AZ ÍRÁS ÉS A KÖNYV TÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÍRÁS ÉS A KÖNYV TÖRTÉNETE"

Átírás

1 Várkonyi Nándor AZ ÍRÁS ÉS A KÖNYV TÖRTÉNETE

2

3 Várkonyi Nándor Az írás és a könyv története

4 Szakmailag lektorálta, szerkesztette, lábjegyzetekkel, utószóval és névmutatóval ellátta, a képanyagot válogatta és az irodalomjegyzéket összeállította: dr. Keresztúri József Szerkesztette és a szöveget gondozta: Mezey Katalin A szöveget a kézirattal összevetette: dr. Várkonyi Péter A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogramja és a Magyar Könyv Alapítvány támogatása tette lehetõvé. Várkonyi Nándor jogutódjai és a Széphalom Könyvmûhely, 2001 Minden jog fenntartva!

5 Tartalom AZ ÍRÁS I. fejezet Bevezetés elõzmények... 9 Beszéd és írás...11 Írás és mûveltség...21 Az írás õsformái...36 II. fejezet Hieroglif írás...45 A képírástól a betûírásig...47 Amerikai írások Kína...70 Mezopotámia...89 Egyiptom III. fejezet Betûírás Az ósémita és foinik ábécé A krétai írás A türk írások és a magyar rovásírás IV. fejezet Az európai írás és könyv Görögország Róma A kódex...222

6 A NYOMTATÁS I. fejezet Papír és sajtó Európában A papiros A sajtó A szedésnyomás II. fejezet Gutenberg és az õsnyomdászat A találmány és a feltaláló Gutenberg élete és mûve Az õsnyomdászat III. fejezet Reneszánsz, humanizmus, hitújítás A polgári rend Humanizmus és hitújítás Nyomtatás és könyv a 16. században IV. fejezet Barokk és ellenreformáció (17. század) A könyv élete a 17. században V. fejezet Rokokó, újklasszicizmus, felvilágosodás (18. század) A rokokó könyve Felvilágosodás, újklasszicizmus A könyv élete a 18. században Utószó A szerkesztéshez felhasznált szakirodalom Függelék Névmutató Néhány megjegyzés...447

7 AZ ÍRÁS

8

9 I. fejezet Bevezetés elõzmények

10

11 Beszéd és írás Az emberi szellem fejlõdésének két leghatalmasabb mozgatója a beszéd és az írás. Már a beszéd is fejlettebb életformát tesz fel: társas életet, nélküle aligha született volna meg. A nyelvek õsi, legelemibb szókincsének vizsgálata arra vall, hogy az ember eleinte a gyermekhez hasonlóan mintegy kívülrõl tekintette saját magát, elõször testrészeivel ismerkedett meg, s általuk különböztette meg személyét a társaiétól. Ezután vagy ezzel együtt legszûkebb környezetét, családjának, rokonságának csoportjait bontotta személyekre, s hozzájuk való viszonyát foglalta szóba; majd a körülötte élõ természet megismerése következett. De kétségtelen, hogy a beszéd legkényszerítõbb és leghatásosabb serkentõje a munka, az együttélés legintenzívebb formálója, a társadalom megteremtõje. Amennyivel magasabb rendû az ember közösségi munkája az állaténál, mondhatni: annyival fejlettebb a beszéde is. Nem tudjuk, vizsgálták-e már, de a laikus szemében is feltûnõ, hogy a nyelvek mai dús szókincsének tetemes, talán túlnyomó része a cselekvés, a fizikai munka és az érzékelés megnevezéseibõl ered. Beszédünk ma is metaforikus, képes beszéd. A legelvontabb, átvittebb fogalmaknak, a képzelet testetlen, szárnyaló szüleményeinek neve gyökerében mind valamely cselekvésre utal vagy érzékelhetõ tárgyat jelöl meg. Vegyük példaképpen az épp most leírt mondatot: az elvont szóban a vonás, húzás igéje lappang, az átvitt -ben a vivés, a fogalom -ban a fogni szó, a képzelet -ben a kép, ugyanígy rejtõznek a többiben a test, a szárny, a szül, a gyökér, az érez szavak, még az olasz eredetû tárgy szó is konkrét dolgot jelöl: céltáblát jelentett, holott közülük egyetlenegyet sem használtunk eredeti fizikai értelme szerint, s az az ember, aki csupán eredeti jelentésüket ismerné, meg sem értené az általunk kifejezett gondolatot. S noha nem pusztán szavakban gondolkodunk, az értelem elvonó mûködése gyakorlatilag el nem szakíthatóan hozzánõtt ehhez az alapvetéshez. A magányos ember, aki társainak segítsége nélkül, csak a maga tapasztalataira, leleményére van utalva, akinek nincs kivel közölnie gondolatait, szükségkép korlátoltabbá válik, szellemi mozgása szükségletei-

12 12 AZ ÍRÁS nek kielégítésére s ösztönös sugallatainak megtoldására szorítkozik, elvadul, mint Robinson, vagy megmarad vad állapotában; a legjobb esetben köldöknézõ remete lesz belõle. A gondolatok közlése által azonban egyszerûen, fáradság nélkül magáévá teheti mindazok szellemi kincseit, akik körülötte élnek s azokét is, akik a körülötte élõkkel valaha, valahol érintkeztek. Ha az így megszerzett szellemi birtok nem is öröklõdik a végtelenségig apáról fiúra, s az õsi hagyományok az emlékezet fogyatékossága folytán elmosódnak, viszont egyre újabb nyeremények járulnak hozzá, továbbfejlesztik magát a gondolkodó-képességet, s mind gyorsabb, változatosabb ütemet oltanak a fejlõdés menetébe. A beszéd kiváltképpen újító, változtató hatású a szellem életében. Az idõben s a térben hangzik el, egész élete, hatása idõhöz, társas léthez kötött. Azoknak a népeknek életében, amelyek elszigetelten s írás nélkül élnek és a hagyományok ápolását valamely okból elhanyagolják, hihetetlen változékonyságot, feledékenységet tapasztalhatunk. Innen ered például sok afrikai és dél-amerikai törzs nyelvi tarkasága és szokásainak változatossága; ezek a törzsek egy-egy régebbi nyelvközösségbõl kiszakadva, néhány nemzedéken belül új idiómára tesznek szert úgy, hogy az ükapa néha már alig értheti ükunokáját. S nem csupán a szavak változnak, cserélõdnek újakkal, hanem elõször s fõként a beszéd tónusa, a hangok kiejtése. Egy német nyelvtudós, Peischel, jogosan utal a gyermekbeszéd analógiájára. A kisgyerek a hallott szavakat rendre eltorzítja, ahogyan gyakorlatlan beszélõ szerveinek kényelme diktálja s az eltérésnek nyilván nincs is tudatában. A felnõttek aztán ideig-óráig rendesen maguk is átveszik az új családi szótárat, tréfából vagy azért, hogy jobban megértessék magukat a kicsikével. Most nem kellene több, mint hogy a család elszigetelõdjék a szélesebb közösség kontrolljától, s a kisded nyelvújító reformjai nagyrészt megörökítõdnének. Erre valóban van is példa elég. Mint Peischel írja: A gyermeki ügyetlenség a felnõttek szokásává válik a brazíliai vadász népeknél; ezek a törzsek, noha a nyelvjárások gyors kialakulása folytán már meg sem értik régebbi nyelvrokonaikat, mégis makacsul ragaszkodnak saját külön beszédmódjukhoz. E változékonyságba természetesen más tényezõk is belejátszanak, például vallásos hiedelmek, tabuk, értelmüket vesztett, régi szokások. Így az említett brazíliai indiók nem merik kiejteni a frissen elholtak nevét, de még csak a hozzá hasonló szavakat sem, nehogy az elhunyt azt higgye, visszahívják õt; mert a halott irigyli az élõket és visszatérvén, balsorsot, romlást, halált hozna rájuk. Ha elég nagy a nyelvterület, a szótilalom nem terjed túl az érintett család körén, s idõvel elenyészik. Mindaddig azonban, míg a nyelv mint családnyelv él tovább, e szavak feledésbe mennek, ám a kényszer állandóan újakat illeszt helyükbe. A tahitiknál például az éjszaka neve valaha po volt; amióta azonban Pomare király

13 Bevezetés elõzmények 13 meghalt, a szó eltûnt a szigetlakók nyelvébõl. Ugyanilyen szokások, törvények uralma alatt áll ma is az új-guineai pápuák, az ausztráliai bennszülöttek, sok afrikai és indián törzs nyelve. Az abipon indióknál Dél- Amerikában az asszonyok dolga volt új szavakat kitalálni. Viszont mindezeknek a tüneményeknek a fordítottja is áll; minél elterjedtebb egy nyelv s minél szervezettebb társadalomban beszélik, annál inkább csökkennie kell állhatatlanságának, annál jobban rögzítõdik. Egy elkülönült családnak vagy törzsnek lehet érdeke az önállóság nyelvi eszközökkel való biztosítása is, de nagyobb közösségben a zavartalan összemûködés, a sima, könnyû megértés válik mindenki érdekévé. Ez pedig magával hozza a gondolatok egyre gazdagabb kifejezését, a szellemi vagyon gyarapodását és továbbadását nemzedékrõl nemzedékre. De a legfõbb rögzítõ és továbbörökítõ mégis az írás. Azok a népek, amelyek nem ismerik az írást, vagy ahol nehézkessége miatt nem válhatott s nem válhatik köztulajdonná, pusztán az emlékezõ-képességükre vannak utalva. E téren azonban az emberi elme csodálatos teljesítményekre képes. Az írástudatlan emberek, a természeti népek, de a magasabb mûveltségûek is hihetetlen mennyiségû tényt, adatot tudnak elraktározni emlékezetükben, minden belsõ kapcsolat nélkül, azonkívül végtelen hosszúságú krónikákat, eposzokat, mitológiákat, meséket. Hozzájuk képest az írástudó, könyvekre, feljegyzésekre támaszkodó kultúrember emlékezete igen gyönge már. Nem véletlen, hogy az ember már oly korán feltalálta a beszéd ritmizálását: a verset, az ütemezõ énekmondást, ez valóban a legjobb emlékezeterõsítõ; az iskolai szabályokat versikékben tanítják ma is, nemkülönben versbe foglalják a politikai jeligéket, s nincs ragadósabb valami, mint egy Gassenhauer 1. Ám valaha egész közösségek recitálták az õskölteményeket, Homérosz énekeit, az Eddát, a Nibelung-dalt és a Kalevalát. Hogy csak az utóbbit vegyük: ki tudja, hány ezer éven át tartotta fenn az élõbeszéd, míg a 19. században Elias Lönnrot a nép szájáról csorbítatlanul összegyûjtötte. Hogy milyen erõfeszítést kíván a hagyományok változatlan, eleven életben tartása, az õsök által szerzett szellemi birtok megõrzése írás nélkül, mutatja a régi hindu risik 2 és bráhmanok példája: egész életüket arra szentelték, hogy a védák ijesztõ szövegtömkelegét a vallás bonyodalmas kultuszapparátusát megtanulják, emlékezetben tartsák s csonkítatlanul, sõt az õsi kiejtés, a hangsúlyozás épen tartásával továbbadják. Ugyanezt követelték meg a kelta papok is az újoncoktól, mértéktelenül szigorú próbatétek alá vetve a felavatandókat. De õsi mítoszok szólnak 1 sláger, utcai nóta (német) K. J. 2 költõk K. J.

14 14 AZ ÍRÁS arról is, hogy a magasabb mûveltségre törõ népek tudásukat féltették, igyekeztek megmenteni az enyészettõl s ezért kõre vésték, agyagba égették ez arra vall, hogy az írás konzerváló, megõrzõ szerepének felismerése egyidejû ezeknek a mítoszoknak a kialakulásával. Valóban, az írás a beszéddel szemben hosszú idõkön át, úgyszólván a betûírás, sõt a sajtó elterjedéséig, a konzerválás, a megrögzítés feladatát látja el. Még nem gondolatébresztõ; fejletlenebb fokán nehézkes, bonyolult eszköze a gondolat közlésének, fáradságosan megszerezhetõ tudomány, sõt mint látni fogjuk okkult tevékenység, mágikus szemléletbe merült életformák alkatrésze s így õt magát is varázserõk járják át. De lélektani hatása is mintegy statikus, nyugalomra törõ. Az írásban egyszer megörökített gondolat nem sarkallja szellemünket az emlékezetben tartásra, a vele való állandó foglalkozásra. Jó helyen tudjuk a papíron, visszatérhetünk hozzá bármikor, s ezt csak szükség esetén tesszük. A lerögzített gondolat nem él oly megszakítatlan, eleven életet, mint a szóbeli hagyomány, azaz nem sarjaszt oly gyakran új változatokat, viszont könyvekben, könyvtárak polcain mérhetetlen mennyiségben raktározódik fel, s a fejlõdést mindig közvetlenül visszakapcsolja az eredeti alapvetésekhez. Gondoljunk például erre: a mezopotámiai mûveltség emlékei már a görögök idejében feledésbe mentek, s végképp elmerültek volna, ha a királyok és a templomok könyvtárai össze nem gyûjtik koruk irodalmát. Három-négy évezred múltán mi épségben felfedeztük ott, s ma többet tudunk róla, mint 2500 évvel ezelõtt Xenophón. Csupán Assur-bán-apli (Asszurbanipal) Kr. e. a 7. században felállított ninivei könyvtárának romjai alatt agyagtáblát találtak, Nippurban et, s a rájuk rótt feljegyzések ma már nélkülözhetetlen forráskincsei történeti tudásunknak, korszerû mûveltségünknek. Ám, ha a közre nézve ily nagy haszon, hogy míg a szó elrepül, az írás megmarad, az egyént mégis némiképp kényelemre szoktatja; arra csábítja, hogy az önálló elmélkedés helyett a mások munkájára hagyatkozzék, s megelégedjék azzal, ami írva áll. Az írás nem csekély mértékben szolgálja a tekintélyek tiszteletét, sõt az írott szónak már magában véve is bizonyos tekintélye van a tömegek s a kényelmet szeretõbb agyvelõk elõtt. Nem csoda, hogy ezt a sajátságát már korán s olykor némi aggodalommal fedezték fel az emberek. A bráhmanok a tan élõ erejének, hatásának gyengülését féltették az írásba foglalástól; hasonló dolgot jegyez fel Julius Caesar a brit és gall druidákról, akik viszont azért sújtották halálbüntetéssel tanaik írásba foglalóját, nehogy azok avatatlan kézbe kerüljenek. Az egyiptomiaknak az írás eredetérõl szóló mítosza egyenesen nevén nevezi a gyermeket; e szerint amikor Thot isten az írást feltalálta, istentársa, Amon ama félelmének adott kifejezést, hogy az emberek ezentúl majd rábízzák magukat az írott feljegyzések-

15 Bevezetés elõzmények 15 re, s gondolkodóképességük el fog tompulni. Az egyiptomi isten ma már aligha táplálna ilyen aggodalmakat. Mert ha az ember, hála Thotnak, elveti is azt a törekvést, hogy mindent a maga erejébõl újra feltaláljon, viszont a gondolatok tárházainak minden gazdagsága a rendelkezésére áll, hogy magát haszontalanul nem fárasztva, új eredményeket szûrjön le a régiekbõl. Ha jól meggondoljuk, ebben az írás egész pályafutását elmondtuk. Míg nehezen megszerezhetõ tudomány volt, nem terjedhetett, nem szolgálhatta az egyént: kollektív, vallásos vagy hivatalos, azaz társadalmi mûvelet maradt, szerepe a rögzítés; ahogy azonban egyre egyszerûsödött, s elsajátítása úgyszólván játékká vált, a gondolatok áramlását is mindjobban növelte, s ma már, hogy a betûsajtó is a segítségére sietett, a tudásvágynak legfõbb serkentõje és kielégítõje éppen az írott szó. S amellett félelmetes erõt testesít meg a népek életében. Habár a népeknek mitológiába burkolt történeti emlékezései sokkal régebbi idõkbe nyúlnak vissza, mint az írott emlékek hézagos sora, emez viszont pozitív és szilárd tulajdon. Az írás szerepe itt is rögzítõ; a mondák, mítoszok, vallások, hagyományok sokszor elmosódnak, sõt kiirthatók, míg az írás erõteljes történeti öntudatot kölcsönöz (l. a zsidók történetét: Biblia), s a maradandóságnak legfõbb biztosítéka. Elvész a nép, mely tudomány nélkül való. A kínai nemzet óriási egységét, száz és száz királyságra bomlása idejében is, voltaképp az írás egysége tartotta fenn, a nyelvnek és a gondolkodásmódnak konzerválása által. Buddha alakja és tana köré a legendák, babonák egész erdeje nõtt a pontos szövegezések hiánya miatt. Gondoljunk az apokrif Jézus-evangéliumok és szentírás-könyvek sokaságára, s a munkára, amit ezek kiselejtezése az egyházra rótt. Si Huang-ti császár elégedetlen volt a kínai irodalommal, mert az nem felelt meg politikai elgondolásainak, ezért hogy dinasztiája uralmát biztosítsa Kr. e. 213-ban elrendelte, hogy a birodalomban található összes könyvet égessék el. Evvel az intézkedéssel, melyet szerencsére nem koronázott teljes siker, minden hagyományt egy csapásra megsemmisíthetõnek vélt. Azonban, mily különös, éppen a szellemi termelés felpezsdülését indította meg vele: a könyv nem hagyta magát, a császár halála után minden kínai írástudó összefogott, hogy az elveszett kincseket emlékezetbõl rekonstruálja, ahol nem lehetett, újakkal pótolja s a maga erejébõl gyarapítsa. De az írás ellen folytatott hadakozás végigkíséri úgyszólván az egész történelmet; különösen a vallásháborúk és a forradalmak jellegzetes kísérõjelensége a könyvrombolás. Az ókor legnagyobb könyvtárának, az alexandriainak roncsait Theophülosz érsek fanatikus hívei dúlják fel; amit Nagy Károly összegyûjtött az ónémet irodalom emlékeibõl, fia, Jámbor Lajos máris elpusztíttatja; Cortez spanyoljai Mexikó és Yucatán könyvkincsét

16 16 AZ ÍRÁS vetik máglyára. Az újabb korban az eretneküldözések autodaféi sareformáció kódexpusztításai emlékezetesek, de azóta is tapasztalható a könyvtõl való félelem százféle megnyilvánulása mind a mai napig. A legelsõ intézkedés, melyet nyugtalan, veszélyes idõkben életbe léptetnek: a cenzúra. A történelem folyamán az élõszót soha oly szigorú tilalom nem sújtotta, mint az írott betût. Az írás az emberi elmének talán legcsodálatosabb találmánya, de hatását csak akkor fejti ki, ha gyorsan és akadálytalanul eljut mindenkihez. Az írás lassú terjedése a gondolatok lassú áramlásával jár, meggyorsulása sebesebb ütemet olt az élet sodrába is. Hatása felér a technikai találmányok következményeivel. A lõpor, az iránytû, a gõz, a villamosság feltalálása óta a történelmi korszakok félelmes pergéssel váltják egymást, s ma száz év alatt több változás játszódik le szemünk elõtt, mint Egyiptom sok ezer éves története folyamán. Az írás hatalma nagy; ma a napisajtó, melynek egyetlen célja voltakép a hírszolgáltatás gyorssá tétele, olyan közvéleményt tud teremteni, hogy a diktátoroknak is számolniuk kell vele. Mégis, bármily sebesen terjed a betû, az élõszót egy ponton nemigen fogja utolérni mindig konzervatívabb marad. Az az ember, aki egy-két levélnél egyebet sem ír életében, az is érzi, hogy írás közben másképp fejezi ki magát, mint ha beszél. A beszéd fürgébb, csiszolatlanabb, egyszerûbb az írásnál; szókincse, mondatfûzése lazább, változatosabb, könnyebben követi a gondolatok cikázását. Az írás választékosabb és lassúbb mûvelet, kifejezéseit megválogatja, ha nem is mindig a finomság irányában, s gondosabban készíti elõ a hatást. A társalgás, az utca nyelvét ritkán visszük át az írásba, vagy ha igen, épp a jellemzés kedvéért tesszük, s meggondolkoztat, hogy a humoros írók igen nevettetõ hatást tudnak elérni az élõbeszéd egyszerû átírásával. A beszédnek ebbõl a fürgébb természetébõl fejlõdnek ki a különféle zsargonok, réteg-, csoport-, sõt családnyelvek, a sok utcanyelv, argó, langage familier, szleng és tolvajnyelv. Ezek a csak beszédben élõ nyelvek aztán az élénkebb képzeletû népeknél, illetve az élénkebb környezetben élõk közt (nagyvárosokban) egészen önálló életre is kapnak, olyannyira, hogy az irodalmi nyelvet beszélõ idegen meg sem érti õket. Az önállón azonban csak szótári különállást értünk, a zsargonok szervezetébõl hiányoznak a nyelvképzõdés legfontosabb orgánumai: a mondattan és a szótan, azaz sohasem fejlõdhet ki belõlük új nyelv. Mind a köznyelv törzsébõl hajtanak ki, saját gyökérzet híján rendkívül múlandók, szinte évrõl évre hullanak le és hajtanak ki, mint a falevél. Az irodalmi nyelv és a közbeszéd többé-kevésbé mindenhol különbözik egy kissé, de ez a különbség a régóta író népeknél, például a kínaiaknál és a japánoknál, egészen meglepõ eltéréseket mutat. A beszélt

17 Bevezetés elõzmények 17 nyelv mindig elöl jár, s egy kis tisztogatás, válogatás után rendesen felszívódik az irodalmi nyelvbe. Egyetlen kivétel a szabály alól a tudatos nyelvújítás; de most a nyelvrõl, mint élõ szervezetrõl szólunk, mely független a mesterséges beavatkozásoktól. Már Cicero feljegyezte, hogy odahaza másképpen beszél, mint a szenátusban, s ez a társasági vagy utcanyelv nem lehetett egyéb, mint a késõbbi olasz csírája; s hasonlóképp csírázott a francia, a spanyol, a portugál, a román. A klasszikus latin Khikherót mondott, a római utcafia talán Cicerót, aztán Csicserót, a francia Sziszerót. Az írott latinból az írás útján ezek a nyelvek sohasem fejlõdtek volna ki, viszont oly sokáig maradtak alkalmatlanok az elõkelõ, irodalmi kifejezésre, hogy Dante forradalmi újításképp meri csak megszólaltatni a dolce stil nuovót. Viszont az irodalmi latinság írásbeli konzerválása tette lehetõvé, hogy a középkor visszatérjen a klasszikus nyelvezethez; bár így is van bizonyos különbség a tudományosságban használt, klasszicizáló latin stílus és az ún. egyházi latinság között. A kiejtés dolgában pedig teljes a bizonytalanság, minden európai nép más-más fonetikával beszéli a latint. A magyar például századokon át lágyította a hangokat, a legszívesebben nem fogadta volna el az sz-et, s így mondta; voks, paks, taksa, virtus, fascikulus, rezignál, konzervál (reszignál és konszervál helyett) Horácius, Vergilius, Éneás; nem is szólva a meghonosult latin szavakról, mint: zsoltár, zsolozsma, ekklézsia, zsinat, vecsernye, lista stb. stb. Az élõ latin nyelvek: az olasz, a francia szintén megpuhítják a klasszikus latin keménységét, az olasz így mondja: ányusz (agnus), eccse (ecce), a francia: toton (totum), ládamüsz (laudamus). A leglehetetlenebb az angolok latin beszéde, errõl számtalan anekdota kering; Vergiliusnak ezt a sorát: Tityre tu petules recubans sub tegline fagi, így skandálják az iskolában: Tájtájrá tyu petyalisz rikjöbensz szöb tigmájni fedzsáj, vagy: Et tu mi fili, Brute, angolul így hangzik: Et tyu máj fájláj, Brutyi. Az írás konzerváló hatásával magyarázható az is, hogy az élénk irodalmi életet élõ népek nyelve egyre lassúbb ütemben, mintegy az irodalom fejlõdésével párhuzamosan változik. A magyarban például sokkal kevesebb a szótani változás a kuruc költészet korától máig, mint Tinóditól a kuruc korig, s még kevesebb, mint a Halotti beszédtõl Tinódiig. Mindezeket nem csevegõ kedvbõl, az olvasó szórakoztatására mondottuk el, hanem mert egy igen különös tünemény nyomára vezetnek el. Ha egy s ugyanazon szó írott alakját, betûképét mindenki a maga nyelve szerint más-más kiejtéssel, azaz hangképpel olvashatja el, ez azt jelenti, hogy az írás általában nem hû képe a beszédnek. Ha csak a legelterjedtebb ábécével, a latinnal író nyelveket tekintjük, látjuk, hogy a betûkép és a hangkép különbsége némelyikben óriási, úgyszólván megdöbbentõ. Tegyük fel, hogyha az angol vagy a francia nyelv elenyészne,

18 18 AZ ÍRÁS s csak írott emlékei maradnának meg, ezekbõl soha senki meg nem tudná, hogyan beszéltek az angolok és a franciák, mint ahogyan mi sem tudjuk, hogyan ejtették a latin szavakat a rómaiak. Ezt az angol szót például: thorough, igen pontatlan magyar átírás szerint valahogyan így ejtik ki: sz(öe)r(óu), ahol is az öe és óu a magyarban nem létezõ, átmeneti hangokat jelöl. Aki felcsapja egy idegen nyelv magyar olvasók számára készült szótárát vagy nyelvtanát, kellemetlen csodálkozással látja, hogy a betûk javarészét másképpen vagy másképpen is, de minden esetre többféleképpen lehet és kell kiejteni, mint a magyarban. Vagyis elõször az ábécét kell megtanulnunk. Az írás eme tökéletlenségének két oka van: egy belsõ és egy külsõ, ám ezek állandóan összefonódnak. A belsõ ok az, hogy ha minden beszélt hangot külön jellel akarnánk jelölni, ábécénk nem 24 betûre menne, hanem száz meg százra. Példa a nyelvtudósok fonetikus ábécéje, amely a laikus számára olvashatatlan, s külön nyomdai felszerelés kell a kiszedéséhez. Megelégszünk tehát néhány alap-betûvel, s leírjuk például: megyek, de így ejtjük mëgyëk, azaz zárt ë-vel; leírjuk hegyek, de ejtjük: hëgyek, azaz zárt és nyílt e-vel; ismét leírjuk: egek s ejtjük végre ahogyan írva van, mert e betûnk velejében csak a nyílt e hang jelölésére szolgál. N betûnk is csak egy van, holott n hangunk legalább kettõ: egy foghangú, mint a nép szóban, s egy orrhangú, mint a hang szóban. Az orrhangoknak a francia nyelvben igen nagy a szerepük és változatosságuk, de a francia ábécé egy betûvel sem jelöli a különbségeket, nem is szólva a foghangú n-rõl. A portugál például már igen: az orrhangú n-et egyszerûen elhagyja s az elõtte álló magánhangzó fölé kacskaringós jelet biggyeszt; legnagyobb költõje nevét például így írja: Camões; ez szabály szerint így volna ejtendõ: Kamoensz (persze orrhangú n-nel), viszont ma már így mondják: Kamójs. De lehet egész betûcsoportokat közös nevezõre hozni; e német szavakat: leben, haben a beszéd lém és hám alakra egyszerûsíti. Van eset, hogy az ábécé valamelyik betûje a beszédben nem is szerepel; a francia c betû sz-nek vagy k-nak ejtendõ, de c-nek soha, mert a francia nyelv ezt a hangot nem ismeri. Azonkívül vannak eltévelyedések, fattyúhajtások, sõt, hogy úgy mondjam, törvénytelen betûk. A magyar ábécé gy-vel jelölt hangja egyáltalán nem a g-tõl származik, nem ennek a lágy alakja, hanem a d-é, aminthogy a cseh ábécé így is jelzi: d. (Nb. a cseheké a legjobb európai ábécé.) Viszont a g nem egyéb, mint a k hang lágyítása, vagyis valahogyan így kellene jelölnünk: ky, ha már az y-t használjuk lágyítójelül; átmenet köztük az a hang, amelyet ch-val szoktunk írni, vagyis egyugyanazon torokhang három fokozatát, változatát három külön jeggyel jelöljük: k, ch, g. Aggályos a cs betû származása is; vajon csakugyan a c lágyítása-e vagy a t-é? A magyar egy idõben ts-nek írta, s a német ábécé is a

19 Bevezetés elõzmények 19 t-tõl származtatja, tsch-nek írván vegy még ijesztõbb betûképszörnyeteggel: tzsch-nek, amelynek elemzésére jobb nem vállalkozni. Egy német írót Zschaetzsch-nek hívnak, az olvasóra bízzuk, hogy olvassa el. (A cseh megint c-tõl eredezteti, s írja igen egyszerûen è-nek.) Ezeknél tehát nem egy betût használunk több hang jelölésére, mint a magyar e és n, vagy a francia c esetében, hanem egy hangot jelölünk egész betûkonglomerátumokkal, s ezek hangzását külön meg kell tanulni, mert a betûképekbõl ugyan ki nem olvashatók. A legnehezebb a sora az angol olvasónak; ezt a nemzetközi szót például: Adam, kb. így kell ejtenie: Edem (mármint a magyar ábécé szerint); ha most ebben a formában leírjuk neki, így ejti ki: Idem, ha pedig ezt írjuk le neki, így mondja kb.: Ejdem, s ez az utóbbi betûkép az õ számára már kimondhatatlan. Ismeretes az anekdota a világjáró, sok nyelvhez konyító tengerészekrõl; csodálkoznak rajta, hogy minden nép máskép ejti ki a szavakat s egy norvég matróz így szól: Bolondok a népek, ezt a szót: nation, a német így mondja: nacion, a francia: nászjón, az angol: nésn, ahelyett, hogy egyszerûen úgy olvasnák, ahogyan írva van: nasún! A norvégek ti. nasún-nak ejtik. Ennyi példa talán elég. A külsõ ok történeti. A szavak írott formája, betûképe ugyanis nagyjából s megközelítõen azt a hangképet jelöli, amellyel a szó akkor rendelkezett, amikor az ábécét az illetõ nép átvette. A kiejtés azóta persze a legtöbb nyelvben tetemesen változott, de az írás, mint mindig, lehetõleg konzerválja az eredeti, egykorú betûképet. Az orosz a szó végén ma is ogo-t ír, ahogy valaha ejtette, holott ovo-t ejt, s a v hang jelölésére kifogástalan betûvel rendelkezik. Amikor a középkori francia leírta ezt a szót: vielx, csakugyan így is ejtette; ettõl fogva e szó csak hézagosan követte a kiejtés variálódását; így lett belõle: vieulx (olv. viõlx), majd: vieux, s ennél meg is maradt, noha ma már így ejti: vjõ. Nem egyszerû dolog az ábécé. Mindebbõl az következik, hogy ábécéinket elõször alaposan át kellene szervezni, s aztán a kiejtés alakulása szerint állandóan reformálni. De amint számtalanszor hangoztattuk, az írás és alapanyaga, a betû konzervatív, nem szereti a reformokat, s inkább verejtékes munkával magoltatja magát, semhogy lépést tartson a haladással. Mentségére azonban állapítsuk meg mindjárt, hogy nem is a hangkép hû visszaadása az igazi célja, hiszen akkor kottáznunk kellene. Valódi feladata, hogy a szóba rejtett gondolatot, fogalmat híven közölje és megörökítse, s ennek tõle telhetõleg meg is felel. Arról természetesen nem tehet, ha a belerejtett fogalom tartalma idõvel megváltozik, vagyis a szó jelentéstani változáson megy át. Ez a magyar szó például: marha, eredetileg szarvasmarhát jelentett, aztán általában háziállatot (aprómarha), utóbb vagyont (ezüstarany marha), ma ismét szarvasmarhát és mint jelzõ, ostoba embert. A

20 20 AZ ÍRÁS latin stilus szó jelentése íróvesszõ volt, ma irodalmi kifejezésmódot és ízlésáramlatot értünk rajta. Ámde azt is észre kell vennünk, hogy az írás betûitõl függetlenül mint gondolathordozó nem föltétlenül konzervatív. Amint egy elõzõ oldalon, némiképp elõre ugorva, már kifejtettük: amíg nehezen elsajátítható tudomány volt, a rögzítés, a megõrzés szerepét játszotta; ahogy azonban egyre egyszerûsödött, könnyû játékká vált az írás, a gondolatok járását is könnyûvé tette, s amióta a nyomtatás révén úgyszólván szárnyakon száll, a gondolattermelésnek, a szellemi újításnak legfõbb ösztönzõje. Az írás forradalmár lett; a különös az, hogy forradalmi tevékenységének lebonyolítására egy igen maradi eszközt használ: az ábécét. Ide kívántunk kilyukadni. A képírás, a betûírás és a nyomtatás három döntõ korszakot jelöl az írás és a könyv történetében. Az írásnak, mint gondolatterjesztõnek, megörökítõnek, könyv nélkül sok értelme nincs, csak magánhasználatra és hivatali célokra alkalmas. Ma már az írás és a könyv végképp biológiai egységbe fonódott.

21 Írás és mûveltség Mai történettudományunk elfogadott tétele, hogy a magasabb mûveltség kezdetei körülbelül a Kr. e. negyedik évezred elejére nyúlnak vissza. Ami azelõtt történt, a mûveltségnek lényegében más, alacsonyabb fokára vall; kezdet-kor az, történet elõtti idõ, praehistoria. Ami utána következik, már magasabb mûveltség ölében fogant, fejlõdése ellenõrizhetõ: ez a valódi történelem, s a két óriási korszak határánál éppen az írás megszületése áll. Írás nélkül magasabb mûveltség nincs. Az írástörténetek mindegyike ma is evvel a magától értetõdõnek látszó megállapítással kezdõdik, s Jensen, az íráskutatás eredményeinek legutolsó összegzõje, szintén így jellemzi az írástudomány roppant jelentõségét: Egész sor népet ismerünk írja, amelyek nem jutottak el a valódi írásig. De éppen ebbõl, hogy ezek a népek általában a mûveltség alacsonyabb fokán maradtak, láthatjuk az írás fontosságát, mint a beszéd korrelátumáét, az emberiség magasra fejlõdésében. Aloys Bömer pedig azt mondja, hogy amint az ember a beszéd által különbözik az állattól, akképp a kultúrember az írás által különbözik a barbártól. Mégis bátorságot kell vennünk, hogy ezt a dogmaként elfogadott tételt, mely egy egész világtudománynak sarkalatos alapvetése, közelebbrõl megvizsgáljuk. Ha ugyanis az írás minden magasabb fejlõdésnek, tudásnak eszköze, vehiculuma, bizonyos mértékig meg kell elõznie ezeket a tudományokat. A történelmi tények azonban nem egészen fedik ezt a kényszerû logikát, sõt úgy látszik ellene mondanak: az írás nem elõzi meg az õstudományok fejlõdését, még a saját belsõ fejlõdése is elmarad ezeké mögött. A régi kultúrnépek már igen fejlett, kialakult gazdasági, mérnöki, természettudományi, csillagászati ismeretek birtokában vannak, társadalmi, vallási, mûvészeti életüket az emberi szellem páratlanul gazdag kincseivel ékesítik, amikor írásuk még kezdeti fokon áll: a kép- vagy szóírásnál tart, s ott is marad hosszú századokon át. Közép-Amerika indiánjai nem is jutottak túl ezen a fokon, s mûveltségük nemcsak Cortez spanyoljait ejtette bámulatba, hanem csodájára járunk ma is. Másfelõl mivel magyarázzuk azt a tényt, hogy az egyiptomi írás legrégibb emlékein

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN

[Erdélyi Magyar Adatbank] A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN KÓS KÁROLY A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN A néprajz legrégibb, de máig alapvető módszere és a kutatás minden további lépésének kiindulási alapja a néprajzi jelenségek leírása. A leírás fogalmába beleértődik

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

Biciklizéseink Mahlerrel

Biciklizéseink Mahlerrel Biciklizéseink Mahlerrel Aaron Blumm-mal és Orcsik Rolanddal Mikola Gyöngyi beszélget 76 Jó estét kívánok! Két író van a színpadon, de én meg sem kíséreltem közös pontokat keresni a könyveikben, részben

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó Orbán János Dénes Irodalomra hívó szó Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

A kritikusok kritikája

A kritikusok kritikája A kritikusok kritikája Az emberi élet fejlődésének, a haladás utja egyengetésének egyik feltétele a kritika. Olyan, mint a lámpás, amely irányt mutat; mint a gőz, amely mozgatja és előrehajtja a gépet.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1.

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Mintafeladatok 1. A rész Filozófiatörténeti kérdéssor (30 pont) 1. A feladat az antik görög filozófiához kapcsolódik. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A csend - Pilinszky János költészetében

A csend - Pilinszky János költészetében Törzstér 2205 Lőrinczi Ágnes A csend - Pilinszky János költészetében A költő munkájának legalább akkora része a csönd és a hallgatás, mint a megnyilatkozás. Csakhogy többféle csönd, többféle hallgatás

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától?

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? PPEK 838 Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? ` Török Jenő Mit olvassunk Prohászkától? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

ASZTROLÓGIAI LEXIKON N - Z

ASZTROLÓGIAI LEXIKON N - Z ASZTROLÓGIAI LEXIKON N - Z Nadír _az éggömb közepén áthaladó tengely és éggömb látóhatár alatti metszéspontja Nagy Év _a Tavaszpont (Kos 0 foka) retrográd irányban mozog a Zodiákuson. Kb. 2500 évenként

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Boszorkányvarázslatok és bájitalok

Boszorkányvarázslatok és bájitalok MAGUS Kalandozok.hu Boszorkányvarázslatok és bájitalok Az elkövetkezendőkben - a boszorkánymesteri varázslatok után - a boszorkánymágia szinte kimeríthetetlen területén kalandozunk. A leírt italok különlegessége,

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá? OLVASÓVÁ NEVELÉS 1 Tóth Tibor műfordító: Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga ELŐSZÓ Kedves szülők! Gyermekeik, mint egykor önök is, szeretik a meséket. Reméljük, hogy könyvünk tetszeni fog nekik. De önöknek elárulunk egy titkot: ez a könyv nem csak mese. Azt szeretnénk, ha gyermekeik,

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

Oktatási feladat: Ismerje meg az írásbeliség történetét, és az írásbeliség eszközeit

Oktatási feladat: Ismerje meg az írásbeliség történetét, és az írásbeliség eszközeit ÓRATERVEZET 2 A tanítás helye: A tanítás ideje: A tanítás osztálya: 5. osztály Tanít: Tantárgy: Technika Tanítási egység: Kommunikáció A tanítási óra anyaga: Kommunikáció eszközei és módja Oktatási feladat:

Részletesebben