MAGYARORSZÁG AUSZTRIA PHARE CBC PROGRAM 2000

Átírás

1 MAGYARORSZÁG AUSZTRIA PHARE CBC PROGRAM 2000 Kisprojekt Alap HU Wien Bratislava Kis-Duna Wiener Umland-Südteil Lajta Wiener Neustadt N I E D E R Ö S T E R R E I C H Niederösterreich-Süd Fertô-tó Nordburgenland Mosonmagyaróvár Eisenstadt Gyôr Sopron G Y Ô R - M O S O N - S O P R O N Mittelburgenland Rábca Duna Komárom Leoben B U R G E N L A N D Südburgenland Kôszeg Répce Gyöngyös Szombathely V A S Rába Veszprém Graz Körmend Zala Szentgotthárd Zalaegerszeg Balaton Z A L A Maribor Mura Nagykanizsa Csáktornya Kaposvár Dráva

2 TARTALOMJEGYZÉK 3 Köszöntô Az Osztrák-Magyar PHARE CBC Program szerepe az EU csatlakozásban Magyarország-Ausztria PHARE CBC Kisprojekt Alap 2000 bemutatása A VÁTI Kht. bemutatása Regionális tervezés és fejlesztés projektek összefoglaló Gazdaságfejlesztés és együttmûködés (ideértve a turizmust) projektek összefoglaló Emberi erôforrások fejlesztése projektek összefoglaló Környezet- és természetvédelem projektek összefoglaló A kiadvány a Váti Területfejlesztési Igazgatóság (FVM Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda, 9400 Sopron, Új u. 12.) megbízásából készült. Szerkesztette: Monori Mónika, Jambrik Kristóf BME Területfejlesztési Kutatási Központ 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 9.

3 KÖSZÖNTÔ 5 Nagy örömömre szolgál, hogy a VÁTI megbízásából elkészült ez a kiadvány, melynek célja, hogy a szélesebb közönséggel is megismertesse a Kisprojekt Alapot. A Kisprojekt Alap (SPF) által támogatott projektek a személyek és közösségek közötti kapcsolatokra fókuszálnak a magyar-osztrák határ térségében. A projektek hozzájárulnak az életminôség valamint a jószomszédi kapcsolatok javításához a határ mindkét oldalán. A személyes (ún. people-to-people) együttmûködésekre épülô projektek segítik a közös érdekek és lehetôségek tudatosulását a határtérségben, és példát mutatnak arra, hogy a problémák hogyan oldhatók meg együttmûködéssel és kölcsönös megértéssel. A Kisprojekt Alapnak komoly szerepe van Magyarországnak a Strukturális Alapok fogadására való felkészülésében, mivel hozzájárul az ehhez szükséges tapasztalatok és képességek kiépüléséhez mind helyi mind regionális szinten. A Kisprojekt Alap által támogatott sikeres projektek közt találjuk például a Büköt Lutzmannsburggal, valamint a Fertô-tót a környékbeli településekkel összekötô kerékpárutakat, a Gyôrött kialakított új CBC könyvtárat, valamint a határtérség innovációs központjait összekapcsoló KOOPERNET hálózatot. Ezek a kezdeményezések mind segítenek közelebb hozni egymáshoz az Európai Unió régi illetve új tagállamának polgárait. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz egybeesik e kiadvány megjelenésével. Bízom abban, hogy a jövôben az Európai Unió támogatási eszközei, mint például az INTERREG, építeni fognak a Kisprojekt Alap sikereire. Thomas Wiley a Phare Osztály vezetôje, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja

4 6 AZ OSZTRÁK-MAGYAR PHARE CBC PROGRAM SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN Az Unió által támogatott határmenti együttmûködési programok jelentôsége egész Közép- és Kelet-Európában kiemelkedô mind politikai, mind területfejlesztési értelemben, hiszen az egyes nemzetállamok területének nagy része határ menti térség, a népesség nagyon nagy része él a határok mentén. A térségre jellemzô sokszínûség, mozaikszerûség következménye, hogy ezek a programok maguk is nagyon különbözôek. Az egyes határszakaszokon nagymértékben eltérô földrajzi adottságokkal, társadalmi-gazdasági problémákkal, tervezési kultúrával, programozási környezettel, intézményi és személyek közti kapcsolatokkal találkozunk. Ebbôl következik az a gyakorlat, hogy a CBC programok összetett célrendszerû, komplex programok. Egy jól mûködô CBC programhoz számos tényezô szükséges: erôs vízió, stabil intézményi rendszer, az indításhoz jól kidolgozott projektek, amelyek határmenti hatásúak, és amelyekben egyetértenek a felek. Széles részvételre van szükség a tervezés folyamán annak érdekében, hogy a résztvevôk érezzék: a program nem értük van, hanem általuk. Amennyiben a stratégiai tervezés ilyen széles részvételen alapul és folyamatos, biztosítva van az életszerûsége, és ezáltal erôsíti a résztvevôk elkötelezettségét. Bár a Magyarország- Ausztria Phare CBC program nem minden politikai és területfejlesztési elôzmény nélkül indult, az 1996 óta eltelt idôszakban jelentôs fejlôdés volt tapasztalható a fent említett tényezôk tekintetében. Mind a programban résztvevô partnerek közti konszenzus a közös célokat illetôen, mind a pályázók közti partnerségi kapcsolatok, valamint a programot adminisztráló szervezetek szakmai felkészültsége sokat értek. Kialakultak olyan projekttípusok, fejlesztési tengelyek, amelyek a régió egyéb programjaira is alapvetô hatással voltak. A legfontosabb projekttípusok sorában kiemelkedôk az innováción alapuló gazdaságfejlesztési, a határon

5 7 túli partnerekkel koordinált közlekedésfejlesztési projektek, a munkaügyi és natúrpark programok valamint a Kisprojekt Alap. A Kisprojekt Alap a kilencvenes évek közepétôl fogva olyan rendszeres, és a Phare program egészéhez képest stabilabb és egyszerûbb feltételrendszerrel nyújtott támogatás volt, mely javította a megyék hátrányos helyzetû nemcsak határmenti perifériáinak fejlôdési esélyeit. Nem pusztán a kisprojektek által mozgósítható megyei, regionális vagy nemzeti társfinanszírozási pénzek miatt, hanem azáltal is, hogy általában támogatta és javította azokat a partnerségen alapuló helyi kezdeményezéseket, amelyek nélkül egyetlen fejlesztési projekt sem mûködhet jól. Erôsítette a civil szervezôdések önbizalmát, pályázati és menedzsment kapacitásait. Olyan változásokat indított el települési és kistérségi szinteken, amelyek versenyelônyt adtak és adhatnak a jövôben is a régió számára az Uniós források hatásos és hatékony felhasználásában. A támogatott projektek érdemi hatást gyakoroltak az intézményi integrációra, így a Nyugat-Pannon Eurégió kialakulására, illetve segítették olyan európai léptékû stratégiai-tervezési folyamatokhoz való kapcsolódást, mint a Sustrain közlekedés-tervezési projekt, ahol Nyugat-Dunántúl egy Csehországot, Németországot, Szlovákiát, Ausztriát és Magyarországot érintô hosszú távú tervezési folyamatba tudott bekapcsolódni. Az eltelt idôszak közös tapasztalata, hogy a magyar-osztrák határterület európai szinten versenyképes régióvá csak együttmûködéseken keresztül válhat. A személyek közötti gazdasági és politikai kapcsolatoknak erôs tradíciója van a térségben, ez fontos tényezô volt a program indulásakor. A csatlakozással további jogi, intézményi és támogatás-politikai akadályok hárulnak el a szorosabb együttmûködés elôl. Utóbbit illetôen jelentôs elôrelépést jelent, hogy tagállamként Magyaroszág jogosult lesz az Interreg programban való résztvételre, így az osztrák partnerekkel való együttmûködés eddigi nehézségei például a közös projektek idôzítése és finanszírozása tekintetében megszûnnek, és a program stratégiája, pályázati feltételrendszere teljes mértékben egységesül. A programdokumentum stratégiája egy regionálisan integrált gazdaságot, a társadalmi kohéziót és a jó szomszédi kapcsolatok erôsítését tûzi célul, annak érdekében, hogy sikerüljön olyan stabil növekedési pályára segíteni a határmenti régiót, amely elôsegíti az Európához történô mielôbbi közös felzárkózásunkat. Polgár Tibor Képviseletvezetô A sokszereplôs jelleg kedvezett és kedvez a CBC programok innovatív jellegének is az egyes határrégiókban ugyanis általában elôbb érzékelhetôek azok a problémák, amelyek a nemzetállamokon belül vagy köztük egyébként is léteznek, legyenek ezek akár társadalmi, fejlesztési vagy politikai jellegû kérdések. A választ ezekre a határtérségekben kell megtalálni, illetve az a tapasztalat, hogy itt fogalmazódnak meg elôször ezek a válaszok. Nyugat-Dunántúlon a CBC program fontos hatásának tekinthetô, hogy segített elterjeszteni egy olyan közös fejlesztési gondolkodást és cselekvést a CBC program mellett mûködô egyéb támogatási rendszerekben és az ezekben résztvevô regionális, megyei, tartományi intézményi körökben, amely hosszú távon mûködôképes válaszokat képes találni a csatlakozással járó kihívásokra a határ két oldalán.

6 8 MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA PHARE CBC KISPROJEKT ALAP 2000 BEMUTATÁSA A 2000 évi Kisprojekt Alap pályázati felhívása 2001 decemberében került meghirdetésre. A pályázati felhívás megjelenését nagy várakozás elôzte meg, hiszen az elôzô években meghirdetett, kisméretû projektek megvalósítását segítô pályázatokhoz képest jóval nagyobb keretösszeg, összesen euró állt a pályázók rendelkezésére. További újdonságként jelentkezett, hogy a hagyományos, elsôsorban szolgáltatásokat, kisebb eszközbeszerzéseket tartalmazó kisprojektek mellett az idei évben elôször, kísérleti jelleggel, kisebb építési beruházások megvalósítására is lehetett támogatást igényelni. A pályázók ennek megfelelôen két lehetôség közül választhattak: Az I-es keret esetében olyan kisebb projektek támogatását igényelhették, amelyek esetében a támogatási igény (minimálisan kérhetô támogatás) és (maximális támogatási összeg) euró közé esik. Ezek a projektek nem tartalmazhattak építési beruházásokat, önrészként pedig a projektek teljes költségének minimum 10%-át kellett biztosítaniuk a pályázóknak. A pályázók számára nagy elôny volt, hogy az önrészt természetbeni hozzájárulásként (önkéntes munka, helyiségek, eszközök használatának felajánlása a projekt érdekében) is vállalhatták. A II-es keret már nagyobb projektek megvalósítására adott lehetôséget, itt a minimális támogatási összeg , a maximális támogatási összeg pedig euró volt. Ezen projektek esetében már építési beruházásokra is lehetett támogatást igényelni, építési komponenst is tartalmazó projektek esetében viszont a pályázó hozzájárulásának mértéke (önrész) a teljes projektköltség minimum 25%-a volt, amelyet készpénzben kellett biztosítani. Az Alap célja a korábbi évek kisprojekt alapjaihoz hasonlóan a határ menti régióban a helyi és regionális szereplôk közötti együttmûködések kialakításának ösztönzése és támogatása, a jószomszédi viszony erôsítése, közös fellépés elôsegítése a mindkét felet érintô problémák megoldásában és a lehetôségek kihasználásában. Ennek megfelelôen a 2000 évi Kisprojekt Alap olyan, kisebb léptékû, helyi és közösségi fejlesztési tevékenységek támogatását tette lehetôvé, amelyek valamilyen határon átívelô jelleggel/hatással bírtak. A Kisprojekt Alap az együttmûködés négy fô területét emelte ki, a pályázók az alábbiakban felsorolt területek (prioritások) valamelyikére nyújthatták be pályázataikat: Regionális tervezés és fejlesztés Gazdaságfejlesztés és együttmûködés, ideértve a turizmust is Emberi erôforrások fejlesztése Környezet- és természetvédelem A határidôre beérkezett pályázatok száma, és az igényelt támogatási összegek messze meghaladták a rendelkezésre álló kereteket. A Nyugat-dunántúli régió három megyéjébôl (Gyôr-Moson-Sopron, Vas, Zala), mint jogosult területrôl (az itt bejegyzett, illetve székhellyel vagy telephellyel bíró non-profit szervezetek adhattak be pályázatot) összesen 98 pályázat érkezett. A benyújtott pályázatokban szereplô támogatási igény összességében meghaladta a 8 millió eurót. Az adminisztratív értékelés során megfelelônek bizonyult 78 pályázat közül a Kisprojekt Alap 2000 program Értékelô Bizottsága független szakértôk bevonásával, a projektek szakmai tartalmának értékelésével (úgymint: illeszkedés a Kisprojekt Alapok célkitûzéseihez, módszertan, költséghatékonyság, a projekt fenntarthatósága, stb.) állította fel a pályázatok sorrendjét, amelybôl a rendelkezésre álló keret erejéig elôször 19 projektet javasolt támogatásra. A szakmai értékelés során az egyik fô szempont természetesen a projektek határon átnyúló hatásainak vizsgálata volt, annak részletes elemzése, hogy az adott pályázat mennyiben járul hozzá a határrégió fejlesztéséhez, hogyan érvényesül a közös fellépés, vagyis milyen szinten von be a projekt megvalósításába a pályázó osztrák partnerszervezetet. Valamennyi pályázónak rendelkeznie kellett legalább egy partnerszervezettel a határrégió auszriai oldaláról, vagyis Burgenland vagy Bécs tartományokból, valamint Niederösterreich Süd és Wien Umland-Süd területeirôl (Alsó-Ausztria). A legmagasabb szintû együttmûködést az ún. tükörprojektek jelentik, amelyek esetében Interreg források állnak a partnerszervezet rendelkezésére a projekt osztrák oldalon történô megvalósításához. A beérkezett pályázatok nagy száma és jó minôsége indokolttá tette, hogy más CBC programokban megmaradt pénzek átcsoportosításával újabb pályázatok kerüljenek támogatásra. A reallokáció (átcsoportosítás) révén további euró állt rendelkezésre, amely 17 újabb pályázat támogatását tette lehetôvé.

7 9 A rendelkezésre álló támogatási összegek, és a beérkezett igények végül a következôképpen alakultak: [euró] támogatások összege reallokáció összege pályázott összeg keretösszeg A támogatási szerzôdések megkötését követôen októberében, illetve decemberében elkezdôdött a projektek végrehajtása. A projektgazdáknak 18 hónap állt rendelkezésre a projektek megvalósítására. A támogatott 37 projekt közül 25 klasszikus kisprojekt volt, amely az I-es keretbe tartozott, míg 12 projekt a IIes keretbôl került finanszírozásra, nagyobb támogatási összeggel. Építési beruházás megvalósítására 4 projekt esetében került sor. A támogatott 37 projekt közül egynek a végrehajtásától a kedvezményezett szervezet visszalépett, 36 projekt sikeresen lezárult. A megvalósult projektek prioritásonkénti eloszlása az alábbiak szerint alakult: A legnépszerûbb prioritás a megvalósított projekteket tekintve a gazdaságfejlesztés volt, amin belül a turisztikai projektek is jelentôs számban (felerészben) képviseltették magukat. Szintén szép számú projekt valósult meg a humán erôforrás fejlesztés témakörében, a prioritás magában foglalja a kulturális együttmûködésekhez sorolható kezdeményezéseket is. A természet és környezetvédelem és a regionális tervezés és fejlesztés prioritáshoz a 2000-es kisprojektek esetében mérsékeltebb volt az érdeklôdés, bár az utóbbi témakörben megvalósított két projekt a nagyobb, jelentôs támogatási összeggel megvalósított kezdeményezésekhez tartozott. A 2000-es Kisprojekt Alap a lekötött és a felhasznált összegek arányát tekintve mintaszerû volt, a lekötött támogatás aránya 96%, a rendelkezésre álló források felhasználása pedig szintén meghaladja a 90%-ot (94%). Sikerként könyvelhetô el, hogy az együttmûködés több területén számos mintaprojekt került megvalósításra, a határon átívelô hatások némely projekt esetében referenciaértékûek. A projektgazdák többsége az osztrák partnerszervezettel történô együttmûködés intenzitásának növekedésérôl számolt be a pályázatok megvalósítása során. Az elért eredmények fenntarthatósága a projektek nagy részében biztosítottnak tûnik, több esetben a projekt továbbfejlesztését, újabb pályázatok készítését tervezik. Néhány projekt esetében módszertani és szakmapolitikai szempontból is releváns, népszerûsíthetô és elterjeszthetô eredmények születtek. A program lebonyolítása a Szerzôdô Hatóság (Váti Kht.) szempontjából is számos tanulsággal szolgált a jövôbeni támogatási konstrukciók lebonyolításához, és az Interreg források elköltésére történô felkészüléshez Virágh Péter Képviseletvezetô-helyettes 2 1. Regionális tervezés és fejlesztés 2. Gazdaságfejlesztés (és turizmus) Emberi Emberi erôforrások erôforrások fejlesztése fejlesztése 4. Környezet- és természetvédelem 4. Környezet- és természetvédelem

8 10 VÁTI KHT. BEMUTATÁSA A VÁTI Kht. mint állami tulajdonban lévô közhasznú társaság tevékenységi köre átfogja a területfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet védelmével és alakításával, valamint a mûemlékvédelemmel összefüggô kutatási- tervezési és tanácsadói tevékenységek teljes körét. A Társaság mûködteti az ország egyetlen térinformatikai rendszerû komplex információs adatbázisát, a Térport-ot (terport.hu), valamint a Területi Információs Rendszert (TeIR). A Váti Kht.-ban található az országos szintû terület- és településrendezési, valamint építésügyi-mûszaki dokumentációs központ is. A Váti Kht. egyik kiemelt feladata, hogy az európai integrációval összefüggô kormányzati feladatok felelôsségi és koordinálási rendjérôl szóló kormányhatározat alapján részt vegyen a minisztériumok és országos hatáskörû szervek európai integrációból eredô feladatainak végrehajtásában és integrációs szakmai kapcsolataik szervezésében. E feladat kiváló színvonalú végrehajtása a Területfejlesztési Igazgatóság (TFI) munkája. A TFI részt vesz az EU csatlakozás elôtti programok (területfejlesztési Phare és Phare határ menti együttmûködés) lebonyolításában, végrehajtásának értékelésében; közremûködik a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában és az EU strukturális alapjai fogadására való felkészülésben, valamint közremûködô szervezetként a Regionális Fejlesztési Operatív Program, az Interreg III közösségi kezdeményezés elôkészítésében és megvalósításában. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézkedései alapján a területfejlesztés intézményrendszere kialakításának részeként a VÁTI 1998-tól fokozatosan létrehozta a területfejlesztés állami feladatait tervezéssel, kutatással, értékeléssel, egyéb szakmai szolgáltatásokkal, illetve operatív közremûködéssel, pénzügyi és program-lebonyolítással segítô kapacitását, szervezetét. Az 1998-ban 33 fôvel mûködô Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda és az 5 fôs Országos Területfejlesztési Osztály létszáma 2004-re a tevékenységi kör bôvülése következtében közel 150 fôre emelkedett. Az 1999-ben újonnan létrehozott szervezeti egység, a VÁTI TFI létszám-növekedésének hátterében nagyrészt a területi képviseletek bôvítése áll: a korábbi négyhez képest 2004-ben már 12 városban található országszerte. A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Képviselete 1996 májusában alakult négy fôvel, a soproni képviselet mellett ma már Szombathelyen és Zalaegerszegen végzik a Phare programok menedzselését. A Phare CBC program a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését, a határ menti térségek viszonylagos elmaradottságának felszámolását, a határok átjárhatóságának könnyítését támogatja. A sikeres Uniós példák mintájára hazánkban is elindított Phare CBC projektek hasonló céllal, de kifejezetten az Unió és a csatlakozásra váró országok határ menti régióiban szolgálják az összeurópai érdekeket a gazdaság, kultúra, életminôség és környezetvédelem területein. A Nyugat-Dunántúli Régió helyzetébôl adódóan három osztrák, szlovén, szlovák Phare CBC programnak is célterülete. A Nyugat-Dunántúli Régióban ezen támogatásokból olyan nagyprojektek valósultak meg példaszerûen, a teljesség igénye nélkül, mint a Szentgotthárd-Heiligenkreuz Ipari Park közmûvesítése, a Gyôr-Gönyû kikötô létrehozása, a Gyôr-Pér repülôtér, a szombathelyi Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete. Jelenleg is számos program/ projekt megvalósítása van folyamatban a Váti Kht. Nyugat-Dunántúli Képviseletének közremûködése mellett. A VÁTI TFI Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselete felelôs a Phare CBC Magyarország-Ausztria, valamint a Phare CBC Magyarország-Szlovénia programok végrehajtásáért, továbbá részt vesz az EU csatlakozás után megnyíló magyar-osztrák, és magyar-szlovén-horvát, magyar-szlovák-ukrán Interreg IIIA programok elôkészítésében, megvalósításában. A Phare CBC és az azt követô Interreg határon átívelô együttmûködéseket támogató programok mellett az Igazgatóság és a képviselet a Regionális Fejlesztési Tanáccsal és Ügynökséggel részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjának (ROP) megvalósításában is. A Váti Kht. által meghirdetett pályázatokkal, programokkal kapcsolatban információ szerezhetô a honlapon, valamint a képviseleti irodákban, a Nyugat-dunántúli régióban az alábbi címeken és telefonszámokon: Nyugat-dunántúli Képviselet Soproni iroda 9400 Sopron, Új u. 12. T: F: Szombathelyi iroda 9700 Szombathely, Kôszegi u. 23. T: F: Zalaegerszegi iroda 8900 Zalaegerszeg, Petôfi u. 24 T: F:

9 REGIONÁLIS TERVEZÉS ÉS FEJLESZTÉSI PROJEKTEK ÖSSZEFOGLALÓ 11 A Kisprojekt Alap regionális tervezés és fejlesztés prioritása a határrégióban megvalósuló fejlesztések alapjául szolgáló tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, területfejlesztési háttérdokumentumok (stratégiák, koncepciók) megvalósítását támogatja. Olyan projektek tartoznak ide, amelyek egy jól körülhatárolható területre (település, kistérség, régió) vonatkozóan közép vagy hosszú távra fogalmaznak meg fejlesztési irányokat, dolgoznak ki konkrét projektötleteket, és a tervezési-egyeztetési munka eredményeit valamilyen dokumentumban rögzítik. Ez a fejlesztési dokumentum térségi, kistérségi stratégiai terv, regionális koncepció szolgál ezt követôen az adott térségben a szakmai-fejlesztô munka alapjául. A projektek másik jellegzetes típusa ezen a prioritáson belül valamilyen nagyobb, a határrégió szempontjából kiemelkedô fontosságú beruházás megvalósítását készíti elô. Ennek érdekében tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmányok, illetve egyéb elôkészítô dokumentumok születnek. Ilyen értelemben a kisprojekt valamilyen nagyobb pályázat létrejöttét segíti, nagy összegû beruházások kivitelezését alapozza meg. A 2000-es Kisprojekt Alap esetében két projekt megvalósítására került sor a regionális tervezés és fejlesztés prioritásán belül. A projektek elsôsorban határon átívelô hálózatok (eurégió és kutatási együttmûködések) fejlesztését valósították meg sikeresen. Mindkét projekt jelentôs, közel 300 ezer eurós támogatási összeggel valósult meg, így a regionális tervezés és fejlesztés megfelelô súlyt képviselt a kisprojekt alapon belül. A Kisprojekt Alap a regionális tervezés és fejlesztés prioritáson belül az alábbi típusú projekteket támogatja: területfejlesztési tanulmányok: a fejlesztés közös irányelvei, közös kutatási programok és tanulmányok, regionális fejlesztési stratégiák és tanulmányok; a határon átnyúló közlekedésre, telekommunikációra és infrastruktúrára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok és mûszaki tervek, a közlekedésszervezésre, mûszaki megoldásokra és logisztikára vonatkozó tanulmányok és tervek; integrált katasztrófavédelmi rendszerekre vonatkozó fejlesztési tanulmányok (a gyors egészségellátás, illetve egyéb balesetek és katasztrófák esetén professzionális segítség biztosítása érdekében); együttmûködés az egészségügyben, különösen az erôforrások és a berendezések határon átívelô megosztása területén.

10 12 HATÁR MENTI TERÜLETFEJLESZTÉSI SZAKKÖNYVTÁR, DOKUMENTUMTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT Az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete (NYUTI) 1986-ban alakult azzal a céllal, hogy vizsgálja a Nyugatés Közép-Dunántúl társadalmi-gazdasági és területi folyamatait. Napjainkra a NYUTI kutatásai a település, a vállalkozások szintjétôl a transznacionális szintig terjednek, az elmúlt tizenhét évben mintegy 200 kutatási projektet valósított meg az intézet. A NYUTI székhelyén felszabadult egy bérlemény, amely megteremtette a lehetôségét annak, hogy az intézet az eddigi szûkös 25 m 2 -en elhelyezkedô kézikönyvtárát akár az ötszörösére bôvítse. Mivel kutatásaink jelentôs hányada folyik osztrák partnerrel, azért kézenfekvô volt, hogy a Phare CBC támogatás adta lehetôséget kihasználva hozzuk létre az új könyvtárat. A projekt döntô hányada a meglévô és az új NYUTI épületrész átalakítására, felújítására fordítódott, amelynek során létrejött egy 114 m 2 alapterületû könyvtár és egy 50 m 2 -es konferenciaterem és két kutató szobával is bôvült az intézet. A beszerzések a könyvtár és a konferenciaterem berendezését szolgálták: kétszáz méter könyvtári polcrendszer, multimédia rendszer, számítógépek és egy nagy teljesítményû másológép beszerzése történt. Az új könyvtár szükségessé tette a tûz- és vagyonvédelmi rendszer kiépítését az épületben, de teljesen megújult az erôs és gyengeáramú vezetékrendszer, a számítógép hálózat és az épület belsô oldalán valamennyi nyílászáró is. Az építés és a beszerzések megvalósítása elôtt készült el az épület belsôépítészeti terve, valamint a könyvtár szakmai koncepciója. Lezajlott egy szükségletfelmérés is a határ osztrák oldalán, azt tudakolva, hogy milyen igény mutatkozna Bécsben és Burgenlandban a szakkönyvtár szolgáltatásai iránt. A projekt megvalósítását partnerszervezetünk, a bécsi KMU Forschung Austria (Kisvállalkozás Fejlesztési és Kutató Intézet) segítette, amellyel többéves, évtizedes kutatói kapcsolatban állunk. Ez a szervezet koordinálta a szakkönyvtár osztrák oldali szükségleti felmérését, és helyet biztosítottak a felmérés tapasztalatait összegzô workshop számára október 2-án. A kitágult tér és korszerû felszerelés közép-európai szintû mûködést tesz lehetôévé a NYUTI számára. Ezt a humán oldalról is erôsítve veszünk fel fiatal, pályakezdô könyvtár-informatika végzettségû szakembert. A projekt következô ütemében kívánjuk megvalósítani azt a könyvtári portál és informatikai laborrendszert, amely valóban lehetôvé teszi a könyvtár informatikai alapú mûködését és szolgáltatását. A késôbbiekben a mûködési területet, a dokumentumok gyûjtését a szlovák, a szlovén és a horvát határ mentén is szeretnénk bôvíteni. A kialakított szakkönyvtári, dokumentációs-tári és információs rendszer olyan tudásvagyont halmozott és halmoz fel a területfejlesztés és a gazdaságfejlesztés területén, amely kikerülhetetlenné teszik az intézetet a határtérségben tanuló és dolgozó területfejlesztési szakemberek számára. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: MTA RKK NYUTI telefonszám: ( ) Gesztor címe: 9022 Gyôr, Liszt F. u. 10. telefax: ( ) cím: ladosm@edo.rkk.hu Kontakt személy neve: dr. Lados Mihály A határon túli partnerszervezet neve: KMU Forschung Austria cím: aon @aon.at Kontakt személy neve: Janos Fath Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Farkas István

11 NYUGAT-PANNON EURÉGIÓ REGIONÁLIS HÁLÓZATOK HATÁRON ÁTNYÚLÓ FEJLESZTÉSE 13 együttmûködô szervezeteket. A projekt megvalósításába a három megyei önkormányzat eurégióval foglalkozó munkatársait és az eurégió munkacsoportjait vontuk be. Osztrák oldalról a Regionalmanagement Burgenland, mint az eurégió burgenlandi titkársága volt az együttmûködô partner. A Nyugat-Pannon Eurégió (mely Vas, Zala és Gyôr- Moson-Sopron megyéket, valamint Burgenladot foglalja magában) alapítása óta szükséges egy olyan szervezeti-intézményi háttérnek a megteremtése, mely hatékonyan képes mûködtetni az eurégiót. A projekt keretében ezen intézményfejlesztés volt a fô cél; kialakítani a magyar oldalon azt a személyi és infrastrukturális hátteret, mely a burgenlandi féllel szorosan együttmûködve képes az eurégió hatékony és sikeres mûködtetésére. A projekt a konkrét intézményfejlesztési elemeken túl több olyan tevékenységet is tartalmaz, mely hozzájárul az eurégió arculatának bôvítéséhez. A projekt keretében megteremtettük az eurégió magyar oldali koordinációjának személyi és infrastrukturális feltételeit. Az eurégió arculati elemeinek bôvítése érdekében marketing kiadvány, CD-ROM, kiállítás installáció, zászlók és közúti táblák készültek, illetve átalakításra került az eurégiós honlap, melyet felhasználóbaráttá és interaktívabbá fejlesztettünk. Az eurégióban jelentôs szerepet betöltô gazdasági együttmûködések ösztönzése érdekében gazdaságfejlesztési konferenciát szerveztünk I. Pannon Gazdasági Napok címmel, illetve egy-egy kutatásra alapozott tanulmánnyal a gazdaságfejlesztés és a munkaerôpiac területérôl projekteket készítettünk elô. A projekt gesztora, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. koordinálta a projektben Egy fô fôállású munkatárs látja el az eurégió koordinációs feladatait a megteremtett infrastrukturális háttér segítségével; példány három nyelvû marketing kiadvány és db névjegy CD-ROM, egy komplett kiállítás installáció, és egy megújult honlap mutatja be az eurégiót; 18 db zászló hordozza az eurégió arculati elemeit; 15 db a megyehatárokon elhelyezett közúti tábla jelzi az utazóknak, hogy az eurégió területén járnak. A háromnapos gazdaságfejlesztési konferencián (I. Pannon Gazdasági Napok) 120 fô részvételével kerültek megvitatásra az eurégió gazdaságfejlesztési kérdései; egy-egy kutatásra alapozott tanulmánnyal 3-3 projektet készítettünk elô a gazdaságfejlesztés és a munkaerôpiac területérôl. A létrehozott szervezeti-intézményi struktúra képes arra, hogy biztosítsa az eurégió hatékony mûködését, ily módon a saját mûködését is. A projekt eredményként kialakult rendszer személyi és szervezeti erôforrásainak köszönhetôen meg tudja teremteni azt az anyagi hátteret, mely a zavartalan mûködéshez kell. Természetesen meg kell említeni a döntéshozók érdekeltségét a rendszer fenntartásában. A megkezdett projektelôkészítô-projektfejlesztô tevékenység tovább folytatandó, hisz érezhetô igény van rá a határtérségben. A projekt megerôsítette az eurégió intézményrendszerét, ily módon hozzájárult a határon átnyúló kapcsolatok egyik alapját jelentô szervezet hatékonyságának javításához. A projekt keretében megvalósult PRmarketing tevékenységnek köszönhetôen egyre többen ismerik meg az eurégiót, annak mûködését, céljait és tevékenységeit. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség telefonszám: Gesztor címe: 9400-Sopron, Új u. 12. telefax: cím: janos.pali@westpa.hu Kontaktszemély neve: Páli János A határon túli partnerszervezet neve: Regionalmanagement Burgenland GmbH cím: office@rmb.co.at Kontaktszemély: Dr. Dorner, Manfred; Mag. (FH) Martinek, Ulrike Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Szerdahelyi Judit

12 14 GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS, IDEÉRTVE A TURIZMUST PROJEKTEK ÖSSZEFOGLALÓ Két jelentôs, évrôl évre nagy érdeklôdésre számot tartó tématerületet foglal magába a Kisprojekt Alap második prioritása. A 2000-es Kisprojekt Alap esetében is a gazdaságfejlesztés és a turizmus a legkedveltebb tématerület a beérkezett és támogatott pályázatok száma alapján. A pályázók ebben a prioritásban már meglévô gazdasági kapcsolatok erôsítését, és új kapcsolatok kialakítását szolgáló tevékenységekre nyerhettek támogatást; vállalkozói fórumok, üzletember találkozók megrendezésére, adatbázisok felállítására, hálózatépítésre nyílt lehetôség. A határrégióban a gazdasági tevékenységek jövedelmezôségének, versenyképességének javítása a gazdasági partnerség kiszélesítése, megerôsítése révén, fontos célként jelenik meg a prioritáson belül. Az osztrák-magyar határrégió kedvezô turisztikai adottságainak hasznosítása, a turisztikai kínálat összekapcsolása, közös marketing tevékenység szintén fontos, az elôzôvel egyenrangú támogatási terület. A turizmus különféle formáinak fejlesztését (kerékpáros, termál, kulturális, borturizmus, stb.) elôsegítô projektek évrôl évre nagy arányban kerülnek támogatásra a kisprojekt alapok keretében. A gazdaságfejlesztés és turizmus prioritáson belül az alábbi kisméretû fejlesztési akciók megvalósítására, illetve az ezeket kiegészítô tevékenységek finanszírozására van lehetôség: közös marketing és PR tevékenységek, valamint közös publikációk; tanácsadói tevékenység, fórumok, konferenciák, képzések szervezése; sikeres fejlesztési projektek vizsgálata és elemzése, valamint ún. best practice (példaértékû) projektek megvalósítása a régióban; vállalkozás-fejlesztési konstrukciók, kis és középvállalkozások hatékonyságát, versenyképességét fejlesztô tevékenységek, gazdasági hálózatok mûködtetése marketing és promóciós tevékenységek, információterjesztés; Jelen Kisprojekt Alap keretében összesen 18 projekt nyert támogatást gazdaság- és turisztikai fejlesztési célokra. Ily módon ez a legnépszerûbb prioritás, mely az összes rendelkezésre álló forrás 42%-át fedte le a többi tématerülethez viszonyítva. A gazdaságfejlesztési projektek többsége (nyolc projekt) a közelgô EU-csatlakozást, illetve az erre történô felkészülést, felkészítést helyezte a középpontba. Kamarai együttmûködéseken, vállalkozói fórumokon, képzéseken keresztül segítették a régió gazdasági szereplôinek -elsôsorban a kis és középvállalkozásoknak a csatlakozást követô helyzetre történô felkészülését. A tíz turisztikai projekt az úgynevezett szelíd turizmus fejlesztését tûzte ki célul. Ezen belül is a legnagyobb hangsúlyt idén a kerékpáros turizmus kapta. Számos projekt szolgálja a határrégió kerékpáros turisztikai hálózatának fejlesztését, az osztrák és a magyar oldalon meglévô hálózatok összekapcsolását, közös marketing tevékenységeket, egységes arculat kialakítását. A tervezés mellett két esetben kerékpárút építésére is sor került. Ezek a projektek a hiányzó láncszemek megépítésével egy-egy esetben már lehetôvé tették az osztrák és a magyar oldalon meglévô kerékpárutak egységes hálózatba szervezését. A határrégióban a kulturális, bor, vízi és termálturizmus fejlesztését is segítette egy-egy projekt. A prioritáson belül a nagyobb támogatási összeggel ( ezer euró) megvalósuló, nem építési jellegû projektek ipari parkban távfûtômû tervezése, egészségközpont tervezés, technológiai központok együttmûködési hálózatának kialakítása elsôsorban az innovativitás szempontjából értékelhetôk kiemelkedônek.

13 PUSZTAMAGYARÓDI IPARI PARK ÉS TÁVFÛTÔMÛ TERVEZÉSE 15 A projekt egy olyan nagyobb fejlesztés elôkészítését valósította meg a létesítendô Pusztamagyaródi Ipari Park és Távfûtômû terveinek elkészítésével, melynek célja Pusztamagyaród térségében az utóbbi években jelentkezô elvándorlási tendencia fékezése, a gazdasági környezet fejlesztése, munkahelyteremtés. A népességmegtartó erô és az életminôség javítása érdekében szükséges a térségben a fára alapozott ipart megtelepíteni, annak hulladékából és az erdôbôl kikerülô tûzifából környezetbarát hôenergiát elôállítani a létesítendô ipari park fogyasztói, a falu közösségi épületei és a falu lakossága számára. A tervezett ipari park és távfûtômû mintegy 150 új munkahelyet teremtene. A projekt keretében elkészültek azok az engedélyezési és kiviteli tervek, amelyek alapján megvalósuló beruházások elôkészítik a területet a faipari vállalkozások megtelepedésére. Ezek az ipari park alapinfrastruktúrájára, a tároló épületre, az iroda épületre vonatkozó tervdokumentációk. A leendô ipari park területén létesülô távfûtômûhöz kapcsolódóan a projekt részét képezte egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a kazánház kapacitás és technológia meghatározásához. A következô engedélyezési és kiviteli tervek készültek: kazánház épület, kazánházi berendezések, hôellátó rendszerek, hôfogyasztók bekötése, kommunális hôfogyasztók és szárítótelep tervdokumentációja. Az tervdokumentációk, látványtervek és a Biotherm 2000 Kht. anyagai alapján elkészült egy színes promóciós kiadvány, továbbá a projekt eredményei egy zárókonferencia keretében kerültek bemutatásra. A projekt gesztora az erre a célra alapított Biotherm 2000 Kht., mely a megvalósuló Pusztamagyaródi Ipari Park és Távfûtômû üzemeltetôje lesz. A projekt osztrák partnere a Megújuló Energiák Európai Központja Güssing, amely az ausztriai güssingi biomassza fûtômûvet mûködteti. Az osztrák partner szolgáltatta a technológiai megoldásokat az ottani mûszaki tapasztalatok, hatékony üzemeltetési és szervezési módszerek átadásával, és segítették a tervezést végzô cég munkatársait is. Az elkészült tervek alapján lehetôvé válik az ipari park és távfûtômû megvalósításához szükséges további lépések (finanszírozás szervezése, támogatások megpályázása) megtétele. Az engedélyezési tervek és a kivitelezés tender-kiírásához szükséges tervek rendelkezésre állnak, a hatósági engedélyek beszerezhetôek, a befektetôi pénzügyi feltételek megléte esetén a kivitelezésre a tenderek kiírhatóak. Az 1000 példányban elkészült színes promóciós kiadvány tartalmazza az ipari park adatait, látványtervét, a vállalkozók számára elérhetô szolgáltatásokat és egyéb vonatkozó információkat. A projekt hatására új befektetôk jelentkezése várható. A projekt egy nagyobb fejlesztést készített elô. A beruházás finanszírozása pályázatok útján, bankkölcsönök és saját pénzügyi forrásokon keresztül történik majd. A beruházás megvalósulása után az ipari park önfenntartó módon mûködtethetô a betelepült vállalkozások által fizetett bérleti díjakból és a hôszolgáltatás díjaiból. A megvalósuló fejlesztések pilot-projektként mintául szolgálhatnak a korszerû biomassza-bázisú távhôellátó, falufûtô rendszereknek, melyeknek bevezetése, megsokszorozása alapja lehet az EU által célul kitûzött 6% (12%) mértékû biomassza-hasznosításnak. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: BIOTHERM 2000 Ipari Park, Fejlesztési és Szolgáltató Kht. telefonszám: Gesztor címe: 8895 Pusztamagyaród, Fô u. 2. telefax: cím: zoltan-varga@axelero.hu Kontaktszemély neve: Varga Zoltán A határon túli partnerszervezet neve: Europäisches Zentrum für Erneuerbare Energie Güssing GmbH cím: office@eee-info.net Kontaktszemély: Ing. Reinhard Koch Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Gyerkó Veronika

14 16 KOOPERNET EGYÜTTMÛKÖDÉS A VERSENYBEN A Technologiezentrum Eisenstadt szakértôi megismertették a Start Smart Programot. Az ARC Seibersdorf a kompetenciaközpontról és a K.plus programról általános ismereteket adott át, segített a tanulmányút lebonyolításában. A Koopernet Együttmûködés a versenyben címû projektünk célja, egy határ menti együttmûködési hálózat kialakítása a Nyugat-Pannon Eurégióban lévô innovációs és technológia központok, kutatás-fejlesztési intézetek és vállalkozások között. A projekt egyrészt az innovatív, növekedési potenciállal rendelkezô, beszállítói kapcsolatok kiépítésére képes kis-, és közepes vállalkozásokra másrészt pedig a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket végzô intézetekre összpontosít. A KOOPERNET Kontakt Pont (KKP) szervezeti feltételeinek megteremtésével információt nyújtunk, és tanácsokat adunk a Nyugat-Pannon Eurégióban lévô kis-, és közepes vállalkozásoknak. Internet alapú szakértôi adatbázist alakítottunk ki és üzemeltetünk, amely lehetôséget ad a kapcsolatok kiszélesítésére. Innovációs monitoring rendszert vezettünk be, amely a fôiskolai és egyetemi munkákban rejlô innovációs ötletek szisztematikus gyûjtését és sikeres projektekké formálásának segítését jelenti. Hazai partnerünk, a Széchenyi István Egyetem az Innovációs Monitoring Rendszer kidolgozásában, a PANAC Pannon Autóipari Klaszter a KOOPERNET Szakértôi Kompetencia Adatbázis terjesztésében vesz részt. A KOOPERNET Kontakt Pont tevékenységét segítendô, kidolgozásra került öt alapdokumentum, amelyek megkönnyítik a kooperációs játékszabályok együttes kialakítását. A projekt keretén belül az INNONET és a Technologiezentrum Eisenstadt közös fejlesztéseként létrejött a KOOPERNET Szakértôi Kompetencia Adatbázis ( Az INNOVUM Innovációs Monitoring Rendszer bevezetésének keretében kidolgozásra került az Innovációs monitoring profillap, amely kitöltve rögzíti a fôiskolai és egyetemi munkákban rejlô innovációs ötleteket. A KOOPERNET tevékenységeinek és az INNOVUM rendszernek megismertetése és népszerûsítése érdekében két-két fórum, egy szeminárium és egy konferencia került megrendezésre. A Best practice projektek vizsgálata, elemzése során két tanulmányút megrendezésére került sor. Az elsô tanulmány célja a partner Technologiezentrum Eisenstadt tevékenységének megismerése, a második tanulmányút célja a partner Austrian Research Centers szervezésében ausztriai kutatóközpontok, kompetenciaközpontok tevékenységének megismerése volt. Az eredmények és tapasztalatok átadására szolgált a hazai K+F Kompetencia központ konferencia. A KOOPERNET projekt legfontosabb eredménye, hogy még Magyarország európai uniós csatlakozása elôtt elôsegítette a közvetlen partneri kapcsolatok és együttmûködések kialakulását a határ két oldalán lévô kis- és közepes vállalkozások, innovációs és technológiai központok, valamint kutatás-fejlesztési (K+F) intézetek között. Mindez hozzájárul az említett szervezetek közötti további együttmûködéshez. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht. telefonszám: Gesztor címe: 9027 Gyôr, Gesztenyefa u. 4. telefax: cím: lbudavari@innonet.hu, kbaumgartner@innonet.hu Kontakt személy neve: Budavári László, Baumgartner Klaudia A határon túli partnerszervezet neve: ARC Seibersdorf Research G.m.b.H, Technologiezentrum Eisenstadt Büro-Errichtungs- und Betriebges. m.b.h. cím: christian.woegerer@arcs.ac.at, Wolfgang.rupp@tze.at Kontakt személy neve: Christian Wögerer, Wolfgang Rupp Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Szerdahelyi Judit

15 A KÖRMENDEN LÉTESÜLÔ BIOMASSZA- FÛTÔMÛ KISTÉRSÉGI BESZÁLLÍTÓI KÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA 17 A szintén Phare CBC támogatással Körmend városában létesült biomassza fûtômû hosszú távú mûködtetésének biztosítása a projekt célja. Ennek érdekében a projekt a potenciális beszállítók tájékoztatását, a beszállítói struktúra kialakítását, a beszállítói együttmûködések szakmai gazdasági, mûszaki- logisztikai és pénzügyi feltételeinek meghatározását, illetve a biomassza fûtômû által közvetlenül érintett célcsoport, vagyis a szolgáltatást igénybe vevôk tájékoztatását, a program népszerûsítését tûzte ki célul. A projekt kezdetén a célcsoport; a térségben mûködô erdôbirtokosságok, erdôtulajdonosok, faipari vállalkozók, ôstermelôk, mezôgazdasági vállalkozók, földtulajdonosok adatbázisának összeállítására került sor. Ezt követôen mûhelyfoglalkozások zajlottak a térség kistelepülésein, illetve több települést összefogó körzetben. A güssingi partnerszervezet a Megújuló Energiák Európai Központja- Güssing Kft. tanulmányút keretében mutatta be a beszállítás teljes folyamatát. Végezetül egy kétnapos konferencia megrendezésére is sor került, ahol a megújuló energia szerepérôl, a hazai faenergetikáról, az erdôtelepítésrôl, a beszállítói struktúra jogi, gazdasági, technikai, logisztikai hátterérôl, az igénybe vehetô támogatásokról hallottak elôadást a résztvevôk, széles szakmai kör részvételével. A programunkat tatai tanulmányúttal zártuk, ahol az ország egyetlen energiaerdô telepítését tekintettük meg, megismerve a telepítés hátterét, az ültetvények fajtáit, a betakarítás technikai eszközeit. A projekt gesztora a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás, amely az együttmûködési hálózat megteremtésében, a partnerek feladatainak összehangolásában, és a célcsoport felkutatásában vállalt aktív szerepet. A güssingi partnerszervezet a saját beszállítói struktúráját, annak hátterét mutatta be, valamint a közös érdekeltségen alapuló megújuló energiafelhasználás mintáját ismertette meg. Körmend város Önkormányzata a helyi fûtômû bemutatását illetôen volt partner a program során. A széleskörô promóció és marketing munka eredményeképpen a program nagyszámú résztvevôi körrel került megvalósításra. A térségben élôk megismerték a fûtômû mûködését, és ismereteket szereztek a beszállítói rendszerrôl. A társulás megismerte a termelôk számát, térbeli elhelyezkedését, a mûszaki- logisztikai szükségleteket valamint a projektben feltárt együttmûködési lehetôségekre támaszkodva a konkrét beszállítói struktúra kialakításával tovább folytatja a programot és rendszeres kapcsolatot tart a beszállítókkal. A projekt eredményeképpen létrejött kapcsolati háló fenntartása a gesztor szervezet feladata. A beszállítók számára a fenntarthatóságot az állami források igénybevétele és az EU támogatások megszerzése jelenti majd, amelyek becsatornázására a létrejövô szervezet nyújt segítséget. Projektünk a körmendi biomassza fûtômû hosszú távú mûködését segíti elô, annak folyamatos alapanyaggal való ellátását biztosítja. A beszállítói struktúra kiépülésének a térségben pozitív gazdasági- társadalmi- környezetvédelmi- foglalkoztatáspolitikai hatásai jelentkeznek. A határ menti együttmûködés a megújuló energia hasznosításának területén való osztrák tapasztalatok hazai alkalmazásához járul hozzá. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás telefonszám: Gesztor címe: 9900 Körmend, Szabadság tér 7. telefax: cím: kmd-kter@axelero.hu Kontaktszemély neve: Szalai Mónika A határon túli partnerszervezet neve: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energie Güssing Gmbh. cím: office@eee-info.net Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Kiss Marietta

16 18 FAIPARI KLASZTEREK EGYÜTTMÛKÖDÉSÉNEK KIALAKÍTÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI ÉS AZ ALSÓ-AUSZTRIAI RÉGIÓ KÖZÖTT A nyugat-dunántúli régió és az alsó-ausztriai térség jelentôs faipari hagyományokkal rendelkezik. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány keretein belül mûködô Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter és az alsóausztriai ECO PLUS G.m.b.H. által mûködtetett Tec- NetCluster közös célja az egyre erôteljesebb gazdasági versenyben a két régió fa- és bútoripari vállalkozásai együttmûködésének megteremtése. Projektünk célul tûzte ki a határ menti fa- és bútoripari kis és középvállalkozások együttmûködésre való megnyerését. Megvalósított tevékenységeink során egyrészt kölcsönös szakmai találkozókat szerveztünk: az osztrák és magyar faipari klasztertagok három üzletember-találkozón, St. Pöltenben, Dötkön és Sopronban találhattak üzleti partnereket, hozhattak létre új együttmûködéseket. Négy workshopot rendeztünk a nyugat-dunántúli és az alsó-ausztriai régióban, minôségbiztosítási és környezetvédelmi témákban, két tanulmányutat szerveztünk Alsó-Ausztriába. A kutatás-fejlesztési kapcsolatok kiépítése érdekében a Nyugat-Magyarországi Egyetem képviselôi több alkalommal találkoztak osztrák és magyar vállalkozásokkal. A szakmai találkozók sorát a soproni és a wiener neustadti konferencia zárta. Megvalósult az internetes adatbázisok összekapcsolása is: osztrák-magyar tükörhonlap biztosítja az információcserét, valamint közös elektronikus kereskedelmi portál került létrehozásra. Mind a gesztor, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány keretében mûködô Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, mind a partner: az alsó-ausztriai ECO PLUS G.m.b.H. által mûködtetett TecNetCluster a projektben vállalt feladatait szakszerûen, a jóhiszemû társulás elve alapján valósította meg. Az osztrák partner a mintaprojektek bemutatásával, a workshopok, üzletembertalálkozók szervezésében való segítség nyújtásával, az internetes adatbázisok összekapcsolásának elôsegítésével tapasztalatai révén jelentôs szerepet töltött be a projekt megvalósításában. A projekt eredményeként jelentôsen bûvültek a rendezvényeken résztvevôk szakmai ismeretei, további eredmény a kapcsolatok bûvülése, amely nemcsak a nyugat-dunántúli és alsó-ausztriai vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok kialakulását jelenti, hanem új együttmûködéseket a kutatás-fejlesztés terén is. A projekt során a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter további három osztrák faipari klaszterrel alakított ki kapcsolatot. Ennek következtében a létrehozott portálról már öt klaszter adatbázisa elérhetô. Közös projektjavaslatok is születtek, amelyek további tapasztalatcseréket, környezetvédelemi együttmûködéseket, valamint a nemzetközi faipari rendezvényeken való közös részvételt tûzik ki célul. A projekt fontos hozadéka a hálózati együttmûködés erôsödése. A hálózati együttmûködések erôsítése, a klaszterszervezet kiépítése a határrégióban versenyképességünk megôrzésének egyik fontos eleme. Az együttmûködések fejlesztését elsôsorban további pályázatokból (Phare, uniós, regionális, helyi és kormányzati) tervezzük biztosítani. A fa- és bútoripari vállalkozások közös projektjeinek megvalósítását a pályázati források mellett hosszú távon a fokozatosan megerôsödô vállalkozások hozzájárulásából tervezzük biztosítani. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány telefonszám: , Gesztor címe: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. telefax: cím: info_zmva@zalaszam.hu Kontakt személy neve: Kalcsú Zoltán A határon túli partnerszervezet neve: Eco Plus Niederösterreichs Regionale Entwicklungsagentur GmbH cím: p.sattler@ecoplus.at Kontakt személy neve: Peter Sattler Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Gyerkó Veronika

17 PARTNERSÉG A VÁLLALKOZÓKÉRT 19 Magyarország EU csatlakozása kemény próbatétel elé állítja a vállalkozásokat, hiszen egy új piaci környezetben kell megállniuk a helyüket. Az erre történô felkészülés, a követelmények megismerése a vállalkozások számára jelentôs feladatot jelent. A projekt megvalósításával a kamarának az volt a célja, hogy a mikro- kisés középvállalkozások számára segítséget adjon az európai uniós, általános és szakmai ismeretek elsajátításához, további bôvítéséhez, ezáltal növelve esélyeiket az EU egységes belsô piacán. A projektünk sikeres megvalósulásához az osztrák oldalon felhalmozódott tapasztalatok nagymértékben hozzájárultak azzal, hogy az európai uniós csatlakozás következményeit közvetlenül ismertethettük meg. A projekt során Vas megyében és Burgenlandban szerveztünk magyar és osztrák vállalkozások részvételével szakmai tanulmányutakat, fórumokat, konferenciákat, amelyeken az osztrák tapasztalatokat megismerve bôvítették EU-s ismereteiket a Vas megyei vállalkozók. Három konferenciát szerveztünk, három kiállításon adtunk tájékoztatást az érdeklôdô vállalkozásoknak, hét tanulmányúton, szakmai fórumon találkoztak egymással a két terület szakemberei. A projekt keretében egy tolmácsberendezés beszerzése történt meg, amely elôsegítette a rendezvényeken a nyelvi problémák feloldását. A projekt gesztora a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Feladatunk volt a projektben megfogalmazott célok elérése, a megvalósításhoz szükséges feladatok szervezése, végrehajtása. A osztrák projektpartnerünk, a Burgenlandi Gazdasági Kamara koordinálta a Burgenlandban lebonyolított programokat, segítséget adott az osztrák elôadók felkutatásához, felkéréséhez, szervezte az osztrák résztvevôket. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Burgenlandi Gazdasági Kamara több éve gyümölcsözô együttmûködést folytat, amely biztos alapot szolgáltatott a projekt sikeres megvalósításához. A 14 programon összesen 360 fô vett részt, akik elégedettek voltak a rendezvényekkel. A projekt keretében került megrendezésre a GLOBAL 2000 ôszi Vásár, az AGRA Savaria Nemzetközi Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás, A HÁZ Építôipari és Lakberendezési Szakvásár, Szent György Napi Nemzetközi Kézmûipari Vásárhoz kapcsolódó kísérôrendezvények, valamint a határ menti régióban lévô munkaerôpiaci helyzetképpel foglalkozó konferencia, Határmenti Kamarák Találkozója, Nemzetközi ingatlankonferencia. Számos tevékenységi területet érintettek tanulmányútjaink. Az EU-val kapcsolatos információkkal rendelkezô vállalkozások aránya megnôtt. Rendezvényeink lehetôséget teremtettek arra, hogy határon átnyúló személyes és üzleti kapcsolatok alakuljanak ki, amelyek eredményei a késôbbiekben fognak realizálódni. Az osztrák tapasztalatokat megismerve csökkent a résztvevô magyar vállalkozások félelme az EU-t illetôen, a megszerzett ismeretek birtokában tudatosabban tudnak felkészülni az EU csatlakozásra. Az újonnan kialakult, illetve a már meglévô kapcsolatok szorosabbá fôzése pedig hozzásegíti a vállalkozásokat ahhoz, hogy könnyebben meg tudjanak felelni az egységes belsô piac kihívásainak. A projekt megvalósítása során megfogalmazódtak a további együttmûködés alapgondolatai, keretei, amelyek segítik a határon átnyúló együttmûködés fejlesztését, új partnerkapcsolatok kialakítását. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara telefonszám: Gesztor címe: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. telefax: cím: vmkik@vmkik.hu Kontaktszemély neve: Kiss Sándor titkár A határon túli partnerszervezet neve: Gazdasági Kamara Burgenland cím: Peter.wrann@wkbld.at Kontaktszemély: Mag. Peter Wrann Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Szerdahelyi Judit

18 20 EU INTEGRÁCIÓS GAZDATANÁCSADÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A projekt gesztora, a Gyôr Moson Sopron Megyei Agrárkamara, amely szakmailag összefogta a projekthez tartozó tevékenységeket. Osztrák partnerünk, a Landwirtschaftskammer Burgenland (Agrárkamara Burgenland), szakértôi közremûködésével bonyolítottuk le a burgenlandi tanácsadói szemináriumot, az Ausztriában tett tanulmányutakat (farmlátogatások), a csatlakozással kapcsolatos vélemények értékelésével foglalkozó hatástanulmányt. A projekt a határrégióban mûködô agrárkamarai együttmûködés erôsítését célozza. A Gyôr-Moson- Sopron megyei, és a Burgenland tartományi Agrárkamara között létrejött jó munkakapcsolat erôsítésével olyan szervezeti-, és tudásháttér kialakítása vált lehetôvé, ami az érdekérvényesítési készség javításával egyidejûleg felkészíti a gazdálkodókat az uniós csatlakozás kihívásaira. Célul tûztük ki, hogy az osztrák és a magyar gazdák közötti esélyegyenlôség, a társadalmigazdasági kohézió megteremtése úgy jöjjön létre, hogy ebben maguk a gazdák vállalnak aktív szerepet. Projektünk fô célkitûzése, hogy létrejöjjön és megerôsödjön egy gazdálkodókból és kamarai szakértôkbôl álló EU-integrációs tanácsadó hálózat. Képzésük tanulmányutak, szeminárium, tréning és mûhelymunka keretében valósult meg. Szakmai ismeretterjesztô rendezvények és publikációk segítségével tájékoztattuk az érdeklôdôket. Már a projekt keretén belül kiképzett gazdatanácsadóink álltak rendelkezésre, szolgáltattak információt számos településen. Felmértük a mezôgazdasági termelôket az EU-orientáció szempontjából. A felmérés eredményeit egy hatástanulmányban összesítettük. A projekt megvalósításáról monitoring és értékelô tanulmány készült. A képzésre kiválasztott gazdálkodók külsô szakértôkkel együttmûködve intenzív kurzusok alkalmával szerezhettek ismereteket az uniós szabályozási rendszer elemeirôl. A célorientált képzés részeként két osztrák tanulmányút keretében szembesülhettek a határ túloldalán tevékenykedô gazdák uniós tagságának kezdetérôl, a mai lehetôségekrôl. Szemináriumok keretében is elmélyíthették tudásukat az osztrák agrárkamara tanácsadó hálózatának mûködési tapasztalatairól, és más témakörökben (EU Közös Agrárpolitikája, élelmiszeregészségügy, minôségbiztosítás, agrár-környezetvédelem, forrásszervezés). A projekt egyértelmû hozadéka, hogy szerepet játszott a megye elsô Termelôi Értékesítô Szervezetének létrejöttében. A projekt nem egy egyszeri ismeretátadási, -terjesztési akciót kívánt megvalósítani, hanem a határon átnyúló tapasztalatcserére, szakértôi együttmûködésre alapozva a tanácsadói hálózat létrehozásával, szaktanácsadói program kidolgozásával az uniós csatlakozással kapcsolatos felkészülést segítette. A projekt megalapozza a csatlakozás utáni társkamarai együttmûködéssé átalakuló viszonyt, és kezdeményezôje lehet további közös koncepció kidolgozásának és végrehajtásának is. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: Gyôr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara telefonszám: Gesztor címe: 9021 Gyôr, Munkácsy u. 8. telefax: cím: rabaalapitvany@fre .hu Kontakt személy neve: Kanyó Zsolt, Modok Jenô titkár A határon túli partnerszervezet neve: Landwirtschaftskammer Burgenland cím: recht@lk-bgld.at Kontakt személy neve: Dr. Somogyi Balázs Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Szerdahelyi Judit

19 VÁLLALKOZÓI TUDÁS EURÓPAI CSATLAKOZÁS 21 az uniós forrásokról és pályázati lehetôségekrôl, továbbá korszerû vállalkozói, számviteli, pénzügyi, adózási oktatást is. Az utolsó alkalom ausztriai társintézményekben tett közös tapasztalatcserével zárult. Az oktatott tananyag kiadvány és CD formátumban példányban jelent meg. A megyei kis- és közepes vállalkozások beszállítói kapcsolatépítését akadályozza, hogy nem minden esetben képesek megfelelni a magas szintû technikai, minôségi és gazdálkodásszervezési elvárásoknak. A kisés közepes vállalkozások további problémája a tôke-, forrás- és információhiány, valamint a vállalkozás-mûködtetési készségek hiánya. Kevés az információjuk az Európai Unióban követendô jogi számviteli vagy éppen fogyasztóvédelmi változásokról is. A projekt célként fogalmazta meg, hogy az európai uniós általános és szakmai ismeretanyagok átadásával, korszerû képzési technikák alkalmazásával, az osztrák partner tapasztalataira támaszkodva bôvítsék a képzésben résztvevô Zala megyei kis- és középvállalkozások ismereteit. A projekt elôkészítése során összegzésre kerültek az eddigi oktatási képzési tapasztalatok, megtörtént a célcsoport kiválasztása és a projekt promóciója, valamint a képzés tartalmának meghatározása. A képzés 5 szakmacsoportban turizmus-idegenforgalom, élelmiszeripar, építôipar, fa-bútoripar, szállítmányozás-fuvarozás zajlott, a szakmai ismereteken kívül tartalmazott üzleti terv- és pályázatkészítési modult, elôadást A projekt gesztora, a Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálta a képzés megvalósítását. Az osztrák partner, a Burgenlandi Gazdasági Kamara az osztrák EU csatlakozáskor használt célcsoport-képzési ismereteit, adatbázis-kezelési rendszerét, felkészítési tanulmányokat, publikációkat, valamint az általa használt módszertant bocsátotta rendelkezésre. További közremûködô partnerként a projektben a Szakmai Szövetségek, a Gazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, ITDH, Európai Információs Központ, Európai Információs Pont a tananyag kiválasztásában és az egyes képzési blokkok lezárása után az értékelésben vettek részt. A képzést és a hozzá kapcsolódó kiadvány, CD megjelentetését a Perfekt Rt. Zala Megyei Igazgatósága bonyolította le. A projekt közvetlen eredményeként megvalósult 100 fô felkészítése az EU csatlakozás követelményeinek megfelelôen, az osztrák kis- és középvállalkozások csatlakozási tapasztalatainak átvételével. Késôbb is használható oktatási eszközök kerültek beszerzésre, valamint a további tanfolyamokon is hasznosítható tananyagot alakított ki a képzést lebonyolító vállalkozó. A kamara folyamatosan köt megállapodásokat azokkal a közép- és felsôfokú oktatási intézményekkel, ill. iskolarendszeren kívüli képzôintézményekkel, amelyek hasonló típusú képzést folytatnak. A vállalkozókat folyamatosan informáljuk ezekrôl a lehetôségekrôl ill. saját szakmai képzéseinken (amelyek nem csak a jelen projekt szakmacsoportjait érintik) orientáljuk ôket. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara telefonszám: Gesztor címe: Zalaegerszeg, Petôfi u. 24. telefax: cím: szemzo.eva@zmkik.hu Kontaktszemély neve: Szemzô Gáborné A határon túli partnerszervezet neve: Wirtschaftskammer Burgenland cím: ildiko.schadelbauer@wkbgld.at Kontaktszemély: Ildikó Schadelbauer Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Gyerkó Veronika

20 22 OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MÉLYÍTÉSE A projekt átfogó célkitûzése a Nyugat-Dunántúli Régió határokon átnyúló gazdasági és közéleti kapcsolatainak bôvítése és mélyítése. A projekt konkrét célja volt, hogy a Nyugat-Dunántúli Régió gazdasági életének meghatározó szereplôi számára biztosítsa a lehetôséget a külföldi (osztrák) üzleti és gazdaságfejlesztési tapasztalatok átvételére. A tapasztalatcserét tanulmányutak, workshopok, konferenciák, közös projektek megvalósításán keresztül kívántuk elôsegíteni, melyekkel lehetôséget teremtettünk a vállalkozások számára, hogy konkrét üzleti kapcsolatokat hozzanak létre. A tanulmányutak, workshopok burgenlandi és bécsi helyszíneken zajlottak vállalkozók, illetve gazdaságfejlesztési szervezetek (Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, kamarák osztrák és magyar oldalról, MVA, stb.) részvételével. A célkitûzés elsôsorban a tapasztalatcsere és a közös projektek kidolgozása volt, osztrák szakemberek vezetésével. Négy Nemzetközi konferencia megrendezésére is sor került, konferenciák különbözô gazdasági témakörökben több száz fô résztvevôvel. A projekt promócióját elôsegítették a tájékoztató kiadványok, illetve a több mint száz fôre bôvült osztrákmagyar vállalkozói és partneri adatbázis ( A projekt tevékenységi elemeit az Euroregionális Koordinációs Iroda koordinálta a releváns regionális és megyei, hazai és külföldi gazdaságfejlesztési szervezetek (Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, MVA, Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt., Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Eco Plus (Bécs) gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezet, Burgenlandi Gyáriparos Szövetség mint partnerek segítségével. Ezen kívül még a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, valamint osztrák kamarák is részt vettek a megvalósításban, utóbbiak fôként Burgenland gazdaságfejlesztési intézményrendszerét, szervezeteit, azok mûködését ismertették meg a rendezvények résztvevôivel. A projekt során a már kialakított gazdasági jellegû többnyelvû adatbázis bôvítésre került. További 100 magyar és 100 osztrák vállalkozás került fel a honlapra. A workshopokon és tanulmányutakon minden fôbb a Régióban jelenlévô iparágból legalább vállalkozás vezetôje, tulajdonosa vett részt, illetve a Régió gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezeteinek vezetôi, szakemberei. A tanulmányutak egyik fô témája a vállalkozások szempontjából az Európai Unióban elérhetô gazdaságfejlesztési lehetôségek, szervezetek bemutatása volt, másrészt pedig az osztrák partnerek segítségével célirányos üzleti találkozók rendszeres lebonyolítása. A projekt idôtartama után az Euroregionális Koordinációs Iroda vállalja, hogy továbbra is biztosítja a megfelelô intézményi feltételeket a tevékenységek folytatásához úgy, hogy koordinátora lesz a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatoknak. Az osztrák projektpartneren, az ECO Plus-on kívül aki kész folytatni ezt a kezdeményezést a projekt idôtartama után is számos gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezet képes hatékonyan részt venni a tevékenységek folytatásában. A projekt egyértelmûen olyan eredményeket generál majd, amelyek kezdetben csak informálisan, rövidtávon jelentkezô elônyöket jelentenek, de a külföldi tapasztalatok adaptálásával középtávon változásokat hozhat a menedzsment módszerekben, mind a vállalkozásokban, mind pedig a szervezetekben. Projekt teljes költségvetése: euró Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Gesztor neve: Euroregionális Koordinációs Iroda Kht. telefonszám: Gesztor címe: 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 6. telefax: cím: eki@savaria.hu Kontakt személy neve: Ajkay Adrián A határon túli partnerszervezet neve: ECO PLUS Niederösterreichs Regionale Entwicklungsagentur cím: m.roither@ecoplus.at Kontakt személy neve: Michaela Roither Programfelelôs (VÁTI TFI) neve: Kiss Marietta