Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 23/2002. (XII. 12.) rendelete

Átírás

1 Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 12.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való rendelkezés szabályairól, a vagyonhasznosításról, használatának és forgalmának rendjéről Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a módosított évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdés 77-80, 80/B. -aiban, valamint a módosított évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) aiban kapott felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: 1 I. Fejezet A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon a.) folyamatos védelme b.) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése c.) növelésének előmozdítása. (2) A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével. A rendelet hatálya 2. (1) E rendelet hatálya kiterjed Balatonfüred Város Önkormányzata tulajdonában lévő: a.) ingatlanokra, b.) ingó vagyontárgyakra, c.) vagyoni értékű jogokra, d.) értékpapírokra, e.) társasági részesedésekre. (2) E rendelet hatálya kiterjed a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon kezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra. A lakásokra, azok elidegenítési feltételeire, valamint a bérleti díjára a vonatkozó külön 1 Módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 1. -a december 1-től hatályos

2 2 önkormányzati rendeletet kell alkalmazni. E rendelet rendelkezései a lakások vonatkozásában forgalomképességi kategória tekintetében alkalmazandók. (4) E rendelet hatálya Balatonfüred Város Önkormányzatának fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti. (5) A közterület-használat engedélyezésére és közterületek használatba adására a tárgyat szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni. Az önkormányzat vállalkozása 3. (1) Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező alapellátási feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti. A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére rendelkezhet. (2) Ha vállalkozásban közvetlenül részt kíván venni, a részvétel eldöntéséhez köteles közgazdasági elemzést (haszonelemzést) készíteni. A haszonelemzés adatainak ismeretében dönthet vállalkozásban történő közvetlen részvételről. (3) A Képviselő-testület magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét. (Ötv.: 80..(3)) Értelmező rendelkezések 4. (1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. (2) Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja. Ilyenek: az ingó, ingatlan portfolió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek. (3) Ingatlan: az évi CXLI. tv. 11.., 12.., 13. -aiban meghatározottak. (4) Ingó: mindaz a vagyon, ami nem minősül ingatlannak. (5) Értékpapír: a tőkepiacról szóló évi CXX. tv. 5. (1) bekezdésében felsorolt értelmező rendelkezések alkalmazásával valamennyi önkormányzati vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő papír, tekintet nélkül annak fizikai alakjára. Így különösen: az állampapír, a befektetési hitel, a dematerializált értékpapír, jegyzés, jegyzési garanciavállalás, közvetett tulajdon, stb. 2 (6) Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede. (7) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja. (8) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet. 2 Módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 2. -a december 1-től hatályos 2

3 3 (9) Korlátozott forgalomképesség: az önkormányzati törzsvagyonnak törvényben meghatározott vagyontárgyainak az a tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehet. Korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgy hitel fedezete (biztosítéka) nem lehet. (10) Forgalomképtelenség: törvényben meghatározott vagyontárgyaknak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga nem ruházható át, nem terhelhető meg és köthető le, nem lehet tartozás fedezet, és végrehajtás sem vezethető rá. Forgalomképtelen minősítését a módosított évi XXV. tv. 2. f.) pontja alapján az abban szabályozottak szerint elveszti és önkormányzati adósság rendezésbe való bevonása esetén forgalomképessé válik. (11) Portfolió: értékpapírból és/vagy befektetési eszközből álló, együttesen szerzett befektetés állomány. (12) Kedvezményes átruházás, elidegenítés: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint, a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé. (13) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben. (14) Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai vagy hosszabb távon üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történik. (15) Forgalmi érték: e rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő. (16) Vagyon egyéb módon történő hasznosításának minősül: a vagyon határozott időre legfeljebb 36 hónapra történő bérbeadására, ideértve az egy alkalomra vagy időszakonként visszatérő meghatározott időpontokra vonatkozó bérletbeadást, a határozott idejű vagy határozatlan idejű használat biztosítását. (17) em lakás célú helyiség: a módosított évi LXXVIII tv. 91/A. 12. pontjában meghatározott helyiség. 3 (18) Lakótelek: A hatályos építésügyi jogszabályok és a város rendezési terve és helyi építésügyi szabályairól szóló rendeletek alapján lakóépülettel beépíthető minden építési telek, ideértve azt is, amelyen csak szükséglakás vagy lakás célra használt helyiségcsoport, illetőleg helyiség van, amely még a szükséglakás követelményeinek megfelel. (19) Mezőgazdasági művelési ágú ingatlan: A város bel- és külterületén lévő az az ingatlan, amelyet az ingatlan- nyilvántartásban mezőgazdasági művelési ágú ingatlanként tartanak nyilván, továbbá azok az ingatlanok is, amelyek mezőgazdasági célra hasznosulnak. (20) Hozzátartozó: A módosított évi IV. tv. (Ptk.) 685. b.) pontjában felsorolt valamennyi rokon. 3 Módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 3. -a december 1-től hatályos 3

4 4 II. Fejezet Az önkormányzati vagyon és nyilvántartása Az önkormányzati vagyon minősítése 5. (1) Az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlantulajdonok forgalomképtelenek, korlátozottan forgalomképes és forgalomképesek. Törzsvagyon a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon. (2) Forgalomképtelen vagyon: - helyi közutak és műtárgyaik, egyéb közterületek; - terek és parkok, köztéri műalkotások; - vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények; - védett természeti területek; - mindazon vagyontárgyak, amelyet a törvény vagy az önkormányzat Képviselő-testülete annak nyilvánít. (3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: - műemlékek, muzeális gyűjtemények és emlékek; - közművek; - önálló és részben önálló önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon; - középületek; - közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések; - köztemetők; - mindazon vagyon, amelyet a törvény vagy az önkormányzat Képviselő-testülete annak nyilvánít. (4) Forgalomképes mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyonba. 4 5/A. (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról (átminősítés). A döntést az átsorolandó vagyontárgy átminősítést megelőző állapot szerinti forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül a Képviselő-testület hozza meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre továbbá azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon estén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal. (3) Amennyiben egy önkormányzati vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyontárgy e rendelet 5. -ában rögzített funkciójától vagy jellegétől is, úgy a 4 Módosította a 32/2009. (IX. 15.) rendelet 1. -a szeptember 15-től hatályos 4

5 5 forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (az Önkormányzat rendeletének módosításával, illetve szükség szerint alapító okirat, társasági vagy más szerződés módosításával, kiegészítésével, ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével) rendelkezni kell ha jogszabály nem tiltja a vagyontárgy ezen funkciójának, vagy jellegének megváltoztatásáról is. (4) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 5. -ban foglalt forgalomképesség szerinti besorolásáról. (5) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szervek, önkormányzati gazdasági társaságok esetén az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat a jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy annak rendeltetése alapján az Önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy forgalomképes vagyoni körébe kerül besorolásra. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása 6. (1) Az önkormányzat vagyonát az önálló és részben önálló önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván valamennyi a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen számviteli törvény, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve. (2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra. (3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a Polgármesteri Hivatal Jegyzője gondoskodik. (4) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő Képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, e rendelet mellékletének módosítására, kiegészítésére vonatkozó előterjesztéssel és rendelettervezettel A rendelet 1. sz. melléklet I. fejezetét módosította a 2/2006. (II.03.) sz. rendelet 1. -a, valamint az 1. sz. melléklet I. fejezet 595. pontját a 7/2006. (II.24.) sz. rendelet 1. -a. A rendelet 1. sz. melléklet I. fejezetét 740. ponttal kiegészítette a 26/2006. (X. 27.) rendelet 1. -a. 6 A rendelet 1. sz. melléklet I. fejezet 341. pontját módosította a 6/2007. (III.02.) sz. rendelet 1. -a, a telekhatárrendezéssel vegyes adásvétel földhivatali bejegyzéséről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 7 A rendelet 1. sz. melléklet I. fejezetét ponttal kiegészítette a 12/2007. (III. 30.) rendelet 1. -a. A rendelet az ingatlanok térítésmentes átadásáról szóló megállapodás megkötését és az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését követően, a közút művelési ág bejegyzéséről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 5

6 6 8 A rendelet 1. sz. melléklet, I. fejezetét pontokkal kiegészítette a 16/2007. (IV. 27.) rendelet 1. -a, a rendelet az ingatlanok adásvételéről szóló megállapodás megkötését követően, az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzéséről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 9 A rendelet 1. sz. melléklet, V. fejezetét kiegészíti a 91. ponttal a 17/2007. (IV. 27.) rendelet 1. -a, a rendelet az ingatlan adásvételéről szóló megállapodás megkötését követően, az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzéséről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 6 Az 1. sz. melléklet, I. fejezetét módosította a 25/2007. (VII. 27.) rendelet 1. -a. A rendelet a telekalakítás bejegyzéséről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 11 Az 1. sz. melléklet, I. fejezetét kiegészíti a 744. ponttal 30/2007. (IX.13.) rendelet 1. -a. A rendelet az ingatlan térítésmentes átadásáról szóló megállapodás megkötését és az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését követően, a közút művelési ág bejegyzéséről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 12 Az I. sz. melléklet, I. fejezetének 321. pontját módosította a 4/2008. (II.1.) rendelet 1. (1) bekezdése. A rendelet az ingatlanok megvásárlásáról szóló adásvételi, illetve telekhatár-rendezési szerződések megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 13 Az I. sz. melléklet, I. fejezetének 508. pontját módosította a 4/2008. (II.1.) rendelet 1. (2) bekezdése. A rendelet az ingatlanok megvásárlásáról szóló adásvételi, illetve telekhatár-rendezési szerződések megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 14 Az I. sz. melléklet, I. fejezet, 535. pontját törli a 15/2008 (IV.25.) rendelet 1. -a. A rendelet az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg lép hatályba. 15 Az I. sz. melléklet V. fejezetet a 15/2008 (IV.25.) rendelet 2. -a.a rendelet az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg lép hatályba. 16 Az I. sz. melléklet, I. fejezetének 321. pontját és 746. pontját módosította a 27/2008. (VIII.01.) rendelet 1. (1) és (2) bekezdése. A rendelet a telekhatár-rendezést követően az ingatlan megvásárlásáról szóló adásvételi szerződés, illetve megállapodás megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 17 Az I. sz. melléklet, I. fejezetét kiegészíti a 746. ponttal a 32/2008. (X. 18.) rendelet 1. -a, az ingatlan átadásáról szóló telekhatár-rendezési szerződés megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 18 Az I. sz. melléklet, I. fejezetének 693. pontját módosította 39/2008. (XII.02.) rendelet 1. -a, az ingatlan átadásáról szóló telekhatár-rendezési szerződés megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 19 Az I. sz. melléklet, II. fejezetét pontokkal kiegészítette 3/2009. (II.10.) rendelet 1. -a, a rendelet az ingatlanok megvásárlásáról szóló szerződések megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 20 Az I. sz. melléklet, I. fejezetét kiegészíti a 799. ponttal 15/2009. (IV. 06.) rendelet 1. -a, az ingatlan megvásárlásáról szóló szerződés megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 21 Az I. sz. melléklet, I. fejezetét kiegészíti a pontokkal 18/2009. (V. 4.) rendelet 1. -a,az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését és az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését követően, a bejegyzésről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba 22 Az I. sz. melléklet, I. fejezetét kiegészíti a pontokkal 20/2009. (VI. 11.) rendelet 1. -a, az ingatlanok átvételéről szóló szerződések megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 23 Az I. sz. melléklet, I. fejezetének 695. pontját módosította 28/2009. (VII.27.) rendelet 1. -a, az ingatlanok, illetve ingatlanrészek átvételéről szóló szerződések megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 24 Az I. sz. melléklet, I. fejezetének 792. pontját módosította 28/2009. (VII.27.) rendelet 1. -a, az ingatlanok, illetve ingatlanrészek átvételéről szóló szerződések megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 25 Az I. sz. melléklet, I. fejezetét kiegészíti a pontokkal 28/2009. (VII. 27.) rendelet 1. -a, az ingatlanok, illetve ingatlanrészek átvételéről szóló szerződések megkötését követően, a földhivatali bejegyzésről kiadott határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 26 Az I. sz. melléklet, I. fejezetét kiegészíti a 814. ponttal 29/2009. (VII. 27.) rendelet 1. - az ingatlan térítésmentes átadásáról szóló megállapodás megkötését és az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését követően, a közterület művelési ág bejegyzéséről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. 6

7 7 Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár (1) az önkormányzati vagyonleltárban a vagyonelemeket mennyiségi felvétellel, vagy egyeztetéssel kell leltározni. (2) Egyeztetéssel kell leltározni az immateriális javakat, követeléseket (ideértve a kölcsönöket, beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat), a csak értékben kimutatott eszközöket: az idegen helyen tárolt, a letétbe helyezett; a portfólió-kezelésben, a 2. (1) A rendelet az ingatlan térítésmentes átadásáról szóló megállapodás megkötését és az Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését követően, a közút művelési ág bejegyzéséről szóló földhivatali határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg lép hatályba. (3) Kétévente mennyiségi felvétellel kell leltáröozni az eszközök közül minden, az (1) bekezdésében fel nem sorolt eszközt. Amely évben mennyiségi leltárfelvétel nem történik, a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani. (4) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont a.) törzsvagyon és ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és b.) forgalomképes vagyon bontásban tartalmazza. (5) A forgalomképes vagyon azon részére, amelynek hasznosulásához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik, a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elklönítetten, stratégiai vagyonként kell nyilvántartani. A vagyontárgyak minősítését évente felül kell vizsgálni. 7/A. 28 (1) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testületnek be kell mutatni. (2) A vagyonkimutatás tagolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 8. (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét: a.) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll, 1 évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata, b.) ingó vagyon esetében a könyv szerinti nyilvántartási érték, c.) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén: - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír a tőzsdei árfolyamon, - másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon, - társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján, 8 Módosította a 15/2005. (VII. 29.) rendelet 1. -a augusztus 1-től hatályos 28 Módosította a 15/2005. (VII. 29.) rendelet 2. -a augusztus 1-től hatályos 7

8 8 - egyéb esetekben névértéken, illetve egyéb jogszabályban meghatározott értékelési szempontok szerint veszi figyelembe. (2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. (3) Vagyontárgynak egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni. (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyongazdálkodás irányelvei 9. (1) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal a költségvetési évre vonatkozó vagyongazdálkodási irányelvekről. (2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket és az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyontárgyat. III. Fejezet Az önkormányzati vagyon feletti tulajdoni jogok gyakorlásának közös szabályai 10. (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat Képviselőtestülete, illetve átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, valamint Balatonfüred Város Polgármestere gyakorolja. (3) A tulajdonosi jogok gyakorlását a Képviselő-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházhatja át. (4) Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy látja el az alábbiak szerint: a gazdasági társaság alapszabályában meghatározott minősített tulajdonosi szavazatarányt érintő kérdésekben ideértve a gazdasági társaság vezető tisztségviselőivel kapcsolatos személyi kérdéseket is a polgármester a Képviselő-testület véleményének kikérése után dönt. 8

9 9 Vagyonkezelő szervek, vagyonkezelő jogai, kötelességei 11. (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei: a.) az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek gazdálkodásuk megszervezésének módjára tekintettel teljes jogkörű, részben önálló gazdálkodó szervek. b.) Valamennyi részben önállóan gazdálkodó szerv pénzügyi, gazdasági tevékenysége az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Polgármesteri Hivatal szervezeti keretében működő Városi Kincstárhoz tartozik. c.) A Polgármesteri Hivatal vezetője a vagyongazdálkodás tekintetében a Polgármester. (2) Az önkormányzat önálló és részben önálló vagyonkezelő szerveit megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga. (3) Az önálló és részben önálló vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani. (4) Az önkormányzat önálló és részben önálló vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak: a.) birtoklásra, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre b.) bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére c.) ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére d.) közterhek viselésére. (5) Az önkormányzat önálló és részben önálló vagyonkezelő szervei, mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek, de a vagyon annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézmény vagyonkezelői joga nem terjed ki az ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdonos változására és jogokkal való terhelésére. (6) Balatonfüred Város Önkormányzat tulajdonában, de a Veszprém Megyei Önkormányzat vagy más állami szerv használatában álló ingatlanok, helyiségek tekintetében a vagyonkezelő nem jogosult a városi önkormányzat tulajdonát képező ingó vagyontárgyak elidegenítésére. (7) Az e -ban meghatározott jogokat és kötelességeket e rendelet szabályai szerint kell alkalmazni. (8) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. (9) A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhet. Speciális vagyonkezelő szervek (1) Önkormányzati tulajdonban lévő vagyont használnak és kezelnek a 11. -ban szabályozottakon túl a következők: a) PROBIO Zrt. b) Vásárcsarnok Kft. c) d) Veszprém Megye Önkormányzata e) Balatonfüredi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, illetve más kisebbségi önkormányzat megválasztása esetén a Balatonfüred városi kisebbségi önkormányzat(ok) abban az esetben, ha a városi Képviselő-testület használati jogot biztosít részükre. 29 Módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 4. -a december 1-től hatályos 9

10 10 f) Észak-Balatoni Regionális Konferencia Központ Kft. (2) Az (1) bekezdés a.)-f.) pontjaiban meghatározott szervek vagyonkezelői jogát és terjedelmét a Képviselő-testület által jóváhagyott egyedi megállapodások, valamint e szervezetek alapító okirata szabályozza. Eljárás a tulajdonos képviseletében 13. (1) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása közben felmerülő feladatokat (igazgatási, előkészítési és döntés végrehajtása) a Képviselő-testület rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az ágazatilag illetékes osztálya, osztályai látják el. Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen: a.) az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vezetése; b.) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi gazdaságossági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, elkészíttetése; c.) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése; d.) a Képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester pályázati kiírásainak lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése; e.) üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezése, ellátása; f.) szerződések előkészítése. (3) A Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot véleményezési és javaslattételi jog illeti meg minden olyan tulajdonosi döntés meghozatalánál, amely a rendezési tervek módosítását vonná maga után, vagy azokkal nincs összhangban. (4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy, vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés vagy meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá bármely közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél vagy a peres fél jogát. (5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. (6) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy bérbeadó jogait és kötelezettségeit. IV. Fejezet Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése 14. (1) Az önkormányzat vagyonának tulajdonjogát kedvezményesen átruházni, vagy a vagyont elajándékozni, azaz ellenérték nélkül más tulajdonába adni, továbbá az önkormányzati vagyon használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átengedni csak: 10

11 11 a.) meghatározott céllal, más önkormányzatnak a tudomásulvétele mellett, az általa fenntartott önkormányzati költségvetési szervnek; b.) közérdekű kötelezettség vállalással; c.) közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás címén lehet; d.) önkormányzati tulajdonú helyiség bérletét vagy használatát kedvezményesen minimum az üzemeltetési költségek megfizetése mellett biztosítani a módosított évi II. törvény hatálya alá tartozó szervezetek helyiségigényének biztosítása érdekében lehet; e.) az önkormányzat feladatának átadására vonatkozó megállapodással összefüggésben, vagy közérdekű feladatellátás érdekében lehet, ha az a város lakosságának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és közművelődési szolgáltatásainak bővítését, az ellátás javítását szolgálja; f.) a város lakossága lakás- feltételeinek javítását biztosítja; g.) működő vállalkozás munkahelybővítése céljából, vagy új vállalkozás letelepedése és foglalkoztatás-bővítő tevékenysége céljára, az Áht. tv. előírásainak betartása mellett lehetséges. (2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát a törvényben meghatározottak szerinti kötelező használatba adás esetét ide nem értve ingyenesen átengedni más önkormányzat vagy állami, illetve nem állami szerv részére a vonatkozó önkormányzati feladat- és hatáskör átadása, vagy feladat végzést biztosító megállapodás kötése, vagy az ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet. (3) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átadásáról az e rendeletben meghatározott konkrét hatáskör átruházásában e rendelet 18., 20., 21., 23. -aiban megjelölt szervek vagy személyek, ilyen speciális előírás hiányában pedig a Képviselő-testülete dönt. (4) Az önkormányzat a tulajdonát képező lakás és nem lakás célú építési telkeket, mezőgazdasági művelési ágú bel- és külterületi ingatlanokat általában nyílt e rendeletben meghatározott esetekben zárt pályázat, pályázati eljárás keretében értékesítheti. A pályázati rendszer nem terjed ki az e rendelet 32. -ában meghatározott esetekre. Az értékesítési kiírás során az értékesítési eljárás kezdeményezésére, bonyolítására és az értékesítési döntés meghozatalára jogosult legfeljebb 5 év időtartamú részletfizetési kedvezményt is megállapíthat; de késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamat fizetési kötelezettséget ki kell kötni. (5) Lakótelek értékesítése, hasznosítása esetén az értékesítés, hasznosítás feltételeit, a szerződés biztosítékait az értékesítési, hasznosítási pályázat kiírása során a pályázatot kiíró állapítja meg. Felajánlott vagyon elfogadása 15. (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz. (2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét. (Áht.109. ) (3) A vagyon értékét igazságügyi szakértő, illetve értékbecslő szakvéleménye alapján kell meghatározni. Az érték megállapításánál a 8. irányadó. 11

12 12 Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése 16. (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani: a.) csődegyezségi megállapodásban; b.) bírói egyezség keretében; c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg; d.) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető; e.) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani; f.) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel; g.) az Önkormányzat Képviselő-testülete, az Ötv. és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja; 30 h.) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg; i.) ha a Képviselő-testület a követelés elengedésének elutasítása esetén legalább 3 évig folyamatosan befolyó és éves szinten nettó 1 millió Ft-ot meghaladó bevételtől esne el, feltéve, hogy a tartozás mértéke nettó 1 millió Ft értéknél alacsonyabb. (2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni. (Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása stb.) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni. (3) Vagyonkezelők közül Balatonfüred Város Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői a kisösszegű követelés értékhatárára irányadó szabályok szerint mondhatnak le az önkormányzatot (intézményüket) illető követelésről. (4) Ha a követelés elengedés a kisösszegű követelés értékhatárára irányadó szabályok szerinti értékhatár és ,- Ft között van, a döntés meghozatalára a polgármester jogosult. 31 (5) Ha a követelés elengedés nettó ,-Ft felett van, de a ,- Ft-ot nem haladja meg, az elengedésre a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jogosult. (6) A Képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) nettó ,-Ft-ot meghaladó összeg esetén. (7) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is. (8) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.) 30 Módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 5. -a december 1-től hatályos 31 A (3) és (4) bekezdéseket módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 6. -a december 1-től hatályos 12

13 13 V. Fejezet Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása 17. (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete. (2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható. Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karbantartását a használat fejében. (3) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. (4) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés kötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása 18. (1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve vagy gazdasági társaságba való beviteléről a) ,- Ft forgalmi értékhatárig a polgármester; b) ,- Ft ,- Ft forgalmi érték között a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság; c) ,- Ft forgalmi értékhatár felett, valamint vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület határoz. 32 (2) Önkormányzati vagyonkezelő gondoskodik a rábízott vagyontárgy esetében értékhatárra tekintet nélkül - a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy bérbe vagy használatba adásáról. (3) Minden olyan esetben, amikor hatályos jogszabályok, vagy az önkormányzat megkötött szerződései alapján más jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás, illetve az egyéb engedélyek beszerzéséről a polgármester gondoskodik. (Ötv. 79. ) (4) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy - jogszabályi tilalom folytán - hitel biztosítékaként fedezetül nem adható. (5) Az önkormányzat részvételével működő részvénytársaságban és korlátolt felelősségű társaságban a társaság tagját megillető jogokat - értékhatárra tekintet nélkül - a polgármester gyakorolja. 32 Módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 7. -a december 1-től hatályos 13

14 14 (6) Az (5) bekezdésben szabályozott esetben az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által megbízott személy képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát és a kötelezettségvállalás terjedelmét. A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása 19. (1) Ingatlan megszerzéséről, valamint forgalomképes vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg. (2) Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek vezetői, mint vagyonkezelők, a Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges forgalomképes vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról. (3) A forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, elővásárlási jog gyakorlásáról és terheléséről a.) ,-Ft forgalmi értékig a Polgármester, b.) ,-Ft forgalmi értékig Pénzügyi és Gazdasági Bizottság; c.) ,-Ft forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy esetében a Képviselő-testület dönt. (4) Az önkormányzati vagyonelem elidegenítésével, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá. 20. (1) Forgalomképes vagyontárgy egyéb módon történő hasznosításáról a) ,- Ft forgalmi értéket meg nem haladó beépítetlen ingatlan, illetve ,- Ft-ot meg nem haladó forgalmi értékű beépítetlen ingatlan esetében a polgármester; b) ,- Ft és ,- Ft közötti forgalmi értékű beépítetlen, illetőleg ,- és ,- Ft forgalmi érték közötti beépített ingatlan esetében a Pénzügyiés Gazdasági Bizottság; c) a b.) pontban meghatározott forgalmi értékhatárokat meghaladó hasznosítás esetén, valamint vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület dönt. 33 (2) Az (1) bekezdésben szabályozott vagyongazdálkodási kérdésekben létrejött jogügyleteket tartalmazó iratokat (szerződéseket) a polgármester írja alá. (3) Forgalomképes ingatlan - pályázati eljárás nélkül - legfeljebb 6 havi (1 alkalommal további 1-szer 6 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt. Felhatalmazása az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlanvagyonból bevétel szerzését szolgálja. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékű ingatlanok esetén a tulajdonosi jogokat - az elidegenítési, a terhelési, a biztosítékba adási (jelzáloggal terhelés) és az elővásárlási jogok kivételével - az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban megjelöltek gyakorolják. (5) A Képviselő-testület dönt minden elidegenítési, terhelési, biztosítékba adási, jelzáloggal terhelés kérdésében és az elővásárlási jog biztosítása ügyében. (6) A vagyontárgyak elidegenítéséről, vagy egyéb módon történő hasznosításáról szóló jelen rendelet 19.. és 20. -ban meghatározott döntési jog alatt az elidegenítésre, használatra 33 Módosította a 34/2007. (XI.23.) rendelet 8. -a december 1-től hatályos 14

15 15 történő kijelölést, a pályázat kiírását, valamint a szerződés-tervezet jóváhagyását kell érteni, a pályázatokra vonatkozó speciális, e rendeletben szabályozott feltételek megtartása mellett. VI. Fejezet Vagyonkezelő szervek tulajdonnal kapcsolatos jogai 21. (1) A vagyonkezelő szerv vezetője - a vagyonkezelő szervezet alapító okiratában, vagy társasági szerződésében, illetve a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységi körén és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül - jogosult a.) a rábízott vagyont határozott ideig tartó bérbeadás útján hasznosítani; b.) feleslegessé vált ingó vagyontárgyakból: - a számviteli előírások alapján készletnek minősülő vagyontárgyakat értékhatárra tekintet nélkül; - a számviteli előírások alapján tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat ,-Ft-ig, a ,- Ft értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogokat értékesíteni; c.) a b) pontban megjelölt értékhatárt meghaladó ingó vagyontárgy értékesítésében a polgármester dönt. A vagyon értékesítését megelőzően az értékesítést bonyolító köteles a többi önkormányzati költségvetési szervet a feleslegessé vált vagyonról értesíteni, a megkeresett szervek legkésőbb 2 héten belül kötelesek választ adni. Ha a megadott határidőn belül nyilatkozat nem érkezik, vagy nemleges válasz érkezik, a feleslegessé vált vagyon értékesíthető. (2) A vagyon hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. Vagyonkezelő a fenti bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására, illetve egyéb tárgyi eszközök vásárlására köteles fordítani. (3) A 12. -ban felsorolt speciális vagyonkezelők tulajdonnal kapcsolatos jogait a Képviselő-testület egyedi döntései, illetve az általa kötött és jóváhagyott megállapodások tartalmazzák. VII. Fejezet Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok 22. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a Képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki. (2) A pályázatot a Képviselő-testület írja ki és bírálja el. A Képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felügyeli a megkötött szerződés teljesítését. 15

16 (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvény vagyon hasznosítására, eladására kiírt pályázat alapján a döntés a.) ,-Ft névérték felett a Képviselő-testület, b.) ,-Ft névérték alatt a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) A polgármester döntéséről, annak indokolásáról a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet. (3) A 23. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott képviselő-testületi hatáskörben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jár el, amennyiben a döntés késedelme az önkormányzat gazdasági érdekeit lényegesen sértené. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság döntéséről, annak indokolásával a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad. 24. (1) Beépítetlen ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit a Képviselő-testület állapítja meg. A vagyon hasznosítására pályázónak e feltételrendszert ismernie kell, mint szerződési ajánlatot, s e feltételek ismerete mellett dönti el, pályázik-e, s az elnyert pályázat alapján az ismert feltételekkel szerződést kíván-e kötni. A feltételeket a pályázati kiírások tartalmazzák. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a nem lakás célú helyiségek bérbeadásánál is alkalmazni kell. 25. (1) Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható. (2) A haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama 1 év, haszonbérleti szerződés határozatlan időtartamra is megköthető. A szerződés időtartamának meghatározásánál a Képviselő-testület hatályos városrendezési szabályozási tervét és helyi építési szabályairól szóló, valamint a város általános rendezési tervéről szóló helyi rendeleteit, előírásait kell figyelembe venni. 26. (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat pénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant, vagy értékpapírt fogadhat el. (2) Részletfizetést, fizetési haladékot, ha az ügylet értéke a nettó ,-Ft-ot meghaladja, csak a Képviselő-testület adhat. 27. (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot, vagy önálló költségvetési szervként működő vagyonkezelő intézményt alapíthat. (2) Amennyiben a Képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az önkormányzat kötelező vagy szabadon vállalt ellátási feladatai körébe 16

17 17 tartozik, az önkormányzat tulajdoni aránya a gazdasági társaságban több mint felénél kevesebb nem lehet. 28. (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, ha az önkormányzat üzletrészének nagysága a több mint fele tulajdoni arányt nem éri el, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló részvényvagyon, vagy egyéb értékpapír hasznosítására a Képviselő-testület portfólióvagyonkezelési szerződést is köthet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötésének célja a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése. VIII. Fejezet Az önkormányzati költségvetési szervek önkormányzati vagyonnal kapcsolatos bevételei 29. (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek joga és lehetősége a vagyonkezelésükben, vagy használatukban lévő ingatlanok, egyéb eszközök és szellemi kapacitások ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása, és ezzel többletbevétel elérése. Az eredményességért és a jogszerűségért a költségvetési szerv vezetője felel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg. IX. Fejezet Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések 30. Az önkormányzat Képviselő-testülete, a Képviselő-testület tagjai több mint felének igen szavazatával dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban: a.) gazdasági és közhasznú társaság alapításáról, b.) közalapítvány létrehozásáról, alapítványról, társadalmi szervezethez való, az önkormányzat vagyonát is érintő csatlakozásról, c.) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek az értékesítésre kijelöléséről, pénzbeli és apport befektetésről, d.) kötvénykibocsátásról, e.) kezességvállalásról, f.) bankgarancia kérésről és bankgarancia biztosítás fedezeteként szolgáló keretbiztosítéki jelzálog szerződésről, g.) a behajthatatlan követelés törléséről. 17

18 18 X. Fejezet Eljárási szabályok 31. (1) Az önkormányzati vagyon megszerzése, elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat. (2) Az (1) bekezdésben írt eljárást kezdeményezheti: a.) a Képviselő-testület, b.) a képviselő, c.) a bizottság(ok), d.) a polgármester, e.) állampolgárok, f.) gazdálkodó szervezetek. (3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása pályázati eljárás útján történik. A pályázati kiírás feltételeit a vagyon hasznosításának eldöntésére jogosult szerv, a vagyonkezelő, vagy a tulajdonos nevében és képviseletében eljáró (a Képviselő-testület, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, továbbá a polgármester) határozza meg. (4) A Képviselő-testület a kiírás jogosultságát bármely, a testület által egyszerűnek ítélt ügyben, egyedi határozattal, általában az alapvető ügyleti feltételek meghatározásával, vagy anélkül a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra valamint a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságra vagy a polgármesterre ruházhatja át. (5) Állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítási ötletének védelmét kérelmére biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül. 32. (1) A pályázati rendszer nem terjed ki: a.) a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének meghosszabbítására, b.) kisajátításnál csereingatlan biztosítására, c.) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek-kiegészítéseket, d.) idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására, e.) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek haszonbérbe adására, f.) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére, g.) az évi II. tv. hatálya alá tartozó szervezet helyiség igényének kielégítésére, h.) ha a hasznosítandó ingatlan (helyiség) közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül, i.) ha az önkormányzat közérdekű célra, kötelező, vagy szabadon vállalt feladata ellátása érdekében az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak, 18

19 19 j.) jogszabályi rendelkezés, vagy szerződés alapján elővásárlási jogosultsággal rendelkező részére történő értékesítéskor, k.) más önkormányzat vagy intézménye, vagy az önkormányzat helyett az önkormányzat feladatát feladat ellátási megállapodás alapján ellátó szervezet vagy személy részére történő, feleslegessé vált, de használható ingóvagyon ellenértékkel, vagy ellenérték nélküli átadására. 33. (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános pályázati eljárás útján, a legjobb érvényes ajánlatot tevő részére lehet. A pályázati eljárás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a ,- Forintot meghaladja. 34 (2) A pályázati kiírás lehet eseti, lehet változatlan feltételekkel ismételt, és lehet folyamatos határidejű pályázati kiírás. 34. (1) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell (értelemszerűen): a.) az elidegenítési ár alsó határát, vagy vételi ajánlat kérést (pályázati tárgyalás), elidegenítésnél, bérletnél, használatnál az elbírálás rendjét, a vételár megfizetés módját, a vételárból érvényesített, vagy érvényesíthető kedvezményeket, támogatások feltételeit, b.) a használati jog megszerzésének legalacsonyabb, területegységre megállapított értékét, (telkek esetén a közművesítettségi fokot és fekvést), c.) a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák meghatározását és annak elszámolási módját, d.) a bérlet, használat időtartamát, határozott vagy határozatlan idejét, konkrét időpontot, feltételt megjelölve, e.) szerződés megszűnésekor a bérlőt, használót terhelő helyreállítási kötelezettséget, f.) helyiség (telek) címét, helyrajzi számát, az alapterület nagyságát, műszaki jellemzőket, ingatlanra vonatkozó tulajdonosi (vagyonkezelői) jogosultságot, ajánlott vagy kötelező funkciót, ajánlott vagy kötelező tevékenységi kört vagy üzletkört, g.) bérleti díj alsó határát, és a bérleti díj emelésének feltételeit, szabályait, h.) szükséges esetben bánatpénz kikötését, i.) ingatlan és helyiség bérletnél, amennyiben szükséges, óvadék letételének és visszafizetésének kikötését és annak mértékét, letételének, kiegészítésének, felhasználásának és visszafizetésének módját, j.) a fizetendő bérleti díjat (alsó határos jelleggel), vagy a területegységre meghatározott bérleti díjat, k.) felhívást arra vonatkozó nyilatkozat tételre, hogy a pályázati kiírásban foglalt feltételeket a pályázó tudomásul veszi és elfogadja, l.) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a zárt borítékos eljárás esetén a nyertes kiválasztása milyen szempontok szerint történik, m.) felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának tartalmi feltételeire, helyére és idejére, n.) a pályázati tárgyalás helyét, idejét, o.) a pályázati anyag díjazás ellenében történő átvétele lehetőségét (esetenként), p.) az elbírálás szempontjait. (2) A pályázatot írásban kell benyújtani. 34 Módosította a 15/2005. (VII. 29.) rendelet 3. -a augusztus 1-től hatályos 19

20 20 (3) A pályázatnak tartalmaznia kell: a.) a pályázó nevét, személyi adatait, címét, b.) hozzájárulását a pályázat körében személyes adatai kezeléséhez, c.) a pályázó jelenlegi tevékenységének megnevezését, a tervezett tevékenységét, a tervezett felhasználás célját, nyilatkozatát a pályázati feltételekre és azok elfogadására, d.) nyilatkozatokat arra, hogy nincs köztartozása (vám, jövedék, állami, önkormányzati adó tartozása, állami pénzügyi alapokkal, állami célelőirányzatokkal kapcsolatos köztartozása), valamint nincs Balatonfüred Város Önkormányzatától bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti vagy használati díj tartozása, szerződés csak azzal köthető, aki a fenti igazolásokat a szerződés-kötést megelőzően benyújtja, e.) a tevékenység végzésére jogosító engedélyek (cégbejegyzés, cégbírósági igazolás) hiteles másolatát, vállalkozói igazolvány bemutatását, vagy hiteles másolatát, továbbá, ha a tevékenység végzése engedélyhez kötött, a tevékenység végzésére feljogosító engedély hiteles másolatát, f.) ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges cégkivonatot, aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, a szerződés-kötést megelőzően. (4) Ingatlan, ingatlanrész bérbeadása esetén a bérleti jogot a pályázók közül az szerzi meg, aki a pályázók közül a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Ingatlan elidegenítése esetén az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki legkedvezőbb vételárat ajánlja. Ettől eltérni akkor lehet, ha egyéb szempontokra is figyelemmel összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett. Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat esetén, ha az kétszer eredménytelen volt, az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet pályázatot benyújtani. 35. (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok előkészítésére és értékelésére szakértői munkacsoport is létrehozható. Létrehozásáról az elidegenítési döntés meghozatalára jogosult dönt. (2) A szakértői munkacsoport létrehozása esetén minimum 3 tagú. Javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és ajánlásáról, az ajánlatok értékeléséről a pályázatok kézhezvételét követő legkésobb 5 napon belül jegyzőkönyvet készít. 36. (1) A pályázóktól a döntés előkészítés részeként szükség esetén információkat és referenciákat szerez be a döntés adminisztratív előkészítését végző polgármesteri hivatal illetékes belső szervezeti egysége. (2) A pályázati bírálat eredményességéről az ajánlattevőket az elbírálást követő legkésőbb 15 napon belül írásban értesíteni kell. (3) A szerződésekről nyilvántartást kell vezetni. 20