A FOGYASZTÁSI HITELEK SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE A FOGYASZTÓVÉDELEM TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEKRE

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi gazdálkodás SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A FOGYASZTÁSI HITELEK SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE A FOGYASZTÓVÉDELEM TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEKRE Készítette: Pap Fruzsina Budapest, 2009.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés oldal 2. A fogyasztási hitelek piaca-európai körkép oldal 2.1. Fogyasztási hitelek oldal 3. Fogyasztóvédelmi politika oldal 3.1 Fogyasztó fogalma oldal 3.2. Változó igények, változó szabályok A közösségi cselekvési program a fogyasztóvédelmi politika területén oldal 3.3. Fogyasztóvédelmi politika főbb aspektusai oldal 4. Fogyasztóvédelmi jog oldal 4.1. A szabályozás elméleti megközelítése oldal 4.2. Kialakulásának története oldal 5. Fogyasztói alapjogok az Európai Unióban- fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme oldal 5.1. A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme oldal 5.2. A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét érintő területek oldal 6. 87/102/EGK irányelv oldal 6.1. A TANÁCS 87/102/EGK IRÁNYELVE (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről oldal Irányelv létrejöttének szükségessége oldal Az irányelv-módosítási igénye oldal A jogszabály módosítás célkitűzései oldal A közös álláspont elemzése oldal 7. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve oldal 7.1. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/48/EK IRÁNYELVE27. oldal 7.2. A hitel-megállapodás megkötését megelőző általános tájékoztatás oldal A reklámokba foglalandó tájékoztatás oldal Szerződéskötést megelőző tájékoztatás oldal - 3 -

3 7.2.3.Szerződéskötést megelőző tájékoztatási követelmények bizonyos folyószámlahitel-kedvezmény formájában történő hitel-megállapodások és bizonyos egyedi hitel-megállapodások esetén oldal Mentességek az előzetes tájékoztatási követelmények alól oldal A fogyasztó hitelképességének értékelésére vonatkozó kötelezettség oldal 7.3. Az adatbázisokhoz való hozzáférés oldal 7.4. A hitel-megállapodásokra vonatkozó tájékoztatás és jogok oldal A hitel-megállapodásokban feltüntetendő információk oldal A hitelkamatlábra vonatkozó tájékoztatás oldal Kötelezettségek a folyószámlahitel formájában nyújtott hitel-megállapodásoknál oldal Nyílt végű hitel-megállapodások oldal Az elállás joga oldal Kapcsolt hitel-megállapodás oldal Határidő előtti visszafizetés oldal Túllépés oldal 7.5. Teljeshiteldíj-mutató (THM) oldal 7.6. Hitelezők és hitelközvetítők oldal A hitelezők egyes kötelezettségei a fogyasztók felé oldal 7.7. Átültetés: oldal 7.8. Európai uniós szabályozás oldal 8. Felelős fogyasztói döntések-fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra hazánkban oldal 8.1. Fogyasztóvédelem oldal 8.2. Civil feladatok oldal 8.3. Pénzügyi kultúra oldal 9. Fogyasztási hitelek hazánkban oldal 9.1. A fogyasztási hitelpiac Magyarországon oldal 9.2. Hazai szabályozás oldal A fogyasztóvédelmi törvény oldal Egyéb vonatkozó jogszabályok oldal PSZÁF oldal Magatartási kódex oldal 9.3. Egyoldalú szerződésmódosítás-jogszabálymódosítás 2009-ben oldal - 4 -

4 10. Befejezés oldal 11. Ábrák és táblázatok jegyzéke oldal 12. Irodalomjegyzék oldal 1. Bevezetés Hazánkban kiemelt problémaként kezelendő az emberek alacsony pénzügyi kultúrája és alacsony informáltsági szintje. A háztartások rossz pénzügyi döntései a veszteségen túl eredményezhetik a pénzügyi szolgáltatókkal szemben felmerülő bizalmatlanságot, így a pénzügyi közvetítés hatékonysága csökken és az állami szerepvállalás megerősödhet. A gazdasági növekedés és stabilitás érdekében van szükség a fogyasztóvédelem mellett a pénzügyi kultúra növelésére és a pénzügyi intézmények szabályozására. Hazánkban is felmerült az a kérdés a hitelpiac fellendülésével, hogy a fogyasztók rendelkeznek -e elegendő és döntéseik kockázatainak felméréséhez szükséges információkkal. Megállapítható az, hogy szükség volna a háztartások számára egy, a hatékony pénzügyi kultúra növelését célzó programra, melynek segítségével képesek lennének a növekvő és változó kockázatok felmérésére. A háztartások alacsony alkalmazkodóképességének okai: pénzügyi műveltség alacsony színvonala, ismeretek hiánya, a háztartások a pénz-, és tőkepiac legkiszolgáltatottabb szereplői, magánszemélyek viselkedési korlátai. Ezen fenti tényezők kiküszöbölése érhető el a pénzügyi kultúra növelésével, valamint a fogyasztóvédelem segítségével, így a jelentkező kockázatok kiszűrhetőekké válnának. A fogyasztóvédelem jogi és szabályozási eszközök segítségével kísérli meg a háztartások jobb informáltságának elérését, és ezzel igyekeznek meggátolni a szolgáltatók erőfölénnyel való visszaélését. A fogyasztóvédelem jogi eszközei bizonyos szinten korlátozzák a pénzügyi szolgáltatások körét, csökkentve ezzel a fogyasztók választási lehetőségeit. Egy pénzügyileg műveltebb háztartás képes jogaival élni. A hitelezők tájékoztatási kötelezettségének hozzájárulása pedig a pénzügyi ismeretek bővüléséhez vezet. Szakdolgozatomban a fogyasztási hitelezés piacára koncentrálva elsősorban az erre vonatkozó Európai Uniós szabályozást vizsgálom, majd kitekintést teszek a hazai helyzetre. Az európai uniós szabályozás inkább az intézmények szabályozására fókuszál, és nem a - 5 -

5 pénzügyi termékekre. Ez alól képez kivételt a fogyasztási hitel, hiszen egyrészt a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozásra fordítja a figyelmet, másrészt a fogyasztók érdekeit kívánja védeni. Az Európai Unióban a hitelszerződések megkötési feltételeinek harmonizációjával kívánják a fogyasztók védelmét erősíteni, nagy hangsúlyt fektetve a fogyasztók teljes körű tájékoztatására. A fogyasztási hitelpiac kialakulását, az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának rövid bemutatása követi. A fogyasztói alapjogok egyikének, a fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét biztosító szabályozás részletes elemzésével foglalkozom a következő fejezetekben. A jelenleg hatályban lévő és a 2010-ben érvénybe lépő irányelv legfontosabb kitételeit ismertetem. A hazai fogyasztási hitelpiac kialakulásának és jelenlegi helyzetének felvázolását követően a szabályozó eszközök legfontosabb elemeire térek ki előtt gyakorlatilag még nem is létezett Európában fogyasztási hitelpiac, ám a piaci mechanizmusok által fejlődésnek indult, és mára már nemzetközi viszonylatban is kiteljesedett piacról beszélhetünk. Az 1970-es évekig a banktevékenység az európai országokban erősen szabályozott volt, ami korlátozott lehetőségeket biztosított a hitelezés területén. A szigorú szabályozás magyarázata az inflációellenes politika részeként említhető kamat-és hitelkontroll. Az 1980-as években a verseny erősödése, a pénzügyi innováció felgyorsulása volt tapasztalható, ami köszönhető: a pénzügyi szektor reformjának, a deregulációnak (jogi szabályozottság mértékének csökkenése), valamint a liberalizációnak. A 90-es évek első felében a fogyasztói hitelezés mérséklődött a gazdasági növekedés lelassulásával párhuzamosan, azonban a recessziót követően a hitelállományok újbóli erősödést mutattak. Országonként igen jelentős különbségek állapíthatóak meg a fogyasztói hitelezés területén. Ennek az eltérésnek az okai lehetnek hitelkínálati, intézményi és kulturális különbségek is. Ha a háztartások eladósodottságát nézzük, és általában véve az eladósodás mértékéről és okairól beszélünk, akkor elsősorban a jelzáloghiteleket vesszük górcső alá, hiszen a fogyasztási hiteleknek az eladósodottság kérdésében csak másodlagos szerepük van. Amikor a háztartások törlesztési terheit vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nagy szerepe van a - 6 -

6 fogyasztási hitelek térnyerésének az eladósodás folyamatában. Igaz, hogy sokkal rövidebb futamidejű hitelekről van szó, de ennek köszönhetően sokkal magasabb kamatlábakról is beszélhetünk. 2. A fogyasztási hitelek piaca- európai körkép A 2008-as évet említve sokak azonnal az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából kiinduló jelzáloghitel-válságra, ún. subprime válságra gondolnak, amely kiterjedt a pénzügyi rendszer egészére, begyűrűzve a reálgazdaságba is. A fogyasztói érzékenységet egyértelműen mélyen érintette ezen gazdasági helyzet. Így fontosnak tartom, hogy miként reagáltak erre a szituációra maguk a fogyasztók, és különösen hogyan befolyásolta a fogyasztási hitelek piacát, miképpen változtak a fogyasztói döntések. Egy egyszerű logikai következtetést levonva, úgy vélhetjük, hogy a lehetőségek szűkülése és a felelőtlen hitelezések lefékezése és visszafogása révén a fogyasztók bizalmának csökkenését tapasztaljuk majd. A fogyasztási hitelek piaca (milliárd EUR) 1.táblázat A fenti táblázat jól szemlélteti, hogy a 2008-as évben a fogyasztói kedv nemhogy csökkent volna, hanem éppen ellenkezőleg a vizsgált országok esetében egy kivételével mindenhol növekedést figyelhetünk meg a fogyasztási hitelek tekintetében milliárd euróban kifejezve. A vizsgálat alá vont országok közül egyedül Spanyolországban csökkent a hitelállomány. Az - 7 -

7 európai fogyasztási hitel piacot az Egyesült Királyság és Németország uralja, a 2008-as adatokat tekintve összesen 553 milliárd eurót tesz ki a fogyasztási hitelállományuk, ami majdnem a fogyasztási hitelpiac felét teszi ki. A közép-európai országok látványos növekedést mutatnak, köztük Csehország, Szerbia, Magyarország. Hazánkban 2008-ban a teljes fogyasztási hitelállomány 11,87 milliárd euró volt, ami 38,2 %-os növekedést mutatott az előző évhez képest. Háztartásonkénti átlagos fogyasztási hitelállomány 2008-ban (euró) 1.ábra Hazánk 11,87 milliárd eurós teljes hitelállományából kiindulva háztartásokra lebontva 3124 euró jut egy háztartásra, ami az európai átlagos háztartásonkénti hitelállomány (5034 euró) kétharmadát jelenti. A fenti adatok alakulását figyelembe véve megállapítható, hogy hazánkban az első három negyedévi növekedés természetes változásból ered, viszont az utolsó negyedéves emelkedés az árfolyamok alakulásának tulajdonítható

8 2.1. Fogyasztási hitelek A fogyasztási hitel a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújt lehetőséget természetes személyek részére. Lehet még a fogyasztási hitel a nem üzletszerű tevékenység keretében igénybevett felhasználási célhoz nem kötött kölcsön is. Fogyasztási kölcsön a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez. A fogyasztási hitelek csoportosítása: A. felhasználás célja szerint: meghatározott célra nyújtott hitelek (áruvásárlási, gépjárműhitelek) szabadon felhasználható hitelek (személyi hitelek, hitelkeret, hitelkártya) B. megújíthatósága szerint: Egyszeri hitelek (meghatározott célra nyújtott hitelek) Megújítható hitelek (visszafizetés után újból igényelheti az ügyfél hitelbírálat nélkül, többségében szabad felhasználású hitelről beszélünk) C. fedezet szerint: fedezett hitel fedezetlen hitel A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelek formái A hitel lehet: személyi hitel, folyószámlahitel, hitelkártya, - 9 -

9 az áruházakban, kereskedelmi egységekben igényelhető, gyors elbírálású, áruhitel. A fogyasztási hitelezésben megjelenő intézmények Lehetnek: bankok takarékszövetkezetek specializált pénzügyi intézmények (pénzügyi vállalkozások) nem pénzügyi vállalatok speciális állami intézmények

10 3. Fogyasztóvédelmi politika Az Európai Unió egyik szakpolitikája a fogyasztói ügyeket foglalja magába. Az Unió polgárait, mint fogyasztókat megilleti a Közösség által biztosított életminőség javítása oly módon, hogy az EU közvetlenül fellép a fogyasztói jogok védelmében, valamint jogszabályba integrálja a fogyasztóvédelmi szempontokat. Erre azért van szükség, hogy a belső piac hatékonyan működjön, megerősítve a fogyasztók bizalmát és vásárlási kedvét határon átnyúlóan is. A bizalom kialakításához elengedhetetlen volt, hogy meghatározzák a fogyasztókat érintő jogokat, így ellátva őket egyértelmű és pontos információkkal Fogyasztó fogalma évi CLV. fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 1 A törvény az uniós jogi aktusoknak való megfelelést is szolgálja. Igaz, hogy az egyes európai uniós irányelvekben megfogalmazott definíciók között vannak minimális eltérések, de lényegi különbség nem állapítható meg a magyar és az uniós megfogalmazás között. Az üzlethelységen kívül kötött szerződésekről szóló irányelv szerint fogyasztó az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül köt az ezen irányelv hatálya alá tartozó üzletet 2. A fogyasztói hitelről szóló irányelv ezzel azonos meghatározást alkalmaz. A tisztességtelen szerződéses feltételekről szóló irányelvek szerint a definíció a következő: olyan természetes személy, aki olyan célból jár el, amely kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén" 3, csakúgy, mint a távollévők között kötött szerződésről szóló irányelvekben, illetve a fogyasztási cikkek adásvételeinek egyes vonatkozásairól szóló irányelvben és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítésével történő forgalmazásáról szóló irányelvben. A két meghatározás közötti lényegi különbség, hogy az utóbbi akkor is alkalmazandó, ha a személy üzleti tevékenységen kívül jár el évi CLV. törvény 2 85/577/EGK 3 93/13/EGK

11 3.2. Változó igények, változó szabályok - A közösségi Cselekvési program a fogyasztóvédelmi politika területén Az Unió 2004-es bővülése indokolta azt, hogy az egyes szakpolitikákra vonatkozó irányelveket átdolgozzák az új helyzet igényeihez igazodás érdekében. Így a fogyasztóvédelmi előírások is átvilágítás alá kerültek, hiszen ahány tagállam, annyiféle szabályozás, viszont a közelítés elengedhetetlen a belső piac megfelelő működéséhez. Ezzel párhuzamosan a vásárlók igényei és elvárásai is növekedtek, ezt figyelembe véve is szükség volt a változtatásra. Az egységesebb uniós szabályozási struktúrák kiépítésére azért van szükség, mert tagállami szinten nem érvényesíthető az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke által rögzített követelmény: Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét. 4 Az Unió 2006 decemberében elfogadott egy as időszakra szóló programot, amelynek a fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve a következő céljai vannak: fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazása. A fenti célokat az alábbi változtatásokkal kívánják elérni: jobb tényfeltáró munka hatékonyabb konzultáció fogyasztói érdekek határozottabb képviselete végrehajtás terén folytatott együttműködés széleskörű tájékoztatás oktatás jogorvoslat. Az Európai Bizottság a változtatásokat a szabályozás javítása érdekében irányozta elő. Említést érdemel az Európai Unió Alkotmányos Szerződése, amelyet igaz, hogy Franciaország és Hollandia népszavazáson ugyan elutasított - így a november 1-re tervezett életbe lépése elmaradt - mégis kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Alkotmányos 4 Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007/C 303/01)

12 Szerződés a fogyasztóvédelmet érintő változásokat is előirányzott volna. A fogyasztóvédelmi hatáskörök megosztott hatáskörként kerülnének rögzítésre az Alkotmányos Szerződés értelmében. A tagállamok tehát továbbra is alkothatnának különböző fogyasztóvédelmi szabályokat, ugyanakkor ennek egy magasabb szinten érvényesülő keretét adná az Unió szabályozási kompetenciája Fogyasztóvédelmi politika főbb aspektusai Az Európai Unió jelenlegi fogyasztóvédelmi politikájának legfontosabb aspektusai az Európai Közösséget létrehozó szerződés 153. cikkében foglaltak érvényesülését segíti elő. A fogyasztóvédelemről szóló törvény 153. cikke szerint a Közösség hozzájárul a fogyasztók: egészségének védelméhez, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez. A szerződés alapján az egyéb közösségi politikák kialakításánál, tevékenységek meghatározásánál, illetve végrehajtásakor is figyelembe kell venni, valamint alkalmazni a fogyasztók védelmét érintő előírásokat. 5 Hajnal Zsolt: Fogyasztói alapjogok a hatályos magyar jogi szabályozás és az európai uniós fejlődési tendenciák tükrében, Debreceni Jogi Műhely, VI. évfolyam, 2.szám,

13 4. Fogyasztóvédelmi jog A fogyasztóvédelmi jog viszonylag új jogterület, amely a magánjog és a közjog határán helyezkedik el. Közigazgatási jog, polgári jog, büntetőjog, valamint anyagi jogi és eljárásjogi területekről egyaránt tartalmaz szabályokat A szabályozás elméleti megközelítése A fogyasztóvédelmi tárgyi jogú szabályozásának kétféle megközelítése: 1) protekcionista szemlélet ( protekcionista jellegű jogi szabályozás által biztosítja a fogyasztók védelmét) 2) Bourgoignie-féle 6 megközelítés ( a védelem helyett a megfelelő jogi támogatásra helyezi a hangsúlyt: tájékoztatás, jogi védelem, jogi garanciák stb. ) A hatékonyabb megoldást jelenti a jelen gazdasági és társadalmi viszonyok között a védelemhez szükséges fogyasztói alapjogok meghatározása Kialakulásának története 7 1) 19. század végére egyre inkább alkalmazták a laissez-faire elvet, amely a gazdasági fejlődést az állam be nem avatkozás doktrínájával kívánta ösztönözni. Ezzel párhuzamosan indult el az a jogi szabályozásban bekövetkező folyamat, amely szerint vannak olyan szabadságjogok, amelyeket az állam sem korlátozhat beavatkozásával. Ilyenek az élethez való jog, a tulajdonhoz való jog, az egyesülési és gyülekezési szabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a szólás-és sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog. 2) A laissez-faire elv végső elutasítását jelentette a gazdasági világválság. Az állam gazdasági szerepvállalása terén egy új gazdaságpolitikai szemléletet indukált a keynesi újszerű gondolkodásmód. A klasszikus jogokhoz képest változást hozott az ún. 6 A fogyasztói jog céljaként a fogyasztói érdekek jogi segítségét jelöli meg, és a védelem helyett a támogatásra helyezi a hangsúlyt. 7 Hajnal Zsolt: Fogyasztói alapjogok a hatályos magyar jogi szabályozás és az európai uniós fejlődési tendenciák tükrében, Debreceni Jogi Műhely, VI. évfolyam, 2.szám,

14 második generációs jogok megjelenése, amely szerint többé már nem elegendő az állam be nem avatkozása, hanem épp ellenkezőleg aktív szerepvállalásra kényszerítik. 3) II. világháború során visszatértek az emberi jogok eszméjéhez, ez alapot szolgált ahhoz, hogy kifejezzék a jogok védelmének egyetemlegességét. Felfogásbeli megújulások jellemzik az időszakot, és a jogállam fogalmának újraértelmezéséhez is eljutnak. A jogállamiság már nem csak formális jogbiztonságot jelentett, hanem kiegészült egy materiális vetülettel, amelyet az igazságosság eszménye hordoz. 4) Az 1940-es évek közepétől az 1980-as évekig tartott a szociális alkotmányozás erősödése. Egyre szélesebb körben kezdték elismerni az ún. harmadik generációs jogokat (környezethez való jog, beteg jogok, fogyatékosok jogai) 5) Az emberi szabadságjogok rendszerét a XX. század közepétől kiegészítette az egyén piaci autonómiájának védelmét szolgáló fogyasztói jogok. Az Amerikai Egyesült Államokban 1960-as évek elején deklarálták a fogyasztói jogokat, számos országban pedig külön alkotmányos szintű szabályozást nyertek. 6) Az Európai Gazdasági Közösség első, előzetes programja a fogyasztók védelmének és informálásának politikájáról címet viselő határozatot az Európai Tanács április 14-én fogadta el. A Maastrichti Szerződés pedig hivatalos közösségi politikái közé emelte a fogyasztóvédelmet

15 5. Fogyasztói alapjogok az Európai Unióban- fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme 8 Biztosítjuk jogait: Mivel minden polgár egyúttal fogyasztó is, az Európai Unió számára fontos szempont a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági jólétének védelme. Az Unió védi a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát, elősegíti érdekvédelmi tevékenységüket, és ösztönzi érdekképviseleti szervezeteik létrehozását és működtetését A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme Az Európai Unió meghatározta azokat a szabályokat, amelyek célul jelölték meg a fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét, illetve intézményesítették a szakértőkkel való kapcsolattartás lehetőségét vitatható ügyek esetén. Az EU bevezette a tisztességtelen kereskedelem gyakorlatának tilalmát, illetve elősegítette a megállapodást a peren kívüli ügyekben és harmonizálta a szabálytalanságok megszüntetésének eljárását a fogyasztók érdekében. Létrehozta a nemzeti hatóságok információs hálózatát, ezzel biztosítva a fogyasztói törvényhozás hatékony alkalmazását. Erőfeszítéseket tett a jogbiztonság megerősítésére az alkalmazandó jogszabályok harmonizálása révén A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét érintő területek 1) Fogyasztói képviselet (Consumer representation) European Consumer Conultative Group (ECCG) 2) Jogorvoslat és fogyasztói jogviták (Legal redress and the settlement of disputes) Fogyasztói kollektív jogorvoslat, Zöld Könyv (Consumer Collective Redress) (Green Paper) tagállamok együttműködése a fogyasztói érdekek védelméért (Cooperation between Member States for consumer protection)

16 tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Commercial Practices) peren kívüli megállapodások és fogyasztói jogviták (Out-of-court settlement of consumer disputes) kisebb kárigény eljárások (European small claims procedure) tevékenységre vonatkozó rendelkezések (Actions for injunctions) Európai Fogyasztói Központok Hálózata (European Consumer Centres Network: "ECC-Net") 3) Elektronikus kereskedelem (Electronic commerce) elektronikus kereskedelem jogi aspektusai (Legal aspects of electronic commerce ("Directive on electronic commerce") ÁFA: intézkedések, amelyek alkalmazhatóak a szolgáétatások elektronikus kereskedelmében (VAT: special arrangements applicable to services supplied electronically) 4) Szerződések (Contracts) fogyasztói jogok (Consumer rights) távollévők között kötött szerződések (Distance contracts) távollévők között kötött szolgáltatások pénzügyi szolgáltatások esetén (Distance contracts for financial services) üzlethelyiségen kívül kötött szerződések (Contracts negotiated away from business premises) Jogok megszerzése (Purchase of the right to use immovable property on a timeshare basis) unfair terms fogyasztási cikkek adásvétele és jótállása (Sale of consumer goods and associated guarantees) fogyasztói hitelmegállapodás (Consumer credit agreements) 5) Közlekedés (Transport) szervezett utazás (Package travel)

17 légi közlekedés (Air transport) légi utasok védelme (Protection of air passengers) számítógépes helyfoglalási rendszerek magatartási kódexe (Code of conduct for use of computerized reservation systems) légi viteldíjak és légi árufuvarozás díjai (Air fares and air cargo rates (third phase) visszautasított beszállás kártalanítási rendszere (Denied-boarding compensation system) légi fuvarozó felelőssége baleset esetén (Air carrier liability in the event of accidents) légi közlekedés biztonsága: polgári repülés biztonsági szabályai (Aviation security: common rules in the field of civil aviation security) 6) Pénzügyi szolgáltatások (Financial services) a megállapodás megmásíthatatlansága a fizetések tekintetében és biztonsági megállapodások rendszerében (Settlement finality in payment and securities settlement systems) Új jogi keretszerződés a fizetésekre (New legal framework (NLF) for payments) fogyasztói hitel (Consumer credit) fogyasztói hitelmegállapodás (Credit agreements for consumers) Európai jelzáloghitel piac integrációja (Integration of European Mortgage Credit Markets (White Paper) jelzáloghitel az EU-ban (Mortgage Credit in the EU (Green Paper) határokon átnyúló hitelátutalások (Cross-border credit transfers) határokon átnyúló fizetések euróban (Cross-border payments in euros) elektronikus kereskedelem (Electronic commerce) pénzügyi szolgáltatások értékesítése és annak magyarázata az ügyfél felé (Retail financial services explained to consumers) pénzügyi képzés (Financial education)

18 6. 87/102/EGK irányelv Az európai uniós szabályozás inkább az intézmények szabályozására fókuszál és nem a pénzügyi termékekre. Ez alól kivételt képez a fogyasztási hitel, hiszen egyrészt a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozásra fekteti a hangsúlyt, másrészt a fogyasztók érdekeit kívánja védeni. Szükséges ezért a jelenleg még hatályos 87/102/EGK irányelv keletkezési körülményeinek, az irányelv jelentős tartalmi elemeinek, a módosítás szükségességének okainak és a közös álláspont kialakulásának ismertetése A TANÁCS 87/102/EGK IRÁNYELVE (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről A fogyasztói hitelekre vonatkozó 87/102/EGK irányelv, amelyet 1990-ben és ban módosítottak, közösségi keretrendszert hozott létre a hitelek közös piacának előmozdítása és a fogyasztók védelmét szolgáló alapszintű közösségi szabályok létrehozása céljából Az irányelv létrejöttének szükségessége A fogyasztó hitelekről szóló irányelv megfogalmazása sok szempontból vált indokolttá a közösségi szabályozás érdekében: jelentős eltérések mutatkoztak a tagállamok jogszabályai között a fogyasztói hitelek területén, amik torzították a hitelezők közötti versenyt a közös piacon,

19 eltérések korlátozták a fogyasztók lehetőségeit, eltérések befolyásolták a hitelkereslet mértékét és jellegét, valamint a termékek és szolgáltatások megvásárlását, eltérések befolyásolták a fogyasztók által hitelből megvásárolt áruk és szolgáltatások szabad mozgását, a fogyasztóknak nyújtott hitelek növekvő mértékére való tekintettel a fogyasztói hitelezés terén a közös piac létrehozása előnyöket jelentett a fogyasztók, a hitelezők, a gyártók, a nagykereskedők, a kiskereskedők és a szolgáltatók számára, az Európai Gazdasági Közösség fogyasztóvédelmi politikája előírta, hogy a fogyasztókat védelemben kell részesíteni a tisztességtelen hitelfeltételekkel szemben, fogyasztók részéről igénybe vehető új hiteltípusok jelentek meg, a fogyasztóknak megfelelő tájékoztatást kellett biztosítani a hitelfelvételről és a költségekről, valamint a kötelezettségekről, információt kellett nyújtani a fogyasztók részére a hiteldíj százalékában kifejezett éves mértékéről, vagy ennek hiányában a teljes összegről, amit a hitelért fizetni kell, a hitelszerződésben meghatározott feltételek hátrányosak lehettek a fogyasztóra nézve, bizonyos hitelszerződés- vagy ügylettípusokat jellegükből adódóan ki kellett zárni az irányelv hatálya alól,

20 a tagállamoknak lehetőséget kellett biztosítani a Bizottsággal történő konzultáció alapján bizonyos nem kereskedelmi jellegű hitelfajták az irányelv hatálya alóli kizárására, a különböző ajánlatok közötti összehasonlítás révén a hitelezési költségekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség megkönnyíthető a fogyasztó számára, a fogyasztóvédelem tovább javul, ha a hitelszerződések egységesen kötelezően előírt elemeket tartalmaznak, a fogyasztónak lehetővé kellett tenni a kötelezettségeinek határidő előtti teljesítését, hitelszerződésből eredő hitelezői jogosítványok átruházása nem eredményezheti a fogyasztó helyzetének gyengítését, idegen váltó, saját váltó használata esetén a hitelszerződéssel kapcsolatban kötelesek gondoskodni a fogyasztók védelméről. Ebben az irányelvben foglaltak végrehajtására elfogadott előírástól a hitelszerződések nem térhettek el a fogyasztó hátrányára. A tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését irányozza elő az irányelv, és egyben előír egy bizonyos szintű fogyasztóvédelmet. A tagállamok ettől eltérhettek szigorúbb előírások kötelezővé tétele esetén Az irányelv-módosítás igénye

21 A 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályba lépése óta két ízben (90/88/EGK és 98/7/EK) került módosításra, 2004-ben pedig a közösségi szabályozás egyértelműbbé tétele érdekében az Európai Bizottság új jogszabály tervezetet nyújtott be. A módosítás elsősorban az alkalmazási terület leszűkítését, a hitelszerződések egyes területeire vonatkozó könnyített rendszerek bevezetését, a közösségi jogszabályok által szabályozott vagy a nemzeti szinten megfelelően kezelt területekre vonatkozó egyes rendelkezések eltörlését jelenti. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251.cikk (2) bekezdés szerinti eljárást követték az irányelv módosító javaslatainak meghozatalánál és elfogadásánál. A Közös álláspontot szeptember 20-án fogadták el A jogszabály módosítás célkitűzései A Bizottság tulajdonképpen úgy ítélte meg, hogy a tagállamok különböző mértékben már túlléptek az eredeti irányelv egyes rendelkezésein. A nemzeti jogszabályok eltérése viszont akadályokat jelent a belső piac számára. Az üzleti vállalkozásokat visszatartja a termékek határokon átnyúló terjesztésétől. A fogyasztási hitelek piaca 27 nemzeti piacra tagozódott és ezáltal széttöredezett, így hátráltatta az európai fogyasztókat és hitelezőket abban, hogy a határokon átnyúló ajánlattétel és