22. évf. 2012/2. február. agrárium. Ára: 287 Ft. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 22. évf. 2012/2. február Ára: 287 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2

3 Tisztelt Olvasó! Nem túl rózsás e szavakkal foglalta össze egyik legpatinásabb mezôgazdasági kutatóintézetünk professzora a hazai agrárkutatás és -fejlesztés jelenlegi állapotát. Az állami rendelések és természetesen az azokhoz kapcsolódó támogatások a gazdasági világválság miatt visszaszorulnak, de a korábban a közös fejlesztésekbe viszonylag bôkezûen beszálló magáncégek is jóval óvatosabbak, mint korábban. Pedig és lényegében ezt szögezi le az összes, a témában született tanulmány, elemzés, sôt politikai állásfoglalás is a hazai agrárágazat lehetôségeit csakis folyamatos innovációval lehet érdemben kiaknázni. Ez többek között szervezett és tudatos termelési és termékinnovációt jelent, a piaci szereplôk (fogyasztók, termelôk, feldolgozók és kereskedôk), valamint a többi érintett (kutatás és fejlesztés, államigazgatás, oktatás, szakmai érdekképviseletek) összehangolt munkájának eredményeként. Magyarországon az innováció (ami gyakran a hagyományokra, mint pl. mangalica vagy békebeli ízek stb. korlátozódik) még jellemzôen szervezetlen, sokszor véletlenszerû, egyedi vagy eseti. Nem vált a szervezeti kultúra integráns részévé az élelmiszer-ipari vállalatok többségénél; ahol pedig megvalósul, ott többnyire egyegy innovatív vezetônek köszönhetô. Ezt mondják tehát a szakemberek, akik közül (és ez sem túl jó hír) most már nagyon sokan külföldi álláspályázatokat böngésznek, nagy cégekkel építenek szakmai kapcsolatokat természetesen jól felfogott személyes érdekek is munkálnak e törekvésekben. Ám az vesse az elsô követ az esetleg külföldre szerzôdô magyar kutatókra, aki maga biztosan ellenállna egy magas színvonalú kutatóhelyet és nem mellesleg többszörös fizetést kínáló ajánlatnak. Ezt a folyamatot azonban inkább csak tudomásul venni szabad, elfogadni nem. Hazánk jó kétszáz éve Európa meghatározó agrárkutató nagyhatalmának számít. Világcégek telepítették ide fejlesztôbázisaikat most beszéltünk olyan nagy tekintélyû szakemberrel, akinek a cége a kedvezôtlen hazai gazdasági klíma miatt Romániába költözik, és bizony a fizetéséért neki is csomagolnia kell. Talán nem kellene hagyni, hogy ez a folyamat drámaivá érjen. Tamás Gábor Kamara 4 Szinte napi kapcsolatban Agrárgazdaság 5 Jól teljesített a mezôgazdaság Agrártámogatások milliárd agrárfejlesztésre Európai Unió 8 Legyünk az új KAP nyertesei! Agrárfinanszírozás 12 Az agrárhitelezés ellentmondásai 15 Válság? Lehetne rosszabb is! 18 Hitellehetôségek az ban tartalom Együttmûködô partnereink: Tartalom Vetômag melléklet 22 Tavaszi vetésekrôl gazdálkodói szemmel 26 Fagyos napok után 30 Kukoricát vagy napraforgót? 33 A napraforgó gyomirtása 36 A beforgatott jövô 37 Amit a vetésforgóról tudni kell 40 Mi van veled, csillagfürt? Borászat 51 Az öreg tôkék kadarkája Baromfi 53 Még egyszer a tojóketrecekrôl Agrárenergetika 58 Mi mindenre képes egy biogázboci? Kaleidoszkóp 51 3

4 4 Kamara Szinte napi kapcsolatban Segít a kamarai tanácsadó! Kókai Szabó István azt csinálja, mint majdnem mindenki a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon: a viszonylag gyengébb minôségû homoktalajokon szántóföldi zöldségeket és szôlôt termeszt. Abban sem tér el legtöbb gazdálkodótársától, hogy az uniós támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek teljesítéséhez a helyi kamarai tanácsadó, Mák Sándorné közremûködését kéri. Amivel mégis kirí a helyi termelôk közül, hogy a fenntartható fejlôdés elkötelezettjeként az ökológiai gazdálkodás mellett tette le a voksát. A Támogatás juhok és kecskék jelöléséhez A Tenyészet Információs Rendszerben szereplô juh- és kecsketartók február 1. és 28. között igényelhetnek támogatást az egyedek elektronikus jelölésére szolgáló eszközök beszerzéséhez, illetve a költségek részbeni, utólagos megtérítéséhez. A támogatás kizárólag az MgSzH által engedélyezett, még a kérelembenyújtási idôszak elôtt, de legkorábban az azt megelôzô naptári évben megrendelt és legyártott, eddig nem támogatott elektronikus egyedi jelölôeszköz után kérhetô. Azonban csak akkor, ha a jelölôeszközök az ENAR-ban az ENAR-szám alapján a kérelmezô tenyészetéhez vannak rendelve. A támogatás a 79/2011. (VIII.3.) VM rendelet alapján igényelhetô, amely normatív jellegû és fokozatosan csökken a legfeljebb ötéves jogosultság alatt. A tavaly gyártott elektronikus egyedi jelölôeszköz után 0,82, az ideiek után pedig 0,61 eurónak megfelelô forintösszeg kérhetô. A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített formanyomtatványt egy példányban kell postázni az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minôsül. Kókai Szabó István: nem boldogulnék az adminisztrációval Mák Sándorné segítsége nélkül mikor Kókai Szabó István a szüleitôl megörökölt területeken gazdálkodni kezdett, két dolgot határozott el: eladható és egészséges termékeket akar termeszteni. Ezért a biogazdálkodást választotta. A hároméves átállási idô leteltével 2007-ben kapta meg a Biokontroll Hungária Kft.-tôl a biogazda tanúsítványt. A 12 hektár szántón kizárólag szerzôdéssel, feldolgozóipari célra termeszt biozöldségeket, emellett 3,5 hektár borszôlôt mûvel. Minôsített biotermelôként nem okoz gondot betartani az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program ökológiai szántóföldi, illetve integrált szôlôtermesztési célprogramjainak az elôírásait. A nyilvántartási kötelezettségekkel viszont meggyûlne a bajom a kamarai tanácsadó szakmai útmutatása nélkül. Mák Sándorné figyelmeztet a kérelmek, adatszolgáltatások beadási határidejére, a jelentési kötelezettségekre, de rendszeresen egyeztetek vele a gazdálkodási napló vezetésérôl is. ben szinte napi kapcsolatot tartunk, heti egyszer pedig a településen mûködtetett ügyfélszolgálati irodában is felkereshetjük. Segítségén kívül legalább ilyen jól esik, hogy végtelen türelemmel és pozitív hozzáállással viszonyul hozzánk, gazdálkodókhoz. Kisgazdaságként nem dúskálhatunk a fejlesztési pályázatokban, igyekszünk ezért megragadni minden adandó lehetôséget, amibôl elôbbre tudnánk lépni. Így a géppark korszerûsítése céljából gondolkodom az Agrár Széchenyi Kártya igénylésén, de túlzottan eladósodni semmiképpen sem szeretnék. Ezért kérem ki ez ügyben is a tanácsadó véleményét mondta a gazdálkodó. Kókai Szabó István agrár-környezetgazdálkodóként és szôlôtelepítési támogatásban részesülôként is kötelezett a monitoring adatszolgáltatásra, melynek a támogatott beruházások, célkitûzések elôrehaladásának, hatékonyságának és eredményességének a feltérképezése a célja. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthetô, 13. és március 12. között emelte ki Mák Sándorné. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

5 Agrárgazdaság 5 Jól teljesített a mezôgazdaság Sokakat meglepett kissé a hír, hogy a mezôgazdaságnak döntô szerepe volt abban, hogy a vártnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal nôtt a hazai GDP IV. negyedévében. A magyar gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7 százalékkal bôvült, nagyobb arányban, mint az Európai Unió 1,6 százalékos vagy az eurózóna 1,5 százalékos átlaga. T Büntetett az EU avaly jó évet zárt a magyar mezôgazdaság: az elôzetes adatok alapján az ágazat teljes kibocsátása 29%-kal nôtt. Az agrártárca hivatalos tájékoztatása szerint a bruttó hozzáadott érték 48%-kal, a mezôgazdasági tevékenységbôl származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 75%-kal volt magasabb, mint 2010-ben. A magyar mezôgazdaság hagyományosan a nemzetgazdasági GDP 3 4%-át állítja elô ez az uniós átlag kétszerese. A teljes agrobiznisz ide tartoznak a gazdálkodókat kiszolgáló, a mezôgazdaság számára alapanyagokat elôállító iparágak és a termelô javait fogadó, azok feldolgozásával foglalkozó ágazatok pedig a hazai gazdaság 15%-át teszi ki. Élénk forgalom jellemezte a mezôgazdasági termékek kereskedelmét. Az uniós csatlakozás óta tavaly volt a legnagyobb az agrárexportunk, 6,2 milliárd eurós kivitelt sikerült elérni a 3,8 milliárdos behozatallal szemben. Az export 17,5%-kal, az import 15,5%-kal nôtt az elôzô évihez képest. Agrár-külkereskedelmi mérlegünk az export növekedésének köszönhetôen 21%-os javulást mutat, amely a nemzetgazdaság egészén belül az export 35%-át jelenti. Új piacok nyíltak meg a magyar mezôgazdaság elôtt: elsôként említendô Oroszország, ahová az elôzô évinél 21%-kal több terméket elsôsorban gyümölcsöt, zöldséget, élelmiszer-ipari készítményeket exportáltunk. A magyar agrárdiplomácia kiemelkedô sikere, hogy sikerült elérni, hogy 126 magyar húsüzem és három tejfeldolgozó kapott orosz piacokra érvényes exportengedélyt. Az Algériába, Kazahsztánba, Kínába és Szaúd-Arábiába irányuló mezôgazdasági kivitelünk is erôteljes növekedésnek indult. Bôvülô foglalkoztatás Az új mezôgazdasági gépek vásárlására fordított összeg 2011-ben 83%-kal nôtt a 2010-hez képest. Tavaly a mezôgazdasági gépberuházások értéke meghaladta a 78 milliárd forintot. Alkatrészekre ugyanezen idôszakban 34,8 milliárd forintot költöttek a gazdálkodók, ez 19%-kal több az elôzô évinél. 5 millió eurót, azaz nagyjából 1,5 milliárd forint értékû büntetést kell Magyarországnak fizetnie a területalapú támogatásoknál tapasztalt hiányosságok miatt. Összesen 115,2 millió eurónyi büntetést szabott ki tagországaira a közösség kormánya, a Bizottság. Hazánkat azért sújtották e tétellel, mert között alkalmazott területalapú támogatások elszámolási és ellenôrzési rendszere, az úgynevezett MePAR nem valós adatokkal mûködött. Emiatt ez lényegében korrekciót jelent az úgynevezett adminisztratív keresztellenôrzésekhez és a helyszíni ellenôrzésekhez kapcsolódó hiányosságok miatt. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az uniós döntés alapja, hogy nagy volt a jogosulatlan kifizetések kockázata. Az elôzô agrárvezetés ideje alatt ugyanis nem volt biztosított a hiteles mezôgazdasági parcella azonosító rendszer (MePAR). Az MVH az elmúlt évben a kérelmek pontosabb kitöltése érdekében bevezette a minôségi monitoring rendszert, és a nagyobb felbontású ortofotót. Az intézkedések eredményeként a brüsszeli Bizottság auditja is rendben találta a rendszert a évi igényléseknél. A gazdasági teljesítményen túl a mezôgazdaság komoly szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. A tavaly nyáron életbe lépett, új, egyszerûsített szabályoknak köszönhetôen egy év alatt duplájára bôvült az e körben foglalkoztatottak száma. Míg például 2010 júliusában 254 ezer idénymunkást jelentettek be a mezôgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások, addig a múlt évben ennek a dupláját, 512 ezret. A Nemzeti Vidékstratégiának és végrehajtási programjának, a Darányi Ignác Tervnek köszönhetôen idén további eredményekre számíthatunk a növénytermesztés állattenyésztés egyensúlyának javításában. Ennek biztató elôjele, hogy növekedésnek indult a szarvasmarha állomány, elkészült a sertésstratégia és különleges támogatási rendszer segíti a juh- és kecsketartókat. Ami a makrogazdasági összefüggéseket illeti, a tavalyi utolsó negyedévben 1,4%-kal növekedett a GDP az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva. Az adatokat szezonálisan kiigazítva ez 1,5%-ot jelent. A növekedést elsôsorban a mezôgazdaság, másodsorban az ipar teljesítménye hajtotta. Az év egészében összesen 1,7%-kal növekedett a bruttó hozzáadott értéket mérô volumenindex. Az idei év korábbi adataiból már látszott, hogy az masszív támaszt jelent a növekedésnek, végig 20 30% között teljesített. Az elemzôk azonban némi aggódással jegyzik meg, hogy ha csak ez áll az adatok mögött, az nem jelent túl sok jót 2012-re nézve. Ritka alacsony bázis katasztrofális eredményeket hozó 2010-es esztendô mellett érte el ugyanis a mezôgazdaság a kimutatott növekedést és a köztudottan idôjárásfüggô tényezôktôl erôsen függô ágazat idei teljesítményét nem lehet elôrejelezni. T. G.

6 6 Agrártámogatások 300 milliárd agrárfejlesztésre A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széles körû társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát. Január közepén Orbán Viktor miniszterelnök és a tárca vezetôi elindították a stratégia végrehajtásának keretprogramját, a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés minden területére kiterjedô Darányi Ignác Tervet. A végrehajtáshoz szükséges forrást a nemzeti költségvetés és az Európai Unió támogatásai biztosítják, 2013 végéig mintegy 300 milliárd forintból. A Vidékfejlesztési Minisztérium a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területrôl: az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésrôl, az élelmiszer-gazdaságról, valamint a környezet védelmérôl határoz meg tennivalókat a Darányi Ignác Tervben. A tárca célja, hogy Magyarországon úgy állítsanak elô értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védjék az ország természeti erôforrásait, a talajokat, ivóvízbázisokat, az élôvilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Kiemelt feladat a vidéki munkahelyteremtés növelése és a foglalkoztatottság bôvítése is. A Darányi Ignác Terv tartalmazza azokat az intézkedéseket és eszközöket, amelyekkel megvalósítható a Nemzeti Vidékstratégia. Ennek szerves része a jogszabályi környezet megújítása, egyszerûsítése, a szemléletformálás, illetve az ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer kialakítása. Áttörést kell elérni az eljárásrendek egyszerûsítésében és a szaktanácsadás megújításában is, melynek a decemberben alakult Országos Szaktanácsadási Bizottság lehet a biztosítéka. A Darányi Ignác Terv forrásainak jelentôs részét az európai uniós támogatások biztosítják ig, amíg el nem indul az EU újabb 7 éves pénzügyi idôszaka, a le nem kötött közösségi források képezik a terv uniós keretét. A területalapú támogatások (SAPS) második felének kifizetését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter januárban indította el, mintegy 142 milliárd forintot hektáronként átlagosan 56 ezer 911 forintot kaptak a termelôk. Az elsô félév pályázatai 2012 elsô felében több népszerû uniós pályázat nyílik meg. Ilyen például a fiatal gazdák induló támogatása, melynek célja, hogy az ifjú gazdálkodóknak a munka elkezdéséhez jövedelempótló vagy fejlesztési segítséget adjon. A 4 milliárdos keretbôl a év közötti, szakirányú végzettségû agrárszakemberek igényelhetnek forrást. Ugyancsak az elsô félévben várható a mezôgazdasági termékek értéknövelése, amely a mezôgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozások versenyképességének megerôsítéséhez, valamint a foglalkoztatás növeléséhez járulhat hozzá. Támogatást a mezôgazdasági vagy élelmiszer-feldolgozó vállalkozások kérhetnek az ötmilliárd forintos keretbôl. Egy pályázó legfeljebb 100 millió forintot kaphat. A forrást az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi feltételek javítására, az energiafelhasználás ésszerûsítésére, az üzemirányítás korszerûsítésére, illetve vágópont kialakítására lehet felhasználni. Szintén az év elsô felében lehet támogatásra pályázni nem mezôgazdasági tevékenység kialakításához, melynek célja, hogy egyéb jövedelemtermelô, szolgáltató tevékenységekre ösztönözze a mezôgazdaságból élô háztartásokat. A helyben elôállított termékek piacra vitelét is ez a jogcím segíti. Azok a termelôk pályázhatnak, akik teljes árbevételük legalább 50%-át mezôgazdasági tevékenységbôl nyerik. A jogcím keretösszege 7 milliárd forint. Turisztikai tevékenységek ösztönzésére is a következô hónapokban lehet majd forrást igényelni. A tárca a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztéseket, beruházásokat támogatja a vidéki munkahelyek megôrzése, létrehozása érdekében. Pályázatot az 5000 fô alatti lakosságszámú és a legfeljebb 100 fô/km 2 népsûrûségû településeken mûködô mikro-, kis- és középvállalkozások, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek, magánszemélyek adhatnak be. A hozzájárulás mértéke hátrányos helyzetû területen 65%, egyéb területen 60%. A jogcím keretösszege várhatóan 4 milliárd forint lesz. Hasonló feltételekkel pályázhatnak majd a mikrovállalkozások az elôreláthatóan 7 milliárd forintos támogatásra. A kérelmek elbírálásánál fontos szempont lesz, hogy a támogatott vállalkozás munkahelyeket teremtsen. Az ôshonos állatokat tartó gazdák április 1-jétôl kérhetnek támogatást. A Vidékfejlesztési Minisztérium 35 állatfajta (például szarvasmarha- vagy mangalicafajták) nôivarú egyedei után ad a fajtától és a minôsítéstôl függôen kb ezer forint (8 248 euró) közötti összeget. A hozzájárulás célja az ôshonos és veszélyeztetett mezôgazdasági állatfajták genetikai állományának megôrzése az eredeti tartási körülmények között. Juhok és kecskék elektronikus jelölésére 800 millió forintos keretbôl lehet forrást igényelni februárban és augusztusban. A Vidékfejlesztési Minisztérium a hagyományos és a 2010-ben bevezetett, elektronikus egyedi azonosító eszközök költsége közötti árkülönbséget téríti meg. A zöldség-gyümölcs termelôi csoportoknak (TÉSZ) 1,4 milliárd forintot ad 2012-ben a vidékfejlesztési tárca a Darányi Ignác Tervbôl. A támogatást termelôi csoportok létrehozására és kezdeti mûködésére, illetve beruházásaik finanszírozására igényelhetik a TÉSZ-ek.

7 Agrártámogatások 7 A minisztérium egyik kiemelt célja, hogy növekedjen az erdôvel borított területek nagysága, így több jogcím indul az erdôgazdálkodók támogatására. Május 1. és június 30. között lehet forrást kérni mezôgazdasági területek erdôsítésére, hektáronként ezer forint ( euró) közötti összeget kaphatnak a jelentkezôk. Ugyancsak májusban és júniusban lehet majd pályázni agrár-erdészeti rendszerek létrehozására mezôgazdasági területeken, melynek célja a hagyományos, tájjellegû mezôgazdaság fenntartása és a mozaikos tájszerkezet kialakítása. Erre hektáronként ezer forintot ( euró) kaphatnak a pályázók. Fiatal erdôk állománynevelésére 2 milliárd forintot igényelhetnek hamarosan az erdészek. Idén elôször kérhetnek támogatást a Natura 2000 erdôterületeken gazdálkodók. A támogatás keretösszege több mint 10,5 milliárd forint (35,8 millió euró), amelyen a nyertes pályázók a terület mérete és a faállomány alapján osztoznak majd. Az errôl szóló rendelet szerint több mint 180 ezer hektár magántulajdonú, erdôtervvel rendelkezô Natura 2000 erdôterület támogatható. A gazdálkodók az egységes területalapú támogatás részeként, május 15-ig adhatják be pályázatukat, csakúgy mint a kedvezôtlen adottságú területeket mûvelô termelôk. Kedvezôtlen adottságúak azok a területek, ahol nehezen mûvelhetô a föld, alacsony a népsûrûség és a mezôgazdasági foglalkoztatottság, vagy elônytelen a talajszerkezet. A kompenzációs támogatás célja, hogy részben ellensúlyozza a gazdálkodást hátrányosan befolyásoló tényezôket. Második félév 2012 második fele is bôvelkedni fog uniós támogatásokban. Lehet majd forrásra pályázni többek között gazdaságátadáshoz, erdô-környezetvédelmi intézkedésekhez, erdészeti potenciál helyreállításához és nem termelô beruházásokhoz. Falumegújításra és -fejlesztésre, illetve vidéki örökség megôrzésére is a második félévben lehet beadni a kérelmeket. A pályázatok benyújtásának pontos idejérôl és az igényelhetô támogatás mértékérôl késôbb dönt a minisztérium. A nemzeti költségvetésbôl folyósítható kiegészítô (top-up) és csekély összegû (de 2012-ben megnyíló pályázatok Jogcím Tervezett keretösszeg I. félév Fiatal gazdák induló támogatása 4 mrd Ft Fiatal erdôk állományneveléséhez nyújtandó támogatás 2 mrd Ft Mezôgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások 5 mrd Ft Ôshonos és veszélyeztetett mezôgazdasági állatfajták genetikai állományának megôrzése euró (kb e Ft) egyedenként Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése várhatóan 7 mrd Ft Turisztikai tevékenységek ösztönzése várhatóan 4 mrd Ft Nem mezôgazdasági tevékenység kialakítása 7 mrd Ft Mezôgazdasági területek elsô erdôsítése euró (kb e Ft)/ha Agrár-erdészeti rendszerek elsô létrehozása euró (kb e Ft)/ha Kompenzációs támogatás Natura 2000 erdôterületeken gazdálkodóknak 10,5 mrd Ft Natura 2000 területek fenntartási terveinek kidolgozása 561 millió Ft Tanyafejlesztési Program 1,5 mrd Ft Zöldség-gyümölcs termelôi csoportok támogatása 1,4 mrd Ft Kertészet korszerûsítése 4 mrd Ft Mezôgazdasági utak korszerûsítése 3 mrd Ft Juhok és kecskék elektronikus jelölése 800 millió Ft II. félév Falumegújítás és -fejlesztés 4 mrd Ft Vidéki örökség megôrzése 3 mrd Ft Mezôgazdasági termelôk gazdaságátadási támogatása GAZDANet program LEADER Program Kompenzációs támogatás Natura 2000 területeken gazdálkodóknak Erdészetipotenciál-helyreállítás Erdô-környezetvédelmi intézkedések Nem termelô beruházások támogatása Termelôi csoportok támogatása minimis) támogatásokra idén 24 milliárd forintot különített el a vidékfejlesztési tárca. A kiegészítô hazai kifizetések nemcsak az Európai Unió régi tagországaival szembeni versenyhátrány kiegyenlítését szolgálják, hanem sok gazdálkodónál hozzájárulnak a mezôgazdasági termelés fenntartásához, ezáltal a vidék népességmegtartó erejének megôrzéséhez is. A gazdák a kiegészítô nemzeti támogatásokat a tárgyévet (2011-et) követô év június 30-ig kapják meg. Folytatódnak az olyan hazai finanszírozású programok is, mint a tanyaprogram, melynek célja a tanyarendszer korszerû megújítása, valamint az ott élôk helyzetének, gazdálkodásának támogatása. Idén a tavalyinál jóval több pénz jut a tanyás térségeknek, hiszen 1,5 milliárd forintra lehet majd pályázni. A forrás összesen 206 településen vehetô igénybe. A hozzájárulás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90%-a, a tanyagazdaságoknál 75%-a. Egy jelentkezô maximum 50 millió forintot kaphat. Több más nemzeti programon is dolgozik a minisztérium, így hamarosan elindulhat a demográfiai földprogram, az Egészséges helyi élelmiszert a közétkeztetésbe! program vagy a Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program is. Forrás: VM

8 8 Európai Unió Legyünk az új KAP nyertesei! Magyarország a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak tagállami elosztásakor a közvetlen támogatásokból nagyjából ugyanakkora forrásra számíthat, mint jelenleg. A mostani egységes területalapú kifizetéseket (SAPS) egy új támogatási forma váltja fel. Az új KAP-ról Dr. Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium EU-koordinációs fôosztályának vezetôje beszélt lapunknak. Miért van szüksége egy újabb KAPreformra az Európai Unió tagállamainak? AZ EU tevékenységére bizonyos szakaszosság is jellemzô. A hétéves idôszakokra szóló pénzügyi keretekkel együtt most részben felülvizsgálják az ágazati szakpolitikákat is. Jelenleg az úgynevezett as pénzügyi idôszakban vagyunk, a következô ciklus 2014-tôl 2020-ig tart. Az Európai Bizottság 2011 nyarán közzétette a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait, és a tervezetben megjelentek a számadatok a Közös Agrárpolitika finanszírozásáról is. A pénzügyi tervezéssel párhuzamosan azonban folyik a szakpolitikák, ezen belül a KAP felülvizsgálata is. A Bizottság azt javasolja, hogy a as idôszakban, tehát 2014-tôl kezdôdôen, legyen új Közös Agrárpolitika, amelyik folytatja mindazokat a jó hagyományokat, amelyek jelenleg érvényesek, de egyben választ ad azokra az új kihívásokra, amelyek az idô múlásával óhatatlanul jelentkeznek a nemzetközi és az EU-n belüli környezetben is. Ezt a megközelítést a tagállamok is elfogadják. Melyek ezek az új kihívások? Ilyen például a világ egyre növekvô lakosságának élelmiszer-ellátása vagy az élelmiszer-biztonság kérdése. Az érvényben lévô KAP nem igazán ad választ a mezôgazdasági piacok nagyfokú áringadozásaira, ezt a problémát pedig kezelni kell. További kihívás maga a gazdasági válság, ami már három éve jelen van az EU-ban, s ami szintén más eszközöket kíván, mint amilyeneket egy prosperáló gazdaság idején kialakított a KAP. A gazdasági mellett beszélünk környezeti kihívásokról is. Hogy csak kettôt említsek, a talajok kimerülése vagy a biodiverzitás fenntartása. Harmadrészt vannak úgynevezett területi kihívások, amelyek Magyarországon is jelentkeznek, ez leginkább a vidék életmegtartó képessége. A mezôgazdasági termelés és az ahhoz kapcsolódó életforma ne tûnjön el az egyes területekrôl, hanem valamilyen oda illô módon, de mindenhol biztosítva legyen a kiegyensúlyozott területi fejlôdés is. A tagállamok, köztük Magyarország hangsúlyosan megfogalmazott igénye az egyszerûsítés is. A Bizottság az új KAP-ra vonatkozó jogszabály-javaslatát október 12-én tette közzé. A gazdálkodók nyilván azon mérik meg majd az új KAP-ot, hogy 2014-tôl mekkora támogatáshoz juttatja ôket. Az agrárpolitikában a támogatás egy eszköz az agrárpolitika céljainak megvalósítására. Magyarországnak nemcsak az a célja, hogy minél több támogatást kapjon az EU-tól, hanem az, hogy az EU olyan KAP-ot alakítson ki, amelyik a leginkább biztosítja a magyar mezôgazdaságnak a fejlôdési lehetôséget. Nem megyünk sokra egy olyan modellel, amely például az olivaágazat fejlesztésére adna EU-s pénzt. Nekünk olyan uniós agrárpolitikára van szükségünk, amibe illeszkedve a magyar mezôgazdaság az adottságait, a hagyományait, szakembereinek a hozzáértését kihasználva a legdinamikusabban tud fejlôdni. Ehhez kell a támogatásoknak is igazodni. Tehát elôttünk áll egy kihívásrendszer, amelyre elkészült egy ezernél több oldalból álló bizottsági javaslatcsomag, négy alapvetô jogszabállyal, hatástanulmányokkal, rengeteg táblázattal, amelyek egyébként az Európai Bizottság honlapján bárki által megtekinthetôek és tanulmányozhatóak. A csomag vitája két fórumon is folyik. Egyrészt a Tanácsban, amely a 27 tagállam kormányának képviselôibôl áll, másrészt az Európai Parlamentben, ahol a tagállamok által választott képviselôk ülnek. A Tanácsban a Vidékfejlesztési Minisztérium képviseli a magyar ot. Egyetértünk azzal, hogy ez a javaslat a kétpilléres közös agrárpolitika fenntartását javasolja. Vagyis azzal, hogy maradjon meg az elsô pillér is, amiben döntôen a közvetlen kifizetések vannak, és maradjon meg a második pillér, a vidékfejlesztés támogatása is. A két pillér javasolt arányát Magyarország megfelelônek tartja. Ami az egyes országokra vonatkozó javaslatot illeti, gyakorlatilag a 2013-as szintnek megfelelô közvetlen kifizetéseket javasol Magyarországnak a as idôszakra is. Ez mindenképpen több mint között az elsô pillérben volt. A következô idôszakban ezen az elérendô szinten fognak maradni a magyar közvetlen kifizetések. Ez tehát számunkra egy nagyon kedvezô része a javaslatnak. A jelenlegi 1,3 milliárd eurós nagyságrendû összeghez képest 20

9 Európai Unió 9 millióval jutna kevesebb Magyarországnak, de ezért a másfél százalékért is harcolunk. Milyen nóvumokkal szolgál a reform? Újdonság, hogy Bizottság a közvetlen kifizetések rendszerében átalakítást javasol. Vagyis azt, hogy legyen egy úgynevezett alaptámogatás, ami az adott ország, a gazdák összes támogatásának 60%-át tenné ki. A SAPS megszûnne, Magyarországon és a többi uniós tagállamban is bevezetnék a jogosultságok rendszerét, és jogosultsági alapon jár majd a 60%-os alaptámogatás. Egy további 30% az úgynevezett zöld elem lenne, amelyért a gazdáknak vállalniuk kell további zöldítési lépéseket, intézkedéseket tôl kezdôdôen összesen 7%-nyi erdôs, bokros, ligetes, vizes részt is beszámítanának a támogatható területbe, amivel a talaj és a környezeti állapot fenntartását segíthetnénk elô. A jogosultsági bázis évérôl is folynak az egyeztetések. Mire számíthatnak a fiatal farmerek és a néhány hektáron gazdálkodók? A bizottsági javaslat lehetôséget teremt arra, hogy a fiatal gazdálkodók többlettámogatást kapjanak, erre a közvetlen kifizetések 2%-át lehet fordítani. Van olyan lehetôség is, hogy a néhányhektáros kisgazdálkodóknak egyszerûsített gazdálkodási követelmény- és egyszerûsített ellenôrzési rendszernek kellene megfelelniük. A mostani javaslat szerint minden országnak ki kell alakítani ezt a rendszert, de a gazdálkodók döntik el az életbelépés idején, hogy be kívánnak-e lépni ebbe a rendszerbe vagy sem. Még mindig az elsô pillérnél maradva, további fontos új elem az aktív farmer fogalmának meghatározása. A tagállamok többsége úgy véli, hogy csak azok legyenek jogosultak mezôgazdasági támogatásra, akik aktív gazdálkodók. E témában negatív példaként szokták fölhozni a golfpályák, a magasfeszültségû oszlopokhoz tartozó kisebb-nagyobb földek tulajdonosait. A lefölözés, illetve a felsô határ meghatározása is szerepel a bizottsági javaslatban. Ez azt jelenti, hogy ha egy gazdaság 150 ezer eurónál több közvetlen támogatást kap az adott évben, akkor lefölözés lép életbe, majd további csökkentés 200 és 250 ezer euró felett, a 300 ezer euró feletti részt már teljesen elveszti. Az így fel nem használt pénz az adott tagállamban maradna, és a jelenlegi javaslat szerint a 2-es pillérben innovációs célokra használhatnák fel. Több tagállam, köztük az Egyesült Királyság, Németország semmiképp sem akarják a lefölözéses rendszer bevezetését. Magyarország még vizsgálja és nem utasítja el a szisztémát. A Bizottság még nem tett javaslatot arra, hogy a tagállamok milyen arányban részesülnek a második pillérbôl, amit vidékfejlesztésre költhetnek. A testület várhatóan felhatalmazást kap a pénz felosztására azzal a korlátozással, hogy a as összeghez képest, plusz-mínusz 10%-nál nem lehet nagyobb az eltérés. A vidékfejlesztésnél maradva, a jelenlegi háromtengelyes a LEADER-rel együtt négy szerkezet megszûnne, ehelyett hat prioritást tartalmaz a javaslat. Ezzel Magyarország alapvetôen egyetért. Van azonban a javaslatnak egy olyan eleme, amit hazánk nem támogat. Azt nevezetesen, hogy a tagállamok a teljes támogatásuk 5%-át helyezzék tartalékba egy elég bonyolult rendszer keretei között. Támogatjuk viszont a Bizottságnak azt javaslatát, hogy a második pillérben létrehozzanak egy új, úgynevezett kockázatkezelési eszközt, vagyis intézkedést az idôjárási, piaci, egészségügyi rizikó csökkentésére. Némi aggályt kelt viszont a Vidékfejlesztési Minisztériumban a bizottsági javaslatnak az a része, hogy az új vidékfejlesztési idôszakban a vidékfejlesztési összegeket együtt kell tervezni egy úgynevezett stratégiai terv keretében a kohéziós alappal és a strukturális alapokkal, tehát a regionális és a halászati alap forrásaival. Az aggályunk arra vonatkozik, hogy mind EU-szinten, mind tagállami szinten biztosítható lesz-e, hogy a vidékfejlesztési célkitûzések megfelelôen érvényre jussanak a koordináció során. Holt tart most a reform-elôkészítô munka? A viták valószínûleg a második félévben a ciprusi elnökség alatt fognak részben kiélezôdni, másrészt a megoldás irányába elôrehaladni, és az EP-vel való egyeztetés akkor fog kemény követelményként megjelenni. Összegezve: a Bizottság a as idôszakra az agrárköltségvetésre 435 és fél milliárd eurót javasol, amiben vannak fix összegek, és van egy olyan támogatási rész, amit 17,1 milliárdig állapít meg. Tehát az elsô pillérre 317,2 milliárd, a második pillére, vidékfejlesztésre 101 milliárd euró jutna. Az elsô és második pillér összesen 418,4 milliárd, és ehhez jönnek még az egyéb tételek 17,1 milliárdig. Az egyéb tételek között szerepel az élelmiszer-biztonságra két és fél milliárd, céltartalékként mezôgazdasági válság esetére 3,9 milliárd, európai globalizációs alapra 7,8 milliárd euró. Mi úgy gondoljuk, hogy ha ezt az öszszeget megkapja az a közös költségvetésbôl, akkor ez egy olyan summa a válság idôszakára, a nagy tagállamok, a befizetôk befizetési hajlamának a gyengülésére és esetleges csökkenése dacára, amellyel a Közös Agrárpolitika céljai, ezen belül Magyarországéi is elérhetôk. Mennyi jut ebbôl a Magyarországnak? Az elsô pillérre jutó a 317-bôl évi 1,3 milliárd euró, vagyis kb. 400 milliárd forint évente. A második pillér öszszegét még nem ismerjük. A vidékfejlesztés pénzei bô 100 milliárd forint körül alakulhatnak. Az nagyon fontos, hogy olyan Közös Agrárpolitikát sikerüljön kialakítani, ami maximális fejlôdési lehetôséget biztosít a magyar agárpolitikának. A pénzek is olyan feltételekkel érkezzenek, hogy azokat viszonylag egyszerûen és hatékonyan jó helyre tudjuk fordítani. Az EU-támogatások segítenek abban, hogy kilábaljunk a válságból. A mezôgazdaság termelése nem esett vissza. Biztató, hogy Európa is úgy tekint a mezôgazdaságra, mint a válságból való kilábalás fontos eszközére. Valkó Béla