A magyar-osztrák határtérség munkaerő-piaci folyamatainak alakulása az elmúlt 10 évben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-osztrák határtérség munkaerő-piaci folyamatainak alakulása az elmúlt 10 évben"

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Sopron, Erzsébet u. 9. A magyar-osztrák határtérség munkaerő-piaci folyamatainak alakulása az elmúlt 10 évben Az osztrák-magyar határtérség EU-csatlakozás óta eltelt tíz évének munkaerő-piaci folyamatai, annak gazdasági és társadalmi háttérfolyamatai, illetve ajánlások a jövőre nézve. Kutatásvezető: Dr. Pogátsa Zoltán egyetemi docens Nemzetközi és Regionális Gazdaságtan Intézet A kutatás és a kiadvány az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia ETE-projekt keretében készült, a Vas megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja megbízásából. A projekt az Ausztria-Magyarország határon Átnyúló Együttműködési Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés a kutatásról A kutatás célja A kutatás módszertana A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a határ két oldalán A munkaerőpiacra ható demográfiai folyamatok áttekintése Népességszám: természetes népmozgalom és vándorlás Korszerkezet Iskolai végzettség alakulása Belső vándorlás A munkaerő-piacot megatározó gazdasági folyamatok alakulása A két nemzetgazdaság alapfolyamatai A nemzetgazdasági folyamatok hatása a régióra A GDP és a gazdaságszerkezet alakulása A termelékenység és a munkabérek alakulása A népesség humán tőkéjének változása Az oktatási rendszerek összehasonlítása, kihívásai Iskolai végzettség és tudás alakulása A nyelvtudás alakulása A munkaerő-piaci folyamatok változása Aktivitás Foglalkoztatás Munkanélküliség Jövedelmi szerkezet alakulása Vállalkozások határon átnyúló aktivitása Uniós nemzeti vándorlási tendenciák a két országban Az ingázói egyezmény alakulása és jelenre kiterjedő hatása Az ingázói egyezmény létrejöttének okai, történeti háttere, az egyezmény tartalmának változása az évek során Az érintettek számának alakulása, változása Egyéni tapasztalatok, életutak (Interjúk) Az egyezmény hatása az átmeneti időszakban, illetve a megszűnését követően Munkaerő-áramlás a két ország között: várakozások és tények Várakozások a határ két oldalán a magyar csatlakozás előtt (sajtóelemzés) Politikai aggályok Ausztriában Az osztrák sajtó várakozásai Cikkek, tanulmányok a témában Ausztriában Magyar politikai aggályok és tények a csatlakozás utáni külföldi munkavállalás lehetőségeiről A magyar sajtó visszhangja Külföldi munkavállalók az adott országban, azon belül az érintett ország munkavállalói A másik ország munkavállalóinak megoszlása ágazatonként, nemenként, képzettség és bérezés szerint Egyes határszakaszok, területek közötti eltérések A mobilitást akadályozó tényezők Az EU csatlakozás hatása az oktatásra Átjárás volumene és területi jellegzetességei az oktatási rendszer három szintjén Az oktatási átjárás indokai. Tapasztalatok, következmények, hatás a továbbtanulásra, későbbi munkavállalásra (Interjúk) Előzetes elvárások, motivációk Ingázó életmód Oktatási intézménnyel kapcsolatos tapasztalatok Az oktatási átjárás jövője

4 6. A közlekedési összeköttetések alakulása, azok hatása a munkaerőpiacra A regionális és lokális hatású határ menti átjárást biztosító közlekedési összeköttetések alakulása, azok munkaerő-piaci hatásai, térségi kiterjedése Az összeköttetések munkaerő-piaci hatásai, azok térségi kiterjedése További szükségletek, hiányok a határon átnyúló közlekedési infrastruktúrában Összefoglalás, trendek, tanulságok, következtetések, lehetőségek, szükségletek A határrégió alapadottságainak hatása a munkaerőpiacra A határrégió munkaerőpiaca A munkaerő-piaci folyamatok jövője Mellékletek Összesítő táblázatok az interjús kutatásba bevont személyekről Munkavállalók Tanulók A munkavállalók kérdőívei A tanulók kérdőívei A sajtóelemzésben felhasznált cikkek, folyóiratok, tanulmányok Forrásjegyzék Ábra- és táblázatjegyzék Ábrajegyzék Táblázatjegyzék

5 1. Bevezetés a kutatásról 1.1. A kutatás célja A kutatás célja egy olyan komplex, folyamatokat, eredményeket és következményeket bemutató, elemző célzatú, jövőbe mutató javaslatokat megfogalmazó tanulmány elkészítése, amely elemzi a határ menti térség gazdasági, társadalmi és mindenek előtt munkaerő-piaci folyamatait, azok változásait, a magyar csatlakozás óta eltelt egy évtizedre visszatekintve A kutatás módszertana A kutatás alapmódszertana kvantitatív, elsődleges adatelemzésre épül. Az adatok forrásait feltüntettük az egyes fejezeteknél. Figyelembe veszi a régióval kapcsolatban már elkészült elemzéseket, amelyeket kutatóintézetek, önkormányzatok készítettek, illetve határ menti együttműködési projektekben valósultak meg (EXPAK Integrációs Monitor, NetLab jelentések, IGR stb.). A kutatási jelentés az idézett és elemzett adatokat nemzetközileg öszszehasonlító kontextusba helyezi. A kutatásban idézett adatok, ha egyéb időmutató nincs feltüntetve, a legfrissebb elérhető adatok. A kvantitatív elemzést a megfelelő helyeken interjúkra és sajtóelemzésre építő kvalitatív elemzés egészíti ki. Az elemzés során kiemelten kitértünk arra, hogy a regionális folyamatokra milyen mértékben képesek hatni a helyi szereplők, illetve azok mennyiben globális, összeurópai, illetve nemzeti szintű folyamatok eredményei. 5

6 6

7 2. A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a határ két oldalán Ebben a bevezető fejezetben áttekintjük az osztrák-magyar határtérség munkapiacát megalapozó olyan demográfiai, gazdasági és munkapiaci folyamatokat, amelyek hatással voltak és vannak a térség munkaerő-piaci helyzetének alakulására. Az egyes fejezetekben kifejtjük, hogy a különböző input tényezőknek milyen mértékű hatása lehet a tényleges output folyamatok alakulására A munkaerőpiacra ható demográfiai folyamatok áttekintése A demográfiai folyamatok több szempontból is összefüggnek egy térség munkapiaci folyamataival. Egyrészt a helyben élő népesség a munkapiac input tényezője. Másrészt pedig maga a munkapiac is visszahat a népesedésre, hiszen a potenciális munkavállalókat vonzzák a munkalehetőségeket kínáló települések, illetve elvándorolni kényszerülnek onnan, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű munka. Az elmúlt évtizedekben a két tényező közötti összefüggésnek egyre inkább ez az utóbbi dimenziója erősödött fel: a polgárok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak a dinamikus gazdasági térségekbe történő elvándorlásra. A gazdasági helyzet javulásával nem kecsegtető térségek, települések inkább csak a zsákutcába jutott egzisztenciák menekülőhelyei, különösen a fiatalok elvándorlása erős ilyen területekről. A népesség általános növekedését általában dinamikus régióra utaló jelnek szoktuk értékelni, míg a teljes népesség csökkenése ellentétes irányú folyamatokra utal. A természetes szaporulat emelkedése a helyben lakók pozitív várakozásaira, a gyermekvállalási kedv növekedésére utal, és középtávon a dinamikus, tanulásra nyitott potenciális fiatal munkavállalók számának növekedését vetíti elő. Az időskorúak számának növekedése ezzel ellentétes folyamatot sejtet, ám a várható életkor növekedése az életszínvonal emelkedésére utal. Fontos indikátor a vándorlás. Értelemszerűen a térségből történő elvándorlás a térséggel kapcsolatos negatív várakozásokat, míg az odavándorlás pozitív várakozásokat tükröz. A térségen belüli belső vándorlási folyamatok szintén tükrözik a térség belső gazdasági dinamikájának változását, az urbanizációt, a szuburbanizációt, a térségi infrastruktúra és gazdaságszerkezet változásait Népességszám: természetes népmozgalom és vándorlás Először az osztrák magyar térség nagytérségi demográfiai elemzését végeztük el. A határtérség alapvetően növekedő népességű terület, ez mind tágabb időperspektívában, mind az utóbbi két népszámlálás (2001 és 2011) közötti időszakra érvényes. Utóbbi évtizedet tekintve leszögezhető, hogy ennek oka a munkahely-orientált vándorlás, amely elsősorban a Bécs világvárosi vonzásának, illetve a magyar térségre vonatkozóan az osztrák munkaerőpiac felszívó hatásának tulajdonítható. 7

8 1. táblázat: Népességváltozás és összetevői a tágabb osztrák magyar határtérségben Népesség 2001 Népesség 2011 Természetes szaporodás/fogyás Vándorlási különbözet Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Burgenland Alsó-Ausztria Stájerország Bécs (Forrás: Statistisches Jahrbuch Österreich 2014; KSH Népszámlálás 2011) A vizsgált határ szűkebb térségében Győr-Moson-Sopron megye és Burgenland tartomány növekvő népességet mutatott 2001 és 2011 között, ellenben Vas megye szerényebb vándorlási pozitívuma miatt mintegy 11,5 ezer fővel fogyott. Ha tágabb körben vizsgálódunk, Alsó-Ausztria és Stájerország szintén természetes fogyással jellemezhető. Az 1. táblázatban lévő tartományok mellett csak Karintia tartozik még ebbe a kategóriába, Bécs és a nyugati tartományok pozitív természetes szaporodásnak örvendhetnek, s mindent egybevetve Ausztria népessége is növekedett az elmúlt tíz évben ellentétben Magyarországgal. Bécs növekedése igen dinamikussá vált elsősorban a külföldi bevándorlásnak köszönhetően, igaz az első világháború előestéjének 2 milliós Bécséhez még negyedmillió fő hiányzik. Az 1. ábra jelzi, hogy Burgenlandban a legrosszabb a születésszám mutatója, ugyanakkor a vándorlási együttható Bécs után a második a sorban. 1. ábra: A népességváltozás tényezői az osztrák tartományokban 2001 és 2011 között (%) Jelmagyarázat: a: Népességváltozás összesen b: Természetes szaporodás/fogyás c: Vándorlási mérleg 8 (Forrás: Census 2011 Burgenland) Az osztrák statisztikai hivatal előrejelzései (egy ún. középső variáns) szerint az ország népessége folyamatosan növekszik 2060-ig, Burgenland pl re éri el a 300 ezres lakosságszámot. Ugyanakkor hasonló modellszámítások ered-

9 ményeként környékén a természetes szaporodás negatívba fordulását várják, stagnáló születési mutató, ám jelentősen megnövekvő halálozás miatt az országban. Az országba történő bevándorlás az egyik bizonytalan tényezője a jövőbeli folyamatoknak. Mindenesetre a külföldi gyerekek aránya az élveszületettek körében folyamatosan növekszik, amely a munkaerőpiacra is kihat: 100 élveszületettből Bécsben már 30 nem osztrák állampolgárként jött a világra 2012-ben, ugyanez a szám Burgenlandban a 9-et, Alsó-Ausztriában a 11-et, Stájerországban a 12-t, haladta meg. Az országos átlag e mutató vonatkozásában 16,5 fő, míg az összlakosságon belül a külföldiek aránya 11%, a külföldön születetteké pedig 16%. Ezek a számok tehát magyarázzák a jelenlegi pozitív természetes szaporodást az országban, illetve az egyes tartományokban. Burgenland kapcsán meg kell jegyezni azt is, hogy bár a külföldiek aránya növekszik, a legalacsonyabb mutatókkal rendelkezik országos összevetésben óta kb. ötezer fő nem osztrák állampolgárral bővült a tartomány lakossága, azaz összesen ma 18 ezren vannak. A külföldiek ma legnépesebb forrását a magyarok, a németek, a románok, illetve Pozsony osztrák vonzáskörében a szlovák kiköltözők adják, de meg kell említeni a harmadik világot is. Tehát már nem Nyugat-Európa, illetve a hagyományos Gastarbeiter -országok: a volt jugoszláv köztársaságok vagy Törökország fontosak. A legnépesebb nem történeti kisebbséget, tehát a külföldi állampolgárság alapján ma már a magyarok teszik ki (majdnem 4000 fő). Magyarországon a megyei helyzet ezzel szemben egyszerűen vázolható. Pest megye, illetve a 2000-es évek derekától fogva Budapest is népességnövekedést mutatott fel, ezek mellett egyedül Győr-Moson-Sopron az, ahol összességében nő a népesség. A születési arányszám 2001-óta mindenhol minden évben negatív. A szűkebb térség népességmaximuma 1980-ban volt, 2011-ben ettől már csak 2 ezer fővel maradt el, megközelítve az 1 millió főt. Burgenlandban ugyanakkor 1934-ben volt a legmagasabb a népességszám; a jelenlegi tendenciákkal számolva még 10 év múlva sem fogja elérni a 299 ezres populációt. Ezek után a térség kistérségi és településszintű demográfiai elemzését végeztük el. Kistérségi (LAU1 szint) szinten a vizsgált határtérségben a népességátrendeződés főbb vonalai az alábbiak. Győr-Moson-Sopron megyében a bevándorlási pozitívum miatt a három nagyobb város járása növekedett. A Kapuvári járást kivéve máshol is pozitív a vándorlási egyenleg, ez ugyanakkor nem tudta sehol sem elfedni a természetes fogyást. Vas megyében az átrendeződés elenyésző, mivel minden járásban csökken a népesség, negatív a vándorlási egyenleg; e trendek mellett relatíve Kőszeg és a megyeszékhely tudta növelni népességi súlyát a megyében, vagyis a városi térségek dinamikája itt is megfigyelhető (2. táblázat). 9

10 2. táblázat: A határtérség járásainak népesedési tendenciája 2001 és 2011 között Járás/LAU1 Népesség 2001 (fő) Népesség 2011 (fő) Népességváltozás (fő) Népességváltozás (%) Népességarány 2001 (%) Népességarány 2011 (%) Győr-Moson-Sopron ,1 100,0 100,0 Csornai ,7 7,9 7,4 Győri ,1 42,0 42,4 Kapuvári ,0 5,7 5,3 Mosonmagyaróvári ,7 16,0 16,2 Pannonhalmi ,2 3,6 3,4 Soproni ,8 21,5 22,1 Téti ,1 3,4 3,2 Vas ,7 100,0 100,0 Celldömölki ,0 10,0 9,6 Körmendi ,9 10,9 10,6 Kőszegi ,9 9,5 9,8 Sárvári ,4 15,3 15,1 Szentgotthárdi ,1 6,0 5,8 Szombathelyi ,2 42,6 43,8 Vasvári ,9 5,7 5,4 Burgenland ,9 100,0 100,0 Eisenstadt (Stadt) ,6 4,1 4,6 Rust (Stadt) ,6 0,6 0,7 Eisenstadt-Umgebung ,6 14,0 14,3 Mattersburg ,3 13,5 13,7 Neusiedl am See ,0 18,6 19,4 Oberpullendorf ,7 13,7 13,2 Güssing ,9 9,8 9,3 Jennersdorf ,0 6,5 6,2 Oberwart ,4 19,2 18,8 (Forrás: Census 2011 Burgenland; KSH Népszámlálás, 2011) Burgenlandban az észak-déli átrendeződés folytatódott az utóbbi évtizedben is. Az észak-burgenlandi városok és járások növelték népességszámukat és népességarányukat a tartományon belül, a déli járásoké viszont csökkent. (Felsőőrnek [Oberwart] az igen mérsékelt népességnövekedés miatt a relatív súlya szintén csökkent.) 10

11 Településszinten folytatva a vizsgálatokat a térség belső területi feszültségei, népességátrendeződési súlypontjai még jobban láthatók. A 2. ábrán 1 azon évcsoportok láthatók, amelyek népszámlálásai során mutatta az adott település a legmagasabb populációt a népszámlálások majd 150 éves történetében. A térkép alapján jól láthatók azok a zónák, amelyek népessége az utóbbi évtizedben érte el maximumát: Győr tágabb, Sopron szűkebb agglomerációja, Szombathely körüli településgyűrű, Mosonmagyaróvár és a Szigetköz számos települése, a Fertő északi partja, Kismarton [Eisenstadt], Nagymarton [Mattersburg] tágabb környezete a Pinkafő Felsőőr [Pinkafeld, Oberwart] tengely néhány települése. Burgenland déli fele és középső részének déli harmada jellemzően az 1910-es népszámlálásig bezáró időszakban érte el népességmaximumát, míg Közép-Burgenland nagyobbik része, illetve a magyar megyék jelentősebb, összefüggő területei a két világháború közötti időszakban érték el jelenlegi népességcsúcsukat. A magyarországi államszocializmus időszakában Szombathely és környezetének legtöbb települése, illetve a ma is dinamikusan növekvő térségek közötti települések voltak népességmaximumukon. 2. ábra: A települések maximális népességének népszámlálási évcsoportja az osztrák magyar határtérségben a b c d Jelmagyarázat: a:1869(au)/1970(hu) 1910 b: /1941 c:1951/ /1990 d: (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) 1 Megjegyzés: a térképek a 2001-es településszerkezetben készültek. Azóta, 2002-ben két nagyobbacska (Bakonyszentlászló és Veszprémvarsány) és négy Veszprém megyei aprófalu (Bakonygyirót, Fenyőfő, Románd, Sikátor) kérte Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolását. Emellett 2010-ben Kimle községből Károlyháza, Mosonmagyaróvárból pedig Mosonudvar vált ki, új községet alakítván. 11

12 A 3. ábra azonban jelzi, hogy a fogyó népességű területeken eltérő ütemben zajlott a népességerózió. Míg Magyarországon a Kemenesalja Rába-mente, illetve a Győr-Moson-Sopron megyei ún. Cser települései nem ritkán az egykori méretük harmadára zsugorodtak össze, addig Burgenland tartományban csupán a déli határszakasz mente és a felsőpulyai járás néhány települése szenvedett el jelentősebb népességcsökkenést, amelynek egyik oka a térség méltányolhatóan sikeres modernizációja lehet, amelynek nyomán a tartomány dolgozóinak mára háromnegyede ingázóvá vált de legalábbis nem költözött el. 3. ábra: A települések évi népessége a népszámlálási maximum százalékában , (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) Igaz, ehhez tudni kell azt is, hogy Burgenlandban 1971-ben jelentősebb közigazgatási rendezés keretében az aprófalvak többségét statisztikailag megszüntették, hozzácsapva egy-egy nagyobb faluhoz. Magyarországon viszont egy nagyon gyors és nagyarányú népességvesztésről beszélhetünk a szocializmus évtizedeitől kezdve sok falu esetében. Mindezt a népesség abszolút szám-kategóriáit mutató térkép is jól illusztrálja (4. ábra). 12

13 4. ábra: A települések évi népessége (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) Az 5. ábrán települési szinten látható, hogy Vas megyében szinte csak a megyeszékhely körül találhatunk olyan települést, amely növelte népességét az ezredforduló utáni évtizedben. A települési vándorlási egyenleg adatok, az eddigieket húzzák alá: a térség periférikus területeinek (ország, vagy megyehatár menti területek, kivéve a Fertő tó környékét) zsugorodik a lakosságszáma, míg a városok és környékük rendszerint növekedőben van (6. ábra). 2 2 Az ausztriai 2011-es cenzus során települési szinten a korábbiakhoz képest szűkebb mutatókat publikáltak, ezért féloldalasak némely esetben térképeink. A 2001-es népszámlálásig tartó időszakot felölelő térképek első megjelenési helye: Jankó Tóth,

14 5. ábra: Népességváltozás az osztrák magyar térség településeiben, és között, a kezdő év százalékában (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) 6. ábra: Vándorlási különbözet 100 főre a határtérségben , illetve annak magyar részén között (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) A 7. ábra a vándorlási különbözetet abszolút számként mutatja, amelyen érzékelhető, hogy tömegében és mérlegszerűen mennyi ember érkezett vagy hagyta el a magyar településeket a vizsgált évtizedben. A jelentősebb mágnesek Nyugat-Magyarországon a következők: Sopron (5639 fő vándorlási nyereség 10 év alatt), Mosonmagyaróvár (2275), Győr (2096), Győrújbarát (1718), Győrzámoly (778), Töltéstava (646), Táplánszentkereszt (567), Győrújfalu (528). Tehát az északi megye három legnagyobb városa emelhető ki, illetve Győr négy és Szombathely egy szuburbán települése. Vas megyében a 14

15 városok között Kőszeg (425), Szentgotthárd (303) 3 és Bük (287) említhető érdemi pozitív mérleggel, amely alapján kijelenthető, hogy a határszéli városok mint afféle ugródeszkák az osztrák munkahelyekhez és a szuburbán települések a legjelentősebb népességvonzók. Hangsúlyozni kell amit az említett jelenség is aláhúz, hogy a vándorlási nyereség a települések esetében tehát részben a térségen belülről, részben pedig kívülről származik. E két folyamat mérlegét adatok hiányában azonban megvonni nem lehetséges, feltehető azonban, hogy a szuburbán települések nagyobb részben a központi városból szerzik vándorlási nyereségüket, viszont a termálfürdője miatt a rezidenciaturistákat, legújabban az oroszokat vonzó Bük esetében bevándorlók jórészt távolabbról, megyén kívülről érkeznek. A határszéli városok, vagy az ipara miatt is erős munkaerővonzó Győr vonzásköre szintén országos lehet. 7. ábra: Vándorlási különbözet Győr-Moson-Sopron és Vas megye településein, (fő) (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) Korszerkezet A kormegoszlás alapján potenciálisan munkaképes korúnak (aktív korú) tekinthető lakosság területi különbségeit a tágabb határtérségben a 3. táblázat illusztrálja. Ennek alapján megállapítható, hogy a magyarországi megyékben arányaiban, ám minimális mértékben még mindig több a gyermekkorú. Egy nagyobb 3 Szentgotthárd viszont a rendszerváltozás utáni évtizedben emelkedett ki több mint ezer fős vándorlási nyereségével, amely ekkor inkább az Opel gyár vonzóhatásának tudható be, mint az osztrák munkahelyek közelségének. Ahogy a vándorlási pozitívum harmadjára esett vissza, nem is tudta elkendőzni a majd hétszáz fős természetes fogyást. 15

16 arányú előny esetén ez hatással lehetne a potenciális munkaerő-utánpótlásra, de ilyen kis különbség esetén ez nem számottevő. Jelentősebb a különbség az időskorúak esetében, amit viszont részben Ausztria jobb, azaz alacsonyabb halálozási mutatói magyarázhatnak. Mindezekből következően az aktív korúak esetében különösen Győr-Moson-Sopron esetében magasabb arányszámok figyelhetők meg. Másfelől közelítve: a legfiatalosabb Győr-Moson- Sopron, viszont a fiatalabb munkaképes korosztályt tekintve Bécs mutatója egy tizeddel magasabb. A középkorúak életkorcsoportjában is a magyar megye adata a legmagasabb, a leginkább elöregedő szerkezetű viszont Burgenland (3. táblázat). Meg kell jegyezni, hogy e mutatók tekintetében megint a magyar nyugat találkozik az osztrák kelettel: Ausztria nyugati tartományai rendre fiatalosabb korszerkezetűek. 3. táblázat: A népesség megoszlása összevont korcsoportok szerint, Győr-Moson-Sopron megye 15,2 19,7 25,8 26,6 12,6 Vas megye 14,3 18,5 24,8 29,0 13,3 Burgenland 13,3 16,2 20,5 30,5 19,5 Alsó-Ausztria 14,7 17,4 20,6 28,6 18,7 Stájerország 13,6 18,6 20,8 28,1 18,9 Bécs 14,4 19,8 22,8 26,2 16,8 (Forrás: Statistisches Jahrbuch 2014, KSH Népszámlálás 2011) A térség korfáit szemügyre véve (8. ábra) elsősorban az országok közötti különbségek rajzolódnak ki. Magyarországon mindkét megyében jól látszik az ún. Ratkó-korszak (mai évesek) és az ún. OTP-gyerekek (mai évesek) korosztályainak kiugrása. Utóbbiak viszont a gyermekvállalási kedv lanyhulása és a gyermekvállalás időbeli kitolása miatt már igen gyenge hullámot produkáltak. Győr-Moson-Sopronban emellett egy negyedik hullám is kirajzolódik az 5 éves kohorsz környékén. Ausztriában egy rövid, háborút követő születés-boom után hirtelen visszaesés történt, majd csak a szovjetek kivonulása után, az ország tényleges függetlenedésekor, ill. a semlegesség deklarálása után alakult ki egy igazi születésszám hullámhegy, amely hosszan eltartott. Ennek a széles korosztálynak (mai évesek) a gyermekei Burgenlandban már szinte nem is produkáltak újabb hullámhegyet a születésekben (mai évesek). A leginkább ez Bécsben és Stájerországban látható, előbbinél továbbá markánsan mutatkozik a nagyrészt a bevándorlóknak tulajdonítható jelenleg növekedő születésszám. 16

17 8. ábra: A határtérség megyéinek, tartományainak korfája Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Burgenland Alsó-Ausztria Stájerország Bécs (Forrás: Census 2011 Österreich, KSH Népszámlálás 2011) 17

18 Települési szinten a magasabb gyermekkorú aránnyal rendelkező települések nagyjából ugyan azokat a tereket rajzolják ki, mint a népességnövekedés, a bevándorlási pozitívum terei re még élesebben látszódnak ezek a települések. Ennek egyszerű oka, hogy az emberek leginkább családalapítás előtt, fiatal felnőtt korban költöznek, családalapítás után viszont már kevésbé (9. ábra). Az időskorúakat térkép-párja nagyjából az előző térképeknek az inverzét mutatják. Burgenland általánosan magasabb fokú elöregedése ahogy már fentebb is láthattuk mellett jól kitapinthatóak az elöregedő falusi terek a Vas megyei Rába-mentén, vagy a Rábaközben (10. ábra). 9. ábra: Gyermekkorúak (0-14) aránya a határtérségben, (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) 10. ábra: Időskorúak (65-) aránya a határtérségben, (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) Ha az előző két térkép jelmagyarázatát összevetjük, akkor is láthatóak a nagy különbségek az arányszámok között. Kérdésként merült fel, egyáltalán van-e olyan település, ahol a gyermekkorúak többen vannak az időseknél. Mivel az

19 osztrák statisztikai publikációkban települési szinten csak relatív arányszámot találtunk, nem a hagyományos 100 időskorúra jutó gyermekkorú arányszámot számoltuk ki, hanem a két mutató különbségét vittük térképre (11. ábra). Itt is jól látható, az, hogy hol vannak többségben a gyermekek (piros szín): főként néhány szuburbanizációs településeken, Győr, Szigetköz, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely környéke, Kőszeg, illetve az észak Fertő-parton, köztük Nezsider városával [Neusiedl am See]. Köztudomású, hogy a nemek megoszlásában születéskor férfitöbblet tapasztalható. Ez a többlet a férfiak magasabb halandósága miatt később elveszik, s nőtöbblet alakul ki, emellett a migrációs hatás befolyásolhatja a számokat, mert bizonyos korcsoportokban a férfiak nagyobb arányban vesznek részt a vándorlásban. Ausztriában a nőtöbblet 2012-ben a 36. évtől, Magyarországon ben a 43. korévtől alakult ki. Ausztriában 1050, Magyarországon 1106 nő jutott ezer férfira. Megyei szinten és ötéves korcsoportok esetében vizsgálva ugyanezt, a kép némileg bonyolódik. Burgenland esetében 30 és 39 év között nőtöbblet látszik a korábbi férfitöbblet után, viszont 40 és 59 között megint férfitöbblet van, majd immár végig nőtöbblet. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében egészen a es korcsoportig férfitöbblet mutatkozik, majd innen már végig nőtöbblet. 11. ábra: A gyermek- (0-14) és időskorúak (65-) arányszámának különbsége a határtérség településeiben, (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) A nők munkaerő-piaci szerep vállalását nemek közötti arányuk mellett az életkor ún. propagatív korszakában a gyermekvállalás határozza meg leginkább, ami azonban ágazatoktól, akár egyénektől függő is lehet, továbbá függ az adott ország népesedéspolitikájától, a gyermekvállalási támogatások nagyságától és időbeli ütemezésétől. (Amellett, hogy természetesen a gyermekvállalás intenzitása kihat a jövőbeli generációk összetételére is.) Ha a 100 nőre jutó élveszületett gyermekek számát vizsgáljuk látható, hogy az index mindkét országban csökkent az utóbbi évtizedekben. Ausztriában utoljára az 1971-es népszámlálás idején, Magyarországon 1960-ban volt 200 felett a mutató, ami a népesség 19

20 reprodukciójához elméletben szükséges volna. (Sőt, a valós reprodukcióhoz, utódláshoz kb. 2,3-2,4 gyermek lenne szükséges páronként az idő előtti halálozás és a meddő párok miatt.) Ausztriában a 2001-es mélypont (133) után viszont némi növekedés indult be (lásd a bevándorlókról korábban írtakat), ben 143-ra emelkedett az index. Magyarországon e reprodukciós index lassabb ütemben, de folyamatosan csökkent, így 2011-ben is kevesebb volt értéke a korábbihoz képest (147). Ezeket a trendeket megfontolva, és némileg kivetítve az osztrák munkaerő belső utánpótlásának javulása várható. A magyarországi népességpolitikai intézkedések kedvező hatásait még nem lehet látni, kevés is rá az időperspektíva. Az is ide tartozik, hogy a nők egyre jobban kitolják a gyermekvállalás időpontját, vagyis általában máshogy ütemezik a munkaerőpiacról való kimaradásukat : Ausztriára és Magyarországra egyaránt igaz, hogy 2010 óta az élveszületett gyermekek több mint a felét 30 feletti nők hozzák világra. A korszerkezetet vizsgálva elmondhatjuk tehát, hogy igazán drámai megállapítást, amely meghatározó hatással lenne a munkaerőpiacra, nem tehetünk. Nemzetközi összehasonlításban, különösen a dinamikus régiókhoz viszonyítva az osztrák-magyar határtérség egésze elöregedő Iskolai végzettség alakulása Az iskolai végzettség tekintetében nem egyszerű az osztrák és a magyar képzési rendszer összevetése. Ausztriában a Plichtschule a magyar 8 általánosnak feleltethető meg. Középfokú képzésnek számítanak az általános vagy szakképesítést adó nem alapfokú iskolák [allgemeinen ill. berufsbildenden höheren Schulen], ugyanilyen középfokú iskolák [berufsbildenden mittleren Schulen, ill. Lehre]. A felsőfokú végzettség kategóriába az egyetem, a szakfőiskola [Fachhochschule], a pedagógia főiskola, az akadémia [Akademie] és a kollégium [Kolleg] számít. Az adatokat közös nevezőre hozva a magyar oktatással, a 4. táblázat adatai adódnak. A legfontosabb jellegzetesség, hogy a magyar megyék jellemzően az országos átlag feletti középfokú, míg átlag alatti felsőfokú értékeket mutatnak. Vas és Győr-Moson-Sopron adatait összevetve utóbbié minden esetben jobbak. Az osztrák tartományokat összehasonlítva Bécs erősen elkülönül, a felsőfokú végzettségűek aránya az országos átlagnál 6,2%-kal magasabb, míg a többi tartományban átlag alatti értékeket találni. Természetesen a középfokú végzettség terén fordított a helyzet. 4. táblázat: A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint a 14 évesnél idősebb népesség körében, 2011 Középfokú Felsőfokú Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Győr-Moson-Sopron megye 56,0 61,2 51,1 15,6 14,4 16,6 Vas megye 54,3 60,3 48,8 13,8 12,6 14,8 Burgenland 60,0 71,5 49,1 8,2 8,0 8,4 Alsó-Ausztria 63,2 70,8 56,1 9,8 9,5 10,0 Stájerország 62,1 68,8 58,8 10,5 10,5 10,6 Bécs 54,4 57,1 51,8 17,9 18,0 17,7 (Forrás: Statistisches Jahrbuch 2014, KSH Népszámlálás 2011) 20

21 A nemek közötti különbség minden térségben egyrészt a sztereotípiákat hozza, ugyanis a nők nagyobb arányban végeznek felsőfokú képzésben, mint a férfiak, akik viszont a középfokú képzésben erősebbek. Magyarországon és Ausztriában is a nők alapfokú képzésben maradása jóval meghaladja a férfiakét (vélhetően az idősebb korosztályokban tapasztalható múltbeli trendek miatt). Érdekesség, hogy Burgenlandban 42,5% az általános iskolát (vagy azt sem Pflichtschule) végzettek aránya. Összehasonlításképpen a magyar megyékben 32-36% (a magyar átlag a 36%-ot, az osztrák a 34%-ot közelíti). Települési szinten is igen érdekes különbségek rajzolódnak ki. Ha a középfokú végzettségűek (érettségivel vagy anélkül) arányát tekintjük a 15 éves és idősebb korosztály arányában a 10. ábrán látható az, hogy Burgenland településeiben a legdélibb járásokat kivéve a határtérség átlagánál magasabb értékek jellemzőek (12. ábra). 12. ábra: Középfokú végzettségűek aránya a határtérség településeiben a 14 évnél idősebb népesség arányában, (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) A felsőfokú végzettségűek hasonló aránya esetében viszont nagyjából fordított a kép. A városrégiók, nagyobb városok és településegyüttesei átlagosnál magasabb arányú felsőfokú népességet mutatnak ami jelzi, hogy e mutató összefüggésben van az általános társadalmi-gazdasági fejlettséggel. Ugyanígy, a magyar vidék térségen belüli összehasonlításban jobbára átlagos értékeket mutat, viszont a már említett, ún. belső perifériák települései (Sopron megyei Cser, Rábaköz, Kemenesalja) átlag alatti értékeket vesznek fel. Burgenland tartományban szintén megmutatkozik az észak-dél fejlettségi lejtő. Délen csak a néhány nagyobb város emelkedik ki az átlag alatti falvak sokaságából, viszont északon már több átlagos települést is találunk (13. ábra). 21

22 13. ábra: Felsőfokú végzettségűek aránya a határtérség településeiben a 14 évnél idősebb népesség arányában, (Szerk.: Jankó F. Forrás: Statistik Austria, KSH Népszámlálás) A települési és térségi adatokat fontolóra véve egyrészt megmutatkoznak a két térség között az oktatási rendszer különbségei is. Az adatok alapján ugyanis feltételezhető, hogy az oktatási rendszer máshogy irányítja Ausztriában a tanulókat; a középfokú végzettség megszerzése preferáltabb, jobban motivált a népesség körében az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor Burgenland igen különböző jellemzőket mutat a képzettség terén: a férfiaknál magasan átlag feletti a középfokú végzettség, míg a nőknél az alapfokú végzettség. E jelenség mögött a történeti Burgenland erős agrárjellege mutatkozhat meg Belső vándorlás Ausztriában az észak-burgenlandi térségnek volt a legnagyobb vándorlási különbözete 2012-ben 4, mégpedig pozitív, 6,9 ezrelék. Ugyanez a helyzet Magyarországon, ahol 4,1 ezrelékes növekedéssel Győr-Moson-Sopon megye vezette a belső vándorlási táblázatot A munkaerő-piacot megatározó gazdasági folyamatok alakulása A két nemzetgazdaság alapfolyamatai A két nemzetgazdaság között történelmileg erős kapcsolatok állnak fenn. A kevésbé fejlett magyar gazdaság számára az osztrák fejlettségi szint hagyományos viszonyítási pontként és utolérési szintként adódik. Mivel a GDP mutatót csak a huszadik században alkotta meg Simon Kuznets amerikai közgazdász, az ennél korábbi korszakok kibocsátási mutatóira csak becsült adataink vannak. Ebben a kutatási irányban kiemelkedő szerepet játszik Angus Madisson projektje a Groningeni Egyetmen, az ő adataik az általánosan elfogadott hivatkozási alap nemzetközileg. Hangsúlyozni kell természetesen ahogy azt 4 22 Eurostat Regional Yearbook 2013 adatai.

23 maga Kuznets is megtette, hogy a gazdasági kibocsátás nem tekinthető szigorúan véve fejlettségi mutatónak, annak csak egyfajta közelítése. Az osztrák és a magyar gazdaság kibocsátásának arányát tekintve meglehetősen nagy ingadozást tapasztalunk a visszatekintő adatok tanúbizonysága szerint. Adatbázisukban Magyarországra vonatkozóan az első adatot 1870-re találjuk. Ekkor Magyarország egy főre jutó kibocsátási aránya az osztrák mutató 59%-át éri el. (A két ország területe természetesen jelentősen nagyobb volt a mainál.) Ez az arány az első világháború elejéig nem változik jelentősen, hiszen mind a két országban ez idő tájt jelentős gazdasági robbanás van, az egy főre jutó kibocsátás megduplázódik. A közös birodalom felbomlása utáni kisebb területi egységeknél azt látjuk, hogy a magyar adat kétharmados kibocsátási szint környékére áll be. A nagy gazdasági világválság azonban Ausztriában sokkal nagyobb összeomlást okoz, a magyar adat ezekben az években nem változik jelentősen. Ennek eredményeképpen a magyar adat 1936-ban 87%-on éri el csúcspontját, majd a második világháború elejére ismét visszaáll a kétharmados arány. A második világháború ismét Ausztriában hoz nagyobb pusztulást, itt a felére esik vissza az egy főre jutó kibocsátás, Magyarországon csak harmadával csökken. Így közvetlenül a háború után a magyar adat ismét az osztrák mutató 88%-án áll. Az osztrák újjáépítés azonban a magyarnál sokkal dinamikusabb, így ban már 53%-on áll a mutató re már-már visszaállni látszik a kétharmados arány (59% a mutató), ehelyett azonban 1989-re, a rendszerváltás évére 42%-ra csökken a mutató, ami a magyar transzformációs válsággal még tovább is zuhan az egyharmadig ( :32%). Ezek után ismét egyfajta lassú felzárkózás indul meg, és 2006-ra ismét a rendszerváltás-kori 41% az arány. 14. ábra: Az osztrák és a magyar gazdaság aktivitási rátája az ezredforduló után (Forrás: Eurostat) A gazdasági kibocsátás mellett fontos fejlettségi mutatók a foglalkoztatás és a bérszínvonal. Foglalkoztatási potenciál tekintetében folyamatos eltávolodás 23

24 tapasztalható a két nemzetgazdaság között. A nyugat-európai foglalkoztatási szint végig 73-74% körüli volt az ezredforduló utáni időszakban. Az osztrák foglalkoztatás az ennél némileg alacsonyabb szintről az ezt meghaladó szintre emelkedett ebben a periódusban, azaz Ausztria az Európai Unió egyik legkedvezőbb foglalkoztatási helyzetű országa. A magyar aktivitási potenciál ebben az időszakban nem csak közép-kelet-európai térségben, hanem az apró Málta kivételével az egész Európai Unióban is sereghajtónak számított a maga 60 és 62 százalék között ingadozó mutatójával. A keleti tagállamok közül egy ideig még a bolgár és a román adat volt a magyar alatt, 2007 után azonban abszolút utolsó lett Magyarország ebben a térségben, ahol a legmagasabb adat, az észt és a cseh 72% is alatta marad a nyugat-európai átlagnak. Az aktivitási ráta továbbra is alacsony, ám a foglalkoztatási ráta némileg javult végére elsősorban a széles közfoglalkoztatási programok bevezetésével a Magyarországinál jelentősen alacsonyabb a foglalkoztatás Görögországban, Spanyolországban, a frissen belépett Horvátországban, illetve hasonló a helyzet Bulgáriában és Romániában ábra: A foglalkoztatási ráta Ausztriában és Magyarországon (Forrás: Euostat lfsq_ergan) Érdemes végiggondolni, hogy az uniós összehasonlításban is kedvező foglalkoztatású Ausztria és a sereghajtó Magyarország munkapiacai tehát a legdrámaibb különbséget produkálják az egész Európai Unión belül két szomszédos tagállam vonatkozásában! A tíz százalékpontos aktivitási különbség a magyar uniós csatlakozás után nem szűkült, hanem még bővült is 3-4 százalékponttal. A foglalkoztatási aránykülönbség szintén jelentősen nőtt A nemzetgazdasági folyamatok hatása a régióra Az osztrák-magyar határrégió általános gazdasági helyzete, illetve ebből levezethetően a konkrét munkaerő-piaci folyamatai nagy általánosságban két külön

25 böző szintű meghátorozottság eredőjeként alakulhat: az egyik ilyen szint a nemzetgazdasági szint, a másik a regionális. Az európai határok nyitottsága, a belső piaci kiépültsége ellenére is döntően meghatározó jelentősége van még a tagállami szintnek. A tőke, a munkaerő, a termékek és szolgáltatások szabad áramlása ellenére a gazdasági döntések még mindig jelentős mértékben a nemzetgazdaságot tekintik az európai gazdasági folyamatok alapegységének. Különösen igaz ez az egykori vasfüggöny két oldalán, ahol több tényező is kemény határvonalat mutat. Az első ezek közül a kamatkülönbség. Magyarország az eurozónán kívüli (és historikusan magas adósságállományú) országként magasabb kamatszinten működik, mint a szomszédos Ausztria, ahol az eurozóna alacsonyabb kamatszintje van érvényben. Itt a vállalati kamatszintek alacsony, egyszámjegyű szintűek voltak az elmúlt évtizedben, míg Magyarországon 8-18% között voltak, a vállalat egyéni kockázatától függően. Ez olyan óriási különbség, amelynek kitermelésére profitban a magyar gazdaság egyik iparága sem képes. A tőke szabad áramlása a kamatkülönbség kiegyenlítődésének irányába hat, elsősorban azon keresztül, hogy a hozamvadászat az állampapírok vásárlásán keresztül lefelé hajtja a vállalati kamatszintet is, mivel az állampapír a bankok hitelezésében kvázi kockázatmentes benchmarkká válik. Ezzel együtt az országkockázat és a hitelt felvevő vállalatok saját kockázata miatt az eurozónához képest a forint alapú vállalati hitel tartósan magasabb marad. Ez szinte kizárólagosan a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások számára jelent hátrányt, hiszen a Győr-Moson-Sopron és Vas megyében megtelepült transznacionális cégek finanszírozását anyacégük biztosítja alacsony eurós kamatkörnyezetből. A magyar tulajdonú vállalatok elvileg felvehetnek devizahitelt is, mivel azonban az árfolyamkockázat kezeléséhez túlságosan kicsik, jelentősebb mértékű devizahitel akkumulálódása a háztartások devizahitel-terhéhez hasonló problémákhoz vezethetne. A kamatterheknél is jelentősebb hatással van a régió gazdaságára a két oldal gazdaságfejlesztési paradigmája. A Vas és Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságot a rendszerváltás óta meghatározza a transznacionális befektetésekre alapuló gazdaságfejlesztési paradigma. A transznacionális cégek jelenléte egyrészt a Budapesten kívüli országos szintnél kedvezőbb foglalkoztatási és jövedelemhelyzetet teremt, másrészt azonban olyannyira meghatározza a régió fejlődését, hogy gyakorlatilag egyeduralkodóan rányomja a bélyegét a térség gazdaságára. Ez nem is elsősorban a transznacionális cégek esetleges kivonulásán keresztüli teszi veszélyeztetetté a térséget, hiszen annak gazdaságszerkezete az elmúlt évtizedekben meglehetősen nagy stabilitást mutatott, az esetlegesen kivonuló vagy technológiát váltó cégeket általában valamelyest fejlettebb technológia váltotta fel. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyugat-magyarországi térség gazdasági fejlettsége transznacionális cégek globális stratégiájától függ. A térség foglalkoztatási és bérszínvonala, illetve az azt meghatározó technológiai és termelékenységi szint alapvetően és döntően az itt megtelepedett transznacionális cégek döntéseitől függ. A térség hazai piacra termelő vállalkozásai az úgynevezett Balassa-Samuelson hatáson keresztül öröklik a transznacionális szektor bérszínvonalát. Mivel azoknál csak valamivel alacsonyabb béreket képesek garantálni, ezért a munkaerőpiacnak is csak a kevésbé dinamikus részét képesek vonzani. 25

26 16. ábra: Az egy főre jutó tényleges fogyasztás alakulása Ausztriában és Magyarországon euróban 2000 után (Forrás: Eurostat nama_co3_c) Az ábrán világosan látszik, hogy az euróban kifejezett nominálbérek tekintetében Magyarországon gyakorlatilag az uniós tagság kezdete óta stagnálás tapasztalható, míg Ausztria esetében egy folyamatos emelkedés látható az ezredforduló utáni időszakban. Mindebből világosan következik, hogy konvergencia helyett divergencia tapasztalható a két ország között. Természetesen a bérek alakulásánál figyelembe kell venni, hogy a két ország árszínvonala is eltérő, ezért ugyanannak a jövedelemnek más és más lehet a vásárlóereje. 17. ábra: Az egy főre jutó tényleges fogyasztás árindexe 2000 után (E27=100%) 26 (Forrás: prc_ppp_ind)

27 Az egy főre jutó fogyasztás hivatalos árindexe alapján az látszik, hogy a két ország relatív árszínvonala a magyar uniós csatlakozás környékén beáll egy bizonyos szintre, majd apró mozgások mellett gyakorlatilag ezen a relatív szinten állandósul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szétnyíló nominális bérolló stagnáló relatív árszint mellett a(z immáron vásárlóerő paritáson mért) reálbérek divergenciáját is bizonyítják a két ország között. Meg kell jegyezzük, hogy ráadásul erősen módszertani kétségeink vannak az Eurostat fogyasztói árszínvonalának számítását illetően. A súlyozott átlaggal számolt fogyasztói árszínvonal-becslés megítélésünk szerint alulbecsüli a hazai árszínvonalat. (Lásd erről alábbi keretes kifejtésünk.) Az Eurostat fogyasztói árindexének módszertani problémái A lakosság életét nem elsősorban az határozza meg, hogy mennyire közelítette meg a bruttó hazai termék (GDP) az Európai Unió országaiét tagságunk egy évtizede alatt. A fogyasztási adataink arra utalnak, hogy nem közelítettük meg a nyugat-európai szintet, sőt, még nőtt is a különbség. Míg a fogyasztási szintünk jóval elmarad az nyugati országok átlagától, addig árszínvonalban már megközelítettük azt. Az uniós tagság tíz évére visszatekintve sokszor jelenik meg a GDP-felzárkózás, mint a tagság sikerének mérőszáma. A hétköznapi ember számára azonban sokkal többet jelent a saját végső személyes fogyasztásának alakulása. Ez a foglalkoztatási ráta mellett a másik legtestközelibb felzárkózási mutató. Szerencsére az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala erről is közöl adatokat ben egy magyar átlagpolgár folyó áron 4500 eurónyit fogyasztott el, egy tipikus nyugat-európai (belga, dán, német, ír, francia, holland, osztrák, finn, svéd, brit, izlandi és norvég súlyozatlan átlaga) euróval többet re, az utolsó adat évére a magyar fogyasztás 5500 euróra nőtt ugyan, ám ugyanezen idő alatt a Nyugat-Európához képesti különbség euróra emelkedett! Ezen elszomorító folyamat láttán nyilván sokakban azonnal megfogalmazódik az ellenvetés: a személyenkénti fogyasztást vásárlóerő paritáson kell nézni, hiszen eltérő ezekben az országokban az árszínvonal. Ez így igaz, forduljunk tehát ismét az Eurostathoz, méghozzá az egyéni fogyasztás árindexeihez 7. Első látásra azt tapasztaljuk, hogy a tényleges személyenkénti fogyasztás általános árindexe Magyarország esetében minimálisan, az uniós átlag 57 százalékáról 55 százalékra csökkent az előbb említett periódusban, míg a nyugat-európaiaké 119 százalékról szintén minimálisan, 122 százalékra nőtt. Ez áll szemben az uniós átlaghoz képesti 37 százalékos fogyasztási szintünkkel. Az alacsony árszínvonalnak meg kellene nyugtatnia minket. Ezek szerint a fenti magyar fogyasztási adat sokkal többet ér, hiszen a nyugati árszínvonal felénél is olcsóbb idehaza a megélhetés. De valóban így van-e ez? Nos, szerencsére az Eurostat részletesen lebontja az egyes fogyasztási kategóriákat, megnézhetjük tehát a saját fogyasztási kosarunkat. Mire költ egy tipikus magyar család? Nyilván vesz ételt, italt, ez az

28 európai statisztikai hivatal szerint 2012-ben az uniós átlag 81 százalékába került, azaz messze drágább volt, mint az egyéni fogyasztás átlagos árindexe (ami, mint írtuk, elméletileg 55 százalék). Fizetjük aztán az elektromos áramot, gázt és egyéb tüzelőanyagokat, ez az Eurostat tanulsága szerint szintén 81 százalék volt, azaz ismét csak sokkal magasabb. Közlekedünk is, ami ugyancsak 65 százalék volt, de még ez is sokkal magasabb volt, mint az átlagos mutató értéke. A kommunikációs kiadásaink egyenesen 112 százaléka volt az uniós átlagnak, a cipő és a ruha 79 százalék. De ugyanígy drágább berendezni és karbantartani a lakásunkat, elektronikai készülékeket venni és még folytathatnánk a sort. Hogy jön ki mindebből az 55 százalékos átlag fogyasztói árszint? Az Eurostat belekeveri a szállodák és éttermek árát, ami az uniós szintnek csak 50 százaléka nálunk. Ugyan a magyarok többsége nem engedheti meg magának, hogy idehaza étterembe és szállodába járjon, azaz a valósághoz képest elképesztően felül kellene súlyozni az átlagban ezt a kategóriát, hogy az előzőeket lehúzza. Nehéz nem látni, hogy valami komoly konfúzió van a fogyasztói árszínvonal számításában. Ahogy láttuk, a fogyasztói kosár meghatározó elemei ugyanis gyakorlatilag kivétel nélkül meghaladják a teljes fogyasztói árszintmutatót. Ami elvileg lehúzhatja az átlagot, az a lakásvásárlás/bérlés komponense, erre azonban az Eurostat megdöbbentő módon nem hoz önálló indexet. Illetve létezik a némileg értelmezhetetlen lakóépületek komponens. (Ez vásárlás? Bérlés? Mi a súlya az átlagban?) Készséggel elismerjük, hogy a lakásvásárlási és bérleti árak volatilisek és óriási szórást mutatnak, de mégis, ezek árának becslése nélkül elég nehéz árszínvonal-becslést adni, a megélhetési költségeket szembeállítani a jövedelmekkel, a fogyasztással. Van ugyan az adatbázisban egy meglehetősen fura kategória ( lakhatás, víz, áram, gáz és egyéb tüzelőanyagok, 44 százalék, így, egyben), amivel elég nehezen tudunk mit kezdeni. Egyrészt ha már volt egy olyan kategóriánk, hogy elektromosság, gáz és egyéb tüzelőanyagok, 81 százalékon, akkor minek mindezt még egyszer, öszszevonva a lakhatással? Mit takar a lakhatás fogalma, és miért nincs külön kategóriája? Hogy jöhet ki 41 százalékos kategóriaátlag?! Ameddig ezek a módszertani rejtelmek nincsenek tisztázva, addig a fogyasztók számára releváns részkategóriák árszínvonala alapján joggal feltételezhető, hogy az uniós átlag 37 százaléka körüli magyar nominálbérhez sokkal inkább 80 százalék körüli árszínvonal társul, mint ötvenöt. Azaz míg a fogyasztási szintünk nagyjából az uniós átlag kétötödét éri el, és abszolút értelemben távolodik Nyugat-Európától, addig az árszínvonalunk már négyötödnyire felzárkózott az uniós átlaghoz. Meglehetősen bonyolult mindezt kisilabizálni, de nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem érdektelen. Ezen múlik ugyanis, hogy a magyar (és általában a kelet-európai) életszínvonal valóban felzárkózóban van-e az uniós csatlakozás óta. A fenti elemzésből az látszik, hogy nincs. Az átlagbérek problémáján kívül a bérskála szélessége, illetve a jövedelmek eloszlása is problémát jelent. Ahogy az adatokból látható, a keleti tagállamok bérskálái sokkal koncentráltabbak, mint a nyugatiaké. 28

29 18. ábra: Uniós országok jövedelem eloszlásai a hivatalos Eurostat vásárlóerő standardján, 2010 ( ) (Forrás: EU-SILC 8 ) 2010-ben az átlag magyar jövedelemmel valaki Magyarországon alulról a hetedik jövedelmi tizedbe tartozott. A fenti ábrából is látszik, hogy egy ilyen átlagbérrel olyan jövedelmi szinten élhetett valaki, mint az osztrák jövedelmi skála alsó egy-két tizedében. Ausztriában gyakorlatilag senki nem él fizikai nyomorban, miközben Magyarországon a társadalom majd harmada

30 19. ábra: Komoly fizikai deprivációban élők aránya Európában (Forrás: Eurostat 9 ) Mi okozza ezeket a rendkívül alacsony béreket Kelet-Európa és így Magyarország esetében is? Létezik egy erős összefüggés az országok (egy munkaórára jutó) átlagtermelékenysége és (egy munkaórára jutó) bérszintje között. Ez az összefüggés logikus, hiszen az egy munkaórára jutó bér nem lehet nagyobb ezen idő alatt megtermelt hozzáadott értéknél Interaktív térkép: STO37004/html/Poverty-in-Europe-helping-those-who-most-need-it

31 20. ábra: A munkaórára jutó termelékenység divergenciája Ausztria és Magyarország viszonylatában, ( ) (Forrás: Eurostat nama_aux_lp) 21. ábra: Lineáris regressziós trendvonal az egy órára jutó termelékenység (EU27=100%) és nominális munkabér ( ) között, 2010 (Forrás: saját számítás Eurostat alapján) Látható, hogy az összefüggés az EU országok egészét nézve rendkívül erős. Az ábra azt mutatja, hogy a keleti tagállamok mindegyike a termelékenység tekintetében 40% és 70% között van, az egy órára jutó munkabérben pedig 15 alatt. A román és bolgár adat mélyebben fekszik, a visegrádi és balti csoport adataiban viszont nincs jelentős különbség. (Szlovénia egészen más gazdaság- 31

32 szerkezettel rendelkezik, ott az átmenet nem transznacionális tőkére, hanem saját tulajdonú, teljes hozzáadott érték vertikummal rendelkező cégekre épült.) Az osztrák adat egy sokkal szélesebben szóródó nyugat-európai csoport közepén fekszik, termelékenységben a magyar adat kétszeresénél, munkabérben a négyszeresénél. A fenti ábra egyfajta modellt képez, hiszen ismert módon a termelékenység korlátozza a bérszínvonalat. Amennyiben egy országban a termelékenység növekedéséhez képest tartósan és jelentősen elszaladnak a bérek, az az ország veszít versenyképességéből, kiárazódik a piacról és csökkeni fog a munkahelyek száma. Más szempontból megfogalmazva: egy adott gazdaságban csak akkor emelkedhetnek tartósan és fenntarthatóan a munkabérek, ha emelkedik a termelékenység is. Kulcsfontosságú tehát a termelékenység alakulása, de azonnal felmerül a kérdés, hogy mi határozza azt meg? A termelékenység nyilvánvalóan nem olyan mutató, amelyre egy kormányzat közvetlenül hatással tud lenni. Ez nem jelenti azt azonban, hogy közvetett módon nem képes azt befolyásolni. A termelékenységet leginkább befolyásoló tényezők a munkaerő képzettsége, illetve a munkaadók által alkalmazott technológia színvonala. A magyar munkavállalók képzettségére nemzetközi összehasonlításban holisztikus mutatókkal nem rendelkezünk. Magyarország sajnos nem vesz részt az OECD-nek felnőttek képességeit vizsgáló PIACC nevű kutatásában. 10 Egy lehetséges közelítést adhat a PISA jelentések eredménye. (Illetve kisebb részben a magyarok katasztrofálisan gyenge nyelvtudásáról szóló jelentések, melyekről ebben a kutatásban is említést teszünk.) A magyar PISA eredmények sokat romlottak az elmúlt években, ám még így sem indokolják az Ausztria és Magyarország között meglévő termelékenységi különbséget. 5. táblázat: Ausztria és Magyarország PISA eredményei a listavezetőhöz képest, 2012 Ország Matematika Olvasás Tudomány #1 Shanghai Kína #18 Ausztria #39 Magyarország (Forrás: OECD PISA 2012 adatbázis) A táblázatból világosan látszik, hogy jelentős lemaradás van Ausztria és Magyarország között a népesség képzettségét illetően. Ebből a szempontból egy a felzárkózást elősegítő kormányzati politika erőteljesen invesztálna az oktatási rendszerbe és a felnőttképzésbe mind anyagi erőforrások, mind pedig oktatáspolitikai módszertan szempontjából. Ezzel szemben sajnos Magyarországon ellentétes tendenciák érvényesülnek, a 2002-es, 6%-ot meghaladó GDP-arányos magyar oktatási költségvetés 2013-ra 4% alá süllyedt. A jelentős képzettségbeli eltérések mindazonáltal nem magyarázzák meg teljesen az ennél lényegesen nagyobb termelékenységbeli eltéréseket. Itt sokkal inkább a technológiai döntések lehetnek irányadóak. Ismert módon a keleti tagál- 10 Ez az ismertebb PISA kutatáshoz hasonít, ám felnőttekre. 32

33 lamok gazdasági átalakulásában a transznacionális vállalatok, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar volt a meghatározó. (Ez Nyugat-Dunántúlra fokozottan igaz.) Ez azt is jelenti, hogy a technológiai színvonal tekintetében az egyes termelési helyek közti telepítési döntéseket a transznacionális cég központja hozza. A transznacionális cégek termelési láncai azonban nem egyforma magas termelési fázisokat tartalmaznak. A különböző termelési helyek egy láncon belül egészen eltérő hozzáadott értéket termelnek. 22. ábra: Transznacionális cégek hozzáadott érték fázisai a termelési láncon belül A transznacionális cég lokációs döntéseit egy rendkívül összetett kiértékelés alapján hozza meg. Szerepet játszanak benne olyan tényezők, mint a földrajzi távolság, a helyi munkaerő piac, az adók, az állami támogatások, az energiaárak, a környezetvédelmi szabályozás és még számos egyéb tényező. Ráadásul természetesen minden egyes iparágban más és más tényezőket, más súlylyal kell figyelembe venniük. Egy valamit azonban biztosan tudhatunk az Európai Unió vonatkozásában. A havi minimálbér statisztikák [Eurostat tps_00155] és a ledolgozott átlagos munkaróák [Eurostat lfsa_ewhuis] alapján kiszámítható az egyes európai országok egy órára vetített minimálbérei. Ezek a legjelentősebb, Kelet-Európába befektető országok esetében az alábbiak. 33

34 6. táblázat: Európai uniós országok egy órára jutó minimálbérei, 2013 ( ) Havi minimálbér ( ) Átlagos munkaóra/hó (h) Nyugat-európai befektető országok Egy órára eső minimálbér ( ) Franciaország ,53 Belgium ,08 Hollandia ,32 Egyesült Királyság ,66 Kelet-európai befektetési célországok Magyarország ,12 Szlovákia ,07 Csehország ,93 Lengyelország ,4 (Forrás: saját számítás Eurostat tps00155 és lfsa_ewhuis alapján) Több nyugat-európai országban (Ausztria, Németország, skandinávok országok) nem volt hivatalos minimálbér (egyes helyeken most kerül bevezetésre). Ezek az országok azonban jóléti államok, ahol ágazati bérpadló van érvényben, melyet a munkaadók és a munkavállalók közösen állapítanak meg. Ez a bérpadló még a fenti táblázatban szereplő 9-12-os határnál is magasabb. Mi következik az európai minimálbértrendekből a transznacionális cégek befektetéseire nézve? Egyértelműen kijelenthető, hogy a nyugat- és észak-európai országokban a 9-14 körüli óránkénti minimálbér/bérpadló miatt semmilyen termelési fázis nem éri meg, melynek az óránkénti termelékenysége nem haladja meg ezeket a szinteket. Kelet-Európában viszont ezek a termelési fázisok jövedelmezően telepíthetők, hiszen a minimálbérek csak 2 környékén jelentenek alsó korlátot. Ebből szinte automatikusan következik, hogy a tőke szabad áramlása miatt az alacsony hozzáadott értékű termelés Kelet-Európába áramlik, míg Nyugatés Észak-Európában csak a magas hozzáadott értékű termelés marad. Mindez azt is okozza, hogy a keletiek egy órára jutó termelékenysége és emiatt relatív bérei tartósan alacsonyak maradnak, miközben a nyugatiak termelékenysége és ebből következően a bérei is nőnek. A passzívan a transznacionális cégekre építő gazdasági modell tehát divergenciához és nem konvergenciához vezet. Mindez azt is bizonyítja, hogy ha csupán a nyugat- és észak-európai országokat nézzük, sokkal gyengébb összefüggést találunk a termelékenység és a bérek között! 34

35 23. ábra: Lineáris regressziós trendvonal az egy órára jutó termelékenység (EU27=100%) és nominális munkabér ( ) között Nyugat- és Észak-Európában, 2010 (Forrás: saját számítás Eurostat alapján) Ahogy már említettük, a hazai szektor bérei is az exportáló cégek béreihez konvergál (ez az úgynevezett Ballassa-Samuelson hatás). A fennmaradó, sőt, növekvő bérkülönbség miatt pedig egyre nagyobb a munkaerő-piaci elvándorlási és ingázási hajlandóság. A vázolt nemzetgazdasági meghatározottságot elvileg mitigálni lenne képes a decentralizált regionális gazdaságfejlesztés. Burgenland esetében ez meg is valósul, hiszen Ausztria egy decentralizált, föderális államszerkezetű ország, ahol a tartományi szint érdemi gazdaság és társadalompolitikai eszközökkel rendelkezik. Magyarország azonban európai összehasonlításban is a legcentralizáltabb államszerkezetű uniós tagállamok közé tartozik, ahol a NUTS2-es régiók funkciója statisztikai, a megyei intézmények pedig a központi kormányzat dekoncentrált szerveiként működnek. A nyugat-magyarországi régió gazdaságszerkezete és munkapiaca tehát alapvetően a magyar kormány és a transznacionális cégek interakciójának függvénye. Ahogy az alábbiakban látni fogjuk, mindez azt eredményezi, hogy bár a Győr- Moson-Sopron és Vas megyei térség országos viszonylatban a legkedvezőbb helyzetű megyék közé tartozik, ez nem jelenti azt, hogy érdemben le tudna válni az országos trendektől, maximum azok éllovasává képes válni. Az ország többi része azonban nincs kiemelkedően fejlett szomszédos régiók földrajzi közelségében. (Érdemileg magasabb bérek a szlovén és a horvát határtérségben adódnak még.) A nyugat-dunántúli megyék munkapiaca számára tehát az ország többi részénél is nagyobb jelentőséggel bír a nemzeti szintű munkapiaci és bérpolitikai folyamatok alakulása A GDP és a gazdaságszerkezet alakulása Vas megyét egy lakosra jutó termelése (793e Ft) alapján az országban a főváros mellett három másik megye előzi meg (Komárom-Esztergom, Győr-Moson- Sopron és Fejér). 35

36 A gazdaságszerkezetet tekintve a magyar megyékben az ipar óriási túlsúlya a jellemző, ezen belül is az autógyártás a kiemelkedő ágazat, Burgenlandban viszont a tercializáció, ezen belül is a fenntartható energia és a magas hozzáadott értékű rekreációs és borturizmus alkotja. Győr-Moson-Sopron megye gazdaságszerkezetét közismert módon az autóipar határozza meg. Az ipari termelés 97%-át a feldolgozóipar adja, és ezen belül is a járműgyártás adja a 80%-ot. Az ipar rendkívül exportorientált, a termékek 89%-a exportra megy és az egyes ágazatok exportaránya még ennél is magasabb (a villamos-berendezéseké kizárólagosan, de a számítógép-, elektronika-, optika- és a járműgyártás termékei is az átlagnál magasabb arányban kerülnek külföldre). Az 537 milliárd forintnyi export a következőképpen oszlott meg ágazatok között. 7. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye ipari termelésének abszolút meghatározó eleme a járműgyártás 36 Ipari termelés %-a Járműgyártás 85,0 Gumi, műanyag, építőanyag 3,6 Egyéb feldolgozóipar és javítás 2,4 Kohászat és fémfeldolgozás 2,2 (Forrás: KSH, 2013) Mindehhez képest mindösszesen 68 milliárd volt a Győr-Moson-Sopron megyei cégek belső értékesítése. Ennek négytizede az energiaellátáshoz kapcsolódott, 21% pedig az autóipari beszállító cégekhez. Jelentős volt még az élelmiszeripar, 17%-al. Győr-Moson-Sopron megye turizmusa az országos forgalom 5,4%-át jelentette és ennek felét a külföldiek adták (33% németek, 22% osztrákok, 20 romániaiak). Vas megye turizmus az országos forgalom 7,3%-át, ennek 56%-át külföldiek adták (44% osztrákok, 23% csehek, 16% németek). Vas megye szintén rendkívül ipar orientált. A kibocsátás 71%-át gépipari cégek adják. Mindenekelőtt itt is a jármű(alkatrész)gyártás a meghatározó, ám itt nincs olyan kiemelkedő ipari óriás, mint Győr-Moson-Sopron megyében az Audi. A termelés egy tizedét a villamos berendezés gyártása adja. Mindkét meghatározó szektor túlnyomó részt export orientált. Burgenland gazdaságszerkezetét az határozza meg, hogy a tartományban nem található igazán nagyobb város. Ebből adódóan az északi térségben hagyományosan jelentős volt az ingázás a közel fekvő Bécs irányába. (1971: 47ezer, 1981: 63ezer, 1991: 74ezer ingázó.) Az északi térségben, a Fertő tó környékén jelentős a rekreációs turizmus, illetve a bortermelés. Ez adja a tartományi gazdaság egyik markáns jellegzetességét. Burgenland gazdaságszerkezetének azonban legunikálisabb jellemzője az utóbbi években a fenntartható energiára való átállás stratégiája adta. A tartomány 2013 végére elérte Európa első energia-autarch régiójának státuszát. Az energia elsődleges forrása az a mintegy 286 db szélturbina, amely mintegy 481 MW áramot termel. (Ez nagyjából 615 ezer autóval kevesebb CO 2 emissziónak felel meg.) A tartományi energiacég, az Energie Burgenland további 450

37 millió befektetésével el kívánja érni az 1 GW termelési szintet, amellyel a tartomány immáron masszívan energiaexportőrré válna. Mindez hozzájárul Ausztria célkitűzéséhez, mely szerint 2050-re nemzeti szinten is energia-önellátóvá kíván válni. (Jelenleg 31-en tart.) A termelékenység és a munkabérek alakulása A termelékenységet és a munkabéreket alapvetően a nemzeti szintű folyamatok határozzák meg. Ennek dinamikájáról az fejezetben írtunk. Bár részletes megyénkénti bérstatisztika nem áll rendelkezésre, a jövedelmek nemzeti szintű eloszlása (erről a fejezetben írunk részletesen) azt sugallja, hogy a megyei/tartományi szint nem képes érdemben csökkenteni a nemzeti szintű folyamatokat. Míg Burgenland esetében a nemzeti átlagnál enyhén kedvezőbb a helyzet, addig a nyugat-magyarországi megyék esetén a fizikai férfi foglalkoztatottak kivételével (náluk is csak enyhén) mindenhol nemzeti átlag alatti. A termelékenység tekintetében Budapest messze magasan kiemelkedik a megyék fölé. Az általában nagyon fejlettnek hitt nyugati két megye az egy főre jutó kibocsátásban messze nem tér el ennyire jelentősen a nemzeti átlagtól (Győr-Moson-Sopron megye kicsit felfelé, Vas kicsit lefelé van attól). 24. ábra: Az egy főre jutó hozzáadott érték Budapesten, Győr-Moson- Sopron megyében és Vas megyében az országos átlag százalékában, (Forrás: KSH Területi statisztikák) Az egy alkalmazottra jutó termelés Győr-Moson-Sopron megyében a járműgyártásban volt a legmagasabb (24,3 millió forint), illetve a vegyianyag-gyártásban (18,2 millió), textiliparban pedig a legalacsonyabb (2,3 millió forint). A megyei termelékenységi mutató csak a járműipar vonatkozásában haladja meg a megyei átlagot, azaz ez a húzóágazat. Az egy alkalmazottra jutó termelés tekintetében Vas megye mutatója (9,2 mft) az országos átlag alatt van, és a főváros illetve a megyék sorrendjében is csak a tizenkettedik értéket éri el. Ez azt jelenti, hogy Vas megye még magyar vi- 37

38 szonylatban is relatív alacsony hozzáadott értékű termelékenységű termelési fázisokra szakosodott. Nemzetközi összehasonlításban még kritikusabb ez a mutató. (Az átlag persze hétszeres különbséget takar a legmagasabb járműgyártás és a legalacsonyabb textilipar között.) 2.3. A népesség humán tőkéjének változása Az oktatási rendszerek összehasonlítása, kihívásai Különböző elemzéseket, értékeléseket olvasva levonhatjuk azt a következtetést, hogy az osztrák képzési rendszert a világ legjobbjai között tartják számon. Működését egy 1962-ben hozott alaptörvény biztosítja, az iskolák 1975 óta koedukáltak és látogatásuk ingyenes. Szembetűnő különbség a magyar rendszerhez képest, hogy a népiskolának nevezett általános iskola, amely az óvodát, az ún. előiskolát követi, Ausztriában csak négy évig tart. A népiskola elvégzése után két lehetőség közül választhatnak a tanulók, vagy polgári iskolában töltik a következő négy évüket, amelyet aztán egy politechnikai képzéssel zárnak teljesítve ezzel a kilenc éves tankötelezettséget vagy egy általánosan képző felsőbb iskola felső tagozatán folytatják tanulmányaikat, esetleg szakképző iskolába mennek. Akik a polgári iskola helyett az általánosan képző felsőbb iskolának hívott gimnáziumot választják, nyolc évet töltenek ott. Itt a negyedik osztálytól három irányba szakosodhatnak a tanulók: gimnázium, reálgimnázium és gazdasági reálgimnázium. Az egyetemek minden tanulni vágyó előtt nyitottak, akik rendelkeznek az egyetemi tanulmányok legfontosabb előfeltételével, az érettségivel. Szintén fontos különbség a magyar rendszertől, hogy az egyetemre jutás normál menete mellett az intézmények azok előtt is nyitva állnak, akik érettségivel ugyan nem rendelkeznek, de teljesítik a tanulmányokra bocsátási vizsga vagy szakmai érettségi vizsga követelményeit. A tanulni vágyók 21 főiskola, 22 állami és 13 magánegyetem közül választhatnak. Ausztria az európai unióban az oktatás területén olyan szempontból is követendő példa lehet, hogy a mesterképzésekre való jelentkezést nem köti BSC diploma meglétéhez. Elégséges, ha a hallgató meghatározott idejű szakmai tapasztalattal rendelkezik, így a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal kiváltja az alapképzésben szerzett diplomát. A bolognai nyilatkozat tartalmazza a képzések közötti átjárhatóságot, azaz, hogy BSC nélkül is lehessen továbbtanulni, Ausztria ezt a gyakorlatban is sikerrel alkalmazza. A jelen kutatáshoz készült interjúkban is sok utalást, pozitív visszacsatolást találunk az osztrák oktatási rendszer egyik erősségére, a gazdaság és a szakemberképzés szoros összefonódása. Ebből a gyakorlatorientált képzésből nemcsak a szakmunkástanulók, hanem a magasabb szakmai képzést adó oktatási intézmények, főiskolák és egyetemek végzősei is profitálnak. Az oktatási terveket vagy képzési súlypontokat a gazdaság követelményeihez igazítják, az üzemekben a gyakornokok szakmai képzést kapnak vagy gyakorlatot végeznek. A tanintézmények és a gazdaság közötti közös projektekben, mint például a vállalatnál végzett gyakorlati munka keretében végzett diplomadolgozat írása, vagy projektekben való részvétel során, a kutatás és fejlesztés eredményeit a gyakorlatnak megfelelően alkalmazzák. Egy interjúalany visszajelzéséből látható, hogy az ausztriai szakmunkásképzésben elsajátított ismeretek után sokkal 38

39 könnyebben boldogult első magyarországi munkahelyén pályakezdőkét, mint magyar társai. Ez a trend a felsőoktatásban is szembetűnő, a közel 400 szakirányt kínáló főiskolai rendszer kifejezetten a vállalatok igényeihez igazodik, és intenzív kapcsolatot tart fenn az iparral. A főiskolai szakirányok közel felét is gyakorlatorientáltan szervezik. Az osztrák oktatási rendszer további erőssége a kiváló színvonal mellett a rugalmasság: bátorítást és támogatást kapnak azok, akik átképzik magukat, felnőttkorban tanulnak, pályát módosítanak vagy továbbképzésre vállalkoznak. A pályamódosításokra, továbbképzésekre a munkaügyi központok, tanácsadó szervezetek igyekeznek úgy orientálni az embereket, hogy az a gazdasági szükségletekhez igazodjon. Egy megkérdezett munkavállaló a kérdésekre adott válaszokon túl megemlítette az ausztriai munkaügyi központok hatékony működését. Vannak úgynevezett klaszterek, ahová az Osztrák Munkaügyi Központ az elmúlt években cégeket, illetve képző intézeteket hívott meg azzal a céllal, hogy megbeszéljék, mely területeken mutatkozik igény képzések indítására. Téma volt még, hogy a képző intézeteknek a jövőben mely területeken kellene alkalmazkodniuk, illetve a cégeknek milyen speciális igényei vannak és az eddigi alkalmazottakkal milyen tapasztalataik voltak, hol léptek fel problémák és ezeket hogyan lehetne megoldani. Tehát a Munkaügyi Központ is aktív részese, közvetítője a munkavállalók-munkáltatók kölcsönhatásának. A felsőoktatásról elmondható, hogy annak különböző szereplői lefedik a régiót. Az alábbi ábra bemutatja, hogy a térségen belül tizenkét településen működik valamifajta felsőoktatási intézmény, ebből 7 magyar, 5 osztrák oldalon. Ezen kívül még a bécsi egyetemek vonzerejét érdemes megemlíteni. 25. ábra: Felsőoktatási intézmények a régióban (Forrás: Empirica) 39

40 Az osztrák intézmények inkább gyakorlatorientált felsőfokú szakképzésre koncentrálnak, a magyar intézmények széles spektrumon működnek Iskolai végzettség és tudás alakulása A határtérség két oldalának iskolai végzettség szerinti szerkezetét az fejezetben foglaltuk össze. A humántőke alakulásának érdemi mutatója lenne az OECD felnőtt lakosság tudását és képességeit vizsgáló PIACC nevű kutatása, ám ennek Magyarország nem tagja. Az iskolarendszer által adott tudás vizsgálatára rendelkezésünkre áll a szintén az OECD által koordinált PISA felmérés. A PISA 2012 tanúsága szerint a magyar 15 éves tanulók teljesítménye mindhárom kompetenciaterületen romlott, de nem azonos mértékben. A szövegértés teljesítmények 6 ponttal lettek gyengébbek, de ez nem emésztette fel teljesen a 2009-es teljesítményjavulást. Ennél lényegesen nagyobb, 13 pontos teljesítményromlás következett be matematikából, ami jelentősen megnövelte az OECD átlagtól való lemaradásunkat. A természettudományos kompetenciák 9 pontos romlása ugyan ennél kevesebb, de ennek hatására a 2009-ben még az OECD átlagánál jobb eredményünk az átlag alá esett. 26. ábra: Ausztria és Magyarország, illetve a szomszédos országok PISA eredményeinek változása az egyes kompetenciaterületek tekintetében 11 Lásd 7. és 8. táblázat, Eures megvalósíthatósági tanulmány. 40

41 (Forrás: PISA2009 és PISA2012) Az adatokból látszik, hogy míg Magyarországon romlik az oktatási rendszer output minősége, addig Ausztriában javul. A foglalkoztatott lakosság további képzésének alapvető eleme a felnőttképzés. Bár külön nyugat-dunántúli adatok nem állnak rendelkezésre, a nemzeti szintű adatokból azonban világosan látszik, hogy drámai különbség van a foglalkoztatottaiknak képzést nyújtó vállalkozások arányában és ráadásul az álláskeresők államilag támogatott képzésének aránya is csökkent az elmúlt években. 41

42 27. ábra: Az alkalmazottaiknak képzéseket nyújtó magyarországi cégek aránya (Forrás: Eurostat 2008) Az alkalmazottaiknak képzéseket nyújtó magyarországi cégek aránya elmarad az uniós átlagtól és kritikusan alacsonynak mondható a szinte teljes lefedettséget mutató Északi Modell országokhoz és a magas arányt mutató Ausztriához képest. A felnőttképzés tétje az alacsony végzettségűek elhelyezkedési esélyeinek növelése. E tekintetben Magyarország komoly kihívásokkal küszködik. 28. ábra: Az alapfokon végzettek munkaerő-piaci részvételi esélye 42 (Forrás: Hámori Szilvia: A felnőttképzés Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban. 2007) Ahol többen vesznek részt a felnőttképzésben, ott kisebb az alacsony végzettségűek munkaerő-piaci részvételi hátránya. Magyarországon a helyzet rendkívül kedvezőtlen.

43 A nyelvtudás alakulása Az utolsó Eurobarotometer uniós nyelvtudás felmérés (2012/386.) szerint az egész Európai Unióban a magyarok beszélnek a legkevésbé nyelveket és ráadásul még romlik is a helyzet. Míg az EU átlagában az emberek több mint fele (54%) beszél az anyanyelvén kívül még legalább egy nyelvet és tíz tagállamban is 4/5 felet van az arányuk, addig Magyarország a maga 35%-ával az abszolút utolsó helyen végzett. Ráadásul még 7 százalékponttal csökkent is az arányuk a legutolsó felmérés óta. Két nyelven 13% beszél Magyarországon (-14 százalékpont az utolsó felmérés óta), ami az uniós átlag (25%) fele. Három nyelven pedig a magyarok 4%-a beszél, ami az uniós átlag (10%) kevesebb mint fele (16 százalékpontos csökkenés!). Érdemes megnézni, mi a helyzet konkrétan az osztrák munkaerőpiacon releváns német nyelvvel hazánkban. Ugyanezen felmérés szerint az angol (20%) után a németet beszélik a legtöbben (18%), amit messze lemaradva a francia (3%) követ. Joggal gondolhatjuk, hogy Nyugat-Magyarországon az emberek a magyar átlagnál nagyobb arányban beszélik a németet, bár pontos adatunk nincs rá. Használjunk egy optimista megközelítést és becsüljük az itteni nyelvtudást az országos átlag másfélszeresének. Ez esetben sem mondható el, hogy a Nyugat-Magyarországon élők német nyelvtudása elérné az egyharmados arányt. Ráadásul tudjuk, hogy Burgenlandba nem szigorúan a régióban felnőttek ingáznak dolgozni. Érdekes megjegyezni, hogy a német nyelvtudás a burgenlandi és bécsi munkaerőpiacon versenytárs országok polgárai (szlovákok 22%, csehek 15%) számára sem megy könnyebben. Maguknak az osztrákoknak 73%-a beszéli a mai világban globális nyelvnek számító angolt! 2.4. A munkaerő-piaci folyamatok változása Aktivitás Győr-Moson-Sopron megye aktivitási rátája az uniós csatlakozás után 66% körüli szinten stabilizálódott és a 2008 utáni recessziót sem sínylette meg. A Vas megyei adaton azonban látszik, hogy a válságot erősen megérezte, bár 2010-től már újra emelkedő tendenciát mutatott. A magyar aktivitási átlagnál mindkét megye aktivitása végig magasabb volt, ám ez az előny csökkenő tendenciát mutatott. A Győr-Moson-Sopron megyei aktivitás az országos átlaghoz képest kedvező képet mutat január elején a KSH adatai 12 alapján a évesek aktivitási rátája 59,1% volt. A Vas megyei arány 57,5%-al szintén az országos átlag feletti

44 29. ábra: Vas és Győr-Moson-Sopron megye aktivitási rátája, [15-64 éves munkaképes korú lakosságra vetítve, az országos átlaghoz viszonyítva] (Forrás: KSH) Az osztrák aktivitási ráta 2011 és 2013 között nőtt: 75,3%; 75,9%; 76,1%. 30. ábra: Ausztria és tartományai aktivitási rátája 2012-ben nemek szerinti bontásban (Forrás: Statistik Burgenland 13 ) Bár Burgenland mindkét nem tekintetében az osztrák átlag alatt volt ben, ám attól nem tért el jelentősen. Az viszont világosan látható, hogy a határrégió két oldala között drámai, körülbelül 15 százalékpontnyi különbség tapasztalható az aktivitási rátában. Ilyen mértékű különbséget két szomszédos régió között sehol az Európai

45 Unió területén nem mérhetünk és jelentős push faktort jelent a határon átnyúló migrációban. Világosan látható, hogy a nyugat-dunántúli megyék relatíve kedvező gazdasági helyzete nem képes kiemelkedő mértékben enyhíteni a nemzeti szintű gazdaságszerkezet miatt létrejövő aktivitási helyzetet Foglalkoztatás A két nyugat-dunántúli megye foglalkoztatási rátája az egész periódusban magasan meghaladja az országos foglalkoztatási átlagot. Világosan látszik, hogy mindkét megye foglalkoztatása erősen megsínyli a 2008 utáni válságot. Vas megye foglalkoztatása 2010-től, Győr-Moson-Sopron megyéé pedig 2012-től már fokozatosan magához tér. 31. ábra: Vas és Győr-Moson-Sopron megye foglalkoztatási rátái (a éves munkaképes korú népességre vetítve), az országos átlaggal összevetve (Forrás: KSH) A Győr-Moson-Sopron megyei foglalkoztatás 14 az országos átlaghoz képest kedvező képet mutat. A foglalkoztatási arány 66,3%-os februári mutatója 6,6% százalékponttal jobb az országosnál, amely 59,7%. A Vas megyei munkaerőpiac így nagyságrendileg egy 57,2 ezres sokaságot jelent. A burgenlandi foglalkoztatási arány igen kedvező végén 72,5%-os mutatójával a tartomány valamivel az osztrák átlag felett volt. A szolgáltató szektor kedvezően hatott a női foglalkoztatásra, azonban elsősorban részmunkaidőben végén az alkalmazásban lévő nők 41,9%-a volt így foglalkoztatva. Az osztrák foglalkoztatási ráta 2011-ben 72,1% volt, 2012-ben 72,5%, 2013-ban pedig 72,3%. 14 Az adatok forrása: a Gy-M-S és Vas megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjainak munkaerő-piaci helyzetkép jelentései 45

46 Munkanélküliség 2014 februárjában a regisztrált álláskeresők létszáma fő volt Magyarországon, ami fővel kevesebb az egy évvel korábbi létszámhoz képest és 10,1%-os rátát eredményezett. Így a teljes megfigyelt népességre vonatkozó ráta is 5,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Győr-Moson-Sopron megyét illetően az álláskeresők száma 2014 februárjában 6655 fő, az álláskeresési ráta februárban 3,2%, mely 3,2%-ponttal alacsonyabb az előző év február havi adatánál. A megyék viszonylatában is Győr- Moson-Sopron megye álláskeresési rátája a legalacsonyabb. A Vas megyében regisztrált álláskeresők jelentős mértékű csökkenése következtében a megyei munkanélküliségi ráta értéke decemberben 5,4% volt, a novemberinél 0,4%-ponttal, a decemberinél 1,9%-ponttal alacsonyabb. Az év utolsó hónapját jellemző álláskeresési ráta az országosnál 4,2%- ponttal alacsonyabb, a megyék közti sorrendben pedig Győr-Moson-Sopron megye (3,2%) és a főváros (4,8%) után a harmadik legalacsonyabb. Az álláskeresők nemek szerinti megoszlásában nincs egyértelmű trend egyik irányba sem. A Vas megyei adatok enyhén férfi, a Győr-Moson-Sopron megyeiek enyhén női túlsúlyt mutatnak, de egyik esetben sem figyelhetjük meg a munkaerőpiac erőteljes torzulását. 32. ábra: Álláskereső férfiak eloszlása Vas és Győr-Moson-Sopron megyében 46 (Forrás: Megyei munkaügyi adatbázis) Igazán markáns jellegzetességeket a korösszetétel szempontjából sem tapasztalhatunk. A határon átnyúló munkaerő-piaci folyamatok szempontjából a 15 Az adatok forrása: a Gy-M-S és Vas megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjainak munkaerő-piaci helyzetkép jelentései

47 középkorú és még inkább a fiatal generációknak van jelentőségük, ám a két megye álláskeresőinek csoportjában egyik életkori kohorsz sincs sem felül-, sem alulreprezentálva. (A középkorú álláskeresők arányában nagyon enyhe csökkenés figyelhető meg.) 33. ábra: Fiatal (< 25) és középkorú (=> 25 & < 50) álláskeresők aránya a két nyugat-dunántúli megyében (Forrás: Megyei munkaügyi adatbázis) Abszolút számosságát tekintve egy időben a két megyében nagyságrendileg 2500 fiatal és 10 ezer középkorú álláskereső van jelen. Ez azonban csak felső korlátot jelent, ugyanis határon átnyúló mobilitásra a szubjektív (elszántság, kitartás stb.) és objektív (képzettség, nyelvismeret, kapcsolatrendszer stb.) felkészültsége csak kis részüknek van meg. Iskolai végzettség tekintetében a pályakezdő álláskeresők eloszlása egyenletes, ám ismert módon a felsőfokú végzettségűek aránya minden valószínűség szerint alulreprezentált, hiszen ők a formális állami foglalkoztatási rendszeren kívül is könnyebben és nagyobb valószínűséggel találnak munkát. (Ahogy jelen tanulmányban bemutatjuk, a Burgenlandban dolgozó magyarok között azonban a felsőfokú végzettségűek aránya alacsony.) Összességében elmondható, hogy a két nyugat-magyarországi megye munkanélküliségi helyzete uniós viszonylatban is kedvezőnek mondható. A dél-európai tagállamok akár harminc százalékot elérő munkanélküliségéhez és 50-66%- ot elérő ifjúsági munkanélküliségéhez képest a magyar megyék helyzete nem jelez krízishelyzetet. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy ezekben az adatokban már benne foglaltatik a Budapest és a külföld felé irányuló elvándorlás, a (főleg a téli hónapokban) jelentős mértékű közfoglalkoztatás, illetve a határon átnyúló ingázás mitigáló hatása. 47

48 34. ábra: A támogatott és nem támogatott új munkahelyek alakulása Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben, [Megjegyzés: A munkába járás támogatása és a munkahelyteremtéshez kapcsolódó támogatások számossága alacsony mind a két megyében.] (Forrás: Megyei Kormányhivatal Vas Megyei Munkaügyi Központ) Ennek ellenére az osztrák-magyar határrégió magyar oldalán tapasztalható alacsony munkanélküliség nem nevezhető push faktornak a határon átnyúló munkaerő-piaci dinamika tekintetében. A Burgenlandi munkanélküliségi ráta a legfrissebben nyilvánosan elérhető 2012-es adatok 16 szerint 7,8% volt (a 2011-es 7,5% után), ami alig tért el az Ausztria egészére jellemző 7%-os aránynál. (A férfi munkanélküliség hosszú évek óta tartósan ~1 százalékponttal magasabb volt a nőinél.) Ez a szám azonban csak az úgynevezett nemzeti definíció szerinti munkanélküliség 17, amely Ausztria egészét tekintve 2011-ben 6%, 2012-ben 7%, 2013-ban pedig 7,6% volt, azaz növekvő tendenciát mutatott. A nemzetközi (ILO) standard szerinti osztrák munkanélküliség 2011-ben 4,2%, 2012-ben 4,3%, 2013-ban pedig 4,9% volt, azaz növekvő tendenciát mutatott, de nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony szinten. 16 Arbeitsmarktprofile 2012 Burgenland

49 35. ábra: Az ILO szemléletű munkanélküliségi ráta Ausztriában és tartományaiban nemek szerinti bontásban, 2012 (Forrás: Statistik Burgenland 18 ) A táblázatból látszik, hogy Burgenlandban a munkanélküliségi helyzet a férfiak esetében az osztrák átlagnál némileg jobb, a női viszont némileg kedvezőtlenebb, ám a tartomány jelentősen nem tér el a nemzeti átlagtól és nem is a legkedvezőtlenebb helyzetű Land. A határ két oldalán nagyjából hasonló, az Európai Uniós átlagnál jóval kedvezőbb a munkanélküliségi ráta, azaz ez a tényező még akkor sem jelent jelentős push faktort a határon átnyúló munkaerő-piaci mobilitás szempontjából, ha a magyar oldal adatait jelentősen javítja is maga a határon átnyúló mobilitás, illetve a közmunkaprogramok Jövedelmi szerkezet alakulása A nyugat-magyarországi jövedelmek elemzése azt mutatja, hogy azok még a magyar átlaghoz képest is jelentősen lemaradnak, azaz a térség országon belüli relatíve kedvező gazdasági helyzete nem tompítja a Burgenlandhoz képesti bérhátrányt, hanem még erősíti is. 8. táblázat: Győr-Moson-Sopron és a Vas megye teljes kereseti viszonyai, 2004, 2011 és 2012 Megye Nem Típus Vas megye Győr-Moson-Sopron megye Férfi Nő Férfi Nő Fizikai 113 (46) 108 (44) 105 (41) Szellemi 91 (77) 89 (98) 87 (86) Fizikai 93 (37) 86 (31) 84 (31) Szellemi 75 (59) 65 (66) 64 (63) Fizikai 117 (47) 110 (43) 107 (44) Szellemi 98 (97) 89 (86) 89 (78) Fizikai 93 (35) 86 (30) 85 (28) Szellemi 78 (56) 67 (61) 67 (66) [Az ország egészéhez képest, nemek és fizikai/szellemi bontásban, az országos átlaghoz (=100) képest. Zárójelben az érték relatív szórása.] (Forrás: NFSZ Tarifa felmérése)

50 A táblázatból világosan látszik, hogy a régió jövedelmeinek relatív helyzete az ország egészéhez képest relatíve stabil, még ha lassú erózió is tapasztalható. Csak a fizikai foglalkozású férfiaknál kompenzál valamennyit a régió relatíve kedvező gazdasági helyzete, de ott sem markánsan. Minden más kategóriában az országos átlag alatti a bérezés. Ez azt jelenti, hogy a Burgenlandhoz mért bérkülönbség a nemzeti szintű meghatározottság miatt drámaian erős push faktor a határon át történő munkaerő áramlásban, amit a régió bérpolitikai sajátosságai nem tompítanak, csak az egyéb szubjektív tényezők (nyelvismeret hiánya, kapcsolatok és helyismeret hiánya, képzettségbeli hiányosságok, ingázási távolság, anyagi helyzet, egyéb szubjektív tényezők). Mindez azt is jelenti, hogy a régió gazdasági helyzetének meghatározottsága tekintetében a régión belül gazdaságpolitikai és munkaerő-politikai lépések csak igen korlátozott hatással lehetnek az alapfolyamatokra: a helyzet kulcsa nemzeti szinten van. 36. ábra: Osztrák és tartományi nettó éves jövedelmek, nemek szerinti bontásban, 2011 (Forrás: Statistik Burgenland 19 ) Az osztrák jövedelmi adatok bontása azt mutatja, hogy a burgenlandi női nettó bérek megegyeznek a nemzeti átlaggal, a férfi nettó bérek meghaladják azt, egészében pedig Burgenland osztrák összehasonlításban a kedvező bérezésű tartományok közé számít Vállalkozások határon átnyúló aktivitása Az Európai Unió vállalkozásai a közösség területén belül rendelkeznek a szolgáltatások nyújtásának szabadságával (EK szerződés 49. cikke a szolgáltatások szabad áramlásáról). Ezzel a joggal természetesen a 2004-ben csatlakozott tagállamok is rendelkeznek. Hasonlóan, mint a munkaerő szabad áramlásának kérdésében, a csatlakozási folyamat során a régi (EU 15) tagállamok közül Németország és Ausztria aggodalmát fejezte ki, hogy az új tagállamok szolgáltatói veszélyeztetik piacukat, ezért egyes szolgáltatásokat illetően hasonlóan

51 a munkaerő szabad áramlása esetében átmeneti korlátozást vezettek be. Ausztria esetében ezek a következők voltak: kertészeti szolgáltatások; kőmegmunkálás; fémszerkezetek és szerkezeti elemek gyártása; építőipar és kapcsolódó tevékenységei; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás; házi betegápolás; szociális ellátás elhelyezés nélkül. Hasonlóan a munkaerő szabad áramlásához, a szolgáltatások esetében szintén legkésőbb április 30-ig voltak meghosszabbíthatók az átmeneti szabályozások. Az érintett ágazatokban a korlátozások feloldásáig a magyar székhelyű vállalkozások alkalmazottai csak egyes megbízásokra vonatkozó megegyezések alapján teljesíthettek megbízásokat Ausztriában. Ausztria és Magyarország között létezett ilyen egyezmény. Eszerint a magyarországi munkavállalókra vonatkozó kontingens keretében magyarországi vállalkozás munkavállalója munkáltatója és a megbízó ausztriai vállalkozás megbízási szerződése alapján meghatározott ideig dolgozhatott Ausztriában. Az összes többi ágazatban tevékeny magyarországi székhelyű vállalkozás mindenféle korlátozás nélkül, szabadon nyújthatott szolgáltatásokat Ausztriában. Munkavállalóikat a megbízási szerződés idejére, meghatározott munka elvégzése céljából mindenféle munkavállalási korlátozás nélkül küldhették Ausztriába, ahogy ezt az óta is teszik. Kutatásunk során adatigénylési kérelemmel fordultunk a releváns intézményekhez (Magyar Nagykövetség, Burgenlandi Gazdasági Kamara) akik azt közölték velünk, hogy nem rendelkeznek releváns adattal a vállalkozások határon átnyúló aktivitása tekintetében. A Burgenlandi Gazdasági Kamara szerint a legtöbben a következő területeken kérik a vállalkozói engedély kiváltását: építőipar; festő/mázoló; építőipari segédmunkák; pedikűrös/kozmetika/masszázs; ipari takarítás/műemlékvédelmi-, homlokzati-, és épülettakarítás; kereskedelem; szállítmányozás és vendéglátás. Ezek számosságáról azonban sajnos nincs információjuk Uniós nemzeti vándorlási tendenciák a két országban A magyar foglalkoztatási és jövedelmi adatok alapján magas migrációs potenciál lenne valószínűsíthető. A valóságban azonban nem ezt tapasztalhatjuk. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után csak csekély mértékű emelkedés volt tapasztalható a kifelé irányuló migrációban, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság, Írország és Svédország azonnal, több másik ország pedig fokozatosan megnyitotta munkaerőpiacát ban kevesebb, mint főt regisztráltak az Európai Gazdasági Térség országaiban. Határozott növekedést a kétezres évek vége, a gazdasági válság hozott re a szám elérte a főt ben, a 51

52 derogációk lejártával az osztrák és a német munkaerőpiac megnyitása is megtörtént és immáron a teljes uniós munkaerőpiac szabaddá vált re a már említett mutató 80 ezer környékére emelkedett. (A 2013-as adat idén májusra várható.) Ezek az adatok csak a célországokban állandóan és hivatalosan regisztráltak számát jelentik. A rövid ideig külföldön dolgozók illetve a határ menti átmeneti ingázók minden valószínűség szerint nincsenek benne. A kiáramlás felgyorsulása a hagyományos célországok Ausztria és Németország irányába történt. A Német Szövetségi Statisztikai hivatal adatai 20 szerint Németország 2007 után minden évben több mint 20 ezer magyar munkavállalót regisztrált, majd 2011-ben számuk meghaladta a 40 ezret, ben pedig megközelítette az 54 ezret. Az Ausztriában 21 újonnan regisztrált magyarok 9 ezres száma 2011-ben másfélszerese volt az egy évvel korábbinak és megkétszereződött 2010 és 2012 között, amikor is elérte a 13 ezres számot. Az osztrák társadalombiztosításnál regisztrált munkavállalók számának növekedése még gyorsabb: míg 2010-ben átlagosan 26 ezren voltak, 2012-re, a piacnyitás utáni évre számuk elérte a 48 ezret ra pedig meghaladta az 58 ezret. Ezzel egy időben az Egyesült Királyság és Írország is fontos munkavállalói célországokká váltak a magyarok számára. Összesen körülbelül 55 ezer magyar munkavállalót regisztráltak az Egyesült Királyságban 2004 és 2011 között, 24 ezret pedig Írországban. A fenti, kifelé irányuló migráció mellett visszatérőkkel is számolnunk kell, ezek száma azonban ismeretlen. Mindenesetre a külföldön élő magyarok száma növekvő tendenciát mutat. Az Eurostat a bevándorlókról (érkezőkről), illetve az egyes országokban bevándorlóként élőkről (stock) közöl adatokat egy megadott kritérium szerint, amit az egyes országok nem mindig pontosan ugyanúgy alkalmaznak a saját nyilvántartásaikban, ezért vannak korrekciók, nem közölt adatok stb. Az EU-s munkavállalókat szintén nem mindenhol tartják nyilván. Például Magyarország sem tud róluk adatot közölni, amióta (2009-ben) megszűnt számukra a munkavállalási engedély. Az Eurostat adatai szerint 2012-ben összesen 239 ezer hivatalosan regisztrált magyar munkavállaló volt az EGT országokban: ebből 37% Németországban, ötödük az Egyesült Királyságban, 13%-uk pedig Ausztriában. Növekvő tendenciát mutat a Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában élő magyar migránsok száma is. Ezek az adatok nem tartalmazzák a nem regisztrált és az állampolgárságot kapott migránsokat. A Világbank becslései szerint ben 462 ezer Magyarországon született személy élt világszerte. Ez 4,6%-os arányt jelent a teljes népességhez képest, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony arányt jelent. Regionális összehasonlításban a Cseh Köztársaság mutat alacsonyabb rátát 3,6%-al. Bulgária (15,4%), Észtország (13%), Románia (12,8%), Litvánia (12,6%) és Lettország (12%) mind-mind nagyobb emigráns népességgel rendelkezik, ahogy Szlovákia (9,6%) és a negyvenmilliós Lengyelország is (8,3%). 20 https://www.destatis.de/de/zahlenfakten/gesellschaftstaat/bevoelkerung/migrationintegration/ MigrationIntegration.html ,,contentMDK: ~pagePK: ~piPK: ~theSitePK:476883,00.html 52

53 Szintén léteznek adatok a migrációs potenciálra vonatkozóan. A Demográfiai Kutatóintézet adatai szerint a migrációt tervezők aránya 2013-ben elérte a évesek 33%-át, illetve a évesek 47%-át. Természetesen a migrációs hajlandóság és a tényleges migráció között jelentős különbség van, hiszen a potenciális migránsok egy része megtalálja a számítását Magyarországon, mások pedig objektív és szubjektív okokból képtelenek a migráció megvalósítására. Osztrák irányból nem tapasztalható érdemi munkaerő-áramlás Magyarország irányába. Ennek nyilvánvaló oka, hogy Ausztria munkapiaci helyzete jelentősen kedvezőbb, a bérek pedig nagyságrendileg magasabbak. A nyugati magyar megyékben dolgozó elhanyagolgató számú osztrák állampolgárságú munkavállaló tipikusan az itt megtelepedett vállalatok irányító személyzete és nem elsősorban a határ menti térségből származik. 53

54 54

55 3. Az ingázói egyezmény alakulása és jelenre kiterjedő hatása 3.1. Az ingázói egyezmény létrejöttének okai, történeti háttere, az egyezmény tartalmának változása az évek során május 1-je óta Magyarország tagja az Európai Uniónak. Az Európai Közösség szerződésének 18./1. bekezdése alapján minden uniós állampolgárra érvényes a személyek szabad mozgásához, ezen belül a szabad munkavállaláshoz való jog az Európai Uniót teljes területét tekintve. A csatlakozási tárgyalások folyamán viszont a régi tagállamok főleg Ausztria és Németország tartva attól, hogy az újonnan csatlakozó országokból érkező munkaerő tömegesen jelenik majd meg munkaerőpiacukon, elérték, hogy a munkavállalás szabad áramlására vonatkozóan átmeneti korlátozásokat tarthassanak fent. Az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthatott, amelyet május 1-jén Ausztria és Németország is feloldott. A 2004-es évet követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezte a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Ausztria nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is tehette volna a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, vagy ahogy azt tette is akár korlátozásokat is fenntarthat még három évig. Az ötödik év végét követően (2+3 év) a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatták a tizenötök, ill. azok a tagállamok, amelyek még fenntartják a korlátozásokat, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerő-piaci zavarokat okozna. A viszonosság keretében a Magyarországgal azonos időpontban csatlakozó államok állampolgárai Málta és Ciprus kivételével, illetve ezen állampolgárok hozzátartozói engedély nélkül voltak foglalkoztathatók egymás országaiban. Ezzel szemben azokból a régi tagállamokból érkező munkavállalóknak, amelyek korlátozásokat tartottak fenn Magyarországgal szemben így Ausztria esetében is munkavállalási engedélyt kellett beszerezniük. Nem volt szükségük engedélyre az egyébként engedélyköteles államok állampolgárainak a további foglalkoztatáshoz, ha az érintett személyt akár engedély alapján vagy engedélymentesen, de legalább 12 hónap időtartamú jogviszonyban; jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatták a csatlakozás időpontjában, vagy azt követően. A két ország között államközi megállapodás volt érvényben a szakemberek (gyakornokok) foglalkoztatására, a befogadó ország a munkaerő-piaci helyzet aktuális helyzetétől függetlenül megadta a munkavállalási engedélyt (természetesen, ha a kérelem és a kérelmező megfelelt az egyezményben foglalt feltételeknek). Minden egyezmény csereegyezmény volt, ami azt jelentette, hogy a bennük foglalt feltételek nemcsak a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárokra, hanem az egyezményben részes államok polgárainak magyarországi 55

56 munkavállalására is vonatkoztak. Ilyen államközi egyezménye volt Magyarországnak többek között a régebbi uniós országok közül Németországgal és Ausztriával is. Az ausztriai egyéni munkavállalásra két államközi megállapodás alapján volt lehetőség, mindkettőt 1998-ban kötötték a partnerek. Az egyik egyezmény a munkavállalók cseréjéről a szakmai és nyelvi ismeretek bővítése érdekében volt, amelynek keretében éves, szakképesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű magyar fiatalok vállalhattak gyakornokként egy évig (hat hónappal meghosszabbítható) munkát Ausztriában. A másik egyezmény a határ menti térségekben történő foglalkoztatásról szóló megállapodás volt. Az egyezmény csak három magyar megye Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron Ausztria Burgenland tartományába, illetve Bruck/Leitha körzetbe naponta ingázó munkavállalóira vonatkozott. Egy-egy munkavállalási engedély hat hónapig volt érvényes, de ugyanennyi idővel egyszer meghoszszabbítható volt. Voltak olyan szakmák, amelyekre az osztrákok nem fogadtak magyar munkavállalókat (például kőművesek és építőipari segédmunkások, textilipari szak- és betanított szakmunkások), viszont szívesen látták az ingázókat a mezőgazdaságban (pl. szezonális engedéllyel) és az idegenforgalomban. Az átmeneti időben érvényben lévő különböző engedélyekről részletesen Foglalkoztatási engedély (Beschäftigungsbewilligung) Külföldi munkavállalók csak a munkaügyi központ (Arbeitsmarktservice AMS) által a Külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény alapján kiállított megfelelő engedély birtokában kezdhettek dolgozni Ausztriában. Így például foglalkoztatási engedély, a 2004-ben (újonnan) csatlakozott országok állampolgárainak szóló szakmunkás-engedély, határ menti ingázói és gyakornoki engedély, Európai kiküldetési igazolás, ill. engedély, engedélymentességi igazolás és más egyéb engedélyek voltak kiadhatók külföldi munkavállalók számára. Foglalkoztatási engedély (melyet a köznyelvben gyakran munkavállalási engedélynek hívtak) csak megfelelő tartózkodási jogcímmel vagy a szabad letelepedés jogával (új uniós polgárok) rendelkező külföldieknek voltak kiadhatók, általánosságban 1 éves időtartamra. Ezen túlmenően határozott idejű foglalkoztatási engedély, szezonális vagy kontingens-engedély az idegenforgalomban vagy a mező- és erdőgazdaságban dolgozóknak, valamint a szüretkor segédkezőknek. Mindkét engedély feltétele többek között az Ausztriában érvényes bér- és munkaügyi feltételek betartása, beleértve a társadalombiztosítási szabályokat, valamint a munkaerő-piaci helyzet ellenőrzése az érintett szakmacsoportban. Az engedély csak akkor volt kiadható, ha a munkaügyi központ (AMS) nem tudott megfelelő belföldi vagy kedvezményezett külföldi munkaerőt (ellátásban részesülő igényjogosultat, integrált külföldit) közvetíteni az állásra. Szezonális engedély Az osztrák munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter egy adott gazdasági ágazatban, szakmacsoportban vagy régióban felmerülő átmeneti többletmunkaerő-igény fedezésére rendelettel engedélyezhette a külföldi munkaerő igénybe vételét. A kontingensengedély maximum 6 hónapra szólt, azonban további hat hónapra kiváltható volt. Itt is érvényes volt azonban a belföldiek 56

57 előnyben elv, vagyis az AMS a törvény alapján köteles volt ellenőrizni, hogy a konkrét munkahelyre vonatkozólag a végzettsége vagy korábbi foglalkoztatása alapján lehetett-e közvetíteni belföldi vagy Ausztriában már letelepedett külföldi munkavállalót. A kontingensengedély csak akkor volt kiadható, ha megállapítást nyert, hogy ilyen munkavállaló nem áll rendelkezésre. Ezen kívül a mezőgazdaságban volt még lehetőség foglalkoztatási engedély kiadására a szüreti segítőknek (Erntehelferbewilligung), amely maximum 6 hétig volt érvényes Az érintettek számának alakulása, változása Az ingázói egyezmény kontingensének, valamint a benyújtott kérelmek, a kiadott engedélyek és az engedélymentességi igazolások számának alakulását az alábbi táblázat mutatja. 37. ábra: Az ingázói egyezmény kontingensének alakulása, Keretszám Kérelmek Első engedély Meghosszabbítás Engedélymentességigazolás (Forrás: Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai) Az ingázói kérelmek megoszlása a következőket mutatta: a kérelmek 69%-át Győr-Moson-Sopron megyei, 29%-át Vas megyei és 2%-át Zala megyei munkavállalók nyújtották be. Ugyanilyen arányok jellemezték a kiadott ingázói engedélyek megyék szerinti megbontását is. A kategóriák közül továbbra is az egyéb szektorban jelentkeztek a legtöbben (66%), ezt követi a vendéglátás (30%); a mezőgazdaság (4%). Bár a 2007-ben benyújtott kérelmek száma elmaradt az előző évitől, a munkáltatói ígérvényt tartalmazó kérelmek száma és a burgenlandi munkáltatók megkeresései változatlanul azt mutatták, hogy az igények mindkét oldalon jelentkeztek és évről évre nagyobbak voltak a mindenkori kontingensnél. Magyar oldalról ezért minden évben olyan mértékű kb hellyel történő emelést javasoltak a szakemberek, amely a nyugat-magyarországi megyék és Burgenland munkaerőpiacán nem okozott különösebb problémát. Az engedéllyel rendelkező és így a hivatalos statisztikákban megjelenő, a szomszédos államban munkát vállalók pontos elemzésével számos tanulmány foglalkozott az adott időszakban. Azt, hogy pontosan hányan vállaltak ebben az időszakban munkát hivatalosan és nem-hivatalosan összesen a határon át ingázva, már sokkal nehezebb megbecsülni. A kilencvenes évek végén a naponta ingázók számát mintegy ezer fő közé becsülték a szakemberek, amely leginkább egyoldalú, tehát a magyar munkavállalók Ausztriába történő ingázását jelentette és jelenti is mind a mai napig. Ausztriából zömében a vállalkozások tulajdonosai és a menedzser réteg járt/jár át Magyarországra dolgozni, 57

58 számuk fő között ingadozik. Ebben az esetben a munkavállalók bérezése Ausztriában történik, és jellemző, hogy több külföldi tulajdonú vállalat menedzser rétege ahelyett, hogy Magyarországra költözzön, inkább Ausztriában él, s onnan naponta jár át a magyarországi telephelyre. A szomszédos államba ingázó magyar munkavállalókról számos tanulmány, elemzés, felmérés készült az utóbbi időben. 23 Hardi Tamás (MTA Regionális Kutatások Központja) 2005-ös tanulmányában 24 egy lakossági, valamint egy speciális munkavállalói kérdőív segítségével kísérli meg bemutatni az Ausztriában dolgozó magyar legális és illegális munkavállalók csoportját, megbecsülni létszámukat, körülírni jellemzőiket, motivációikat, nehézségeiket. Felmérésének eredményei szerint, ha az eredményeket kivetítjük az egész népességre, akkor elmondható, hogy a három határ menti megye népességéből mintegy ezer ember járt már Ausztriában munkavállalóként a rendszerváltás óta. Napjainkban ezt a megközelítést alkalmazva a leginkább érintett 30 kilométeres sávból ezer fő, a három megyéből mintegy ezer fő jár át dolgozni. Azok között, akik dolgoztak már Ausztriában, a többség (57,7%) engedély nélkül tette ezt, míg a többiek munkavállalási engedéllyel. A válaszok tanulsága szerint az ausztriai munkavállalás leginkább a fiatal felnőttekre, illetve az éves korosztályra jellemző, s inkább a férfiakra, mint a nőkre. Az illegális munkavállalás ezen belül elsősorban a fiatal felnőtt népességet (30 39 év) érintette/érinti. Közelítő becslései szerint 10 ezer fő fölé tehető azok száma, akik főleg mezőgazdasági idénymunkák idején naponta átjárnak Ausztriába dolgozni. Ezeket a számításokat számos szakértő is alátámasztotta ban a bécsi székhelyű Planungsgemeinschaft Ost felmérése szerint amelyet a CENTROPE régió megbízásából végeztek és csak a Győr-Moson- Sopron megyei adatokat tartalmazta a Nickelsdorf-Hegyeshalom és a soproni térség határátkelőinek teljes forgalmából több mint 6000 munkavállaló lépte át a határt ingázó munkavállalóként egyénileg, és kb. 600-an vasúton vagy buszon. Ha összevetjük a kapott adatokat azzal az értékkel, hogy a vizsgált terület magyar ingázói közül 65-70% Győr-Moson-Sopron megyéből ingázik, akkor a teljes magyar határ menti területek ingázóinak száma ténylegesen fő körüli lehetett ebben az időben. Ez az érték azóta megduplázódott, de erre csak becslések vannak. Ebből a létszámból mintegy 60-70%-ra volt becsülhető azoknak a száma (Hardi, 2005), akik engedély nélkül végezték a munkájukat, ez az érték jelentősen csak akkor változott meg, amikor a munkaerő-piaci megszorításokat feloldották és a bejelentés már nem jelentett különösebb akadályt a munkaadóknak. Az engedély nélkül munkát vállalók általában a mezőgazdaság/faipar területén, a háztartásoknál illetve más ágazatokban, leginkább az alacsonyabban kvalifikált munkakörökben dolgoznak, a mai számukat megbecsülni rendkívül nehéz. De elmondható, hogy egyértelmű összefüggés áll fenn a kvalifikáció és a munkavállalási engedélyek beszerzése között, mivel az alkalmi, kiszámíthatatlan 23 Az egyik legalaposabb elemzést a WIFO készítette Labour Market Monitoring II. Veränderungen auf dem Arbeitsmarkt im Zuge der EU-Erweiterung címmel (Bécs, 2007) 24 Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák-magyar határtérségben. (Tér és Társadalom XIX. évf. 2005/2: old.) 58

59 időtartamú munkák esetében nem indítja el a munkavállaló az engedélyeztetési eljárást és ezt maga a munkaadó sem szorgalmazza. Az ingázók motivációit vizsgálva egyértelműen kiemelkedik a magasabb jövedelem, illetve a kiegészítő jellegű jövedelem megszerzése. Emellett további tényezők is szerepet játszhatnak, ilyenek lehetnek: a hazainál jobb munkakörülmények; a szakmai szempontok, szakmai fejlődés lehetősége; az osztrák szociális ellátás igénybevételének lehetősége (ez csak az engedéllyel rendelkező foglalkoztatottak esetében értelmezhető); a nyelvtanulás lehetősége (különösen a fiatalok esetében). Ami a munkakeresést illeti, legtöbben az egyéni munkakeresést és a baráti, rokoni ismeretségi kör információit részesítik előnyben. Szembetűnő ugyanakkor, hogy elenyésző volt a csatlakozást követő években azok száma, akik hivatalos szerveken, munkaügyi hivatalon vagy önkormányzaton keresztül jutottak ausztriai munkahelyhez, ez azóta nagymértékben megváltozott, habár még mindig sok az informális csatornákon próbálkozók száma. Jellemző volt, hogy a munkakeresők először csak az adminisztratív ügyeik intézésekor és nem az előzetes információgyűjtés, munkakeresés fázisában léptek kapcsolatba a hivatalos szervekkel. A mobilitást akadályozó tényezők elemzésekor kiderült, hogy a legnagyobb problémát a hiányos nyelvtudás és az ebből adódó negatív diszkrimináció jelentette és jelenti ma is. Emellett az eltérő kulturális szokások, a munkakultúra eltérései ennél már jóval kisebb gondot okoznak a munkavállalóknak a magyarosztrák határrégióban. A legkisebb nehézséget meglepő módon ugyanakkor a jogi keretekbe, a mindennapi életbe való beilleszkedés okozza. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az ingázás évekre visszatekintő tapasztalatai, a szűkebb és tágabb környezet információi megfelelő támpontot jelentenek a vállalkozó kedvűeknek. Összefoglalóan elmondható, hogy az ingázás jelensége az osztrák-magyar határvidéken egy hagyományosan összetartozó gazdasági térség szükségszerű és mindennapos jelensége volt és lesz is a jövőben egyaránt. Az elmúlt évek változásai a szabad munkaerő-áramlás bevezetése, az életszínvonalbeli eltérések kiegyenlítődése/közelítése, a jogi akadályok megszüntetése mind hozzájárulnak a munkaerőpiac kifehérítéséhez és egy egységes régió kialakításához Egyéni tapasztalatok, életutak (Interjúk) Magyarország május 1-jén lett hivatalosan is az Európai Unió tagja, majd december 21-én csatlakozott a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez. Jelen tanulmány és a teljes jogú tagságunk elérésének szempontjából is fontos állomás az Európai Unióba 2004-ben felvett tagállamok munkavállalóival szemben a régi tagállamok többségében bevezetett átmeneti korlátozó intézkedések megszüntetése volt, így május 1-jétől a teljes európai munkaerőpiac megnyílt Magyarország lakosai előtt is. Ugyan az új tagállamok munkavállalóinak tömeges nyugatra vándorlásától való félelmek eddig indokolatlannak bizonyultak, a legújabb statisztikai kimutatásokat olvasva kiderül, a jóval magasabb ottani bérek miatt vonzó ausztriai munka- 59

60 vállalás mellett az ausztriai középiskolai és felsőfokú oktatás is egyre népszerűbb a magyar fiatalok között. Kutatásunk ezen csoport motivációját, elvárásait és tapasztalatait kívánta öszszegyűjteni és feltárni: az Ausztriában dolgozó, és oda napi vagy heti rendszerességgel ingázó munkavállalókét. Az interjúk elkészítése előzetesen meghatározott kérdéssor mentén zajlott mindkét csoport esetében, és tekintettel arra, hogy az interjúalanyok nem egy helyen laknak több módon, köztük személyes, telefonos és es formában is folytattunk le interjúkat. Az előzetesen rendelkezésre bocsátott kérdéssor megismerése után az interjú tervezetten átlagosan 30 percet vett igénybe, szigorúan az előzetes kérdések mentén haladva, kerülve a spontán kérdéseket, felvetéseket. Az interjút a kijelölt mederben tartottuk, a témától eltávolodó válaszokat kiszűrtük, a kérdések az ingázással töltött időszakra vonatkoztak, vagy ahhoz szorosan kapcsolódtak. A munkavállalók esetében előfordult a nem releváns kérdések szelektálása, illetve egyes kérdések átalakítása, korábbi tapasztalatokhoz történő igazítása. Az Európai Unióba 2004-ben felvett tagállamok munkavállalóival szemben a régi tagállamok többségében bevezetett átmeneti korlátozó intézkedések évi megszüntetése után Ausztriában is sokkal egyszerűbbé vált a munkavállalás. Kutatásunk során olyan ingázó munkavállalókkal készítettünk interjúkat, akik a Nyugat-Dunántúlon élnek és huzamosabb ideje vállalnak munkát a szomszédos Ausztria valamely településén. Az interjúkészítés célja az volt, hogy felmérjük a munkavállalók előzetes motivációit, a választásuk okait, az előzetesen megfogalmazott elvárásokat, majd a szerzett pozitív és negatív tapasztalatokat az ingázó életmódról, körülményeikről, és külföldi munkavállalásuk családjukra gyakorolt hatásairól. Fontos kritérium volt, hogy bár Ausztriában dolgoznak, de lakóhelyük Magyarország maradt és naponta vagy hetente ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Lakóhelyüket tekintve az interjúalanyok között találunk Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyeieket. Feltett kérdések Alapadatok felvétele név nélkül: kora, neme, hány éve dolgozik kint, milyen szektorban/munkakörben dolgozik, és a munkahely melyik városban van? Nem kötelező megadni, önkéntes a válaszadás! Osztrák-magyar ingázói egyezmény keretében dolgozott kint korábban vagy más jogi háttérrel? Honnan tájékozódott az EU-s csatlakozás előtt a várhatóan megnyíló munkavállalói lehetőségekről? Honnan és milyen információkat szerzett előzetesen a külföldi munkáltatókról? Milyen nyelvtudással rendelkezett a munkavállalás előtt? Milyen nyelvtudásra tett szert azóta? Mennyi ideje ingázik, milyen távolságra? Hogyan oldja meg a közlekedést? Egyedül vagy más ingázókkal utazik? Illeszkedik-e iskolai végzettségéhez a most ellátott munkakör? Miért választotta az adott munkáltatót, munkakört? Előzetesen mit gondolt, mennyi ideig folytat majd ingázó életmódot? Most mit gondol, még mennyi ideig vállal Ausztriában munkát? 60

61 Mely elvárásai, előzetes információi bizonyultak megalapozottnak, illetve melyekre cáfolt rá a tapasztalat? Hogyan változtak meg a hétköznapjai? Mennyiben változtak az itthoni kapcsolatai, ismeretségei, illetve milyen kapcsolatokra tett szert ausztriai munkahelyén, vagy annak környezetében? Mi az oka, hogy nem választotta lakóhelyéül is Ausztriát? Felmerült-e ez valaha? Kértek-e Öntől már tanácsot itthoni ismerősei ausztriai munkavállalással kapcsolatban? Mit tanácsolt nekik? Gondoltak-e arra, hogy a család kiköltözik Ausztriába? Igénybe vesz-e Ausztriában szociális, egészségügyi ellátást? Mit? Gondolt-e arra, hogy a megtakarításaiból vállalkozást hozzon létre Magyarországon? Milyen összegű munkabérért térne haza munkavállalóként Magyarországra? Van-e bármi egyéb, amit még el szeretne mondani a témával kapcsolatban? A kutatás tapasztalatit az alábbiakban összegeztük. Előzetes elvárások, motivációk Az interjúk értékelésekor szembetűnő volt, hogy a kutatás alanyai a külföldi munkavállalással kapcsolatos információikat túlnyomórészt személyes kapcsolataik során szerezték. Ismerősöktől és olyan kollégáktól tudakozódtak, akik azonos szektorban dolgoznak. Azok a munkavállalók, akik csupán rövid ideje dolgoznak Ausztriában, az interneten található, speciálisan az adott témakörrel foglalkozó weboldalakon szereztek információkat. A válaszokból kiderült, hogy a munkavállalók nem bizonytalan környezetbe mentek dolgozni, hanem előzetesen érdeklődtek és olyan lehetőségeket ragadtak meg, amelyek biztosnak tűntek. Általánosságban elmondható, hogy a határhoz közeli munkahelyeket keresték, a munkahely lakóhelytől számított távolsága meghatározó szempont volt. Az interjúalanyok jellemzően rendelkeztek alapvető nyelvtudással, ami megkönnyítette, illetve lehetővé tette számukra a külföldi munkavállalást. Egy válaszadó említette, hogy nem rendelkezett alapszintű nyelvtudással sem, de az iparágának (építőipar) szakkifejezéseit értette, ezáltal tudott boldogulni és kollégáival is megértette magát. A megkérdezettek többségének elmondása szerint idegennyelv-tudása általánosságban fejlődött az ausztriai munkavállalásuk alatt. Úgy vélik, hogy a nyelveket anyanyelvi környezetben lehet igazán megtanulni. Azok a válaszadók, akik magasabb szinten beszéltek nyelveket, arról számoltak be, hogy a munkavállalás során az adott helyre jellemző tájszólást, szókincset, kifejezéseket elsajátították, hiszen a munkájuk során kénytelenek voltak használni is ezt a tudást. A munkavállalók hosszú távra, évekre, évtizedekre terveztek, amikor felmerült a váltás lehetősége. Kezdetben anyagi helyzetük rendezése, úgy, mint hiteltörlesztés, megtakarítások felhalmozása a jellemző motivációs tényező, majd később a megteremtett életszínvonal fenntartása. A válaszadók elmondása szerint addig dolgoznának kint, amíg ezt egészségi állapotuk és körülményeik megengedik. 61

62 Az ingázó életmód Az osztrák-magyar határ menti megyékben élők olyan munkahelyet kerestek maguknak, amelyet lakóhelyükről viszonylag gyorsan el tudnak érni. Természetesen a távolság egyéni preferencia kérdése, hiszen a válaszadók között akadt, aki gyorsabban érte el ausztriai munkahelyét, mint a korábbi, magyarországi munkahelyét. Arra a kérdésre, miszerint a külföldi munkahely mellett miért nem választottak maguknak, illetve családjuknak ausztriai lakóhelyet is, a válaszadók az alacsonyabb lakhatási költségeket jelölték meg. Az ingázók véleménye alapján a magyarországinál magasabb ausztriai ingatlanárak és az osztrák fizetésből Magyarországon elérhető átlagos életszínvonal szintén visszatartja őket a költözéstől. A tágabb család és a barátok közelsége sem elhanyagolható tényező, főképp azoknál a munkavállalóknál, akik gyermekei már óvodába, iskolába járnak. Az ő életük Magyarországhoz köti őket, és szabadidős tevékenységeik lovaglás, úszás, egyéb sporttevékenységek anyagi vonzata alacsonyabb számukra hazánkban, mint Ausztriában. Az anyanyelvi környezet biztosítása a gyermekek számára úgyszintén fontos érv az itthon maradás mellett. Közlekedés szempontjából az ingázók egyaránt választják a tömegközlekedést és a személygépkocsit is. A tapasztalatok szerint egyedül utaznak a munkavállalók, de ha ugyanabban a városban többen is dolgoznak, akkor a kisebb közösség csoportosan közlekedik. Munkahelyi tapasztalatok Az interjúalanyokat megkérdeztük arról, hogy a most ellátott munkakör illeszkedik-e iskolai végzettségükhöz. A kérdésre kapott válaszok árnyalt képet festenek. A megkérdezett munkavállalók hasonló feladatkört látnak el, mint amilyen végzettségük van, de találunk köztük olyanokat is, akik teljesen mással foglalkoznak. Akadnak olyan Ausztriában dolgozók, akiknek nem elsődleges szempont, hogy a szakmájukban helyezkedjenek el. A munkalehetőség és a magasabb kereseti lehetőség vonzóbb számukra. A válaszadók tapasztalatai alapján egyaránt megfigyelhető pozitív és negatív változás is a hétköznapjaik alakulásában. Akik hosszabb távolságot kénytelenek megtenni lakóhelyüktől a munkahelyükig, arról számoltak be, hogy hétköznapjaik drasztikusan megváltoztak, kevesebb lett a szabadidejük, mint korábban volt. Akadt olyan interjúalany is azonban, akinek több lett a családjára, hobbijára fordítható idő, mivel ausztriai munkahelyére kevesebbet szükséges utazni, mint mikor Magyarországon dolgozott. Hasonló tendencia észlelhető az ingázásnak az itthoni kapcsolataik, ismeretségeik változásában. Akinek több szabadideje lett a külföldi munkavállalás után, pozitív irányú változást tapasztaltak, hiszen több lett a minőségi idő, amit családjukkal és barátaikkal tölthetnek. Külföldi munkatársaikkal rendezett kapcsolatokat tudtak kialakítani, ellenben szintén külföldön dolgozó magyar munkatársaikkal nem mindig tudtak együtt dolgozni. A válaszadók szerint általános probléma az összetartás hiánya a kint dolgozó magyar munkavállalók között. Szociális, egészségügyi ellátások terén pozitívak a tapasztalatok. A gyermekes munkavállalók igénybe veszik a családi pótlékot, illetve családipótlék-különbözetet. Egészségügyi ellátás alatt háziorvosi szolgálatot, illetve kórházi ellátást vettek igénybe a megkérdezettek, amelyekkel messzemenőkig meg voltak elégedve. 62

63 Interjúalanyaink megkeresésünkre elmondták, hogy szoktak tanácsot adni a hozzájuk fordulókhoz a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Tapasztalataik megosztásával, információtovábbítással segítenek magyar társaiknak. Elmondásuk szerint, aki komoly szándékkal indul Ausztriába munkát keresni, annak tudnak segíteni. Ha a munkakörülményeikről kérdezik őket, készségesen válaszolnak, felkészítik munkavállalás iránt érdeklődőket a várható élethelyzetekre. A nyitottság, a stressztűrő-képesség és a jó konfliktuskezelés könnyebbé teheti a mindennapokat. Magyarországi vállalkozás létrehozására kevés megkérdezett gondolt, ők is elvetették az ötletet addig, amíg azt számukra nem megfelelő viszonyok között tudják megtenni. Ilyen irányú elképzeléseik megvalósításához elmondásuk szerint stabil gazdasági környezetet szeretnének, számukra megfelelő adózási kötelezettségekkel. Aki nem rendelkezik ehhez elegendő megtakarítással vagy anyagi helyzetét szeretné rendezni azzal, hogy Ausztriában vállal munkát, nem is tervez vállalkozni. A gyermekes külföldön munkavállalók elsődleges célja a gyermek továbbtanulásának biztosítása. Arra a kérdésre, hogy milyen összegű munkabérért térnének haza munkavállalóként Magyarországra, nem lehet röviden válaszolni. Egy megkérdezett tanár bruttó hatszázezer-, egy gépkezelő nettó háromszáz ezer forintos munkabérért gondolkodna el azon, hogy hazatérjen dolgozni. Mások, ha azt a bért, amit jelenleg keresnek, megkapnák itthon, akkor sem feltétlenül térnének haza, hiszen sok múlik a munkáltató-munkavállaló kapcsolaton, az ottani légkörön is. Ausztria az Európai Unió leggazdagabb és legjobban fejlődő országai közé tartozik. A kivételesen magas életszínvonal hátterében a helyi vállalkozásoknak és a több mint háromszáz nemzetközi vállalatnak köszönhető gazdasági jólét, a jól kidolgozott egészségügyi rendszer, valamint a tanulmány korábbi részében bemutatott, nemzetközileg is elismert oktatási rendszer áll elsősorban. Az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók is említették az osztrák egészségügyben megtapasztalt magas színvonalú körülményeket, a munkavállalókat védő biztosítási rendszereket, amelynek a magyar munkavállalók tekintetében főként az építőiparban van szerepe. Minden kivitelezéssel foglalkozó vállalkozásnak kötelező magas összegű biztosítást kötni, amely bejelentett csőd esetén gondoskodik az alkalmazottak elmaradt béreinek kifizetéséről. Mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekvédelmet nagy múltú szakszervezetek látják el, amelyek többnyire remekül működnek, szociális partnerségben az állammal. Az elmúlt évtizedben ugyan néhány sztrájkra, tömegtüntetésre sor került, ami korábban nem volt jellemző Ausztriában, ennek hátterében főként a nyugdíjrendszer körüli viták álltak, amely minden elöregedő ország sajátja. Szintén kedvező adat, és a megkérdezettek pozitívumként említették, hogy Ausztriában a heti munkaidő 38,5 óra szemben a magyarországi 40-el. A részfoglalkoztatottak száma folyamatosan növekszik, főként a nők körében. Erre kaptunk visszacsatolásokat a kérdőívekből is, többen főként a szállás, vendéglátás iparág területén 4, illetve 6 órában dolgoznak. A munkanélküliség alacsony, így ha valaki dolgozni szeretne, biztosan talál munkát, még ha először nem is a végzettségének megfelelőt. A munkakörülményekhez szorosan kapcsolódnak az elérhető életfeltételek, amelyeket megkérdezett alanyaink szintén nagyon kedvezőnek találtak. Az or- 63

64 szág földrajzi helyzetéből adódóan kellemes mérsékelt a klíma, amely magával hozza a szabadidős tevékenységek (főként szabadtéri) rendezvények sokszínű kínálatát. Mind a kultúra, művészet, mind pedig a sport területén Ausztria élen jár az európai országok között, amit több kinti munkavállaló is pozitívumként jelölt meg a munkavállalás mellett. Igaz, ezek többségének anyagi vonzata jóval magasabb, mint Magyarországon. Fontos még leszögezni, hogy az osztrák gazdaság rá van szorulva a külföldi munkavállalókra, ezt tudják az osztrákok is, és a megkérdezettek mind arról számoltak be, hogy bár az osztrákok alapvetőbben természetüktől fogva távolságtartóbb nép, mint a magyar tisztelettel és megbecsüléssel kezelték őket munkahelyükön. Ezt azért tartották fontosnak megjegyezni, hiszen többüket a pénz mellett pont a magyarországi munkahelyükön megtapasztalt megbecsülés hiánya és a munkavállalói érdekek semmibe vétele motivált a külföldi munkavállalásra Az egyezmény hatása az átmeneti időszakban, illetve a megszűnését követően Az ausztriai egyéni munkavállalásra két államközi megállapodás alapján volt a kilencvenes évek végén lehetőség, mindkettőt 1998-ban kötötte Magyarország és Ausztria. Az egyik egyezmény a munkavállalók cseréjéről a szakmai és nyelvi ismeretek bővítése érdekében, amelynek keretében éves, szakképesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű magyar fiatalok vállalhattak gyakornokként egy évig (hat hónappal meghosszabbítható) munkát Ausztriában. A másik egyezmény a határ menti térségekben történő foglalkoztatásról szóló megállapodás volt, amely keretében három magyar megye: Vas, Zala és Győr- Moson-Sopron naponta Ausztria Burgenland tartományába, illetve Bruck/Leitha körzetbe ingázó munkavállalóira vonatkozott. Egy-egy munkavállalási engedély hat hónapig volt érvényes, de ugyanennyi idővel többször is meghosszabbítható volt. Voltak olyan szakmák, amelyekre az osztrákok nem fogadtak magyar munkavállalókat (például kőművesek és építőipari segédmunkások, textilipari szak- és betanított szakmunkások), várták viszont az ingázókat a mezőgazdaságban (pl. szezonális engedéllyel) és az idegenforgalomban is. Mindkét egyezmény kontingense évről évre emelkedett. Míg 2000-ben ez a szám mindössze 900 fő volt, addig 2010-re, tehát a teljes munkaerő-piaci nyitás előtti utolsó évben 2880 főre emelkedett. Meg kell viszont említeni, hogy Ausztria gondolva a húzóágazatai által támasztott igényekre a hiányszakmákban fokozatosan feloldotta a korlátozásokat a 2011-es határidő előtt is. Ez az utolsó évben 52 hiányszakmát jelentett, ahol egyáltalán nem volt szükség a szokásos engedélyeztetési eljárás lefolytatására. Ezt természetesen az érintett régióban tevékenykedő munkáltatók, cégek a lehetőségeikhez mérten ki is használták. Ennek oka, hogy a kilencvenes évek elejétől, a keleti nyitás miatt, és a felzárkózó, korábban az átlagos osztrák gazdasági teljesítménytől elmaradó kelet-ausztriai tartományok erős növekedést mutattak, amely magasabb beruházási kedvet és ezáltal magasabb munkaerő igényt is magával hozott. A 2004-es adatok azt mutatják, hogy az akkori kb. 10 ezer fős munkavállalói létszámból 19% a fent említett két államközi megállapodás keretében 64

65 talált munkát Ausztriában. Az éves kontingens minden évben kihasználásra került, sőt, legtöbbször már az év első hónapjaiban kimerült, így a két megállapodás sikeressége nem volt megkérdőjelezhető. Ez a siker egyrészt azzal magyarázható, hogy a két keretegyezmény aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a migrációs nyomás csökkenjen a térségben, főleg azokban az években, amikor a teljes munkaerő-piaci nyitás még csak távoli célként létezett, de az EU csatlakozás is sok évre állt Magyarországtól. Másrészt a keretegyezmények által meghatározott kontingens átlátható, jól kezelhető, irányítható és időben korlátozott eszközt jelentett a döntéshozók kezében, amellyel a mindenkori osztrák húzóágazatok igényeinek megfelelően, a munkaerő-igényes szektorokat kiszolgálva határozták meg a létszámot (turizmus, agrárium, feldolgozóipar). A magyar munkavállalók szempontjából is kiemelt jelentőséget kapott az ingázói egyezmény keretében megkapott munkavállalási engedély, hiszen ezáltal lehetőséget kaptak arra, hogy az akkoriban szabad munkavállalási engedélyt jelentő 12 hónapos munkavállalási időt átlépve, hosszabb ideig maradjanak az osztrák piacon. Ez megfelelt az ingázók elvárásainak, hiszen a legtöbben nem tudtak, de nem is igazán akartak a határ közeli régióból (Burgenland, Kelet- Stájerország, Alsó-Ausztria keleti része, Bécs) elmenni, és máshol munkát vállalni. Sok felmérés mutatta ki, hogy a magyar munkavállalók elsősorban a könynyen megközelíthető, jó közlekedési infrastruktúrával rendelkező, egy irányban maximum 90 perces ingázással elérhető munkahelyeket részesítik előnyben, hiszen lakhelyüket azután sem helyezték át Ausztriába, miután egy év után megkapták a szabad munkavállalás jogát igazoló engedélymentességi igazolást. Ehhez adott jó kiindulási pontot az egyezmények keretében megkapott első engedély, amellyel a magyarok is szívesen éltek. 65

66 66

67 4. Munkaerő-áramlás a két ország között: várakozások és tények 4.1. Várakozások a határ két oldalán a magyar csatlakozás előtt (sajtóelemzés) A két szomszédos ország eltérően tekintett Magyarország európai integrációjára. Ausztriában egyes politikai körökben egyfajta keleti bővítés-ellenesség bontakozott ki a csatlakozásunk előtti években, aminek jelentékeny befolyása volt az osztrák közvélemény alakulására. A történelmi és kulturális kötődés mellett a gazdasági és biztonságpolitikai várakozások sok esetben pozitívan hatottak az osztrák megítélésre 25. Magyarországon, bár politikai ellenvélemény itt is megformálódott, a tiltakozás kevésbé volt erős, amit a csatlakozást megelőző népszavazás 83,76%-os pozitív kimenete is mutat 26. A megítélésre nyilvánvalóan erősen hatottak a gazdasági várakozások, a munkavállalók és vállalkozók előtt megnyíló lehetőségek, melyeket a napi és szaksajtó igyekezett többé-kevésbé objektíven kommunikálni. A fejezetben igyekszünk keresztmetszetet adni a két ország várakozásairól, félelmeiről Magyarország csatlakozásával és elsősorban az ezzel kapcsolatos munkaerő-piaci változásokkal kapcsolatban Politikai aggályok Ausztriában Az EU bővítés alkalmával a régi uniós tagországok, köztük Ausztria félelmei fokozottan jelentkeztek, hiszen a 2004-ben csatlakozott közép-, ill. kelet-európai államok fejlettsége jócskán elmaradt a nyugat-európai országokhoz képest. A tíz közép-európai állam 2004-es csatlakozása az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítését jelentette: a népesség kb. 74 millió fővel nőtt, s ez a munkaerőállomány nagymértékű gyarapodását jelentette. A bővítés előtti időszakban általános jelenséggé vált a régi tagországok körében a tízek országaiból érkező munkaerő áradattól való aggály. Attól tartottak elsősorban, hogy a magasabb nyugati bérszintek munkavállalók tömegeit vonzzák majd országaikba, jelentős munkaerő-piaci gondokat okozva ezáltal. Fenntartásaikat annak ellenére is hangoztatták, hogy a mobilitás robbanásszerű növekedése valójában nem volt alátámasztható közgazdasági érvekkel és a korábbi tapasztalatok sem indokolták. Az aggodalom inkább társadalmi-politikai eredetű volt, a társadalmi előítéletesség pedig valószínűleg a térség országainak történelmére vezethető vissza. A volt szocialista ország jelzővel járó kissé negatív jelentést máig nem sikerült kitörölni a nyugati elmékből, és a közép- illetve kelet-európai államokról alkotott vélemények most is ezen alapulnak. Az emberek többsége az utóbb csatlakozott országok gazdasági-társadalmi viszonyait túlságosan elmaradottnak ítéli, és meglehetősen tájékozatlanok a valós helyzettel kapcsolatban. A 2004-es bő- 25 Paulics 2006, Online:

68 vítés körüli munkaerő-piaci döntések így valójában inkább politikailag voltak indokoltak, semmint gazdaságilag. Több politikai párt hangsúlyozta, hogy hamis lenne azt az érzetet kelteni a lakosság felé, hogy a bővítés munkahelyteremtéssel jár együtt, épp ellenkezőleg, egy a szomszéd országokból érkező migránsból álló tömegre lehet számítani, amely el fogja árasztani Ausztria munkaerő-piacát. Ezen kívül kiemelték azt a tényt, hogy nem várható mindenhol egy egységes migrációs hullám, az áramlás külön régiókat és iparágakat fog érinteni, így a megoldásokat is területekre és ágazatokra szabva kell majd keresni. Azonban a Munkáskamara felhívta a figyelmet arra, hogy az EU bővítését Ausztria ne csak defenzíven kezelje, hanem aktívan működjön közre a fejlődési folyamatban és lehetőségeihez mérten a legjobban készítse fel a határ menti régiókat a csatlakozó országokra. A Munkáskamara álláspontja nem sok változáson ment keresztül a csatlakozási folyamat során, hiszen lényegéből és célkitűzéseiből adódóan elsődlegesen az osztrák munkavállalók érdekei sérülésének lehetősége határozta meg a bővítéshez való hozzáállásukat. Az SPÖ elnöke elhatárolódva a Munkáskamara véleményétől, mely szerint az olcsó munkaerő a bérkülönbségek miatt érkezik az országba, kijelentette, hogy a migrációs hullám oka nem feltétlenül a bérkülönbség, hiszen Ausztria tartományait tekintve is hatalmas bérkülönbségeket tapasztalhatunk. Jörg Haider, a Szabadságpárt elnöke 2000 februárjában hangsúlyozta, hogy nézetei szerint új tagok csak akkor léphetnek be az EU-ba, ha elérték a tizenötök átlagbér-színvonalát. Válaszként azonban a külügyminiszter asszony, Benita Ferrero-Waldner magyar újságírók jelenlétében úgy nyilatkozott, bármit mond is Jörg Haider, a jövedelmek színvonalának kérdése nem lehet feltétele a felvételnek, és Ausztria nem fogja ettől függővé tenni a bővítéshez való hozzájárulását. Az Osztrák Szakszervezetek Szövetségének hozzáállását mindvégig erőteljes szkepticizmus jellemezte, azt szerették volna elérni, hogy csak akkor történjen meg a bővítés, ha a csatlakozni kívánók bérszínvonala már elérte az EU-átlag 80 százalékát. Az Iparszövetség elnöke szerint egész Európát tekintve általánosan elmondható, hogy hiány mutatkozik szakemberekből, így tanácsos lenne bizonyos uniós munkaerő-piacokat azonnal megnyitni, ezzel együtt Ausztria számára hátrányos lenne, ha nem tenné le egyértelműen voksát a keleti bővítés mellet, hiszen már most megtapasztalható Európa különböző területei között az a drasztikus verseny, mely a Közép- és Kelet Európai országok kvalifikált munkaerőinek megnyerésére irányul. Ezen kívül fontos kiemelni a Gazdasági Kamara véleményét, mely szerint 2005-ig Ausztriában fős nagyságrendű munkaerő-hiány lesz, melyet részben a Kelet-és Közép Európából érkező munkásokkal lehetne fedezni. Az osztrák szövetségi kormány, Németországgal együtt egy hét éves átmeneti időszak bevezetését javasolta, melyet először két év után vizsgálnak felül, s mely a hét év lejárta után automatikusan hatályát veszti. A Zöldek elutasították az egyoldalú átmeneti idő bevezetését, sőt felhívták a figyelmet az előkészületek megkezdésére, határon átívelő foglalkoztatási egyezmények létrehozását javasolták például Pozsonnyal és Sopronnal. A munkaerő szabad áramlását illetően amúgy is a Zöldpárt igen sajátosan értékelte a témát érintően fel- 68

69 lépő alternatívákat. A gyakran emlegetett bevándorlás kérdésével kapcsolatban úgy érezte, az csak előnyére válhat Ausztriának, tekintettel arra, hogy leginkább a fiatal nyelveket beszélő, képzett munkaerő beáramlásától kell tartani, ami nem az osztrákok, hanem a kelet-közép-európai országok problémája Az osztrák sajtó várakozásai A rendszerváltás óta tartó migráció növekvő trendje 2000 és 2007 között felgyorsult, az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók száma megduplázódott, több mint re becsülik őket Ausztriában. Ausztria egyik legerősebb félelmének, mely szerint az olcsó kelet-európai munkaerő elárasztja a nyugati piacot, ami által a hazai munkaerő hátrányba kerül, az alapja az volt, hogy a bérköltségek a csatlakozó országokban a töredékei Ausztriáénak. A Der Standard tanulmányt készíttetett a munkaerő szabad vándorlásával járó várható következményekről, ami az EU bővítése körüli ausztriai vitában központi kérdés. A szakértők nem is annyira a bevándorlók áradatától, mint inkább a napi ingázók tömegétől, s ezzel a határ menti térségek bérszínvonalának csökkenésétől tartottak. A magyar csatlakozás dátuma előtt nem sokkal a Kurier című lapban napvilágot látott egy közvélemény-kutatás eredménye, melyben az osztrákokat arról kérdezték, hogy mit gondolnak a szomszédos államok lakóiról. Ennek keretében fény derült arra, hogy az osztrákok úgy érzik, a magyarokkal kapcsolatosan rendelkeznek a legmélyebb ismeretekkel, és különösen szimpatikusnak tartották a magyarokat. Azok a fogalmak, amiket spontán módon aszszociáltak a magyarokkal, a következők voltak: őszinteség, bensőséges kapcsolat, turizmus. Ahogy a fentiekből is kitűnik, nyilvánvaló volt, hogy jókora társadalmi feszültségekhez vezetne, ha a félelmek valóra válnának; a WKÖ (Gazdasági Kamara) a csatlakozási tárgyalások során képes volt elérni, hogy a munkavállalók szabad áramlása csak egy hét éves átmeneti időszak után valósulhasson meg. Ily módon fokozatosan Ausztria is előkészíti munkaerőpiacát a liberalizációra. Mindezek mellett látni kell azonban azt is, hogy Ausztria kis ország, melynek elöregedő a társadalma. Vannak olyan foglalkozások, mint például a borászati és turisztikai ágazatok, melyeknél a szezonális munkaerő bevonása elengedhetetlen. A kételkedők megnyugtatására azt is felvetette a Kurier című napilap, hogy a közép-kelet-európai államok lakosainak mobilitása különösen csekély mértékű, főleg annak köszönhetően, hogy a családhoz, illetve a megszokott környezethez való kötődés ezekben az államokban jóval erőteljesebb, mint az nyugatabbra megszokott 27. Arról nem is beszélve, hogy a magas létfenntartási költségek Ausztriában igencsak csökkentik a magasabb munkabér attraktivitását. A WKÖ arra is felhívja a figyelmet, hogy természetesen nem csak a magyar (és többi közép-kelet-európai) állampolgár fejtheti ki profitorientált tevékenységét Ausztriában, hanem osztrák állampolgárok is azonos feltételekkel vállalhatnak majd munkát az új tagállamok területén Paulics 2006, idézi WKÖ, Paulics 2006, idézi Kőrösi,

70 Cikkek, tanulmányok a témában Ausztriában Számos sajtócikk és tanulmány született Ausztria munkaerő-piaci várakozásait illetően, melyeknél azonban fontos megjegyeznünk, hogy a felmérések az aktuális időszak gazdasági és politikai helyzetét tükrözik és az évek folyamán bizonyára ezen tanulmányok más eredményre is vezethettek volna, attól függően, hogy az adott, csatlakozott Közép-Európai ország gazdasági helyzete melyik irányba változott. Hiszen ha egy nemzet gazdaságilag erősödik, valószínűsíthető, hogy több állampolgár marad lakóhelyén, ha ott biztos és számára kielégítő munkahellyel rendelkezik. Éppen ezért a legjobb politikai döntés a bevándorlók által az fogadó országra gyakorolt nyomás enyhítésére az, ha a befogadó nemzet az adott országok gazdasági fellendülését támogatja. Számos tanulmány leszögezi, hogy a munkaerő-vándorlást nemcsak Ausztria és a szomszédos államok között fennálló bérkülönbség ösztönzi, de a nyelvi és lakhatási problémákat, illetve az anyaországhoz fűződő pozitív beállítottságot is figyelembe kell venni, melyek negatívan hathatnak a kivándorlási kedvre. Magától értetődő, hogy Ausztria érdeke abban állt, hogy a bérszínvonal ne csökkenjen a bevándorlás hatására. A témában készült tanulmányok különböző eredményre vezettek: az Akademie der Wissenschaften által publikált tanulmány szerint potenciális vándorlóra számítottak az egész EU-t tekintve, ebből pedig migránsról gondolták, hogy Ausztriát fogja megcélozni. A Munkáskamara megbízásából készült WIFO-tanulmány évenkénti , szomszédos országokból érkező ingázóval és potenciális, Ausztriát célországnak választó kivándorlóval számolt. A Höhere Studien intézete által készített tanulmány hasonló eredményre jutott, mint a WIFO tanulmány: az EU keleti bővítésével, átmeneti időszak nélkül az első évben mintegy munkavállaló jelenne meg az osztrák munkaerőpiacon, ebből az ingázó és a bevándorló, azonban a keresőképes osztrák lakosság jelentős visszaesése a 2015 és 2030 között tartó időszakban lehetővé tenné a plusz munkaerő felvételét. Egy német gazdasági kutatóintézet által prezentált tanulmány szerint az EU keleti bővítése után következendő 5 évben bevándorló fog Ausztriába érkezni akkor, ha semmiféle átmeneti időszakkal nem számolunk. A Cséfalvay és Fassman által készített tanulmány pedig kijelenti, hogy a magyar munkaerő-kínálat az alkalmi munka tekintetében a Magyarország és Ausztria között középtávon fennálló bérkülönbségek ellenére csökkenni fog. Ezzel párhuzamosan várható növekedés azon fiatal, magyar, Ausztriában dolgozni szándékozó munkavállalók számának tekintetében, akik magasabb végzettséggel és nyelvismerettel rendelkeznek. A tanulmányok eredményei alapján Ausztria félelmei a szomszédos országból érkező munkaerő áramlást illetően a alábbiak voltak: az EU keleti bővülése egy nagy tömeget jelentő migrációs hullámot von maga után Ausztria számára; a bővítés következménye az ingázók számának drasztikus növekedése; az osztrák munkaerő-piacot elárasztja a keleti olcsó munka, ezáltal Ausztriában nő a munkanélküliség; a nyitás következményeként csökken Ausztriában a bérszínvonal. 70

71 Ausztria esélyei a szomszédos országból érkező munkaerő áramlást illetően: Európa sohasem volt a nagy migrációk kontinense; az EU déli bővítése sem jelentette Ausztria számára a munkaerő-piac megrohamozását; a munkahelyek terén Ausztria már korábban is profitált a keleti nyitás kapcsán: 1989 és 1994 között új munkahelyet teremtettek; az EU keleti bővítése a WIFO tanulmánya szerint 2010-ig új munkahelyet jelent; 7 éves átmeneti időszak bevezetése, ezáltal jut idő a felkészülésre; 2003-ig az egész EU-t tekintve plusz 3,8 millió plusz munkavállalóra lesz szükség; a migrációval enyhíteni lehetne a társadalom elöregedésén; a legjobb politikai döntés, amit Ausztria követhet a bevándorlási nyomás enyhítésére, hogy segíti a csatlakozni kívánó országok gazdasági növekedését; a nyelvi akadályok és lakhatási problémák hozzájárulnak a migráció korlátozódásához; WIFO évenkénti ingázóra számít a határ menti területekről és Ausztriába kivándorlóra; az illegális foglalkoztatottság Ausztriában már fennálló probléma, mely a bővítés nélkül is jelentkezne. 29 A különböző kutatási modellek természetesen különböző eredményekkel is záródtak, hiszen nem ugyanazon tényezőket vették figyelembe, így egy tudományosan alátámasztott, egységes kijelentést Ausztria munkaerő-piaci várakozásaira vonatkozóan lehetetlen tenni ben 9,3% volt a külföldi munkavállalók aránya Burgenlandban, 2008-ra ez a szám 14,1%-ra emelkedett, s így 1,4%-kal az osztrák átlag felett volt. A növekedés hátterében természetesen a tartomány geográfiai elhelyezkedése is szerepet játszott, nem véletlen, hogy ebben a térségben különösen nagy volt a magyar munkavállalók aránya Magyar politikai aggályok és tények a csatlakozás utáni külföldi munkavállalás lehetőségeiről Magyarországon egyértelműen a pozitív várakozások jellemezték a társadalmat és a sajtót. Nyilvánvalóan erős befolyásoló hatással volt a baloldali kormány ismeretterjesztő médiakampánya, ami a munkavállalás és vállalkozás szabadságát hirdette az Európai Unió határain belül, sokszor olyan módon megjelenítve a lehetőségeket, mintha korlátozások nem is érintenék a munkaerőpiacot. Az EU-ellenes magyarországi politikai erők közül a MIÉP fellépése volt a legmarkánsabb ben, mellette a Szabad Magyarországért Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom fejtett ki ellenpropagandát. Ezek a vélemények a függetlenség feladásának, az ország gyarmatosításának tekintették az Európai Unióhoz történő csatlakozást. Munkaerő-piaci vonatkozásokra ez a propagandairány nem tért ki, mivel ez volt az egyik olyan terület, ahol negatív hatást nehéz volt előre jelezni. A 2004-es keleti bővítést követően az unió régi tagállamainak jogában állt az új tagállamok munkavállalói számára korlátozni a munkavállalást, összesen hét esztendeig. Magyarország irányában az Egyesült Királyság, Írország és 29 IDM,2001., online: 71

72 Svédország nem élt a lehetőséggel és már a csatlakozás pillanatától kezdve alkalmazta a szabad munkavállalást biztosító uniós jogot. A korlátozások országonként fokozatosan szűntek meg: 2006-ban Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország és Olaszország; 2007-ben Hollandia és Luxemburg; 2008-ban Franciaország; 2009-ben pedig Belgium és Dánia búcsúzott el a munkavállalási engedélyek megkövetelésétől. A magyar munkavállalók fő célországai, Ausztria és Németország azonban a legutolsó időpontig, május 1-ig fenntartották a korlátozásokat. Nem volt azért ebben a két országban sem lehetetlen magyar munkavállalónak elhelyezkedni, a munkavállalási engedélyek kiadásának azonban feltétele volt, hogy az adott helyre ne legyen német/osztrák jelentkező. Ausztriában és Németországban is évről évre bővült a kiadható munkavállalási engedélyek száma. Emellett fokozatosan bővült azoknak a hiányszakmáknak a köre, amelyeknél a munkavállalási engedélyt automatikusan, a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kiadták A magyar sajtó visszhangja Általánosságban a sajtó mind a szaksajtó, mind a mértékadó napilapok és internetes portálok realistán tekintett az ország uniós csatlakozására és kisebb eltérésekkel, de korrekt tájékoztatást és elemzéseket lehetett olvasni, alaptalan feltételezések és túlzó optimizmus helyett. A közgazdasági szakma visszafogott optimizmussal tekintett a csatlakozásra. A GKI, KOPINT-DATORG és TÁRKI közös 2003-as kutatása a munkaerő-piaci átalakulásokkal kapcsolatban leszögezi, hogy a hazai piaci folyamatokra is hatással lesz a magyar munkavállalók előtt megnyíló külföldi munkavállalás lehetősége, bár a külföldön munkát vállalók száma lassan fog csak nőni a derogáció miatt. A magyar migrációs potenciál amúgy is alacsonyabb, mint a ben csatlakozó országok átlaga, még úgy is, hogy a csatlakozáshoz időben közeledve a migrációs hajlandóság mérhetően nőtt, a cél egyértelműen Ausztria és (Dél-)Németország. Bár az említett kutatás a fiatal szakértelmiségi réteget nevezi meg a migrációt leginkább választó társadalmi rétegként, más kutatások, mit például Hárs Simonovits Sík 30 árnyaltabban, de néha egymásnak is ellentmondva írják le a mígrációt választók rétegét. (Az ellentmondás főleg a szakképzettséggel, sőt általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők mért migrációs hajlandóságában jelentkezik.) A tények alapján Burgenlandban a tipikus magyar munkavállaló középfokú végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező 30 év alatti nyugat-dunántúli férfi. Szakképesítés nélküliek és diplomások, valamint a régión kívüliek alig érdeklődnek a tartomány iránt. A csatlakozást követő évekkel, és a külföldi munkavállalás lehetőségeivel, a magyar munkavállalók attitűdjével kapcsolatban Hárs Simonovits Sík három szcenáriót vázol fel: Hárs Simonovits Sík (2004): Munkaerőpiac és migráció: fenyegetés vagy lehetőség? In: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI

73 1. A munkaerő szabad áramlása nem valósul meg. Ez esetben a migrációt a régi tagállamok preferenciái és derogációs döntései határozzák meg. Csak szűk, szelektív, a fogadó ország munkaerő-piaca által meghatározott kereslet jelentkezik, ami a fiatal diplomásokat és a non-tradable szolgáltatásokat végzőket érintheti. 2. A munkaerő szabad áramlása nem valósul meg, de szelektív migrációs politika nem érvényesül. A migráció rövid idővel a csatlakozás után megtörténik, ekkor átmeneti növekedés várható a trendjében. A növekedés attól függ, hogy a migráció szerkezete mennyire hasonlít a fogadó országok szükségleteihez. 3. A munkaerő szabad áramlása 7 év után megvalósul. A várakozási idő alatt végbemenő gazdasági felzárkózás és a kialakult, terelt munkavállalási csatornák a migrációs hajlandóságot 2011-re lecsökkentik. Összességében ez a kutatás is azt állapítja meg, hogy bármely szcenárió megvalósulása esetén alacsony lesz a magyar munkavállalók migrációs hajlandósága. Hárs Ágnes a csatlakozást megelőző évek migrációs adatai alapján a magyar társadalom migrációs halandóságáról megcáfolt néhány közkeletű véleményt. A tények alapján: a munkanélküliek nem választják a migrációt, és a külföldön munkát vállalók nem a fejletlenebb régiókból kerülnek ki (ehhez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy a fejlettebb régiók földrajzilag közelebb esnek főleg Ausztriához). Megállapítja emellett azt is, hogy a külföldre ingázás azon településeken jellemző, ahol amúgy is jellemző az ingázás, és az ingázással töltött idő nem, vagy alig több mint a belföldön ingázók esetében. Emellett feltűnő a német nemzetiségűek közötti magas külföldi munkavállalói hajlandóság. A felmérések alapján a szakirodalom alacsony szintű, lassan növekvő arányú migrációt jelzett előre, amit több gazdasági tényező hazai gazdasági fellendülés vagy visszaesés, ezzel szoros összefüggésben a hazai munkaerőpiaci helyzet, a fogadó ország gazdasági és szektorális szükségletei, a derogáció ezzel kapcsolatos fenntartása befolyásol. 31 Az általános tájékoztatást nyújtó sajtó (vizsgált médiumok: Magyar Hírlap, Népszava, HVG, hrportal.hu, origo.hu, index.hu, Figyelő, Népszabadság, Vas Népe) a csatlakozást megelőző időszakban korrekt információkat adott arról, hogy a régi tagállamok a szabad munkaerő-áramlást akadályozó lépésekre készülnek. Az indokok között jelezték, hogy elsősorban a saját állampolgáraik félelmei miatt dönthetnek úgy a tagállamok, hogy korlátozzák az új tagállamok állampolgárainak munkavállalását. A HVG egy 2002-es Eurobarometer-felmérés alapján írta, hogy a régi uniós országokban elterjedt az a meggyőződés, hogy a bevándorló munkavállalók rendszerint munkanélküli vagy alacsony iskolázottságú férfiak, akik egy darabig otthon maradt családjukat segítik jövedelmük megtakarított részével, hamarosan azonban a családok követi őket, jelentős terhet okozva a szociális ellátó rendszernek. Sem a gazdasági adatok, sem EU-s vagy az új tagállamok kutatásai valójában nem támasztják 31 Hárs (2004): A magyar munkaerő-migráció regionális sajátosságairól. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest,

74 alá ezeket a félelmeket. Sőt: a Magyar Hírlap felhívta a figyelmet arra, hogy nyugat-európai tanulmányok is arra a következtetésre jutottak, hogy a fiatal, dinamikus munkavállalók beáramlása a Nyugat gyarapodásához vezethet 32. Ennek érdekében javasolta a Nemzetközi Migrációs Szervezet is azt, hogy a korlátozásokat el kell törölni, s így megoldás születhet az öregedő nyugati társadalom több problémájára. Ausztria és Magyarország viszonyában a félelmeknek még kevésbé volt alapjuk, mint EU szinten. Minden kutatás azt mutatta ki, hogy a magyar munkaerő sok tényező eredőjeként kevéssé mobil. A Magyar Hírlap szerint a csatlakozás előtti időszak kb ausztriai magyar munkavállalójának maximum a duplájára lehet számítani, elsősorban ingázóként, nem letelepedőként 33. Országos szinten kb. 2%-nyi reális migrációs hajlandóságot mértek a csatlakozás előtti egy-két éves időszakban a kutatások. A szabad(abb) külföldi munkavállalás hazai munkaerő-piaci következményei közül a Népszava az egészségügyet vizsgálva a hazai fogászati ellátás valószínű drágulására hívja fel a figyelmet, mivel a személyek szabad áramlása megnöveli a magyar fogorvosi rendelőkbe érkező külföldi, fizetőképesebb páciensek számát. Nem kell ugyanakkor tartani a fogorvosok külföldi munkavállalásától, mert a hazai jól kialakított, bejáratott praxist nemigen fogják a fogorvosok külföldi munkahelyre cserélni. Ugyanakkor más, kevésbé személyes klientúrához kötött szakorvosi területen várható az orvosok külföldre áramlása, akár 10-15%-os arányban is, ezzel jelentős hiányokat okozva a hazai egészségügyi ellátásban Külföldi munkavállalók az adott országban, azon belül az érintett ország munkavállalói Ausztriában az elmúlt évtizedekben a külföldi munkavállalók aránya a munkaerőpiac tizedéről nőtt pár százalékponttal. Ez európai összehasonlításban magas számnak számít, és ismert módon társadalmi feszültségekhez is vezetett. Magyarországon régiós összehasonlításban enyhén magasabb a külföldiek aránya, ám összeurópai összehasonlításban alacsony. A Burgenlandban dolgozó külföldiek aránya nem tért el radikálisan az osztrák átlagtól. Érdemes megemlíteni, hogy a két szomszédos, a magyarok szempontjából még érdekes tartományban, Stájerországban és Bécsben egészen eltérő tendenciák érvényesültek. Míg Bécsben ismert módon az osztrák átlagot messze meghaladó arányban vállaltak munkát külföldiek, addig a stájer arányszám messze a nemzeti átlag alatt volt a_magyar_munkavallalok_nem_jelentenek_veszelyt_ausztriara.html

75 38. ábra: Külföldiek aránya az Európai Gazdasági Térség országaiban, 2012 (Az adatok forrása: Eurostat) 75

76 39. ábra: A külföldi munkavállalók aránya az egyes osztrák tartományokban, illetve Ausztria egészében (Forrás: HV, WIFO 35 ) A külföldieken belül az osztrák munkaerőpiac egészét tekintve a magyar munkaerő nem számít jelentősnek, itt inkább a németek, a törökök és az unión kívüli munkavállalók voltak nagy számban. Burgenlandban azonban nyilvánvalóan elsősorban a földrajzi és történelmi közelség okán messze a magyarok a legdominánsabb külföldi munkavállaló csoport. Rajtuk kívül igazán csak az unión kívüliek csoportja mondható még számottevőnek. 40. ábra: Külföldi munkavállalók megoszlása Burgenland tartományban és Ausztria egészében, 2008 (Forrás: AMS, WIFO 36 ) ábra (Bock-Schappelwein és mtsai. 2009) 76

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben