Az üzlet külső képe. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Átírás

1 Az üzlet külső képe Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

2 Épület A hely kiválasztása után következik az arculat, az üzlet külső képének megtervezése.

3 Az arculat segítségével az üzletünk, a márkánk a külső felismerhető jegyek alapján (pl.színek, formák, képek, hangok, stb.) azonosítható, összetéveszthetetlen jegyeket mutat szervezeten belül és a kifelé irányuló kommunikációban, segíti a szervezet egységes megjelenését (az a kép, amelyet a vállalat ügyfelei, munkavállalói és a piaci szereplők felé sugározni kíván). Az arculat sokkal több választott színek, formák és megjelenési módok összességénél: filozófia, döntések összessége

4 Külső kép, színvilág

5 Belsőépítészet

6 Cég neve, emblémája

7 Vállalati kommunikáció

8 Logó, színvilág

9

10

11

12 A McDonald'snál a hosszú hajat összefogva kell viselni, nem takarhatja az arcot. A kézápolás fontos része a megjelenésnek: a dolgozóknak oda kell figyelniük, hogy rövid körmük mindig ápolt legyen. Nem lehetnek lakkozottak, nem viselhető műköröm.

13 Egyenruha

14 Megjelenés

15 Az üzleti világban a névjegykártya elengedhetetlen ahhoz, hogy az első benyomás jó legyen. A bemutatkozáskor átnyújtott névjegy minősége pedig minősíti tulajdonosát

16 része a cég arculatának, az első benyomásnak egy találkozás megerősítése, amely gyengítheti is azt a képet, amelyet sugallni szeretnénk magunkról akár éveken keresztül ott lehet partnerünk, vásárlónk, ügyfelünk irodájában, tárcájában, elengedhetetlen adatokat közöl rólunk

17 Fejléces levélpapír

18 Szállító járművek

19 Újat építsünk?

20 Régit vegyünk?

21 Béreljünk?

22 Újat építsünk, régit vegyünk vagy béreljünk? Az új mellett szól, hogy teljesen a tervezett tevékenységnek megfelelően alakíthatjuk az épületet, de egy új építése hosszadalmas, költséges. Ha viszont egy már meglévő épület vagy épületrész mellett döntünk, akkor a már kész adottságokkal kell gazdálkodni, de egyszerűbb, gyorsabb lehet az előkészítés. Természetesen ekkor is szükség lehet átalakításra, felújításra, festésre, amit be kell kalkulálnunk az indulás költségeibe. A boltnak alkalmazkodnia kell az épület adottságaihoz, kevesebb lehetőség van a saját megoldások megvalósítására. A legkisebb indulótőkét a bérlet jelenti. Előnye, hogy nem kell megvenni az épületet, vagy annak egy részét, és bármikor felmondható. A bérelt üzlet költségkímélő, de nem is növeli a vállalkozás vagyonát. Mivel nem a mienk, ezért nem alakíthatjuk kedvünk szerint.

23 Az üzlethelyiség kialakítható önálló épületben vagy nagyobb épület részeként.

24 Egyre elterjedtebb, hogy egy bevásárlóközpontban vagy hipermarkettel egy épületben legyen az üzlet.

25 Az önálló épület előnye, hogy az üzlet jellegét teljes egészében tükrözheti, az egyedi arculat már messziről látható. Ha viszont több üzlet található egy épületben, akkor az üzemeltetés költségei fajlagosan (egy üzletre vetítve) alacsonyabbak. Az önálló épületben történő kialakítás elsősorban nagy alapterületű üzleteknél előnyös, mint a szuper- és hipermarketek, áruházak.

26 Bevásárlóközpontnak tekintjük az olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett komplexumot, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgál, és szerves egységet képeznek a bennük működő különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató (pl. vendéglátó) és a szabadidő eltöltésére szolgáló szórakoztató létesítmények (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely). A hipermarket olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, amely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 3000 m 2, és rendszerint parkolóhellyel is rendelkezik. A szupermarket olyan önkiszolgáló bolt, mely sokféle élelmiszert és háztartási árucikket kínál. Nagyobbak és gazdagabb választékkal rendelkeznek, mint a hagyományos élelmiszerboltok. Eladótere m² között van.

27 Szuper- és hipermarketek általában földszintes, önálló épületek. Legtöbbször a város szélén épülnek, ahol nagy a tér és nagyszámú parkolót lehet kialakítani.

28 Szakáruházak nagy többsége földszintes. Barkács, építőipari, bútor, műszaki.

29 Klasszikus áruházak általában többszintesek. Általában frekventált helyen találhatók, ezért kisebb a vízszintes terjeszkedés lehetősége, kevesebb parkoló kapcsolható hozzá. Marad a felfelé (esetleg lefelé) terjeszkedés, az egy vagy több emelet.

30

31 Az üzlet nagyságát aszerint kell meghatározni, hogy milyen tevékenységet kívánunk folytatni. A kis- és nagykereskedelem eltérő helyigényű. A nagykereskedelemben nagyobb terek szükségesek az árutároláshoz, szállításhoz, mozgatáshoz, kevesebb a vevőfogadáshoz, a kiskereskedelemben az eladótéren van a hangsúly.

32 A szükséges alapterület meghatározásához jó, ha ismerjük, milyen alapterület-kihasználási mutatókkal dolgozik egy hasonló profilú és értékesítési módú üzlet. Az alapterület-kihasználtság egyfajta hatékonysági mutató, ami megmutatja, hogy egy négyzetméter alapterületre mekkora árbevétel jut. Ft/nm

33 árbevétel Alapterület kihasználtság = alapterület Ezt számíthatjuk az üzlet teljes alapterületére, a hasznos alapterületre (eladótér + raktár), vagy kizárólag az eladótérre vetítve. Minél hatékonyabbak vagyunk, annál kisebb alapterületen tudjuk elérni ugyanazt a forgalmat. A kihasználtság szintje függ az üzlet profiljától.

34 Rácsszerkezetű eladótér

35 Rácsszerkezetű eladótér

36 Versenypálya-alakú és szabad elrendezésű eladótér: Hurkokból álló eladótér-típus, amelyeket folyosók kötnek össze és körbevezetik a vásárlót az eladótérben. Az árubemutató polcok és folyosók aszimmetrikusak. A szaküzletek, illetve kisebb méretű egységek eladótér típusa

37

38 Fontos az áruszállító járművek közlekedése, az áru eljuttatása az üzletbe. Ehhez ideális esetben kialakítunk egy külön áruátvételi bejáratot, esetleg zsilipet. Az áruátvevő bejárata a főbejárattal ellentétes oldalon található, éppen azért, hogy a vevőket ne zavarja. Kisebb üzleteknél jellemző, hogy a főbejáraton történik az áru bevitele is.

39 Figyelni kell az áruszálló járművek közlekedésére is. Fontos az:

40 Az áruátvétel technikai feltételei

41

42

43 Ha megvan az épület és a mérete, akkor döntünk az építési stílusról, formáról, színről. Egy modern épület, feltűnő színekkel, vidám stílussal a lendületet, innovációt jelzi, és általában több fiatalt vonz. A különleges megoldások alkalmazása megint csak az újítókat vonzhatja.

44 A hagyományosabb építési stílus, a nyugodtabb színek bizalmat, megbízhatóságot sugallnak, ezzel a megfontolt vevőket célozhatják meg. Az egyedi és luxustermékek értékesítéséhez a termék jellegétől függően a nem túl hivalkodó modern, vagy éppen hagyományos stílus is jól illeszthető.

45 Külső portál Az üzlet külső képének elengedhetetlen része a homlokzat a cégfelirattal, a be- és kijárat, valamint a kirakat. Ezek együttesen alkotják a portált.

46 Cégfelirat Az üzlet neve figyelemfelkeltő helyen legyen. Önálló épületnél, és ott, ahol az üzlet közvetlenül az utcára nyílik, az üzlet nevét úgy kell elhelyezni, hogy az figyelemfelkeltő legyen mind a gyalogosok, mind a járművel közlekedők számára. A szín, a forma, a méret az üzlet jellegéhez igazodjon. A szöveg mellett megjelenhet ábra, logó vagy más kiegészítés is.

47 Megvilágított tábla, 3D-s betűk, neon, LED

48 Ahol az üzlet egy belső tér része, már jóval kisebb méretekben kell gondolkodni, mert kisebb a tér és a vásárlók csak a nyitvatartási időben látják a feliratot.

49 A cégnév feltüntetése nem helyettesíti a cégtáblát Az egyéni vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán, illetve az üzleten fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét (jellemző egy figyelemfelkeltő cégtábla, és a kirakatban, vagy a bejárathoz közel elhelyezett kisebb kiegészítő felirat).

50 Bejárat és kijárat Megfelelő áteresztőképességével segíti a gyors vásárlást, de esztétikai és tájékoztatási jelentősége is van. Kisebb üzleteknél a be- és kijárat azonos, a kis forgalom miatt nem zavaró. Üzletközpontokban is előfordul, hogy a be- és kijárat azonos, de általában szélesebb és nem közvetlenül az eladótérbe jut a vásárló. Nagyobb üzletekben külön van a bejárat és külön a kijárat.

51 Bevásárlóközpontokban gyakori, hogy nincs ajtó, csak biztonsági rács

52 Télen a felesleges hőkiáramlást az automata ajtók kisebb nyílási méretével, hőfüggönnyel, dupla ajtók alkalmazásával akadályozzák meg.

53 Vásárlásösztönző eszköz, amely a benne elhelyezett árukon, az ott közölt információkon és a kialakított hangulaton keresztül hat. Reklámhatása az értékesítési helyen érvényesül. Kirakat

54 Előnyei akkor is hat, amikor az üzlet zárva tart (a vásárló éjszaka is megtekintheti, tájékozódhat az áruválasztékról, az árakról)

55 elősegíti az impulzusvásárlást (a vevő úgy is kedvet kaphat a vásárláshoz, hogy előtte nem is akart vásárolni) Ez a hatás az utcai portálos boltoknál pl. sétálóutcákban, ruházati termékeknél, divatárunál a legerősebb.

56 olcsó és gyakran változtatható (Közvetlenül a kirakatrendezés után a forgalom jelentősen megnő a rendezés előtti napokhoz képest.) forgalomnövekedés a kihelyezett áruknál a legerősebb, de az új kirakat hat a többi termékre is.

57 Kirakat közvetlen funkciói figyelemfelkeltés (árura és az üzletre felhívja a figyelmet, megállítsa és betérésre késztesse a járókelőket) információ forrás akciók / idénycikkek (segít az akciók, termékek népszerűsítésében konkrét termék megjelenítéssel, akcióra utaló eszközökkel / kiemelt szerepe van az idénycikkek reklámozásában, érdemes hangsúlyozni a vásárlás alkalmi jellegét, az alkalom különlegességét) vásárlóösztönző, ezáltal forgalomnövelő hatású

58 Közvetett hatás üzleti imázs része (az esztétikus kirakat pozitívan befolyásolja az üzletről kialakított képet) városkép funkció(t is betölt, illeszkednie kell a házak portáljához, a település arculatához) esztétikai és társadalmi érték(ek hordozói) országimázs (a turisták által látogatott területeken a kirakatok az országimázshoz is hozzájárulnak)

59 Kirakatok csoportosítása elrendezését tekintve: betekintő zárt (hátfalas, leragasztott) témája szerint: általános, tematikus alkalmi

60 Elrendezése szerint: betekintő betekintést ad az üzlet belsejébe, így a kirakat és a belső tér kiegészítik egymást. A kirakatban úgy kell elhelyezni az árukat, hogy megragadja az arra járók tekintetét, felkeltse érdeklődését, de ne takarja el a belső teret

61 Elrendezése szerint: zárt (hátfalas, leragasztott) Hátfalas: teljesen leválasztja a kirakatot az üzlettől, ezért különösen fontos a kirakat figyelemfelkeltő, reklám- és információközlő funkciója. Leragasztott: nagy formák, betűk már messziről láthatók, illetve kisebb üzletekben teret nyernek az árubemutatásra

62 reprezentálja a teljes választékot) Témája szerint: általános

63 Témája szerint: tematikus egy kiválasztott téma szerint rendezzük

64 Témája szerint: alkalmi egy aktuális eseményhez kapcsolódik, mint például 1-1 akció

65 Kirakatoknál fontos még: Kirakat rendezési alapelvek Alkalmazkodjon a bolt jellegéhez, tükrözze annak sajátosságait.) A termék legyen hangsúlyos Az áru, illetve a kívánt téma legyen hangsúlyos, ne pedig a felhasznált eszközök. A termék legelőnyösebb tulajdonságait kell, hogy kiemelje. Tükrözi a bolt sajátosságait (Pl.: Mango) Kemény áru: cipő, ékszer formája nem változik Puha áru: méteráru, fehérnemű alakja formálható, alakítható

66 Tükrözi a bolt sajátosságait (?)

67 Termék legyen hangsúlyos

68 Kirakati segédeszközök

69

70 Digitális képkeret, digitális display

71 Interaktív érintőfóliás kirakat

72 Attrap Megkülönböztetünk mennyezetről lelógó "függesztett vagy belógó" illetve a földön vagy pulton álló "standyt".

73 Az üzlet külső képe Összefoglalás Épület A hely kiválasztása után következik az arculat, az üzlet külső képének megtervezése. Újat építsünk, régit vegyünk vagy béreljünk. Az üzlethelyiség kialakítható önálló épületben vagy nagyobb épület részeként. Egyre elterjedtebb, hogy egy bevásárlóközpontban vagy hipermarkettel egy épületben legyen az üzlet. Szuper- és hipermarketek általában földszintes, önálló épületek. Szakáruházak nagy többsége földszintes. Klasszikus áruházak általában többszintesek. A kiskereskedelmi egységeket eladótér nagysága alapján csoportosítjuk. árbevétel Alapterület kihasználtság = alapterület Megmutatja, hogy egy négyzetméter alapterületre mekkora árbevétel jut. Minél hatékonyabbak vagyunk, annál kisebb alapterületen tudjuk elérni ugyanazt a forgalmat. A kihasználtság szintje függ az üzlet profiljától. Figyelni kell az áruszálló járművek közlekedésére is. Ha megvan az épület és a mérete, akkor döntünk az építési stílusról, formáról, színről.

74 Külső portál Cégfelirat Az üzlet neve figyelemfelkeltő helyen legyen. A cégnév feltüntetése nem helyettesíti a cégtáblát Bejárat és kijárat Kirakat Vásárlásösztönző eszköz, amely a benne elhelyezett árukon, az ott közölt információkon és a kialakított hangulaton keresztül hat. Reklámhatása az értékesítési helyen érvényesül. Előnyei: akkor is hat, amikor az üzlet zárva tart elősegíti az impulzusvásárlást olcsó és gyakran változtatható forgalomnövekedés a kihelyezett áruknál a legerősebb Kirakat közvetlen funkciói: figyelemfelkeltés információ forrás akciók / idénycikkek vásárlóösztönző, ezáltal forgalomnövelő hatású

75 Közvetett hatás üzleti imázs része városkép funkció esztétikai és társadalmi érték országimázs Kirakatok csoportosítása elrendezését tekintve: betekintő vagy zárt (hátfalas, leragasztott) témája szerint: általános tematikus alkalmi Kirakatoknál fontos még: kirakat rendezési alapelvek termék legyen hangsúlyos kirakati segédeszközök: dobogó, állvány (műszaki cikkeknél), polc (könyv, illatszer) bábuk, torzók felirat, reklámszöveg, árcédula (információ és dekoráció) multimédiás eszközök tekintetfogó (blickfang) grafika, fotó attrap (áruhelyettesítő) színkompozíció világítás célzottan spotlámpával vagy szórt fényt adó lámpával milyen gyakran rendezzük át az ott lévő áruk védelme