Növényi meghonosodások
|
|
- Árpád Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Növényi meghonosodások
2 Növényi meghonosodások szerepe: - Kopár területek benépesítése - Már jelen lévı társulások fajösszetételének, struktúrájának, funkciójának meghatározása Nem ıshonos fajok meghonosodása: - J. Flygare (1768): De coloniis plantarum - C. Darwin (1859): A fajok eredete: elsısorban nem az ıshonos nemzetségek fajai sikeresek - Földünk biodiverzitását veszélyeztetı tényezık között az élıhelyek pusztulását és fragmetációját követi Az inváziós idegen fajok rendelkeznek azon képességgel, hogy természetes elıfordulási területeken kívülre történı véletlen behurcolásukat vagy szándékos betelepítésüket követıen képesek ott megtelepedni, illetve tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát.
3 Világtérkép a tartósan meghonosodó, idegen fajok százalékos arányával és (zárójelben) számával JÄGER (1977) és MALYSEV nyomán (1981)
4 Konferenciák, együttmőködési programok: : SCOPE (Scientific Comittee on Problems of the Environment): Biológiai Inváziók Ökológiája terv tıl: International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPI) tıl: Global Invasive Species Programme (GISP) tól: Neobiota : Agresszív növényfajok és a természetvédelem: legveszélyesebb jövevényfajok listája (31 faj) : Aktuális flóra- és vegetációkutatás Magyarországon III. konferencia: külön szekció : MBT Ökológiai Szakosztályának elıadóülése Növényi invázió címmel 2004: MIHÁLY B. BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Özönnövények. 2006: BOTTA-DUKÁT Z. MIHÁLY B. (szerk.): Özönnövények II.
5 Az adventív növények csoportosítása a behurcolás/betelepítés ideje szerint Archeofitonok: Amerika felfedezéséig (1492) behurcolt ill. betelepített növények Megjelenésük a neolitikumi mezıgazdasággal egyidıs Megtelepedésüket elısegítette: erdıirtás, kereskedelem, népvándorlás, háború, településszervezıdés Számuk hazánkban kb. 200 faj
6 Neofitonok: Görög eredető szó: újonnan ültetett Amerika felfedezése után behurcolt ill. betelepített növények A vasút megjelenésével terjedésük felgyorsult A neofitonok száma hazánkban: inváziós: 71, meghonosodott, de nem inváziós: 76, alkalmi megjelenéső: 569. A besorolás nehézségei: A faj az ország egyes részein neofiton, másutt ıshonos Az ıshonos és a nem ıshonos area összeér Az elsı elıfordulás adatai pontatlanok
7
8 Németországban meghonosodott fajok elsı megjelenési adatai, ill. a kihalt fajok száma ROTHMALER et al.(1976), RAUSCHERT (1978) és KORNECK adatai nyomán.
9 Az adventív növények csoportosítása származásuk szerint Az adventívflóra származásának mennyiségi vonatkozásai Magyarország tájidegen, agresszív kompetitorainak erdete: -64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai, 14,3 % ázsiai
10 Származási terület Páfrányok, Egyszikőek Kétszikőek Összesen fenyık Észak-Amerika 0,5 % 5,7 % 21,6 % 27,8 % Ázsia 0,2 % 3,4 % 18,6 % 22,2 % Dél-Amerika 0,3 % 3,6 % 15,0 % 19,0 % Dél-Afrika - 3,4 % 4,5 % 7,9 % Afrika többi része - 0,9 % 1,4 % 2,2 % Ausztrália - - 2,2 % 2,2 % Új-Zéland - 0,3 % 1,2 % 1,6 % Amerika 0,2 % 0,5 % 2,8 % 3,4 % Észak-Amerika és Ázsia 0,2 % 0,5 % 0,9 % 1,6 % Trópusi területek 0,2 % 1,7 % 1,0 % 2,9 % Egyéb 0,3 % 2,9 % 5,9 % 9,1 % Európába betelepített vagy behurcolt növények %-os aránya WEBER (1997) nyomán
11 A bevándorlás, behurcolás módjai Szándékosan behozott, és kultivált fajok: Elvadult haszon- és főszernövények: kálmos, szurokfő Elvadult dísznövények: régi kerti növények: szappanfő, modern kivadulások: bíbor nebáncsvirág, aranyvesszı fajok Botanikus kertekbıl való kivadulás: kisvirágú nebáncsvirág Parkokból, rekultivációs területekrıl: keskenylevelő ezüstfa Szándékos telepítés a fennmaradás elısegítésére: Teleki-virág Szándékos telepítés esztétikai okokból: orgona
12 Nem szándékosan behurcolt fajok: Szántóföldek és kertek gyomjai: vadzab Külföldi vetımaggal: apró szulák Gyógynövény szállítmánnyal: angyaltrombita Tőzifa szállítmánnyal: foltos árvacsalán, sárga győszővirág Főmagvak kísérıi: pelyhes selyemperje Fák és cserjék közvetítésével jutottak a talajba: parlagi madársóska Díszmadarak eleségével terjedı növények: köles, muhar fajok
13 Déligyümölcskísérık, elsısorban citromtranszporttal Gyapjúadventívek, olajnövénykísérık: kevesen honosodtak meg Építkezési anyagokkal: tarackbúza, fehér libatop Közlekedési eszközzel, hajóval: kanadai átokhínár Anthropochor-endozoochor: paradicsom, szamóca Egyéb: szárazvirágcsokorban, bakancson, kitömött madár tollán, vagy a világháború ideje alatt fogolypostával
14 Hol had vonult, tövis lepi a rétet, nagy harc után jönnek ínséges évek (Lao-ce: Tao Te King) Népvándorlások, háborúk: szúrós szerbtövis A Xanthium spinosum L. európai terjedése 1858-ig (PRISZTER nyomán)
15 A növények csoportosítása a naturalizáció mértéke szerint Németországban a behozott és behurcolt hajtásos növények száma meghaladja a honos hajtásos növények számának ötszörösét WILLIAMSON és FITTER elmélete: Ergasiophyta: kizárólag csak mesterséges kultúrában élnek Ephemerophyta: alkalmilag nagyobb faj- és egyedszámban jelenhetnek meg, de nem tudnak megmaradni az új környezetben Epökophyta: kultúrafüggık. Antropogén társulások tagjai, a természetes vegetációban nem tudnak meghonosodni. Agriophyta: elıször emberi segítséggel érkeztek, de konkurenciaképesnek bizonyultak, és az emberi hatás megszőnése után is fenn tudtak maradni. İshonosak: az eredeti vegetáció tagjai, nem emberi segítséggel telepedtek meg. Sukopp (1995)
16 A bevándorlás és elterjedés típusai Zonális: faj zárt, széles frontban terjed, parlagfő Diszperz: egyszerre sok, egymástól távol esı ponton bukkan fel, apró szulák Diszjunkt: az elıbbi két típus között áll Az apró szulák elıfordulásai 1898 és 1916 között (Priszter nyomán) A parlagfő terjedésének fázisai (Priszter nyomán)
17 Az elterjedés sebessége Sukopp (1962): Egyre erıteljesebben, visszaesés nélkül terjednek A kezdeti erıteljes terjedés után ismét normális terjedési sebességet mutatnak Változatlan mértékben terjedı fajok Egyre csökkenı mértékben terjedı fajok Jäger (1991): iparvidékeken meghonosodó új fajok terjedésük csúcspontját a múlt században már túllépték Castri (1990): A biológiai invázió valószínőleg egyre nagyobb intenzitásra tesz szert a jelenlegi traszportfolyamatok és a bekövetkezı klimatikus változások következtében.
18 Az elterjedés elısegítı belsı tényezık: Filogenetikailag fiatalabb fajok A generatív szaporodás jellegzetességei: apomixis, önfertilitás Genetikai alkalmazkodóképesség: progresszív endemizmusok Kedvezı reprodukciós ráta: magas magprodukció Csírázás tág ökológiai feltételek mellett Elnyújtott csírázási spektrum A diaspórák jó elterjedési képessége: polychor fajok Vegetatív és a generatív szaporodás kombinációja Mechanikai ápolással szembeni tőrıképesség Kedvezı morfológiai bélyegek: tüskék, tövisek Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés Magasság, gyors növekedés, hatékony fotoszintézis Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához Raktározó szervek jelenléte Allelopátia Herbicid tolerancia, rezisztencia Variabiliás a térben Variabiliás az idıben
19 A kisvirágú nebáncsvirág terjedése Trepl (1984) adatai alapján
20 Az elterjedés elısegítı külsı tényezık Melegebb lokálklíma kialakulása: fıként nagyvárosokra és iparvidékekre jellemzı Hımérséklet Felhık Csapadék Szél Relatív nedvesség Éves átlag Borításmérték Éves átlag Hóesés Átlagos szélsebesség Szélcsend Télen Nyáron 0,5-1,5 ºC-kal magasabb 5-10 %-kal több 5-10 %-kal több 5-10 %-kal kevesebb 2-30 %-kal kevesebb 5-20 %-kal gyakoribb 2 %-kal kevesebb 10 %-kal kevesebb Köd Télen Nyáron %-kal több %-kal több A városok klímaértékeinek összehasonlítása a városon kívüli értékekkel (Sukopp & Wurzel 1995)
21 Erısebb felmelegedés - hiányzik a növényzet párologtató hatása - a napsugárzás felfőti az épületeket - a főtött épületek hıt adnak le -A városok átlaghımérséklete 8 ºC-kal is magasabb lehet -Több fagymentes terület A csapadék gyorsan elfolyik, kevés szivárog a talajba. Berlin ruderális növényeinek 3/5-e melegebb éghajlatú vidékrıl származik
22 Más mezıgazdasági eljárás bevezetése: 70 %-os hozamkiesést okozó kabakpityóka Az ápolás megszüntetése A mezei szarkaláb hazai elterjedése. A bevonalkázott terület faj areája; pontozott vonal a 3100 C tenyészidıszakbeli hıösszeg vonala; szaggatott vonal a tenyészidı 17C -os izotermája (Bacsó és Priszter nyomán)
23 A neofitonok elıfordulása különbözı társulásokban Sukopp (1962!) Nem ember által kialakított társulásokban csak lokális megtelepedés figyelhetı meg. Számos neofiton jelenik meg tengerpartokon, folyópartokon és bolygatott területeken, ezek között sok a kultúrszökevény. Neofitonmentes társulásokat túlnyomórészt szélsıséges klímájú és/vagy termıhelyi adottságokkal rendelkezı élıhelyek közt találunk. Nyitott vagy idıszakosan nyitott társulások kedvezı feltételeket teremtenek a neofitonok megtelepedéséhez. A neofitonok száma nagyobb síkvidékeken és dombvidékeken, hegységekben sokkal kisebb. A legtöbb neofiton Észak-Amerika és Ázsia hasonló klímájú területeirıl érkezik Csak néhány faj képes önálló társulás alkotására.
24 Az adventív növények meghonosodásának hatása az ıshonos vegetációra Függ a növényfajtól, a befogadó területtıl, a megjelenés óta eltelt idıtıl Diverzitáscsökkenés? Honos fajok kiszorítása? Leginkább veszélyeztetettek: szőktőréső, kis, ill. diszjunkt areajú, specialista, endemikus, reliktum fajok, ill. a szigetek fajai Schroeder (1998): az antropogén elemek Közép-Európában nem szorítják ki teljesen a honos flóra és fauna tagjait Disko (1996): az újonnan jött faj ökoszisztémára gyakorolt hatása az orosz ruletthez hasonló
25 Beilleszkedés a társulásba Hegi (1925): a kisvirágú nebáncsvirág kiszorítja az erdei nebáncsvirágot Sukopp (1962): a megállapítást cáfolja Trepl (1984): az erdei nebáncsvirág csak a számára szuboptimális, kissé szárazabb területeken szorul vissza Schmitz (1999): 1. a faj expanziója miatt a honos fajok visszaszorulnak, borításuk jelentısen csökken vagy akár teljesen el is tőnnek a területrıl; 2. a faj Lückenfüller -ként jelenik meg, más lágyszárúak közé vegyülve, anélkül, hogy jelentısen visszaszorítaná azokat; 3. a faj olyan élıhelyeket foglal el, amelyeken a honos fajok nemigen telepednek meg.
26 Az adventív növények meghonosodásának hatása az ıshonos vegetációra İshonos fajok kiszorítása: Dél-Afrika sok endemikus törpecserjéjét az ausztrál Acacia fajok a kihalás szélére sodorták Kórokozók behurcolása: a japán Castanea crenata-n behurcolt Endothia parasitica az észak-amerikai Castanea dentata állomány 80 %-át kipusztította, a többit megbetegítette
27 Az adventív növények meghonosodásának hatása az ıshonos vegetációra A honos növények génkészletének befolyásolása: az angliai Spartina maritina és az észak-amerikai Spartina alternifolia keresztezıdésébıl kialakult az inváziós Spartina anglica
28 Az ıshonos fajok kiszorítása a hibrid zsinegfő által Schleswig- Holstein nyugati partjainál
29 Az állatvilágra gyakorolt hatás Növény-állat interakciók száma közel azonos marad: egy ıshonos és egy adventív keresztesvirágú faj faunája között nem volt lényeges különbség (Harald et al. 2000) Növény-állat interakciók számának csökkenése: 3 ıshonos és 3 adventív juharfaj termésével táplálkozó madarak száma között 5-szörös különbség volt (Kowarik 1989)
30 Növény-állat interakciók számának növekedése: Általában nem specialista fogyasztóknak köszönhetı A neofitonok nagy számú jelenléte a fauna diverzitásának csökkenéséhez vezet Fajszám Impatiens Impatiens Impatiens noli-tangere parviflora glandulifera Fitofágok Viráglátogatók Extraflorális nektáriumok látogatói Aphidofágok A nebáncsvirág fajokon elıforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999)
31 Termıhelyi tényezıkre gyakorolt hatás Talaj nitrogéntartalmának feldúsulása: Az akác nitorgéndúsító hatása miatt sok értékes faj tőnhet el a területrıl, helyüket nitrofil gyomok foglalják el. Avar- és humuszképzıdés feldúsulása: A kései meggy által felgyorsított avar- és humuszképzıdés hatására, a faj gyorsan terjedt, megakadályozva a természetes felújulást, és csökkentve az erdészetileg hasznosított fák hozamát.
32 Termıhelyi tényezıkre gyakorolt hatás A talaj vízgazdálkodásának változása: Az ázsiai keleti tamariska (Tamarix tetrandra) elszaporodása Amerikában csökkentette a folyók sebességét, növelte az eróziót, az elöntést és az üledékképzıdést, párologtatásával lecsapolta a folyókat.
33 Emberre gyakorolt közvetlen hatás Allergén hatás Mérgezı, karcinogén hatás Fito-fotodermatitisz
34 Az adventív fajok kontrollálásának lehetıségei Reichholf (1996): Több toleranciát az idegen fajokkal szemben! Disko (1996): Több intoleranciát az idegen fajokkal szemben! Megelızés: Az idegen fajok behozatalának nemzetközi szabályozása Természetes növénytársulások megırzése, rekonstrukciója Természetes, szelektív gyomszabályozás alkalmazása Fizikai kontroll: kaszálás, sarlózás, égetés, elöntés, lecsapolás, takarás Biológiai kontroll: legeltetés, fogyasztók és kórokozók behozatala, ill. elszaporítása Kémiai kontroll: herbicidek alkalmazása
35 A kutatások fıbb stratégiai pontjai -Adatbázis kiépítése: DAISIE, NOBANIS -A meghonosodás mértékének és hatásának elemzése -Az inváziós és nem inváziós szervezetek összehasonlítása -Az inváziós fajok genetikai és ökológiai jellemzıinek összehasonlítása az ıshonos és nem ıshonos areán belül -Az inváziót elısegítı tényezık és folyamatok azonosítása -Az invázió evolúciós és genetikai hatásának vizsgálata -Modellek készítése a lehetséges invázió mértékének meghatározására -A nyilvánosság és az érintett szervezetek tájékoztatása: mezıgazdaság, erdıgazdaságok, kertészetek, vízügy, kereskedelem, stb. -Tudományosan megalapozott szabályok felállítása a kereskedelem, turizmus és utazás során
36 Európai stratégia az inváziós idegen fajok ellen Strasbourg, december 1-5. A Stratégia útmutatást ad a Berni Egyezmény Részes Feleinek, hogy azok: gyors ütemben növeljék az IIF-okkal és az azok megállításának módjaival kapcsolatos ismeretekeit és információkat; fejlesszék az IIF-okkal kapcsolatos kérdések kezelésének országos és regionális kapacitását és az együttmőködést; megakadályozzák új inváziós idegen fajok Európába, és Európán belül történı behurcolását, és támogassák a gyors válaszintézkedések foganatosítását az észlelt betörésekre; csökkentsék a már jelen lévı inváziós idegen fajok káros hatásait; amennyiben megvalósítható és kívánatos, rekonstruálják a biológiai inváziók káros hatásának kitett fajokat, természetes élıhelyeket és ökoszisztémákat, és azonosítsák és rangsorolják a végrehajtandó intézkedéseket nemzeti és regionális szinten. kulcsfontosságú
Növényi meghonosodások
Növényi meghonosodások Növényi meghonosodások szerepe: - Kopár területek benépesítése - Már jelen lévı társulások fajösszetételének, struktúrájának, funkciójának meghatározása Nem ıshonos fajok meghonosodása:
RészletesebbenAz elterjedés elısegítı külsı tényezık
Az elterjedés elısegítı külsı tényezık Melegebb lokálklíma kialakulása: fıként nagyvárosokra és iparvidékekre jellemzı Hımérséklet Felhık Csapadék Szél Relatív nedvesség Éves átlag Borításmérték Éves átlag
RészletesebbenTájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006
Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj
RészletesebbenAz invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására
Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására Kelet Szlovákiai tapasztalatok Eva Sitášová Szitás Éva Východoslovenské múzeum Košice- Keletszlovakiai múzeum Kassa Hortobágy, 1. - 3. 10. 2009 Invazív
RészletesebbenGyomnövényismeret 1.
Gyomnövényismeret 1. A gyomnövény fogalma Gyom: ótörök jövevényszó, 1621 köznyelvben: csúnya, szúrós, tüskés Gyomnövény: növény: nyelvújítás kora (addig plánta ) Gaz: 16. századtól ismert hitvány, gonosz
RészletesebbenNövényrendszertan. 12. elıadás. Dr. Bartha Dénes
Növényrendszertan 12. elıadás Dr. Bartha Dénes Természetvédelem A természetvédelem alapelvei 1. A biológiai egyensúly elve 2. Az indikátor elv 3. A génbank elv 4. Az élı múzeum elv A természetvédelem tárgyai
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenA biodiverzitást veszélyeztető tényezők
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás
RészletesebbenManagement of Alien Plant Invasions (EMAPi) 2011. augusztus 30 szeptember 3., Szombathely. EMAPi 2011. and Management of Alien Plant Invasions
EMAPi 2011 11th International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions INFORMÁCIÓK ÉS JELENTKEZÉSI LAP MAGYAR RÉSZTVEVŐINK SZÁMÁRA Nyugat Magyarországi Egyetem, Természettudományi
RészletesebbenÖkológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények
Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.
RészletesebbenInvazív élılények a múzeumban és a természetben
Invazív élılények a múzeumban és a természetben Darvas Kata pedagógus javaslata nyomán elıkészítette Vásárhelyi Tamás muzeológus Az anyag fejlesztés alatt áll. Ez a bemutató tanösvény pedagógusoknak készült
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenBiodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenA természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek
A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség
RészletesebbenAz évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira
Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira Tarnawa Ákos MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottságának Élelmiszerfehérje-kémiai Munkabizottságának Ülése,
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenA biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
RészletesebbenInvazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában
Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában Készítette: Iván Judit Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Farkas János A biodiverzitás Élővilági változatosság több szinten való értelmezés
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci
RészletesebbenBIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András
BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenA biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)
A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenBeretzk Péter Természetvédelmi Klub
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub 1998-2010 KUTATÁS -madármegfigyelések -élıhelytérképezés -fajösszetétel -régiós összehasonlítások 2006: beépítéssel való veszélyeztetettség: 4 HELYI VÉDETT 1998-2010
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenDunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl
Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)
RészletesebbenA biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet
A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb
RészletesebbenGyomszabályozás. az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina
Gyomszabályozás az ökológiai gazdálkodásban Madaras Krisztina Károkozásuk Ökoban a legfőbb terméskorlátozó tényező Térparazitizmus, élősködés Víz- és tápanyag konkurencia Kártevők, kórokozók Terméskiesés,
RészletesebbenÖkológia élőlényismeret 5. előadás. Gyomnövények
Ökológia élőlényismeret 5. előadás Gyomnövények A gyomnövény fogalma UJVÁROSI Miklós (1957): A természetes növényzetben nem fordulnak elő, csak kultúrterületeken, Vagy az ősi vegetáció tagjai, de kultúrterületeken
RészletesebbenA vándorló fajokat nem érinti a szabályozás
A Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának ökológiai referenseit, Bata Kingát és Váczi Olivért kérdeztük meg, hogy mire számíthatnak az állat- és növénybarátok a következő időszakban,
RészletesebbenIdegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalai, idegenhonos inváziós növényfajok szabályozási lehetőségei
Idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalai, idegenhonos inváziós növényfajok szabályozási lehetőségei Botta-Dukát Zoltán MTA Ökológiai Kutatóközpont Köszönetnyilvánítás Borza Péter, Csányi Béla, Csecserits
RészletesebbenFelemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014
Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea
Részletesebben13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai.
13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai. Területi igénybevétel. Termőhelyi viszonyokat megváltoztató tényezők.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
Részletesebben7. Magyarország növényfajainak csoportosítása származásuk alapján. Az özönnövények. Védekezés és az irtás gyakorlata és problémái.
7. Magyarország növényfajainak csoportosítása származásuk alapján. Az özönnövények. Védekezés és az irtás gyakorlata és problémái. A növényfajok eredete 1. Őshonos fajok (mely flóraelemek?) Megegyezéssel
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenKörnyezetkímélı technológiák
Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenAz özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében
Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz
RészletesebbenKerekasztal-beszélgetés
Kerekasztal-beszélgetés A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megújítása Kőrösi Levente Stratégiai Főosztály, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztály 2013. július 10. Hol és hogy állunk? Idıpont április 23.
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ Természetvédelmi mérnök MSc szak Záróvizsga A tételsor: Az ökoszisztémák csoportosítása. Az ökológiai rendszerek változása
RészletesebbenBIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András
1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,
RészletesebbenA KÖZÉPSŐ-IPOLY-VÖLGY ÖZÖNNÖVÉNYEINEK VISSZASZORÍTÁSA KÖZÖS FELADATUNK
A KÖZÉPSŐ-IPOLY-VÖLGY ÖZÖNNÖVÉNYEINEK VISSZASZORÍTÁSA KÖZÖS FELADATUNK Amerika felfedezését követően (a XVI. századtól) jelentős számban jelentek meg olyan növény- és állatfajok Európában, amelyek gyökeresen
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenA veszélyeztetés elıidézıi:
Környezetvédelem A veszélyeztetés elıidézıi: Népesség szaporodása Urbanizáció Iparosodás Ipari és városi agglomerációk kialakulása Korszerő, nagyüzemi mezıgazdasági termelés Vegyszerek fokozódó használata
RészletesebbenFotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról
2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb
RészletesebbenTELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenMagyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései
Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései Gömörszőlős, 2012. április 19. Greguss Ditta Stratégiai Főosztály, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztály Változatos élıvilág Kárpát-medence:
RészletesebbenHazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen
Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen Készítette: Csizmár Mihály Környezettan BSc Témavezető: Dr. Bratek Zoltán Egyetemi adjunktus
RészletesebbenTámogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben
Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási Intézet, Szent István
RészletesebbenMás szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
RészletesebbenÖzönnövények Beköszöntő
Özönnövények Beköszöntő Az emberi tevékenység egyik egyre súlyosabb problémát okozó velejárója a különböző fajok véletlenszerű vagy szándékos telepítése. E tekintetben a nagy gyarmattartók jártak az élen,
RészletesebbenNÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenAz európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken
P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenKÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenA jövıre vonatkozó éghajlati projekciók
Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC
RészletesebbenAz idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai megvalósítása
FÖLDMŰVELÉSÜGYI Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai megvalósítása Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap 2018. március 23. Érdiné dr. Szekeres
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenPlog (1973) Cohen (1974)
Cohen (1974) Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket Egyéni
RészletesebbenEurópa és a világ erdei
Szabó Zsófia PhD hallgató Európa és a világ erdei Erdıvagyon-gazdálkodás 2011. október 6. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki kar Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet 1,02 milliárd
RészletesebbenMinőségi változók. 2. előadás
Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi
RészletesebbenAcer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek,
Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek, városi parkok. A telepítések helyein tömeges lehet, ártereken
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenLÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM
SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2009. január 1. A Program eredményei 1. Az illetékes hatósággal (a Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE-vel)
RészletesebbenÚj és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és dísznövényeken. Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron
Új és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és dísznövényeken Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron Jogszabályi háttér 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Élıhelyek és élettelen természeti értékek megırzését, helyreállítását szolgáló beruházások
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program Élıhelyek és élettelen természeti értékek megırzését, helyreállítását szolgáló beruházások címő pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KMOP 3.2.1/A
RészletesebbenPszichológiai tényezık
Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
RészletesebbenAz erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek
Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenA talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.
Az erdıtüzek és az idıjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály amirıl szó lesz A vegetációtüzek formái A vegetációtüzek keletkezésének okai Erdıtőzszezon Magyarországon Az erdıtüzeket
RészletesebbenISPM 15. Magyarország a követelményeket a 62/2005. (VII. 8) FVM rendelettel módosított 7/2001. (I.17.) FVM rendeletben építette be.
ISPM 15 62/2005. (VII. 8.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról A zárlati károsítók fa csomagolóanyaggal
RészletesebbenFelhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban
Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 13.5.2015 B8-0457/2015 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B8-0117/2015. számú szóbeli választ igénylı kérdéshez az eljárási szabályzat 128. cikkének
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenTrópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:
Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenNépesség és település földrajz
Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást
RészletesebbenMelegkedvelő flóra elemek evolúciója
Melegkedvelő flóra elemek evolúciója és klimatikus vonatkozásai Magyarország és az északi félgömb kainozoikumi flóráiban. (OTKA által támogatott kutatás) (Erdei Boglárka, Hably Lilla) A hajdani szárazföldi
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
Részletesebben