Általános információ Bejegyzési helyszínek

Átírás

1 LAVECO ltd. since The Company Maker Általános információ Bejegyzési helyszínek Adminisztrációs szolgáltatások Belize: cégalapítás 1250 USD-től (22.o.) Ciprus: cégalapítás 1990 EUR-ért (24.o.) Hongkong: cégalapítás 2520 USD-től (27.o.) Seychelle: cégalapítás 1290 USD-től (31.o.) /10/25 United Kingdom LAVECO Ltd. 3rd Floor, Blackwell House, Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Romania mario ianculescu law office 59 Buzesti Str., A5 Block Bulgaria LAVECO eood Adriana Budevska No.2., Floor SEYCHELLEs LAVECO Ltd. Suite 2, Oliver Maradan Bld. Guildhall Yard, London 1092 Budapest, Ap. 202, United Nations 8 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat, 5., Apartment 42., Triaditsa Oliver Maradan Street,Victoria EC2V 5AE United Kingdom Hungary Drosia 6042, Larnaca, Cyprus 1st District, Bucharest, Romania Municipality., Sofia, Bulgaria Mahé, Seychelle-szigetek Tel.: Tel.: Tel.: Tel.: Tel.: Tel.: Fax: Fax: Fax: Mob: Mob: Fax: london@laveco.com hungary@laveco.com cyprus@laveco.com Fax: Fax: seychelles@laveco.com romania@laveco.com bulgaria@laveco.com

2 Figyelem! Jelen tájékoztató szerzői jogi védelem alatt áll. A tájékoztató egészének vagy részeinek bármilyen eljárással történő lemásolásához, sokszorosításához vagy a tájékoztatóban foglaltak más kiadványokban történő felhasználásához a szerzők írásbeli engedélye szükséges. Az anyagban előforduló gépelési, szedési valamint nyomdai hibákért a szerzők felelősséget nem vállalnak. LAVECO Marketing Ltd., Belize

3 GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK Tartalomjegyzék A SZERZŐK ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT KÉRDÉSEK Mik azok az adóparadicsomok? oldal Mi a célja az offshore cég megalapításának? oldal Milyen előnyei vannak egy offshore cégnek? oldal Hol alapítsunk offshore céget? oldal Mi biztosítja a kedvező adózási státuszt a cég számára? oldal Miért előnyös adókedvezmények nyújtása a bejegyző ország számára? oldal Milyen adózási elv érvényesül a bejegyzés helyszínén? oldal Kell-e könyvelést vezetni az offshore cégnek? oldal Milyen követelményeket támaszt a bejegyzés országa az offshore cég igazgatóival, részvényeseivel szemben? oldal Milyen adatok kerülnek bejegyzésre a cégjegyzékbe? oldal Milyen mértékűnek kell lennie a cég alaptőkéjének? Milyen módon kerül befizetésre? oldal Milyen további korlátozások létezhetnek még a cégek működésével kapcsolatban? oldal Kiket nevezünk névleges tulajdonosoknak, névleges igazgatóknak? oldal Milyen éves fenntartási költségekkel jár az offshore cég működése? Miért fontos ezek befizetése? oldal Honnan célszerű irányítani az offshore céget? oldal Hol érdemes az offshore cégnek bankszámlát nyitni? oldal Milyen tételekből tevődik össze a megbízási díj? oldal El kell-e utazni a cégalapításhoz? oldal Melyek a legfontosabb alapító dokumentumok? oldal A KONZULTÁCIÓK SORÁN FELTETT KÉRDÉSEK Mi az a Certificate of Good Standing? oldal Mi az az átfolyó adózás? oldal Lehet-e az USA-ban offshore céget alapítani? oldal Melyik a legjobb offshore helyszín? oldal Miért fizessem a bejegyzett irodát és az ügynököt, ha úgysem használom? oldal Miért előnyös a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény? oldal Mi az a Certificate of Tax Residence? oldal Az offshore cég csak pénzmosásra használható? oldal Mi a lényege a trustnak? oldal Lehet-e offshore magánalapítványt szervezni? oldal Lehet-e az offshore cégben igazgatót változtatni? oldal Vehet-e az offshore cég ingatlant? oldal Vehet-e az offshore cég autót? oldal Nyújthat-e az offshore cég kölcsönt? oldal Alapíthat-e az offshore cég más cégeket? oldal Ki ír alá az offshore cég nevében? oldal 3

4 Van-e aláírási joga a cég tulajdonosának? oldal Miért nem lehet bizonyos szavakat használni a cégnévben? oldal Hol lehet teljesen anonin cégeket alapítani? oldal Alá kell-e írni az offshore cég alapító okiratát a tulajdonosnak? oldal Befektethet-e az offshore cég a tőzsdén? oldal Lehet-e offshore cég szabadalom tulajdonosa? oldal Meddig lehet még offshore cégeket bejegyezni a világban? oldal Mi az a vintage cég? oldal Mikor érdemes vintage céget venni? oldal Miért drágább a vintage cég? oldal BEJEGYZÉSI HELYSZÍNEK ANGUILLA oldal BAHAMA - SZIGETEK oldal Speciális ajánlat! BELIZE oldal BRIT VIRGIN - SZIGETEK oldal Speciális ajánlat! CIPRUS oldal DOMINIKAI KÖZÖSSÉG oldal Egyesült Arab Emírségek, RAs al Khaimah oldal Speciális ajánlat! Hongkong oldal MARSHALL - SZIGETEK oldal MAURITIUS oldal PANAMA oldal Speciális ajánlat! Seychelle - szigetek oldal Egyesült KIRÁLYSÁG - LIMITED COMPANY oldal TOVÁBBI HELYSZÍNEK oldal ADMINISZTRÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK oldal Milyen szolgáltatásokat takar a titkári szolgáltatások kifejezés? oldal Milyen esetekben lehet előnyös/szükséges a tikári szolgáltatások kifejezés? oldal Hogyan működnek a titkári szolgáltatások? oldal Milyen díjak merülnek fel a titkári szolgáltatások igénybevételénél? oldal Szolgáltatási díjak oldal 4

5 GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A SZERZŐK ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT KÉRDÉSEK Mik azok az adóparadicsomok? Adóparadicsomnak nevezi a magyar köznyelv azokat az államokat vagy területeket, amelyek az ott bejegyzett offshore státuszú cégek számára rendkívül széleskörű adókedvezményeket biztosítanak. (Az eredeti angol kifejezés - tax haven - adómenedéket jelent). Tehát csak akkor működhet egy offshore cég kedvező adózási feltételek között, ha egy adóparadicsomi területen van bejegyezve. (A fentiekben ismertetett elvnek megfelelően természetesen csak a bejegyzés területén kívül.) A klasszikus adóparadicsomi területeken a cégek működését jól szabályozott törvénykezési mechanizmus biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az adott országban törvénykönyv teszi lehetővé a kedvező adózási státuszt az offshore cégek számára. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert nem arról van szó, hogy a cég illegálisan nem fizet adót, hanem ellenkezőleg, törvények által biztosított módon mentik fel az adózás (vagy annak egy része) alól. Mi a célja az offshore cég megalapításának? Ez a cégalapítás témakörének egyik legfontosabb kérdése. Számtalan cél lehetséges, ahogy a piacgazdaságban szövődő üzleti kapcsolatok is végtelen sok kombinációt rejtenek magukban. Tehát a fenti kérdésre nagyrészt a megrendelőnek kell megtalálnia a választ, mert saját üzleti tevékenységét mindenki maga ismeri a legjobban. Mi itt csak az offshore cégek leggyakoribb felhasználási lehetőségeit foglaljuk össze. Ezek a következők: külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása, befektetés offshore cég segítségével, hajó és repülőgép regisztráció, ingatlanvásárlás, holdingtársaságok alapítása, biztosító társaságok létrehozása, bankalapítás, presztízs-szempontok érvényesítése, magánvagyonok biztonságba helyezése. Természetesen számtalan más előnyt is kínálnak ezek a cégek, amelyeket jelen tájékoztató keretein belül nem részletezhetünk. Az adóparadicsomban bejegyzett offshore cég csak egy széleskörűen felhasználható gazdasági forma, melyet konkrét tartalommal a tulajdonosok, valamint a menedzserek töltenek meg, és a céggel kapcsolatos előnyök és hátrányok mérlegelése is az ő feladatuk. Milyen előnyei vannak egy offshore cégnek? Az adóparadicsomban bejegyzett offshore cégekkel kapcsolatos előnyöket két, egymástól jól elkülöníthető csoportba soroljuk. 1. Közvetlen adózási előnyök Ezek az előnyök különösebb magyarázatra nem szorulnak. A megtermelt jövedelemtömeg az offshore cég hazájában adózik. Kihasználva azt, hogy ezek az országok az ilyen vállalkozásoknak széleskörű adókedvezményeket biztosítanak, jelentős adó-megtakarítást érhetünk el. 5

6 2. A kedvező adózási státusztól független, járulékos előnyök. Az előnyök e másik csoportját azok az adózástól független előnyök alkotják, amelyek egyes vállalkozások számára bizonyos helyzetekben egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Ilyenek lehetnek a teljesség igénye nélkül a következők: Devizagazdálkodási előny: Az offshore cég pénzügyi műveleteit (általában) bármely valutában, devizában végezheti, illetve pénzügyi tartalékait is külön engedélyek nélkül tarthatja bármely devizában. A kötött, illetve félkötött devizagazdálkodás keretei között az árfolyamveszteség hatásait ezáltal jelentős mértékben lehet csökkenteni. A könyvvezetési kötelezettség hiánya: Számos adóparadicsomban nem kell könyveket vezetniük az offshore cégeknek. Ezzel ismét jelentős összeg takarítható meg, hiszen, ha egy hasonló méretű hazai (nem offshore) vállalkozás adatait tekintjük, akkor az éves könyvelési díj általában (átszámítva) több ezer dollárt tesz ki. Presztízs-szempontok érvényesítése: Előfordulhat, hogy bizonyos üzleti szituációkban egy külföldi cég előnyösebb feltételekkel léphet fel. Egy "külföldi befektető" részesedése a hazai vállalkozásban néha lényegesen nagyobb bizalmat kelt a lehetséges üzleti partnerekben is, vagy bizonyos esetekben vámmentességet is biztosíthat, stb. Hol alapítsunk offshore céget? A világon jelenleg több mint 40 olyan helyszín létezik, amely adóparadicsomi területként komoly kedvezményeket kínál az offshore cégek számára. A klasszikus adóparadicsomok általában valamely szigetcsoporton (pl.: Brit Virgin-szigetek), szigetköztársaságban (pl.: Naurui Köztársaság), vagy valamely kis országban (pl.: Panama) helyezkednek el. Ezen országok, illetve területek önálló törvénykezése arra ösztönzi a külföldi befektetőket, hogy céget alapítsanak az adott területen. A legtöbb komoly offshore zónában önálló törvénykönyv garantálja a cégek működését, a külföldiek befektetéseinek biztonságát, és a titokvédelmet. (Például, ilyen törvénykönyvet alkotott 1984-ben a Brit Virgin-szigetek törvénykezése International Business Companies Ordinance néven.) Annak, aki először találkozik ezekkel a dolgokkal rendkívül bonyolultnak tűnik különbséget tenni a sok ismeretlen kis ország kínálta előnyök, illetve hátrányok között. Van azonban néhány olyan tényező, amely segíthet az eligazodásban. Mi biztosítja a kedvező adózási státuszt a cég számára? Jogosan vetődik fel az első kérdés: Mitől is kedvező adózású az offshore cég? Illetve ezzel összefüggésben: Miért éri meg ezeknek az államoknak ilyen mértékű előnyöket kínálni a külföldi befektetők számára. (Erre a kérdésre a következő pontban fogunk válaszolni.) Minden komoly adóparadicsomi területen törvényi alapja van az adókedvezményeknek. Például a már az előzőekben említett Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégek számára ezt a kedvezményt az 1984-ben elfogadott törvénykönyv biztosítja. Ennek megfelelően az offshore cégek nem fizetnek a Brit Virgin-szigeteknek semmilyen adót, kivéve azt az általában 300 dolláros állami illetéket, amely forgalomtól független. A Seychelle-szigetek és Belize esetében ez az éves illeték 100 amerikai dollár, Panamán 150 dollár. Látható, hogy ezek az adókedvezmények igen jelentősek a Kelet-Európában megszokott 40-50%-os nyereségadó mértékekhez képest. Miért előnyös adókedvezmények nyújtása a bejegyző ország számára? Általában ezek a helyszínek valamely területileg kis országban helyezkednek el. A lakosság lélekszáma rendszerint csekély. Gazdaságukban a legfontosabb helyet a turizmus és a különféle szolgáltatások foglalják el, így az offshore üzlet jelentős bevételeket biztosít számukra. Egyrészt konkrét munkahelyek keletkeznek: különféle jogi irodák, állami bejegyző apparátus, képviselők, az itt bejegyzett bankok, stb. Másrészt: az állami illetékek (bejegyzési-, újraregisztrálási díj) és adók révén az ország lakossága bevételhez jut. Gondoljuk végig: a Brit Virgin-szigeteken ember él és jelenleg mintegy offshore cég van bejegyezve. Amennyiben az összes itt bejegyzett cég megfizeti a 350 dolláros éves illetéket, az offshore cégek illetékéből minden helyi lakosra évi dollár esik. 6

7 Milyen adózási elv érvényesül a bejegyzés helyszínén? Mint már fentebb említettük, az adóparadicsomi offshore cégek bejegyzésének az egyik legfőbb célja a magas adóterhek csökkentése, illetve közvetlen vagy közvetett adózási előnyök kihasználása. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy teljesen adómentes és költségmentes cég a világon sehol sem létezik legálisan, annak ellenére, hogy számos országban az offshore cégeket gyakran nevezik adómentes cégeknek is. Alapvetően az alábbi adóztatási elvek érvényesülhetnek az offshore cégek bejegyzési helyszínein: Azokban az országokban, ahol a cég csak külföldről szerezhet jövedelmet, ez a jövedelem teljesen mentesül az adófizetés alól. Ebben az esetben egy fix éves díjat kell fizetni, amely független a cég forgalmától és nyereségétől. Ilyen helyszínek a fentiekben már említett Brit Virgin-szigetek, Bahamák, Belize, stb. Nem a forgalom képezi az adó alapját, hanem a cég alaptőkéje. Például a liechtensteini alapítványok a jegyzett tőkéjüknek 0,1 %-át, de minimum 1000 svájci frankot kötelesek évente fizetni az államnak. Csak a külföldről származó jövedelmek után érvényesül az adómentesség. Ilyen ország például Panama, illetve Hongkong, ahol a cégek belföldön is tevékenykedhetnek a belföldi jövedelmek után lineáris kulcs szerint adózva, míg a külföldi jövedelmeiket nem terheli adó. Ebben az esetben (Hongkong) az éves beszámolóban a cégnek külön ki kell mutatni a belföldről származó jövedelmet. Lineáris kulcs szerinti adózás. Az egyik legismertebb ilyen helyszín Ciprus, ahol a cégek 10% adót fizetnek a tiszta nyereségük után. (Ezeken a helyszíneken kivétel nélkül kötelező a könyvek vezetése és éves beszámoló elkészítése.) Kell-e könyvelést vezetni az offshore cégnek? Az előzőekkel szorosan összefüggő kérdéskör a cég könyvvezetése. Azok, akik már tulajdonosai vagy menedzserei valamely hazai cégnek, pontosan tudják, hogy a különféle állami könyvviteli előírások mennyi fejfájást tudnak okozni. A legtöbb országban a könyvvezetés célja kettős. Egyrészt tájékoztatnia kell a társaság tulajdonosait, hitelezőit és üzleti partnereit a vállalkozás vagyoni helyzetéről, másrészt a hatóságok előtt (Adóhivatal, Vámhatóság, stb.) meg kell felelni bizonyos, sokszor igen szigorú követelményeknek. Az offshore cégek ebből a szempontból két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók: Törvényileg biztosított, hogy a cégnek nem kell hivatalos könyvelést vezetni. Azokban az országokban létezik ez a lehetőség, ahol az éves adó vagy illeték fix összeg (Bahamák, Belize, Brit Virgin-szigetek, stb.). A bejegyzés országát ugyanis nem érdekli a cég éves forgalma, nyeresége, mivel a cég adója (állami illetéke) attól független, fix összeg. A dolog rendkívül érdekes és egyben költségkímélő lehetőségeket rejt sok vállalkozó számára. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben a társaság tulajdonosai úgy határoznak, ne vezethetnének belső könyvelést saját maguk informálására. Ez azonban a társaság belügye, a könyvelésbe külső hatóságoknak beleszólása nincs. A könyvek vezetése kötelező. Ilyen helyszín Anglia (LLP), Ciprus, stb. Természetesen ebben az esetben olyan jellegű elszámolásokról van szó, amelyek megfelelnek az adott ország jogszabályi előírásainak, tehát többnyire csak helyi könyvelő készítheti el. Ciprus esetében nem csupán könyvvezetési és éves beszámoló benyújtási kötelezettséget ír elő a törvény, hanem az éves mérleget egy helyi könyvvizsgálóval auditáltatni is kell. A könyvelés ebben az esetben némi bonyodalmat okozhat, hiszen a helyi könyvelőnek el kell küldeni a cég számláit, bankértesítőit és egyéb bizonylatait, hogy aztán szakszerűen elkészüljön a könyvelés és összeállításra kerüljön a mérleg. A fizikai távolság és az esetleges nyelvi nehézségek miatt ez rendszerint nemcsak kényelmetlenséget, hanem tetemes költséget is jelenthet, hiszen minimális forgalom és ügyvitel mellett is több száz dollárba kerül a könyvelés elkészíttetése. 7

8 Milyen követelményeket támaszt a bejegyzés országa az offshore cég igazgatóival, részvényeseivel szemben? Van az offshore zónáknak egy olyan része, ahol az igazgatókra és részvényesekre vonatkozóan semmiféle korlátozás nincs. Ilyenek pl.: Bahamák, Brit Virgin-szigetek, Belize. A cégek itt létrejöhetnek egyetlen igazgató és egyetlen részvényes részvételével, aki lehet akár egy és ugyanazon személy és bármilyen nemzetiségű. Más offshore helyszínek bizonyos megszorításokat alkalmaznak a vállalkozások igazgatóival, részvényeseivel szemben. A korlátozásokat itt két fő csoportra oszthatjuk: Mennyiségi korlátozások. Ez azt jelenti, hogy meghatározzák az igazgatók vagy részvényesek minimális számát. Például Panama esetében a cégnek minimum három igazgatóval kell rendelkeznie. Nemzetiségi korlátozások. Ez kifejezetten az igazgatókra vonatkozó rendelkezés, amely többnyire az adott ország állampolgárainak hivatott munkát biztosítani. Például a Liechtensteinben bejegyzett cégek esetén az igazgatók közül legalább egynek liechtensteini állampolgárnak kell lennie. Milyen adatok kerülnek bejegyzésre a cégjegyzékbe? Rendkívül fontos kérdésről van szó, hiszen számos üzleti tranzakció során a cégek tulajdonosai, igazgatói nem kívánják felfedni kilétüket. A kontinentális jogrendszerű országokban erre kevés mód nyílik, mert például Magyarországon, Ausztriában, Németországban a cégek adatai nyilvánosak, ezért bárki, vélt vagy valós érdekére hivatkozva, betekinthet az adatokba a cégbíróságon. Az offshore cégeket ebből a szempontból három csoportra oszthatjuk: Teljes anonimitás. A nyilvános cégregiszterben sem az igazgatók, sem a tulajdonosok adatai nem hozzáférhetőek, mivel azokat be sem kell jelenteni az ottani hatóságoknak. Ilyen helyszínek: Marshall szigetek, Belize, Seychelle-szigetek stb. A teljes anonimitás szerepe a gazdasági életben igen jelentős, ami lemérhető az ezeken a helyszíneken bejegyzett cégek számából is (például 2008-ben a Marshall szigeteken mintegy céget jegyeztek be szeptemberig). Részleges nyilvánosság. Például Panama esetében a cég tulajdonosait nem jegyzik be a cégjegyzékbe, ezzel szemben az igazgatók valamennyi adata nyilvános. Széleskörű publicitás. A cégjegyzékben a céggel kapcsolatos számos adat hozzáférhető. Például Ciprus esetében a cégjegyzékben fellelhetők a tulajdonosok és igazgatók adatai (név, nemzetiség, útlevélszám, születési dátum, lakhely, stb.). Milyen mértékűnek kell lennie a cég alaptőkéjének? Milyen módon kerül befizetésre? E követelmény vizsgálatánál megfigyelhető a két jogrendszertípus (a kontinentális és az angolszász) hatása az egyes helyszínek jellemzésénél. Azokban az országokban, ahol az angolszász gyökereken alapul a törvénykezés, a követelményrendszer sokkal rugalmasabb. Különösen így van ez a Karib-tenger térségében elhelyezkedő offshore zónák esetében. Például a Bahamákon a társaság standard alaptőkéje 5000 amerikai dollár. Ez az ottani törvények szempontjából úgynevezett nominális alaptőke, amelyet nem kell a társaság rendelkezésére bocsátani, nem kötelező egy speciális bankszámlára befizetni. Ugyanez a helyzet a Brit Virgin-szigetek esetében, ahol a standard alaptőke amerikai dollár, de szintén nem kötelező ennek befizetése. Így ezek a cégek formálisan néhány ezer dollár tőkével megalakíthatóak anélkül, hogy egyetlen centtel is rendelkeznének az induláskor. A második csoport országaiban (a kontinentális jog hatására) az alaptőke mértéke és annak befizetési módja is jól körülhatárolt. Megfigyelhető ez például Svájc, Liechtenstein, Magyarország példáján, ahol az alaptőkét nemcsak be kell jegyezni a tulajdonosok által, hanem a készpénzt a társaság speciális bankszámlájára be is kell fizetni, illetve az apportot a társaság rendelkezésére kell bocsátani. 8

9 Milyen további korlátozások létezhetnek még a cégek működésével kapcsolatban? Devizakorlátozások. Különösen olyan helyeken léphet fel, ahol az adott terület hivatalos pénze nem konvertibilis. A legkedveltebb és legrégebb óta működő offshore zónákban azonban az offshore cégek mentesek mindenféle devizakorlátozástól, ügyleteiket bármilyen pénznemben végezhetik. Éves igazgatói ülés megtartásával kapcsolatos korlátozás. Néhány helyszín kötelezően előírja, hogy a cég igazgatói kötelesek legalább egy alkalommal gyűlést tartani, s ezt az adott helyszínen kell megtenniük. Ilyen helyszín például a Kajmán szigetek, Bermudák, ahol a kötelező éves igazgatói üléssel a turizmust kívánják ösztönözni. A legtöbb helyszínen azonban semmiféle korlátozás nem létezik, az igazgatók bármely országban megtarthatják üléseiket. Bankszámlanyitási korlátozás. Bizonyos országok esetében törvényi előírás, hogy a cég bankszámláit részben, vagy egészben az adott ország bankjaiban kell megnyitni. Az offshore zónák túlnyomó többségének törvénykezése azonban lehetővé teszi, hogy ezen cégek a világ bármely országában bankszámlát nyissanak. (A bankszámlanyitás kérdésköre az offshore cég alapításának egyik legfontosabb tényezője. Kiket nevezünk névleges tulajdonosoknak, névleges igazgatóknak? Névleges (nominális) igazgatók és tulajdonosok alkalmazására akkor kerül sor, ha a vállalkozás tényleges tulajdonosai, igazgatói nem kívánnak szerepelni a cég jogi dokumentumaiban. Ebben az esetben egy vagy több helyi személy - díjazás ellenében - vállalja, hogy ők szerepelnek a dokumentumokban. Amennyiben a tényleges tulajdonos igényli, a nominális igazgatók nemcsak az alapításnál működnek közre, hanem a későbbiekben is aláírják a cég szerződéseit, rendelkeznek a cég bankszámlájára beérkezett pénz felett, stb. Alkalmazásuknál az elterjedt megoldás az, hogy a névleges igazgatók csak a cégdokumentumokban szerepelnek. Ekkor a nominális igazgatók teljes körű meghatalmazást (General Power of Attorney) adnak egy harmadik személynek, melyben átruháznak rá minden jogot (pl.: bankszámla nyitása, szerződések aláírása, stb.). A megnevezett harmadik személy természetesen lehet maga a haszonélvező is. Abban az esetben, ha a haszonélvezők egyáltalán nem kívánják felfedni a kilétüket, akkor a névleges igazgatók írják alá a cég szerződéseit, bocsátják ki a számlákat, kezdeményezik a banki átutalásokat, stb., természetesen minden műveletet plusz díjazás ellenében. A nominális igazgatók, tulajdonosok alkalmazása mindkét esetben tökéletes bizalmat feltételez megbízott és megbízó között, hiszen formálisan a cégben a névleges igazgatók jelentős gazdasági hatalommal rendelkeznek, s ezzel akár vissza is élhetnének. Erre azonban aligha kerül sor, mivel a névleges igazgatók általában annak a helyi jogi irodának az alkalmazottai, amely a cég képviseletét is ellátja. Ezek az irodák pedig gondosan ügyelnek arra, hogy megbízható munkatársakkal dolgozzanak. Számukra a megélhetést a "cégipar" jelenti, így bármilyen velük kapcsolatos botrány az adott jogi irodába vetett bizalom elvesztését, és ezzel összefüggésben a megrendelések számának rohamos csökkenését vonná maga után. A legfontosabb szabály tehát az, hogy a névleges igazgatók csak a haszonélvezők rendelkezései alapján irányítják, irányíthatják a céget. A névleges igazgatók és tulajdonosok egyidőben több száz vállalkozásnak is dolgoznak. Tekintélyes jövedelmük a cégek által rendszeresen fizetett éves megbízási díjakból, valamint a ténylegesen elvégzett munkák (szerződések aláírása, stb.) esetenként szerény, de összességében komoly díjtételeiből tevődik össze. 9

10 Milyen éves fenntartási költségekkel jár az offshore cég működtetése? Miért fontos ezek befizetése? Itt kell eloszlatnunk egy széleskörűen elterjedt tévhitet, miszerint az offshore cégek működtetése adómentes és egyben költségmentes is. Bár az adómentesség általában biztosított, a költségmentesség sohasem. A cég, mint szervezet fenntartása - még ha formális fenntartásról van is szó - költségekkel jár, amelyeket már a bejegyzés előtt érdemes számba venni. Most a jellemzően előforduló költségeket tekintjük át. Éves állami illeték, adó. Az adóztatás módjától függően vagy fix éves összeg, vagy lineáris kulcs illetve sávosan lineáris kulcs szerinti összeg. Bejegyzett iroda és bejegyzett képviselő díja. Az offshore zónákban (szinte kivétel nélkül) törvényi követelmény az, hogy a cégnek létezzen egy, az adott országban bejegyzett címe és számos esetben úgynevezett helyi képviselője (ügynök, titkár, stb.). Általában e kettő szervesen nem válik el egymástól, mert a kötelező helyi cím egyben a képviselőnek is a címe, amely általában helyi ügyvédi iroda. Ez az ügyvédi iroda éves meghatározott díj fizetése fejében biztosítja az általa bejegyzett cégeknek a címet, illetve vállalja a képviseletet. Valójában ez a képviselet a legtöbb helyszínen formális, ugyanis rendszerint arra korlátozódik, hogy évi egy alkalommal a képviselő továbbítja az államkasszának a bejegyzett cég által neki átutalt éves adó összegét. (A bejegyzés országa ezzel az egyetlen törvényi előírással több száz, vagy több ezer munkahelyet képes teremteni, s hosszú éveken át megélhetést biztosít az állampolgárai egy részének.) A fenntartási díjak egy évre vonatkoznak. Ha az offshore cég nem fizeti be ezt az összeget, akkor a helyi képviselő lemond a képviseleti jogáról és ezt be is jelenti a bejegyző hivatalnak. Ezáltal a cég megszegi a kötelező helyi képviselőről szóló előírást, ezért számos helyszínen lehetőség van arra, hogy a céget a bejegyző hivatal a cégjegyzékből törölje. Ezzel egy jogilag nem létező cég jön létre, amelynek a törlést követően minden ügylete semmis. Névleges (nominális) igazgatók és tulajdonosok díjazása. Alkalmazásukra akkor kerül sor, ha a vállalkozás tényleges tulajdonosai, igazgatói nem kívánnak formálisan szerepelni a cég jogi dokumentumaiban. Munkájukat meghatározott éves díj fejében végzik. Postatovábbítás költsége. Amennyiben a vállalkozás a bejegyzés szerinti címére kéri partnereitől a postát, annak a tényleges működési helyre történő továbbításáért természetesen minden esetben fizetni kell. Ez az összeg lehet egy évente meghatározott, vagy pedig alkalmankénti díj. Iroda-biztosítás, telefon, telefax-biztosítás, adminisztráció költsége. A bejegyzett cím biztosítása nem jelenti azt, hogy az offshore cég használni is jogosult a cég jogi dokumentumaiban szereplő címen levő irodát. Amennyiben az ügyfélnek ilyen igénye merül fel, ezt előre kell jeleznie, s külön meg kell rendelnie a telefon és telefax szám biztosítását, az üzenetek vételét és továbbítását. Ugyancsak fizetni kell a névleges igazgatók által aláírt szerződésekért, összeállított és kiküldött számlákért, stb. Különböző dokumentumok (újra)elkészítési díjai. Például ha egy későbbi időpontban új bejegyzési igazolásra van szüksége a cégnek, vagy pl. a cég megsemmisült (elégett, elveszett) bejegyzési dokumentumait újra ki kell állíttatni. A fenti költségfajták közül az első két tétel minden cégnél kötelezően megvan, a továbbiak pedig opcionálisak (igény szerint választhatók). Jelen tájékoztatónkban csak a leggyakrabban előforduló költségelemeket vázoltuk fel, ezen kívül azonban számos más kiegészítő költség felmerülhet a tulajdonosok, igazgatók igényeitől függően. Honnan célszerű irányítani az offshore céget? Számos, az offshore cégekkel foglalkozó kiadvány tárgyalja a vezetés helyének problémáját. Használatos ezzel kapcsolatosan az ún. irányítási centrum kifejezés is. Miért és milyen formában merül fel egyáltalán ez a probléma? 10

11 A legtöbb offshore cégnek rendelkeznie kell valamilyen vezető testülettel, amelyet általában az igazgatótanács testesít meg. Az igazgatóknak valamely országban, területen, illetőséggel kell rendelkezniük, tehát az adott ország, terület rezidensei. Pontosan emiatt figyelembe kell venni, hogy hogyan viszonyulnak az adott territórium törvényei ehhez a tényhez. Például a német adótörvények értelmében, ha egy bahamai cégnek német illetőségű igazgatója van, aki Németországban él, a bahamai cég Németországban is adóztatható. Milyen logikai elemre alapozva írja ezt elő a német adótörvény? Azáltal, hogy a német igazgató Németországban él, az adótörvény feltételezi, hogy a bahamai cégnek Németországban van az irányítási helye, ezáltal a cégnek van ott telephelye, a telephellyel kapcsolatos jövedelem pedig adóztatható. Fontos, hogy megértsük az adótörvények ok-okozati összefüggéseit. Alapul véve például az államok között a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezményeket - amelyek vázát ma már az OECD által alkotott modell képezi - a telephely meghatározása rögtön e kérdéssel kezdődik: "telephely különösen a vezetés helye...". A magyar adótörvényekben a vezetés helyének definiálása igen ellentmondásos. Nem határozható meg egyértelműen, hogy amennyiben például egy ciprusi cégnek magyar illetőségű igazgatója van, hogyan kell helyesen eljárni a magyar igazgatót illetően adójogi szempontból. Miért célszerű az irányítási centrumok szolgáltatásainak igénybe vétele? Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy olyan terület szolgálhatja e célt, amelynek állampolgárait nem sújthatják adófizetési kötelezettséggel azért, mert egy külföldi céget az adott területről irányítanak. Például ha egy amerikai társaságot egy Sark szigetén élő igazgató irányít, emiatt a sarki igazgatónak nem kell Sarkon adóznia. /A sarki törvények szerint a helyi illetőségű személyeknek nem kell például szja-t fizetni/. Összefoglalva az előzőekben leírtakat általában megállapítható, hogy lényegesen kedvezőbb adójogi helyzetet eredményez, ha a céget formálisan valamely adómentes/adókedvezményes terület /Sark, Ciprus, stb./ rezidense igazgat. Hol érdemes az offshore cégnek bankszámlát nyitni? Az offshore cégek pénzügyi forgalmának jelentős része bankszámlákon történik. A cég pénzügyi eszközeihez való szabad hozzáférés - akár átutalásról, akár készpénzfelvételről van szó - elengedhetetlen a működés szempontjából. Ahhoz, hogy mindezt kényelmesen végre lehessen hajtani, érdemes figyelembe venni az alábbi szempontokat, amelyeket több éves gyakorlati tapasztalatok alapján dolgoztunk ki. Talán a leglényegesebb szempont: A kiválasztott pénzintézetnek régóta működő, jó nevű, a pénzvilágban is megbízhatóként elkönyvelt banknak kell lennie. Nem célszerű bankszámlát nyitni egy ismeretlen kis ország még ismeretlenebb kis bankjában. Előfordulhat például, hogy az általunk ilyen banknál megnyitott akkreditívet a partner bankja nem fogadja el. A kiválasztott banknak gazdaságilag és politikailag stabil országban kell lennie, ahol az állam a külföldiek befektetéseit törvényi úton garantálja. Nagyon fontos azonban, hogy e törvények ne csak formálisan létezzenek, hanem a gyakorlatban is alkalmazásra kerüljenek. Nem célszerű olyan országban számlát nyitni, ahol gyakoriak a hirtelen bekövetkező, ellentétes előjelű politikai változások. Intő jel az is, ha már volt példa az adott országban a számlákon levő összegek befagyasztására, vagy állami elkobzására. A bank olyan országban helyezkedjen el, ahol a banktitkot a gyakorlatban is szigorúan betartják. Ennek jelentőségét különösebben nem kell hangsúlyozni. A bank országának liberális deviza-gazdálkodással kell bírnia. Kívánatos, hogy ne legyen semmiféle valutaváltási, kiviteli, készpénzfelvételi illetve befizetési korlátozás, stb. Ugyanakkor megnyugtató lehet, ha a kiválasztott bank nem ugyanabban az országban van, ahol a cég tulajdonosai, illetve igazgatói adóalanynak minősülnek. Néha nem célszerű túlságosan távoli országban megnyitni a cég bankszámláját. Ez abban az esetben fontos, ha a cég működése szempontjából elengedhetetlen a készpénzfelvétel, illetve a számla javára történő készpénzbefizetés. 11

12 A bankszámla irányítása legyen egyszerű és kényelmes. Olyan megoldást kell keresni, amikor a bankszámla irányítása nemcsak személyes részvétellel valósítható meg, hanem telefaxon vagy telefonon, esetleg közvetlen számítógépes kapcsolat (modem) útján is. Cégünk természetesen valamennyi fent vázolt lehetőség biztosításával rendelkezik. Milyen tételekből tevődik össze a megbízási díj? Bejegyzési díj. Tartalmazza a cég jogi létrehozásával kapcsolatos tiszteletdíjakat, tehát benne foglaltatik mind a kinti jogi iroda, mind pedig a LAVECO Ltd. díjazása. Az itt szereplő összeg tartalmazza továbbá a teljes dokumentum-csomag és 1 db szárazbélyegző árát is, valamint a hozzájuk kapcsolódó közjegyzői és állami hitelesítések tarifáit, illetve a Magyarországra történő szállítás gyorspostai díját. Éves kormányzati adó, illeték. Ahol fix az éves adó, illeték, ott befizetésük egy törvényben meghatározott időpontig, helyi képviselőn keresztül történik. Az éves adó megfizetése elengedhetetlen, mivel elmulasztását minden helyszínen szankcionálják. (Például a fizetés elmulasztása bejegyzésre kerül a cégjegyzékbe, s erről bárki tudomást szerezhet, ami rontja a cég hírnevét. Bizonyos idő eltelte után a bejegyző törölheti a céget a cégjegyzékből, s ezt követően a cég nevében létrejött valamennyi művelet semmis.) A helyi bejegyzett cím és a helyi bejegyzett képviselő díjazása. Szerepükről, és arról, hogy miért fontos a tiszteletdíjuk átutalása az előzőekben (7. oldal) már szóltunk. Az éves kormányzati illetékhez hasonlóan ez a díjazás is évente újra fizetendő, megújítandó. A fenti három pontban meghatározott díjak jelentik az alapítás úgynevezett kötelező költségeit, amelyek közül az első egyszeri, a második és harmadik évente ismétlődően fizetendő díj. (A fentiekben felsoroltak természetesen abban az esetben érvényesek, amennyiben az éves adó egy meghatározott összeg, s nem kell könyvelést vezetni, tehát itt a legrugalmasabb és leginkább költségkímélő variációt vettük figyelembe.) A kötelező költségeken kívül számos opcionális költség is felmerülhet az alapítás, és a cég további működtetése során. Ezekről a szabadon választott szolgáltatásokról már korábban is szóltunk, így most csak összefoglaljuk őket. A következő szolgáltatások díjairól van szó: könyvelési, auditálási díj, nominális igazgatók, tulajdonosok díja, irodabérleti díj, telefon, telefax továbbítási díj, cégtitkári szolgáltatások végzése, postatovábbítás. Ezen szolgáltatások igénybevétele nem kötelező. Vannak ugyanakkor olyan üzleti tevékenységek, amelyek fokozottan reprezentatív megjelenést igényelnek egy esetleges üzleti, pénzügyi tranzakció során. Az ilyen helyzetekre hozták létre az előbbiekben felsorolt szolgáltatásokat. El kell-e utazni a cégalapításhoz? A gyakorlatban elterjedt tévhittel ellentétben, a cégalapításhoz nem kell kiutazni az offshore helyszínre, ügyfeleink számára elegendő befáradni irodánkba. Cégbejegyzési szolgáltatásunkkal, tanácsadással, valamint az offshore cégek működtetésével kapcsolatosan felmerülő összes kérdésben állunk új, és régebbi ügyfeleink rendelkezésére. 12

13 Melyek a legfontosabb alapítói dokumentumok? Az alapítói dokumentumok bemutatásakor a leggyakrabban előforduló klasszikus adó-paradicsomi (Bahama, Brit Virgin-szigetek, Panama, stb.) cégek dokumentumait részletezzük: Bejegyzési igazolás: Ezt az okiratot a bejegyző hivatal adja ki, és azt tanúsítja, hogy az adott céget a megadott napon a bejegyző hivatal a cégjegyzékbe bejegyezte. A bejegyzési igazoláshoz többnyire (általában: Certificate of Incorporation) kapcsolódik az ún. felülhitelesítési záradék (Apostille), amely általában valamely központi hatóság (Legfelsőbb Bíróság vagy a Cégbíróság) igazolása arról, hogy a bejegyzési igazolást valóban a bejegyző hivatal adta ki. Ez egy nemzetközileg elfogadott október 5-i hágai konvencióval szabályozott - okmány. Alapítói okirat/alapszabályzat: A cég működésére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. Többnyire standard tartalmú okirat, amely általában az adott helyszín törvényi szövegét alapul véve készült. Természetesen, mint minden alapszabályt, ezt is a társaság tulajdonosai, igazgatói szabadon változtathatják. Az alapszabályban kerül meghatározásra többek között a cég tevékenységi köre, alaptőkéje, elnevezése, az igazgatók kinevezési rendje, az igazgatók jogai, a részvények kibocsátásával kapcsolatos szabályok, stb. Az első management kinevezése: Az alapító - miután aláírta az alapító dokumentumokat - kinevezi az első managementet és átruházza rájuk a céggel kapcsolatos jogokat. Az első ülés jegyzőkönyve: Az igazgatók első ülésének jegyzőkönyve általában tartalmazza a cég első lépéseinek rögzítését, így különösen az alapítás megtörténtét, a cég tisztségviselőinek, székhelyének, és a szárazbélyegzőjének az elfogadását. Részvény-kibocsátási jegyzőkönyv: A részvényeket lejegyző, megvásárló tulajdonosok adatait, valamint a kibocsátott részvények, illetve részvényigazolások adatait tartalmazza. Társasági bélyegző: Az érintett országokban a bélyegző használata eltér az általunk megszokottól. Általában törvényi előírás, hogy a társaság rendelkezzen egy ún. szárazbélyegzővel, s azt a társaság alakuló ülésén elfogadják. Ezt a bélyegzőt azonban nem a szerződések és a számlák bélyegzésére használják (ott az egyszerű aláírás a hiteles), hanem a társaság által kibocsátott részvényjegyek, valamint szabályzatok és jegyzőkönyvek bélyegzésére. Mi az a Certificate of Good Standing? A KONZULTÁCIÓK SORÁN FELTETT KÉRDÉSEK Az angolszász és amerikai bejegyzésű cégeknél rendszeresített dokumentum, általában az adott helyszín cégbejegyző hivatala állítja ki. Ez az a dokumentum, amely igazolja, hogy a cég még a cégjegyzékben található, nincs adó- és illetéktartozása. Tartalma helyszínenként változó, attól függően, hogy a bejegyzés helyszínének cégnyilvántartása mit jelenít meg publikus cégadatként. A cég létezésének igazolását általában a bankok szokták kérni, amikor a cég alapító dokumentumai régebbiek, vagyis a cég 3, 6, vagy éppen 12 hónappal korábban alakult, mint a teljesítendő banki ügylet. Természetesen nem kaphat Good Standing-et az a cég, amelyik nem fizette be az éves fenntartási díjakat, a bejegyzett ügynök, bejegyzett iroda, valamint az éves adó díját. Mi az az átfolyó adózás? Az átfolyó adózás az amerikai és az angol adórendszerben használatos adózás mód, amelynek esetében nem a cég az alanya a jövedelmet terhelő adónak, hanem a cég tulajdonosaihoz úgymond átfolyik a jövedelemrész, és azt a tulajdonosok a saját adóbevallásukban szerepeltetik. Leginkább a partnership-ek - valamint az USA-ban az LLC társaságok, Angliában az LLP cégforma - adózásánál alkalmazták, illetve alkalmazzák ezt az adózási módszert. A partnership, illetve a cég tagjai megállapodnak abban, hogy egymás között milyen arányban osztják fel a cég jövedelmét. Ezt a jövedelmet időről időre - megállapodásuk szerint - ilyen arányok szerint felosztják, majd ezt a jövedelmet beállítják a saját adó-, illetve jövedelembevallásukba. A partnership-ek, LLC-k, LLP-k tagjai lehetnek magánszemélyek és cégek is. A további adófizetés leginkább attól függ, hogy az adott személyek hol adórezidensek, mely országban, területen nyújtják be adóbevallásukat. 13

14 Lehet-e az USA-ban offshore céget alapítani? Az amerikai törvények nem rendelkeznek külön az offshore cégekről, nem is jelenik meg az offshore kifejezés, mint az adókedvezményes cégek szinonimája. Az amerikai cégek általában a világon bárhol tevékenykedhetnek - kivéve például az embargós országokat. Bizonyos körülmények együttes fennállása esetén mégis teljesen legálisan nem fizet adót egy amerikai bejegyzésű cég. Ez ma leginkább az LLC társaságokra értendő, amelyeknek nincs amerikai tulajdonosuk, amerikai menedzserük, a cég nem tart fenn telephelyet az USA-ban, a cégnek nem származik jövedelme amerikai forrásból. Melyik a legjobb offshore helyszín? Az alapítás helyszínének kiválasztása kulcskérdés a cég jövőbeni működése szempontjából. Általában elmondható, hogy nincs egyetlen és legjobb megoldás. Mindig több alternatíva közül lehet meghatározni, hogy adott gazdasági tevékenységhez milyen céget érdemes választani. Mivel számos helyszín kínál egy adott tevékenységre azonos lehetőségeket, néha több helyszín is megfelelő lehet. Ilyenkor leginkább a költségek, a cég presztízse, az adminisztráció bonyolultsága szoktak a meghatározó tényezők lenni a döntésnél. Miért fizessem a bejegyzett irodát és az ügynököt, ha azt úgysem használom? A bejegyzett iroda és ügynök a cég fennmaradásának törvényi követelménye. Lehet, hogy soha nem kerül sor az iroda címének használatára arra mégis szükség van, mert a legtöbb cégtörvény úgy rendelkezik, hogy a cégnek fennállása alatt folyamatosan bejegyzett irodával, valamint számos esetben bejegyzett helyi ügynökkel/titkárral kell rendelkeznie megszakítás nélkül. Amennyiben a címet biztosító cégügynök lemond a megbízatásáról a cég fennmaradásának törvényi követelménye sérül, így a bejegyző hivatal felfüggeszti a cég törvényes működését, vagy törli a cégjegyzékből. Számos helyszínen az éves adó/illeték befizetése is csak a helyi ügynökön keresztül lehetséges. Ezért van szükség arra, hogy a cég folyamatosan, évről évre időben fizesse a fenntartási díjakat. Miért előnyös a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény? A kettős adózás elkerüléséről, valamint az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló kétoldalú egyezmények azért lehetnek előnyösek, mert bizonyos jövedelemtípusoknál kedvezőbb adószabályokat alkalmaznak, mintha az adott jövedelemtípust csak az egyik, vagy másik, illetve mindkét állam megadóztatná. Jellemzően ilyen jövedelemtípusok a kamatból, osztalékból valamint a jogdíjakból származó jövedelmek. Általában elmondható ezekről a jövedelmekről, hogy a legtöbb ország törvénykezése a külföldre történő ilyen jellegű kifizetéseket megadóztatja, még mielőtt ezeket kiutalnák az országból. Amennyiben viszont van egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről, és ez kedvezőbb mértéket ír elő az adott jövedelemtípus adóztatásánál, akkor ezt a kedvezőbb mértéket kell figyelembe venni, mivel a nemzetközi egyezmény magasabb szintű jogszabály, mint az adott ország nemzeti adótörvénye. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények alkalmazhatósága számos körülmény együttes figyelembevételével érvényesülhet csupán. Ezért mindig célszerű a forrásország szakértőivel folytatott konzultációk során tisztázni, milyen követelmények érvényesülnek a forrásország adóhivatali gyakorlatában. Mi az a Certificate of Tax Residence? A Certificate of Tax Residence kifejezést adórezidens igazolásnak lehetne fordítani. Bár elnevezése és tartalma országonként eltérő lehet, a lényege ugyanaz: egy adott ország adóhivatala, vagy hasonló szerve igazolja, hogy az ebben az országban bejegyzett cég vagy fióktelep az adóhivatal nyilvántartásában szerepel, és adószámmal rendelkezik, esetleg azt, hogy fizet adót. Abban az esetben szükséges ez a dokumentum, ha az adott cég ki akarja használni a kettős adóztatást elkerülő egyezmény nyújtotta előnyöket, és ehhez a forrásország adóhivatala felé igazolást kell benyújtania, mely tanúsítja, hogy a célországban ezt a céget nemcsak bejegyezték, hanem a célország adóügyi előírásai vonatkoznak is rá, illetve a célországban fizet adót. 14

15 Az offshore cég csak pénzmosásra használható? A kérdés önmagában hordozza a választ, hogy nem. Mégis szélesebb magyarázatra szorul, mivel a közvélemény is hasonló pejoratív beállítottsággal viszonyul az offshore cégekhez. A magyarázatot messzebbről kell kezdeni egy kisebb filozófiai eszmefuttatással. Vajon van e joga valamely vállalkozni szándékozó embernek céget alapítania? Természetesen igen. Ez ma majdnem olyan alkotmányos alapjog kell hogy legyen, mint a lelkiismereti, vagy vallásszabadság. Ha szándékomban áll, és rendelkezem a megfelelő tőkével, szaktudással, üzleti kapcsolatokkal, indíthatok vállalkozást az adott országban érvényes törvényi követelményeknek megfelelően. Ha már vállalkozom van-e jogom offshore céget alapítani, és kihasználni az offshore cég nyújtotta kedvezményeket, legyenek azok adózási, devizális, vagy más jellegű kedvezmények? A válasz megint csak igen. A közgazdaságtan egyik alapkérdése a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb kihasználása, valamint a profit maximalizálása. A rendelkezésre álló erőforrások között a pénz tölti be talán a legfontosabb szerepet. A pénz körforgása hatékonyabb, valamint a profit nagyobb, ha kedvezőbb fiskális körülmények között tudom működtetni a vállalkozásomat. Ennek egyik eszköze lehet az offshore cég. Nem véletlen, hogy a világban bejegyzett kb. 4 millió offshore cég ma a napi tranzakciókat tekintve a pénzügyi forgalomnak több, mint 50%-át bonyolítja le. Ezek a cégek teljesen legális körülmények között jöttek létre, kihasználva a kedvezőbb adó-, vám-, devizális és egyéb szabályokat. Számos helyszínen a cégek fölötti állami kontroll kisebb, mint az ún. onshore cégek esetében. Ezek a lazább szabályok esetleg arra engednek következtetni, hogy így könnyebben anonimnek lehet maradni, bármilyen szabályt át lehet hágni, nem kell semmilyen törvényt betartani. Ez nem így van. Az offshore cég ugyanúgy gazdasági tevékenység folytatására jön létre, mint egy nem offshore cég. Amennyiben bűnös szándék folytán az offshore céget nem csak legális gazdasági tevékenység folytatására használják, úgy azt lehet mondani, hogy nem a cég a hibás és bűnös, hanem az emberi szándék és cselekedet, amely a céget nem az alaprendeltetésének megfelelően működteti. S itt tevődik fel a harmadik kérdés: kell-e mindehhez offshore cég, hogy bűnözzön valaki? A harmadik válaszunk is az, hogy nem. A büntető törvénykönyv által tárgyalt számos bűncselekményt elkövethet nem offshore cég is. Sőt, ha megnézzük a gazdasági jellegű bűncselekmények túlnyomó részét, akkor több, mint 90%-ban normál onshore cégek érintettek a büntetőügyben. Jellemzően: hamis számlázásban, jogosulatlan ÁFA visszaigénylésben, állami támogatás jogosulatlan igénylésében, s a sort lehetne még folytatni. Illetve az ilyen típusú pénzeknek a tisztára tételében. A kérdést még sokáig lehetne tárgyalni, de a fentiekből is kitűnik, hogy ha valaki pénzt akar mosni, ahhoz valójában nincs szüksége offshore cégre, és az offshore cég elsődleges célja nem is a pénzmosás megvalósítása. Mi a lényege a trustnak? A trust intézménye az angolszász jogban több, mint 800 éves hagyománnyal rendelkezik. A lényege, hogy a trustot létrehozó személy (settlor, grantor) a tulajdonában lévő javakat átadja egy bizalmi személy (trustee) részére, -aki általában egy erre szakosodott cég- azzal, hogy ezek a javak a jövőben a trustee tulajdonát képezik. A közöttük létrejövő megállapodásban (Trust Deed) megjelölik, hogy a trustee miként kell hogy kezelje a vagyont, ezért milyen díjazás illeti meg, illetve, hogy kik a vagyontömeg haszonélvezői. Haszonélvező lehet maga a settlor is -amíg él-, illetve az általa megjelölt személyek; általában házastárs, gyerek, testvér, stb. A settlor halála után a Trust Deed szabályai szerint kerül felosztásra a vagyon a haszonélvezők között, és általában megszűnik a trust, kivéve, ha a settlor másképp rendelkezett, vagy a haszonélvezők új megállapodást kötnek a trustee-val. Eredetileg a trust intézményét arra az esetre találták ki, amikor a settlor bizonyos ok folytán akadályoztatva volt a vagyon kezelésében. (Például amikor a királlyal kellett mennie a Szentföldre a keresztes hadjáratok idején.) A mai trust megállapodások leggyakoribb formája, amikor biztonsági, vagy örökösödési, vagyonvédelmi megfontolásból a trustee egy olyan személy, aki/amely egy adókedvezményes helyen rezidens, ebből következően a vagyon hozadékából, növekményéből eredő adózási terhek nem merülnek fel. 15

16 Lehet-e offshore magánalapítványt szervezni? Offshore magánalapítványt - általában vagyonvédelmi célokra - lehet alapítani. Napjainkban a két leggyakrabban választott helyszín a magánalapítványok bejegyzésére Liechtenstein és Panama. Az alapítvány lényege, hogy az általa birtokolt vagyontárgyak tulajdonosa maga az alapítvány, de az alapítványnak nincsenek tulajdonosai, csak haszonélvezői. Semmilyen formában nem része tehát az alapítványt létrehozók magánvagyonának az alapítványba bevitt vagyontömeg. Az alapítványnak a trusthoz hasonlóan haszonélvezői vannak, akik megegyezhetnek - részben, vagy egészben - az alapítványt létrehozó személyekkel. Az offshore magánalapítvány nagy előnye a trusttal szemben, hogy az alapítvány jogi személyiséggel rendelkezik, míg a trust nem. Lehet-e az offshore cégben igazgatót változtatni? Az offshore cég ugyanolyan cég, mint a világ bármely nem offshore vállalkozása. Ebből következően a cég tisztségviselői szabadon visszahívhatók, leválthatók a társaság tulajdonosai által, illetve amennyiben az igazgató lemond az igazgatói tisztségről, a tagok/részvényesek nevezik ki az új igazgatókat. Ugyancsak a tagok nevezik ki az új igazgatót amennyiben a régi igazgató elhunyt. Az igazgatóváltásról helyszínenként eltérő dokumentumokat állítanak ki, és maga a procedúra is eltérő lehet attól függően, hogy van-e a cégigazgatóknak állami nyilvántartása, vagy nincs. Vehet-e az offshore cég ingatlant? Az offshore cég a bejegyzés országának törvényei szerint általában vásárolhat ingatlant a bejegyzés helyszínén kívüli területen. A bejegyzés helyszínén számos esetben csak a cég bejegyzett iroda funkcióját betöltő ingatlan birtokolható. Bonyolultabb a kérdés az ingatlan fekvése szerinti ország törvényei szempontjából. Ezek a törvények ugyanis korlátozhatják a külföldiek ingatlanszerzését, illetve bizonyos speciális feltételekhez köthetik, így nem vehet például műemlék jellegű ingatlant, vagy termőföldet. Érdemes tehát a kérdést körbejárni és az ingatlan fekvése szerinti ország szakértőivel és jogászaival megtárgyalni. Vehet-e az offshore cég autót? Az offshore cég a bejegyzés helyszínének törvényei szerint vásárolhat autót. Ha viszont az üzembentartási ország szabályait vizsgáljuk, akkor a kérdés már sokkal szerteágazóbb. Általában az offshore cégre megvásárolt autót ugyanis nem a cég bejegyzésének helyszínén kívánják használni, hanem attól független területen. Ez viszont azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni ezen ország törvénykezését a tekintetben, hogy milyen feltételekkel tarthat jogszerűen az országon belül egy külföldi személy gépjárművet, így milyen adó, vám és egyéb pénzügyi vonzata van az autó üzemeltetésének. Egyáltalán joga van-e egy külföldinek helyi bejegyzés nélkül gépkocsit fenntartani az adott országban. Az ingatlan analógiájára azt lehet mondani, hogy ezt a kérdést is helyi adó- és vámszakértőkkel kell megvitatni, mielőtt a döntés megszületne. Nyújthat-e az offshore cég kölcsönt? Az offshore cég nyújthat kölcsönt mind cégeknek, mind pedig magánszemélyeknek. A hitel konkrét feltételeiről is szabadon állapodik meg a kölcsön felvevőjével. Így jellemzően a visszafizetés ütemezése, a kölcsönfedezeti eszközök, a hitel kamata is részét képezik a felek megállapodásának. Általában elmondható, hogy az offshore céget nem korlátozzák az ilyen jellegű kapcsolataiban a bejegyzés országának törvényei. Más viszont a helyzet a kölcsönt felvevő helyzete, amennyiben ezen ország törvényei speciális szabályokat írnak elő például a külföldre kifizethető kamatok tekintetében. Ugyancsak meg kell vizsgálni az alultőkésítettség esetét (thin capitalisation) amikor arról van szó, hogy a saját tőke bizonyos hányadánál a hitelállomány nem lehet nagyobb. 16

17 Alapíthat-e az offshore cég más cégeket? Az offshore cég tagja, részvényese lehet más cégeknek, ebből következően alapíthat is akár offshore, akár onshore céget a világ legtöbb országában - természetesen a helyi törvényi követelményeket betartva és figyelembe véve. Ki ír alá az offshore cég nevében? Az offshore cég nevében leggyakrabban a cég igazgatói, managerei írnak alá, mint a cég operatív ügyeiben alapvetően aláírási joggal felruházott személyek. Aláírnak továbbá mindazok a személyek, akiknek az igazgatók meghatalmazást adtak ki az ügyek egy bizonyos csoportjára, vagy meghatározott tranzakciókra. Kiadhatnak tehát az igazgatók olyan jellegű meghatalmazást, amelyben széleskörű aláírási joggal - számos esetben teljes körűen - látják el a meghatalmazottakat, akik e dokumentum birtokában az abban meghatározottak szerint jogosultak eljárni a cég nevében. A meghatalmazattak természetesen a cég nevében írnak alá és a saját nevüket kötelesek ott szerepeltetni. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy az igazgató csak bizonyos egyedi tranzakciókra - pl. egy ingatlan megvásárlásására, vagy egyfajta művelet végzésére (pl. bankszámlanyitás és e fölötti rendelkezés) - bocsát ki meghatalmazást. Ebben az esetben a meghatalmazottak csak a dokumentumban foglaltakra vannak felhatalmazva, a cég nevében más ügyben érvényesen nem járhatnak el. Az igazgatók által kibocsátott meghatalmazások számos esetben időben is korlátozottak, például az aláírástól számított egy évig érvényesek. Szintén jellemző az is, hogy az igazgató által meghatalmazott személy nem adhat további személyeknek meghatalmazásokat, ezzel ugyanis egy végtelen láncolat venné kezdetét, amely ellenőrizhetetlenné tenné azt, hogy a cégben ki milyen jogokkal és hatáskörrel rendelkezik. Van-e aláírási joga a cég tulajdonosának? Kapcsolódva az előzőekben leírtakhoz, lehetséges olyan eset, amikor az offshore cég tulajdonosa egyben a cég igazgatója is. Ebben az esetben természetesen aláírási joggal rendelkezik. Ugyancsak aláírási joggal bír, ha nem igazgató, de rendelkezik a cég igazgatójától egy meghatalmazással. Aláírási joggal rendelkeznek továbbá a partnership típusú társaságok - LLP, LLC, stb. - azon tulajdonosai, akik a céget az Operating vagy Partnership Agreement szabályai szerint képviselni jogosultak. Nem rendelkeznek viszont az operatív ügyekben aláírási joggal a normál offshore részvénytársaságok részvényesei, akik nem igazgatók, illetve igazgatói meghatalmazottak a cégben. Furcsának tűnhet első ránézésre a dolog, viszont teljesen logikus. Az operatív ügyekben ugyanis nem a részvényesek járnak el, hanem az általuk kinevezett igazgatók és ezek meghatalmazottai. A részvényes joga, hogy kinevezze a menedzsmentet és szavazzon az összehívott részvényesi közgyűléseken. Ha megfelelő szavazati/tulajdoni aránnyal rendelkezik, kinevezheti a menedzsmentet, amely vezetés köteles a tulajdonos elvárásai szerint működni. Miért nem lehet bizonyos szavakat használni a cégnévben? Számos ország, helyszín, korlátozásokat vezetett be bizonyos szavak, kifejezések használatával kapcsolatosan. Az egyes országok előírásai eltérőek lehetnek a tekintetben, hogy mely szavakat, kifejezéseket tiltják, illetve kötik külön engedélyek beszerzéséhez. Általánosságban elmondható, hogy korlátozzák például a megtévesztésre alkalmas kifejezéseket. Ilyenek a bank, banking, insurance, reinsurance, fund, investment fund, municipality, chamber of commerce, university, hospital. Számos országban tilos a financial kifejezés alkalmazása. A fenti nevek korlátozása azzal magyarázható, hogy a megfelelő anyagi, személyi és tárgyi háttér nélkül létrejövő cégek alkalmasak lehetnek már a cégnév által is a fogyasztók megtévesztésére és különböző, ezzel kapcsolatos csalások elkövetésére. A jogalkotók ezt próbálták meg ily módon is korlátozni, de például Angliában tilos a királyi család neveit - Windsor, queen, royal, royal family - a cégnévbe foglalni. A cégnév megválasztása szempontjából legliberálisabbak az Amerikai Egyesült Államok különböző tagállamai -elsősorban Delaware-, ahol néhány kivételtől eltekintve minden megengedett, ha a cégnév legalább egy karakterrel eltér egy már létező névtől. A világ talán legbonyolultabb rendszere Cipruson létezik, ahol a cégjegyzők a pillanatnyi hangulati 17

18 tényezőik által döntik el, hogy mely cégnév megengedett és mely nem. Nem elfogadható például az amúgy teljesen ártatlan ML Marketing Ltd cég és bármely név, amelyet nemkívánatosnak minősítenek. A cégnév kiválasztásánál feltétlenül tekintettel kell lenni az adott ország előírásaira, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy ezek az előírások akár naponta is változhatnak. Hol lehet teljesen anonim cégeket alapítani? Teljesen anonim céget alapítani természetesen lehetetlen, hiszen a cég nevében valakinek el kell járnia, szerződéseket kell kötnie, bankszámla felett kell rendelkezni. Ehhez viszont létező személyekre van szükség, akik fizikailag is meg kell jelenjenek. A kérdésnek van viszont egy másik vetülete, ez pedig a tulajdonlás. Tulajdonosi szempontból vizsgálva a kérdést már sokkal érthetőbb a felvetés, ha figyelembe vesszük, hogy még ma is számos helyszín létezik, ahol lehetséges a bemutatóra szóló részvények kibocsátása. A bemutatóra szóló részvények esetében pedig az a tulajdonos, aki a részvényt birtokolja. A részvény nincs nevesítve, nem szerepel az előlapon a részvényes neve, s adásvétel esetén az ügylet egyszerűen azzal létrejön, hogy odaadták az új tulajdonosnak, aki a kialkudott vételárat megfizette. A bemutatóra szóló részvény értékesítésénél általában nincs szükség további dokumentumok - jegyzőkönyvek, forgatmány, stb. - kitöltésére. Ily módon látható, hogy a ténylegesen létező tulajdonos követelménye nem túlzott törvényalkotói megnyilvánulás, hanem egy teljesen korrekt lépés annak elkerülése végett, hogy fiktív személyek irányítsanak egy céget. Alá kell-e írni az offshore cég alapító okiratát a tulajdonosnak? Bizonyos esetekben igen, bizonyos esetekben nem. Azokon a helyszíneken, ahol a tulajdonosokat bejegyzik a cégjegyzékbe általában jellemző, hogy a tulajdonosoknak alá kell írni az alapítói okiratot, valamint az alapszabályzatot. Ilyen helyszín például Ciprus, ahol a tulajdonosok adata publikus. Ebben az esetben viszont lehetséges, hogy a tulajdonos meghatalmazást ad a bejegyzést végző irodának, vagy ügyvédnek, hogy az alapítói dokumentumokat nevükben írják alá. A legtöbb offshore helyszínen azonban az alapítást egy ottani iroda végzi, amely alkalmazottai írják alá az alapító okiratokat mint cégalapítók. Jellemzően ők nevezik ki az első menedzsmentet, amely aztán kibocsátja a cég részvényeit, érdekeltségi jegyeit. A tulajdonosnak tehát ebben az esetben nem kellett aláírni az alapítói dokumentumokat, mivel azt alapításkor már megtette a helyi iroda munkatársa. Befektethet-e az offshore cég a tőzsdén? Az offshore cég vásárolhat értékpapírokat - részvényeket, kötvényeket, határidős ügyletekre szóló papírokat - és szabadon el is adhatja azokat. Ha a világ nagy tőzsdéinek forgalmát tekintjük, akkor azt látjuk, hogy például a new york-i, londoni tőzsdén, forgalmazott részvények többsége offshore cégek birtokában van, illetve közöttük cserél gazdát. A fejlett tőkepiac legjelentősebb tulajdonosi szereplői az offshore cégek. Ugyancsak jelen vannak az offshore cégek az árutőzsdéken is, ahol részt vesznek a valutakereskedelem, valamint az ezzel kapcsolatos határidős ügyletek lebonyolításában, továbbá üzleteket kötnek a különféle nyersanyagok és energiahordozók giahordozók tőzsdei piacain is. Lehet-e offshore cég szabadalom tulajdonosa? Az offshore cég általában birtokosa, tulajdonosa lehet bármely materiális, vagy immateriális javaknak. Az immateriális javak közé tartoznak a különböző szabadalmak és szellemi alkotások, amelyek valamely szerzőhöz, alkotóhoz köthetőek. Ezek általában szerzői jogvédelem alatt -például szabadalmi bejelentés, vagy védjegy, ipari mintaoltalom- állnak, de lehetnek e nélküliek is. Az offshore cég tehát tulajdonosa lehet szellemi terméknek, és hasznosíthatja is azt. 18

19 Meddig lehet még offshore cégeket bejegyezni a világban? A kérdést igen gyakran felteszik ma is, mint ahogy feltették már öt, illetve tíz évvel ezelőtt is. A kérdésfeltevés már önmagában is valamiféle negatív attitűdöt sejtet. Történetesen azt, hogy itt valamiféle káros/bűnös dologról van szó, amelynek vesznie kell. De vajon miért kellene megszüntetni, illetve lehet-e megszüntetni a világban működő offshore cégeket? A kérdés első részére érdemi érvekkel alátámasztott választ nem szoktak adni az offshore cégeket bírálók. Leginkább az hangzik el, hogy az offshore cég lehetőséget ad a pénzmosás megvalósítására és meg lehet mögötte bújni. Látni kell ugyanakkor, hogy nem az eszközzel van a baj, tehát az offshore céggel, hanem az emberi szándékkal, amely az egyes cselekedetek mögött megbújik. S ebből a szempontból nincs különbség offshore és nem offshore cég között. A nem offshore cégeken keresztül ugyanúgy -vagy még inkább- lehet pénzt mosni, illetve meg lehet mögötte bújni. Ha a statisztikákat nézzük, akkor sokkal több nem offshore cég van érintve gazdasági jellegű bűncselekményekben, s csak egy töredéke a bűneseteknek megy végbe offshore cégen keresztül. Visszatérve az eredeti kérdéshez, illetve a kérdés azon részéhez, hogy meg lehet-e szüntetni az offshore cégeket, a válasz nagyon összetett. Elméletileg lehet olyan adminisztratív lépéseket tenni, amellyel az offshore cégek jövőbeni létrejöttét megakadályozzák. Mi történik viszont a már bejegyzett, egyes szakértők szerint három, mások szerint négymillió bejegyzett és zömében működő offshore céggel? A mai világgazdaság működése elképzelhetetlen ezen cégek nélkül. A pénzügyi forgalom zömét ugyanis ma nap mint nap ezek az offshore cégek bonyolítják le. A már bejegyzett és működő offshore cégek korlátozása zavarokat idézhetne elő a világgazdaság működésében, amely instabilitáshoz vezethetne. Nehéz tehát elképzelni, hogy igazán mélyreható változásokon keresztül komoly korlátozásokkal kellene szembenéznie ennek a több millió offshore cégnek. Mi az a vintage cég? Vintage cégnek nevezzük azt a céget, amelyet több évvel (2, 3, 4 vagy több) ezelőtt jegyeztek be, de a bejegyzéstől számítotva semmilyen üzleti tevékenységet nem folytatott. Hasonlóan a borokhoz, ezeket a cégeket is tárolják, annak érdekében, hogy ha már egy bizonyos érlelt állapotot elért, akkor megkezdjék vele a működést. Mikor érdemes vintage céget venni? Számos indoka lehet a vintage offshore cég megvásárlásának. Ezek lehetnek például presztizsokok, amikor a céget működtetők abból a megfontolásból kiindulva, hogy ne egy frissen megalakult céggel kezdjenek el tevékenykedni, egy már korábban létrehozott céget vásárolnak meg. Előfordulhat az is, hogy adminisztratív okok miatt van szükség korábban bejegyzett cég megvásárlására. Bizonyos tendereken, pályázatokon nem indulhatnak, csak egy meghatározott korral rendelkező - pl. minimum 3 éves - társaságok. A fenti indokokon túlmenően kétségtelen előnye a vintage cégnek az újonnan létrejött cégekkel szemben, hogy a bejegyzés időpontjától kezdve működhetett, köthetett szerződéseket, jogokat szerezhetett és kötelezettségeket vállalhatott. Miért drágább a vintage cég? A vintage cég ára több részből tevődik össze és általában drágább, mint egy újonnan megvásárolt cég. Egyrészt ki kell fizetni azt az árat, amelyért újonnan be lehetett volna szerezni. Meg kell továbbá fizetni az elmúlt évek fenntartási díjait, jellemzően a bejegyzett irodát, bejegyzett ügynököt, az éves adó összegét. Ezeket a díjakat ugyanis addig a bejegyző vállalta magára és fizette évről évre. Meg kell tehát térüljenek a bejegyző költségei ahhoz, hogy ő a céget továbbadhassa. Szokásos ugyanakkor egy úgynevezett évenkénti érlelési díjat is felszámítani, amelynek összege általában évi fix összeg. 19

20 ANGUILLA REGISZTRÁCIÓS ADATLAP 1. Bejegyzés módja Az Alapító okiratot és az Alapszabályt az alapítónak kell aláírnia. Az alapító helyi személy, aki rendelkezik a szükséges engedéllyel. 2. Társasági forma International Business Company (I.B.C.) 3. Irányadó társasági jog Common Law - International Business Company Act, 2000 (Nemzetközi Üzleti Cégszabályzat), Cégnév lehetséges végződése Ltd., Limited, Incorporated, Inc., S.A., Corp., Corporation. 5. Cégnév korlátozások A Bank, Imperial, Insurance, Trust, Trustee, Chamber of Commerce, Royal kifejezések nem szerepelhetnek a cégnévben. 6. Bejegyzéshez szükséges idő 2-3 hét 7. Igazgatók száma Min. 1, bármilyen nemzetiségű 8. Részvényesek száma Min Minimális tőke Nincs min. követelmény 10. Könyvelési/beszámolási kötelezettség Nem törvényi követelmény 11. Részvények típusa Névre- vagy bemutatóra szóló részvények, az eredeti részvényeket a bejegyzési helyszínen kell őrizni 12. Éves adó és illeték Min. 200 USD (amennyiben az alaptőke nem haladja meg az USD-t) 13. Publikus adatok Bejegyzett iroda és bejegyzett ügynök 14. Haszonélvezők megnevezése Nem követelmény 15. Bejegyzett iroda A helyi bejegyzett iroda törvényi követelmény 16. Bejegyzett titkár/ügynök A helyi bejegyzett ügynök törvényi követelmény 17. Kettős adóztatást elkerülő egyezmény Az anguillai IBC-kre nem vonatkoznak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények. KÖTELEZŐ KÖLTSÉGEK (a bejegyzés előtt fizetendők) ALAPÍTÁSI KÖLTSÉGEK ÉVES DÍJAK* Bejegyzési díj 390 USD Bejegyzett iroda és bejegyzett ügynök 795 USD Közjegyzői hitelesítés 160 USD Éves adó és illeték 200 USD Nemzetközi hitelesítés (Apostille) 160 USD *Az első évre vonatkozó éves költségek a cég bejegyzésekor fizetendők és Jogi kiadások, iktatási költség 115 USD magukban foglalják az első naptári évre vonatkozó adót, a bejegyzett iroda és ügynök díját a cég bejegyzési dátumától a következő év július 1-jéig terjedő Részvényjegyek, jegyzőkönyvek és szabályzatok kiállítása 70 USD időszakra. A 995 USD tehát évente fizetendő, a cég bejegyzési évét követő Bélyegzők 50 USD naptári év július 1-jétől kezdődően. Gyorspostai díj 50 USD Az éves díj kifizetésének elmulasztása esetén a céget törlik a Cégjegyzékből Összesen: 995 USD Összesen: 995 USD Mindösszesen: 1990 USD Az 1990 USD a következő szolgáltatásokat tartalmazza: cégalapítás, a helyi hatóságoknak a bejegyzésért fizetendő illetékek, a bejegyzéssel kapcsolatos adminisztráció, a bejegyzett iroda és a helyi ügynök egy éves díja, az első évre vonatkozó adó, a dokumentumok a LAVECO cégcsoport irodájába szállításának díja, luxus kézi munkával készített bőrmappa, amely tartalmazza az alábbi dokumentumokat: Bejegyzési Igazolás, Alapító Okirat és Alapszabály, az első igazgatók kinevezése, a fent említett három dokumentum egybefűzött másolata közjegyzői és nemzetközi (Apostille) hitelesítése, taggyülési jegyzőkönyvek, részvénykönyv és részvényjegyek, az igazgató(k) és részvényes(ek) személyének nyilvántartása valamint 2 db. bélyegző (száraz és nedves). Fentieken kívül rejtett költségek nem merülnek fel. OPCIONÁLIS KÖLTSÉGEK Névleges igazgató (magánszemély) 690 USD Meghatalmazás közjegyzői hitelesítéssel 390 USD Névleges tulajdonos 290 USD Közjegyzői hitelesítés vagy Apostille 160 USD Certificate of Incumbency 330 USD Certificate of Good Standing 330 USD Ha a cégben több mint 5 meghatalmazott, részvényes vagy tulajdonos van, személyenként 100 USD felárat számítunk fel. Ezenkívül a LAVECO LTD. belizi készcégeket is ajánl ügyfeleinek, amelyeket az újonnan alapítandó cégekkel azonos áron lehet megvásárolni. Készcég vásárlása esetén az adminisztráció és a szükséges dokumentáció elkészítése 2-3 munkanapot vesz igénybe. A részletekért és a készcég listáért forduljon irodánkhoz! KÉSZCÉG AJÁNLAT Az alapítás díja a bejegyzési dátumtól a következő naptári év május 1-jéig terjedő időszakra vonatkozó fenntartási díjakkal anguiilai készcég névleges igazgatóval és hitelesített meghatalmazással 3070 USD A második évtől kezdődően fizetendő díjak Bejegyzett iroda és helyi ügynök, éves adók és illetékek, névleges igazgató és hitelesített meghatalmazás 2075 USD 20