Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 2. anyag november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 2. anyag 2005. november"

Átírás

1 Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2. anyag november

2 2/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Kedves levelező hallgatóink! Az első levélre érkezett visszajelzések és megoldások alapján a következőkre hívom fel a figyelmeteket! A rajzos megoldások nagyon tetszettek és az internetes megoldások is jobbára tartalmazták az ábrákat. Aki nem tud számítógéppel rajzolni mint, ahogyan ez egyáltalán nem követelmény- a szabadkézi rajzot juttassa el a Treff címére postán, digitális fotón, szkennelve, akárhogyan mert az érettségin úgyis csak ceruzával, tollal rajzolhattok! Fontos, hogy mindenki rajzoljon valamit, mert ezt is gyakorolni kell! A folyamatábra sokkal jobban sikerült, mint gondoltam, aminek nagyon örülök, hiszen a kisérleti elrendezés kialakításának, és az eredmények értékelésének ez az egyik legfontosabb segítsége! A definíciók többé-kevésbé jól sikerültek, a mikrobiológia fogalma kicsit homályos!. A szövegértés-feldolgozás feladat közepesen sikerült ezért ebben a feladatlapban több ilyen feladatcsoport is lesz. A gyors ismétlőfeladatok az érettségiben is szereplő teszttípusú feladatok nem összefüggő számozással vannak ellátva, és a megelőző anyagrész gyors ismétlésére szolgálnak. Megoldásaikat az anyag végén találjátok! Kérlek titeket a visszaküldési határidő pontosabb betartására, hogy a kijavított megoldásokat a következő csomaggal minden esetben megkapjátok. Az adatlapok szerint sokan találtak új információt az érettségivel kapcsolatban, ezért továbbra is folyamatosan tájékoztatunk a biológia középszintű és emeltszintű érettségivel valamint az egyetemek elvárásaival kapcsolatban. Az érettségivel kapcsolatos következő információs blokk a decemberi anyagban lesz. Az érettségi mellett a hároméves-ötéves egyetemi képzéssel kapcsolatban érkezett a legtöbb kérdés (használható-e valamire, miért vezetik be?), erről is bővebben írunk a következő anyagban. A visszaküldött adatfelmérő lapok alapján legtöbben a Lénárd-féle könyvet majd a Dr. Berend féle könyvet használjátok a felkészülés során. Ebben az anyagban még a Lénárd könyv hivatkozott szakaszait jelzem, a decemberi anyagban ezeket a többi könyv oldalszámaival is kiegészítem. TARTALOMJEGYZÉK 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei Témavázlatok Szénhidrátok Fehérjék Az aminosavak Az ikerionos szerkezet Optikai izoméria Peptidkötés A fehérjék szerkezete A fehérjék csoportosítása: Nukleinsavak A DNS és RNS összehasonlító jellemzése A nukleinsavak szintézise A fehérjeszintézis nukleotidok Gyors ismétlő feladatok: Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Mitokondrium Elhatárolás Gyors ismétlőfeladatok Mozgás Osztódás Sejtciklus Gyors ismétlőfeladatok Sejthalál A gyors ismétlőfeladatok megoldásai: Feladatlap Dr. Maróti-Agóts Ákos

3 2/8 anyag, 3. oldal 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula- alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában fehérjék Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést. Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival. Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD +, NADP +, ATP) biológiai jelentőségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

4 2/8 anyag, 4. oldal TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2.2. Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait. TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

5 2/8 anyag, 5. oldal TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal. TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint anyagcsere Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis) osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNSmegkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot a sejtműködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). Értelmezze a K Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

6 2/8 anyag, 6. oldal 2. Témavázlatok Tk Szénhidrátok Az élőlények számára tápanyagforrást, energiaforrást, vázanyagot, anyagcserefolyamatok anyagait jelenthetik. Szénhidrátok: szénből, hidrogénből és oxigénből felépülő szerves vegyületek. Kémiailag polihidroxi-aldehidek (aldózok), vagy polihidroxi-ketonok (ketózok), illetve ezek kondenzációval létrejött származékai. Csoportosításuk: funkciós csoport alapján: aldózok, ketózok szénatomszám alapján: triózok, tetrózok, pentózok, hexózok molekulák száma szerint: o MONOSZACHARIDOK Laktóz vagy tejcukor egy glükóz és egy galaktóz összekapcsolódásával jön létre. Redukáló. POLISZACHARIDOK Vízben nem vagy csak kolloidálisan oldódnak (keményítő), hidrolízissel további egységekre bonthatók, nem édesek. A cellulóz a Föld legelterjedtebb poliszacharidja, a növények vázanyaga, (a fa szárazanyagának 5%-a) több ezer β-glükóz összekapcsolódásával jön létre. El nem ágazó, a párhuzamos láncok közötti hidrogénkötések rendkívül stabillá teszik. (- lebontása nehéz, növényevők cellulózbontó baktériumok!). Hidrolízisével előbb cellobiózt, majd β-glükózt kapunk. A keményítő növényi tartalék tápanyag, a fotoszintézis végterméke. Több száz α-glükóz építi fel. EI nem ágazó amilózból és elágazó amilopektintből áll. Az amilóz-amilopektin arány 20-80%). A glikogén az állatok és az ember tartaléktápanyaga. Szintén α-glükózból épül fel, szerkezete az amilopektinhez hasonló, több elágazással. A kitin nitrogéntartalmú poliszacharid. A rovarok külső vázának, gombák sejtfalának anyaga. A cellulózhoz hasonló felépítése miatt rendkívül ellenálló. Monoszacharidok: 3-7 szénatomot tartalmazó egyszerű szénhidrátok. (a poliszacharidok monomerjei) Édes ízű, vízben jól oldódó, savas hidrolízissel tovább nem bonthatóak. Triózok: a glicerinaldehid, mint glicerinaldehid-foszfát anyagcsere folyamatokban közti termék. pentózok: ribóz az RNS, a dezoxiribóz a DNS alkotórésze Hexózok: a glükóz (más néven szőlőcukor) lényegében a vércukor, a szervezet legfontosabb mobilizálható szénhidrátforrása. Származékai az anyagcsere-folyamatok fontos köztesei (glükóz-foszfát). Kiemelt jelentóségű a poliszacharidok kialakításában. Az egyes és az ötös szénatom között kialakuló gyűrűvé záródás eredményeként glükozidos OH-csoport alakul ki, amikor ennek a csoportnak a térállása megegyezik a 6. szénatom térállásával (3-glükózról, ha ellentétes a-glükózról beszélünk. Ellentétben a glükózzal, ami aldohexóz, a fruktóz vagy gyümölcscukor (méz) ketohexóz. Foszfátszármazékai az anyagcsere fontos köztesei. DISZACHARIDOK Hidrolízissel két egyszerű cukorra bonthatók, vízben oldódnak, édesek. Egyszerű cukrokból vízkilépéssel jönnek létre. Fontos tápanyagok, poliszacharidok köztesei. Maltóz két a-glükóz összekapcsolódásával jön létre. A keményítő bontásának köztese. Redukáló. Cellobióz két (3-glükóz összekapcsolódásával jön létre a cellulóz bontásának köztese Redukáló. Szacharóz egy glükóz és egy fruktóz összekapcsolódásával jön létre. Nem redukáló. Nagy mennyiségben fordul elő a cukorrépában (répacukor) és a cukornádban, iparilag ezekből állítható elő. Cellulózbontó baktériumok: talajban szabadon és egyes növényevő állatok bélflórájában élő olyan baktériumok, amelyek képesek a cellulózt monoszacharid egységeire bontani. Kimutatásuk: Ezüsttükör próba: az aldehidcsoportot tartalmazó szénhidrát lúgos közegben az ezüstiont fémezüstté redukálja:

7 2/8 anyag, 7. oldal Fehling-próba: az aldehid csoportot tartalmazó szénhidrát lúgos közegben a Cu2+ -iont több lépésben Cu+ -ionná redukálja: Aldóz - ketóz elkülönítés o Szelivanov reakció: savas közegben a rezorcin ketózzal piros színű reakcióterméket ad. Keményítő kimutatása Lugol-oldattal: a Lugol-oldat kálium-jodidos jódoldat (KI+IZ). A jód beépül a keményítő amilóz helikális szerkezetébe, megváltozik a molekula fénytörése kék színreakciót kapunk. Melegítésre az oldat elszíntelenedik, majd lehűlés után visszaáll a már tapasztalt kék szín. Cukorfüggő társadalom november 15., hétfő 8:06 Magyar Rádió -Kossuth Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) november 14-én tartja a Diabétesz (cukorbetegség) Világnapot, ugyanis ekkor van az inzulin feltalálójának, Frederic Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapja. A világban 150 millió cukorbeteg él, hazánkban 550 ezer a nyilvántartott cukorbeteg, ám számuk ennél jóval magasabb, hiszen sokan nem is tudják, hogy betegek. - Bizonyított tény, hogy azoknál a népeknél, akik nem fogyasztanak finomított cukrot, illetve finomított szénhidrátokat, tehát finomított lisztet sem, ott nem fordul elő a cukorbetegség - mondta el Benda Judit egészségtanácsadó. Mindig is édesített az emberiség, csak cukor helyett természetes édesítőszereket használtunk. Mézet használtunk, az a legősibb, illetve szárított és nyers gyümölcsöket. Ha mézet fogyasztunk, nem leszünk cukorbetegek, sajnos ha cukrot fogyasztunk, akkor cukorbetegek leszünk. A cukorbetegség első leírása Angliából származik, ugyanis Anglia mint gyarmattartó ország, annakidején már a XVI., XVII. században cukrot termesztetett a trópusokon. Cukornádból állították ugyanis elő annak idején kizárólag a cukrot. Sajnos, ezt írja le a Cukorblues című könyv, amely számomra egy egészen megdöbbentő adat, hogy annakidején a rabszolga-kereskedelem a cukorért folyt. Tehát azért kellett rabszolgákat tartani, hogy a trópusokon cukrot tudjanak termelni. Egy brit történész a következőket mondja erről: nem túlzás azt állítani, hogy a rabszolga-kereskedelem során 20 millió afrikai pusztult el, s kétharmaduk a cukor miatt. - Nagy ára volt akkor annak, hogy több száz évvel később itt a fél világ beteg legyen, nem? Van ebben némi cinizmus, hogy az ember ezt így mondja, de miért alakul ki tulajdonképpen a cukorbetegség?[/b] - A cukor egy teljesen természetellenes valami. A cukorrépa és a cukornád, amiből a cukrot kivonják, ezek természetes élelmiszerek, tehát ezekből a természetes élelmiszerekből kivonnak mindent, kivonják a fehérjéket, a zsírokat, az ásványi sókat, nyomelemeket, vitaminokat, rostos anyagokat és a többit és csak ez az úgynevezett diszacharid molekula, a szaharóz marad a kristálycukorban. Ilyen töménységben cukor a természetben nem fordul elő. Tehát ez egy teljesen természetellenes valami, hiányzanak belőle az életfontosságú anyagok, ezért amikor a szervezetbe kerül a cukor, nem úgy bomlik le, nem úgy szívja fel a szervezet, mint egy természetes élelmiszert. Ha egy almát elfogyasztok, az almában is van cukor, ezt az almát megrágom, lassan lenyelem, lassan jut be a tápcsatornába, lassan megemésztődik, bejut a szervezetbe. A cukrot nem kell megrágnom, a cukrot lenyelem, nagyon gyorsan fölszívódik, sokkal gyorsabban megemeli a vércukorszintet. Ezt a szervezet úgy éli meg, mint egy stresszt. Nagyon sok inzulint bocsát ki, hogy a normális szintre visszavigye a vércukorszintet, viszont túllő a célon természetesen, mert hogy nem tudja olyan pontosan szabályozni. Túllő a célon, ilyenkor lesüllyed a vércukorszint, ilyenkor érezzük azt, hogy ismét cukrot kell fogyasztanunk. - Egy önmagát gerjesztő folyamatról van szó. - Így van. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek ez egy nagyon nagy megterhelés, hogy ilyen nagy mennyiségű inzulint és ilyen sokszor kell kibocsátania, amilyen gyakran mi cukrot eszünk. Ugye a civilizált ember folyamatosan cukrot fogyaszt, mert minden élelmiszerben található cukor. És ez azt eredményezi, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei kimerülnek. Az egész hormonháztartást megterheli ez és így alakul ki a cukorbetegség. - Az is egy érdekes kérdés, hogy tudjuk-e, vagy felismerjük-e időben azt, hogy veszélyeztetettek vagyunk vagy éppen már kezdődő cukorbajunk van? - A cukrot tartják a civilizációs betegségek kialakulásában a fő bűnösnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az összes betegségünk kialakulásában valamilyen módon szerepet játszik a cukor, a fogszuvasodástól a rákig, a skizofréniától a gyomorfekélyig, a cukor hatására, illetve a civilizációs táplálkozás hatására összeszűkül az állkapcsunk, ezért nem férnek el a szánkban a fogak. Hogy ez hogyan alakul ki? A cukor, illetve a civilizációs táplálék egy hiánytáplálék. Mi tulajdonképpen éhezünk a jólétben, mert hogy se a cukor, se a többi civilizációs táplálék nem tartalmazza azokat az életfontosságú anyagokat, amikre a szervezetnek szüksége lenne. - Ha mindezt tudjuk, akkor mégis miért fogyasztunk ennyi sok cukrot? - A cukor iránt ugyanolyan függőség alakul ki, mint az összes többi függőséget kialakító anyag iránt, mint például a nikotin, alkohol, a kábítószerek és a kávé. Tehát az a gyerek, akire azt mondják a szülők, hogy nem eszik semmit, az a gyerek biztos, hogy csak édességet eszik, egy cukorfüggő gyerek. Megjegyzem, hogy nem kevés gyerek cukorfüggő, sőt ez az egész társadalom cukorfüggő, merthogy ebben növünk föl. - Ebben nyilván érdekelt az élelmiszeripar is, nem? - Az élelmiszeripar abban érdekelt, hogy minél többet együnk, a cukoripar abban érdekelt, hogy minél több cukrot fogyasszunk. Rengeteg cukrot eszünk, körülbelül kilót egy évben. Szinte világelsők vagyunk a cukorfogyasztásban, holott a háború előtt még csak 10 kiló cukrot fogyasztottunk, száz évvel ezelőtt pedig 2 kilót. Ez az utóbbi időben nőtt meg ilyen rettentően. De nehogy azt higgyük, hogy ezt mind kristálycukor formájában esszük meg. Az összes élelmiszerünkben szinte el van rejtve a cukor. Az üdítőitalokban, a gyümölcslevekben. Ugye rá van írva, hogy eredeti szőlőlét tartalmaz és az ember előveszi a nagyítóját és elolvassa, hogy 1,2 százalék szőlőlevet tartalmaz és ezen kívül rengeteg cukrot és aromát. A péksüteményekben, a felvágottban, a cigarettában, a ketchupban, a mustárban - méghozzá nem is kevés. Például egy 3 decis ketchupban, amelynek tulajdonképpen savanyú az íze, 30 darab kockacukornyi menynyiség van benne. - Ezért szeretik a gyerekek annyira. - Igen. Rengeteg vizsgálatot végeztek a cukorral kapcsolatban, és az derül ki, hogy a gyerekkori hiperaktivítás, viselkedési anomáliák nagyon nagy része gyógyítható azzal, ha megvonják a gyerekek táplálékából a cukrot, illetve az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket. Olyan gyerekeket vizsgáltak, akik kisegítő iskolába jártak és a táplálékukból megvonták egy ideig a finomított élelmiszereket, tehát a finomított lisztet, a cukrot és azt tapasztalták, hogy egy idő után a gyerekek képesek voltak arra, hogy a normál iskolában folytassák a tanulmányaikat. Ugyanilyen vizsgálatokat végeztek felnőttekkel is, börtönlakókkal, fiatalkorú bűnözőkkel, illetve idősebbekkel és azt tapasztalták, hogy a feltűnő viselkedési rendellenességek, az agresszivitás szemmel láthatóan csökkent, szinte megszűnt, a börtönlakók jobban el tudták foglalni magukat, olyannyira, hogy volt olyan intézmény, ahol a delikvensek maguk kérték, hogy megtarthassák ezt a táplálkozási formát. - Itt élünk akkor a saját jól kialakított kényelmes kis börtönünkben, cukorfüggők vagyunk és potenciális cukorbetegek. - Na most azt, hogy ezt nem tudjuk a cukorról, ennek az az oka, hogy amikor megeszünk egy szelet csokoládét, akkor nem esünk le holtan a székről, tehát nem kapunk sem szívinfarktust, se nem leszünk azonnal cukorbetegek. Ahhoz, hogy ezek a civilizációs károsodások létrejöjjenek, illetve előjöjjenek, észrevehetőkké váljanak, évtizedekre van szükség. Tehát a szervezet évtizedekig képes kompenzálni a létrehozott károkat. Nagy Katalin

