a magánbiztonsági ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák.

Átírás

1 Képeinken: Nádas Mihály köszönti a megjelenteket. Fabrice Warneck, az UNI-Európa titkára és dr. Kaló József, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke egyaránt a szerzôdés fontosságát hangsúlyozták. A munkáltatói és munkavállalói oldal képviselôi kézjegyükkel látják el a szerzôdést. Jelentôs eseményre került sor Budapesten: dr. Kaló József, az MBVMSZ elnöke és dr. Kiss György János társelnök a munkáltatói oldal képviseletében, valamint Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke és Lendvai Tamás, a VSZSZ alelnöke a munkavállalói oldal képviseletében aláírták a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdést. Az ünnepélyes eseményen részt vett és rövid beszédet mondott Fabrice Warneck, az UNI-Európa titkára. Lapunk mostani és következô számában teljes terjedelmében közöljük a Kollektív Szerzôdés szövegét, valamint ismertetjük a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság állásfoglalását a munkabérek és minimum vállalási árak összefüggéseirôl, melyet a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés 5. számú mellékleteként fogadtak el. Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés BEVEZETÉS 1. Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés (továbbiakban: MBÁKSZ) a szerzôdést kötô felek között a munkaviszonyból eredô jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét MAGÁNBIZTONSÁGI ÁGAZATI SZINTEN egységes kapcsolatrendszerben szabályozza. A jelen MBÁKSZ-t aláíró felek (a továbbiakban: Felek) azzal a céllal alkották meg, hogy annak szabályait, rendelkezéseit 14 a magánbiztonsági ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák. A felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttmûködnek a munkabéke megteremtése és megtartása érdekében. Felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a munkavállalók és a munkáltatók érdekeinek figyelembevételével együttmûködnek a munkahelyek védelme és a munkahelyek megôrzése céljából. 2. A Felek rögzítik, hogy a dôlt betûtípussal írt, a Munka Törvénykönyvérôl szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a Személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló évi CXXXIII. tv (továbbiakban: SzVMt.), valamint a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) idézett szakaszai nem részei a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdésnek, csak a tájékoztatást, a megállapodás jobb megértését szolgálják.

2 a k t u á l i s F Ó R U M 3. Az Ágazati Kolektív Szerzôdést kötô felek: Egyrészt: a Munkáltatói oldal Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ) másrészt: a Munkavállalói oldal Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége (VSZSZ) megkötik a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdést. I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az MBÁKSZ szerkezete 4. A Felek által elfogadott MBÁKSZ elemei: a) Az MBÁKSZ. b) Az MBÁKSZ mellékletei és módosításai. c) Az MBÁKSZ-t aláíró szervezetek, illetve általuk képviselt vállalkozások és szakszervezetek (1. sz. melléklet). d) Szabályzat Eljárás a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése, illetve károkozás esetén (A továbbiakban: Szabályzat) (2. sz. melléklet). 5. A Felek az MBÁKSZ-hez ajánlásként csatolják: a) Az Európai Magánbiztonsági Szektor Magatartási és Etikai Szabályzata (3. sz. melléklet). b) Munkahelyi veszélyek és ártalmak megelôzése a magánbiztonsági iparágban (4. sz. melléklet). Az MBÁKSZ személyi hatálya 6. Az MBÁKSZ személyi hatálya kiterjed a szerzôdést megkötô munkáltatói érdekképviselethez tartozó és kollektív szerzôdéskötésre azt felhatalmazó, a jelen MBÁKSZ 1. számú mellékletében felsorolt és képviselt munkáltatókra és azok munkavállalóira. A Felek megállapodnak, hogy a jelen szerzôdés végrehajtása tapasztatainak áttekintését követôen együttesen kérelmezik a foglalkoztatáspolitikáért felelôs miniszternél az MBÁKSZ hatályának kiterjesztését a biztonsági ágazatra. 7. Az MBÁKSZ szabályait alkalmazni kell a munkáltató azon munkavállalóira is, akik átmenetileg más, nem az MBÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltatónál végeznek tevékenységet. 8. A jelen MBÁKSZ-t a hatálya alá tartozó munkáltató valamennyi munkaviszonyban álló, munkakörénél fogva az 5. pont szerinti munkáltatók munkavállalóira alkalmazni kell, így az MBÁKSZ rendelkezései vonatkoznak a munkaviszonyban állókra, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidôben történik a foglalkoztatásuk, így például: a) a nyugdíjjogosultságot szerzett és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra, b) a külföldi munkavállalókra, c) a kirendeléssel foglalkoztatott munkavállalókra, d) a munkaerô-kölcsönzés alapján foglalkoztatott dolgozókra a munkaerô-kölcsönzésre vonatkozó speciális rendelkezésekre. Az MBÁKSZ idôbeli hatálya 9. Az MBÁKSZ-t aláíró felek határozatlan idôtartamra kötik. Az MBÁKSZ hatálybalépésének idôpontja 10. Az aláírt MBÁKSZ január 1. napján lép hatályba. Az MBÁKSZ tárgyalása, módosítása 11. MBÁKSZ kötésére, tartalmának, valamint mellékletének, kiegészítésének módosítására vagy értelmezésére irányuló tárgyalást bármelyik aláíró fél írásban kezdeményezheti. A kezdeményezés nem utasítható vissza. A megkeresett fél a tárgyalási ajánlatról 15 napon belül köteles nyilatkozni. 12. Az MBÁKSZ tárgyalásához bármelyik fél szakértôt vehet igénybe. 13. Az ágazati bértárgyalásokra is alkalmazni kell a pontokban írott szabályokat. 14. Az MBÁKSZ-t a Felek szükség szerint (évente), legkésôbb május 31-ig felülvizsgálják és módosítják. 15. A módosítási eljárásra az MBÁKSZ tárgyalás és aláírás szabályait kell alkalmazni. Az MBÁKSZ felmondása 16. Az MBÁKSZ felmondását bármelyik szerzôdést kötô fél egyéves határidôvel kezdeményezheti. A felmondási jogot a kollektív szerzôdés megkötésétôl számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. [Mt. 39. (2) bek.] 17. Az MBÁKSZ felmondása elôtt a Felek a tárgyalócsoportjaik útján egyeztetnek. Az ágazati szintû KSZ, a helyi KSZ és a munkaszerzôdések kapcsolata 18. Az MBÁKSZ szövegében írottaktól akkor lehet eltérni, ha a helyi KSZ, illetve a szerzôdés megkötésénél Felek abban kifejezetten megállapodnak, és az eltérés a munkavállalók részére kedvezôbb. 19. Amennyiben az MBÁKSZ szövege valamely kérdés szabályozását a helyi KSZ hatáskörébe utalja, úgy a helyi, hatályos szabályozások felülvizsgálatát az MBÁKSZ aláírását követô hat hónapon belül el kell végezni. II. RÉSZ AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS SZABÁLYAI A felek együttmûködésének keretei 20. A felek a jóhiszemûség és tisztesség törvényben írott követelményének megtartásával együttmûködve gyakorolják a jogszabályokból és a jelen MBÁKSZ-bôl fakadó jogaikat és kötelezettségeiket. 21. Az Mt. és a Munkavédelemrôl szóló évi XCIII. törvény szerint munkajogi védettségben részesülô szakszervezeti választott tisztségviselôk neveit a munkáltatóval írásban közölni kell. Változás esetén a tájékoztatást 10 munkanapon belül kell a munkáltató részére átadni. Az együttmûködés tárgykörei 22. Legfontosabbak témák a munkavállalók munkaviszonyát, foglalkoztatását, bérezését, juttatásait, továbbképzését, illetve az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit érintô kérdések. 23. Az Mt. II. részében megfogalmazott munkaügyi kapcsolatok feleket érintô kérdései ezek közül elsôsorban a szakszervezeti tisztségviselôk munkajogi védelmével, a munkaidô-kedvezmény felhasználásával, a szakszervezeti jogok gyakorlásával, a tisztségviselôket megilletô jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek rendezése. 15

3 F Ó R U M a k t u á l i s Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés 24. Az aláíró felek együttmûködnek a magánbiztonság területén kialakult jó gyakorlat hazai alkalmazásában. 25. A Felek együttesen vagy külön-külön részt vesznek az európai reprezentatív munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek tevékenységében, valamint az európai ágazati párbeszédben az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjaiként. 26. A Felek együttmûködnek a magánbiztonsági tevékenység minôségének emelésében, ennek érdekében többek között részt vesznek a szakterületeket érintô európai és hazai szabványosításban. 27. A Felek együttmûködnek a magánbiztonsági szakképzés rendszerének kialakításában, valamint az oktatás, a képzés, valamint a továbbképzés minôségének emelésében, a szakmai és vizsgakövetelmények érvényesülésének figyelemmel kísérésében, szükség esetén módosítás kezdeményezésében. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége A munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényrôl, körülményrôl, illetve ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentôs. A munkáltatót a munkavállalóval szemben ez a kötelezettség a munkaszerzôdés megkötését megelôzô eljárás során is terheli. [Mt. 3. (2)] 28. A munkáltató az Mt. 22. (3) bekezdése szerinti szakszervezeti ellenôrzés megállapításaira vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét tíz munkanapon belül teljesíti. 29. A tulajdonos vagy a munkáltató személyében bekövetkezô változások munkavállalókat érintô kihatásairól a szakszervezetnek és a munkavállalók közösségének a változás hatálybalépése elôtt 30 nappal tájékoztatást kell adni. 30. A munkáltatónak a munkaviszonnyal, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos intézkedésének megtétele elôtt, ha az a munkáltató munkavállalóinak 25%-át érinti, a szakszervezet munkahelyi képviselôjét tájékoztatnia kell. [Mt. 15/B ] 31. A helyi KSZ-ben az elôzô pontban megállapított létszám nagyságtól a munkavállalók számára kedvezôbb irányban el lehet térni. A munkakörülmények ellenôrzése 32. Az Mt. 22. (3) bekezdésében említett munkakörülmények alatt kell érteni többek között: a) a munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését, b) diszkrimináció kérdéseit, különös tekintettel a nemek egyenlôségére, c) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a munkavédelmi és munkabiztonsági elôírások megtartását, a munkahelyi stressz kezelését, d) a munka- és pihenôidôre vonatkozó szabályokat, e) a munka díjazását, f) a szabadság kiadását. A szakszervezet kifogásolási jogának gyakorlása A munkáltatónál képviselettel rendelkezô szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenül érintô jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. [Mt. 23. (1)] 33. A kifogást a munkáltató vezetôjéhez, távollétében a helyetteséhez kell eljuttatni. A kifogás akkor is közöltnek tekintendô, ha azt a szakszervezet írásos adathordozón (telefax, távirat, postai küldemény) teszi meg. 34. A kifogást a kezdeményezô szakszervezet írásos megállapodás vagy írásos nyilatkozat útján vonhatja vissza. Szakszervezeti információk közzététele A munkáltató köteles biztosítani annak lehetôségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelô módon közzétegye. [Mt. 24. (1)] 35. A közzétett információk összetételérôl a szakszervezet maga dönt, de azoknak a munkavállalók tényeken alapuló informálását, tájékozottságát és a munkabéke megôrzését kell szolgálniuk. Konzultáció kezdeményezésének joga 36. A szakszervezet bármely, a munkáltató szervezetét, mûködését, tevékenységét stb. érintô kérdésben konzultációt kezdeményezhet. A konzultációt a munkáltató nem utasíthatja vissza. Ha a munkáltató kezdeményez a szakszervezet vonatkozásában konzultációt, azt a szakszervezet sem utasíthatja vissza. 37. Konzultációra a felek szakértôt, illetve az érintett munkavállalók képviselôjét meghívhatják. 38. Konzultáció egyedi eset, konkrét személy és választott tisztségviselô ügyében is kezdeményezhetô. Szakszervezeti tisztségviselôk munkajogi védelméhez kapcsolódó egyéb szabályok 39. A szakszervezeti tisztségviselôk számát illetôen a Felek rögzítik, hogy a munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok 5%-a, de minimum 3 fô jelölhetô. Jelen megállapodás értelmében a szakszervezet a 15 fônél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál legalább 1 fôt tisztségviselôi feladatok, jogkörök gyakorlására megválaszthat vagy megbízhat. 40. Amennyiben az Mt. által biztosított munkajogi védelem érvényesítése a munkaviszony fenntartása szempontjából nem járt eredménnyel, az érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet a munkavállaló kérésére az ôt megilletô védelem érvényesítésétôl elállhat. Ennek feltétele, hogy a munkáltató, a munkavállaló és az ôt képviselô szervezet a foglalkoztatási védelemrôl való lemondás fejében, a munkavállaló javára egyedi elbírálás alapján, további 1-2 hónapig terjedô végkielégítés kifizetésérôl megállapodjanak. 41. Amennyiben szakszervezeti tisztségviselôt, munkavédelmi képviselôt érint a munkáltató jogellenes, illetve megállapodásellenes intézkedése, a szakszervezet kifogásolási jogával élhet, 16

4 a k t u á l i s F Ó R U M figyelembe véve az Mt. 23. (3) bekezdését. Jogi segítségnyújtás szervezése 42. Munkáltatók és a szakszervezet megállapodhatnak valamennyi munkavállaló által igénybe vehetô jogi segítségnyújtás (jogsegélyszolgálat) szervezeti kereteinek kialakításában és mûködtetésében. A jogi segítségnyújtás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni és a munkavállalókkal megismertetni. Kollektív érdekviták kezelése 43. A Felek a közöttük kialakult a jelen kollektív szerzôdéssel kapcsolatos vita esetén az elôzetes megegyezésre törekszenek a konfliktust kiváltó okok közös érdekek alapján történô megoldása céljából. A MBÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltatók és munkavállalói kollektívák, valamint érdek-képviseleti szervezetei között a jelen szerzôdéssel kapcsolatban felmerülô értelmezési viták esetén igény szerint és a vitában részt vevôk közös beleegyezésével a Felek a megegyezés elômozdítására és a vita gyors lezárása érdekében a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság keretein belül paritásos alapon két-két fôvel egyeztetô bizottságot hoznak létre. A Felek megállapodnak, hogyha a közöttük lévô kollektív érdekvitát MBÁPB keretei alatt nem tudják megoldani, a konfliktus mielôbbi feloldása érdekében a Munkaügyi Közvetítôi és Döntôbírói Szolgálathoz fordulnak. Tagdíjlevonás, a munkahelyi mûködés keretei 43. A munkáltató a szakszervezeti tagok esedékes járandóságából, munkabérébôl a szakszervezeti tagok írásos nyilatkozata alapján a tagdíjat levonja, és a szakszervezet számlájára a levonást követô 10 napon belül átutalja. 44. A munkáltató a szakszervezet részére térítésmentesen biztosítja a mûködéséhez szükséges helyiséghasználatot és a technikai feltételeket, amelyeket a helyi KSZ-ben kell meghatározni. A mûködtetés egyéb költségeit a szakszervezet maga finanszírozza. Fellépés a munkaerô illegális foglalkoztatásával szemben 45. Aláíró Felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy országos és helyi szinten kezdeményezôen fellépnek az illegális munkavégzéssel és foglalkoztatással szemben. Etikai szabályok 47. A szerzôdô felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság által kiadott A magánbiztonsági szektor magatartási és etikai szabályzata rendelkezéseit betartják. (MBÁKSZ 3. sz. melléklete) Együttmûködés sztrájk esetén A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására az e törvényben meghatározott feltételek szerint megilleti a sztrájk joga. [1989. évi VII. törvény a sztrájkról 1. (1) bekezdés] A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell mûködni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. [(3) bekezdés] 48. A sztrájkra vonatkozó rendelkezések a kollektív szerzôdést aláíró Felekre vonatkoznak. A Felek kinyilvánítják azt a szándékukat, hogy a vitás kérdéseket elsôsorban tárgyalás útján rendezik. 49. Amennyiben a sztrájk csak egy vagy néhány munkáltatót érintene (azaz nem iparági sztrájk), az aláíró Felek ad hoc bizottságot hoznak létre az egyeztetés megkísérlésére. 50. A sztrájkot, beleértve a szolidaritási sztrájkot is, legalább 10 nappal elôbb az érintett munkáltatóknak írásban be kell jelenteni. 51. Amennyiben az egyeztetô tárgyalások nem vezettek eredményre vagy megszakadtak, a tárgyalások idôpontjától számítva legalább két napnak kell eltelni a sztrájk megkezdéséig. Jogellenes a sztrájk: d) kollektív szerzôdésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerzôdés hatályának ideje alatt. (3) Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy elemi kár elhárítását gátolná. [Sztrájk tv-3. ] 4. (1) A sztrájk ideje alatt az ellenérdekû felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemrôl. (2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetôen érintô tevékenységet végez így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelôzô egyeztetés tárgyát képezik. [Sztrájk tv.] 52. Az aláíró felek a Sztrájk törvény 4. (2) bekezdése alá tartozó tevékenységnek tekintik: a) A pénz- és értékszállítást. b) A pénzfeldolgozást. c) Az ATM (pénzkiadó automaták) gépek kezelését, feltöltését. d) Az elektronikus jelzô- és riasztórendszerek mûködtetését és felügyeletét. e) A távfelügyeletet. f) Az információ- és titokvédelmet. g) A pénz- és hitelintézetek ôrzését. h) A fegyveres erôk és rendvédelmi szervek épületeinek ôrzését. i) A fegyveres biztonsági ôrségrôl szóló törvényben meghatározott objektumok ôrzését. Fegyveres biztonsági ôrséggel kell védeni az állam mûködése, illetôleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedôen fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a fegyveres erôk, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az ôrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen: a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt; b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban mûködô repülôteret; c) a katasztrófa veszélyességû nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tûzveszélyes, mérgezô, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, 17

5 j) A gyülekezési törvény (1989. évi III. törvény) hatálya alá esô rendezvények biztosítását. k) A sportról szóló évi I. törvény, valamint 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó rendezvények biztosítását. 53. A Sztrájk törvény 4. (1) bekezdése esetében a személy- és vagyonvédelem megfelelô biztosítását a helyi KSZ-ben lehet meghatározni. (1) A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerû sztrájkban való részvétel nem minôsül a munkaviszonyból eredô kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehetô. Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés forgalmazásával, szállításával össze- függô tevékenységet; d) a lakosság alapvetô szükségletét biztosító infrastruktúra és közmûrendszer egyes elemeit; e) a kiemelt jelentôségû nemzeti, kulturális értéket; f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét. [1997. évi CLIX. Törvény a fegyveres biztonsági ôrségrôl, a természetvédelmi és a mezei ôrszolgálatról, 1. (1) bekezdés] Munkabér minimum vállalási árak összefüggései A MAGÁNBIZTONSÁGI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG 1/2008. SZÁMÚ ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés alapján a magánbiztonsági tevékenységet végzô vállalkozók és munkavállalók, a megrendelôk (beleértve MÓB Havi Mó a közbeszerzési pályázatokat kiíró szervezeteket is), valamint az ellenôrzést végzô állami szervezetek tájékoztatására kiadja az 1/2008. számú Állásfoglalását (a továbbiakban: Állásfoglalás). MA-Ny MA-Eb MA-i J MA-Szk MV-EHO 0,24 0,05 0,03 0, MA-Br-Ók MA-Br-Hk ,48 23,85 14,31 7,16 11, ,28 24,85 14,91 7,46 11, ,80 17,25 10,35 5,18 8, ,40 18,00 10,80 5,40 8, Rövidítések: MHB havi minimálbér, MÓB minimálórabér, Havi Mó a havi munkaórák száma, MA-Ny a munkaadó által fizetett nyugdíjjárulék, MA-Eb a munkaadó által fizetett egészségbiztosítási járulék, MA-i J munkaadói járulék, MA-Szk szakképzési hozzájárulás, MV-EHO a munkaadó által fizetett egészségbiztosítási hozzájárulás, MA-Br-Ók a munkaadó által kifizetett egy munkaóra bruttó költsége, MA-Br-Hk a minimálórabér alapján a munkaadó által kifizetett havi bér bruttó költsége 2. sz. táblázat MHB MÓB 477 Havi Mó MV-Ny MV-Eb MV-i J 0,095 0,06 0,015 MV-Jöv-A 0,18 45,32 28,62 7,16 MV-kap Ó MV-kap-N 85, ,22 29,82 7,46 89, ,78 20,70 5,18 62, ,20 21,60 5,40 64, Rövidítések: MV-Ny a munkavállalót terhelô nyugdíjjárulék, MV-Eb a munkavállalót terhelô egészségbiztosítási járulék, MV-i J munkavállalói járulék, MV-Jöv-A a munkavállaló személyi jövedelemadója, MV-kap Ó a munkavállaló nettó órabére, MV-kap N a munkavállaló havi nettó munkabére 18 A évi minimálbérek a biztonsági ôrök (szakképesítéshez kötött tevékenység) vonatkozásában, külön feltüntetve a készenléti jellegû munkakört. Ft/havi 1. sz. táblázat MHB (2) A jogszerû sztrájkban részt vevô dolgozót a (3) bekezdésben írt kivétellel megilletik a munkaviszonyból eredô jogosultságok. (3) A sztrájk miatt kiesett munkaidôre eltérô megállapodás hiányában a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. (4) A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerû sztrájk idôtartamát szolgálati idôként kell figyelembe venni. [Sztrájk tv-6. ] (Befejezés lapunk 3 4. számában) Ft/óra Készenléti Két évnél kevesebb gyakorlati idô: Legalább két év gyakorlati idô: A munkaadót terhelô járulékok: Nyugdíjjárulék: 24% Egészségbiztosítási járulék 5% Munkaadói járulék: 3% Szakképzési hozzájárulás: 1,5% EHO: 1950 Ft/hó A fenti járulékokat figyelembe véve a fent meghatározott órabérek esetén a munkaadó költsége az 1. sz. táblázat szerint alakul. A munkaszerzôdés alapján dolgozó munkavállalót terhelô költségek Nyugdíjjárulék: 9,5% Egészségbiztosítási járulék: 6% Munkavállalói járulék: 1,5% Személyi jövedelemadó: 18% A fenti költségeket figyelembe véve a fent meghatározott órabérek esetén a munkavállaló nettó bére a 2. sz. táblázat szerint alakul. Nyilvánvaló, hogy ennyi havi keresetbôl a biztonsági ôr nem tud megélni. A munkáltatót a munkavállaló folyamatos foglalkoztatása során az 1. sz. táblázatban ismertetett költségeken felül, közvetlenül a munkabérrel kapcsolatban további

6 a k t u á l i s F Ó R U M költségek is terhelik. Egyévi folyamatos szolgáltatást alapul véve: Fizetett szabadság: Átlagosan 24 napot számítva, hozzávetôlegesen egy hónapi munkabér. Erre az egy hónapra a munkáltató kétszeres bért fizet, elôször a szabadságon lévônek, másodszor pedig az ôt helyettesítô személynek. Az adott munkahelyre vonatkozóan, tehát a munkáltató egy év alatt 13 havi munkabért fizet ki. Fizetett ünnepek: 9 nap. A napokat a bér szempontjából kétszeresen kell számítani, mivel a fizetett ünnepnapon végzett munkáért 50% bérpótlék és egy szabadnap, vagy 100% bérpótlék jár. Jelen esetben a munkáltatóra nézve kedvezôbb 100% bérpótlékkal számolunk. A normál munkarendben dolgozóknál 8 óra per nap, készenléti jellegû munkakörben 12 óra/nap. Az óraszámokat tekintve normál munkarendben 144 óra/év (9 x 8 x 2), készenléti jellegû munkakörben 216 óra/év (12 x 9 x 2). Betegszabadság: 15 nap, amelyet a munkáltató fizet. A betegszabadságot a fizetett ünnepekhez hasonlóan kell figyelembe venni. Fizetendô az 1. sz. táblázatban meghatározott bruttó órabér (MA-Br-Ók) 80%-a. 120 óra/év, illetve 180 óra/év. Ez pótlólagos költség, tekintettel arra, hogy a helyettesítô személynek is ki kell fizetni a meghatározott munkabért. Oktatás: 8 óra/év. Ez nagyon minimális óraszám, magában foglalja a munkába álláskori képzést, továbbképzést, szinten tartó képzést, munka-tûzvédelmi, egyéb képzést. A fenti költségeket fi- 3. sz. táblázat gyelembe véve a munkaadó által kifizetett bér költségei a 3. sz. táblázat szerint alakulnak. A költségek bizonyos szoros határok között csökkenhetnek, például nem minden dolgozó tölt 15 napot betegszabadságon, magasabb bérkategóriába sorolt dolgozót alacsonyabb bérkategóriába sorolt dolgozó helyettesít. Azokon a szolgáltatási helyeken, ahol megszakítás nélküli vagy több mûszakos munkarendben dolgoznak a munkavállalók, 20% délutáni, illetve 40% éjszakai pótlék jár részükre. Átlagosan tehát figyelembe véve a 0%-os pótlékú nappali mûszakokat is az 1. sz. táblázatban (MA-Br-Ók) feltüntetett bérköltség 20%-kal emelkedik. Ezt hozzáadva a 3. sz. táblázat MA-Br-Ó oszlopához, az adott munkahelyre kifizetett bérek a 4. sz. táblázat szerint alakulnak. A fenti összegek nem tartalmazzák a formaruha, hírközlés, támadáselhárító és egyéb eszközök, a munkahelyre bejárás, az esetleges túlóra, a felmondás, a végkielégítés, foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, biztosítás, az ellenôrzés, szervezés, irányítás költségeit, valamint az egyéb vállalati költségeket, valamint egyáltalán nem tartalmaznak nyereséget. Az ôrzési tevékenység költségei közül általában a munkabért és járulékos költségeit a vállalási díj 80%-a fedezi. Figyelembe véve az elôzô bekezdésben felsorolt, a szolgáltatás teljesítéséhez és a vállalkozás mûködtetéséhez szükséges költségeket is, a minimálbért szabályosan és törvényesen az 5. sz. táblázatban feltüntetett vállalási díjakból lehet fedezni. A szolgáltatás egy órára vetített költségei figyelemmel a 3. sz. táblázat MA-Br-Ó oszlopára, illetve a 4. sz. táblázat Msz-Tm oszlopára az 5. sz. táblázat szerint alakulnak. Ennél a táblázatnál nem vettük figyelembe többek között a fegyveres és kutyás ôrzés, illetve egyéb speciális ôrzések költségeit. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság álláspontja szerint ahhoz, hogy a munkaadó a törvényesen meghatározott minimálbért a munkavállaló részére ki tudja fizetni, a vállalási árnak legalább el kellene érni (áfa nélkül) a 3. sz. táblázat MA-Br-Ó oszlopában, illetve megszakítás nélküli és több mûszakos munkarend esetén a 4. sz. táblázat Msz-Tm oszlopában meghatározott összegeket. Mindez azonban csak a minimálbér kifizetésére elegendô. Ha figyelembe vesszük az egyéb vállalati költségeket, a vállalási árnak az 5. sz. MHB MÓB H-Mó MA-Br-Hk MA-Kif-É Fi-Ü-Ó-N Fiz.Ü-Ó-K B-sz Ó-N B-sz Ó-K Okt-Ó MA-Br-Év MA-Br-Hó MA-Br-Ó Rövidítések: MA-Kif-É a munkáltató által az adott munkahelyre kifizetett éves bérköltség, Fi-Ü-Ó-N a fizetett ünnepekre kifizetett munkabér normál munkakörben, Fi.Ü-Ó-K a fizetett ünnepekre kifizetett munkabér készenléti jellegû munkakörben, B-sz Ó-N a betegszabadságon töltött napokra kifizetett összeg, B-sz Ó-K a betegszabadságon töltött napokra kifizetett összeg készenléti jellegû munkakörben, Okt-Ó az oktatásra elszámolt órák költsége, MA-Br-Év a munkáltató által az adott munkahelyre kifizetett évi bruttó bérköltség, MA-Br-Hó a munkáltató által az adott munkahelyre kifizetett havi bruttó bérköltség, MA-Br-Ó a munkáltató által az adott munkahelyre kifizetett bruttó órabér 4. sz. táblázat MHB MÓB Havi Mó MA-Br-Ó Mûsz P Msz-Tm Rövidítések: Mûsz P átlagos mûszakpótlék 20%, Msz-Tm megszakítás nélküli, illetve több mûszakos munkarend 0,2 5. sz. táblázat MHB MÓB Havi Mó MA-Br-Ó Msz-Tm V-r-N V-r-Msz Rövidítések: V-r-N vállalati költségekkel emelt egy órára esô költség normál munkarend esetén, V-r-Msz vállalati költségekkel emelt egy órára esô költség megszakítás nélküli, illetve több mûszakos munkarend esetén 19

7 Munkabér minimum vállalási árak összefüggései táblázat V-r-N, illetve V-r-Msz közelében kellene lennie (áfa nélkül). Álláspontunk szerint, ha a vállalási ár nem éri el az említett 3., illetve 4. táblázatban meghatározott összegeket, az alábbi okok merülhetnek fel: 1. A vállalat egyéni alvállalkozókat foglalkoztat, akikre a Munka törvénykönyve nem vonatkozik. A szolgáltatási díjakról szabadon állapodnak meg. Annak megállapítása, hogy a foglalkoztatás munkaviszonynak minôsül-e vagy sem, a munkaügyi ellenôrzés feladata. 2. Reklám- vagy más célból vállalta el alacsonyabb áron a szolgáltatást, és a veszteséget a szolgáltatással járó egyéb elônyök kiegyenlítik. Ez esetben a munkabér kifizetéséhez szükséges hiányzó összeget egyéb tevékenységeibôl vagy egyéb anyagi forrásaiból pótolja. 3. Az üzleti terv eleve veszteséggel számol (például új cég bevezetése a piacra, vagy a cég átalakulása, profilváltása). A munkabér kifizetéséhez szükséges hiányzó összeget egyéb tevékenységeibôl vagy egyéb anyagi forrásaiból pótolja. 4. Megsérti a munkabérre vonatkozó jogszabályokat, azaz nem fizeti ki teljes egészében a jogszabályok szerint járó bért (szürke foglalkoztatás). 5. Teljes egészében feketén foglalkoztatja a dolgozót. A 2 3. pont esetében az ellenôrzés során álláspontunk szerint szükséges azt is tisztázni, hogy a munkabér jogszabályoknak megfelelô kifizetésére milyen fedezet áll a vállalkozó rendelkezésére. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság: 1. Javasolja, hogy a vállalkozások a pályázatok beadása során a jelen állásfoglalást vegyék figyelembe. 2. Javasolja, hogy az Állásfoglalást ismertessék a megrendelôkkel. 3. Kéri, hogy a közbeszerzési eljárásban a pályázatok meghirdetése estében a pályáztatók vegyék figyelembe jelen Állásfoglalást. 4. Kéri az ellenôrzô állami szervezeteket, hogy ellenôrzéseik során vegyék figyelembe az Állásfoglalást. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldala, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MVMSZ) és munkavállalói oldala, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége (VSZSZ) kinyilvánítja, hogy az Állásfoglalást, mint ajánlást, a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés 5. sz. mellékleteként kezeli. Követendô a magyar példa! Sommásan így fogalmazhatjuk meg az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság véleményét, Dr. Kaló József, Brüsszelben elhangzott, dr. Kaló József az MBÁPB elnöke által elôterjesztett beszámolóról. Ebben a magyar delegáció nevében az MBÁPB elnöke tájékoztatta az ülés résztvevôit az Ágazati Kollektív Szerzôdés megkötésérôl, és a tervezett további intézkedésekrôl. S ehol sem született még ilyen megállapodás a 2004 után csatlakozott, illetve a csatlakozásra váró országokban, sôt az EU alapítóinál sincs hasonló kollektív szerzôdés. Ez elhangzott a bizottság ülésén is nyilatkozta lapunknak a munkaadói oldalt képviselô dr. Kaló József, majd hozzáfûzte, hogy tekintettel a magyar beszámolóra, a plenáris ülésen magyar tolmácsolás is volt. A munkavállalói oldal részérôl Nádas Mihály társelnök és Ébert László MBÁPB-tag vett részt a rendezvényen. Lapunkban rendszeresen tudósítottunk 20 az elmúlt év eseményeirôl, beszámoltunk a társadalmi párbeszéd eredményeirôl. Vessünk azonban még egy pillantást a hátunk mögött maradt esztendôre! Elsôként talán azt kell leszögezni, hogy az európai magánbiztonsági iparág fejlôdése és átalakulása mindinkább felgyorsul. Sikeresen folyt a szabványosítás. Jelenleg két szabványosítási eljárás van folyamatban: az egyik a pénzszállítással és a pénzfeldolgozással van kapcsolatban, a másik pedig a távfelügyeleti központokat érinti majd. Elmondhatjuk, hogy a szolgáltatások mi- nôségének javítása terén elért sikereket újabbakkal szeretnénk bôvíteni. A januári ülésükön elfogadták az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság évekre szóló munkaprogramját. Elnök úr mit emelne ki a 12 programpont közül? Legelôször is meg kell szerveznünk a következô, immár ötödik Összeurópai Magánbiztonsági Konferenciát, miközben közös álláspontot próbálunk kialakítani a magánbiztonsági szektor új jelenségeivel kapcsolatban. A konferencia idôpontja: október Helyszíne: Brüsszel. Több szabályozási kérdés is felvetôdik. Közülük prioritást élveznek majd az európai magánbiztonsági direktíva és a szabványosítás kérdései. Központi téma lesz az elkövetkezô két évben továbbra is a pénzszállítás és pénzfeldolgozás helyzetének elemzése. Elôtérbe kerülnek az új technológiák, a munkafeltételek, a rablótámadások megelôzése, az Egységes EuroPénzforgalmi Övezet (SEPA) folyamatos bôvítése. Külön pontként szerepel a munkatervben a munkaszervezés korszerûsítése, akárcsak a foglalkozási ártalmak és munkahelyi balesetek megelôzése is.