TANULMÁNY ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT

Átírás

1 TANULMÁNY ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FINANSZÍROZÁSI PROGRAM INDÍTÁSÁRA MEGÚJULÓ ENERGIA BERUHÁZÁSOKHOZ megújuló energia beruházásokhoz 1

2 KEOP forrás-kihelyezési koncepció tanulmány célja A megújuló energiaforrást felhasználó projektek, illetve megújuló energiaforrás alapú energiatermelést megvalósító projektek megvalósulásának elősegítése a vissza nem térítendő pályázati támogatások mellett pénzügyi programokkal. 2

3 Helyzetelemzés dokumentum célja A megújuló energia projektek finanszírozási piacainak, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének és a piaci elégtelenségeknek a feltérképezése, annak érdekében, hogy az indítani szükséges pénzügyi programokról megalapozott döntések szülessenek. 3

4 Helyzetelemzés felépítése 1. Hazai helyzetkép 2. Kínálati oldal elemzése 3. Keresleti oldal elemzése 4. EU-tagállami jó gyakorlatok bemutatása 5. Trendelemzés 6. Probléma elemzés és következtetések megfogalmazása 4

5 Helyzetelemzés módszertana 1. Dokumentum elemzés 2. Kérdőíves felmérés 3. Interjúk lebonyolítása 4. Benchmark-elemzés 5. Trendelemzés 6. Probléma elemzés és következtetések megfogalmazása 5

6 Kínálati oldal elemzése 1. Kvantitatív felmérés (kérdőív) a. 33 db pénzügyi szervezet kérdőíves felmérése b. Finanszírozási tapasztalat feltérképezése c. Tapasztalattal rendelkező mélyinterjú alanyi kör azonosítása 2. Kvalitatív felmérés (mélyinterjú) a. Mélyinterjú készítése 10 db tapasztalattal rendelkező pénzügyi szervezettel b. Finanszírozási tapasztalatok becsatornázása c. Jövőbeni elvárások megfogalmazása a finanszírozás területén 6

7 Kínálati oldal elemzése Általános megállapítások intézményekre: 1. Kifejezetten a bankok és azon belül is nem túl nagy hányaduk, finanszíroz megújuló energia projekteket: a. 250 millió forint érték alatti, saját energiaigény kielégítését szolgáló projekteket beruházási hitel formájában; b. 250 millió forintot meghaladó energiatermelő projekteket projektfinanszírozás keretében; c. Ténylegesen megkötött ügyletek száma bankonként nem haladja meg a 10 db-ot; 2. A tőketársaságokra alapvetően jellemző: a. Nagy a piac iránti érdeklődésük; b. Tényleges ügyletszámuk alacsony, fő oka, a finanszírozott projektekben számukra nincs igazi eszközfedezet; c. Szükséges a bevételi oldal kiszámíthatósága, illetve az ezt biztosító stabil szabályozási környezet; 3. A garancia szervezetek minimális számú megújuló energia projekt számára nyújtottak biztosítékot, jellemzően vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódott. 7

8 Kínálati oldal elemzése Általános megállapítások a banki finanszírozásra: 1. A gazdasági válság óta finanszírozási szemlélet konzervatívvá vált, szigorúbb feltételek és alacsony kockázatvállalási hajlandóság; 2. A finanszírozáshoz szükséges források rendelkezésre állnak, azonban a gazdasági válság miatt megváltozott feltételeknek megfelelő projektek száma lecsökkent; 3. Az elmúlt öt év során megfelelő tapasztalatot szereztek, és felkészült szakértői hálózatot építettek ki; 4. A projektek finanszírozására nem alakítottak ki speciális pénzügyi terméket; 5. Előkészített, referenciával rendelkező technológiát alkalmazó, alátámasztott megtérüléssel és megfelelő biztosítéki rendszerrel rendelkező projekteket finanszíroznak; 6. A megtérülés mellett jelentősége van az adósságszolgálatnak való megfelelés bizonyítása; 7. A jelenlegi változó szabályozói környezetben aktivitásuk a piacon alacsony. 8

9 Kínálati oldal elemzése Finanszírozási döntést befolyásoló körülmények jelenleg: 1. Projektgazda tapasztalata és szakértelme; 2. Projektgazda kockázatvállalásának mértéke (saját erő rendelkezésre állása); 3. A projekt megfelelő előkészítettsége: a. Összes szükséges engedély megléte, b. Árbevételt és az üzemeltetést biztosító hosszú távú, átlátható szerződések rendelkezésre állása; 4. A beépítésre kerülő technológia megfelelő referenciája; 5. A hosszú távú megtérülés alatt biztosítható az adósságszolgálat teljesítése. 9

10 Kínálati oldal elemzése Jövőbeli lehetőségek: 1. Alapvető kritérium a szabályozási környezet kiszámíthatósága és stabilitása; 2. Alábbi pénzügyi konstrukciókat tartanák hasznosnak fontossági sorrendben: a. állami garancia (vissza nem térítendő támogatás mögé vagy a finanszírozás fedezeteként); b. kedvező refinanszírozási forrás; c. kamattámogatás 10

11 Keresleti oldal elemzése 1. Kvantitatív felmérés (kérdőív) a. 30 projektgazda kérdőíves felmérése; b. Célcsoport: beruházásai befejeződtek vagy folyamatban van; c. Tapasztalattal rendelkező mélyinterjú alanyi kör azonosítása; d. Alacsony válaszadási hajlandóság. 2. Kvalitatív felmérés (mélyinterjú) a. Mélyinterjú készítése 10, tapasztalattal rendelkező projektgazdával; b. Finanszírozási tapasztalatok becsatornázása; c. Jövőbeni elvárások megfogalmazása a finanszírozás területén. 11

12 Keresleti oldal elemzése Felmérésbe bevont projektgazdák jellemzői: 1. Vissza nem térítendő támogatásban részesültek; 2. Finanszírozáshoz szükséges forrásaik (önerő) rendelkezésre állnak; 3. Szakmailag felkészültek és tisztában vannak a megújuló energiát hasznosító projektek kockázataival; 4. Tervezik hasonló projektek megvalósítását. 12

13 Keresleti oldal elemzése Általános megállapítások: 1. Projektgazdák az előkészítés során párhuzamosan elkezdték a szükséges engedélyek beszerzését és a finanszírozási tárgyalásokat; 2. A gazdasági válság megjelenésével a külső források igénybevételének lehetősége korlátozódott; 3. Szűk kínálati piac eredménye 1-1,5 éves előkészítéssel megvalósítható beruházások 2,5 év alatt kivitelezhetők és megfelelő pénzügyi háttér szükséges (önerő); 4. A válságot követően a külső finanszírozás igénybevételének feltételei az alábbiak: a. Saját erő elvárásának szintje emelkedett, százalék közé tehető; b. Rendelkezésre áll az összes szükséges engedély és az árbevételt, az üzemeltetési költségeket alátámasztó hosszú távú szerződések; c. A technológiával szemben elvárás az üzemeltetési referencia; d. Biztosított a garanciális háttér. 13

14 Keresleti oldal elemzése Jövőbeli lehetőségek: 1. Alábbi pénzügyi konstrukciókat tartanák hasznosnak fontossági sorrendben: a. Állami garancia; b. Kedvezményes kamatozású hitel. 14

15 EU tagállami jó gyakorlatok bemutatása A kijelölt országokban - Anglia, Ausztria, Bulgária - jelenleg működő programok leíró jellegű bemutatása. Ausztria: A megújuló energiák termelésében és felhasználásában az Európai Unió élen járó országa; Jelenleg alkalmazott támogatási programjai nem a beruházások elindítását és a nagy értékű beruházásokat célozzák meg, hanem beruházások minél szélesebb körű elterjesztését; Középtávon jó összehasonlítási alapot szolgáltat. 15

16 EU tagállami jó gyakorlatok bemutatása Bulgária: és között hasonló mértékű 6,5 százaléknyi növekedést kell elérnie, mint Magyarországnak; Az alkalmazott támogatási programjainak az ország méreteihez arányosítva valószínűsíthetően hasonló beruházási volument kell ösztönöznie; Bulgáriának 9,4%-ról 16%-ra, Magyarországnak 6,6%-ról 13%-ra kell növelnie a megújuló energia részarányát. 16

17 EU tagállami jó gyakorlatok bemutatása Egyesült Királyság: Magyarországhoz hasonlóan nem jár élen a megújuló energiaforrások elterjedésében (2008-ban a két ország 5,6%-kal a 27 tagállam közül a helyet foglalta el); 2020-ig az Egyesült Királyság Magyarországi célokat kicsivel meghaladó célokat tűzött ki; A támogatási programjai jó mintaként szolgálhatnak különös tekintettel, hogy a megújuló energiaforrások között náluk is jelentős a biomassza részaránya. 17

18 Trendelemzés Általános megállapítások Több beruházás vár a KÁT szabályozásra, a KEOP pályázatok elbírálására, továbbá beruházási támogatás lehetőségére; A keresleti és a kínálati piaci szereplők általános várakozása szerint az NCsT-ben rögzített célok nem érhetőek el változatlan finanszírozási körülmények között; A megkérdezett beruházók a megvalósított beruházások mellett újabb projektek előkészítését kezdték el; A finanszírozók rögzítették a legalább százalékos saját forrás követelményt; 10 éves távlatban a finanszírozási futamidő várhatóan kitolódik; Kismértékben csökkentek a kockázati felárak, várhatóan nem fognak újra növekedni; A bankok finanszírozási hajlandósága energetika területén megnőtt (ingatlanfinanszírozás helyett). 18

19 Probléma elemzés és következtetések megfogalmazása Főbb problémák: 1. A projekteknek magas a kockázata: a. hosszú megtérülési idő; b. projektgazdák felkészültsége. 2. A gazdasági válság hatására a finanszírozó szervezetek kockázatvállalási hajlandósága csökkent. 19

20 Probléma elemzés és következtetések megfogalmazása Hiányosságok: 1. Hosszú megtérülési idő: a. innovációt, referenciával nem rendelkező technológiát nem finanszíroznak. 2. Projektgazdák felkészültsége: a. Kevés saját tőke áll rendelkezésre, amely hatással van a projektek előkészítésére és a finanszírozás igénybevételére; b. Garanciális háttér nem elegendő a finanszírozási feltételekhez (hitel és a vissza nem térítendő); 3. Finanszírozói kockázatkerülés: a. Magasabb saját erő elvárás a projektgazdáktól; b. A finanszírozó által elfogadható garanciális háttér nem áll rendelkezésre 20

21 KEOP forrás-kihelyezési koncepció felépítése 1. Konstrukció célja, valamint a piaci hiány lefedésére alkalmas pénzügyi eszközök meghatározása; 2. Javasolt pénzügyi program; 3. Eredményindikátorok; 4. Intézményrendszer; 5. Koherencia vizsgálat. 21

22 Javasolt pénzügyi program célja Cél: 1. Megújuló energia projektek finanszírozásába bevonható piaci szereplők finanszírozási hajlandóságának javítása; 2. A vissza nem térítendő támogatásban részesült, életképes beruházások megvalósulásához szükséges külső forrás biztosítása. 22

23 A feltárt problémára alkalmazható pénzügyi eszközök 1. Állami refinanszírozás biztosítása a pénzintézetek által nyújtott hitelhez; 2. Állami garancia nyújtása pénzintézetek által nyújtott hitel fedezetének részbeni biztosítására; 3. Állami forrással kiegészített tőke alap létrehozása. 23

24 Tőke alap 1. Keresleti oldalon jelenleg még nem keresett a projektgazdák részéről, amelynek oka, hogy a projektgazdák a létrejövő eszköz minél nagyobb tulajdonlásában motiváltak, és idegenkednek a tőkebefektető döntésekbe való bevonásától; 2. Nem csökkenti a kereskedelmi bankok által érzékelt finanszírozási kockázatokat; 3. A rendelkezésre álló tőkéből kisebb értékű beruházás mozgósítható, mint a többi szóba jöhető eszközzel; 4. Alkalmazásával jelentős többlet költség merül fel (pl. a tulajdonbejegyzés, tulajdonosi joggyakorlás és ellenőrzés). 24

25 Garancia és Refinanszírozott forrás 1. Garanciával nyújtható nagyobb összegű támogatott pénzügyi eszköz (405 mft garancia 506 mft hitel mögé), a refinanszírozott forrás keretében a de minimis értékhatár miatt legfeljebb 145 mft támogatott forrást kaphat. 2. Az azonosított hiányosságok közül a garancia eszközzel kezelhető a piaci rés feltárásakor megállapított mindkét fontos szempont: a. A projektgazdák oldalán kritikus finanszírozási hiány pótolható, mert könnyebben juthatnak kereskedelmi banki forráshoz; b. A kereskedelmi bankok oldalán csökkennek a kockázatok, nő a finanszírozási hajlandóságuk; 3. Nemzetgazdasági célok teljesítése érdekében a garancia termék segítségével hozható létre összességében több megújuló energia beruházási érték; 25

26 Garancia és Refinanszírozott forrás 4. Globális tapasztalatok szerint a pénzügyi ösztönzők között a garancia: Hatásosság (egységnyi ösztönzési kiadásra jutó többlet villamos energia termelési kiadás); Hatékonyság (mennyire szolgálja a megújuló energiatermelés piaci elterjedését és a évi célokat); Befektetők biztonságának növelése (a gazdasági, technológiai és politikaiszabályozási kockázatok csökkentésével) szempontjából is az egyik legkedvezőbb. 26

27 [1] Az államilag támogatott garanciát igénylő projektgazdának előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy a hitelkérelem benyújtásának évében és az azt megelőző két pénzügyi Javasolt pénzügyi program Program neve Projektek tárgya Megújuló Energia Hitelgarancia Program A KEOP keretében támogatott megújuló energia forrás alapú energiatermelést megvalósító beruházások Kedvezményezettek köre Azon projektgazda (mikro-, kis-, középvállalkozás, egyéb támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás, non-profit szervezet államháztartáson belül, non-profit szervezet államháztartáson kívül), amely a KEOP-4.1.0; KEOP-4.2.0/B; KEOP kódszámú pályázati kiírások valamelyikében támogatásban részesült vagy a KEOP-4.2.0/B vagy KEOP kódszámú pályázati kiírások valamelyikére a programban való részvételi szándék megjelölésével nyújt be pályázatot a jövőben. Program forrása Program futamideje Állami támogatás mértéke Program hatékonyságát támogató eszközök Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A KEOP program futamideje alatt, a KEOP program keretében megújuló energia forrás alapú energiatermelést megvalósító projektek támogatási konstrukcióinak fennállásáig. Csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül A hatékonyság növelése érdekében érdemes megvizsgálni a vissza nem térítendő támogatás mögé jelenleg döntően a bankok által nyújtott biztosíték támogatásának lehetőségét 27

28 Eredményindikátorok Indikátor megnevezése Indikátor mértékegysége Indikátor típusa Bázisérték Célérték 2015 A garancia segítségével megvalósult vissza nem térítendő támogatásban részesített beruházások száma db Eredmény 0 20 A garancia segítségével megvalósult vissza nem térítendő támogatásban részesített beruházások összköltsége Ft Eredmény 0,00 28 mrd 28

29 Intézményrendszer Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóság Forráskezelő Szervezet Közvetítő Szervezet 1 Közvetítő Szervezet 2... Közvetítő Szervezet n Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett 29

30 Intézményrendszer Irányító Hatóság Forráskezelő Szervezet Közvetítő Szervezet Forrás biztosítása és finanszírozási szerződés megkötése Pályázati felhívás elkészítése Pályázati felhívás jóváhagyása Pályázati felhívás meghirdetése Benyújtott pályázatok alapján a Közvetítő Szervezetek kiválasztása Pályázatok benyújtása Közvetítő Szerződés megkötése 30

31 KADLOK NÁNDOR PARTNER március 20. megújuló energia beruházásokhoz 31