8 2/8 anyag, 8. oldal 2.2. Fehérjék Aminosavakból felépülő sokrétű feladatot ellátó makromolekulák: a szervezet legfontosabb építőelemei, katalizátorok, szállítómolekulák stb. Jelentése: elsődleges, elsődleges fontosságú (PAULING; a polipeptidlánc felépítése, betegségek esetén fellépő rendellenességek kutatása, 1954 Nobel-díj. Jelentősek E. Fischer aminosav, fehérjekutatásai, 1902 Nobel-díj.) Az aminosavak Az aminosavak molekuláiban egyszerre fordul elő az aminocsoport (-NH2) és a karboxilcsoport (- COOH). CH 2 COOH NH 2glicin (amino-ecetsav) α -aminosav H 2 N CH 2 CH 2 CH 2 γ-amino-vajsav (GABA) γ-aminosav COOH A fehérjéket felépítő α-aminosavak esetében az aminocsoport és a karboxilcsoport ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik. Húsz fehérjealkotó aminosavat ismerünk, amelyeket oldalláncuk polaritása, savas ill. bázikus jellege szerint csoportosíthatunk. Esszenciális aminosavak: A fehérjékben előforduló egyes aminosavakat a szervezet nem tud szintetizálni, mert például gyűrűs molekulákat nem tud előállítani. Ezeket külső forrásből azaz a táplálékunkból fedezi, melyek ezért táplálékunk nélkülözhetetlen alkotórészei. Az emberben esszenciális aminosavak: valin, leucin, izo-leucin, lizin, fenil-analin, triptofán, metionin, treonin. A növekedésben lévő szervezetnek fokozott az esszenciális aminosavak iránti igénye! Itt érdemes elgondolkozni a vegetáriánus étkezés okozta esetleges hiányállapotok lehetőségén is! Az ikerionos szerkezet Az aminosavak aminocsoportja bázikus jellegű, tehát protont vehet fel, míg a karboxilcsoport savas jellegű, vagyis protont adhat le. Ezt az aminosavak szerkezetének felírásakor is feltüntethetjük: γ β α H 2 N CH R COOH H 3 N CH R ikerionos szerkezet COO Ennek a szerkezetnek biológiai jelentősége pufferkapacitásában rejlik. (Minden összekapcsolódás után marad szabad amino- illetve karboxilcsoport a polimerlánc két végén!) Optikai izoméria A fehérjealkotó aminosavak a glicin kivételével királis vegyületek, mert az α- szénatomhoz négy különböző csoport kapcsolódik. A α-szénatom konfigurációja az L- glicerinaldehidével analóg, vagyis a természetben csak L-aminosavak fordulnak elő. HOCH C 2 H 2 N COOH R COH COH HO C H H C OH CH 2 OH CH 2 OH L-glicerinaldehidD-glicerinalde COOH H 2 N C R CH 2 OH L-aminosav COOH R C NH 2 CH 2 OH D-aminosav Fontos az aminosavak ikerionos jellege, ami annak a következménye, hogy a karboxilcsoport hidrogénje könnyen átkerülhet az aminocsoport nemkötő elektronpárt tartalmazó nitrogénjére. Az így kialakult ikerionos szerkezetben stabilizáló tényező még, a karboxil csoporton belüli delokalizáció: Peptidkötés A peptidkötés az egyik aminosav aminocsoportja és a másik aminosav karboxilcsoportja között jön létre vízkilépéssel, kondenzációs reakció : O H 2 N COOH H N COOH 2 CH CH H N C N COOH + 2 CH CH + HO H R R' H R R' R COOH C CH 2 OH NH 2

9 2/8 anyag, 9. oldal Az aminosavak peptidkötéssel összekapcsolódva dipeptidet, tripeptidet... oligopeptidet hoznak létre. di-, tri-,...oligopeptid (max.10 aminosav) Peptidek: legfeljebb 50 aminosavrészből felépülő molekulák. Változatos szerepet töltenek be a szervezetben, pl. hormonok (inzulin, vazopresszin, oxitocin) vagy a redoxireakciók szabályozásában részt vevő glutation (GSH, γ-glutamil-ciszteinil-glicin). Fehérjék: a peptideknél több aminosavrészből felépülő makromolekulák. Alapvetően 20-féle aminosav építi fel. A kapcsolódási sorrend korlátlan, 100 aminosav 20 a századikon módon rakható sorba. A szervezetben különböző feladatokat látnak el (pl. vázfehérjék, szállító fehérjék, enzimek stb.). A fehérjék szerkezeténél négy szintet különítünk el: A fehérjék szerkezete Elsődleges szerkezet: az aminosavak minősége, kapcsolódási sorrendje. Az aminosavak szerkezetéből következően, (az egyetlen eltérés az oldalláncokban van!), az összes többi lehetséges szerkezetet megszabja! (elment - lement). A fehérjék térszerkezetét (másodlagos, harmadlagos, negyedleges szerkezet) rögzítő kötéstípusok: kovalens kötés (S-S). ionos kötés (-C00~-NH3'), hidrogénkötés (-H-O- ), Másodlagos szerkezet: lehet a-hélix, ilyen pl. a haj, gyapjú, izom, vagy p-lemez (vagy redőzött struktúra). Ilyen a selyem. Harmadlagos szerkezet: gomolyag (globuláris) szerkezet, a biológiai hatás hordozója. Az enzimek működése ehhez a struktúrához kapcsolható. Negyedleges szerkezet: több fehérjemolekula összekapcsolódásával alakul ki (aktomiozin az izomban). Fontosak a multi-enzimkomplexek: bonyolult folyamatok irányítói A fehérjék csoportosítása: 1. Összetétel alapján a) protein (egyszerű fehérje) -~ aminosavak b)proteid (összetett fehérje) --> aminosav + egyéb anyag a képződő egyéb anyag szerint; 1. foszfoproteidek (foszfort tartalmaznak pl. a kazein), 2, kromoproteidek (színes anyagot tartalmaznak pl. a hemoglobin), 3. mukoproteidek (szénhidrátot tartalmaznak pl. a glikoproteidek), 4. lipoproteidek (zsírszerű anyagot tartalmaznak) 5. nukleoproteidek (nukleinsavat tartalmaznak pl. DNS), 6. metalloproteidek (különböző fémek komplexei pl. a hemoglobin). 2. Oldékonyság alapján: a) albuminok (vízben oldódnak: tojásfehérje, vérsavó) b) globulinok (sóoldatokban oldódnak: fibrin) Kísérletes kimutatások: Van der Waals-féle kölcsönhatás (-CH3-CH3). Kimutatások, vizsgálatuk:

10 2/8 anyag, 10. oldal Biuret-reakció: háromnál több aminosavat tartalmazó fehérjék lúgos közegben CuS04-al ibolyaszínű komplexet képeznek. Xantoprotein próba: az aromás aminosavat tartalmazó fehérjék tömény HN03-val sárga színreakciót adnak. Reverzíbilis kicsapás: könnyű fémsók (Na, K) fehérjék hidrátburkát vonják el, (kicsapódás), elegendő vizet adva a rendszerhez a fehérje viszszanyeri oldott állapotát, aktivitását. (117144) Irreverzíbilis kicsapás: a fehérje alapvető szerkezeti változásokat szenved. Ilyen hatásúak a nehéz fémsók (Pb, Cu, Hg), magas hőmérséklet (magas láz veszélyei!), tömény (ásványi, szerves) savak, lúgok, ezért veszélyesek, mérgezőek. (118145) 2.3. Nukleinsavak Az elnevezés eredete az, hogy 1869-ban MISCHER a gennysejtek magjában savas természetű anyagot talált J. WATSON, F. CRICK, (a képen) a DNS szerkezetének megfejtése A DNS és RNS összehasonlító jellemzése DNS RNS cukor dezoxiribóz ribóz bázisok A-T, G-C, A-U, G-C bázispárok foszforsav szerkezet kettős spirál egysoros fonál, helyenként önmagához kapcsolódva móltömeg: 1-I00 milliós 25 ezer-1 millió előfordulás: sejtmag, színtest, sejtmagvacska, citoplazma, mitokondrium riboszóma biológiai jelentőség: információtárolás ÖRÖKÍTŐ ANYAG információszállítás FEHÉRJESZINTÉZIS mrns, trns, rrns A DNS lánc kettős csavarjának sematikus képei: Ribóz: öt szénatomos aldóz cukor, melynek zártláncú konfigurációjú foszforsavas észtere fontos nukleinsav-alkotó. Dezoxiribóz: a ribózból redukcióval származtatható pentóz, melynek 2. szénatomján a hidroxil-csoport helyett csak egy hidrogénatom található. Ugyancsak fontos nukleinsav-alkotó.

11 2/8 anyag, 11. oldal (A. HERSEY, AVERY) A kísérletek leírása Baktériumtranszformáció Griffith angol kutató 1928-ban írta le baktériumokkal végzett kísérleteinek eredményeit. Az általa vizsgált baktériumnak (Streptococcus pneumoniae) két változata ismert. Az S-variáns egerekbe oltva tüdőgyulladást okoz, sejtjeit vastag tok veszi körül. Az R-variáns ezzel szemben nem kórokozó, sejtjeit nem védi tok. A kísérleteket az alábbi táblázat foglalja össze: Kísérlet Az egérbe oltott baktérium típusa Az állatok reakciója Az elhullott állatból kimutatott baktérium 1. élő R-variáns egészségesek - 2. élő S-variáns elpusztulnak élő S-variáns 3. elölt S-variáns egészségesek - 4. elölt S-variáns + élő R-variáns néhány elpusztul élő S-variáns Griffith meglepődve tapasztalta, hogy a hővel elölt S-variánssal és élő R-variánssal beoltott állatok egy része tüdőgyulladásban elpusztul, és szöveteikből élő S-variáns mutatható ki. A jelenséget baktériumtranszformációnak nevezte el. Feltételezte, hogy a hővel elölt S-variáns anyagai valamilyen módon átalakítják az R-variánsokat. Az elölt S-variáns örökítőanyagának egy része, amely a tokképzésért felelős enzimet kódolja, bejut az R-variánsba, így az S-variánssá alakul, tokja megvédi a gazdaszervezet immunrendszerétől. Hasonló folyamat az antibiotikumrezisztencia átadása plazmidok közvetítésével. A transzformációt a génsebészet területén is alkalmazzák A nukleinsavak szintézise A DNS szintézise: 1. A DNS kettős spirál szétnyílik, 2. A bázispárosodás szabályai szerint új szál szintetizálódik. A szintetizálódott DNS egyik szála régi, a másik szála új. Szükségesek: mintát adó DNS, nukleotidok, DNS polimeráz enzim, ATP. A megkettőződés egyszerre 5000 ponton is megindul. A szintézis esetleges hibáit egy reparáló, javító enzim kijavítja. Az RNS szintézise: 1. A DNS kettős spirál szétnyílik 2. A bázispárosodás szabályai szerint az egyik szálon új szál szintetizálódik. Szükségesek; mintát adó DNS, nukleotidok, RNS polimeráz enzim, ATP. A nukleinsavak információhordozók: Kísérletes igazolás: 1. Van örökítés baktérium transzformációs kísérlet. Lényege; a hővel elölt kórokozó (tokos) baktérium, a nem kórokozó (tok nélküli) baktériumot kórokozóvá tette. 2. A DNS örökít izotópos kísérlet. Lényege: A kén csak a fehérjében, foszfor csak a DNS-ben fordul elő. Olyan bakterimokkat fertőzve, amelyek egyik csoportja izotóp ként, a másik izotóp foszfort tartalmazott: a létrejövő új bakteriofágok foszfor aktivitást mutattak. DNS mint információhordozó 1. Évekkel később, 1944-ben Avery amerikai kutató és munkatársai igazolták, hogy a transzformációért felelős anyag a DNS. Avery és munkatársai 1944-ben publikált vizsgálata bizonyította: a kutató a tokos baktériumtörzs sejtjeit lipidoldószerrel feltárta, majd sejtmentes szűrletet készített belőlük. Ez a kivonat is képes volt kórokozóvá alakítani a nem kórokozó variánst. Ám amikor a szűrletet különféle enzimkivonatokkal kezelte, eltérést tapasztalt: szénhidrát- vagy fehérjebontó enzim alkalmazása nem befolyásolta a kísérlet eredményét, ha azonban dezoxiribonukleáz (DNS-bontó) enzimmel kezelte a kivonatot, az elveszítette az átalakító képességét! DNS mint információhordozó 2. A DNS információhordozó tulajdonságát támasztja alá az a jelenség is, hogy a bakteriofágok megfertőzik a baktériumokat. A vírusok közé tartozó bakteriofágok felépítésére a DNS-molekulájuk és az azt körülvevő fehérjeburok a jellemző. Működésük feltétele a baktérium-gazdasejt, amelyben élősködnek. Miután rátapadnak a baktériumok külső falára, DNS-tartalmuk bekerül a baktériumsejtbe, míg a fehérjeburok kívül marad. Olyan vírust állítottak elő, melynek fehérjéje 35-ös kén-, nukleinsava 32-es foszforizotópot tartalmazott, így nyomon lehetett követni jelenlétüket. A baktériumból kiszabaduló új vírusok csak a foszforizotópot tartalmazták - Salvador Luria, Max Delbrück. Alfred Hershey. A bakteriofágok felépítésére vonatkozó összes információt a bakteriofág DNS-molekulája tartalmazza. Ez a DNS bejutva a baktériumsejtbe a bakteriofág fehérjéinek előállítási programját hajtja végre, miközben a baktérium anyagait használja fel. A DNS-molekula tehát az élőlények öröklődő tulajdonságainak információhordozója.

12 2/8 anyag, 12. oldal Rejtelmes örökítőanyag Szonda, , szerk.: Gimes Júlia november 3., szerda 11:03 Valóban szemét-e a szemét, avagy mi történt azokkal az egerekkel, amelyekből eltávolítottak olyan örökítőanyag-darabokat, amelyek a géneket nem tartalmazó, a szakemberek által junk - nak, szemétnek nevezett DNS szakaszokon vannak. Örökítőanyagunk hosszú-hosszú DNS láncának 98 százalékát olyan szakaszok teszik ki, amelyek nem tartalmaznak géneket, azaz fehérjék minőségére és termeltetésére vonatkozó információkat. Ezért ezt a 98 százalékot a tudósok nemes egyszerűséggel junk -nak, szemétnek nevezik. Régóta folyik a vita, hogy a szemét valóban szemét-e, és ha nem az, márpedig nehéz elképzelni, hogy az elbűvölően tökéletes megoldásokat produkáló élet ennyi értelmetlen felesleget produkálna, szóval ha nem szemét, akkor mégis mit csinál? A Kaliforniai Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói olyan genetikailag módosított egértörzset hoztak létre, amelynek örökítőanyagából több mint egy millió egységnyi, több mint egymillió bázispárnyi DNS-t eltávolítottak. Az eljárással kiiktatták örökítőanyaguk 1 ezred részét. És hogy mi történt? Semmi. Az egerek köszönik szépen, jól vannak. A kutatók felismerésüket a legtekintélyesebb természettudományos folyóiratban, a Nature-ben jelentették meg. Venetiáner Pál biokémikust kértem: segítsen egy kicsit eligazodni a kérdésben. Akkor most szemét vagy nem szemét? - Ezek az egerek, amelyekből eltávolították ezeket a szakaszokat, ezek minden jel szerint teljesen normálisan éltek, szaporodtak, az élettartamuk és az egészségi állapotuk megkülönböztethetetlen volt a normálistól. Tehát ennek alapján a kísérletező kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ez az úgynevezett szemét DNS, ez valóban szemét, vagyis nem szükséges az állatok normális működéséhez. De vannak kutatók, akik azt mondják, kizárt dolog, hogy ez valóban szemét volna, mások pedig azt mondják, hogy de, minden bizonnyal az. Na most, ez a kísérlet ennek az utóbbi iskolának szállít érveket, de természetesen szó sincs arról, hogy bizonyítaná. Ugyanis van egy csomó kísérlet az elmúlt időkből, hogy létfontosságú géneket is el lehet távolítani minden következmény nélkül, egyszerűen azért, mert van egy úgynevezett redundancia, tehát ugyanazt a funkciót több gén is kódolja. Tehát azok egyikét ha eltávolítják, a másik minden további nélkül a funkciót biztosítja. Természetesen ugyanez lehetséges, sőt, nagyon valószínű ennél a nem kódoló DNS-nél is. Az élet mindig minden körülmények között túlbiztosításokkal dolgozik. Tehát az, hogy egy ezrelék eltávolítása nem okozott semmi problémát, ez nem bizonyítja azt, hogy a 98 százaléknak vagy annak nagy részének nincs valamiféle lényeges szerepe. Tehát én egész biztos vagyok benne, hogy életképtelen volna egy magasrendű élőlény, ha a teljes szemét DNS-t eltávolítanák. A másik pedig az, hogy igaz ugyan, hogy ezek az egerek normálisan éltek, feltehetőleg az egér életkor végső határáig, sőt szaporodtak is, de ez evolúciós értelemben egy jelentéktelen időskála. Tehát az, hogy ezen az időskálán nem történt semmi baj, ez korántsem jelenti azt, hogy az evolúció ideje alatt nem volt ennek a régiónak igen jelentős, életképességi vagy előnyt biztosító funkciója. A DNS szerkezete a sejtben: Kromatin A sejt DNS-állományának hiszton és nem-hiszton fehérjékkel kialakított komplexe. Az eukarióták DNS-e mindig fehérjékhez kötődik. Ezek a fehérjék lehetnek bázikus jellegű ún. hisztonfehérjék, amelyek stabilizáló, szerkezetkialakító funkciójúak, illetve lehetnek inkább savas jellegű nem-hiszton fehérjék is, amelyek pedig a DNS megkettőződésében, RNS-másolat készítésében vagy a génaktivitás szabályozásában játszanak szerepet. A hisztonfehérjék a prokariótákból teljesen hiányoznak.

13 2/8 anyag, 13. oldal A hisztonoknak több altípusa létezik. Ezek közül a H2A, H2B, H3 és H4 jelűek 2-2 példánya (tehát összesen 8 db) egy hisztonmagot alkot, amelyre a DNS kétszeresen, egy 146 bázispárnyi hosszúságú szakaszával feltekeredik: (Ebből is látható, hogy a kromoszómaszám nem fejlettségi bélyeg, az emberben a kettő közötti, 46 db a testi sejtek kromoszómaszáma.) A kromoszómák az interfáziban nem különíthetők el, csak az osztódások alatt (főleg a középszakaszban) válnak jól láthatóvá. Kromatida A kromoszóma egy DNS-molekulát tartalmazó része. Magyarázat: A kromoszómák az osztódások elején 2 db DNS-molekulát tartalmaznak, ilyenkor kétkromatidás kromoszómának nevezzük. A kromatidákat az ún. centroméra (vagy elsődleges befűződés) köti össze: A kromatinnak ezt a komplex egységét nukleoszómának nevezik. A kromatin nagyon sok ilyen nukleoszómából épül fel, amelyeket átlag 54 bázispárnyi DNS-szakaszok kötnek össze, így egy gyöngysorhoz hasonló struktúra keletkezik: A nukleoszómához kapcsolódó H1 hiszton szerepe a kromatinállomány további feltekeredésének szabályozása. A sejtosztódások közötti ún. interfázisban a kromatin nagy része laza, letekeredett. Ilyenkor eukromatinnak hívjuk. Kisebb kromatinszakaszok még ilyenkor is tömör, feltekeredett állapotban vannak, ennek neve heterokromatin. (Azokra a szakaszokra jellemző ez, amelyek az adott sejttípus működéséhez szükségtelen géneket tartalmaznak, így, heterokromatinként ugyanis inaktívak.) Az osztódások alatt a kromatin teljes egészében heterokromatinná alakul, mert így könnyebben transzportálhatók a kromoszómák. Kromoszóma A sejt kromatinállományának egymástól különálló egységei. A kromatinállomány nem egyetlen DNS-molekulából áll, azok száma igen széles határok között változhat. Az egyik bél-orsógiliszta (Ascaris megalocephala) testi sejtje pl. mindössze 2db, az egyik haraszté (Ophioglossum reticulatum) pedig 1260 db egységre (kromoszómára) osztható. Az ábrán látható másodlagos befűződés nem minden kromoszómán látható, csak azokon, amelyek a magvacskával állnak kapcsolatban (a magvacska latin neve nukleólusz, ezért a nukleóluszorganizáló régió elnevezés). Az osztódások végén a kromoszómák kromatidái szétválnak egymástól, így ún. egykromatidás kromoszómák jönnek létre (ilyen kromoszómát mutat az ábra jobb oldali, B jelű része) A fehérjeszintézis A DNS központi szerepét a fehérjeszintézisben centrális dogmának nevezzük: DNS -~ RNS ~ fehérje -> tulajdonság Lépései: 1. Transzkripció; a sejtmagban a DNS szál szétnyílik, az aktív szálon mrns képződik. Az mrns a citoplazmában a riboszómára kerül. 2. Ezzel egy időben a citoplazmában aktivált aminosavak kapcsolódnak a trns-hez.

14 2/8 anyag, 14. oldal 3. Transzláció: a riboszómán a bázispárosodás szabályai szerint kapcsolódnak az mrns és a trns bázishármasai ~ kialakul egy aminosav sorrend, amit végső soron a DNS határozott meg. A genetikai kód jellemzői: 1. Bázishármasok, triplettek kódolnak 2. Degenerált: ugyanazt az aminosavat több kód is jelöli 3. Atfedésmentes: egy bázis egyszerre csak egy tripletthez tartozhat. 4. Vesszőmentes: lánc közben nincsenek értelmes szakaszok és csak az elején kezdődhet a leolvasás. 5. Általános érvényű: az adott jel minden élőlényben azonos aminosavat jelöl nukleotidok Építőegységek, az energiatárolás és -felszabadítás központi vegyületei. Szerkezetük: szerves bázisok; purin: adenin, guanin pirimidin: timin, uracill citozin pentóz: ribóz dezoxiribóz foszforsav ' Nukleotid típusú vegyületek ATP: az élőlények legfontosabb energia-tároló és -felszabadító vegyülete. Makroerg kötései (nagy energiájú) révén az első foszfátcsoport leválásával 30 kj/mól, mindkettő leválásával 36 kj/mól energia szabadítható fel ATP ADP+P AMP+P NAD, NADH NADP: a felépítő folyamatok proton- és elektronszállító koenzime. KoA: pl: acetilcsoportokát (CH3C0- ) szállít. KoA, koenzim A 2.5. Gyors ismétlő feladatok: (megoldások az anyag végén!) Ötféle asszociáció a) a guanin b) a citozin c) az adenin d) a timin 38. Az RNS-molekulában bázispárokat is képezhet

15 2/8 anyag, 15. oldal 39. az adeninnel két hidrogénkötést képes kialakítani 40. az uracilt helyettesítheti 41. a nuleotidban a gyűrűjének egy nitrogénatomjával kapcsolódik a pentóz 1-es szénatomjához 42. páratlanszámú nitrogén van a molekulájában 43. két nitrogénatomot találunk benne 44. az RNS- és a DNS-molekulában is megvan 45. kilencatomos gyűrgt tartalmazó szerves bázis Többszörös választás 46. Hogyan épülnek fel a nukleotidok? 1. a pentóz 1. szénatomjához kapcsolódik a foszforsav 2. a pentóz ribóz vagy dezoxiribóz lehet 3. a pentóz 5. szénatomjához a szerves bázis kapcsolódik 4. a bázisok purin vagy pirimidin alapvázúak Ötféle asszociáció A) az RNS B) a DNS C) mindkettő D) egyik sem 47. pentózában öt oxigént találunk 48. antiparalel (ellentétesen párhuzamos) a komplementer nukleotidsor 49. polinukleotid lánc alkotja 50. a purinbázisok mennyiségéből megadható a pirimidinek száma 51. több, különböző működésű típusa van 52. az egységek között S-3 foszforsavdiészter kötések vannak 53. érvényes az A + T = G + C 54. egyik nukleotidja energiaközvetítőként is szerepelhet a) a guanin b) a citozin c) az adenin d) a timin 55. kilencatomos gyűrűt tartalmazó szerves bázishoz kapcsolódhat 56. öt vagy több nitrogénatomot találunk a molekulájában 57. nukleotid típusú önálló vegyületben is előfordulhat 58. nitrogént tartalmaz 59. a DNS-molekulában megtalálható 60. molekulájában két gyűrű kondenzálódott (kapcsolódott össze) 61. az RNS egyik típusában sincs meg 62. metil-csoport van a gyűrűjén A KÖSZVÉNY A húgysav az anyagcserének egyik salakanyaga, s jobbára a vizelettel, kisebbrészt a széklettel ürül ki a szervezetből. Ha a testnedvekben kórosan töményebbé válik, a nátriumsója kicsapódik a lágy részekben meg az ízületekben, s az utóbbi miatt ízületi gyulladást kaphat az ember. A baj elhatalmasodását gyógyszeres és étrendi kezeléssel akadályozhatjuk meg. Minthogy a köszvény többnyire a láb nagyujjának tőízületi fájdalmával hívja fel magára a figyelmet, az orvosok ezt a betegséget podagrának (ez görögül azt jelenti: lábköszvény), míg az angolok a latin guta (= csepp) szóból eredeztetett goutnak nevezik, annak idején ugyanis úgy vélték, hogy a bajt az ízületbe jutó valamilyen méregcsepp okozza. Nos, nem jártak messze az igazságtól, hiszen az ízületben levő savós nedv folyadékcseppnek fogható fel, s köszvény esetén abban töményedik be és csapódik ki a méreg, vagyis a húgysav. Gazdagok betegsége Minthogy régen jobbára a jómódban élők (a húsféleségeket és belsőségeket, valamint a szeszes italokat bőségesen fogyasztó emberek) betegedtek meg köszvényben, e betegséget arthritis divitumnak, azaz a gazdagok ízületi gyulladásának is nevezték. Aligha véletlen, hogy sok híresség is akadt a benne szenvedők táborában. A feljegyzések szerint V. Károly német-római császár, II. Frigyes porosz király, Wallenstein herceg, az osztrák császári hadvezér, Newton, a jeles angol természettudós, a német filozófus Leibnitz, de Rubens, a kiváló flamand festő is egyaránt köszvényes volt. A betegség első részletes klinikai leírása a XVII. század végén élő, szintén köszvényben szenvedő Sydenham angol orvos nevéhez fűződik, ám ő még nem ismerte a baj okát, ekképp nem oki kezelést, hanem tapasztalati alapon kinint és tejkúrát ajánlott rá. Ezek ugyanis nem ártottak a betegnek, hiszen tejet látjuk majd bőségesen ihat a köszvényes ember. Egy évszázad múltán azonban, amikor fölfedezték a húgysavat, fény derült arra, hogy a baj igazi forrása e szerves anyagnak a kikristályosodó nátriumsója. Honnan származik a testfolyadékokban megjelenő húgysav? Főképp a nukleinsavakat (a riboés a dezoxiribonukleinsavat) alkotó purinbázisok (az adenin és a guanin) bomlásakor keletkezik, s rendesen deciliterenként 3 7 milligrammos töménységben fordul elő a vérben. Minthogy a fölöslegben képződő húgysav mint a bevezetőben említettük kiürül a testből, bajt nem okoz. Ha ellenben a vér és a többi testfolyadék húgysavszintje valamilyen ok miatt deciliterenként 7 milligramm fölé nő, a folyadék erre az anyagra nézve túltelítetté válik, s megjelennek benne a tű alakú nátrium-urát-kristályok. Rohamok támadnak A köszvény legjellemzőbb tünete a rendszerint egy, néha azonban több ízületben hirtelen, rohamszerűen támadó fájdalom. Ez, valamint az ízület megduzzadása és pirosra, szederjesre színeződése az ízületi gyulladásnak csalhatatlan jele. A fájdalom olyan heves lehet, hogy az ízület legkisebb mozgatása, sőt, a megérintése is kínokat okoz a betegnek. Még az alvó ember is felébred tőle. Az eseteknek mintegy a felében először az öregujj (a nagylábujj) tőízülete gyullad be, de a többi lábujj tőízülete és egyéb ízületek is megbetegedhetnek. Élet és Tudomány szám

16 2/8 anyag, 16. oldal A lábujj oldalán megjelenő húgysavas csomó Köszvény által megtámadott lábujjcsont Az ízületi gyulladásra, amely a betegségnek már a második szakasza, a fájdalom miatt maga a beteg is felfigyel, holott ezt már jóval megelőzi a vérnek magas, de tünettelen húgysavszintje. Ez azonban csak laboratóriumi elemzéssel mutatható ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél több húgysav van tartósan a vérben, annál nagyobb a köszvény kialakulásának esélye. Egy amerikai felmérés során kétezer egészséges ember vérét vizsgálták rendszeresen tizenöt éven át. Kiderült, hogy a 9 milligrammos húgysavszintűeknek 5 százaléka, a 7 és 9 milligramm közöttieknek 0,5 százaléka, a 7 milligrammnál alacsonyabb húgysavszintűeknek pedig 0,1 százaléka vált köszvényessé. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a vérnek a rendesnél magasabb húgysavszintje nem kórjelző, hanem csak megerősíti a kórismét. Az első köszvényes roham legföljebb néhány napig tart, s utána hosszabb-rövidebb panaszmentes időszak következik. Ez a betegség harmadik szakasza, amely szerencsés esetben egyúttal az utolsó szakasz is. Előfordul ugyanis, hogy a betegnek nem lesz újabb rohama. Sokkal gyakoribb azonban, hogy fél és két év közötti idő múltán megint köszvényes roham tör a betegre. Kezelés híján nemcsak a rohammentes időszakok rövidülnek, hanem a betegség hamarább idültté válik, amikor is nátrium-urát-kristályokból álló csomók (szakmai szóval tofuszok) jelennek meg a lágy részekben és az ízületekben, s az ízületi porc és csont többé-kevésbé károsodik. Ez azért rossz, mert a több ízületre ráterjedő idült köszvényes gyulladás már a legkorszerűbb kezeléssel is nehezen orvosolható. Kikezdi a csontot A köszvény főképp a férfiak betegsége, de a változás korán túl levő nőket is fenyegeti. Ha a páciens hirtelen támadó lábízületi gyulladással keresi fel az orvosát, ez egymagában is fölveti a köszvény gyanúját, ám a megbizonyosodáshoz egyéb vizsgálatokra is szükség van. Eleinte a vér magas húgysavszintje perdöntő, de később az idült szakaszban a húgysavas csomók (a tofuszok) megjelenése és a röntgenvizsgálat is az orvos segítségére van. Ami ez utóbbit illeti, heveny köszvényes roham esetén nem sokat ér, hiszen akkor még nincsenek a beteg ízületben olyan maradandó elváltozások, amelyek egyértelműen a köszvényes eredet mellett szólnak. Az idült szakaszban azonban a röntgensugárral a tofuszok és a csontkárosodások is tetten érhetők, s ezek csalhatatlanul jelzik, hogy a betegnek köszvénye van. Idült köszvényre elsősorban azok számíthatnak, akik heveny betegségüket elhanyagolják (kezelés nélkül az esetek csaknem fele elég hamar idültté válik), ugyanis szakszerű kezeléssel a betegség nemcsak kordában tartható, hanem az enyhén károsodott ízület szerkezete is többé-kevésbé helyreállítható. Eltűnhetnek a húgysavas csomók, s javulhat az ízület működése. A köszvény kezelésében nagy szolgálatot tesznek a különféle gyógyszerek, de ezek kiválasztása és adagjuknak a meghatározása az orvos dolga. A beteg, persze, maga is sokat tehet azért, hogy baját megelőzze, valamint hogy tüneteit enyhítse vagy megszüntesse. Az önkezelésben nemcsak az orvos, hanem a dietetikus is nagy segítséget adhat neki. Jó hatású, ha a köszvényre hajlamos vagy a már tünetes ember sok (legalább napi három liter) enyhén lúgos folyadékot iszik (ez ugyanis akadályozza a húgysav kicsapódását), s lehetőleg kerüli azokat az ételeket és italokat, amelyek purinbázisokban gazdagok. Ilyenek a húskivonatok, a máj, a velő, a vese, bizonyos halféleségek (szardínia és szardella), a káposzta, a karfiol, a spárga, a paraj, a kakaó, a tea és a feketekávé. Ugyanakkor bőségesen fogyaszthatnak tejet, tejtermékeket, tojást és gyümölcsöket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akinek idejében kórismézik a baját, s rendszeresen szedi az orvos rendelte gyógyszereket, az az említett étrendi tanácsok megszívlelésével megakadályozhatja, hogy köszvényes rohama támadjon, vagy legalábbis nagymértékben késleltetheti annak megjelenését. A tünetes betegnek viszont az a haszna származik belőle, hogy nem rosszabbodik az állapota, ekképp rendes, minőségi életet élhet. Dr. Sz. É. kórismézik: orvosi szakkifejezés mely szerint az előzmények ismeretében a betegség tünetei alapján, következtetnek a betegségre, felismerik azt 2.6. Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata

17 2/8 anyag, 17. oldal Felépítő folyamatok Fotoszintézis o ez a folyamat a szénhidrátok bioszintézise o az egész élővilág számára fontos, mert csak igy képződhet szénhidrát o autotróf zöld növények a Nap energiáját közvetlenül képesek felhasználni o keletkező szénhidrátok minden egyéb szerves vegyület kiindulási vegyületei o a heterotróf állatoknak csak ez az energia szolgál energiaforrásul o a fotoszintézis a földi élet alapja Alapvetően szükségesek hozzá a: Fotoszintetikus pigmentekek o a látható fény ( nm) elnyelése o konjugált kettőskötésű rendszerek o ez a felépítés felelős a fényelnyelésért - delokalizált elektronok fotonok energiáját felveszik gerjesztett állapotba kerülnek megfelelő energiamennyiség esetén az elektronok leszakadnak vagy egy másik molekulának adják át energiájukat a felvett energia hasznosul a fotoszintézis során A fotoszintézis szakaszai 1. FÉNYSZAKASZ a fényenergia megkötése, kémiai energiává alakítása: A I. és II. fotonrendszerek gerjesztés hatására nagy energiájú elektronjaikat leadják egy elektronszállító rendszerre, az elektronok végül a NADP-re kerülnek. A fotonrendszerek elektronhiányait a víz bontásából, fotolíziséből pótolják. A felszabaduló O2 a légkörbe, a H+ a NADP-re kerül NADPH. A folyamatok során ATP termelődik. A gránum membránrendszeréhez kapcsoltan megy végbe. A fényszakasz folyamatai: A sötétszakasz folyamatai 2. SÖTÉT SZAKASZ: a pentóz-difoszfát megköti (fixálás) a légköri CO2-ot, majd gliceriasavfoszfáttá bomlik. A fényszakasz során keletkezett NADPH és ATP révén a glicerinsav-foszfát glicerinaldehid-foszfáttá redukálódik, ami: vagy egy körfolyamatban pentóz foszfáttá, ATP révén pentóz-difoszfáttá alakul és újabb C02 felvételére válik alkalmassá, vagy a glicerin-aldehidfoszfát egy fordított glükolízisbe glükózt, végső soron a fotoszintézis végtermékét: keményítőt adhat. A gránumok plazmaállományában játszódik le. A fotoautotróf asszimiláció (felépítési folyamat) lényege (bruttó egyenlete): C0 2 + H fényenergia C 6 H 2 O 6 + O 2 A kemoautotróf asszimiláció ettől csak abban különbözik, hogy az energia szervetlen vegyületek oxidációjából származik! A fényszakasz és a sötétszakasz kapcsolata:

