ENWAT. Environmentálny stav a udržateľný manažment cezhraničných Maďarsko-slovenských útvarov podzemných vôd

Átírás

1 ENWAT Environmentálny stav a udržateľný manažment cezhraničných Maďarsko-slovenských útvarov podzemných vôd Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata BrozuraObalka.indd :53:27

2 ÚVOD Európska únia od začiatku 90-tych rokov venuje čoraz väčšiu pozornosť podpore rozvojových iniciatív presahujúcich štátne hranice tak v rámci svojich vnútorných a vonkajších hraníc, ako aj v prihraničných regiónoch budúcich členských krajín EÚ. Programy susedstva podporujú cezhraničnú a medzinárodnú spoluprácu pozdĺž vonkajšej hranice EÚ a sú založené na existujúcich alebo plánovaných programoch a štruktúrach INTERREG. Tento program spadá do Programu susedstva Maďarsko - Slovensko - Ukrajina, ktorý bol vypracovaný v súlade s Nariadením Európskej Komisie č. 1260/1999. Spoločný monitorovací výbor schvaľuje Programový doplnok a takisto je zodpovedný za schvaľovanie zmien a dodatkov. V rámci programov INTERREG IIIA sa otvorila možnosť aj na podporu väčších investícií, ktoré sa z hľadiska cezhraničnej spolupráce považujú za kľúčové projekty, respektíve na podporu menších foriem spolupráce inštitúcií a obyvateľov žijúcich na obidvoch stranách hranice. Hlavné ciele programu: podpora udržateľného ekonomického a sociálneho rozvoja v prihraničných oblastiach; ochrana životného prostredia, verejné zdravotníctvo a predchádzanie organizovanej kriminalite, respektíve vyriešenie problémov, ktoré sa vyskytnú pri jej likvidácii; budovanie účinných a bezpečných hraníc; podnecovanie rozvoja medziľudských vzťahov. Finančné zabezpečenie Programu susedstva sa v Maďarsku a na Slovensku uskutočňuje z Európskeho fondu regionálneho rozvoja a medzinárodných partnerských fi nančných zdrojov. Na Ukrajine je fi nancovanie kryté z programu TACIS. V období rokov mohlo Maďarsko na realizáciu programu vrátane partnerských fi nančných zdrojov čerpať 19,1 mil., Slovensko 12,6 mil., Ukrajina približne 4,5 mil.. Rozvojové oblasti: ekonomická spolupráca; inštitucionálna spolupráca; fond pre mikroprojekty (spolupráca medzi miestnymi komunitami, respektíve kultúrna spolupráca); ochrana životného prostredia a s tým súvisiace menšie investície; ochrana prírody; rozvoj dopravnej a telekomunikačnej infraštruktúry lokálneho významu. BEVEZETÉS Az INTERREG Szomszédsági Program az Unió belső határai mentén létrejövő, határokon átnyúló, nemzetek közötti együttműködést támogatja, és a meglévő vagy tervezett INTERREG programokra és struktúrákra épít. Ezáltal közös projektek meghatározására és magvalósítására nyújt lehetőséget az említett határok mentén. A Szomszédsági Program széles körű tevékenységet támogat, és megkívánja az érintett országok teljeskörű és aktív részvételét. A Program-kiegészítő dokumentum (PC) a Magyar Szlovák Ukrán Szomszédsági program melléklete, amely az Európai Bizottság szabályozásának (Sz. 1260/1990) megfelelően készült, és összhangban van a strukturális alapok általános szabályaival és más kapcsolódó dokumentumokkal. Az INTERREG IIIA Program támogatási lehetőségeinek köszönhetően a létrejött fejlesztési projektek, határon átnyúló jellegük miatt, hatékonyan támogatták az intézményi és lakossági együttműködés különféle formáit. A Program fő céljai: a határterületek gazdasági és szociális fejlődésének támogatása; közös környezeti, egészségügyi problémakezelés, a szervezett bűnözés elleni harc és megelőzés; hatékony és biztonságos határok létrehozása; az emberek közötti kapcsolatok motiválása. Magyarországon és Szlovákiában a Szomszédsági Program az Európai Regionális és Fejlesztési Alap támogatásával és kiegészítő nemzeti fi nanszírozással, míg Ukrajnában a TACIS alap forrásainak segítségével működik ban, a program bevezetésének periódusában Magyarország 19,1 millió eurót, míg Szlovákia 12,6 millió eurót használhatott, a nemzeti hozzájárulást is beleértve. Az Ukrajna számára elérhető összeg a TACIS program keretében 4,5 millió euró volt. Az együttműködés területei: gazdasági és intézményi kooperáció, kis léptékű projektek (kultúrális és egyéb együttműködés a helyi önkormányzatok között), környezetvédelem, kis léptékű beruházások, a szállítási és helyi távközlési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos természetvédelmi fejlesztések. ÚVOD BEVEZETÉS Brozura.indd :40:24

3 ÚVOD BEVEZETÉS O podporu sa mohli uchádzať neziskové právne osoby, malí a strední podnikatelia podieľajúci sa na projektoch ekonomického rozvoja, ktorí do spolupráce zapoja aspoň jedného partnera zo susedného štátu dotknutého hraničného regiónu a ich sídlo alebo miestna pobočka pôsobí v danom regióne. Územná rozloha hraničného regiónu v Maďarsku: župa Győr Moson Sopron, župa Komárom Esztergom, župa Pešť, župa Nógrád, župa Heves, župa Borsod Abaúj Zemplén, župa Szabolcs Szatmár Bereg, ako aj hlavné mesto Budapešť. V Slovenskej republike: Bratislavský kraj, Trnavský kraj, Nitriansky kraj, Banskobystrický kraj, Košický kraj, Prešovský kraj. Na Ukrajine: Zakarpatská oblasť. MVRR SR, Agentúra pre podporu regionálneho rozvoja ako Národný orgán programu susedstva Maďarsko - Slovensko - Ukrajina na základe odporúčania Spoločného riadiaceho výboru zo dňa rozhodla o pridelení nenávratného fi nančného príspevku z prostriedkov fondu ERDF a štátneho rozpočtu pre projektový návrh s názvom: Azok a non-profi t jogi személyek, akiknek legalább egy határontúli partnere és a térségben bejegyzett telephelye vagy címe volt, pályázhattak a Program kiírásaira. Magyarország esetében, a kis és- közép-vállalkozások szintén pályázhattak a gazdasági fejlesztési prioritások révén. A pályázatban érintett határmenti területek Magyarországon: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye. Szlovákiában: Bratislavský kraj, Trnavský kraj, Nitriansky kraj, Banskobystrický kraj, Košický kraj, Prešovský kraj. Ukrajnában: Zakarpatská oblasť. A Magyar-Szlovák-Ukrajna Szomszédsági program nemzeti szervezetei (a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Területfejlesztési Minisztériuma és a magyarországi VÁTI) május én a közös magyar-szlovák bizottság ajánlása alapján határoztak a következő (az ERDF-alapból és a nemzeti költségvetésekből fi nanszírozott) projektjavaslat elfogadásáról: Environmental state and sustainable management of Hungarian-Slovakian transboundary groundwater bodies ENWAT Environmentálny stav a udržateľný manažment cezhraničných Maďarsko-slovenských útvarov podzemných vôd Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata PROJEKT ENWAT Projekt prispieva k vytvorenie podporného plánu pre vodný manažment v priestore troch cezhraničných útvarov podzemnej vody v severnom Maďarsku a na južnom Slovensku. Je založený na hydrogeologických modeloch, miestnych potrebách a optimálnej praxi. Útvary podzemnej vody ktoré vystupujú pozdĺž maďarsko-slovenskej hranice tvoria prepojené systémy, ktoré pitnou vodou zásobujú obyvateľstvo v oboch krajinách. S nimi súvisia i povrchové vody, rieky a mokraďové ekosystémy. Rámcová smernica EU o vode považuje zásobovanie pitnou vodou a ochranu ekosystémov, ktoré na podzemnej vode závisia za objekty prvotného významu. ENWAT PROJEKT A projekt célja, hogy vízföldtani modellekkel, a helyi igények, költségek és a legkedvezőbb megoldások figyelembevételével hozzájáruljon három É-magyarországi és D-szlovákiai határral osztott felszín alatti víztest vízgazdálkodási tervének elkészítéséhez. A magyar-szlovák határ mentén előforduló felszínalatti víztestek összefüggő rendszereket alkotnak, melyek mindkét ország számára biztosítanak ivóvizet, és hatással vannak a felszíni vizekre, folyókra és a vizes ökoszisztémákra. Az EU Víz Keretirányelv elsősorban az ivóvízellátással és a felszín alatti vizektől függő vizes ökoszisztémák védelmével foglalkozik. Brozura.indd :40:24

4 Národná legislatíva vychádzajúca z Rámcovej smernice o vode predpokladá, že vodný manažment na oboch stranách hraníc má za cieľ dosiahnuť tzv. dobrý stav (t.j. adekvátny kvantitatívny a kvalitatívny stav) podzemnej vody do roku 2015 a brániť zhoršovaniu kvality podzemnej vody znečistením z povrchu. Podľa Rámcovej smernice (EU Water Framework Directive - Smernica Rady 2000/60/ES z 23. októbra 2000) medzinárodné (cezhraničné) povodia by mali mať jednotný a jediný plán vodného hospodárstva, čo je možné dosiahnuť len intenzívnou cezhraničnou spoluprácou, so spoločným výskumom a vzájomnou výmenou informácií a dát. Taká spolupráca je možná len v prípade, že kompetentné organizácie ako napr. MÁFI a ŠGÚDŠ kooperujú pri výmene údajov a zhromažďovaní poznatkov a informácií. CIELE Dlhodobým cieľom je kvalitná pitná voda na južnom Slovensku a v severnom Maďarsku, odborná pomoc pri vypracovaní plánu vodného hospodárstva (vodný manažment) a propagácia výsledkov aj v zaostalých oblastiach regiónov, s dôrazom na efektívne využívanie zdrojov pitných vôd; Snahou je poukázať na problémy, ponúknuť a prezentovať riešenia problémov súvisiace s využívaním zdrojov a zásob podzemných vôd; návrh a charakteristika indikátorov a porovnávacích etalónov v oblasti, ktoré môžu v budúcnosti do istej miery poslúžiť pre porovnávanie zmien aj v prípade budúcich investícií, kde sa predpokladá zvýšený odber vody v regióne. CIEĽOVÉ SKUPINY v súvislosti so zlepšením podmienok dodávania pitnej vody: samosprávne orgány a obyvateľstvo cezhraničných regiónov, v súvislosti s ochranou vodných ekosystémov: organizácie ochrany prírody, dotknuté samosprávne orgány, vzhľadom k ochrane prírody a využitia turistického ruchu: organizácie ochrany prírody, dotknuté samosprávne orgány, podnikateľská sféra, v súvislosti s poľnohospodárskou činnosťou: dotknuté samosprávne orgány, vodárenské spoločnosti, podnikateľská sféra, vzhľadom k dodávke kvalitnej pitnej vody: vodárenské spoločnosti, samotné obyvateľstvo cezhraničných regiónov, ktoré predstavuje najvýznamnejšiu a najväčšiu cieľovú skupinu využívajúcu útvary podzemnej vody ako zdroj pitnej a úžitkovej vody ale aj na rekreačné účely. Az egyes országoknak az EU VKI-n alapuló jogszabályai előírják, hogy a határ mindkét oldalán olyan vízgazdálkodást kell folytatni, hogy 2015-re biztosított legyen a felszínalatti vizek megfelelő mennyiségi és minőségi állapota. Ennek feltétele a határ mindkét oldalára érvényes közös vízgazdálkodási terv elkészítése, mely védelmet nyújt ahhoz, hogy a felszíni szennyeződések ne károsítsák a felszín alatti vizek környezeti állapotát. A december 22-én életbe lépett EU VKI kedvező feltételeket teremtett a határokon átnyúló vízgazdálkodási együttműködésekhez. A közös magyar-szlovák vízgazdálkodási terv elkészítéséhez, ez a projekt, a határral osztott felszínalatti víztestekre vonatkozó alapadatokkal, és új információkkal járul hozzá. A projekt sikerének záloga két K+F intézmény, a MÁFI és a ŠGÚDŠ együttműködése az adatok előállításában és cseréjében. CÉLOK Hozzájárulni három határral osztott felszín alatti víztest vízgazdálkodási tervének elkészítéséhez, mely biztosítja a térségek egészséges vízellátását; Környezetismereti alapot nyújtani nagyobb határon átnyúló beruházásokkal kapcsolatos döntésekhez; A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotára vonatkozó információk biztosítása, különös tekintettel az esetlegesen egészségre káros tényezőkre; A térség lakosságának tájékoztatása és oktatása a racionális vízhasználatra. CÉLKÖZÖNSÉG Az egészséges ivóvíz alapvetően fontos a térségnek, és ennek letéteményesei az önkormányzatok. A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák védelme és helyreállítása kapcsán a természetvédelem szervezetei és az önkormányzatok. A túrizmusban, mely függvénye a tiszta vizeknek, érdekeltek az önkormányzatok, a természetvédelmi szervek és a túrisztikai vállakozások. A mezőgazdasági tevékenység fenntarthatósága függ a talajvizektől, és ezen a téren érintettek a mezőgazdasági vállakozások, farmerek, önkormányzatok, vízművek. Magyarország és Szlovákia határterületén a helyi vízművek, vízszolgáltatók érdeke az egészséges ivóvíz biztosítása. A megfelelő vízgazdálkodás legfontosabb haszonélvezője a helyi lakosság, mely felszínalatti vizet használ ivásra, háztartási, üdülési és egyéb célokra. ÚVOD BEVEZETÉS Brozura.indd :40:24

5 ÚVOD BEVEZETÉS MIESTO REALIZÁCIE PROJEKTU Aktivity projektu sa realizovali v nasledovných cezhraničných útvaroch podzemných vôd Maďarska a Slovenska: podzemné vody kvartérnych sedimentov s medzizrnovou priepustnosťou v povodí Ipľa (útvar SK P - kvartérne sedimenty Ipľa na slovenskej strane; resp. útvary HU-P Ipoly völgy, HU-H.1.8 Börzsöny a Cserhát na maďarskej strane), podzemné vody mezozoika s dominantnou puklinovo-krasovou priepustnosťou (útvar SK200480KF Slovenský kras na slovenskej strane; resp. útvar HU-K Aggteleki-karszt na maďarskej strane), podzemné vody kvartérnych sedimentov s medzizrnovou priepustnosťou v povodí Bodrogu (útvar SK P - severná oblasť povodia Bodrogu na slovenskej strane, resp. útvary HU- -P Bodrogköz a HU-P Rétköz na maďarskej strane). ÚČASTNÍCI PROJEKTU SLOVENSKO - ŠTÁTNY GEOLOGICKÝ ÚSTAV DIONÝZA ŠTÚRA (ŠGÚDŠ) Činnosť ŠGÚDŠ je zameraná na riešenie úloh geologického výskumu a prieskumu, tvorbu a využívanie informačného systému, registráciu, zhromažďovanie, evidenciu a sprístupňovanie výsledkov geologických prác vykonávaných na území Slovenskej republiky. Účastníci projektu ENWAT: Peter Malík - projektový manažér, hydrogeológia; Jozef Kordík - hydrogeochémia, zástupca projektového manažéra; Juraj Michalko - izotopová geológia, propagácia; Dušan Bodiš - hydrogeochémia; Jaromír Švasta hydrogeológia, modelovanie, GIS; Igor Slaninka - hydrogeochemické modelovanie; Stanislav Rapant hydrogeochémia; František Bottlik - hydrogeológia, web stránka, propagácia; Juraj Maglay geológia; Daniel Marcin hydrogeológia; Radovan Černák hydrogeológia. MAĎARSKO - MAĎARSKÝ ŠTÁTNY GEOLOGICKÝ ÚSTAV (MÁFI) MÁFI sa špecializuje na riešenie úloh geologického výskumu a prieskumu, na zber, ukladanie a zhodnotenie geovedeckých informácií včítane geologických, geochemických, geofyzikálnych údajov v Maďarsku. Účastníci projektu: Brezsnyánszky Károly - projektový manažér; Gaál Gábor - zástupca projektového manažéra; Tóth György - hydrogeologické modelovanie; Bartha András - hydrogeochémia; Szőcs Teodóra hydrogeochémia, propagácia, zástupca projektového manažéra; Turczi Gábor databáza, GIS; Havas Gergely databáza, GIS; Tullner Tibor - databáza, GIS; Vikor Zsuzsa databáza, GIS. A PROJEKT HELYSZÍNEI Negyedidőszaki víztestek az Ipoly-völgyében (Szlovákiában és Magyarországon), valamint a kapcsolódó oligocén, miocén hegyvidéki víztestek Magyarországon. Tagállami víztest-kódok: SK P, HU-P , HU-H.1.8 A szlovákiai Slovensky kras és a magyarországi Aggteleki-hegység mezozoos karbonátos képződményeinek felszínalatti víztestjei. Tagállami víztest-kódok: SK200480KF, HU-K A Bodrog-völgy negyedidőszaki alluviális üledékeinek víztestjei Szlovákiában, valamint a Rétközben és Bodrogközben Magyarországon. Tagállami víztest-kódok: SK P, HU-P.2.4.2, HU-P A PROJEKT RÉSZTVEVŐI SZLOVÁKIA - DIONÝZ ŠTÚR ÁLLAMI FÖLDTA- NI INTÉZET(ŠGÚDŠ) Az Intézet látja el az állami földtani szolgálat feladatkörét, melybe beletartozik a Szlovák Köztársaság területének földtani kutatása. Az ENWAT projekt résztvevői: Peter Malík - projektvezető, hidrogeológia; Jozef Kordík - hidrogeokémia, projektvezető helyettes; Juraj Michalko - izotópgeokémia, közönségkapcsolat; Dušan Bodiš - hidrogeokémia; Jaromír Švasta hidrogeológia, modellezés, GIS; Igor Slaninka - hidrogeokémiai modellezés; Stanislav Rapant - hidrogeokémia; František Bottlik - hidrogeológia, weboldal, közönségkapcsolat; Juraj Maglay geológia; Daniel Marcin hidrogeológia; Radovan Černák hidrogeológia. MAGYARORSZÁG - MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTA- NI INTÉZET (MÁFI) Az 1869-ben alapított Magyar Állami Földtani Intézet a legrégebbi, máig működő tudományos kutatóintézet Magyarországon. A költségvetésből finanszírozott Magyar Állami Földtani Intézet független, hiteles földtani információt biztosít a törvényhozás, az állami és az önkormányzati szervek számára. Az ENWAT projekt résztvevői: Brezsnyánszky Károly projektvezető; Gaál Gábor projektmenedzser; Tóth György hidrogeológia, modellezés; Bartha András analitika; Szőcs Teodóra hidrogeokémia, közönségkapcsolat, projektvezető helyettes; Turczi Gábor adatbázis, GIS; Havas Gergely adatbázis, GIS; Tullner Tibor adatbázis, GIS; Vikor Zsuzsa adatbázis, GIS. Brozura.indd :40:25

6 ÚVOD BEVEZETÉS Riešitelia projektu počas druhého workshopu 4. pracovnej etapy, , Nitra Munkacsoport Nyitrán, én Zľava doprava / Balról jobbra: Károly Brezsnyánszky, Juraj Michalko, Teodóra Szőcs, Igor Slaninka, Peter Malík, Gábor Gaál, Jaromír Švasta, Daniel Marcin, Gergely Havas, Jozef Kordík, František Bottlik, Katarína Možiešiková HLAVNÉ PRACOVNÉ ETAPY PROJEKTU Pracovná etapa 1: Vývoj databázy a GIS; Pracovná etapa 2: Hydrogeochemický výskum vrátane environmentálnych izotopov; Pracovná etapa 3: Modelovanie útvarov podzemných vôd; Pracovná etapa 4: Podporný systém pre rozhodovanie vodného manažmentu; Pracovná etapa 5: Zhodnotenie a propagácia výsledkov. V tejto brožúre sú zhrnuté základné charakteristiky a výsledky projektu ENWAT z programu HUSKUA INTERREG IIIA, ktorý v rokoch riešil problematiku podzemnej vody v troch pohraničných regiónoch medzi Maďarskom a Slovenskom. Podrobné údaje sú na stránke: a na DVD, ktoré je možné získať na požiadanie na adrese: dvd@enwat.eu A PROJEKT FŐBB MUNKASZAKASZAI 1. szakasz: GIS adatbázis felépítése; 2. szakasz: Hidrogeokémiai felmérés; 3. szakasz: A felszín alatti víztestek modellezése; 4. szakasz: Vízgazdálkodási terv; 5. szakasz: Az eredmények értékelése és megismertetése a közvéleménnyel. Ez a brossura az INTERREG IIIA HUSKUA program ENWAT projektjének alap ismertetését és főbb eredményeit foglalja össze. Az ENWAT projekt három országhatárral osztott régió vízföldtani kérdéseire ad választ a magyar-szlovák határ mentén, a as időszakra. A projekt részletes ismertetése és az eredmények a: honlapon érhetők el, valamint igény esetén a: dvd@enwat.eu címen keresztül DVD-n is megrendelhetőek. Brozura.indd :40:25

7 REGIÓN IPEĽ IPOLY RÉGIÓ REGIÓN IPEĽ / IPOLY Celá oblasť i jej širšie okolie trpí nedostatkom zdrojov pitnej vody. Dôvodom pre výber tohto regiónu bola snaha o zlepšenie riešenia problémov a zvýšenie využitia podzemnej vody z alúvia Ipľa na oboch stranách hranice na zásobovanie obyvateľstva. Záujmová oblasť je ohraničená rozšírením najmladších sedimentov aluviálnej nivy rieky Ipľa a niektorých jej prítokov. Ipeľ a jeho pravostranné prítoky odvodňujú južné svahy Slovenského Rudohoria. Alúvium leží na nepriepustných ílovitých sedimentoch neogénnej výplne Juhoslovenskej a Podunajskej panvy na slovenskej, a Nógrádskych paleogénnych a neogénnych sedimentoch a čiastočne horninách neovulkanitov na maďarskej strane. Výplň Lučenskej a Ipeľskej kotliny a doliny Dobroda obsahuje horizonty s artézskou vodou. V dolnej časti povodia Ipľa je podložie reprezentované sedimentmi sarmatu a bádenu, ktoré tvoria hlavne piesky, aleurity, íly a miestami vápence. Hlavným zvodnencom sú aluviálne sedimenty rieky Ipeľ a jej terasy, ktorých hrúbka dosahuje 4 m - 10 m, niekedy i viac. Štrky a piesky sú pokryté 1,5 m - 4 m hrubými hlinitými riečnymi sedimentmi. Miestami sa stretávame aj v týchto riečnych sedimentoch s napätou hladinou podzemnej vody. Štrky a piesky majú dobrú prietočnosť. Šírka riečnej nivy dosahuje 1-2 km, niekedy však niekoľko desiatok metrov. Podzemná voda sa dopĺňa infi ltráciou zrážok a tiež infiltráciou z povrchových tokov počas období s vysokou hladinou. Zmeny (poklesy) hladiny povrchových vôd majú negatívny vplyv na možnosti zásobovania vodou. VÝSLEDKY HYDRODYNAMICKÉHO MODELOVANIA IPOLY / IPEĽ RÉGIÓ A térségre és szélesebb környezetére általánosságban az ivóvíz-készletek szűkössége a jellemző. Az itteni vízminőségi problémák megoldása és a határ mindkét oldalán, az Ipoly/Ipel folyó allúviumán jelentkező fokozódó ivóvíz-ellátási igények azok a szempontok, melyek miatt a régió a közösen vizsgálandó mintaterületek közé került. A vizsgált terület elsősorban az Ipoly/Ipeľ folyó allúviumára és részben a csatlakozó vízgyűjtőterületekre terjedt ki. Az allúvium a szlovákiai oldali paleogén medencék gyakorlatilag vízzáró agyagos üledékein és más neogén üledékkitöltésein, a magyarországi oldalon, pedig a nógrádi paleogén és neogén üledékes és vulkanikus kőzeteken helyezkedik el. Az Ipoly/Ipeľ folyó és jobboldali mellékvízfolyásai a Szlovák Érchegységben fakadnak. A Losonci és Ipoly-völgyi (Lučenská a Ipeľská kotlina) medencében, továbbá a Dobroda-völgyben ásványvizeket tartalmazó artézi vízadó rétegek is találhatók. Az Ipoly/Ipeľ völgy alsó szakaszain a negyedidőszaki üledékek alatt további (homok, aleurit és agyagrétegekből és helyenként mészkövekből álló) szarmata és bádeni rétegvízadó sorozat is található. A fő vízadót az Ipoly/Ipeľ alluviális és a kapcsolódó teraszok 4 10 m vastag jó vízadó képességű kavicsos-homok üledékei biztosítják. A kavicsoshomok rétegeket 1,5 4 m vastag ártéri agyagos üledékek fedik, melyek változó vastagsága miatt helyenként az alapvetően talajvizes rendszer rétegvízként jelentkezhet. Az alluviális völgytalp átlagosan 1 2 km, de gyakran ennél jóval szélesebb és néha csak néhány tíz méter széles is lehet. A felszín alatti vizek utánpótlása jórészt a csapadék beszivárgásából és részben a vízfolyásokból történik. A felszíni vízszintek hosszúidejű (csökkenő) trendje a vízellátás szempontjából kedvezőtlen. VÍZFÖLDTANI MODELLEZÉS Environmental Services Ltd. Model prúdenia podzemných vôd vytvorený pre Poiplie ukázal: Veľmi citlivý rovnovážny stav medzi aluviálnymi náplavami Ipľa, staršou výplňou kotliny s medzizrnovou priepustnosťou a okolitými pohoriami budovanými neovulkanitmi; Veľmi tesný vzťah medzi Dunajom a dolným úsekom údolia Ipľa; Stav rovnovážnej bilancie udržateľný len za určitých podmienok. Environmental Services Ltd. Az Ipoly/Ipel völgyre és a kapcsolódó vízgyűjtő területek hidraulikai modellje: kimutatta, hogy érzékeny hidraulikai kapcsolat létezik az Ipoly/Ipel folyó allúviuma, az idősebb porózus medencekitöltések és a környezetben lévő, vulkáni kőzetekből felépített hegyvidékek között; kimutatta az Ipoly völgy alsó szakasza és a Duna völgy közötti szoros kapcsolatokat, továbbá; megadta a jelenleg tartósan kitermelhető víztermelések mértékét. Brozura.indd :40:25

8 REGIÓN IPEĽ IPOLY RÉGIÓ Piezometrické výšky úrovne hladín podzemnej vody vypočítané modelovaním A modellel számított potenciál-eloszlás VÝSLEDKY HYDROGEOCHEMICKÉHO PRIESKUMU Z hľadiska chemického zloženia a kvality podzemných vôd je oblasť Ipľa veľmi rôznorodá. Najbežnejšie sa vyskytuje Ca-Mg-HCO3 typ podzemnej vody, geneticky podmienený najmä rozpúšťaním karbonatickej zložky sedimentov a hydrolytickým rozkladom silikátových minerálov. Kvalitatívne vlastnosti podzemných vôd regiónu sú podmienené prírodnými danosťami regiónu, ale aj významným prínosom zložiek antropogénneho pôvodu. Antropogénne ovplyvnenie kvality vôd pochádza hlavne z poľnohospodárskej činnosti a produkcie odpadových vôd, čo spôsobuje znečistenie najmä plytších horizontov podzemných vôd. V prevažnej miere je zhoršená kvalita podzemných vôd spôsobená vysokými koncentráciami dusičnanov, chloridov, amónnych iónov, fosforečnanov, príp. niektorých skupinových organických ukazovateľov (PAU, NEL) a ojedinele pesticídov. Brozura.indd 7 HIDROGEOKÉMIAI EREDMÉNYEK Az Ipoly régióra a felszín alatti vizek erős kémiai változatossága a jellemző. A vizekben leginkább a Ca-Mg-HCO3 típus dominál, a karbonátos ásványok oldódásának és a szilikátok hidrolitikus mállásának eredményeképp. A vízminőségi összetétel mindemellett számos helyen az emberi tevékenység hatásait is tükrözi. A felszín alatti vizek szennyeződéseit főként a mezőgazdasági tevékenységek és a szennyvizek okozzák. Ebből következően a talajvíz legfelső zónája a legszennyezettebb. A szennyezett talajvízre a nagyobb nitrát-, klorid-, ammónium-, foszfáttartalom, vagy a szerves szennyeződést jelző paraméterek (PAH, KOI) és helyenként a peszticid maradványok utalnak. A projekt egyik célja az volt, hogy kiegészítő vízmintavételekkel és elemzésekkel potólja a szerves szennyezőanyagokra vonatkozó ismeret hiányunkat. A térségben jelentkező települési szennyeződések megismerésére részletes felmérések javasolhatók :40:25

9 REGIÓN IPEĽ IPOLY RÉGIÓ V podzemných vodách bol pomerne často sledovaný nedostatok rozpusteného kyslíka niekedy v kombinácii so zvýšenými obsahmi železa, mangánu a síranov. Veľký význam a perspektívu v oblasti majú minerálne a termálne vody, ktorých charakteristika je spracovaná v samostatnej správe projektu. Az alacsony oldott-oxigén tartalommal rendelkező felszín alatti vizek esetében gyakori a vas, mangán és az ammónium határértéket meghaladó megjelenése is. A térségben számon tartott ásvány- és termálvizekről az újabb vizsgálatok alapján a részletes projekt-jelentés ad ismertetést. Distribúcia dusičnanov v podzemných vodách región Ipeľ / Ipoly A nitráttartalom eloszlása az Ipoly/Ipel régió területén Región Ipeľ Ipoly régió Brozura.indd :40:26

10 SLOVENSKÝ KRAS / AGGTELEK Aggtelek a Slovenský kras tvoria jeden spoločný krasový zvodnený systém vo východnej časti oboch krajín. Tento útvar je jeden z významných cezhraničných útvarov podzemnej vody v povodí Dunaja, a ako taký bol zvolený ako študijné územie projektu. Chránené územia (Národné parky) pokrývajú takmer celú plochu; význam podzemnej vody je na tomto území zrejmý z výskytu významných prameňov, početných jaskýň s bohatou výzdobou a množstvom krasových javov. Útvar podzemnej vody je vyvinutý v komplexe hornín mezozoického veku s morfologicky výraznými krasovými plošinami, oddelenými kaňonovitými dolinami. Hydrogeologické štruktúry sú veľmi rôznorodé; rozdielu sú podmienené najmä charakterom priepustnosti, podmienkami obehu podzemnej vody, typom režimu a tiež vo výdatnosti prameňov. Z hydrogeologického uhla pohľadu najdôležitejšou geologicko-tektonickou jednotkou v oblasti je silicikum, hlavne jeho stredno vrchno triasová časť. Vyskytuje sa v štruktúrach Koniara, Plešivskej Planiny, Horného a Dolného Vrchu ako aj Silickej Planiny. Najdôležitejší zvodnenec predstavujú vápence a dolomity s krasovou a krasovo-puklinovou priepustnosťou. Podobne dôležitými jednotkami na maďarskej strane sú Alsóhegy, Nagyoldal, Hasagistya and Galyaság, v ktorej je vyvinutý jaskynný systém Aggtelek-Domica. Sedimenty treťohorných paniev pôsobia ako regionálne nepriepustné bariéry pre podzemnú vodu nahromadenú v triasových karbonátoch. Zvodnenec je rozdelený na dva útvary podzemnej vody štátnou hranicou. Na slovenskej strane zaberá plochu 598 km 2, na maďarskej 471 km 2, čo spolu predstavuje 1069 km 2. AGGTELEK / SZLOVÁK KARSZT Az Aggteleki-hegység és a Szlovák karsztvidéken jelentős kiterjedésű közös karsztvíztároló rendszer található. Az EU Víz Kerteirányelve alapján a Duna-medencére készített jelentés a területet a kiemelten fontos határral osztott felszín alatti víztestek közés sorolta, ezért is került kiválasztásra közös értékelés céljából. A terület legnagyobb része a Nemzeti Park területére esik, ahol a felszín alatti vizek szerepe a meghatározó mind a források, mind a híres cseppkőbarlangok alakításában. A felszín alatti vizek kiemelten fontos ívóvízbázist jelentenek a szlovákiai, és regionálisan jelentőst a magyar oldalon, melyek szennyeződés - érzékenységük miatt is kiemelt védelemben részesítendők. Az itteni felszín alatti vízrendszerek változatos összetételű, elsősorban karbonátos mezozóos kőzetekben alakultak ki. A régió morfológiájára a karsztos fennsíkok a jellemzők, melyeket a mély kanyon-szerű, vízfolyásos völgyek osztanak kisebb egységekre. Ezek a kisebb hidrogeológiai egységek függően elsősorban az ott található kőzet-típusoktól jelentős eltéréseket mutatnak mind vízháztartásukat, mind áramlási rendszerüket, mind a megcsapolásukat jelentő karsztforrások hozamait illetően. Vízföldtani szempontból a legjelentősebb a Szilicikum tektonikai egység, középső és felső triász repedezett és karsztosodott mészkő- és dolomit-kőzeteivel. Az Aggtelek-Domica barlangrendszert is tartalmazó magyar oldali egységek az Alsóhegy, Nagyoldal, Haragistya és a Galyaság vidékén találhatók. A határ mentén elterülő karsztrendszer Szlovákiában 598 km 2, Magyarországon 471 km 2, azaz összeségében 1069 km 2 kiterjedésű. REGIÓN SLOVENSKÝ KRAS-AGGTELEK AGGTELEK-SZLOVÁK KARSZT RÉGIÓ VÝSLEDKY HYDRODYNAMICKÉHO MODELOVANIA Environmental Services Ltd. Model vytvorený pre oblasť Slovenský kras Aggtelek ukázal: Systém krasovej podzemnej vody je voči jednotlivým zložkám životného prostredia v stave veľmi citlivej rovnováhy; Rovnováhu bilancie podzemnej vody v oblasti je možné udržať predovšetkým využívaním podzemnej vody vystupujúcej v prameňoch; Zvýšené využívanie podzemnej vody pomocou vrtov by viedlo k zníženiu výdatnosti prameňov a hlavne počas suchých období by využívané pramene mohli aj vyschnúť, čo by zapríčinilo defi cit vody dostupnej pre ekosystémy. VÍZFÖLDTANI MODELLEZÉS Environmental Services Ltd. Az Aggtelek-Szlovák karszt területére készített modell azt mutatta, hogy: a karszt rendszer érzékeny egyensúlyi állapotban van a környezeti elemekkel, a terület vízháztartási egyensúlya megőrizhető, ha csak a forrásokban felszínre lévő vízhozamot hasznosítjuk; jelentősebb kutas víztermelés a források hozamcsökkenését eredményezné, illetve ezek egy része a nyári időszakokban ki is száradna, majd ezt követően további vízszintsüllyedések jeleznék az egyensúly felborulását. Brozura.indd :40:28

11 REGIÓN SLOVENSKÝ KRAS-AGGTELEK AGGTELEK-SZLOVÁK KARSZT RÉGIÓ Axonomický pohľad na model územia Aggtelek-Slovenský kras v prostredí FEFLOW Az Aggteleki- és Szlovák-karszt modellábrája FEFLOW szoftverben VÝSLEDKY HYDROGEOCHEMICKÉHO PRIESKUMU Chemické zloženie a kvalita podzemných vôd je určovaná predovšetkým reakciami medzi vodou a horninovým prostredím. Obeh podzemných vôd je viazaný najmä na vápence a dolomity mezozoika (stredný a vrchný trias). V podzemných antropogénne neovplyvnených vodách prevláda Ca-HCO3 a Ca-Mg-HCO3 typ chemického zloženia. Prírodný charakter prostredia obehu podzemných vôd podmieňuje ich veľmi dobré kvalitatívne vlastnosti. Prevažnú časť územia tvoria podzemné vody najlepšej kvality, ktoré spĺňajú všetky ukazovatele potrebné pre ich využitie k pitným účelom. Koncentrácie stopových prvkov sú väčšinou veľmi nízke a v mnohých prípadoch nedosiahli hranicu analytickej stanoviteľnosti. Antropogénne znečistenie bolo dokumentované len ojedinele v blízkosti sídel a prejavilo sa najmä zvýšenými koncentráciami indikátorov sekundárneho ovplyvnenia (dusičnany, chloridy, sírany, chemická spotreba kyslíka, draslík, železo a mangán). HIDROGEOKÉMIAI EREDMÉNYEK A felszín alatti vizek összetételét a víz-kőzet kölcsönhatások határozzák meg elsősorban. Azok a vizek, melyek az Aggteleki-Szlovák karszt mezozoós (középső és felső triász) mészköveinek és dolomitjainak repedéseiben és üregeiben mozognak jellemzően Ca-HCO3 és Ca-Mg- HCO3 típusúak. A természetes állapotú, emberi tevékenység által nem érintett karsztvizek kiváló vízminőségű állapotúak. A terület jelentős részén a felszín alatti vizek nagyon jó minőségűek. Ezek a vizek teljes mértékben megfelelnek az ivóvíz-szabvány előírásainak. A legtöbb esetben a nyomelemek alacsony értéket mutattak, jóval a kimutatási határértékek alatt. Emberi tevékenység hatására bekövetkezett szennyeződéseket csak ritkán lehetett kimutatni, azokat is elsősorban a települések környezetében. A felszín alatti vizek szennyezését általában a magasabb nitrát, klorid, szulfát, kémiai oxigénigény és kálium tartalom jelezte. A karszthoz csatlakozó harmadidőszaki üledékes kőzetek vízadó rétegeire telepített kutak vize gyakran vasas, mangános az ottani reduktív környezet miatt. Brozura.indd :40:28

12 REGIÓN SLOVENSKÝ KRAS-AGGTELEK AGGTELEK-SZLOVÁK KARSZT RÉGIÓ Distribúcia dusičnanov v podzemných vodách región Slovenský Kras - Aggtelek A felszín alatti vizek nitráttartalmának eloszlása az Aggteleki/Szlovák karszt régióban és környékén Región Slovenský Kras - Aggtelek Aggteleki - Szlovák karszt régió Brozura.indd :40:28

13 REGIÓN BODROG BODROG RÉGIÓ REGIÓN BODROG V najvýchodnejšom cípe oboch krajín je vyvinutý rozsiahly aluviálny kolektor, ktorý na slovenskej strane patrí povodiu Bodrogu, na maďarskej doline Tisy medzi Záhonom a Tokajom (sútok s Bodrogom). Táto oblasť bola zvolená pre svoj význam (i) vzhľadom na požiadavky na vodu v oblasti, (ii) s ohľadom na ohrozenie podzemnej vody kontamináciou v blízkosti štátnej hranice medzi Slovenskom a Maďarskom. Časť útvaru podzemnej vody sa nachádza na ukrajinskom území. Zvodnenec reprezentujú uloženiny rieky Bodrog a jej prítokov. Tisa delí nížinu v Maďarsku na dve časti: Bodrogköz na severe a Rétköz na juhu. Holocénne prachovito-ílovité vrstvy pokrývajú povrch v oblastiach rašelinísk. Kvartérny zvodnenec má hrúbku okolo 60 m na Slovensku, ktorá smerom na juh postupne rastie až na m v Maďarsku. Pre fl uviálne sedimenty (od piesčitých štrkov na severe po piesky prekladané šošovkami prachovcov a ílovcov na juhu) je charakteristická hydraulická priepustnosť v rozsahu 5, , m.s -1. Na slovenskej strane časť cezhraničného útvaru podzemnej vody predstavujú len sedimenty kvartéru, zatiaľ čo v Maďarsku sem patrí navyše i vrchná časť panónskej formácie s hrúbkou 500m, v ktorej podzemná voda dosahuje teplotu viac ako 30 C. Na povrchu útvar zaberá 1466 km 2 na slovenskej strane, na maďarskej okolo 1300 km 2. Hlavná infi ltračná oblasť sa nachádza na Slovensku. Zrážková voda infi ltruje v okrajových pohoriach a prestupuje do hlbších priepustných vrstiev. Vo vyšších častiach povodia prispieva k dopĺňaniu podzemných vôd i povrchová voda. VÝSLEDKY HYDRODYNAMICKÉHO MODELOVANIA Environmental Services Ltd. Výsledky modelu vytvoreného pre oblasť povodia Bodrogu: V prírodných podmienkach je vodná bilancia povodia vyrovnaná, rovnováha je podmienená infi ltráciou zo zrážok, evapotranspiráciou, drénovaním v horských oblastiach a hydraulickými podmienkami v riečnych sedimentoch; Oblasť je v dôsledku využívania vody vodohospodársky bilančne preťažená; BODROG RÉGIÓ A Bodrog folyó vízgyűjtőjén lévő allúviális, részben medencebeli vízadórendszer részletesebb hidrogeológiai vizsgálatra kiválasztott része a szlovák-magyar határ két oldalán terül el, és magában foglalja a teljes Bodrogközt, valamint a Tisza-völgy Tisza-Bodrog tokaji összefolyása és Záhony közötti részét. A kiválasztásnál szempont volt, hogy (i) a térségben növekvő vízigények jelentkeznek és (ii) a határmenti szennyeződésveszélyek esetében világosabb képet kapjunk. A vízadó rendszer egy része Ukrajna területére esik, ennek vizsgálatára jelen projekt keretében még nem kerülhetett sor. A fő vízadót a Bodrog és mellékfolyóinak alluviális üledékei képezik. A vizsgált területet a Tisza két részre, a Bodrogközre és a Rétközre osztja. A negyedidőszaki vízadó vastagsága a szlovák oldalon 60 méter körüli, majd dél felé Magyarországon fokozatosan vastagodik ( m). A folyóvizi üledékek anyaga a régió északi részein homokos kavics, dél felé egyre több kőzetliszt és agyaglencsével. A homokrétegek jellemző vízvezető-képessége 5, , m.s -1. A szlovákiai oldalon csak a negyedidőszaki vízadó tartozik a határokkal osztott víztestek közé, míg a magyar oldalon a pannóniai vízadóknak a 30 C-nál hidegebb részei (kb. 500 m vastag) is ide kapcsolódnak. A víztest teljes kiterjedése a szlovák oldalon 1466 km 2, míg a magyar oldali víztest összterülete 1300 km 2. A víztestek vizeinek fő utánpótlása a szlovák területekről és részben a Tokaji hegységből származik. A csapadékvíz a peremi hegységeken szivárog be, majd a mélybe jutva táplálja a medence jobb vízvezető rétegeit. A vízgyűjtők felsőbb szakaszain található felszíni vizek helyenként közvetlenűl is táplálják a rendszert. VÍZFÖLDTANI MODELLEZÉS Environmental Services Ltd. A Bodrog régió medencetrerületeire és a környező vízgyűjtökre kiterjedő vízföldtani modell alapján megállapítható, hogy: a természetes állapotokhoz tartozó vízháztartási egyensúlyt a csapadékbeszivárgás, a talajvízből való párolgás, a folyók és csatornák menti megcsapolások, és helyenként a mederfenéken keresztüli táplálások határozzák meg; a medence területeken helyenként a túltermelés depressziós hatása jelentkezik; Brozura.indd :40:30

14 Útvar podzemnej vody Bodrogköz dosahuje štátne hranice v dobrom stave; napriek tomu však aj v častiach v centre povodia ktoré sú v dobrom stave, už možno pozorovať nepriaznivé hydrogeologické procesy a nežiaduce prejavy ako napríklad zmenšovanie a miznutie mokradí. a jelentősebb víztermelésekkel érintett bodrogközi medencerészek depressziós hatása a határon átnyúlik. A hatás jelenleg nem jelentős, azonban a vízföldtani körülmények nem megfelelő fi gyelembe vételével végzett víztermelésbővítések depressziói érinthetik a medence központibb helyein lévő nedves területeket, károsítva az itteni felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákat. Piezometrické výšky - úrovne hladín podzemnej vody v prvej modelovej vrstve v podmienkach ustáleného prúdenia. REGIÓN BODROG BODROG RÉGIÓ A felszín alatti víz potenciáleloszlása permanens állapotú vizsgálatkor az 1. modelrétegben VÝSLEDKY HYDROGEOCHEMICKÉHO PRIESKUMU Chemické zloženie podzemných vôd oblasti je veľmi pestré. Najbežnejšie sa vyskytujú Ca-HCO3 a Ca-Mg-HCO3 typy podzemnej vody, geneticky podmienené najmä rozpúšťaním karbonatickej zložky sedimentov a hydrolytickým rozkladom silikátových minerálov. Kvalitatívne vlastnosti podzemných vôd sú podmienené prírodnými danosťami regiónu a významnou mierou prínosom zložiek antropogénneho pôvodu. Antropogénne ovplyvnenie kvality vôd sa uskutočňuje hlavne z poľnohospodárskej činnosti a produkcie odpadových vôd, čo spôsobuje znečistenie najmä plytkých horizontov podzemných vôd. HIDROGEOKÉMIAI EREDMÉNYEK A Bodrog régió területére a feszín alatti vizek kémiai összetételére a nagy változatosság a jellemző. A különböző folyamatok, de főleg a karbonátok oldódása és a szilikátos ásványok mállása hatására az utánpótlási részeken Ca-HCO3 és Ca-Mg-HCO3 típusok a jellemzők. A különböző vízben található alkotók részben a természetes és részben a helyenként jelentős emberi hatásokat tükrözik. A leggyakoribb szennyeződések mezőgazdasági- és szennyvíz eredetűek, és a talajvizek, azaz a (sekély)víztestek legfelső zónáit érintik. A szlovákiai területen magas nitrát (> 50 mg/l) és alacsony oldott oxigéntartalmakat (kisebb, mint 5 mg/l) mértek a minták többségében. Brozura.indd :40:30

15 Mindezek mellett magas klorid, szulfát, foszfát és bizonyos szervesanyagok, (PAH, KOI) is gyakran jelentkeztek, sőt helyenként peszticideket is sikerült kimutatni. A magyar oldalon megismert vízösszetételek ettől eltérőek. Az itteni vizsgálatok általában alacsonyab nitrát-, klorid-, szulfáttartalmú vizekből készültek. Ugyanakkor ezekben a vizekben magasabb a vas, a mangán és az ammónia, és helyenként határérték feletti arzén is kimutatható volt. Ezt a különbséget az okozza, hogy a magyar oldalon végzett vízvizsgálatok inkább a mélyebb vízadókból származnak, ahol az oxigénszegény viszonyok a jellemzők. Miután a magyar oldalon a felfelé áramló vizek dominálnak, így a sekélyebb kutak jó része is az említett anaerób körülményeket mutatja. A legtöbb esetben a vizsgált nyomelemek a természetes viszonyokat tükrözik, azaz általában igen alacsony koncentrációban vannak jelen. Az említett arzén kivétel ez alól. A vizsgálatok során helyenként megismert magasabb aluminium, zinc és szelénium (és esetenként a vas, mangán egy része is) helyi szennyeződést jelezhet. REGIÓN BODROG BODROG RÉGIÓ Vo väčšine vzoriek podzemných vôd prvej zvodnenej vrstvy slovenskej časti územia boli zaznamenané vysoké koncentrácie dusičnanov (nad 50 mg.l-1) a naopak veľmi nízke koncentrácie kyslíka (pod 5 mg.l-1). Ďalej boli v oblasti zistené zvýšené koncentrácie chloridov, síranov a fosforečnanov, prípadne niektorých skupinových organických ukazovateľov (PAU, NEL) a ojedinele pesticídov. V maďarskej časti regiónu je charakter kvality podzemných vôd odlišný. Zaznamenané boli celkovo nižšie obsahy dusičnanov, síranov, chloridov a naopak vyššie obsahy železa, mangánu, amónnych iónov a miestami arzénu. Tento jav je podmienený tým, že analýzy podzemných vôd z tejto časti územia reprezentujú relatívne hlbšie zvodnené vrstvy, v ktorých je predpoklad vzniku anoxických podmienok. Obsahy stopových prvkov vo väčšine prípadov odpovedajú prirodzeným podmienkam obehu podzemnej vody, t.j. ich koncentrácie sú veľmi nízke. Zvýšené koncentrácie stopových prvkov boli zaznamenané len v prípade Fe, Mn, Al, Zn, Se a môžu naznačovať ich antropogénny pôvod v podzemnej vode. Distribúcia obsahu dusičnanov v podzemných vodách región Bodrog / Bodrogköz-Rétköz A felszín alatti vizek nitráttartalmának eloszlása a Bodrog régióban és környékén Brozura.indd :40:30

16 PODPORNÝ SYSTÉM PRE VODNÝ MANAŽMENT Geological Survey of Finland (GTK) Odporúčané konkrétne opatrenia Pokračovanie v rozvíjaní vodného manažmentu podľa existujúcich programov; Podporovať modernizáciu a obnovu obecných vodární, čističiek odpadových vôd a úložísk pevného odpadu v oblastiach bez regionálneho poskytovateľa týchto služieb, integrácia služieb a plánovania na lokálnych a regionálnych úrovniach tak, aby sa vytvorili predpoklady pre integrovaný vodný manažment. Plánovanie by malo počítať i s využitím miestnych vrtov a studní ako alternatívnych zdrojov počas krízových situácií; Vzdelávanie miestnych odborníkov v rôznych oblastiach poskytovania služieb spojených s dodávkou a odvodom vody, zvlášť pri obsluhe a údržbe malých a stredne veľkých zariadení, pri vzorkovaní a monitorvaní kvalitatívnych a kvantitatívnych parametrov (QA/QC, mikroorganizmov, organických polutantov, ťažkých kovov, atď.) v súlade s požiadavkami európskej legislatívy, najmä v súlade s Rámcovou smernicou o vode; Podpora obecnej administratívy prípadne manažérov malých obecných vodární cestou návrhu modelových kontraktov, návrhy postupov pre verejné obstarávanie alebo vytvorenie súkromno-verejných partnerských (PPP) opatrení a programov v zhode s národnou legislatívou a politikou; Podpora pre zriaďovanie vodárenských podnikov pre zlepšenie zásobovania vodou malých usadlostí, menších sídel, roľníckych usadlostí a malých skupín obyvateľstva v zhode s lokálnymi a regionálnymi opatreniami pre rozvoj, podpora zlepšovania životných podmienok chudobných a sociálne vylúčených častí populácie, zvlášť rómskej minority v oboch štátoch; Podpora pre inštaláciu malých a cenovo dostupných zariadení na čistenie odpadových vôd s dostatočnou účinnosťou (čiastočne oddelená kanalizácia s biodegradáciou v infi l- tračných pieskových vrstvách a vybudovaných mokradiach) pre obyvateľov malých usadlostí, menších sídel, roľníckych usadlostí, pre malé skupiny obyvateľstva v zhode s lokálnymi a regionálnymi opatreniami pre rozvoj, podpora zlepšovania životných podmienok chudobných a sociálne vylúčených častí populácie, zvlášť rómskej minority v oboch štátoch; A VÍZGAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSA Geological Survey of Finland (GTK) Javasolható konkrét intézkedések Azoknak a meglévő szolgáltatásoknak a fejlesztése javasolható, melyeket a regionális vízművek és a nagyobb intézmények üzemeltetnek; Ahhoz, hogy az integrált vízkészlet-gazdálkodási tervezés igényeit ki lehessen elégíteni, szükséges a közüzemi vízművek, szennyvíztisztítók és hulladék gazdálkodási egységek modernizálása és fejlesztése, többek között azért, hogy a regionális vízellátásban nem részesülő települések lokális és regionális terveit a már meglevőkkel összhangba lehessen hozni. A tervekben szerepeltetni kell a vízhiányos és krízis időszakok idejére a helyi kutakból és vízművekből való alternatív vízbeszerzések lehetőségét is; Szükséges a vízszolgáltatók helyi szakértőinek folyamatos képzése, különösen a kis és közepes méretű vízművek működtetésével és karbantartásával kapcsolatosan, továbbá a mennyiségi és minőségi monitorozási és vízmintavételi feladatoknál. Ezek közül külön kiemelendő a minőségbiztosítás és ellenőrzés (QA/QC) biztosítása, a szerves szennyezők, a nehéz fémek és a mikrobiológiai mutatók mintázása és vizsgálata az újabb EU-s szabályozásoknak megfelelő formában; Szerződés-minták kidolgozásával kell támogatni a helyi önkormányzatokat és a kis helyi közüzemi vízműveket abban, hogy a megfelelő szakszolgáltatókkal végeztessék el a szükséges feladatokat. Bátorítani kell esetenként a PPP (Private-Public-Partnership) megállapodásokat, hogy tejesíteni lehessen a nemzeti szabályozásokat és vízgazdálkodási politikát; Ki kell alakítani a kis-települések, tanyák, kis vállalkozások támogatását, hogy szövetkezeteket alakíthassanak vízellátásuk javítása érdekében. Ezen keresztül lehetne megvalósítani az összhangot azokkal a regionális és lokális, szociális és gazdasági fejlesztési intézkedésekkel, melyek a szegény és szociálisan leszakadt népesség, különösen a roma-kisebbség életkörülményeinek javítását célozzák, mind Szlovákiában, mind Magyarországon; Ugyanezen körben támogatni kell a kisméretű, költséghatékony (biodegradációs, homokszűrős és mesterséges mocsaras) tisztítóművek kialakítását. PODPORNÝ SYSTÉM PRE VODNÝ MANAŽMENT A VÍZGAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSA Brozura.indd :40:31

17 PODPORNÝ SYSTÉM PRE VODNÝ MANAŽMENT A VÍZGAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSA Iniciácia rozvojových programov na podporu potrebnej sociálnej integrácie. Trvalá udržateľnosť v sociálnej a ekonomickej oblasti by mala byť rozvíjaná v súlade s lokálnym plánovaním a opatreniami potrebnými pre zabezpečenie trvalo udržateľného stavu životného prostredia. Tieto projekty by mali tiež rozvíjať motiváciu na zlepšenie vidieckeho zásobovania vodou (pitnú a odpadovú vodu) a uvažovať so sociálnymi, environmentálnymi a ekonomickými dopadmi na návratnosť nákladov práve tak, ako by mali počítať aj s miestnymi geografi ckými a klimatickými podmienkami dotknutého/dotknutých regiónov; Zabezpečenie ďalšej spolupráce všetkých zainteresovaných organizácií a skupín v cezhraničných oblastiach, na regionálnej i miestnej úrovni. Hodnotenie, prevencia a sanácia znečistenia pesticídmi Zlepšenie spolupráce administratívnych a expertných organizácií na rôznej úrovni (miestnej, regionálnej I cezhraničnej); Inventarizácia znečistenia pesticídmi v podzemných a povrchových vodách, najmä v oblasti Poiplia; Plánovanie sanačných opatrení na základe výsledkov inventarizácie. Zlepšenie ochrany proti znečisteniu dusičnanmi a ostatnými živinami Podpora ďalšej aplikácie akčných programov a dobrých postupov v zmysle Dusičnanovej smernice (91/676/EEC); Prehodnotenie citlivých oblastí vo vzťahu k dusičnanom na základe pôdnych máp, výsledkov regionálnych hydrodynamických modelov, výsledkov hydrogeochemického výskumu pomocou metód s vhodnou citlivosťou. Ochrana kvantitatívneho stavu v oblasti Aggtelek-Slovenský kras Regenerácia mokradí fungujúcich ako akumulačné oblasti pre záplavové vody (vrátane použitia mokradí vybudovaných ako súčasť systémov úpravy a spracovania miestnych odpadových vôd); Vhodnými zdrojmi fi nancovanie takýchto aktivít by mohli byť Štrukturálne programy EU a programy LIFE+ spolu s národnými programami. Vývoj programov ochrany a prevencie pred bodovými zdrojmi znečistenia priemyselného a mestského charakteru Spojené projekty na charakterizáciu znečistenia úrovni regionálnej samosprávy; Zlepšenie komunikácie a výmeny informácií medzi regionálnymi a miestnymi samosprávami. Olyan fejlesztési programokat kell előnyben részesíteni, melyek elősegítik a szükséges szociális integrációt. A fenntartható szociális és gazdasági fejlesztés a hozzá tartozó helyi intézkedésekkel képezhetik az alapját ezen területek fenntartható környezetgazdálkodásának. Szükséges a döntéshozók és a többi vízgazdálkodásban érintettek közötti további együttműködés biztosítása határokon átnyúló, regionális és települési szinteken, úgy, hogy az előzőekben felvázolt akciók összhangban legyenek az EU Víz Keretirányelv most készülő vizgyűjtő-gazdálkodási terveivel. A peszticid szennyeződések becslése, helyreállítása és a peszticid-használatok korlátozása Javítani kell a különböző települési, regionális és határon átnyúló adminisztrációs szintek és szakértői szervezetek közötti együttműködést. Szükséges egy, a talajvizekre, a talajnedvesség zónájára és a felszíni vizekre vonatkozó peszticid szennyezési adatbázis létrehozása az Ipoly régió területére. Tervet kell készíteni a kitérképezett felszín alatti szennyeződések felszámolására. A nitrát és más tápanyagok használata miatti szennyeződések elleni védelem. Elő kell segíteni a Nitrát Irányelvben megfogalmazott jó mezőgazdálkodási gyakorlat további alkalmazásait és az ott megfogalmazott akcióprogramokat. Ez egyúttal a Víz Keretirányelv 10. és 16. cikkelyében megfogalmazottakat is segíteni fogja. Át kell tekinteni a nitrát-érzékeny területeket a talaj-térképek, a regionális hidrogeológiai modellezési és a geokémiai vizsgálati eredmények alapján, megfelelő távérzékelési módszerek felhasználával. Az Aggteleki-Szlovák karszt-terület vízminőségi állapotvédelme Helyre kell állítani az árvizek tárolását biztosító nedves területeket, és ugyancsak nedves területeket célszerű létrehozni a helyi szennyvíztisztítás biztosítására. Az EU strukturális és szociális alapjai és a Life + program a nemzeti források mellett megfelelő pénzügyi alapul szolgálhat. Korlátozó és védelmi programok kidolgozása az ipari és települési szennyeződések ellen Közös projekteket kell indítani a szennyezési helyzetek jellemzésére a regionális szervek kivitelezésében, vagy a felügyeletük mellett. Javítani kell a regionális és a települési illetékesek közötti, illetve a társeszervezeteik közötti adat és információcserét. Brozura.indd :40:32