MIKROVÁLLALATI BANKI FINANSZÍROZÁS

Átírás

1

2 II Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest MIKROVÁLLALATI BANKI FINANSZÍROZÁS A CIB BANK HUNGÁRIA ZRT. TÁRGYI FEDEZET NÉLKÜLI HITELTERMÉKEIN KERESZTÜL Készítette: Szunyog Edina Konzulens: dr. Loidlné Pápista Márta Budapest

3 III TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS MAKRO- ÉS MIKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK A KISVÁLLALKOZÁSOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG Piacgazdaság kezdete Külföldi működő tőke Gazdasági konjunktúra Uniós csatlakozás Nemzetközi verseny erősödése A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI PROBLÉMÁI A KIS-, ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE KKV SZEKTOR A KISVÁLLALKOZÁSOK DEFINÍCIÓJA A vállalkozás definíciója nemzetközi megfogalmazásban A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása Mikrovállalkozások A KISVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON A vállalkozások a számok tükrében A kisvállalkozások négy típusa A KKV-K SZEREPE A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMPOLITIKÁBAN AZ EURÓPAI UNIÓ KISVÁLLALATI POLTIKÁJA A CIB BANK ZRT. ÉS FEDEZTLEN MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEI CIB BANK ZRT FEDEZETLEN MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEK Általános elvek A vállalkozásokra vonatkozó előzetes feltételek Folyószámlahitel Rulírozó folyószámlahitel, azaz forgóeszközhitel Hitelkártya Középlejáratú eseti hitel KAMATTÁMOGATOTT, REFINANSZÍROZOTT HITELEK Az Új Magyarország Fejlesztési Terv MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram MFB Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Beruházási Hitelprogram Széchényi kártya MÉLYINTERJÚ SWOT-ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLET FOGALMAK, DEFINÍCIÓK IRODALOMJEGYZÉK... 55

4 1 BEVEZETÉS Szakdolgozatomban a kis- és középvállalkozásokhoz tartozó mikrovállalkozásokat, és a számukra elérhető külső finanszírozási lehetőségeket mutatom be, a Cib Bank Zrt. tárgyi fedezet nélküli hitelkonstrukcióin keresztül. A témát a Bank 2008-ban aktívan útjára indult kis- és középvállalati kampánya, és ennek révén a Cib vállalatfinanszírozási részlegén töltött szakmai gyakorlatom adták. A program lehetőséget adott betekinteni a hazai vállalkozók helyzetébe és azok külső finanszírozásának gyakorlatába. A három hónapos gyakorlat alatt egy tapasztalt üzletkötő mentorálasával, banki szemináriumokon, konferenciákon, kisvállalati ügyfelekkel folytatott tárgyalásokon, és többek között telephely látogatásokon vettem részt. Dolgozatom első fejezetében szeretném röviden bemutatni a hazai vállalkozói réteg kialakulását formáló főbb gazdasági folyamatokat, a vállalkozások leggyakoribb finanszírozási problémáit és nagyvonalakban a hazai kkv bankpoltikát. A második fejezet a kkv szektor fogalmát, jelenét, összetételét, gazdasági és társadalompolitikai szerepét és az irányt-adó, uniós célokat egyaránt foglalja magába. A harmadik fejezetben, a dolgozatom fő részében pedig azokról a Cib Bank hiteltermékeiről lesz szó, amelyek a vállalkozások problémamentes napi működését segítik, likviditásuk, és ez által a hosszú távú fenntartásuk biztosítása céljából. Forrás tekintetében javarészt a szakmai gyakorlatom idején részt vett oktatásokon megszerzett információkra, tanulmányokra támaszkodva készítettem. Internetes portálok, állami és kereskedelmi szervezetek honlapjaik mellett, folyóiratok közül sok hasznos információt találtam a Piac & Profit, a Haszon, Figyelő, a CEO Magazin számaiban. Szakmai könyvek közül Dr. Beza Dániel Vállaltok finanszírozása c. könyvét használtam. A Cib Bank Zrt. nyitása a kisvállalkozások irányába

5 2 Az alapvetően nagyvállalati finanszírozásra specializálódó Cib Bank Zrt., a hazai bankpiac nagyobb szereplőivel együtt, az uniós csatlakozást követően lassú, de biztos ütemben elindult a kis- és középvállalati réteg hiteligényeinek kiszolgálása felé től termék-innovációval és kidolgozott programmal lépett a piacra. Megelőzve a versenytársakat 2008 szeptemberében egy egyedülálló gyakornoki képzéssel drukkolt elő. Több fordulón keresztül választották ki azokat a gazdasági tanulmányokat folytató, vagy friss diplomás jelentkezőket, akikben leendő kkv banki üzletkötőket láttak felfedezni. A 2008-ban kibontakozott gazdasági dekonjunktúrára való tekintettel jelenleg az eddig elért eredmények szintentartása lett a meghatározó irányelv.

6 3 1. MAKRO- ÉS MIKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK 1.1. A kisvállalkozások a rendszerváltástól napjainkig A következőkben szeretném összefoglalni azokat a tendenciákat, amelyek lehetővé tették Magyarországon a vállalkozások elindulását és között a makrogazdasági környezet három időszakra bontásával, - az extenzív szakasz, a stabilizáció és intenzív növekedés időszaka jól jellemezhetőek a kisvállalkozások helyzetét formáló gazdasági folyamatok Piacgazdaság kezdete A hazai vállalkozói szektor viszonylag rövid vállalkozói múlttal rendelkezik. Az első, azaz az extenzív periódusban 1989 és 1994 között a rendszerváltás utáni jogi szabályozás és a társasági törvény életbe lépése tette lehetővé a vállalkozások létrejöttét, a gazdasági társaságok alapítását. A KGST megszűnésével és a keleti, orosz piacok elvesztésével a régi rendszer nagy állami szervezetei összeomlottak, megindult a privatizáció. A régi piacok leépülésével újak jöttek létre. Az importliberalizálás eredményeként szinte korlátlanul lehetett export-import jogot szerezni. A változások kedvező lehetőséget teremtettek a vállalkozni szándékozók számára. Szinte minden piacon fizetőképes kereslettel lehetett számolni, alacsony belépési korlátok mellett. Nagy kereslettel rendelkező piacra tudtak behozni, olyan termékeket, szolgáltatásokat, amelyekből hiány volt az országban. A nagyvállalatok szétesése nem csak kielégítetlen keresletet hagyott maga után, hanem alkalmat adott az erőforrások olcsó megszerzésére is. 1 Forrás: CEO Magazin 2005/4, Salamonné Dr. Huszty Anna - A magyarországi kis- és középvállalkozások növekedési dilemmái, oldal

7 4 Azok a vállalati vezetők, akiknek szakmai kapcsolataik voltak nyugati cégekkel, erre alapozva vállalkozást alapíthattak. Lehetőség nyílt nagy cégek vezérképviseletének létrehozására. Egyes üzletágakban a piaci keresletet fokozták a megalakuló kis és középvállalkozások is, mivel nem tudták megfizetni a nagy nemzetközi cégek szolgáltatásait (könyvelőket, reklámszakembereket, az informatikai rendszerek fejlesztését, a tanácsadókat.) Számos kisvállalkozás az ő igényeikre építve kezdte meg pályafutását. A fellendülés ellenére a politikai átalakulás makrogazdasági szinten súlyos gazdasági visszaeséssel társult. A GDP 1990 és 1993 között 20%-kal csökkent, a lakossági fogyasztás pedig 5-6%-kal esett vissza. (Forrás: CEO M. 2005/4, oldal13.) Tehát Magyarországon a 90-es évek környékén, a szocializmus megszűnése, az importkorlátozások feloldása és a felbomló nagyvállalatok által kielégítetlenül maradt kereslet adta a lehetőséget a kisvállalkozások megkapaszkodásra Külföldi működő tőke Az 1995 és 1996 körüli időszak, a stabilizáció (a Bokros csomag) időszaka. A felpörgetett privatizációs eseményeknek köszönhetően, felgyorsult a külföldi tőke beáramlása. Gyarapodtak a társas vállalkozások és megindult a kkv szektor differenciálódása. Kedvező körülmények, mint az olcsó, szakképzett munkaerő, a fejlődő infrastruktúra, kiaknázatlan piacok megszerzése mind erős mágnes volt a nyugati nagyvállalatok számára. A szocialista nagyvállalatok megszűnésének eredményeképpen keletkezett munkanélküliségre is gyógyír volt a beengedésük az országba. Felismerve a külföldi tőke gazdaságára gyakorolt hatását, a kormány további adókedvezményekkel igyekezett becsalogatni és megtartani a befektetőket. Az ország és a belföldi nagyvárosok vonzóvá tétele az egész, átalakuló, kelet-európai térségre jellemző tendenciává vált.

8 Gazdasági konjunktúra Az intenzív szakasz 1997-től napjainkig tart, aminek véleményem szerint a globális gazdasági válság határt húzhat, és újabb fejezetet indít. Folyamatosan csökkent a politika és a privatizáció hatása, növekedésnek indult a háztartások fogyasztása. Az idő közben multinacionálissá váló szervezetek pedig a piac legdinamikusabban fejlődő szereplőivé lettek, hatalmas gazdasági erőfölényt szerezve. (GE, a Ford, az IBM, a Nestlé, a Hoechst, az ABB és az Unilever ezekben az időkben telepedett meg hazánkban) ben, az országban összesen mintegy 25 ezer külföldi érdekeltségű vállalat működött főként ipar, gépgyártás és elektronikai területen. Látványosan javult az ipari versenyképességünk és a kedvező nemzetközi konjunktúra eredményeként a 90-es évek második felében 20%- ot is meghaladó exportbővüléssel számolhattunk. (forrás VG) 2 A magyar gazdaság 2000-ben növekedési csúcsot ért el (évi 5,2% forrás: VG) és a politikai viták, kormányváltások és inflációs gondok ellenére részesedett a gazdasági fellendülésből Uniós csatlakozás A 2004-es csatlakozás szigorúbb jogi szabályozást, növekvő keresletet és erősödő versenyt jelentett a hazai szereplők számára. Az egyre kedvezőbb makrogazdasági környezetben a vállalkozások, a külföldi tőke folyamatos beáramlásával és - első sorban beszállítóként, - a nemzetközi szállítási láncokba való bekapcsolódási lehetőséggel találkoztak. Ez időszakra tehető a banki finanszírozás intenzívebb megjelenése, a korábbihoz képest nagyobb hitelezési hajlandóság kezdete. Globális szinten 2007-ig egy nemzetközi, töretlen növekedési trend jellemezte a gazdaságot, mind az innováció, a fogyasztás és a finanszírozás területein. A gazdaság generátora a nyereségorientált nagyvállalatok, közvetve pedig a kereskedelmi bankok lettek. A hazai gazdaság a szereplői szempontjából két szektorra bomlott. Az exportban és hozzáadott értékben nagy szerepet képviselő 2 Forrás:

9 6 külföldi érdekeltségű multinacionális vállalatokra, illetve a helyi igényeket kielégítő esendő kis- és középvállalkozásokra. Helyzetüket tovább nehezítette a megfelelő állami támogatások és - a pénzintézetek szemszögéből kockázatos mivoltuk miatt, - elegendő, fenntartható banki finanszírozás hiánya Nemzetközi verseny erősödése A globalizáció hatására az információ gyors áramlása, a profitmaximalizálás, az új vásárlói igények szakadatlan generálása, és a mindennapi szükségleteken túlmenő igények kielégítésére való törekvés kezdte jellemezni a fejlett és a fejlődő társadalmakat. Költekezési hullámot eredményezve világszerte. Amerika a legnagyobb és legpazarlóbb erőforrás felhasználójává vált, fogyasztói modellje, a hitelből történő, korlátlan költekezés a fejlődő országokat, így hazánkat is elérte. Az amerikai hitelezési és pénzpiaci válság utórezgései a kis, nyitott országunkra is hatással van. A bankközi források beszűkítése és a bizalom megrendülése, jelenleg a kkv hitelezésben erős fékező tényező. A kkv-k a válság hatásainak leginkább kitett piaci szereplői lettek. Tekintettel arra, hogy a szektor alkotja a legkockázatosabb banki ügyfélkört, számukra akár a piacon maradás feltétele is lehet az olcsó és folyamatos forráshoz jutás. Ugyanakkor az időszak negatív eseményei lehetőséget adnak az államilag támogatott és az uniós forrásokból érkező, kedvező finanszírozások megalapozására. Az erős nemzetközi verseny a nyugat-európai gondolkodásban jelentős változásokat hozott a nemzetállami kérdésekben. Az a gazdasági gondolkodás, ami sajnos hazánkban még kevésbé érezhető, nyugaton már az utóbbi évektől jelen van. A fejlett államok a lakosság egészséges, nemzeti öntudatának kiépítésére és a saját piac védelmére törekedtek, amelynek köszönhetően a helyi értékek, és ezzel a belföldi kisvállalkozások is egyre nagyobb szerephez jutnak. (Például Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban a hazai termékek jól észrevehető jelzéssel vannak jelölve, az éttermek pedig étlapukon külön feltüntetik, hogy az étel hazai folyóból fogott halból vagy hazai tehén tejéből készült. (forrás: Piac és Profit 2008/11))

10 A kis és középvállalkozások finanszírozási problémái Egy vállalkozás alapításának és fenntartásának alapvető feltételei az üzleti ötleten felül, a tulajdonosok elkötelezettségének megléte a cég profilja iránt, illetve a működéshez szükséges tőke előteremtése. Az alapítás során célszerű gondosan megtervezni, és elemzésekkel alátámasztani a vállalkozás pénzszükségletét, mivel az összes megoldás közül a legolcsóbb a külső, pótlólagos pénzforrások bevonásának kerülése. A következőkben röviden szeretném összefoglalni, hogy mik azok az események, amelyek finanszírozási problémákat okozhatnak egy cég életében. Miért lehet szüksége egy vállalkozásnak bankhitelre? Nem mindegy, hogy a vállalkozás rövid távú likviditási problémákkal küzd, vagy hosszú távon megtérülő beruházást szeretne finanszírozni. A kisvállalkozásokat finanszírozás szempontjából öt csoportra bonthatjuk. Az elindulás, a gyors növekedés, az érettség és a hanyatlás szakaszában lévő vállalkozásokra. Minden szakasznak megvan a sajátos jellege, egyedi problémái és finanszírozási gondjai. Az alapítás és indulás szakaszában, az előkészítések, az alapítási, bejegyzési költségek (jogi költségek, hatósági engedélyek, banki költségek), és a működésbe hozatal (állóeszközök, forgóeszközök, mint alapanyag, alkatrészek, vevőkövetelések, készletek) biztosítása, pénzügyi menedzselése a fő feladat. Az elindulás szakaszában a piackutatás, a potenciális vevők igényeinek felmérése, a várható költségek és árbevétel összegének és idejének tervezése nélkül nem lehet kiemelkedő sikerre számítani. Általánosságban jellemző, hogy az előkészítés fázisát a cégeknek a saját megtakarított pénzükből kell finanszírozniuk. A kereskedelmi bankok újonnan alakuló cégeket egyáltalán nem hiteleznek, az uniós és állami támogatások köre pedig igen csekély még. Gyors Növekedés és az érettség fázisában az állandó költségeken felül, mint bérek és közterhek, közüzemi díjak, bérleti díjak, ingóságok és ingatlanok biztosítási díjai felett a pénzszükséglet a következő célokhoz kapcsolódhat: Már fennálló esedékes fizetési kötelezettség rendezése, várható közeljövőben esedékes fizetési kötelezettség teljesítéséhez, vagy valamilyen tervezett projekt, beruházás, fejlesztés jövőbeli finanszírozásához. Egy cég pénzszükséglete lehet átmeneti, vagy tar-

11 8 tós és kapcsolódhat a forgalom fenntartásához vagy a forgalom bővítéséhez. A pénzszükségletet indukálhatja egy lejárt szállítói tartozás rendezése, egy beruházás indítása, új termék bevezetése, új vállalkozás indítása, vagy stratégiai árubeszerzés, és így tovább. A vállalkozásban több okból is léphet fel pénzszükséglet. Ha a cég eleve alultőkésített vagy túl gyorsan növekszik, esetleg a cégtulajdonosok túl hamar, vagy túl nagy mértékben veszik ki a pénzt a vállalkozásból a személyes szükségletek finanszírozására komoly gondokat eredményezhet a likviditásban. Gyakori problémaforrás, ha megnő a vevőkövetelés megtérülése, vagy rövidül a szállítói állomány lejárata, esetleg túl magasak a cég készletei. A likviditási problémák függhetnek szezonalítástól, vevők fizetési késedelméből, vagy akár váratlan kiadásoktól is. A forgóeszközök (készletek) finanszírozása kisebb és nem tőkeerős vállalkozásoknál alapvető feladat. Lehetséges külső finanszírozási lehetőségek Dr. Béza Dániel, Kisvállalkozások finanszírozása című könyve alapján a külső finanszírozási megoldásokat a következőképp csoportosíthatjuk: Vagyonfinanszírozás. Végleges pénzátadás illetve forrásbiztosítás a vállalkozás tulajdonosain, vagy más befektetőkön keresztül. Adósságjellegű, nem intézményes finanszírozási források: tagi kölcsön, családi, baráti költsön, szállítói hitelek, vevői előleg, váltó vagy csekk. Adósságjellegű intézményes finanszírozási források: bankhitel, lízing, faktoring, kötvény, közraktárjegy. Tőkejellegű finanszírozási források (intézményes és nem intézményes) A kis-, és középvállalkozások hitelezésének fejlődése A rendszerváltás után és a kétszintű bankszektor kialakulásával a bankok a nagyvállalatok igényeire összpontosítottak. A legjövedelmezőbbnek a nagyobb projekteket tartották, mivel minél terjedelmesebb volt a kihelyezett hitelösszeg, annál nagyobb bevételt tudtak a kamatokon nyerni. A hitel visszafizetésének koc-

12 9 kázata és az alacsonyabb jövedelmezőség miatt pedig nem szívesen, vagy egyáltalán nem hitelezték a kisvállalkozásokat. A nagyvállalatok megerősödésével, és a pénzintézetek piacának telítődésével romlott a bankok alkupozíciója. Számtalan hitelintézet jött létre, az ügyletek megszerzésért kemény harcok indultak. A nagyvállalatok finanszírozási lehetőségei kiszélesedtek, a kereslet átvette az irányító szerepet. A pénzintézetek rákényszerültek, hogy egymás kamatai és kondíciói alá ígérjenek, aminek eredményeképp jelentős profitot vesztettek. Egyértelművé vált, hogy a következő kiaknázatlan területnek, a kisvállalkozásoknak kell következniük. Az uniós csatlakozással és felzárkózásra való törekvéssel egyre fontosabbá vált a kisvállalkozások megléte és támogatása, fizetési nehézségeik, és tőkeigényük lefedése és ezzel egyre nagyobb potenciált jelentve a pénzpiaci szektor számára.

13 10 2. KKV SZEKTOR 2.1. A kisvállalkozások definíciója A vállalkozás definíciója nemzetközi megfogalmazásban A vállalkozás cselekvésben is megnyilvánuló gondolkodásmód, mint jogi személyiség, és tevékenység is értelmezhető. A nemzetközi, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 3 megfogalmazása alapján: Vállalkozás minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szervezet, amely profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett jövedelemtermelést végezzen. Olyan jogi személy, ami rendelkezik a joggal, hogy saját javára üzleti tevékenységet végezzen, szerződést kössön saját tulajdonára, kötelezettséget vállaljon hitel visszafizetésére, illetve saját bankszámlát nyisson. A megfelelő termelés érdekében rendelkezhet egy vagy több telephellyel, vagy létesítménnyel egy földrajzilag elkülönített helyen, ahol a vállalkozáshoz tartozó egy, vagy több ember annak javára munkatevékenységet végez. 4 Az unió megfogalmazása alapján: A vállalkozás gondolkodásmód, valamint gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és az innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül 5 Hangsúlyozza, hogy ez a cselekvésben is megnyilvánuló gondolkodásmód ösztönöz új vállalat indítására, és jelenik meg a gazdasági növekedési törekvésekben. 3 OECD: Organisation for Economic Co-operation and Development, Nemzetközi gazdasági szervezet, melynek Magyarország 1996-tól tagja. 4 OECD Measuring Enterpreneurship alapján 5 Forrás: Vállalkozás Európában Zöld Könyv, Green Book, 2003, Román Zoltán - A vállalkozás a magyar gazdaságtanban Nemzetközi tükörben

14 A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása A évi XXXIV. hazai kkv törvény alapján A kisvállalkozások pontos meghatározását A kis- és közepes vállalkozásokat a róluk, és fejlődésük támogatásáról hozott évi XCV. törvény definiálta először. A definíció négy szempont szerint tagolja a szektort: a vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének, és mérlegfő-összegének nagysága, és a tulajdonosi önállósága alapján. A törvény 2004-ben, az uniós csatlakozással módosult től érvényes meghatározás a következő: (1) Kis-, és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A kkv kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön- külön, vagy együttesen meghaladja a huszonöt százalékot. Egy vállalkozás csak abban az esetben veszíti el a közép, kis vagy mikro minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi vagy elmarad az adott határértékektől.

15 12 1. táblázat A közép-, kis-, és mikrovállalkozások létszám- és pénzügyi kritériumok szerint Magyarországon KKV Alkalmazottak száma Árbevétel Millió Ft-ban Árbevétel Millió Euróban Mérlegfőösszeg Millió Ft-ban Mérlegfőösszeg Euróban Közép fő < <43 Kis fő < <10 Mikro fő <500 <2 <500 <2 Forrás: Saját készítés, KKV Törvény alapján Vállalkozások tőkeminimuma Cégalapítás költségei a évi LXI. törvény alapján, szeptember 1-től a korlátolt felelősségű társaság tőkeminimuma 500 ezer forint a korábbi 3 millió forint helyett, a zártkörű részvénytársaságoké pedig 20 millió forint helyett 5 millió forint. Egyéni vállalkozás alapításához a kötelező költségek (egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, regisztrációs díj) megfizetésén kívül nincs tőkeminimum megszabva Mikrovállalkozások Tehát a mikrovállalkozás, az egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás és az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 2 millió eurónak megfelelő forintöszszeg alatt van. Illetve abban az állam, az önkormányzat vagy a nem kkv-nak minősülő vállalkozások tulajdonosi részesedése jegyzett tőke, vagy szavazati joga alapján külön külön, vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

16 A kisvállalkozások helyzete Magyarországon A vállalkozások a számok tükrében 2. táblázat Vállalkozások száma Magyaroroszágon 2007-ben Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összesen db db Forrás: KSH Gyorstájékoztató, Február db Magyarországon több mint, egymillió-kétszázezer vállalkozás van bejegyezve, aminek 99,8%-a mérlegfőösszegét, és foglalkoztattok számát illetően a kkv körbe tartozik. A működő vállalkozások száma Magyarországon A gazdaságilag igazán aktív vállalkozások száma a KSH adatai alapján 2007-ben volt, aminek közel a fele, bejegyzett egyéni vállalkozó volt. Létszám kategóriák alapján az 1-től 4 főt alkalmazó cégek száma (ebből a társas vállalkozások száma ), az 5-től 9 főt foglalkoztató vállalkozások száma ( ebből társas vállalkozások száma) volt. A gazdaságilag legtermékenyebb Közép-Magyarországi régióban, Budapesten és Pest megyében a működő vállalkozásoknak száma volt, melyből a 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok 394-et tettek ki. (Egy vállalkozás akkor működő, ha adott évben bármikor rendelkezett árbevétellel, vagy volt foglalkoztatottja. Forrás: KSH) 3. táblázat A vállalati nagyságstruktúra Magyarországon és az EU-átlag szerint 2007-ben (%) Vállalatméret Vállalkozások száma (%) Magyarország Uniós átlag Foglalkoztatottak száma (%) Magyarország Uniós átlag Hozzáadott érték Magyarország (%) Uniós átlag

17 14 Mikro-, 94,7 91,8 35,8 29,6 15,8 21,1 Kis-, 4,4 6,9 18,9 20,6 16,3 19,9 Közép-, 0,7 1,1 16,2 16,2 18,1 17,8 Kkv összesen 99,8 99,8 71,0 67,1 50,2 57,9 Nagyvállalat 0,2 0,2 29,0 32,9 49,7 42,1 Forrás: KSH, Statisztikai tükör, oldal. (SBA fact sheet Hungary,.) A kevesebb, mint másfélmillió kis- és középvállalkozásból az egyéni vállalkozások száma a 2007-es KSH adatok alapján meghaladta a hétszázezret, ami az elmúlt két évben tovább emelkedett. Az egyéni- és társas vállalkozásokat is összevetve a hazai kkv-k nagy része (az összes hazai vállalkozás 94,7%-a) a mikro kategóriába sorolható. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők széles tábora mellett, kiemelkedő a részmunkaidős vállalkozások száma is, így ha az országban működő összes vállalkozás számát összehasonlítjuk az unió átlagával, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy míg az Unióban 40 vállalkozás jut ezer lakosra, addig itthon 55. Az óriási potenciállal rendelkező nagyvállalatok száma a rengeteg kisvállalkozás mellett elenyészőnek tűnik. Az összes hazai cég 0,2%-a nagyvállalat csupán. A mikrovállalkozások után legnagyobb számmal a kisvállalkozások következnek, melyek megoszlása 4,4%. (Az unióban ez valamivel magasabb, 6% körüli) A középvállalkozások aránya mind itthon, mind az unióban alacsonyabb, itthon az öszszes cég 0,7%-a, míg az unióban ez az arány 1,1%. Az országban a kis-, és középvállalkozások a hozzáadott érték felét állítják elő és a lakosság kétharmadát foglalkoztatják a Statisztikai hivatal 2008-as számadatai alapján. Ebből a mikrovállalkozások a lakosság 35,8%-át foglalják magukba, viszont a hozzáadott értékhez jóval kevesebb mértékben, csupán 15%-ban járulnak hozzá. A vállalatméret növekedésével, csökken a foglalkoztatottak száma, azonban fordított arányban nő a hatékonyság. A lakosság majdnem 19%-át foglalkoztató kisvállalkozások több, mint 16%-ban, a lakosság 16%-át foglalkoztató középvállalkozások pedig, valamennyivel magasabb értékben, 18,1%-ban járulnak hozzá a hozzáadott értékhez. A nagyvállalatok esetében érdekes, hogy

18 15 ugyan csak a vállalkozások számának 0,2%-át teszik ki, azonban a lakosság egy harmadát foglalkoztatva az ország GDP-jének közel a felét állítják elő A kisvállalkozások négy típusa 1. Multinacionális, vagy helyi nagyvállalatokhoz kapcsolódó kkv-k: A leggyakoribb eset, hogy a kisvállalkozások a multinacionális cégek helyi beszállítójává válnak. A kapcsolat előnye, hogy a nagyvállalat biztos háttérként és piacként szolgál. A kisvállalatok fejlődése főleg az integrátor nagyvállalattól függ, Jelentős negatív tényező a kkv-k számára, hogy az erőviszonyokból eredően a nagyvállalat határozza meg az üzleti feltételeket, aminek köszönhetően kiszolgáltatott helyzet alakulhat ki. 2. Innovatív, főleg tudásalapú kkv-k: Azok a cégek, amelyek önállóan vagy regionális hálózatba, klaszterbe szerveződve, sikeresen részt tudnak venni a globális versenyben, és eredményesen tudják növelni a piaci részesedésüket. (Mára már 17 tanúsított klaszter működik az országban, és számuk lassan, de folyamatosan nő.) A fejlett országokban már régóta működnek ezek az üzleti összefogások. Amenynyiben ezekből a csoportosulásokból kialakul különböző ágazatokban a húzóerő, jelentősen javíthatja az ország nemzetközi versenyképességét. Egy határon túl ezek a vállalkozások újból egymás konkurenciájaként jelennek meg, de addigra kiépül a piac, akikért van lehetőség versenyezni. Ahhoz, hogy egy ötletből termék legyen, egy forráshiányos piacon, a cégek összefogására van szükség. Ágazati megosztásban itthon az egészségiparban (7), informatika területén (4), környezetiparban (3), csomagolástechnikában (2), és építőipar, energia (1) területén vannak már szerveződések Helyi, regionális piacon működő kkv-k: Legfőképp a turisztikai iparra jellemző, hogy a beáramló jövedelmeket a helyi szállodák és éttermek veszik fel. A regionális marketing eszközeivel lehet fejlődésüket, piacaikat bővíteni. 4. Helyi, lakossági keresletet kielégítő kkv-k: A kisebb települések, közösségek igényeit kiszolgáló apró cégekről van szó. Jó példája a sarki fűszeres. Ezek a cé- 6 Forrás: Piac és Profit /10-11, oldal.

19 16 gek a termelékenységét javítva olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani 2.3. A kkv-k szerepe a gazdaság- és társadalompolitikában Gazdaságpolitikai jelentőségük A kisvállalkozások alapvetően egy új ötletre, vagy egy piaci rés lefedésére jönnek létre, ezért a leginnovatívabb réteg a gazdasági növekedés előmozdításában. A piaci verseny fenntartásához sok szereplőre van szükség. Az új belépők javarészt a frissen alakuló kkv-k, magukban rejtve a gyors növekedés lehetőségét. Képesek a versenyt generálni, és fenntartani, mivel az információ, a kommunikáció és a közlekedés költségeinek csökkentése könnyebb együttműködési lehetőségeket teremtenek számukra. Folyamatos piaci jelenlétük a hatékonyság növelésére ösztönöz, és nem engedi a monopóliumok kialakulását. Több ágazatban meghatározó a szerepük, így a kézműiparban, kereskedelemben, szolgáltatások piacán. Főleg az információs technológia területére igaz, hogy a világgazdaság legtöbb meghatározó cégei alapvetően kisvállalkozásként indultak. Munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a regionális és helyi fejlődésekhez, és óriási a szerepük a helyi igények kielégítésében. Főleg a fejlett országokban a fogyasztói igények növekvő szegmentáltságával a mindennapi szükségleteken túl, erőteljesen jelentkeznek fogyasztói igények a speciális, kis sorozatban előállított termékek és szolgáltatások iránt. Számos ágazatban képződnek lefedésre váró piaci rések. (Szórakozás, utazás, sport, kulturális javak, lakberendezés, egészségügyi szolgáltatások, turizmus, wellness szolgáltatások stb.) Társadalompolitikai jelentőségük A kkv-k társadalompolitikai jelentősége is számottevő. Alacsony belépési korlát miatt a munkahellyel nem rendelkezők önfoglalkoztatóvá tudnak válni, ami pozitívan hat a munkanélküliség csökkentésére. Hosszú távon az állam számára olcsóbb a munkahelyteremtő kkv-kat támogatni, mint a munkanélkülivé vált csa-

20 17 ládokat állami segélyekből eltartani. A kkv-k a helyi és társadalmi integráció fő hajtóereje. A munkakultúrák, családon és helyi közösségeken belüli továbbadása, a fiatalabb generációk részére eredményesebb, és nagyobb elkötelezettséget eredményez. A munkából származó jövedelem pedig lehetővé teszi az egyenlőtlenségek mérséklődését, és ezzel csökkenti a társadalmi feszültséget. A vállalkozói szellem erősítése, a kockázat- és felelősségvállalásra épülő önmegvalósítás ugyancsak építő az egyénre, és ez által a nagyobb közösségekre egyaránt Az Európai Unió kisvállalati poltikája Kisvállalkozások Európai Chartája Felismerve, hogy a kisvállalkozások alkotják a gazdaság, és ez által az Európai Unió gerincét, az unió célja lett, hogy a lehető legjobb környezetet biztosítsa a vállalkozási tevékenységek számára, és ezt a politikát, a tagországok is minél hamarabb megvalósítsák a gyakorlatban ben, Lisszabonban került elhatározásra, hogy szükség van egy alapdokumentumra, ami képviseli az unió hitvallását a kisvállalkozások jövőjét illetően. A legfőbb gondolat, hogy az Európai Unió váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahely teremtésére és nagyobb társadalmi kohézióra. (Forrás: Kisvállalkozások Európai Chartája 2004) - aminek megvalósítása az életképes és potenciálisan fejlődőképes kisvállalkozások elfogadható körülményeinek biztosítása és támogatása nélkül lehetetlen. Többek között már a Chartában is felmerült, hogy szükség van a bankrendszer és a kisvállalatok közötti jobb kapcsolat kialakításához szükséges feltételek biztosítására. A Chartában megfogalmazott elvek A Charta tíz pontban foglalja össze, hogy a tagállamok milyen eszközrendszerrel ösztönözzék a kis -, és középvállalkozások fejlődését. 1. Vállalkozásra való oktatás és képzés. A fiatalok ösztönzése, az üzleti modulok oktatása középiskolai, főiskolai és egyetemi szinten