BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ALPOLGÁRMESTERE

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület október 17-i ülésére! Készítette: dr. Varga Dorina önkormányzati referens Tárgy: Az állatok tartására vonatkozó helyi szabályozás felülvizsgálata Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Főváros Kormányhivatala felhívta a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzőinek figyelmét az állattartással kapcsolatos jogszabályi változásokra, és a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a helyi állattartási rendeletek felülvizsgálatára. (1. melléklet) 1. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény 6. -át a évi XVIII. törvény 5. -a új bekezdéssel egészítette ki: 6. (6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható." E rendelkezés október l-jén lépett hatályba. Ebből következően szükségessé vált az állatok tartásáról szóló 13/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: állattartási rendelet) felülvizsgálata. Az állattartási rendeletünk hatálya a mezőgazdasági haszonszerzés céljából tartott állattartókra is kiterjed (1, ), továbbá szabályozza a haszonállat-tartás övezeteit (4. ), a haszonállat tartására, elhelyezésére vonatkozó szabályokat (7-8. ), valamint az állattartó építmények létesítésekor betartandó védőtávolságokat (5. ). Fenti törvényi rendelkezés alapján tehát szükséges az állattartási rendelet haszonállat tartásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. Ezért a rendelet haszonállat tartásra vonatkozó szabályai közül azok maradhatnak érvényben, melyek általános jellegűek, az alább részletezett magasabb szintű jogszabályokkal nem ellentétesek, illetőleg az állattartó épületekre vonatkozó előírásokat, védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Az állattartási rendelet mellett az állatok, és ezen belül a haszonállatok tartására vonatkozóan több jogszabály tartalmaz rendelkezéseket. E szabályok egy része állatvédelmi, másik része állategészségügyijelesül: évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (továbbiakban: Avtv.) - 32/1999. (III.31.) FVM rendelet mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól - 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet állatvédelmi bírságról - 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állatvédelmi hatóság kijelöléséről - 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

2 2 A mezőgazdasági haszonállatok tartására vonatkozó egészségügyi, járványügyi előírásokat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény és az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet tartalmazza. A nem megfelelő tartás esetén az állattartóval szemben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult eljárni. Az állattartási rendelet haszonállat-tartásra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése esetén a terület nem marad szabályozatlan, rendelkezésre állnak a fent felsorolt jogszabályok, hogy a nem megfelelő tartás esetén állatvédelmi, vagy állategészségügyi eljárás lefolytatására kerülhessen sor. A jegyző állatvédelmi hatósági jogkörét szabályozó 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. - a értelmében a jegyző az Ávtv aiban foglaltak megszegése esetén köteles haladéktalanul eljárni, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedését kérni. A 4. szerint a jegyző meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. A rendelet 7. (1) bekezdése szerint a jegyző jogosult továbbá az állattartás korlátozására, vagy megtiltására, szükség esetén állatvédelmi bírságot szabhat ki. Amennyiben pedig a tartás mind az állatvédelmi, mind az állategészségügyi szabályoknak megfelel, de az valamilyen okból mégis zavarja a környéken lakókat, akkor birtokvédelmi eljárás keretében lehet fellépni az állattartóval szemben egy éven belüli zavarás esetén a jegyzőnél, egy éven túli zavarás esetén pedig a bíróságnál. II. Az Alkotmánybíróság 146/2011. (XII. 2.) AB határozata alapján felmerül az állattartási rendelet kedvtelésből tartott állatok (eb, macska) tartására vonatkozó rendelkezéseinek ( ) a felülvizsgálata is. Az említett AB határozat egy önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletének azon részét semmisítette meg, mely egyrészt meghatározta a tartható állatok számát, másrészt a tartást külön polgármesteri engedélyhez, illetőleg hozzájáruláshoz kötötte. Az Alkotmánybíróság határozatában utal a 17/1998. (V. 13.) AB határozatra, mely megállapította, hogy a helyi önkormányzatok a helyi közügyek szabályozása érdekében országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, kiegészítő jelleggel szabályozhatnak. E jogi helyzet azonban alapvetően megváltozott a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) megalkotásával, mivel addig nem volt a témakörben országos szintű jogi szabályozás. A Kormányrendelet elfogadásával azonban a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása már nem lehet a helyi önkormányzatok képviselőtestületének biztosított jogalkotási tárgy. Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel szükségessé vált az állattartási rendeletünkben szereplő, a kedvtelésből tartható állatok létszámára, illetőleg a tartáshoz a szomszédok hozzájárulásának beszerzésére, a tartás engedélyhez kötésére (6., ) vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése. így a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályozásból is csak az általános érvényű, magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes, vagy kiegészítő jellegű rendelkezések maradhatnak érvényben (kutyafuttató helyek kijelölése).

3 3 Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit, az állattartás körülményeire vonatkozóan pedig a Kormányrendelet tartalmaz előírásokat. Míg a hatályos állattartási rendeletünk az eb és a macska tartását mennyiségi korlátozásnak (darabszám) vetette alá, illetve meghatározta az eb szabadban való tartós elhelyezésére szolgáló hely kialakításának szabályait, addig a Kormányrendelet az állat tartásához szükséges területet m 2 -ben határozza meg, rendelkezik továbbá a csoportos, valamint a kikötve tartásra vonatkozó külön szabályokról is. A 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet felsorolja, hogy a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén a 4. szerint meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy.abbahagyására kötelezheti az állattartót, illetőleg a 7. (1) bekezdése^ szerint jogosult a kedvtelésből történő állattartás korlátozására, vagy megtiltására. A jövőben tehát a kedvtelésből tartott állatok tartására az Ávtv.-t és a végrehajtására kiadott Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. A haszonállatok tartásához hasonlóan, amennyiben a tartás mind az állatvédelmi, mind az állategészségügyi szabályoknak megfelel, de mégis zavarja a környéken lakókat, akkor birtokvédelmi eljárás keretében lehet fellépni a kedvtelésből tartott állat tartójával szemben. így tehát az állattartási rendelet kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése esetén a terület nem marad szabályozatlan, az állattartási rendelet szabályai helyett a fenti jogszabályokat kell alkalmazni. A Kormányrendelet 17. (1) bekezdése értelmében belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni, továbbá a (3) bekezdés alapján szájkosarat használni kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell. Mivel a jelenleg hatályos állattartási rendelet 4. melléklete közterületen, valamint többlakásos épület udvarán és közös használatú helyiségeiben a kötelezően pórázzal és szájkosárral ellátandó ebfajták felsorolását tartalmazza, ami ellentétes a Kormányrendelettel, ezért e melléklet hatályon kívül helyezése szintén indokolt. Összegezve tehát, az állattartási rendelet azon részének szabályozása maradhat meg, mely sem a mezőgazdasági haszonállatok, sem a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában nem tartalmaz állattartási övezeteket, tartható állatlétszámot, tartáshoz engedély, vagy hozzájárulás kikötését'és nem ellentétes a fent felsorolt jogszabályokkal. Mindemellett egy élhető kerület biztosítása érdekében szükség van olyan szabályok megtartására, melyek tartalmazzák a védőtávolságra, az ebek futtatási helyére vonatkozó fontos, hatósági eljárás keretében is kikényszeríthető előírásokat. E lehetőséget egyrészt az Alkotmánybíróság is megállapította a fentebb említett 17/1998. (V. 13.) határozatában, másrészt az állattartó épületek, telepek tekintetében maga az OTEK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) 36. (5) bekezdése is lehetővé teszi, illetőleg szükségesnek tartja helyi szabályok megállapítását. ( 36. (5) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési teleken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket - a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával - az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.") A védőtávolságok meghatározása során a jelenleg hatályos rendeletben foglaltakat vettük alapul, azzal, hogy január 1-től Cinkotán is szigorúbb előírások lépnek életbe annak érdekében, hogy a most hatályos rendelet szigorú előírásait megtartsuk.

4 4 Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat eredményeként a hatályos rendelet méretében és tartalmában jelentősen lecsökken, ezért célszerű a megmaradó rendelkezéseket egy új rendeletbe átemelni és a jelenleg hatályos állattartási rendeletünket hatályon kívül helyezni. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -ában foglalt előzetes hatásvizsgálat összefoglalása: A végrehajtás feltételei: A tervezet az Önkormányzat számára nem jelent többletfeladatot. A társadalmi hatások összefoglalása: Kedvezőtlen hatása, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartását a lakosság számára megkönnyíti, ezáltal a környezetben élők nyugalmát, birtokát zavarhatja Kedvező hatása, hogy a lakosság önfenntartóvá válással a saját szükségleteit ki tudja elégíteni. Társadalmi költségek: A tervezet a társadalom számára nem jelent költséget. Költségvetési hatások: A tervezet költségvetési többletkiadással nem jár. Egészségügyi hatások: Nincsenek kimutatható egészségügyi hatások. Környezeti hatások:, Nincsenek kimutatható környezeti hatások. Fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a rendeleti javaslat elfogadására! Rendeleti javaslat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésének szabályairól szóló.../2012. ( ) önkormányzati rendeletét. (Elfogadása minősített többséget igényel az SzMSz. 18. (2) bekezdés a) pontja alapján) Budapest, október 3. Kovács'R.aymund alpolgármester Ancsin László jegyző Melléklet: 1. számú: Budapest Főváros Kormányhivatala Főigazgatójának felhívása 2. számú: az állatok tartásáról szóló 13/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelet 3. számú: rendelet-tervezet Tárgyalja: Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság

5 5& assí m $x/<*o -Ux'S-iL Joíi^SV UA/-^. ^ ywt^ BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁN YHIVATAL A FŐIGAZGATÓ Ügyiratszám: V-B-004/ /2012. Tárgy: Tájékoztatás a kedvtelésből tartott állatok, Ügyintéző: dr. Tóth Kinga valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozására vonatkozóan Telefon: Melléklet:- toth.kinga@bfkh.hu Hiv. szám: - Budapest Főváros i-xxill. kerületi Önkormányzatok Jegyzői részére Budapest Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Budapest Főváros Kormányhivatala kiemelt figyelmet fordít az önkormányzatokat is érintő jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérésére és ehhez kötődően a helyi önkormányzatok által megalkotott rendeletek tartalmának a hatályos jogszabályokkal való összhangjára, ezért a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mhötv.) 132. (1) bekezdés k) pontja szerinti szakmai segítségnyújtás keretében az alábbi változásokat szeretném jelezni a kedvtelésből tartott állatok, valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozása tekintetében, ezáltal segítve a helyi önkormányzati jogalkotást július 1. napjával hatályba léptek a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban Korm. rendelet) a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezései (Korm. rendelet ), így alapvetően megváltoztak a tárgykör szabályozásának korábban kialakult keretei. A megjelölt rendelkezések hatálybalépését megelőzően a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó előírások - országos szintű szabályozás hiányában - a helyi önkormányzatok állattartási rendeleteiben kerültek meghatározásra, azonban a Korm. rendelet szabályainak hatálybalépését követően erre már nincs lehetőség, ugyanis - amint arra a 146/2011. (XII.2.) AB határozat is rámutatott - a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselőtestületének biztosított jogalkotási tárgykör". Mindezekre tekintettel a helyi önkormányzatoknak a kialakult jogi helyzethez igazodva hatályon kívül kell helyeznie az állattartási rendeleteikben a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozóan meghatározott szabályokat. 2. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabályozása pedig október 1. napjával változni fog, ugyanis ezen a napon hatályba lép az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló évi XLVI. törvény új 6. (6) bekezdése, amely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Ebből következően a mezőgazdasági haszonállatok tartására vonatkozóan a helyi önkormányzati rendeletek csak szeptember 30. napjáig 1056 Budapest, Váci u Bp. Pf Telefon: +36 (1) Fax: +36 (1) budapest@bfkh.hu - Honlap:

6 Oldal: 2 / 2 tartalmazhatnak korlátozó rendelkezéseket és ezt követően a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül kell helyezni ezeket a szabályokat. Az állattartási szabályokat meghatározó, jelenleg hatályos kerületi önkormányzati rendeleteket megvizsgálva és az ennek során szerzett tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozóan még nem minden önkormányzat esetén került sor a szabályozás fent leírtaknak megfelelő átalakítására, ezért kérem, hogy amennyiben ez még nem történt meg, akkor - a fent leírtakat is figyelembe véve -mihamarabb kerüljön sor az érintett rendeletek magasabb szintű jogszabályokhoz igazodó módosítására. Továbbá kérem, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartásával kapcsolatos önkormányzati rendeleti szabályokat pedig szíveskedjenek szeptember 30. napjáig hatályon kívül helyezni. Szíves segítő közreműködését előre is köszönöm. Budapest, július t3 " Tisztelettel: Dr. Pesti Imre ormánymegb,ízott felhatalmazásával

7 146/2011. (XII. 2.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. ( ) rendeletének 9. (6) bekezdése, és 10, (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezések e határozat közzétételét követő napon vesztik hatályukat. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás Az indítványozó ügyvéd Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. (6) bekezdése, valamint 10. (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése céljából kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 9. (6) bekezdése az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. (2) bekezdés e) pontjával, a 6. (5) bekezdésével, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendeleti) 14. (2), (6) és (8) bekezdéseivel ellentétes módon határozza meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételeit, ezzel sérti az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében foglaltakat. Kifejti az indítványozó, hogy a Korm. rendeleti a csoportosan tartható ebek tartásának módját nem az ggy helyrajzi szám alatt található ingatlanra eső darabszámban határozza meg, hanem egyedenként akadálytalanul biztosítandó szabad terület szerint. Az ettől eltérő rendelkezés az indítványozó szerint - aránytalan tulajdoni korlátozást" jelent, és így sérti az Alkotmány 13. (1) bekezdését is. Megfogalmazza, hogy az önkormányzat rendeletében csak a Korm. rendeleti-ben leírt okból és módon korlátozhatja a tartható állatok számát. Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 191. (1) bekezdésére, ára, valamint ára hivatkozva kifejti, hogy a Korm. rendeleti által meghatározott állattartási módon kívül csak az állat érdekében történhet korlátozás". E körben hangsúlyozza, hogy helyi rendeletben a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós és szükségtelen zavarásán túl akkor lehet az állattartást korlátozni, ha az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Avtv.), illetve a Korm. rendelet 1-be ütközik. Kiemeli, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2) 7. (1) bekezdése alapján az állattartás korlátozására, megtiltására a jegyző jogosult. I.

8 2 Az indítványozó az Ör. 10. (1) bekezdéséről kifejti, hogy a Korm. rendeleti 16. (3) bekezdésében meghatározott korlátokon kívül az Ör. e rendelkezése további feltételeket állapít meg az eb- és macskatenyészet létesítésére,' amivel sérti az Alkotmány 44/A.' (2) bekezdésében foglaltakat. Az indítványozó az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva előadja, hogy az Ör. 10. (1) bekezdésében előírt közvetlen szomszédok hozzájárulása" aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, sértve ezzel az Alkotmány 13. (1) bekezdését. II. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései: 13. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot." 44/A. (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal." Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései: 9. Eb és macskatartás szabályai. (...) (6) A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több[et] nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig." 10. Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai (1) Eb- és macskatenyészetet belterületen kizárólag családi házban a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a hatósági állatorvos, valamint a magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét." Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. III. 1. Az Alkotmánybíróság először az Ör. 9. (6) bekezdésének jogszabályba ütközését vizsgálta. Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) AB határozatában már megállapította, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvénvű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon" [ABH 1998, 155.]. Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban, hogy helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében külön törvényi felhatalmazás hiányában is jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra." [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.] A 37/2004. (X, 15.) AB határozat kimondta, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a lakosság békés együttélése és a későbbi jogviták elkerülése érdekében szabályozza az állattartás helyi kérdéseit." [ABH 2004, 908, 913.] 2. Az állatok tartásának általános szabályait az Ávtv. tartalmazza. Az Ávtv. 49. (3) bekezdésének f) pontján alapszik a Korm. rendeleti, amely a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozóan állapít meg az Ávtv.-hez képest speciális szabályokat. A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendeleti 1. (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál: kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolásától

9 3 függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag, tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és eb és macska kivételével közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat". Az élelmiszerláncról szóló Tv. szabályozza a Korm. rendeleti tárgyi hatálya alá nem tartozó állatok tartásának, forgalmazásának, forgalomba hozatalának szabályait. Ennek mellékletében a Fogalom-meghatározások" 21. pontja definiálja a Tv. címében is feltüntetett élelmiszerlánc fogalmát, amelynek értelmében élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során". Az élelmiszerjog általános elveiről és' követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete 2. cikkében határozza meg az élelmiszer fogalmát, amelynek értelmében nem minősülnek élelmiszernek a következők: (...) b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok". Mindezek alapján megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására _nem a Tv. hanem a Korm. rendeleti szabályai vonatkoznak. Megállapítható tehát, hogy az Ör ainak a kutya- és macskatartásról, illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Korm. rendeleti szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák. A Korm. rendeleti 14. -a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állatok tartási helyének méretét is meghatározza. A Korm. rendeleti 14. (4) bekezdése alapján a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Korm. rendeleti a tartási hely területét m 2 -ben is meghatározza, hiszen a 14. (5) bekezdése alapján tilos ebet tartósan 10 m 2 -nél kisebb területen tartani". A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Korm. rendeleti 14. (6) bekezdése alapján minimum 6 m 2. A már idézett 17/1998. (V. 13.) AB határozatban megfogalmazottak alapján az Alkotmány 44. (2) bekezdése értelmében az önkormányzat kiegészítő szabályokat alkothat, amelyek más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. Arra azonban nem jogosult, hogy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes módon szabályozzon ugyanazon jogviszony tekintetében [ABH 1998, 155.]. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28. ) AB határozatában arra is rámutatott, hogy a helyi önkormányzatnak az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor tehát figyelemmel kelllennié jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre (...), továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára (...)". E határozat elfogadása óta a 2010-es Korm. rendeleti megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Korm. rendeleti 14. (5)-(6) bekezdéseiben alkalmazott módszert figyelmen kívül hagyva határozta meg az Ör. 9. (6)

10 4 bekezdésében az ebtartás szabályait. Az Ör. a Korm. rendeleti 14. (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletalkotás jogforrási hierarchiába illesztésének értelmezése során a 8/2006. (II. 22.) AB határozatában korábbi döntéseit összegezve kifejtette, hogy az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, a 44/A. (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeleteket alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmány e tételei az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát rögzítik (amely így az Alkotmány által védett önkormányzati alapjog), de egyben meghatározzák a rendeletalkotási szabadság korlátait is: az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal." [ABH 2006, ] Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban is, hogy helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében külön törvényi felhatalmazás hiányában is jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű jogalkotásra." [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. (6) bekezdése az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette. 3. Az indítványozó álláspontja szerint a Komi. rendeleti szabályai szerint tartható állatok száma, - valamint a Korm. rendeleti-ben meghatározott darabszám kizárólag akkor korlátozható, ha az állattartás a Ptk.-ban meghatározott szomszédjogokat sértő módon valósul meg. Az indítványozó szerint ezért az Ör. 9. (6) bekezdése aránytalan tulajdoni korlátozást tartalmaz, így az Alkotmány 13. (1) bekezdésébe is. ütközik. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 9. (6) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44,; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, ]. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Korm. rendeleti 14. (2) bekezdése a Ptk ával összhangban úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Avtv., valamint a Korm. rendeleti szabályainak betartásával történhet. Az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak az előbb említett szabályok, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk a alapján a jegyzőhöz és bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az Avtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, felhatalmazására született a Korm. rendelet2, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van a Korm. rendeleti szabályaihoz is.

11 5 1. Az indítványozó az Ör. állattartásra vonatkozó szabályán kívül a kutya- és macskatenyészet létesítésének szabályát Ör. 10. (1) bekezdését is alkotmányellenesnek véli. Az indítványozó egyrészt arra hivatkozik, hogy az Ör. 10. (1) bekezdése a Korm. rendeleti 16. (3) bekezdésében maghatározottakon túlterjeszkedett, és azzal ellentétesen állapította meg a tenyészet létrehozásának feltételeit, miáltal sérti az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését. Az indítványozó szerint az állattartásra vonatkozó szabályanyagot a tenyésztésre is alkalmazni kell; ezen kívül a tenyésztés tekintetében a Korm. rendeleti 16. (3) bekezdése kiegészítő szabályt is tartalmaz, miszerint a kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve". Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendeleti idézett szabályán kívül a tenyészet létrehozásának korlátozására önkormányzati rendeletben nincs lehetőség, kizárólag akkor, ha létrehozását magasabb szintű jogszabály hatósági engedélyhez kötné. Ezen kívül az indítványozó szerint az Ör. 10. (1) bekezdésében a tenyésztési engedély kiadásához megkövetelt közvetlen szomszédok hozzájárulása" aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, amely az Alkotmány 13. -ába is ütközik. 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör. 10. (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e. Az állattenyésztésről szóló évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Árt.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átt. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete Engedélyköteles tevékenységek" címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a tenyésztési hatóság" engedélyét kell beszerezni. Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között. Egy tevékenység itt a kutya- és macskatenyésztés hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani. Ez a feltétel adott esetben nem teljesült. A Korm. rendeleti meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a Korm. rendeleti szerint a tenyésztést is magába foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az Ávtv. egyes esetekben állatkert, állatkereskedés létesítése engedélyhez köti az állattartást, de ezek között a kedvtelésből tartott állatok, mint a kutya és a macska tenyésztése nem fordul elő. Az Ávtv. meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait (48/A. ), amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzat hatósági jogkörei az Ávtv. 49. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott Korm. rendelet2 szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó IV.

12 6 szabályok megsértése; (az itt nem releváns veszélyes állatok kivételével). Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó. Az önkormányzat tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez.' 4 Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 10. (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az aránytalan tulajdonkorlátozássak kapcsolatos indítványelemet vizsgálta. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 10. (1) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005,329, ]. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, ha a kutya- és macskatenyészet végzése a szomszédok szükségtelen zavarásával jár az állattartáshoz hasonlóan a Ptk a alapján birtokvédelmi eljárást lehet a jegyzőnél kezdeményezni. Ezen túl, ha az eb- és macskatenyészet az állatvédelemre vonatkozó szabályok megszegésével valósul meg, úgy szintén a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik ezúttal államigazgatási hatósági jogkörrel a Korffi. rendelet2 alapján.. Az Abtv. 43. (1) bekezdése alapján az alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített jogszabályt az erről szóló határozat hivatalos lapban történő közzétételét követő naptól nem lehet alkalmazni. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv án alapul. V. Budapest, november 30. Dr. Balogh Elemér s. t, alkotmánybíró Dr. Bragyova András s. k., előadó alkotmánybíró Dr. Stumpf István s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 1244/B/2011. Közzétéve a Magyar Közlöny évi 143. számában.

13 Budapest Főváros XVI. kerületi Képviselő-testületének Önkormányzat Í3/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény 1. (1) és 16. (2) bekezdésére, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. (5) bekezdésére a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések l. (1) E rendelet hatálya kiterjed arra a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet állattartóra, aki Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén kedvtelésből vagy mezőgazdasági haszonszerzés * céljából állatot tart. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes állatokra, az ökológiai szempontból veszélyes állatfajokra, a vadonélő állatokra, a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartására, a védett és fokozottan védett, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alatt álló állatokra és állatfajokra, a cirkuszban, állatkiállításon, állatkereskedésben és a tudományos, kutatási, laboratóriumi vizsgálatokra tartott állatokra, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatalos célból tartott állataira. 2. E rendelet alkalmazásában 1. állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot, állatállományt gondozza, felügyeli;

14 2 2. állattenyésztés: az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége; 3. építési övezet: a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendeletben (a továbbiakban-: KVSZ) meghatározott övezet; 4. írásbeli hozzájárulás: magánszemély, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet képviselője által tett, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulás; 5. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet); 6. kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más. kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat; 7. kisállat: baromfi (különösen: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, húsgalamb és egyéb díszbaromfi), prémes állat (különösen: házinyúl, nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc); 8. közepes testű állat: juh, kecske 9. közvetlen szomszéd: többlakásos épület esetén az állattartás helyeként szolgáló lakás mellett közvetlenül található, valamint a lakással szemben, illetve egy lakószinttel alatta, valamint egy lakószinttel felette lévő további lakások használói (tulajdonosai, kezelői, haszonélvezői, bérlői); kertes családi ház esetén az állattartás helyeként szolgáló ingatlan oldalát és sarkát érintő, határoló ingatlanok használói (tulajdonosai, kezelői, haszonélvezői, bérlői); 10. kutyaiskola: ebek kiképzése elkerített ingatlanon, rendszeres időbeosztásban. 11. lakásban tartható állatok: a kedvtelésből tartott állatok közül a macska, eb, díszmadár, díszhal, a kistestű emlős, továbbá a veszélyesnek nem minősülő hüllő, kétéltű és ízeltlábú; 12. mezőgazdasági haszonállat: minden olyan kis-, közepes testű és nagyállat, amelyet élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági, illetve kereskedelmi célra tenyésztenek vagy tartanak; 13. nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés;

15 3 14. ökológiai szempontból veszélyes fajok: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állatok. 15. segítő kutya: a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs feladatokat ellátó kutya (különösen vakvezető kutya, mozgáskorlátozott személyt segítő kutya, hangot jelző kutya, rohamjelző kutya, személyi segítő kutya, terápiás kutya); 16. sportcélú galamb: az a galamb, amelyet versenyeztetési céllal tartanak, illetve arra felkészítenek, valamint szabadidős, szórakoztató jellegű tevékenységben való részvételre készítenek fel és foglalkoztatnak; 17. többlakásos épület: egynél több lakást tartalmazó épület; 18. veszélyes állatok: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állatok. II. Fejezet Az állattartás általános szabályai 3. (1) Az állattartó az állat tartása során köteles a jó gazda gondosságával eljárni, folyamatosan betartani a közegészségügyi, építésügyi, állategészségügyi, állat- és környezetvédelmi előírásokat. (2) Ha az állattartó nem kívánja az engedéllyel tartott állatot tovább tartani, köteles gondoskodni az állat megfelelő elhelyezéséről. Az erről szóló igazolást a polgármesternek 15 napon belül, írásban kell benyújtani. 4. (1) Az építési övezetek az állattartás szabályozása szempontjából az. alábbi körzetekre (a továbbiakban: állattartási körzet) tagolódnak: a) I. állattartási körzet: az L4-es építési övezethez tartozó területek, valamint az azokhoz kapcsolódó külterületeknek a belterület határától számított 50 méteres sávja, kivéve a II. állattartási körzet területeit, a többlakásos csoportházas lakóterületek területeit és az Olló utcai zártsorúan beépíthető lakóterületet;

16 4 b) II. állattartási körzet: a Szilas-patak által, a Szabadföld út és a Simongát út mindkét oldala által határolt - és melletti - L4-es övezet, valamint az ezekhez kapcsolódó külterületeknek a belterület határától számított 50 méteres sávja; c) III. állattartási körzet: a KVSZ-ben meghatározott egyéb beépítésre szánt terület - beleértve a többlakásos csoportházas lakóterületek területeit és az Olló utcai zártsorúan beépíthető lakóterületet - a Szilas-patak menti védősáv területe, valamint az azokhoz kapcsolódó külterületeknek a belterület határától számított 50 méteres sávja, kivéve a Forrás-major területét. (2) Az állattartási körzetek térképi ábrázolását az 1. melléklet tartalmazza. 5. (1) Mezőgazdasági haszonállat azon ingatlanon tartható, ahol a (2)-(4) bekezdésben meghatározott védőtávolságok betarthatók. (2) A nagyállatok elhelyezésére szolgáló építmények minimális védőtávolsága: a) ásott kúttól 15 m; b) fúrt kúttól 5 m; c) közterülettől 15 m; d) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 150 m. (3) A kisállatok és közepes testű állatok elhelyezésére szolgáló építmények minimális védőtávolsága: a) saját lakóépülettől 5 m; b) ásott kúttól 15 m; c) fürt kúttól 5 m; d) fürdőmedencétől 5 m; e) közterülettől 15 m; f) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 12 m; g) hátsó kerttől 6 m. (4) Trágya és trágyáié csak zártrendszerű tárolóban tartható. A trágyatároló minimális védőtávolsága: a) ásott kúttól 15 m;

17 5 b) fürt kúttól 5 m; c) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 12 m; d) közterülettől 15 m e) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 15 m. 6. (1) Az e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható állat Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) által kiadott engedéllyel (a továbbiakban: állattartási engedély) tartható. (2) Nem minősül állattartásnak, így nem engedélyköteles, legfeljebb kettő kisállat alkalomszerű, egy hónapot meg nem haladó időtartamú tartása. (3) Az állattartási engedély az állattartó kérelmére, - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel - az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén adható ki: a) az állatok tartása a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelel, b) az állattartáshoz a közvetlen szomszédok legalább 2/3-a és - közös tulajdonban lévő ingatlan esetén - valamennyi tulajdonostárs írásbeli nyilatkozattal hozzájárult. (4) A (3) bekezdés b) pontjában szereplő hozzájáruló nyilatkozat megtagadását a szomszédnak vagy tulajdonostársnak írásban indokolnia kell. Az indokolás akkor elfogadható, ha az tényszerű és valós, és annak alapján megállapítható vagy alaposan feltételezhető, hogy az állattartás jogos magán- vagy közérdeket sértene. (5) Az állattartási engedély iránti kérelmet az állat tartásának megkezdésétől számított 1 hónapon belül kell benyújtani a 2. melléklet szerinti nyomtatványon. (6) Az állattartási engedély a kérelem benyújtásától számított 5 évig vagy visszavonásig érvényes.

18 6 (7) Amennyiben a polgármester bejelentés alapján vagy hivatalból az állattartási engedélyben foglaltak megsértését eszleli, az engedélyt azonnali hatállyal visszavonhatja. Az engedély visszavonása nem akadálya az V. fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásának. III. Fejezet Az állattartás különös szabályai 7. Nagyállat és 15 kg feletti kedvtelésből tartott állat - eb kivételével - az I., II. és III. állattartási körzetben nem tartható.» 8. (1) Kisállat és 15 kg alatti kedvtelésből tartott állat tartására engedély a) az I. állattartási körzetben telkenként összesen legfeljebb 20 egyedre, b) a II. állattartási körzetben telkenként összesen legfeljebb 50 egyedre adható. (2) Közepes testű állat tartására engedély az I. és II. állattartási körzetben összesen legfeljebb 2 egyedre adható. (3) Az engedély kiterjed a kisállat, közepes testű állat és 15 kg alatti kedvtelésből tartott állat szaporulatára is, annak három hónapos koráig. (4) Kisállat, közepes testű állat és 15 kg alatti kedvtelésből tartott állat a III. állattartási körzetben nem tartható. 9. (1) Húsgalamb tartására engedély aj az I. állattartási körzetben telkenként legfeljebb 20 egyedre, b) a II. állattartási körzetben telkenként legfeljebb 50 egyedre adható. (2) Húsgalamb a III. állattartási körzetben nem tartható.

19 7 10. (1) Sportcélú galamb tartására engedély az I. és II. állattartási körzetben telkenként legfeljebb 100 egyedre adható. (2) Sportcélú galamb a III. állattartási körzetben nem tartható. 11. (1) A lakásban tartható állatok engedély nélkül tarthatók. A macskákra és az ebekre a IV. fejezetben foglaltak az irányadók. (2) A lakásban tartható állatokra vonatkozóan az állattartó, vagy az állat ideiglenes felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az állat a többlakásos épület közös használatú helyiségeit és egyéb részeit - amennyiben a többlakásos épület házirendje másképp nem rendelkezik - ne szennyezze. (3) A lakásban tartható állat által a többlakásos épület közös használatú helyiségeiben és egyéb részein okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állat tartója, vagy az állat ideiglenes felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni. IV. Fejezet A macska- és ebtartásra vonatkozó különös szabályok 12. (1) Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb két macska, továbbá szaporulatuk annak legfeljebb 3 hónapos koráig, engedély nélkül tartható. (2) Többlakásos épületben lakásonként egy eb, továbbá szaporulata annak legfeljebb 3 hónapos koráig, engedély nélkül tartható. (3) Többlakásos épületek erkélyén, loggiáján, körfolyosóján, valamint közös használatú helyiségeiben ebet és macskát tartani tilos.

20 8 (4) Többlakásos épület közös használatú udvarán telekrészenként legfeljebb egy eb valamennyi tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával engedély nélkül tartható. (5) Családi házak udvarán, egyéb telkeken, telephelyeken két eb, továbbá szaporulata annak legfeljebb 3 hónapos koráig - a 14. -ban foglalt eltérésekkel - engedély nélkül tartható. (6) Az (1) és,(3) bekezdésben meghatározott egyedszám feletti eb tartására a 6. - ban foglaltak az irányadók. 13. (1) Az eb szabadban való tartós elhelyezésére szolgáló helyét (különösen: kutyaház, kennel) úgy kell kialakítani, hogy a szomszéd lakóépületétől minimum 2 méterre, a szomszéd kerítésétől pedig minimum 1 méterre legyen. (2) Eb kizárólag a kiszabadulását, kiharapását megakadályozó módon, bekerített, zárt ingatlanon tartható. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (3) Ebet (a segítő kutya és az adott intézménynél vagyonvédelmi célból tartott eb kivételével) a) oktatási, kulturális intézmény területére - kivéve, ha az intézmény vezetője előzetesen írásban oktatási vagy ismeretterjesztő célból hozzájárul; b) szociális és egészségügyi intézmény területére; c) ügyfélforgalmat bonyolító közintézmény épületébe beengedni, illetve bevinni tilos. (4) Közterületen, illetve többlakásos épület udvarán és közös használatú helyiségeiben - amennyiben a többlakásos épület házirendje másképp nem rendelkezik - ebet pórázon és a 4. mellékletben felsorolt fajtákat - a segítő kutya kivételével - szájkosárral ellátva kell vezetni. (5) Az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (lépcsőház, folyosó stb.) - amennyiben a többlakásos épület házirendje másképp nem rendelkezik - ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. A közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles