A növényi szervek. A gyökér. A gyökér lapvetı feladata a növény rögzítése, ill. a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A növényi szervek. A gyökér. A gyökér lapvetı feladata a növény rögzítése, ill. a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele."

Átírás

1 A növényi szervek A harasztok, nyitvatermık, zárvatermık hajtásos növények, testük gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. Szerkesztette: Vizkievicz András Megtermékenyítést követıen a zigótából létrejön az embrió v. csíra. A csíra alapvetıen 3 részre tagolható: gyököcskére, amelybıl a gyökérrendszer fejlıdik ki, rügyecskére, amelybıl a leveles szár, azaz a hajtásrendszer jön létre, sziklevélre A gyökér. A gyökér lapvetı feladata a növény rögzítése, ill. a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele. A gyökérrendszer A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két típusa ismert: a) Fıgyökérrendszer, erıs központi fıgyökér, oldalgyökerek, hajszálgyökerek (nyitvatermık, zárvatermı kétszikőek). b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségő gyökerek jellemzıek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikőek). A gyökérrendszer mérete. A növényfajtától és a talajviszonyoktól függ. pl. a lucerna gyökérzete az alföldön 15-2O m mélyre is hatolhat, a Szuezi-csatorna ásásakor tamariszkuszok 3O m mélyre hatoló gyökereit is kiásták. A gyökérzet teljes hossza pl. egy töknél 2O km, rozsnövénynél akár a 8O km-t! 1

2 A gyökéren függılegesen különbözı mőködési zónák vannak. 1. Osztódási zóna. A gyökér csúcsi része osztódószövetbıl áll. Gyökérsüveg védi, sejtjei elnyálkásodva leszakadnak, illetve gyökérsavat termelhetnek. 2. Megnyúlási zóna. Itt a legerıteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése. (auxin) 3. Felszívási zóna. Gyökérszırök jellemzik. Legfelsı sejtjei fokozatosan elhalnak, míg a csúcshoz közel újraképzıdnek. 4. Szállítási zóna, ahonnan az anyagok a szár szállítónyalábjaiba jutnak. A gyökér keresztmetszete A csúcs mögött néhány centiméterrel, a szállító zóna alsó határán. Három szövettájat különböztethetünk meg: 1. Bırszövetrendszert, yökérszıreivel 2. Az elsıdleges kéreg, mely parenchimatikus szövet, tápanyagokat raktározhat. 3. A központi henger, amelyben helyezkednek el az egyszerő szállítónyalábok. 2

3 A gyökérmódosulások A környezethez való evolúciós alkalmazkodások eredményeképpen a gyökerek gyakran jelentıs átalakuláson mennek keresztül. 1. Raktározhat: karógyökér, ahol a fıgyökér megvastagodik (sárgarépa), gyökérgumók, ahol az oldalgyökerek egy ponton vastagodnak meg (dália). 2. Gyökérgümı, ahol anaerob nitrogénkötı baktériumok a levegı nitrogéntartalmát ammóniává alakítják (pillangósvirágú növényekben). 3. Légzıgyökerek: az oxigénben szegény talajban levı gyökér gázcseréjét segítik, pl. mocsárciprus. 4. Egyes trópusi fán lakó orchideák lecsüngı gyökerei megzöldülnek és fotoszintetizálnak. A járulékos gyökerek Ha a gyökér nem a csira gyököcskéjébıl, hanem szárból v. lomblevélbıl fejlıdik, járulékos gyökérrıl beszélünk: I. funkcionálhat valódi gyökérként, pl. ledugott főzfavesszı járulékos gyökerei II. hajtáseredető léggyökerek, a levegıben találhatók. Ezek lehetnek: 3

4 1. kapaszkodógyökerek pl. borostyán 2. táplálékszállító léggyökerek, pl. filodendron 3. szívógyökerek pl. a parazita aranka, ahol megtámadott növény háncselemeibe nınek bele, szerves anyagot vonnak el a fagyöny ún. félparazita, a megtámadott növény farészébe hatolnak be a szívógyökerek, vizet és ásványi sókat vesznek el. 4. koronagyökerek pl. a kukorica szétterpeszkedı támasztógyökerei. A hajtás A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjébıl fejlıdik ki. A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek. A szár összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat, a növényi test tartó vázát adja. A rügy. A hajtás fiatalkori alakja a rügy. A rügy kp-i része a rügytengely, melynek csúcsa a hajtáscsúcs. A rügytengelyhez oldalasan a levélkezdemények és az oldalhajtás kezdemények csatlakoznak. A rügytengelynek azon részeit ahonnan a levélkezdemények erednek, a szárcsomók (nodusz). A szárcsomók közötti levéltelen tengelyrészek a szártagok. 4

5 Rügyfakadáskor a szártagokban található közbeiktatott merisztémának köszönhetıen rügytengely megnyúlik, és a levelek eltolódnak. (káposzta) A rügyeket osztályozhatjuk a) helyzetük alapján: csúcsrügy a hajtástengely csúcsán oldalrügy a hajtástengely oldalán van, a csúcsrügy ki nem fejlıdése esetén fejlıdik ki, hónaljrügy a lomblevél hónaljában keletkezı rügy. b) továbbfejlıdésük alapján: lombrügy amely leveleket, virágrügy, amely virágot, vegyesrügy, amely leveleket és virágot egyaránt fejleszt. Az alvórügy olyan tartalék rügy, amely a rendes rügyek károsodása esetén hajt ki. Ezek általában a szárba mélyített, rejtett rügyek. Szár- és hajtástípusok. Két alaptípust különböztetünk meg, a fás és a lágyszárat. A fás szár A fásszár az ısibb, ebbıl jött létre a lágyszár, a sokéves növényekre jellemzı. Fás szára: - van az összes nyitvatermınek - sokéves kétszikőeknél (közismert fák) - lehet biz. egyszikőeknél (sárkányfa, yukka) - lehet biz. harasztoknak (páfrányfák) Fás szár típusai Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsbıl, és a belıle kiinduló elágazó hajtásrendszerbıl a koronából áll. Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el. Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselı el nem ágazó fás szár, melynek oldalán a lehullott levelek töveink maradványa látható. 5

6 A lágyszár A lágyszár puha állományú esetleg a tövén gyengén elfásodhat, mely lehet egy vagy két éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó). A lágyszár típusai: Szalmaszár, amely hosszú üreges szártagú, bütykös csomójú csıszár. A szártagokat levélhüvely veszi körül. Ez jellemzı a pázsitfőfélékre, gabonafélékre. Nádszár, amely az elızı szártípus elfásodó változata, pl. bambusz-nád. Palkaszár, mely csak az alsó részén visel leveleket, utolsó szártagja megnyúlt, s a szár látszólag csak ebbıl a csomótlan szártagból áll (a kákán is csomót keres), pl. szittyók, kákák. Tıszár, mely levélrózsát visel, rövid szártagú szár, pl. kövirózsa. 6

7 A szár felépítése A szár akárcsak a gyökér keresztmetszetét vizsgálva 3 szövettájra tagolódik. 1. Bırszövet. Lehet egyrétegő epidermis a lágyszárú növényeken Periderma. ill. héjkéreg a fásszárú növényeken. 2. Elsıdleges kéreg. Az elsıdleges kéreg tipikus parenchima szövet. (raktározó) Fiatal szárak zöldek mivel a bırszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiatt képesek fotoszintetizálni. Az elsıdleges kéreg egyszikőekben ahol a nyalábok szórt elrendezésőek nem határolódik el élesen a központi hengertıl. 3. Központi henger. A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbe ágyazódva. Attól függıen, hogy a kambium összefüggı hengert avagy (fásszár) különálló kötegeket képez (lágyszár), alakul ki a fás ill a lágy szár. 7

8 A lágy szár. A kambiumkötegek elrendezıdése szerint a lágyszárban a szállítónyalábok elrendezıdése lehet körkörös, mint a kétszikőekben vagy szórt, mint az egyszikőekben. A nyalábok összetett nyalábok, amelyek attól függıen, hogy a kambium meddig mőködik, lehetnek (általában a virágzáskor megszőnik) zárt nyalábok, mint az egyszikőekben vagy (nincs kambium) nyílt nyalábok, mint az évelı kétszikőekben. Általános tendencia, hogy a faelemek a szár közepe felé, a háncs elemek perifériásan helyezkednek el. A fás szár A fás szár a többéves zárvatermıkre, ill. a nyitvatermıkre jellemzı. Kívülrıl befelé haladva a következı rétegeket lehet megkülönböztetni. Elparásodó bırszövet a periderma ill. a héjkéreg. Élı háncs, általában néhány mm. Kambiumgyőrő, amely elsısorban a csapadékosabb tavaszi idıszakban mőködik ekkor nagyobb átmérıjő szállítóelemek, nyáron és ısszel szőkebb átmérıjő csövek jönnek létre, ennek köszönhetı az évgyőrős szerkezet a mérsékelt égövi fáknál. Az élı fatest a szijács. Az elhalt fatest a geszt, amely elsısorban szilárdító feladatokat lát el. Különféle cseranyagok rakódhatnak le benne, a szállító elemek eltömıdnek. 8

9 A hajtásmódosulások. Elhelyezkedésül alapján két csoportba oszthatók. a) Föld feletti hajtásmódosulások. Pozsgásszár: megvastagodott, redukált levelő, nagymennyiségő vizet raktározó szár, kaktuszok. Kacs: kapaszkodáshoz módosult, vékony csavarodó hajtásrész, pl. komló, szılı, tök. Tövis: kemény, hegyes, védıszervvé módosult hajtás, pl. varjútövis, kökény. Inda vegetatív szaporítószerv b) Föld alatti módosult hajtások. Gyöktörzs: raktározó és szaporító el nem ágazó földbeni hajtás. Pl. lucerna, nıszirom, gyöngyvirág, gyermekláncfő. Tarack elágazó gyöktörzs (búza) Gumó: megvastagodott, tápanyag raktározó földbeni hajtás, pl. ciklámen, karalábé, burgonya. Hagyma: tápanyagokat raktározó, húsos alleveleket viselı, száraz buroklevelekkel fedett, földbeni hajtás. Lefelé hajtáseredető gyökereket fejleszt. Pl. tulipán, vöröshagyma. Hagymagumó: gumóvá vastagodott szárat száraz buroklevelek borítják (kikerics, frézia) 9

10 A hajtás élettartalma A virágos növényeket aszerint, hogy hányszor virágoznak két nagy csoportba osztjuk. 1. Egyszertermı növények. Egyévesek: egy éven belül befejezik életmőködéseiket. Áttelelı egyévesek: ısszel csiráznak, következı nyáron virágzanak, hozzák termésüket, ıszi búza. Kétévesek: elsı évben csak leves hajtásuk fejlıdik ki, második évben hoznak termést, pl. hagyma, répa, káposzta. 10

11 Egyszer termı sokévesek: több évig fejlıdnek, életük végén virítanak, aztán elpusztulnak. Pl. az Agave évig él, aztán virágzik, majd elpusztul. 2. Sokszor termı növények. Más néven évelık, sokáig élnek, minden évben virágoznak, termést érlelnek, pl. a fák. 1. A levél részei. A levélalap, a levélnyél, és a levéllemez. Ha a levélalap csıszerően alakul, és a szárat körülöleli, levélhüvelyrıl beszélünk. A levélalap kiszélesedhet, ez a pálhalevél A levél 2. A levél alakja. Megkülönböztetjük a levéllemez vállát, csúcsát és szélét. A levéllemez felsı oldala a színe, az alsó a fonáka. A váll lehet: nyilas, dárdás vagy kerekített. A széle lehet: ép, hullámos, csipkés, fogas, főrészelt. Ha a levél szélének bemetszései mélyek, akkor a levél tagolt. A tagolt levéllemez a bemetszések mélysége szerint lehet karéjos, hasadt, osztott és szeldelt. A levélcsúcs: hegyes, tompa, lekerekített, kicsípett. 11

12 Ha egy levélnyélen egyetlen levéllemez van, a levél egyszerő, ha több a levél összetett. Az összetett levél lehet: tenyeresen összetett (gesztenye), lehet szárnyasan összetett, amely lehet: páratlanul (akác), párosan (borsó) szárnyas. Ha az összetett levél levélkéi is összetettek, a levél többszörösen összetett (petrezselyem). 3. A levélállás. A lomblevelek száron való elhelyezkedésének a rendje. Lehet: szórt, (a) átellenes, (b,c) örvös. (d) 12

13 4. Levélmódosulások A környezethez való alkalmazkodás következtében bekövetkezı változások. 1) Levéltövis. Pl. a kaktusz esetén, így csökkenti a párologtató felületet. Ezenkívül, akác, sóskaborbolya. 2) Rovarfogó levelek. Amelyeken emésztı mirigyszırök fejlıdnek. Pl. harmatfő, kancsóka. 3) Levélkacs. Kapaszkodószervek, pl. borsó. 4) Pálhalevél. A levélalap módosul, lehet nagy, fotoszintetizálhat, pl. borsó 5. Levéltípusok. 1. Lomblevél. Zöld, fotoszintetizál. 2. Sziklevelek. A magban lévı csirának részei, a csiranövény táplálásában van szerepük. Számuk lehet több (sokszikőek, pl. fenyık) v. kettı, ill. egy. 3. Allevelek. Többnyire védı levelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednek el, pl. a hagymalevelek. 4. Fellevelek. A lomblevelek zónája felett helyezkednek el. Ilyenek, pl. a viráglevelek is. A virág evolúciója A virág A virágos növények evolúciójának megértéséhez vissza kell nyúlnunk az ısi heterospórás ısharasztokig. 13

14 A harasztok e típusánál a hajtások csúcsán elhelyezkedı spóratermı füzéreken különbözı alakú spóratermı levelek találhatók. A füzérek csúcsán kisebb mikrospóratermı levelek ( ún. mikrosporofillumok ) ülnek, melyeken a mikrospóratartókban ( mikrosporangium ) mikrospórák keletkeznek. A hímjellegő mikrospórából olyan elıtelep fejlıdik, melyen hímivarszervek jelennek meg, amiben hímivarsejteket keletkeznek. A füzérek alsó részén nagyobb mérető makrospóratermı levelek ( makrosporofillumok ) ülnek, ezekben makrospórák jönnek létre. A makrospórákból makroelıtelep alakul ki, melyen a nıi ivarszervekben petesejtek keletkeznek. A szaporodás eme formájánál a víznek még nélkülözhetetlen a szerepe, hiszen a hímivarsejtek vízben úszva tudnak csak eljutni a petesejthez. A korszakos elırelépést az egyes heterospórás ısharasztok továbbfejlıdése, a magvaspáfrányok kialakulása jelentette. A magvaspáfrányoknál a makrospóra már nem hagyja el a makrospóratartót, itt alakul ki az erısen redukálódott elıtelep, amin létrejön a nıiivarszerv s benne a petesejt. A mikrospórák a szél segítségével a makrospóratartóban levı makroelıtelepre jutnak. Itt a néhánysejtes mikroelıtelepet fejlesztenek, melyen erısen redukált hímivarszervekben hímivarsejtek jönnek létre. A közvetlenül egymás közelébe jutott ivarsejtek egyesülnek, kialakul a zigóta, s így a makrosporofillumon a makrospóratartó védelmében fejlıdésnek indulhat az embrió. A csíra körül a makroelıtelepbıl tartaléktápanyag, a makrospóratartó falából védıréteg keletkezik. Az így létre jövı képzıdmény a mag elızményének tekinthetı. A magvaspáfrányok kialakulása három szempontból igen jelentıs: 1. a megtermékenyítés folyamata függetlenné vált a víztıl, mivel a hímivarsejt közvetlenül a petesejt mellett alakult ki, 14

15 2. a csira nem a földön alakul ki és kezdi meg önálló életét, hanem a makrosporofillumon tartaléktápanyaggal, és védıszövettel körülvéve, a makrospóratartó védelmében. 3. a tartalék tápanyagnak köszönhetıen a csíra fejlıdése egy ideig független a környezet tápanyag tartalmától. Mivel végsı soron a heterospórás ısharasztokból - a magvaspáfrányokon át - alakultak ki a mai virágos növények, az ısharasztok spórát termı részei megfeleltethetıek a virág egyes részeinek. A virág felépítése A virág korlátolt növekedéső, módosult leveleket viselı, szaporító hajtás. A virág a virágtengelybıl és a viráglevelekbıl épül fel. A virágtengely alsó része megnyúlik, amit kocsánynak nevezünk. A kocsány felsı kiszélesedı részét vacoknak nevezzük. A viráglevelek lehetnek 1. virágtakaró levelek, ide tartozik a a csésze a párta a lepel 2. ivarlevelek, melyek a a porzótáj a termıtáj A virágtakaró A viráglevelek több körben is rendezıdhetnek. Ezt a virágdiagram mutatja. A kétszikőek virágai öt, az egyszikőek virágai három tagúak, ez azt jelenti, hogy egy körön belül a virágtagok száma öt, ill. három. 15

16 A virágtakaró levelek feladata kettıs: védik az ivarleveleket feltőnı színeikkel odacsalogatják a megporzásban résztvevı rovarokat. A virágtakaró levelek lehetnek: - különnemőek, azaz csészére és pártára különülnek, ez a kettıs virágtakaró - egynemőek, amikor a takarólevelek egyformák, ilyenkor lepelrıl beszélünk A csészelevelek a legkülsı körben helyezkednek el, zöld színőek, felépítésük a lomblevelekéhez hasonló. A párta A párta a sziromlevelek összessége. A virágok színét a sziromlevelekben található különbözı típusú vegyületek okozzák. A vörös, kék, ibolyaszíneket az ún. antociániok okozzák, a sárga színekért karotinok felelısek melyek a kromoplasztiszokban találhatóak meg, a fehér szín tulajdonképpen festékhiányra vezethetı vissza, ilyenkor a sejtek között levegıvel telt üregek vannak, melyek a fényt teljes mértékben visszaverik. Megtermékenyítés után a párta a csészelevelekkel együtt lehullik. A lepel Lepelrıl akkor beszélünk, ha a virágtakaró levelek egyformák, nem különböztethetı meg csésze és párta. A lepel általában az egyszikőekre jellemzı, de megtalálható a kétszikőeknél is pl. ricinus, csalán. 16

17 A porzótáj A porzólevelek összességét porzótájnak nevezzük. Az ısibb típusú virágoknál (fenyık) a porzók még levél v. pikkely alakúak, a fejlettebb zárvatermıknél már tagoltak, porzószálat és portokot lehet rajtuk megkülönböztetni. A portok négy porzsákból áll, itt meiózissal jön létre a haploid pollen v. virágpor. A pollen kezdetben egysejtő, de még a porzsákban mitózissal kettéosztódik, s létre jön egy nagyobb vegetatív sejt és egy kisebb generatív sejt. A portok fala vízvesztés következtében létre jövı zsugorodás miatt valahol egyszerően felreped és a pollen szabadba jut. A széllel terjedı pollen felülete sima, azonban a rovar terjesztette pollen felszíne tüskés, amely a rovaron való megtapadást segíti. A termıtáj A termılevelek együttese a termıtájat alakítja ki. A nyitvatermıknél a termılevelek még szabadon állnak, zárvatermıkben többé-kevésbé összenınek és alsó zárt részük képezi a magházat. A magház felfelé a bibeszálban folytatódik, melynek kiszélesedı csúcsi része a bibe. A bibe nagy, ragadós felülete biztosítja a pollenszemek biztos megtapadását. A termıtáj kialakulhat egyetlen vagy több termılevélbıl egyaránt. A magház helyzetét tekintve 3 féle lehet. Felsıállású, ha a többi viráglevél csúcsán helyezkedik el, középállású, ha magház félig, alsóállású, ha teljesen a vacokba süllyed. A magház üregében, helyezkednek el a magkezdemények, melyekbıl a megtermékenyítést követıen kialakul a mag. 17

18 A magkezdeményben alakul ki az erısen leegyszerősödött nıi ivarszerv, benne a petesejt. Ennek a menete zárvatermıkben a következı: a magkezdeményen belül kialakul egy ún. makrospóraanyasejt, amely meiózissal 4 sejtet hoz létre (makrospórák) a 4 sejtbıl 3 elpusztul, a megmaradt egy mérete nı, s egy nagymérető ún. primer embriózsáksejté lesz (makrospóra) a primer embriózsáksejt 3-szor osztódik mitózissal, s így egy 8 sejtes képzıdmény az ún. szekunder embriózsák (nıi elıtelep) jön létre Az egyik póluson levı sejthármas tulajdonképpen az erısen redukálódott nıi ivarszerv a petesejttel - középen a petesejt mellette a segítı sejtek- a másik oldalon levı sejtek az ellenlábas sejtek. Középen a két sejtbıl összeolvadt diploid központi sejt van A heterospórás ısharasztok spóratermı füzérébıl vezethetı le a virág, ezért a spóratermılevelek és az egyes viráglevelek ill. virágrészek között párhuzamot vonhatunk. Ez a következıképpen foglalható össze: ısharasztok magvas növények mikrosporofillum porzólevél mikrospóratartó pollenzsák mikrospóra 1 sejtes pollen hím elıtelep vegetatív sejt(ek) hím ivarszerv, a generatív sejt hímivarsejt hímivarsejt makrosporofillum a termılevél makrospóratartó magkezdemény makrospóra p. embriózsáksejt nıi elıtelep sz. embriózsáksejt nıi ivarszerv, petesejt a segítısejtek a petesejttel. 18

19 A virágzat A virágok állhatnak magányosan, de gyakoribb, hogy a virágok csoportosan ún. virágzatokat alkotnak. Ha virágzati tengely nem ágazik el egyszerő, ha elágazik összetett virágzatról beszélünk. Egyszerő virágzat a) Fürtös virágzat, az egyes virágok tengelyei a virágzati fıtengelyt nem növik túl. A fürtös virágzatok típusai: 1. egyszerő fürt, akác 2. sátor, keresztes virágúak (káposztafélék) 3. ernyı, borostyán 4. fejecske, lóhere 5. füzér, útifő 6. torzsa, pálmák 7. fészek, napraforgó 8. toboz, fásodott füzér, a nyitvatermık nıi virágzata. b) A bogas virágzatok típusai: 1. forgó, kardvirág 2. kunkor, orbáncfő 3. legyezı, kéknıszirom. Hímnıs vagy kétivarú virágoknak nevezzük, azokat a virágokat, amelyekben megtalálható egyaránt a porzótáj és a termıtáj. A virág egyivarú azonban ha a virágban csak az egyik ivaritáj fordul elı, ilyenkor a virág lehet termıs vagy porzós. 19

20 Egylaki a növény, ha a porzós és a termıs virág ugyanazon az egyeden fordul elı, pl. dió, mogyoró, Kétlaki, ha külön- külön egyeden találhatók meg, pl. főz A virágfelépítését, a viráglevek számát és elhelyezkedését a virágképlettel jelöljük. A virágtagok betőjele utáni számok az egyes körökön belül elhelyezkedı adott virágtag számát jelenti. Ha az adott tagok több körön találhatók akkor az egyes körön levı tagok számát + jellel kapcsoljuk össze. Ha a számok zárójelben vannak, az a tagok összeolvadását jelenti a megfelelı körön belül. A magház helyzetét a termı jelének alá v. fölé húzásával jelöljük. Pl. a boglárka képlete a következı: Cs 5, Sz 5, P sok, T sok A zárvatermık kettıs megtermékenyítése A szél, ill. rovar által szállított virágpor végül a ragadós felülető bibén köt ki. Itt a kétsejtes pollen tömlıt hajt és behatol a bibe szövetébe. A tömlı képzésében a vegetatív sejtnek van jelentıs szerepe. A fejlıdı tömlıben a generatív sejt ketté osztódik, s létrejön két hímivarsejt. A pollentömlı behatol szekunder embriózsákba, az egyik hímivarsejt a petesejtet, a másik hímivarsejt a diploid kp-i sejttel egyesül. (triploid lesz) Eme zárvatermıkben elıforduló folyamatot kettıs megtermékenyítésnek nevezzük. 20

21 A mag A megtermékenyítést követıen a magkezdeménybıl kialakul a mag, mely során a petesejtbıl zigóta, majd abból sokszoros mitózissal csíra v. embrió fejlıdik, a kp-i sejtbıl a mag táplálószövete, a magkezdeményt borító burokból a maghéj alakul ki. Az embrió fejlıdése során kialakul a gyököcske melybıl a gyökér, a rügyecske melybıl a hajtás, a sziklevelek melyek kétszikőekben tartalék tápanyagot raktároznak, egyszikőekben közvetítenek a táplálószövet és az embrió között. A tartalék tápanyag kémiailag többféle lehet, s eszerint megkülönböztetünk: - keményítıt tartalmazó lisztes magvakról, pl. gabonafélék - olajat raktározó olajos magvakról, pl dió, napraforgó olíva - fehérjét raktározó aleuron tartalmú magvak pl. a búza maghéja alatt külön rétegben felhalmozódó aleuronréteg. A maghéj a magkezdemény burkából alakul ki a magképzés befejezı szakaszában, általában kétrétegő, feladata a mag védelme. Csonthéjas terméseknél igen vékony, bırszerő, hiszen a mag védelmét a termésfal veszi át, néha elnyálkásodik pl. a paradicsom esetén lehetnek, rajta repítıszırök pl. a gyapotnál. A mag érése után nyugalmi szakaszba kerül. A nyugalmi szakasz kialakulása víztartalom csökkenésének és a csírázást gátló anyagok felszaporodásának tudható be. 21

22 A termés A termés a zárvatermıkre jellemzı, a magház, ill. a termı falából jön létre. A létre jövı termésfal általában 3 rétegő. Terméstípusok I. Valódi termés, ha a termés kialakításában csak a termı vesz részt. a) Száraz termés, éretten kiszáradnak. 1. Felnyíló száraz termések. 2. Nem felnyíló száraz termés b) húsos termés, a termésfal lédússá válik. II. Áltermés, ha a termés kialakításában valamilyen másik virágrész is részt vesz (vacok). I. Valódi termés, a) Száraz termés, 1. Felnyíló száraz termések Tüszı, szarkaláb Hüvely, lucerna Becı, mustár Becıke, pásztortáska Tok, csattanó maszlag 2. Nem felnyíló száraz termés Szem, gabonafélék Ikerkaszat, kapor Makkocska, mezei zsálya Makk, tölgy Kaszat, napraforgó Lependék, virágos kıris Ikerlependék, juhar b) húsos termés, Bogyó, szılı, paradicsom, egres, ribizli Kabak, dinnye, tök Csonthéjas, ıszibarack II. Áltermés Almatermés, Csipkebogyó, Eper, Szamóca, 22

23 23

b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikűek).

b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikűek). A növényi szervek Szerk.: Vizkievicz András A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők hajtásos növények, testük gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. Megtermékenyítést

Részletesebben

Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar. Fényképezte és összeállította: Hangya Zoltán okl. Biológus, konzulens tanár

Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar. Fényképezte és összeállította: Hangya Zoltán okl. Biológus, konzulens tanár Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon túli kihelyezett tagozat - Zenta Fényképezte és összeállította: Hangya Zoltán okl. Biológus, konzulens tanár Tartalomjegyzék: I. Szár: 1. Lágyszártípusok

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ

Részletesebben

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)

Részletesebben

A levél Fő jellemzői:

A levél Fő jellemzői: Szervtan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében A levél a szárhoz hasonló

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály február 20. BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A hajtás a növény vegetatív szerve: szárból, rügyekből és levelekből áll. II. Egyszerű választás

Részletesebben

Zárvatermők törzse. A klíma további szárazodása következményeként másodlagosan szélbeporzás, egyivarú virág, csökevényes virágtakaró.

Zárvatermők törzse. A klíma további szárazodása következményeként másodlagosan szélbeporzás, egyivarú virág, csökevényes virágtakaró. Zárvatermők törzse A zárvatermők olyan új tulajdonságokkal jelentek meg az evolúció során, amelyek a kréta korszakban szárazabbá váló klímához jobban alkalmazkodtak, mint a többi szárazföldi növény. Valószínűleg

Részletesebben

Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők NÖVÉNYEK soksejtű eukariota szervezetek klorofill molekula segítségével fotoszintetizálni képesek, sejtfaluk cellulóz tartalmú, szénhidrát tartalék-anyaguk

Részletesebben

Levéltípusok,levélmódosulatok megfigyelése

Levéltípusok,levélmódosulatok megfigyelése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Levéltípusok megfigyelése A levél módosulatok felismerése, vizsgálata Funkciójuk és változataik megismertetése Lomblevél szöveti felépítése Eszközszükséglet:

Részletesebben

IVARLEVELEK VIRÁTENGELY

IVARLEVELEK VIRÁTENGELY A VIRÁG IVARLEVELEK TERMŐTÁJ PORZÓTÁJ SZIROMLEVÉL CSÉSZELEVÉL TAKARÓ- LEVELEK VIRÁGKOCSÁNY VACOK VIRÁTENGELY KÜLSŐ TOKLÁSZ BELSŐ TOKLÁSZ BIBE MAGHÁZ LODIKULA PORZÓ SZIMMETRIA VISZONYOK sugaras - aktimorf

Részletesebben

AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE

AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE Egyszikűeknél és kétszikűeknél is lejátszódik oldalgyökér-képzés. A periciklusból jönnek létre az oldalgyökerek. 1, Periklináris osztódás: két réteg keletkezik: OL1 + IL1 2, Az

Részletesebben

A SZILÁRDÍTÓ ALAPSZÖVET

A SZILÁRDÍTÓ ALAPSZÖVET A SZILÁRDÍTÓ ALAPSZÖVET CSOPORTOSÍTÁS ÉS JELLEMZÉS A KOLLENCHIMA SARKOS LEMEZES GYŰRŰS LAKUNÁRIS Zeller levélnyél Coleus szár Bodza szár A megvastagodott másodlagos sejtfalban lakunák, üregek vannak. Pl.:

Részletesebben

Zöldségnövények csoportosítása. Zöldségfélék fogalma

Zöldségnövények csoportosítása. Zöldségfélék fogalma Zöldségfélék fogalma A zöldségfélék lágyszárú, intenzív mővelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékő, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó

Részletesebben

Módosult gyökerek megfigyelése

Módosult gyökerek megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A gyökér módosulatok felismerése, vizsgálata Funkciójuk és változataik megismertetése Föld alatti és föld feletti gyökér típusok bemutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 15. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 2. o: Egyszikőek - Monocotyledonopsida 1. ao: Hídır-alkatúak - Alismatidae az egyszikőek legısibb rendjei tartoznak

Részletesebben

Főgyökérrendszer olyan gyökérzet, amelynek van egy főtengelye (főgyökér), mely a belőle eredő oldalgyökereknél fejlettebb.

Főgyökérrendszer olyan gyökérzet, amelynek van egy főtengelye (főgyökér), mely a belőle eredő oldalgyökereknél fejlettebb. A szőlő gyökérrendszere A gyökérrendszer feladata a növény rögzítése, tápanyaggal és vízzel való ellátása. Eredetileg a szőlőnek (mivel kétszikû növény) főgyökérrendszere lenne (lásd. magonc), de a vegetatív

Részletesebben

NÖVÉNYEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELÉPÍTÉSE

NÖVÉNYEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELÉPÍTÉSE 1 NÖVÉNYI SZÖVETEK ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Mi fán terem a hagyma? Vajon a növényi test felépítéséről már eleget tudunk? 1. ábra: Flóra Hungária 2008 A kertész munkája során élőlényekkel, növényekkel

Részletesebben

Növények külső és belső felépítése

Növények külső és belső felépítése Károssy Ágnes Növények külső és belső felépítése A követelménymodul megnevezése: Kertészeti alapismeretek A követelménymodul száma: 2220-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-010-30 ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

Részletesebben

VEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA

VEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA VEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA HIPODERMA A SZÁR SZÖVETI FELÉPÍTÉSE Lágyszárú, föld feletti hajtások szára 1. Epidermisz 2. Elsődleges kéreg - legkülső sejtsora: KLORENCHIMA - alatta: - KOLLENCHIMA kétszikűek

Részletesebben

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak. Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában

Részletesebben

A szılı életszakaszai, növekedése és fejlıdése

A szılı életszakaszai, növekedése és fejlıdése A szılı életszakaszai, növekedése és fejlıdése A szılı életszakaszai 1. Improduktív fázis 1-3 év 2. Fokozódó termıképesség 2-3 5-6 év 3. Teljes termıképesség 5-6 25-30 év 4. Öregkori szakasz biológiai

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A növényi növekedés és fejlődés áttekintése Előadás áttekintése 1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma

Részletesebben

Fruits Amount Minerals Contained Vitamins Contained. Calcium -9.5 mg Phosphorus - 95mg 9.5 Magnesium -7 mg

Fruits Amount Minerals Contained Vitamins Contained. Calcium -9.5 mg Phosphorus - 95mg 9.5 Magnesium -7 mg TERMÉSEK NÉHÁNY FONTOSABB GYÜMÖLCS ELEMTARTALMA ÉS? VITAMINTARTALMA Note that only those nutrients which appear in significant quantities are listed. For more detailed information, please visit the United

Részletesebben

Kertészeti növénytan javítóvizsgára felkészülést segítő tananyag vázlata

Kertészeti növénytan javítóvizsgára felkészülést segítő tananyag vázlata témakörei: Kertészeti növénytan javítóvizsgára felkészülést segítő tananyag vázlata 1. Sejt és szövettan (anatómia) 2. Külső alaktan (morfológia) 3. Növények életjelenségei 4. Növényrendszertan 5. Növény

Részletesebben

Makrogametogenezis. női gametofiton: embriózsákból (makrospórából) három felső sejt a petekészülék. a nagyobb a petesejt másik kettő a segítősejt

Makrogametogenezis. női gametofiton: embriózsákból (makrospórából) három felső sejt a petekészülék. a nagyobb a petesejt másik kettő a segítősejt Sporogenezis Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében Sporogenezis mikrosporogenezis=

Részletesebben

Corylaceae mogyorófélék családja

Corylaceae mogyorófélék családja Corylaceae mogyorófélék családja Corylus mogyoró Carpinus gyertyán Ostrya - komlógyertyán Corylus mogyoró nemzetség szimpodiális hajtásrendszer nagy termetű cserjék vagy fák váltakozó (szórt) levélállás

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 13. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak

Részletesebben

Mohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása

Mohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása Mohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása O:Sphagnopsida Jellegzetes felépítésük miatt külön osztályt alkotnak a tőzegmohák (1. ábra). Az egész földön elterjedtek,

Részletesebben

Melléklet a Természetismeret című részhez

Melléklet a Természetismeret című részhez Melléklet a Természetismeret című részhez szakszavak Tk.5é/1 szakszavak Tk.4k/2 szakszavak Tk.4k/3 szakszavak Tk.4k/4 főgyökér ásványi anyagok állat ág öntözés átalakulás ásványi anyagok állat palántaágy

Részletesebben

Törzs Zárvatermők. Osztály. Kétszikűek 3.

Törzs Zárvatermők. Osztály. Kétszikűek 3. Törzs Zárvatermők Osztály Kétszikűek 3. Család Ibolyafélék Illatos ibolya Illatos ibolya Illatos ibolya Kerti árvácska Kerti árvácska Család Fűzfélék Fekete nyár Fekete nyár Fekete nyár Fekete nyár Fekete

Részletesebben

2. forduló megoldások

2. forduló megoldások BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld

Részletesebben

Zárvatermők. Alapsajátságok:

Zárvatermők. Alapsajátságok: Zárvatermők Alapsajátságok: 1. A magkezdemény zárt termőlevélben fejlődik - (magház) a termőlevél a magkezdemény fejlődésekor még nyitott - később forr össze (postgenital fusion) --- zárt termés, vagy

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ ELEKTRONIKUS JEGYZET NÖVÉNYTAN Készítették: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR Növénytani Tanszékének munkatársai MOSONMAGYARÓVÁR 2006 1 II. NÖVÉNYTAN 3. GOMBÁK (FUNGI)

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 6. Fahasznosítás Fehér r eper Morus alba 2 15 m magas. Mellmagassági átmérıje elérheti a 35 40 cm-t. Kérge

Részletesebben

Szártípusok,szármódosulatok megfigyelése

Szártípusok,szármódosulatok megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Szártípusok megfigyelése. A szár módosulatok felismerése, vizsgálata. Funkciójuk és változataik megismertetése. Föld alatti és föld feletti szár típusok bemutatása.

Részletesebben

/2007. ( ) FVM-EÜM együttes rendelete

/2007. ( ) FVM-EÜM együttes rendelete A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és az egészségügyi miniszter /2007. ( ) FVM-EÜM együttes rendelete a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetı növényvédıszer-maradék

Részletesebben

A nyitvatermők törzse

A nyitvatermők törzse A nyitvatermők törzse Miről lesz szó? I. Evolúciós eredet II. A magképzés evolúciója III. Nyitvatermők sajátosságai IV. Nyitvatermők rendszerezése I. Evolúciós eredetük: Ősharasztokból alakultak ki Legősibb

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. március 13. 14 00-16 00

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. március 13. 14 00-16 00 Név (nyomtatott betűkkel): Osztály:... Iskola:.. Város:..... Szaktanára:...... Heti óraszám:. Elért összpontszám: Javító tanár aláírása:.. Kedves Versenyző! A teszt feladatoknál minden rövid pontozott

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

B I O L O G I C K Á O L Y M P I Á D A

B I O L O G I C K Á O L Y M P I Á D A SLOVENSKÁ KOMISIA BIOLOGICKEJ OLYMPIÁDY IUVENTA BRATISLAVA B I O L O G I C K Á O L Y M P I Á D A 42. ročník školský rok 2007/2008 O k r e s n é k o l o maďarská verzia Kategória D 6. 7. ročník základnej

Részletesebben

ZH, Fürt-, és bogyómorfológia (laboratóriumi 06.okt alciklus. 13.okt Szövettan

ZH, Fürt-, és bogyómorfológia (laboratóriumi 06.okt alciklus. 13.okt Szövettan ELŐADÁS GYAKORLAT 20.szept Rendszertan 22.szept Virágzat-, és virágmorfológia 27.szept A szőlő életszakaszai az ültetvény életgörbéje 29.szept ZH, Fürt-, és bogyómorfológia 04.okt A szőlő fenológiai fázisai

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS Tisztelt Kollégák! Kérem, ezen megoldókulcs alapján történjen a dolgozatok kijavítása! A / jelek jelölik az egymással egyenértékű helyes válaszokat. (Fogadjuk el, hogyha a javítási útmutatóban megadott

Részletesebben

Maghüvelyesek lastakarmányok

Maghüvelyesek lastakarmányok Maghüvelyesek Pillangós s szálastakarm lastakarmányok Maghüvelyesek Nagy jelentőségű Borsó,, szója, csillagfürt, lóbabl Étkezés s még: m bab, lencse. Kisebb jelentőségű Csicseri borsó,, szegletes lednek,

Részletesebben

Organikus szőlő növényvédelme

Organikus szőlő növényvédelme Organikus szőlő növényvédelme Rész 2: Növekedés és fejlődés Az Európai Unió Lifelong Learning Programme ja támogatásával. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. A kiadvány (közlemény)

Részletesebben

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Természettudomány 5-6. témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Genetika - alapok A genetika két fogalmat takar: - klasszikus

Részletesebben

Származása, elterjedése

Származása, elterjedése Szójabab -Latin név: Glycine max (L.) Merill. -Rendszertani besorolása: - törzs: zárvaterm k -osztály: kétszik ek - rend: Fabales (hüvelyesek) - család: Papilionaceae (pillangós virágúak)/fabaceae - nemzetség:

Részletesebben

Növénytan-Növényélettan E-tananyag a Vadgazda BSc szak hallgatói számára

Növénytan-Növényélettan E-tananyag a Vadgazda BSc szak hallgatói számára Növénytan-Növényélettan E-tananyag a Vadgazda BSc szak hallgatói számára E digitális tankönyv szövege, ábraanyaga és mindenféle tartozéka szerzői jogi oltalom és a kizárólagos felhasználási jog védelme

Részletesebben

A növényi szervezetek testfelépítése

A növényi szervezetek testfelépítése Szerveződés A növényi szervezetek testfelépítése Szerk.: Vizkievicz András A testszerveződés fogalmát a növényi szervezetet felépítő sejtek közötti kapcsolatok minősége alapján határozzuk meg. Szintjei:

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 4. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 16. t: Zárvatermık - Angiospermatophyta a magkezdemények a magházban fejlıdnek maggá, a termıbıl termés lesz jellemzı

Részletesebben

ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA ANYAGCSERE. előnevelési praktikák. 2014 06 24. Vágvölgyi Erika

ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA ANYAGCSERE. előnevelési praktikák. 2014 06 24. Vágvölgyi Erika ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA előnevelési praktikák ANYAGCSERE 2014 06 24. Vágvölgyi Erika Egyéves egynyári növény: lágyszárú, egy év alatt csírázik, virágzik, termésérés után elpusztul. (kukorica, borsó, karfiol,

Részletesebben

Gyakorlati- elméleti rész Feladatok

Gyakorlati- elméleti rész Feladatok BIOLOGICKÁ OLYMPIÁDA 47. ročník školský rok 2012/2013 Obvodné kolo Kategória D 6. 7. ročník základnej školy a 1. a 2. ročník gymnázia s osemročným štúdiom 1. Oldd meg a gyakorlati feladatot! Gyakorlati-

Részletesebben

Nyitvatermők megfigyelése

Nyitvatermők megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Nyitvatermők fajainak megismerése A virágzat vizsgálata A levelek mikroszkópos vizsgálata Kész fenyőmetszet megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: lucfenyő

Részletesebben

3.2 A vese mőködése 3.2.1 Szőrımőködés 3.2.2. Visszaszívó mőködés 3.2.2.1 Glükóz visszaszívódása 3.2.2.2 A víz és a sók visszaszívódása

3.2 A vese mőködése 3.2.1 Szőrımőködés 3.2.2. Visszaszívó mőködés 3.2.2.1 Glükóz visszaszívódása 3.2.2.2 A víz és a sók visszaszívódása 1. Bevezetés Kiválasztás 2. Homeosztázis 2.1 izoozmózis Szerkesztette: Vizkievicz András 2.2 izoiónia 2.3 izohidria 2.4 izovolémia 3 Kiválasztószervrendszer 3.1 A vese makroszkópos felépítése 3.1.1 A vese

Részletesebben

Repce Jelent sége Olaja kezdetben világító olaj Élelmiszeripar Étolajként (erukasavmentes 00) Margarin Ipar Festék, szappan, kozmetikumok, gyógyszerek alapanyaga Takarmányozás Olajgyártás mellékterméke

Részletesebben

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott

Részletesebben

Angiospermae (Magnoliophyta) zárvatermők

Angiospermae (Magnoliophyta) zárvatermők Angiospermae (Magnoliophyta) zárvatermők Mol. kladogram: rbcl. APG III 2009 Angiosperm Phylogeny Group Zárvatermő rendek kladogramja (2016-os összesítés - www.mobot.org) Egyszikűek Fabidae Rosidae Malvidae

Részletesebben

ACERACEAE Juharfélék *K 4-5 C 4-5 A 4+4 v. 5+5 G (2)

ACERACEAE Juharfélék *K 4-5 C 4-5 A 4+4 v. 5+5 G (2) ACERACEAE Juharfélék *K 4-5 C 4-5 A 4+4 v. 5+5 G (2) SZÁR: - fák, - néha cserjék, LEVÉL: - keresztben átellenesek - tenyeresen tagoltak VIRÁG: - négy-, v. öt tagú VIRÁGZAT: TERMÉS: - sátorozó, v. bogernyős

Részletesebben

4. osztályos feladatsor I. forduló 2015/2016. tanév

4. osztályos feladatsor I. forduló 2015/2016. tanév Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:.. Csapatnév:.

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA SZERVES- ANYAGOK O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT)

GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA SZERVES- ANYAGOK O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT) A LEVÉL GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS SZERVES- ANYAGOK NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT) A levél a szár laterális szerve, korlátozott növekedésű,

Részletesebben

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche PLASZTICITÁS Definíció: A növényi sejtek átalakulhatnak egymásba. A differenciált sejtek dedifferenciálódhatnak, totipotens ősmerisztéma sejtté. Ebből új differenciálódás indulhat el (redifferenciáció).

Részletesebben

Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból

Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra A) Egyetlen helyes válasszal: I. A IX-X osztályos tananyagból 1. A méhlepényes emlősök melyik rokonsági körében vannak repülő helyváltoztatású

Részletesebben

Növénytan tananyag. Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Püspökladány Város

Növénytan tananyag. Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Püspökladány Város 1 Növénytan tananyag 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3. Rendszertan 4. Vírusok 8. Prokarióták 9. A növények országa 12. A növényi egysejtűek 12. Gombák 14. Hajtásos növények 18. Moszatok 19. Zuzmók 22. Mohák

Részletesebben

A falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi

A falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi A FALVAK ÉLÔVILÁGA A falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi portán! Elsõként ismerkedjünk meg a lakóház, a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek, a szõlõ, a zöldséges- és gyümölcsöskert

Részletesebben

Rendszertan - Összefoglalás -

Rendszertan - Összefoglalás - Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,

Részletesebben

kertésznaptár gyerekeknek

kertésznaptár gyerekeknek kertésznaptár gyerekeknek 2014 Január 1 2 3 4 5 Újév 6 7 8 9 10 Madáretető feltöltése 11 12 Hólapátolás 13 14 15 16 17 Tárolt hagymák, gumók ellenőrzése Vastag hóréteg leverése az ágakról 20 21 22 23 24

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Cukorrépa és a burgonya Szántóföldi növényeink sorában fontos szerepet játszik a gyökér- és gumós növények közé tartozó cukorrépa és a burgonya. A cukorrépa az egyik

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK JEGYZİJE 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-384 Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig E L

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Biológiai jellemzése A káposztarepce a keresztesek családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes:

Biológiai jellemzése A káposztarepce a keresztesek családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes: A repce, vagyis az ıszi káposztarepce fontos és értékes olajnövényünk. Jelentıségét a gazdaságosságon kívül az is indokolja, hogy a repceolaj felhasználása sokoldalú. A régebben csak világítóolajként használt

Részletesebben

NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI. A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat?

NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI. A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat? NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI Hogyan használhatja a kriminológia a botanikát? (2 példa) a) b) A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat? A hangszerkészítőknek milyen növényi

Részletesebben

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 Iskola neve:. Csapat neve:.. Csapattagok neve:. Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny 3. évfolyam I. forduló 2014. november 19. 1. a) Fejtsétek meg a rejtvényt! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK

FAIPARI ALAPISMERETEK Faipari alapismeretek emelt szint 8 ÉRETTSÉGI VIZSGA 29. október 9. FAIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

A bogyós gyümölcsök betegségei

A bogyós gyümölcsök betegségei A bogyós s gyümölcs lcsök betegségei gei (Kertész) 1 Szamóca nyálkagombás károsodása Kórokozó: Diachea leucopodia (Myx) Képek: internet 2 Szamóca mikoszferellás levélfoltossága Kórokozó: Mycosphaerella

Részletesebben

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK 15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK A KİSZÉN A kıszén növényi eredető, szilárd, éghetı, fosszílis üledékes kızet. A kıszénképzıdés szakaszai: Biokémiai szénülési folyamatok: kis mélységben huminsavak

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 12. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak r: Gólyaorrtermésőek - Geraniales fıként lágyszárú növények G (5) gyakoriak a magvak szétszórását biztosító mechanizmusok

Részletesebben

A búzaszem, mint a természet egyik csodája Dr. Matuz János ügyvezetı igazgató az MTA doktora Gabonakutató Közhasznú Nonprofit Kft Szeged.

A búzaszem, mint a természet egyik csodája Dr. Matuz János ügyvezetı igazgató az MTA doktora Gabonakutató Közhasznú Nonprofit Kft Szeged. A búzaszem, mint a természet egyik csodája Dr. Matuz János ügyvezetı igazgató az MTA doktora Gabonakutató Közhasznú Nonprofit Kft Szeged. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy tisztelettel, szeretettel és örömmel

Részletesebben

laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus

laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A... a növény vegetatív szerve: szárból, rügyekből és levelekből áll. II. Egyszerű választás

Részletesebben

Fordították: HORTOBÁGYI T. Cirill és JAKABNÉ CSIZMAZIA Eszter. A táblák ill. az eredeti leírások reprodukcióit MOLNÁR V.

Fordították: HORTOBÁGYI T. Cirill és JAKABNÉ CSIZMAZIA Eszter. A táblák ill. az eredeti leírások reprodukcióit MOLNÁR V. 123 Kitaibelia II. évf. pp.: 123 128. Debrecen 1997 WALDSTEIN Franz Adam - KITAIBEL Pál: A Colchicum arenarium W. et K. és a Viola ambigua W. et K. leírása a Descriptiones et icones plantarum rariorum

Részletesebben

O b v o d n é k o l o Kategória D

O b v o d n é k o l o Kategória D SLOVENSKÁ KOMISIA BIOLOGICKEJ OLYMPIÁDY Číslo súťažiaceho:... B I O L O G I C K Á O L Y M P I Á D A 44. ročník školský rok 2009/2010 O b v o d n é k o l o Kategória D 6. 7. ročník základnej školy a 1.,

Részletesebben

FELADATLAPOK BIOLÓGIA

FELADATLAPOK BIOLÓGIA 1 FELADATLAPOK BIOLÓGIA Emelt szint 9-10. osztály Tanári segédanyag Dr. Árendás Vera 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Előszó, balesetvédelem...3. oldal II. Morfológiai feladatlapok...5. oldal 1. feladatlap: A gombák

Részletesebben

Raktározó alapszövet vizsgálata

Raktározó alapszövet vizsgálata A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Raktározó alapszövet funkciójának bemutatása Metszetkészítés Mikroszkóp használat gyakorlása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: almamag, csírázó burgonya, sárgarépa,

Részletesebben

Az alma organikus növényvédelme

Az alma organikus növényvédelme Az alma organikus növényvédelme Rész 1: Növényvédelmi stratégiák Az Európai Unió Lifelong Learning Programja támogatásával. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. A kiadvány (közlemény)

Részletesebben

A Pécsett és környékén virágzó allergén növények bemutatása

A Pécsett és környékén virágzó allergén növények bemutatása A Pécsett és környékén virágzó allergén növények bemutatása Az éves pollenszezon kora tavasztól késı ıszig tart. Ezalatt az idı alatt három rövidebb idıszakot lehet elkülöníteni a virágzás tekintetében

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 7. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete alatt a szabad szemmel és kézi

Részletesebben