Magen Politikai, közéleti portál Izrael Államról

Átírás

1 Grünhut Zoltán Gazdasági recesszió, antiszemita konjunktúra? A történelemből számtalan sajnálatos példa által ismert, hogy a gazdasági válságok, valamint azok járulékos társadalmi kihívásai, szociális és politikai krízisei a saját kudarcok elés beismerése helyett gyakorta hatnak ösztönzőleg a bűnbakkeresésre. Az egyén és a közösség számára is érthetőbbé, átláthatóbbá, valamint az önnön felelősség elvitatása miatt feldolgozhatóbbá válnak a megváltozott körülmények negatív vetületei, ha azokért egyazon, behatárolható csoportot (államot, etnikumot, pénzügyi és politikai elitet, stb.) lehet okolni. Ezen önhibákat hárító előítéletesség egyéni manifesztálódása szándékolt többnyire politikai célú társadalmi mobilizáció következtében közösségi, vagy akár nemzeti szintre léphet, egyre fenyegetőbb veszélyt jelentve a támadott csoport számára, egyúttal nem megoldva a valós problémákat. A 2000-es évek végi gazdasági válság nyomán kibontakozó, globális hatókörű előítéletesség céltábláján az Amerikai Egyesült Államok és a különböző nemzetközi pénzintézetek mellett, hagyományosan a világ zsidósága is megjelent. A recessziós kihívások közepette többletimpulzusokat kapott, egyfajta konjunktúra periódusba került az antiszemitizmus, nemcsak a fejlett, de a fejlődő világ országaiban, társadalmaiban is. A növekvő zsidóellenesség globalizálódása mellett külön figyelemre méltó, hogy az előítéletesség ideológia-független: a végleteket tekintve a szélsőjobboldali indíttatású nacionalizmus ugyanúgy táptalaja, mint a radikális baloldali antiglobalizmus, de a politikai centrum felé közeledve sem ütközik leküzdhetetlen akadályokba. Az újévezred első évtizedének végén kirobbanó gazdasági válság előjelei már négy-öt esztendővel korábban világosan megmutatkoztak az Egyesült Államokban. Akkoriban bár voltak szakértők, akik globális jelentőségű visszaesést jósoltak az elemzők nagyobbik hányada optimistán úgy gondolta, hogy a növekedés megtorpanása miatti ingatlanpiaci stagnálás, valamint az azzal járó zavarok a hitelpiacon legfeljebb az USA-ban okozhatnak problémákat, ott is inkább átmeneti jellegűeket. Ugyan többen is kiemelték, hogy az a rendkívül liberalizált, valamint a fokozódó pénzkihelyezési, beruházási verseny miatt a bankok szempontjából is egyre kockázatosabb hitelpolitika, melyet az amerikai pénzintézetek mellett számos európai bankcsoport is magáévá tett az ezredfordulót követően, komoly kockázatokat jelent és hosszútávon nem fenntartható, a profittermelés és a hitelalapú fogyasztásnövekedés azonban háttérbe szorította az elővigyázatosságra intő álláspontokat. A kialakulóban lévő válság első jelei tehát az ingatlanpiacon mutatkoztak: a gazdasági 1

2 megtorpanás miatt hirtelen nőtt az amúgy is jelentős kínálat az ingatlanok terén; visszaestek az árak, megakadtak a már folyamatban lévő munkálatok; kereszttartózások keletkeztek az építőiparban; elmaradtak az újabb beruházások; kivonták a forrásokat a bankok, befagyasztották a hiteleket; veszteségessé váltak az ágazati befektetések; továbbá növekedett a törleszteni nem tudók aránya, ráadásul a bankok által lefoglalt ingatlanok értéke is zuhant. A krach rövidesen továbbgyűrűdzött az egyéb gazdasági szférákba is, mígnem folyamán rövid egymásutánban bankok és hitelintézetek tucatjai jelentettek csődöt. Témánk szempontjából ez utóbbi időszak, az amerikai válság mélyülése, valamint annak nem várt módon gyors globalizálódása fontos, természetesen különös tekintettel a társadalmi/politikai változásokra. Miután 2008 szeptemberében a Lehman Brothers Holdings Inc. ellen csődeljárás indult, s ezzel végképp nyilvánvalóvá vált, sőt hamarjában elterebélyesedett az amerikai pénzés hitelpiaci zűrzavar, valamint a bankok közötti bizalmatlanság, hirtelen megugrott a különböző közösségi portálokon az antiszemita hozzászólások, vádaskodások száma. Ami különösen szembeötlőnek bizonyult, hogy nemcsak a szélsőséges, rasszista eszmerendszerű, fehér felsőbbrendűséget hirdető internetes oldalakon, hanem a moderált, sokszor szakmai típusú online felülteken is. 1 Az első judeofób összeesküvés-elméletek arról szóltak, hogy a felsővezetésében számos zsidó személyt foglalkoztató Lehman Brothers mielőtt csődöt jelentett, több mint 450 milliárd dollárt kijutatott különböző izraeli érdekeltségek számára 2, ráadásul a tulajdonosi kör köztük számtalan zsidó pénzember is jelentős összegeket mentett ki. 3 Rövidesen az antiszemita vádak kereszttűzébe került a Szövetségi Tartalék Bank is, mondván az mindig is zsidó befolyás alatt állt (a testület jelenlegi elnöke, Ben Bernanke és alelnöke, Donald Kohn egyaránt zsidó származású), s ezzel magyarázható inaktivitása a válság megelőzése, kezelése kapcsán. 4 Számos önjelölt pénzügyi szakértő, de egyre több hivatásos is hangot adott annak, hogy ezen előreláthatóan krachba torkolló hitel- és bankpolitika tulajdonképpen egy pro-izraeli, zsidó lobbycsoport találmánya. E teória legjelesebb képviselője, Michael Scheuer, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi tagja szerint, az Egyesült Államokban működik egy hatalmas befolyással bíró, Izrael-barát politikai-gazdasági kör, mely egyfajta ötödik hadoszlopként fenyegeti az ország stabilitását. A georgetowni egyetemen jelenleg professzori státuszban oktató Scheuer több fórumon is 1 Julie Stahl: Relentless flood of Anti-semitic messages blamed on financial crisis. CSNNews, október 3. 2 Anshel Pfeffer: Financial crisis? That will be the Jews fault. Jewish Chronicle, október Ernesto Cienfuegos: Jewish lobby and Israel blamed for economic crisis. La Voz de Aztlan, október 7. 4 Uo. 2

3 hangsúlyozta, hogy e lobbycsoportot indokolt feltételezni a pénz- és hitelpiac bedőlése mögött, mivel így próbálnak egyfelől nyomást gyakorolni a kormányra, másrészt újrafelosztást kieszközölve, nagyobb piaci arányt szerezni. 5 3 Az antiszemita rágalmakra ösztönzőleg hatott az ún. Madoff-ügy is, mely a Wall Street történetének legnagyobb összegű, az elkövető által bevallottan 50 milliárd dolláros csalására derített fényt. A végül 150 évnyi szabadságvesztésre ítélt, zsidó származású Bernard Madoff 20 éven keresztül csalt ki magas kamatígéret mellett befektetéseket, megtakarításokat cégektől, alapítványoktól és magánszemélyektől egyaránt, s mindig az új befizetésekből fizette a korábbiakat, mígnem a válság felszínre hozta a mesterkedést, s a pénzüket követelő becsapottak hiába akarták kivenni betétjeiket, azok valójában csak informálisan léteztek. A botrányt súlyosbította, hogy Madoff jelentős összegekkel támogatott zsidó iskolákat és civil szervezeteket, így többen is leszögezték, hogy a főbűnös valójában csak áldozat, aki a zsidó megbízók követelése alapján sikkasztott. 6 A Madoff-ügy nyomán az AIPAC (American Israeli Public Affairs Committee) is a vádlottak padjára került, mondván a szervezet túlságosan nagy befolyással rendelkezik a kongresszus és a szenátus tagjai között, s éves szinten milliárdokat csikar ki az amerikai kormányzattól izraeli intézmények, többek között vallási iskolák, valamint munkát önszántukból nem folytató ortodox zsidó családok támogatására. A zsidóellenes megnyilvánulásokat globális szinten gyűjtő és elemző, valamint azokat különböző formákban közlő Anti-Defamation League amerikai civilszervezet már 2008 őszén felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai internetes portálokon jelentősen megsokasodtak az antiszemita kommentek. Abraham H. Foxman, a szervezet igazgatója a szeptember 11-i terrortámadást követő judeofób összeesküvés-koncepciókhoz hasonlította a pénzpiaci zűrzavar nyomán napvilágot látott fantasztikus teóriákat. 7 Mint egy interjúban megjegyezte, a sok évszázados, az előítéletesség jegyében pénzhajhászként, erkölcstelenként, istentelenként, korruptként, csalóként és hazudozóként ábrázolt gonosz zsidó (történelmi perspektívában: Zakkaeusz, Fagin és Shylock) éledt újjá e sztereotip, bizonyítékok nélküli elméletekben. 8 Ezen súlyosbodó antiszemita hangulat empirikus mérése céljából Neil Malhotra és Yotam Margalit, a Stanford University két professzora vezetésével készült egy telefonos 5 Ira Stoll: Anti-Semitism and the economic crisis. Many people still blame Jews for capitalism's faults. Wall Street Journal, április 7. 6 Egyesek ezt azzal is igazolni vélték, hogy Madoff nem egy sima börtönben várta ki ítéletét, hanem mindvégig egy speciális, minden kényelemmel felszerelt FBI-bázison volt előzetesben, s azóta sem pontosan eldöntött, hol fogja letölteni szabadságvesztését. 7 Ezen elméletek tények nélkül egyrészt azzal vádolták Izraelt, hogy tudott a merényletről, másrészt megjegyezték, hogy szeptember 11-én a WTC közel 4000 zsidó dolgozójából szinte senki nem ment munkába. 8 ADL reports surge in Anti-semitic messages on online finance sites in response to money crisis. Anti- Defamation League, október 2.

4 közvélemény-kutatás az Egyesült Államokban. Összesen 2768 embert hívtak fel a vizsgálat keretében, mely a következő eredményekre jutott. Arra a kérdésre, hogy Ön szerint mennyiben okolhatók a zsidók a gazdasági válságért? (öt lehetséges kategória jelentősen, mértékkel, legfeljebb minimálisan, egyáltalán nem, nem tudom közül döntve) a válaszadók 24,6%-a mondta, hogy jelentősen vagy mértékkel, s összesen több mint 38%- uk nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten felelősek. A demokrata szavazók majdnem egyharmada (32%-a), míg a republikánusok 18%-a válaszolta a feltett kérdésre, hogy a zsidók bizonyos mértékben okolhatók, ami azért elgondolkodtató, merthogy a Demokrata Pártnak köztudottan szorosabb a kapcsolata az amerikai zsidósággal, mint riválisának. Ez utóbbi aránypár érdekes annak tükrében is, hogy a telefonos interjú során megtudakolták a válaszolóktól azt is, hogy mennyiben érzik a válságért felelősnek a hiteleket törleszteni képtelen, magukat túlvállaló személyeket, melyre a demokraták alig nagyobb arányban felelték azt, hogy jelentősen vagy mértékkel, mint a zsidók kapcsán. 9 Részben hasonló a világgazdasági válsággal kapcsolatos kérdés tekintetében teljesen azonos vizsgálatot az európai lakosság körében az Anti-Defamation League végzett, 2009 februárjában közölve az adatokat. A felmérésből témánk szempontjából az alábbi kérdések relevánsak: Ön szerint a zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint ehhez az országhoz? Ön szerint a zsidóknak túl nagy befolyásuk van a világgazdaságra? Ön szerint a zsidóknak túl nagy befolyásuk van a nemzetközi pénzpiac alakulására? Ön szerint mennyiben okolhatók a zsidók a gazdasági válságért? Az interjúkat hét európai országban Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Magyarországon. Németországban és Spanyolországban vették fel, mindegyik államban 500 embert megkérdezve. A vizsgálat 2008 decemberében indult részben az amerikai kutatással párhuzamosan és 2009 januárjában összegezték az adatokat. Az első kérdésre a lengyelek és a spanyolok közel kétharmada, a németek és az osztrákok közel fele, míg a magyarok, franciák és a britek 37--a mondta azt, hogy a zsidók elkötelezettebbek Izrael irányában, semmint az országhoz, ahol élnek. Tehát továbbra is európai jellemvonás megkérdőjelezni a zsidó honpolgárok lojalitását, hiszen az adatátlagos szerint majdnem a válaszadók fele, 49%-a eszerint nyilatkozott. 9 Neil Malhotra-Yotam Margalit: Anti-Semitism and the economic crisis. Boston Review of Books, májusjúnius 4

5 A zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint ehhez az országhoz A kijelentéssel "egyetértők" és "inkább egyetértők" aránya 7 63% 64% 6 53% 47% 37% 38% 2 Ausztria Egyesült Franciaország Lengyelország Magyarország Németország Spanyolország Királyság A második kérdésre a magyarok több mint kétharmada felelt egyetértőleg, de a lengyelek és a spanyolok is -ot meghaladóan helyeselték azt. A franciák és az osztrákok egyharmada, a németek 21%-a, míg a britek 15%-a nyilatkozott az évszázados történelmi sztereotípiának megfelelően, vagyis hogy a zsidóknak túlságosan is jelentős befolyásuk van a világgazdaság alakulására. A kérdés/állítással egyetértő válaszok aránya ez esetben is a kétharmadot meghaladó, -os átlagot mutat. A zsidóknak túl nagy befolyásuk van a világgazdaságra A kijelentéssel "egyetértők" és "inkább egyetértők" aránya 7 67% 6 55% 56% 36% 33% 21% 2 15% Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Lengyelország Magyarország Németország Spanyolország A zsidók nemzetközi pénzpiacon való túlzott befolyását érdeklődő harmadik kérdésre a spanyolok elképesztően magas, 74%-os arányban válaszoltak egyetértőleg, de a magyarok is 5

6 szembeötlő, közel 6-os helyesléssel feletek (bár ez a második pontot követően nem annyira meglepő). Az előző kérdéshez hasonlóan a lengyelek több mint -a értet egyet ezzel az állítással, s az osztrák, német, francia, valamint a brit megkérdezettek álláspontja sem változott számottevő mértékben a két kérdés kapcsán. Vagyis a válaszadók többsége nem különbözteti meg a zsidók befolyását aszerint, hogy az a világgazdaság egészére, vagy kizárólag a pénzpiacra, tehát a bankokra és egyéb pénzintézetekre terjed ki. A zsidóknak túl nagy befolyásuk van a nemzetközi pénzpiac alakulására A kijelentéssel "egyetértők" és "inkább egyetértők" aránya 8 74% % 59% 37% 2 15% 27% 22% Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Lengyelország Magyarország Németország Spanyolország Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy életkor, jövedelmi helyzet és iskolázottság tekintetében az előző három kérdésre kik válaszoltak többségében egyetértőleg. A magyar adatokra koncentrálva, a teljes népesség 47%-a felelt helyeslő módon a feltett állításokra, mely azt engedi feltételezni, hogy a lakosság majdnem fele hajlamos egyes kérdések kapcsán antiszemita sztereotip válaszokat elfogadni, magáénak vallani. Az aluliskolázottak, tehát a még érettségivel sem rendelkezők körében az interjúalanyok 65%-a, a 65 évnél idősebbek esetében 53%, míg a viszonylagosan magyar mércében nem kifejezetten alacsony bérezésűek (éves szinten Eurónál kevesebbet keresők) pontosan fele válaszolt egyetértő értelemben a három vizsgált kérdésre. Vagyis mindegyik részadat a teljes népességet tükröző átlagot meghaladó. A vizsgált országok közül a lengyel és a spanyol minta hozott még hasonló eredményeket. 6

7 Az előbbi kijelentésekkel "egyetértők" és "inkább egyetértők" megoszlása kor, képzettség és jövedelmi helyzet szerint (Magyarország) 7 65% 6 47% 53% 2 Teljes népesség 65 éven felüliek Érettségivel sem rendelkezők Éves szinten Eurónál kevesebbet keresők Az amerikai lakosság számára a Malhotra-Margalit-féle közvélemény-kutatásban feltett, Ön szerint mennyiben okolhatók a zsidók a gazdasági válságért? kérdésre a hét országban megkérdezettek átlag 31%-a mondta azt, hogy valamilyen mértékben igenis felelősek a zsidók. Szomorú tény, hogy a magyar válaszadók körében voltak a legtöbben (46%), akik a zsidók okolásával egyetértettek, de talán meglepő, hogy az osztrák mintán adódott a második legmagasabb érték: 43%. Ön szerint mennyiben okolhatók a zsidók a gazdasági válságért? A jelentősen, mértékkel, és a legfeljebb minimálisan kategóriákkal válaszolók aránya 45% 43% 46% 38% 35% 25% 25% 2 15% 16% 15% 5% Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Lengyelország Magyarország Németország Spanyolország 7

8 A tanulmány végén érdemes néhány mondatban külön foglalkozni a magyarországi antiszemita jelenségek közelmúltbeli sokasodásával, melyben nyilvánvaló hangsúlyos szerepe van a politikai szélsőjobboldal megerősödésének, társadalmi és népképviseleti térnyerésének. Nem kétséges, ha a parlamenti közegben és az országos politika egyéb fórumain megengedett, illetve erélyesen el nem ítélt zsidó- és Izrael-ellenes kijelentéseket tenni, akkor azok száma a társadalom alsóbb szintjein, a mindennapokban is megszaporodik. Az elmúlt évek történései alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarországon az antiszemita jelenségek majdnem minden válfajára adatott példa, a szélsőséges politikai közbeszédtől kezdve, a zsidó tulajdonok rongálásán át, a verbális, sőt fizikai inzultusokig, atrocitásokig. 10 Ugyan a magyar társadalomra kétségkívül, történelmi perspektívában, bármilyen kontextusban, általánosan jellemző az antiszemitizmusra való hajlam, még csak nem is kell hozzá jelentősebb társadalmi, politikai, gazdasági krízis, mint kiváltó-gerjesztő tényező, ennek ellenére nem vitatható, hogy a napjainkban fokozottabb módon jelen lévő zsidó- és Izrael-ellenességet nyíltan felvállaló politikai mozgalmiság és társadalmi attitűd térnyerésében ismert belpolitikai okok mellett hangsúlyos szerepe volt/van a globális gazdasági válságnak is. 10 Eldad Beck: Economic crisis prompts anti-semitism in Europe. Ynetnews, november 19. 8