BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKA - AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG - Készítette: Majnár Éva Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke Bevezetés Kis- és középvállalkozások a gazdaságban A kis- és középvállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban A kis- és középvállalkozások fogalma A kis- és középvállalkozások jelentősége A kis- és középvállalkozások előnyei A kis- és középvállalkozások hátrányai, nehézségei Gazdasági helyzet és vállalkozáspolitika a 90-es években Ausztria Gazdasági helyzet Az osztrák vállalkozások jelentősége a 90-es évek elején Az osztrák vállalkozások támogatása Magyarország Rendszerváltás Vállalkozáspolitika a 90-es években az átalakuló gazdaságban A kis- és középvállalkozások helyzete a 90-es években Magyarországon A kis- és középvállalkozások és az Európai Unió Az uniós csatlakozás és annak hatása a kis- és középvállalkozói szektorra Ausztria A csatlakozás előzményei Az uniós csatlakozás Az uniós csatlakozás hatása az osztrák gazdaságra Vállalkozáspolitika a csatlakozás után Magyarország Az EU-csatlakozás előzményei A csatlakozási tárgyalások EU-csatlakozás hatása a gazdaságra és a vállalkozásokra Az EU vállalkozásfejlesztési politikája A kis- és középvállalkozások jelentősége az EU-ban általánosan Az EU kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikájának dokumentumai

3 A kis- és középvállalkozások helyzete jelenleg az EU-ban A kis- és középvállalkozások az EU-ban Az EU jelenlegi kkv-politikája A legújabbkori világgazdasági válság A válság eredete A válság oka A válság hatása A válság hatása Európában Az EU gazdaságélénkítő csomagja Az intézkedések hatásai A válság hatása Ausztriában Ausztria válságkezelő intézkedései a kkv-politikában A válság hatása Magyarországon Magyarország válságkezelő intézkedései a kkv-politikában Összegzés Irodalomjegyzék

4 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Táblázat: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kockázatvállalásának mértéke hagyományos hiteleknél Táblázat: A bankok által a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya, Táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2001-ben Táblázat: Az osztrák kereskedelmi mérleg Táblázat: A makrogazdasági mutatók változása Ausztriában, ábra: Kkv-k az európai gazdaságban ábra: Az európai magánszektor munkahelyeinek a megoszlása a vállalatok nagysága szerint ábra: Az európai kisvállalkozások problémái ábra: A kkv-k arról, mennyire hat rájuk a válság ábra: A gazdasági válság cégek által érzékelt hatásai

5 1. Bevezetés Az elmúlt egy-két évtizedben a vállalati szférát a globális verseny átrendezte. Ennek a versenynek és napjaink technológiai változásainak következményeként a kis- és középvállalkozások szerepe felértékelődött. Szükségessé vált a támogatásuk azért, hogy a gazdaság a globális versenybe be tudjon kapcsolódni. A kis- és középvállalkozói szektor hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatáshoz és a versenyképesség javításához. A kis- és középvállalkozás-politikát tehát a kormányok politikájában előtérbe kellett helyezni, és a fejlesztésére nagy hangsúlyt kellett fektetni. (Kállay-Imreh, 2004) Dolgozatomban a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika térnyerését és fejlődését mutatom be Ausztriában és Magyarországon. Fontosnak tartom a politika fejlődésének a vizsgálatát a 90-es évektől egészen napjainkig. Nagyon sok változás és intézkedés befolyásolta a kis- és középvállalkozások helyzetét és a politika alakulását, amelyekre a dolgozatom különböző részeiben ki is térek. A 90-es évek elején gomba módra elterjedő kis- és középvállalkozások mindkét országban az érdeklődés középpontjába kerültek. A kormányok vállalkozáspolitikájukban nagyobb hangsúlyt fektettek a kis- és középvállalkozások segítésére. A magyar vállalkozáspolitika dokumentumainak lényegét és főbb pontjait is részletezem. A dolgozatom ezen részében kifejtem azt, hogy a nemzeti kormányok milyen intézkedéseket tettek már a 90-es években a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ausztria és Magyarország 90-es évekbeli vállalkozáspolitikájának leírásában megfigyelhetőek a két ország közötti hasonlóságok és különbségek. Az uniós csatlakozás mérföldkő volt Ausztria és Magyarország számára egyaránt. Az országok eltérő adottságaik miatt más és más módon élték meg a csatlakozást. A vállalkozáspolitikában lényeges kérdéssé vált az, hogy hogyan tud Ausztria és Magyarország még a csatlakozás előtt az unió vállalkozáspolitikájára felkészülni, illetve az, hogy hogyan tudnak azzal a csatlakozás után teljes mértékben azonosulni. A csatlakozás gazdasági hatásait, következményeit is elemeztem mindkét országban. Ezen kívül figyelmet fordítottam a kis- és középvállalkozások csatlakozás utáni helyzetének az elemzésére is. Fontosnak tartottam megvizsgálni azt is, hogy hogyan tudták a nemzeti kormányok a csatlakozás után a vállalkozáspolitikájukat az uniós politikával összhangban kialakítani. 6

6 Az Európai Unió is célul tűzte ki politikájában a kis- és középvállalatok segítését. Mára különböző intézkedéscsomagokat vezettek be az unióban a vállalkozások támogatása érdekében. Az intézkedések prioritásait, lényegét és hatásait bemutatva a dolgozatban egyértelművé válik a kis- és középvállalkozás-politika meghatározó szerepe. A legújabbkori világgazdasági válság Ausztriát és Magyarországot is elérte, s a vállalatok nehézségekkel találták magukat szemben a gazdaságban. Ezek megoldására a nemzeti kormányok a segítségnyújtás különböző formáit vezették be, s széles körű intézkedéseket hoztak mindkét országban. Dolgozatom végén részletezem az uniós, az osztrák és a magyar válságkezelő intézkedéseket. Az intézkedések hatásainak, eredményeinek elemzésével állapítható meg Ausztria és Magyarország válságkezelésének hatékonysága, s az, hogy milyen várakozásokkal tekintenek az osztrák és a magyar kis- és középvállalkozások a közeljövőbe. 7

7 2. Kis- és középvállalkozások a gazdaságban 2.1. A kis- és középvállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban A kis- és középvállalkozások fogalma január 1-től Magyarországon a évi XCV. törvény szabályozta a kis- és középvállalkozások körét. Uniós csatlakozásunk óta azonban a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény szabályozza a KKV-kat. A törvény definiálja a kis- és középvállalkozásokat és összefoglalja az állam által a kis- és középvállalkozások részére adott támogatásokat. Célja tehát a szabályozáson és a támogatáson keresztül olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyekkel a kis- és középvállalkozások tőkeerejét növelik, s emellett a versenyképesség és a foglalkoztatottság növekedését is elősegítik. A törvény célkitűzése az is, hogy az adatgyűjtést az uniós módszerekkel összhangban valósítsák meg. Lényeges szempont emellett az adatok és gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése. Mikro, kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek - összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint 250 fő, és - éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá - teljesül rá a függetlenségi kritérium: a vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot. A évi XXXIV. törvény értelmében megkülönböztetünk mikro-, kis- és középvállalkozást. A különbségtétel alapját három mutató képzi: foglalkoztatottak száma, éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg (utóbbi kettőt a gazdálkodási adatok alapján határozzák meg). 8

8 Mikrovállalkozás: - a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 10 fő - az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg Kisvállalkozás: - a foglalkoztatottak száma fő - az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg Középvállalkozás: - a foglalkoztatottak száma fő - az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg Elegendő, ha az éves nettó árbevétel és mérlegfőösszeg mutatók közül legalább az egyik megfelel a kritériumnak. Amennyiben két egymást követő beszámolási időszakban a fenti három mutató egyike túllépi a határt, a vállalkozás elveszíti minősítését A kis- és középvállalkozások jelentősége A kis- és középvállalkozások jelenléte elengedhetetlen egy modern gazdaságban. Fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben. Ezen kívül a gazdaság alkalmazkodóképességének javításában és a gazdasági verseny fenntartásában is meghatározóak. Rugalmasabban alkalmazkodnak a változó piaci feltételekhez és képesek a gyors növekedésre. A gazdaság legtöbb ágazatában megtalálhatóak. Szerepet játszanak a munkaerő felszívásában, tehát a munkanélküliség csökkentését is elősegítik. Ezen tulajdonságaik alapján gazdaságstabilizáló szerepük vitathatatlan. A nemzeti kormányok is felismerték a kis- és középvállalkozások jelentőségét, s előtérbe helyezték a vállalkozáspolitikán belül a kis- és középvállalkozások fejlesztését. A kis- és középvállalkozások támogatása, gazdasági erejük növelése, versenyképességük javítása nemcsak gazdasági, hanem foglalkoztatási, szociálpolitikai és politikai kérdés is. 9

9 A kis- és középvállalkozások előnyei A kis- és középvállalkozások a következő előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek: - Gyorsabb gazdasági növekedés: a jövedelemtermelésben jelentős szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások. Egyre több ágazatban tevékenykednek és egyre nagyobb részt vállalnak a gazdasági teljesítményből. A fejlett országokban a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulása még nagyobb teret ad a kis- és középvállalkozásoknak. A vállalkozások - lehetőségeiket felismerve - új termékeket hoznak létre és különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Jó alkalmazkodóképességük is a gazdasági növekedést szolgálja. - Verseny: a piacgazdaság egyik fontos eleme a verseny, amely motiváló tényező, s ezáltal a hatékonyság növelését segíti. A piacon felbukkanó új cégek általában kis- és középvállalkozások. Megjelenésük, piaci jelenlétük a versenyt erősíti. Minél több szereplő van egy piacon, annál nagyobb a verseny, s annál jobban ösztönzi a vállalatokat a hatékonyság növelésére. A vállalatok megszűnése ugyancsak természetes jelenség a piacgazdaságokban, amelynek kapcsán a nem megfelelő célra lekötött erőforrásokat felszabadítják, és más területen hasznosítják. A vállalatok alakulása, működése és megszűnése a vállalati körforgás része. Ez a körforgás meghatározó a gazdaságban, amelynek működéséhez a kis- és középvállalkozások aktívan hozzájárulnak. - Munkahelyteremtés: a vállalati szektoron belül jelentős munkaerőt foglalkoztatnak a kis- és középvállalkozások. A nagyvállalatok létszámleépítésekor a munkaerő egy részét a kis- és középvállalkozások szívják fel, s emellett az új munkahelyek nagy részét is ők hozzák létre. A kevésbé fejlett országokban a mikrovállalkozások dominanciája még jelentősebb a foglalkoztatás szempontjából. - Regionális és helyi fejlődés: a nagyvállalatok gyakran meg sem jelennek kisebb térségekben, inkább a nagyvárosokra és a fejlett területekre koncentrálnak. Többnyire a kis- és középvállalkozások szolgálják ki a kisebb, helyi piacokat, s tevékenységükkel a helyi gazdaság fejlődéséhez is hatékonyan hozzá tudnak járulni. 10

10 - Innováció: a fejlesztésben a nagyvállalatoké a főszerep. Manapság azonban egyre nő az innovatív kisvállalkozások száma, amelyek ugyan kis mértékben csak, de tevékenységükkel támogatják a gazdaság fejlődését. - Társadalmi kohézió: a kisvállalkozások általában a helyi igényeket kiszolgálva helyi piacra termelnek. Abban a környezetben ahol működnek, jelentős munkaerőt foglalkoztatnak, illetve kapcsolataikat is ebben a közösségben alakítják ki. Gazdálkodásuk emberközeli, s ez által a társadalmi kohézió megteremtésében betöltött szerepük vitathatatlan. - Fiatal és női vállalkozók: lényeges kérdéssé vált napjainkban a vállalkozási tevékenység ösztönzése, a fiatal vállalkozók motiválása. Az új szereplők megjelenése a piacon jelentősen befolyásolja, és pozitív irányba mozdíthatja a gazdaságot. Manapság a nők szerepe is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozásokban, és ezt tovább kell támogatni. - Strukturális átalakulás: Egy vállalkozás megalakulása, működése, fejlődése a gazdaság szerkezeti alkalmazkodásának a része. A legtöbb cég kisvállalkozásként jelenik meg a piacon, s az újonnan belépő, gyors fejlődésre képes vállalatok hamar középvállalkozássá válhatnak, esetleg a későbbiekben multinacionális társaságok lehetnek. Ez a fejlődés jelentős hatással van a piacra, hiszen a vállalkozások köre átalakul. - Globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése: a globalizáció a múlt század vége óta jelen van a világban. A változó világ előnyöket tartogat a vállalatok számára, amelyeket a megfelelő időben, helyen és módon érdemes kihasználniuk. Erre jó példa a kommunikációs forradalom, amelynek következtében a vállalatok közötti együttműködés fokozódhat. A pozitívumok mellett azonban a kihívásokkal és nehézségekkel is szembe kell nézniük a vállalkozásoknak. (Kállay- Imreh, 2004) 11

11 A kis- és középvállalkozások hátrányai, nehézségei A kis- és középvállalkozások esetében azonban megfigyelhetőek bizonyos nehézségek, hátrányok is. A kis- és középvállalkozások méretükből adódóan gyakran versenyhátrányban vannak nagyobb társaikkal szemben. Ez elsősorban a finanszírozási forrásokhoz jutás esetében nyilvánul meg. A kisvállalkozások alapításukkor éppen annyi forrással rendelkeznek, amennyi a megalakuláshoz szükséges. Üzleti terveik és elképzeléseik megvalósításához további forrásokra van szükségük. Többségük nem rendelkezik megfelelő mennyiségű fedezettel a hitel felvételéhez, ebből következően finanszírozásuk az indulás időszakában még rendkívül kockázatos. Az induló kis- és középvállalkozásoknak tehát csak egy kis része kap hitelt és támogatást. A vállalkozásokkal kapcsolatos kockázatok miatt a hitelek kamatlábai is magasak, tehát kevesebb vállalkozás tudja azokat igénybe venni. A kis- és középvállalkozás politikában mára eltérőbe került a finanszírozási források bővítése, s ezek támogatása az állam által. A finanszírozási gondok mellett problémát jelent az is, hogy a kis- és középvállalkozások átlagköltségei magasak. A vállalkozások elosztási rendszere nem működik elég hatékonyan. Fokozza a nehézségeket az is, hogy a beszerzési áraik is viszonylag magasak. A kis- és középvállalkozásokban az információ hiánya jelentős problémák forrása lehet. A gazdaságban gyakrabban szűnnek meg a kisvállalkozások, mert érzékenyebbek a negatív külső hatásokra. Az említett okok miatt tehát a kis- és középvállalkozások támogatása rendkívül fontos a vállalkozáspolitikában. 12

12 2.2. Gazdasági helyzet és vállalkozáspolitika a 90-es években Ausztria Gazdasági helyzet Ausztria gazdasági ereje jelentős volt a 90-es évek elején, amelyet a gazdasági mutatói is alátámasztottak. Az osztrák államháztartási hiány mindössze 2,2 % volt ben. Az inflációs ráta is alacsony, 3,3 % volt. A munkanélküliek száma nem volt jelentős, a munkanélküliségi ráta 5,4 %-on stagnált. Ausztria külkereskedelmi kapcsolataira elsősorban az EGT országokkal folytatott kereskedelem nyomta rá a bélyegét. Emellett Németország is fontos partnernek számított ebben az időben. A 90-es évek elején az osztrák működő-tőke átlépte a határokat, melynek következtében 1992-re közel 1,4 milliárd euró tőkét fektettek be az osztrákok külföldön. Ezzel egyidejűleg az Ausztriába irányuló tőke nagysága is megnövekedett Az osztrák vállalkozások jelentősége a 90-es évek elején Az osztrák vállalatok körében a kis- és középvállalkozások voltak a meghatározóak. A nagyvállalatok nem voltak gyakoriak Ausztriában. Az osztrák vállalkozók tulajdonságai előnyt jelentettek számukra más országok vállalkozóival szemben. Az osztrák vállalkozók ismeretei pontosak. A vállalkozás területén szerezett tapasztalataikat próbálták felhasználni tevékenységük javításában. A 80-as évek végén megnőtt a befektetési kedv az osztrák vállalatok körében. Ennek az oka az Európai Közösség egységes belső piacának a kialakulása és a keleti határok lebontása volt. Ausztria 1990-ben 5 milliárd schillinget fektetett be a közép-keleteurópai országokba. A kis- és középvállalkozás politika középpontjában a vállalkozások támogatása állt. A cél az volt, hogy a vállalkozások gazdasági ereje növekedjen, fejlődjenek és versenyképesebbé váljanak. Ennek megvalósítására az állam különböző programokat dolgozott ki. 13

13 Az osztrák vállalkozások támogatása A 90-es években a vállalatalapítást és a vállalatok bővítését támogatási programok segítették. A programok keretében készpénzjuttatást és kamattámogatást vehettek igénybe a vállalkozások. Egyik fontos vállalkozás-támogatási program volt a BÜRGES-program. A vállalkozások szerkezetének javításáról szóló törvény ebben az időben lépett életbe, melynek megvalósítása érdekében készpénzjuttatással segítették a vállalkozásokat. Ez a juttatás a hitelfelvétel költségeit csökkentette, ugyanakkor a saját finanszírozás vagy a garanciavállalás költségeit is mérsékelte. Új termelési eljárások kialakítására lehetett igénybe venni, emellett azonban a hátrányos helyzetű régiókba történő beruházásokat is támogatta. Kiemelt szerepet kapott Ausztriában a vállalatok kutatásainak támogatása. A kutatási és fejlesztési infrastruktúra elnevezésű program kedvezményes kamatozású hitelekkel támogatta a kis- és középvállalkozásokat. A cél a kutatás infrastruktúrájának megteremtése volt a vállalatok részére. A támogatás összege legfeljebb 30 millió schilling volt, a kamat pedig évi 3,5 %. Az egyes szövetségi tartományok is nyújtottak a vállalkozások számára támogatásokat. Burgenlandban a Landwirtschaftsförderung 1980 elnevezésű program a szerkezetet és versenyképességet javító beruházási programokra adott kamattámogatást. 10 évre évi 5 %-os kamattámogatást adtak az iparban és a kisvállalkozásoknál. Felső-Ausztriában a gazdasági szerkezet javítására vonatkozóan dolgoztak ki akcióprogramot. A program célja a kutatás, fejlesztés, innováció segítése, és az új munkahelyek teremtése volt. A Felső-Ausztriai Kisvállalkozói Kamara tagjai igényelhették 5 éves időtartamra az évi 2 %-os kamattámogatást. A salzburgi szerkezetváltási alap 3-4 %-os kamattámogatást nyújtott a vállalkozásoknak, amennyiben azokban újító termelési vagy szolgáltatási programokat vezettek be. Fontos volt az osztrák vállalkozások külpiaci tevékenységének segítése. Az exporttevékenységük fokozására a vállalatok kedvezményes kamatozású exporthiteleket kaptak. Az exportalap-hitelek az alacsonyabb exportforgalmú vállalatok számára voltak meghatározóak, s segítették ezen vállalatok exporttevékenységének fokozását. A 14

14 váltóhitelek és készpénzhitelek igénylése is lehetővé vált a vállalatok számára. A kormány exportgaranciát biztosított a gazdasági és politikai kockázatok ellen az Österreichische Kontrollbank AG segítségével. A vállalkozáspolitika főbb intézményei Kereskedelmi Kamara: az önálló vállalatok törvényes érdekképviselete (kivéve a szabadfoglalkozásúakat, földműves gazdálkodókat). Hat szekciója van: kisvállalkozások, ipar, kereskedelem, közlekedés, idegenforgalom, pénz-, hitel- és biztosítási ügyek. Feladata a tagok érdekeinek a képviselete és szolgáltatások biztosítása számukra. Az érdekképviselet a törvények és szerződések véleményezése által valósult meg. (Lampert, 1991) Gazdaságfejlesztési Intézet (WIFI): a Kereskedelmi Kamara egyik osztálya. Tevékenysége öt területre terjedt ki. Az oktatás területén szakmai képzési programok tervezése, szervezése és lebonyolítása volt fontos a vállalkozók számára. A vállalati tanácsadás keretében a vállalati problémákkal kapcsolatban segítséget nyújtott. Kiállításokat szervezett külföldi vásárokon. Az osztrák termékek és a minőség reklámozása is a feladatkörébe tartozott. Emellett kiemelten fontos volt az osztrák vállalatok exporttevékenységének a támogatása is. Szövetségi Gazdasági Kamara: a szövetségi tartományok kereskedelmi kamaráit fogta össze. A kereskedelmi kamarákhoz hasonlóan hat szekciója volt. A tagság kötelező volt, amelyet jogszabály is rögzített. Hitelintézetek: a hitelek körét kibővítették. Kedvezményes kamatozású hitelek segítségével a piaci kamatoknál kedvezőbb feltételekkel nyújtottak a vállalkozásoknak hiteleket. Lehetővé tették a bankok azt is, hogy a hiteleket az igénylők külföldi valutában vegyék fel. Exportfaktoring és forfaiting eszközökkel az exportőr számára a fizetés elmaradásának a kockázatát csökkentették. Mindezek mellett finanszírozási és vállalatgazdálkodási tanácsadást is nyújtottak a vállalatok részére. 15

15 Magyarország Rendszerváltás A szovjet birodalom - melynek Magyarország is a része volt között összeomlott. A rendszerváltás a régi berendezkedés értékrendjével való szakítást jelentette. Magyarországon a 90-es évek elején azonban nemcsak politikai, hanem gazdasági átalakulás is lezajlott. Az évi politikai rendszerváltást követően az átalakulás jelei tehát a gazdaságban is jelentkeztek. A szovjet modellre a tervgazdálkodás volt jellemző, s az állam vállalkozói vagyona dominált. Az új rendszerben felszámolták a tervgazdaság és a pártállami politikai rendszer intézményeit, s ezzel párhuzamosan kiépítették a piacgazdaság intézményrendszerét. Hazánk tehát elindult a piacgazdaság kialakításának útján. Az új helyzetben a termelési tényezőkhöz való hozzájutás könnyebbé vált, azonban a korábban sikeres vállalkozók jelentős része nem tudott a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. A piacgazdaságban az állami tulajdon szerepe háttérbe szorult, s nagyobb jelentőséget kapott a magántulajdon. Az addig állami tulajdonban lévő vállalatok és vállalkozások magántulajdonba kerültek. A magánosítás következtében megszűnő munkahelyeket és munkaerőt az újonnan alakuló vállalkozások szívták fel, így jelentős szerepet töltöttek be a foglalkoztatásban. A magántulajdon előtérbe helyezésével a gazdaságban lévő tulajdonosi szerkezet átalakult. Megjelent egy új hazai tulajdonosi réteg a gazdaságban Vállalkozáspolitika a 90-es években az átalakuló gazdaságban A politikai pártok a rendszerváltás folyamán elkötelezték magukat a piacgazdaság kialakítása mellett től jelentős változások voltak megfigyelhetőek a vállalkozások szabályozásában. A vállalkozáspolitika tehát a 90-es évek elején alakult ki Magyarországon. A gazdasági szervezetek liberális szabályozása elkezdődött. Új törvényeket alkottak a vállalkozásokra vonatkozóan. A kis- és középvállalkozások fontosságát felismerték, s ezen szektor szabályozása jelentős kérdéssé vált a politikában. 16

16 A vállalkozásokat szabályozó legfontosabb törvények és rendeletek A társasági törvény január 1-jén lépett hatályba. A törvény értelmében megszülettek a jogi személyiség nélküli és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Egy ideig még meghatározták a magántulajdonú társaságok alkalmazotti létszámát és tevékenységét, azonban rövid idő elteltével feloldották ezeket a korlátozásokat. Ezáltal egyszerűsítették, ugyanakkor szabályozták is a vállalatalapítást. Az évi V. törvény - amely április 1-től volt hatályos - az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat határozta meg. Ahhoz, hogy valakiből egyéni vállalkozó lehessen, mindössze vállalkozói igazolványra és megfelelő végzettségre, szakképzettségre volt szüksége. Az egyéni vállalkozók előtti akadályokat lebontották, és lehetővé tették számukra a gyors és egyszerű vállalkozásalapítást. Az átalakulási törvény július 1-től volt hatályos, s azt határozta meg, hogy a korábbi tervgazdaság vállalatait milyen társasági formára alakítsák át. A vállalkozásokkal kapcsolatos csőd- és felszámolási eljárásokat is módosították. További fontos rendelkezés volt a cégbíróságok tevékenységének szabályozása. Felszámolták a tervgazdaság bürokratikus szabályainak jelentős részét. A vállalkozások alapítását és működését befolyásoló, korlátozó rendelkezéseket és jogszabályokat fokozatosan eltörölték. A Minisztertanács határozata a közigazgatási deregulációs intézkedésekről december 1-jén lépett életbe. Célja az volt, hogy a bürokratikus rendelkezéseket megszüntesse. A határozat arra kötelezte a minisztériumok egy részét, hogy rendeleteiket vizsgálják felül, egyszerűsítsék le, szükség esetén pedig szüntessék meg azokat. A korlátozások felszámolása és az újonnan bevezetett törvények a vállalkozásalapítást segítették. A szabályozási környezet ennek következtében stabilizálódott. A kis- és középvállalkozás-fejlesztés kormányzati dokumentumai A kis- és középvállalkozások támogatása és fejlesztése kapcsán a kormány a 90-es évek elejétől számos dokumentumot tett közzé. Az 1990-ben hivatalba lépett kormány a Kormány középtávú kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciójáról című 17

17 dokumentumban hirdette ki kisvállalkozási politikáját. A koncepció lényege a kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági súlyának növelése, a szektor fejlesztése volt. Ennek érdekében a kis- és középvállalkozások közterheit, az adó- és adminisztrációs terheket csökkenteni kell. Javítani kell a finanszírozási feltételeket, s elengedhetetlen volt a hitel- és garanciarendszer kibővítése is. Kimondta továbbá, hogy az oktatás részévé kell tenni a vállalkozóképzést, amely a későbbiekben a vállalkozói kultúra kialakítását eredményezheti. A dokumentumban kiemelt szerepet kapott az is, hogy a kis- és középvállalkozások információs rendszerét, infrastruktúráját fejlesszék. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kis- és középvállalkozások helyzetét az erre a célra létrehozott statisztikai információs rendszer segítségével. Emellett létre kell hozni a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, amely az állami koordináció eszköze lehetne májusában hirdették ki a kis- és középvállalkozói szektor középtávú fejlesztésének koncepcióját, amelyet az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium dolgozott ki. Az irányvonal és a célok ugyanazok voltak, mint pár évvel ezelőtt. A már alkalmazott, de kevésbé eredményes eszközöket átalakították, módosították annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szektor fejlődése. A koncepció értelmében nagyobb hangsúlyt kellett helyezni a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, hiszen ezek a foglalkoztatás és gazdasági növekedés meghatározó tényezői. Országos szinten kellett fenntartani a kisvállalkozásokat segítő intézményrendszert azért, hogy a fejletlenebb régiókban is támogatást élvezzenek ezek a vállalkozások decemberében a kis- és középvállalkozások ügyeinek koordinálására miniszteri biztost neveztek ki áprilisában újabb kormányhatározatot hirdettek ki a kis- és középvállalkozói szektor segítéséről. Középpontjában a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, finanszírozási és piaci lehetőségeik javítása állt. A gazdasági növekedés 1996-tól megfigyelhető volt Magyarországon, azonban ez nem volt hatással a kis- és középvállalkozásokra. Ezért kapott a szektor kiemelt figyelmet az 1998-as választások alkalmával. A kormány mikro-, kis és középvállalkozásokat segítő stratégiáját 1998 decemberében fogadták el. Ennek keretében egyszerűsíteni és támogatni kell a vállalkozások létrehozását. Szélesebb kör számára kell lehetővé tenni a vállalkozóképzést, ezáltal lehet az embereket motiválni a vállalkozásalapítás felé. A családi vállalkozások munkahelyteremtő, -megtartó szerepe vitathatatlan, ezért ezt is segíteni kell. A vállalkozások útjában lévő akadályokat, korlátokat le kell bontani, hogy létezésük és működésük egyszerűbbé váljon. A stratégia részeként tekintik a vállalkozások innovációs képességének segítését, és a vállalkozói kultúra fejlesztését. 18

18 A 90-es évek végén a kisvállalkozói törvény kidolgozását helyezték középpontba. Az évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról január 1-jén lépett hatályba. A törvény a kis- és középvállalkozások fogalmát határozta meg. A vállalkozások fejlesztése volt az elsődleges cél. Ennek érdekében a jogi korlátokat csökkenteni, a gazdasági feltételeket javítani, az állami támogatásokat pedig növelni kell. Emellett kitért a támogatáspolitika olyan fő pontjaira is, mint a különböző szervezetekkel való egyeztetés, döntés-előkészítés, s a támogatások felhasználásának értékelése. A törvény meghatározta a támogatásban részesíthető programokat és a támogatási formákat, amelyek finanszírozására a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC) hozta létre. A központi költségvetés határozta meg a KKC központi költségvetésből biztosított forrásának éves összegét ben 5,23 milliárd Ft-tal, 2003-ra viszont már 20 milliárd Ft-tal gazdálkodhatott a KKC. A vállalkozások a KKC-n kívül más programokban és támogatási formákban is részesülhettek. A kis- és középvállalkozás-fejlesztés intézményei A 90-es évek folyamán megalakultak Magyarországon a kis- és középvállalkozásfejlesztés szervezetei. Az intézményrendszer magában foglalja a vállalkozásfejlesztésért felelős szerveket, a helyi vállalkozásfejlesztési központokat, a kamarai rendszert, a kereskedelem fejlesztését és az innovációt támogató szervezeteket, a szakmai szövetségeket és a különböző célokból létrehozott alapítványokat. Az elsődleges szempont a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása és a támogatás volt. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT): A VT 1995-től működik Magyarországon. Egy olyan egyeztetési fórum, amely a vállalkozásfejlesztés kérdéseivel foglalkozik. Döntéseket nem hoz, inkább csak véleményezi a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat. Az évi XCV. törvény meghatározta a VT szerepét, tevékenységét és a szervezeti felépítését. A VT a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában is részt vesz, s ennek érdekében szakmai programokra és intézkedésekre tesz javaslatot. A kis- és középvállalkozói célelőirányzat felosztásában is meghatározó szerepe van. 19

19 Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA): Az alapítvány 1990-ben alakult. Célja a kis- és középvállalkozások alapításának és fejlődésének a támogatása. A magyar kormány, a bankok és az érdekképviseletek biztosították az alapítvány alaptőkéjét. Az Európai Bizottság a 90-es években az MVA-t bízta meg a PHARE kis- és középvállalkozásfejlesztési Programjának megvalósításával. A program a foglalkoztatás és a gazdaság szerkezeti átalakításával próbálta a kis- és középvállalkozásokat segíteni. A megvalósításhoz szükség volt a Helyi Vállalkozói Központok létrehozására, amelyhez az unió hatalmas összegeket biztosított. Helyi Vállalkozói Központok: 1994-ben alakultak meg országszerte. Megyei önkormányzatok, kamarák és vállalkozói érdekképviseletek alapították ezeket a központokat. A megyei központok önálló jogi személyiségű, saját felügyelet mellett működő szervezetek. Segítségükkel próbálta az MVA a kis- és középvállalkozás-fejlesztési programját megvalósítani. Garanciaszervezetek: feladatuk a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek garantálása. Fontos volt a hitelezés kapcsán az elégtelen fedezet és magas kockázatok kezelése. - Hitelgarancia Rt.: 1992-ben kezdte meg a tevékenységét. Azokat a kis- és középvállalkozásokat segíti, amelyek saját erejükből nem tudnak megfelelő fedezetet biztosítani a hitelek felvételéhez. Az rt. kezességvállalással támogatja a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozásokat, vagyis a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat. A garanciavállalást igényelhetik az egy évnél rövidebb lejáratú forgóeszköz-hitelekhez. A legtöbb vállalkozás kisebb összegű, rövid lejáratú hitelt vett fel. Fontos szerepet kaptak az egy éven túli beruházási és fejlesztési hitelek is, amelyekhez ugyancsak kérhették a vállalatok a garanciavállalást. 20

20 - Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA): 1991-ben kezdte meg elsőként az országban a hitelgarancia-nyújtást. Célja a vidéki kis- és középvállalkozások hitelképességének és a hitelhez jutás feltételeinek a javítása. A hitelgarancia-nyújtás feltétele az volt, hogy a garantált tevékenység a vidékfejlesztéssel és agrárágazattal kapcsolatos legyen. 1. Táblázat: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kockázatvállalásának mértéke hagyományos hiteleknél Hitel A kockázatvállalás mértéke (%-ban) 5 M Ft alatti hitelek esetén max M Ft közötti hitelek esetén max M Ft feletti hitelek esetén max. 50 Fiatal agrárvállalkozók esetén: 20 M Ft összegig M Ft között 60 Forrás: Kállay-Imreh, 2004, 257. old. Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank): Az Eximbank 1994-ben jött létre. Célja a magyar export támogatása, növelése a rendelkezésre bocsátott közvetlen költségvetési források és az állami garanciális háttér segítségével. A kis- és középvállalkozások exportfinanszírozását támogatja közvetlen és közvetett módon. Közvetlenül kedvező kamatozású forgóeszközhiteleket nyújt a vállalkozásoknak. Közvetett módon pedig a pénzintézeteknek nyújt exportcélú refinanszírozási hitelkeretet, amellyel a vállalkozások kedvező feltételű exporthitelhez jutását segíti. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib): Az Eximbank testvérintézményeként alakult 1994-ben. Célja az export és belföldi pénzügyi kockázatok megosztása. Feladatai többek között a magyar export segítése, az exportőrök külpiaci tevékenységének támogatása és hitelhez jutásának egyszerűsítése. A biztosítási ágazatokon belül a hitelezés, kezesség és a pénzügyi veszteségekre terjed ki a tevékenysége. 21

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Labancz Margit, igazgató Német-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2013. április 4. Állami exportösztönzés Exporthitel ügynökség,

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Export támogatás szükségesség Szükségesség: Ismertetlen terep: piacra lépési akadályok

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Boros Gergely, Képviseletvezető - Pécs 2015. január 20. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től. Wertheim-Huszár Zoltán Közép-alföldi Regionális Képviselet

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től. Wertheim-Huszár Zoltán Közép-alföldi Regionális Képviselet A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Wertheim-Huszár Zoltán Közép-alföldi Regionális Képviselet Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Termékportfólió megújítása Irányelvek Megfelelés Új Széchenyi Tervnek Egyszerű stuktúrájú, és egzakt módon szegmentált

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, amelyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben