Út a szocializmushoz.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Út a szocializmushoz. www.strana-sas.sk"

Átírás

1 AZ EURÓSÁNC Út a szocializmushoz Már nem Görögországról, hanem az euróról van szó. Ilyen és ehhez hasonló badarságokkal igyekeznek az európai politikusok megrémíteni választóikat, és megmagyarázni nekik, miért kell folytatniuk a morális hazárdot. Ahogy a tüzet sem lehet ventillátorral oltani, úgy az adósságválságot sem lehet újabb adósságokkal orvosolni. Egyedül az igazsággal való szembenézés segíthet. Görögországnak fizetésképtelenséget kell jelentenie, Olaszországnak valóban takarékoskodnia kell, és végre már életbe léphetnének azok a szabályok, amelyeket az euróövezet a létrejöttekor megszabott. Fájni fog, de ez az egyedüli megoldás. Richard Sulík

2 Tartalom 1 Hogyan alakult ki az adósságválság? Hogy jött létre az eurósánc? Az eurósánc lényege összhangban van a demokratikus elvekkel? Mi a különbség az első és második görög kölcsön között? A bankok részvétele Szlovákia részvétele (az elosztási kulcs változása) Szlovákia és a kétsebességű euróövezet Miért kell növelni a jelenlegi eurósáncot? Szolidáris az átmeneti és az állandó eurósánc? Elveszíti Szlovákia az uniós forrásokat? Mi történik, ha nem támogatjuk az átmeneti eurósánc emelését? Állítólag távoznak a befektetők Állítólag Szlovákia magasabb kamatokat fizet majd Állítólag összeomlanak a piacok Állítólag recesszió lesz Állítólag blokkoljuk az uniót Miért kezdte felvásárolni az olasz kötvényeket az ECB? Segítenek az euró kötelezvények? Miért áll ki mindenki az eurósánc mellett, csak Szlovákia ellenzi? Hogyan tovább? AZ EURÓSÁNC A MORÁLIS HAZÁRD ÚTIKALAUZA / Copyright 5 Szeptember 2011 Richard Sulík Elérhetőség: richard@sulik.sk, sas@strana sas.sk 2

3 1 Hogyan alakult ki az adósságválság? Hogy a közös fizetőeszköz, az euro több, gazdaságilag egymástól eltérő országban működhessék, szabályokat kellett alkotni. Mivel az európai politikusok nem felelős politikusok, a szabályokat nem tartották be, és ezért büntetés sem járt. Mindjárt a kezdetekkor nem tartották be azt a szabályt, amely megtiltotta az euróövezetbe való belépést a GDP 60 % ánál nagyobb közadóssággal rendelkező országoknak. Görögország és Olaszország 1 így is bejutott. Az euróövezet első 10 évében összesen 97 esetben sérült valamelyik maastrichti kritérium 2, de egy ország sem kapott büntetést. Sőt 2004 ben Németország és Franciaország egyenesen kijelentették, hogy a maastrichti kritériumokat nem tartják be. A szabályok be nem tartása több országban jelentős eladósodáshoz vezetett, más szóval tékozláshoz, rabláshoz, de leginkább szavazatvásárláshoz 3, amit a politikusok másik jelentős jellemzője támasztott alá, az idegen javak szétosztása. A valódi probléma 2010 ben állt elő egy újabb szabály, a Lisszaboni Szerződés 125 cikkének megsértésekor, mely szerint minden ország a saját kötelezettségeiért felel 4. Ezt a szabályt megkerülték, amikor Görögország megkapta az első kölcsönt, és megsértették, amikor létrejött az átmeneti eurósánc. Az ECB szintén megsértett egy fontos szabályt, az euróövezet tagállamai kötvényeinek vásárlására vonatkozó tilalmat, és több tízmilliárd euró értékben vásárolt fel görög államkötvényeket. A bank ugyancsak megkerülte a Lisszaboni Szerződés 123 ik cikkét, amely az ECB nek megtiltja a tagállamoknak való hitelnyújtást. És ez még mind nem elég, az átmeneti eurósáncban történő változások 5, melyeket én hagytak jóvá a növeléssel együtt, szintén egyértelmű szabálysértés. 2 Hogy jött létre az eurósánc? A szabályok be nem tartása eredményezte, hogy 2009 végén az istentelen eladósodás éveit követően 6 Görögország elsőként került gondba oly módon, hogy a pénzpiacok 7 többé ben Olaszország közadóssága 105 % ra, Görögországé pedig 92 % ra rúgott 2 A maastrichti kritériumok költségvetési hiány (a GDP 3% a), közadósság (a GDP 60 % a), az infláció mértéke max. 1,5 százalékpontnyival magasabb a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál, a hosszú távú kamatmérték max. 2 százalékpontnyival több a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál, két éves bekapcsolódás a váltóárfolyamok mechanizmusába (ERM2). 3 A szavazatvásárlás a demokrácia alapvető hiányosságainak egyike. Úgy működik, hogy a politikus választói elé áll és azt mondja: Ha engem választanak, bevezetem a 13. Nyugdíjat, az ingyenes egészségügyi ellátást, és mindenkit ingyenes internethez juttatok. Ez természetesen vonzóan hangzik és szavazatokat hoz. A politikus azonban azt nem vallja be, hogy mindezt kölcsönből fedezi. 4 Az úgynevezett No bail out klauzula rendkívül fontos épp abban az esetben, amikor a valutauniót eltérő gazdaságú országok alkotják. 5 A problémás bakrendszerrel rendelkező országoknak nyújtott kölcsönök; a rövid távú pénzügyi segítségnyújtás olyan országoknak is, amelyek képesek önmagukat finanszírozni a pénzpiacokon; ben, amikor a hatalmat a szocialista Papandreu, a jelenlegi kormányfő apja vette át, Görögország közadóssága a GDP 27 % ra rúgott. Nyolcéves kormányzása végén, 1990 ben már elérte a 90 % ot. 7 Mik azok a pénzpiacok? Elsősorban a bankok, amelyek befektetik betéteseik pénzét, tehát főleg a lakossági megtakarításokat. Azonban egyéb intézetek is idetartoznak, pl.: a nyugdíjkezelő alapok, de a spekulánsok is, a fedezeti (hedge) alapok. Ezek úgy repkednek, mint a keselyűk a tetem fölött, ha gyors és magas nyereséget érzenek. Ez természetesen magas kockázattal is jár. A különbség a hedge alap és a szerencsejáték közötti különbség elenyésző, ezért a tevékenységüket kaszinókapitalizmusnak is nevezik. 3

4 nem voltak hajlandóak ésszer ű kamat mellett kölcsönt adni a görög államnak 8. Normális körülmények között egy ilyen állam takarékosságra kényszerül, és ha nem képes rá, hát csődbe megy 9. Csakhogy örögország nem. Felvonultak az európai politikusok valamint az ECB 10, és kezdték menteni az országot. Először azt állították, hogy Görögország képes egyedül is visszafizetni az adósságát, utána azt, hogy 30, majd 60 milliárd euróra lesz szüksége, végül kitalálták, hogy a többi euróövezeti állam 11 kölcsönözzön a görögöknek 110 milliárd eurót, annak ellenére is, hogy nagyon valószínű volt, Görögország nem lesz képes a kölcsönt törleszteni. Arról biztosítottak mindenkit, hogy a kölcsön mindent megold, és Görögország egy év elteltével visszatér a pénzpiacokra. Szlovákia, szerencsére, és főleg az SaS nek köszönhetően, nem vett részt ebben a badarságban, így 820 millió eurót megtakarított az adófizetőinek. Ugyanakkor megmutatkozott, hogy Görögországon kívül hasonlóan rossz számokkal 12 rendelkezik Portugália, Írország, Spanyolország, Olaszország. Így született a PIIGS kifejezés 13. Mit találtak ki erre az okos politikusok Brüsszelben? Kitalálták az átmeneti eurósáncot 14, hogy védje a felelőtlenül gazdálkodó államokat a felelősségteljesen gazdálkodó államok pénzén. Szentül ígérték, csak ideiglenesen három évig működik, és kizárólag garanciákon nyugszik augusztusában a szlovák parlament elfogadta az átmeneti eurósáncot. Létrejöttével, két okból kifolyólag az SaS is egyetértett. Először is, átmeneti megoldásról volt szó 15, másodszor, az eurósáncból nyújtott kölcsönöknek kompatibiliseknek kell lenniük az adósság tarhatóságával, más szóval, a kölcsönt akkor kapja meg az ország, ha reálisnak látszik, hogy vissza is tudja fizetni 16. Az eurósáncról szóló szerződés jóváhagyásának része volt a pénzügyminiszter felhatalmazása Szlovákia képviseletére Mi az ésszerű kamat? A kamat két részből tevődik össze. Egyrészt az a pénz értéke, amely figyelembe veszi az inflációt és a pénz iránti keresletet (az ún. rizikómentes rész), másfelől a hitelező kockázati pótléka. Az adósnak (pl. ország) minél több adóssága van, annál nagyobb a kockázata, hogy egy napon képtelen törleszteni, és ezért ennyivel magasabb a kockázati pótlék is. Ésszerű kamatnak, tehát olyan kamatnak, amelyet egy ország képes hosszú távon fizetni, a 6% alatti tétel tekinthető. 9 Mit jelent az államcsőd? Más adósok (például vállalatok) esetében érkezik a végrehajtó, eladja a vállalat vagyonát, és kifizeti a tartozásokat. Az állam esetében ez lehetetlen. Az állam az úgynevezett Párizsi Klub tagjává válik, és egyezség születik a hitelezőkkel. Konkrétan ez annyit tesz, hogy meghosszabbítják a hiteltörlesztési határidőt, leállítják a kamat törlesztését, szélsőséges esetekben csökkentik magát a visszafizetendő összeget. A történelem során már csődbe ment, azaz fizetésképtelenséget jelentett jó néhány ország, az utóbbi években többek között Izland, Oroszország és Argentína. 10 ECB Európai Központi Bank 11 Az euróövezethez 17 állam tartozik, fizetőeszközük az euró: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Görögország, Belgium, Portugália, Ausztria, Szlovákia, Finnország, Írország, Szlovénia, Észtország, Ciprus, Luxemburg, Málta. 12 Mik a számok, és mikor rosszak? Elsősorban a gazdaság teljesítőképességéhez viszonyított (hazai össztermék, GDP) teljes közadósság alakulását veszik figyelembe. Szlovákia teljes közadóssága kb. 45 % ot tesz ki, a maastrichti kritérium 60 %. Görögország tartozása annak idején 110 % ot tett ki. Ezenkívül figyelik az éves deficit alakulását, ez jelenti az új adósságok mértékét. Ficónak köszönhetően, Szlovákia deficitje 8% os volt (2010), a maastrichti kritérium 3 %. Görögország államháztartási hiánya 2010 ben meghaladta a 10 % ot. Követik a gazdaság növekedését is, tehát a GDP növekedését. Szlovákiában 4 % kal növekedett, vonatkozó maastrichti kritérium nem létezik, a görög GDP 2010 ben 5 % kal csökkent. 13 PIIGS Portugal, Ireland, Italy, Greece, Spain az angol pigs szóból ered. Jelentése: disznók. 14 EFSF European financing stability facility 15 Például Angela Merkel német kancellár 2010 októberében azt mondta, hogy semmilyen állandó eurósánc nem lesz. Ez az ígérete nem egész hat hónapig tartott ki tavaszán már vidáman tárgyaltak az állandó eurósáncról (ESM). 16 Ezt a feltételt legalább elméletileg teljesítette Írország és Portugália, az első két ország, amely az eurósáncból kapott kölcsönt. 17 Ebből kifolyólag, az Írországnak és Portugáliának az eurósáncból nyújtott kölcsön esetében elég volt Ivan 4

5 Ezt követően megmutatkozott, hogy az európai politikusok saját szabályaikat is durván sértik. Először is, ahogyan már említettem, az átmenetiből állandó eurósánc lesz. Másrészt, Görögország is hamarosan kölcsönt kap az átmeneti eurósáncból, miközben mindneki számára világos, hogy egy tulajdonképpen csődbe ment országnak nyújtandó kölcsön nem kompatibilis az adósság tarthatóságával. Na és harmadszor, változik az eurósánc lényege azzal, hogy jelentősen növekszik a hatásköre. Az eurósánc mint magán jogalanyiság hordozója, vásárolhatja majd a problémás államok kötvényeit, hitelt nyújthat, mielőtt még azok elveszítik az önfinanszírozás képességét. Ráadásul, az eurósánc, hatásköréből eredően, olyan országoknak is nyújthat kölcsönt, amelyekben a bankszektor rendszerbeli válsága mutatkozik 18. Mindez ellentétes az átmeneti eurósáncról szóló egyezséggel, és ilyen feltételek melllett az SaS nem támogatta volna. 3 Az eurósánc lényege összhangban van a demokratikus elvekkel? Bizonyára nincs. Azok az összegek, amelyekről az átmeneti eurósánc, annak növelése és az állandó eurósánc kapcsán szó van, a szlovák költségvetés jelentős részét képezik 19. Ha a nemzeti tanács jóváhagyja az átmeneti eurósánc növelését és Szlovákia részvételét az állandó eurósáncban 20, az történik, hogy egy szuverén, önálló ország egy olyan pénzösszeg feletti döntés jogát engedi át az EFSF elnöki Mikloš beleegyezése, a parlament jóváhagyására nem volt szükség. 18 A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az eurósánc kölcsönözhet akár Németországnak vagy Franciaországnak, ha az ő bankszektoruk is problémássá válna. 19 Ez több mint Szlovákia éves állami költségvetése. 20 Az átmeneti eurósáncot a nemzeti tanács 2010 augusztusában hagyta jóvá, az SaS szavazatival is. Hogy miért, lásd a 2.fejezet 4.bekezdédét. tanácsának, amely meghaladja az éves költségvetését. Szlovákia kötelezettségei (amennyiben megvalósul a hitelgaranciák érvényesítése) egyenesen a közadósságba kerülnek, a kötelezettségek teljesítésének költségei pedig Szlovákia államháztartását terhelik. Megtörténik tehát az, hogy a nemzeti tanács, amelynek úgymond királyi joga az állami költségvetés 21 jóváhagyása, amelyre a választóktól a választások során kétségbevonhatatlan mandátumot kapott, erről a jogáról valamilyen tanács javára lemond, amely viszont ilyen mandátummal nem rendelkezik. Ez súlyos ellentétben áll a demokrácia alapelveivel. Példának okáért Németországban épp ezért képviselők egy csoportja, Peter Gauweiler vezetésével alkotmányossági panaszt nyújtott be az átmeneti eurósánc ellen. A döntés ősszel várható. 4 Mi a különbség az első és második görög kölcsön között? Az első görög kölcsön bilaterális volt, ami annyit tesz, hogy az euróövezet minden tagállama önállóan kölcsönzött egy bizonyos összeget Görögországnak. Ettől eltérően, a második Görögországnak nyújtandó kölcsön már az átmeneti eurósáncból érkezne. Éppen úgy, mint Írország és Portugália esetében, csakhogy azzal a különbséggel, hogy Görögország egyszer már kapott pénzt 22, és ma még az sem biztos, hogy az első kölcsönt vissza tudja fizetni, nem még a másodikat. Ezért annak folyósítása ellentétes magával az átmeneti eurósáncról szóló 21 Ezért nevezik az állami költségvetésről szóló törvényt az év törvényének. 22 Iveta Radičová ennek kapcsán elmondta, hogy Görögország az átmeneti eurósáncból nem kap pénzt, mert már bilaterális kölcsönt kapott. (Forrás: konferencia po 25 rokovani vlady sr ktore sa uskutocnilo 24 novembra 2010) 5

6 szerződéssel 23. Az SaS álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű és konzisztens. Elleneztük az első görög kölcsönt és ellenezzük a másodikat is. Az SDKÚ 2001 májusában még szintén ellenezte az első görög kölcsönt 24, egy évvel később a másodikat meg már támogatja. Azt állítja, hogy ez az álláspont elvszerű és konzisztens. Három indokot hoz fel. Először is, hogy most biztosított a magánszektor részvétele 25 (főleg a bankoké), míg egy éve nem így történt. Másodszor, Szlovákia hozzájárulása tavaly igazságtalanul magas volt, és időközben sikerült változtatni az elosztási kulcson. Harmadszor, ha az euróövezet kétsebességűvé válik, abban az esetben Szlovákia stratégiai érdeke az ún. északi, erősebb rész tagjává válni, ahová Németország és Franciaország is tartozik majd. Nézzük meg közelebbről ezt az indoklást : 4.1 A bankok részvétele Kínálatukban a bankok javasolták 26, hogy a görög államkötvényeik felét egy az egyhez arányban új görög kötvényekre cserélik. A cserével tehát a bankok semmilyen veszteségeket sem szenvednek (!), a különbség a kamatokban van. A régi kötvények kamata magas, mert azokért a világ 23 Az eurósáncból nyújtott kölcsönnek kompatibilisnek kell lenni az adósság tarthatóságával, más szóval, kölcsönt akkor kaphat az ország, ha adottak a törlesztés reális feltételei. 24 Ez azonban a választási kampány idején, 2010 májusában történt. 25 PSI Private sector involvement 26 Már maga az a momentum, hogy a bankok saját veszteséget javasolnak, elgondolkodtató. Ez olyan, mint amikor az elkövető saját büntetését szabja meg. Josef Ackermann, a nemzetközi bankszövetség elnöke, a Deutsche Bank vezetője, a bankok bevonásáról elmondta, hogy az számukra kemény dolog lesz. Közben alig rejtette mosolyát, ami érthető, hiszen a bankok végső soron a magánszektor részvételén bekeresnek. legrosszabb ratingjével 27 rendelkező görög állam kezeskedik. Az új görög kötvényekért az AAA, tehát a lehető legjobb minősítésű eurósánc vállal garanciát 28. Ez a minősítés megegyezik a Németországéval. Míg a német kötvényekért a bankok átlagosan 3 % nál 29 kevesebbet kapnak, az új görög kötvényekért ugyanolyan alacsony kockázat mellett (!) 4,73 % jár 30. A kötvények másik felét is kicserélik, ennél azonban haircut érvényesül, azaz a tartozás 20 % os csökkentése. Ezzel párhuzamosan viszont a kamatot 6,8 % ra emelik, hogy a haircut ot év leforgása alatt kompenzálják. Ezzel a módszerrel rövid időn belül 37 milliárd euró értékben cserélnek kötvényeket. A politikusok igyekeznek meggyőzni adófizetőiket, hogy ez a magánszektor részvételét jelenti. Valójában azonban ezekből a pénzekből a bankok évente kb. 1,5 % kal keresnek majd többet, mintha ugyanolyan kockázat mellett német kötvényekbe fektetnének. Más szóval, a bankok 37 milliárd euró értékű görög kötvényt 37 milliárd euró értékű görög kötvényre cserélnek, s eközben évi 500 millió eurót keresnek. Ez röhej, nem pedig banki részvétel Moody s Caa1, Standard &Poor's CCC, Fitch Ratings CCC (Minden adat 2011 júliusának második feléből származik) 28 A garancia csak az adósságra vonatkozik, a kamatokért csak a görög állam kezeskedik. A kamatokat azonban évente kell törleszteni, tehát sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy törlesztik is. Az adósság törlesztésének határideje 30 évre tolódik ki. 29 Az éves futamidejű kötvény kamata 2,08 %, a kétévesé 1,53 %, az ötévesé 2,35 %, a tízévesé 3,13%. 30 Az éves futamidejű kötvény kamata 2,08 %, a kétévesé 1,53 %, az ötévesé 2,35 %, a tízévesé 3,13%. 31 Adódik a kérdés, honnan vették azt a 21 % ot, amivel az európai politikusok iygekeztek elvakítani az 6

7 4.2 Szlovákia részvétele (az elosztási kulcs változása) Szlovákia részesedése az átmeneti eurósáncból 0,9935 %. Ez határozottan sok, hiszen a leggazdagabb uniós ország, Luxemburg részesedése GDP arányosan, alig a fele 32. Bár Ivan Mikloš lealkudta az arányt 0,73 % ra, ez azonban csak az állandó eurósáncra vonatkozik. Az átmeneti eurósáncból nyújtott kölcsönöknél Szlovákia részesedése még nagyobb lesz, 1,0622%, mert Írországnak, Portugálianak és Görögországnak az új kölcsönökből nem kell részt vállalnia. A mi részünk tehát az aktuális görög kölcsönből 1,0622%, és nem 0,73 %. A kettő közötti különbség mintegy negyed milliárd euró. Abban az esetben, ha az átmeneti eurósáncból Spanyolországnak is kapnia kell, Szlovákia részesedése 1,18 % ra emelkedik, ha Olaszország is kap pénzt, akkor már 1,35 % ra. 4.3 Szlovákia és a kétsebességű euróövezet Ha kétsebességű euróövezet jönne létre, a belépőt egy ilyen klubba nem az jelenti, hogy az ország a múltban támogatta e az eurósáncot, vagy nem. Hiszen az eurózóna kettéválásának oka épp a kulcsgazdaságok, Németország, Franciaország igyekezete megszabadulni a periférián lévő gazdaságoktól33. A jobb adófizetőket. nem akarok részletekbe bocsátkozni, de az a poén, hogy 9 % os magas diszkont kamatlábat alkalmaztak, hogy magasabb legyen a bankok részesedése. Senki nem tudta megmondani, miért 9% ot állapítottak meg és nem alacsonyabb arányt. Például az 5% os diszkont kamatlábnál nem 21 % os banki veszteség jön ki, hanem 3 % os nyereség. 32 Szlovákia GDP je 70 milliárd euró, 2,5 szer több, mint Luxemburgé, miközben Szlovákia részválallása az eurósáncból Luxemburghoz képest a négyszerese. 33 A közgazdaságban használatos kifejezések a core economies (például Németország vagy Franciaország, amelyek gazdasági teljesítményén áll vagy bukik az egész eurózóna) és a peripheral economies. (például euróövezetbe való belépést elsősorban az ország ratingje dönti el. Általában az tükrözi, hogy az illető ország milyen mértékben folytat hiteles pénzügyi politikát, és hosszú távon mennyire tartható a közadóssága. Ha Szlovákia ki venné részét az átmeneti eurósánc növeléséből és belépne az állandó eurósáncba, saját magának is hitelhez kellene folyamodnia a pénzpiacokon. Ezáltal pedig csak romlana az ország ratingje. Más szóval, éppen az eurósáncban való részvétel ront az esélyeinken! Ha az első görög kölcsön badarság volt, hiszen az ország már úgyis a csőd irányában haladt, a második kölcsön teljes képtelenség, mert Görögország már csődben van. Annál inkább érvényes hát, hogy akármilyen pénzt is kap, ablakon kidobott pénzről beszélhetünk. Ennek ellenére Ivan Mikloš július 21 én egyetértett a Görögországnak nyújtandó kölcsön 800 millió eurós garanciájával Miért kell növelni a jelenlegi eurósáncot? Az átmeneti eurósáncot 750 milliárd euróra állították be. Ebből 250 milliárdot az IMF, 60 milliárd eurót az Európai Bizottság, 440 milliárdot pedig az euróövezet államai adtak volna össze. Szlovákia hozzájárulása 0,9935 %, tehát elköteleztük magunkat 4,371 mld. euró értékű garancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan vállalásához. Csakhogy az elvtársak valahol hibát vétettek, mert kiderült, bár az eurósánc rendelkezik a tagállamok 440 milliárdos garanciavállalásával, de ő maga csak 250 mld. euró Görögország vagy Írország, amelyek hozadéka az euróövezet gazdaságához marginális). 34 Rendkívül inkorrektnek minősítem Ivan Mikloš pénzügyminiszter idevonatkozó lépését, aki én a parlamentben kijelentette, hogy az az összeg, amiért Szlovákia garanciát vállal, nem lesz 600 mill. euró (amitől én tartottam), hanem csak 350 mill. euró. Húsz nappal később Brüsszelben rábólintott a 800 millió euróra. Erre azzal reagált, hogy az emelésről senki sem tudott. Ez pedig nem más, mint a szlovák adófizetők semmibevétele, és megerősíti, hogy a ködösítés az EU munkamódszere. 7

8 értékben tud kölcsönt nyújtani, hogy el ne veszítse legjobb AAA ratingjét 35. Ezért alakult ki nyomás az átmeneti eurósánc összegének emelésre. Tudatosítani kell azonban, hogy Szlovákia már elkötelezte magát (a múlt évben), hogy szükség esetén a felelőtlenül gazdálkodó országoknak nyújtandó kölcsönökért feltétel nélkül és visszavonhatatlanul 4,371 mld. eurós garanciát vállal. Az átmeneti eurósánc emelése Szlovákia számára újabb 3 mld. eurós garanciavállalást jelent, de már csak az adósság mértékére 36. Az eurósánc növelését követően Szlovákia kötelezően közel 10 mld. euró értékben vállal garanciát, ami megközelíti az éves állami költségvetést, és jóval több, mint amennyit Fico idején szétloptak 37. Sokkal fontosabb az a kérdés, hogy mi történik, mondjuk a Görögországnak nyújtott garanciavállalást követően. Állítom, szinte semmi. A költekezés, a tékozlás folytatódik. Például Görögország idei első hét havi deficitje 15 mld. euró, miközben másfél éve a takarékoskodásról szónokolnak. Görögország, amelynek a rendkívül magas nyugdíjakra, a 134 ezres hadseregre és a 100 ezer felesleges 35 Nem venni figyelembe, nem tudni, vagy nem tudatosítani, hogy ha különböző ratingű országok 440 mld. eurót adnak össze, nem lehet a hitelkapacitás 440 mld. euró a legjobb rating meghagyásával, bizony nem jó bizonyítvány az EU szakértői számára. 36 A terminológia változása teljes összegről az adósságok összegére, azt jelenti, hogy az eddigi effektív 250 mld. euró magába foglalta az adósságot és a kamatokat, míg az új 440 mld. eurós effektív összeg már csak az adósságot tartalmazza, a kamatokat nem. Kezeskedni fogunk mindenért, ezért Szlovákia az emelést követően már nem 7,2 mld euróért vállal garanciát, hanem kb milliárdért (A 7,2 mld. eurós adóssághoz jön az átlagban 15 éves törlesztés mellett a 3,5% os kamat). Pontosabb becslés, sajnos, nincs, mert hiányoznak a pontosabb információk. 37 A oldalon 3 mld. euróról írnak, és kérdem a koalíciós partnereket, miért harcoltunk olyan vehemensen Fico és kormánya rablása ellen, amikor ebben az esetben hajlandók elfogadni egy többszörösen tetemesebb kárt. hivatalnokra újabb és újabb forrásokra van szüksége, nem kölcsönöz a pénzpiacokon standard feltételek melett, hanem az eurósáncból 38. Menet közben aztán a görögök abbahagyták a bújócskázást, a görög pénzügyminisztérium kimondta, hogy az adósságuk kicsúszott az ellenőrzésük alól 39. Más szóval a megtakarítás helyett tovább növeli az óriási hiányt 40. Tehát ha Szlovákia az átmeneti eurósánc keretében feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciákat vállal (aminek alapján Görögország kölcsönhöz jut, és azt bizton nem törleszti), azt az összeget, amelyért garanciát vállaltunk, reálisan is meg kell fizetni. Mivel a szlovák költségvetés is deficites, a kérdéses összeget kölcsönnel kell biztosítanunk, s így még jobban eladósodunk! Egyszerűen szólva: Kilátszik az ülepünk, de jó alaposan eladósodunk, hogy szépfiúknak lássanak bennünket Brüsszelben. Merthogy mi nagyvonalúak vagyunk. Az állandó eurósánc ezen a helyzeten még ront. Az egész euróövezet az úgynevezett transzfer unió irányában halad, ahol a felelős államok finanszírozzák a felelőtleneket. Sőt, a jelenleg felállított szabályok kifejezetten motiválják az eurósáncból való pénzhez jutást. Először is, az országnak nem kell arról meggyőznie a befektetőket, hogy szavahihető adós, másrészt, a kamatok a garantált 3,5 % ra 38 Hiszen a görögök hülyék lennének, ha a pénzpiacokon igyekeznének forrásokhoz jutni. Magasabb kamatot fizetnének, és felelősen kellene gazdálkodniuk. Így az eurósáncból kapnak pénzt, nehézségek nélkül, 3,5% ért. 39 Az adósság rohamos növekedése, a magas elsődleges hiány a maximálisra rontották az adósság dinamikáját, amely így ellenőrizetlenné vált, közölte i keltezésű jelentésében a görög pénzügyminisztérium által létrehozott szakértői bizottság. 40 Miközben idén májusban még az ún. Hármak (EU, ECB, IMF) szakértői a kamat nélküli hiányt 2011 re 0,9% ra becsülték, a további évekre pedig többlettel (1,2% 2012, 3,5% 2013, 6,2% 2014). 8

9 csökkennek, harmadszor, az országnak az eurósáncból kapott kölcsönt követően már nem kell garanciát vállalni más országok kölcsöneiért. Hurrá, az európai bürokraták megalkottak egy mechanizmust, amely alaposan ösztönöz az eladósodásra! És ami a leges legrosszabb, ez a mechanizmus nem oldja meg az adósságválságot. Épp fordítva, még inkább elmélyíti. Olyan ez, mint a kábítószer függő esete, aki a gondjait a napi adag emelésével igyekszik orvosolni. 6 Szolidáris az átmeneti és az állandó eurósánc? A szolidaritás, amellyel az európai politikusok takaróznak, hamis. A fizetésképtelenség se nem cunami, se nem földrengés, amikor az érintett országnak nyújtott segítség valódi szolidaritás lenne. A fizetésképtelenség elsősorban annak rossz hír, aki kölcsönadott, tehát a hitelezőnek, mert elveszítheti pénzét, vagy annak egy részét. Hogy a hitelező tudatlanságból vagy kapzsiságból kölcsönzött e az adósnak a magas kamatok bűvöletében, mellékes. Az a lényeges, hogy a hitelezők tartósan és jól bekerestek a görög kötvényeken 41, a nyereségen pedig senkivel sem osztoztak. A nyereség tehát magánjellegű volt. Most viszont (Görögország fizetésképtelenségének bejelentése esetén) a veszteség réme fenyeget, és az európai politikusok szájából egyszeriben árad a szolidaritás (az álszolidaritás!). valójában a külföldi befektetők, főleg a német és francia bankok 42 nyereségének a mentéséről van szó. 41 Mi az a kötvény? Ez tulajdonképpen értékpapír, amelyet a kormány bocsát ki, ha pénzre van szüksége, mert a kiadásai meghaladják a bevételeit. Ezen a papíron feltüntetik azt az összeget, amelyet a kormány kölcsönkért, a kamatot, amelyért a kölcsönt megkapta és a dáumot, amikorra a kölcsönt törleszti. 42 Hogy félreértés ne történjék, minden kölcsön és ECB által vásárolt kötvény alatt értendő pénz Görögországba irányul, nyomban a külföldi bankokhoz futnak be (és ma már nagy mértékben a spekulánsokhoz is) a kamatok és a tartozás törlesztésére. Kérdem én, miért kell ismét szocializálni a pénzügyi veszteségeket, miközben a nyereségeket privatizálták? Az átmeneti eurósánc esetében eredetileg létezett a remény, hogy bizonyos körülmények között valóban segíthet az egyes országokon. De az átmeneti eurósáncból a Görögországnak nyújtandó kölcsönnel (immár a másodikkal) minden elvet feladtak. Mára az újabb adósságok gerjesztőjévé vált. A régi adósságokat fizetik belőle, tehát a bankok nyereségének védelmét szolgálja. Az átmeneti eurósánc a 2011 július 21 i változtatásokat követően lehetővé teszi a saját adósságok másra hárítását. Ez szolidáris? Nem, inkább felelőtlenség! Másként is felteszem a kérdést: A görög állam hosszú évekig hitelekből élt, mert felelőtlen politikusai a nyugdíjasoknak négyszeres nyugdíjat 43 adtak, így vásárolták meg a szavazataikat. Szolidáris az, hogy a szlovákiai nyugdíjasnak magasabb ÁFA formájában kell hozzájárulnia a görög négyszeres nyugdíjához? Állítom, nem az. Az eurósánc nem szolidáris, épp a fordítottja, mert adósság kialakítására ösztönöz. 7 Elveszíti Szlovákia az uniós forrásokat? Az álszolidaritás hangoztatása mellett néhányan azzal is érvelnek, hogy Szlovákia elveszíti az uniós pénzforrásokat, ha nem támogatja az eurósáncot. Ez, természetesen, badarság, hiszen az uniós alapok teljesen más alapú szerződéseken nyugszanak, mint az eurósánc. De tegyük fel, hogy az európai politikusok kezdenék összekötni a kettőt. Primitív zsarolásról lenne ugyan szó, de a legrosszabb esetben Szlovákia számára még mindig jobb elveszíteni az uniós forrásokat, melyek ben a szlovákiai átlagos nyugdíj 378 euró volt, az átlagos görög nyugdíj pedig euró. 9

10 nagy részét nem merítjük (amit pedig lehívunk, hathatósan éltetik a korrupciót és deformálják a vállalkozói környezetet), mint milliárdos feltétel nélküli és visszavonhatatlan garanciákat vállalni az eurósáncokért. Azok is útszéli megfogalmazások, amelyek arról szólnak, hogy szolidárisnak kell lennünk a görögökkel, mert uniós támogatásban részesülünk. Hiszen a görögök nagyságrendekkel több uniós forrásban 44 részesültek mint mi, és mégsem elég nekik. Itt arról van szó, hogy egy szegény országnak (Szlovákia) kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a gazdagabb országok (Görögország, Olaszország) fenntarthassák erejüket meghaladó, megszokott életszínvonalukat. 8 Mi történik, ha nem támogatjuk az átmeneti eurósánc emelését? Összeomlik a világ, ezekkel a szavakkal lehetne összefoglalni azokat a katasztrófaelméleteket, melyekkel koalíciós partnereink rémítgetnek. Kifejezetten ijesztgetnek, hogyha az eurósáncot nem emelik, távoznak a befektetők, magasabb kamatok lesznek, szűkülnek a részvénypiacok, visszaesik a gazdaság és blokkoljuk az uniót. Nézzük hát meg ezeket az álérveket közelebbről: 8.1 Állítólag távoznak a befektetők Beruházók jönnek mennek, aszerint, hogy hol, milyen feltételeket találnak. Ezért az SaS egyik fő céljaként a vállalkozói környezet javítását tűzte ki, mert a munkáltatók teremtik a munkahelyeket. Minél jobbak a vállalkozás és foglalkoztatás feltételei, annál nagyobb az esély a befektetők érkezésére, és logikus, hogy annál kisebb a távozásuk kockázata. És most jön a lényegi kérdés: Ha az eurósánc jóvoltából egy napon milliárdokat kell fizetnünk a görög nyugdíjakra, vagy arra, hogy az írek továbbra 44 Becsléssel több mint 100 milliárd euró. is megtarthassák 12,5 százalékos jövedelmi adójukat, miközben Szlovákia a jövedelmi adó emelésére kényszerül, akkor javítottunk, vagy rontottunk a vállalkozói környezeten? 8.2 Állítólag Szlovákia magasabb kamatokat fizet majd Az államkötvényekért fizetett kamat nagysága az ország ratingjétől 45 függ. Minél kisebb az adósságállomány, annál jobb a rating és alacsonyabbak a kamatok. Ha Szlovákia különböző országok milliárdos nagyságrendű kölcsöneiért vállal garanciát, törvényszerűen ront ratingjén, és ezzel a kamat is növekszik. A fordítottja tehát az igaz: épp amikor részt vállalunk az átmeneti eurósánc emeléséből, Szlovákiának magasabb kamatokat kell fizetni. 8.3 Állítólag összeomlanak a piacok A részvények értéke, nemcsak az adott cég gazdasági eredményei szerint alakul 46, hanem gyakran válik spekulációk tárgyává. Néha buborék keletkezik, akkor a részvények értéke gyorsan növekedik, a beruházók pedig a nagy haszon lehetőségét látják maguk előtt. Egy nap ez a buborék kipukkan 47, és a részvények értéke összedől. Néhányan nyernek rajta, néhányan veszítenek. Néhányan ráfizetve kapzsiságukra, és a gyors haszon 45 A világon három nagy hitelminősítő, rating ügynökség minősíti az országok többségét annak alapján, mennyire képesek törleszteni adósságaikat. Minél nagyobb a valószínűsége a törlesztésnek, annál magasabb a ratin, a besorolás, és alacsonyabb a kockázati pótlék az államkötvények pénzpiaci értékesítésénél. Például Németország, amelynek a lehető legjobb a minősítése (AAA), kötvényeiért csak 2,8 % os kamatot fizet. A rosszabb minősítésű, az euróövezet második legmagasabb adósságával rendelkező Olaszország pedig 6 % ot. 46 A részvények úgynevezett alapvető értéke. 47 Például az internetes részvények 2000 ben, és jelenleg a buborék minden jelét teljesíti az arany ára. 10

11 kilátására, ezek után adósságokba jutnak, és mindenüket elveszítik. Néha a bankokról van szó, akik menedzserei összetévesztik a tőzsdét a kaszinóval, és csődbe viszik azt a bankot, melynek dolgoznak. Lehet, hogy megfelelő lenne elgondolkodni a bankokra vonatkozó szabályok szigorításán, hogy magasabb legyen a topmenedzserek személyi felelőssége. A részvényárak esetleges csökkenése azonban nem lehet ok az európai stabilitási mechanizmus támogatására. 8.4 Állítólag recesszió lesz Igen, de a recesszió így is, úgy is bekövetkezik. Egyszerűen egész Európa 48 átlagon felül élt, és a bulinak vége. Az államok nem gyárthatnak újabb adósságokat, ami azt jelenti, hogy alacsonyabbak lesznek a közkiadások. Ezzel csökken a fogyasztás, és logikusan, csökken a termelés is. Ez azt jelenti, hogy csökken a bruttó hazai össztermék, és már meg is született a recesszió 49. A világban lévő recesszió biztos nem függ össze Görögország csődjével. A görög gazdaság az uniós gazdasági termelésének csak 2 százalékát teszi ki (és a világgazdaságnak kevesebb, mint 5 ezrelékét), ami egyszerűen jelentéktelen mennyiség. De pontosan arra az esetre kell felkészülnünk, ha bekövetkezne a recesszió. Szlovákiának szüksége lesz a pénzre a beruházási programok miatt, mint például az autópályákra, magasabb munkanélküli segélyekre, stb. 48 Természetesen az USA is, de ott úgy döntöttek, elhalasszák a spórolást. 49 A gazdasági teória szerint a recesszió az, amikor a GDP két egymást követő negyedévben csökken. Kimerem jelenteni, ez semmi azokhoz a milliárdokhoz képest, amit Szlovákia ad ki a görög nyugdíjakra, stb. Még egy fontos érv: ha bekövetkezik a recesszió, az Európa minden államát érinteni fogja, függetlenül attól, hogy bevezette e az eurót, vagy nem. Ennek ellenére Nagy Britannia, Svédország és Csehország (azon országok, melyek nem vezették be az eurót) már régebben bejelentették, hogy egy centet sem adnak sem Görögországnak, sem más problémás országnak. Szemmel láthatóan a recesszióról szóló kijelentések csak ijesztgetések. 8.5 Állítólag blokkoljuk az uniót Az ideiglenes európai stabilitási mechanizmusra elegendő volt a tagállamok tőkéjének 90 százaléka 50, de a mechanizmus megemelésére már 100 százalék szükséges, ami nem korrekt módon, hatalmas nyomást gyakorol minden országra abban az értelemben, hogy: megértsük, hogy nem akarjátok megemelni az ideiglenes mechanizmust, de fogjátok fel, hogy az egész uniót leblokkoljátok. Az igazság azonban az, hogy az uniós kollégáknak legalább négy lehetőségük van arra, hogyan ne hagyják magukat leblokkolni Szlovákia által. Először is, egyszerűen megváltoztatják a szerződést, hogy a mechanizmus megemeléséhez is elegendő legyen a tőke 90 százaléka. Másodszor, teljesen kizárják Szlovákiát az ideiglenes stabilitási mechanizmusból. Harmadszor, az EKB folytatja az olasz és spanyol kötvények felvásárlását. Igaz, ez az EKB szabályainak szigorú megszegését jelenti, de ahogy már többször is láthattuk, a saját szabályaik nem tartoznak azon dolgok közé, amelyekhez Trichet úr szentül ragaszkodna. Negyedszer, azok az államok, amelyek azt gondolják, hogy az adósságválságot 50 Szlovákia részesedése 0,9935% 11

12 újabb adóságokkal tudják megoldani, továbbra is adhatnak kölcsön, de bilaterálisan. Pontosan úgy, ahogy azt először tették Görögországgal. A valóság azonban az, hogy a konszenzuális döntést 51, nyomásként használják azon tagállamok ellen, amelyeknek eltérő a véleménye. Először azt mondják, hogy a konszenzuális döntés jó, mert egy lábbal már a küszöb túloldalán vagyunk, aztán meg azt mondják, hogy mégsem blokkolhatunk le mindenkit. 9 Miért kezdte felvásárolni az olasz kötvényeket az ECB? Görögországhoz hasonlóan, Olaszország is évek óta átlagon felül élt, és soha sem kellett volna bevenni őt az euróövezetbe, mert sosem teljesítette a Konvergencia, közadósságra vonatkozó kritériumát 52. Ennek ellenére bekerült az euróövezetbe, és folytatódott a pénzszórás. Ma Görögország után Olaszország a második legjobban eladósodott állam. Adóssága a bruttó hazai össztermék 120 százalékának felel meg, és az ország logikusan magasabb kamatot fizet, mint például Németország. Természetesen az európai politikusoknak köszönhetően (akik már másfél éve oldják a válságot, de még semmit sem sikerült megoldaniuk), a piacon bizonytalanság uralkodik 53, és ezért az olasz kötvényre vonatkozó kamatok 6 százalék fölé nőttek. Ez 51 Olyan döntés, amelynél mindenki beleegyezése szükséges, vagyis a vétó joga. 52 A Konvergencia kritériumok szerint az állam közadósság legtöbb 60 % lehet, Olaszországnak az euróövezetbe lévő belépésekor 90% os volt a közadóssága. 53 A valóság sokkal inkább az, hogy a tőzsde nagy játékosai felfogták, hogy az EKB a végzetekig folytatja a megmentést, függetlenül attól, hogy pont ezt nem kellene csinálnia, így ellene játszanak. Butaság lenne tőlük, ha nem ezt tennék, nekünk pedig ez újabb milliárdjainkba kerül. teljesen érthető, mert a kamat két részből áll, a pénzek értékéből valamint a kockázati pótlékból, és magasabb kockázat esetében a kamat is magasabb. Az, hogy az ECB elkezdte felvásárolni az olasz kötvényeket, pofátlanság. Az ECB nak erre nem volt semmilyen joga. Az ECB vezetője, Trichet úr, és a Banki Tanács többi tagja, köteles betartani a szabályokat, nem pedig változtatni azokat. Az ECB céljai szent dolog kell, hogy legyenek számukra, a legfontosabb cél pedig a valuta, és az árak stabilitásának megtartása (tehát ellenőrzés alatt tartani az inflációt), ahogy azt megígérték a polgároknak az euróövezet létrehozásakor. Egy tagállam kötvényeinek felvásárlása csak azért, mert megnőtt a kamat, ellentétes ezzel a céllal, és minden más élvvel, amilyen például az EKB függetlensége a tagállamok kormányaitól. Az egyetlen, ami segít Olaszországon, ha elkezd spórolni, hogy ne produkáljon évről évre újabb adósságokat. Az olasz képviselők például nem keresnének nettó 15 ezer eurót havonta, a politikusok szállítása pedig nem kell, hogy egy milliárd euróba kerüljön évente. Az olaszok ezen kívül eladhatnak néhány állami vállalatot is. Azonnal pénzhez juthatnak, ha eladják az állami aranyuk egy részét. Olaszország 2500 tonna arany tulajdonosa több, mint 100 milliárd euró értékben. Röviden, egyetlen ésszerű érv sincs az mellett, hogy az EKB csak egyetlen egy olasz kötvényt is megvásároljon. Természetesen, senki se várja, hogy Olaszország most spórolni kezd. Miért is tenné? Hisz az EKB megmenti őt, ha szükséges. Végül is, az olasz miniszterelnöknek ennél kellemesebb kötelességei vannak. 10 Segítenek az eurókötelezvények? Az euró kötvényeket (eurobond) az euróövezet összes tagállamának közös kötvényeihez lehetne 12

13 hasonlítani. Közös kezeskedéssel, és egységes kamattal. Július végéhez a 10 éves kötvényekre vonatkozó kamat Németországban 2,6%, Olaszországban 5,9%, Spanyolországban 6,1%, Portugáliában és Írországban 11%, és Görögországban 15%. A kamat magassága tükrözi az adott ország kockázatát, valamint jelentős nyomást gyakorol az adósság csökkentésére, tehát megszorító intézkedésekre ösztönöz. Az eurókötelezvények kiadásával a fentebb említett kamatok egy egységes kamatszinten kötnek ki, mégpedig 4,6 % magasságban. Próbáljuk ezt elképzelni egy konkrét példán. Németország a kamatra évente körülbelül 33 milliárd euróval 54 fizet majd többet, mint eddig, miközben Olaszország körülbelül ennyivel fizetne kevesebbet az eddiginél. Azonban, minél jobban igyekszik majd Olaszország felelősségteljesen gazdálkodni, annál kisebb lesz az előny, mert annál kevesebb lesz az euró kötelezvény kamat és azon kamat közötti különbség, amit (a már spórolós) Olaszország egyedüliként fizetne. Most képzeljük el, hogy Olaszország egy nap semmilyen hiányt nem produkálna, és elkezdené csökkenteni közadósságát. Ekkor előfordulhat, hogy az a kamat, amelyet Olaszország fizetne, ha saját magát finanszírozná, alacsonyabb lenne, mint az a kamat, amit azért kell fizetnie, mert az eurókötvényeken keresztül finanszírozza magát. Az eredmény az lesz, hogy Olaszország ráfizetne arra, ha ésszerűen gazdálkodna. Más szóval, az euró kötelezvények csökkentik az ésszerű gazdálkodásra való ösztönzést, és ellenkezőleg, újabb adósságok produkálására ösztönöznek Forrás: IFO Hivatal, 2011, Olyan mérlegelések is felbukkantak, melyek szerint az államok csak a GDP jük 60 % ig kapnak pénzt az eurókötvényekből, a többit saját maguknak kell finanszírozni. Függetlenül attól, hogyan is nézne ki ez a 11 Miért áll ki mindenki az eurósánc mellett, csak Szlovákia ellenzi? Lássuk, ki az, aki támogatja az európai stabilitási mechanizmust. Trichet, az ECB elnöke, Barosso, az Európai Bizottság elnöke, és Junker, az európai pénzügyminiszterek elnöke. Természetes, hogy ezek az urak, és a többi uniós bürokrata támogatja a mechanizmust, ellenkezőleg ugyanis be kellene vallaniuk, hogy hibáztak, ezt pedig ezekben a körökben nem szokás. Miért kellene, mondjuk Trichet nek, az ECB elnökének októberben nyugdíjba vonulnia úgy, hogy az ECB több tíz milliárd eurós adósságot produkált 56, és így rontani saját személyi tekintélyét? Vagy, miért kellene, hogy Barosso, az Európai Bizottság elnöke bevallja, hibát követett el (éveken át engedte, hogy Görögország többszörösen magasabb hiányt produkáljon, mint azt a Konvergenciakritériumok engedélyezik), és így feleslegesen gyengítené saját hatalmi pozícióját? Röviden, mindenki támogatni fogja Brüsszelben ezt a butaságot az eurósánccal, az utolsó csepp vérig. Függetlenül attól, hogy ez milyen gazdasági, és politikai költségekkel jár. Itt van továbbá az euróövezet 17 állama. Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország nem fogják ellenezni a mechanizmust, hisz pénzt kapnak belőle (vagy nemsokára kapni fognak), hogy folytathassák adóssághalmozásukat. Marad 12 állam. Málta és Ciprus azon államok, akik szorosan össze vannak kötve a PIIGS el, és várhatóan szabály a gyakorlatban, az európai politikusok már annyiszor megszegték saját szabályaikat, hogy szinte biztos, ezt a szabályt is megszegnék az után, hogy a tagállamok legtöbbje elérné a 60 % os határt. 56 Az ECB, irányelveivel ellentétben, több tíz milliárd euró értékben vásárolt görög kötvényeket. Ha valóban sor kerülne Görögország csődjére, akkor a bankok is veszteségesek lennének, az EKB pedig úgyszintén. 13

14 nemsokára szintén nyújtani fogják tenyerüket. Itt van Belgium, amely már több mint egy éve kormány nélkül van, így azt kipécézhetik a pénzügyi piacok, és ő lehet a következő jelölt a mechanizmus pénzére. Szlovéniának igaz alacsony a közadóssága, de már harmadik éve produkál magas hiányt, és szintén előfordulhat, hogy nemsokára nyújtani fogja tenyerét, utána pedig már csak kapná a pénzt, de nem adna semmit. Ezek az államok logikusan támogatják a mechanizmust. Marad 8 állam. Németország és Franciaország biztosan támogatja, mert esélyük van arra, hogy európai gazdasági politikájukkal hatalmat nyerjenek az egész EÚ felett. Ebbe a csoportba tartozik Luxemburg is, amely, mint a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó ország, nagyon jól megél az euróövezet többi államának egyre magasabb adósságaiból, ezen kívül az euróövezet finanszírozásánál kitett aránya a legalacsonyabb a GDP hez mérve 57. Marad 5 állam. Finnország a többi állam háta mögötti kétoldali tárgyalások által kiharcolt egy egyoldali egyezséget 58 a Görögországnak szánt kölcsönért biztosításként, amely megtartása nélkül, nem vesz részt a kölcsönben. Bár a tárgyalások ebben a pillanatban még nem értek véget, ez világos bizonyítéka annak, hogy a finnek látják, milyen csapda fenyegeti őket, és a mechanizmus ellen súlyos fenntartásaik vannak. Észtországban csak az év elején vezették be az eurót, ezért nem sok mindent 57 Ellenkezőleg, Szlovákia részvétele az ideiglenes mechanizmusban a GDP hez való arányhoz mérve a legmagasabb. 58 Egy konkrét biztosítékról van szó, amellyel az adós kezeskedik hitelezőjének kötelezettségéért. Az egyoldali egyezség az után jön létre, ha az adós képtelen teljesíteni a megegyezett kötelezettségeit. Tipikus példa erre a lakásra vonatkozó zálogjog, amely a finanszírozás tárgya. tudni az ország álláspontjáról. Lehet, hogy még nem múlt el az euró miatt érzett eufóriájuk. Marad Ausztria, Hollandia és Szlovákia, azon országok, ahol (Finnországgal együtt) a legnagyobb a stabilitási mechanizmus iránti ellenszenv. Ez, sajnos túlságosan kevés ahhoz, hogy az ésszerű megoldás győzedelmeskedjen. Mellesleg, csak a politikusokról beszélünk. Mindenki mást, újabb adóságokkal megmenteni akaró nagyvonalúságukhoz hozzátartozik az is, hogy idegen pénzzel mentenek. Találni viszont sok elismert közgazdászt 59, akik teljes komolysággal állítják, hogy Görögországnak csődöt kell jelentenie, (hogy sor kerülhessen az igazi haircut ra) vagy, hogy el kell hagynia az euróövezetet. Ezek után jelentősen le kellene értékelnie új valutáját. A leértékelés ilyen esetben nem kell, hogy valami negatívat jelentsen, ellenkezőleg, hozzásegíthet a görög gazdaság versenyképességének növeléséhez, amivel segíthet visszajuttatni Görögországot a tőzsdére. Olyan véleményekkel is találkozom, melyek szerint az Európai Bizottság a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank sok szakembert foglalkoztat, ők pedig csak nem tévednek. Nos, először is, meg kell érteni, hogy akinek kenyerét eszem, annak a nótáját fújom, és a legtöbb politikusnak megfelel, hogy az eurósánc lehetővé teszi számukra a további pénzszórást és a szavazatok megvásárlását. Ezért az általuk fizetett szakemberek is főleg azt állítják, ami a politikusoknak kedvez. Másodsorban, ezek az úgynevezett szakemberek, alig egy évvel ezelőtt még azt mondták, hogy Görögország 59 Például Kenneth Rogoff, Alan Greenspan, Hans Werner Sinn, vagy az a 189 német makrogazdasági professzor, akik 2010 februárjában aláírták azt a német kormánynak címzett felhívást, melyben kérték, ne támogassa a Görögországnak szánt kölcsönt. 14

15 2012 ben visszakerülhet a tőzsdére, ezen kívül az átmeneti eurósáncnál majdnem 200 milliárd euróval tévedtek, stb. A szakemberek helyett inkább az egyszerű paraszti észre támaszkodnék. Más a helyzet, ha a választókat figyeljük, például Németországban. A mechanizmus ellen jelentős az ellenszenv, elég, ha különféle internetes vitákat figyeljük 60. És ha már Németországról beszélünk, ott sem létezik koalíciós többség, a mechanizmus megszavazásához szükség lesz az ellenzék szavazataira is. 12 Hogyan tovább? Megértem, hogy Szlovákia kis ország, de nem kell túlzásba vinni a szolgalelkűséget. Ha egyszer létezik vétójog, akkor élni kell vele, például akkor, ha hatalmas gazdasági károkat akarunk elkerülni. Jó lenne, ha kicsivel több önbizalmunk lenne, és tudatosítanánk, hogy Szlovákia érdekei nem mindig egyeznek más országok érdekeivel. Egyetértek azon állítással, hogy itt már nem csak Görögországról van szó. Arról van szó, hogy épp ebben a pillanatban alakul (az euró megmentése ürügyével) az európai központi kormány. Ott nem csak közös valutánk, hanem közös adósságunk, közös adónk is lesz, és középtávon a nemzeti hatáskörök minimálisra csökkennek. Fel kell fogni, hogy abban az esetben Szlovákia szinte már semmiben sem dönthetne. Ezen a helyen kérdem KDH s kollégáimat, miért ellenzik az adók harmonizálásáról szóló javaslatot, emellett azonban támogatnak valami sokkal veszélyesebbet, aminek az adóharmonizálás csak egy kis részét képezi. Annak, ami most alakul, a KGST csak felhígult változata volt. Figyelmeztetek, ez nem az az euróövezet, amelybe 2009 ben beléptünk. Érvényesülnie kellett néhány szabálynak, de ma mindegyiket megszegik. Az átmeneti és a tartós eurósánc az éves állami költségvetés egy másfélszeresébe kerül. Ezen kívül sehol sincs megírva, hogy az eurósánc emelésével kapcsolatos kísérletek ezzel véget értek. Ez egy gazdasági árulás. Úton vagyunk a gazdasági jobbágyság felé. Kérdezte valaki az embereket, vajon akarják e ezt? Minden felmérés világosan mutatja, hogy az emberek nem akarják az eurósáncot. Népszavazásra pedig nincs elegendő akarat koalíciós partnereinkben. Olyan koalíció vagyunk, melynek kormányprogramjában szóról szóra a következő áll 61 : Az Európai Unió szintjén Szlovákia a költségvetési szabályok (Stabilitási és Növekedési Paktum) szigorítását szorgalmazza, miközben a változások része kell, hogy legyen azon ország irányított csődjének lehetősége is, amely felelőtlen költségvetési politikát alkalmaz, valamint egyéb mechanizmusok, melyek hozzájárulnak a szabályok betartásához. Koalíciós partnereink most ennek az ellenkezőjét szorgalmazzák. Erre azonban nem kaptak mandátumot a választóiktól 62. A mechanizmus parlamenti ratifikálása olyan döntés lesz, amely hosszú távon, és nagy mértékben károsítja Szlovákia polgárait. Az SaS ehhez nem járul hozzá. 60 Például az az interjú, melyet velem készített a Die Welt lap, 2010, augusztus 26 án, amelynél a több mint 400 hozzászólás 98 százaléka az eurósánc ellen szólt. 61 És valami hasonló szerepel a kormánypártok választási programjában is. 62 Szlovákia lakosainak több mint 60 százaléka ellenzi a Görögországnak szánt kölcsönt. Forrás: AVVM. 15

16 Az EURÓSÁNC jelenti a legnagyobb veszélyt az euróra, mert az adósságválságot újabb hitelekkel kezeli!!! Ing. Richard Sulík SaS elnök Miért alakultunk, és mi a célunk A menedzseri és vállalkozói szférából érkező, szakemberekből álló csoport, amely mögött már jelentős munka áll egy nap úgy döntött, nem szidja tovább a szlovákiai viszonyokat, és politikai pártot alapít. Senki közülük nem volt politikus, de összekötötte őket a célratörés és a kitartás. Az élet megtanította őket arra, hogy a tisztességes és felelősségteljes cselekedet nem csak a személyes boldogságot garantálja, hanem a társadalom működésének alapja is. Mindig mindennél jobban hangsúlyozták az egyéni szabadságot, az igazságos szabályok keretein belül, valamint az egyén esélyét a sikerre. Így alakult meg 2009-ben a Szabadság és Szolidaritás jobb-liberális párt, a büszke és szabad polgárok pártja, akik úgy döntöttek, saját kezükbe fogják a sorsukat. Az elsődleges céljuk azon dolgozni, hogy hatékonyan és igazságosan működjön az ország. Szlovákia modernizálásának legnagyobb gyengéje a bürokratikus közszféra, melyben nagy mértékben jelen van a korrupció. Olyan társadalomban, melyben nehezítik az igazsághoz és a jogérvényesítés vezető utat, nem lehet hatékonyan megvalósítani a liberális szabadságeszméket és a polgári szolidaritás lehetőségeit. Nem azért léptünk be a politikába, hogy lopjunk, hanem azért, hogy a gyerekeink ne meneküljenek el Szlovákiából. Az a célunk, hogy Szlovákia normális, működő ország legyen, ahol a polgár szabadon élheti saját életét a nélkül, hogy az állam egcecíroztatná.

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A gazdasági helyzet alakulása

A gazdasági helyzet alakulása #EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez #FutureofEurope #EURoadSibiu GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KONVERGENCIA AZ EU-BAN: A FŐBB TÉNYEK 1. ábra:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 33,0% 13,0% 14,0% 8,0% 28,0% 12,0% 16,0% 10,0% 32,0% 34,0% 24,0% 9,0% 38,0% 27,0% 2,0% 15,0% 13,0% 15,0%

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN december 28.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN december 28. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN 2018. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2018-BAN 2. A 2019. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat...

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 215. április 21. Jelentés a 214. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,4, illetve

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?

Részletesebben

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011.

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011. Raiffeisen Euró Likviditási Alap Féléves jelentés 2011. I. A Raiffeisen Euró Likviditási Alap (RELA) bemutatása RAIFFEISEN EURÓ LIKVIDITÁSI ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2011. 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti

Részletesebben

Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást

Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást Horbulák Zsolt.. Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást Közgazdász-vándorgyűlés Debrecen 2018. szeptember 7. Szlovákia Megalakulása: 1993. január 1. Kiterjedése: 49 035 km 2 Lakosainak

Részletesebben

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

Szigorodtak a hitel-felvétel feltételei

Szigorodtak a hitel-felvétel feltételei 2010 március 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Az elmúlt egy-két évben jelentősen megemelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, de a forint alapú hitelek

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 23. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 23. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. április 23. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 3,, illetve

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 213. október 21. Jelentés a 212. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 3,7, illetve

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról október 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról október 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról 2010. október 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat a kormányzati hiány- és adósságadatokat 1 jelenleg 26 országra vonatkozóan

Részletesebben

A kilábalás ben megtorpan.

A kilábalás ben megtorpan. Válság Európában és Magyarországon g Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. 2007 óta bankválságnak indult Világ: pénzügyi-gazdasági gazdasági válság hatalmas gazdasági

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 23. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 23. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 23. Jelentés a 211. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-27-ek tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 4,1, illetve 4,5%-a Az

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU

Részletesebben

Miért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság Puha költségvetési korlát és válság Görögországban Győrffy Dóra, PPKE-BTK Előadás A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Mibe fog ez nekünk kerülni?

Mibe fog ez nekünk kerülni? Mibe fog ez nekünk kerülni? Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott EMR 2 rendszerbe. A méltányos

Részletesebben

Kifizetési összefoglaló: Az alábbiak csak a termék legfőbb tulajdonságait foglalják Kibocsátó:

Kifizetési összefoglaló: Az alábbiak csak a termék legfőbb tulajdonságait foglalják Kibocsátó: NYILVÁNOS KIBOCSÁTÁS: 3 ÉVES FELTÉTELESEN TŐKEVÉDETT, A BOEING CO. AND SEADRILL LTD. RÉSZVÉNYEIHEZ KÖTÖTT, EURÓBAN DENOMINÁLT VISSZAHÍVHATÓ KÖTVÉNY KIBOCSÁTÓ: SG ISSUER, GARANCIAVÁLLALÓ: SOCIÉTÉ GÉNÉRALE

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN reprezentatív felmérés a 1 év feletti lakosság körében (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna) 11. augusztus Főbb megállapítások 1 A

Részletesebben

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE A STANDARD CÉLJA A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2

Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2 Gazdasági jelentés pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2 Gazdasági és monetáris folyamatok Áttekintés 2017. március 9-i monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács megállapította, hogy igen jelentős

Részletesebben