TERÜLETFEJLESZTÉS. Az I. Országos Területfejlesztési

Átírás

1 Fejleszté Megújuló Elkészült az új Országos Területpolitikai Koncepció, amely a jövôkép meghatározására koncentrál. Tervek szerint heteken belül a kormány elé kerülhet a dokumentum, majd az Országgyûlés vitatja meg. Az OTK-t a területfejlesztés új célrendszerének is nevezhetjük, amely többek között a térségi versenyképességre, a területi felzárkóztatásra, esélyteremtésre helyezi a hangsúlyt. Míg korábban a térségek felzárkóztatására összpontosítottak, most a versenyé a fôszerep. Cél: az infrastruktúra fejlesztése, a közutak kiépítése, a határ menti kistérségek, leszakadó tanyás térségek felzárkóztatása. Az I. Országos Területfejlesztési Koncepciót az ország rendszerváltozás utáni átfogó, európai uniós elveken nyugvó stratégiai fejlesztéspolitikai dokumentumaként fogadta el az Országgyûlés. A területfejlesztésrôl és területrendezésrôl szóló évi törvény rendelkezett a területi folyamatok, a területfejlesztési politika és a területfejlesztési koncepció érvényesülésének rendszeres felülvizsgálatáról, valamint a koncepció hatévenkénti felülvizsgálatáról, amely így 2004-ben vált aktuális feladattá. A területfejlesztési törvény és a koncepció as elfogadása óta eltelt idôszak tapasztalatai és a számottevôen megváltozott körülmények alapján szükségessé vált az ország területpolitikájának megújítása, ennek érdekében a korábbi koncepcióra támaszkodva új stratégiai dokumentum, az Országos Területpolitikai Koncepció (OTK) megalkotása. Az EU legfontosabb területpolitikai dokumentuma, az ESDP is kifejezetten ajánlja, hogy a tagállamok rendelkezzenek érvényes területfejlesztési, területpolitikai stratégiával és az azt megjelenítô legitim dokumentummal. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország hosszú- és középtávú területpolitikai célkitûzéseit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetôségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi, regionális programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is. A dokumentum által megfogalmazódó új területpolitika két, az elmúlt idôszak tapasztalati alapján nyilvánvalóvá vált felismerésre épül. A területi célkitûzések nem érvényesíthetôek és az ország területileg hatékony mûködése nem biztosítható olyan fejlesztéspolitikai rendszerben, melyben a területi célok elérését szolgáló fejlesztéspolitika egy, fôként csak saját eszközeire támaszkodó, mellérendelt policy a többi között; és mely meghatározóan központi, országos szinten hozza meg döntéseit, illetve valósítja meg programjait. Éppen ezért az új koncepció a területpolitika szerepének megújítását célozza. Új, tágabb megközelítésben a területpolitika feladata már nem annyi, hogy szelektíven beavatkozva kompenzálja a többi ágazat és a piaci folyamatok nemkívánatos területi hatásait. A megújuló területpolitika fô funkciója az ország területileg hatékony mûködésének megteremtése, kiegyensúlyozott területi fejlôdésének biztosítása, amely a fejlesztéspolitika hatékonyságának biztosítása mellett értelemszerûen magába foglalja a területi leszakadás mérséklését is. Új megközelítés Az új megközelítés szerint országos szinten minden tárcától megkívánt a térségi gondolkodás és tér-érzékeny tervezés, s ebben a területpolitikáért felelôs kormányzati szerv területi koordinációs szerepkört lát el. Ugyanakkor a területi célok érvényesítésében meghatározó szerepet kapnak a régiók is, melyet a területpolitika az ágazatok területi integrálásának és a területi érdekek érvényesítésének elsôdleges szintjének tekint. A hagyományos területfejlesztési felzárkóztató funkciót ugyanakkor koncentráltabb formában a legelmaradottabb térségekre szûkítve kell mûködtetni. A vidéki térségek mint meghatározó térségtípus és területi problematika fejlesztésével kapcsolatos célkitûzések is a területpolitika célok rendszerének részét képezik, ezért a koncepció a vidékfejlesztés szemléletét is ötvözi. A több ágazatot integráló, jól lehatárolt beavatkozási területeken érvé- 8 ÖN KOR KÉP április

2 si célok területpolitika nyesülô, valamint területi dimenzióval rendelkezô helyi kezdeményezésekbôl építkezô vidékfejlesztés a területpolitika vagyis a területi típusú célkitûzések rendszerének szerves része. A koncepció támogatja a hazai vidékfejlesztés kibontakozását, az eddigi agrárgazdaság által dominált jellegének oldását, ezzel összhangban a vidékfejlesztési programozás fokozatos decentralizálását, és a regionális területfejlesztési programozással való összhangjának erôsítését. Az OTK új, ambiciózus megközelítéseinek fontos ösztönzôje, hogy a Magyar Köztársaság számára az EU tagság a jelentôs fejlesztési források nyújtásával új fejlôdési perspektívát nyitott meg. A közötti fejlesztési idôszak alapvetô irányait megadó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció az OTK-val szoros összhangban készül el. A bôvülô EU-támogatások célirányos és területileg hatékony felhasználásával gyorsítható ugyanis jelentôsen a gazdasági fejlôdés üteme és a társadalmi feszültségek mérséklése. A hazai stratégiai tervezési rendszer koordinációjának és a hatékonyságának erôsítéséhez a területpolitika érvényesítése adhat megbízható Növekedési pólusok Európában alapokat, mivel a különbözô tervekben megfogalmazott fejlesztések mindegyike jól meghatározott térhez kötött, különbözô szintû térségekben régiókban, megyékben, kistérségekben, illetve településeken valósul meg, az ott élô polgárok érdekeit szolgálva. Így a terület- és regionális fejlesztésnek és -rendezésnek az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia abban, hogy az ágazati fejlesztések térben összehangoltabban valósuljanak meg. A fejlesztések közötti területi szinergikus hatások kihasználása és a helyi adottságokhoz, igényekhez való igazodás javítása esetén ugyanis az egységnyi ráfordítással elérhetô kedvezô hatások megsokszorozhatók. Ehhez elengedhetetlen az is, hogy egyúttal térségi szinten jól artikulált fejlesztési elképzelések legyenek. Az új OTK önálló területpolitikát jelöl ki az ország számára. A megfogalmazott célok és beavatkozási irányok ugyanakkor megfelelnek az EU területi kohéziós politikájának, innovatív és rugalmas területi megközelítésben segítik érvényre jutni a lisszaboni és göteborgi irányelveket, lehetôséget teremtve a továbbfejlôdésük követésére is. A jövôkép és a hosszú távú célok Az ország megújulásának alapvetô feltétele, hogy az ország területi viszonyait tekintve is kiegyensúlyozott és hatékony legyen, az erôforrások, a szükségletek és a lehetôségek összhangja régiónként, térségenként fennálljon. A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdaságikörnyezeti térszerkezet kialakulásának ösztönzése, mely a helyi adottságokhoz igazodó térségi rendszereken szervezôdik, köztük policentrikusan több európai szinten is versenyképes területegységgel régiók, kistérsé április ÖN KOR KÉP 9

3 Magyarországi régiók mutatószámai az EU átlagához viszonyítva Magyarországi területi különbségek mutatói Magyarországi területi különbségek mutatói Régió Terület km 2 Népesség GDP/ fô 2002 EU átl. %-ban Megye GDP/ fô 2001 EU átl. %-ban Megye GDP/ fô 2001 EU átl. %-ban Közép- Magyarország ,77 Nyugat-Dunántúl ,39 Közép-Dunántúl ,85 Dél-Dunántúl ,70 Dél-Alföld ,28 Észak-Alföld ,64 Észak- Magyarország ,23 Összesen: ,8 Budapest 107,9 Gy-M-S m. 63,4 Fejér m. 54,3 Vas m. 52,9 Kom-Eszt m. 48,7 Zala m. 44,7 Tolna m. 44,2 Veszprém 44,1 Pest m. 44,0 Csongrád m. 42,8 Baranya m. 39,9 Heves m. 39,6 Hajdú-Bihar m. 39,3 J-N-Sz m. 36,7 Somogy m. 36,2 Bács-Kiskun m. 36,2 Békés m. 34,9 B-A-Z m. 33,9 Sz-Sz-B m. 29,9 Nógrád m. 29,7 gek, települések, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvetô esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlôtlenségek. Mindezt a kiegyensúlyozott területi fejlôdés biztosíthatja, melyhez öt hosszú távra vonatkozó, átfogó területpolitikai cél érvényesülése szükséges: térségi versenyképesség ösztönzése; területi felzárkózás megteremtése a kohézióért; fenntartható térségfejlôdés és örökségvédelem; területi integrálódás Európába; decentralizáció és a regionalizmus. Alapvetô cél, hogy az ország régiói, térségei és települései versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elô az országnak az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózását. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozások versenyképessége javuljon, szükséges a mûködésüket meghatározó környezetük telephely, informatikai, közlekedési elérhetôség, pénzügyi, tanácsadási szolgáltatások, megfelelô képzettségû munkaerô, közigazgatási szolgáltatások fejlesztése is. A területi versenyképesség prioritása kettôs célkitûzést jelent. Egyrészt hatékony országos térszerkezet kialakítását, s ennek részeként a gazdasági fejlôdés országon belüli területi szétterítése érdekében a dinamikát hordozó pólusok, tengelyek megerôsítését. Ezen túl szükséges valamennyi térség és település saját adottságaira, identitására és stratégiájára épülô versenyképességének erôsítése. A területi felzárkóztatás alapvetô célja a társadalmi esélyegyenlôség elvét sértô és a gazdaság eredményes mûködését korlátozó elfogadhatatlan területi egyenlôtlenségek és a gazdaságot korlátozó infrastrukturális, szervezési, valamint az emberi erôforráshoz kapcsolódó hiányosságok megszüntetése. A legproblematikusabb, létezô egyenlôtlenségek alapján a felzárkóztatás legfôbb céljai a régiók közti fejlettségi különbségek mérséklése, a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása, a fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, fôként a Dél-Dunántúl déli szegélye és az északkeleti országrész külsô és belsô perifériáinak dinamizálása, valamint az alapvetô életesélyek feltételeinek alap- és közszolgáltatások elérhetôsége, víz, villany, aszfaltút biztosítása az ország valamennyi településén. Magyarország földrajzi adottságaiból adódóan európai összehasonlításban is különlegesen változatos táji, természeti és kulturális értékekkel, termelési hagyományokkal rendelkezik, amelyek jó része egyedülállóan érintetlen és természetes állapotban maradt meg. Ezek az értékek speciális táji és térségi adottságként a térségek megújulásának és fejlôdésének erôforrásai lehetnek, megôrzésük, hasznosításuk csak a fenntartható fejlôdés elveire alapozottan biztosítható. A cél érdekében különösen fontos a természeti örökség helyi-térségi megôrzése és hasznosítása, a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelô kezelése és erôsítése, valamint az erôforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása. Az új, nyitott területpolitikának kiemelten kell kezelnie az Regionális gazdasági hálózatok Területi versenyelônyök 10 ÖN KOR KÉP április

4 ország nemzetközi kapcsolataiból, ezen belül különösen az európai uniós tagságunkból, valamint a Kárpát-medence sajátos történelmi-földrajzi helyzetébôl adódó lehetôségeket és kötelezettségeket. Fontos Magyarország integrációja és mélyebb beágyazódása az európai gazdasági térbe, fôként a transzeurópai közlekedési hálózatok hazai fejlesztésével és a nemzetközi kutatási, tervezési programokban való intenzív részvétellel. Emellett kiemelt feladat a határ menti és határon átnyúló együttmûködések lehetôségeinek bôvítése, valamint a nemzeti integráció és a nemzetiségi fejlesztési együttmûködések elôsegítése. A területpolitika határozottan állást foglal az érdemi decentralizáció mellett. Ez szükséges a területi versenyképesség javításának érvényesítéséhez, a területi felzárkózás elômozdításához, a fenntartható térségi fejlôdés elôsegítéséhez és a határ menti együttmûködésekben való hatékony és közvetlen részvétel biztosításához. A decentralizáció alapvetô céljai a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és ehhez szükséges kompetenciáiknak megerôsítése, így a régiónkénti önálló operatív programok elkészítésének és megvalósításának biztosítás, a regionális identitás és hálózatok kiépítése, valamint a regionális partnerség támogatása, hosszabb távon pedig a politikai közigazgatási régiók megteremtése. Középtávú célok 2015-ig Az ország versenyképességnek javítása érdekében alapvetô, hogy az ország különbözô térségei és ezen belül meghatározó települései az adottságuknak és a lehetôségeiknek legjobban megfelelô fejlesztéseket valósítsanak meg. Mindezeken túl a területpolitika számára fontos szempont a Közép-magyarországi régió és az ország többi régiója közti fejlettségi különbségek mérséklése, a legfejletlenebb régiók felzárkóztatása. Magyarországon ez a cél csak a legnagyobb versenyelônyt jelentô adottságaikra építô, és a funkciókat, kompetenciákat megosztó, valamint együttmûködô (policentrikus) városhálózat, térségek fejlesztése révén érhetô el. A fejlôdési potenciállal rendelkezô városok fejlesztési irányait a szubszidiaritás elve alapján, a területi szereplôk bevonásával a regionális fejlesztési tervekben kell kijelölni. Az országos területi célok olyan konkrét beavatkozási térségeket jelentenek, melyet mind az ágazatoknak, mind a régióknak figyelembe kell venniük a fejlesztési stratégiájuk kidolgozásakor, majd a programjuk megvalósítása során. Alapvetô célkitûzés, hogy Budapest, agglomerációjával harmonikus együttmûködésben nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi, szellemi-innovációs és kulturális-idegenforgalmi szerepköre révén a közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelembe vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével harmonikus, a fejlôdést továbbáramoltatni képes munkamegosztáson alapuló, szerves kapcsolatrendszerrel rendelkezzen. Annak érdekében, hogy a fejlôdés ne korlátozódjon a fôváros térségére, oldódjon a Budapestközpontú térszerkezet, ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb mûködése váljon lehetôvé, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló növekedési pólusokra. Az ország lakosságarányosan is meghatározó regionális növekedési pólusai: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Gyôr. A többi nagyobb város, mint decentrumok hálózatos együttmûködése révén alakulnak ki a póluscsoportok: Veszprém Székesfehérvár, Debrecen Nyíregyháza, Miskolc Eger; Szeged Kecskemét, Pécs Kaposvár Szekszárd, Sopron Szombathely-Zalaegerszeg Nagykanizsa. A pólusok és nagyvárosi hálózat jellemzôje, hogy lakosságukra és az ingázókra építve meghatározó a szerepük a foglalkoztatásban, miközben a fôvároson kívül a felsôoktatási, a kutatási tevékenységek koncentrációja jellemzi. Az ország egésze a fôvárosba futó nemzetközi tengelyek mentén illeszkedik az európai térstruktúrába. Ugyanakkor az ország harmonikus belsô térstruktúrája és a régiók belsô kohéziójának megerôsödése érdekében fokozottan van szükség regionális tengelyek kialakítására, illetve megerôsíté- Jelentôs regionális különbségek Egy fôre jutó GDP régiónként a kibôvült Európai Unió átlagában, 2002 (%) Leszakadó határmenit térségek A gazdasági térszerkezet alakulása április ÖN KOR KÉP 11

5 sére. A versenyképesség érdekében erôsíteni szükséges a gazdasági növekedést közvetítô tengelyeket, elôsegíteni kialakulásukat, elsôsorban a közlekedési, kommunikációs és kooperációs kapcsolatok erôsítése révén. Az elsôsorban az északkeleti, délnyugati országrészben koncentrálódó, tartósan elmaradott térségek Cserehát, Ormánság válsága a különösen gyenge elérhetôség mellett a környezetüket ellátni képes érdemi térségi központok hiányából, a népesség kedvezôtlen kor- és képzettségi öszszetételébôl, rossz gazdasági szerkezetébôl, valamint az erôforrások szûkösségébôl adódik. Alapvetô célkitûzés, hogy a tartósan elmaradott térségek koncentrált kormányzati és regionális támogatással, adottságaikhoz és lehetôségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerôsíteniük, illetve kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is relatív versenyképesség javítása a cél. Területi felzárkóztatás Fenntartható fejlôdés A Balaton a természeti, táji, turisztikai, valamint szôlô- és bortermelési adottságaira építkezô gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentôs tényezôje, fejlesztése a területpolitika országosan kiemelt céljának tekinthetô. A térségben eddig megjelent és rendkívül elaprózott fejlesztések döntôen a mennyiségi növekedést eredményezték a mértéktartó és minôségi célú irány helyett, folyamatosan rontva ezzel a térség vonzerejét, hosszú távú esélyeit. A fenntarthatóan fejlôdô versenyképes Balaton-térség kialakításának érdekében cél a minôségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása, a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságaikon alapuló turisztikai kínálatának kialakításával, a tó és a környezetében található egyéb vizes élôhelyek ökológiai állapotának, és a víz minôségének megóvása, valamint a Balaton-felvidék aktív tájképvédelme és a háttérterületek adottságaikra építô fenntartható fejlesztése. A Tisza-térség integrált fejlesztésének alapvetô célja a Tisza által meghatározott táji rendszer mûködôképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelô fenntartható társadalmi, gazdasági fejlôdés, felzárkózás feltételeinek megteremtése. A Duna-térség fenntartható fejlesztése az európai jelentôségû ökológiai, közlekedési tengely integrált programokkal történô hasznosítását jelenti. A komplex Duna rehabilitációs koncepció és program magában foglalja a Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelô rehabilitációját, a térség területfejlesztési, infrastrukturális, turisztikai fejlesztését, a vízkészlet-gazdálkodási és árvízvédelmi rendszerek kiépítését, megerôsítését, valamint a fenntartható hozam elveire épülô mezô- és erdôgazdálkodási, halászati hasznosítását, az ökológiai természetvédelmi szempontok kiemelt figyelembevételével. Sajátos adottságú térségek A regionális és ágazati tervekben, programokban különös hangsúlyt kell fektetni a speciális térségek fejlesztésére. Elsôsorban a természeti, táji értékekben gazdag területek természeti erôforrásaira építô fejlesztésekre, a határ menti területek határon átnyúló együttmûködéseinek megteremtésére, a tanyás és aprófalvas térségek revitalizálására, a magas arányú cigány népességgel rendelkezô, elmaradott térségek megújítására és az agrártérségek gazdaságának diverzifikálására. Az országos területi célok alkalmazása mellett a régióknak fejlesztési terveikben ki kell jelölniük a regionális kompetenciájukba tartozó, sajátos területi céljaikat is, illetve priorizálniuk kell e célok között. A különbözô térségek számára alapvetô, hogy versenyelônyeikre építve és a piaci lehetôségeket kihasználva alakítsák ki fejlesztéspolitikájukat annak érdekében, hogy térségükben ösztö- Területi versenyképesség TRFC felosztása régiónként Régió Millió Ft Észak-Alföld 5 065,3 Észak-Magyarország 3 661,3 Dél-Alföld 2 975,8 Dél-Dunántúl 2 365,6 Közép-Dunántúl 1 282,2 Közép-Magyarország 1 561,5 Nyugat-Dunántúl 1 088,3 Összesen: ,0 12 ÖN KOR KÉP április

6 nözzék új munkahelyek teremtését, új vállalkozások indítását, illetve letelepedését, valamint a meglévô vállalkozásaik mûködési környezetének a javítását. A fentiek érekében a policentrikus térségfejlesztés logikája alapján minden térségnek a sajátos identitását, kultúráját is figyelembe véve kell megtalálnia azt a gazdasági ágazatot, tématerületet, amely fejlesztésére koncentrál. Az egyes térségek fejlesztési céljainak, a kompetenciák megosztásának meghatározásakor szükséges a városoknak a környezetükkel, illetve a vidéki területekkel való együttmûködése, így a város vidék kapcsolatnak a figyelembe vétele. A kompetenciák megosztása, a fejlôdés specifikálása nemcsak a gazdaság fejlesztésének a szempontjából, hanem a közszolgáltatások nyújtása miatt is fontos. A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó kompetenciák területi szempontú meghatározásakor alapvetôen figyelembe kell venni a regionális szintre irányuló decentralizációs, illetve a kistérségi szinten megindult koncentrációs folyamatokat. Ennek megfelelôen az alábbi közszolgáltatási területeken szükséges a kistérségekben az ellátás intézményrendszerének az érintett célcsoportok igényeit is figyelembe vevô racionális, hatékonyság és minôségjavító fejlesztése. A fejlesztéseknek a régiók által meghatározott két-három legversenyképesebb, exportképes és fejlôdô ágazatra kell koncentrálnia. Az együttmûködések ösztönzésén túl támogatandó az érintett szereplôk eszközeinek, infrastruktúrájának, technológiáinak modernizálása, alkalmazottainak képzése, új vállalkozások indításának az ösztönzése, illetve a közvetlenül nem megtérülô beruházások, kutatási programok támogatása. Az együttmûködések célja, hogy javítsa a vállalatok termelési, mûködési hatékonyságát, és hozzájáruljon a magasabb hozzáadott értékkel rendelkezô termékek elôállításához. Továbbá szükséges a helyi piacra termelô mikro- és kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a hálózatos együttmûködések támogatása révén. A regionális gazdaság versenyképességének további alapvetô feltétele, hogy az országban kialakuljon egy olyan képzési intézményrendszer, mely figyelembe veszi a gazdaság igényeit és legalább megyénként integrálja a szakképzés, felnôttképzés intézményrendszerét. Regionális célok A Közép-magyarországi régió célja a régió gazdasági versenyképességének növelése, a társadalmi kohézió erôsítése és az élhetô régió megvalósítása. Kiemelt területi cél Budapest belsô területeinek revitalizálása, a Budapest körüli rekreációs területek és a Közép-Duna Völgy komplex fenntartható fejlesztése, az M0-ás gyûrû sávja fenntartható fejlôdésének segítése, a többpólusú agglomerációs rendszer megteremtése, a Duna-Tisza közi rurális térségek felzárkóztatása és a termál klaszter kialakítása. A Közép-dunántúli régióban gazdasági eredményei ellenére, még jelentôs számú népességet érintô ipari és agrár válságterületek vannak. A régiót emellett környezeti problémák is terhelik egykori ipar és bányaterületek, tömegturizmus, amelyek megoldása országos érdek is. A régió stratégiai célja az innováció-orientált és versenyképes gazdasági környezet létrehozása, az innovációk befogadására alkalmas humánerôforrás-háttér kialakítása és a vonzó, fenntartható életminôség megteremtése. A Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttmûködési hálózatok régiója. Célja a nemzetközi és belsô elérhetôség javítása, a regionális gazdasági szerkezet megújítása, a humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása. A kiemelt célok közé tartozik a környezetgazdálkodás elterjesztése, a környezeti tudatosság erôsítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, valamint a településszerkezet megerôsítése integrált területfejlsztési programok révén és nyugat-dunántúli turisztikai térségek fejlesztése. A Dél-dunántúli régió hoszszú távú célja magas környezeti minôségû modellrégió kialakítása, ennek érdekében a természeti-környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása, illetve a kiegyensúlyozott térszerkezet és a térségi munkamegosztás kiala április ÖN KOR KÉP 13

7 Térség- és régiófejlesztési célelôirányzat Támogatható célok Tám.int. % Min. tám. MFt a) Munkahelyteremtô vagy munkahelymegtartó beruházások b) Vállalkozóvá válást segítô beruházások (ipari parkok, inkubátorház) c) Kistérségek elérhetôségét biztosító közlekedési kapcsolatokat javító közúti ber d) Gazdaságfejlesztéssel összefüggô termelô infrastrukturális ber. (kivéve közútfejl.) e) A régió fejlesztési céljait szolgáló célok, programok, projektek megvalósítása f) Humán infrastruktúra fejlesztése fa) vállalkozások fb) önkormányzatok, nonprofi t szervezetek RFT és MTT döntési hatáskörébe utalt források Fejezet/elôirányzat Millió Ft Millió Ft/Nyu-du BM / Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés GKM / Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi utak burk. felúj MTRFH / Címzett és céltámogatások MTRFH / Decentralizált területf. prg.* MTRFH/ Decentralizált szakmai prg.** (7 tárca)* OM / Regionális innováció támogatása MTRFH / Projekt Generation Facility II. (2004. évi költségvetés) MTRFH / Önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása Összesen: kítása. A helyi adottságokra épülô versenyképes gazdaság kialakítása érdekében az innovatív környezeti ipar és energetika, a piacorientált kreatív és kulturális ipar, az élettudományi bázisra épülô egészségipar, piacképes, hagyományosan jelenlévô ipari ágazatok és turisztikai kínálat fejlesztése. Az erôs társadalmi szolidaritás jegyében elérendô cél a lakosság egészségi állapotának javulása, a hátrányos hely g) A régiókban, kistérségekben élôk táj. jav h) Ingatlan kulturális örökségvédelmi beruházás 70 2 i) Közmunkaprogramokhoz kapcsolódó fejlesztések 70 3 Regionális decentralizált szakmai fejlesztési támogatási célok (Nyugat-Dunántúl) Támogatható cél Keret (mft) Tám. Int. % a) Idegenforgalmi fejlesztések. Gyógy-idegenforgalom, gyógyfürd, fejl. Konferencia turizmus, falusi turizmus Min. tám b) Autópálya építését segítô közmunkaprogram c) Nemzeti parkok közmunkaprogram d) Köztisztviselôk és pedagógusok internet hozzáférése e) Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztése program ,5 e) Belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztése f) Kerékpárutak fejlesztése ,5 Összesen: 485 zetûek és inaktívak munkaerôpiaci reintegrációja és a piacképes tudásszintelérése. Az Észak-magyarországi régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrejötte, amely biztosítja a regionális versenyképességet, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlôtlenségeket. Ennek érdekében alapvetô a versenyképes gazdaság megteremtése, regionális turisztikai hálózat kialakítása az Észak-alföldi régióval közösen, a versenyképes településhálózat megerôsítése, valamint a minôségi élet feltételeinek megteremtése és az integrált környezetgazdálkodás kialakítása. Az Észak-alföldi régió kiemelten kezeli a régió gazdasági potenciáljának erôsítését és tôkevonzó képességének fokozását. Cél a régió természeti-környezeti rendszereinek kialakítása, megôrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése, emellett az egészséges élet lehetôségének biztosítása. Szintén cél a régió versenyelônyeire alapozott, piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása, valamint a területi különbségek mérséklése és a társadalmi koházió erôsítése, a foglalkoztatás bôvítése. A Dél-alföldi régió közös érdekeken alapuló együttmûködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek és a határ menti helyzetbôl adódó elônyök tudatos kihasználásával kívánja megalapozni a szilárd, versenyképes gazdaságot.ennek érdekében a regionális versenyképességet, a vidékfejlesztés térségeinek felzárkóztatását, valamint a fenntartható fejlôdést és az örökségvédelmet kívánja kiemelten kezelni. Az Országos Területpolitikai Koncepció szerkesztett változata 14 ÖN KOR KÉP április

8 Kétmilliárd képzésekre A regionális operatív program keretében közel kétmilliárd forint keretösszegû országos, mind a hét régiót lefedô képzési program indult a területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplôk kapacitásépítésének támogatására. A közötti idôszakban várhatóan 7200 fô vesz részt a programban. A képzéshez támogatást igényelhetnek önkormányzati képviselôk, választott tisztségviselôk, illetve a területfejlesztési intézmények, önkormányzati szervezetek, vállalkozókat támogató szervezetek alkalmazottai, valamint civil szervezetek munkatársai. Területfejlesztési együttmûködés A kohéziós és strukturális alapok felhasználásának bôvítésére együttmûködési megállapodást írtak alá a visegrádi országok területfejlesztési miniszterei jelentette be Szegvári Péter, a Magyar Területés Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) elnöke. A visegrádi országok azt képviselik, hogy az elmaradott régiók több támogatást kapjanak a felzárkózáshoz a tavaly csatlakozott országokban, köztük Magyarországon, lényegesen több az elmaradott régió, mint a régi tagállamokban. Fellépnek azért, hogy a kohéziós alap felhasználásakor ne érvényesítsék n plusz 2-es szabályt azaz azt, hogy a megkezdéstôl számítva két éven belül be kell fejezni a beruházást, mert ez szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a kedvezményezettet. A nyilatkozatban rögzítették: szeretnék, ha az uniós forrásokat a tervezettnél rugalmasabban lehetne felhasználni. Támogatást kérnek többek között a városrehabilitációhoz, a panellakótelepek felújításához, a régión belüli közlekedésfejlesztéshez. A regionális operatív program (rop) célja a kiegyensúlyozott területi fejlôdés elôsegítése, a társadalmi és gazdasági egyenlôtlenségek felszámolása. A programra a közötti idôszakban a strukturális alapok támogatási rendszerén belül közel 86 milliárd forint fordítható. Ez a hazai társfinanszírozással kiegészülve mintegy 114 milliárd forintos fejlesztést indukálhat. A rop fô fejlesztési területei a turisztikai potenciál erôsítése a régiókban, a térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, valamint a régiók humánerôforrásának fejlesztése. A humánerôforrásfejlesztés regionális dimenziójának erôsítése magában foglalja a helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítését, a helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket, a felsôoktatási intézmények és helyi szereplôk együttmûködésének ösztönzését és a régiók számára kiemelt jelentôségû szakmai képzések támogatását. A strukturális alapok fogadása és a közigazgatás mûködési hatékonyságának növelése jelentôs kihívás a magyar közigazgatási rendszer számára. Ennek keretében cél a regionális szint erôsítése, a helyi, kistérségi feladatmegosztás újragondolása és a helyi önkormányzatok mûködési hatékonyságának javítása. A rop keretében tavaly novemberben indult az országos, mind a hét régiót lefedô képzési program kétmilliárd forint keretösszeggel, a területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplôk kapacitásépítésének támogatására. A támogatási keret elosztását a költségvetési terv régiónként határozta meg, elônyben részesítve a hátrányosabb helyzetû észak-magyarországi és észak-alföldi régiókat. A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése elnevezésû központi képzési program célja a helyi területi közigazgatás és a területfejlesztési intézmények szakembereinek képzése, ezen belül felkészítésük elsôsorban az európai uniós támogatások felhasználására, az ehhez szükséges ismeretek megszerzése, valamint a helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttmûködés elôsegítése. A program keretében a területfejlesztésben érintett intézmények és civil szervezetek munkatársainak továbbképzése támogatható. Az akkreditált képzési programok a regionális fejlesztéshez, az uniós támogatások felhasználásához, a közszféra hatékony mûködéséhez, a horizontális témákhoz, illetve a projektmenedzsmenthez kapcsolódó ismeretek elsajátítását segítik. Elsô lépésként képzôintézmények pályázhattak képzési programjaikkal a tavaly novemberben közzétett felhívásra, illetve pályázhatnak 2006 közepéig folyamatosan. Ez alapján képzési lista készül, amelyrôl a jelentkezôk a számukra megfelelô képzést kiválaszthatják. Az elsô körben, a tavaly december 10-ei határidôig ötven képzôintézmény közel száz képzéssel jelentkezett. A szakértôi bizottság 26 szervezet 45 képzési programját találta megfelelônek. A képzési listát a program lebonyolítója, a VÁTI Kht április 6-án hozta nyilvánosságra. A lista, illetve a képzôintézmények további sikeres jelentkezésével annak aktuális változata a honlapon folyamatosan megtekinthetô. A képzéshez támogatást igényelhetnek önkormányzati képviselôk, választott tisztségviselôk, illetve a területfejlesztési intézmények, önkormányzati szervezetek, vállalkozókat támogató szervezetek alkalmazottai, valamint civil szervezetek munkatársai. A képzésekben olyan munkatársak vehetnek részt, akik tartósan a területfejlesztés intézményrendszerében vagy e területhez kapcsolódó civil szervezetek munkatársaként dolgoznak április ÖN KOR KÉP 15