L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika Készítette: V ARGA V INCE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE"

Átírás

1 L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Fizika Készítette: V ARGA V INCE

2 I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk a jó kapcsolatainkat. A tanszékek vezetői, oktatói az emelt szinten fizikát tanuló diákok számára bemutatják a tanszék munkáját, s azokat a kísérleti eszközeiket, melyek szertárunkban nem találhatók meg. Egyeztetés alapján a Fizika Tanszék vezetője lehetővé teszi, hogy az OKTV II. és III. kategóriájának döntőjébe jutott tanuló(k)nak mérések elvégzését a kísérleti laboratóriumban, így is segítve a felkészülést a mérési fordulóra. - Az ELTE Kísérleti Fizikai Tanszéke minden évben kétszer továbbképzést tart, melyen mindig egy kollégánk képviseli a gimnáziumunkat, aki a tanévzáró munkaközösségi foglalkozáson számol be a halottakról. - Egy tanár minden évben részt vesz a tavaszi szünetben vagy előtte rendezett Fizika Tanári Ankéton, aki beszámol kollégáinak a tapasztalatairól. - Tehetséges tanulóink számára a 11. és 12. évfolyamban lehetővé tesszük, hogy részt vegyenek Budapesten a Radnóti Gimnáziumban hetenként tartandó olimpiai előkészítő szakköri foglalkozásokon. - A Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterv alapján átdolgozott (Paál Tamás által kidolgozott, három tankönyvből álló, reál érdeklődésű tanulók számára írt) tankönyvcsaládját használjuk a fizikaoktatásban. Segédtankönyvként Moór Ágnes: Középiskolai Fizikapéldatárát a középszintű, emelt szintű oktatásban, érettségire történő felkészülésben egyaránt használjuk. II. Képzési irányaink - A Hátrányos helyzetű diákok Arany János Tehetséggondozó Programja 9. előkészítő évében külön képességfejlesztő programot dolgoztunk ki. Ebben a fejlesztő évben a tapasztalatszerzés, jelenségek megfigyelésére építünk. Újragondoljuk, rendszerezzük az általános iskolai természetismeret, fizika tananyagot. A tanulók a 10. évfolyamtól kezdve csatlakoznak a megfelelő tantárgyi programunkhoz. - A nyelvi előkészítő évben a természetismeret tantárgy keretében rendszerezzük, összefoglaljuk a tanulók ismereteit, külön tanmenet szerint. Fontos, hogy a tanulók ebben a szakaszban minél több kísérletet, méréseket végezzenek, előre meghatározott célok, feladatok alapján. Mindezek jó alapul szolgálhatnak a későbbi tanulmányokban az absztrakt szintű megfogalmazásokhoz, általánosításokhoz. Multimédia eszközöket (videó, internet) is segítségül hívunk az ismeretszerzés színesebbé tételéhez. A diákok a tanév elvégzése után, a 10. évfolyamtól kezdve a kerettanterv szerint folytatják a fizika tanulását. - A kerettanterv szerinti fizika oktatás első két évében az oktatás osztálykeretben történik. A fizika tantárgy szempontjából fontos, hogy ezekben az években a tanulók aktív közreműködésével segítsük a tantárgy elsajátítását, figyelembe véve a diákok értelmi fejlődését. A következő évben a tanítás már csoportbontásban történik. en tanulók heti 2 órában, emelt szinten tanuló diákok pedig heti 4 órában tanulják a tantárgyat. Ebben az évben befejezzük a kerettanterv által előírt tananyagot. A 1. oldal

3 gimnáziumi tanulmányok utolsó előtti évében a kerettanterv alapján befejeződik a fizika tanítása, ezért azok a tanulók, akik ezt akarják, megfelelő felkészültség esetén, előre hozott érettségi vizsgát tehetnek fizikából. - A gimnáziumi oktatás utolsó évében már csak emelt szinten történik a fizika oktatása, az emelt szintű érettségi követelményei alapján, heti 4 órában. Azoknak a tanulóknak, akik emelt szintű érettségire készülnek, mindenképpen fakultációs képzésben kell részt venniük. Az utolsó két évben a középszintű csoportokban a legnagyobb létszám 25 fő, emelt szintű csoportokban pedig 18 fő lehet. III. Szakkörök Délutáni foglalkozásokat a kerettanterv szerinti oktatás első két évében tanulói érdeklődés alapján indítunk. Tanári irányítással érjük el, hogy minél több tehetséges tanuló vegyen részt a KÖMAL fizika feladatmegoldó pontversenyében. A mérési feladatok elvégzéséhez segítséget, eszközöket adunk diákjainknak, lehetővé tesszük mérések elvégzését a fizika szertárban. IV. Továbbhaladás és értékelés Az AJTP-n és a nyelvi előkészítő évfolyamon szöveges értékelést adunk, félévkor és a tanév végén. A minősítést a tanórai munka mellett az első félévben 6-8 perces kiselőadás, a II. félévben 2-3 (A4-es) oldal terjedelmű pályamunka tartalma, kifejtése, külalakja határozza meg. A kiselőadás témaköreit a szaktanár október elején határozza meg. A beszámolók október közepétől január közepéig tanórákon történnek. Az otthon elkészítendő dolgozat témaköreit a szaktanár február elején határozza meg, a beadási határidő május 20. A megfelelt minősítés: közepes, a jól megfelelt: jó, a dicséretes: jeles osztályzatnak felel meg iskolaváltoztatás esetén. A többi évfolyamon hagyományos érdemjegyekkel osztályozunk, a minősítéshez a fizika tantárgy heti óraszámának legalább a kétszeresét elérő érdemjegy szükséges. A tantervben megfogalmazott jelenségek, ezekhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete, az órán feldolgozott feladatok visszaadása tartozik az elégséges szinthez. Jeles év végi jegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs hármasnál rosszabb témazáró dolgozata, s a témazáró dolgozatainak átlaga legalább 4,5. Témazáró dolgozat javítási lehetőségét (egy tanévben legfeljebb egyszer) célszerű megadni azoknak a tanulóknak, akiknek a tanórai munkája ezt alátámasztja. A 10. évfolyam II. félévében (május eleje) belső vizsgát tartunk, melynek felelőse a munkaközösség-vezető. A vizsga minősítését az év végi jegy megállapításánál nagyobb súllyal kell figyelembe venni. A belső vizsga eredményét jeles szinten teljesítette az a tanuló, aki: - Mikola Sándor Fizika Versenyen a II. fordulóba jutott, - KÖMAL fizika pontversenyének (márciusig) edik hely közötti megoldója. V. Óraszámaink - Nyelvi előkészítő, AJTP heti 1 óra a természetismeret tantárgy keretében, osztályban heti 2 óra, 2. oldal

4 - 11. osztályban középszinten heti 2 óra, - emelt szinten heti 4 óra, osztályban emelt szinten heti 4 óra a tantárgy óraszáma. Mellékletek: osztály kerettantervi tananyaga, - KÁOKSZI Vizsgafejlesztő Központ által kiadott közép- és emelt szintű érettségi vizsgakövetelmények, - szükséges tankönyvek listája. 3. oldal

5 FIZIKA évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. 4. oldal

6 Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan híradásokat a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és 5. oldal

7 mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről. Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását. 6. oldal

8 9. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása.egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése.a mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban.mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel (sajátkészítésű videofelvételek értékelése, fénykapus érzékelővel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mérőeszközként, stb.) Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése.a tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztásaa tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl.közlekedésben, sportban, ). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyűjtemények, ismeretterjesztő folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok) Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint.a tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján. Témakörök Tartalmak A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletes körmozgás Mozgások szuperpozíciója Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése.út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése.a sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata.a sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség.a gyorsulás fogalma.az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.a négyzetes úttörvény.szabadesés.a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata.a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.a körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzőkkel.a gyorsulás mint vektormennyiség. Függőleges- és vízszintes hajítás. 7. oldal

9 Témakörök DINAMIKA A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendületmegmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás A munka értelmezése Mechanikai energiafajták A mechanikai energia-megmaradás törvénye. A teljesítmény és hatásfok Tartalmak A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában.az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata.az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége.kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Nehézségi erő.kényszererők.súrlódás, közegellenállás.rugóerő. Az erőhatások függetlensége.az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák.mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása:newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó.a heliocentrikus világkép.bolygómozgás: Kepler-törvények.A mesterséges égitestek mozgása.a földi gravitáció és a súly. Munka, energia A munka kiszámítása különböző esetekben:állandó erő és irányába mutató elmozdulás,állandó erő és szöget bezáró elmozdulás,lineárisan változó erő / rugóerő / munkája. Mozgási energia,magassági energia, rugalmas energia.munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre.a mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. 8. oldal

10 A továbbhaladás feltételei Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető. 9. oldal

11 10. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az ideális gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként.a általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán.az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-v diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján.makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény).Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság).elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján.az elektromos energia-ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. főtételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezetők kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata).kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. Témakörök HŐTAN Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai Az anyag atomos szerkezete Molekuláris hőelmélet Tartalmak Hőtágulás.Hőmérséklet-mérés. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).boyle- Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála.az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete.izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-v diagramon. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése.az atomok, molekulák mérete. Az "ideális gáz" és modellje.makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).a gáz belső energiája. 10. oldal

12 A hőtan I. főtétele A belső energia fogalmának általánosítása.a belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel.az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása I. főtétel.termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője.gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. A hőtan II. főtétele A folyamatok iránya.hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani Halmazállapotváltozások Elektrosztatika folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése.a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban.halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő. Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Kondenzátorok A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők.töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak.a feszültség és potenciál fogalma.vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma.a kondenzátor (az elektromos mező) energiája. Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése.ohm-törvény.vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Egyenáramú Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos hálózatok kapcsolása.áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok.egyenáramú áramforrás galvánelem. Elektromos Az elektromos teljesítmény fogalma.fogyasztók teljesítménye. teljesítmény Elektromágneses indukció A mágneses tér Lorentz-erő Mozgási indukció A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer.a mágneses tér jellemzése.a mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak.áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezető, tekercs).a Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetők mágneses térben.vezetők kölcsönhatása.az egyenáramú motor működésének elve.mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma.kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása.lenz-törvény.váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése.a hálózati elektromos energia előállítása. 11. oldal

13 Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása.önindukció.önindukciós jelenségek a mindennapi életben.az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája.a transzformátor működésének alapelve.a transzformátor gyakorlati alkalmazásai. A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. főtétel) a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni. A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait. Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. 12. oldal

14 11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre.kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között.a fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése.a fizikai valóság különböző szempontú megközelítése az anyag részecske- és hullámtulajdonsága.fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlődésében.számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez.hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése.érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán).a tudomány és áltudomány közti különbségtétel.a sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése.kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai törvényszerűségei között.kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával) Témakörök Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés Mechanikai hullámok A hang hullámtulajdonságai Tartalmak A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása.a rezgést jellemző mennyiségek.newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása.a rezgés energiája, energia-megmaradás.a rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).a fonálinga kísérleti vizsgálata. A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség.hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban.hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia.állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében.a hang terjedése közegben.a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz.doppler jelenség. 13. oldal

15 Elektromágneses hullámok Hullámoptika Modern fizika A fény kettős természete Az elektron kettős természete Atommodellek Magfizika Az atommag szerkezete Az elektromágneses jelenségek rendszerezése.változó elektromos tér mágneses tere.elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben.az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése.az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben.a fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata.a fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).a fehér fény színekre bontása, színkeverés.elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció.hullámhossz-mérés.a fénysebesség mint határsebesség. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása.a fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete.fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske.elektroninterferencia, elektronhullám.gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái.thomson féle atommodell.rutherford-modell (az atommag).bohr-modell: diszkrét energiaszintek.vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése.kvantummechanikai atommodell. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.tömegdefektus. A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése.aktivitás fogalma, időbeli változása.radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai.a természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. Maghasadás A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező.atombomba, atomerőmű.az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése.a hidrogénbomba. Csillagászat Csillagfejlődés Kozmológia alapjai A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Az Univerzum tágulása.hubble-törvény.ősrobbanás elmélet. Űrkutatás A világűr megismerése, a kutatás irányai. 14. oldal

16 A továbbhaladás feltételei Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső). Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet. Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges rádioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeiről. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. 15. oldal

17 Az oktatáshoz felhasznált tankönyvek, példatárak: 9. osztály NT dr. Paál Tamás: Fizika 9. évfolyam (reál érdekl.gimn.) CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 10. osztály NT dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 10. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 11. osztály NT dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 11. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 16. oldal

18 KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése; alapmennyiségek mérése; egyszerű számítások elvégzése; egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; mértékekegységek, mértékrendszerek használata; a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek: az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; problémák megoldásában a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva az ismeretek alkalmazása; a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése. 17. oldal

19 I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK en csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók. A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. 1. Mechanika TÉMÁK 1.1 Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendület-változásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra. Legyen jártas az erővektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban. Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát. 18. oldal

20 TÉMÁK Newton III. törvénye Erőlökés 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket. Értelmezze az erőlökés fogalmát. Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket. 19. oldal

21 TÉMÁK Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás ( 5.1) Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlagés a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Jellemezze a periodikus mozgásokat. Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból. Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét. Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani. 20. oldal

22 TÉMÁK Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni. Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni. 21. oldal

23 TÉMÁK Mechanikai hullámok ( 3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét. 22. oldal

24 TÉMÁK 1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás ( 4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye ( 2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok ( 2.8) 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei ( 4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is. Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét. Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség. Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot. 23. oldal

25 2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye ( 4.1) 2.2 Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsiusés Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-v diagramokat. Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket. Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-v diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet. 24. oldal

26 TÉMÁK 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje ( 4.1) Hőmozgás 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban ( 1.4) Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-v diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális izoterm, izochor, izobár, adiabatikus állapotváltozásokra. Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget. Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. Tudjon értelmezni p-v diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni. 25. oldal

27 TÉMÁK 2.7 Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket. Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét. 26. oldal

28 TÉMÁK 2.8 A termodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma Hőerőgépek ( 1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belsőégésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét. 27. oldal

29 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás TÉMÁK 3.1 Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező ( 1.5) Homogén mező Földpotenciál Töltések mozgása elektromos mezőben ( 1.2) Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól. Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben. 28. oldal

30 TÉMÁK Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája 3.2. Egyenáram Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját. Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában. 29. oldal

31 TÉMÁK Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás Félvezetők Félvezető eszközök Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás ( 4.2) Galvánelemek, akkumulátor Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállásmérési módszert. Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére. 30. oldal

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-11. évfolyam 674 FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9 10. évfolyam B változat 1121 FIZIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket,

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a középiskolában az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam FIZIKA GIMNÁZIUM 9 11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek

Részletesebben

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga

Részletesebben

Fizika és természetismeret tantárgyi program

Fizika és természetismeret tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Fizika és természetismeret tantárgyi program 2010. A tantárgyi program részei Általános bevezető...1 Természetismeret tantárgy...6 Fizika

Részletesebben

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 FIZIKA GIMNÁZIUM 1 FIZIKA GIMNÁZIUM Általános tantervű osztály 2-2 - 3-0 +2 +2 Emelt szintű idegen nyelvi osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Reál orientált osztály

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat Az új fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Nemzeti Tankönyvkiadó Fedezd fel a világot! című új természettudományos tankönyvcsaládja fizika

Részletesebben

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok FIZIKA 7-11. évfolyam 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül,

Részletesebben

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös

Részletesebben

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei FIZIKA Tantárgyi programja és követelményei 1 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása,

Részletesebben

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam A gimnáziumi fizika tantárgy óraterve FIZIKA A GIMNÁZIUM 10 11. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Évfolyamok óraszáma 10.évfolyam 11.évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 10.évfolyam

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20 EMELT KÉPZÉS Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve A tantárgy óraterve: 10. évf. 11.évf. 12.évf. Oktatási hetek száma: 36 hét 36 hét 30 hét Heti óraszám 4 óra óra óra, Évi óraszám 144 óra

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A fizika érettségi vizsga célja A középszintû fizika érettségi vizsga célja annak

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása

Részletesebben

FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer

FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer M mechanika H termikus kölcsönhatások E elektromos és mágneses kölcsönhatás MF modern fizika + emelt szintű képzés Piarista Iskola Kecskemét Piarista

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

Fizika tantárgyi program és tanterv

Fizika tantárgyi program és tanterv L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M Fizika tantárgyi program és tanterv 2004. Készítette: V A R G A V I N C E I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam Osztályozó vizsga követelmények 7. évfolyam 1. Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások: Test tulajdonság mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. 2. Mozgások: Viszonyítási

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve 11. 12. heti óraszám 2 2 éves óraszám 72 60 Mechanika fejezet (36 óra) 1. Haladó mozgások és dinamikai feltételeik (4óra) Egyenletes

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított,,környezetismeret, ill.,,természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

FIZIKA. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

FIZIKA. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése FIZIKA A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakközépiskolai fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetıséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM

Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FOGALMAK... 1 2. VIZSGALEÍRÁSOK... 2 Biológia

Részletesebben

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított környezetismeret, illetve természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azok szerves folytatása.

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint ÉRETTSÉGI VIZSGA 03. október 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából Fizika Tanterv 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert 1 A Z ALAPFOKÚ FIZ IKAOKTATÁS CÉLJA

Részletesebben

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 2. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (sebesség, út, idő).

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszám: heti 1,5 évi 55,5 heti 1,5 évi 55,5 A fizika tanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika tanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános

Részletesebben

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben!

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Kísérletek a fizika szóbeli vizsgához 2015. május-június 1. tétel: A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a vízszinteshez képest kb. 0 20 -os szögben megdöntött Mikola-csőben!

Részletesebben

JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL

JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL Kedves Kollégák! Mint eddig minden alkalommal, most is segítséget szeretnénk nyújtani Önöknek munkájuk sok területen megújulást igénylő

Részletesebben

FIZIKA - emelt (gimnázium, 3 + 3 + 3 + 3 óra) B változat. 9. osztály Éves óraszám:108

FIZIKA - emelt (gimnázium, 3 + 3 + 3 + 3 óra) B változat. 9. osztály Éves óraszám:108 FIZIKA - emelt (gimnázium, 3 + 3 + 3 + 3 óra) B változat Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 3 3 3 3 9. osztály Éves

Részletesebben

Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM

Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FOGALMAK... 1 2. VIZSGALEÍRÁSOK... 2 Biológia

Részletesebben

Sportorientáció Emelt tesi 9-11. évf. Fizika 3.2.08.2 b 2+2+2

Sportorientáció Emelt tesi 9-11. évf. Fizika 3.2.08.2 b 2+2+2 3.2.08.2 b 2+2+2 9. évfolyam Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismertszerzés fő módszere

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor A tételek 1 Kinematikai és dinamikai alapfogalmak Vonatkoztatási rendszerek, az inerciarendszer fogalma, párkölcsönhatások, tehetetlen és súlyos

Részletesebben

Fizika szóbeli. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA. Pápa, 2015. január 4.

Fizika szóbeli. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA. Pápa, 2015. január 4. Fizika szóbeli 2015 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA Pápa, 2015. január 4. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Jellemezze az egyenes vonalú egyenletes mozgást!

Részletesebben

FIZIKA HELYI TANTERV B változat

FIZIKA HELYI TANTERV B változat FIZIKA HELYI TANTERV B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ...

TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ... TANMENET FIZIKA 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: 2 óra 74 óra A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 1 A

Részletesebben

FIZIKA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS. 11. évfolyam

FIZIKA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS. 11. évfolyam FIZIKA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS A reál-műszaki érdeklődésű fiatalok számára kínálunk az érdeklődésüknek megfelelő optimális felkészülési és fejlődési kiegészítő programot a fizika emelt szintű

Részletesebben

FIZIKA HELYI TANTERV Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Gimnázium B változat

FIZIKA HELYI TANTERV Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Gimnázium B változat FIZIKA HELYI TANTERV Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Gimnázium B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, 2 + 2 + 2 óra) Célok és feladatok

FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, 2 + 2 + 2 óra) Célok és feladatok FIZIKA B VÁLTOZAT (gimnázium, 2 + 2 + 2 óra) Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

A fizika tantárgy helyi tanterve. A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban

A fizika tantárgy helyi tanterve. A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban A fizika tantárgy helyi tanterve A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban Az MTA-val való együttműködés keretében létrejött kerettanterv (Fizika B változat 3.2.08.2) alapján

Részletesebben

Helyi tanterv Természettudomány 9 11. évfolyam Felnőttoktatási tagozat

Helyi tanterv Természettudomány 9 11. évfolyam Felnőttoktatási tagozat TERMÉSZETTUDOMÁNY Célok és feladatok Helyi tanterv Természettudomány 9 11. évfolyam A természettudomány tantárgyat komplex tárgyként tanítjuk tanulóinknak, melynek keretében betekintést nyernek különböző

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

A fizika tantárgy helyi tanterve

A fizika tantárgy helyi tanterve A fizika tantárgy helyi tanterve A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban Az MTA-val való együttműködés keretében létrejött kerettanterv (Fizika B változat 3.2.08.2) alapján

Részletesebben

Tanterv az emelt szintű fizika vizsgára történő fakultációs felkészítéshez

Tanterv az emelt szintű fizika vizsgára történő fakultációs felkészítéshez Tanterv az emelt szintű fizika vizsgára történő fakultációs felkészítéshez A fizika fakultáció választása mindazoknak ajánlott, akik fel szeretnének készülni a jó érettségi eredmény elérésére fizikából

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

TANTÁRGYI ADATLAP. Mechatronika/Mechatronikus mérnök Végzettség. 2.5 Félév 1. 2.6. Számonkérés módja

TANTÁRGYI ADATLAP. Mechatronika/Mechatronikus mérnök Végzettség. 2.5 Félév 1. 2.6. Számonkérés módja TANTÁRGYI ADATLAP 1. A tanulmányi program jellemzői 1.1 A felsőoktatási intézmény Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 1.2 Kar Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar 1.3 Tanszék Gépészmérnöki

Részletesebben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tematikai egység/ Fejlesztési cél 9. évfolyam Az első találkozás a középiskolával befolyásolhatja a tanulók többségének kötődését, érzelmi kapcsolatát az új iskolához, a tantárgyhoz, erősítheti vagy gyengítheti önbizalmát és helyes önértékelését

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus

Részletesebben

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV Időkeret a 11. tanévben 74 óra/év (2 óra/hét 37 tanítási héttel) a 12. tanévben 64 óra/év (2 óra/hét 32 tanítási

Részletesebben

Fizika tanmenet 10. osztály (heti 2 óra)

Fizika tanmenet 10. osztály (heti 2 óra) Fizika tanmenet 10. osztály (heti 2 óra) Óraszám Tananyag 1. Itt mindenki lökdösődik Termikus jelenségek, a molekulák hőmozgása 2. Miért didergünk? A hőmérséklet mérése, hőmérsékleti skálák 3. Rakjunk

Részletesebben

Fizika. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei:

Fizika. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei: Fizika Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei: Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati

Részletesebben

Fizika tantárgyi program

Fizika tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Fizika tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanév 9. évfolyam matematika

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

FIZIKA 9-12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT)

FIZIKA 9-12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) FIZIKA 9-12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT) A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden témakörben

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok számára 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30 9-10. évfolyam A természettudományos kompetencia középpontjában

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam

Fizika. 7-8. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam EMBER A TERMÉSZETBEN, FIZIKA 7. ÉVFOLYAM 1. Fizika Célok és A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7 8. évfolyamon a tanulók megismertetése az alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani

Részletesebben

Levelező 9-12. évf. Fizika FIZIKA 9-12. évfolyam (Levelezői tagozat)

Levelező 9-12. évf. Fizika FIZIKA 9-12. évfolyam (Levelezői tagozat) FIZIKA 9-12. évfolyam (Levelezői tagozat) A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alap definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden témakörben

Részletesebben

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 11.a Évfolyam: 11. 36 hét, heti 2 óra, évi 72 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Fizika tantárgy 12. évfolyam

Fizika tantárgy 12. évfolyam KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT Fizika tantárgy 12. évfolyam 1.1 Fontos tudnivalók A tankönyv anyagát önálló tanulással kell feldolgozni, melyhez segítséget

Részletesebben

FIZIKA 5 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

FIZIKA 5 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE Általános tantárgyi bevezető A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása, a ma használt technikai környezet megismerése. A diákok

Részletesebben

FIZIKA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

FIZIKA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) FIZIKA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alap definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden témakörben

Részletesebben

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22. ELTE TTK Hallgatói lapítvány FELVÉTELIZŐK NPJ 2006. április 22. Székhely: 1117 udapest, Pázmány Péter sétány 1/; Telefon: 381-2101; Fax: 381-2102; E-mail: alapitvany@alapitvany.elte.hu FIZIK FELTSOR NÉV:.

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a NYEK-es gimnáziumi osztályok számára. 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30

A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a NYEK-es gimnáziumi osztályok számára. 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30 A Baktay Ervin Gimnázium alap fizika tanterve a NYEK-es gimnáziumi osztályok számára 9. 10. 11. 12. heti óraszám 2 2 2 1 éves óraszám 72 72 72 30 9-10. évfolyam A természettudományos kompetencia középpontjában

Részletesebben

FIZIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 004. május FIZIKA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros (második javítás esetén

Részletesebben

9-12. évfolyam számára (B változat)

9-12. évfolyam számára (B változat) 9-12. évfolyam számára (B változat) A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

FIZIKA EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS

FIZIKA EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolc, Palóczy utca 3. FIZIKA EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS Helyi tanterv 2013 Készítette: Balogh Judit 1 Fizika a szakközépiskolák 11 12. évfolyama számára. Ezen

Részletesebben