Nyelvi adalékok Szentivánéj ünnepéhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyelvi adalékok Szentivánéj ünnepéhez"

Átírás

1 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3 Nyelvi adalékok Szentivánéj ünnepéhez Dr. VÉGVÁRI JÓZSEF Az alábbi vizsgálódások közben igyekszünk követni a Hintalan László és Pap Gábor cikkeiben (lásd a Dobogó előző három számát) az ünneppel kapcsolatban kijelölt irányt. Eléggé természetesnek tűnik, hogy magával az elnevezéssel kezdjük, hiszen erről még Bálint Sándor is úgy tanítja Ünnepi kalendáriumában, hogy: A nyelvünkben máig élő Szent Iván név még föltétlenül a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet. Más kutatóknak is föltűnik a név szlávos hangzása, és általában azzal intézik el a dolgot, hogy mint közismert egyházi szakszókincsünk tetemes része szláv eredetű. Ezzel az ügyet megnyugtatóan elintézettnek vélik, és nem is nyomoznak tovább. A kissé elhamarkodott megjegyzést pedig lehet aztán nyakra-főre idézgetni, hajtogatni, amíg eljutunk Dömötör Teklához, aki szerint Liungman úgy találja, hogy a magyar és nyugati szláv szokások közt igen sok az egyezés s hogy mindkettő délszláv hatás alatt fejlődhetett ki. Liungman felfogása megegyezik a magyar kutatók többségének véleményével is. Az ünnep szlávos Szent «Iván» neve mely az egyházi használatban szokásosabb Szent János név mellett makacsul fenntartotta magát kétségtelenné teszi, hogy itt igen régen begyökerezett átvételről van szó. Azt hisszük, hogy az ünnep s a hozzá fűződő szokások átvétele a kereszténység igen korai, még bizánci hatás alatt álló korszakában történhetett meg Liungman felfogásával szemben haladva, én mégis szeretnék tovább nyomozni. Ugyanis nem lenne jó, ha Szentivánéj ugyanolyan elintézésben részesülne, mint pl. huszár szavunk. Erről a Nemzeti vágta kapcsán újra az orrunk alá dörgölték, amit a TESZ tanít, nevezetesen hogy szerb-horvát eredetű, ahol husarь rablót jelent, a régi oroszban pedig хусарь tengeri rabló, kalóz. Ezek ősszláv alapszava valószínűleg a gót hansa sereg, csapat jelentésű szó átvétele. Az amúgy sem rokonszenves értelmű szerb-horvát alapszó ezután összekeveredett a szintén tengeri rabló jelentésű latin corsarius szlávosított alakjával, sőt hatott rá egy, fosztogatót jelentő bizánci görög szó is. A TESZ munkatársai adataikat a Vasmer-féle nagy orosz szófejtő szótárból (1973) veszik, de sajnos nem jártak el elég alaposan. Pedig még csak nem is kell nagyon jól tudni oroszul ahhoz, hogy egy H betűvel kezdődő magyar szó orosz megfelelőjét ne az orosz X (erősen ejtett, a német CH-hoz hasonló hang), hanem a Г (azaz G) betűvel kezdődő szavak között keressük. Vasmer szótárában rögtön meg is találjuk a гусар szócikkét, melyben az orosz származású német nyelvész e szót határozottan magyar eredetűnek tekinti, a magyar húsz számnévből vezeti le, és elveti a végső germán eredetet is. Vagyis magyarázata lényegileg megegyezik a Czuczor Fogarasi szótár, illetve a magyar Wikipédia szócikkeivel. Még tovább megy Preobrazsenszkij, a másik nagy orosz szófejtő szótár (1914) írója, mert nemcsak hogy kiáll a szó magyar eredete mellett (visszavezetve Mátyás király rendeletére), hanem, mint mondja, nem szabad összekeverni a TESZ szócikkében kiinduló pontnak tekintett - rabló, kalóz jelentésű latin és szláv szavakkal, melyek végső forrását ő egy görög szóban találja meg. A két nagy orosz nyelvész ráadásul nem is magyar forrásokat idéz, hanem korábbi, nagy nyugati gyűjteményes szakmunkákat, tehát évvel ezelőtt a huszár magyar eredete közismert lehetett tudományos körökben. Kettejük között abban van eltérés, hogy egyikük magyarázatában húsz telek után kellett kiállítani egy újoncot, a másik szerint húsz újoncból egy lehetett lovas katona. És nemcsak a nagy régi, többkötetes szótárak, hanem pl. a közkedvelt, többször kiadott egykötetes Sanszkij-féle iskolai szófejtő szótár is hasonló magyarázatot közöl, szintén magyarból származtatva. Akkor most ki van lemaradva a tudományos fejlődésben? Térjünk vissza Szentivánéj kérdéséhez, és vizsgáljuk meg, hogy a szlávos hangzás mellett szól-e még valami ünnepünk szláv eredete mellett? Hát nagyon kevés szól mellette. Iván valóban a mi Jánosunk orosz megfelelője, de ez még nem magyaráz semmit. Az már magyarázna valamit, ha ők is így hívnák a nyári napfor- Megjelenik minden páros hónap utolsó napján Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán Kiadja: Két Hollós Könyvesbolt Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Nyelvi helyesség: Császár László Elõfizetéssel kapcsolatos információk: A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós Dobogó Mitikus Magyar Történelem (VIII. évfolyam 5. szám) Könyvesbolt címén (Bp. Kenyérmezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési díj egy évre: 5000 Ft. világháló: villámlevél: HU ISSN (nyomtatott) HU ISSN (online) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

2 4 Dobogó duló ünnepét. Csakhogy ők nem így hívják! Ennek még senki sem járt utána? Az ünnep magyar neve pontosan lefordítható oroszra: ночь Святого Ивана (a három elemet az oroszban birtokos szerkezettel lehet visszaadni), vagy magyar betűkkel átírva: nocs Szvjatovo Ivana. Ha ezt a kifejezést beírjuk a Világhálón a Google kereső rendszerbe, pontosan 3, azaz három találatot kapunk, mindegyik idegenforgalmi szöveg, és a spanyol ünneppel foglalkozik. Tehát akkor hogy nevezik ők az ünnepet? Kétféleképpen: az egyik szinte tükörfordítása lehetne a mi ünnepünk egyházi megnevezésének, tehát Keresztelő Szent János születése - ahogyan az orosz egyházi naptárban szerepel: 7 июля Рождество пророка (vagy: святого) Иоанна Предтечи, Крестителя Господня. Pontos fordításban: János prófétának (vagy: Szent Jánosnak) és előfutárnak, az Úr megkeresztelőjének születése. Vannak azonban különbségek is: ha igaz az, hogy az Iván név a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet (Magyar Katolikus Lexikon), akkor azt várnánk, hogy az ünnep orosz nevében előfordul az Iván név. Nem fordul elő, helyette Joann szerepel, mely a János régi orosz változata (János evangélista is ezen a néven ismert), és ma csak vallási szövegkörnyezetben találkozunk vele. A kisebb jelentőségű eltérés a próféta, és a hírnök (vagy előfutár) mint János állandó jelzői az orosz egyházban. A Szent Iván (святой иван) elnevezést a nép (illetve a néprajz) sem ismeri, de ha sokat keresgélünk a Világhálón, akkor bizonyos szövegkörnyezetekben mégis elénk kerül. Ha Szent Iván napját írjuk be a keresőbe, akkor nem három, hanem 72 találatot kapunk, ha csak Szent Ivánt, akkor jóval többet, de ezek igen ritkán utalnak az orosz ünnepre. Többnyire Rilai Szent Iván bolgár szentről, más országok (szláv, balti és nyugateurópai) ünnepeiről, a Bulgáriához tartozó Szent Iván szigetről, illetve néhány esetben a Gellért-hegyben található Szent Iván barlangról történik említés. Van az ünnepnek egy másik elnevezése, de az egyházi források erről mélyen hallgatnak. Ez pedig Ivan Kupala, méghozzá majdnem mindegyik szláv nyelvben megvan, és kiejtve is majdnem ugyanúgy hangzik. Az Oroszországi Néprajzi Múzeum honlapja felsorolja az ünnep sokféle névváltozatát: Iván napja, Virágos Iván, Gyógyfüves Iván, Füves Iván, Varázsló Iván, Szerelmes Iván, Tisztaságos Iván, Vidám Iván, Fürdőző Iván, Bojtorjános Iván, Mulatós Iván, Koszorús Iván, Jégverő Iván, stb. Szent Iván nincs közöttük. A szöveg a továbbiakban az ünnep két fontos mozzanatát emeli ki: a szláv naptár egyik fontos ünnepe: június 24-e, illetve július 7-e a nyári napforduló napja, a keresztény hagyományban pedig Keresztelő Szent János születésnapja. Az orosz hagyományban Keresztelő Jánost inkább Iván Kupala néven ismerjük, mivel a keresztény szent születésének ünnepét hozzáigazították Kupala pogány ünnepéhez. Kupala ünnepe az egyik legfényesebb és leginkább tisztelt ünnepe volt a keleti szlávoknak. Évszázadokon át megőrizte pogány arculatát, amire gyakran rámutattak az egyházi emberek Ezek után két feladatunk lesz: 1) kideríteni, mit takar a Kupala elnevezés, és 2) milyen egyezésekeltérések mutatkoznak az orosz (szláv) és magyar ünnep között. 1) Egyesek szerint Kupala nem más, mint ősi pogány istenség a szláv mitológiában függetlenül a név nyelvi elemzésétől. A mai hivatalos tudomány nem osztja ezt a nézetet; az orosz Wikipedia szócikke szerint ennek egy félreértés az alapja. Ugyanis Gusztinja-i Krónika (Ukrajna, 1670 körül) egyik szerzője az ünnep népi elnevezését istennévnek vélte, majd az ő tévedését a későbbi másolók és elemzők fenntartották. Ma az úgynevezett újpogányok (orosz nevük: rodnoverü), akik büszkén vállalják hitüket és egyre jobban megszerveződnek, valóban a sokistenhiten alapuló ősi hit egyik fontos alakjaként tisztelik, mint a termékenység, szerelem és az aratás istenét. Az orosz Wikipedia is pogány eredetű népi nyári ünnepnek véli. Megjegyzendő, hogy a formális meseelemzéseiről világszerte ismert orosz kutató, V. Propp egyik könyvében ha nem is istenségnek, de az istenné válás útján járó alaknak tartja, tehát mindenképpen többnek, mint az ünnep puszta megszemélyesítőjének. Úgy tűnik, a többségi vélemény Oroszországban az, hogy a keresztény ünnep valami módon összehangolódott a napfordulós szertartás népi nevével. Ennek nyelvi háttere az, hogy a Kupala szó könnyen összekapcsolható az orosz fürdeni купать(ся) igével, de nem annak múlt idejéről van itt szó, hanem igető+ла képző összekapcsolásáról, mely a cselekvés végrehajtóját (ágens) jelenti, vagyis ebben az esetben: fürdőző vagy fürdető. (Hasonlóan képzett szavak: объедала nagyevő, запевала előénekes, stb.) Minthogy ily módon tekinthető akár a görög baptistēs szószerint bemerítő tükörfordításának is, érthetővé válik az a fentiekhez képest másik szélsőséget képviselő vélemény, miszerint az Iván Kupala név keresztény eredetű. Hiszen Keresztelő Szent János tényleg megfürdette Jézus Urunkat a Jordán vizében bár mi magyarok úgy tudjuk, hogy az nem a nyári napfordulón történt. 2) Ez a megjegyzés már átvezet következő pontunk-

3 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 5 hoz, a magyar és orosz ünnep között mutatkozó, gyökeres eltérésekhez. Az egyik eltérés kétségtelenül a víz rendkívül nagy szerepe, mondhatnánk túlsúlya a szláv ünnep idején, és az ebből következő rituális fürdés, mosakodás a szabadban. Ez a pravoszláv naptárban is tükröződik, mert a Keresztelő János előtti nap fürdőző Agrafena (Аграфена-купальница) napja, jelezve azt az időpontot, melytől kezdve már ajánlható a szabadban való fürdés. Fontos szerepet töltenek be más országokban a fürdésre, vízbemerülésre vonatkozó hiedelmek és szokások is. Ezeket hazánkban csak elvétve találjuk meg. Különösen a keleti szlávokra jellemzők ezek (Kupala ünnep) írja Dömötör Tekla is. Orosz néprajzosok az ünnepet általában a két nagy őselem: tűz és víz összekapcsolódásaként jellemzik. A szertartások a nap esküvőjének tiszteletére történnek, amikor a nap megfürdik a vizekben írja a Múzeum szócikke. Érdekes módon történik egy (sikertelen) kísérlet arra, hogy ehhez a kozmikus egyesüléshez nyelvi alapot találjanak: a купать(ся) fürdik, fürdet és кипеть forr, pezseg, forrong igék hasonló hangzása alapján közös gyökre következtetnek. Csakhogy Afanaszjev (a nagy mítoszgyártó, akit a rodnoverek egyik szellemi atyjuknak tekintenek) mitológiai munkájához írott jegyzeteiben Zsuravljov kimutatja, hogy ez lehetetlen, mert az előbbit csak orrhangot tartalmazó ószláv gyökből lehet levezetni (lásd kǫpati), míg a másiknál nem lehetett orrhang. Olvassuk tovább a Múzeum honlapját: A Kupalaünnep mitológiájának keretében a tűz és a víz fivérként és nővérként tételeződik, akik a keleti szlávoknál Iván és Marja névre hallgatnak; ők ketten szerelemre gyulladnak egymás iránt, amit számos nép vérfertőzésnek tekint, és szigorúan tilt De ezen az éjszakán nem érvényesek a tilalmak, szabad a csók, a csapatos meztelen fürdőzés és minden egyéb Bátran nevezhetjük a legerotikusabb orosz ünnepnek írja a Múzeum honlapja. Az orosz Wiki Kupala szócikkében szemléltetés gyanánt egy lengyel festő, Wojciech Gerson ( ) Kupala című festményét mutatják be, melyen meztelen nők láthatók vízparton, fejükön koszorú. Hát ebből a koszorú nálunk is megvan, de a vérfertőzés meg a meztelenség valahogy kimaradt és nem álszeméremből! Hiszen a szerelemnek nálunk is van szerepe és helye: jóslások, varázslás, tűzugrás párban, stb. És a víz? Az vajon miért marad ki nálunk? Nos, ennek megint csak nyelvi okai vannak. A víz ünnepe nálunk máskor van: január 6-án, amit mi Vízkeresztnek nevezünk eléggé egyedülálló módon, mert többnyire Megjelenésnek (epiphania) vagy a Három királyok ünnepének nevezik más nyelveken. Ekkor a vizek aranyossá válnak (vagy borrá), megidézve Jézus bemerítkezését a folyóban. De az is egyedülálló nyelvileg, hogy ezt az összetett szót meg is tudjuk fordítani, és akkor lesz belőle keresztvíz ; más nyelveken többnyire a görög baptein bemerít, fürdet igéből képzett kifejezéseket használnak, melyeknek viszont semmi köze a szintén görög-latin eredetű epiphaniához. Ebből azért jól látszik a különbség a szerves és szervetlen jelrendszerek között: az előbbiekben pl. nincs kitüntetett olvasási irány, ami szintén a szervességből következően viszont nem jelentheti azt, hogy minden összetett szó megfordítható. Még (legalább) négy területen lehetne összehasonlításokat tenni: tűz, füvek, énekek és varázslás. Ami az éneklést illeti, biztosra vehetjük, hogy a 12 tételből álló szentiváni éneknek nincs másutt megfelelője ha lenne, nem hallgatnák el. A többi hármat illetően valószínűleg apróbb eltéréseket találnánk, mint pl. a tűzrakás helye: nálunk inkább dombon, oroszoknál folyó mellett, vagy a tűzgyújtás módja: oroszoknál dörzsöléssel gyújtják meg, stb. Érdekes különbségek adódnának a felhasznált (vagy keresett) füvek tekintetében mintha egyedül az orbáncfű lenne közös. Az orosz néprajzosok többet foglalkoznak azzal, hogy melyik növényhez milyen hiedelmek, szokások kapcsolódnak, erről sokat lehet olvasni. Kiemelném az erdei pajzsikát, melynek virága segít kincset találni, láthatatlanná válni és érteni az állatok-növények nyelvén (növénytanilag a virágtalanokhoz tartozik), és a kétvirágú kéküstökű csormolyát, melynek mind orosz elnevezése - иван-да-марья János és Mária mind pedig megjelenése (sárga virágok és ibolyaszínű felső levelek) további megerősítését nyújtja a vérfertőző ikrek mítoszának. Mindez nagyon szép és érdekes, de mégis mi szükségünk van nekünk magára az Iván névre? Miért kellett ezt nekünk kölcsönvenni a szlávoktól? Nem elég nekünk a János? Cz F szerint ugyan SZENT-IVÁN (1) Igy nevezik különösen keresztelő Szent Jánost, különböztetésül más Jánosoktól, de mégse elégedjünk meg ezzel a válasszal. A kérdésre szerencsére nem kell válaszolnom, mert ezt megtette Pap Gábor a Dobogó előző számában. Röviden fogalmazva, az Iván névre hangtani szempontból volt szükségünk azért, hogy

4 6 Dobogó egy szócsalád kiteljesedhessen. Kellett egy váltóhang, amely áthidalja a befúvó és jelíró hangcsoport közötti távolságot, tehát olyan szavak között, mint LáNY és FéNY, FeNN és LeNN. Amíg JáNoS és LáNYoS kapcsolata világos (ez torzul vérfertőző ikermítosszá a szlávoknál), a jelíró hangok önmagukban nem képesek behozni a FéNYt a rendszerbe. Ehhez kell a lengyelben megőrződött, Łł betűkkel jelölt ősi váltóhang, melyet úgy ejtünk, mint az angol Ww betűvel jelölt hangot szó vagy szótag elején (pl. a wet, war, window szavakban); ez a hang kötheti össze a jeles hangokat (J, L, LY) a befúvókkal vagy más néven a pöfögősökkel (B, P, F, V). SZeNT iván nevével tehát a SZeNT FéNYt tudjuk a szócsalád és a szertartás központjába helyezni. Ezenkívül magyarázhatóvá válnak a népnevek köréből olyan szópárok mint, węgier lengyel, sváb szláv, egy további lépésben pedig akár a lándor nándor páros, és valószínűleg még sok minden. A szlávos hangzású Iván ily módon mintegy hazatér nyelvünk szerves rendszerébe, egy fontos szócsalád fő tagjaként. Hiszen az oroszban amúgy sem a fény szavaival (свет, луч) alkot szócsaládot, hanem éppen a fürdéssel (ванная fürdőszoba, баня [gőz]fürdő) és a koszorúval (köznyelvi венок és nyelvjárási вен), vagyis a Kupala ünnep fő elemeivel. Nálunk pedig egyes helyeken magát a tüzet is ivánkának hívják (MNT, 289). Végül röviden Iván Kupala egyéb olvasatairól. Még a tavalyi keszthelyi tanácskozáson fölmerült, hogy keleti nyelvekben iwan (tehát dupla v-vel írva) jelenthet boltívet az építészetben. Mit olvashatunk az angol Wikipediában? Az iwan (perzsa: eyvān, arab: iwan) négyszögletű, rendszerint boltíves csarnok, mely egyik oldalon teljesen nyitott Az iwan a pártus birodalom (Kr.e. 247 Kr.u. 224) védjegye volt Ha már építészet, akkor idetartozik a kupola, mint szintén íves képlet (gyakran az iwan fölött). Ezt a kupával együtt a latin cūpa hordó, kád szóból szokták eredeztetni, ami igaz lehet a kupolára és az orosz купель keresztelő medence szavakra, de aligha igaz Kupa vagy Koppány vezér nevére. Ő bizonyára nem a latinból kölcsönözte nevét, amely inkább olyan szavakkal mutat rokonságot, mint koponya vagy pogány de nem istentagadó értelemben, hanem amint erről Pap Gábor egyik cikkében olvashatunk (Gondolatok a szkíta népi-nemzeti szertartásrendről Rasdi mesél) a Dobogó egyik régebbi számában. Abban a reményben fejezzük be írásunkat, hogy talán sikerült megcáfolni a bizánci egyház feltétlen befolyásáról és az igen régen begyökerezett átvételről széltében-hosszában terjesztett és mint fentebb láttuk, teljességgel megalapozatlan tévtanokat. IRODALOM BS: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I-II. Budapest : Szent István Társulat, CzF: Czuczor Gergely Fogarasi János: A magyar nyelv szótára I IV: Pest : Emich Gusztáv, ; V-VI: Pest, illetve Budapest : Athenaeum, (Újabban CD-n is az Arcanum Adatbázis Kft. kiadásában, illetve a Világhálón többféle formátumban.) Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Budapest : Neumann Kht., IWAN: Magyar Katolikus Lexikon: MNT: Magyar Népzene Tára II. Budapest - Akadémiai, 1953.) Oroszországi Néprajzi Múzeum (Szentpétervár) honlapja: ethnomuseum.ru/section62/2092/2089/4263.htm Preobrazsenszkij, A.G.: Etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka. I- II. köt.: Moszkva : G. Lisszner - D. Szovko, ; III.köt.: Moszkva Leningrád: SZTA, Propp, V.Ja.: Russzkije agrarnüje prazdnyiki. Szentpétervár : Azbuka - Terra, 1995 (1963). Sanszkij, N.M. et al.: Kratkij etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka. Moszkva : Proszvescsenyije, TESZ: A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I-III. Budapest Akadémiai, Tokarev, Sz. A. (szerk.): Mitológiai enciklopédia I-II. Budapest : Gondolat, Vasmer, Max: Etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka I-IV. Ford. O.N.Trubacsov. Moszkva : Progressz, Zsuravljov, A.F.: Jazük i mif. Lingvisztyicseszkij kommentarij k trudu Afanaszjeva Paetyicseszkije vozzrenyija szlavjan na prirodu. Moszkva Indrik, old. Kerecsenfészek (Bp. III. Csobánka tér 1.) Lélekigazgató, múltfaggató, értékmentő műhely Nov. 13. Egyed Zoltán (Pajzsvivő): Városállam a Pilisben Nov. 20. Váry István: Rejtélyek, talányok a pilisi térképeken Nov. 27. Aradi Lajos: A Pilis mitikus titkai I. (a sorozat jövőre folytatódik) Dec. 18. Orbán Lajos: Új fejlemények az őstörténetben A vetített, képes előadások délután 3 órakor kezdődnek. Támogatás: 800 Ft Mindenkit szeretettel várunk!

5 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 7 Mert nem az árt neked, amit nem tudsz, hanem amit rosszul tudsz! A tudomány jövője a jövő tudománya GÉCZY GÁBOR Az emberek jelentős része mára kiábrándult a tudományból. Elegük lett az egymásnak homlokegyenest ellenkezőt állító szakértőkből, a tudomány kreálta, élelmiszerként, gyógyszerként, kozmetikumként ránk zúduló mérgekből, a szőnyeg alá söpört problémákból, a hazudozásból. Egyre többünkben merül fel a kérdés: van-e jövője a tudománynak? A mindenkori hatalmat elvtelenül kiszolgáló, jelenleg kifejezetten életellenes erőként működő elitklubok helyett létre jöhet-e az emberiség valós céljait segítő, az életet és csak az életet szolgáló társadalmi mozgalom: az új tudomány? Melyek a szabályai, mik a korlátai, milyen erkölcsökre épülhet a jövő tudománya? Lehet-e egyszerű, mindenki által érthető? Képes-e választ adni az emberiség valódi kérdéseire? Segít-e az előttünk álló nehéz idők túlélésében? Új sorozatunkban ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ, és aki keres talál! Mert nem az árt neked, amit nem tudsz, hanem amit rosszul tudsz! Miért építünk sokmilliárdos szennyvíztisztítókat, amikor a pár deszkából összetákolt budi környezetkímélőbb? Miért gátaljuk el, öljük meg a folyóinkat, amikor az ezzel okozott kár sokszorosa a remélt haszonnak? Miért tömjük tele magunkat gyógyszerként törzskönyvezett mérgekkel, amikor látványosan romlik tőle az egészségünk? Miért születnek gyermekeink távol otthonaiktól, mesterséges szüléssel, amikor az anyák és csecsemőik is belebetegszenek? Miért betegítjük meg gyermekeinket védőoltásokkal, amikor rég bebizonyosodott káros és maradandó hatásuk? Miért kell betegen és boldogtalanul élni a civilizált világokban, amikor a természeti népek harmóniában és egészségben élnek? Cikksorozatunk reméljük megadta a választ: szenvedéseik forrása a hibás tudásokban keresendő! Vegyük a természeti népeket. Az antropológusok szerint pl. a Kalahári-sivatagban (a Föld talán leglehetetlenebb élőhelyén) élő busmanok napi 1,5-2 órát dolgoznak, azaz ennyi idő szükséges számukra az életfeltételeik biztosítására. Valamit nagyon rosszul tudunk, ha sokkal jobb természeti feltételek mellett napi órát kell dolgozzunk Mit csinálnak busmanjaink a maradék időben? Ahogy a legendás Istenek a fejükre estek című filmben is láthattuk, beszélgetnek, viccelődnek, zenélnek és táncolnak, vagyis velünk ellentétben élnek! Pontosabban: éltek, ugyanis a botswanai kormány a kilencvenes években szülőföldjükről barakkokba telepítette e vidám emberkéket, azzal az indokkal, hogy nem lehet a busmanokat kizárni a civilizációból és a fejlődésből. Természetesen a döntésről senki nem kérdezte meg ezeket a hihetetlen ősi gyökerekkel rendelkező embereket, akiknek nagy része egyszerűen belehalt a kényszerű átültetésbe. Viszont van egy jó hír: a helyüket elfoglaló gyémántbányák hála a gazdasági válságnak remekül prosperálnak! A természeti népek tudása sokezer éves kipróbált tudás. Nem ötletszerű, pár ember által demokratikusan elfogadott elméletekre épül, hanem tapasztalatokra, a természetben élő, vele együttműködő soksok generáció élettapasztalatára. A természetben a hibás tudás azonnal lelepleződik. Ott nincs helye az elméleteknek, ott csak egyszer lehet mérges gombát enni A hibás tudások kialakulásában kulcsszerepet játszanak a mítoszok. Mint senki által meg nem kérdőjelezett és kérdőjelezhető vallási tételek szövik át mindennapjainkat. Használjuk őket, hivatkozunk rájuk, és soha nem gondolkodunk el igazságtartalmukon. A FEJLŐDÉS MÍTOSZA Busmanok a tűz körül. Archív felvétel. Mára valószínűleg alkoholisták, drogosok, prostituáltak... Elérte őket a civilizáció. Az emberiség fejlődik. Egyre több eszközt készít, egyre nagyobb a tudása, egyre tovább él Biztos? Nem lehet, hogy az elmúlt korok embere azért nem készített eszközöket, mert nem volt szüksége rájuk? Nem lehet, hogy több és mélyebb ismerete volt a Teremtésről, mint nekünk, ezért mindent megkapott a természettől? Nem lehet, hogy azért kell tovább él-

6 8 Dobogó nünk, hogy hosszabb időnk legyen élettapasztalatunk gyűjtésére, mert nem élünk? A tudomány látszólag csupa érdekes kérdésre ad választ: milyen pályaenergiák tartoznak a hidrogén atom elektronjához, milyen szexuális szokásai vannak a királypingvineknek, milyen kráterek találhatók a Hold túloldalán De ad-e választ a valóban fontos kérdésekre: miért vagyok a Földön? Miért azok a társaink az életben, akik? Hogy kerüljem el a pofonokat az életemben? Mi a célja az életnek a Földön? Hogy éljük túl önnön özönvizünket? Fejlődés, vagy visszafejlődés? Egyre több ember teszi fel ezt a kérdést Ne hamarkodjuk el válaszainkat! Őseink tapasztalata alapján az álom az egyik legjobb tudásszerzési mód, úgyhogy aludjunk rá egyet A TUDOMÁNY MÍTOSZA A tudomány tévedhetetlenségébe vetett hitem egyetemista koromban ingott meg először. Laborgyakorlaton egy radioaktív forrást kellett kimérnem. Tisztességesen végigmértem, de a gyakorlatvezető tanár szerint rossz eredmény jött ki. Még egyszer végigmértem, de ismét ugyanazt kaptam. Harmadszorra megkértem a professzorasszonyt: mérjük ki együtt. Együtt is a hibás eredményt kaptuk. Az eltérést kutatva kiderült, hogy az általunk mért sugárforrást öt évvel azelőtt kicserélték, és a diákok minimum öt évfolyamon keresztül egymás füzetéből másolták az előző sugárforrás adatait Látszólag csak egy bosszantó malőr, de mára a tudomány nagy része sajnos így működik. Hivatkozunk a hivatkozás hivatkozásának a hivatkozására, és senki nem veszi a fáradtságot az eredeti forrás ellenőrzésére! Súlyosbítja a helyzetet a tudomány hierarchikus felépítése: minél több hivatkozás történik a forrásra, minél több tudományos fokozattal rendelkezik az adatközlő, annál kevésbé ildomos az ellenőrző kutatás. Így került a szőnyeg alá a Contergan, a DDT, a génmódosított élőlények utóélete, a védőoltások hatása Így múlik a tudományos világ dicsősége. AZ OKTATÁS MÍTOSZA Megfigyeltek már játszadozó állatkölyköket? Ugye milyen gondtalanok, aranyosak? Pedig az életük múlik az így megszerzett és begyakorolt tudáson. Valaha a gyermekek is így tanultak a felnőttek mellett játszva, őket utánozva, boldogan. Az életből tanulva elsődleges tudást szereztek, aktívan, teljes lényükkel (test, lélek, szellem) tanultak. A mai padban-ülős iskolarendszer életidegen és életellenes. A gyermeket természetes környezetéből és életritmusából kizökkentve könyvekből, és egyéb másodlagos forrásokból adja az ismereteket. A tanuló passzívan, külső szemlélőként ismeri meg az őt körülölelő világot. A gyermek még Isten tenyerén él, így ösztönösen érzi, hogy az elveszett gyermekkora helyett kapott tudás nagy része élete szempontjából lényegtelen, csak a televíziós kvízműsorok során viszszaböföghető tudás. Kötelezővé azt kell tenni, amit magától ösztönösen elkerül az ember. Nem véletlen, hogy Magyarországon dicstelen uralkodónk, Mária Terézia vezette be a kötelező oktatást, szellemi önvédelmünk teljes megtörése céljából. Ennek következményeként tagadtuk meg múltunkat, loptuk össze nyelvünket, ennek következménye Trianon, de ennek következménye hazánk jelenlegi gyarmati sorsa is. Most akarják bevezetni 3 éves kortól a kötelező oktatást A Gyermek nem arra vágyik, hogy ismereteket szerezzen az életről, hanem hogy élje azt (Hintalan László) Érdemes megnézni az oktatási rendszer kimenetét is: fiataljaink legproduktívabb éveiket padban görnyedve töltik. Mire két-három diploma megszerzése után testileg, lelkileg, szellemileg is kiégve kikerülnek az életbe, semmijük sincs. Tudásuk jelentős része addigra elavul, se házuk, se gyermekük, se munkahelyük hála túlképzésüknek. Talán őket is meg kellene kérdezni előtte, mint a busmanokat AZ EGÉSZSÉGÜGY MÍTOSZA végtaghiánnyal született gyermek. Az ötvenes évek CONTERGAN-botránya mögött a Henkel gátlástalan nyereségvágya és a tudósok felelőtlensége állt. Az emberiséget romboló legtöbb hibás tudás az egészségügyben halmozódott fel. Mivel ez a rendszer a betegek száma után kapja a támogatást, elemi érdeke a betegségek létrehozása és fenntartása. Nagy-

7 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 9 szüleink még csak meghalni mentek a kórházba, mi meg lassan odaköltözünk. Az ember természetes állapota az egészség, de ma a gyógyszergyártás a legnagyobb üzlet a világban, 2009-ben összforgalomban megelőzte az eddig vezető hadiipart. Ezért kell tele cekkerekkel hazahordanunk halálunkat a patikából Az orvostudomány az embert, mint bonyolult gépezetet szemléli, amelyben időnként alkatrészeket kell cserélni, mert elkopik, időnként életfolyamatokba kell belepiszkálni, mert elállítódik. Az autószerelő egy alátétet nem hagy ki a javítás során mert tudja, hogy okkal van ott, hiánya később bajt okozhat. Kórházainkban egész szerveket dobnak ki Isten nem barkácsol! Az ember mint minden élő rendszer tökéletes öngyógyító és önreprodukáló képességgel rendelkezik. Ha mégis elkezdi lebontani magát azt jelzi, hogy valahol megsérült a külvilággal a harmónia, már nem teljes az Egész-ség. Az ember az Egész része. Az Egész táplálja, védi, tanítja amíg ellátja feladatát. Ha már nincs szükség rá lebontja. Részét és részesedését vagyis feladatát az Egészben mindenki maga szabja meg, ahogy az útjára emlékeztető pofonok mértékét is maga állítja be. A betegség a legjobb barátunk, mert sosem pofozkodik ok nélkül! Ha ezeket a jelzéseket megpróbáljuk megszüntetni olyan, mintha autónkon az olajnyomás jelző lámpát leragasztanánk egy ragtapaszszal: besül a motor! Nézzünk egy-két példát a ragtapaszokra. Ma már évesek állnak sorba csípőprotézisért. Az egészségügy szerint elkoptak az ízületei. Őseink 90 évig kapáltak protézis nélkül. Az élő rendszerek nem tudnak elkopni, de a nem használt részeket a természet lebontja. A kevés mozgás miatt az ízületek beszűkülnek, arra figyelmeztetve, hogy ők mozgásra készültek. A megoldás a feladat visszaadása, a mozgás/mozgatás lenne A másik nagy sláger a vérnyomás beállítás. A szervezet a vér nyomását öngyógyító folyamatként, védekezésből emeli meg, hogy az általában az élelmiszeripar szervetlen vegyületeitől elsalakosodott vért eljuttassa a szervekhez. A vérnyomás csökkentés hatására lelassult vér a hordalékokat kirakja az érfalakra, tehát újabb gyógyszert kapunk: valamilyen koleszterin csökkentőt. Ez felhígítja a vért, tehát jöhet az újabb gyógyszer: a vízhajtó Végállomás idő előtt a temető, de a gyógyszeripar jól jár. Betegségeink arra figyelmeztetnek, hogy szervezetünkbe (testünkbe, lelkünkbe, szellemünkbe) valami nem oda illő került. Ha méreg kerül belénk, hányással vagy hasmenéssel, ha kórokozó lázzal és izzadással, ha lelki pofon sírással, könnyekkel próbálunk tőle megszabadulni. Az egészségügy ezeket a folyamatokat csillapítja, befelé fordítja, ezért húzódik el a gyógyulás, ezért keletkeznek általában nagyobb bajok. Minden gyógyító hagyomány, így népi gyógyászatunk is azon alapul, hogy a nem oda illő dolgokat minél előbb kivezesse a szervezetből. A NEM TEHETEK SEMMIT MÍTOSZA Lehet, hogy olybá tűnik, de nem a tudósokkal, pedagógusokkal, orvosokkal van bajom. Az ember Isten képmására, tökéletesnek születik. Földre száll, hogy közösségét emelje, gyógyítsa, tanítsa Majd szülei, környezete, iskolái segítségével elkezdi gyűjteni a hibás tudást. Előbb-utóbb persze rájön, hogy képtelen a választott feladatot ellátni, de a rendszer apró zavarainak, vagy saját hiányosságainak tudja be. Cinikussá válik, vagy eluralkodik rajta a nem tehetek semmit mítosza. Egyszer egy barátom azt mondta: A világ baja nem az, hogy valamit rosszul csinálunk, a baj az, hogy rosszat csinálunk. Ha a rosszat akarjuk jobban csinálni, az eredmény csak nagyobb rossz lesz. Vagyis egyre több tudás a semmiről, egyre több gyógyszer haldoklásunk fenntartásához, életfogytig tartó tanulás az élet helyett. A mindenkori hatalom sajnos a rosszat jobban csinálni folyamatában érdekelt, hiszen a hibás tudásnak köszönheti létrejöttét, és a tudás állandó manipulálásának köszönheti fennmaradását. Ezért nem számíthatunk rá! Az egyénen múlik minden, a megoldás a világ bajaira az egyéni döntésekben keresendő. Az egyénnek szabad akarata van, de a szabad akarat a döntés felelősségével jár! A busmanoktól a hajléktalanokig sok utat megtapasztaltunk, kitapogattuk lehetőségeinket, most választásra kényszerülünk. Szerencsénkre Agócs József professzor idézete folytatódik: Ha végre jót csinálunk (akár rosszul is), az eredmény csak jó lehet! Jól csak a szívével lát az ember. A valódi tudás megszerzéséhez ösztöneinkre kell hallgassunk, melyek az élet forrására hangolt finom műszerek. A Teremtés az életből fakad, az életet szolgálja, az élet a célja. Minden, ami életellenes, pusztulásra van ítélve benne. Bármikor megújíthatjuk tudásunkat (és vele életünket), ha ösztöneinkre hallgatva megváltoztatjuk az élethez való viszonyunkat. Amíg nem érezzük a helyes válaszokat, addig is nemesednünk kell. Meg kell tanulnunk NEM-et mondani olyan egyéni és közösségi utakra, melyek életellenesek, melyeknek végén csak fájdalmat és boldogtalanságot tapasztaltunk. Mert most még tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem. (1Kor 13,12) (folytatjuk) Kelt Gombán, az Úr évében, Földanya havában

8 10 Dobogó Könyvajánló KARDOS GÉZA Pap Gábor: Lúdas Matyi avagy a magyar nemes megigazulása Megszámoltam! szeptember 15-én a soroksári Líra könyváruház Ezoterika feliratú polcán 425 könyv volt (nem ennyi kötet, hanem ennyi különböző címszó). Aztán megkérdeztem, hogy Pap Gábor művei közül mit kínálnak a betérőnek. A pult mögött ülő fiatal hölgy készségesen utánanézett a számítógépes nyilvántartásban, és a válasz is jött hamar: semmit! Legutoljára a Hazatalálás és a Mag hó alatt télutón című könyvek voltak kaphatók. Emlékszünk, ugye? 1999, illetve 2003 volt az említett könyvek megjelenésének éve. Ne csodálkozzunk! Ez maga a vászonba, mű-, esetleg valódi bőrbe csomagolt Tesco. A polcok tele ócska import holmival, ami pedig magyar és értékes az nincs! Azt elsüllyesztik olyan mélyre, amilyen mélyre csak lehet. Osho mester ki tudja, hány századik könyvével, vagy a túlvilágról egy amerikai (!) házaspárnak folyamatosan üzengető Seth persze ott vannak mindenütt. Akárcsak az új sztár, Anasztázia, a szibériai remeteasszony, aki mily véletlen! egy csődbe ment orosz üzletember, Vlagyimir Megre személyében találta meg az ideális médiumot, aki ezzel egy új, valószínűleg a korábbiaknál is jövedelmezőbb vállalkozást tudhat magáénak. Olyan ez az egész, mint az óceánpart: aki apály idején gumicsizmában begázol a partra vetett szemétbe, csak véletlenül talál igazi értéket. És talán jól is van ez így! Az igazgyöngyért le kell a mélybe menni, és nem visszafordulni akkor sem, ha úgy érezzük, fogytán a levegő. Mert nem fogunk megfulladni, csak gyógyulni. Hiszen beteg ez a hordalékban keresgélő felszín. Ott keres, ahol csak a részlegességet találhatja, onnan akar bölcsességet importálni, ahol magyarul sem tudnak! Lemondva ezzel legnagyobb kincsünkről: anyanyelvünk értékteremtő, értékfeltáró erejéről. Hogy jön ide Lúdas Matyi? Úgy, hogy nem jöhet máshová: csakis ebből a kizökkent, értékromboló, magyartalanító közegből indulhat el a maga beavatási útvonalán, s indíthatja el a magyarságot is ugyanezen a megtisztító úton. Elő hát a Merkúr-pálcával, a caduceus -szal (Pap Gábor zseniális trouvaille -ja, hogy én is kérkedjek egy kicsit az import-tudással, még ha az maga a par excellence nagyképűség is), hadd verje bele Matyi a hovatartozás tudatát az arra érdemesbe, és hadd verje ki vele a betolakodó, parazita, nemzetpusztító érdemteleneket! Egyet fizet, ötöt kap! Ne ijedjünk meg: ez itt most nem Tesco-szlogen, hanem az igazság. Aki megveszi Pap Gábor legújabb könyvét, az öt páratlan értékkel lesz gazdagabb. Fazekas Mihály az eredetinek pontról-pontra megfelelő írásmóddal lejegyzett halhatatlan elbeszélő költeményén kívül kapunk egy tankönyvet : a Bemelegítés címet viselő fejezetet, a- mely tartalmazza mindazt az ismeretet, tudást, ami nemcsak ahhoz szükséges, hogy megértsük a világdrámává emelt Lúdas Matyi legmélyebb üzenetét, hanem ahhoz is, hogy el tudjunk igazodni ebben a számunkra egyre idegenebbnek és ellenségesebbnek tűnő mai világban. Először furcsállottam, hogy minden ismerősöm, aki belekezdett a könyv olvasásába, úgy érezte, hogy most valahogy sokkal könnyebben emészthető ez, a korábban oly nehéznek tűnő tananyag. Pedig ezt kétszeri olvasás után bizton állíthatom ez a szöveg semmivel sem kevésbé tudományos, mint a korábbiak. Hol van hát a titok nyitja? És akkor egyszer csak rájöttem: a hangvételben! Az magától értetődik, hogy Lúdas Matyi okán nem lehet ugyanazon a hangon megszólítani az olvasót, mint mondjuk a finnországi templomi freskók, a Nagyszentmiklósi kincs, Bánk bán vagy Az ember tragédiája okán. Na de itt! Itt mesét hallunk, és számon kért diákból hirtelen unokává válunk. És ezzel lehullik a minden tanuló előtt tornyosuló legfőbb gát, az ezt nekem most meg kell jegyeznem! nyomasztó kényszere, és visszakerülünk a legfogékonyabb korba, a mesére rácsodálkozó gyermekkorba. Hogyan éri ezt el a szerző? Erre a kérdésre nem tudok válaszolni, maradjon ez az ő titka. Csak egy, a zeneirodalomból vett hasonlat jut eszembe: Schumann Kinderszenen ( Gyermekjelenetek ) című műve. Ebben a tizenhárom tételes zongoradarabban érzi az ember azt a meghitt kandalló-meleget, ahol minden olyan egyszerűvé, természetessé, szorongásmentessé válik. A zeneköltő a teljes utolsó tételt magának tartja fenn ( Der Dichter spricht A költő beszél ) Pap Gábor csak egyszer szólja el magát, amikor az Első nekifutás egyik mondatát így kezdi: Vagy elmondtam már, vagy sem.... Hát lehet ezek után görcsölni? A szerző itt, a Bemelegítés -ben fejti ki minden eddiginél részletesebben a művek háromféle a művész, a mű és a műélvező üzenetével kapcsolatos gondolatait. És bár tudja, hogy ezért (is) eretneknek fogják bélyegezni le meri írni, hogy őt bizony a művész üzenete vajmi kevéssé érdekli. Ismét egy igazolása annak, hogy Pap Gábor gondolatainak egyik legnagyobb értéke, hogy azonnal, a szó legjobb értelmében aprópénzre válthatók. Vagyis segítenek a mindennapok útvesztőjében való eligazodásban! Hiszen szinte mást sem hallunk neves előadóművészektől maradva a zenei példánál, mint hogy az én legfontosabb feladatom a zeneszerző minél hívebb szolgálata. És be-

9 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 11 dőlünk ennek a rossz szövegnek, s ha valami nem tetszik, akkor csak magunkban keressük a hibát, ahelyett, hogy számon kérnénk a mű üzenetét, a műélvezetről már nem is beszélve! Egyet fizet, ötöt kap!, ígértem. Kettő már megvolt. A harmadik a mű, mármint Fazekas Mihály Lúdas Matyijának elemzése, vagyis a mű üzenetének megfejtése. Figyeljünk fel rá, hogy két fejezetre osztja mondanivalóját a szerző. Óhatatlanul eszébe jut az embernek a Nagyszentmiklósi kincs -ről írt könyv Függeléke. A tagolás ott is, itt is azt sugallja: ne tekintsük lezártnak e páratlan értékű emlékeink üzenetének felszínre hozását. Felvillanyozó újdonság a Mátyás ugrásával kapcsolatos fejtegetés, és némiképp lehangoló legalábbis számomra annak ismételt, kényszerű tudomásul vétele, hogy milyen hézagos az antik műveltségem. És ráadásul mindez a ludak kapcsán! Csekély vigasz, hogy erre a hiányosságomra már a Magyar Ilonáról szóló tanulmányában, a Heléna név elemzése során is rádöbbentett Pap Gábor! Negyediknek egy álhőst kapunk a zsákutcából : a nippuri szegény embert. Erre a Kr. e. 701-re datált aszszír mesére vezeti vissza a hivatalos irodalomtörténet Fazekas Mihály Lúdas Matyiját. Megvallom, engem ez a fejezet kavart fel legjobban. Itt döbben rá ugyanis az ember, hogy milyen rombolást végzett az elmúlt fél-, de inkább másfél évszázad a lelkünkben, tudatunkban. Mert vajon hányan veszik észre, hogy ennek a mesének az elején nincs megtorlandó jogtalanság, verés, javak elkobzása, így a folytatás sem lehet ezek jogos visszafizetése. Ami viszont van: az hátsó szándék, haszonlesés, na meg bosszú, bosszú, boszszú... S mivel mindkét mű szereplői kitalált személyek, ha valaki ezután Lúdas Matyi és a nippuri szegény ember történetében a mai magyar valóságra rímelő öszszefüggéseket vélne felfedezni, nos... az csupán a véletlen műve. Három a magyar igazság, és egy a ráadás. Az ötödik pedig az ajándék. A könyv utolsó fejezete Pap Gábor Fazekas Mihály Lúdas Matyija nyomán írt, azonos című bábjátékának forgatókönyve. Ez a mű harmadik üzenete: a műélvezőé. Önálló, szuverén alkotás, akár Bornemisza Péter Magyar Elektrája, ahol a szerző az eredeti művet csupán nyersanyagként kezeli, hogy olyan fontos gondolatokat fogalmazzon meg, amelyek az eredetiben nem lelhetők fel. Pap Gábor legfontosabb üzenete a zsarnokságszolgaság kapcsolatáról szól. Hol lehetne pontosabban érzékeltetni a függőségi viszonyokat, mint egy bábjátékban? Gondoljunk csak Az ember tragédiája londoni színére: ott idéződik fel a paradicsomi bűnbeesés jelenete egy bábjátékban. S ott válnak nyilvánvalóvá a függőségi viszonyok, lévén ez egy marionett-játék. Pap Gábor azonban nem felfüggesztett, hanem kesztyűs bábokat használ. Nála az élő szereplők tenyerükön hordozzák a hozzájuk rendelteket pontosan jelezve ezzel az embertársainkkal szembeni két alapvető megnyilvánulási mód közti különbséget. Ószövetség-Újszövetség, törvény kora-kegyelem kora; hihetetlen, mi mindent lehet érzékeltetni a legegyszerűbb eszközökkel! Van a hálószobánkban egy polc. Tíz ilyen könyvnek van rajta hely. Bánk bán mellé most odakerült Lúdas Matyi. Egymásnak vetett háttal ők ketten már biztosan állnak a lábukon. És türelmetlenül várják további nyolc társukat. Ahogy türelmetlenül várjuk mi is, épülni, nemesedni kívánó magyarok. Mert biztosan tudjuk: ha teljes lesz a létszám, sorsunk is jobbra fordul! Úgy legyen! (A könyvet a Két Hollós Könyvesbolt adta ki a Magyar irodalom gyöngyszemei csillagmítoszi foglalatban sorozat 2. részeként szeptember 9-én) Ha egészségügyi problémái vannak és nem akar vegyszerektől vagy kimondhatatlan nevű technikáktól meggyógyulni: Forduljon hozzám bizalommal! Reumás- és izületi fájdalmak, nyirokrendszeri problémák, visszerek, idegbecsípődés, fejfájás, nyaki panaszok, zsibbadások, hatékony megszüntetése különleges masszázzsal. Belső szervi problémák enyhítése, megszüntetése reflexmasszázzsal. Szabó Edit okleveles gyógymassző Cím: Bp. IV. kerület, Kassai u /b 1/5 Kapucsengőn: Élet Virága. Telefon:

10 12 Dobogó A finnugor áfium ellen... HALASY-NAGY ENDRE Megkérdőjelezem a hagyományos finnugor/uráli elmélet érvényességét, és érvekkel támasztom alá, hogy a finnugor/uráli elmélet inkább fikció, mint tudomány. Nem magyar nyelvész mondta ki, hogy a hagyományos és hivatalos uráli nyelv-elmélet nem csak történelem előtti tényként megalapozatlan, hanem pusztán nyelvészeti szempontból sem állja meg a helyét. Angol egyetem nyelvész-professzora támogatja személyében és elméletében azokat a magyarokat, akár laikusok, akár nyelvészek, vagy más humán tudományok tudósai akik soha nem hittek nyelvük uráli elméletében. Szépszámú hallgatóság előtt tartott a Magyar Őstörténeti Munkaközösség felkérésére Angela Marcantonio egyetemi tanár (Cambridge) előadást nyelvészeti kutatásainak megállapításairól az ELTE BTK. Múzeum krt. 6-8 alatt, a 252-es teremben. Mondandójára a finnugrista nyelvész-szakemberek közül senki sem volt kíváncsi, csak levélben üzentek, amit felolvastattak. Az előadást követő felkért hozzászólások közül talán a legmeglepőbbet, amely joggal tarthat igényt a magyar nyelv iránt érdeklődő olvasók érdeklődésére, szó szerint közöljük. Tisztelt Professzorasszony, hölgyeim és uraim! A harmadik évezred első esztendejében, egyféle nyitányaként a beharangozott újnak, már a rendszerváltozottnak lódított időkben, a legolvasottabbnak mondott hazai napilapunk hasábjain olvashattuk azt a mindannyiunknak szóló figyelmeztetést, hogy: A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbe vonni. Eddig a pontig tart a tudomány. Ami ezen túl van, az a politikai és szellemi alvilág. 1 Bizonyára ennek a figyelmeztetésnek a következménye, hogy 2006-ban a magát magyarnak és demokratikusnak hirdető újság egy nyugati egyetemen tanító nyelvész-szakembernek a finnugrista nyelvészetet bíráló írását nem volt hajlandó közölni! Tisztelt Professzorasszony, hölgyeim és uraim! Kedves mindannyian, akik a szellemi és politikai alvilág képviseletében itt megjelentek. Az előbbi idézet felemlegetése időszerű és szükségszerű, mert a professzorasszony már korábban írásban és szóban egyaránt kinyilvánította álláspontját, mely szerint: Megkérdőjelezem a hagyományos finnugor/uráli elmélet érvényességét, és érvekkel támasztom alá, hogy a finnugor/uráli elmélet inkább fikció, mint tudomány. 2 Az előadó nem tekinti a történeti összehasonlító nyelvészetet az őstörténet-kutatás egyik ágának. 3 Tehát cáfolja Leibniz tételét, mely szerint 4 a népek eredetének kérdéseire a nyelvek összehasonlítása, a nyelvek rokonságának bemutatása deríthet fényt. Mindezek tükrében szeretnék, mert hogy érdemes volna, egy röpke visszapillantást tenni az elmúlt 182 év egynehány nyelvészeti törekvésére. 182 esztendővel ezelőtt az országgyűlésen gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel a magyar nyelvet ápoló tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia, a legnagyobb magyar alapításaként a magyar nyelv művelésére alapított közintézményből az alapító minden jó szándéka ellenére, a magyar nyelvvel foglalkozó, tudomány-politikai társulattá vált. A halzsíros atyafiság ellenzőit előbb csak kigúnyolták, azután már szégyentelenül kicsúfolták, majd tudományosan cáfolták, és üldözni kezdték, végül ellehetetlenítették, külföldre kergették, vagy vidéki magányba száműzték. Az akadémiára benyújtott munkáikat elfektették, sőt megsemmisítették, elégették. Arany János lemondásának (aki az Akadémia titoknokaként nem tudta a titkot magában tartani), egyik oka, éppen Paul Hunsdörfer égetési tevékenysége volt, aki elhamvasztatta Szentkatolnai Bálint Gábornak az akadémiához benyújtott nyelvészeti értekezéseit. 5 Ez az akadémia, Vámbéry Ármin tevékenységét egyszerűen csak szellemi betyárságnak minősítette 6, de persze adós maradt mindmáig Vámbéry téziseinek cáfolatával. De nem tudtak Fischer Károly Antal tanulmányával sem boldogulni, így azt csak elhallgatták. Szegény Fischer jogos felháborodását érdemes idézni: Én, aki a történettudományt nem kenyérkeresetből gyakorlom... joggal kérdezhettem és kérdezhetem: miért nem méltatták bírálatra a könyvemet, mely bár lehetne, s vannak is fogyatkozásai mégis kézzel fogható, szemmel látható igazságokat tartalmaz... A felelet, mint mondám, az volt, hogy ellenkezik mindenben, mit valónak hisznek. S mi ez a való? Ez a való a finnugor leszármazás elmélete, amelyet az `50-es évek elején, Schlözer nyomán, az importált német és cseh professzorok csempésztek be hozzánk, akiknek buzgó apostolaik a mostani finnugor atyafisággal ellenkező véleményt lábra kapni nem engednek Fischer munkájának cáfolatára minden valamirevaló finnugrista nyelvészeti munka kitér, de az irodalomjegyzékben elfelejti a tanulmány címét és Fischer nevét közölni. 7 Figyelemre méltó egykori kultuszminiszterünknek, Trefort Ágostonnak idevonatkozó nyilatkozata, misze-

11 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 13 rint: Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban mint miniszternek az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb, a finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát. 8 Így előzmények után kerülhetett előtérbe a nagyszombati egyetem csillagászának munkája, amelynek a magyar nyelvészeti szakirodalomban a XVIII. század végéig semmi hatása nem volt. Az Új Magyar Nagylexikon így méltatja az uráli nyelvészet címszónál: Sajnovics a magyar és a lapp nyelv rokonságát bizonyította, mégpedig módszeresen. 9 Pusztay János nagy finnugrista nyelvész szerint is: A finnugor összehasonlító nyelvészet határköve Sajnovics Demonstraciója. Sajnovics János Demonstratio-ját, amelyet Koppenhágában nyomtattak ki, és a dán királyi tudós társaságban ismertették először 1770-ben, nos ezt a művet a legtöbb magyar nyelvész nem is ismeri. A latin nyelven írott és néhány unikális példányban fennmaradt kiadványt csak 1994-ben fordították le magyar nyelvre. Mindaddig ez a mű csak latinul volt olvasható. A magyar összehasonlító nyelvészet bibliája, minden finnugrista nyelvész apostolának sokat idézett, de általában senki nyelvész által soha el nem olvasott alapműve így kezdődik. Csodálkozik talán a Királyi Tudós Társaság, hogy én, aki egyébként matematikai tudományokkal és főleg csillagászati tanulmányokkal foglalkozom, grammatikai értekezést dolgoztam ki. De ha a dolgot méltóztatik mélyebben megvizsgálni, meg fogja érteni: senki mástól nem várhat több joggal ilyen értekezést, mint tőlem. Majd így folytatja: Noha finnmarchiából visszatérvén illő szerénységgel tagadtam, hogy érteném a lappok beszédét (tudniillik ez a hír terjedt el), ugyanakkor azonban azt állítottam, hogy a magyar és a lapp nyelv azonos. Hanem ezt csakis valami írásművel lehet bebizonyítani, különösen azoknak, akik egyik nép nyelvében sem járatosak... hozzájutottam egynémely híres szerző művéhez is, amelyekben a magyar, valamint a lapp nyelv egyezését, ha nem is bizonyítják, de világosan állítják. Így ezen a téren nem követelhetem magamnak a felfedezés dicsőségét. S noha távolról sem az én feladatom e nyelv őseredetét nyomozni s azt hiszem, senki sem várja ezt el tőlem, mégis, úgy vélem, hálás lesz az olvasó, ha tárgyamtól kissé eltérvén, előadom, amit minap közölt velem levélben T. HELL atya, kiemelkedő tehetségéhez méltón és a dolgok egymáshoz illesztésében való nagy jártasságával, nem kevésbé éleselméjű, mint finom módon kigondolva. Azon a véleményen van: a kínaiak az ősei vagy minden ázsiai népnek, sőt a magyaroknak is, vagy legalábbis az ázsiai nyelveknek, azaz: a magyarok legősibb dialektusát a kínai dialektusokban kell keresni. Senki sem kétli, hogy a kínaiakkal szomszédos volt ez a nép, amelyet DEGUINES hunnak nevez. Végül: a tatár nyelv nagyrészt megegyezik a kínaival, továbbá a törökkel, a török pedig a magyarral, tehát a kínai is a magyarral... Kíváncsi lévén arra, úgymond, hogy mit jelent és honnan ered a lapp same, sabme vagy samelets szó (ti.: a lappok nem a lapp, hanem a Same, Sabme vagy Sabmelets névvel illették magukat), amellyel a lappok önmagukat nevezik meg, Kircher atya China illustrata c. könyvét forgattam, amelyben van egy térkép a Kínával szomszédos vidékekről is. Megnéztem a térképet, elolvastam Kircher beszámolóját misszionáriusaink útjáról, s a 65. oldalhoz érve egy homokos, kietlen, a kínaiaktól északra fekvő pusztaság leírását olvastam, amelyet a könyv szerint Lop-nak vagy Lap-nak neveznek, a tatárok pedig ugyanezt a pusztát Samo-nak hívják... Úgy tűnik tehát, hogy a lappok ezt tartják őshazájuknak, amikor magukat Samelets-nek nevezik. Márpedig, ha eképp a lappok egykor a kínaiak szomszédai voltak, az is ideillő állítás, hogy a lappok egykor a kínaival egyazon népet alkottak (több más súlyos bizonyítékom is van arra, hogy a lappok és általában a finnek, Finnország elfoglalása előtt egy népet alkottak a kínaiakkal). S ha egyazon nép voltak, a lappok nyelvének azonosnak kellett lennie a kínaiak nyelvével. Mivel pedig bizonyított dolog, hogy a magyar és a lapp nyelv azonos, ezért a magyarnak is valamilyen módon egyeznie kell a kínaival. 10 Tisztelettel kérem a mosolygás megszüntetését, mert az igazán nevetséges nem maga a mű, hanem az abból a tudomány számára levont állítás! Százötven éven keresztül rendre-másra hivatkoztak rá, idézték széltében-hosszában, magyaráztak vele, és elhitetni próbálták azt, amit ép elmével senki sem hihet, ami nem állja ki, nemhogy a tudományosság, de a józan ész kritikáját sem! Az nyelvészeti szaktudományok művelői közül manapság igen kevesen olvassák a tudományágat megalapító, a mai modern finnugor összehasonlító nyelvészeti tudomány kizárólagos alapjait lefektető műveket, míg alkotóikat a nyelvtudomány parnasszusára emelve, nevüket áhítatos tisztelettel idézik. A finnugrisztika őseinek tekintett Sajnovics, Reguly és Budenz mellett a nyelvkoncepció igazi alapjait lefektető Franz Miklosich és Gregor Dankovszky neve legfeljebb csak Arany Jánosnak az Ortológusokra írott verseiből ismerhető meg. Az 1833-ban megjelentetett Magyaricae Linguae lexicon critico-etimologicum a szerzők számára a Magyar Tudományos Akadémia tagságát jelentette. Szófejtéseik színvonalára jellemző, hogy a kopoltyú szót a szláv rákolló jelentésű klepeto szóból származtatták. A honfoglalók ménjének párját a szláv kanicá-ból eredeztették. Munkájuk fő mondanivalója, és a finnugor származáselmélet lényege, hogy az úgynevezett finnugor népek művelődésre, politikai, társadalmi, műszaki alkotásokat csakis más népek hatására és vezetésével képesek.

12 14 Dobogó Erre alapozva lett a XIX. században a magyar-ugor összehasonlító nyelvészetnek tanszéke, s rajta elsőként 1868-ban Budenz a magyar-ugor összehasonlító nyelvészet magántanára ben felállítják az altáji összehasonlító nyelvészeti tanszéket, amely csak ezt követően lett idővel Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, amely a legjobb budenzi hagyományokat folytatta. Van-e annál szomorúbb ezekre a rokon tudományokra nézve, de feltehetnénk a kérdést úgy is, hogy tudomány-e egyáltalán az, amelyik nem észérvekkel vitázik, nem tényekkel bizonyít, egyáltalán nem meghallgat, hanem eltilt, ellenvéleményeket elhallgattat, a vitába szállót politikai ellenfélnek és szellemi alvilágbélinek titulálja? Nem ellenzékének, hanem ellenségének tekinti a neki ellentmondót, és nyílt háborút indít ellenük. E harc győzedelmi dicshimnuszát énekelte meg Pusztay János nyelvész az Ugor-török háború után címmel megírt művében. 11 Az elméleti alap belső következetlensége a jelenkori összehasonlító nyelvtudomány minden területén észlelhető. A nyelvtudomány atyjainak első tételei és fogalmai nem lévén módjuk megszületni a tanítványok számára egytől-egyig apriorivá váltak. Sehol sem olyan erős a hajdani nagy nevek kultusza, mint a nyelvészet tudományában. Kívül állónak vagy kívül rekesztettnek nem nehéz észrevenni, hogy a finnugor összehasonlító nyelvészeti bizonyítások egyszerű körkörös érvelések tipikus és egyértelmű halmaza, ahol az egyik mondvacsinált érvvel erősítik a másik csak sejtést, az egyik elképzelt nyelvi fejlődéssel bizonyítják a másik alaphipotézist. Idehaza a finnugor nyelvészet továbbra is hivatalosan elfogadott, hivatalos elméletté tett nézet kizárólagos, teljesen a magyar alkotmánnyal szembenálló módon és az egyetemeken egyedül tanítható, államilag támogatott, és alkalmazásában kizárólagos tudomány. Idehaza igen, ugyanakkor az elmélettel szemben megfogalmazódó kétségek és cáfolatok egyre inkább teret hódítanak az európai nyelvészeti tudományban. A finnugrizmus összehasonlító nyelvészttudományának egyre inkább való ellehetetlenülésével új maszlag van dagasztás alatt: az uráli nyelvészet és annak altájai. Az uralisztika felvet korábban nem vizsgált nyelvészeti kérdéseket is. Az uralisztika sok tekintetben lényeges különbséget jelent a finnugrisztikához képest. Jelentős előrelépés tapasztalható, látókörtágulás, módszerbővülés figyelhető meg. Ugyanakkor az uralisztikában minden egyes újítás felhasználja a nagy hagyományú, sok eredményt elért szülő, a finnugrisztika üzenetét. Újabban eddig soha nem látott színskála-bővülés tanúi lehetünk. Az uráli nyelvészetet hazánk határain túl szerte a világon művelik. A helyi kutatási sajátosságok rányomják bélyegüket a vizsgálatokra. Így az uráli nyelvek kutatói élnek az amerikai és a szovjet strukturalizmus eszközeivel, felhasználják a transzformációsgeneratív nyelvi elemzést, sőt az algebrai és gépi nyelvészet módszereit, eljárásait is. 12 Erről a bizonyos Ural-altáji nyelvcsalád-ról az új magyar nagylexikon tömören csak annyit ír, hogy: hipotetikus, vitatott nyelvcsalád. Az urali nyelveket kapcsolatba hozták az altaji nyelvcsaláddal és feltételezték egy még korábbi ural-altáji nyelvcsalád létezését.az ural-altáji nyelvcsalád létét a tudósok többsége elveti. 13 Az urali alapnyelvről ugyanitt: a Kr. e előtt létezett nyelvállapot, amelyből a finnugor és a szamojéd nyelvek származnak. Az írott források hiányában a maga természetes valóságában nem ismerhető meg, csak a történeti-összehasonlító nyelvészet módszereivel lehet következtetni szókincsére, nyelvtani rendszerére. Az alapnyelvi szókészlet nagyságára szintén csak következtetni lehet. Ebből a hipotetikus urali nyelvcsaládból eredeztetik a finnugor nyelvcsaládot. Itt tartunk most. És csak reménykedhetünk. Talán ez a harc lesz a végső. Szót kell ejtenünk, ha röviden is, a hazai nyelvészeti tudomány szakembereinek bőszületét kiváltó sumermagyar nyelv-összehasonlítók kritikájáról is. Valószínű, hogy Ady Endrének kevés költeményét olvasták azok a legingerültebb, már-már a lovagiasság minden szabályát, az európai viselkedés minden alapvetőnek kívánt viselkedésformáját és szókincsét felrúgó nyelvtudósok, akik a sumér nyelvet náluknál valamivel jobban ismerőkről, amatőrnek, hazafiatlannak, dilettánsnak, sarlatánnak és sok minden más egyébnek tituláltakról Magyarországon megjelentettek. Amilyen igyekezettel keresik a párhuzamokat, az esetleges hasonlóságokat a sumer nyelvnek magyar nyelvben esetleg fennmaradt maradványainak lehetséges elemeit egyes tudósok, ugyanolyan vehemenciával tagadják szinte őrjöngve a hazai nyelvész szakemberek. A legnemtelenebb eszközökkel kifigurázott, délibábosnak csúfolt, a sumér-magyar nyelv rokonságát felvető, esetleges kapcsolatait vizsgáló, azokról különböző helyeken értekező, igen magas szellemi kvalifikációkkal rendelkező személyek megaláztató illetve a magát tudományos fellegvárának egyre inkább elefántcsonttornyába zárkózó nyelvészek tudását lekicsinylő, személyét becsmérlő kritikáknak csak bibliográfiai felsorolása kisebb könyvet is megtöltene. Csak két rövid idézetet szeretnék közreadni, a leghitelesebbnek tartott nyelvész és történész szakember nagy példányszámban megjelent műveiből. A sumér-magyar rokonságnak minden részletét is elvető, még a puszta gondolatát is tagadó Pusztay János könyvében a következő áll: a sumer és a magyar szó nagyon távol áll egymástól. Ugyanakkor viszont találunk csodálatos épségben és azonosságban fennmaradt szavakat is (isten, úr, szab, ugar, kapa, nap, eme). 14 Pusztay nem elégséges ledorongolására, és egyes eltévelyedett külföldi szakemberek nem kellőképpen történő elítélésére (mint például Kramer, aki azt írta, hogy: a sumér nem sémi, de nem is indoeuró-

13 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 15 pai nyelv. Az úgynevezett agglutináló típusú nyelvek közé tartozik, amilyen például a török, a magyar. ) indult be Komoróczy Géza külsőleg is vezérelt belső öklendezése. Ami belőle kijött, az a Sumer és magyar? című pamfletjében olvasható. A tudományos szakember-szerző csak, mintegy mellékesen jegyzi meg, hogy az életfa -jelkép Mezopotámiában valószínűleg ismeretlen volt. A könyvének egyik vezérmotívuma, a bagdadi múzeum tárlójában (a legutóbbi bombázásokban megsemmisült, de addig) látható, holmi puli-féle kutya alabástrom szobrocskája volt. Úgy vélte, hogy a puli megtalálásával, és figurájának múzeumi tárlóba helyezésével a sumér-magyar rokonságnak immáron nem csak képzelt nyelvi, de létező tárgyi bizonyítéka is lett. Ahogyan írja: a puli sumer eredetét, s ezzel persze a sumer-magyar rokonságot Pálfalvy Sándor a mezopotámiai ásatások leleteivel akarta bizonyítani. A sumer-magyarológus szerzők bibliográfiáiban a szakirodalmi hivatkozásoknak egy másik fajtáját is felismerhetjük. Sűrűn idéznek olyan műveket, amelyek egyszerűen nem léteznek. Minden adatot a sumer-magyarológus szerző ötlött ki. Előfordul azonban, hogy igazi könyveket idéznek, de a szerzők mondanivalóját vagy nem értették meg, vagy durván félremagyarázták. 15 Befejező mondatként, nem durva félremagyarázásként, csupán csak egyszerű tényként, a Magyar Tudományos Akadémia konzultatív szerkesztőbizottsága által szerkesztett, és a Magyar Nagylexikon Kiadó által 2002-ben Budapesten, Göncz Árpád fővédnökségével megjelentett Új Magyar Nagylexikon tizenötödik kötetében, a 182-ik oldalon a puli címszónál írottakat idézném. Ott szó szerint ez áll: Puli (Canis familiaris ovilis villiosus hungaricus): középnagy testű, terelő típusú magyar pásztorkutya. Legközelebbi rokonai a tibeti pásztorkutyák (a tibeti terrier és a lhassa apsos). Kialakulása és fennmaradása a népvándorlás kora óta a pásztoroknak köszönhető. Neve sumer nyelven támadva terelő Az ugatás, mint mondják, nem hallatszik az égig. Szegény puli mit is válaszolhatna asszirológus szakemberünk tudomány-átitatta vakkantására, miközben a hebraisztika tanszékvezető egyetemi tanára szerint Mezopotámiában nem létező életfa tövét feltartott hátsó lába alól boldog csaholással megöntözi? Jegyzetek: 1 Engel Pál: Úrigyerekek tévúton. Népszabadság, május A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései. Táltos Kiadó oldal. 3 A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései című tanulmánykötet 115. oldal. Táltos Kiadó Sepsiszentgyörgy. A finnugor elmélet és a magyar nyelv eredete című tanulmányában.) 4 Gottfried Wilhelm von Leibniz ( ) filozófus volt, aki meghirdette a tételt, hogy) a népek eredetének kérdéseire a nyelvek öszszehasonlítása, a nyelvek rokonságának bemutatása deríthet fényt. 5 Az Arany által csak égetőnek titulált Hunfalvyról nagyszalontai magányában írta meg Josef Budenzhez címezve epigrammáját: Igazi vasfejű székely ez a Bálint, nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int Az égetés tényét Bártfai Szabó László leveleiből tudjuk, ő írja le, hogy Bálint Gábor kutatási eredményeit Hunfalvy az irodájába kérte, és ott, mint égetnivaló sületlenséget beosztottjával elégette. 6 az évi május 24-én tartott ülésén 7 Fischer Károly Antal: A hunok és magyarok fekete illetve fehér elnevezésének megfejtése. Budapest, Idézi Erdélyi István: A magyar őstörténet néhány alapproblémája. Kelet-Kutatás, ősz., 19.o. Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik a magyar nyelv, mint tantárgy oktatásának kötelezővé tétele a népiskolákban évi törvénycikk. Az MTA-nak elnöke volt, 1888-ban bekövetkezett haláláig. 9 Új magyar Nagylexikon. 18. kötet 11-ik oldal. 10 Remek szó-összehasonlítási példákat is hoz erre: kínaiul az ég az ge, kínaiul az éj az ye, az út az tu, a szív kínaiul syn, stb. 11 Pusztay János: Az ugor török háború után Magvető Kiadó, Gyorsuló idő, Budapest 1977., Pusztay János: Az ugor török háború után Magvető Kiadó, Gyorsuló idő, Budapest 1977., Új Magyar Nagylexikon, 18. kötet 10-ik oldal.) 14 Pusztay János. Az ugor-török háború után. Magvető Kiadó, Gyorsuló Idő sorozat, Budapest oldal. 15 Sumer és magyar? Gyorsuló idő, Magvető Kiadó, Budapest 1976., 95. oldal.) Van a Magyar nyelvtudósoknak egy soha ki nem magyarázható közös vétkük, éspedig az, hogy Sajnovics Jánost a Finn-ugor nyelvrokonság megteremtőjének kiáltják ki, holott Sajnovics a már említett Demonstráció c. dolgozatában a Magyar, Lapp, Finn, török, kínai nyelvrokonságot mutatja be. Ezek szerint Sajnovics nem a neki tulajdonított Finn-ugor rokonság hanem a turanizmus megteremtője volt. Ezért a szégyenletes zűrzavar nyelvtudományunk terén Bárczy Géza, Sajnovics János emlegetése során nemigen ejtenek szót arról, hogy ő korántsem állt meg a lapp-magyar nyelvhasonlításnál, hanem szorgalmazta a magyar nyelvnek más északi vagy keleti nyelvekkel való összehasonlítását: bizonyos értelemben tehát a turanizmus előfutárának tekinthető. Nagyfalusy Lajos: Sajnovics János és a kínai nyelvhasonlítás. Kalocsai S.J. Gimnázium évi értesítője. HELYREIGAZÍTÁS! Sajnos előző számunk egyik igen fontos írásába hiba csúszott. Az utolsó mondat utolsó része lemaradt. A hiányzó rész szövege a következő: sosem volt bizonyítékát a történészek. Így a teljes mondat így hangzik: Sem tőle, sem a félrevezető műsorától nem óhajt elhatárolódni a nyelvészek közül senki, hiába cáfolták a vogul és a magyar nyelv rokonságának ezt a sosem volt bizonyítékát a történészek. Olvasóinktól és a szerzőtől ezúton kérünk elnézést!

14 16 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM Impériumváltás Dr. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF Magyarország kormánya ben látványosan átértékelte a nemzetstratégiai fontossági szempontokat. Ennek alapvető eleme, hogy a transzatlanti kapcsolatok elsődlegessége és kizárólagossága megszűnik és az ázsiai, közel-keleti, oroszországi és harmadik világbeli gazdasági és politikai kapcsolatok fontossága az atlanti kapcsolatok mellé emelkednek. Mit jelent ez? A realista és őszinte elemezők leírják, hogy a globalizációs küzdő térben, ahol a tét a föld és lakossága feletti gazdasági és így politikai hatalom, befolyás megszerzése, az elsődleges alakító tényező az a hatalom, amit monetárisnak neveznek. A monetáris hatalom a magánbanki hitelezésre alapozott ipari termelés és kereskedelem. Látványos és ismert, hogy ennek a korunkra globális hatalommal bíró hatalomnak jellemzője a spekuláció, amely következménye, hogy az ipar és a kereskedelem számára kiszolgáltatott lesz, sőt azt még önpusztító módon lehetetlenné is teszi. A globális és a lokális politika pedig lealacsonyodik a komprádor szerepre. A XIX. században H. G. Wells még azt írta a William Clissold világá -ban (H.G. Wells: William Clissold világa. I II. kötet. II. kötet o. Pantheon, Budapest.), hogy a nemzetközi ipari tőke átveszi a helyi kormányoktól a hatalmat. A XX. századra pedig a monetáris hatalom az ipari kereskedelmi tőkétől, és végül a kormányoknak csak a költségvetésük maradt, a bankoknak meg pénzük. Ebben a helyzetben az elsődleges befolyású hitelező központ továbbra is a London New York is tengely, amelynek hatalmas ereje a Szovjetunió eltűnése után letagadhatatlanná vált. Elsődleges, de nem kizárólagos. Kiderült, hogy létezik még európai, elsődlegesen Németországhoz köthető hitelezői és termelői tőke, amely ugyan függ az atlanti központoktól, mégis önálló befolyásra vágyik. A putyini Oroszország is kialakított egy saját mozgás teret a gorbacsovi jelcini éra után. Aztán itt van Kína és az arab államok pénze is. A latin-amerikai önálló útkeresések háttere az atlanti tengellyel és ezen belül a London-New York tengelylyel szembeni elsődlegesen ázsiai ellenállás. Ezeknek az erő központoknak, vagy alközpontoknak a sorsa, jövője sok szemponttól függ. Az első kérdés, hogy melyik erő központ valutája (marad) az irányadó. Ez függhet a termeléstől, de alapvetően a foszilis energiák és más erőforrások (föld, víz) uralásától, a technológiai, és katonai potenciáltól, valamint aranykészletektől. A különböző erőközpontok ezért a hitelezéssel, az erőforrások uralásával, a titkosszolgálatikommunikációs, valamint a katonai jelenléttel ezért egy időben, bár nem egyenlő súllyal az egyes meghatározott országokban egyszerre is jelen lehetnek, amely sajátossága a mostani globális uralmi rendnek. Jelen vannak és kiépítik pénzügyi hatalmuk politikai, média és más reprezentációját. Mindegyik a sajátját ugyanabban az országban. Az euró sorsa megmutatja majd, hogy milyen ereje lehet a London-New York tengelynek. Mennyire képes részben önálló útra Európa. Ki az erősebb. Kína, bár hitelezője a fél világnak mégis mind tőke forrását, mind piacát tekintve, sőt tartalékait tekintve függője az Egyesült Államoknak. Azt mondják, hogy kölcsönös a függés, ami igaz, de egyelőre nem egyenlő súlyú felek között áll fenn ez függő viszony. Nem véletlen a versenyfutás az arany begyűjtéséért és az energia, nyersanyag és élelmiszerforrásokért, az Egyesült Államok és Kína között. Kína sorsa függ attól, hogy mennyiben tudja a továbbiakban foszilis forrásait Iránban, az arabafrikai világban, illetve Oroszországgal és a köztes országok által biztosítani. Az iráni háttér kiemelten fontos. Az arab világ a pénzét nyugati, amerikai bankokban tartja és dollárért adja az olajat. (Szaddam euroért akarta adni, Kadhafi pedig aranyért adta.) A mediterrán átrendeződésből kiderül, hogy mennyi az amerikai, mennyi az európai a befolyás, mi a közös érdek és mi marad a többieknek (Kína, Oroszország). Az erők most világszerte összefeszülnek. Van egy úgy eleme is a játszmának. Perez miniszterelnök 2007-ben kijelentette, hogy immár függetlenek (értsd: az Egyesült Államoktól) és önálló építkezésbe is fogtak. Ezen belül Magyarország, mint cél, előkelő helyen szerepel. Az Egyesült Államokban Izrael támogatása és biztonsága mindig a legelső szempontok közé tartozott. Ugyanakkor abban már nincs egyetértés, hogy a függő Izraelt, vagy a függetlenedő zsidó államot kívánja a nagy testvér támogatni és védeni. Obama nem oka, hanem következménye az eddigi amerikai álláspontnak. Ez az áthangolódás az önálló lábakra álló Izraellel kapcsolatban, már a Bush adminisztráció idején kezdett kirajzolódni. Valószínűnek tartom, hogy az Egyesült Államok egyik legelső katonai és politikai szövetségesének számító Törökország megváltozott politikája is inkább ennek tudható be, nem pedig a keletre fordulásnak. Figyelmeztetés. A jövőben eldőlhet, hogy melyik erőnek nagyobb a befolyása az Egyesült Államokban, az amely a független Izraelt, vagy a függő helyzetűt akarja, vagy esetleg annak, amely csak legfeljebb eszköznek, vagy áldozatnak tekinti a zsidó államot. Továbbá az is eldőlhet, hogy Németországban és Franciaországban a transzatlanti szövetség, vagy a kelettel, így Oroszországgal kapcsolatot kereső önállósodni

15 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 17 kívánó erői maradnak porondon, illetve melyik válik erősebbé. Magyarországon sem most kezdődött el az átállás, de most érett be. Láthatjuk, hogy a transzatlanti egyoldalú kapcsolat rendszer kizárólagosságát nagy ütemben kezdi leváltani az izraeli, valamint a vele szövetkezett németországi és oroszországi eredetű monetáris és ipari hatalom közös üzleti, politikai szövetségének az uralma. Ezt a nagy lépést egy a Kínával kötött üzlet erősítette meg. (Megjegyzem ezt az átállást tisztán lemodellezi a Honvédelmi Minisztérium által követett politika 2010 óta.) Úgy látszik szomszédaink közül Csehország, Lengyelország és Románia a transzatlanti szövetség erejében bízik elsődlegesen. A következő kérdések merülnek fel. Ez az impériumváltás segíti-e a magyar termőföld, ivóvíz hasznosítás, és a lakásvagyon megőrzését magyar kézben? Hiszen ezek maradtak meg nekünk az elmúlt húsz év után és ezek a biológiai megmaradás feltételei is. Növekszik-e, vagy megmarad (tehát legalább nem lesz rosszabb) a magyarországi bennszülött lakosság életszínvonala, vagy pedig semmi nem változik, csak az uraink? (A magyarországi palettán, a nagy pártok esetén a párton belül is be lehet azonosítani a különböző elkötelezettség embereit.) Tudnunk kell, hogy bármilyen globális szerepet és súlyt betöltő hatalomról van szó (és függő csatlósaikról), keletiről, vagy nyugatiról, mind területünket, forrásainkat akarja. Ebben nincs különbség. A kérdés csak az, hogy melyik tudja leginkább a békét fenntartani és hagy-e valamelyik erő nekünk, magyaroknak is valamiféle életet. A palesztin állam kikiáltása a globális erőtérben folyó küzdelmeket még inkább élessé teheti. Ez a későbbiek szempontjából egy Ferenc Ferdinánd gyilkosságszerű politikai tettnek is bizonyulhat, amely az eseményeket is felgyorsíthatja. A következő kérdés, hogy miként érintheti ez Magyarországot? Meg lehet-e Magyarországon őrizni a stabilitást, vagy az összeütközés egyik színhelye leszünk? Meg maradhat-e ilyen körülmények között az ország legalább annyira magyarnak, mint most? Azonban a nagy kérdésre még senki nem adta meg a választ, illetve nem ismerjük, ha van ilyen. Mi lesz a mostani civilizáció sorsa, az emberiség biológiai megmaradásának további biztosítója, ha igen rövid időn belül, még a mi életünkben, elfogynak azok az energiaforrások, amelyek kizárólagosságára és hatékonyságára épül a mai világrend. Ne legyenek illúzióink, a gyors leállás, különösen a peremvidékeken nem a felszabadulást, hanem a megsemmisülést, a hosszúra nyúló pusztulást hozzák el. Különösen, ha nem készülünk erre a nagyon is közeli helyzetre. Fizessen elő a Dobogóra! Hisszük, valljuk, hogy csak a nemzet emlékezetében élő tudás mentheti meg hosszú távon hazánkat a világ számára. Ezért mi csak olyan kutatókat engedünk megszólalni, akiknek tudását megkérdőjelezhetetlennek tartjuk. Nálunk nem fog sok apró színes hírt, olvasni, annál inkább tanulmányokat, tényeken alapuló kutatásokat múltunkról, hagyományainkról. Állandó szerzőink: Molnár V. József, Szelestey László, Tóth Zoltán József, Tóth Ferenc, Born Gergely, Fellegi Béla, dr. Végvári József, Harangozó Imre, Bradák Károly, Grandpierre Attila, Vetráb József, és akiknek tanításait követjük: Pap Gábor, Molnár V. József és Szántai Lajos Megjelenési időpontok: február, április, június, augusztus, október, december, az adott hónap utolsó napja. Terjedelem, formátum: 36 oldal, A/4, színes borítóval Terjesztés: nemzeti könyvesboltok, magánterjesztők Előfizetési díj 5 éve változatlanul! egy évre: 5000 Ft, ami tartalmazza a postaköltséget is. Európába: 7000 Ft, Tengeren túlra: Ft. Minden esetben kérjük tüntesse fel pontosan lakcímét! Előfizethető rózsaszín postautalványon, vagy személyesen is, Két Hollós Könyvesbolt, Budapest, Kenyérmező u. 3/a. Bármilyen előfizetéssel kapcsolatos kérdéssel hívja a Két Hollós Könyvesboltot ( ).

16 18 Dobogó MEGJEGYZÉSEK A HUN ÉS SZKÍTA NYELVKÖNYVEK ÖRMÉNY FORRÁSAIHOZ Dr. VÉGVÁRI JÓZSEF Szeretek utána járni a forrásoknak, sőt egy időben azt hittem, mások is szeretnek. Hamar kiderült, hogy ez nem így van, mert sokan fárasztónak találják az utánjárást. E tevékenységben engem nem a leleplezés vágya vezet, hanem a puszta kíváncsiság. Első körben másokhoz hasonlóan eleve föltételezem, hogy a közlés szavahihető, megbízható forrásokon alapszik. Így voltam a hírhedt Bowring-idézettel, amikor csupán azt akartam megtudni, hogyan hangzanak a magyar nyelvet magasztaló sorok eredetiben, vagyis angolul. Én voltam legjobban meglepve, hogy a hivatkozott helyen nyomát sem találtam az idézetnek, hogy Sir John Bowring effélét sohasem mondott vagy írt. Tehát az idézetet valaki kitalálta lehet, hogy jó szándékkal, de ezzel most nem foglalkozom. Annak is megpróbáltam utána járni, mondta-e G. B. Shaw angol-ír drámaíró nyelvünkről azt, amit Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről? cím alatt a Világhálón évek óta keringő idézetgyűjtemény közöl. Mint kiderült, Shaw ilyet sohasem mondott (annak alapján, amit angol szakosként tudok Shaw-ról, meg is lepődtem volna), sőt a hivatkozott interjú sem hangzott el a kanadai rádióban. (Egyébként az idézetek legalább kétharmada szintén kitaláció.) Hasonló a helyzet az Észak-Amerikában magyarul beszélő lakotákkal (Simon Péter nyomán), illetve Dél-Amerikában a szintén magyarul beszélő suárokkal (Móricz János nyomán). Lehet, hogy sokaknak nagy csalódás, de bizony a lakoták leginkább lakota nyelven beszélnek, a suárok pedig suár nyelven, és e két nyelvnek bizony nincs sok köze a magyarhoz, amint ezt bárki ellenőrizheti (mindkét népnek saját honlapjai vannak, a Global Recordings Network honlapon pedig hangfelvételeket lehet hallgatni). Tehát nem leleplezni akarok, nem érdekel a szándék vagy a cél, és a közreadók személye sem. Nem ismerem Detre Csabát sem, aki nyilvánosságra hozta az úgynevezett hun és szkíta szövegeket, illetve szótárakat, melyek elérhetők a Turán című folyóiratban és a Világhálón, mindenek előtt a Filozófiai Vitakör honlapján, melynek a geológus képzettségű Detre az alapító elnöke. Én csupán a forrásokat akartam ellenőrizni, meg aztán nagyon érdekel a dolog mikéntje tehát az, hogyan készül el egy ilyen szellemi építmény, milyen a tervrajza? Detre közlése szerint a hun, illetve szkíta szövegek egyik forrása az úgynevezett iszfaháni kódex, a másik pedig egy magyar származású, örmény tudós szerzetes. Minthogy Iszfahán létező város Iránban, és egy vele készített interjúban Kiszely István megerősíti e kódex létezését, mondván hogy az 1860-ban került elő, adódik a következtetés, hogy egy ilyen kódexnek ismertnek kell lennie a nemzetközi tudományos életben is. Tehát írjuk be a Világhálón a Google kereső rendszerbe, előbb angolul: Codex of Isfahan, majd franciául is, mire kapjuk a következő üzenetet: Nincs találat a következőre: Codex d'ispahan. (Az ügy kapcsán még jó néhányszor kaptam ilyen üzenetet.) Hogyan lehetséges ez? Az egyik válasz az, hogy a kódex nem létezik, soha nem is létezett, Kiszely és Detre pedig füllentenek. A másik válasz viszont az összeesküvés elméletek felé visz bennünket: a hun-szkíta felismerésektől rettegő globalista világhatalom informatikusai nagy titokban beépítettek egy programot a Világhálóba, amely a kódexre rákeresőknek a fenti üzenetet küldi vissza. De az hogy lehet, hogy ha magyarul írjuk be, igen sok találatot kapunk? Vagyis az iszfaháni kódex csak magyar honlapokon, bejegyzésekben, stb. szerepel, idegen nyelveken már nem. Én szeretem az összeesküvés elméleteket, de ez nekem már bonyolult egy kicsit, vagyis hogy miért csak idegen nyelvekre vonatkozik a letiltás? Ráadásul amit letiltanak, azt szintén Detre közlése szerint az iráni állam nemzeti kincsének tekinti (a Világhálón azonban ennek sincs nyoma)! Következő adat: állítása szerint Detre az Iszfahán tartománybeli Szurb Khács kolostorban tanulmányozhatta a titokzatos kódexet de nem másolhatta le. Vajon létezik-e a kolostor? Továbbra is a Világhálón keresgélünk. Ilyen nevű kolostor több is van, a nagy baj az, hogy egyik sincs Iránban: a leghíresebb a Krímfélszigeten található, de van még ilyen néven (a kolostor nevének jelentése az örményben: Szent Kereszt) Rosztovban (Oroszország) és Törökországban (az angol nyelvű kereséshez Surb vagy Surp Khach alakban kell beírni). A Világháló ezzel kapcsolatos magyar bejegyzéseit átnézve rá kellett jönnöm, hogy eddig mások is eljutottak. Nibiru nevű honlapon a következőket olvashatjuk: Sajnos az a legvalószínűbb, hogy nincsen iszfaháni kódex, csak Detre Csaba képzeletében. Hogy az «iszfaháni kódex» szójegyzékét honnan vette, az rejtély, de valószínű, hogy az egész koholmány csupán. Czakó Gábor író honlapjáról ( Újság menüpont alatt) pedig ezt tudjuk meg: Hun-magyar szótár és nyelvtan. A hamisítvány mesterkézre vall: az illető ismeri az ún. ómagyar szövegeket: ezekből dolgozott. Magam is

17 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 19 bedőltem neki... Évekig dolgoztam az ügyön dr. Detrével... Iszfahán mellett nincsen Szurb Khács nevű örmény kolostor, sőt, egész Iránban sincs. «Iszfaháni kódexet» az iráni történészek nem ismernek. Végül Perkupai Pető Imre ezt írja Átértékelő nyilatkozatában: Mivel sem a belföldi, sem a külföldi kapott információk nem erősítették meg D. Cs. eddigi állításainak valóságtartalmát, sem pedig ő személyesen nem tartotta fontosnak erről megnyugtatni az érdeklődő és benne bízó honfitársait, a végleges esetleges kanonizáció előtt ideiglenesen felfüggesztem a hun-szkíta nyelvi anyagként oldalainkon áttekintett gyűjtemény eddigi minősítését, illetve meghatározását. Most lássuk a szintén titokzatos örmény tudósszerzetes ügyét! Róla viszonylag sokat tudhatunk de kizárólag magyar nyelvű honlapokról. Ő segített volna Detrének a hun anyag összegyűjtésében, illetve a szkíta szövegek az ő neve alatt futnak, Detre fordításában. Vajon létező személy-e? Ha azt nézzük, hogy nekrológot írtak róla, akkor létezőnek kell tekintenünk. Ebből megtudjuk, hogy Szongott Dénes néven 1932-ben született az erdélyi Erzsébetvárosban, örmény-magyar családban. A család a háború után külföldre menekül, Szongott Velencében tanul, ahol 1957-ben pappá szentelik, s belép a Mechitarista Rendbe [örmény bencések]. Ekkor veszi fel családja eredeti nevét, Astvatzaturian, amelyet II. József törölt el 1784-ben, s kényszerítette a családra annak német tükörfordítását: Sohn- Gottes [= Isten fia]. A rend 1958-ban Libanonba küldi, a Tyrosi Örmény Egyetemen örmény nyelvet és indogermán összehasonlító nyelvészetet tanít. Itt már van egy kis baj, ugyanis Türosz városban nincsen örmény egyetem, csak Bejrútban. Menjünk tovább: között megújítja az ősi szervezet, a Société Arménienne de Zarytos történészi kutatásait. Itt mintegy 80 kiváló, többnyire örmény származású történész-régész-nyelvész kutatásait irányítja között libanoni kulturális attasé az Iráni Császárságban. Itt már nagyobb baj van, ugyanis a Zarütoszi Örmények Egyesülete ahogyan egyes magyar nyelvű honlapokon fordítják hangzatos francia neve ellenére egyszerűen nem létezik, ugyanúgy nincs nyoma a Világhálón mint az iszfaháni kódexnek, akár angol, akár francia honlapokon keresgélünk. Ráadásul Zarütosz nem Libanonban, hanem Tunéziában van, mégpedig Bizerta város ókori neve (egyébként Türoszből érkező főníciaiak alapították). Ezenkívül Libanonnal ellentétben, Tunéziában nincs számottevő örmény közösség, a Wikipedia Örmény diaszpóra szócikkében meg sem említik az országot utolsó helyen Ecuador áll örmény lakossal. Találtam egy újsághírt, mely szerint idén januárban kilenc örmény diák tanult Tunéziában. Tehát nem létezik az a tudományos társaság, mely állítólag összegyűjtötte a hun és szkíta nyelvemlékeket! Vajon létezik-e maga Astvatzaturian professzor, a nyelvtudományok legendás művelője, az ókor-tudományok világklasszisa, ahogy a nekrológ írja? Lehetséges, hogy volt egy Szongott Dénes nevű személy, aki később örmény nevet vett föl. De tudósként biztosan nem létezett, ugyanis nemcsak angol, francia és német honlapok, de orosz és örmény nyelvűek sem tudnak róla. Van egy világklasszis örmény-magyar tudósunk, akiről csak magyar honlapok írnak! A nekrológ állításai ellenére nem szerepel sem az Örmény Tudományos Akadémia, sem a Jereváni Egyetem díszdoktorai között. A nekrológ felsorolja három nyelvészeti tárgyú főművét (francia nyelvűek), de egyikről sem tud a világ egyetlen könyvtára sem, beleértve a legnagyobb örmény gyűjteményeket: A nyelvek evolúciós dinamikája (1973), A pún nyelv (1981) és A szkitoid nyelvek (1985) mindegyik címmel van egy kis bajom, de ez messzire vezetne. A legtöbb nagy könyvtár katalógusa elérhető ma a Világhálón, lehet szabadon keresgélni bennük, és ezek a művek sehol sem szerepelnek! Magával a nekrológgal már csak annyi baj van, hogy három helyen találtam meg, és három különböző név szerepel a végén aláírásként: Nagy Baka György, akiről azt lehet tudni, hogy kolozsvári informatikus-szakíró, Szongott Klára (Argentína) és Detre Csaba (Budapest). A professzor vajon melyiküknek a negyedfokú unokatestvére? Esetleg mindhármuknak? Azon pedig már nem lepődünk meg, hogy nincs nyoma a Vitakör honlapján említett Orosz Szkíta Intézetnek, vagy a Kormotheosz-nak, amely Detre szerint az örmény tudós fő filozófiai műve. Mi szükség van ekkora méretű hamisításra? Netán Detre ezzel a kitalált Astvatzaturiannal íratta meg azokat a könyveket, amelyeket ő szeretett volna megírni? Végül föl kell tennünk a kérdést: vajon a hun és a szkíta nyelv létezett-e abban az alakban, ahogyan Detre hamisítványai elénk tárják? Nagyon remélem, hogy nem. Maradék kevés hajamat is kitépném, ha őseim ezen a kitalált nyelven beszéltek volna egymással. Detre mint a magyar Tolkien? Magával a szótárral és a nyelvkönyv szövegeivel nem foglalkozom (elérhetők többek között a címen, ugyanott a többi, itt említett írás vagy elnevezés is), szemelgessünk inkább a nyelvtani magyarázatokként feltálalt sületlenségekből. Szerzőjük az Ashkatan Lezukuna első részének 7. oldalán kijelenti: Az alapvető etalon itt (is) a latin grammatika, amelynek feldolgozottsága valamennyi nyelvét felülmúlja. Ezért ne lepődjön meg az olvasó, hogy az első összehasonlítás a legtöbb esetben a latin grammatikához igazodik. Túltesszük magunkat azon a kérdésen, hogy vajon miért kellene a hajlító nyelvek közé tartozó latint etalonnak tekinteni egy ragozó és szervesnek tételezett ősi nyelv esetében, és megvizsgáljuk, mennyire sikerült az igazodás? Az igeragozásokban páratlan esetgazdagság észlelhető írja a nem létező Vahan atya nevében Detre. Nos, az igeragozásban nem beszélhetünk esetekről, hiszen esetei csak a névszónak lehetnek de ennek is csak a hajlító nyelvekben van értelme. Ugyanis eset

18 20 Dobogó szavunk nyelvtani szakszóként a latin casus tükörfordítása, a cado=esni igéből. Ragozó nyelvekben esetekről csak feltételesen, korlátozásokkal beszélhetünk, hiszen nálunk a névszóknál is ragok vannak mint az igéknél, ezen túl pedig a névszói ragozás nyitott rendszer (míg a hajlító nyelvekben zárt), az esetek számának alsó korlátja van, de felső elvileg nincs. A mi névszóink esetei nem el-hajlanak, nem el-esnek az alapnak (mintegy függőlegesen álló oszlopnak) tekintett alanyesettől, hanem felismerhető és szétválasztható ragokat kapnak. Ez a ragasztás, ragozás (illesztés) lényege, melynek semmi köze a hajlításhoz. Menjünk tovább: Kiemelő névutó: A magyar kiemelő névelő az, a helyett az ashkatan minden változatában névutót használ: pl. az ember=mar-ed. Itt az ed névutó jelenti a kiemelést. A kiemelő névutó a szerző találmánya, nem elfogadott nyelvészeti műszó. Amiről ő beszél, azt a nyelvészetben végartikulusnak hívják; határozottságot fejez ki, és a névszó végén áll, vele egybeírva. Névutónak semmiképpen se nevezzük, az egészen mást jelent. Ilyen van a románban, más balkáni nyelvekben, és a skandináv nyelvekben. Nem látom, mi szükség van bevezetésére a hun-szkíta szövegekben. Ha szkíta-hun-magyar nyelvi folytonosságot tételezünk föl, nagyon nehéz dolgunk lesz, mert az ed végartikulusből nem vezethető le a magyar (határozott) névelő. Tudomásom szerint a török nyelvekben se névelő, se végartikulus nincs. Nem kellett volna a (ki)talált szóanyagot és nyelvtant a mai török nyelvekhez illeszteni valami módon? Esetleg a sumérhoz, vagy talán mindkettőhöz? Ez nyilván hatalmas munka lenne, melyre magam nem vállalkoznék. Többes szám postpositio jele: szó+kh, illetve szó +ekh. Postpositio=névutót jelent, és nem kellene összekeverni a többes szám jelével (latinul a többesszám=pluralis, ha már igazodni akarunk). Ezzel már itt vagyunk a szkíta-hun névszóragozás rendszerénél, melybe Detre valamilyen oknál fogva csak négy esetet vesz föl ha már mindenképpen használni akarjuk az eset szakkifejezést: alanyeset, tárgy-, részes- és birtokos eset. Ez azért furcsa, mert a személyes névmásoknál sokkal több esetet vesz föl szerzőnk: társ- és eszközhatározói, valamint sok egyéb határozói ragot (de a névmások bemutatásában is vannak értelmezhetetlen szakkifejezések, ilyen a postpositio genitivi ). A magyar nyelvtanok egyébként 17 vagy 18 esetet sorolnak fel, ez az alsó határ. A négy szkíta eset hogy szaporodott így fel? És ha már az igeragozásba megjelentek az esetek, most láthatjuk a fordítottját is, amikor a második füzet 28. oldalán egyes főnevek coniugatiója vagy jelentési derivatioja olvasható. Mivel coniugatio a latinban igeragozást jelent, a főnevekhez nem lehet köze, a jelentési derivatio pedig értelmezhetetlen. Szerzőnknek sajnos nem sikerült igazodni a latin etalonhoz. Még oldalakon át sorolhatnám a torz vagy nem értelmezhető, minden szempontból szakszerűtlen megfogalmazásokat. Következne a legnehezebb: az értékelés és a következtetések levonása. Nem tudom megítélni, hogy az ilymódon nyilvánosságra került hun-szkíta szövegek mennyit ártanak a nemzeti ügynek, a szerves műveltség és a magyar néphagyomány fenntartása ügyének. Mennyit ártanak azoknak, akik hozzám hasonlóan mélyen hisznek a szkíta-hun-avar-magyar szellemi-műveltségbeli folytonosságban, és szeretnének hinni a nyelvi folytonosságban is? Nagy kérdés, hogy létezik-e, létezhet-e erre meggyőző bizonyíték? Vajon megnyugtató-e számunkra az, hogy akadémikus és egyetemi körökben legalább olyan arányban vannak hozzá nem értők és csalók, mint a nemzeti oldalon mert a Magyar(talanító) Tudomány(talan) Akadémia nyilván nem ehhez az oldalhoz tartozik, mert nem tud és nem akar ehhez az oldalhoz tartozni. Annyi a különbség, hogy ott ezért fizetés jár, míg a mi oldalunkon önkéntesek munkálkodnak, és hoznak létre többnyire jó szándékkal komoly szellemi építményeket, melyek néha légváraknak bizonyulnak. Dühítő, hogy még mindig a Hunsdorfer-féle vonal parancsol, nemcsak a magyar nyelv, hanem a történelem dolgában is, hogy még mindig Glatz, Ormós és Kristó (holtában is) mondja meg a magyart és történelmet tanítóknak: mit taníthatnak őstörténelmünkről, Trianonról, az 56-os forradalomról, és egyebekről. A mi oldalunkkal ellentétben ott halovány jelét sem látjuk a tisztulni akarásnak. Nyolc évvel Angela Marcantonio olasz nyelvész angol nyelvű könyvének megjelenése (és öt évvel a magyar változat kiadása) után, melyben ízekre szedi a finnugor elméletet, és kimutatja, hogy nincsenek mellette szóló komoly szakmai érvek, lehet úgy tenni, mintha a könyv és a szerző nem létezne: a finnugor rokonsággal foglalkozó négy nagyobb szócikk közül (a fentebb hivatkozott világhálós lexikonban) csak egy említi meg futólag a (valóban nemzetközi hírű és valóban létező!) olasz nyelvtudóst, míg az angol Wikipedia szócikkei érdemben tárgyalják munkásságát és ugyanígy jár Marácz László. Ehhez tudni kell, hogy a magyar Wikipediát ugyanaz a liberális bagázs irányítja, mint amelyik az MTA-t, a Nyelvtudományi Intézetet, és egyetemeink-főiskoláink nagy többségét. (Bakró-Nagy Marianne, akivel bírálatot írattak Marcantonio könyvéről etikailag marasztalja el az angolszász kiadót Publications of the Philological Society 35, Blackwell Publishers, Oxford-Boston amiért egyáltalán merészelte megjelentetni a finnugrász-ellenes művet!) Ugyanez a társaság oktat ki bennünket hetente a tudományos tisztességről, etikáról és magyarságról. Vajon ki követi el a nagyobb bűnt: aki gyakran jószándékkal forrásműveket hamisít, vagy aki a létező, alapvető forrásműveket agyonhallgatja, letagadja, de még a könyvespolcról is lehazudja nagyszámú hallgatóság előtt, hiszen igen sokan tájékozódnak a Wikipediából. Döntse el a tisztelt olvasó. Debrecen-Kismacs, évben, Kisboldogasszony napján

19 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 21 FÉNYTEMPLOMOK ÚTJÁN FINNORSZÁGBAN Azt mindenki tudja, hogy Magyarország tele van fénytemplomokkal. De azt már kevesebben, hogy Finnországban is található jónéhány ilyen szent hely. Pap Gábor erről írt könyvet két évvel ezelőtt "Fényre éledő üdvtörténet" címmel. Idén gondoltunk egy merészet és úgy döntöttünk a könyv szerzőjével együtt, hogy a helyszínen szeretnénk látni ezeket a templomokat és az üzeneteiket hordozó freskókat. Sajnos ezévben ez nem jött össze... De most újra megpróbáljuk! Hátha van néhány megszállott "szervesműveltség-rajongó", aki ugyanúgy gondolja mint mi... Mert higyjék el, a helyszínen látni a dolgokat egészen más, mint könyvben nézegetni róluk képeket! Ezt már megtapasztaltuk Szíriában, Libanonban, Egyiptomban, Szicíliában, Törökországban és még számos más helyen. Tartson velünk ezen a soha vissza nem térő kiránduláson! április A túrán részt vesz: Pap Gábor művészettörténész Utazás: a MALÉV menetrendszerinti járatával. Szállás: 3 éjszaka Helsinkiben (Atthur Hotel), 1 éjszaka Turkuban (Holiday Inn Turku) Ellátás: félpanzió (reggeli büfé rendszerben + vacsora 3 fogásos) Program: 1 nap: Az érkezés után helsinki városnézés, majd szállás, vacsora. 2.nap: Helsinki, Korppoo, Kaarina, Turku. Èjszaka Turkuban. 3.nap: Nousiainen, Rymättylä, Inkoo, Lohja és Espoo Szállás Helsinkiben. 4.nap: Helsinki, Sipoo, Porvoo, Pernaja, Pyhtää, Szállás Helsinkiben. 5.nap: Kora délelőtt az espooi templom (ha előzőleg nem fért volna bele a harmadik nap menetrendjébe) utána a Nemzeti Múzeum. Délután szabad idő a repülő indulásáig. Ár: Ft mely MINDEN költséget tartalmaz! (repülőjegy, reptéri illeték, transzferek, buszköltség, szállás a megadott szolgáltatással, belépők, biztosítás, idegenvezetés) Jöjjön el egy csodálatos utazásra térben és idoben!

20 22 KISS JÓZSEF GYÖRGY A radiesztéziában használatos inga jelzéseit sokan kétségbe vonják, nem tudnak elfogadható bizonyítékot kapni a valós működésre. Magam is így voltam, amíg nem gondoltam arra, hogy hogyan lehetne bizonyítani az igazat. Arra gondoltam, azt tapasztaltam, hogy az inga nagyon érzékeny a külső hatásokra, a felfüggesztés labilitására, illetve a kéz rezgéseire, mozgására gondoltam, ami az ingát működésbe hozza. Felmerült bennem a kérdés, hogyan és mivel bizonyítható, hogy mitől jön mozgásba az inga. Dobogó Az inga működésének fizikai bizonyítékai Ha rezgés, akkor van valamilyen hullámhossza. Ha a hullámhossznak vagy a fél-hullámhossznak megfelelő rezonátort tudok az ingához rendelni, akkor annak a lengésben meg kell nyilvánulni. Vegyünk egy henger alakú edényt, pl. egy hengerpalástú poharat. Az ingával közelítsünk a pohár kerülete felé. Akkor körkörös mozgást kapunk. Ha az ingát a pohár belsejébe lassan leeresztjük, akkor a lengése egyenes irányúvá válik. Első kísérlet: Egy frissen készült ingával a kezemben a szobán végig haladva, egy helyen ferde irányú lengésre lettem figyelmes. A kiváltó okot kezdetben a kéz remegése által kiváltott jelenségnek gondoltam. A kéz remegése gondolván vagy rám merőleges, vagy párhuzamos irányban lehetséges. Ha távolabb mentem kb. 2,4m távolságra a lengés ismét beindult, ugyanabba az irányba. Akkor még nem tudtam mi ez, de a ferde irány és a 2,4m-re való megismétlődés, illetve a helyhezkötöttség foglalkoztatott. Elindultam a lengési sík irányába, a lengés megmaradt, előre-hátra, mindkét irányba a lengési sík vonalában. Ugyan ezt tapasztaltam 2,4m-rel távolabb is, a párhuzamos irányban. Lehet talán, hogy a testem két irányban is rezeg, ennek az eredője adhat ilyen lengési irányt. Akkor kérdés miért nem leng a közbülső sávon belül? Ezek gondolkoztattak, hogyan tudnám kizárni, hogy a testem rezgése adja az ingának a gerjesztést? Ha a testemet 90 fokkal elfordítom valamely irányba, akkor az ingalengés síkjának is követnie kellene az elfordulást, ha a testrezgésem váltja ki. De nem ez történt. Az inga megtartotta a lengési irányát. A lengési sík határozottan azzal a ferde vonallal esett egybe, amit először észleltem. Az elfordulásom pedig mozgással járt, ami megzavarhatta volna a lengési irányt. Ez az észlelés csak azt jelentheti, hogy ott ahol a lengés beindul, valamilyen erőhatás éri az ingát, határozott irányítottsággal. Ez az erőtér, a sokak által ismert Hartmann háló egy vonulata volt. Konklúzió: az inga mozgását nem a test illetve a kéz rezgése hozta mozgásba, hanem egy meghatározott irányú külső erőtér. Lassan leeresztve azt tapasztaljuk, hogy az ingalengés síkja fokozatosan elfordul, a pohár közepén már 90 fokkal, az aljához érve 180 fokkal. Ez az észlelés egyértelműen hullámjelenségre utal. Gondoljunk a TV úgynevezett Yagi antennájára, annak a dipoljára. Ott is az antenna, azt az adót veszi a legjobban, ha irányban áll, amelyiknek az adási frekvenciához tartozó hullámhossza megegyezik a dipólus méretének kétszeresével, ugyanis a dipólus fél-hullámhosszra van méretezve. Elektromos tér, (l= /2) félhullámú burkolója Második kísérlet:abból indultam ki, hogy ez nem egy sztatikus erőtér, amit az inga detektál, hanem valamilyen rezgés adja a gerjesztést. Felmerül, hogyan bizonyítható ez? Jelkimenet elvezetései, szalagkábel Dipólus antenna, fém rudak

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

sandor.janos@eloszto.hu 2010.12.03 korodiistvan08@gmail.com 2010.12.03 Türelem? 2010.12.02 sandor.janos@eloszto.hu 2010.12.02 Hunmagyar 2010.12.

sandor.janos@eloszto.hu 2010.12.03 korodiistvan08@gmail.com 2010.12.03 Türelem? 2010.12.02 sandor.janos@eloszto.hu 2010.12.02 Hunmagyar 2010.12. sandor.janos@eloszto.hu (Sándor János, 2010.12.03 12:42) Kedves Házisárkány:) Eljő aminek el kell jönnie! Ha sürgetjük, nem biztos, hogy az amit mi szeretnénk. Korszakunk nagy változás előtt áll. Szinte

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

I ZELI T O A POLIHISZTOR E LETM UVE B OL Leonardo da Vinci va logatott ı ra sok

I ZELI T O A POLIHISZTOR E LETM UVE B OL Leonardo da Vinci va logatott ı ra sok ÍZELÍTŐ A POLIHISZTOR ÉLETMŰVÉBŐL Leonardo da Vinci válogatott írások ÍZELÍTŐ A POLIHISZTOR ÉLETMŰVÉBŐL Leonardo da Vinci válogatott írások VÁLOGATTA CSORBA F LÁSZLÓ FORDÍTOTTA KRIVÁCSI ANIKÓ Ötödik kiadás

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015 Dr. Halász

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Biciklizéseink Mahlerrel

Biciklizéseink Mahlerrel Biciklizéseink Mahlerrel Aaron Blumm-mal és Orcsik Rolanddal Mikola Gyöngyi beszélget 76 Jó estét kívánok! Két író van a színpadon, de én meg sem kíséreltem közös pontokat keresni a könyveikben, részben

Részletesebben

Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni?

Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni? bafemi6752 Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni? Sok fejtörést okozott a feladat, amire a következőkben vállalkozom. A pályázatot elolvasva jó pár kérdésbe ütköztem. Már ott kezdődött, hogy mi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Wittinger László: Passiójáték

Wittinger László: Passiójáték Wittinger László: Passiójáték I. (AZ UTOLSÓ VACSORA) ELSŐ APOSTOL: Íme, Mester, elkészítettük az ételt, ahogyan kérted! JÉZUS: Vágyva vágytam arra, hogy a húsvéti bárányt veletek együtt fogyasszam el.

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

Hogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek

Hogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek 32 Hogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek Kisnémet Mónika Nincs kockázat a szerelemben, és ezt te is meg fogod tanulni. Az emberek évezredek óta keresik és megtalálják egymást.

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com 2 dolog (Hunicillin, 2010.01.07 01:06) 1. Kedves Raszputyin, A vérörökség/génörökség nagyságrendekkel fontosabb annál, mint arról Te most vélekedsz. A magyar mentalitást minden szaron összeveszőnek leírni

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy 2013 január 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Január 3-án született 121 éve J. R. R. Tolkien angol író, nyelvész,

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék*

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék* Sütő Ãndrás Földi ºsztºl, égi szék* Adventi szelek fújnak maholnap a Hargitán, menni, menni kéne Sikaszóba! Nyár eleje rég volt, hogy arra járhattam, káplánszoknyás fenyőfáim alatt megülhettem. Fülemben

Részletesebben

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január VENDÉGÜNK VOLT BUDAI GYŐZŐ, ISKOLÁNK IGAZGATÓJA - Hol született? - Lajoskomáromban. - Mikor jött Hantosra, és hány évesen kezdett tanítani? - 19 éves

Részletesebben

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia 1 Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Ebben a dolgozatban elsősorban a DEMOS Magyarország keretein belül véghezvitt két vállalkozás eredményeiről, az azoknak a magyar társadalomra

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Pesti krimi a védői oldalról

Pesti krimi a védői oldalról Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

Karácsony előtti betegellátás

Karácsony előtti betegellátás II. évfolyam 12. szám 2015. december Karácsony Lelkünk szemével az égre nézünk, és mi is követjük a csillagot, amely vezeti Betlehembe a Napkeleti Királyok utazását. Isten igéje, a Szentháromság második

Részletesebben

Nekünk még volt szabadnapunk

Nekünk még volt szabadnapunk Nekünk még volt szabadnapunk 2013. 09. 11. Szerző: Kalmár András Molnár Piroskával egy nagy irodaház felső szintjén találkoztam, vöröses-lilás paróka volt a fején, zebramintás blúz és műszálas sál egészítették

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Bálint Kálmán. A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com. Szerepjáték és világszemlélet beadandó

Bálint Kálmán. A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com. Szerepjáték és világszemlélet beadandó Bálint Kálmán (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com Szerepjáték és világszemlélet beadandó A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára 1 Sárkányok a valóságban Sárkány, ez az egy szó minden

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Kell-e még magyar hetilap Ausztáliában?

Kell-e még magyar hetilap Ausztáliában? Kell-e még magyar hetilap Ausztáliában? A Sydney Magyar Kaszinó pénztárosa értesítette a Magyar Élet szerkesztőségét évzáró összejövetelének döntéséről: 500 dollárt felajánlanak szerény bevételükből az

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17.

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. 1 Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. Balkán Fokasz Nikosz Megyek a 40-es buszon és bosszankodom. Leesett az első hó, a busz jócskán késett. A tömeg óriási és megállóról megállóra haladva nő. Egy könyök

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A boldog felhasználó

A boldog felhasználó A boldog felhasználó Ingyenes e-book, a Felhasználó Update csapattól Írta: Vidi Rita Mi a különbség a begyakorolt, monoton, örökké félelmetesnek tűnő felhasználás, és a tudás alapú, céltudatos, örömfelhasználás

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI A tanóra célja: Az óra a őstörténet és az annak kutatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Az őstörténet fogalmának feltárásával összefüggésben

Részletesebben

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás 102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

1. Hipnotikus Csábítás technika: Benned van az erő. Nicholas Victor www.csabitasakademia.com

1. Hipnotikus Csábítás technika: Benned van az erő. Nicholas Victor www.csabitasakademia.com 1. Hipnotikus Csábítás technika: Benned van az erő Nicholas Victor www.csabitasakademia.com Tartalom: 1. Hipnotikus Csábítás technika:... 2 Benned van az erő... 2 Nicholas Victor www.csabitasakademia.com...

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk

Részletesebben

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó Orbán János Dénes Irodalomra hívó szó Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán

Részletesebben

11. Az állandósult szókapcsolatok

11. Az állandósult szókapcsolatok 11. Az állandósult szókapcsolatok 11.1. A szokványos kifejezésmódok Beszédünk során különféle szavakat kapcsolunk össze, fűzünk mondattá. A mondatban levő szavak sorrendjét felcserélve megváltoztathatjuk

Részletesebben

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Radnóti Miklós kéziratos hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában. Babus Antal

Radnóti Miklós kéziratos hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában. Babus Antal Radnóti Miklós kéziratos hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában Babus Antal Radnóti Miklós hagyatékát huszonegy nagy, lepecsételt csomagban 2008. január 11- én szállítottuk be

Részletesebben