2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról"

Átírás

1 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek biztosításával támogassa a magyar piacgazdaság további erısödését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelı képességének fejlıdését, a vállalkozások sikerességét. A gazdasági társaságok mőködése segítse elı a tisztességes versenyt, ne teremtsen gazdasági erıfölényt, összhangban álljon a hitelezık méltányos érdekeivel és a közérdekkel. Mindezek érdekében - az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció alapján, az Európai Unió tagállamai társasági joga fejlıdésének közös sajátosságaira figyelemmel, a magyar gazdasági jog jogalkalmazói gyakorlatának eredményeit felhasználva és a gazdasági élet szereplıi megerısödött társasági jogi kultúrájára támaszkodva - az Országgyőlés az alábbi törvényt alkotja: A társasági jogi és cégjogi szabályozás felülvizsgálata nyarán kezdıdött meg. A több mint kétéves munka során újrakodifikálásra került a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Gt. és a Ctv. felépítése, rendszere, tartalma alapvetıen bevált, a hazai társasági és cégjog - a már alkalmazandó közösségi normáknak megfelelı - harmonizációja megtörtént, a törvények alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai jórészt kedvezıek. Annak érdekében azonban, hogy a társasági-vállalati jogi szabályozás az elkövetkezı években is megırizhesse elıremutató jellegét, elkerülhetetlenné vált a hatályos törvényi rendelkezések felülvizsgálata. A törvények törekvése a következı szabályozási célkitőzések, illetve alapelvek érvényre juttatása: 1. Biztosítani kell a társaságok gyors és költségtakarékos piacra lépésének lehetıségét. A júniusában Feirában tartott Európai Tanács értekezleten elfogadásra került az Európai Kisvállalkozói Charta, amely - hangsúlyozva a kisvállalkozások innovációban, foglalkoztatásban, integrációban játszott elsıdleges szerepét - a tagállamokat, illetve az Európai Bizottságot hívta fel e társaságok mőködését könnyítı gazdasági, pénzügyi, jogi környezet megteremtésére. A szükséges intézkedések között említésre kerül a képzés, oktatás javítása, a technológiai fejlesztések támogatása, az adórendszer és a cégalapítás pénzügyi feltételei olyan irányú alakítása, amely elısegíti a kisvállalkozások mőködését. A Charta hangsúlyozta a cégalapítás adminisztratív terheinek és a bejegyzési eljárás idıtartamának csökkentésére, az elektronikus cégbejegyzési eljárás bevezetésére, illetve kiterjesztésére vonatkozó intézkedések jelentıségét novemberében jelent meg a Wim Kok, volt holland miniszterelnök által vezetett bizottság jelentése a 2000-ben Lisszabonban tartott Európai Tanács ülésen elfogadott stratégia végrehajtásáról. A stratégia célja, hogy az Európai Uniót 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tegye, amely képes fenntartani a gazdasági fejlıdést, munkahelyeket és társadalmi kohéziót teremteni úgy, hogy figyelemmel van a környezet védelmére is. A jelentés - miközben általánosságban erıs kritikával illeti a tagállamoknak a stratégia végrehajtása érdekében tett intézkedéseit - nagy súlyt fektet arra, hogy a tagállamok 2005 végére drasztikusan csökkentsék a társaságalapításhoz szükséges idıt, adminisztrációs terhet és költséget. Külön nevesíti az egyablakos rendszer alkalmazásának szükségességét. Hasonló problémákra mutat rá a Világbank jelentése (Doing Business in 2005) is. A társaságok gyors és költségtakarékos piacra lépésének biztosítása alapvetıen a cégbejegyzési eljárás jogi szabályozásának és az informatika kínálta lehetıségeknek az újragondolását igényelte. A cégtörvény átfogó reformja az elektronikus ügyintézés minél szélesebb körben történı elérhetıvé tételével és a törvény mellékletét képezı szerzıdésminták alkalmazhatóságának biztosításával, valamint az indokolatlan bürokratikus terhek csökkentésével kívánja elısegíteni a társaságalapítást. Az új lehetıségek az eljáró hatóságok számára is jóval kisebb adminisztratív terhet jelentenek, lehetıséget adva a szakmai munka természetének, hangsúlyának átalakítására. Hasonló célt szolgál az egyszerősített cégeljárás bevezetése. 2. Meg kell teremteni a társaságok átlátható mőködésének feltételeit, tovább kell fejleszteni az ezzel összefüggı szabályozást. A társaságok mőködése átláthatóságának két szempontból is kiemelkedı jelentısége van: Egyrészt, az 1997-ben született cégjogi szabályozás már megalkotásakor célul tőzte ki a cégnyilvánosság lehetı legszélesebb körő biztosítását, a gazdasági forgalom biztonsága és a hitelezıi érdekek védelme érdekében. A Ctv. rendelkezései szerint a cégnyilvántartás fennálló és törölt adatai, valamint a cégiratok teljes körően nyilvánosak. A cégiratok elektronikus megismerésének lehetısége tovább erısíti a

2 cégnyilvánosság követelményének érvényesülését, a számviteli törvény szerinti beszámolók elektronikus feldolgozása pedig a társaságok pénzügyi helyzetérıl való tájékozódást is könnyebbé teszi. Vannak azonban olyan társaságok is, amelyek esetében a mőködés átláthatóságának fokozott jelentısége van. Ebbe a körbe tartoznak a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok, ahol a részvényesek speciális helyzete szükségessé teszi, hogy az irányítás belsı ellenırzése (közgyőlés, felügyelıbizottság stb.) mellett, mintegy azt kiegészítve a külsı, piaci kontroll is érvényesülhessen. Ezen társaságok esetében a vezetı szervek döntéseinek, a társaság pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó információknak fokozott nyilvánosságot kell biztosítani. Ezen normák természetesen nem feltétlenül igényelnek törvényi szabályozást, e körben érdemes teret engedni a piac önszabályozó mechanizmusainak (pl. felelıs vállalatirányítási ajánlások, tızsdei szabályzatok). Kiemelkedı, de más jellegő érdek főzıdik az állami tulajdonban álló, vagy köztulajdont mőködtetı társaságok mőködésének nyilvánosságához. Ebben az esetben a köztulajdon törvényes, gazdaságos, célszerő felhasználása az az érdek, amely a szigorúbb nyilvánossági követelmények elıírását indokolja. 3. A társaságokra irányadó szabályoknak differenciáltaknak, de egyben rugalmasaknak kell lenniük. Az gazdasági társaságokról szóló törvény, miközben magán a kodifikációs technikán nem változtat, érvényesíteni kívánja a tulajdonosok (társaságalapítók) szerzıdési szabadságát, döntési autonómiáját. A törvény csak indokolt esetben és ekkor is az arányosság szabályozási követelményét figyelembe véve korlátozza a társaság tagjainak (részvényeseinek) mozgásterét a vállalkozás belsı szervezeti és mőködési rendjének meghatározását illetıen. Az a körülmény, hogy a törvény továbbra is az ún. kógens kodifikációs módszerrel él, a jogalkalmazó számára minden bizonnyal könnyebbséget jelent: egyszerőbb lesz mind a bíróságok, mind a cégek mőködtetésében résztvevı személyek számára a törvénynek az évi Gt.-tıl eltérı illetve az abban foglaltakkal megegyezı rendelkezéseinek az áttekintése, a különbségek és egyezések felmérése. A közel egy évtizedes bírói értelmezési gyakorlat stabilitásához főzıdı érdek is indokolja, hogy a törvény nem a diszpozitív megközelítés alkalmazását választotta. A törvény a rugalmasabb szabályozás elıtérbe helyezésekor nem hagyja figyelmen kívül, hogy a szerzıdési szabadság törvényi eszközökkel történı korlátozásának indokoltsága eltérı az egyes gazdasági társaságok mőködési sajátosságai szerint. Nyilvánvaló, hogy a tıkepiacra bevezetésre kerülı részvényeket kibocsátó, nyilvánosan mőködı részvénytársaságok esetében a befektetık érdekeinek védelme, az aktívabb tulajdonosi részvétel elımozdítása a közgyőlési döntéshozatal során más jellegő állami beavatkozást igényel, mint egy néhány taggal, zártkörően mőködı olyan kisvállalkozásé, ahol a tulajdonosi és ügyvezetıi szerepek jellemzıen nem válnak el egymástól. A differenciált megközelítés elvébıl az is következik továbbá, hogy ott, ahol a normaalkotás szükségessége igazolható, a lehetséges legkevésbé terhes szabályozási megoldást kell választani, ami adott esetben úgy teljesíthetı, hogy a törvény a több, egyenértékő megoldási változat közötti választás kötelezettségét írja elı a társaság részvényesei számára. 4. Ésszerő és arányos hitelezı- és befektetıvédelmi rendelkezéseket kell érvényesíteni az Európai Unió társasági jogi szabályozásának keretei között. A 2. sz. társasági jogi irányelv (77/91/EGK) határozza meg - többek között - a részvénytársaságok tıkéjének védelmére irányadó szabályokat. Az irányelv szabályainak átültetése az évi Gt.-ben megtörtént. A közösségi jogszabály meglehetısen merev elıírásainak felülvizsgálata folyamatban van, a várhatóan még ebben az évben, vagy legkésıbb a 2006-os esztendı során elfogadásra kerülı irányelv módosítás azonban nem ígér érdemi, a tıkevédelmi szabályozás átfogó korszerősítését megvalósító változásokat. (Az Európai Unió Bizottsága által 2003 májusában közzétett Cselekvési Terv az ún. alternatív tıkevédelem jogi feltételeinek kidolgozását a 2005-ös évet követıen elvégzendı feladatok között nevesítette.) Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy miközben a 2. sz. irányelv hatálya a részvénytársaságra - pontosabban a nyilvánosan mőködı részvénytársaságra kell hogy vonatkozzon -, az évi Gt.-nek a kft-re irányadó hatályos rendelkezései egyes esetekben - így pl. a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás vonatkozásában - az irányelvben foglaltaknál is rigorózusabb követelményeket támasztanak. A kft. saját tıkéje védelmére vonatkozó szabályok a Gt.-ben ugyanakkor nem kellıen koherensek. A törvény kidolgozása aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Gt. a 2. sz. társasági jogi irányelvben foglaltakat megkülönböztetés nélkül alkalmazni rendeli a zártkörően mőködı részvénytársaságokra is, annak ellenére, hogy az irányelv célja a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok hitelezıi kockázatának csökkentése volt. Annak érdekében, hogy a törvény e vonatkozásban változást hozhasson, szükség van arra, hogy a 2. sz. társasági jogi irányelv 1. cikkének a magyar társasági jog irányában szignifikáns elıírása oly módon módosuljon, hogy a tıkevédelmi követelmények a részvénytársaság helyett a nyilvánosan mőködı részvénytársaságra legyenek irányadók. Az ezt célzó kezdeményezés

3 megtételére már sor került, az irányelv hatályának pontosításáig azonban nem léphetnek hatályba a törvényben a zártkörően mőködı részvénytársaságra irányadó, könnyítést biztosító rendelkezések. A bevezetésre kerülı új szabályok (pl. a fizetıképességi nyilatkozat) az elsı fontos jogalkotói lépést jelentik egy hatékonyabb (a felesleges törvényi kötelezettségeket a hitelezık számára valódi biztosítékokkal felváltó) szabályozás kialakítása felé. 5. A társaságok, illetve a cégek mőködése feletti törvényességi felügyeletet érdemibbé, intenzívebbé kell tenni, a jogorvoslati lehetıségek igénybevételének feltételeit javítani kell (hatékony és gyors igazságszolgáltatás). A cégeljárás egyszerőbbé, gyorsabbá tételére irányadó szabályok (pl. egyszerősített cégeljárás) elfogadása esetén a cégbíróságok regisztráló hatósági funkciójával együtt járó munkateher jelentıs mértékben csökkenni fog. Ennek következtében mód lesz arra, hogy a cégbíróság (és különösen a cégbírók) tevékenységének hangsúlya a törvényességi felügyeletre helyezıdjön át. A törvényességi felügyelet érdemibbé tétele a cégbíróság által alkalmazható eszköztár kibıvítését igényli, valamint az eljárás részletesebb, alaposabb szabályozását. A cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (Ctv.) alapján jogosulttá válik arra, hogy a társaság törvényes mőködésének helyreállítása érdekében akár felügyelıbiztos kirendelésérıl is határozhasson. A jogutód nélkül, de fizetıképességüket megırzı cégek megszőnésével kapcsolatos igazságszolgáltatási feladatok a cégbíróságok kompetenciájába tartoznak. A Ctv. tartalmazza a jövıben ezért a végelszámolás lefolytatásának szabályait éppúgy, mint a - gyakorlati tapasztalatok alapján pontosított - vagyonrendezési eljárásét. 6. A társaságok mőködése, valamint a társaságok nyilvántartása vonatkozásában biztosítani kell a korszerő kommunikációs eszközök igénybevételének lehetıségét (önkéntesség, e-kommunikáció). A cégnyilvántartás nyilvánosságának a gazdasági forgalom biztonságát elısegítı hatása akkor érvényesül a leginkább, ha az ott tárolt információ könnyen elérhetı. Ezt teszik lehetıvé a modern kommunikációs eszközök (elsısorban az internet), amelyek révén a cégnyilvántartás tartalma nagy távolságból is megismerhetıvé válik. Összhangban a módosított 1. sz. társasági jogi irányelvben foglaltakkal, a Ctv január 1. napjától 10 évre visszamenıleg biztosítja a kft. és az rt. vonatkozásában az adott esetben papíron benyújtott céginformáció elektronikus úton történı lekérdezésének a lehetıségét. A gazdasági társaságok mind a négy formájára nézve júliusától teljes körően lehetıvé válik a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek elektronikus úton történı benyújtása is januárjától a Ctv. valamennyi cégformára kiterjeszti ezt a lehetıséget. 7. Biztosítani kell a társasági törvény és a cégtörvény közérthetıségét, más törvényekkel való összhangját (a kiszámíthatóság és a koherens szabályozás követelménye). A Gt. és a Ctv. a gazdasági élet meghatározó jelentıségő normáit tartalmazzák. Az évi törvényekkel egyezıen a jövıben is nagy hangsúlyt kell fektetni a normaszöveg érthetıségére. Ennek érdekében a törvényben csökkent az utaló szabályok száma, a meglévık pedig egyértelmővé váltak. A részvénytársasági fejezet szerkezetének gyökeres átalakítása is megtörtént oly módon, hogy a kizárólag a nyilvánosan mőködı részvénytársaságra irányadó sajátosságokat rögzítı szabályok egyértelmően elválnak a fejezet többi rendelkezésétıl. A cégtörvényben is a jelenleginél átláthatóbban, logikusabb szerkezetben került szabályozásra a cégeljárás rendje. A társasági jogi és cégjogi szabályozás számos ponton összefügg más jogágakba tartozó normákkal. A számviteli, adójogi, tıkepiaci stb. szabályokkal való tartalmi harmónia mellett fontos szempont a fogalmi összhang biztosítása. Ezt szolgálja pl. a többségi és a meghatározó befolyásra vonatkozó törvényi meghatározás egységesítése. Így a társasági törvény, a csıdtörvény egyaránt a Ptk. - jelen törvényben pontosított - 685/B. -ára hivatkozik majd vissza. A törvény az évi Gt.-hez képest egyértelmőbb elhatárolást alkalmaz a más törvények hatálya alá is tartozó kérdések szabályozása során. Így pl. ésszerőbbé, követhetıbbé válik a társasági törvény, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrıl szóló törvények szabályozási tárgyának megosztása. Amíg pl. a társasági törvényben a választott könyvvizsgálóra irányadó társasági jogi viszony keletkezésére, tartalmára és a jogviszony megszőnésére vonatkozó szabályok kerülnek elhelyezésre, addig a számviteli törvény hatálya alá tartozik a könyvvizsgálati tevékenység kötelezı igénybevétele eseteinek meghatározása, a könyvvizsgálói tevékenység tartalmi ismérveinek rögzítése. A könyvvizsgálói kamaráról szóló törvénynek pedig - egyebek között - a könyvvizsgálóra, a könyvvizsgálói társaságokra irányadó szakmai, képesítési, összeférhetetlenségi elıírásokat kell rögzítenie.

4 8. Összességében a hazai - tág értelemben vett - vállalati jogi szabályozás versenyképességét kell javítani, és hozzájárulni a befektetıbarát jogi környezet kialakításához. Nyugat-Európa több országában az utóbbi évek reformjai jelentıs változást hoztak a társasági jogi és cégjogi szabályozásban. A jogfejlıdés alapvetı tendenciái kétirányúak: egyrészt jellemzı a merev formakényszer lazulása, a tulajdonosok döntési szabadságának bıvítése, a szélesebb választási lehetıség biztosítása, a cégalapítás egyszerősítése, gyorsítása. Másrészt, egyes, elsısorban a társaságok irányításának ellenırzésével, a pénzügyi jelentések hitelességével kapcsolatos elıírások (pl. könyvvizsgálat) egyre szigorúbbá válnak, nagyobb betekintést engedve a tulajdonosok és a piac számára a társaságok belsı életébe. A törvényekben tehát megszőnnek azok a korlátozások, amelyek a tulajdonosok szerzıdési, döntési szabadságát indokolatlan mértékben korlátozzák, viszont - nem utolsó sorban az ismétlıdı könyvvizsgálati botrányok hatására is - a gazdasági forgalom biztonságát, a befektetık és a hitelezık érdekeinek védelmét szolgáló elıírásokra (és azok betartatására) a jogalkotó a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez. A társasági jogi szabályozás az utóbbi években egyre inkább versenyképességi tényezıvé válik, és ez a jellegzetessége Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozásával egyre erıteljesebb. A társaságalapítók számára nyilvánvalóan egy olyan szabályozás jelenthet vonzerıt, amely nem korlátozza szükségtelen követelményekkel a gazdasági tevékenység folytatását, ugyanakkor azonban kiszámítható, áttekinthetı és garantálja a piac biztonságos mőködését. II. A társasági jog fejlıdésének nemzetközi tendenciái Az Európai Unió társasági jogi szabályozásának meghatározó része társasági jogi irányelvekben, és nem közvetlenül alkalmazandó normákban jelenik meg. Az irányelvek nem alkotnak összefüggı szabályrendszert, pusztán az anyagi jog és az eljárásjog egyes elemeit érintik. A társasági jogi irányelvekben foglalt elıírások többségét (elsısorban a kiemelten jelentıs 1. számú (nyilvánossági) és 2. számú (tıkevédelmi) irányelv rendelkezéseinek jelentıs hányadát) már az évi Gt. és Ctv. adaptálta. A évi XXXIX. törvény a részvénytársasági szabályok megváltoztatásával folytatta a 2. társasági jogi irányelv implementációját, megalkotásra került az elektronikus cégeljárásra irányadó hazai szabályozás is (ld. a 2003/58/EK irányelvet). Az Európai Unió két társasági rendeletének a magyar jogba történı befogadása megtörtént. Az európai gazdasági egyesülésre irányadó hazai normákat - elsısorban a Ctv. kiegészítése útján - a évi XXXIX. törvény tartalmazza, az európai részvénytársaságra irányadó kiegészítı társasági jogi, továbbá cégjogi szabályokat a évi XLV. törvény rögzíti. A társasági jog mellett került sor a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeinek és kereskedelmi képviseleteinek a magyar jogba való beépítésére (1997. évi CXXXII. törvény), amelynek közösségi joggal való harmonizációja idıközben ugyancsak megtörtént (2003. évi LIV. törvény). Az új társasági és cégtörvény kidolgozása során is figyelemmel kellett lenni a közösségi és a többi tagállam nemzeti jogalkotásának változásaira. Az EK társasági jogi jogalkotása kapcsán kiemelést igényel az EU Bizottsága által 2004 ıszén elfogadott Ajánlás a tızsdei részvénytársaságok vezetı tisztségviselınek javadalmazásáról (2004/913/EK ajánlás). A törvény részvénytársasági fejezetét érinti az a másik bizottsági ajánlás is, amely a társaság ügyvezetésének munkáját segítı tanácsadó és javaslattevı szerepet betöltı bizottságokról (így pl. az ún. audit bizottságról) rendelkezik (2005/162/EK ajánlás). Gyakorlatilag már elfogadottnak tekinthetı a társaságok határon átnyúló egyesülésérıl szóló 10. sz. irányelv tervezete, valamint a könyvvizsgálói tevékenységre, így pl. az ugyanazon ügyfél részére nyújtható szolgáltatások kapcsán felmerülı összeférhetetlenség megítélésének szempontjaira vonatkozó szabályokat rögzítı új 8. sz. társasági jogi irányelv tervezete. A 4. és 7. sz. számviteli irányelvek hamarosan várható módosítása - többek között - a tagállamok szabályozási kötelezettségévé teszi, hogy a részvénytársaságoktól megköveteljék, hogy évente nyilatkozzanak a felelıs vállalatirányítás elveinek teljesítésérıl, vagy az elvektıl való eltérés indokairól. Az egyes EU tagállamok nemzeti jogalkotása során végbement változások e helyt csak néhány példával szemléltethetık. Megemlíthetı az olasz Polgári Törvénykönyv évi reformja, amely - hasonlóan az e vonatkozásban nagyobb múltra visszatekintı francia szabályozáshoz - lehetıséget ad arra, hogy a részvényesek határozzanak az rt. irányítási-ellenırzési modelljérıl, választhassanak a monista angolszász és a dualista német minta között. (Az angol modell az egységes igazgatótanácsra ruházza a társaság ügyvezetését, a német hagyomány ettıl eltérıen az igazgatóság-felügyelıbizottság kettısét részesíti elınyben.) A dán részvénytársasági törvénynek a szintén 2003-ban elfogadott módosítása egyebek között biztosítja, hogy a korszerő informatikai eszközök a részvényesi joggyakorlás, illetve a közgyőlés mőködése során alkalmazhatók legyenek. A francia kereskedelmi törvény 2003-ban - más fontos változtatások mellett - eltörölte a magyar kft. francia megfelelıjének számító SARL -ra vonatkozó általános jegyzett tıke legkisebb

5 összegét elıíró szabályt, a spanyol kisvállalkozások alapítását, regisztrációjuk felgyorsítását pedig jogszabályban meghatározott szerzıdésminta (a cég egyetlen dokumentummal megalapítható) hivatott elısegíteni. A holland részvényjogi szabályozás évi módosítása mellett közzétételre került a németalföldi ország társasági jogának távlati reformjára vonatkozó koncepció is, amely kiemelt jelentıséget tulajdonít a zártkörően, tagjai korlátozott felelıssége mellett mőködı társaságra irányadó szabályok egyszerősítésének (lásd pl. a társaság szervezetével, döntéshozatalával kapcsolatban tervbe vett szabályokat, valamint a jegyzett tıke legkisebb összegének eltörlésére vonatkozó elképzelést). Az Egyesült Királyságban több éve folyamatban van az évi társasági törvény átfogó felülvizsgálata, 2002-ben sor került az új törvény tézispontjainak közzétételére, ebben az évben pedig már az új törvény tervezetének nyilvános szakmai vitája zajlik. Az újrakodifikáció munkálatai mellett idırıl idıre kisebb, célzott törvénymódosítások is elfogadásra kerülnek, így 2003-ban az ún. saját részvény szabályozásának liberalizációja valósult meg. A német társasági jog modernizációját célozta a kormány megbízása alapján mőködı, Theodor Baums professzor vezette kodifikációs bizottság tézisgyőjteménye (2001), majd az ún. Cromme Bizottság által kidolgozott felelıs vállalatirányítási kódex. (A 2002-ben elfogadott és legutóbb 2005 júniusában módosult Ajánlások teljesítésérıl, illetve az Ajánlások valamely pontja elvetésének az indokáról a társaságok - a német részvénytársasági törvény kógens rendelkezése alapján - az éves beszámolójukban kötelesek számot adni.) Várhatóan ez év ıszén, vagy elsı félévében kerül sor a német részvénytárasági törvény újabb, a részvényesi joggyakorlás feltételeit érintı módosítására. A társasági jog jövıjét a közösségi jog és a tagállamok nemzeti joganyaga mellett egyes nemzetközi szervezetek is érdemben befolyásolják: kiemelendı az OECD 2004-ben elfogadott (az évi változatot átdolgozó) új Corporate Governance Kódexe. III. A törvény legfontosabb, koncepcionális jellegő szabályozási kérdései 1. A társasági jogi szabályozás nem a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), hanem változatlanul önálló törvényben kerül elhelyezésre. Nem lett volna ugyan elvi akadálya a gazdasági társaságok joga Ptk-ba való beillesztésének, de ez a joganyag nagysága, összetettsége és normáinak más típusú absztrakciós szintje miatt jelentıs technikai problémákkal járt volna. Ugyanakkor elméleti szempontból is célszerőbb alternatíva a gazdasági társaságok teljes szabályozásának Ptk.-tól való különtartása, elsısorban a következı szempontok miatt: - A társasági jog nem tisztán szerzıdéses jellegő, hanem szervezeti normákat is jelentıs mértékben tartalmaz. - A társasági jog összhangjának megteremtése elsısorban a cégjoggal, a felszámolási és végelszámolási joggal, a tıkepiac jogával, illetve a számviteli joggal külön törvény keretében jobban megvalósítható. - A társasági jog jóval gyorsabban változik, alakul át, mint a polgári jog hagyományosan stabil területei. A társasági jog versenyképességi kérdés is, ahol gyorsan le lehet maradni, ha nem élünk az informatika új eszközeivel, vagy nem tesszük pl. rugalmassá a belsı szervezeti rendet. 2. A törvény az új társasági törvény személyi hatályát csak kis mértékben téríti el az évi Gt. rendelkezéseitıl. E szerint - minthogy új közös vállalat alapítására a jövıben már nem lesz mód - a törvény ezt a társasági formát nem szabályozza. Mindez azonban nem vonja maga után a létezı közös vállalatok megszüntetésének kötelezettségét. A törvény az átmeneti szabályok között kimondja, hogy az évi Gt. és az évi Gt. alapján alapított közös vállalatok - idıkorlát nélkül - az évi Gt. közös vállalatra irányadó szabályai szerint mőködhetnek tovább. 3. A törvény hatálya négy társasági formára terjed ki, a közkereseti társaságra, a betéti társaságra (jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok) és a korlátolt felelısségő társaságra, valamint a részvénytársaságra (jogi személyiségő gazdasági társaságok). Új társasági forma bevezetésére tehát nem kerül sor, nem lesz mód sem betéti részvénytársaság, sem pl. csendestársaság létrehozására. A törvény szakmai egyeztetése megerısítette azt az álláspontot, hogy a csendestársaság alapításának lehetıvé tétele - akár csak az évi Gt. szerinti korlátozott formában - ma már végképp összeegyeztethetetlen lenne a cégnyilvánosság elvével, problémát jelentene a pénzmosás elleni fellépést illetıen, nem illeszkedne azon trendhez, amelynek részeként megszőnt a látra szóló takarékbetét és a bemutatóra szóló részvény típusa. 4. A törvény az egyes társasági formákat illetıen érvényesülı szerzıdéses formakényszer fenntartása mellett egyértelmővé teszi, hogy belföldi székhelyő gazdasági társaság alapítására, a cégjegyzékbe történı bejegyzésére csak a társasági törvény szerint alapított valamely társaságként, az ott meghatározott szabályok figyelembevételével kerülhet sor. Kivételt képez az az eset, amikor sui generis európai társaság alapítására kerül sor (európai részvénytársaság, európai gazdasági egyesülés).

6 A jövıben a gazdasági társaságok székhelyének áthelyezésérıl szóló - jelenleg elıkészítés alatt lévı sz. társasági jogi irányelv, valamint az Európai Bíróság joggyakorlata várhatóan korlátozza majd a nemzeti jogalkotónak a saját társasági joga monopolizálására irányuló törekvéseit. A székhelyáthelyezéssel összefüggı rendelkezések törvénybe iktatására nem a törvényben, hanem, az irányelv elfogadását követıen, az implementációs idıszakban lesz majd lehetıség. 5. A törvény felépítése a hatályos törvény szerkezeti rendjét követi. Folyamatos fejezetszámozás mellett két nagyobb egységre tagolódik. Az I. rész a gazdasági társaságok közös szabályait, a II. rész az egyes társaságokra irányadó különös szintő rendelkezéseket tartalmazza. Önálló részt képez a társaságnak nem minısülı egyesülésre vonatkozó XI. fejezete, a IV. rész pedig a záró rendelkezéseket foglalja magába. A törvény az elismert vállalatcsoport rendelkezéseit nem az egyesüléssel közös részben helyezte el, figyelemmel arra, hogy az elismert vállalatcsoportként való regisztráció sem hoz létre a csoport tagjaitól elkülönült jogalanyt. 6. A gazdasági társaság alapítására irányadó általános anyagi jogi szabályok beváltak, radikális változtatásuk nem indokolt. Kisebb módosításokra (formai és tartalmi természetőekre egyaránt) ugyanakkor szükség volt, a törvény II. fejezete ennek figyelembevételével került kialakításra. A törvény nem változtat az évi Gt. azon rendelkezésén, hogy a társasági szerzıdést közjegyzı által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd illetve az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi. Az ellenjegyzés jelentısége azonban részben megváltozik azáltal, hogy a társaság (a kkt., a bt., a kft.) tagjai a társasági szerzıdést a Ctv. mellékletét képezı szerzıdésminta kitöltésével is elkészíthetik. Ez esetben a társasági szerzıdés egyes rendelkezéseinek jogellenessége fogalmilag kizárt, mivel a szerzıdés a törvény szövegével szó szerint megegyezik és csak az adatok hozzáadása teszi a szerzıdésmintát egyedi okirattá. A jogi szakértı kötelezı közremőködése ilyen esetben mindenekelıtt azt szolgálja, hogy a cég alapításakor illetve a társasági szerzıdés utóbb elvégzett módosítása során a valósággal megegyezı adatok kerüljenek a szerzıdésben feltüntetésre. 7. A törvény nem ruházza fel az ún. szindikátusi szerzıdést (részvényesi megállapodást) társasági jogi jelentıséggel, ilyen megállapodás megkötésére a jövıben is a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a magyar magánjog a szerzıdések körében nem ismer típuskényszert, a szindikátusi megállapodás megkötésére a Ptk a alapján, a szerzıdéses szabadság elvének megfelelıen kerülhet sor. Mivel a szindikátusi szerzıdés és a társasági szerzıdés a társaság mőködése során adott esetben egymás mellett létezik, a két megállapodás tartalmának esetleges ütközésébıl problémák adódhatnak. A hazai ítélkezési gyakorlat alapján azonban egyértelmő, hogy a szindikátusi szerzıdésben nem lehet jogszerően úgy rendelkezni, hogy a szerzıdéses kikötés a társasági szerzıdés valamely pontjába ütközzön. Alapvetı különbség a két megállapodás között, hogy a szindikátusi szerzıdésre a cégnyilvánosság követelménye nem terjed ki, így a felek számos olyan kérdést is szabályozni tudnak ily módon, amelyek nyilvánosságra hozatala sértené a tagok vagy a társaság üzleti érdekeit és ezért arról - ha azt a társasági törvény nem teszi a társasági szerzıdés kötelezı tartalmi elemévé - a tagok a létesítı okiratban nem rendelkeznek. Abban az esetben, ha a tagok (részvényesek) tagsági jogaik gyakorlásának módjára, feltételeire vonatkozó, jogkövetkezményeit illetıen harmadik személyekre is kiható megállapodást kívánnak kötni, úgy vállalniuk kell azt, hogy a szerzıdést a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva megvizsgálja és hogy a megállapodás (a társasági szerzıdés) - figyelemmel a cégnyilvánosság követelményére - bárki számára megismerhetıvé válik. 8. A törvény a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra irányadó szabályokat részben rugalmasabbá, részben pedig az évi Gt ában foglaltakhoz képest egyértelmőbbé teszi. A törvény 13. -a alapján nem merülhet fel a jövıben kétely azzal kapcsolatban, hogy a dolog vagy vagyoni értékő jog az apportálás következtében a gazdasági társaság tulajdonába kerül-e, az a társaság jegyzett tıkéjének részét képezı vagyonelemként kerül számbavételre. A társasági törvény alkalmazásában nincs tehát jelentısége annak, ha a vagyoni értékő jog a Ptk a alapján egyébként nem minısül a tulajdonjog tárgyának. Egyezıen a részvénytársaságra irányadó, a évi XLIX. törvénnyel megállapított szabályokkal, de immár valamennyi társasági formára kiható hatállyal, a törvény lehetıvé teszi, hogy a tag az adós által elismert vagy jogerıs bírósági határozaton alapuló követelést szolgáltasson nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. 9. Az egyszemélyes korlátolt felelısségő társaságokról szóló 89/667/EGK irányelv (12. társasági jogi irányelv) jelenti az egyszemélyes társaságokra irányadó hazai szabályok alapját. Az évi Gt. az irányelvi rendelkezések hatályát - helyesen - a részvénytársaságra is kiterjesztette, bár erre jogharmonizációs kötelezettség nem állt fenn. A közösségi norma azonban nem indokolja a Gt.-ben szereplı továbbtársulási tilalom kimondását. A gyakorlat részérıl ugyanakkor egyöntető igény mutatkozott az évi Gt. hivatkozott rendelkezésének az

7 eltörlésére, hiszen akadályát képezi annak, hogy - különösen - a nagyobb, többféle tevékenységet folytató vállalatok mőködésük különbözı területeit gazdaságilag, funkcionálisan elkülönítsék. A Gt. indokolatlanul kizárja azt is, hogy pl. egy külföldi befektetı által magyarországi székhellyel alapított egyszemélyes társaság (leányvállalat) belföldön egyszemélyes vállalkozást alapíthasson. Ráadásul a továbbtársulási tilalom - jellemzıen - nem jelent valóságos hitelezıvédelmet, mivel könnyen megkerülhetı. A törvény tehát nem zárja ki, hogy egyszemélyes társaságok újabb egyszemélyes társaságot alapítsanak, illetve részesedésszerzés útján egyszemélyes gazdasági társaság tulajdonosává váljanak. Természetesen a jövıben is mód és szükség lesz arra, hogy különös szintő törvények speciális korlátozásokat írjanak elı (pl. Áht. 95. (5) bek.). 10. A törvény továbbra is fenntartja az elıtársaság intézményét, lényegileg az évi Gt. rendelkezéseivel egyezıen ( ). 11. A törvény - egyezıen az évi Gt.-vel - a gazdasági társaság jogerıs cégbejegyzését követıen csak kivételes esetben teszi lehetıvé a társasági szerzıdés érvénytelensége megállapításának kezdeményezését. Figyelemmel arra, hogy a gyakorlatban nem okozott nehézséget, a törvény nem enyhített a szabályozás szigorán, bár kétségtelen, hogy azt az 1. sz. társasági jogi irányelv csak a részvénytársaság és a korlátolt felelısségő társaság vonatozásában írja elı kötelezıen. Eltérés viszont, hogy a semmisségi okok tételes felsorolása nem a cégtörvényben, hanem a társasági törvényben kerül elhelyezésre (12. ). 12. A törvény a gazdasági társaság legfıbb szervére irányadó legfontosabb hatályos rendelkezéseken nem változtat. Az ún. lényegadó szabályok megırzése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nincs szükség az évi Gt. elıírásainak pontosítására, továbbfejlesztésére. A törvényben megfogalmazott új elıírások közül a következıket indokolt kiemelni: - A törvény - miközben fıszabálynak azt tekinti, hogy a legfıbb szerv a döntéseit ülésén hozza meg - módot ad arra, hogy a tagok (részvényesek) a taggyőlés (közgyőlés) formális összehívása nélkül dönthessenek valamely kérdésrıl és azt utólag írásban rögzíthessék (20. ). - Ha sor kerül a legfıbb szerv összehívására, a törvény alapján mód nyílik majd arra is, hogy a tag (részvényes) a taggyőlésen (közgyőlésen) ne személyesen vagy meghatalmazottja által képviselve vegyen részt, hanem az egyes társasági formáknál részletesen szabályozott módon, távolból, elektronikus hírközlı eszközök használata révén (a törvény a részvénytársasági fejezetben ezt nevezi ún. konferencia közgyőlésnek). - A törvény alapján a tagok (részvényesek) utólag egyhangú határozattal jogszerőnek ismerhetik el a legfıbb szerv azon döntéseit, amelyek elfogadására az irányadó társasági szerzıdésbe vagy alapszabályba foglalt eljárási szabályok megsértésével került sor (20. (3) bek.). - A törvény - fıszabályként - a tagoknak (részvényeseknek) a taggyőlésen (közgyőlésen) többségi szavazattal elfogadott döntését tekinti a gazdasági társaság, mint jogi személy legitim akaratnyilvánításának. A legfıbb szerv - jellemzıen - egyszerő többséggel meghozott határozatának, mint tulajdonosi döntésnek a jelentıségét azonban a jogalkotó többféle módon is korlátozza. Így a törvény elıírja, hogy meghatározott kérdésekben ne csupán a közgyőlés, de a döntés által érintett részvényosztályba tartozó részvényesek támogató határozatára is szükség van. Valamennyi társasági forma esetében biztosítja továbbá a törvény 49. -a annak a lehetıségét, hogy a gazdasági társaság akaratát kivételesen ugyan, de a kisebbségi álláspont határozza meg. A szavazatok legalább 5 százalékával rendelkezı tagok a gazdasági társaság nevében indíthatnak pert a menedzsmenttel, a felügyelıbizottság tagjaival, a könyvvizsgálóval szemben, ha a legfıbb szerv szabályszerően bejelentett indítvány ellenére is mellızte a perindítás kérdésérıl történı határozathozatalt. 13. A törvény alapján a gazdasági társaságok ügyvezetését a társaság vezetı tisztségviselıi vagy a vezetı tisztségviselıkbıl álló testület látja el. Az ügyvezetıi tevékenység nem azonosítható a társaság napi, operatív irányításával összefüggı feladatok teljesítésével, az ügyvezetés fogalma magában foglalja a társaság irányításával kapcsolatban szükséges mindazon döntések meghozatalára való jogosultságot, amelyek törvény, a társasági szerzıdés alapján nem tartoznak a társaság legfıbb szervének, más testületének hatáskörébe (21. ). A törvény biztosította keretek között az egyes gazdasági társaságok a konkrét körülményeket, szükségleteket figyelembe véve töltik ki az ügyvezetés fogalmát valóságos tartalommal. 14. A vezetı tisztségviselı az ıt foglalkoztató gazdasági társasággal olyan bizalmi kapcsolatban áll, amelyre közvetlenül nem alkalmazhatók a Ptk. megbízási szerzıdésére irányadó szabályai, de amelytıl távol állnak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszerzıdést jellemzı sajátosságok is. A törvény 22. -a ezért úgy rendelkezik, hogy a vezetı tisztségviselıt ezen minıségében megilletı jogokra és az ıt terhelı kötelezettségekre a társasági törvény szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy háttérszabályként a Ptk. megbízási szerzıdésre vonatkozó szabályait kell megfelelıen alkalmazni.

8 Természetesen annak a jövıben sincs akadálya, hogy a vezetı tisztségviselı az ıt e posztra megválasztó gazdasági társaságnál más minıségben, más jogviszonyt is létesíthessen. A vezetı tisztségviselı és a gazdasági társaság közötti jogviszony részletes indokolásban kifejtett sajátosságai lényegében megegyeznek az évi Gt. elıírásaival, egyértelmővé teszik, hogy a vezetı tisztségviselı a társaság tulajdonosainak megbízásából eljáró olyan bizalmi személy, aki nem csupán a többségi tulajdonos, hanem valamennyi tag jogos érdekeinek a képviselıje. 15. A törvény a vezetı tisztségviselık felelısségére nézve, bár az évi Gt. szemléletét megırzi, szabályait több tekintetben is továbbfejleszti. Így meghonosítja az ún. wrongful trading intézményét annak érdekében, hogy a társaság ügyvezetését csıdközeli helyzetben visszatartsa a hitelezıi érdekeket sértı, indokolatlan mértékő kockázatvállalástól. A törvény 30. -a szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegetı helyzet bekövetkeztét követıen, a vezetı tisztségviselık ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezıi érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek ellátni. A csıdtörvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné válik, elıírja a vezetı tisztségviselık hitelezıkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Ezzel egyidejőleg a törvény nem tartalmazza azt az objektív alapú összeférhetetlenségi szabályt, mely szerint a társaság fizetésképtelenségének jogerıs megállapítását (a felszámolás rendelését) követı három évig nem lehet más gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje az, aki a felszámolást elrendelı jogerıs végzés meghozatalának napját megelızı két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezetı tisztségviselı volt, kivéve, ha a vezetı tisztségviselıi megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor. Ez a vezetı tisztségviselıre vonatkozó jogkövetkezményeket objektív módon meghatározó szabály könnyen belátható módon nem motiválja a csıdközeli helyzetbe került társaság vezetı tisztségviselıjét a felelıs eljárásra, ezért azt a törvény már nem tartja fenn. 16. A törvény módot ad az ún. felmentvény jogintézményének alkalmazására is. A gazdasági társaság éves taggyőlésén (közgyőlésén) a tagok (részvényesek) határozhatnak arról, hogy a vezetı tisztségviselık elızı évi munkáját a törvényi, alapszabályi elvárásokhoz képest megfelelınek tartják-e. Igenlı válasz esetén a társaság utóbb nem vonhatja felelısségre az ügyvezetést arra hivatkozással, hogy a társaság érdekeivel össze nem egyeztethetı módon járt el. (A vezetı tisztségviselı rosszhiszemő, a tagokat (részvényeseket) megtévesztı eljárása esetére természetesen kivételt kell tenni.) 17. Az évi Gt. a gazdasági társaságok mőködésének ellenırzése címszó alatt szól a felügyelıbizottságról. A felügyelıbizottság elsısorban a tulajdonosok megbízásából és érdekében jár el, e célból ellenırzi a társaság irányítását. Tevékenységéért a tagoknak (részvényeseknek) tartozik felelısséggel. Éppen ezért indokolt, hogy a testület létesítésérıl - ha ahhoz más különleges érdek nem főzıdik - a tagok (részvényesek) dönthessenek. A törvény szerint csak akkor indokolt kötelezıvé tenni a felügyelıbizottság létrehozását, ha annak az adott esetben speciális funkciója is van. Ilyen sajátos helyzet áll fenn a köztulajdont mőködtetı társaságoknál, ahol a közpénzek felhasználása átláthatóságához, célszerőségének biztosításához főzıdı érdek indokolja, hogy a többségi tulajdonos állam egyedi döntésétıl függetlenül, minden esetben kötelezı legyen a felügyelıbizottság létrehozása. A különös szintő szabályokat indokolt fenntartani egyes törvényben meghatározott tevékenységet folytató, illetve célra alapított társaságoknál is (pl. MTI Rt., MTV Rt.) minden ún. dualista modell szerint mőködı nyilvános részvénytársaságnál, valamint, ha a kisebbségi helyzetben lévı tagok (részvényesek) legalább 5 százaléka erre igényt tart. Az évi Gt. - német mintára - ismeri a felügyelıbizottságban a dolgozói participáció intézményét. Az erre vonatkozó szabályokat a törvény - kisebb változtatásokkal, jogbıvítési lehetıséggel - fenntartja. 18. A törvény egyik fontos - koncepcionális szempontból is jelentıs - kérdése a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok ésszerő szétosztása a társasági, a számviteli és a könyvvizsgálói törvény között. Ennek megfelelıen törvény - a részvénytársaság esetét kivéve, ahol a társasági könyvvizsgáló megválasztása minden esetben kötelezı - a számviteli törvényre bízza mind a könyvvizsgálattal szembeni tartalmi követelmények, mind pedig a könyvvizsgálat kötelezı igénybevétele esetének a meghatározását (41. ). A könyvvizsgáló személyére (összeférhetetlenség stb.) vonatkozó szabályokat a könyvvizsgálói törvény rögzíti. A választott könyvvizsgáló társasági törvényben történı szabályozásának az indoka az, hogy a társaság és az auditálási szolgáltatást nyújtó könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) között sajátos társasági jogi jogviszony jön létre. Ez a jogviszony keletkezésében, tartalmi jellemzıit illetıen, valamint megszőnése körülményeit tekintve is különbözik attól az esettıl, amikor a gazdasági társaság egy könyvvizsgálóval köt valamilyen polgári jogi megállapodást. 19. A törvény az elismert vállalatcsoport jogintézményének bevezetésével annak törvényi feltételeit kívánja biztosítani, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a vállalkozás tényleges irányítási gyakorlatát tekintve

9 vállalatcsoportként mőködnek vagy a jövıben vállalatcsoportként kívánnak mőködni, ennek a körülménynek a társasági jogi szempontból releváns sajátosságait is jogszerően figyelembe vehessék, érvényesíthessék. A hatályos jogrendszerben a vállalatcsoport illetve konszernjog jelentıségét az évi Gt. nem, hanem csak a számviteli törvény, a társasági adó szabályait megállapító törvény, a versenytörvény vagy pl. a hitelintézeti törvény ismeri el. Az elismert vállalatcsoport jogintézményének bevezetésével ( ) egyidejőleg a törvény érdemben egyszerősíti a gazdasági társaságban történı ún. befolyásszerzésre irányadó társasági jogi rendelkezéseket. Eltérıen az évi Gt. XIV. fejezetében foglaltaktól, a jövıben a társasági jog a szabályozott tıkepiacra való kilépésre nem vállalkozó, zártkörően mőködı társaságokban (kft-ben, zrt-ben) történı részesedés illetve szavazati jog szerzésnek csak kivételes esetben tulajdonít jelentıséget. Hangsúlyos, az általános szabályoktól eltérı hitelezı- és kisebbségvédelemre a törvény szerint ugyanis akkor van szükség, ha a befolyásszerzı a szavazatok legalább 75 százalékát megszerzi és így képes a társaság életében legfontosabb döntések meghozatalára is. Egyébként (így pl. ha egy négy tagból álló kft-ben a jegyzett tıke 25 százalékát megtestesítı üzletrészt valamelyik tag megvásárolja a társától) nem indokolt a törvény általános elıírásaitól eltérni és kötelezıen alkalmazandó többlet szabályok érvényesülését megkövetelni. A törvény befolyásszerzésre irányadó elıírásainak hatálya nem terjed ki arra az esetre sem, ha a céltársaság nyilvánosan mőködı részvénytársaság. Ebben az esetben a tıkepiaci törvény vállalatfelvásárlásra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. 20. A törvény az egyes társasági formákra irányadó szabályokat eltérı mértékben alakítja át. A közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a törvény kidolgozása során nem merül fel olyan körülmény, amely az érdemi változtatás indokául szolgálhatott volna. A törvény koncepciójának kidolgozása során felmerült e társasági formák jogi személlyé nyilvánításának gondolata. Szakmai vita után azonban az az álláspont alakult ki, hogy e formákat a törvény sem ruházza fel jogi személyiséggel, hanem éppen ellenkezıleg e formák szerzıdéses jellegét erısítı szabályozásra van szükség. A jogi személyiség megadásának ugyan nem lett volna dogmatikai akadálya, de olyan markáns érv sem merült fel, amely a hagyományosan fennálló helyzet megváltoztatását elengedhetetlenül szükségessé tette volna. A kkt. és a bt. tehát továbbra is megmaradnak saját cégnevük alatt abszolút jogképességgel, vagyis teljes körő jogalanyisággal rendelkezı, ámde jogi személyiség nélküli formáknak. A törvény érdemi jogfejlesztésre a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság vonatkozásában vállalkozott. 21. A kft. vezetésére vonatkozó szabályok az elmúlt 15 évben alapvetıen problémamentesek voltak, azok ma sem igényelnek átfogó módosítást. A törvény a korlátolt felelısségő társaságot továbbra is olyan személyegyesítı jellegő gazdasági társaságként definiálja, amelyre vonatkozó szabályok meghatározása során jellemzıen a szerzıdési szabadság elve érvényesül. A korlátolt felelısségő társaságot a zártkörően mőködı részvénytársaságtól megkülönböztetı sajátosságokkal összefüggésben meghatározó az a körülmény, hogy a tagsági jogokat megtestesítı üzletrész továbbra sem minısül értékpapírnak. A kft. és a zrt. egyaránt jogi személyiségő, tagjai (részvényesei) korlátolt felelıssége mellett mőködı, jellemzıen személyegyesítı típusú, mikro- vagy kisvállalkozásként mőködı társaság. A közöttük fennálló különbségek három csoportba sorolhatók: azok dogmatikai, vállalkozás-lélektani és gyakorlati - praktikus természetőek. A dogmatikai elhatároló vonás alapja, hogy míg a részvény értékpapír, addig a kft-ben a tagsági jogot hordozó üzletrész nem minısül értékpapírnak. A kft. és a zrt. közti vállalkozás-lélektani különbség, hogy a kft. a német társasági jogi hagyományokhoz, a zrt. az angolszász tradícióhoz kapcsolódik. A magyar jogban történı párhuzamos jelenlétük erısíti a befektetık, cégalapítók választási lehetıségét, azt, hogy egy külföldi befektetı a saját jogi hagyományaihoz illeszkedı társasági formát választhasson Magyarországon is. A két társasági forma közötti legfontosabb gyakorlati különbségek a következık: - A zrt. az egységes rt. kategória altípusának számít, ezért a nyilvános tıkepiacra való kilépéshez nincs szükség a Gt. szerinti átalakulási fejezet alkalmazására. A kft. esetében nem csupán a társaság ún. mőködési módjának megváltoztatása (a zártkörő társaság alkalmassá tétele a szabályozott tıkepiacra történı kilépéshez) szükséges, hanem a törvény VI. fejezetében foglaltak szerinti átalakulási eljárás lefolytatása is. Ezzel kapcsolatban ismételten taggyőlést kell tartani, eleget kell tenni a törvény tájékoztatási és hitelezıvédelmi elıírásainak. A zrt. ugyanakkor idıt és költséget takaríthat meg azáltal, hogy számára a törvény átalakulási fejezetének alkalmazása mellızhetı. - A kft-nél hagyományosan bevett a mellékszolgáltatás és pótbefizetés elıírása (Gt ), szemben a zrt-vel, ahol a törvény a jövıben sem engedné meg a részvényesi kötelezettségek bıvítését. A zrt-re jelenleg kiterjed a 2. társasági jogi irányelv hatálya, a kft-re viszont a közösségi tıkevédelmi szabályok alkalmazása

10 nem kötelezı. A kft-nél tehát már jelenleg is lehetıség nyílik egy rugalmasabb és egyben hatékonyabb hitelezıvédelmi rezsim kialakítására. 22. Hitelezıvédelmi szempontból a társasági jogi rendelkezések két nagyobb csoportja különböztethetı meg. Egyrészt a társasági vagyon rendelkezésre bocsátásával összefüggı szabályok, másrészt pedig a kft. saját tıkéjének terhére történı kifizetések rendjét rögzítı elıírások. A törvény hangsúlyozottan figyelembe vette azt a körülményt, hogy a 2. sz. társasági jogi irányelv hatálya a kft-re nem terjed ki, a kft. alapításakor, valamint a törzstıke felemelése során pl. az apportra vonatkozó szabályok kialakításakor a nemzeti jogalkotónak módjában áll, hogy a tagok döntési szabadságát erısítı megoldásokat részesítsen elınyben. A törvény miközben a társasági szerzıdésre bízza annak eldöntését, hogy az apport értékének ellenırzésére a társaság igénybe vesz-e független szakértıt (114. ), bıvíti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként elismerhetı vagyoni értékő jogok, követelések körét (13. ). A törvény a kft. saját tıkéjének védelme során olyan koherens szabályozás kialakítására törekszik, amely nem a kifizetés, vagyonjuttatás jogcímére helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy az milyen hatással van a társaság mőködıképességére, fizetıképességének megırzésére. A hatékonyabb hitelezıvédelem megteremtése érdekében a törvény a kft vonatkozásában is egyértelmővé teszi, hogy a tag részére a jogellenes vagyonjuttatás nem csupán a törzstıke (jegyzett tıke) terhére valósítható meg, hanem a kft. ún. törzstıkén felüli vagyonát is magába foglaló saját tıkéjének rovására is. A hitelezık védelme ezért megköveteli, hogy a tag ezen minıségére tekintettel a kft. saját tıkéje terhére részesedést (vagyonjuttatást) kizárólag a törvényben (a társasági és a számviteli törvényben) meghatározott feltételek teljesülése esetén kaphasson (131. ). A törvény emellett (a felelısségteljesebb ügyvezetıi magatartás erısítése végett) - a társasági szerzıdésre utalt lehetıségként - bevezeti az ún. fizetıképességi nyilatkozatot (solvency test). A törvény a szerint a társasági szerzıdés elıírhatja, hogy az ügyvezetınek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetıképességét, illetve a hitelezık érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történı kifizetéssel, illetıleg valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezetı a vezetı tisztségviselıkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. A törvény a - a részvénytársaságra már jelenleg is irányadó rendelkezésekkel egyezıen - a jogellenes vagyonjuttatással azonosan ítélné meg azokat az eseteket, amikor a társaság a tagja vagy tagjai részére a vagyonjuttatást ugyan formálisan nem a kft-vel fennálló tagsági jogviszonyra figyelemmel teljesíti (arra valamely polgári jogi jogcím alapján kerül sor), de kétségtelen, hogy a juttatás illetve kifizetés a tagok hitelezıkkel szembeni elınyben részesítését célozza (ún. leplezett osztalék). 23. A törvény X. fejezete tartalmazza a részvénytársaságra vonatkozó szabályokat. Az évi Gt. részvénytársasági fejezete arra a megfontolásra épült, hogy a törvény a zrt. és az nyrt. között csak néhány esetben és viszonylag kisebb jelentıségő kérdésekben állapít meg eltérı szabályokat. Éppen ezért az egyes kérdéseket tematikus rendben szabályozza és esetenként utalt a zrt. és az nyrt. közötti különbségekre. Mivel a törvény alapján a zrt. és az nyrt. közötti különbségek a korábbiaknál sokkal jelentısebbé válnak, a törvény új szervezeti felépítést ad a fejezetnek. A X. Fejezet három részre tagolódik. Az 1. Cím alatt az általános, alapvetı szabályok kerülnek elhelyezésre. Ebbe a körbe tartozik az rt. fogalmára, az rt. lehetséges mőködési módjára, nevére (rövidített nevére), a részvény forgalomképességének korlátozását fıszabályként kizáró, valamint az öt részvényfajtát felsoroló rendelkezés. A részvénytársasági fejezet az 1. Cím alatt rögzíti továbbá az ún. részvényesi jogegyenlıség követelményét, tartalmazza a társasági vagyon védelmére vonatkozó garanciális súlyú elıírásokat. Az ún. általános vagy alapvetı rendelkezések önálló cím alá rendezése megerısíti az egységes rt. fogalmat, demonstrálja, hogy a részvénytársaság ún. típusképzı ismérvei egyaránt irányadóak a zrt-re és az nyrt-re. A fejezet 2. Címe a zrt-re vonatkozó szabályokat tartalmazza, így a zrt. alapításának, a társasági vagyon szolgáltatására irányadó szabályokat az alapítást követıen, a zrt. szervezetére, mőködésére és a részvényesi joggyakorlásra vonatkozó szabályokat, a társasági vagyon védelmére, és a zrt. megszőnésére vonatkozó normákat. A jellemzıen mikro- vagy kisvállalkozásként mőködı zrt-k, ha gazdasági súlyukat tekintve nem is, de számarányukat tekintve mindenképpen a részvénytársaságok döntı többségét alkotják. Célszerőségi okból tehát a törvény azt a kodifikációs módszert követi, hogy a zrt. részvényeseinek csak a részvénytársasági fejezet 1. és 2. Címe alatti rendelkezéseket kell tanulmányozniuk a társaság alapítása és mőködése során, az nyrt-re irányadó bonyolultabb elıírások (ezt tartalmazza a fejezet 3. Címe alatti rész) ismerete számukra nem szükséges. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fejezet 2. Címe alatti szabályok kisegítı jelleggel a nyilvánosan mőködı részvénytársaságokra is irányadóak.

11 A részvénytársasági fejezet 3. Címében csak azok a törvényi rendelkezések kerülnek elhelyezésre, amelyek a nyrt.-nél eltérnek a zrt.-re irányadó szabályoktól. A fejezet 2. és 3. Címe alatti részek tematikus sorrendje tehát megegyezik egymással, a 3. Cím alatt azonban már csak a szabályozásbeli különbségekrıl rendelkezik a jogalkotó. Összefoglalva, a részvénytársasági fejezet felépítése egyaránt kifejezésre juttatja az rt., mint önálló társasági típus fıbb karakterjegyeit és a zrt. és az nyrt. mőködési módjából következı eltérı vonásokat. Az alkalmazandó kodifikációs módszer mellızhetıvé teszi a felesleges ismétléseket, ugyanakkor a jogalkalmazót (elsısorban a zrt-ben érdekeltet) megkíméli attól, hogy rendet kelljen vágnia egy terjedelmes, közös (a zrt-re és az nyrt-re irányadó részletszabályokat mintegy összekeverve tartalmazó) fejezetben. 24. A törvény továbbra is szabályozza mind a nyilvános, mind a zártkörő alapítást. A nyilvános alapítás szabályozása inkább tradicionális, mint praktikus okból történik, hiszen erre csak elvétve kerül sor. 25. A törvény az általános szabályok között mondja ki, hogy az rt. nevében és a rövidített elnevezésben a cég formájára utalni kell. Indokolt, hogy a gazdasági forgalom szereplıi, ha egy rt-vel (pl. valamely híradásban, reklámban) kapcsolatba kerülnek, úgy egyben arról is (automatikusan) tudomást szerezzenek, hogy az adott társaság nyilvánosan vagy zártkörően mőködik-e. (A zártkörő mőködés tényére utaló jelzés a cégnévben, illetve rövidített elnevezésben egyértelmővé teszi, hogy a társaság nem hozott forgalomba, illetve nem tart a nyilvános forgalomban részvényeket, vagyis mőködése nem vet fel sajátos befektetıvédelmi problémákat.) 26. A Gt évben elvégzett módosítása következtében a hazai részvényjog összhangba került az EK hitelezıvédelmi elıírásaival. A évi XLIX. törvény a jogharmonizációs követelményeket teljesítve több helyütt rugalmasabbá is tette a Gt. szabályait. A törvény nem változtat e szabályokon ott, ahol a tıke-, és hitelezıvédelmi szabályok a közösségi jogi követelményekkel összhangban állnak. Részleges egyszerősítésre a zrt. tekintetében is akkor lesz majd mód, ha a 2. sz. társasági jogi irányelv módosítása nyomán az irányelv hatálya csak a nyilvánosan mőködı részvénytársaságra terjed ki. A részvénytársaságra a törvényben elıírt tıkeminimum a jövıben is 20 millió forintban kerül meghatározásra. Azoknál a részvénytársaságoknál, ahol a társaság által folytatott üzleti tevékenység fokozott hitelezıi kockázatot jelent, az ún. különös szintő törvényekben kell a megfelelı garanciális elıírásokról gondoskodni (pl. a hitelintézeteknél). A hitelezık, illetve befektetık védelmét jellemzıen nem csupán a jegyzett tıke összegének elıírásával lehet biztosítani, hanem mindenekelıtt sajátos tıkemegfelelési, tartalékolási szabályok elıírásával. Az általános jegyzett tıke minimumának törvényi rögzítése mellett a tıkevédelemmel kapcsolatban alapelvi szintő követelmény az, hogy a részvényes javára csak a részvénytársasági fejezetben meghatározott feltételek és eljárási rend szerint történhet vagyonjuttatás azzal, hogy az nem veszélyeztetheti a részvénytársaság fizetıképességét, jövıbeli ésszerő üzletvitelét. Az ún. solvency test lehetıségének megteremtése - csakúgy mint a kft-nél - javíthatja a részvénytársaság hitelezıvédelmi szempontból megbízható mőködésének esélyét. 27. A részvénytársasági fejezeten belül az 1. Cím alatt kerülne kimondásra, hogy a tagsági jogokat megtestesítı értékpapír, vagyis a részvény kizárólag névre szóló lehet. A Gt. és a évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatályos rendelkezéseinek egybevetésébıl megállapítható, hogy mára megszőnt a bemutatóra szóló részvény kibocsátásának a lehetısége. Az évi Gt. a zrt. esetében - figyelemmel a társaság személyegyesítı jellegére - már eleve kizárólagossá tette a névre szóló részvény alkalmazását. A Tpt. alapján pedig január 1-jét követıen a részvények nyilvánosan, sorozatban történı kibocsátására, valamint dematerializált részvény elıállítására csak névre szóló részvénytípus használható. Ez a folyamat ma már nem visszafordítható: a XXI. század tıkepiaci szabályozása (csakúgy mint a látra szóló bankbetéteket felszámoló hitelintézeti szabályozás) az átláthatóságra, a részvényesi-tulajdonosi befolyással rendelkezık megismerésének biztosítására helyezi a hangsúlyt. A törvény csak kodifikációs szempontból teszi egyértelmővé az idıközben kialakult helyzetet (177. ). A törvény az egyes részvényfajták, részvényosztályok tartalmi ismérveinek meghatározása során a részvényesek számára az évi Gt. elıírásaihoz képest nagyobb mozgásteret biztosít. 28. A törvény a zártkörően mőködı részvénytársaság belsı szervezeti rendjét illetıen nagyfokú döntési szabadsággal ruházza fel a társaság tulajdonos-részvényeseit. A részvényesek az alapszabályban határozhatnak arról, hogy a részvénytársaság ügyvezetését testület, illetve egy vagy több tisztségviselı lássa-e el. A törvény a zártkörően mőködı részvénytársaságok esetében a részvényesi jogok tartalmát illetıen (így az egyes részvényfajták, részvényosztályok meghatározása során) az évi Gt.-hez képest több szabadságot ad az alapszabályt elfogadó részvényesek számára. A zártkörően mőködı részvénytársaság mőködésére vonatkozóan a törvény módot ad konferencia közgyőlés tartására, legyen szó annak részleges vagy teljes körő válfajáról.

12 A fentieknek megfelelıen, miközben továbbra is a közgyőlés marad a részvénytársaság legfıbb szerve, a részvényesek az alapszabályban mind az igazgatóságra, mind pedig a felügyelıbizottságra fontos döntések meghozatalának jogát delegálhatják. (Feltéve, hogy az adott zrt-ben sor kerül felügyelıbizottság választására.) A zrt. szervezeti rendjét illetıen már az évi Gt. rendelkezései is lehetıséget adnak az egyszerő és költségkímélı társasági struktúra kialakítására. Így a Gt a alapján a közgyőlés által megválasztott vezérigazgató az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben vezetı tisztségviselıként járhat el. A törvény a zrt. szervezeti szabályait illetıen tovább erısíti a részvényesek mozgásterét, és így megteremti annak a lehetıségét, hogy a kistıkeerejő, zártkörően mőködı családi vállalkozások éppúgy, mint a multinacionális cégek magyarországi (részvénytársasági formában mőködtetett) leányvállalatai a lehetséges legegyszerőbb belsı struktúrát is választhassák. A törvény, miközben változatlanul a közgyőlést tekinti a részvényesek legfontosabb kollektív döntéshozatali fórumának, az irányadó szabályok terén több fontos, a szabályozást rugalmasabbá, életszerőbbé tevı változást vezet be. 29. A törvény az évi Gt.-hez képest nagyobb figyelmet szentel a részvénytársaság mőködési módjából következı sajátosságoknak. A szabályozott tıkepiacon mőködı részvénytársaságok esetében a részvényesekbefektetık jogvédelme, a részvényesi aktivitás ösztönzése, a részvénytársaság feletti külsı, piaci kontroll jogi feltételeinek a javítása mind olyan körülménynek számít, amely a zrt-hez képest eltérı, adott esetben a szerzıdési szabadságot is korlátozó jogi megoldások alkalmazását teszi szükségessé. A nyilvánosan mőködı részvénytársaságra irányadó eltérı szabályok közül ki kell emelni, azt, hogy az nyrt. vonatkozásában - figyelemmel a felelıs vállalatirányításról szóló ajánlásokban foglaltakra is - az egy részvény - egy szavazat tételét kell fıszabálynak tekinteni. Ehhez képest elsıbbségi részvényosztályok kibocsátására a törvény csak korlátozott lehetıséget biztosít. A nyilvánosan mőködı részvénytársaság közgyőlésének összehívásával kapcsolatban a törvény a hatályoshoz képest szélesebb körő tájékoztatási kötelezettséget ró a részvénytársaság ügyvezetésére. A tulajdonosi struktúra sajátosságai indokolják a részvénykönyv lezárására vonatkozó speciális szabályokat is. Ki kell még emelni, hogy a nyilvánosan mőködı részvénytársaság részvényesei az alapszabályban szabadon határozhatnak arról, hogy az angolszász ún. board-rendszert vagy az igazgatóságfelügyelıbizottság párosán alapuló német modellt választják-e (308. ). Ez a döntési alternatíva hasonlít az európai részvénytársaságról szóló 2157/2001/EK rendeletben alkalmazott megoldáshoz, de módot ad erre a francia és az olasz társasági jogi szabályozás is. Csakúgy mint az európai részvénytársaságról szóló rendelet magyarországi alkalmazását biztosító évi XLV. törvény 10. -a, a törvény is megállapítja az audit bizottság feladatait, hatáskörét (311. ). 30. A törvényhez kapcsolódik, annak XIV. Fejezetében került elhelyezésre, a közhasznú társaságok megszüntetésére vonatkozó normarendszer. A közhasznú társaság (kht.) Polgári Törvénykönyvben rögzített szabályai (Ptk ) számos problémát vetnek fel. A társaság közhasznú jellegét a törvény szerint - egyéb kritériumok mellett - az adja meg, hogy közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végez. A kht. üzletszerő gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elısegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységébıl származó nyereség nem osztható fel a tagok között. A közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI. törvény (Kszt.) azonos fogalomhasználattal, de eltérı tartalommal határozza meg a közhasznúság, illetve a kiemelkedı közhasznúság kritériumait (Kszt ). Olyan közjogi kategóriát, minısítést teremt, amelyet - a törvényben meghatározott kivételekkel - társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület és országos sportági szakszövetség egyaránt elnyerhet (Kszt. 2. ). Ugyanakkor nincs olyan szabály, amely elıírná, hogy a nevében közhasznú társaság köteles lenne a Kszt. által meghatározott közhasznú minısítés megszerzésére. Ennek a visszás helyzetnek a feloldása érdekében a törvény közös szabályai tartalmazzák a társaságok nem nyereségorientált (nonprofit) mőködésének lehetıségét (4. ). E normák alkalmazása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi nem nyereségorientáltan mőködı gazdasági társaság egyben közhasznúnak is tekinthetı. A nonprofit mőködés a tagok (részvényesek) döntési autonómiájába tartozó, magánjogi jellegő kérdés, míg a közhasznúsági kategória odaítélése az állam közjogi minıségében meghozott döntését igényli. Ez utóbbinak szabályozása nem a társasági törvény kompetenciájába tartozik, arról a Kszt. rendelkezik.

13 A törvénynek a nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó rendelkezései július 1-jén lépnek hatályba, és ettıl az idıponttól nem alapítható újabb közhasznú társaság. A már létezı közhasznú társaságok átalakulására, illetve megszőnésére a törvény 2 éves átmeneti idıt biztosít (365. ). I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és mőködését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelısségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszőnését. (2) A törvény hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkezı kooperációs társaságra: az egyesülésre (XI. fejezet), emellett a törvény megállapítja az elismert vállalatcsoport alapításának és mőködésének szabályait (V. fejezet). Az 1. a törvény hatályát állapítja meg. Ez érdemben megfelel az évi Gt. szövegének. A Gt. - éppúgy mint eddig - nem minden társaságra, hanem csak a gazdasági társaságokra, mégpedig a magyarországi székhellyel rendelkezı és ezért a magyar cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági táraságokra vonatkozik. Az Európai Unió által rendelettel szabályozott szupranacionális társaságokra, így az európai gazdasági egyesülésre, az európai részvénytársaságra, valamint az európai szövetkezetre a törvény hatálya eleve nem terjed ki, azonban az irányadó közösségi rendeletek, illetve a vonatkozó külön törvények által megjelölt rendelkezéseit e jogi személyekre is alkalmazni kell. Az (1) bekezdés változatlanul a gazdasági társaságok civiljogi kérdéseit teljes körően átfogó szabályozására utal, amely felöleli a társaság ún. létszakaszait, a társaság belsı szervezeti és mőködési viszonyait, a társaság alapítóinak illetve tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelısségét, a társasági jogvitákat stb. A évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) elsı rendelkezései között szögezi le, hogy területi hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági társaságokra terjed ki. Szabályozza továbbá a gazdasági társaságok alapítását, mőködését, formaváltását, illetve egyesülését, szétválását. Itt rendelkezik a Gt. arról is, hogy idetartoznak a társaságon belül az alapítóknak, illetve a tagoknak/részvényeseknek a jogairól és kötelezettségeirıl szóló rendelkezések. A gazdasági társaságokra vonatkozó keretszabályokat a Ptk. tartalmazza, éspedig külön a jogi személyiségő gazdasági társaságokra (Ptk ) és külön a jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságokra nézve (Ptk. 578/H. ). Ahogy arra a Ptk. 56. (2) bekezdése utal, a részletszabályozás külön törvényben, a Gt.-ben történik. Bár a Gt. csak négy gazdasági társasági formát ismer, kimondja azt, hogy hatálya alá tartozik a jogi személyiséggel rendelkezı egyesülés mint kooperációs társaság, valamint tartalmazza az elismert vállalatcsoport alapításának és mőködésének a szabályait is. Ez utóbbi esetben lényeges eltérést láthatunk az évi CXLIV. törvényhez (a továbbiakban: régi Gt.) képest. A régi Gt. elismert vállalatcsoportra vonatkozó szabályokat nem tartalmazott, hanem a XIV. Fejezet alatt a gazdasági társaságban történı befolyásszerzésrıl rendelkezett. A Gt. a befolyásszerzés szabályait az V. Fejezet 1. Címe alatt helyezte el, az itt található rendelkezések a korlátolt felelısségő társaságok és a zártkörően mőködı részvénytársaságokra vonatkoznak, az alapítást követıen minısített többséget biztosító befolyás szerzése esetében kerülnek alkalmazásra. Minısített többséget biztosító befolyásnak pedig az számít, ha a befolyásszerzı az ellenırzött társaságban - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább 75%-val rendelkezik. Bár a Gt. egyértelmően leszögezi, hogy az egyesülést nem tekinti gazdasági társaságnak, de a rá vonatkozó szabályokat a kooperációs jellegre való tekintettel mégis a Gt.-ben helyezi el azzal, hogy a Gt.-ben írt rendelkezéseket az ott írt eltérésekkel ugyancsak alkalmazni kell. A (2) bekezdés annak megfelelıen alakult, hogy a törvénynek már nincs külön konszernjogi része, és a tudományos értelemben konszernnek nevezhetı ún. vállalatcsoport a közös szabályok közé, az V. fejezetbe

14 került. Az egyesülés jogi helyzete változatlan maradt: az egyesülés, mint kooperációs jellegő, a tagok mőködésének koordinálására hivatott jogi személy nem gazdasági társaság, de tradicionális okokból a Gt.- ben a XI. fejezetben kerül szabályozásra. A törvény közös szabályai az egyesülésre is irányadóak (316. ). 2. (1) Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható. (2) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségő gazdasági társaság a korlátolt felelısségő társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). (3) Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzıdést köthet, pert indíthat és perelhetı. (4) Törvény elıírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetık. A törvény 2. -a sem tartalmaz az évi Gt.-hez képest jelentıs változást. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelıen az (1) bekezdés a gazdasági társaságok körében érvényesíti az ún. formakényszer elvét. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.), jogi személy gazdasági társaság pedig, a korlátolt felelısségő társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). Bár a törvény kidolgozása során felmerült a kkt. és a bt. jogi személlyé nyilvánításának lehetısége, mivel tartalmi különbség a jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaságok között gyakorlatilag nincs, praktikus, illetve hagyományokat ırzı okokból (Magyarországon 1840 óta a kkt. és a bt. nem jogi személy) a változtatás nem nyert támogatást. A rendelkezésbıl kimaradt az évi Gt. X. fejezetben szabályozott közös vállalat. Ennek oka, hogy az elmúlt 15 évben az 1967-ben bevezetett közös vállalati forma igénybevételére, azaz új közös vállalat alapítására nem került sor. Figyelemmel azonban arra, hogy még mindig több mint száz közös vállalat mőködik Magyarországon, a 333. (7) bekezdése a már mőködı közös vállalatokra nézve hatályban tartja a Gt. közös vállalatra vonatkozó rendelkezéseit. A törvény hatálybalépése utáni tehát új közös vállalat már nem alapítható, de a korábban a cégjegyzékbe bejegyzett közös vállalatok zavartalanul mőködhetnek tovább. Ugyanakkor, ha a törvény hatálybalépése után közös vállalat megszőnni vagy átalakulni kíván, úgy ezekre a folyamatokra már az új megszőnési, illetve átalakulási szabályokat kell alkalmazni. A törvény 2. -ának (3) bekezdése dogmatikailag a korábbinál tisztább szövegezéssel fejezi ki azt a régi tételt, hogy valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik, és cégneve alatt teljes civiljogi jogképességgel bír, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzıdést köthet, pert indíthat és perelhetı. A Gt. társasági formakényszert ír elı, azaz kimondja, hogy gazdasági társaság csak a törvényben szabályozott formában alapítható. Az a gazdasági tevékenységet végzı szervezet tehát, amelyet nem a Gt. szabályai szerint hoztak létre, nem minısül gazdasági társaságnak, akkor sem, ha felettük a cégbíróság gyakorol törvényességi felügyeleti jogot. A Legfelsıbb Bíróság társasági formakényszer kérdésében hozott Cg. törv. I /1989. számú határozatában írt elvi megállapításokat továbbra is irányadónak kell tekinteni. A Gt. lényeges változást vezet be a gazdasági társaságok formáinak meghatározásánál. Kimondja, hogy jogi személyiség nélküli társaság a közkereseti társaság és a betéti társaság, jogi személyiséggel rendelkezı társaságnak a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság minısül. Ennek megfelelıen a közös vállalatot már nem tekinti gazdasági társaságnak. A szabály azonban nem jelenti azt, hogy a még mőködı közös vállalatoknak meg kellene szőnni, vagy át kéne alakulni más társasági formává. A Gt (7) bekezdése kimondja, hogy a törvény hatálybalépése után új közös vállalat nem alapítható. A cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közös vállalatok azonban a régi Gt. szabályai szerint tovább mőködhetnek. Ez az indoka annak is, hogy a Ptk. 52. (2) bekezdése július 1. után is tartalmazni fogja a közös vállalatra vonatkozó szabályokat. A Gt. jogi személyiségtıl függetlenül jogképességet, jogalanyiságot biztosít valamennyi gazdasági társaságnak, így jogképes a jogi személyiséggel nem rendelkezı közkereseti társaság és a betéti társaság is. E fogalom annyit jelent a Gt. meghatározásában, hogy cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzıdést köthet, pert indíthat és perelhetı. A Gt.-nek az a rendelkezése, amely szerint valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik, újdonságot a korábbi szabályozáshoz képest nem jelent, legfeljebb pontosítja a korábbi szabályokat. A saját cégnévvel való rendelkezés egyébként következik a Gt. 12. (1) bekezdés a) pontjából, mely szerint a társasági szerzıdés kötelezı tartalmi eleme a gazdasági társaság cégnevének a megjelölése. A cég jogalanyisága következik a évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. -ában írt rendelkezésekbıl is. A Ctv. 3. -a pedig a cégnévre vonatkozóan tartalmaz elıírásokat.

15 A Gt. rögzíti, hogy törvény - de csak törvény - elıírhatja, hogy bizonyos tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetık. Ilyen törvényi rendelkezést tartalmaz például a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.). A Hpt. 8. (1) bekezdése kimondja, hogy bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként, fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként mőködhet. A (2) bekezdés külön is kiemeli, hogy a részvénytársasági formában mőködı pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni. Külföldi vállalkozás a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. a) pontja értelmében pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet [Hpt. 3/A. (1) bek.]. Pénzügyi szolgáltatás közvetítését, a Hpt. 8. (3) bekezdése értelmében, pénzügyi intézménynek nem minısülı jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság is végezhet, e tevékenység folytatására tehát adott esetben már a kft. is jogosult. Törvényszerkesztési okokból a (4) bekezdésbe került az évi Gt. 6. (1) bekezdésében szereplı szabály, nevezetesen, hogy törvény elıírhatja - pl. a hitelintézeti törvény a kereskedelmi bankokra nézve - hogy meghatározott tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetık. 3. (1) Gazdasági társaságot üzletszerő közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, mőködı társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. (2) Gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. (3) Gazdasági társaság átalakulással (társasági formaváltással, egyesüléssel és szétválással - VI. fejezet) is létrehozható. (4) Nemzetközi szerzıdés a külföldiek gazdasági társaságban való részvételére e törvénytıl eltérı szabályokat állapíthat meg. A törvény 3. -ának (1)-(3) bekezdése lényegében megegyezik az évi Gt. szövegével. A (4) bekezdése azonos a Gt. 5. (1) bekezdésével, csupán törvényszerkesztési okokból került a 3. -ba. A (1) bekezdése lényegében a polgári jog minden alanya számára módot ad társaságalapításra illetve a társaságban tagként való részvételre, így a nem jogi személy gazdasági társaságoknak is. A külföldi és belföldi jogalanyok a társasági jog szempontjából teljesen azonos elbírálás alá esnek. Gazdasági társaságot társasági szerzıdés megkötésével, illetve alapszabály vagy alapító okirat elfogadásával lehet alapítani (11. ). A VI. Fejezet szabályai szerint azonban gazdasági társaság már létezı gazdasági társaság formaváltásával, meglévı társaságok egyesülésével, illetve társaság szétválásával (különválásával, illetve kiválással) is létrehozható. A 3. (1) bekezdése tehát elvileg bárki számára lehetıvé teszi, hogy gazdasági társaságot alapítson, társaságban tag legyen, illetve társasági részesedést szerezzen. (A kapcsolódó korlátozásokat az 5. tartalmazza.) A kodifikáció során felmerült, hogy társaságok továbbtársulásához - egyes társasági formák esetén - szükséges legyen a hitelezık hozzájárulása. Ez a javaslat elutasításra került, mivel a vállalkozók adminisztratív terheit növelte volna. A gazdasági társaság legalapvetıbb tartalmi ismérve, hogy közös és üzletszerő gazdasági tevékenységre irányul. Az üzletszerőség általában nyereségre törekvést jelent gazdasági kockázatvállalás mellett, a társak pedig a nyereségben-veszteségben osztoznak, továbbá állandósult, huzamos szervezetszerő gazdasági tevékenységet tételez fel. A társaság mindenekelıtt a tagoké, tehát nem individuális, hanem a tagok - adott esetben a társaság szervezetén keresztül folytatott - közös gazdasági tevékenységére irányul. Az árucsere-szerzıdésekkel szemben (amelyek általában kétszemélyesek) a társasági szerzıdés tipikusan többalapú kötelem, a gazdasági társaságnak általában több tagja van. Legalább két tag azonban - a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság kivételével - valamennyi gazdasági társaság alapításához szükséges. A törvény egyszemélyes társaság alapítását - az egyszemélyes korlátolt felelısségő társaságokról szóló 12. társasági jogi irányelvvel is összhangban - változatlanul a tagok korlátozott felelısségével mőködı társaságoknál, tehát a kft-nél és az rt-nél teszi lehetıvé (3. (2) bek.). Az egyszemélyes társaságokra - az évi Gt-vel egyezıen - a törvény speciális szabályokat tartalmaz ( és ). A speciális szabályok zömmel hitelezıvédelmi indíttatásúak és felelısségnövelı jellegőek. Gazdasági társaságot üzletszerő közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre. Üzletszerő a tevékenység, ha azt nyereség és jövedelemszerzésre irányuló célzattal, rendszeresen, a társaság, illetve azok tagjai saját kockázatukra folytatják.

16 Gazdasági társaság alapításában külföldi, belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vehetnek részt. Az itt felsoroltak nemcsak alapítói lehetnek a társaságnak, hanem arra is lehetıség van, hogy utóbb tagként belépjenek, vagy társasági részesedést szerezzenek. Hogy ki minısül deviza belföldinek vagy deviza külföldinek, azt a devizakorlátozások megszőntetésérıl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Dmtv.) határozza meg. A Dmtv pontja a deviza belföldi, a Dmtv pontja a deviza külföldi fogalmát adja meg. Természetes személy az ember, aki a Ptk. 8. (1) bekezdése értelmében jogképes, vagyis jogai és kötelességei lehetnek. A jogképességet korlátozni nem lehet. A jogképességtıl meg kell különböztetni a cselekvıképességet, amelyre vonatkozó szabályokat szintén a Ptk. tartalmazza a (Ptk /A. ). Fıszabályként kimondja, hogy cselekvıképes mindenki, akinek cselekvıképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. A cselekvıképes ember maga köthet szerzıdést, vagy tehet más jognyilatkozatot. A jogi személy fogalmát a Ptk. nem definiálja, különbözı rendelkezésekbıl áll össze az a kép, amelynek alapján megállapíthatóak a jogi személyiség tartalmi elemei. A Ptk. 28. (3) bekezdése mondja ki, hogy az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. A (4) bekezdés kifejti, hogy a jogi személy jogképes, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez főzıdhetnek. Miután a Gt. 2. (3) bekezdése leszögezi, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes, ebbıl természetes módon következik, hogy a gazdasági társaság alapításában ı maga is részt vehet, illetve abban részesedést szerezhet. Az egyes jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságokat érintı cégalapítási, illetıleg társaságban való részesedés szerzési korlátozásáról maga Gt. rendelkezik. A külföldiek gazdasági társaságban való részvételével kapcsolatban fel kell még hívni a figyelmet arra, hogy nemzetközi szerzıdés a külföldiek gazdasági társaságában való részvételére a Gt.-tıl eltérı szabályokat állapíthat meg. Bírósági eljárásban a nemzetközi szerzıdések vagy esetleg a viszonossági gyakorlat kérdésében az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását kell kérni. Érdemes még felhívni a figyelmet a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejő rendeletre (a továbbiakban: Nmjt.). Az Nmjt. rendelkezéseit nem lehet olyan kérdésekben alkalmazni, amelyeket nemzetközi szerzıdés szabályoz. Az Nmjt. társasági jogot érintı egyéb rendelkezése például a 18., amely a jogi személy jogképességére, gazdasági minıségére, személyhez főzıdı jogaira, tagjainak egymás közötti jogviszonyára tartalmaz rendelkezéseket, kimondva, hogy arra a személyes joga az irányadó. Az Nmjt. 27. (2) bekezdése a társasági szerzıdések minısítésére tartalmaz elıírásokat. A külföldiek magyarországi befektetésérıl szól az évi XXIV. törvény. A törvény kimondja, hogy külföldinek azt kell tekinteni, akit a deviza jogszabályok annak nyilvánítanak. Meghatározza a külföldiek magyarországi befektetéseinek, a külföldiek gazdasági célú letelepedésének és külföldiek önálló vállalkozásának fogalmát. Kimondja azt is, hogy külföldi részvétellel mőködı társaság más gazdasági társaság alapításában részt vehet, illetve társaságot maga is alapíthat, vagy mőködı társaságból részesedést szerezhet. Miután ezek a társaságok Magyarországon kerülnek cégnyilvántartásba vételre, ezért felettük törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezetı bíróság gyakorol. Kimondja azonban a törvény azt is, hogy ha nemzetközi szerzıdés e törvénytıl eltérıen rendelkezik, a nemzetközi szerzıdés szabályait kell alkalmazni. A társaság fogalmi eleme, hogy annak több tagja, résztvevıje van. A Gt.-nek is ez a fıszabálya, lehetıvé teszi azonban, hogy korlátolt felelısségő társaság vagy részvénytársaság egy taggal is alapítható legyen. Amennyiben az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény 15. (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó egyéni cégként a cégjegyzékbe bejegyezteti magát, lehetısége nyílik ezt követıen arra, hogy a 15/A. (1) bekezdés szerint egyszemélyes korlátolt felelısségő társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakuljon át. Ebben az esetben tehát az egyszemélyes társasági formációi nem is kerülhetı el. A Gt. 5. (4) bekezdés értelmében ma már nem tiltott az egyszemélyes társaságnak másik egyszemélyes társaságot létrehozni. A Gt. nemcsak az elızmény nélküli társaság alapítását ismeri, hanem az alapítás sajátos formájának tekinti az átalakulást (egyesülést, szétválást) is. Az átalakulás részletes szabályait a Gt. I. Rész, VI. Fejezet, 3-6. Cím alatt tartalmazza. A többi társaság egy taggal nem alapítható, illetve ha a mőködés közben csökken a tagok száma egyre, úgy a társaságot meg kell szüntetni, kivéve, ha új tagok bevonásával az átmeneti egyszemélyességet többszemélyessé lehet változtatni. (ld t és t). 4.

17 A közhasznú társaságot mint új jogi személyt a Ptk.-t módosító évi XCII. törvény 3. -a hívta életre. A módosító törvény a Ptk ai közé iktatta be az új rendelkezést. Kimondta, hogy a közhasznú társaságokra a Ptk. mellett a gazdasági társaságról szóló törvény általános, valamint a kft.-re vonatkozó különös szabályait kell alkalmazni. A kht. ilyen formán jogi személyiséggel rendelkezı szervezet volt. A Ptk.- nak ez az új rendelkezése január 1-jén lépett életbe. A kht.-ra vonatkozó jogszabályok mellett a közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) életbelépése jelentett nagyobb változást, amely kimondta, hogy bizonyos, a törvényben meghatározott feladatok felvállalása és feltételek megvalósulása esetében közhasznú szervezeti rangot érhet el - más szervezetek mellett - a kht. is. Ez a jogszabály január 1-jén lépett életbe. A Gt. a közhasznú társaságok szabályozását teljesen új alapokra helyezte, kimondva, hogy gazdasági társaság nonprofit - tehát jövedelemszerzésre nem irányuló - gazdasági tevékenység folytatására is létrehozható, éspedig bármelyik társasági formában. A társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. A nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó szabályok jó része egybeesik azokkal a jogszabályokkal, amelyeket korábban a közhasznú társaságoknál is megismerhettünk (pl. alapítható gazdasági társaságból, üzletszerő gazdasági tevékenységet csak kiegészítı jelleggel végezhet, nyeresége nem osztható ki a tagok között). Nonprofit gazdasági társaság is megkaphatja a közhasznú szervezet státusát, ha a Kszt. rendelkezéseinek megfelel. A közhasznú tevékenységet a társasági szerzıdésbe, és kérelemre a cégjegyzékbe is be lehet jegyezni, a társaság közhasznú minıségét cégnevében feltüntetheti. A Gt. 4. (6) bekezdése rendelkezésébıl az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaság megszőnése esetén a maradvány vagyon csak akkor nem osztható ki a tagok között - illetve csak a (6) bekezdés szerint -, ha a szervezet egyben közhasznú szervezetnek is minısült, az ilyen státussal nem rendelkezı társaságnál ez az elıírás nem irányadó. A nonprofit gazdasági társaság közhasznú jellegét már az alapításnál elhatározhatja, de nincs akadálya, hogy a mőködés során vegye fel ezt a minısítését. A Gt. 4. -a azonban csak július 1-jén fog hatályba lépni, az általános július 1-jei idıponttól eltérıen. Eddig az idıpontig tehát még alapítható kht., június 30-ig nyújtható be a közhasznú társaság cégnyilvántartásba történı bejegyzése iránti kérelme, azt követıen már nem. A bejegyzett/bejegyzésre került közhasznú társaságok azonban két éven belül, tehát június 30-ig kötelesek a szükséges módosításokat elvégezni annak érdekében, hogy az új törvényi rendelkezéseknek megfeleljenek, illetve más nonprofit társasággá átalakuljanak, vagy megszőnésüket határozzák el. Ennek elmulasztása megszőntetést és a cégbíróság részérıl törvényességi felügyeleti eljárást von maga után július 1. után már megalapítható az új típusú nonprofit társaság a Gt. szerinti bármely társasági formában, azok tehát lehetnek jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezı nonprofit társaságok július 1. után közhasznú társaság nem alapítható a Gt (1) bekezdése értelmében. A Gt (2) bekezdése alapján július 1. után közhasznú társaság mint cégforma nem létezhet, ez az indoka annak, hogy június 1-jével a Ptk ai is hatályon kívül helyezésre kerülnek június 30-ig közhasznú társaság alatt közhasznú társaságot, illetve nonprofit társaságot kell érteni, július 1. után pedig már csak nonprofit gazdasági társaságot. A nonprofit gazdasági társaság a Kszt július 1-jével módosuló 2. (1) bekezdés g) pontja értelmében közhasznú szervezetté minısíthetı. A már létezı közhasznú társaságokat ez a lehetıség akkor illeti meg, ha társasági szerzıdésüket a nonprofit társaságokra vonatkozó szabályok szerint módosították. 5. (1) Természetes személy egyidejőleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelıs tag. (2) Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelıs tagja. (3) Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelıs tagja. (4) Egyszemélyes gazdasági társaság - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - újabb egyszemélyes társaságot alapíthat, gazdasági társaság egyedüli tagja (részvényese) lehet. Az (1)-(3) bekezdés az évi Gt. 4. (1)-(3) bekezdésének megfelelı szöveget tartalmaz. A törvény 3. -a elvileg bárki számára lehetıvé teszi, hogy gazdasági társaságot alapítson, társaságban tag legyen, illetve társasági részesedést szerezzen. Az 5. közérdekvédelmi, illetve hitelezıvédelmi szempontból e fıszabály alól állapít meg viszonylagos kivételeket. A hitelezık kockázatának csökkentése érdekében természetes személy egyidejőleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelıs tag, azaz közkeresető társaság tagja vagy betéti társaság beltagja. Ezt a szabályt egészíti ki a (2) bekezdés azon rendelkezése, mely szerint a Ptk. alapján cselekvıképtelen vagy korlátozottan cselekvıképes kiskorú személy (ahol a polgári jog a vagyoni felelısséget jelentısen korlátozza) egyáltalán nem lehet közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja. Eddig is érvényesült az a szabály, hogy közkereseti társaság és betéti társaság nem társulhat korlátlan felelısséggel tovább, azaz nem lehet tagja közkereseti társaságnak, illetve nem lehet betéti társaság beltagja.

18 Ugyanakkor nem volt indok fenntartani az egyszemélyes gazdasági társaságra fennálló társaságalapítási, részesedésszerzési tilalmat (Gt. 4. (4) bek.). Az egyszemélyes korlátolt felelısségő társaságokról szóló 89/667/EGK irányelv (12. társasági jogi irányelv) képezi az egyszemélyes társaságokra irányadó hazai szabályok alapját. Az évi Gt. az irányelvi rendelkezések hatályát - helyesen - a részvénytársaságra is kiterjesztette, bár erre kifejezett jogharmonizációs kötelezettség nem áll fenn. Az irányelv - többek között - elıírja a tulajdonosi döntés (utasítás) írásba foglalását (dokumentálását) (4. cikk (2) bek.), valamint az egyszemélyes társaság és az egyedüli tag (részvényes) közötti szerzıdés írásba foglalásának (jegyzıkönyvezésének) kötelezettségét, a rutinszerő szerzıdések kivételével (5. cikk). Ezen felül a tagállamoknak módjukban áll speciális szankciókat elıírni arra az esetre, ha egy természetes személy több társaság egyedüli tagja, vagy ha egy egyszemélyes társaság egyedüli tagja egy másik társaságnak (2. cikk (2) bek.). Ugyanakkor, ezek a sajátos rendelkezések egyrészt nem teremtenek jogalkotási kötelezettséget, másrészt, még ha a tagállam él is az irányelvi felhatalmazással, nem feltétlenül jelenti az évi Gt-ben szabályozott továbbtársulási tilalom kimondását (Gt. 4. (4) bek.). Nincs tehát olyan irányelvi követelmény, amely a továbbtársulás tilalmának elıírását megkövetelné a tagállami jogalkotótól. A gyakorlat részérıl ugyanakkor egyöntető igény mutatkozott az évi Gt. 4. (4) bekezdésében foglalt tilalom eltörlésére, hiszen akadályát képezi annak, hogy - különösen - a nagyobb, többféle tevékenységet folytató vállalatok mőködésük különbözı területeit gazdaságilag, funkcionálisan elkülönítsék. Ráadásul a továbbtársulási tilalom - jellemzıen - nem jelent valóságos hitelezıvédelmet, mivel könnyen megkerülhetı. A Gt. rendelkezése változatlan abban a tekintetben, hogy természetes személynek, kiskorú személynek és közkereseti, illetve betéti társaságnak nem teszik lehetıvé azt, hogy a korlátlan felelısséggel vállaljanak, vagy létesítsenek tagsági jogviszonyt. Ez a korlátozó rendelkezés a fent említett személyeknél, közkereseti társaságnál és a betéti társaság beltagjánál tekintendı irányadónak. A rendelkezés indoka, hogy ugyanaz a személy nem állhat helyt teljes vagyonával több hitelezı, több társaság hitelezıjének az irányába. E körben tehát irányadónak tekintendıek a kiskorú tagságát érintı, a BH és a BH szám alatt közzétett jogesetek. Az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény 11. (2) bekezdése nem teszi lehetıvé azt sem, hogy egyéni vállalkozó korlátlan felelıséggel járó tagsági jogviszonyt létesítsen. A Gt.-nek teljesen új rendelkezése, hogy lehetıvé teszi egyszemélyes gazdasági társaságnak - törvény eltérı rendelkezése hiányában -, hogy újabb egyszemélyes társaságot alapítson, vagy gazdasági társaság egyedüli tagja, részvényese legyen. Az egyszemélyes társaságra vonatkozó rendelkezéseket kft. esetében a Gt ai, míg részvénytársaság esetén a Gt ai tartalmazzák. A Gt. 16. (1) bekezdés f) pontja nem teszi lehetıvé, hogy elıtársaság másik gazdasági társaságot alapítson, abban részt vegyen, vagy abban tagsági jogviszonyt létesítsen. E tekintetben változatlanul irányadónak kell tekinteni az EBH , EBH , valamint az EBH szám alatt közzétett döntésekben kifejtett elvi megállapításokat. BH Kiskorúak a kft. tagjai között. BH A kiskorú vagyonáról rendelkezı társasági szerzıdés. EBH Elıtársaság cégalapításra nem jogosult. EBH Külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe gazdasági társaság alapítására, illetve azok mőködésében való részvételre azonban nem jogosult. EBH Elıtársaság céget nem alapíthat. A törvény tehát - fıszabályként - nem zárja majd ki, hogy egyszemélyes társaságok további egyszemélyes társaságot alapítsanak, illetve részesedésszerzés útján egyszemélyes gazdasági társaság tulajdonosává váljanak. Természetesen továbbra is mód és szükség lesz arra, hogy különös szintő törvények speciális korlátozásokat írjanak elı (pl. a pártok mőködésérıl és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény 6. (3) bek., Áht. 95. (5) bek.). 6. (1) Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (alapítási engedély) kötheti. (2) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. (3) Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közremőködı tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerzıdés alapján a társaság javára tevékenykedık között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

19 A 6. szövege - egy szövegezési változtatáson túlmenıen - az évi Gt. 6. (2)-(4) bekezdésével azonos. Az alapítási és mőködési engedélyek, illetve a képesítési követelmények terén nincs szükség érdemi változtatásra. A törvény tükrözi azt a helyzetet, hogy vannak olyan hatósági engedélyek, amelyeket az alapítóknak már a gazdasági társaság létrehozása elıtt be kell szerezniük, és vannak a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyek. Alapítási engedély például a bank alapításhoz szükséges Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye. Bizonyos tevékenységek kifejtését ugyanakkor a társaság csak hatósági engedély birtokában kezdheti meg, illetve folytathatja. Ezek a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyek (6. (1)-(2) bek.). Alapítási engedélyt csak törvény írhat elı, tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt azonban kormány- és miniszteri rendelet is. Hatósági engedély beszerzésére vonatkozó kötelezettséget önkormányzatok nem határozhatnak meg, mert a decentralizált engedélyeztetés a jogbiztonságot sértené. Az engedélyköteles tevékenységektıl meg kell különböztetni a képesítési követelményekhez kötött tevékenységeket. Képesítési követelményt ugyancsak bármely jogforrási formában elı lehet írni, kivéve az önkormányzati rendeletet (6. (3) bek.). A Gt. fenntartja a régi Gt.-bıl már ismert és jól bevált rendelkezést az alapítási engedély, a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedély, valamint a képesítéshez kötött tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket illetıen. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló évi LX. törvény 57. (1) bekezdés a) pontja kimondja például, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyére van szükség biztosító alapításához. Ilyen engedély nélkül tehát a társaság nem jegyezhetı be. Ha ezt a tevékenységet gazdasági társaság látja el, annak cégformája csak részvénytársaság lehet. Az alapítási engedélytıl különbözik az egyes tevékenységi kör gyakorlását lehetıvé tevı engedély. Ha a társaság tevékenységi körében engedélyhez kötött tevékenység van, az engedély hiánya nem akadályozza a cég bejegyzését ugyan, de a szóban forgó tevékenységet csak az engedély birtokában lehet folytatni. Ha a társaság tevékenysége folytatásához szükséges engedélyt már megkapta, az engedély számát és érvényességi idıtartamát a Ctv. 24. (1) bekezdés e) pontja értelmében a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Az autóbusszal végzett menetrendszerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény ai elıírják például, hogy az ott írt személyszállítási tevékenységek engedély birtokában végezhetık. A (3) bekezdés a képesítéshez kötött tevékenységekrıl szól. Elıírása szerint képesítéshez kötött tevékenységet akkor folytathat gazdasági társaság, ha a tevékenységben közremőködı tagok, munkavállalók vagy társasággal kötött tartós polgárjogi szerzıdés alapján a társaság javára tevékenykedık között legalább egy olyan személy van, aki a képesítési követelményeknek megfelel. Az 1-es ipari kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrıl szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet igen részletesen felsorol például olyan tevékenységeket, amelyek kellı képesítés birtokában folytathatók. Meg kell említeni, hogy alapítási engedélyt törvény írhat elı, tevékenységi kör gyakorlásához szükszéges engedélyt jogszabály, ide nem értve az önkormányzati rendeletet, végül a képesítéshez kötött tevékenységre vonatkozó elıírást is jogszabály - ugyancsak ide nem értve az önkormányzati rendeletet - írhat elı. Képesítéshez kötött tevékenységet - jogszabályi felmentés hiányában - gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha legalább egy olyan személyt foglalkoztat, aki a jogszabálynak megfelelı képesítéssel rendelkezik. Ez a személy lehet mindenekelıtt a társaság tagja, illetve munkavállalója. A törvény azonban lehetıvé teszi, hogy nemcsak munkaszerzıdés, hanem a társasággal (tehát nem a társaság tagjával!) kötött tartós polgári jogi szerzıdés alapján tevékenykedı is eleget tehessen a képesítési követelménynek. E polgári jogi szerzıdés elsısorban vállalkozási vagy megbízási szerzıdés lehet, de a törvény nem zárja ki más típusú, illetve innominat (vegyes) szerzıdés megkötését sem. A polgári jogviszony tartósságát kétség esetén a bíróságnak kell megítélnie. 7. (1) Az e törvényben elıírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot is - vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidıt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni. (2) Ha az iratot postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi idıpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - az ellenkezı bizonyításáig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. (3) A tagok (részvényesek) a társasági szerzıdésben (alapszabályban, alapító okiratban) elıírhatják a tagsági jogok elektronikus hírközlı eszközök igénybevételével történı gyakorlásának módját és feltételeit. Tilos ezen eszközök oly

20 módon történı alkalmazása, amely a tagok (részvényesek) egy része számára a joggyakorlást megnehezítené vagy ellehetetlenítené. Ez a rendelkezik a törvény által szabályozott jognyilatkozatokról, és határozatokról, amelyekre nézve változatlanul fennáll az a szabály, hogy a törvényben nem rendezett esetekben mögöttes jogterületként a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni (9. (2) bek.). A jognyilatkozatokra és határozatokra, ezek határidejére, a postai kézbesítésre vonatkozó szabályok változatlanok maradtak, de kiegészültek az elektronikus okiratra vonatkozó normákkal, valamint a tagsági jogok elektronikus hírközlı (telekommunikációs) eszközökkel történı gyakorlása lehetıségének biztosításával. Az elektronikus hírközlı eszköz fogalmát az elektronikus hírközlésrıl szóló évi C. törvény a határozza meg. A jognyilatkozatok tekintetében lényegében három speciális társasági jogi szabály érvényesül. A társasági jogban - a kötelmi jogban általános formaszabadsággal szemben - az írásbeli forma a kötelezı. A törvény azt is lehetıvé teszi, hogy a jognyilatkozatokat ne írásban, hanem egyéb bizonyítható módon hozzák a címzett tudomására. Az évi Gt. szabályaitól eltérıen a törvény kifejezetten kimondja, hogy az írásbeliség követelményének elektronikus okirat is megfelelhet. Az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény 4. -a alapján a törvény úgy rendelkezik, hogy írásbeli jognyilatkozatnak, illetve határozatnak az az elektronikus okirat minısül, amelyet legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással láttak el. Ha a jognyilatkozatot írásban postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett idıpontban kell a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinteni. Az ajánlott küldeményre törvényes, bár megdönthetı vélelem áll fenn: e küldeményt az ellenkezı bizonyításáig a feladástól számított ötödik munkanapon kell megérkezettnek tekinteni. Ez a szabály is csak a belföldi címzettre vonatkozik - a külföldre történı kézbesítésre speciális szabályok az irányadók. Végül a harmadik speciális szabály, hogy ha a törvény valamely nyilatkozat megtételére, illetve jogcselekmény elvégzésére speciális határidıt nem állapít meg (pl. a kizárási keresetre a 47. (3) bek.), úgy a nyilatkozatot, illetve cselekményt azonnal (a törvény kifejezésével élve haladéktalanul ) meg kell tenni. A (3) bekezdése teljesen új rendelkezést tartalmaz, hiszen lehetıvé teszi, hogy a társasági szerzıdés rendelkezése alapján a tagok tagsági jogaikat elektronikus hírközlı eszközök útján gyakorolják. Ezzel kapcsolatban a (3) bekezdés második mondata általános alapelvet fogalmaz meg: nem lehet ezen eszközöket olyan módon használni, hogy ezzel a tagok egy részének joggyakorlása nehezebbé váljon. Ez ugyanis ellentétes lenne a tagok jogegyenlıségével. A taggyőlésen, illetve a közgyőlésen való részvétel ezen módjára vonatkozó részletesebb törvényi elıírásokat a 145. és a tartalmazza. A Gt.-nek ez a rendelkezése egyértelmően leszögezi, hogy a Gt.-ben írt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. Az írásbeliséggel egyenértékő a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat. Az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) pontja értelmében elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhetı adategyüttes. Az Eat pontja szerint pedig fokozott biztonságú elektronikus aláírás az az elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására vagy egyedülállóan az aláírás az aláíróhoz köthetı, vagy olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követıen a dokumentumon tett - módosítás érzékelhetı. A Gt. lehetıséget ad arra, hogy a tagok a létesítı okiratokban lehetıvé tegyék tagsági jogaik elektronikus hírközlı eszközök igénybevételével történı gyakorlását. Az elektronikus hírközlésrıl szóló évi C. törvény pontja alatt meghatározza az elektronikus hírközlı eszköz fogalmát, mely szerint az elektronikus hírközlı berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is. A törvénynek e rendelkezése alapján lehetıség lesz például, hogy taggyőléseket, közgyőléséket telekommunikációs eszközök igénybevételével bonyolítsanak, erre például a Gt a a taggyőlés megtartása esetében is lehetıséget biztosít. Vannak olyan jognyilatkozatok, amelyek megtételére a Gt. vagy más jogszabály határidıt állapít meg. Amennyiben határidıre vonatkozóan nincsen jogszabályi rendelkezés, úgy a társasági jognyilatkozatokat haladéktalanul meg kell tenni. Postai kézbesítés esetében, ha az tértivevénnyel történik, az átvétel idıpontja a tértivevényen feltüntetett idıpont, ajánlott küldemény esetében pedig a postára adástól számított ötödik nap. A vélelem megdönthetı. Érdemes jelezni, hogy - ügyrendjének elıírása alapján - a felügyelıbizottság, illetve a részvénytársaság igazgatósága/igazgatótanácsa is tarthatja üléseit telekommunikációs kapcsolat igénybevételével (34. és 243. )

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc.

Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. Az új GT érvényesülése a számvitel rendszerében Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. Bevezetés Európai Unió magyar jogrendszer folyamatos átalakítása Gazdasági társaságokról szóló törvény Cégjog

Részletesebben

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról 1

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról 1 1. oldal 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek biztosításával támogassa a magyar piacgazdaság további erősödését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2014 március

Grant Thornton Hungary News. 2014 március Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,

Részletesebben

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16.

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16. CompLex Kiadó Kft. Céginfó FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság A FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (Cg. 01-10-046157)

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2145-06 Jogi ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Jogi ismeretek számonkérése a PM

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Szakkiadó Verlag Dashöfer 1147 Budapest Jávorka Ádám u. 56. A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Copyright Verlag Dashöfer Kezdeti lépések a társasági szerzıdésig A korlátolt felelısségő társaság

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján A Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróságon Cg. 02-10-060289 cégjegyzékszámon bejegyzett Pécs Holding Város Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., adószáma: 12568011-2-02)

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18.

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18. Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS 2014. december 18. 2 EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Alulírott alapító a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Társaság cégneve, székhelye: Sajószentpéteri Városfejlesztési Kft. A Társaság cégneve:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Társaság cégneve, székhelye: Sajószentpéteri Városfejlesztési Kft. A Társaság cégneve: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelıen üzletszerő gazdasági tevékenység folytatására egyszemélyes korlátolt felelısségő

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére Tárgy: BÉKÉS-FERMENT KÖRNYEZETVÉDELMI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Sorszám: IV/ 8 Döntéshozatal módja: Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Mőszaki Osztály Minısített

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2013/2014. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján?

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Gazdasági információnyerés társasági adatokból dr. Pázmány Annamária Cégkivonat Ellenırzött adatok

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény)

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) 2010. január 1.-tıl több ponton változnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó elıírások, illetve teljesen új

Részletesebben

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata tervezet 2013. december. Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl.

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. J E G Y Z İ K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 31/2007. (IV. 3.) ÖNK.

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Sajó Televízió Nonprofit Kft. (tervezet) Sajószentpéter 2009 2 ALAPÍTÓ OKIRAT (Módosításokkal egységes szerkezetben) Az alapító jelen okirattal a gazdasági társaságokról szóló

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról. I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról. I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek biztosításával támogassa a magyar piacgazdaság további erısödését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelı képességének

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1/6 Tartalom PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1. Bevezetés... 3 2. Fogalmak...

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -...

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -... RÁC-ING Ingatlanhasznositó-Beruházó Korlátolt Felelısségő Társaság (1037 Budapest, Montevideó u. 2/c.) adósz.: 12830134 Nyilvános cégadatok "Cégtörténet" 1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128 2.

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

PRO-AURUM Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (1037 Budapest, Montevideó u 2/c) adósz.: 13153816 Nyilvános cégadatok "Cégtörténet"

PRO-AURUM Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (1037 Budapest, Montevideó u 2/c) adósz.: 13153816 Nyilvános cégadatok Cégtörténet PRO-AURUM Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (1037 Budapest, Montevideó u 2/c) adósz.: 13153816 Nyilvános cégadatok "Cégtörténet" 1. Cégjegyzékszám: 01 10 045012 2. A cég elnevezése: PRO-AURUM

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2009. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS a Hajdúnánási Holding alaptıkéjének emelésérıl

ELİTERJESZTÉS a Hajdúnánási Holding alaptıkéjének emelésérıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat P o l g á r m e s t e r é t ı l 15. Száma: 16614-11/2013. Elıkészítı: Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A 2014. május 6-i és 2014. május 28-i közgyűlési, Alapítói Határozatok

A 2014. május 6-i és 2014. május 28-i közgyűlési, Alapítói Határozatok A SZABOLCS VOLÁN Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ügyvezetésének 2013. év CLXXVI. tv. 24. (2) bek. (Kivonat az egyesülési tervből) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI.

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Róna u. 120-122.

Székhely: 1149 Budapest, Róna u. 120-122. A PESTI HITEL Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Panasz-ügyintézési szabályzata A Pesti Hitel ZRt. az ügyfelek panaszainak kezelése során a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján, az azokban meghatározott

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a/az _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-78/2008/8. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Apáthy Endre kérelmezı összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. Bennfentes kereskedelem: a) a bennfentes

Részletesebben

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE A 2005. november 24. napján alapított INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE amely egységes szerkezetben tartalmazza a 2007. január 31.

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA PREAMBULUM A Magyar Villamos Mővek Zrt. (székhelye: 1011. Budapest, Vám u. 5-7. cégjegyzékszáma: 01-10-041828) és a többségi vagy kizárólagos

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2014. szeptember 10 - i nyilvános testületi ülésére a 7. sz. napirendi ponthoz Tárgy: Feladat ellátási szerzıdés

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Éves beszámoló és könyvvezetés

Éves beszámoló és könyvvezetés Éves beszámoló és könyvvezetés (Számvitel III.) 2008. Szeptember 15-16. Tantárgyfelelős: Róth József (315-ös szoba) Telefon: 482-5040 e-mail: szamvitel-3@uni-corvinus.hu Honlapunk: www.uni-corvinus.hu/szamvitel

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

Vállalkozási formák a vendéglátásban

Vállalkozási formák a vendéglátásban Vállalkozási formák a vendéglátásban TÉMAKÖR TARTALMA - Vállalkozás, vállalkozási formák - Egyéni vállalkozás, egyéni cég - Gazdasági társaságok - Csıdeljárás, felszámolási eljárás VÁLLALKOZÁS (Üzleti)

Részletesebben

file:///c:/documents and Settings/Dr. Pátzay Péter/Local Settings/Temp... V É G Z É S

file:///c:/documents and Settings/Dr. Pátzay Péter/Local Settings/Temp... V É G Z É S 1 / 6 2013.11.12. 10:54 Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-046842/31 V É G Z É S A Fıvárosi Törvényszék Cégbíróságánál Cg.01-10-046842 cégjegyzékszámon bejegyzett BIOMEDICAL COMPUTER TECHNOLOGIES

Részletesebben

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel.

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel. A Türr István Gazdasági Szakközépiskola sport életének pezsdítését elısegítı társadalmi szervezetet hozott létre 2007. március 8. napján. Az egyesület célja, hogy az oktató-nevelı munkával összhangban

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

Zárás: 2007. november 30. Frissítés: 2008. január 21. A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. 01-06-412888) adatai.

Zárás: 2007. november 30. Frissítés: 2008. január 21. A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. 01-06-412888) adatai. CompLex Kiadó Kft. Céghírek FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. ) adatai. I. Nyilvános adatok 1. Általános

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a KUNCSORBA községi önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-i ülésére

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-i ülésére Tárgy: Finanszírozási szerzıdés kötése a Váci Egyházmegyével Elıterjesztı: dr. Völner

Részletesebben

2. számú Kiegészítés. a Diákhitel Központ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság

2. számú Kiegészítés. a Diákhitel Központ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 2. számú Kiegészítés a Diákhitel Központ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 50.000.000.000,- Ft, azaz ötvenmilliárd forint keretösszegő kötvényprogramjához 2008. február 6-án készített Alaptájékoztatóhoz

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. Az Alapítvány elnevezése és székhelye. 2. Az Alapítvány célja

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. Az Alapítvány elnevezése és székhelye. 2. Az Alapítvány célja ALAPÍTÓ OKIRAT, melyben Rátz Gabriella, 4400 Nyíregyháza, Lehel u. 14/B. szám alatti lakos - a továbbiakban: Alapító - Alapítvány létrehozását határozta el a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

11. Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL

11. Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Száma: 18117-12/2013. 11. Elıkészítı: Maginé dr. Csirke Erzsébet aljegyzı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı ELİTERJESZTÉS

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság

PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság 2007. április 28-án egységes szerkezetbe foglalt, hatályosított Alapszabálya /a módosításokkal érintett szövegrészek

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben