Készítette: Sánta Fanni Horváth Zsóﬁ

Átírás

1 Készítette: Sánta Fanni Horváth Zsóﬁ

2 A Turizmus- Térség- és Társadalomfejlesztési Tanszék demonstrátoraiként magától értetődő volt, hogy témaválasztásunk középpontjába valamilyen, a mai turisztikában is jelenlévő probléma fog kerülni. Maga a Szolnoki Főiskola környezettudatos gondolkodásmódja vetette fel bennünk a kérdést, hogy vajon hány intézmény, szálláshely fektet még ilyen nagy hangsúlyt a környezetvédelemre? Ez egy igen aktuális téma, mivel a környezetünkért való aggodalom nem alaptalan. Az ember környezetkárosító tevékenységei közül a környezetszennyezés talán a legösszetettebb, mivel a huszonegyedik századra ez a probléma globálissá vált. Évente halnak ki állatfajok, tűnnek el erdők. A káros emissziók következtében a levegő, a talaj, a vizek szennyezettsége folyamatosan nő, a felhalmozódó hulladékkal nem tudunk mit kezdeni, a fosszilis energia hordozók lassan elfogynak, a túlnépesedés, a mértéktelen túlfogyasztás ezek mind-mind hozzájárulnak Földünk tönkretételéhez. Tehát a környezetszennyezés már globális problémává nőtte ki magát, mely ellen a társadalom és a gazdaság minden szereplőjének tennie kell. Ez alól a szállodaipar sem kivétel. A szálláshelyek fenntartható fejlesztési megközelítései különösen azért fontosak, mert nagyban függ az adott térség természeti környezetéve,l kulturális és történelmi örökségével kapcsolatos turisztikai attrakcióktól és tevékenységektől. Ebből kifolyólag a környezetbarát technikák, eljárások bevezetése sokat segíthet a fejlesztések ártalmas hatásainak csökkentésében. Dolgozatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan lehetne a szálláshelyeket környezetkímélőbbé tenni, milyen innovációkból, technikákból, lehetőségekből választhat egy környezettudatos létesítmény tulajdonosa. Munkánk kezdetekor összeállítottunk egy listát, amely tartalmazta a szálláshelyek esetében lehetséges környezetszennyező tevékenységeket, területeket: fűtés, energiafogyasztás, hulladékgazdálkodás, vízfelhasználás és a vegyianyag-használat. Ezeken végighaladva különböző, már a piacon jelenlévő, megoldásokat kerestünk, hogyan lehetne környezetbarátabbá tenni a szálláshelyeket. Az épületek a fűtés során káros anyag, kiváltképpen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Ennek csökkentésére számtalan módszer létezik. Kisebb beruházást igényel a környezetbarát, magasabb hatásfokú fűtőanyagok, mint például a brikett bevezetése, de látványosabb eredmény érhetnek el hosszabb távon, ha új technológiát alkalmaznak a szállodákban. Hazánk termálvizekben gazdag ország ezért, a geotermikus energia felhasználásával tetemes mennyiségű költséget tudnának megspórolni. A szálláshelyek a konyhákban, mosókonyhákban, éttermi részben, de a vendégek is, rengeteg energiát pazarolnak el egy nap alatt. Kevésbé károsítaná a környezetet, ha lecserélnék a szállodák a régi gépeiket energiatakarékos eszközökre. Az elektromos gépek működtetéséhez szükséges áramat, maguk a szálláshelyek is meg tudják termelni napkollektorok segítségével, melyek a tetőre elhelyezve, nem rontanak az épület arculatán. A világításnál érdemes lenne minél több helyen a közel 20% hatásfokkal működő LED izzók bevezetése, melynek az átlag élettartalma sokkal hosszabb a hagyományos izzókénál.

3 Az egyre növekedő energiaárak, valamint a Föld fosszilis energiahordozó készletének kimerülése miatt ma már nem kérdés az épületek hőszigetelésének létjogosultsága. Az ügy fontosságát igazolják bizonyos európai uniós irányelvekben szereplő útmutatások, valamint az új építésű házakra vonatkozó hazai jogszabályi előírások is. A ház hőszigetelésével nagy mértékben hozzájárulhatunk környezetünk szennyezésének csökkentéséhez. A szállodáknak rengeteg lehetőségük van, hogy csökkentsék a szemét-kibocsátásukat, például hulladékkeletkezés megelőzésével, a már meglévő szemetük újrahasznosításával vagy újrahasznosított termékek vásárlásával. Emellett a hulladék csökkentésével pénzt is meg tudnak takarítani. Ezek az intézkedések növelik a munkavállalói morált és az vendégek elégedettségét. Néhány a dolgozatunkban megfogalmazott megoldás: Az eldobható szobai felszereléseket cseréljük le újratölthető vagy újrafelhasználható helyettesítőkkel. A megmaradt ételeket, kozmetikumokat, törölközőket adományozzuk jótékonysági szervezeteknek. Vásároljuk az éttermi hozzávalókat és a szállodai tisztítószereket ömlesztve, nagy kiszerelésekben, így minimalizálni tudjuk a csomagolást. Telepítsünk a szálloda elé szelektív hulladékgyűjtőket. Leghatékonyabban ott lehet spórolni a vízzel ahol sok fogy belőle. Ez a szálláshelyek estében a vendégszobák fürdőhelyiségein kívül a mosókonyhát, a konyhát és a külteret (medence, locsolás) jelenti. A vendégszobákat fel lehet szerelni víztakarékossági jellel felcímkézett csaptelepekkel, zuhanyrózsával, mosógéppel és WC-vel. Ezek a termékek már önállóan igazoltan legalább 20 %-os megtakarítást eredményeznek. Emellett olyan jól teljesítenek, ha nem jobban, mint a hagyományos modellek. Továbbá adjunk lehetőséget a vendégeknek a törölközők és ágyneműk újra felhasználásra, annak érdekében, hogy így csökkenteni lehet a mosodák által használt vízmennyiséget. (Nem kell naponta cserélni őket.) A csaptelepekre ma már kifejlesztettek egy bizonyos levegőztető berendezést, amelyet a csapvégekre kell felszerelni. Egy amerikai szálloda felmérése szerint, a vendégek a kirakott kozmetikumok (szappan, tusfürdő, sampon, stb.) csupán 15%-át használják fel. A kis üvegcsék ennek ellenére, az elmúlt évek során elvárt elemeivé váltak a szállodai szobáknak. Az ilyen üvegek millióinak használata azonban káros a környezetünkre, mind a műanyag palackok, mind pedig a bennük lévő kidobott vegyianyagok miatt. Ezért egy fenntarthatóbb alternatívát lenne érdemes keresni, amit már számos szálláshelyen alkalmaznak is. Ezek az adagolók. Tovább javaslatok a vegyianyagok szálláshelyeken történő csökkentésére: az olívaolaj, a lenolaj vagy a méhviasz tökéletes a bútorok tisztítására és ápolására. A citrom, a fehérecet, a glicerin és a tiszta alkohol pedig mind alkalmasak a kárpit vagy a szőnyeg foltjainak eltávolítására. (De alapszabály, hogy a folt keletkezése után rögtön neki kell állni az eltávolításához.) Az úszómedencék vizét klór helyett inkább ionizáló technikával tisztítsuk.

4 Továbbá primer kutatást végeztünk, egy online kérdőív segítségével, amelyben célunk az volt, hogy felmérjük a lakosok utazási szokásait, és, hogy mennyire tudatosan választanak szálláshelyet nyaralásaik során. Emellett kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek hallottak e már az öko szálláshelyektől és élnek-e az általuk nyújtott környezettudatos lehetőségekkel (pl.: elemgyűjtő, szelektív hulladékgyűjtő). A kérdőív összeállításakor azt feltételeztük, hogy a válaszadók többsége legalább évente egyszer elutazik nyaralni vagy kirándulni. Így a kérdéssort erre alapoztuk. Emellett számítottunk arra, hogy a kitöltők tisztában vannak a környezettudatossággal, hiszen manapság rengeteg forrásból hallhatunk ezzel kapcsolatban információkat. (Hogyan tudjuk a saját háztartásunkban csökkenteni az energiafogyasztást, vízfelhasználást, milyen módszerrel gyűjtsük a hulladékot, stb. Ugyanakkor, hogyha nem változtatunk az eddigi szokásainkon, akkor az milyen hatással lehet a környezetünkre.) Viszont azt is feltételeztük, hogy ezt a két témát (utazás, környezettudatosság) nem sokan szokták összeegyeztetni, tehát nem elsődleges szempont a nyaralásaik során, hogy környezetbarát szálláshelyen pihenjenek. A végleges online-kérdőív 21 kérdésből állt, melyek többsége a kiértékelhetőség miatt zárt kérdés volt. A kérdéssor 3 részből állt: személyes háttér, utazási szokások, környezettudatosság. Voltak kérdések, ahol több választ is be lehetett jelölni, ezért nem tudtunk mindenhol 100%-kal számolni. 171 kitöltött kérdőívet elemeztünk, és az alábbi eredményekre jutottunk. Arra a kérdésre, hogy szokott-e Ön utazni, kirándulni, a válaszadók 94,7%-a (162 fő) igennel válaszolt, míg a 171 megkérdezettből csupán 5,3% (9 fő) válaszolt nemmel. Ez az arány jól alátámasztja a kezdetben felállított hipotézisünket. A következő részben a környezetvédelemmel és a környezettudatossággal kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést. A fontosnak tartja-e a környezetvédelmet? kérdésnél a válaszadók jelentős része, 77,8%-a (133 fő), azt a lehetőséget választotta, hogy fontosnak tartja, és a mindennapjaiban tesz is az ügy érdekében intézkedéseket. 19,9% (34 fő) fontosnak vélte a kérdést, de személy szerint nem tesznek érte. Míg a maradék 2,3%-t (4 fő) vagy nem érdekli a téma vagy nem tartja fontosnak. Ebből az eredményből látszik, hogy az elmúlt évek során sokat változott az emberek véleménye a környezetvédelemmel kapcsolatban. Szerintünk ez nagyrészt köszönhető a fejlődő tudományoknak, hiszen rávilágítottak, hogy milyen hanyatláson megy keresztül a Földünk. Ám ezek a negatív eredmények nem jutottak volna el az emberekhez, ha nem segít a média kellőképpen hozzá. Számunkra megdöbbentő eredmény volt, hogy a 171 kitöltő közül csupán 18 (10,5%) hallott már az öko-szálláshelyekről és tud is róluk beszélni. Azonban további 48% (82 fő) is hallott már róluk, csak nem tudna konkrét példát említeni. 36,8% (63 fő) a kérdéssor kitöltése előtt még nem hallott róluk, viszont a kérdőív kapcsán felkeltette az érdeklődésüket. És 4,7%-t (8 fő) nem is foglalkoztat a téma.

5 Arra a kérdésre, hogy utazásai során előnyben részesíti-e a környezettudatos szálláshelyeket a válaszadók 9,4%-a (16 fő) válaszolt úgy, hogy igen és ez náluk az elsődleges szempont ami alapján választanak. A megkérdezettek döntő része, 67,8% (116 fő) előnyben részesíti ugyan őket, de nem ez az elsődleges szempont ami alapján választanak. A maradék 22,8% (39 fő) soha nem mérlegeli ezt az opciót döntése során. A lenti diagram is jól szemlélteti, hogy sajnos többen vannak olyanok, akik egyáltalán nem fordítanak figyelmet a környezetbarát szállodákra, mint akinél ez az elsődleges szempont, ami szerint kiválasztják a szálláshelyüket. Ebből bebizonyosodik az a hipotézisünk, miszerint az emberek többsége nem szokta (és sok esetben nem is akarja) összeegyeztetni az utazás és a környezettudatosság témakörét.

6 A következő sávdiagram jól szemlélteti, hogy a megkérdezettek körében a környezettudatosság közepesen fontos szerepet tölt be. Míg az ár a legnagyobb befolyásoló tényező a szálláshely kiválasztásánál. Összességében elmondható, hogy a kezdetben deklarált hipotéziseink bizonyosságok nyertek a kérdőívünk elemzése kapcsán. A válaszadók 97,7%-a fontosnak tartja a környezetvédelmet, ami szerintünk az elmúlt évek rohamosan megnőtt figyelemfelkeltő akcióinak, reklámoknak, tüntetéseknek az eredménye. Viszont még így is ezen emberek 1/3-a nem tesz semmit környezete megóvása érdekében. Ennek ellenére pozitívumként összegezhető az az eredmény, miszerint azok, akik még nem hallottak az öko-szálláshelyekről vállalkozóak és kíváncsiak az ilyen természetű lehetőségek iránt. Az egyik kérdésre adott válaszok szerint mindössze 36,26% (62 fő) igényel minden nap tiszta ágyneműt és törölközőt. Erre az eredményre szerintem fel kellene hívni a szállodák figyelmét, hiszen ha csak abban az esetben vinnék el azokat, ha a vendég kéri akkor rengeteg vizet, tisztítószert és energiát takaríthatnának meg, ezenfelül a költségeiket is jelentősen csökkenthetnék.