18 2/8 anyag, 18. oldal Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció Aerob lebontás, a tápanyag-molekulák (pl. a glükóz) lebontása széndioxidra és vízre. A legtöbb energiát szolgáltatja a szervezet számára (38 ATP). 1. Glükolízis: a glükóz lebontása piroszőlősavig. A citoplazmában megy végbe, aerob és anaerob körülmények között is. A folyamat 2 ATP-t és NADH-t termel. A folyamathoz szinte minden más anyag lebontása is bekapcsolódhat. (Glükolízis és hozzákapcsolódó folyamatok) 2. Citromsavciklus: a piroszőlősavból származó acetil-csoportok az oxál-ecetsavra kerülnek, s miközben az oxálecetsav visszaalakul, felszabadui COZ és nagy mennyiségű NADH. A folyamatot nevezik Szent-Györgyi - Krebs ciklusnak is. A mitokondriumok plazmaállományában játszódik le. 3, Terminális oxidáció: végső oxidáció, az előző folyamatokból származó hidrogének elégetése. A NAD által szállított protonok és elektronok a légzési oxigénre kerülnek. A mitokondriumok belső membrán rendrészéhez kapcsolódó enzimek révén játszódik le, (MITSCHELL kemiozmotikus elmélet) Itt 36 ATP keletkezik. Anaerob, a glükóz részleges lebontása piroszőlősavon át a speciális végtermékig. A 2 ATP a glükolízisben keletkezik. Típusa a végterméktől függvényében: tejsavas, vajsavas... (az ecetsavas erjedés aerob!) Az alkoholos erjedés során COZ keletkezik -~ mustgáz! Az anyagcsere-folyamatokban központi szerepet játszik az acetil KoA: a szénhidrátok, zsírok, fehérjék asszimilációja, disszimilációja fontos vegyülete Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Végső mérleg: C6H12O6 + O2 CO2 + H ATP 2.7. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) A sejtalkotók, és funkcióik: o sejthártya, amely a sejtet körülveszi o sejtplazma, amely a sejt döntő tömegét alkotja o sejtplazmában található sejtalkotók: o sejtmag (az emberi sejt e tekintetben 3-féle lehet: nincsen sejtmag (pl. vörösvérsejt), 1 magja van, pl. sima izomsejt, sokmagvú sejtek, pl. harántcsíkolt izomsejt) o endoplazmatikus retikulum, (csőrendszer, amely az anyagok felépítésében, szintézisében játszik szerepet, a sejten belüli molekulaelőállításban szerepel) o riboszómák (fehérjeszintézis helyszínei) o mitokondriumok (oxidatív energiaszolgáltató folyamatok helyszínei) o goldzsi készülék (sejtfolyadék háztartását befolyásolja) Erjedés

19 2/8 anyag, 19. oldal Mitokondrium ált. hosszúkásak, hengerszerűek o alak még azonos sejttípusok közt is eltérhet; az élet során is változhat o méret: 2-10 mikrométer o számuk: tág határok között mozog a sejtekben ostoros egysejtűek: 1 db; ember májsejtjei: több ezer db Kettős membránrendszer o külső membrán - a sejtplazmától határolja el o belső membrán - nagy belső felület (lemezeket, csöveket képez) kriszták: a belső membrán gyűrődései mátrix: folyékony alapállomány a kriszták között Elhatárolás A mitokondrium felépítése A kompartmentációról azaz a sejten belüli ekhatárolódásról olvassátok el a következő cikket: előzetesként ismétlés gyanánt: Monomolekuláris hártya: egyetlen molekularéteg alkotta filmszerű bevonat. Apoláros és poláros molekulacsoportok képezik az apoláros és poláros oldat határán. Természet Világa 2000/2 UDVARDY ANDOR: Sejten belüli transzportfolyamatok- Az évi élettani és orvosi Nobel-díj Az évi élettani és orvosi Nobeldíjat Günter Blobel, a Rockefeller Egyetem sejtbiológiai tanszékének vezetője kapta. Tudományos munkásságának középpontjában a sejten belüli transzportfolyamatok mechanizmusának vizsgálata állt. A sejt citoplazmájából a sejten kívüli térbe juttatott fehérjék szállításának vizsgálata alapján sikerült felismernie azokat az általános törvényszerűségeket, amelyek a sejt valamennyi transzportfolyamatára érvényesek. Munkássága elválaszthatatlanul összefügg egy új tudományág, a molekuláris sejtbiológia kialakulásával. Ez az új diszciplína elsősorban módszereiben különbözik a klasszikus molekuláris biológiától. A molekuláris sejtbiológia a makromolekulák szerkezetét és mûködését a sejt háromdimenziós terében, az ép sejt struktúrelemeivel történő kölcsönhatásaik közben tanulmányozza. Ennek az új tudománynak szellemi szemléleti és metodikai megalapozásában dr. Blobel érdemei elévülhetetlenek. Az élővilág, sejtjeik szerkezete alapján két nagy csoportra osztható: prokariótákraés eukariótákra. Ez a felosztás és nevezéktan a múlt század végén alakult ki, amikor a mikroszkópok felbontóképessége csak a legnagyobb és legszembetûnőbb sejtalkotórész, a sejtmag felismerését tette lehetővé. Így az igazi" sejtmagvú élőlényeket eukariótáknak, míg a többieket, az igazi sejtmaggal nem rendelkező élőlényeket prokariótáknak nevezték el. A mikroszkópia elmúlt százéves fejlődése, biokémiai és genetikai kutatásokkal karöltve bizonyította, hogy a prokarióták és az eukarióták sejtjeinek szerkezeti különbsége ennél sokkal nagyobb. Amíg prokariótákban a sejtet határoló membránon belül egyetlen közös térrészben játszódik le az életet fenntartó valamennyi kémiai reakció, addig az eukariótákban a sejten belül membránokkal tökéletesen elkülönített térrészek (kompartmentek) alakultak ki. Mindegyikben más és más, az élet fenntartásához szükséges kémiai reakció játszódik le, vagyis minden egyes kompartmentcsak bizonyos életfunkciók biztosítására alakult ki (1. ábra). Ez a szerkezeti különbség teszi lehetővé, hogy eukarióta sejtekben egymás mellett, azonos időben, egymást kizáró kémiai reakciók is lejátszódhassanak. Egyetlen példával érdemes szemléltetni a kompartmentáció előnyét. A lizoszóma az eukarióta sejtek citoplazmájában elhelyezkedő sejtszervecske (kompartment), melyben különböző, a sejt számára már feleslegessé vált kémiai anyag (cukrok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak stb.) bontása zajlik. A bontást több tucat hidrolitikus enzim végzi, közös sajátosságuk, hogy csak savas kémhatású közegben képesek mûködni. A lizoszómákon belül egy speciális enzimrendszer tartja fenn a hidrolitikus enzimek számára optimális savas környezetet (ph 4-5), a lizoszómát körülölelő membrán viszont megakadályozza, hogy ez a savanyú kémhatású közeg a citoplazma többi részére terjedve gátolja azokat a kémiai reakciókat, melyek a citoplazma többi kompartmentjében játszódnak le, s enyhén lúgos kémhatású közeget (ph 7,2-7,5) igényelnek. A lizoszómák lejátszódó bontási folyamatainak fontosságát jól bizonyítja az a felismerés, hogy számos emberi genetikai betegségben, melyek homozigóta formában a beteg fiatalkori halálához vezetnek, a kárt bizonyos lizoszomális hidrolitikus enzimmutáció következtében kialakult mûködésképtelenség okozza. A kompartmentáció tehát lehetővé tette, hogy a citoplazmán belül teljesen eltérő kémhatású környezetet igénylő kémiai folyamatok - melyek mindegyike külön-külön létfontosságú a sejt számára - egy időben, egymás mellett, egymás zavarása nélkül játszódhassanak le. Az egymást kizáró kémiai reakciók egyidejû, szabályozott lebonyolítását biztosító elkülönülés" tehát óriási előnyt jelentett az eukarióta sejtszerkezetû élőlényeknek. E bonyolult sejtstruktúra kialakulása bizonyosan nagyon hosszú evolúció eredménye, melynek köztes eseményeit sajnos ma már nem lehet reprodukálni, a ma élő eukarióta sejtek, a legegyszerûbb egysejtû gombáktól az emberig, szerkezetükben nagyon hasonlóak abban a tekintetben, hogy az 1. ábránfeltüntetett valamennyi sejtszervecske megtalálható bennük. Ezek a kompartmentek nyilván nem egyszerre alakultak ki, az evolúció során biztosan voltak olyan élőlények, melyekben e nagyszámú különböző szervecskéknek csak egy része volt meg. A sejtmûködések elkülönülése a sejten belül

20 2/8 anyag, 20. oldal azonban nyilvánvalóan olyan nagy szelekciós előnyt biztosított, hogy a köztes sejtstruktúrájú élőlények szükségszerûen háttérbe szorultak az evolúció során, majd ki is pusztultak. A kompartmentáció nyújtotta óriási szelekciós előnynek természetesen megvolt az ára, amit az eukarióta sejtek még ma is, nap mint nap törleszteni kénytelenek. Elfogadva ugyanis, hogy minden sejtszervecske bizonyos kémiai folyamatok szelektív fenntartásáért felelős és ráadásul e folyamatok egy része még egymást kölcsönösen kizáró kémiai reakciókon alapul, fel kell tételezni, hogy a sejten belül mûködnek olyan szabályozómechanizmusok is, melyek biztosítják, hogy adott kémiai reakciót katalizáló enzim kizárólag csak az adott funkció fenntartásáért felelős sejtkompartmentbe jusson el. Vagyis a kompartmentalizáció szigorúan specifikus, és gyors sejten belüli transzportrendszerek létezését teszi szükségessé. Minden ilyen szállítórendszernek két fontos összetevője van: a szállítandó fehérjén lenni kell egy olyan jelnek, amely egyértelmûen meghatározza a célállomásként szolgáló sejtszervecskét, a sejten belül pedig léteznie kell egy olyan szállító apparátusnak, amely képes felismerni ezt a jelet, és e jel irányító hatását kihasználva garantálja a fehérje célkompartmentbe szállítását. ( ) Az eukarióta sejt kompartmentjei: A sejtmag, funkciója a DNS-ben tárolt genetikai információ átírása RNS-be (transzkripció). A sejtmagban található a sejtmagvacska (nukleolusz), ahol a riboszómális RNS-ek szintézise zajlik, nem különálló kompartment, mert nincs önálló membránnal határolva. Mitokondrium, funkciója az oxidatív energiatermelés. Az endoplazmatikus retikulum a szekretórikus és membránfehérjék posztszintetikus érési reakcióit katalizálja. Golgikomplex (cisz-, középső- és transz-golgi), funkciója a szekretórikus és membránfehérjék további posztszintetikus érési reakcióinak katalizálása. A lizoszóma a sejt számára feleslegessé vált anyagcseretermékeket bontja. Peroxiszóma, funkciója az oxidatív atmoszféra káros melléktermékeinek (hidrogénperoxid, reaktív oxigénszármazékok) semlegesítése. A citoplazma számos különböző kis molekulasúlyú anyagot, valamint makromolekulát szintetizál Gyors ismétlőfeladatok Ötféle asszociáció A) az endoplazmatikus hálózat B) a Golgi-készülék C) a lizoszóma D) a citoplazma E) a sejtmag 119. nukleinsavból és fehérjéből á116 plazma tölti ki 120. ez alakul ki az endocitózis során 121. a fehérjéket az endoplazmatikus hálózattól kapja 122. leggyakrabban tömlőszerű, öszszelapított zsákokhoz hasonlít a sejtmag környékén, maghártyává alakulhat 123. ionokat és kisebb szerves molekulákat oldott állapotban tartalmazó alapanyag 124. a sejttörmelék bontását végzi 125. az eukarióta sejt plazmáját behálózza 126. a sejten belüli anyagszállítás egyik központja minden eukarióta sejtben 127. alapja egy állandóan újrarendeződő, fehérjefonalakból álló szövedék 128. fehérjerendszere elősegíti a sejtalkotók sejten belüli mozgását Mozgás Az élõlények helyváltoztató mozgása. o féregmozgás- bőrizom tömlő o Az amõboid mozgás. o A csillós és az ostoros mozgás. o Az izmokkal történõ mozgás. o aktív szerve: izomzat, kiegyénült izmok o passzív szerve: belső váz, inak, izületek Az endocitózis és a sejten belüli emésztés 2.8. Osztódás sejtciklusban azaz a sejt életében: Sejtciklus interfázis i (két osztódás közötti szakasz) + osztódás - ebben zajlik a sejt élete (funkcionál a sejt) szakaszai: - G1: felkészülés a DNS szintézisére (hisztonfehérjék szintézise pl.) itt dől el, hogy tovább osztódik, vagy differenciálódik a sejt - S: a DNS-szintézis szakasza - G2: a két utódsejt kialakulásához szükséges organellumok szintézise pl.: mitokondriumok, plasztiszok... organelláris DNS megkettőződése M : osztódás (mitózis / meiózis)

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

2. Témavázlatok Tk. polihidroxi-aldehidek (aldózok),vagypolihidroxi-ketonok (ketózok),i letveezek kondenzációvallétrejött

2. Témavázlatok Tk. polihidroxi-aldehidek (aldózok),vagypolihidroxi-ketonok (ketózok),i letveezek kondenzációvallétrejött 2/8anyag,6.oldal 2. Témavázlatok Tk. 2.1. Szénhidrátok Az él lények számára tápanyagforrást, energiaforrást, vázanyagot, anyagcserefolyamatok anyagait jelenthetik. Szénhidrátok: szénb l,hidrogénb lés oxigénb

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

Biokémia 1. Béres Csilla

Biokémia 1. Béres Csilla Biokémia 1 Béres Csilla Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn,

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

- 1 - 1. Biogén elemek

- 1 - 1. Biogén elemek - 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Számolási feladatok. A = 17,5 % T = 17,5 % 32,5 % G és ugyanennyi C

Számolási feladatok. A = 17,5 % T = 17,5 % 32,5 % G és ugyanennyi C Számolási feladatok 1. Egy 200 bázispárt tartalmazó DNS szakaszról megállapították, hogy az egyik szálban 30 db A és 40 db T bázis, a másik szálban pedig 40 db C bázis van. Mekkora az egyes bázisok %-os

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt

Részletesebben

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Biológia Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Feladattípusok I. Egyszerű választás Ezekben a feladatokban a feltett kérdésekre öt lehetséges

Részletesebben

Készítette: Bruder Júlia

Készítette: Bruder Júlia Készítette: Bruder Júlia tápanyagok ballasztanyagok alaptápanyagok védőtápanyagok járulékos tápanyagok fehérjék zsiradékok szénhidrátok ALAPTÁPANYAGOK FEHÉRJÉK ZSIRADÉKOK SZÉNHIDRÁTOK Sejtépítők Energiát

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája Készítették: Horváth Márton és Pánczél József Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

,:/  \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere - 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.

Részletesebben

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,

Részletesebben

Cukor: édes méreg. Az édesítés története

Cukor: édes méreg. Az édesítés története Cukor: édes méreg A civilizációs étrend hatalmas mennyiségű cukrot tartalmaz. Ma annyi cukrot fogyaszt el egy ember két hét alatt, mint amennyit elődeink kétszáz évvel ezelőtt egy év alatt. Az édesítés

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XI. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam

TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Csorba F László Fazakas Andrea Faragó Norbert Gadóné Kézdy Edit Holczgethán Katalin Karkus

Részletesebben

A kövérség veszélyei

A kövérség veszélyei 2013.09.17 A kövérség veszélyei Növeli a magas vérnyomás, koronáriás szívbetegség, a felnőttkori diabetesz, az epekövesség degeneratív izületi betegségek, A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

volt szó. Szénhidrát A szénhidrátok az

volt szó. Szénhidrát A szénhidrátok az Táplálkozási ismeretek haladóknak II. Az előző fejezetben a fehérjéket alkotó aminosavakról volt szó. Most folytassuk a szénhidrátokkal. Azt az alapismeretek III. részében már megtanultuk, hogyan kell

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

O O O O O O O O O O O (3) O O O O O

O O O O O O O O O O O (3) O O O O O Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2012. ápr.7. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X.-XII. osztály,

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

Részletesebben

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van!

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A SEJTALKOTÓK (1.0 változat) A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A sejt (cellula) Az élet legkisebb alaki és működési

Részletesebben

BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé. Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek

Részletesebben

Testanyagaink állandóan változnak

Testanyagaink állandóan változnak Testanyagaink állandóan változnak Az emberi szervezetet mintegy 100 trillió (100 milliószor millió) sejt alkotja. Ezek közül óránként mintegy 100 milliárd sejt elhal, de helyüket és szerepüket azonnal

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése Előadó: Lihi Norbert Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport A bioszervetlen

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA

A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből

Részletesebben

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban

A tej. A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tej A tej szerepe az egészséges táplálkozásban A tejfogyasztás múltja Az ember 6500 éve fogyasztja más emlősök tejét Képesek vagyunk megemészteni: - a juh, a kecske - a bivaly, a ló kanca - a teve és

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben