Egyetemi tudományos (Ph.D.) értekezés. Genetikai amniocentesis singularis és ikerterhességekben. Írta: Dr. Tóth-Pál Ernő egyetemi adjunktus

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyetemi tudományos (Ph.D.) értekezés. Genetikai amniocentesis singularis és ikerterhességekben. Írta: Dr. Tóth-Pál Ernő egyetemi adjunktus"

Átírás

1 Egyetemi tudományos (Ph.D.) értekezés Genetikai amniocentesis singularis és ikerterhességekben Írta: Dr. Tóth-Pál Ernő egyetemi adjunktus Program: "Magzati és újszülöttkori orvostudomány" Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár Budapest, 2003.

2 Tartalom ÖSSZEFOGLALÁS 4 SUMMARY 5 BEVEZETÉS 6 CÉLKITŰZÉSEK 8 BETEGANYAG ÉS MÓDSZER 9 A beteganyag és módszer 9 Első vizsgálati időperiódus (1980. január december 31) 10 Második vizsgálati időperiódus (1990. január december 31) 10 B beteganyag és módszer 11 EREDMÉNYEK 13 A genetikai amniocentesis (GAC) javallatai singuláris terhességben 13 A terhességek kimenetele genetikai amniocentesis után 16 A kumulatív veszteség 23 A kumulatív veszteség az amniocentesis terhességi hetének függvényében 34 A magzati veszteség és az anyai életkor 36 A magzati trisomiák és az anyai életkor 39 Az ikerterhességben végzett genetikai amniocentesis javallatai 40 Az ikerterhességek kimenetele genetikai amniocentesis után 43 Az ikerterhességek spontán vesztesége 45 MEGBESZÉLÉS 48 KÖVETKEZTETÉSEK 59 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 62 RÖVÍDÍTÉSEK JEGYZÉKE 63 IRODALOM 64 A SZERZŐ PERINATOLOGIAI TÉMAKÖRBEN MEGJELENT MUNKÁI 75 3

3 ÖSSZEFOGLALÁS Genetikai amniocentesis singularis és ikerterhességekben Írta: Dr. Tóth-Pál Ernő Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár Budapest, A klasszikus középső trimeszterbeli genetikai amniocentesis napjainkban a leggyakrabban alkalmazott invazív praenatalis diagnosztikus módszer. Fontos tudnunk azt, hogy mikor a legkisebb a módszerrel együtt járó kockázat és annak bekövetkeztére meddig kell számítanunk. Ma már széles körben elfogadott, hogy a singuláris terhességben végzett beavatkozás a magzati veszteséget 0,5-1%-al növeli. Az utóbbi másfél évtizedben a többes terhességek relatív aránya és abszolút száma is folyamatosan emelkedik. A fentiekből következik, hogy növekszik a genetikai tanácsadást felkereső és praenatalis diagnosztikát igénylő egyes és többes terhességet viselő nők, illetve házaspárok aránya. A genetikai kockázat meghatározása, az invazív diagnosztikus vizsgálatok kockázatának feltárása és azok típusának és időpontjának meghatározása többes terhességekben új szakmai kihívást jelent. A szerző 21 év alatt összegyűjtött, nemzetközileg is egyedülállóan nagy esetszáma (9071) alapján elemzi a singularis terhességben végzett amniocentesissel nyert tapasztalatait, külön vizsgálva a terhességek kimenetelét, a javallati körök változását, a kumulatív magzati veszteséget, az anyai életkor és a terhességi hetek függvényében. Az utóbbi tíz évben az ikerterhességben végzett 184 amniocentesis során nyert tapasztalatait elemzi, különös tekintettel a vizsgálat magzati szövődményeire. Meghatározta az ikerterhességek spontán veszteségi arányát, illetve a magzati trisomiák anyai életkorspecifikus incidenciáját hazánkban. 4

4 SUMMARY Genetic amniocentesis in single and multiple pregnancies Writen by: Ernő Tóth-Pál M.D. Consultant: Zoltán Papp M.D. Ph.D. D.Sc. Budapest, Classical second trimester genetic amniocentesis is the most frequently used invasive prenatal diagnostic technique today. It is important to know when is the lowest complication rate related to the procedure as well as for how long has to be taken that into consideration. It is widely accepted that these interventions in single pregnancies contribute to fetal loss by 0.5-1%. The relative proportion and absolute number of multiple pregnancies have gradually increased over the past 15 years. As a direct consequence of that the number of couples and women with single and multiple pregnancies seeking genetic counseling and requesting prenatal diagnosis has been on the rise. It has been a major challenge to our profession to determine the genetic risk, explore the hazards, and define the appropriate type and time of invasive diagnostic procedures in multiple pregnancies. Over the past 21 years the author has collected large amount of data (9071 cases), which is one of the largest experiences in the literature, about genetic amniocentesis performed in single pregnancies. The author has been examining his experiences on genetic amniocentesis with special ragards to outcome of pregnancies, the changes of indications the cumulative fetal loss respectively, in relation to maternal age as well as the gestational age. He has also been examining his experiences on 184 genetic amniocenteses performed in multiple pregnancies over the past decade with special regards to hazards of the intervention. He has determined the spontaneous fetal loss in multiple pregnancies and the maternal age related incidence of fetal trisomies. 5

5 BEVEZETÉS Az amniocentesis a legrégebben ismert intrauterin invazív diagnosztikai módszer. Alkalmazásáról a magzati isoimmunisatio mértékének megállapításása céljából először Bevis és Mane számolt be 1952-ben (14). Magzatvízből X- chromatin meghatározást Fuchs és Riis végzett 1956-ban (38). Az első sikeres magzatvízsejt-tenyésztésről Steele és Breg írt ban (82). A Down syndroma praenatalis diagnosztikájának első esetéről Amerikában Valenti és mtsai (94), Európában Papp és mtsai számoltak be (65). A klasszikus genetikai amniocentesis lehetséges alternatívájaként került alkalmazásra a 80- as években a chorionboholy-mintavétel és a korai genetikai amniocentesis (3,31,33,44,84,101). A korai genetikai amniocentesissel szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy nyomában nagyobb magzati veszteséggel és bizonyos orthopaediai rendellenességek magasabb előfordulási arányával is számolni lehet (26,36,43,44,60,61,75,85,100). A genetikai tanácsot kérő házaspár leginkább az invazív beavatkozás magzati és anyai szövődményei iránt érdeklődik, amikor a vizsgálattól a félt genetikai betegség lehetőségének kizárását várja (1,30). Ezért fontos tudnunk azt, hogy mikor a legkisebb a módszerrel együtt járó kockázat, és annak bekövetkeztére meddig kell számítanunk. Nem elhanyagolható az időfaktor sem, azaz hogy az eredmény elkészülte után betegnek bizonyult magzat esetén a terhesség a törvényben megszabott feltételeknek megfelelően megszakítható legyen - ha a házaspár ezt kéri. Ahhoz hogy ezekre a kérdésekre megfelelő választ adhassunk, ismernünk kell saját eredményeinket. A beavatkozások legnagyobb részét idős anyai életkor miatt végzik. A singularis terhességekben végzett genetikai amniocentesisek bőséges tapasztalatot nyújtottak a módszer megbízhatóságáról és lehetséges szövődményeiről, többek között a magzati veszteséget illetően is. Ma már széles körben elfogadott, hogy a singularis terhességben végzett beavatkozás a magzati veszteséget legfeljebb 0,5-1,0%- kal növeli (86). Ez az adat fontos a genetikai tanácsot és az invazív beavatkozást kérő házaspárok számára döntésük meghozatalában. 6

6 Az utóbbi másfél évtizedben a többes terhességek relatív aránya és abszolút száma is folyamatosan emelkedik (3,35,89). Ez a tény két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a szülőnők populációján belül növekszik a 35 évesnél idősebbek aránya. Ez az arány napjainkban hazánkban kb. 7,5%, (91) míg a nyugat-európai országokban a 10%-ot is meghaladja. A monozygota - dizygota ikrek 1/3 2/3 aránya közel állandó (72,81), a 35 év fölötti anyai életkorban viszont a dizygota ikerpárok incidenciája növekszik (52,71,74). A másik ok az asszisztált reprodukciós technikák elterjedése. Alkalmazásuk következtében ugyancsak növekszik a többes fogamzások és szülések száma. Jól példázza ezt az USA ös szülészeti statisztikája (35), mely szerint a kettes ikerszülések száma a klasszikus Hellin szabály alapján becsült érték kétszerese, a hármas ikerszülések száma a szabály alapján számítottnak tízszerese, a négyes ikerszülések száma 125-szöröse (!) volt. Berg megfigyelései szerint az ikerterhességek növekedésének egyharmadáért az idős anyai életkor, a második harmadáért az ovulatioindukciós kezelések, míg a maradék harmadáért az IVF technikák felelősek (12). A fentiekből következik, hogy növekszik a genetikai tanácsadást felkereső és praenatalis diagnosztikát igénylő többes terhességet viselő nők illetve házaspárok száma. A genetikai kockázat meghatározása, az invazív diagnosztikus vizsgálat(ok) kockázatának feltárása, azok típusának és időpontjának meghatározása többes terhességekben új szakmai kihívást jelent. Ikerterhességben genetikai amniocentesist a 70-es évek közepén először Bang végzett (9). Az utóbbi két évtizedben számos közlemény jelent meg, melyek az ikerterhességben végzett genetikai amniocentesis magzati veszteségre gyakorolt hatását vizsgálták. A magzati veszteséget illetően az adatok rendkívül széles skálán mozognak (7,32,34,39,54,68,70,78,87,88,102). 7

7 CÉLKITŰZÉSEK Munkacsoportunk az 1970-es évek második fele óta végez rutinszerűen genetikai amniocentesist praenatalis diagnosztika céljából, de évenkénti nagy esetszám január 1- től gyűlt össze. Tekintve, hogy genetikai tanácsadásunk tevékenysége térben és időben, illetve a kivitelezés módját illetően két jól körülírható periódusra ( , Debrecen és 1990-től napjainkig, Budapest) osztható, a két periódust külön-külön és összességében is megvizsgáltam az alábbi szempontok szerint: Melyek a középső trimeszterbeli genetikai amniocentesis javallatai gyakorlatunkban? Hogyan alakul a terhességek kimenetele a beavatkozás után? Befolyásolja-e a magzati veszteséget az amniocentesis időpontja? Hogyan változik a kumulatív terhességi veszteség a különböző terhességi hetekben végzett amniocentesis után? A beavatkozás esetleges szövődményeivel meddig kell számolni? Befolyásolja-e a magzati veszteséget - és ha igen, milyen mértékben - az anya életkora? Mennyi a magzati trisomiák incidenciája az anyai életkor függvényében, és ez hogyan aránylik a magzati veszteséghez? Az ikerterhességekben végzett genetikai amniocentesisek számának emelkedése új szakmai kihívást jelentett tanácsadásunk számára. A singularis terhességekben általunk eddig végzett több mint kilencezer genetikai amniocentesis bőséges tapasztalatot nyújtott a módszer alkalmazhatóságáról. Elhatároztam, hogy az ikerterhességben végzett genetikai amniocentesissel az évek során szerzett tapasztalataimat is folyamatosan értékelem, és azokat megfelelő esetszám után összefoglalom. A következő kérdésekre kerestem választ: Befolyásolja-e és ha igen milyen mértékben a beavatkozás a magzati veszteséget? Ha igen, akkor hatásával időben meddig kell számolni? 8

8 Növekszik-e a koraszülések köztük az éretlen koraszülések aránya? Befolyásolja-e a perinatális halálozást? Mikor van a beavatkozás optimális ideje? A beavatkozás kivitelezése során milyen speciális gyakorlati szempontokat kell figyelembe venni? Ahhoz, hogy a feltett kérdésekre egyértelmű választ adhassak, klinikánkon a fenti időponttól kezdve megjelent azon ikerterhességet viselő gravidák adatait is folyamatosan feldolgoztam, akiknél nem történt genetikai amniocentesis. Ebben a terhescsoportban a következőket vizsgáltam: Ikerterhességek esetében hogyan alakul a terhesség kimenetele különös tekintettel az amniocentesis időpontjában és az azt követő időszakban? Mennyi a spontán veszteségi arány a terhesség 24. hetéig? Hogyan alakul a koraszülések és éretlen szülések aránya? Milyen a perinatalis halálozás? BETEGANYAG ÉS MÓDSZER A BETEGANYAG ÉS MÓDSZER A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 1980 és 1989 között, illetve a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 1990 és 2000 között a Genetikai Tanácsadást felkereső azon terhesek adatait értékeltem, akiknél genetikai amniocentesist végeztünk. Ebben a beteganyagban csak a singularis terhességekben végzett beavatkozásokat elemeztem. Az ikerterhességekkel szerzett tapasztalatainkról korábban számoltam be (92). 9

9 Első vizsgálati időperiódus (1980. január december 31) Munkacsoportunk 1990-ig Debrecenben tevékenykedett. Az akkor alkalmazott módszer kissé meglepőnek tűnhet a napjainkban széles körben elterjedt képalkotó eljárások tükrében. A beavatkozást ultrahangkészülék hiányában vakon végeztük. A hasfali bőr dezinficiálása után a sterilitás szabályainak betartása mellett a középső trimeszterben végzett transabdominalis amniocentesis során a symphysis-fundus távolság közepén történt a behatolás 20 G később 22 G, mandrinnal ellátott tűvel. Az első 1 ml magzatvízet nem használtuk fel az esetleges anyai kontamináció lehetősége miatt. Mindig a terhességi hétnek megfelelő ml-nyi magzatvíz került leszívásra. Az Rh negatív terhesek 50 μg anti-d IgG profilaxisban részesültek. A beavatkozások ambulanter történtek. Az 1980-as évek második felében már rutinszerűen ultrahangkészüléket (akkori gyakorlatunkban: LS Picker 5000) használtunk, és a beavatkozást megelőzően ultrahangvizsgálatot végeztünk. Ennek során megállapítottuk a terhességi kort, a magzat életfunkcióit, esetleges durva anatómiai rendellenessége(i)t, a lepény tapadási helyét és a magzatvíz mennyiségét, majd kijelöltük a hasfali behatolás helyét. Ha lehetséges volt, elkerültük a lepényen keresztül történő behatolást. A sterilitás szabályait mindig betartottuk. A mintavétel ezt követően szintén vakon történt 20 G vagy 22 G tűvel. A magzatvízmintavétel után ismét ultrahangvizsgálat következett a magzat életműködésének vizsgálata céljából. Az indokolt esetekben anti D IgG profilaxist alkalmaztunk. A beavatkozásokat négy szülész-nőgyógyász szakorvos és két szakorvosjelölt végezte. Az első periódusban végeztük az összes amniocentesis 17%-át (1252 eset). Második vizsgálati időperiódus (1990. január december 31) Genetikai munkacsoportunk nagy része 1990-től a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján folytatta tovább munkáját ben tértünk át a genetikai amniocentesis általunk ma is használt módszerére (66). A beavatkozás előtt részletes ultrahangvizsgálatot végzünk (ATL Ultramark 4 vagy Hitachi EUB 405). Meghatározzuk a pontos terhességi kort, a menstruatio első napjához és a mért biometriai adatokhoz 10

10 viszonyítva. A részletes biometriai vizsgálat után a lepény elhelyezkedését, a magzatvíz mennyiségét is vizsgálva kijelöljük a behatolás pontos helyét. A transplacentaris behatolást lehetőleg kerüljük, hasonlóan a köldökzsinór eredési helyét is. A műtéti terület dezinficiálását és izolálását követően folyamatos ultrahangkontroll mellett végezzük az amnionűr punctióját. Minden esetben kb ml magzatvízet szívunk le. Az első 1,0 ml magzatvíz nem kerül vizsgálatra (anyai kontamináció lehetősége). Lokális érzéstelenítést és egyéb gyógyszeres kezelést nem alkalmazunk. Rh negatív anya esetében anti D IgG profilaxist (300 μg) adunk. A vizsgálatokat három szülész-nőgyógyász és humángenetikus szakvizsgával rendelkező orvos végzi. A második periódusban végeztük a vizsgálatok 83%-át (5953 eset). A genetikai amniocentesis előtt a házaspár részletes felvilágosításban részesült már a kezdetektől fogva és elolvasás után minden esetben aláírták a Kérelem és beleegyezés nyilatkozatot. B BETEGANYAG ÉS MÓDSZER A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján július 1-e óta működő Genetikai Tanácsadáson megjelent azon többes terhességet viselő gravidák adatait is feldolgoztam, akiknél genetikai amniocentesist végeztünk. Az július 1. és július 1. között vizsgált 11 éves periódusban összesen 184 genetikai amniocentesist végeztünk ikerterhességben. Ebből 183 esetben kettes ikerterhességben, míg egy esetben hármas ikerterhességben történt a vizsgálat. A terhesek átlagéletkora 33,65 év volt. A fenti időperiódus alatt az ikerterhességekben végzett beavatkozások száma fokozatosan emelkedett. Míg 1991-ben három vizsgálatot végeztünk, 1993-ban ez a szám már 12 volt, 1998-ban már 30, 2000-ben pedig 48 eset fordult elő. A beavatkozás előtt minden alkalommal ultrahangvizsgálat történt (Hitachi EUB 405). Meghatároztuk a pontos terhességi kort, vizsgáltuk a magzatok anatómiáját, esetleges fejlődési rendellenességeit, az elválasztó burok meglétét és vastagságát, a lepény(ek) elhelyezkedését, továbbá a magzatok pontos méhen belüli helyzetét, és kijelöltük a 11

11 behatolások helyét is. Monoamnialis ikerterhességben beavatkozást nem végeztünk. Minden adatot írásban és rajzban(!) is dokumentáltunk. Ezt követően steril körülmények között elvégeztük az egyik amnionűr punctióját, majd még a tű eltávolítása előtt 1 ml színezőanyagot juttattunk az először pungált amnionűrbe. A punctióhoz 22 G-s egyszer használatos, mandrinnal ellátott tűt alkalmaztunk. Színezőanyagként 1 ml 1%-os metilénkéket, később (1996-tól) 1%-os indigocarmint használtunk. Ennek befecskendezését követően végeztük el a másik amnionűrből a magzatvíz aspirációját. Mindegyik amnionűrből ml magzatvízet szívtunk ki. A beavatkozás mindvégig ultrahangellenőrzés mellett történt. A vizsgálat után kontroll ultrahangvizsgálat következett. A terheseknél gyógyszeres kezelést nem folytattunk, csupán az Rh negatív terhesek esetében alkalmaztunk anti-d IgG profilaxist (300 μg). Minden esetben a magzatok számával egyező számú punctiót végeztünk és a feldolgozáshoz elegendő mennyiségű magzatvízet nyertünk. Sikertelen mintavétel nem volt. A vizsgálatokat az évek során nagy gyakorlatot szerzett három szülész-nőgyógyász-humángenetikus szakorvos végezte. A beavatkozások mind a singuláris, mind az ikerterhességek esetén ambulanter történtek. Azon terhességek kimeneteléről melyek nem klinikánkon fejeződtek be, levélben vagy telefonon kértem információt a beküldő intézettől, vagy a házaspártól. Az elvégzett 184 genetikai amniocentesisből 175 esetben (95,1%) ismert a terhességek kimenetele. A továbbiakban csak ezeket dolgoztam fel. Az eredmények értékelése során nem vettem számításba azokat az eseteket, amikor az ikerpár egyik tagjánál súlyos (élettel nem összeegyeztethető) anatómiai, vagy chromosoma-rendellenességet találtunk, illetve azokat sem, amikor a beavatkozás időpontjában az egyik magzat már elhalt. A fent említett tisztított adatok alapján vizsgáltam meg a terhességek kimenetelét. Ezzel párhuzamosan a vizsgált időperiódusban folyamatosan követtem azon kettes ikerterhességet viselő gravidák terhességeinek a kimenetelét, akiknél nem történt genetikai amniocentesis. Minden ilyen terhesség adatai a betöltött 12. héttől (1. ultrahangszűrés) a 12

12 befejeződésig rendelkezésemre állt. Az összehasonlítás számára csak azon terhességek adatait dolgoztam fel, amelyekben a gestatiós héten elvégzett ultrahangvizsgálat anatómiai eltérés nélküli, eutroph magzatokat igazolt és az anyai szérum-afp értéke a normális tartományba esett. Ezen terhesek átlagéletkora 28,9 év volt. EREDMÉNYEK A genetikai amniocentesis (GAC) javallatai singuláris terhességben január 1. és december 31. között összesen 9071 genetikai amniocentesist végeztünk singularis terhességben. A legtöbbet beavatkozást - magzati cytogenetikai vizsgálat céljából végeztük, ez az összes vizsgálat 93,4%-a. A maradék 598 eset (6,6%) nagy részében magzatvíz AFP, ACHE, myoglobin meghatározást, magzatvíz cytologia, glycoproteid, trehalase, ALP meghatározást végeztünk. Ilyen vizsgálatok kizárólag 1990 előtt történtek. Összesen 6 esetben végeztünk molekuláris genetikai vizsgálatot monogénesen öröklődő betegség diagnosztizálására (4 cysticus fibrosis, 1 Gaucher betegség II. típus, 1 hypophosphataemia) és 62 esetben Toxoplasma DNS meghatározást, igazolt anyai szerokonverzió miatt. Molekuláris genetikai diagnosztikára kizárólag 1990 után került sor. 13

13 A cytogenetikai vizsgálat céljából végzett amniocentesisek javallatait mutatja az 1. táblázat. 1. táblázat Cytogenetikai vizsgálat céljából végzett amniocentesisek javallatai ( ) Terhességi Anyai Kóros UH lelet ICSIterhesség Szülői hét életkor aggodalom Előzményben chromosoma rendell. Biokémiai szűrés CVS utáni GAC Egyéb Összesen vagy nagyobb Összesen ,3% 15,3% 1,8% 2,7% 3,7% 6,4% 1,1% 2,8% Kóros % 3,1% 3,7% 3,3% 1,3% 3,2% 2,2% 6,7% 4,2% 3,2% A legtöbb vizsgálat anyai életkor miatt történt (66,3%). A kritérium a betöltött 35 év, vagy annál magasabb anyai életkor volt. Chromosoma-rendellenességre gyanús ultrahanglelet miatt történt a vizsgálatok 15,3%-a. Ez a javallat döntően 1990 óta került be az indikációk körébe. A biokémiai szűrés a 0,9 MoM-nél alacsonyabb anyai szérum-afp értéket jelenti, az ún. intermedier anyai életkorban, ahol a kritérium a év közötti életkor volt. Ezen vizsgálatokat nagyrészt a 80-as évek második felében, illetve a 90-es évek elején végeztük, az esetek 6,4%-át teszik ki. Az ICSI (intra cytoplasmatic sperm injection) technikával fogant terhességek adták a vizsgálatok javallatainak 1,8%-át (1995 óta), míg a szülői aggodalom és az előzményben chromosoma-rendellenességgel született gyermek miatt végzett beavatkozás 2,7% illetve 3,7%-ot tesz ki. A vizsgálatok 1,1%-ára sikertelen, vagy kétes eredményt adó chorionboholy-mintavételt követően került sor. A két időperiódus részletes eredményeit mutatja az 1/A táblázat és az 1. ábra. 14

14 1/A táblázat Cytogenetikai vizsgálat céljából végzett amniocentesisek javallatai ( és között) Anyai Kóros UH lelet ICSIterhesség Szülői Előzményben Biokémiai CVS utáni életkor aggodalom chromosoma rendell. szűrés GAC Egyéb Összesen % 72,6% 1,0% 0,0% 1,1% 5,7% 10,9% 0,4% 8,3% % 65,7% 16,6% 1,9% 2,8% 3,5% 6,0% 1,1% 2,3% Összesen % 66,3% 15,3% 1,8% 2,7% 3,7% 6,4% 1,1% 2,8% A vizsgálatok 3,2%-ában találtunk kóros karyotypust. Ez azt jelenti, hogy minden 32. genetikai amniocentesis pozitív eredményt adott. Az 1. táblázat mutatja a talált kóros karyotypusok arányát az egyes javallatok esetén. 1. ábra Cytogenetikai vizsgálat céljából végzett genetikai amniocentesisek javallatai ( és között) 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Anyai életkor Kóros UH lelet ICSI-terhesség Szülői aggodalom Előzményben chromosoma rendell. Biokémiai szűrés CVS utáni GAC Egyéb ,6% 1,0% 0,0% 1,1% 5,7% 10,9% 0,4% 8,3% ,7% 16,6% 1,9% 2,8% 3,5% 6,0% 1,1% 2,3% 15

15 A terhességek kimenetele genetikai amniocentesis után A 9071, singularis terhességben végzett genetikai amniocentesis után összesen 7205 terhesség kimenetelét tudtam vizsgálni (79,4%). Részben azért, mert nem vettem figyelembe azon eseteket, melyekben magas volt az anyai szérum-afp (>2,5MoM), illetve ahol a magzatnak ultrahangvizsgálattal igazolható súlyos anatómiai, legtöbbször élettel nem összeegyeztethető rendellenessége volt részben mert a terhességek kimeneteléről nem volt információm. Az 1/A ábra mutatja az ismert kimenetelű terhességekben az amniocentesis időpontja szerinti megoszlást a két vizsgált időperiódust külön-külön feltüntetve. 1/A ábra A terhességi hetek megoszlása a genetikai amniocentesis idején ( és között) esetszám vagy nagyobb hét 16

16 A legtöbb vizsgálat a héten történt, a terhesek átlagos életkora 37,5 év volt. A genetikai amniocentesiseknek az anya életkora szerinti megoszlását mutatja az 1/B ábra. 1/B ábra Genetikai amniocentesisek életkor szerinti megoszlása ( ) életkor A terhességek kimenetelét a következő csoportosítás szerint vizsgáltam: terhességmegszakítás genetikai javallat alapján, spontán vetélés a 24. hétig, halvaszületés a hét között, indukált koraszülés a héten, koraszülés a héten, érett szülés a 36. hét (tehát a betöltött 37. hét után), illetve intrauterin retardatio (IUGR) érett szülés esetén. A terhességek kimenetelét a genetikai amniocentesis időpontjának a függvényében is feldolgoztam. 17

17 2. táblázat A terhességek kimenetele a genetikai amniocentesis időpontjának függvényében ( ) Terhességi Halvaszületés hét hét Ismert kimenetel összesen Ab.artef.- genetikai ok Spontán vetélés a 24. hétig Indukált koraszülés hét Koraszülés hét Érett szülés >36. hét Érett szülés >36. hét +IUGR ,3% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 16,7% 0 0,0% ,9% 2 3,8% 0 0,0% 0 0,0% 6 11,5% 29 55,8% 1 1,9% ,3% 13 7,1% 5 2,7% 3 1,6% 16 8,8% ,2% 4 2,2% ,6% 5 2,2% 4 1,8% 4 1,8% 6 2,7% ,8% 5 2,2% ,5% 2 0,9% 8 3,4% 6 2,6% 10 4,3% ,4% 2 0,9% ,0% 5 2,4% 5 2,4% 2 1,0% 11 5,2% ,6% 1 0,5% ,0% 0 0,0% 4 2,7% 3 2,0% 8 5,3% 88 58,7% 5 3,3% ,3% 0 0,0% 1 1,6% 8 12,7% 7 11,1% 25 39,7% 1 1,6% ,1% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 5,9% 8 47,1% 0 0,0% ,2% 0 0,0% 0 0,0% 3 12,5% 1 4,2% 7 29,2% 0 0,0% 24 vagy nagyobb ,0% 0 0,0% 1 1,1% 65 72,2% 7 7,8% 17 18,9% 0 0,0% Összesen ,3% 27 2,2% 28 2,2% 94 7,5% 73 5,8% ,4% 19 1,5% 18

18 Az közötti eredményeket a 2. táblázat mutatja. Ebben az időperiódusban 1252 ismert kimenetelű genetikai amniocentesist végeztünk. A házaspár kérésére genetikai javallat alapján megszakításra került e terhességek 21,3%-a. A 24. terhességi hétig spontán vetéléssel végződött a terhességek 2,2%-a, és halvaszületést is hasonló arányban találtam. Spontán koraszüléssel végződött a terhességek 5,8%-a, érett szülés közel 60%-ban fordult elő, míg 1,5%-nak találtam az intrauterin retardált magzatok arányát. Koraszülésindukciót az esetek 7,5%-ában végeztünk. Az közötti eredményeket a 3. táblázat mutatja. Összesen 5953, genetikai amniocentesisben részesűlt és ismert kimenetelű terhességből genetikai javallat alapján 4,3% került megszakításra, a spontán vetélés a 24. terhességi hétig 1,2%-nak bizonyult, míg a halvaszületés előfordulása 0,9% volt. Spontán koraszülés 6,1%-ban történt, az érett szülések aránya 85,0%, míg az intrauterin retardált érett újszülötteké 1,9% volt. Koraszülésindukciót 0,6%-ban végeztünk. A 21 év összesített eredményét mutatja a 4. táblázat. A 7205 terhesség 7,3%-a genetikai javallat alapján megszakításra került, a spontán vetélés aránya a terhesség 24. hetéig 1,3%, a halvaszületésé 1,1%, a koraszülés gyakorisága 6,1%, az érett szülések 80,5%-ot tesznek ki. Az intrauterin sorvadt újszülöttek előfordulása 1,8%. Koraszülésindukció 1,8%-ban történt. Az 2. ábrán láthatók a két vizsgált periódus között bekövetkezett változások. A genetikai javallat alapján végzett terhességmegszakítások aránya jelentősen csökkent. Hasonlóan csökkent a 24. hétig bekövetkező spontán vetélések, a halvaszületések és a koraszülésindukciók aránya is. Ezen változások mértéke szignifikáns (p<0,02). A koraszülöttek és az érett intrauterin retardált újszülöttek aránya nem változott. Jelentősen megnőtt viszont az érett szülések aránya. 19

19 3. táblázat A terhességek kimenetele a genetikai amniocentesis időpontjának függvényében ( ) Terhességi Halvaszületés hét hét Ismert kimenetel összesen Ab.artef.- genetikai ok Spontán vetélés a 24. hétig Indukált koraszülés hét Koraszülés hét Érett szülés >36. hét Érett szülés >36. hét +IUGR ,3% 1 16,7% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 3 50,0% 0 0,0% ,0% 2 1,6% 3 2,3% 0 0,0% 5 3,9% ,2% 4 3,1% ,6% 17 1,8% 6 0,6% 3 0,3% 56 5,9% ,0% 17 1,8% ,7% 17 1,3% 17 1,3% 5 0,4% 77 5,7% ,2% 35 2,6% ,1% 15 1,2% 10 0,8% 6 0,5% 94 7,2% ,0% 30 2,3% ,4% 5 0,5% 5 0,5% 3 0,3% 56 5,6% ,8% 18 1,8% ,0% 8 1,2% 9 1,4% 6 0,9% 42 6,4% ,7% 3 0,5% ,1% 1 0,3% 2 0,5% 7 1,9% 17 4,6% ,6% 4 1,1% ,2% 3 2,0% 0 0,0% 4 2,6% 11 7,2% ,7% 2 1,3% ,1% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 4,3% 15 65,2% 1 4,3% 24 vagy nagyobb ,0% 0 0,0% 2 8,7% 1 4,3% 6 26,1% 14 60,9% 0 0,0% Összesen ,3% 69 1,2% 54 0,9% 35 0,6% 365 6,1% ,0% 114 1,9% 20

20 4. táblázat A terhességek kimenetele a genetikai amniocentesis időpontjának függvényében ( ) Terhességi Halvaszületés hét hét Ab.artef.- genetikai ok Spontán vetélés a 24. hétig Indukált koraszülés hét Koraszülés hét Érett szülés >36. hét Érett szülés >36. hét +IUGR ,3% 1 8,3% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 4 33,3% 0 0,0% ,7% 4 2,2% 3 1,7% 0 0,0% 11 6,1% ,6% 5 2,8% ,3% 30 2,7% 11 1,0% 6 0,5% 72 6,4% ,3% 21 1,9% ,2% 22 1,4% 21 1,3% 9 0,6% 83 5,3% ,7% 40 2,5% ,3% 17 1,1% 18 1,2% 12 0,8% 104 6,8% ,8% 32 2,1% ,5% 10 0,8% 10 0,8% 5 0,4% 67 5,6% ,3% 19 1,6% ,4% 8 1,0% 13 1,6% 9 1,1% 50 6,2% ,6% 8 1,0% ,2% 1 0,2% 3 0,7% 15 3,4% 24 5,5% ,8% 5 1,1% ,2% 3 1,8% 0 0,0% 4 2,4% 12 7,1% ,5% 2 1,2% ,4% 0 0,0% 0 0,0% 3 6,4% 2 4,3% 22 46,8% 1 2,1% 24 vagy nagyobb ,0% 0 0,0% 3 2,7% 66 58,4% 13 11,5% 31 27,4% 0 0,0% Összesen ,3% 96 1,3% 82 1,1% 129 1,8% 438 6,1% ,5% 133 1,8% 21

21 2. ábra A terhességek kimenetele genetikai amniocentesis után a két időperiódusban ( és ) 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% ,0% 20,0% 10,0% 0,0% Ab.artef.-genetikai ok Spontán vetélés a 24. hétig Halvaszületés hét Indukált Koraszülés koraszülés hét hét Érett szülés >36. hét Érett szülés >36. hét +IUGR A terhességmegszakítások kezdetben meglévő magas arányának több oka van: egyik az, hogy ultrahangvizsgálattal igazolt súlyos velőcsőzáródási rendellenesség, vagy nyitott hasfali rendellenesség eseteiben is végeztünk amniocentesist, részben tapasztalatszerzés, részben tudományos feldolgozás: karyotypizálás, magzatvízsejt cytologia, magzatvíz-afp és ACHE meghatározás céljából. A második ok, hogy a diagnosztikai és az intrauterin therapiás lehetőségek köre meglehetősen behatárolt volt. A második időperiódusban az amniocentesis iránti erősen megemelkedett igény módosította az arányokat. Klinikai gyakorlatunkban koraszülésindukció (terhességi hét>=28. hét december 31-ig, és >=24. hét január 1-től) alkalmazására a következő esetekben került sor: 1. ultrahangvizsgálattal felismert, élettel nem összeegyeztethető magzati rendellenesség esetén, 2. ha a magzati cytogenetikai vizsgálat eredménye a postnatalis élettel nem összeegyeztethető chromosoma-rendellenességet mutatott, 3. magzati üreges szervek és praeformalt üregek 22

22 progresszív dilatációja, progressziót mutató és dislocatiót okozó magzati daganatok esetén, melyeknek gyermeksebészeti ellátására még látszott esély, 4. ha a terhesség az anya életét, vagy egészségét súlyosan veszélyeztette. A koraszülésindukció arányának drámai csökkenése egyértelműen a diagnosztikai lehetőségek kiszélesedésével, a magzati intrauterin therapia (gyógyszeres és/vagy sebészi) lehetőségeinek bővülésével, és a korszerű intenzív neonatologiai háttér megteremtésével függ össze. A kumulatív veszteség A singularis terhességekben végzett genetikai amniocentesisek után bekövetkező spontán magzati veszteséget vizsgáltam: egyfelől a beavatkozást követő 10 héten, hetenkénti bontásban és összesítve, másfelől a beavatkozás időpontjának (terhességi kor amikor a vizsgálat történt) függvényében is, hasonló módon. A következőkben magzati veszteségen a terhesség spontán befejeződését értem: spontán vetélés, vagy koraszülés/halvaszületés formájában - mely a beavatkozás időpontjának a függvényében változik. Az 5. táblázat mutatja az közötti 1252 genetikai amniocentesis után regisztrált magzati veszteséget a terhességi kor és a beavatkozás után eltelt hetek függvényében. Feltüntettem az első 3 hétben és a 10. hétig bekövetkező veszteség arányát is. Az első 3 hét után befejeződött a terhességek 1,6%-a, míg a 10. hétig azok 3,7%-a. 23

23 5. táblázat Összesített magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Terhességi hét Ismert a kimenetel 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét Összesen % Veszteség 0-3.hét % ,0% 0 0,0% ,8% 2 3,8% ,8% 5 2,7% ,5% 4 1,8% ,7% 2 0,9% ,8% 4 1,9% ,7% 0 0,0% ,6% 1 1,6% ,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% Összesen ,7% 18 1,5% 24 vagy nagyobb ,3% 2 2,2% Összesen ,7% 20 1,6% A 6. táblázat részletesen mutatja a kumulatív veszteséget heti bontásban. Az összesített veszteségnek a beavatkozás hetére eső része 0,4% majd az a 10. hétig folyamatosan emelkedve 3,7%-ot ér el. A és 23. terhességi héten végzett amniocentesiseket leszámítva (kevés eset) ez a tendencia minden egyes terhességi héten végzett beavatkozásra vonatkoztatható. A 7. táblázat az közötti 5953 eset feldolgozását mutatja. Az összesített terhességi veszteség az első 3 hétben 0,8%, ami a 10. hétre megduplázódik. Az irodalomban jellemzőnek feltüntetett harmadik hétig történő veszteség gyakorlatunkban 0,8%. 24

24 6. táblázat Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Ismert a 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét Terhességi hét kimenetel ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 1 1,9% 2 3,8% 2 3,8% 2 3,8% 2 3,8% 2 3,8% 2 3,8% 2 3,8% 2 3,8% 2 3,8% ,5% 2 1,1% 3 1,6% 5 2,7% 7 3,8% 11 6,0% 12 6,6% 13 7,1% 15 8,2% 15 8,2% 16 8,8% ,0% 0 0,0% 1 0,4% 4 1,8% 4 1,8% 5 2,2% 5 2,2% 5 2,2% 5 2,2% 6 2,7% 8 3,5% ,4% 1 0,4% 2 0,9% 2 0,9% 2 0,9% 2 0,9% 3 1,3% 3 1,3% 3 1,3% 3 1,3% 4 1,7% ,5% 2 1,0% 2 1,0% 4 1,9% 5 2,4% 5 2,4% 5 2,4% 8 3,8% 8 3,8% 8 3,8% 8 3,8% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 0,7% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 4 2,7% 4 2,7% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 1,6% 1 1,6% 1 1,6% 1 1,6% 1 1,6% 1 1,6% 1 1,6% 1 1,6% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Összesen ,3% 6 0,5% 10 0,9% 18 1,5% 22 1,9% 29 2,5% 31 2,7% 35 3,0% 37 3,2% 39 3,4% 43 3,7% 24 vagy nagyobb ,2% 2 2,2% 2 2,2% 2 2,2% 2 2,2% 2 2,2% 3 3,3% 3 3,3% 3 3,3% 3 3,3% 3 3,3% Összesen ,4% 8 0,6% 12 1,0% 20 1,6% 24 1,9% 31 2,5% 34 2,7% 38 3,0% 40 3,2% 42 3,4% 46 3,7% 25

25 7. táblázat Összesített magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Terhességi hét Ismert a kimenetel 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét Összesen % Veszteség 0-3.hét % ,7% 1 16,7% ,9% 2 1,6% ,1% 4 0,4% ,6% 8 0,6% ,5% 11 0,8% ,7% 5 0,5% ,8% 8 1,2% ,3% 1 0,3% ,0% 3 2,0% ,0% 0 0,0% Összesen ,5% 43 0,7% 24 vagy nagyobb ,7% 2 8,7% Összesen ,6% 45 0,8% A 8. táblázat az egyes terhességi hetekben végzett amniocentesisekre vonatkozó kumulatív veszteséget mutatja heti bontásban. A kumulatív veszteségi index a 0. heti 0,2%-ról emelkedik a 6. héten 1,3%-ra, majd ezt követően az emelkedés megtörik, és a görbe stabilizálódik. A kis esetszámú hetek kivételével ( hét) ez a tendencia minden hétre jellemző. A 9. táblázaton 21 év ( ) beavatkozásainak összesített veszteségi arányát láthatjuk. Ez az első 3 hétig 0,9%, ami a 10. hétre 1,9%-ra növekszik. 26

26 8. táblázat Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Ismert a 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét Terhességi hét kimenetel ,0% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% ,0% 1 0,8% 2 1,6% 2 1,6% 2 1,6% 2 1,6% 2 1,6% 2 1,6% 2 1,6% 4 3,1% 5 3,9% ,0% 0 0,0% 3 0,3% 4 0,4% 7 0,7% 11 1,2% 15 1,6% 17 1,8% 18 1,9% 18 1,9% 20 2,1% ,1% 3 0,2% 4 0,3% 8 0,6% 11 0,8% 14 1,0% 17 1,3% 19 1,4% 20 1,5% 22 1,6% 22 1,6% ,3% 5 0,4% 8 0,6% 11 0,8% 14 1,1% 15 1,2% 18 1,4% 19 1,5% 19 1,5% 19 1,5% 20 1,5% ,1% 2 0,2% 3 0,3% 5 0,5% 5 0,5% 6 0,6% 6 0,6% 6 0,6% 6 0,6% 6 0,6% 7 0,7% ,2% 2 0,3% 6 0,9% 8 1,2% 10 1,5% 11 1,7% 12 1,8% 12 1,8% 12 1,8% 12 1,8% 12 1,8% ,0% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% ,3% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% 3 2,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Összesen ,2% 18 0,3% 31 0,5% 43 0,7% 54 0,9% 64 1,1% 75 1,3% 80 1,3% 82 1,4% 86 1,5% 91 1,5% 24 vagy nagyobb ,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% 2 8,7% Összesen ,2% 20 0,3% 33 0,6% 45 0,8% 56 0,9% 66 1,1% 77 1,3% 82 1,4% 84 1,4% 88 1,5% 93 1,6% 27

27 9. táblázat Összesített magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Terhességi hét Ismert a kimenetel 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét Összesen % Veszteség 0-3.hét % ,3% 1 8,3% ,9% 4 2,2% ,2% 9 0,8% ,9% 12 0,8% ,6% 13 0,8% ,2% 9 0,7% ,0% 8 1,0% ,5% 2 0,5% ,8% 3 1,8% ,0% 0 0,0% Összesen ,9% 61 0,9% 24 vagy nagyobb ,7% 2 1,8% Összesen ,9% 63 0,9% A 10. táblázat adatai szerint a kumulatív terhességi veszteség a 0. heti 0,2%-ról a 10. hétre 1,9%-ra emelkedik, de az emelkedés az 5-6. hét után lelassul. Az egyes hetekben végzett beavatkozásokra lebontva az adatokat, a kevés esetszámú terhességi hetek kivételével a tendencia hasonló. Amennyiben a két időperiódus eredményeit (6. és 8. táblázat) összehasonlítjuk, úgy megállapítható, hogy a beavatkozást követő kumulatív veszteség szignifikánsan javult (p<0,02) minden egyes terhességi héten végzett beavatkozás után, ezen belül a beavatkozás után heti bontás tekintetében is. A kumulatív veszteséget grafikusan ábrázolja a 3. ábra. 28

28 10. táblázat Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Ismert a 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét Terhességi hét kimenetel ,0% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% ,0% 2 1,1% 4 2,2% 4 2,2% 4 2,2% 4 2,2% 4 2,2% 4 2,2% 4 2,2% 6 3,3% 7 3,9% ,1% 2 0,2% 6 0,5% 9 0,8% 14 1,2% 22 1,9% 27 2,4% 30 2,7% 33 2,9% 33 2,9% 36 3,2% ,1% 3 0,2% 5 0,3% 12 0,8% 15 1,0% 19 1,2% 22 1,4% 24 1,5% 25 1,6% 28 1,8% 30 1,9% ,3% 6 0,4% 11 0,7% 14 0,9% 17 1,1% 18 1,2% 22 1,4% 23 1,5% 23 1,5% 23 1,5% 25 1,6% ,2% 4 0,3% 5 0,4% 9 0,7% 10 0,8% 11 0,9% 11 0,9% 14 1,2% 14 1,2% 14 1,2% 15 1,2% ,1% 2 0,2% 6 0,7% 8 1,0% 11 1,4% 14 1,7% 15 1,9% 15 1,9% 15 1,9% 16 2,0% 16 2,0% ,0% 1 0,2% 1 0,2% 2 0,5% 2 0,5% 2 0,5% 2 0,5% 2 0,5% 2 0,5% 2 0,5% 2 0,5% ,2% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% 3 1,8% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Összesen ,2% 24 0,3% 42 0,6% 62 0,9% 77 1,1% 94 1,3% 107 1,5% 116 1,6% 120 1,7% 126 1,8% 135 1,9% 24 vagy nagyobb ,8% 2 1,8% 2 1,8% 2 1,8% 2 1,8% 2 1,8% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% Összesen ,2% 26 0,4% 44 0,6% 64 0,9% 79 1,1% 96 1,3% 110 1,5% 119 1,7% 123 1,7% 129 1,8% 138 1,9% 29

29 3. ábra Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után a két időperiódusban ( és között) 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% ,50% 1,00% 0,50% 0,00% 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét A nagy esetszám lehetővé tette, hogy a második periódust részletesen is vizsgáljam, tekintettel arra, hogy a mintavétel technikája és a beavatkozást végző személyek köre állandósult. Ha a második 11 évet két periódusra bontjuk (11. és 12. táblázat) és ezek eredményeit összehasonlítjuk egymással a kumulatív veszteséget illetően (4. ábra) akkor látható, hogy a különbség itt is szignifikáns (p<0,05). 30

30 11. táblázat Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Ismert a Terhességi hét kimenetel 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét ,0% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% 1 33,3% ,0% 1 1,1% 1 1,1% 1 1,1% 1 1,1% 1 1,1% 1 1,1% 1 1,1% 1 1,1% 3 3,4% 4 4,5% ,0% 0 0,0% 1 0,2% 1 0,2% 2 0,4% 5 1,1% 9 1,9% 11 2,3% 12 2,5% 12 2,5% 13 2,7% ,0% 0 0,0% 1 0,2% 2 0,4% 3 0,6% 6 1,2% 6 1,2% 6 1,2% 7 1,4% 8 1,6% 8 1,6% ,7% 4 0,9% 5 1,2% 6 1,4% 7 1,6% 7 1,6% 10 2,3% 10 2,3% 10 2,3% 10 2,3% 10 2,3% ,4% 2 0,7% 2 0,7% 3 1,1% 3 1,1% 4 1,5% 4 1,5% 4 1,5% 4 1,5% 4 1,5% 5 1,8% ,6% 1 0,6% 5 3,0% 6 3,6% 7 4,2% 7 4,2% 8 4,8% 8 4,8% 8 4,8% 8 4,8% 8 4,8% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Összesen ,2% 9 0,4% 16 0,8% 20 1,0% 24 1,2% 31 1,5% 39 1,9% 41 2,0% 43 2,1% 46 2,2% 49 2,4% 24 vagy nagyobb 6 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Összesen ,2% 9 0,4% 16 0,8% 20 1,0% 24 1,1% 31 1,5% 39 1,9% 41 2,0% 43 2,1% 46 2,2% 49 2,3% 31

31 12. táblázat Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után ( ) Ismert a 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét Terhességi hét kimenetel ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 1 2,4% 1 2,4% 1 2,4% 1 2,4% 1 2,4% 1 2,4% 1 2,4% 1 2,4% 1 2,4% ,0% 0 0,0% 2 0,4% 3 0,6% 5 1,1% 6 1,3% 6 1,3% 6 1,3% 6 1,3% 6 1,3% 7 1,5% ,2% 3 0,4% 3 0,4% 6 0,7% 8 1,0% 8 1,0% 11 1,3% 13 1,6% 13 1,6% 14 1,7% 14 1,7% ,1% 1 0,1% 3 0,3% 5 0,6% 7 0,8% 8 0,9% 8 0,9% 9 1,0% 9 1,0% 9 1,0% 10 1,2% ,0% 0 0,0% 1 0,1% 2 0,3% 2 0,3% 2 0,3% 2 0,3% 2 0,3% 2 0,3% 2 0,3% 2 0,3% ,0% 1 0,2% 1 0,2% 2 0,4% 3 0,6% 4 0,8% 4 0,8% 4 0,8% 4 0,8% 4 0,8% 4 0,8% ,0% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% 1 0,3% ,8% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% 3 2,7% ,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Összesen ,1% 9 0,2% 15 0,4% 23 0,6% 30 0,8% 33 0,9% 36 0,9% 39 1,0% 39 1,0% 40 1,0% 42 1,1% 24 vagy nagyobb ,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% 2 11,8% Összesen ,2% 11 0,3% 17 0,4% 25 0,6% 32 0,8% 35 0,9% 38 1,0% 41 1,1% 41 1,1% 42 1,1% 44 1,1% 32

32 Ez egyértelműen amellett szól, hogy az évek során a beavatkozások végzésében szerzett tapasztalat növekedése, az operatőrök személyének állandósága, a módszer technikai kivitelezésének finomodása, az ultrahangvezérlés, és az egyszer használatos eszközök alkalmazása a lehetséges szövődményeket jelentősen csökkentette, ezzel a magzati veszteség mértékére is jótékony hatással volt. 4. ábra Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után hármas bontásban 1980 és 2000 között 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 1,00% 0,50% 0,00% 0.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 6.hét 7.hét 8.hét 9.hét 10.hét ,40% 0,64% 0,96% 1,60% 1,92% 2,48% 2,72% 3,04% 3,19% 3,35% 3,67% ,24% 0,43% 0,77% 0,96% 1,15% 1,48% 1,87% 1,96% 2,06% 2,20% 2,35% ,18% 0,28% 0,44% 0,65% 0,83% 0,91% 0,98% 1,06% 1,06% 1,09% 1,14% Az 5. ábra mutatja a kumulatív veszteségi indexet 21 éves periódusban a terhességi héten végzett beavatkozást követően a gestatios hét függvényében. Látható, hogy a beavatkozást követő 0. héttől kezdve fokozatos emelkedés figyelhető meg minden csoportban, majd a görbék meredeksége egy idő után megtörik. A legkorábban és a legkésőbben (16. és 21. terhességi hét) végzett beavatkozások csoportja kivételével ez az 5. hét körül következik be. 33

33 5. ábra Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után a terhességi hetek függvényében ( ) 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% ,0% 0,5% 0,0% hét A kumulatív veszteség az amniocentesis terhességi hetének függvényében Megvizsgáltam a kumulatív terhességi veszteséget az amniocentesis terhességi hetének függvényében is. Az 6. ábra mutatja a magzati veszteség mértékét a beavatkozást követő 10 héten a 21 éves időperiódusban, 7205 amniocentesist követően. A regressziós görbe alapján látszik, hogy a veszteség mértéke annál nagyobb, minél korábban végezzük a beavatkozást. Ez a tény már az előző ábrából is valószínűsíthető. (Az amniocentesist követő 0-9. hetekre számított veszteségi arányok teljesen megegyező eredményeket adtak). A grafikonon az is látható, hogy a 19. hét után végzett beavatkozást követően emelkedik a veszteség mértéke, de ha a és 23. heteket együttesen értékeljük, akkor az emelkedés nem bizonyítható. 34

34 6. ábra Összesített magzati veszteség genetikai amniocentesis után a mintavétel időpontjának függvényében ( ) 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% % 8,3% 3,9% 3,2% 1,9% 1,6% 1,2% 2,0% 0,5% 1,8% 0,0% 2,7% hét 24 vagy nagyobb A 7. ábra három időperiódus szerinti bontásban mutatja a magzati veszteséget. 7. ábra Összesített magzati veszteség genetikai amniocentesis után a mintavétel időpontjának függvényében hármas bontásban 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% ,8% 8,8% 3,5% 1,7% 3,8% 2,7% 1,6% 0,0% 0,0% ,5% 2,7% 1,6% 2,3% 1,8% 4,8% 0,0% 0,0% 0,0% ,4% 1,5% 1,7% 1,2% 0,3% 0,8% 0,3% 2,7% 0,0% hét 35

35 A magzati veszteség és az anyai életkor Mivel azon terhesek életkora, akiknél genetikai amniocentesist végeztünk, rendkívül széles skálán mozgott (14 és 48 év között! 1/B ábra) a túl fiatal, vagy túl idős életkorokat a kevés esetszám miatt nem vizsgáltam. A feldolgozásba a "relatíve idősebb" korosztály, a év közötti életkorú gravidák adatai kerültek. A 13. táblázat mutatja a terhességi veszteséget hetenként, valamint az összesített értéket a 3. és a 10. héten, az egyes életkorokban, valamint az egyes összevont (31-35, és év) életkor-csoportokban. A kumulatív veszteségi indexet a három életkor-csoportban grafikusan ábrázolja a 8. ábra. Látható, hogy a és a éves életkor-csoportban az 5-6. hétig történő emelkedés után a görbe tendenciája megváltozik ellaposodik. A éves korcsoportban az emelkedés a 2. hét után hirtelen megszűnik és a görbe plátóra jut. A éves korosztályban az emelkedés mértéke jelentősen túlhaladja a másik két korcsoportét. 36

36 13. táblázat Magzati veszteség genetikai amniocentesis után életkorcsoportok szerint ( ) Életkor Ismert a kimenetel Vetélés 0 hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét hét % 0,8% 2,2% 1,5% 1,0% 1,1% 2,0% 1,4% 0,2% 1,8% 3,6% 3,8% 2,3% 5,9% 0,0% 0,0% 1,2% 1,7% 3,3% 0-3 hét % 0,0% 2,2% 1,5% 0,5% 0,4% 0,9% 0,3% 0,0% 1,2% 1,2% 1,9% 0,6% 3,9% 0,0% 0,0% 0,7% 0,7% 1,6% 37

37 8. ábra Kumulatív magzati veszteség genetikai amniocentesis után életkorcsoportok szerint ( ) 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% ,2% 0,4% 0,7% 0,7% 0,8% 0,8% 0,8% 0,9% 0,9% 1,0% 1,2% ,2% 0,3% 0,4% 0,7% 0,9% 1,1% 1,4% 1,5% 1,5% 1,6% 1,7% ,2% 0,3% 0,8% 1,6% 2,3% 2,6% 2,8% 2,9% 2,9% 2,9% 3,3% hét Ezen eredmények azt mutatják, hogy fiatalabb anyai életkorban a beavatkozás után azzal összefüggésbe hozható veszteséggel rövidebb ideig adataim szerint kb. 2 hétig kell számolni. A másik tanulság az, hogy fiatalabb életkorban a beavatkozás kockázata kisebb. A kumulatív veszteség magasabb anyai életkorban növekszik, következésképpen idősebb életkorban a vizsgálat magasabb kockázattal jár. Ha mint korábban láttuk a genetikai amniocentesis negatív hatása maximum az 5-6. hétig érvényesül - úgy ezt követően meghatározhatjuk az egyes életkor-csoportokhoz tartozó spontán veszteség arányát egymáshoz viszonyítva. Ezzel indirekt módon mérhető az életkor-specifikus spontán veszteség. Pl. egy év közötti korú terhesnek közel 3x nagyobb esélye van a spontán veszteségre, mint egy év közötti korúnak, és 2x nagyobb kockázata van, mint a tőle 5 évvel fiatalabb terhesnek. 38

38 A magzati trisomiák és az anyai életkor A nagy esetszám lehetővé tette, hogy a magzati trisomiák életkorspecifikus incidenciáját is meghatározzam. A 21 év alatt kizárólag anyai életkor (>=35 év) miatt 5616 esetben végeztünk genetikai amniocentesist. A vizsgálatok legnagyobb része a év közötti terheseknél történt. Ez 5558 vizsgálatot jelent. Ebben a csoportban 100 magzati trisomiát találtam (hetven 21-es, huszonegy 18-as, hét 13-as, egy 9-es és egy 10-es trisomiát). A trisomiák 70%-át adta a 21-es trisomia. A fentiek alapján a év közötti anyai életkorban a magzati trisomiák átlagos kockázatát 1,79%-nak találtam. A 9. ábra mutatja a trisomiák életkorspecifikus incidenciáját. 9. ábra Trisomiák előfordulása életkor szerint év között (5558 genetikai amniocentesis, ) 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Adatsor1 1,1% 1,0% 1,0% 1,6% 1,2% 3,0% 3,1% 2,7% 4,9% 2,7% 20,6% életkor 39

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

Az Integrált-teszt. teszt összehasonlítása a jelenlegi terhesgondozás gyakorlatával

Az Integrált-teszt. teszt összehasonlítása a jelenlegi terhesgondozás gyakorlatával Az Integrált-teszt teszt összehasonlítása a jelenlegi terhesgondozás gyakorlatával Skriba Eszter /Állami Egészségügyi Központ/ Merhala Zoltán Timmermann Gábor /SE.II. Női Klinika/ Magzati Diagnosztikai

Részletesebben

Terhesgondozás, ultrahangvizsgálat Dr. Tekse István. www.szulesz-nogyogyaszt.hu

Terhesgondozás, ultrahangvizsgálat Dr. Tekse István. www.szulesz-nogyogyaszt.hu Terhesgondozás, ultrahangvizsgálat Dr. Tekse István www.szulesz-nogyogyaszt.hu 1. Fogamzás előtti ( praeconceptionalis ) tanácsadás, gondozás 2. Kismamák gondozása a szülésig 1. A kismama és fejlődő magzatának

Részletesebben

Minden leendő szülő számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra.

Minden leendő szülő számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra. Egészséges magzat, biztonságos jövő Minden leendő szülő számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra. A veleszületett fejlődési

Részletesebben

DOWN-KÓR INTRAUTERIN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEI. 2013 szeptemberi MLDT-tagozati ülésen elhangzottak

DOWN-KÓR INTRAUTERIN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEI. 2013 szeptemberi MLDT-tagozati ülésen elhangzottak DOWN-KÓR INTRAUTERIN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEI 2013 szeptemberi MLDT-tagozati ülésen elhangzottak 21-es triszómia: Mi az a Down kór Down-kór gyakorisága: 0,13% Anya életkora (év) 20 25 30 35 40 45 49 Down-kór

Részletesebben

A DOWN-SZ DILEMMÁI PROF.DR.GARDÓ SÁNDOR MASZNUT X. NEMZETI KONGRESSZUSA PETZ ALADÁR MEGYEI OKTATÓ KÓRHÁZ NYÍREGYHÁZA, 2009. SZEPTEMBER 3-5.

A DOWN-SZ DILEMMÁI PROF.DR.GARDÓ SÁNDOR MASZNUT X. NEMZETI KONGRESSZUSA PETZ ALADÁR MEGYEI OKTATÓ KÓRHÁZ NYÍREGYHÁZA, 2009. SZEPTEMBER 3-5. A DOWN-SZ SZŰRÉS DILEMMÁI PROF.DR.GARDÓ SÁNDOR PETZ ALADÁR MEGYEI OKTATÓ KÓRHÁZ GYŐR MASZNUT X. NEMZETI KONGRESSZUSA NYÍREGYHÁZA, 2009. SZEPTEMBER 3-5. A DOWN-SZINDRÓMA GYAKORISÁGA (VRONY 2007) ÖSSZES

Részletesebben

A várandós nő gondozása

A várandós nő gondozása A várandós nő gondozása Dr. Rigó János egyetemi tanár, igazgató Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A terhesgondozás célja 26/2014. (IV. 8.) EMMI

Részletesebben

Quartett-teszt. a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére

Quartett-teszt. a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére www.fetalmedicine.hu Quartett-teszt a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére Komplex megoldások a Down-kór szûrésében A szûrôvizsgálatot

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet szabályozza. Az intézetek az adatszolgáltatást

Részletesebben

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően

Részletesebben

Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT

Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT A terhességek kb. 1%-ában az újszülött teljesen egészséges szülőktől súlyos szellemi vagy testi fogyatékkal születik. A veleszületett értelmi

Részletesebben

PCOS-ES BETEG TERHESGONDOZÁSÁNAK SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI

PCOS-ES BETEG TERHESGONDOZÁSÁNAK SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI PCOS-ES BETEG TERHESGONDOZÁSÁNAK SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI Orosz Mónika ÁOK VI. évfolyam Témavezető: Dr. Deli Tamás DE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika POLYCYSTÁS OVARIUM SZINDRÓMA Rotterdami Kritériumok

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2010. évi tevékenységéről

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2010. évi tevékenységéről Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2010. évi tevékenységéről Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet

Részletesebben

Integrált-teszt. a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére

Integrált-teszt. a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére www.fetalmedicine.hu Integrált-teszt a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére Komplex megoldások a Down-kór szûrésében A szûrôvizsgálatot

Részletesebben

Management of severe oligohydramnios with antepartum transabdominal amnioinfusion

Management of severe oligohydramnios with antepartum transabdominal amnioinfusion Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Management of severe oligohydramnios with antepartum transabdominal amnioinfusion Súlyos oligohydramnion kezelése

Részletesebben

A (human)genetika alapja

A (human)genetika alapja A (human)genetika alapja Genom diagnosztika - születés elött - tünetek megjelenése elött - hordozó diagnosztika Prenatalis genetikai diagnosztika indikációi emelkedett valószinüség egy gén betegségre egyik

Részletesebben

A magzat növekedésbeli eltérései. A várandós nő tüdő, gastrointestinalis, máj és neurológiai kórképei

A magzat növekedésbeli eltérései. A várandós nő tüdő, gastrointestinalis, máj és neurológiai kórképei A magzat növekedésbeli eltérései. A várandós nő tüdő, gastrointestinalis, máj és neurológiai kórképei Prof. Dr. Rigó János egyetemi tanár, igazgató Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz.

Részletesebben

A DOWN-KÓR SZŰRÉSE. Down-kór szűrés az egészséges babákért és a boldog kismamákért. Mi az a Down szindróma? A Down szindróma tünetei:

A DOWN-KÓR SZŰRÉSE. Down-kór szűrés az egészséges babákért és a boldog kismamákért. Mi az a Down szindróma? A Down szindróma tünetei: A DOWN-KÓR SZŰRÉSE Kedves Kismama! Gratulálunk születendő gyermekéhez! Ön és családja bizonyára örömmel várják az újszülött érkezését, azonban a legtöbb kismamához hasonlóan Önben is felmerül, hogy a szülés

Részletesebben

Terhesgondozás normál és különleges vonatkozásai. Dr. Timmermann Gábor

Terhesgondozás normál és különleges vonatkozásai. Dr. Timmermann Gábor Terhesgondozás normál és különleges vonatkozásai Dr. Timmermann Gábor Terhességhez kapcsolódó gondozás Optimális családtervezési tanácsadás Fogamzás előtti (praeconceptionalis( praeconceptionalis) ) gondozás

Részletesebben

PROGRAM. 2007. szeptember 6. (csütörtök) 18.00-19.30 Megnyitó, üdvözlések

PROGRAM. 2007. szeptember 6. (csütörtök) 18.00-19.30 Megnyitó, üdvözlések 2007. szeptember 6. (csütörtök) 18.00-19.30 Megnyitó, üdvözlések Nyitó előadások Papp Zoltán (Budapest) - Tóth Zoltán (Debrecen) - Szabó István (Budapest) A szülészeti és nőgyógyászati ellátás aktuális

Részletesebben

Kombinált-teszt a Down-kór és egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek kiszûrésére

Kombinált-teszt a Down-kór és egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek kiszûrésére Kombinált-teszt a Down-kór és egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek kiszûrésére MAGZATI DIAGNOSZTIKAI KÖZPONT 1148 Budapest, Bolgárkerék utca 3. Telefon: +36 1 273 1913 Fax: +36 1 273 1914 Mobil:

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet szabályozza. A hatályos, asszisztált

Részletesebben

Integrált-teszt. a Down-kór, más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére. II. vérvétel idôpontja:

Integrált-teszt. a Down-kór, más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére. II. vérvétel idôpontja: II. vérvétel idôpontja: Integrált-teszt a Down-kór, más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsôzáródási rendellenességek kiszûrésére MAGZATI DIAGNOSZTIKAI KÖZPONT 1148 Budapest, Bolgárkerék

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fetopathológiai vizsgálat, mint a prenatalis diagnosztika min ségellen rzésének lehetséges formája. A leggyakrabban el forduló magzati triszómiák kapcsán szerzett tapasztalataink.

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet szabályozza. A hatályos, asszisztált

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

AZ ULTRAHANGGAL MÉRT MAGZATI MEDENCECSONTOK ÁLTAL BEZÁRT SZÖG ÉS A GYAKORI ANEUPLOIDIÁK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS TÉZISEK

AZ ULTRAHANGGAL MÉRT MAGZATI MEDENCECSONTOK ÁLTAL BEZÁRT SZÖG ÉS A GYAKORI ANEUPLOIDIÁK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS TÉZISEK AZ ULTRAHANGGAL MÉRT MAGZATI MEDENCECSONTOK ÁLTAL BEZÁRT SZÖG ÉS A GYAKORI ANEUPLOIDIÁK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS Doktori (Ph.D.) értekezés TÉZISEK Klinikai Orvostudományok: Magzati és újszülöttkori orvostudomány

Részletesebben

Terhességmegszakítás. Dr. Timmermann Gábor

Terhességmegszakítás. Dr. Timmermann Gábor Terhességmegszakítás Dr. Timmermann Gábor Megszülettünk hirtelen Egyikünk se kérte Kérve kérünk szép jelen Meg ne büntess érte. (Devecseri Gábor) Terhességmegszakítás Művi vetélés = abortus arteficialis

Részletesebben

Tisztelt Főszerkesztő Úr! Debrecen, 2002. január 28.

Tisztelt Főszerkesztő Úr! Debrecen, 2002. január 28. Magyar Nőorvosok Lapja Szerkesztősége Semmelweiss Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1389 Budapest, Pf.: 112. Prof. Dr. Doszpod József Főszerkesztő Úr Tisztelt Főszerkesztő

Részletesebben

Vizsgált kromoszóma-rendellenességek

Vizsgált kromoszóma-rendellenességek Vizsgált kromoszóma-rendellenességek A 21-es kromoszóma számbeli többlete okozza a Downkórt (21-es triszómia), mely a leggyakoribb, értelmi és testi fogyatékossággal járó kromoszóma-rendellenesség. Születési

Részletesebben

KÖZPONTBAN A GYERMEK

KÖZPONTBAN A GYERMEK KÖZPONTBAN A GYERMEK Térségi ellátás és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Észak- közép- magyarországi térség Korszerű terhesgondozás Dr. Bálint Koppány Korszerű terhesgondozás A terhesgondozás célja:

Részletesebben

MEGRENDELŐ TERHESGONDOZÁSI CSOMAG SZOLGÁLTATÁSHOZ

MEGRENDELŐ TERHESGONDOZÁSI CSOMAG SZOLGÁLTATÁSHOZ MEGRENDELŐ TERHESGONDOZÁSI CSOMAG SZOLGÁLTATÁSHOZ páciens neve címe TAJ száma kezelőorvos neve, ha a páciens választott orvost Szüless nálunk! Otthonos és biztonságos! A MAI NAPON MEGRENDELEM A RÓBERT

Részletesebben

Ultrahangvizsgálat során észlelt magzati minor és major anomaliák cytogenetikai háttere

Ultrahangvizsgálat során észlelt magzati minor és major anomaliák cytogenetikai háttere Ultrahangvizsgálat során észlelt magzati minor és major anomaliák cytogenetikai háttere Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette: Dr. Beke Artúr Témavezetõ: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár Semmelweis

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány

Részletesebben

PANNON REPRODUKCIÓS INTÉZET KFT

PANNON REPRODUKCIÓS INTÉZET KFT PANNON REPRODUKCIÓS INTÉZET KFT 8300 TAPOLCA, BARTÓK BÉLA U. 1.-3. Tel.: 06-87 510365 Fax:06-87 510366 Email: pritap@t-online.hu Honlap: www.pri.hu, www.pri.com Ügyvezető igazgató: Dr.Török Attila Hány

Részletesebben

Az ultrahang szerepe az abdominálisretineált here diagnosztikájában

Az ultrahang szerepe az abdominálisretineált here diagnosztikájában Az ultrahang szerepe az abdominálisretineált here diagnosztikájában Dr. Polovitzer Mária (1), Dr. Sulya Bálint (2), Dr. Bartók Márta (1), Dr. Morvai Zsuzsanna (1) Heim Pál Gyermekkórház Röntgen/Ultrahang

Részletesebben

A magzati kromoszóma- rendellenességek non-invazív genetikai tesztelése

A magzati kromoszóma- rendellenességek non-invazív genetikai tesztelése A magzati kromoszóma- rendellenességek non-invazív genetikai tesztelése Tények és ajánlások Dr. med. habil. Papp Csaba egyetemi docens 1 Bevezetés Az anyai vérben keringő szabad magzati DNS-t vizsgáló

Részletesebben

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia évi eredmények, összefüggések. Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia évi eredmények, összefüggések. Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia 2010-2011-2012-2013.évi eredmények, összefüggések Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság 2014.02.20. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja (MÁESZ)

Részletesebben

ELSŐ TRIMESZTERI KITERJESZTETT SZŰRÉS

ELSŐ TRIMESZTERI KITERJESZTETT SZŰRÉS ELSŐ TRIMESZTERI KITERJESZTETT SZŰRÉS Dr. Csermely Gyula Szeged 2010.06.11. AZ ULTRAHANGKÉSZÜLÉK ÉS A TUDÁS FEJLŐDÉSE A szűrhető fejlődési rendellenességek 2/3-a az első trimeszteri ultrahang vizsgálat

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Budapest Ér- és Szívsebészeti Klinika. CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége. Bőrmetszés

Semmelweis Egyetem Budapest Ér- és Szívsebészeti Klinika. CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége. Bőrmetszés Indukció Intubálás Semmelweis Egyetem Budapest Bőrmetszés CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége 1. ábra 72 éves beteg nyitott szívműtétje során készült AAI grafikon. Az anesztézia teljes folyamata.

Részletesebben

Perinatalis mortalitás. Neonatológiai statisztikai fogalmak. Csecsemőhalálozás. Érett újszülöttek és koraszülöttek jellemzői

Perinatalis mortalitás. Neonatológiai statisztikai fogalmak. Csecsemőhalálozás. Érett újszülöttek és koraszülöttek jellemzői Neonatológiai statisztikai fogalmak Adamovich Károly 2007. V. évfolyam előadása Perinatalis mortalitás > 28. hét, i.u. elhalt magzatok + megszületés után az első 168 órában meghaltak Késői magzati halálozás

Részletesebben

Terhességbefejező műtétek. Dr. Timmermann Gábor

Terhességbefejező műtétek. Dr. Timmermann Gábor Terhességbefejező műtétek Dr. Timmermann Gábor Terhességbefejező műtétek Terhességmegszakítás (nem kívánt terhesség) Műszeres befejezés (befejezettlen vetélés, missed ab.) Császármetszés Vákuum extrakció

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A MAGYAR SZÜLÉSZETI-NÔGYÓGYÁSZATI ULTRAHANG TÁRSASÁG VIII. NEMZETI KONGRESSZUSA

A MAGYAR SZÜLÉSZETI-NÔGYÓGYÁSZATI ULTRAHANG TÁRSASÁG VIII. NEMZETI KONGRESSZUSA A MAGYAR SZÜLÉSZETI-NÔGYÓGYÁSZATI ULTRAHANG TÁRSASÁG VIII. NEMZETI KONGRESSZUSA Budapest, 2005. szeptember 16-18. MEGHÍVÓ A kongresszus rendezôje: Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nôgyógyászati

Részletesebben

Köldökzsinór-szövődmények. A magzatvíz mennyiségi eltérései: polyhydramnion, olygohydramnion.

Köldökzsinór-szövődmények. A magzatvíz mennyiségi eltérései: polyhydramnion, olygohydramnion. A méhlepény tapadási rendellenességei. Köldökzsinór-szövődmények. A magzatvíz mennyiségi eltérései: polyhydramnion, olygohydramnion. Dr. Szabó István Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati

Részletesebben

Záróvizsga tételek 2016.

Záróvizsga tételek 2016. Záróvizsga tételek 2016. 1. A női medence (csontok, szalagok, összeköttetések, átmérők, síkok) A szülés várható időpontjának kiszámítása, UH. terminus A hüvelygyulladás tünetei, felismerése, kezelése Újszülöttek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÁRANDÓSSÁG ALATT KÉRHETŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOKRÓL KIEMELT TÁMOGATÓNK: Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum

TÁJÉKOZTATÓ A VÁRANDÓSSÁG ALATT KÉRHETŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOKRÓL KIEMELT TÁMOGATÓNK: Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum TÁJÉKOZTATÓ A VÁRANDÓSSÁG ALATT KÉRHETŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOKRÓL KIEMELT TÁMOGATÓNK: Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum http://gendiagnosztika.hu 1125 Budapest, Zalatnai utca

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Fagyasztás, felolvasztás, preparálás hatása a humán DNS fragmentáltságára. Nagy Melinda. MART VII. kongresszusa Sümeg,

Fagyasztás, felolvasztás, preparálás hatása a humán DNS fragmentáltságára. Nagy Melinda. MART VII. kongresszusa Sümeg, Fagyasztás, felolvasztás, preparálás hatása a humán DNS fragmentáltságára Nagy Melinda MART VII. kongresszusa Sümeg, 215.5.8-9 Bevezetés Intézetünk egyik feladata a férfi infertilitás alapos kivizsgálása,

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,

Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Rostás Tamás3, Ritter Zsombor4, Zámbó Katalin1 Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

Prenatalis MR vizsgálatok

Prenatalis MR vizsgálatok Prenatalis MR vizsgálatok Prof. Dr. Lombay Béla Borsod A.Z. Megyei Kórház és s Egyetemi Oktatókórház Miskolci Egyetem, Egészségtudományi gtudományi Kar, Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Miskolc Múlt - jelen

Részletesebben

Egyes kockázati tényezők és kórjóslatot befolyásoló beavatkozások vizsgálata hármasiker-terhességben

Egyes kockázati tényezők és kórjóslatot befolyásoló beavatkozások vizsgálata hármasiker-terhességben Egyes kockázati tényezők és kórjóslatot befolyásoló beavatkozások vizsgálata hármasiker-terhességben Doktori tézisek Dr. Hruby Ervin Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

Hat terhes isotretinoinkezelésének értékelése MSzNUT Pécs 2011 TIMMERMANN Gábor*, KONDÉR Béla**, GIDAI JÁNOS*, CZEIZEL Endre*** *SE. II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika **Jávorszky Ödön Kórház

Részletesebben

A MAGZATI VESE HYPERECHOGENITÁSÁNAK PRENATALIS ÉS POSTNATALIS ÉRTÉKELÉSE PRE-ECLAMPSIÁS TERHESSÉGEKBEN ÉS INTRAUTERIN RETARDÁCIÓBAN

A MAGZATI VESE HYPERECHOGENITÁSÁNAK PRENATALIS ÉS POSTNATALIS ÉRTÉKELÉSE PRE-ECLAMPSIÁS TERHESSÉGEKBEN ÉS INTRAUTERIN RETARDÁCIÓBAN A MAGZATI VESE HYPERECHOGENITÁSÁNAK PRENATALIS ÉS POSTNATALIS ÉRTÉKELÉSE PRE-ECLAMPSIÁS TERHESSÉGEKBEN ÉS INTRAUTERIN RETARDÁCIÓBAN Ph.D. értekezés tézisei Dr. Surányi Andrea Szegedi Tudományegyetem Általános

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Készítette: Dr. Bán Zoltán. Témavezetô: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Készítette: Dr. Bán Zoltán. Témavezetô: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola A magzat számbeli chromosoma-rendellenességeinek kimutatása magzatvíz- és chorionboholymintákból quantitatív fluoreszcens polimeráz láncreakció módszerrel Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Részletes program 2005. október 28. péntek. 10 00-10 30 Megnyitó (Prof. Dr. Szabó István, Prof. Dr. Pál Attila, Dr. Fekete Zoltán)

Részletes program 2005. október 28. péntek. 10 00-10 30 Megnyitó (Prof. Dr. Szabó István, Prof. Dr. Pál Attila, Dr. Fekete Zoltán) 8 30 - Regisztráció 10 00-10 30 Megnyitó (Prof. Dr. Szabó István, Prof. Dr. Pál Attila, Dr. Fekete Zoltán) 10 30-12 20 Nőgyógyászat I. Üléselnökök: Dr. Kerecsényi Péter (Pécs), Dr. Garamvölgyi Zoltán (Budapest),

Részletesebben

KÍVÁNT ÉS NEM KÍVÁNT TERHESSÉGEK, GYERMEKEK 1 KAMARÁS FERENC

KÍVÁNT ÉS NEM KÍVÁNT TERHESSÉGEK, GYERMEKEK 1 KAMARÁS FERENC KÍVÁNT ÉS NEM KÍVÁNT TERHESSÉGEK, GYERMEKEK 1 KAMARÁS FERENC TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS Az európai népesség történelme során biológia kapacitásának csak egy töredékét használta ki ahhoz, hogy biztosítsa

Részletesebben

Brief summary in Hungarian (A Doktori Értekezés magyar nyelvű összefoglalása)

Brief summary in Hungarian (A Doktori Értekezés magyar nyelvű összefoglalása) Brief summary in Hungarian (A Doktori Értekezés magyar nyelvű összefoglalása) A dél-kelet magyarországi császármetszések hátterében álló nem orvosi tényezők Bevezetés és célkitűzés A világ sok más országához

Részletesebben

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá

Részletesebben

PRÉMIUM SZÍNVONALÚ VÁRANDÓSGONDOZÁSI CSOMAGOK AZ RMC-BEN

PRÉMIUM SZÍNVONALÚ VÁRANDÓSGONDOZÁSI CSOMAGOK AZ RMC-BEN PRÉMIUM SZÍNVONALÚ VÁRANDÓSGONDOZÁSI CSOMAGOK AZ RMC-BEN PRÉMIUM SZÍNVONALÚ VÁRANDÓSGONDOZÁSI CSOMAGOK AZ RMC-BEN Rendelőnkben teljes körű várandósgondozást nyújtunk, mely nemcsak a magyar egészségügyi

Részletesebben

Biometria az orvosi gyakorlatban. Regresszió Túlélésanalízis

Biometria az orvosi gyakorlatban. Regresszió Túlélésanalízis SZDT-09 p. 1/36 Biometria az orvosi gyakorlatban Regresszió Túlélésanalízis Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Logisztikus regresszió

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET,

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, Pannon Engineering Kft. Tervszám: 1526 BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, VALAMINT A KÖRNYEZŐ KÖZTERÜLETEK PARKOLÁSI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Készült: 215. május Megbízó: Budaörs Város Önkormányzatának

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

XII. Down Szimpózium: Tudományos továbbképzés a magzati orvostan aktuális fejezeteiből P R O G R A M. 2014. június 5. CSÜTÖRTÖK

XII. Down Szimpózium: Tudományos továbbképzés a magzati orvostan aktuális fejezeteiből P R O G R A M. 2014. június 5. CSÜTÖRTÖK XII. Down Szimpózium: Tudományos továbbképzés a magzati orvostan aktuális fejezeteiből P R O G R A M 2014. június 5. CSÜTÖRTÖK 9:00 Megnyitó Szabó János 1,2, Széll Márta 1 SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézet

Részletesebben

A késői gyermekvállalás problémái

A késői gyermekvállalás problémái A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A Down-kór prenatális szűrése és diagnosztikája

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A Down-kór prenatális szűrése és diagnosztikája Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A Down-kór prenatális szűrése és diagnosztikája Készítette: A Klinikai Genetikai Szakmai Kollégium (Egyeztetve: A Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégiummal)

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

1. GnRH antagonista Cetrorelix-szel szerzett tapasztalataink IVF ciklusok során

1. GnRH antagonista Cetrorelix-szel szerzett tapasztalataink IVF ciklusok során Előadások jegyzéke Első szerzőként: 1. GnRH antagonista Cetrorelix-szel szerzett tapasztalataink IVF ciklusok során Dr. Zeke J., Kanyó K., Márta E., Dr. Konc J. III. Családcentrikus Szülészet Kongresszus

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. A terhesség első trimeszterében ultrahanggal diagnosztizált subchorialis és

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. A terhesség első trimeszterében ultrahanggal diagnosztizált subchorialis és DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A terhesség első trimeszterében ultrahanggal diagnosztizált subchorialis és retroplacentaris haematomák klinikai jelentősége Dr. Nagy Sándor Budapest, 2005. Semmelweis

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról. hatályos:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról. hatályos: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról 2016. EüK. 22. szám Típusa: klinikai egészségügyi szakmai irányelv Azonosító: 000860 Érvényesség

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról

33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 3. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők fejlődésének nyomonkövetése Dr Szabó Éva Dr Nagy Beáta Bakó Adél EJK Non profit Kft DE Népegészségügyi Tanszék Gyermekrehabilitáció Kell-e kezelni

Részletesebben

Készítette: Balog Eszter Témavezetők: dr. Baska-Vincze Boglárka Dr. Szenci Ottó

Készítette: Balog Eszter Témavezetők: dr. Baska-Vincze Boglárka Dr. Szenci Ottó Készítette: Balog Eszter Témavezetők: dr. Baska-Vincze Boglárka Dr. Szenci Ottó Bevezetés A szívfrekvencia és a szívfrekvencia-változékonyság fontos mérőszámai a magzati jóllétnek (fetal wellbeing) Szívfrekvencia-változékonyság

Részletesebben

1. Protokoll alkalmazási területe A Down-kór méhen belüli szűrése és diagnosztikája Magyarországon.

1. Protokoll alkalmazási területe A Down-kór méhen belüli szűrése és diagnosztikája Magyarországon. A DOWN-KÓR PRENATÁLIS SZŰRÉSE ÉS DIAGNOSZTIKÁJA I. Alapvető megfontolások 1. Protokoll alkalmazási területe A Down-kór méhen belüli szűrése és diagnosztikája Magyarországon. 2. A protokoll bevezetésének

Részletesebben

A magzatvízvizsgálat (amniocentesis)

A magzatvízvizsgálat (amniocentesis) 12 A magzatvízvizsgálat (amniocentesis) A londoni Guy s and St Thomas kórház, a Királyi Nőgyógyászati és Szülészeti Társaság www.rcog.org.uk/index.asp?pageid=625 és a London IDEAS Genetikai Tudáspark kiadványainak

Részletesebben

EüM szakmai protokoll

EüM szakmai protokoll 1. oldal EüM szakmai protokoll a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról 1 Készítette: a Klinikai Genetikai Szakmai Kollégium, egyeztetve a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai kollégiummal (1.

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG XXXVI. KONGRESSZUSÁRÓL Pécs, 2010. november 19 20.

BESZÁMOLÓ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG XXXVI. KONGRESSZUSÁRÓL Pécs, 2010. november 19 20. FIGYELŐ BESZÁMOLÓ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG XXXVI. KONGRESSZUSÁRÓL Pécs, 2010. november 19 20. A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság XXXVI. kongresszusának bevezető

Részletesebben

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt

Részletesebben

Embriószelekció PGD-vel genetikai terheltség esetén. Kónya Márton Istenhegyi Géndiagnosztika

Embriószelekció PGD-vel genetikai terheltség esetén. Kónya Márton Istenhegyi Géndiagnosztika Embriószelekció PGD-vel genetikai terheltség esetén Kónya Márton Istenhegyi Géndiagnosztika A praeimplantatiós genetikai diagnosztika (PGD) a praenatalis diagnosztika legkorábbi formája, a beágyazódás

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

A terhesség megszakítása

A terhesség megszakítása Tájékoztató száma: T 2/06-1 A terhesség megszakítása A terhesgondozás jogi szabályozása Térítésmentes terhesgondozásra jogosult - a Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár, illetve

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben