1 forrás: 2007-es APEH jelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 forrás: 2007-es APEH jelentés"

Átírás

1 Út a valódi közteherviselés felé: a zöld adóreform

2 Adócsökkentés helyett (előtt) adóreform Többen fejtegetik mostanában, hogy egy radikális kiadáscsökkentés nélkül nem lehet semmit tenni az adókkal és ezáltal a versenyképességgel sem. Holott ha adócsökkentésre összességében jelenleg nincs is mód (sőt, meglehet, szükség sem), az adók átrendezésére, igazságosabbá tételére így is óriási szükség lenne. A könnyebben beszedhető adók arányának növelése pedig csökkenti az eltitkolt jövedelmek nagyságát, tehát lehetővé tesz némi adócsökkentést is. Azzal már valószínűleg senki nem vitatkozik, hogy a mai adórendszerünk rossz, igazságtalan és nem hatékony. Aki mégis, az olvasson bele bármelyik, későbbiekben ajánlott tanulmányba, hogy egyértelmű problémaleírást kapjon. A jelenlegi iromány fő célja, hogy érthetően megfogalmazzon egy lehetséges megoldást. Egy megoldást, amely nem a kiadáscsökkentés-adócsökkentés általánosnak látszó, de főleg a mai válságos helyzetben nehezen kivitelezhető párosával operál, hanem csupán az adók igazságos szétterítésével, a rendszer egyszerűsítésével, a ma a társadalmon élősködők közteherviselésbe vonásával. Természetesen nem lehet nem egyetérteni azokkal az észrevételekkel, melyek szerint például a jelenlegi torz és munkára egyáltalán nem ösztönző szociális segélyezési rendszert mihamarabb felül kell vizsgálni, mint ahogy a nagyjából működésképtelen önkormányzati rendszert és úgy általában az egész állami bürokráciát is. Ez azonban több időt igényel, ráadásul az új, igazságosabb, működőképesebb struktúra nem feltétlenül jön ki kevesebb pénzből. Ma ugyanis nem az a baj, hogy sokat költünk, hanem az, hogy rosszul, ráadásul a fedezetet igazságtalan, bonyolult és alapjaiban elhibázott terhekkel próbáljuk meg összeszedni. Update: a válság sajnos begyűrűzött, a GDP, és így az állami bevétel is csökken. A vázolt bevételsemleges adóátrendezés mellett tehát szükség van a GDP csökkenésnek megfelelő kiadáscsökkentésre is az adósságspirál elkerülése miatt, méghozzá lehetőleg nem az állami beruházások és szolgáltatások (pl. oktatás, rendvédelem, egészségügy) területéről elvonva. Erről most részletesen nem beszélek, hiszen rövidtávú intézkedésekről van szó. Emellett azonban a versenyképességet is növelni kell, ezt hivatott segíteni az ebben az anyagban vázolt közteherviselési reform. 1

3 1. A zöld adóreform lényege röviden Az adók átrendezésének lényege, hogy a munkát terhelő adó és járulékteher csökkenthető legyen, cserébe a fogyasztási, környezetvédelmi és vagyoni adók növelésére van szükség. 1.1 A probléma Erről temérdek dokumentum született, az egyik legújabb az Oriens tanulmánya, amelynek helyzetelemzésével nehéz lenne vitatkozni. Magyarországon ma a közterhek viselése gyakorlatilag egy kisebbség vállát nyomja. Ennek oka és következménye is egyszerre, hogy a munkát terhelő elvonások mértéke világviszonylatban is óriási nálunk, az ebből származó bevétel mégis az átlagnál lényegesen alacsonyabb. Az adó- és TB (!) befizetések elbliccelésének legnépszerűbb módja a fiktíven bejelentett munkabér. Ami egyébként nem csoda: ha egy cég egy forint fizetésemelést akar adni átlagbért kereső munkavállalójának, akkor további kb. 2 forintot kell befizetnie az államkasszába, így az 1 forintnyi emelés 3 forintjába kerül majd. A Magyar Nemzeti Bank 2007-es tanulmánya erről ezt írja: "A jövedelemadó-bevallások és az áfabefizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető." Lássuk egy kicsit részletesebben. Magyarországon több mint 1 millió adófizető minimálbérre vagy az alá van bejelentve. Ez az adózók 25%-a, ha az állami szférát levonjuk, akkor 30% 1. Évi 1 millió forint alá jelentve már 1,6 millió embert találunk (38% ill. 46%). A 4 fő alatti vállalkozásoknál a minimálbér alattiak aránya 70%. Az így eltitkolt adóalap kb milliárd Ft a CEMI tanulmánya szerint. A fiktíven alacsonyra jelentett bér nem csupán adó- és járulékelkerülést tesz lehetővé. Mivel a szociális támogatások nagy részét ez alapján ítélik oda, így az ilyen trükkel élők további juttatásokat vonnak el a ténylegesen rászorulók elől (pl. gázártámogatás, kollégiumi férőhely, szociális segély). 1.2 Mit lehet tenni? A válasz kézenfekvő: olyan adókat kell kivetni, amiket nehéz megkerülni, az adófizetők számára átláthatók, az adóhatóság számára pedig az adóalap könnyen ellenőrizhető. Az ilyen adók bevezetésével illetve növelésével szemben csökkenteni kell a visszaélésre csábító adónemek súlyát. A gyakorlatban ez a vagyoni és fogyasztási (zöld adókat is ideértve) adók súlyának növelése mellett a munkát terhelő adók súlyának csökkentését jelenti Kezdő lépések ( ) A munkát terhelő adók radikális csökkentése (és a rendszer egyszerűsítése) mellett növelni kell a jól működő adók arányát, elsősorban a fogyasztási adókra és a használati díjakra koncentrálva. Tehát: 1 forrás: 2007-es APEH jelentés 2

4 A munkát terhelő adók és járulékok teljes átalakítása: általános és nagy arányú csökkentés, jelentős egyszerűsítés. Gyermekek után járó adókedvezmények bevezetése. A gazdasági szervezeteket terhelő adók és járulékok összevonása, egyszerűsítése, a kivételek megszűntetése, egyenlő adózási feltételek biztosítása. Kis adók és járulékok megszüntetése. A fogyasztást terhelő adók (részben átmeneti) növelése, a rosszul működő regisztrációs adó kiiktatása mellett. Zöld adók és infrastruktúra-használati díjak bevezetése. SZJA-ból és nyereségadóból levonható, önbevallásos érték alapú ingatlanadó bevezetése, nyugdíjasoknak korrekcióval. A különféle vagyonhoz köthető illetékek eltörlése ezzel párhuzamosan. Vagyonadó jelleggel bevezetett érték alapú gépjárműadó, a különféle, gépjárműre kivetett terhek eltörlésével párhuzamosan. Ezzel a lépéssorral teljesen átalakul a személyi adók és járulékok rendszere anélkül, hogy költségcsökkentésre lenne szükség a kiadási oldalon. A mai elvonási szint az átlagbér feletti keresetrészre már 2/3 körül van, ez csökkenthető az ajánlott lépésekkel a bőven elviselhető 40% körüli szintre, és nem mellesleg a minimálbér terhelése is jelentősen csökken További lépések ( ) A további lépések során célszerű a kiadási oldalon is átalakítani egyes rendszereket. A kiadási oldalon mindent el kell követni a fenntarthatóság biztosítására: le kell építeni a külső függést konzerváló támogatásokat (pl. gázártámogatás), módosítani kell a jelenlegi trendek mellett nem tartható szociális rendszert, a mainál erősebben kell viszont támogatni az esélyegyenlőséget, a felemelkedés lehetőségét biztosító szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, közlekedés, Internet). Tovább kell egyszerűsíteni az adórendszert is, a fennmaradt kis adók, illetékek megszüntetésével ill. összevonásával, valamint a cégeknek juttatott közvetlen állami támogatások és kedvezmények eltörlésével. Az egyszerűsítés ki kell, hogy terjedjen az első körben meghagyott önkormányzati bevételek egy részének eltörlésére is, az önkormányzati funkciók újragondolása és fejkvóta alapú támogatása mellett. Az adórendszer központi célja a (legális) munka és a család támogatása, a túlzott fogyasztás és környezetterhelés csökkentése mellett. Amennyiben a vártnál jobban alakulnak a bevételek (pl. a fehéredési hatás miatt), az átmenetileg felemelt ÁFA kulcsot csökkenteni lehet, azonban elsőként célszerű az államadósságot rendezni. A javasolt lépések: Gázártámogatás és távhőtámogatás megszüntetése A segélyezési rendszer átalakítása, az átláthatóság növelése, egyszerűsítés, mindez a rászorultság elvének (valódi) alkalmazása mellett Fennmaradó kis adók és járulékok eltörlése A családi adózás bevezetését társadalmi vitára kell bocsátani 1.3 Mi várható ettől? A könnyebben beszedhető adók (pl. fogyasztási, vagyoni) arányának növelése a mai eltitkolt adóalap egy részét bevonja az adózásba, ezáltal igazságosabb közteherviselést eredményez. Így költségcsökkentés nélkül is lehetővé válik a kisebb adókulcsok alkalmazása, ezzel az adóterhelés csökkentése. 3

5 A lényegesen csökkenő munkaterhek a vázolt rendszerben elsősorban az átlagos jövedelmet (ma havi 150 ezer bruttó) keresőket segítik, de már a minimálbérre jelentett munkások esetében is növekszik a nettó bér. Amennyiben ráadásul a családban gyerekek is vannak, ez a növekedés nagyon jelentőssé válik. A lépések a magyar munkaerő versenyképességét jelentősen növelik, amit csak kis mértékben csökkent az egyéb adók emelése. A fogyasztási és vagyoni adók emelése nincs jelentős hatással a versenyképességre, a zöld adókkal és használati díjakkal pedig a fő cél az eddig is létező, csak meg nem fizetett költségek (externáliák) beárazása. Ilyen például a teherfuvarozókra kivetett úthasználati díj, amely csupán a valós költségek megfizetését jelenti. Ezzel a közúti fuvarozók versenyképessége nyilván csökken, de a díj üzenete éppen az, hogy egyetlen iparág sem nyerheti versenyképességét annak az árán, hogy a keletkező kárt az adófizetők fizetik meg. 1.4 A kezdő lépések pénzügyi egyenlege A vázolt intézkedések egyenlege az alábbi táblázatban látható (minden összeg milliárd Ft), részletek lásd a 2-3. fejezetben: Intézkedés Többlet- Bevétel- Egyenleg bevétel csökkenés Munkát terhelő adók és járulékok mai TB járulékok eltörlése (magán)nyugdíjpénztári befizetések új, fix egészségbiztosítási járulék egyéb járulékok eltörlése 345 SZJA átalakítása SZJA kedvezmények 350 Gazdasági szervezetek befizetései társasági nyereségadó EVA emelés 30%-ra 30 kis adók és illetékek eltörlése kb. 165 Fogyasztási adók ÁFA emelés 25%-ra 490 jövedéki adó 10%-os emelése 80 regisztrációs adó eltörlése 93 Vagyonadók illetékek eltörlése kb. 120 érték alapú ingatlanadó kb. 300 érték alapú gépjárműadó 100 Zöld adók és díjak kb kvóta alapú széndioxid-adó 300 teherforgalmi útdíj kb. 150 behajtási és parkolási díjak kb. 60 Összesen Nyugdíjemelés forrásigénye 3 4%-os különadóval együtt, kedvezmények levonása után 4 4%-os különadóval együtt 4

6 2. Hagyományos adónemek Az alábbiakban a pénzügyminisztérium honlapjáról letölthető táblázatok alapján kísérlem meg a válaszadást a fenti problémára. Ez alapján áttekintem az egyes nagy adónemeket, és megfogalmazom amennyiben változtatni szükséges a változtatás irányát és nagyságát. 2.1 A munkát terhelő adók és járulékok Ide tartozik elég sok minden, ez meglehetősen kaotikussá is teszi a helyzetet: személyi jövedelemadó (SZJA), társadalombiztosítási járulékok (nyugdíj, egészségügy), munkaerőpiaci járulékok (munkaadói, munkavállalói járulék ill. szakképzési hozzájárulás). Az átláthatóságot tovább nehezíti, hogy a fentiek egy része az egyszerű dolgozó számára láthatatlan, mivel az a bruttó bér fölé rakódó munkáltatói költség Társadalombiztosítási bevételek A TB bevételek jelentősége a költségvetésben kiemelkedő: a TB alapok járulékbevétele 2007-ben kb milliárd forint volt, ami a fogyasztási adókkal azonos nagyságrendet takar. Jelenleg a TB bevételek meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak meg. Nagyrészt a jövedelemeltitkolás (részletesen lásd a személyi jövedelemadónál), és a szűk adóalap miatt a terhek összességében rendkívül nagyok: a munkavállalót és a munkaadót terhelő részeket összeadva a nyugdíjjárulék nagysága a teljes munkáltatói költség (szuperbruttó bér) 20,6%-a (ebből 6% a magánnyugdíjpénztári járulék), az egészségbiztosítási járulék nagysága pedig 12,7%. Nyugdíjbefizetések A nyugdíjrendszerben célszerű lenne érzékeltetni, hogy a nyugdíjrendszer két lábon áll. Van egy felosztó-kirovó rész, ami annyit tesz, hogy a mai aktívak fizetik ki a mai nyugdíjasok nyugdíjának nagy részét. De van egy egyre jelentősebbé váló megtakarítási rész is. Hosszabb távon is számolni kell ennek a két lábnak az együttes létezésével, hiszen bármennyire is igazságosnak látszik a megtakarítási alapon működő nyugdíj, nem képes kezelni sem azt, hogy vannak, akik (hivatalosan) alig gyűjtenek pénzt a nyugdíjpénztári számlájukon, sem pedig azt, hogy egy gazdasági válság megsemmisítheti, vagy jelentősen csökkentheti az addigi megtakarításokat. A nyugdíjrendszerben tehát hosszú távon át kell állni a kimutatásokkal is erre. Kelleni fog egy alapnyugdíj, ami körülbelül a mindenkori nettó minimálbérrel (de még inkább a létminimummal 5 ) kell, hogy megegyezzen. Megjegyzendő, hogy ez az igazán szegény nyugdíjasok esetében növekedést jelentene a mai szinthez képest. Ennek a minimumnak a fedezetét a beszedett adókból kell állni az államnak. Ez tetszőleges adóbevétel lehet, a munkabérekre nem szabad a továbbiakban ezt teljes egészében ráterhelni. A másik pillérnek megfelelően a szuperbruttó bér 7%-a szolgálna arra, hogy a becsületesen bejelentett munkavállalók a minimálnyugdíj feletti nyugdíjat kapjanak. A 7% maradhat az állami nyugdíjpénztár kezelésében is, erről azonban virtuális számlát kell vezetni, ami ugyanúgy működik, mint a magánnyugdíjpénztári számla (lásd KDNP javaslat). Hogy ne kelljen évet ben ez a kettő nagyjából megegyezett (kb. 54 ezer Ft) 5

7 várni a rendszer beindulására, az elkövetkezendő átmeneti években-évtizedekben az új nyugdíjakat már az új szabállyal kell kiszámítani az ismert múltbéli bérek alapján, azaz egy virtuális pénzösszeget kell képezni, majd azt elosztani a nyugdíjas évekre. Egy 7%-os (szuperbruttóhoz képest) nyugdíjjárulékból mintegy 750 milliárd Ft-nyi bevétel származna a mai bevallott bértömeg alapján. Egészségbiztosítás Az egészségbiztosítási járulék csökkentésére más módot kell találni. Mivel az OEP által finanszírozott szolgáltatások azonos módon állnak rendelkezésre minden járulékfizetőnek, így célszerű lenne a járulékbefizetést is azonossá tenni, ahogy azt több tanulmány (például MNB, CEMI, Oriens) is javasolja. A szolidaritást és a progresszivitást az adórendszer az SZJA-n keresztül kell, hogy érvényre jutassa, egy biztosítás alapú(nak látszó) szolgáltatásnál nem védhető az, hogy azonos minőségért teljesen eltérő árat szabjanak a biztosított anyagi helyzete szerint. Ezek alapján például a BKV bérlet is függhetne az utas jövedelmétől. A biztosítás igazán korrekt úgy lenne, ha abba beáraznák a valódi egészségügyi kockázatokat, például a káros szenvedélyeket, ez azonban rövidtávon vállalhatatlan terheket róna egyes népcsoportokra. Hogy a minimálbér ne legyen a mainál jobban terhelve, túlzottan magas nem lehet ez a fix összeg. 10 ezer Ft megfizettetését vállalni lehet, ez a kötelezően fizetendő 10 ezer Ft a feltétele lenne a TAJ kártya érvényességének. Érvénytelen TAJ kártya esetén az ellátás teljes költségét a betegnek kell megtéríteni, háziorvosnál pedig a beteg vizitdíjat köteles fizetni. A rendszer így már igazságos: senki nem fizet kétszer ugyanazért a szolgáltatásért, szemben a régi MSZP/SZDSZ koncepcióval (TB + vizitdíj). Vizitdíj megfizetése vagy érvényes TAJ kártya nélkül csak életmentő beavatkozás lenne végezhető. Az állam az egészségbiztosítási díj megfizetése alól mentességet ad a 14 év alatti gyermekeknek, a tanulóknak, és a gyermek 2 éves koráig a vele otthon maradó szülőnek. A nyugdíjasok mentesség helyett egyszeri, differenciált nyugdíjemelést kapnának: a létminimum alatti nyugdíjak esetében 12 ezer Ft-ot, a létminimum kétszerese feletti nyugdíjak esetén semmit, közte folyamatosan csökkenő mértékű emelést A fenti nyugdíjemeléssel kissé korrigálni lehetne a hatalmas és nem indokolható különbségeket az egyes nyugdíjasok között. A TAJ kártya díját a mindenkori munkaadó, a nyugdíjfolyósító intézet, vagy a segélyt folyósító szervezet kifizetés előtt levonja. Akinek a fenti módon nincs semmilyen jövedelme, de nem gyerek vagy tanuló, annak saját magának kell gondoskodni a befizetésről. A fent leírt módon az EB kártyáért mintegy 7,5 millió állampolgárnak kell fizetni, ebből évente 900 milliárd Ft bevétel származik. A nyugdíjemelés szükséglete körülbelül 200 milliárd Ft (a maximum azaz minden nyugdíjasnak 12 ezer Ft-os emelés 380 milliárd lenne). Egyéb járulékok A munkaadói, munkavállalói járulék illetve a szakképzési hozzájárulás tartoznak ide. Ezek ma a munkaerőpiaci alapot gazdagítják kb. 350 mrd Ft értékben. Eltörlésük az adóegyszerűsítés miatt mindenképp szükséges. 6

8 2.1.2 Személyi jövedelemadó Jelenleg itt figyelhető meg a leginkább a közteherviselés torzulása: a fiktíven alacsony bérre bejelentés általános tendencia, így 2004-ben az adózók 44%-a által befizetett SZJA csupán 2%-a volt az összesnek. Ezzel szemben a legmagasabb bérre bejelentett 10% fizette az SZJA 60%-át. A helyzet 2007-ben sem volt sokkal jobb, bár minimális javulás látszik. Mint a legkönnyebben kijátszható adófajta, az SZJA a leginkább érett a változtatásra. Ez főleg csökkentést takar, ám fel kell vetni a minimálbér adómentességének feladását is. Az általános csökkentés mellett óriási szükség van az SZJA egyszerűsítésére is, amely leginkább a mára túlságosan elburjánzott kedvezményrendszer felszámolását jelenti. A jelenlegi komolyabban vehető trendek az egykulcsos SZJA, a családi adózás és a szuperbruttósítás: Egykulcsos SZJA: szinte az összes velünk versenyben álló új EU tag alkalmazza, jellemzően sikerrel. Elvileg igazságosabb egy progresszív (többkulcsos) rendszer, de a mai adómorál mellett ez sajnos inkább fordítva igaz. Egy progresszív rendszer azonban hosszabb távon igazságosabb, feltéve, hogy a kulcsok és a sávhatárok korrekt módon vannak beállítva (a mai SZJA nem ilyen), az adóhatóság pedig korrekt módon végzi a csalók felderítését és megbüntetését. Családi adózás: Főleg fejlettebb államok próbálkoznak vele, a szakmában nem egységes a megítélése. Negatívumai között főleg bonyolultságát említik, valamint azt, hogy az egykeresős családmodellt ösztönzi. Pozitívuma, hogy igazságos, családbarát, és bevallott jövedelemmel járó munkára ösztönöz. Kompromisszumos javaslat a gyermekek után járó erőteljes adókedvezmény. Szuperbruttósítás: Az átláthatóság irányába tett lépés, a munkáltató teljes bérköltsége láthatóvá válik a dolgozó számára. Ez ma Magyarországon kb. a bruttó bér 4/3-a. A különböző adók így átláthatóbban számíthatók. A vázolt járulékcsökkentések és a fix összegű egészségbiztosítási járulék miatt az SZJA egykulcsossága már nem vállalható, hiszen a szolidaritási elemet is biztosítani kell az adórendszerben. A progresszív adózást megőrizve, de a munkavállalók nagy részének biztosítva a kevés kulcshoz fűződő előnyöket egy 3 kulcsos, szuperbruttó alapján kalkulált SZJA rendszer javasolt: 1. Alsó kulcs: Havi 100 ezer forint szuperbruttó bér (ez kb. a 2009-re tervezett minimálbér) alatt 16% ezer forintig (kb. 380 ezer Ft bruttónak felel meg) 32%, majd 3. az e feletti részre 48% Az így keletkező SZJA bevétel a mai adómorállal 6 számolva kb milliárd forint. Amennyiben a szlovákiaihoz hasonló fehéredés történik, a bevételek a 3500 milliárd forintot is elérhetik. A külön adózó jövedelmek A mai rendszer hibája, hogy a külön adózó jövedelmek után nem kell TB-t fizetni, így az ilyen módon szerzett jövedelmek összességében sokkal kisebb adóterhet viselnek. Ez az új rendszerrel megjavul automatikusan, hiszen a TAJ kártya költségét mindenki fizeti függetlenül attól, honnét szerzi a jövedelmét, a nyugdíjbefizetéseknek pedig csak az a része marad így el, amellyel az illető a minimálnyugdíj feletti részt biztosítaná, tehát a be nem fizetéssel lényegében csak saját magát 6 Azaz az APEH által kiadott statisztikai adatok alapján számolva 7

9 károsítja. A külön adózó jövedelmek tehát első körben megtarthatók mai formájukban, azonban az egyszerűsítés miatt egy egységes kulcs alkalmazását meg lehet fontolni. Az éves bevétel (kb. 200 milliárd Ft) nagyságrendileg nem változik. Hosszabb távon célszerű az ilyen módon szerzett jövedelmeket is az egységes SZJA alapba vonni. SZJA kedvezmények A kedvezmények gyakorlatilag két tételre szűkülnek: a gyermekek utáni adókedvezményre és az ingatlanadó miatt levonható kedvezményre (ez utóbbi az ingatlanadó bevezetésével egy időben vezetendő be, részletesen ott tárgyalva). A gyermekek utáni adókedvezmény mértéke gyermekenként 20 ezer forint havonta. A gyermekek utáni adókedvezmény a fent vázolt rendszerben nem csupán a "gazdagok" által kihasználható privilégium, hiszen már a minimálbér is adózik annyit, ahol a kedvezmény kihasználható. A gyermekek után járó adókedvezmény nagysága kb. 500 milliárd Ft lenne, ha minden gyermek 7 után igénybe lehetne venni, azonban az alacsony (vagy alacsonyra jelentett) jövedelmek és több nevelt gyermek esetében ez nem lehetséges, így a végösszeg kb. 350 milliárd Ft Az új rendszer hatása a jövedelemre Az új rendszer már a minimálbér szintjén is nettóbér növekedést idéz elő (+7000 Ft), majd egyre nagyobb mértékben tér el az új adóterhelés a jelenlegitől, hiszen míg jelenleg az átlagbérre már hatalmas terhek rakódnak, az új rendszerben az adóterhelés itt 35% körüli van, majd enyhén növekszik a felső kulcsig. Az új rendszer a magasabb jövedelmek esetében is beéri 50% körüli elvonással, szemben a mai 2/3 körüli aránnyal. Látszólag tehát az alacsonyabb bérűek járnak kevésbé jól az új rendszerrel. Azonban észre kell venni két dolgot is. Egyrészt a munkaadók hogy terheik csökkenjenek vélhetően csökkentik majd a munkavállalók bruttó fizetését (hiszen a nettó így is bőségesen nőni fog), vagyis elosztják az adómérséklésből származó hasznot a béralku során. Ezt azonban nem tehetik meg a minimálbérre bejelentett munkavállalók esetében, vagyis az alacsony bérűek fizetése valóban radikálisan nőni fog a járulékcsökkentés hatására, míg a magasabb jövedelműeknél ez a növekedés a béralku függvénye is. Hozzá kell tenni, hogy az új adórendszer miatt nem szükséges a minimálbér további emelése, hiszen a nettó minimálbér (65 ezer Ft) így már jelentősen meg fogja haladni a létminimumot. Továbbá figyelembe kell az is venni, hogy a fenti számok még nem tartalmazzák az adókedvezményt, amit az új rendszerben nem csupán a tehetősek, de az alacsony béren dolgozók is ki tudnak használni. Az 1 gyereket nevelő minimálbéres család esetén például már Ft havi nettó jövedelemről beszélünk, azaz +15%-ról, az adóterhelés itt csak 23%. 2 gyerek esetén az adóterhelés 20% alá csökken. Az új modell így egyszerre segít két fontos területen: ösztönzi a segély helyetti munkába állást, és hatványozottan segíti a gyermeket nevelő munkavállalókat. Ma mindkét területen óriási kihívásokkal küszködik a magyar adórendszer. 7 A 15 év alattiak és a közoktatásban tanulók száma kb. 2 millió 8

10 Bruttó bér Mai nettó bér Új nettó család 2 gyerekkel (+39%) (+42%) (+47%) (+63%) (+48%) 1. Táblázat A nettó bérek összevetése néhány esetben 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ábra Az adóék változása (összes adó és járulék a munkáltató összes költségéhez viszonyítva) régi adóék új adóék 1 gyerekkel 2 gyerekkel 3 gyerekkel A gyermekek után járó adókedvezmény hatása a dolgozó szegények és az alsó középosztály esetében igazán jelentős. Egy felső középosztálybeli fizetés adójának teljes leírására már irreálisan magas gyerekszám mellett van csak lehetőség, az igazán sokat keresők esetében pedig a kedvezmény a befizetendő adó töredéke csupán. Tehát az adóterhelés 14% és kb. 50% között változik bejelentett bértől és gyerekszámtól függően. A mai kb %-hoz képest ez jelentős csökkenést jelent minden bérszinten. 9

11 2.2 Gazdálkodó szervezetek befizetései A gazdasági társaságoktól 2007-ben kb milliárd forint bevétele származott az államnak. Ennek legnagyobb része a társasági nyereségadó (510 mrd Ft) és az ehhez szorosan köthető, 2006-ban bevezetett különadó (179 mrd Ft). Megemlítendő még az EVA (153 mrd) és a játékadó (71 mrd) is. A zöld adók ma jelentéktelen bevételt hoznak csupán. Itt a fő cél az egyszerűség, az átláthatóság megteremtése, és a zöld adók arányának nagyságrendi növelése Társasági Nyereségadó és különadó A társasági nyereségadó adóalapja a gazdasági szervezetek nyeresége, kulcsa elvileg 16%, ám a sok kedvezmény és adóalap csökkentő tétel miatt a tényleges befizetések a vállalatok adózás előtti nyereségének 8 csupán 10%-át tették ki 2007-ben. Az így befolyó bevétel mintegy 510 milliárd Ft volt. A társas vállalkozások különadójának alapja szintén a vállalati nyereség, kulcsa 4%, ennek számítási módja kevesebb módosító tételt enged meg. A nyereségadó alapját csökkentő és növelő tételeket (az elhatárolt veszteség és az iparűzési, majd az ezt felváltó ingatlanadó leírhatóságán kívül) el kell törölni. A mai rendszer feleslegesen bonyolult és átláthatatlan, a kedvezmények túlságosan sokrétűek. Az egyedi kedvezmények is eltörlendők versenytorzító hatásuk miatt, továbbá a nyereségadót fel kell emelni a környező országokban tapasztalható szintre. Ez nem jelent mást, mint a különadó beolvasztását a társasági adóba. Ezzel a lépéssel az ország versenyképessége nem csökken, jobban mondva az egyéb intézkedések versenyképesség fokozó hatását ez a lépés nem mérsékli. Egy egységes, mindenkire vonatkozó, 20%-os nyereségadó körülbelül 1000 milliárd Ft bevételt jelentene, szemben a mai, két oldalról befolyó 700 milliárdhoz képest. A munkaerő költségek drasztikus esése miatt a vállalatok a fenti 300 milliárd Ft többletterhet képesek lesznek kigazdálkodni. Ehhez természetesen kell az, hogy a munkaadók és munkavállalók az adótartam csökkenését elosszák egymás között a béralku során. Erre csupán abban az esetben nincs mód, ha a munkaadó jellemzően minimálbéren (vagy arra bejelentve) foglalkoztatja munkavállalóit Környezetterhelési díj és energia-adó Jelenleg a gyakorlatilag értelmetlen adófajták táborát gyarapítja a környezetterhelési díj és az energia-adó, holott a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésének egyik lehetséges forrása a zöld adók térnyerése. A környezetterhelési díj jelentős (4-5-szörös) emelésére van szükség (jelenleg 8 mrd Ft az éves bevétel), egyrészt, hogy a bevételek elérjék azt a szintet, ahol a díjat egyáltalán érdemes beszedni, másrészt, hogy a cégeknek már érdemes legyen számolniuk ezzel a tétellel is. Ez történhet az adónem teljes átdolgozása mellett, a fő cél, hogy a valódi környezetterhelést a mainál sokkal erősebben sújtsa az állam. A jelentéktelen nagyságú energiaadót el kell törölni, helyette ki kell vetni a valós szennyezés alapján fizetett széndioxid-adót, ami már nem elsősorban vállalati adónem lesz. 8 APEH adatok szerint az adózás előtti nyereség 5941 mrd Ft, a veszteség 980 mrd Ft volt 2007-ben 10

12 2.2.3 Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) Az EVA jelenleg is irreálisan alacsony szintjét (az adóalap a bruttó bevétel, a kulcs 25%) érdemes tovább emelni, főleg az ÁFA felső kulcsának emelése esetén. Ennek az emelésnek a szerepe azonban nem számottevő (+30 mrd Ft), mivel a 2007-ben 150 mrd Ft bevételt generáló adó nem tartozik a jelentősek közé. Hosszabb távon az EVA megszüntetése is felmerülhet, amennyiben a társasági adók és a munkát terhelő adók egyszerűsítése beváltja a hozzájuk fűzött reményeket Egyéb társasági befizetések Rövidtávon az önkormányzati szféra átszervezéséig meg kell tartani az iparűzési adót, hosszabb távon lehetőség szerint ez eltörölhető. Változatlan formában tartandó meg a speciális adók közül a bányajáradék és a játékadó, eltörlendő az összes kisebb, vállalatokat sújtó teher (adók, illetékek). A kis adók és illetékek (a költségvetési soron: energiaadó, hitelintézeti különadó és járadék, egyéb befizetések és központosított bevételek) eltörlése kb. 165 milliárd Ft bevételtől fosztja meg az államot. 11

13 2.3 Fogyasztási adók A legstabilabb és nagy bevételt (kb milliárd forint) generáló adónemek a fogyasztáshoz köthetőek. Ezek az adónemek közelebbről az általános forgalmi adó (ÁFA), a jövedéki adó és a regisztrációs adó Általános Forgalmi Adó (ÁFA) 2007-ben az ÁFA bevétel kis híján 2000 milliárd forint volt, ennek nagy része (99%) a felső kulcsba tartozó termékek után keletkezett. A felső kulcs alapján beszedett ÁFA mennyisége így kb milliárd forint. Az ÁFA elkerülése bár az ÁFA csalással lebukott vállalkozók történetei mindennaposak lényegesen kevésbé nőtte ki magát népi sporttá, mint az SZJA elkerülés, erre ugyanis csak valódi feketegazdasági eszközökkel van mód. Emiatt többletforrások biztosítására alkalmas az ÁFA kulcsok visszaemelése. A felső kulcs 20-ról 25%-ra emelése a fentiek alapján körülbelül 490 milliárd Ft többletforrást generálna. Tenné mindezt a versenyképességre nagyjából semleges módon. Ehhez természetesen el kell ismerni, hogy komoly hiba volt a 2006-os választások előtti ÁFA csökkentés, amelyet tetézett, hogy a választásokat követő megszorítások főleg a béreket terhelő adók és járulékok növelésében öltöttek testet, ezáltal tovább csökkentve a versenyképességet. A lépésnek egyetlen kockázata van: a bevezetéssel egyszeri inflációs hatásnak tesszük ki a gazdaságot. A mai helyzetben azonban amikor az ország adósság-spirálba kerülése a tét nem ez a legnagyobb problémánk Jövedéki és regisztrációs adó A jövedéki adóból jelenleg kb. 820 milliárd forint bevétele van az államnak, kismértékű (10%-os) emelése a befizetési hajlandóságot várhatóan nem rontja, a bevételeket ellenben 80 milliárd forinttal növeli. Egy ilyen lépés inflációs és versenyképességgel kapcsolatos hatása elhanyagolható. El kell továbbá törölni a jövedéki adó visszaigényelhetőségét (vasút, részben mezőgazdaság), hiszen ez a felesleges bürokrácia mellett torzítja a piaci versenyt. A visszaigényelhetőség eltörlésének hatásaival adatok híján egyelőre nem számolunk. A regisztrációs adóból származó bevétel 93 mrd Ft, ezt az adónemet célszerű eltörölni, ha nem akarjuk tovább erősíteni a szlovák autókereskedőket, és éltetni a kiskapukat kereső ügyeskedőket. Ehelyett célszerű a gépjárműadózás egyszerűbb formáját megalkotni, erről részletesen a vagyonadónál lesz szó. 12

14 2.4 Vagyonadók Jelenleg különféle illetékeken kívül nálunk nem jellemző a vagyon adóztatása. A munkát terhelő adók radikális csökkentése azonban nem termelhető ki csupán fogyasztási adók segítségével, ráadásul a fogyasztási adók növelése erősebben sújtja a szegényebb rétegeket. A megoldás a vagyon alapú adók bevezetése Magánszemélyek által fizetendő illetékek Megfelelő vagyonadó mellett minden vagyonszerzéshez és örökösödéshez kapcsolódó illeték el kell, hogy legyen törölve. Az így kieső bevétel kb. 120 milliárd forint Érték alapú Ingatlanadó Ez a ma még nem létező adónem a vagyoni adók súlyának növelését célozza. Javasolt mértéke az ingatlan értékének 1%-a évente. Az érték meghatározását legegyszerűbben önbevallásos alapon lehet megoldani. A tulajdonosok persze érdekeltek lesznek a valóságosnál alacsonyabb érték bevallásában, ezt azonban több módon is meg lehet akadályozni: 1.) a bevallott áron elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot, valamint 2.) amennyiben az ingatlan eladásra kerül, a valós eladási ár és a bevallott ár különbsége után az összegzett ingatlanadót meg kell fizetni (tehát ha 5 évet volt az alulbecslő tulajdonosnál az ingatlan, akkor a difi 5%-át). Ezzel elkerülhető a költséges értékbecslési procedúra. Természetesen többféle korrekcióra is szükség van az ingatlanadó igazságossága érdekében. Az első korrekció az SZJA-ból való levonhatóság, amely az új SZJA rendszerben sokkal nagyobb szabadságot ad, hiszen már a minimálbér után keletkező SZJA kötelezettség (16 ezer Ft) is elegendő lenne egy 16 milliós ingatlan adójának teljes fedezésére. Az SZJA-ból levonható ingatlanadó lényegében csak azokat érinti rendkívül negatívan, akik jövedelmi helyzetükkel nem magyarázható ingatlannal rendelkeznek. Ez a csoport gyakorlatilag két részből áll: az örökséggel, vagy tanácsi ingatlan megvásárlásával nagy értéket szerző, átlagos, vagy az alatti jövedelemmel rendelkezőkből, illetve a jövedelmüket fiktíven alacsonyra jelentő, vagy teljesen feketén szerző, a közteherviselésből eddig részt nem vevő személyekből. A második csoportot gyakorlatilag az adócsalók alkotják, akik mondhatni rászolgáltak az ingatlanadóra, hiszen jövedelmüket ezidáig nagyrészt a közösség rovására szerezték. Ezt az előnyt a közösség nehezen képes kiegyenlíteni a jelenlegi rendszerben, hiszen bár a vagyonosodási vizsgálatok ezt célozzák, azok korlátozott száma és a korrupció lehetősége ezt a szerepet nehézkessé teszik. Erre a kiegyenlítésre az ingatlanadó meglehetősen jó lehetőséget ad. Az első csoport helyzete kérdésesebb, bár lényegében a szerencse megadóztatásáról beszélünk. Hogy elkerülhető legyen szegény, de értékes ingatlanban élő emberek költözésre kényszerítése, második korrekcióként az ingatlanadóval együtt be kell vezetni, hogy amennyiben hátralék keletkezik, azt az adóhivatal ráterhelhesse az ingatlanra. Ennek a lépésnek együtt kell járnia egy vagyonosodási vizsgálattal, hiszen ahol lehetséges, ott az adót be kell hajtani, az ingatlanra terhelés valóban csak indokolt esetben lehetne engedélyezett megoldás. Amennyiben a ráterhelt adó mértéke eléri az ingatlan értékének 30%-át, az ingatlan árverezésre kerül. Ez legrosszabb esetben is 30 év alatt következik csak be, valószínűtlen, hogy ennyi idő alatt ne találjon megoldást a tulajdonos az adó legalább részleges befizetésére. 13

15 További problémát vet fel a nyugdíjasok helyzete, hiszen többségük adózott jövedelemmel nem rendelkezik. Részükre meg kell tehát állapítani egy adómentes korlátot, hogy elkerülhető legyen az ő indokolatlan terhelésük. A 10 millió forintos értékhatár (csak az e feletti rész adózik) a legtöbb sérelmet orvosolja. Az ennél lényegesen értékesebb ingatlant birtokló idős emberek vagy az előző módszerrel (ráterhelés kérése), vagy az örökösök segítségével, vagy a már széles körben elterjedt életjáradék programokkal oldhatják meg az adó jelentette problémát. Még egy érdekes problémakör van, mégpedig a forgalomképtelen, tehát értéktelen ingatlant tulajdonlók helyzete. A jellemzően az ország leszakadó régióiban található ingatlanoknak már az értékelése is problémás, de az itt élő, hátrányos helyzetű népességtől az adó behajtása szinte lehetetlen, hacsak a segélyből azonnal le nem vonja a hatóság. A probléma épp a nagyon kis forgalmi érték miatt valójában nem jelentős: a maximum 1-2 millió forintot érő házak esetében ez az adónem havi szinten 1-2 ezer forintot jelent. Tehát a javaslat a fentiek alapján 1%-os, SZJA-ból levonható, nyugdíjasokra 10 millió forint értékhatárig nem vonatkozó, az ingatlanra ráterhelhető ingatlanadóról szól, amellyel körülbelül 200 milliárd Ft bevétel generálható (az SZJA bevételek csökkenését is beleszámítva) Érték alapú Ingatlanadó cégek részére Az ügyeskedést kiszűrendő célszerű az ingatlanadót a cégek által tulajdonolt ingatlanokra is kiterjeszteni. Ipari ingatlannál ez felvet egy kis bizonytalanságot (az egyedi ingatlanok értékbecslése nem könnyű), de a legtöbb céges ingatlan szerencsére nem ilyen. A cégek tulajdonában lévő lakások, irodák és üzlethelységek értéke viszonylag nagy pontossággal megbecsülhető. Az SZJA-ból való levonhatóság analógiájaként a céges ingatlanadó levonható lehet a Társasági Nyereségadóból, így ösztönzi a cégeket arra, hogy a nyereséget ne, vagy kevésbé titkolják el. Összege nehezebben számszerűsíthető, de a 100 milliárd forint megfelelően konzervatív alsó becslés Érték alapú gépjárműadó A gépjárművek adóztatása ma teljesen ésszerűtlen és kaotikus. A sokféle, nagyságát tekintve nem jelentős adó és illeték (pl. súlyadó, regisztrációs adó, átírási illeték) adminisztrációs terhe feleslegesen magas. Ezek megszüntetése mellett szükség van egy érték alapú, környezetvédelmi besorolással módosítható adófajta bevezetésére, amelynek alapja a gépjármű piaci értéke, mértéke 2-3%, és egységesen vonatkozik a magánszemélyek és cégek által használ gépjárművekre is. A hazai járműállomány értéke 4-5 ezer milliárd Ft, ennek 2%-a kb. 100 milliárd forint bevételt jelent. Az adóalap nagysága egyszerűen látható, az adó beszedése szintén nem igényel bonyolult megoldásokat, ráadásul egy ilyen adónem igazságos: a luxusautóval rendelkezőket erősen (15 milliós kocsi esetében az éves adó 300 ezer Ft), míg a szegény autósokat alig sújtja (egy 300 ezres autó adója évi 6 ezer Ft). Érdemes még finomítani a díjat környezetvédelmi szempontok alapján, például teljesítmény alapon meg lehet határozni a következő kategóriákat: -100 LE (-25%), LE (-), LE (+25%), 300- LE (+50%). A hibrid járművek kaphatnak 50%-os kedvezményt, stb. 14

16 3. Új típusú adók és díjak, egyéb változások 3.1 Zöld adók, láthatatlan károk megfizettetése Vannak láthatatlan költségek, amelyeket ma nem fizet meg senki, aki az adott közjószágot használja. Akik ezt meg tudják tenni, azok hasznot húznak az adófizetőkből, versenyelőnyükért tehát mindenki fizet. A fizetség lehet pénzbeli, de lehet elszenvedett kár is, lényegében mindegy. A leggyakoribb ilyen helyzet a környezet és infrastruktúra ingyenes (vagy olcsó) használata. Ahol ilyen helyzetet azonosítani lehet, ott az államnak nemhogy lehetősége van, de erősen javasolt is fellépni Kvóta alapú széndioxid-adó A kvóta alapú széndioxid-adó kivetése vagy a teljes körű fosszilis kvóta rendszerének hazai alkalmazása több előnnyel is jár. A növekvő árak a takarékossági intézkedéseket megtérülővé teszik, ezáltal csökken az orosz gáztól és a hektikus ármozgású olajtól való függőségünk, valamint az így felszabaduló kvótát értékesíthetjük az EU-ban, vagy a világpiacon, a bevételekkel pedig további takarékossági intézkedéseket finanszírozhatunk. A mai rendszer, ahol a szennyezők egy része egyáltalán nem fizet, más része pedig ingyenesen kapja a kvótát, és csak annak túllépéséért kell fizetni, nem ösztönöz elég erősen takarékosságra. Egy évben Magyarország kb. 80 millió tonna CO2-t bocsát ki (ebből ma kvótaköteles 30 millió). A piacon 1 kvóta (1 tonna CO2) ára euró, így az ebből származó adóbevétel kb. 300 milliárd Ft. Ez az adónem egyszerű és nehezen megkerülhető: szenet, olajat és gázt kevesen bányásznak, vagy importálnak. Az államnak tehát csupán néhány nagy piaci szereplővel kell kapcsolatban lennie, az adó hatása pedig ezeken a cégeken (pl. MOL) keresztül szétterül a gazdaságban. A CO2 adó (vagy kvóta) hatása természetesen látszani fog az energiaárakban is. 1 liter benzin és 1 köbméter gáz kb. 7 Ft-tal, 1 mázsa szén kb Ft-tal fog drágulni. A szén drágulása erőteljes (kb. 30%) lesz, de még így is a legolcsóbb fűtőanyagok közé fog tartozni. A gáz és a benzin/gázolaj drágulása ehhez képest elenyésző, 2-5%. Az energia várható drágulása minimális inflációt gerjeszt Teherforgalmi útdíj Nyugat Európában már számos helyen felfigyeltek arra a tényre, hogy az úthálózatot a tengelyterheléssel nem egyenes arányban, hanem hatványozottan rongálják a különféle járművek. Így egyetlen kamion rongálóereje több tízezer személygépkocsiénak felel meg. Az úthálózatot ma javarészt adókból tartjuk fent, tehát a fent vázoltak miatt ma még az autóval nem rendelkező adófizető is fizeti a kamionos versenyképességét. A megoldás a kilométer- és tömegfüggő útdíj használata. Ma névleges díj van csupán érvényben, napi 3000 Ft megfizetése mellett tetszőlegesen nagy utat lehet megtenni az ország útjain a 15

17 teherfuvarozóknak. A díjat 4-5 Ft/tkm-ben megszabva kb milliárd Ft bevételre lehet szert tenni, ebből levonandó a mai kb. 20 milliárdnyi bevétel. Ezzel nem utolsósorban ösztönözni lehet a vasúti teherszállítást, és a kombinált szállítás elterjedését is, hiszen jelenleg a közúttal szemben a vasúti teherszállítók az infrastruktúra használatának teljes költségét megfizetik. A lépés tehát egyenlő esélyeket teremt a fuvarozásban a különböző ágazatok között Behajtási (dugó-) díj 9 és parkolási díjak Budapesten mindenképp bevezetendő, de a nagyobb városokban is megfontolandó tétel a behajtási díj, más néven dugódíj. Az élhető város és a fenntartható városi közlekedés egyik alap pilléréről van szó, aminek gazdasági alapja 10, hogy a dugók a szűkös erőforrások (városi utak) ingyenessége miatt alakulnak ki, ezek a dugók pedig számos láthatatlan költséget okoznak: légszennyezés, zaj, időkiesés, városképrombolás. A behajtási díjnak nem célja minden láthatatlan költség felszámolása, a cél, hogy a díj miatt elmaradó gépkocsik alól felszabaduljon a város, így a láthatatlan költségek is csökkennek, emellett pedig a mégis behajtóktól bevételre lehet szert tenni. Az így nyert bevételt vissza lehet forgatni a városi közlekedésbe és infrastruktúrába, hogy a fent említett láthatatlan költségeket tovább csökkentsük. A behajtási díj tehát igazságot tesz a belvárosban lakó, a láthatatlan károkat leginkább elszenvedők és az autózás miatt a károkat okozók között, mégha nem is törekedhet a teljes károkozás megszüntetésére. A díjbevétel nagysága a zónahatároktól és a díj mértékétől függően erőteljesen változhat, de egy átlagos esetben is elérheti az 50 milliárd Ft-ot. A parkolási díjnak szintén szerepe van a túlterhelt területek tehermentesítésében. Budapesten emelése mindenképp indokolt 11, valamint a helyzet normalizálására is szükség van (visszaélések, elfolyó bevételek, stb.). Egy ilyen lépéssorozat körülbelül 10 milliárd Ft többletbevételt generálhat. Ezt és a dugódíj által generált jövedelmet természetesen nyilvános alapként kell kezelni, amelyből a városok és vonzáskörzetük közlekedését kell fejleszteni Gépjármű használati díj (balesetfedezeti díj) Az egyéni közlekedéshez köthetően 2007-ben 1232 haláleset, valamint 8000 súlyos és könnyű sérüléssel járó baleset történt. A vagyoni károkra a kötelező felelősségbiztosítás fedezetet nyújt, de az említett személyi károk az egyéni közlekedés láthatatlan költségei közé tartoznak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) értékelési útmutatót dolgozott ki a közösségi közlekedési beruházások értékeléséhez. Ebben szerepel a fenti baleseti tételek számszerűsítése (260, 18 és 1,3 millió Ft). Így kiszámítható, hogy évente 490 milliárd Ft költséget okoznak az egyéni közlekedés miatt bekövetkező balesetek. Jogos igény, hogy a nemzetgazdaságot így érő károknak legalább egy részét megfizesse a tényleges haszonélvező, tehát az autós társadalom. A baleseti díj tehát nem más, mint az egyéni közlekedés miatt a társadalmat ért károk egy (kis) részének megfizettetése a károkat okozó réteggel. 9 Hatékony közlekedés-menedzsment Budapesten (Városkutatás Kft., Tosics-Ekés-Gertheis-Pongrácz) 10 Részletesen lásd: (Közgazdasági Szemle, Erhart) 11 Parking Kft.: Budapesti Parkolási Koncepció

18 A fenti díj az előző fejezetben vázolt érték alapú gépjármű adóval együtt túlzott terhet jelentene, így csak az egyik megoldás vezethető be. Mivel a vagyonadó jóval igazságosabb közteherviselési szempontból, így azt kell bevezetni. Emellett rövidtávon azt kell elérni, hogy a kötelező felelősségbiztosítás minden érintett fél gyógyításának és rehabilitációjának teljes költségét fedezze a táppénzt beleértve. Ez még nem fedezi a munkából való átmeneti vagy végleges kiesés következtében előálló gazdasági kárt, de első lépésnek megfelelő. Hosszabb távon célszerű a két típusú elv (vagyonadó, károkozástól függő adó) kombinálása a kötelező felelősségbiztosítás bónusz-malusz rendszere alapján, azaz a vagyonadót nem csupán a környezetvédelmi jellegű tételek (lásd előző fejezet), de a bónusz-malusz fokozat is módosítaná a KGFB számításnál kicsit egyszerűbb módon (pl. B5-10: -25%, B0-4: -, M1/2/3/4: +25/50/75/100%). Ez a két módosító tétel még nem megfoghatatlanul bonyolult, és így minden lényegesebb módosító tétel bevonható egyetlen adóba. 3.2 További tételek A további tételek (pl. költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok) a kiadási oldal átszabásával együtt kezelendők, jelen tanulmány kereteibe ez nem fér bele. 3.3 Tartalékok a rendszerben Szükséges valamennyi tartalékot képezni a rendszerben, hiszen előre nehezen látható kockázatokkal jár egy-egy új adónem bevezetése. Például nehéz felmérni az adó behajtásához szükséges apparátus többletköltségét. A pénzügyi egyenleg kb. 300 milliárd Ft bevételtöbbletet mutat. Ez arra enged következtetni, hogy amennyiben minden új adó és díj sikeresen bevezetésre került, az ÁFA emelés nagy részét vissza lehet vonni, vagy további kedvezményeket lehet adni a munkát terhelő adókból. Ez utóbbi lehet például a családi adózás bevezetése, amely várhatóan, de előre nehezen számszerűsíthető módon csökkenti majd a bevételeket, ez a csökkenés azonban majdnem biztosan nem éri el a 650 milliárd Ft-ot (a gyermekek után járó adókedvezmény automatikusan megszűnik beépül az adóalapba, ami a 300 milliárdon felül további kb. 350 milliárdos tartalékot jelent) További tartalékként említhető, hogy a minimálbérre is kiterjesztett adókedvezmények miatt a második lépésben valószínűleg csökkenthető a szociális segélyek szintje, bár első körben nem célszerű hozzányúlni ehhez a rendszerhez is. Újabb néhány tízmilliárdos tartalékot jelent a bányajáradék emelésének lehetősége. A nyersanyagok világpiaci árrobbanása miatt ez a lépés egyébként is könnyen indokolható. 17

19 3.4 A második kör ( ) intézkedéseinek vázlata A második kör tovább kell, hogy erősítse a fenntarthatóságot, az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget. Így a lépések három fő területe a káros támogatások eltörlése, a fennmaradó kis adók és járulékok megszüntetése és a támogatások átgondolása Fenntarthatóság, energiafüggőségünk csökkentése A zöld adók megjelenése, és alapvetően a fenntarthatóságra törekvés szükségessé teszi, hogy az energiapiacon teljesen felszámoljuk a különféle pazarlásra ösztönző támogatásokat. Meg kell szüntetni a gázár- és távhő támogatást, illetve a jövedéki adó visszaigénylésének lehetőségét (jelenleg a vasút és részben a mezőgazdaság élhet ezzel). Az energiaadókkal növelt rezsiköltség több családnak is gondot okozhat, így a lakásfenntartási támogatás kiterjesztése szükséges Kis adók és járulékok eltörlése Egy átlátható adórendszer adónemenként néhány nagy adót tartalmazhat. Emiatt az átalakítás második lépésében el kell törölni az összes megmaradt, a fent leírt nagy adókon kívüli adót és illetéket. Amennyiben az első lépés nem hoz pozitív eredményt (a 300 milliárdos kalkulált haszon és a várt fehéredési hatás ellenére), az itt szereplő adóeltörlésekkel szembe kell állítani költségcsökkentést vagy valamely adó emelését Néhány gondolat a segélyezésről Hosszabb távon az összes segélyt célzottá kell tenni, a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől függően, valamint a rendszert radikálisan egyszerűsíteni kell, azaz a különböző segélyek nagy részét össze kell vonni. A jövedelmi és vagyoni helyzet alapján meg kell határozni egy százalékos értéket, ami megadja, hogy a segély mekkora része folyósítható. Itt nem szükséges sok kategóriát definiálni, elegendő egy 100%, 50%, 0% hármas, tehát egy alsó és egy felső limit. A segélyezési százalék külön-külön értékelendő a jövedelmi és a vagyoni helyzetre. Mindkét helyzetfelmérés önkéntes bevalláson alapul, az APEH azonban a bevallott vagyoni helyzetet alapnak veszi a későbbi szúrópróbaszerű vagyonosodási vizsgálatok esetén (ezek számát erőteljesen növelni kell a segélyezési csalások kiszűrése érdekében). A segély folyósításakor az alacsonyabb értéket kell figyelembe venni, tehát lehetséges, hogy valaki a vagyoni helyzete miatt akkor is 0%-os (nem jogosult) kategóriába kerül, ha a bevallott jövedelme alapján jogosult volna. A segély időszakosan megvonható visszaélés illetve bűncselekmény elkövetése esetén. A segély célja a mélyszegénységben élők esetén kettős: biztosítani az életfeltételeket és esélyt adni a gyermekeknek a kitörésre. A két cél egyformán fontos, de a gyermek jövőbeni esélyét (pl. iskolába járatás) akár a szülők ellenében is biztosítani kell. Gyakorlatilag 3 nagy segélykategória maradhat: Munkanélküliek ellátása: o Szociális segély: Gyakorlatilag a mai szoc. segély kiterjesztése. Bármely felnőtt igényelheti (jövedelemmel rendelkezők is), nagysága függ a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől, de nem lehet nagyobb, mint a nettó minimálbér 50%-a. Folyósításának feltétele a munkaképtelenség bizonyítása, a munkáltató igazolása (munkával rendelkezők esetén), vagy a közmunkára való rendelkezésre állás. 18

20 o Közmunka: A szociális segélyre jelentkező, nem dolgozó, de munkaképes emberek részére ösztönözni kell a közmunkaprogramba való bekapcsolódást. A közmunkáért kapott munkabér (minimálbér) után adókötelezettség keletkezik, így az adózást és az adókedvezmények hatását ki lehet terjeszteni a közmunkát végzőkre is. Családtámogatások: o Gyermekellátás: a családi pótlék továbbra is minden gyermek után igényelhető, de innét kezdve csak a rászorulóknak jár (a kalkulációhoz lásd a fenti módszert). Maximális összege a mindenkori nettó minimálbér 25%-a gyermekenként. Célszerű ahogy az tervbe is van véve feltételül szabni a gyermek iskoláztatását, illetve a segély minél nagyobb részét természetbeni támogatásként adni, ami biztosan a gyerek ellátását szolgálja. o A szülői támogatások (pl. GYES) változatlan formában tartandók, bár meggondolandó, hogy a GYES-t lehessen 2 évre kérni, ekkor a teljes (3 évi) összeg kifizetésre kerülne 2 év alatt. Ez vélhetően ösztönzi a nők munkába állását. Lakásfenntartási támogatás: a növekvő ÁFA, az energiaadók bevezetése, valamint a gázés távhőtámogatás eltörlése miatt jelentősen növelni kell a lakásfenntartási támogatásra szánt keretet. A támogatás maximális mértékét 300 Ft/nm körüli szinten érdemes meghatározni, a megítélt összeg célszerűen közvetlenül a szolgáltatóknak fizetendő, összességében nem haladhatja meg a rezsi 70%-át. 19

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Elhangzott az Adótanácsadók Egyesülete X. Adójogi Konferenciáján 2007 április Tartalom Helyzetértékelés: a magyar adórendszer csapdája Az adófizetők körének

Részletesebben

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 5743,2 6188,2 6903,6 2. Társasági adó alapja (pozitív) 3509,7 3782,1 4774,7 3. Számított adó

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2012. január 1-től érvényes jegyzéke

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma.

1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2012. július 01-től érvényes jegyzéke

Részletesebben

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma.

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma. 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló számok és adónemeik 2010. szeptember 27-étől érvényes jegyzéke Tájékoztatjuk, hogy

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma.

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma. 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló számok és adónemeik 2010. január 29-étől érvényes jegyzéke Tájékoztatjuk, hogy

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2011. június 3-tól

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló számok és adónemeik 2010. június 4-étől érvényes jegyzéke Tájékoztatjuk, hogy az

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Kötelezettség (Ft) Növekedés(+) Csökkenés(-)

Kötelezettség (Ft) Növekedés(+) Csökkenés(-) APEH Közép-magyarországi FOLYÓSZÁMLA - KIVONAT Oldal: 1 Nem 101 TÁRSASÁGI ADÓ nem száma: 10032000-01076019 2008.01.01 Nyitóegyenleg - 120 000 2008.06.02 köt.nem tart.bevallás 0 2008.07.21 előleg bevallás

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Sorszám száma 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló számok és adónemeik 2010. január 1-jétől érvényes jegyzéke Tájékoztatjuk, hogy

Részletesebben

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2011. január 29-étől

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Hogy ne kelljen számolgatnia, ebben a táblázatban megtalálja az elvárt emelés mértékét, amelynek végrehajtása esetén, a kompenzációt igénybe veheti:

Hogy ne kelljen számolgatnia, ebben a táblázatban megtalálja az elvárt emelés mértékét, amelynek végrehajtása esetén, a kompenzációt igénybe veheti: Internet: Tisztelt Ügyfelünk! Elsőként szeretnék a Rezon Iroda minden dolgozója nevében szerencsés és BOLDOG ÚJ ÉVET kívánni. Nemcsak a BÚÉK betűi, mi is egy kicsit megrészegedtünk a sok változástól, ami

Részletesebben

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása milliárd forint Áfa bevétel tény előirányzat előzetes tény Vásárolt fogyasztás 2240,5 2533,7 2496,2 Lakossági beruházások 31,1 82,3 34,7 Egyéb

Részletesebben

Költségvetési számla megnevezése Költségvetési számla száma

Költségvetési számla megnevezése Költségvetési számla száma 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló számok és adónemeik 2009. január 1-jétől érvényes jegyzéke 1. Kötelezettség jellegű

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest WWW.ECOVIS.HU WWW.ECOVIS.COM Tartalom HÓNAP témája: A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd, senior partner, irodavezető Változik a lakásszerzés illetéke

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám A NAV adóztatási tevékenységével összefüggésben, kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számok 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Budapest, 2013. június

Budapest, 2013. június MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.

Részletesebben

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya

Részletesebben

Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam

Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam A vállalkozókat érintő adótípusok állami: SZJA, ÁFA, Társasági adó, Kereskedelmi és játékadó

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi

Részletesebben

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA?

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? Korózs Lajos Elnökségi tag lajos.korozs@mszp.hu STRASBOURGI BÍRÓSÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNY BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ MSZP Az MSZP minden jogorvoslati lehetőséget ki

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Miket számolhatok el? 2012-ben

Miket számolhatok el? 2012-ben Miket számolhatok el? 2012-ben KÖLTSÉGEK LISTA (minta) Költség: a magánszemély bevételszerző-, és a vállalkozói tevékenységéhez felhasznált összes dologi kiadás. Használhatják ezt a listát, önálló tevékenységűek,

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló számok és adónemeik 2009. március 1-jétől érvényes jegyzéke Tájékoztatjuk, hogy

Részletesebben

Előterjesztés. Szigliget Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciójához

Előterjesztés. Szigliget Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciójához Előterjesztés Szigliget Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciójához Előadó: Készítette: Balassa Balázs polgármester Lutár Mária körjegyző Páros Gyuláné pénzügyi előadó Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2013. január 1-jétıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

BALLÁNÉ NAGY KATALIN * A SZLOVÁKIAI ADÓREFORM JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI, POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI, VALAMINT MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI

BALLÁNÉ NAGY KATALIN * A SZLOVÁKIAI ADÓREFORM JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI, POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI, VALAMINT MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI BALLÁNÉ NAGY KATALIN * A SZLOVÁKIAI ADÓREFORM JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI, POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI, VALAMINT MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI közgazdászoktöbbségemegegyezikabban,hogyamodernadórendszer: lemforrásátólfüggetlenül,anagyobbjövedelemmelrendelkezőkvegyékkina

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően ÁLLAMÁZTARTÁSI EGYENSÚLYT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ - Magánszemélyek különadója 2007-től. Az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Adóreform elképzelések

Adóreform elképzelések Adóreform elképzelések A CEMI Makro egyensúly és gazdasági növekedés címen publikált tanulmányából az adózási fejezet előkészítő anyaga 2006 január Elméleti célkitűzések Foglalkoztatás serkentése, közterhek

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2. számú melléklet nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok

2. számú melléklet nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2012. február 29-tıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés szempontjából

A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés szempontjából XXXVII. Tudományos Diákköri Konferencia Székesfehérvár, 2012. november 15. A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés Szerző: szempontjából Nagy Richárd mérnök informatikus,

Részletesebben

Helyi adóbevételek ( ezer Ft-ban)

Helyi adóbevételek ( ezer Ft-ban) Helyi adóbevételek ( ezer Ft-ban) ( a december 31-i zárási adatok alapján) Adónemek 1997.évben 1998. évben 1999. évben 2. évben 21. évben 22. évben Összege Mértéke Összege Mértéke Összege Mértéke Összege

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK 2004. é v i 2005. é v i BEVÉTELEK teljesítés teljesítés I. hó /előzetes/ %-a előirányzat I. hó % % Társasági adó 448 708 28 564 6,4% 467 802 23 536 5,0%

Részletesebben

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai (Sajtótájékoztató) Budapest, 2012. június 14. Bevezető Előadó: Zara László elnök A magyar közterhek nemzetközi összehasonlításban Előadó:

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2003. (II. 28.) számú rendelet módosításáról. Sárkeresztúr

Részletesebben

Adópolitika. az ingatlanadóztatás szélesebb körben és nagyobb összegben történő bevezetését,

Adópolitika. az ingatlanadóztatás szélesebb körben és nagyobb összegben történő bevezetését, Adópolitika 1. Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság Az adópolitikai területén a jövő évi adómódosítások jelentős időbeli elcsúszása lényeges bizonytalanságot okoz nem csupán az adóalanyok működésében

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január Mekkora nyugdíjra számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 1 Mi a nyugdíjrendszer d feladata? Lehetséges válaszok: Egy modern nyugdíjrendszer feladata a kiesett munkajövedelem pótlása,, mégpedig g a járulékfizetéssel

Részletesebben

Céges szerződések CÉL. Kockázati biztosítás / Egész életre szóló U/L (kedvezményezett személyétől függ, hogy költség-e)

Céges szerződések CÉL. Kockázati biztosítás / Egész életre szóló U/L (kedvezményezett személyétől függ, hogy költség-e) Céges szerződések CÉL Tulajdonjog védelme váratlan tragédia esetén Adóoptimalizálás Örökösök (örökösödési illeték) Tulajdonostárs (örökösök kivásárlása) Társasági adóalap csökkentése Béren kívüli juttatási

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány)

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Készítette: Sinka Jánosné közgazdász, adószakértő 2009. január 1-től 40% lesz az EVA (?) Szakmai

Részletesebben

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5 Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra -

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Az önkormányzati adóhatóság látja el az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben