2011. június Egy különleges árupiaci termék

Átírás

1 CIB VÉLEMÉNY ARANY Egy különleges árupiaci termék Minden az enyém! - szólt a vas. Minden az enyém! - mondta az arany. Mindent elveszek! - szólt a vas. Mindent megveszek! - mondta az arany. ( Alekszandr Szergejevics Puskin) Immár több mint 10 éve a bika az úr az arany piacán. A nemesfém jegyzése az idei évben újabb és újabb történelmi csúcsokat döntött, unciánkénti jegyzése meghaladta az 1500 dollárt. Ahogy ilyenkor lenni szokott, megjelentek a potenciális összeomlásról szóló forgatókönyvek, és a további száguldást - az akár 5000 dolláros árat - elırevetítı prognózisok is. Miután az elmúlt hónapokban ismét az érdeklıdés középpontjába került az arany, jelen írásunkban összefoglaljuk az arany piacát az elmúlt idıszakban meghatározó, és az árfolyamalakulást a következı idıszakban várhatóan befolyásoló tényezıket. Az igazság minden bizonnyal - mint mindig- a két véglet között lesz: a kereslet-kínálati viszonyok és az arany árát meghatározó egyéb tényezık alapján nincs ok jelentıs negatív korrekcióra az árfolyamban, de a jelenlegi ár triplázódása sem reális forgatókönyv néhány éven belül. 10 éve tart a ralli A nemesfém ára az 1970-es évek eleje, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása óta egy emelkedı trendben mozog, de az arany bikapiacának kezdetét áprilisára teszik. A 80-as évek elején az Irak és Irán közötti háború, késıbb Afganisztán szovjet megszállása, korábban pedig a második olajválság (ami a fejlett országokban az infláció megugrásával járt) hajtotta fel a keresletet. A 2001 óta tartó drágulás mögötti legfontosabb tényezık a viszonylag gyengébb kínálati oldal, a kitermelési költségek jelentıs emelkedése, a szeptember 11-i események után felerısödı geopolitikai kockázatok, a keresleti oldalon megjelenı új és nagy piaci szereplık, a növekvı félelmek a globális egyensúlytalanságokkal kapcsolatban, és ezzel összefüggésben a dollár gyengülése, illetve a további gyengülésre vonatkozó várakozások. A legutóbbi idıszakban pedig a globális pénzügyi és gazdasági válság, illetve ennek következményei hatottak támogatólag az arany árfolyamára. A kockázatkerülés erısödése, a jegybankok magatartásában bekövetkezı változás, a globális infláció gyorsulásával kapcsolatos félelmek, az európai adósságválság mind a rallit segítették. Mindeközben 2010-ben a világgazdaság újra növekedı pályára állt, így az erıs befektetési célú 1

2 kereslet mellett az ipari felhasználás normalizálódása, az ékszerkereslet erısödése és a beolvasztás gyengülése is támogatta az árakat. 1 Összességében áprilisa óta az arany unciánkénti jegyzésára majd meghatszorozódott, a jelenlegi válság kitörése óta pedig közel 230%-ot emelkedett. Reálértelemben azonban a jegyzés még messze nincs történelmi csúcson. 2 AZ ARANY UNCIÁNKÉNTI ÁRA DOLLÁRBAN (1978/ /5) AZ ARANY UNCIÁNKÉNTI ÁRA DOLLÁRBAN (2007/7-2011/5) 10-d. 08-d. 06-d. 04-d. 02-d. 00-d. 98-d. 96-d. 94-d. 92-d. 90-d. 88-d. 86-d. 84-d. 82-d. 80-d. 78-d. 10-d. 09-d. 08-d. 07-d. 07-j. 10-j. 09-j. 08-j. CINK FONTOSABB ÁRUPIACI CIKKEK TELJESÍTMÉNYE 2011 MÁRCIUS 31-IG BRENT DJ UBS Energy Index DJ UBS Grains Index DJ UBS Livestock Index DJ UBS Softs Index S&P GS Commodity Index DJ UBS Commodity Index R/J CRB Commodity Index 1M -6,4% 4,7% 7,3% -2,5% 6,0% -2,4% 1,3% 1,0% 0,1% 3M -4,3% 26,9% 8,7% 2,1% 8,9% 11,6% 11,2% 4,4% 8,0% 6M 6,5% 44,0% 16,0% 28,5% 12,4% 49,3% 26,1% 22,5% 26,7% 12M -1,8% 44,2% 4,1% 56,5% 10,0% 98,5% 21,0% 26,9% 30,2% 3Y 0,7% 17,0% -59,1% -14,3% -16,4% 79,2% -34,0% -15,5% -7,0% 5Y -12,6% 78,7% -64,7% 55,4% -35,1% 28,4% -16,1% 12,5% 18,4% 3Y CAGR 0,2% 5,4% -25,8% -5,0% -5,8% 21,5% -12,9% -5,4% -2,4% 5YCAGR -2,7% 12,3% -18,8% 9,2% -8,3% 5,1% -3,5% 2,4% 3,4% ARANY EZÜST PALLÁDIUM PLATINA ALUMÍNIUM RÉZ ÓLOM NIKKEL ÓN 1M 2,0% 13,1% -4,3% -2,2% 2,7% -4,6% 7,3% -9,6% -1,9% 3M 2,4% 23,4% -3,1% 1,2% 6,1% -1,9% 6,3% 8,1% 18,5% 6M 10,1% 71,6% 34,9% 6,7% 12,3% 16,7% 20,2% 11,5% 28,5% 12M 29,0% 116,4% 59,1% 7,6% 13,6% 20,0% 28,3% 4,6% 72,4% 3Y 54,2% 110,5% 74,1% -11,4% -11,4% 10,3% -2,6% -12,5% 54,2% 5Y 146,4% 230,7% 121,6% 62,2% 5,0% 73,6% 126,3% 73,5% 286,4% 3Y CAGR 15,5% 28,2% 20,3% -4,0% -4,0% 3,3% -0,9% -4,4% 15,5% 5YCAGR 19,8% 27,0% 17,3% 10,1% 1,0% 11,7% 17,7% 11,6% 31,0% 1 Válságos idıkben - különösen a Közel-Keleten - bevett szokás az aranyékszerek eladása, melyeknek egy jó részét beolvasztják. A háztartások ebbıl a forrásból egészítik ki a rendelkezésre álló jövedelmet. 2 Az aranyárfolyam alakulását rengeteg faktor befolyásolja. Empirikus tanulmányok - Levin&Wright (2006), Stars&Tran (2007), Attie&Roache (2009), illetve Artigas (2010) - a legfontosabb befolyásoló faktoroknak a növekedést, az amerikai inflációt, a globális pénzmennyiség és a likviditás alakulását (áttételesen ez az inflációval van összefüggésben), valamint a dollár teljesítményét találták. 2

3 Bármi is történik, az arany drágul A fenti bevezetıbıl kis túlzással úgy tőnhet, hogy a világgazdaságban, a politikában vagy a globális pénzügyi rendszerben bármi is történik, legyen az jó, vagy rossz, az arany profitál belıle. Ez adja a nemesfém különleges státuszát és különbözteti meg a többi árupiaci terméktıl, vagy befektetési formától. Az arany hagyományosan monetáris eszköznek, e mellett menedékinstrumentumnak számít (a devizákkal ellentétben például értékét nem befolyásolja egy adott ország gazdaságpolitikája, egy adott ország inflációja nem erodálja értékét), értékmegırzı funkciója rendkívül erıs, emellett fedezetként szolgál az infláció és a dollár gyengülése ellen. Nagy mennyiségben használják ékszerkészítés céljára, de ipari felhasználása is jelentıs. Jellegzetessége, hogy nem kapcsolódik hozzá hitelkockázat, a fizikai arany birtoklása nem jár partnerkockázattal, magas az érték-mennyiség rátája, könnyen átruházható, alacsonyak a szállítási, raktározási költségek, és nem utolsósorban tartós árucikk (nem fogyasztjuk el; amit kitermeltek aranyat, az a kopástól eltekintve jelenleg is rendelkezésre áll). Ráadásul az aranypiac az egyik leglikvidebb és legmélyebb az árupiacok közül. A 70-es évektıl kezdıdıen a kilencvenes évekig elsısorban az infláció elleni védelmi funkció érvényesült az arany esetében: tipikusan prociklikusan viselkedett: drágult, amikor az amerikai gazdaság erısödött és az infláció emelkedett. Ez a jellegzetesség természetesen nem tőnt el, de az utóbbi idıszakban felerısödött a biztonságos menedék szerepe is, vagyis rossz idıkben is drágul. Kereslet Az arany keresleti oldalát az ékszerkészítés, az ipari felhasználás, valamint a befektetıi kereslet (magánszférából, jegybanki és szupranacionális szervezetek részérıl) határozza meg. Az elsı két kategória jellemzıen prociklikusan viselkedik (ezt példázza, hogy a 2009-es korrekciót követıen 2010-ben a globális növekedés beindulásával mindkét csoportban nıtt a kereslet), míg a befektetési célú kereslet alakulása elválhat a gazdasági ciklusok alakulásától; sıt, az arany biztonságos menedék státuszának köszönhetıen el is válik, ahogy azt a közelmúlt folyamatai is bizonyítják. A befektetıi keresletet a diverzifikációs cél, az infláció és a dollár gyengülése elleni védelem, valamint a biztonságos menedék keresése motiválja. Az arany volatilitása alacsonyabb, mint a legtöbb más árupiaci terméké, negatívan korrelál nagyon sok más eszközzel, a legtöbb árupiaci termékekkel viszonylag gyenge a kapcsolata, így kitőnı diverzifikációs lehetıséget jelent. A befektetıi kereslet gyors növekedése ellenére a portfoliókban még mindig rendkívül alacsony az arany részaránya, az intézményi befektetık kezelésében lévı vagyon kevesebb mint 1%-át jelenti az arany. 3 Dél-Afrika 1905 és 2007 között hegemóniát élvezett a kitermelési oldalon, a 70-es években a teljes termelés 70%-a innen származott. 4 Az adatok forrása a World Gold Council. 3

4 A HETI HOZAMOK ÖTÉVES KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓJA (USD-BEN, 2011q1-ig) RJ CRB TR MSCI World ex US Russell 3000 BarCap US High Yield BarCap US Credit Dollár index -0,50-0,30-0,10 0,10 0,30 0,50 HOZAMOK ÉS VOLATILITÁS arany MSCI US MSCI ex US BarCap US Agg JPM 3M T-bill S&P GSCI Light hozam 6,8 7,1 4, ,9 4,3 3,2 volatilitás 15,6 17,2 17,8 3,9 0,3 15,3 hozam 4,1-36,5-43, ,9 4,1-37,7 volatilitás 31,3 34,9 39,6 5,6 0,5 36, hozam 29,6 30,7 34,6 6,3 1,4 24,3 volatilitás 18,4 24,4 26,6 4 0, hozam 29,5 13,2 6,2 6,5 0,5 17,1 volatilitás 14,4 17,4 19, ,6 Kínálat A kínálatban 1987 és 1999 között folyamatos emelkedés volt megfigyelhetı, az évezred elejétıl kezdıdıen azonban megtört a trend, és jó esetben is csak stagnálásról beszélhetünk. Az aranytermelés földrajzilag meglehetısen diverzifikált - ellentétben például az olajkitermeléssel -, így annak is kisebb az esélye, hogy egyegy ország vagy régió problémái, vagyis a geopolitikai fejlemények törést okozzanak a kitermelésben. Ugyanakkor a kínálati oldalt kordában tartja, hogy egyre kevesebb az új mezı, a meglévıkön pedig egyre drágább a kitermelés. A költségek folyamatos emelkedése támaszt nyújt az árfolyamnak. (Mindeközben a jegybanki kínálat is eltőnt a piacról - sıt, a jegybankok már nettó vásárlók - és az IMF is befejezte piaci eladásait). 4

5 A KITERMELÉSI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA (USD) cash all-inclusive , Kína és India az arany piacán is domináns szereplı Kína a világ legnagyobb kitermelıje, és a második legnagyobb fogyasztó a világon óta kereslete éves átlagban 14%-kal nıtt, 2010-ben 32%-kal bıvült, meghaladva a 700 tonnát. 4 A kereslet meghatározó részét továbbra is a Kínában egyre népszerőbbé váló aranyékszerek vásárlása adja (64%), de exponenciálisan nı a befektetési célú kereslet is (27%), miközben az ipari célú felhasználás (9%) egészséges ütemben bıvül, hiszen Kína egyre nagyobb szereplıj a globális elektronikai alkatrészgyártásban és összeszerelésben. Kína kereslete elırejelzések szerint a következı tíz évben megduplázódhat: a növekvı jövedelmek, a középosztály kiszélesedése, az életszínvonal emelkedése, a hagyományosan magas megtakarítási ráta mind az arany fogyasztási célú (ékszer) keresletének emelkedése irányába mutat a magánszemélyek részérıl, miközben a jegybank is várhatóan tovább növeli tartalékain belül az arany részarányát. Mindeközben a befektetıi érdeklıdés is erıs maradhat. Kínában mindössze 10 éve liberalizálták a piacot, 2001-ben törölték el a hatósági ármegállapítást, 2002-ben nyitott a sanghaji arany tızsde, és 2005-ben vált lehetıvé befektetési céllal arany vásárlás - így lényegében még a felhalmozás idıszakát éljük. A világ elsıszámú fogyasztója azonban India, ahol az aranynak tradicionálisan komoly kulturális és vallási szerepe van a társadalomban. Az elmúlt tíz évben itt is 13%-os átlagos növekedést mutatott a piac. Ezen az óriási piacon továbbra is jelentıs bıvülés várható, hasonló okok miatt, mint Kínában. Ráadásul Indiában egy fıre jutó fogyasztás még mindig csak 0,4 gramm (2009), ami alacsonyabb, mint az olasz vagy az amerikai érték. A gyors gazdasági növekedés és a rendelkezésre álló jövedelmek bıvülése már a tavalyi évben is érezhetı volt az ékszerpiacon, ahol újra beindult a növekedés, miközben a Közel-Keleten egyelıre csak stagnálásról beszélhetünk JEGYBANKI ELADÁSOK A CBGA KERETEIN BELÜL ( , tonna)

6 ITA FR június EKB India Hollandia Japán Oroszo Svájc Kína FR ITA IMF GER USA Tajvan Portugália Venezuela JEGYBANKI ARANYTARTALÉKOK (tonna) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ARANY ARÁNYA A JEGYBANKI TARTALÉKOKBAN Hollandia Venezuela Portugália Kína Japán Tajvan Oroszo India Svájc EKB GER USA Jegybankok eladókból vevık A központi bankok és más szupranacionális szervezetek már több mint 100 éve jelentıs nagyságrendben birtokolnak aranyat. Az arany felhalmozása az 1880-as években kezdıdött a klasszikus aranysztenderd rendszerhez köthetıen, a csúcson, a 60-as években a teljes föld felett lévı mennyiségnek több mint a fele jegybankok kezében volt. A Bretton Woods-i rendszer már nem a klasszikus aranysztenderd alapján mőködött, a sárga fémnek azonban kulcsszerepe maradt, hiszen a dollár árfolyama az aranyhoz volt fixálva, vagyis áttételesen, de az arany maradt a pénzügyi rendszer alapja augusztusában azonban az USA elhagyta a rendszert, a világ pedig belépett a lebegı árfolyamrendszerek korába, az arany csupán tartalékeszközzé vált. Ennek megfelelıen a rendszer összeomlását követıen a jegybankok megkezdték az aranytartalékok leépítését, 1980 és 1999 között 10%-kal esett vissza az állomány. A grafikonok azonban jól látszik, hogy a rendszerhez tartozó országok jegybankjai még mindig jelentıs arányban tartanak aranyat. Az ezredfordulóra azonban felerısödtek azok a félelmek, hogy a nem összehangolt jegybanki eladások destabilizálhatják a piacot, így 15 európai jegybank (az euróövezet bankjai, az EKB, a svájci és a svéd jegybank) aláírta az elsı jegybanki aranymegállapodást, amelyet azóta még két hasonló követett (Central Bank Gold Agreement, CBGA). Az egyezményhez informálisan több más központi bank is csatlakozott (USA, Ausztrália, Japán), míg mások deklarálták, hogy nem jelennek meg eladóként a piacon. Az elsı egyezmény alapján öt év alatt 2000 tonnában maximalizálták a piacra dobható mennyiséget, a második ötéves periódusban ezt 2500 tonnára emelték, majd a harmadik megállapodásban, 2009 augusztusában ezt 2000 tonnára, évi maximum 400 tonnára mérsékelték. Az elsı periódusban a jegybankok teljesen kihasználták a kvótát, a második periódusban azonban már érezhetı volt a szemléletváltás, az elmúlt néhány évben pedig 180 fokos fordulat következett be a jegybankok megatartásában. A második egyezmény vége egybeesett a globális pénzügyi krízissel, így az arany biztonságos menedék státuszának köszönhetıen érthetı módon a jegybankok szemében is felértékelıdtek az aranytartalékok; 2009-tıl kezdve drasztikusan visszaestek a CBGA3-ban résztvevı bankok eladásai. Mindeközben új szereplık jelentek meg a vételi oldalon, így a jegybankok, amelyek korábban jelentısen erısítették a kínálati oldalt, nettó értelemben vevıkké váltak a piacon. A jegybanki szektor nettó eladásai ban megfelezıdtek, 2009-ében 30 tonnára apadtak, majd ezután már nettó 87 tonnával a vételi oldalt erısítették, 6

7 amire 21 éve nem volt példa. Amíg az európai országokban hagyományosan magas volt az arany részaránya a tartalékokon belül, a gyorsan növekvı ázsiai országokban teljesen más volt a kiinduló helyzet. Ezek a gazdaságok exportvezérelt növekedési politikájuknak köszönhetıen óriási devizatartalékokat halmoztak fel, amelyek meghatározó része dolláreszközökben áll. A tartalékok exponenciális emelkedésével párhuzamosan egyre erısebb volt a diverzifikációs igény, amelyet értelemszerően erısített az amerikai fizetési mérleggel, annak fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanság és ezzel összefüggésben a dollár leértékelıdésétıl való félelem. A diverzifikáció már évekkel korábban elindult, fokozatosan nıtt más devizák (például az euró és a font) részaránya, de továbbra is a dollár maradt a domináns eszköz. A válság ráerısített erre a folyamatra, és mivel az amerikai problémák miatt egyre többen kérdıjelezik meg a dollár tartalékdeviza szerepét, miközben az euró jövıje is egyre borúsabb, ázsiai részrıl felmerült egy új szupranacionális deviza létrehozásának a gondolata is. Ez azonban egyelıre csak elméleti síkon létezik, így a központi bankok értelemszerően az arany felé fordultak. A jelentıs vásárlások ellenére Kínában és Indiában az arany súlya még mindig jóval alacsonyabb, mint a nyugateurópai gazdaságokban. (Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a tartalékokon belül átlagosan 40% az arany súlya, míg a feltörekvı világban ez a ráta mindössze 5%, vagy kevesebb.) A jegybankok magatartásában a közeljövıben újabb fordulat nem várható: a globális pénzügyi rendszerben még mindig rengeteg a bizonytalanság és a kockázat, így a fejlett jegybankok nem valószínő, hogy tovább csökkentenék aranytartalékaikat, míg Ázsiában a továbbra is dinamikusan emelkedı tartalékállomány diverzifikációja, valamint óvatossági motívumok játszhatnak szerepet a vételekben - vagyis a jegybankok immár tartósan a keresleti oldal szereplıivé válhatnak. Jegybanki eladások a harmadik CBGA alapján tonna EMU június 3-ig 7,1 1,0 ebbıl EKB Ausztria Belgium Franciaorszég Németország 5,8 0,8 Görögország 0,7 0,2 Málta 0,3 0,1 Hollandia Portugália Spanyolország Egyéb 0,2-0,2 Svédország Svájc IMF december 21-ig 129,1 52,2 Összesen 136,1 53,2 Fennmaradó kvóta 263,9 346,8 Jegybanki eladások a második CBGA alapján tonna Összesen EMU 352,2 385,8 352, ebbıl EKB 47,0 57,0 60,0 72,0 35,5 272 Ausztria 15,0 13,7 8,7 0,0 0,0 37 Belgium 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 30 Franciaország 115,0 134,8 115, ,1 572 Németország 5,4 5,3 5,1 4,8 4,9 26 Hollandia 55,0 67,5 14,0 19,5 9,0 165 Portugál 54,8 44,9 0,0 0,0 0,0 100 Spanyolország 30,0 62,5 149,3 0,0 0,0 242 egyéb 0,5 0,4 Svédország 15,0 10,0 10,0 10,0 15,0 60 Svájc 130,0 0,0 113,0 137,0 0,0 380 Öszesen 497,2 395,8 475, , Jegybanki eladások az elsı CBGA alapján tonna Összesen UK Hollandia Ausztria Svájc Németország Portugália Összesen

8 2011: felfutóban az ipari és az ékszerkereslet, továbbra is erıs a befektetıi érdeklıdés Az idei év elsı három hónapjában a kereslet 11%-kal emelkedett, a növekedés motorját a befektetési célú vásárlások, azon belül is a fizikai tömb és érme eladások tették ki - összhangban a piacokon uralkodó bizonytalansággal. A fizikai arany iránti kereslet erıteljesen nıtt Európában is, Németországban, Franciaországban és Svájcban például több mint duplájára nıtt elsı három hónapjához viszonyítva. Az ékszerkereslet is magára talált a 2009-es gyengébb évet követıen, a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan 2010-ben 11%-kal, míg 2011 elsı negyedévében éves szinten 7%-kal emelkedett. A növekedés motorját értelemszerően India és Kína adta, ahonnan a keresletnek közel kétharmada származik, a Közel-Keleten és a fejlett világban jóval alacsonyabb volt a növekedés (Európában például stagnálást láthattunk az ékszerek iránti keresletben). A jegybanki érdeklıdés is erıs maradt, az elsı negyedévben nettó 129 tonnányi vásárlást regisztráltak, ami meghaladja a tavalyi egész éves szintet. (Mexikó például 93,3 tonnával növelte aranytartalékait, így a teljes tartalékon belül 0,2%-ról 3,6%-ra nıtt az arany részaránya.) A kínálati oldalról eltőntek a jegybankok, és a beolvasztás is visszaesett, ezt azonban ellensúlyozta a kitermelés emelkedése: a termelés 7%-kal haladta meg az elızı évi szintet. Ezek a folyamatok az arany áralakulásában is leképezıdtek, a tavaly december végi 1400 dollár alatti szintekrıl 1500 dollár fölé kúszott a tızsdei jegyzés. Az euró válsága és az arany Az elmúlt idıszakban a globális piacokon az euróövezet perifériájának válsága, és a görög helyzettel kapcsolatos bizonytalanság erıteljesen befolyásolta a hangulatot. A görög - és ezzel összefüggésben az európai - kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok, bármi is lesz azonban a végkifejlet, az európai események kicsi eséllyel okozzák az arany iránti kereslet és ennek megfelelıen az arany árfolyamának összeomlását. Amennyiben a katasztrófát vizionáló forgatókönyvek valósulnak meg, a jegybankok részérıl jelentısen megnı az igény az alternatív tartalékeszközök iránt, ami a gyakorlatban az aranyat jelenti, és a kockázatkerülés erısödése, valamint a biztonságos eszközökbe való menekülés a befektetési célú keresletben is érdemi emelkedést okozna. Amennyiben egyik pillanatról a másikra minden európai probléma megoldódna, az pozitívan hatna a globális növekedésre, az ékszer és az ipari felhasználás emelkedhetne, de a jegybanki kereslet sem omalana össze: a folyamatosan emelkedı ázsiai tartalékokat látva világos, hogy a diverzifikációs igény folyamatos marad. Kilátások A GFMS elırejelzése szerint 2011-ben a teljes kínálati oldal 6%-kal bıvülhet a 2010-es 0,4%-os emelkedést követıen. A keresleti oldalon az elızı idıszak felfutását követıen az ékszerkereslet moderálódhat, az ipari felhasználás tovább nıhet. A jegybanki vásárlások is erısek maradhatnak és a befektetıi kereslet sem gyengül számottevı mértékben, annak ellenére, hogy a teljes keresleten belül a befektetıi kereslet részaránya historikusan magas szinten áll. (A teljes keresleten belül 2000-ben még mindössze 4%-ot, 2009-ben azonban már 45%-ot tett ki az ilyen célú kereslet.) A befektetıi keresletet a továbbra is laza monetáris kondíciók, az inflációs várakozások emelkedése és az euróövezet válsága miatti kockázatkerülés is erısíti. A piacon a fı mozgatórugót az idei évben is a befektetési célú kereslet alakulása jelentheti. Összességében bár az elmúlt idıszakban elért történelmi csúcsokat követıen reális esély van egy kisebb visszarendezıdésre - ami maximum néhány száz dolláros korrekciót jelenthet -, az éves átlagos aranyár nem valószínő, hogy számottevıen elmarad az 1500 dolláros unciánkénti szinttıl. 8

9 AZ ARANY IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSA tonna (bal) USD ,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% BEFEKTETÉSI CÉLÚ KERESLET ARÁNYA TUDTA-E ÖN Az arany atomszáma 79: minden atomjában 79 proton található Egy uncia arany 50 mérföld hosszúra nyújtható Egyetlen uncia tiszta aranyat egy 9 négyzetméteres lappá lehet nyújtani Az arany 1064 fokon olvad és 2808 fokon forr Az aranybányászat 100 millió embernek nyújt megélhetést világszerte Forrás: WGC 9

10 Egy uncia arany 31,103 gramm Fort Knox-ban tonna aranyat ıriznek Az egy unciás aranyrög ritkább, mint az 5 karátos gyémánt A kibányászott arany 60%-ából ékszer készül A valaha készített legnagyobb arany érme egy kanadai dolláros Maple Leaf, átmérıje 53 cm A valaha talált legnagyobb aranyrög, a Welcome Stranger 2316 unciát nyomott. Moliagulban Ausztráliában találták 1969-ben Forrás: WGC KAPCSOLATTARTÓK Elemzés Telefon: Márvány Zsolt, FI & FX sales vezetı Barta György, elemzı Kamattermékek Telefon: Jobbágy Sándor, elemzı Fenyvesi Sándor, üzletkötı Trippon Mariann, elemzı Verzár Zoltán, üzletkötı Devizapiaci üzletkötık Telefon: Részvényértékesítés Telefon: Márványi Katalin, üzletkötı Kertai Katalin, brokerage vezetı Huszár Zsófia, üzletkötı Tóth Eszter, üzletkötı Lángi Anita, üzletkötı Sütı László, üzletkötı Kelemen Péter, üzletkötı Borók Balázs, üzletkötı Diószegi Áron, üzletkötı Kelemen Gabriella, üzletkötı

11 Jelen befektetési ajánlást a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve utca 4-14.) készítette. Jelen befektetési ajánlás nyilvánosan hozzáférhetı információk alapján készült. A CIB Bank Zrt. az ajánlás készítése során, az elvárható szakmai gondosság mellett törekedett arra, hogy az elemzésben kizárólag pontos és hiteles információk kerülhessenek felhasználásra. Ennek ellenére, a forrásként használt adatok és információk pontosságáért és hitelességéért, valamint az ebbıl levont következtetésekért ide értve különösen a pénzügyi eszköz várható, jövıbeli árfolyamat a CIB Bank Zrt. felelısséget nem vállal. Ezen információk frissítése, vagy a jelen dokumentumban tárgyaltak alapján történı tanácsadás nem tartozik a CIB Bank Zrt. feladatai közé. Az ajánlásban foglalt vélemény bármikor megváltozhat anélkül, hogy azt a CIB Banknak nyilvánosságra kellene hoznia. Az ajánlásnak, vagy tartalmának felhasználásából, illetve azzal összefüggésben bármely más módon keletkezı esetleges veszteségekért a CIB Bank Zrt. felelısséget nem vállal. A CIB Bank Zrt. a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátót elızetesen nem tájékoztatta. A CIB Bank Zrt, munkatársai, valamint a szerzık a hatályos jogszabályok szerinti korlátozásokat figyelembe véve jogosultak az ajánlás tárgyát képezı pénzügyi eszközökben pozíciókat szerezni, saját számlás vagy megbízásos alapon ügyleteket kötni. Jelen ajánlás nem tekinthetı sem vételi, sem eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsnak, sem pedig szerzıdéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történı ösztönzésnek az ajánlás tárgyát képezı pénzügyi eszközök vonatkozásában, kizárólag az Ön tájékoztatására szolgál és az sem egészében, sem részleteiben nem másolható, illetve terjeszthetı. A CIB Bank Zrt. a befektetési ajánlás készítésében közremőködı alkalmazottai tekintetében alkalmazza a befektetési vállalkozásokról, az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény 77. és aiban foglalt rendelkezéseket. Az ajánlást készítı alkalmazottak a befektetési szolgáltatási tevékenységet végzı szervezeti egységektıl elkülönítve végzik tevékenységüket, juttatásuk nem függ a CIB Bank Zrt, illetve kapcsolt vállalkozásaik által végzett saját számlás ügyletek eredményétıl. A CIB Bank Zrt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felügyelete alá tartozik. A befektetési ajánlás a szerzıi jogról szóló évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll és a CIB Bank Zrt. valamennyi ebbıl eredı jogát fenntartja. A befektetési ajánlás készítésében közremőködı személyek: Barta György, Jobbágy Sándor és Trippon Mariann szenior elemzık. 11