A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát."

Átírás

1 A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

2 KüLKERESKEDELEM 1. Külkereskedelmi politika Az első világháborút követő békekötések gazdaságilag egymással.szembeállították azokat az országokat és gazdasági területeket, amelyeket a természet egymásra utaltí.és,szoros kapcsolat fenntartására, gazdasági együttműködésre késztetett. Az újonann létesült kis gazdasági egységek egymástól elfordulva, politikai ellentéteik folytán közgazdaságilag sok esetben természetellenes megoldásokban keresték gazdasági felemelkedé-.süket. Néhány évnek kellett eltelni, míg az újonnan keletkezett államok felismerték kereskedelmi politikájuk helyes útjait. A közeledés, melyet eleinte kompenzációs szerződések kötése jellemezett, nemi volt azonban teljesen őszinte s így az annyira áhított Dunavölgyi Igazdas~gi együttműködés valójában 'Sohasem jöhetett létre. Az első világháború után Középeurópában Ausztria volt az egyetlen állam, hol a kereskedelmi politika' a szabadkereskedelem felé hajlott, 'mert egyrészt továbbra is nagy behozatalra szorult, másrészf pedig, mert fontos közvetítőszerepét az összeomlás utánra is megtartotta. Ausztria 1920-ban kötőtte Németországgal az első kereskedelmi szerződést a, legnagyobb kedvezmény záradékával, majd Csehszlovákiával 1921-ben. 'Magyarországgal 1922-ben, Jugoszláviával 1925-ben s Romáruával ben kötött kereskedelmi szerződést. A gazdasági egyensúly elérését célzó kereskedelmi szerződések folytán az osztrák kivitel, mely legnagyobbrészt Németországba és Csehszlovákiába irányuit, emelkedni kezdett s így természetszerűleg la külkereskedelmi mérleg eddigi nagy, passzívurna is csökkent. A háború utáni stabilizációs műveletek befejeződését követőleg - miként a többi dunai államban.,', [Ausztriában is új ;vámtarifát vezettek be. Ez az; új vámtarifai a vámtételek emelését jelentette ugyan, lényegében mégsem változtatott a szabadkereskedelem elvén. Ausztria megkísé- -relte - bár a környező államokban úgyszólván kivétel nélkül (fiár rátértek a protekciónízmusra - a neomerkantilista elvek mellőzését, de míután látta, hogy ez a politika már azokra a gazdasági ágakra is káros befolyással kezd Ienni, melyeksegítségével a hiányzó termelvényeket be tudta cserélni, végül is áttért 'ezeknek a védelmére a védővámok bevezetésével. Az első vámtarifa a szanálás után kompromisszumos megoldáshoz vezetett s Ausztria szabadkereskedelmi politikájának felemás mivolta folytán kereskedelempolitikai védtelenség állapotába jutott, amit bizonyított az erősen passzív kereskedelmi mérleg. Az 1926-os évben a tarifapolitikában súlyos következményekkel 'járó fordulat :következe'ti1;be. A mezőgazdasági és ipari termelők politikai nyomásra 'Ausztria is rátért a protekcionizmusra. Az év elején néhány mezőgazdasági termény-,42

3 nek, majd sok ipari 'terméknek a védővámját is felemelte. A védővámpolitikára teljes átállást azonban csak a harmadik - az 'évi - rendelkezés jelentette, mely csaknem valamennyi agrárterménynek és még továbbii:ipari terméknek a védővámját felemelte. A mezőgazdaság és ipar vámpolitikai ellentéteinek kiküszöbölésére vámegyezmény jött létre, mely tulajdonképpen nem volt 'más, mint versenyfutás la Imezőgazdaság és ipar között a magas védővámokért. Ilyen körülmények között a vámbevétel közel a kétszeresére emelkedett, ez mutatta a tulajdonképpeni 'átállást a szabadkereskedelmi politikáról a védővámpolitikára. Ezeket a vámokat az évi negyedik, illetőleg ötödik vámnovellában újból emelték, miáltal Ausztria is az erősen védett államok sorába került. A fontosabb preferenciális vájmszerződések a következők voltak: Lengyelországgal 1931-ben (lengyel sertések osztrák iparcikkekért), Franciaországgal 1932-ben (osztrák fa), Magyarországgal 1931-ben, ban, továbbá 1934-benJJaz úgynevezett római paktummal (magyar búzáért) osztrák iparcikk, főleg papiripari termékek. Ugyancsak a római paktum keretében Olaszországgal is kötött Ausztria preferenciális szerződésti az osztrák fára vonatkozólag. Csehszlovákiával,1932-ben, 1935-ben és ban, Jugoszláviával pedig 1932-ben kötött preferenciális vámszerződést. A kereskedelmi politika célja már nem a forgalom 'emelése, hanem a passzív kereskedelmi mérleg kiegyenlitése volt, vagyís ugyanaz az állapot következett be.varnely a háború utáni évekre o1y jellemző volt. A kereskedelmi politika elveszítette önállóságát, nem igyekezetti 'már új gazdasági erőket életre kelteni, illetőleg a meglévőket fejleszteni, hanem csupán arra szoriükozott, hogy az elsőrendű fontossággal bíró áruk behozatalához szükséges devízákat minden áron biztosítsa s ezáltal úgyszólván teljes. egészében a valuta politika függvényévé vált. ' Csehszlovákia az 1925:-26. években szabályozta a 'mezőgazdasági termékek védővámját és a következő években az úgynevezett engedélye-. zési eljárást megszüntette, olyannyira, hogy az évben csaknem teljes szabadkereskedelem 'állt fenn. Az agrártermékek újabb 'árzuhanása arra kényszerítette a csehszlovák kormányt, hogya rozs, árpa és őrlési termékek importját illetően újbólelrendelje az engedélyezési eljárást és a behozatali engedélyek érvényét rneghosszabbítsa. A Magyarországgal kötöt'! kereskedelmi szerződést 1930-ban felbontotta, miáltal az új mezőgazdasági vámok hatása érezhetőbbé válíí ' Az év vége felé az 'Angliában, majd később 'az északi államokban életbeléptetett valutaszabályozási rendelkezések folytán a középeurópai államokban fizetési és hitelnehézségek mutatkoztak - melyeket az osztrák-magyar preferenciális egyezmények csak fokoztak - minek következtében októberében Csehszlovákia életbeléptette a valutavédelemmel kapcsolatos kormányhatározatot. Ez a rendelkezés volt hivatva korlátozni a -devízaspekulációt lés ci. devizának külföldre áramlását, Egy másik, ebben az évben életbeléptetett rendelet a Nemzeti Bankot hatalmazta fel a külföldi be- és kifizetések szabályozására. Az év elején a csehszlovák pénzügyminisztérium kebelén belül niegalakult az úgynevezett devizabizottság, mely azokról az árúkról döntött, malyeknek importálására a Nemzeti Banknak kellett devizát szolgáltatni. Egyidejűleg felfektetjték azoknak az árúknak jegyzékét, amelyek a devizaengedélyezési eljárás alá tartoznak, vagyis amelyeknek az importálásához devizaengedély volt szükséges. Ilyen körülmények között a devizarendelkezések tehát az exportot es írnportot erősen befolyásolták. 43

4 Miként más államokban, Csehszlovákiában is a kormányzatnak (kellett a fizetési forgalmat szabályoznia. Az első kliring- és kompenzációs szerződéseket az évben kötötte Csehszlovákia azokkal az államokkal, melyek bevezették a devizaellenőrzést, illetőleg korlátozták a csehszlovák exportot. Egy évi kormányrendelet felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy mindazoknak az országoknak, melyekkel Csehszlovákiának nem volt szerződése, a szerződéses és autonom vámok közötti különbségek erejéig vámkedvezményeket engedélyezhessen. Ennek az volt a célja, hogy ezekbe az országokba legalább ugyanannyi értékű csehszlovák áru exportálása váljék lehetővé, mint amennyit az illető államok Csehszlovákiába bevittek. Ez volt az első lépés a Magyarországgal felbontott kereskedelmi szerződés káros hatásainaki kiegyensúlyozására., Az egész csehszlovák kereskedelmi politika erősen nélkülözte az egységes vezetést, amit csa:k akkor tudtak volna biztositani, ha előbb a mezőgazdasági és ipari érdekek egyensúlyát helyreállítják. A~ésőbbi években 'a súlypont a mezőgazdasági termelésre tolódott át, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy a mezőgazdasági termelés, illetőleg a 'mezőgazdasági termelvények árai emelkedjenek. Az 'a tény, hogy a termelés fokozására nem a természetes utat, vagyis a termelési költségek csökkentését választották, különböző módokon bosszulta meg magát. Szükségessé vált: az agrártermékek védővámjának a kiterjesztése, a mezőgazdasági termékek import jának megakadályozása, is miután a mezőgazdasági termékek egyes fajtáiból felesleg rnutatkozott, ezek export jának különböző hivatalos és félhivatalos prémiumokkal való támogatása. Ez a politika - tekintve, hogy a többi állam fokozott figyelmet szentelt kereskedelmi mérlege kiegyenlítésének - végül is odavezetett, hogy a csehszlovák export katasztrofálisan visszaesett. Miután Csehszlovákia nem tudta az ipari és mezőgazdasági érdekei közötti belső ellentéteket leküzdeni, elvesztette természetes piacán - Középeurópában - eddigi kedvező helyzetét, mert ipari termékeit: csak úgy tudta ezekben az államokban elhelyezni, ha azok agrártermékeit átvette. Ezekután 'az exportpolitika első feladata az volt, hogy a mezőgazdasági és ipari érdekellentéteket kiegyenlítse ls a minőségiárúk exportját fejlessze, de lehetőleg úgy, hogy ez az állam részére ne jelentsen túlságos megterhelést. A kivitel fokozására 1934-ben kormányintézkedésre megalakult a csehszlovák Export Intézet. Különös figyelmet fordítottak a termelés racionalizálására, alffid.az 'ipar versenyképességének fokozását célozta. Az exportlehetőségek további fejlesztésére szolgáltak a különféle félhivatalos magánjellegű kiviteli egyesületek is. Végül maga az-állam is igyekezett az export ot előmozdítani, mégpedig a kiviteli adminisztráció leegyszerűsítésével, 'Valamint különböző forgalmiadók és vámok elengedésével. Az állam pénzügyi segitsége eléggé korlátozott mértékben nyilvánult meg, mert természetesen nem haladhatta meg azt az értéket, Imelyet a fokozott export előnyei az államnak biztosítottak. Az évben törvényhozási úton létesítettek egy alapot a kiviteli hitel biztosítására s állami garanciát nyujtottak a hosszúlejáratú kiviteli hitelekre, Ezen a téren további segítséget jelentett a kliringkövetelések Iombardizálása, valamint az exportváltók viszontleszámítolásának megkönnyítése. Az exportprémiumok rendszerének kiterjesztésére - tekintettel arra, hogy sem az állam, sem pedig az ipar nem rendelkezett kellő anyagi fedezettel - csak igen korlátozott mértékben került sor. 44

5 Magyarország az első világháború előtt, mint a Monarchia része, :lm~m-tto.zottabba a történetileg kialakult gazdasági egységbe, melyben a líeftiskede].empolitikai törekvések természetszerűleg, mánden mesterséges '''''' ''--yltás nélkül megoldódhattak. Magyarország mezőgazdaságí terménycit usztria alpesi tartományaiba és a cseh-morva iparvidékekre szállította, pari szükségleteit viszont ezekről a vidékekről fedezte. Mezőgazdasági cikkek.ben termelési fölénye oly nagy volt, hogy jelentős mennyiséget ttatott belőle kü1földre is. A tőkében szegény Magyarország örömmel tte külföldi tőkének áru formájában való beözönlését, nem feledkezett eg azonban iparának fejlesztéséről sem, melynek eredményeképpen a oni ország gyáripari termelése alig egy évtized alatt már megközeli- Nagy-Magyarország gyáripari termelését. Nyersanyagban gazdag vill8bl' _ elvesztése miatt Magyarország - ellentétben a környező álla- ;.~l&k :ti1almakkalés magas védővámokkal való elzárkózásával - szer- ~:;IN'*i!Mié~e kényszerült s 1920-ban Németországgal, 1921-ben Bulgáriá- :'UI'I30-pen A1lSZtriávalkötött szerződést. A pénzügyi nehézségek kiaz évi új vámtarifa pedig azt eredményezte, hogy Europa legtöbb államával,szerződéses viszonyban állott Lengyelországgal, Görög-, Spanyol- és Olaszországgal akiér kötött, Jugoszláviával (1924), Romániával (1924), Török- (1925) és Franciaországgal, sőt még az Amerikai Egyesült Allais preferenciális szerződéses viszonyban állott, Az Ausztriával 1922-ben kötött preferenciális szerződés, főként pedig az 1926-ban parafáit módosító szerződés kedvezően hatott Magyarország külforgalmára, mert Ausztriával az addig passzív külkereskedelmi mérlege jelentősen aktivvá vált. A két állam külkereskedelmi forgalmában legkritikusabb kérdés alisztvám kérdése volt. A Iisztvám-, búzavárnkülönbözet állandó növelésével a magyar lisztkivitelt akarta Ausztria visszaszorítani. Ez a mezőgazdaságfejlesztő politika folyományaként jelentkező törekvése egyízben szerződésen kivüli állapotot is eredményezett. Ennek megszünte után a két ország 'Olymegállapodást kötött egymással, amely szerínt Ausztria magyarországi kivitel ének másfélszeresét vehette csak Magyarországtól. Idők folyamán ez az arány is csökkent. A Franciaországgal kötött szerződés hátrányes volt Magyarország számára, mert előnyeit ellenszolgáltatás nélkül a legtöbb kedvezményben részesülő környező államok élvezték. A Csehszlovákiával lebonyolódó külkereskedelmi fürgalom a két terület természetes egymásrautaltsága ellenére Csehszlovákia mezőgazdaságvédő politikája folytán állandó nehézségekkel küzdött, mely a magyar lisztbojkottal csehszlovák-magyar vámháborút robbantott ki. Ez azonban már az 1929-ben bekövetkezett világgazdasági válság idejéne esett, melynek hatására megszüntek a külföldi tőkének Magyarországra való beáramlásai s a világháború végétől fokozatosan 2 milliárd pengőre emellredett magyar külforgalom hirtelen zuhanása után 1932-ben már csak 0.7 milliárd pengőt tett. Bankzárlat, majd devizaforgalom korlátozása következett be 1931-ben. Csökkenteni kellett: különösen a készárubehozatalt, amelyet a fejlett magyar gyáripar lehetövé is tett. A kivitel terén nehéz feladatot jelentett megfelelő piac ot találni a mezőgazdasági termékek, főként a búza számára, melynek ára az amerikai verseny következtében harmadára esett. A közép- és keleteurópai agrárállamok értekezletei, valamínt a Iausennei és stresaí értekezletek válságmentő kísérletei nem tudtak megoldást találni. Ekkor jött létre Ausztria, Olaszország és Magyar- 45

6 ország között 1931-ben a Brocchi-rendszerű szerződés, amelynek eredményeként Magyarország a szerződő országok piacán a világ piacainál magasabb áron helyezhette el mezőgazdasági termékeit. Ezt a szerződést követte 1934-ben a római háromhartalmi egyezmény, amely azonban nem váltotta be a hozzája fűzött reményeket. E szerződés kedvezményes vámtételeket tartalmazott Magyarország mezőgazdaságí és Ausztria ipari kivitelének egyes cikkeire. A trieszti ikliikötőtaz osztrák, a fiumeit pedig a magyar átmeneti kereskedelem részére bíztosítctták. Olaszország kötelezte magát arra is, hogy Magyarországtól 1 millió métermázsa búzát átvesz, továbbá 1 millió métermázsára pedig opelót biztosít. Amennyiben ezzel a jogával nem él, gondoskodik az 1 millió métermázsa búzának máshol való elhelyezésérők A világgazdasági válság Magyarországnak Németországgallvaló kereskedelmében is jelentős változást hozott. Az 1931.évben Németországgal megkötötték az első tarifaszerződést, t mely azonban Németország újabb mezőgazdasági vámemelése folytán kedvező változást nem hozott. Az évben azonban Németország - deviza- és nyersanyagbeszerzési nehézségekkelküzdve - kénytelen volt komolyabb mértékben megnyitni piacait a magyar mezőgazdaság I terményei előtt s a következő években a két ország gazdasági kapcsodata.még szorosabbra fűződött. A második világháború nagy változásokat hozott Magyarország kereskedelmi politikájában is. A háborús ellenfelekkel, valamint a függetlenségüket vesztett országokkal kötött szerződések hatályukat vesztették, a tengerentúli országokkal az összeköttetések 1942-ben megszakadtak s Magyarország külkereskedelme főként Németország felé terelődött és így az ország külkereskedelmi politikáját is ez a helyzet határozta meg, sajnos, döntő módon. JUQ..oszláviában az állam keletkezése óta a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak, főleg.az áruforgalom 'terén, három periódusa különböztethető meg. Az év után a kereskedelempolitika a háború által okozott károk helyreállítását és a lakosság élelmiszerel.látását tartotta szem előtt. Kezdetben a merkantilista irányelvek, tilalmak, korlátozások, magas behozatali és kiviteli vámok, devizamegkötések, kompenzációs szerződések jellemezték a korszakot. Az élelmiszerellátás biztosítása az élelmiszerek kivítelí tilalmát tette szükségessé, míg az újjáépítés a behozatal megkönnyítését kívánta, amit az egyes árukra, termelési eszközökre adott vámmentesség által értek el. A közvetlenül az első háború után alkalmazott kompenzációs es kontingentáló rendszer körülbelül két évig tartott. A kiviteli vámpolitika intenzívalkalmazása belföldi árstabilitás biztosítását célozta, mivel a belföldi es világpiaci élelliniszer-' és nyersanyagárak között erős 'diszparitás mutatkozott. ~Akereskedelempolitikai intézkedésekre döntő két szempont, az újjáépítés és élelmezés mellé ev wégén új tényező járult: az évi árromlásíg állandóan emelkedő árak es a növekedő infláció következtében szükségessé vált valutaátértékelés. :Az a nézet, hogyavalutaátértékelés. szükségességének oka a passzív kereskedelmi mérlegben keresendő, kiviteli megkönnyítésekre és a I behozatal megnehezítésére vezetett. A kereskedelmi szerződések tekintetében jelentős, hogy a háború előtt kötött szerződéseket némi változtatással az egész államterületre érvényesítették. Új szerződéseket a középeurópai 'államokkal: Ausztriával, Csehszlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal kötött Jugoszlávia. Ezek a szerződések meglehetősen hiányosak voltak; 46

7 nem oldották meg a tilalmak kérdését, feltételesen tartalmazták a legnagyobb kedvezményt, viszont nem tartalmaztak tarifális részt, úgy hogy' az államok szabadon élhettek a behozatali árukra vonatkozó vámterhelésekkel. Az 'első korszakot az irányítás határozatlansága, a kialakított kereskedelempolitikai irányelv jellemzi, ami a vámpolitika s abehozatali és kiviteli tilalmak politikája közötti ingadozásban nyilvánult meg. Az évben kezdődő második korszakot a külkereskedelem erős' fellendülése jellemzi. Számos kereskedelmi egyezmény származik: ebből az időből, melyek a feltétlen legnagyobb kedvezmény záradékát!tartalmazzák (Olaszországgal, Ausztriával;.tarifális szerződések Albániával, Franciaországgal, Spanyolországgal; tarifanélküli szerződések Magyarországgal éscsehszlovákiával). Legjelentősebb momentum ebben a korszakban az 1925-ben életbeléptetett új vámtarifa, amelyet az új viszonyok és a megváltozott gazdasági struktura tettek szükségessé. 'Az új farifa lényegesen, csökkentette, bár nem szüntette meg teljesen a kíviteli vámokat. Az 1929-ben kezdődő agrárkrízis és a középeurópai agrárprotekciónista áramlatok liberális 'kereskedelempolitikájának megváltoztatására. késztették Jugoszláviát. A' kereskedelmi tárgyalásokat a reciprocitás ' figyelembevételével folytatta. Az új politika az agrár országok korlátozott vásárlóerejének fokozására preferenciális vámokat alkalmazott. Jelentős változást okozott az évi devizaszabályozás és az államközi kliringelszámolás bevezetése, ami a külkereskedelem szabályozására és az európai hitelkrízis hatására megindult tőkemenekülés!megfékezésére szolgált. Új intézkedés abehozatali és kiviteli ellenőrzés bevezetése is. Jugoszlávia függősége a külföldi áruforgalomtói még ebben az időben is erő-' sen irányította kereskedelmi politikáját. Ennek enyhítését célozta a védővámos rendszer alkalmazása. A védővámok hatására számos iparág, főleg a textil-, vegyi- és fémipar jelentékeny fejlődésnek indult. A várnnak az iparfejlesztésben betöltött kizárólagos szerepe azonban nem tartott soká és mellette árszabályozást, racionalizálást és egyéb eszközöket alkalmaztak. Az iparfejlesztést la kereskedelempolitika segítségével szükségessé tette az a szempont is, hogy életképes ipar nélkül a mezőgazdaság irrtenziv művelése nem lenne észszerű. Az [par és mezőgazdaság különböző érdekeinek összeegyeztetése és egyensúlyának,megteremtése laz az irány, melya jugoszláv kereskedelem- és gazdaságpolitika jövő útját jelzi. Bulgáriának az első világháború utáni kereskedelempolitikáját i--cmint az európai államokét általában - 'a behozatali és ikiviteli tilalmak. alkalmazása, magas vámok, ár- és valutapolitikai szempontokból hozott intézkedések jellemzik. A behozatali vámok védvám '[ellegűek és az ipar' fejlesztését szolgálják. 'Az11905.évben életbeléptetett vámtarifát 1923-ban módosították; Az új tarifa a vámokat jelentékenyen felemelte és arany-- ban fizetendővé tette. A kereskedelmi szerződésekben a legnagyobb: kedvezmény elvét érvényesítették. Szabályszerű kereskedelmi szerződés csak Törökországgal létesült (1931 január 1.), az előző szerződéseket - így a Németországgal fenmállót is - csak a legnagyobb kedvezmény miatt kötötték. Az agrárválság lés a mezőgazdasági termék/ek piaci elhelyezésének kérdése az exportfejlesztes és a preferenciális szerződések irányába terelték a kereskedelmi'politika 'útját. A délkeleteurópai agrár- és a középeurópai iparállamok termékeinek vámkedvezményes cseréje azonban a preferenciális tárgyalások útján nem hozta a kívánt eredményt, ezért a 47

8 kereskedelempolitikai törekvések a regionális gazdasági szövetségek megvalósítása felé terelődtek. Románia leülkereskedelmi politikájának alakulására a kedvezően végződő első világháború és az abból származó események döntő befolyással voltak. Az addig agrárjellegű állam jelentős iparvidékek megszerzésével kiinduló alapot kapott számottevő ipar ikiépítésére. A háború befejezését követő első évek kereskedel:mi politikája még a háború okozta károk helyreállítására, valamint a lakosság élelmiszerellátásának biztosítására helyezte a fő súlyt. Ezekben az években még Magyarország jelentős menynyiségben szállíthatott iparcikkeket Romániába. Megváltozott a helyzet 1924-ben, amikor Románia is - a kezdeti akadályokat leküzdve - a dunai 'államokra jellemző autarchikus célkitűzések megvalósítására törekedett. Nagyarányú külföldi tőke részvételével megindult a tervszerű iparosodási folyamat, behozatali tilalmak, magas vámsorompók kíséretében. A gyakori vámtarifaváltozások Európa legnagyobb védővámrendszerét hozták létre a kialakulóban lévő román gyáripar védelmének érdekében. Különösen a I~extilipar indult jelentős fejlődésnek, s így a román textiliaszükségletnek aránylag.csak kís részét kellett a multhoz viszonyítva külföldről 'fedezni. Ebben 'az időben kötött 'Románia kereskedelmi szerződéseket iparának védelme érdekében Francia-, Magyar-, Lengyel-, Olasz- és Törökországgal, Csehszlovákiával, :,Norvégiával és Angliával. A tőkében igen szegény Románia iparfejlesztő célkitűzéseit 'csak jelentős külföldi tőkék iigénybevételével tudta megvalósítani. A román kereskedelmi életbe befektetett részvénytőke % része 1932-ben külföldi érdekeltségű volt. A külkereskedelmi célkitűzéseket ennek következtében idegen érdekek befolyásolták. A román kormány számos intézkedésévei törekedett a, külföldi érdekeltségeket visszaszorítaní s főként az olaj export feletti szabad rendelkezést külkereskedelmi politikája számára biztosítani. A protekcionista szigorral létrejött első I vámtarifát 1929-ben az agrárkörök nyomására enyhébb vámtarifa váltotta fel, mely, nem tekíntve azt, hogy jelentőserr csökkentette a vámtételek nagy részét, bizonyos árukra kettős, maximális és minimális vámtételeket létesített. Az utóbbiakat a Romániával kereskedelmi szerződésben lévő államok számára tartották fenn. Ily alapon kötött preferenciális szerződést Románia 1931-ben Magyarországgal, 1932-ben Franciaországgal,,1933-ban pedig I Németországgal, mely utóbbi folyományaképpen eltörölték a román gabona-, tojás- és állatszállításokra vonatkozó német behozatali tilalmat, hasonlóképpen a román ellenintézkedéseket. Ezeknek a.szerződéseknelca megkötése azonban már a világgazdasági válság idejére esik, amikor Románia is a válság katasztrofális hatásaival küzködött. A kőzép- és keleteurópai agrárállamok értekezleti eredménytelensége után a Kisantant államai, helyzetük enyhítésére, regionális gazdasági szerződés megkötésére határozták el magukat. Ennek kövefkeztében 1933-ban gazdasági szövetséggé fejlesztették ki a még 1922-ben létrejött politikai szövetségüket. Ez váltotta ki azután 1934-ben: a másik oldalon a római háromhatalmi egyezményt. A két szövetkezés közötti főkülönbség, hogy míg az utóbbi nemcsak gazdasági eredményeket mutatott fel, hanem politikai jelentőségű is volt, addig az 'előbbi a már korábbani politikai kapcsolatokon kívül gazdasági eredményt felmutatni alig-alig tudott. Az akkori Romániát érdekei inkább fűzték Németországhoz és Olaszországhoz, mint Jugoszláviához és Csehszlovákiához. 48

9 2. Külkereskedelmi forgalom A délkeleteurópai államok külkereskedelmi 'forgalma az elmult két évtized során lényegesen ;szűkebb keretek között mozgott, mint amenynyire területeik nagysága, illetve lakosságuk lélekszáma alapján számítani lehetett volna. Míg ugyanis a délkeleteurópai államok területe és népessége Európa egész területének es népességének egyaránf mintegy 18%-át teszik, addig,ezek az államok csupán 7-10%-át bonyolították le az egész európai behozatal nak Illetve kivitelnek. Világviszonylatban természetesen még kisebb hányadot, mintegy 3-5%-ot képviselt a délkeleteurópai államok lk'ülkereskedelime. A szóbanforgó államok tiszta (tehát átmenő és raktárházi stb. forgalom nélkül számított) áruforgalmának dollárértékben kifejezett adatait az elmult másfél évtized néhány!közgazdaságilag jellemzőbb évéről és a világ megfelelő adataival szembeállítva az alábbi táblázatok mutatják be: Ausztria Csehszlovákia Magyarország Jugoszlávia Románia Bulgária Délkeleteurópai államok együtt: EurópaI) összesen Világ Ausztria Csehszlovákia Magyarország Jugoszlávia Románia Bulgária Délkeleteurópai államok együtt: EurópaI) összesen: Világ,_,1) oroszország mélkül. A behozatal é-rtéke az ' é V ben, mí 1 1 i ó d o 1 1 'á r A kivitlel értéke atz; ' é 'v 'll e ill, m il. 1 1 ~ ö d o 1 1 \3.Ir A délkeleteurópai államok 'altalbirtokolt terület viiágviszonylatbeli külkereskedelrní jelentősége az első világháborút megelőző esztendő eredményeihez képest általában lényegesen nem változott, abehozatalban ugyan határozott visszaesés volt észlelhető. de a kivitelnél némi emelke. désről is számot lehet adni, amint ez az alábbi százalékszámokból is kitüník: Behozatal Kivitel A délkeleteurópai államok fo rgalma a világ forgaimához az 1913 : ' 119~ é v ben, %-ban Minthogy azonban a szóbanforgó iterületen az első világháború után kettővel több lett az önálló külkereskedelmi forgalmat lebonyolító álla- 4 Radlsícs E.: A\Dunaltáj. II

10 mok száma és e hát állam egymásközöttí kereskedelme igen fejlett volt, a. kérdéses terület világviszonylatbeli külkereskedelmí j elentőségének lernéréséhez tisztább kép nyerhető az említett államok egymásközötti forgal- mának figyelmenkívül hagyásával. Ilymódon az alábbi eredmények adódnak: Behozatal Kivitel A délkeleteurópai államok egymásközti forgalmával kisebbítevt külkereskedelmi forgalom a világ rorgaimánoz viszonyítva az 1913!l925: ' ' évben, %-ban Ezen az alapon számítva tehát, a délkeleteurópai államok külforgalmi jelentősége az első világháború előtti színvonalhoz viszonyítva még nagyobb csökkenest mutat, ami egyszersmind a szóbanlevő államok egymásközötti kapcsolatainak igen fejlett voltát is igazolja. De alátámasztják ezt az alábbi százalékszámok is, mert azokból megállapítható, hogy a délkeleteurópai államok forgalmának majdnem egyharmadát, de általában. több, mint egynegyedét tette az egymásközti forgalom. Behozatal Kívítel A délkeleteurópai államok egymásközti forgalma összes forgalmuk ffo-ában az é v b e n A szóbanforgó hat állam közül Csehszlovákia forgalma a legélénkebb, behozatala több mint egyharmadát tette a délkeleteurópai államok összbehozatalának, kivitele pedig meghaladja a hat állam kivitelének 40 %-át. 'Ausztria következik utána soron, míg Bulgáría a délkeleteurópai államok összforgalmának mindössze 3-4%-át képviselte. A külkereskedelrni forgalom léll~s:zámhoz viszonyított arányára vonatkozó alább közölt adatokból kitünik, hogy Ausztria kereskedelmileg sokkal fejletebb volt, mint Csehszlovákia és mindket'tő, rnint ipari állam erősen kiemelkedetit az agrár jellegű országok - Jugoszlávia, Bulgária es Románia '- közül, míg Magyarország mint agráripari állam a!középenállit. E g y f Ő r e e s Ő behozatal kivitel Terület d o '1 1 á r b a n a z 1929 '19'37 H é v b e n Ausztrda Csehszlovákia Magyarország Jugoszlávia Románia Bulgária Ausztria és Csehszlovákia, az 1930-asévekben kifejtett erős önel-- látó törekvéseik ellenére - mely szerint élelmiszerellátásukat más államoktól függetlleníteni akarták és így a mezőgazdaság Ifejlesztésére igen nagy gondot fordítottak - megtartották ipari jellegüket. Románia, Jugoszlávia és Bulgária pedig - noha tisztán mezőgazdasági termelésre beál-- 50

11 lított országok voltak, az iparfejlesztést tartották szem előtt - agrárjellegűek maradtak. Magyarország - znint inkább agrárország, de fejlődő exportiparával - középhelyet foglalt el. Ausztria és Csehszlovákia külkereskedelmének felépítése erős ipari jellegüket szembetünően mutatja. Behozatalukban ugyanis mintegy 2f3-dal szerepelt 'az élelmiszer- és nyersanyagárucsoport. mig kivitelüknek több mint 70%-át a készáru tette. Magyarország agrárjellegét mutatja az a tény, ;hogy kivitelének csaknem kétharmad része élelmezési cikkekből tevődött össze és behozatalának majdnem a fele készáru volt. ;Ugyanakkor azonban készárukivitele egynegyedrészét képviselte összldvitelének, behozatalábari pedig mindinkább előtérbe kerültek a nyersanyagok és félgyártmányok, melyek a második világháború kitörése előtt meg is haladták akészárubehozatala értékét, ami az ország mindinkább erősödő iparos jellegére amitat. Magyarország kettős szerepet játszott: egyrészt' élelmiszert szállított Nyugat- Európának és Olaszországnak és tőlük készgyártmányokat vett át, másrészt kelet felé fordult Ipari termékeivel és ugyancsak innen szerezte be nyersanyagszükségletének egy részét. Jugoszlávia, Románia és Bulgária agrárjellegére jellemző, hogy kivitelük több, mint 90%-:a élőállatokból, agrártermékekből és nyersanyagokból állt, behozataluk % részét pedig lkészárubehozatal rt::ette. A szóbanforgó hat állam külforgalmának árucsoportok szarinti gazdasági szerkezetét az államok jellege szerint a tárgyalt három csoportra tagozva az,1935.évről a következő ábra mutatja: AUS Z TRI A CSEHSli.O'l'f.r.,t. MACYMORSZÁC JUCOSlLÁVIA ROMÁIIIA 8 ULeÁll la ( h. MI1II6 D,"I, r-r-"1r-"1-1~-;--;--t-r.-'--r-r-;--;--;--'--r--r--r-r-r~~~r--r--r--r--"r-"'-"'-"""" If--l---l'--i'---l 80.-HH---I---IH f--l---l---l---l-J I----!f--l---l---l---l--'I-Iso 1-+-+_ _ I-II--+--f= 40 t-t-t-t- ~O.-t-t-t I-I--I-I-I-I--I--I t-t-t-t-t-~t-t "'-'+-I-I-I-I-l-l-~ 110.-t-t-t-t-t-t-t t--i--i-i-i--i--j-i--+- ~f--ll-i--i--i-i--t-t-+-- ~~,~;' IOLOALLATOK,lOlELMEZESICIKKEK ITALO 130.-t-t-t-!-!--I-t-t-+- NYER3ANYAGOK Es FE:LGYARTMANYOK, 140~L-~~b-~L-L-L-L-~_~~~L_~~~~2-~~J~K=ES=z~AR~U~K~. 4' 51 Tele1<1 Pái tir lénettud. Int. 8uaapest.

12 A délkeleteurópai államok közül Iegínkább Csehszlovákia, valamint Magyarország mutatott fel a többi délkeleteurópaiállammal szemben aktívumot (1929-ben90, ill. 13 millió 'dollár 'értékben), míg a legnagyobb passzívum Ausztria forgalmánál mutatkozott (1929-ben 58 millió dollár). A délkeleteurópai államok Magyarország forgaimában részesedtek a legnagyobb százalékkal. E tény főleg az ország központi fekvésével és kiviteli cikkeinek sokféleségével magyarázható.. A délkeleteurópai állam oknak a saját területeiken kívüli gazdasági kapcsolataik intenzitása tekintetében Németország állt az első helyen. Részesedésének alakulása azonban eltérő volt a két ipari állammal, Ausztriával és Csehszlovákiával, illetőleg a többi agrárországgal szemben. Míg ugyanis az előbbieknél Németország szerepe a vizsgált időszak folyamán határozottan csökkenő irányzatot mutatott, az utóbbiaknál általában rohamos fejlődés vált észlelhető. Ennek megfelelően: a két ipari államban Németország együttes behozatali, ill. kiviteli részesedése az évi 23, ill. 18%-ról 1937-ben 16, ill. 14%-ra csökkent, viszont az agrárállamokban a behozatal részesedése 200/0-ról 32%-ra, a kívutelében pedig 18%-ról 26%-ra növekedett. A délkeleteurópai 'államok jelentősége Németország behozatalában emelkedő irányzatú volt: az évek átlagos 8.5%-, áról 1937-ben 13.4%-ra nőtt, a kivitelben azonban csekély. térvesztés állapítható meg, 'az:1927évi 12.9%-O'srészesedési maximumról erős visszaesés után 12.1%-ra. A forgalom részletes alakulását alábbi táblázat mutatja: A délkeleteurópai 'államok részesedése Németország behozatalábán az ktvítelében az , é v ben abszolut értékben (millió RM.) Délkeleteurópai államok összesen Ebből: % - b a n Ausztria Csehszlovákia Magyarország 8.1' Jugoszlávia Románia Bulgáría Összesen: Németország külkereskedelmi mérlege a délkeleteurópai államokkal' szemben a vizsgált időszak elején erősen aktív volt, mely aktívum 1929-ben meghaladta az 500 rnillió RM-ot, a további!években azonban erősen lecsökkent, sőt az 1934., 1935., években passzívummá vált. A délkeleteurópai államok Németországgal fennállott külkereskedelmi forgalmának áruk szerinti felépítése az iuet'ő ország jellege szerint különböző volt. Ausztria és Csehszlovákia nyersanyagokat, félgyártmányokat és készárukat.exportált 'Németországba, míg a többi államból főleg élelmiszereket, élő állatokat és nyersanyagokat vitt be Németországba. A délkeleteurópai államokba irányuló németországi forgalom, legnagyobb részét viszont a készárúk alkották, mellettük a nyersanyagok es félgyártmányok forgalma a kérdéses ország ipari jellegének mértéke szerint alakult. Míg ugyanis 1929-ben a leginkább agrárjellegű országok.jugoszlávia, Románia és Bulgária németországi behozatalában a készárúk részesedése meghaladta a 90%-ot, addig ez a részesedés Csehszlovákiában mindössze 54%-ot ért el. A következő táblázat egyébként fényt vett a tárgyalt forgalom alakulására:. 52

13 Németország délkeleteurópai kiviteléből nyersanyagokra és készárukra félgyártmány.okra eső hányad az é v b : e ri. 0/'0'- ban Ausatría Csehszlovákia Magyarország Jugoszlávia Románia Bulgáría : A délkeleteurópai országokkal legélénkebb forgalmas felmutató másik nagyhatalom Olaszország volt, melynek dunavölgyi gazdaságpolitíkai célkitűzésében első sorban politikai szempontok játszottak fontos szerepet. A tárgya1il 6 állam külkereskedelmi forgalmában részesedése azonban már jóval kisebb jelentőségű volt, mint Németországé. Viszonylag a legnagyobb forgaltnat Jugoszláviával bonyolította le, abehozatali oldalon 1925-ben :18.8, a kiviteli oldalon 1930-ban 28.3%-os részesedési maximumot érve el, a tárgyalt időszak végén azonban a júgoszláviai részesedés isa többi államénak színvonalára szállt alá. A délkeleteurópai országok együttes behozatalában, ill. kiviteléb en Olaszország 1929-ben átlag 4.4, ill. 7.5%-ot, 1937-ben pedig 4.7, ill. 7.8%-ot ért el. Olaszország délkeleteurópai behozátali értéke 700 és millió Era között ingadozott. Olaszország forgalmában la délkeleteurópai államok átlagos részesedése a vizsgált 13 év alatt abehozatalban 10.6,,a kivitelben 9.3%-ot ért el. A behozatali ;részesedésük emelkedő irányzatú volt az évi 8.5%-os minimumról az i1936. évi 15.9%-os maximumig, a tkivitel pedig általában alig ingadozott. A forgalom országonkénti alakulásáról a következő táblázat 'Számol be: A délkeleteurópai államok részesedése Olaszórszág behozatalábán az kivitelében az In9 HU H~ HU évben abszolut értékben (millió lira) Délkeleteurópai államok összesen: Ebből: % - b a n Ausztria Csehszlovákia Mag)"arország Jugoszlávia Románia ' Bulgária Összesen: Olaszország, Bulgáriától eltekintve és néhány évet kivéve, a délkelet európai államok mindegyikévei passzív külkereskedelmi egyenleget mutatott ki. A délkeleteurópai államok angliai forgalmának jellemzője, hogy a behozatalban Jugoszlávia, Románia és Bulgária mutattak ki saját forgalmukhoz viszonyítva legnagyobb - 10% körüli - részesedési arányt. A hat állam együttes forgaimában viszont Anglia az 1929., ill.,1937. években csak: 6.5, ill. 6.3%-ot képviselt abehozatalban és 5.7, ill. 8.0%-ot IQ kivitelben. Az angliai behozatalban, ill. kivitelben oa délkeleteurópai államok 53

14 1929-ben 1.1, ill. 1.4%-kal, 1937-ben 2.0, ill 1.5%-kal szerepeltek. Anglia külkereskedelmi egyenlege a délkeleteurópaé államok együttesévei szemben az egész vizsgált időszak alatt passzív volt. Az Egyesült Allalmok a délkeleteurópai államok behozatalábam az 1929., ill évben 5.5, ill. 6.3%-kal, kivitelében pedig 4.1, ill. 5.0%-kal szerepelt. Ugyanakkor a hat állam léli vizsgált 13 év alatt együttesen átlagban 1.3%-át tette az Egyesült Államok összbehozatalának és O.4%-át az összkivitelének, Az Egyesült Allamoknak a délkeleteurópai államokkal a tárgyalt időszak alatt lebonyolított együttes külkereskedelmi forgalmának egyenlege mindvégig passzív maradt. Framciaország 1929-ben 3.7, ill. 2.6%-át szolgáltatta a délkeleteuropai államok összes behozatalának ill. kívitelének, mely részesedés 1937-ben 3.8, ill. 4.1%-ra emelkedett. Ez a forgalom Franciaország saját behozatalának1929-ben 1.8, kivitelének 1.6%-át tette, a további években a délkeleteurópai államok jelentősége Franciaország forgalmában emelkedett és 1937-ben 3.0, ill. 3.8%-ot ért el. Franciaországnak a délkeleteurópai államokból származó behozatala az egész időszak alatt meghaladta az oda kivitt áruk értékét. A délkeleteurópai államokba irányuló svájci forgalom főleg Svájc.szempontjából volt jelentős, amennyiben: a délkeleteurópai államok forgalma az 'évi behozatalának 7.4, Ikivitelének 7.1%-át tette, mely részesedés a vizsgált időszak utolsó évéig emelkedett és 1937-ben 12.4, ill ot ért el. Svájc részesedése a délkeleteurópai államok összbehozatalában ill. összkivitelében 1929-ben 2.9, ill 3.1%, 1937-ben pedig 2.8, ill volt. Svájc az időszak elején csupán Ausztriával és Romaniával szemben mutatott fel aktívumot, de ez a kiviteli többlet is eltünt' az időszak második felében. Ausztria Ausztria külkereskedelmi forgalma a kikészítési és javítási forgalommal, a nyilvános áruraktárakból származó forgalommal, a bizonytalan megvásárlásra behozott és kivitt áruk, valamint a nemesfémek, az érmek és más értékek forgal!rnával együtt az években a következőképpen alakult: Behozatal millió Index schilling = WO Kivitel millió Index schilling = ieo Behozatali (-), ill. kiviteli (+) többletérték, millió schilling A külkereskedelmi megoszlást rnutacja: forgalom fontosabb 'államok szerint az alábbi 54

15 Ausztria ~925 b e hoza ta I á na k megoszlása ország %..Németország 18.6 Csehszlovákia 16.7 Magyarország 10.0 Lengyelország 7.9,AlmerikaiEgyesült Allamok 5.8.Jugoszlávia 5.6 Románia 5.0 Olaszország I 4.3 Svájc 4,3 Nagy- Británnía 3.8 Franciaország 2.6 Egyéb országok 15.4 Összesen: é v i ö s sze III kivitelének ors~ágonkint ország Németország Csehszlovákia Olaszország Magyarország Jugoszlávia ' Svájc Románia Lengyelország Nagy-Britannia Franciaország', Amerikai Egyesült Allamok Egyéb országok' Osszesen: '%'\ Ausztria behozatalában Csehszlovákia és Németország állt az élen, ugyanis az években Csehszlovákia :töltötte be ;a vezető szerepet, majd a további években Németország került az első helyre, A kivitelben a Németország felé irányuló forgalom minden más ország felé irányuló forgalom értékét az egész időszak folyamán meghaladta. A Csehszlovákiából származó behozatal értéke az összforgalomihoz viszonyítva az évi 19.6%-ról fokozatosan csökkent és 1937-ben már csak 11.0%-ot képviseln Abszolút értékben a behozatal 1928-ban ért el maximumot csaknem 600 millió schillinggel, majd 1933-tól kezdve \- kivéve az.1936.évi 144 milliós mélypontot -::- 160míllíós érték körül mozgott, A kivitel mind abszolút, mind relatív értelemben 1929-ben volt legmagasabb értékű, kereken 300 millióval, ill. 13.5%-kal, majd 1933-ban 63 millióra csökkent és újabb emelkedés után isl937-ben csa:k:87milljióschillinget ért el. A Csehszlovákiaval Szemben mutatkozott behozatali,többlet az es évet kivéve meghaladta a kivutel értékét, sőt néhány évben a kivitel másfélszeresét is elérte. A behozatali cikkek közül Ausztria számára legjelentősebb a szén és koksz; ezenkívül' a textilipari termékek, vasáruk és az időszak elején a finomított cukor Já~szottak a behozatalban igen fontos szerepet, míg a kivitelben első helyen a textil-, vas- és gépipari termékek és nyersanyagoki szerepeltek. Magyarország fontosság szerint a harmadik, ill. negyedik helyet foglalta el Auszuría behozatalában, m. kiviteléb en. Behozatáli részesedése álta-.lában 9 és 11% között ingadozott. A kivitel hullámzása az 1926, és az években 9.9 és 11.3%-os csúcspontokkal. valamint az évi.6.5%-os mélyponttal erősebb volt, mint a behozatalé. ta behozatali érnék az as évek átlagában meghaladta al 310.millió,schillinget, az évben azonban ez az érték erősvisszaesés után már csak 115 milliót tet1j.a kivitel az évek átlagában 140 millióval maradt alatta a behozatalértékének, ls legkisebb értékét 1932-ben 72 rnillióval érte el, rövidesen azonban erős fejlődésnek indulva, 1937-ben már újra meghaladta a 110 milliót. Magyarország vágóállatot, gabonát, lisztet és baromfit szállított főkép Ausztriának, míg a magyar piacokon jelentős értékű Ausztriából származó fa, papír- és vasáru!került forgalomba. Jugoszláviával kapcsolatban Ausztria külkereskedelrni mérlege az és években aktív, a többi évben pedig 50 millió schillingnél kisebb értékkel passzív volt. A jugoszláviai behozatalnak Ausztria összes behozatalában való részesedése hullámzó emelkedés után az évben 55

16 8.8%-kal maximumot, majd némi visszaesés után 1937-ben 7.9%-ot ért el. A kívitel csaknem folyamatosan csökkent laz11925.évi9.0%-os részesedésről az évi :5.1%-08 :minimumig, 1937-ben '5.4%-ra 'emelkedve fel. A behoza:tialiérték az as évek iátlagában '150 millió schilling volt, 1936-ban 77 millióra csökkent, majd a kővetkező évben 115 millióra emelkedett. A kívitel erősebb visszaesést mutat, amennyibenaz évek 160 milliós átlagáról 1936-ban 'csupán ;50millíót s 1937-ben is 'Csaki67 mil- Iiót ért el. A legfontosabb behozadalí cikkek ;a mezőgazdaság köréből (vágóállat, gabona, baromfi), míg a kiviteli,cikkek az ipar (textil-, vas-, fém- és gépipar) termékeiből kerültek ki.. A romániai behozatal részesedése a: 'Jugo:szláviáéhoz hasonló hullámzással állandó emelkedést mutat, még pedig az :1925. évi 3.7%-osról az lévi 7.0%-ig, s,ugyanakkor abszolút értékben a két ~ő értéket 1927-ben és 1933-ban 'érte el ;170, :Hl.150millióval. A kivitel részesedése az 'évek hullámvölgyétől eltekintve :5 és 6% 'kőzőtt ingadozott, míg abszolút értékben az,1928.évi 1131míllióról 1932-ben 27 míllíóra, tehát míntegy ötödére szállt alá. Az évtől eltekintve Ausztria a tárgyalt időszakban 'állandóan nagyobb értékben vitt be Romániából mezőgazdasági cikkeket és ásványolajat, mint amennyi az oda kivitt készáruk értéke volt. Bulgária a vizsgált időszakban csak igen csekély értékű forgalmat bonyolított le Ausztriával. ia Bulgáriába drányulő kivitel Ausztria összkivitelének 1.1%-át képviselte, IIníga behozatal az l%-ot sem érte el. A.legmagasabb bulgáriai behozatal értéke sem haladta; meg 'a,40 milliót és kiviteli értéke 28 millió schillingről 10 millió schilling alá szállt. Legfontosabb behozatali cikk a dohány volt. Németország az első helyet foglalta ~1 i Ausztria külkereskedelmi forgalmában, annak ellenére, hogy forgalmi részesedése az időszak alatt visszaesést mutatott, la behozatal fokozott csökkenése következtében az lévi 343 milliós behozatalí többlet 1937-ben.54 millióra szállt alá. A behozatali részesedés 1931-ben volt a legnagyobb 22.1%-kal és innen esett vissza fokozatosan az )1937. évi 16.3%-ra:. A kivitel terén már nem lehet ilyen iha/t'ározott irányzatot megállapítani, mert - bár az a tárgyalt időseakbam I határozottan csökkenő jellegű volt - mégis I 15 és 19% között íngadozott. Abszolút. értékben a behozatal az évi 696 millióról ben 204 míllióra. csökkent 8' 1937-ben is csak 238 millióra emelkedett, a kivlitel pedig az évi 418 mifliős maximumról esett vissza: 1933-ban \128 rrnllióra, de 1937-ben számotbevőbben emelkedett, még pedig 184 mállióra. Legfontosabb behozataíí cikkek a szén és a keksz, szűcsáruk, kémiai lpar termékeé, vas- és fémáruk, gépek, újságok, művészeti cikkek, technikai zsiradékok és műtrágya voltak. A kivitelben színtén a vas- es gépipar termékei játszottak elsősorban szerepet, az igen jelentős fa, bőr, szarvasmarha és gyapjuáruk kívítele mellett., Az olaszországi kivítelí részesedés az évekhenmutatott erőteljesebb fejlődést, az 'évi 10.4%~-ról'1931-ben 8.2%-ra történt csökkenés után 1937-ben 14'%-ot érve el, a behozatal azonban csak 'csekély mértékben emelkedett, 3.3%'-os részesedésről 5.5%-osra javulva. Olaszországgal szemben ~egyébként Ausztria külkereskedelme a tárgyalt időszak alatt állandó jellegű aktív' egyenleget mutatott fel. Aktivitása az évi 7 millió schillingről mint minimumról 1937-ben ~3 millió schillinggel maximális értékre emelkedett. Ausztria leginkább papirost és papirosanyagot szállított Olaszországba, Ia.és vasáruk mellett, míg a fon I ' f :

17 tosabb behozatali cikkek közül a gyümölcs, rizs, főzelékfélék és selyemfonál volt említésre méltó, Ausztriának Angliából származó behozatala a szóbanlévő időszak alatt %-os, Angliába irányuló kivitele pedig %-os részese-- dést mutatott összes behozatalához, ill. ikiviteléhez viszonyítva, A behozatalban 146, a kivitelben 102 millió schilling volt az elért legmagasabb érték 1928-ban, ill ban, míg a minimum 29, "illi.37 millió volt 1932-ben, ill ban. Az Angliával szemben fennálló külkereskedelmi mérleg az évektől eltekintve passzív volt, de ez a passzivitás tőtkezdve nem haladta meg a 10 millió schillinget. Ausztria behozatalában nagy szerepet játszanak az Angliából származó textilipari nyersanyagok és nyersfémek, míg az oda kivitt áruk!közül elsősorban a ruházati: cikkek, gyapjués papíráruk méltók említésre. Az Amerikai Egyesült Allamokból származó behozatal erősen meghaladta az odairányuló kivitel értékét. la többletérték 118Qés 41 milliő schilling között váltakozott. A behozatal és kivitel között fennálló nagy különbséget mutatja az is, hogy míg a behozatali érték maximuma 1925-ben 222 millió és minimuma 1932-ben 56 millió volt, addig a kivitelben az évek maximuma mindössze.76 milliót 'és minimuma 1934-ben alig 13 milliót tett. A magas behozatali érték az osztrák texfilipar számára nélkülözhetetlen nyerspamutbehozatallal magyarázható. Ezenkívül jelen-, tős még az Egyesült Allamokból származó nyersfém-, zsír- és gabonabehozatal is. Lengyelországgal szemben is igen magas. passzív egyenleget mutatott fel Ausztria. A behozatali többlet azonban az :évi maximális értékéről, '186 millió schillingről rohamosan csökkent és 1937-ben (már csupán 14 milliót!tett. A behozott áruk értéke 1928-ig emelkedett, ekkor 301 milliót ért el és 9.1%-át képviselte az összbehozatalnak, a további években. azonban folyamatosan csökkent és laz évben már csak ot képviselő 67 millióra szállt alá. A kivitel 'részesedésének határértékei 4.0 és 8.4%, Jegmagasabb értéke pedig 1925-ben 164 millió, a legalacsonyabb pedig 1932-ben 33 millió schífling volit. Lengyelország elsősorban szérmel és koksszal látta. el Ausztriát és igen jelentős volt a sertésbehozatala is, míg a kivitelben a készáruk szerepedtek első helyen, valamint az ipari félgyártmányok. \ Jelentős forgalom bonyolódott le Ausztria és Svájc között is. A válság éveiben la svájci kivitel míntegy 8 %-át tette az.összkivítelnek, de a többi években is általában az 5.%-os részesedes felett maradt. A behozatal kisebb részét képviselite Ausztria összbehozatalának, ugyanis csupán 3 és i5% között mozgott, Az évig a behozatal volt nagyobb értékű, ra további években azonban a kivitel mutatott f.el többletet a behozatalball szemben. Az eltérés a kétirányú forgalom: között nem volt nagy, 3 és34 millió schilling között ingadozott. Az évi behozatali es kiviteli maxímum 168 és 138 milliót tett, míg a legkisebb érték ban mutatkozott 39 és 47 milliós eredménnyel. Ausztria franciaországi behozatalának nagy részét textilipari termékek képviselték, míg Ausztria milliós kiv<iitelébenelső helyen a fa és papirosanyag szerepelt. Megemlíthető még, hogy 'Ausztriába Belgiumból g'yiajpjú, Hollandiából étkezési és technikai zsírok, Görög- és Törökországból dohány, Brit-Indíából pamut, kender és len, Holland- Indiából nyersdohány és magvak, Egyiptomból pamut, Argentínából 'gabona, Brazílíából kávé és tea, Ausztrá1!i.ábólpedig főként gyapjú került 57

18 s behozatalra. Ausztria ruházati cikkeket szállított Svédországba, papírt és -papírárut Törökországba, pamut-, papír-, vas- és fémárukat Brit-Indiába, papírárut Kinába 'és vasárutjapánba, Ausztría külíorgalmának a környező es távolabbi európai országok, valamint az Európán kívüli államok felé irányuló megoszlásáról a következő táblázatok nyújtanak tájékoztatást: ö A'U.sztTia behijzat.a:1a az ~9 19:>3 '1937 évben laz szb eh oza t a I,%-ában Délkeleteurópai államok Európa egyéb országai Európán kívüli országok Összesen: Ausztlriiia kivitele a!z évben az összki\vitel %.. á b a n Délkeleteurópai államok Európa egyéb országai Európán Ik.ívüli <országok Összesen: Az Európán kívüli országok előtérbe léptek 'Ausztria behozatalában -és kivitelében egyaránt, viszont a délkeleteurópai államok jelentősége csökkent. Míg Ausztria összes behozatala 1937-bencsak 44%-át tette az évinek, az Európán kivüli országokból származó behozatal 64%-a volt az évi 457 millió schillingnek. Ugyanekkor Ausztria összkivitele 55%-a volt az 1929.'évinek s a délkeleteurópai országok piacaicsak 44%-át vették fel az 1929: évben odairányuló 775 milliós kivitelnek. Ausztria külkereskedelmi forgalma; iaiz1913. évi brüsszeli nemzetközi egyezmény árulajstroma szerint csoportosítva a következő megoszlást mutatja: Ausztria behozatalának %-os megoszlása az ,".19'37 é v. ben Élő állatok' Élelmezési cikkek és iitalok Nyersanyagok és fé1gyárttmányok Készgyártmányok ' Össílesen-: Ausztria kivitelének %-os megoszlása az' é 'v b e I!l,Élő állatok Élelmezési cikkek és italok Nyersanyagok és félgyártmányok Készgyármányok Összesen: A fenti arányszámokbóli kitünik, hogy a nyersanyagok és félgyárt-.mányok mindkétirányú forgalma következetesen az összforgalomban való részesedését tekintve emelkedett: míg ugyanakkor az élő állatok és készgyártmányok behozatala és kivitele csökkenest mutet. Az élelmezési cikkek és italok behozatala szintén csökkent, kivitele azonban fokozatosan emelkedett. Az évi készárubehozatal abszolut értéke az :58

19 <évi forgalomnak 40%-át sem lérte el és a kivitel is alig haladta meg ugyanekkor az említett évek átlagértékének 50%-át. Az élelmezési cikkek behozatalánál hasonló visszaesés 'állapítható meg, mert az az év-. ben az évek átlagértékének csak 41 ~%-átérte el. Ezzel szemben a nyersanyagok és félgyártmányole forgalma kereken 70 %-át képviselte 1937-ben a konjunkturálís évek értékének. Ausztria fontosabb behceatali és kiviteli cikkeinek a tárgyalt évek során a leülkereskedelmi forgalomban betöltött szerepéről az alábbi táblázatok nyujtanak tájékoztatást: Ausztria behozatalának '%-os megoszlása az Arucikkek '193 3 : :;,..-s7 'é v b e n Gabonaneműek 'Szén, koksz V ágóálla tok Pamutszövet- és fonál Nyerspamut lés hulladék Selyem- és félselyemáru Gépek és!készülékek Kémiai dpar tennékei Nyers gyapjú Magvak, komló, takarmány Gyapjúáru Vasáru Dohány / Nyers!fémek Egyéb áruk Összesen: Ausztrta kivitel ének 1%-05 megoszlása az Arucikkek ' '5---3,7 é v' b e, n Papír lés papíráru Épületf'a Vasáru , (JyapjúáiTU Fémáru Elektromos gépek és készülékek Selyemáru Hímzés ek, 'csipkék pamutból Gépek és készülékek Vasfélgyártmány (vasrúd) Pamutszövet és egyéb áruk Nyers bőr Egyéb cikkek Összesen: Ausztria kíkéscitésiés javítási forgalma jelentős volt. A kívitel az évek átlagában 21.7 %-át, tehát több mínt egyötödét képviselte az összkivrtelnek, a behozatal átlagban 'azonban. csak 7.3,%-át érte el az 'összbehozla:talnak. Abszolut értékben rnind 2: behozatal, mind pedig a kivitel a vizsgált időszak alatt visszaesett. A behozatal legnagyobb értékért; 1928-ban 293 millíóval érte el, ami 8.8%-át képviselte Ausztria ez évi összes behozatalánakí; innen csökkent fokozatosan és csaknem folyamatosan az évi 75 :mil.jjilóra, ami már csak 5.90/0-lOlS részesedésnek felelt meg'. la kivitel 1929-ben ért lel:rnaximumot 518 millió schíllínggel, mely 1936-ban 176 millió schillíngre apadt. A kikészítési forgalom legfőbb része a textilipar s annak keretében a pamuti ar körébe tartozott. Jelentős volt e mellett a ruházati ipar kikészítési kívitele, valamint a járműveké ésl nsgy értéket képviselt a 59

20 sa kikészítési forgalomba tartozó selyem- és félselyemszövet behozatala, valamint kivitele is. Az átmenőforgalom 1928-ban volt' legnagyobb, 38 millió métermázsát érve el, majd nagyobb ingadozások után 1932-től kezdve mintegy rníllíó métermázsánál állapodott meg. Csehszlovákia Csehszlovákia ig terjedő áruforgalmara vonatkozó adatokat - beleértve laifeldolgozatlan arany és ezüst, valamint a kíkészítésí és javítási forgalomról szóló adatokat is, de laz előjegyzési és átmenő forrgalomra, valamint az arany- és ezüstérmék, rudak és más értékek forgalmára vonatkozó adatok nélkül - az alábbi táblázat mutatja be. A külkereskedelmi forgalom alakulása,az 'években. Beh o' z a tal Kiv i te 1 Behozatali (-) ill. ki- Index Index mlllió = millió = viteli <+> többletérték esk 100 esk lilo millió esk , q Csehszlovákia áruforgálmában a legfontosabb áldamok érték szarint a következő mértékben részesültek: Cse h szl o' vá k i a é v r. ö s sze s behozatalának k t v í.ee t e n e k m e g o s z r á o r e a ág o rr k t rr t % 23.0 Németország sz. ik. 7.3 Ausztria 6.5 Anglia 6.4 Amerikai Egyesült Allamoik 5.3 Jugoszlávia 4.5 Magyarország 4.5 Románia 4.1 Hamburg lsz. k. sz. ik. 3.6 Svájc 3.5 Lengyelország 3.2 Olaszország.2.7 Hollandi,a 2.6 Franciaország Svédország 1.8 Oroszország 1.8 Belgium 1.2 Dánia 1.2 Brit-Ind1a. 1.1 Törökország sz. lk. 1.1 Trieszt országok 9.5 Egyéb országok Osszesen: Osszesen: Németország Hamburg Ausztria Amerikai 'Egyesült Allamok Lengyelország Anglia Franciaország Magyarország Bréma Románia Jugoszlávia OLaszország Svájc Brit-India Hollandia Svédország Belgium Oroszország Argentína Egyiptom Trieszt Egyéb 60 %

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: Svájc.

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: Svájc. fëëëëêkêmëèëëêêëëëêëëêëëëëêêëm m l é KONZULI JELENTÉSEK A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: > Amerikai Egy. Áll. 1926 703 Cseh-Szlovákia.... 1928 433

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése Gazdálkodási adatok 1. A magyar számviteli szabályok szerint 2004. január 1. 2004. december 31-ig elkészített konszolidált,

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

6. Hét 2010. Február 10. Szerda

6. Hét 2010. Február 10. Szerda Napii Ellemzéss 6. Hét 2010. Február 10. Szerda Összegzés Leginkább a Görögország megmentése körül forgó hírek befolyásolták a tegnapi pozitív hangulat kialakulását. Úgy néz ki, hogy az eurozóna tagjai

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.8.16. COM(2013) 593 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1234/2007/EK tanácsi rendelet méhészeti ágazatra vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 2 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2010. első 9 hónapja után a magyar kivitel elérte az

Részletesebben