Utazási irodák valutaváltási tevékenységének szabályai

Átírás

1 Palencsárné Kasza Marianna Utazási irodák valutaváltási tevékenységének szabályai A követelménymodul megnevezése: Internetes alkalmazásfejlesztés A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 UTAZÁSI IRODÁK VALUTAVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYAI ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Ön egy szálloda recepcióján dolgozik, vendége érdeklődik, hogy a szállodában az Eurót milyen árfolyamon váltják be és a környéken milyen valutaváltó-helyek üzemelnek? Érdeklődik az iránt is, Magyarországon milyen feltételekkel lehet valutaváltó vállalkozást üzemeltetni, mivel ő egy ilyen tevékenységet végző cég tulajdonosa és kíváncsi a más országban működő feltételekre. Adjon minél konkrétabb felvilágosítást! SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM ALAPFOGALMAK Az utazási irodák szolgáltatásaik zökkenőmentes biztosítása miatt foglalkoznak valutaváltási tevékenységgel is, bár az utóbbi időben egyre több utazási iroda szüntette meg ezt tevékenységét, az egyre szigorodó jogszabályok miatt. A valutaváltásból származó bevételük is csökken, hiszen az Euró egységes bevezetése óta több nemzeti valuta eltűnt és ezek beváltásakor keletkező jövedelmek is eltűntek, illetve lecsökkentek. Ma az Eurót megvásárolva, több országban is van lehetőségünk fizetési eszközként használni. A valutaváltás a vállalkozások mellék üzletágaihoz tartozik. A valutaváltás kapcsán először is tisztázni kell néhány alapfogalmat, mely ismerete nélkül nem képzelhető el a témakör tárgyalása, ezek a következőek: 1

3 Valuta: egy adott ország fizetőeszköze egy másik országban. A forint fizetőeszköz, de valutának Magyarországon nem minősül, külföldön viszont igen. Deviza: külföldi fizetőeszközre szóló követelés, mely megjelenhet csekken, bankszámlán. Árfolyam: "8. A konvertibilis deviza, valuta forintra, illetőleg a forint konvertibilis devizára, valutára történő átszámításánál alkalmazandó árfolyam tekintetében az MNB jegybanki rendelkezésben előírást adhat."1 Az árfolyam kifejezi, hogy az egyik nemzeti valuta egy egységéért mennyi külföldi valutát vásárolhatunk, pl. 1 Euró 286 Ft. Vételi árfolyam: Az, az árfolyam, amelyen a valutaváltás során a valutát az ügyféltől felvásárolja a bank, vagy a valutaváltással foglalkozó vállalkozás. Vételi árfolyammal számolnak a bankok devizavásárlás esetén is. Mindig ez az árfolyam az alacsonyabb. Eladási árfolyam: Az, az árfolyam, amelyen a valutaváltás során a valutát az ügyfél részére értékesíti a bank vagy a valutaváltással foglalkozó vállalkozás. Ez az árfolyam az alacsonyabb. Középárfolyam: A vételi és eladási árfolyam számtani átlaga. A középárfolyamot sok esetben adminisztratív célból számolják, bizonyos esetekben a valutavásárlást ezen az árfolyamon könyvelik. Devizabelföldi: - az a természetes személy, aki magyar állampolgár és rendelkezik személyét azonosító igazolvánnyal (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) - vállalkozás, ha székhelye Magyarországon található - külföldi vállalkozás magyarországi telephelye Devizakülföldi: - az a természetes személy, aki nem rendelkezhet magyar állampolgársággal és magyar hatóság által kiadott személyét azonosító igazolványokkal sem, - vállalkozás, ha székhelye külföldön található, - magyar vállalkozás külföldön működő telephelye. Devizahatóság: Magyarországon a devizahatóság a Magyar Nemzeti Bank, melynek joga van ellenőrizni a devizajogszabályokhoz kapcsolódó előírások betartását évi XCV. Törvény a devizáról második rész harmadik fejezet 8 2

4 Konvertibilis valuta, deviza: minden olyan valuta és deviza, mely megtalálható a Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta- és devizaárfolyamában. A konvertibilis valuta bármely országban beváltható más valutára, a kibocsátó bank vállalja, hogy a valutát bármikor visszavásárolja. Kulcsvaluta: az konvertibilis valuta, amelyet széles körben keresnek, és a világgazdaságban meghatározó a szerepe, ilyen kulcsvalutának tekinthetjük a dollárt, eurót, angol fontot, aranyat, japán jent. Tartalékvaluta: azok a konvertibilis valuták, amelyekben több ország kormánya tartja a deviza- és valutatartalékait. Ezek a valuták egyben fizetőeszközök is, mint például az amerikai dollár. A tartalékvaluták értéküket tartósan megőrzik. Nem konvertibilis valuta, deviza: azok a valuták, amelyeknél a kibocsátó bank nem vállalja a konvertibilitással kapcsolatos kötelezettségeket, azaz nem vállalja, hogy bármikor az adott valutát visszavásárolja. A forint konvertibilitása: Az január 1-én lépett hatályba, a devizáról szóló évi XCV. Törvény, mely eleget tett az IMF (International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap) VIII. cikkelyének és 4. bekezdésében foglaltaknak, azaz a folyó fizetési műveletek területén a forint szabad átválthatóságát biztosította mind a deviza belföldiek mind a deviza külföldiek számára. Az IMF minősítése alapján a magyar fizetőeszköz lett a 113. konvertibilis pénz a világon. Fennmaradtak azonban még 1996-ban korlátozások. A 88/2001. (VI.15.) Korm. rendelet június 16-i hatálybalépésével a belföldiek és a külföldiek szabadon vásárolhatnak belföldön és külföldön forint ellenében devizát és valutát. Megszűntek a devizára és valutára vonatkozó korábbi korlátozások, azaz a forint teljes konvertibilitása megvalósult. Mi is az IMF? "A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) egy nemzetközi pénzügyi szervezet. Székhelye Washington. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez."2 2 A Nemzetközi Valutaalap fogalma a Wikipédia szerint: (2010. március 12.) 3

5 A VALUTAVÁLTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA Magyarországon jelenleg a valutaváltási tevékenységet a 297/2001. (XII. 27.) Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről szóló rendelet szabályozza. A pénzváltási tevékenységet az utazási irodák, mint a hitelintézetek ügynökei folytathatják. A tevékenységre engedélyt kell kérniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF). A Felügyelet az engedély magadása előtt az Országos Rendőr-főkapitányságtól kér értékelést, mely véleményében a bűnügyi, közbiztonsági szempontokat értékeli. A kérelmet az alábbi okiratok csatolása mellett kell beadni: "3. (1) A hitelintézet ügynökének a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránt a Felügyelethez benyújtott kérelemhez mellékelni kell: - a) a kérelmező alapító okiratát, - b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette - vagy már bejegyzett cég esetében harminc napnál nem régebbi cégkivonatot, - c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, - d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot, - e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza, - f) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet, - g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a pénzváltási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, - h) a folytatni kívánt pénzváltási tevékenységre vonatkozó, a hitelintézet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot, - i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzváltási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, - j) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban vagy MNB rendelkezésben meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült."3 A fenti feltételek mellet be kell nyújtani még a következő igazolásokat is: - Hitelintézettel kötött szerződés a pénzváltási tevékenységről. - Vezető beosztású személy személynek rendelkeznie kell 30 napnál nem régebbi Erkölcsi bizonyítvánnyal /2001. (XII. 27.) Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről, Általános szabályok, 3.. 4

6 - Vezető beosztású személy esetében kizáró tényező, ha a benyújtást megelőző két évben büntetve volt gazdasági bűncselekményért, illetve a kérelem benyújtását megelőző 5 évben vezetője volt, vagy egyéni vállalkozóként folytatott olyan vállalkozást, mely illegálisan folytatott pénzügyi tevékenységet pl. pénzváltást, vagy engedélyét az MNB vagy a PSZÁF visszavonta. Erről a vezető beosztású dolgozó nyilatkozata szükséges. - A pénzváltási tevékenységet végző személynek rendelkeznie kell szakirányú tanfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal, azaz OKJ Valutapénztáros és valuta-ügyintéző bizonyítványát kell csatolni. - Egy idegen nyelvből alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik a pénzváltási tevékenységet végző személy, a nyelvvizsga bizonyítványt kell csatolni. A Felügyelet nem adja meg, vagy működés közben visszavonhatja az engedélyt, ha a feltételeknek nem felel meg a kérelmező, vagy ellenőrzés során olyan hiányosságokat talál, amely kizárja a tevékenység folytatását, vagy a beadott iratok nem felelnek meg a valóságnak, vagy nem jelenti be a változásokat a megfelelő időben. Tárgyi feltételek a tevékenységhez - a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség, ezt a tulajdonlappal vagy bérleti szerződéssel lehet igazolni - a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény, - a valuták és a csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközök: valuta- és csekktájékoztató, technikai segédeszközök (UV-lámpa, nagyító), - legalább egy telefon fővonal, távközlési szolgáltatóval kötött szerződés meglétével igazolható - árfolyamjegyzék, - az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla, - A pénzváltók köteles olyan technikai eszközöket telepítésére, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségekben történő folyamatokat filmszalagon rögzíti és 50 napig meg kell őriznie, majd megsemmisíteni azokat. A kamera elhelyezéséről tájékoztatni kell az ügyfeleket. Bizonylatok a valutaváltás tevékenységéről Minden egyes valutavételről vagy valutaeladásról bizonylatot kell kiállítani, melynek tartalmaznia kell a következő adatokat. - ügyfél devizajogi státuszát (devizabelföldi vagy devizakülföldi) - ügylet kelte - pénzváltó neve, székhelye, telephelye - felszámított jutalékot, ha van ilyen - pénzváltást végző személy nevét, kézjelét 5

7 - alkalmazott árfolyamot - megvásárolt valuta összegét, árát forintban kifejezve VALUTAÁRFOLYAMOK SZÁMÍTÁSA, ÁTVÁLTÁS A Magyar Nemzeti Bank minden munkanapon órakor közzéteszi az aznapi hivatalos árfolyamait, a valutaváltók ez alapján változtatnak valutaárfolyamaikon. A Magyar Nemzeti Bank jegyzi mind a konvertibilis, mind a nem konvertibilis valuták árfolyamát is. 4 Magyar Nemzeti bank hivatalos valutaárfolyama 2010.március 12. Deviza jelölése Deviza megnevezése Egysége Ft-ban kifejezett értéke AUD ausztrál dollár 1 177,36 CHF svájci frank 1 182,23 EUR euro 1 265,99 GBP angol font 1 292,79 HRK horvát kuna 1 36,64 JPY japán yen ,03 NOK norvég korona 1 33,19 RUB orosz rubel 1 6,59 SEK svéd korona 1 27,43 USD USA dollár 1 193,31 A valuta és devizaárfolyamok állandóan változnak. A valuták, devizák felértékelődnek és leértékelődnek. Az árfolyamváltozásnak több oka lehet, a pénzügyi piac reagál a gazdasági változásokra, mesterségesen okozott árfolyamváltozások is szerepet játszhatnak. Az árfolyamváltozások hatásaival, okaival a pénzügy tantárgy foglalkozik részletesebben. Mintapélda Számolja ki mennyi forintot kellett fizetni 150 Euró beváltásánál a fenti árfolyam szerint, illetve mennyi forintot kapott, aki 230 Svéd koronát váltott vissza forintra? Ft-ért mennyi horvát kunát tudott vásárolni? Mintapélda megoldása 1 Euro 265,99 Ft 4 Az MBN , hivatalos valutaárfolyama alapján. 6

8 150 Euro = 150 x 265,99 = ,5 Ft~ Ft 150 euró beváltásakor Ft-ot kellett fizetni. 1 svéd korona 27,43 Ft 230 SEK = 230 x 27,43 = 6308,9 Ft ~ 6310 Ft A 230 svéd korona visszaváltásakor 6310 Ft-ot kapott a visszaváltó személy. 1 horvát kuna 36, : 36,64 = 1228,16 HRK ~1228 HRK Ft-ért 1228 horvát kunát vásárolhatunk az adott árfolyam alapján. VALUTAÁRFOLYAM-VÁLTOZÁS HATÁSAI AZ IDEGENFORGALOMRA 1. A forint leértékelés A forint leértékelése azt jelenti, hogy egy egységnyi valutáért több forintot kell fizetnünk, vagyis a külföldi valuta többe kerül, mint a leértékelés előtt. A valutaárfolyamok növekednek, pl. az euró árfolyama 265 Ft volt a leértékelés előtt, majd a leértékelés után 270 Ft lett. Hatásai: A belföldi lakosok kiutazáskor rosszabbul járnak, mivel a leértékelés következtében ugyanannyi külföldi valutát drágábban tudnak megvásárolni. A beutazó külföldi állampolgárok, viszont jól járnak, mivel ugyanannyi valutájukért többet tudnak fognak kapni forintban. A forint leértékelése ezért a beutazó turizmust ösztönzi. 2. A forint felértékelése A forint felértékelése akkor történik, ha a magyar gazdaság teljesítménye nő, a forint többet ér, mint a korábbi időszakban, vagyis az árfolyamok csökkenek. A forint felértékelése után kevesebbet kell fizetnünk egy egységnyi külföldi valutáért. Pl. a felértékelés előtt 1 euró 280 volt, majd a felértékelés után csak 275 Ft-ba kerül. Hatásai: A belföldi lakosok kiutazáskor jobban járnak, mivel ugyanannyi külföldi valutát olcsóbban megvásárolni, azaz ösztönzi a kiutazó turizmust. A beutazó külföldi állampolgárok nem örülnek ennek a folyamatnak, mivel ők ugyannyi behozott valutáért kevesebb forintot kapnak a beváltáskor, tehát rosszabbul járnak. 7

9 VALUTÁK BIZTONSÁGI JELEI A bankok kibocsátott papír pénzeszközökbe azonosító elemeket építenek be amely, lehetővé teszi, hogy a hamis pénzeket kiszűrjék a valutaváltáskor, illetve a pénzhamisítók helyzetét nehezítsék. A Magyar Nemzeti Bank által papírpénzként forgalomba hozott pénzekbe a következő biztonsági előírásokat is beépítették. (a teljesség igénye nélkül): 1. A bankjegyet fény felé tartva a rányomtatott híres ember arcképével ellentétes oldalon megjelenik ugyanaz az arckép, de ellentétes oldalra néz, ezt vízjelnek nevezzük. 2. A bankjegyeken található számok vörös színűek és 2 db betűből és hét számból állnak. A bankjegyet UV-lámpa alá tartva, a vízszintes számok narancsszínben fluoreszkálnak, míg a függőleges számok vörös színben. 3. A fény felé tartva mindkét oldalról láthatunk egy biztonsági fémszálat a bankjegy belsejében, az egyik oldalán egy feltűnő fémcsík jelzi a bankjegy értékét, hiszen ez a szám van rajta, ez változó mintákat mutathat a különböző évben kiadott bakjegyek esetében. 4. A bankjegyek jobb sarkán fönt és bal sarkán fönt a fény felé tartva az ábratöredékek egy összefüggő "H" betűt adnak ki. 5. A vízjel mezőben UV- lámpa alatt egy-egy ábra jelenik meg, mely szabad szemmel nem látható csak az UV fényben Ft-os bankjegyen korabeli öltözetben sétáló pár képe jelenik meg. 6. A papír anyagában UV- lámpa alatt látható kék, vörös és zöld fluoreszkáló jelzőrostok találhatóak. 7. A vakok számára a bankjegyek egyik szélén kitapintható jelek találhatóak, így ők is tudják azonosítani a bankjegyeket. A Magyarországon jelenleg forgalomban lévő bankjegyek: A 200 Ft-ost már kivonták a forgalomból, de még a bankok visszaváltják: ban kibocsátott 200 forintos előoldala 8

10 500 forintos bankjegy forintos hátoldala ban kibocsátott 500 forintos bankjegy előoldala forintos bankjegy hátoldala 9

11 1000 forintos bankjegy 2000 forintos bankjegy ben kibocsátott 1000 forintos bankjegy előoldala forintos bankjegy hátoldala ban kibocsátott 2000 forintos bankjegy előoldala 10

12 5 000 forintos bankjegy forintos bankjegy hátoldala ben kibocsátott 5000 forintos bankjegy előoldala forintos bankjegy hátoldala 11

13 forintos bankjegy forintos bankjegy ban kibocsátott forintos bankjegy előoldala forintos bankjegy hátoldala ben kibocsátott forintos bankjegy előoldala 12

14 forintos bankjegy hátoldala AZ EURO, MINT AZ EGYSÉGES EURÓPAI VALUTA Az Euro gondolata már az Unió létrejötte után felvetődött, de a bevezetésére tett intézkedések elhúzódtak. Az "Euró" név az Európa Tanács december i Madridban megtartott ülésén keletkezett. Az Euró grafikai szimbóluma a görög epszilon betűből származik és az Európa szó első betűjére utal január 1-je a legfontosabb dátum, mert ekkor vezették be az Unió több, pontosan 12, országában a közös valutát, az eurót. Ezek az országok: Németország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország. Majd január 1-jén Szlovénia is bevezette az eurót. A 2008-as év január 1-jén Ciprus és Málta, majd január 1-jén Szlovákia is bevezette az eurót. Az euró bankjegyeket pályázat útján terveztette meg az Unió, a győztes Robert Kalina, az Osztrák Nemzeti Bank művésze lett. Pályázatában a bankjegyeket az " Európa stílusai, korszakai" gondolat köré csoportosította. Grafikái a hét kultúrtörténeti periódust ábrázolják. A bankjegyek a következőek: 5 ; 10, 20 ; 50 ; 100 ; 200 ; 500. A bankjegyek címleteik alapján különböző méretűek és színűek. A fémpénzek is azonosak az Európai Unió országaiban, de érdekességük, hogy az egyik oldaluk, az előoldaluk mindenhol egyforma, a másik pedig nemzetenként eltérő. A fémpénzek terveit Luc Luycx a Belga Királyi Pénzverde művésze készítette. Az érmesorozat a következő címletekből áll 1cent, 2 cent; 5 cent; 10 cent, 20 cent, 50 cent, 1 2. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Gondolja át, miért fontos az utazási irodák munkájában a valutaváltás? 2. Ön mikor vásárolna valutát, ha tudja, hogy külföldre fog utazni és van egy hónapja felkészülni az útra? 3. Olvassa el az alapfogalmakat és tanulja meg könyv nélkül, ezek a fogalmak segítenek tájékozódni a feladatok megoldása közben és a témakör megértésében! 13

15 4. Oldja meg az feladatokat! 5. Magyarországon jelenleg a valutaváltási tevékenységet a 297/2001. (XII. 27.) Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről szóló rendelet szabályozza. Az információtartalomban megtalálja törvényi előírások legfontosabb pontjai, szabályait. Olvassa el a szabályozásra vonatkozó előírásokat! Többszöri elolvasás után próbálja meg rögzíteni azokat. Ezekez az előírásokat nem kell könyv nélkül tudnia, hiszen mindenkinek a rendelkezésre állnak a törvényi szabályozások és szükség esetén meg tudja keresni, és értelmezni azokat. Próbálja meg áttekinteni milyen igazolásokat mire használhat fel! 6. Oldja meg a 4. feladatot, mely összefoglalóan tartalmazza az előírásokat, döntse el a tesztkérdések esetében melyek a helyes válaszok! 7. Valutaárfolyamokat tanulmányozza a csatolt táblázatban! Keressen az Interneten különböző Bankok honlapjain aktuális valuta- és devizaárfolyamokat! Hasonlítsa össze ezeket, milyen különbségeket talál az egyes valuták és az egyes bankok esetében? 8. Számolja ki a mintafeladatokat és értelmezze, melyik esetben melyik árfolyammal számolják a valuta vételét és eladását! Ne feledje el, a Bank a saját szemszögéből írja ki a vételi és eladási árfolyamokat. A Bank vásárláskor a vételit alkalmazza, de az ügyfél tulajdonképpen eladja a valutáját. Az eladási árfolyamot a saját tulajdonában lévő valuták értékesítésekor alkalmazza. Az ügyfél tulajdonképpen vásárolja a valutát. 9. Oldja meg az feladatot! Az 5. feladatot számolja át a feladat megoldása napján érvényes napi árfolyamokon is! Vizsgálja meg hogyan változtak az eltelt időszakban a valutaárfolyamok! Keressen az interneten olyan banki oldalakat, ahol a valuta vagy devizaárfolyamok változását grafikon segítségével is bemutatják! Hasonlítsa össze a különböző bankok grafikonjait! 10. Az országok saját bankjegyeik kibocsátásakor mindig odafigyelnek a hamísíthatóság kérdésére. Igyekeznek olyan módszereket alkalmazni, ami egyre nehezebben hamisíthatóvá teszi a bankjegyeket. Vizsgálja meg ezeket a biztonsági jeleket a magyar forint segítségével. A külföldi valutákra vonatkozó biztonsági előírások ismerte a valutapénztáros és valuta ügyintéző szakképesítés követelményei közé tartozik. Vizsgálja meg a magyar bankjegyekben megtalálható, hamisítás elleni azonosítókat! Vegyen elő papírbankjegyeket és nézze meg alaposan azokat! 11. Oldja meg a feladatokat a különböző papír bankjegyekkel kapcsolatosan! 12. Keressen információt az Interneten az Euró biztonsági jeleiről, a Magyar Nemzeti Bank honlapján talál információkat ezzel kapcsolatban! 14

16 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A valuta minden ország fizetőeszköze, tehát mi is valutával fizetünk a boltokban. Igaz - Hamis A tartalékvaluta olyan fizetőeszköz, amelyet az otthonunkba tartunk spórolás miatt. Igaz - Hamis A deviza külföldi fizetőeszközre szóló követelés, mely lehet csekk is. Igaz - Hamis Az euró bevezetése miatt még több nemzeti valuta keletkezett Európában. Igaz - Hamis Az árfolyam azt jelenti, hogy a mai napon mennyit ér a valuta az amerikai dollárhoz képest. Igaz - Hamis A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magyar devizahatóság. Igaz - Hamis A Magyar Nemzeti Bank ellenőrizheti a valutaváltók tevékenységét. Igaz - Hamis Devizakülföldi az a magyar állampolgár, aki külföldre kirándul. Igaz - Hamis A nem konvertibilis valutát a kibocsátó bank nem garantálja, hogy bármikor visszavásárolja. Igaz - Hamis 2. feladat Magyarázza meg az alábbi fogalmak jelentését! Valuta: 15

17 Deviza: Árfolyam: Vételi árfolyam: Eladási árfolyam: Devizabelföldi: Devizakülföldi: Konvertibilis valuta, deviza: Nem konvertibilis valuta, deviza: 16

18 3. feladat Válaszoljon a következő kérdésekre! Mi az IMF? Mikor vált korlátozottan konvertibilissé a forint? Mikor vált teljesen konvertibilissé a forint? 4. feladat Válassza ki a megoldások közül a helyes választ! Húzza alá! 1. Magyarországon jelenleg a valutaváltási tevékenységet a rendelet szabályozza. a) 297/2001. (XII. 27.) Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről b) 297/2003. (XII. 27.) Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről c) 217/2001. (XII. 27.) Kormányrendelet a pénzváltási tevékenységről 2. Pénzváltási tevékenységet az utazási irodák a következő feltétellel folytathatják. a) Magyar Nemzeti Bankkal szerződést kell kötnie b) A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyeletével köt szerződést 17

19 c) Az általa kiválasztott bankkal szerződést köt, és mint ügynök folytathat tevékenységet 3. A pénzváltási tevékenység kérelméhez csatolni kell a következő dokumentumokat is. a) A kérelmező cég alapító okiratát b) A kérelmező cég vezetőjének szakmai önéletrajzát c) A kérelmező cég alkalmazottainak fényképes erkölcsi bizonyítványát 4. A PSZÁF a következőt jelenti a) Pénzügyi Szervezetek Általános Szövetségének Felügyelete b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete c) Pénzügyi Szövetségek Állami Felelős Szervezte 5. Milyen végzettséggel és nyelvismerettel kell rendelkeznie a valutaváltást végző alkalmazottnak? a) Valutapénztáros, középfokú nyelvvizsga b) Valutapénztáros és valuta-ügyintéző, alapfokú nyelvvizsga c) Idegenforgalmi ügyintéző, alapfokú nyelvvizsga 6. Milyen tárgyi feltételekkel kell, hogy rendelkezzen a valutaváltást végző cég? a) Üzlethelyiség, páncélszekrény, UV-lámpa, telefonfővonal, árfolyamjegyzék, ártájékoztatás, kamera 18

20 b) Üzlethelyiség, páncélszekrény, Infra - lámpa, telefonfővonal, árfolyamjegyzék, ártájékoztatás, kamera c) Üzlethelyiség, páncélszekrény, UV - lámpa, mobiltelefon, árfolyamjegyzék, ártájékoztatás, kamera 5. feladat A következő valutaárfolyamok a CIB Bank hivatalos valutaárfolyamai én. Számolja ki a következő valutaváltás értékeit: 1. Mennyi forintot kellett 230 svájci frankért fizetni ezen a napon? Ft-ért mennyi kanadai dollárt tudott vásárolni a Kanadába utazó turista? lengyel zlotyt mennyiért tudott megvásárolni a kiutazó turista? 4. Mennyi forintot kapott az amerikai turista 420 amerikai dollárért? Pénznem rövidítése A CIB Bank hivatalos valutaárfolyama március 12-én Pénznem megnevezése Vételi árfolyam AUD Ausztrál dollár CAD Kanadai dollár CHF Svájci frank CZK Cseh korona DKK Dán korona EUR EURO GBP Angol font Eladási árfolyam HRK Horvát kuna JPY Japán jen (100) NOK Norvég korona PLN Lengyel zloty RON Román lej

21 SEK Svéd korona USD USA dollár feladat Írja le, milyen hatásai vannak a forint leértékelésnek és felértékelésnek! Ft leértékelés hatásai: Ft felértékelés hatásai: 5 n_id=goqpwlbdlymb9avmd401anew&flashversion=9&b=36&w=1024&h=768 ( ) 20

22 7. feladat Fogjon a kezébe egy 1000 Ft-os bankjegyet és egy UV lámpát vizsgálja meg a következő azonosító jeleket! Keresse meg hol található a biztonsági fémszál? UV-lámpa alatt a vízjel mezőben milyen ábra látható? UV- lámpa alatt számolja meg mennyi jelzőrost található az adott bankjegyben? Ki található a bankjegy címoldalán és a hátoldalán, milyen ábra van. 8. feladat Fogjon a kezébe egy Ft-os bankjegyet és egy UV-lámpát vizsgálja meg a következő azonosító jeleket! Keresse meg hol található a biztonsági fémszál? UV-lámpa alatt a vízjel mezőben milyen ábra látható? UV- lámpa alatt számolja meg mennyi jelzőrost található az adott bankjegyben? Ki található a bankjegy címoldalán és a hátoldalán, milyen ábra van? 9. feladat Fogjon a kezébe egy Ft-os bankjegyet és egy UV-lámpát vizsgálja meg a következő azonosító jeleket! Keresse meg hol található a biztonsági fémszál? 21

23 UV-lámpa alatt a vízjel mezőben milyen ábra látható? UV- lámpa alatt számolja meg mennyi jelzőrost található az adott bankjegyben? Ki található a bankjegy címoldalán és a hátoldalán, milyen ábra van? 10. feladat Fogjon a kezébe egy Ft-os bankjegyet és egy UV-lámpát vizsgálja meg a következő azonosító jeleket! Keresse meg hol található a biztonsági fémszál? UV-lámpa alatt a vízjel mezőben milyen ábra látható? UV- lámpa alatt számolja meg mennyi jelzőrost található az adott bankjegyben? Ki található a bankjegy címoldalán és a hátoldalán, milyen ábra van? 11. feladat Fogjon a kezébe egy Ft-os bankjegyet és egy UV-lámpát vizsgálja meg a következő azonosító jeleket! Keresse meg hol található a biztonsági fémszál? UV-lámpa alatt a vízjel mezőben milyen ábra látható? UV- lámpa alatt számolja meg mennyi jelzőrost található az adott bankjegyben? Ki található a bankjegy címoldalán és a hátoldalán, milyen ábra van? 22

24 12. feladat Fogjon a kezébe egy 500 Ft-os bankjegyet és egy UV-lámpát vizsgálja meg a következő azonosító jeleket! Keresse meg hol található a biztonsági fémszál? UV-lámpa alatt a vízjel mezőben milyen ábra látható? UV- lámpa alatt számolja meg mennyi jelzőrost található az adott bankjegyben? Ki található a bankjegy címoldalán és a hátoldalán, milyen ábra van? 13. feladat Írja le röviden az Euró bevezetésének történetét! 14. feladat Írja le melyik országban mikor került bevezetésre az euró! 23

25 15. feladat Ön Franciaországba utazik és vált be, 256 Ft-os áron, a kiutazás után hazatérve t hoz haza, melyet visszavált 276 Ft-os áron, mert forintra van szüksége. Számolja ki, mennyibe kerül a 2000, illetve mennyi pénzt kap vissza a hazaérkezés utáni visszaváltás alkalmával. Mennyit kapott volna, ha az árfolyam nem változik? Nyert vagy veszített az átváltás miatt? 16. feladat Egy Ottó nevű német turista 1200 hozott magával Magyarországra, a beváltáskor az árfolyam 286 Ft volt. Kollégájának, Thomasnak ajánlotta az országot és egy hónap múlva ő is eljött Magyarországra, ő 1750 kézpénzt hozott magával és 277 Ft-os árfolyamon váltotta be. Ki mennyi forintot kapott az - ért? Melyik turista járt jobban? Mennyi forintot kaptak volna, ha a másik időpontban jártak volna hazánkban? Melyik mennyit nyert vagy veszített a változó árfolyamok miatt? 24

26 MEGOLDÁSOK 1. feladat Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A valuta minden ország fizetőeszköze, tehát mi is valutával fizetünk a boltokban. Hamis A tartalékvaluta olyan fizetőeszköz, amelyet az otthonunkba tartunk spórolás miatt. Hamis A deviza külföldi fizetőeszközre szóló követelés, mely lehet csekk is. Igaz Az euró bevezetése miatt még több nemzeti valuta keletkezett Európában. Hamis Az árfolyam azt jelenti, hogy a mai napon mennyit ér a valuta az amerikai dollárhoz képest. Hamis A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete a magyar devizahatóság. Hamis A Magyar Nemzeti Bank ellenőrizheti a valutaváltók tevékenységét. Igaz Devizakülföldi az a magyar állampolgár, aki külföldre kirándul. Hamis A nem konvertibilis valutát a kibocsátó bank nem garantálja, hogy bármikor visszavásárolja. Igaz 2. feladat Magyarázza meg az alábbi fogalmak jelentését! Valuta: egy adott ország fizetőeszköze egy másik országban, a forint fizetőeszköz, de valutának Magyarországon nem minősül, külföldön viszont igen. 25

27 Deviza: külföldi fizetőeszközre szóló követelés, mely lehet csekk, bankszámla stb. Árfolyam: "8. A konvertibilis deviza, valuta forintra, illetőleg a forint konvertibilis devizára, valutára történő átszámításánál alkalmazandó árfolyam tekintetében az MNB jegybanki rendelkezésben előírást adhat." Az árfolyam kifejezi, hogy az egyik nemzeti valuta egy egységéért mennyi külföldi valutát vásárolhatunk. Vételi árfolyam: Az, az árfolyam, amelyen a valutaváltás során a valutát az ügyféltől felvásárolja a bank vagy a valutaváltással foglalkozó vállalkozás. Mindig ez az árfolyam az alacsonyabb. Eladási árfolyam: Az, az árfolyam, amelyen a valutaváltás során a valutát az ügyfél részére értékesíti a bank vagy a valutaváltással foglalkozó vállalkozás. Devizabelföldi: az a természetes személy, aki magyar állampolgár és rendelkezik személyét azonosító igazolvánnyal (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány), vállalkozás, ha székhelye Magyarországon található, külföldi vállalkozás magyarországi telephelye. Devizakülföldi: az a természetes személy, aki nem rendelkezhet magyar állampolgársággal és nincsen magyar hatóság által kiadott személyét azonosító igazolványokkal sem, vállalkozás, ha székhelye külföldön található, magyar vállalkozás külföldön működő telephelye. Konvertibilis valuta, deviza: minden olyan valuta és deviza, mely megtalálható a Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta- és devizaárfolyamában. A konvertibilis valuta bármely országban beváltható más valutára, a kibocsátó bank vállalja, hogy a valutát bármikor visszavásárolja. Nem konvertibilis valuta, deviza: azok a valuták, amelyeknél a kibocsátó bank nem vállalja a konvertibilitással kapcsolatos kötelezettségeket, azaz nem vállalja, hogy bármikor az adott valutát visszavásárolja Ezek a nem konvertibilis valuták. 26