Tartalom. Az ipartestületek életébõl. Nõk vezetõ tisztségben. Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Gazdaság Jó, ha tudjuk

Átírás

1

2

3 Tartalom Nõk vezetõ tisztségben Mészáros Istvánné (Bácsalmási Ipartestület) Mórocz Istvánné (Könyvkötõk Országos Ipartestülete) Mihalcsik Gyuláné Budapest VI-VII. kerületi Ipartestület (2-4. oldal) Exkluzív interjú Szlovákia magyarországi nagykövetével Rastislav Kácerrel (6-7. oldal) A Békéscsabai Ipartestület tisztújító közgyûlésén a Békés Megye Hírlap munkatársa készítette ezt a felvételt a kitüntetett iparosokról. Balról jobbra, hátul: Fehér György és Sajóhegyi Ferenc, elõl: Lakos Jánosné, Kiss Ernõ és Gécs Norbert. (Tudósítás a oldalon) Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnökhöz (29. oldal) Kenyérkeresõ, mindennapi gyártó, javító szolgáltató tevékenysége mellett vasból, régi fémtárgyakból állítja össze finom részletességgel szobrait, kisplasztikáit, melyeket a maga szervezte kiállításokon mutat be a közönségnek. ( oldal) Gazdaság Jó, ha tudjuk Az új növekedési hitelprogram Egyéni vállalkozóból egyéni cég Az elektronikus számláról Tudnivalók az uniós forrásokról Elveszett a számla teendõk ( oldal) Tudjon meg mindent a D-vitaminról! ( oldal) Az ipartestületek életébõl Békéscsaba Gyöngyös Cukrászok Kõfaragók Dunaújváros Fémiparosok Hajdúnánás MOSZI Mosonmagyaróvár Jászárokszállás NiT Hungary ( oldal) Élethû testrészek orvosi szilikonból Akadnak olyan pacienseik, akik a szilikon ujjukkal gond nélkül használják a számítógép billentyûzetét. Szakorvos felírhatja a speciális gyógyászati segédeszközt. ( oldal) 1

4 Szövetségünk életébõl Nõk vezetõ tisztségben Tizenegy évvel ezelõtt indítottuk el ezt a sorozatot. A nõnap hónapjában felkérünk bemutatkozásra három olyan köztiszteletnek örvendõ hölgyet, akik az iparos társadalomban töltenek be vezetõ tisztséget. Lapzártánkig meg is érkeztek az írások. Figyelemre méltó portrék rajzolódnak ki a sorokból. Õket és valamennyi nõolvasónkat köszöntse egy jelképes csokor virág! Mészáros Istvánné Már több mint negyven éve a Bácsalmás és Vidéke Ipartestület elnöke és az IPOSZ (elõtte a KIOSZ) küldöttje. Szakmai pályának kezdete 1977-ig vezet vissza, amikor is nõi szabó mestervizsgát tett, és nem sokkal késõbb a tervei alapján készült és varrt ruhákból rendezett kiállításon is elsõ helyezést ért el. E köztiszteletben álló iparosasszony portréját egy korábbi írásának segítségével rajzoljuk meg. A munkám elismeréseként szövetségünk közremûködésével egy hetet tölthettem Párizsban szakmai tanulmányúton, persze városnézéssel tarkítva. Aktív szabó-varró koromban huszonkét tanuló szabadult a kezem alól és kezdhette meg ennek a szép szakmának a gyakorlását. A felnõtt oktatás terén is fontos szerephez jutottam és sok kedves ismerõsöm van azóta is a volt tanulóimból. 2 Eddigi életem során a munkámért az IPOSZ-tól és jogelõdjétõl számtalan elismerést kaptam, közülük is a legemlékezetesebb az 1988-ban átadott Ipar Kiváló Mestere kitüntetõ cím volt ban pedig a küldöttgyûlésen Aranykoszorús Mester kitüntetésben részesültem. Az ipartestületi munka mellett egyre kevesebb idõm maradt a varrásra, és a férjem halála óta már egyáltalán nem gyakorlom ezt a számomra olyan kedves mesterséget. Az iparosok érdekében végzett munkába feledkezve azért a szakmunkástanulók és mesterek vizsgáztatásában most is aktívan részt veszek, és fontos szerepem volt a bácsalmási szakmunkásképzõ iskola kihelyezésében. Ezek a nevezetes események adnak erõt a további munkához és megerõsítenek abban a hitemben, hogy érdemes a munkát folytatni. Megérhettem, hogy a munkám elismerésére szûkebb hazámban is sor került, legnagyobb meglepetésemre Bácsalmás Városáért kitüntetõ címet adományozta nekem a város képviselõtestülete. Amíg az egészségem és az erõm engedi azon leszek, hogy az iparosokért, a tanulók és mesterek érdekében minél többet tehessek a jövõben is az ipartestületi munka színvonalas és sokrétû mûvelése révén. Gazdag életútján a felsoroltakon kívül még egyéb elismerésekben és kitüntetésekben is részesült. Így például: Oklevél a bajai KIOSZ által megrendezett kisipari kiállításon való részvételért (1973), Kiváló Kisiparos kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozat, Oklevél a szakmunkástanuló nevelésben kifejtett munkáért (1976), nemzetközi divatbemutatón való részvétel Budapesten 1983-ban, Kiváló Szervezeti Munkáért arany és bronz fokozat, (1990), IPOSZ Díj (1993), a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara védnöksége a színvonalas munkáért (2002), Aranygyûrû a 40 éves kisipari vállalkozói munka elismeréséül (2003), Magyar Kézmûvességért díj arany fokozata, Az év kézmûvese (2005).

5 Szövetségünk életébõl Székesfehérváron, ben születtem, a család ötödik gyermekeként. Egy lányom és 2 unokám van. Az Építõk SC kosárlabda csapatának aktív sportolója voltam, és így a munkahelyem is az Építõipari Vállalat (ARÉV) lett. Mûszaki rajzolóként kerültem a házi nyomdába. Itt alkalmam nyílt arra, hogy a nyomdai munkafolyamatokba beleássam, képezzem magam. Idõvel kiderült, hogy kézügyességem révén, a könyvkötészet áll hozzám a legközelebb. Minden idõmet lekötötte az alkotás, a könyvek iránt érzett mély elhivatottság: szebbé tenni, újjávarázsolni egy elhasználódott könyvtestet. Életem további menetét megalapozta ez a tudat. Megtettem annak érdekében mindent, hogy magas szinten mûveljem e mesterséget. Bár vallom: soha nem tudok eleget tanulni, mindig megismerek olyan szakmai fogásokat, amelyeket alkalmazhatok, kipróbálhatok. Úgy gondolom, a könyvkötészet az az ágazat, ahol a kreativitás, az ötletek tárháza a csillagos ég. Férjemmel, aki szintén nyomdász, kemigráfus, könyvkötõ elcsábítottak bennünket egy akkor induló nyomdába, a székesfehérvári Szent György Kórházba. Itt férjem fotós volt, én pedig könyvkötõként dolgoztam, 15 évig voltunk itt ben ipart váltottam, majd olyannyira el voltam látva munkával, hogy ezt már egyedül nem gyõztem, és férjem is iparos lett. Azóta is együtt visszük vállalkozásunkat. Úgy érzem sikeresen ben megkaptam a Székesfehérvárért emlékérmet, Mórocz Istvánné majd ez évben még egy nemzetközi díjjal is gazdagodtam ben Táncsics emlékéremmel ismerték el munkámat, és számos zsûrizett, díjazott termékem van. Munkáim Európán belül sok országba, de az óceánon túlra is eljutottak. Az 1990-es években lettem a Könyvkötõk Országos Ipartestületének tagja, ahol mindig aktívan részt vettem rendezvényeken, kiállításokon versenyeken ban megkérdezték, hogy az ipartestület elnöki tisztségét elvállalnám-e? Úgy éreztem, megbirkózom a feladattal, és igyekszem kis csapatunkat egybefogni, Bár ez egyre nehezebb, hiszen a kézmûvesiparban a gazdasági nehézségek több társunknál a fennmaradást veszélyeztetik. Ennek ellenére mégis úgy látom, a mi szép mûvészi szakmánk nélkülözhetetlen, jelen van a piacon, szükség van ránk, hiszen a legújabb technológiák, nagyüzemi gépek sem tudnak olyan feladatot ellátni, megoldani, amire mi képesek vagyunk. Azon dolgozom, hogy minél több helyen, különféle médiumokon keresztül is hallassuk szavunk, bemutatva õsi mesterségünk szépségét, akár munkáinkon keresztül is. Sajnos az oktatás területén vannak nagy gondok, hiszen a könyvkötõ képzés már csak egy-két helyen van az országban, így a kiöregedés veszélye fenyegeti ezt míves szakmát. Én, mint a Könyvkötõk Országos Ipartestületének elnöke feladatomnak tartom, hogy felemeljem szavamat, és kérjem azokat, akik tehetnek érte: szorgalmazzák a képzés újraindítását! Tagjaink igen magas szinten mûvelik a könyvkötészetet, nagyon elismert nagy tudású mesteremberek. Évenkénti pár napos szakmai találkozásainkat mindig másmás városban rendezzük meg, számos üzemlátogatással, bemutatókkal, az ipart segítõ aktuális programokkal végén indítványomra, az ipartestület vezetõsége létrehozott egy igen nívós kitüntetést, a Gyémánt-díjas Kézmûves Kompaktor elismerést. Fõbb feladatomnak tartom továbbá, hogy felkeressem a még mûködõ könyvkötõ mûhelyeket, és így is gyarapítsam tagjaink létszámát. 3

6 Szövetségünk életébõl Saját vállalkozásában, a Magdi Szabóságban 1983-tól az állami és szövetkezeti szektorban betöltött munkakörök után áll a megrendelõk rendelkezésére, a lakosság szolgálatában. Gyermekruhagyártással 1996-ig foglalkozott. A vállalkozás teljes körû vezetésének sokrétû feladata mellett a szakiskolásokat és leendõ ruhaipari technikusokat nyári gyakorlatra fogadta, a munkamûveleteket átismételte velük, a fõiskolásoknak diplomamunkájuk elkészítésben segített, igyekezett a velük való folyamatos kapcsolattartásra a tanulmányok befejezése után is. Végzettsége: szakmunkás, ruhaipari technikus, a nõi szabó mestervizsga. Szakmai tudásának folyamatos fejlesztése mellett (gyermekruha szabászat, nõi felsõruha széria szabás, modell képzõ, textilnyomó-, síkfilmnyomó képzés) részt vett felnõttképzésben, pszichológiai asszisztens, önismereti tréning szakon. Társadalmi tisztségei: Budapest Fõváros Erzsébet- és Terézváros Általános Ipartestület elnöke, a BKIK XVIII. Ruházati osztályának és a VI. kerületi 4 Mihalcsik Gyuláné tagcsoportjának elnökségi tagja, a nõi szabó mestervizsga bizottság tagja, szintvizsgák. Eddig egy szûk szakmai önéletrajz. És most következzenek a személyes szavak: Mindent amit teszek, azt a szakmámért, annak fennmaradásáért csinálom. A változó világ, aminek részesei vagyunk hisz egy különleges évszázadban születtünk ezt követeli meg tõlünk: a mindenre odafigyelj! Boldog vagyok, hogy a mi országunkban nincs háború. Nézem a TV híradó képeit, és aggódom, hogy mi történik máshol. Gyermekként éltem meg 1956-ot... Két fiam van büszke vagyok rájuk, hiszen a tanulásban, a munkában megállják a helyüket. László, az idõsebb, családi vállalkozásban dolgozik. A fiatalabb, Gábor egy magyar élelmiszer kereskedelmi cég alkalmazásában áll. A férjemmel 50 éve fogadtuk meg, hogy Jóban rosszban A szakmai munkát rendkívül nagy szeretettel végzem, soha fáradságot nem érzek amíg dolgozom. Szeretem, ha a ruha, amit készítek mindenhol simán fekszik. Akinek csinálom, az legyen mindenkor megelégedve, hiszen két lábon jár a reklám és a jó hír, ennél fontosabb nincs. Segítek mindenkinek a problémáját megoldani. Ebben a gyorsan változó világban bemegyek az újonnan nyitott üzletekbe ismerkedem a beköltözött új tulajdonosokkal, bérlõkkel velük együtt örülök. Próbálom visszahozni a régi szemléletet, az iparos szolidaritást. Közösségi embernek érzem magam, mert jó másoknak segítségére lenni, hisz nem mindenki egyforma teherbírású Közben szervezem az ipartestületben az együtt lenni jó mozgalmat, megyünk az Erkel Színházba, a Háry Jánosra. Nem sokára lesz egy zenés, együtt fõzünk pörköltet est. Muzsikus a Fehér galamb étterem prímása, aki fõz: Dadi Miklós nyugdíjas, építési vállalkozó. A süteményeket az aszszonyok hozzák. Lehet, hogy a tavasszal a közgyûlés után elmegyünk egy közös fürdõzésre Megannyi közösségépítõ program, amely az ipartestület napi ügyei, az ipargyakorlás mellett sok idõt és energiát követel, ám az együttlét öröme, a kikapcsolódás élménye miatt bizonyosan megéri. Magdi asszony önmagának is felteszi a kérdést: Miért csinálom? Mert ez a világ velünk együtt el fog tûnni, az utánunk jövõ fiatalságnak legyen ideje végig gondolni, nem ártana egy kicsit lassítani

7 IPOSZ XXXII. Közgyûlése Az IPOSZ elnöke május 28-án 10 órára az IBSZ-SZMTOI Székház I. emeleti dísztermébe (Budapest, VII. ker., Wesselényi u. 73.) hívta össze a szövetség XXXII. közgyûlését NAPIRENDI PONTOK 1. napirendi pont Az IPOSZ XXXII. Közgyûlés lebonyolítási ügyrendjének, napirendi pontjainak elfogadása, határozathozatal 2. napirendi pont A évi cselekvési program idõarányos részérõl, feladatokról írásban tett beszámoló szóbeli kiegészítése határozathozatal 3. napirendi pont Az IPOSZ elnökének beszámolója a évi gazdálkodásról, a költségvetés tételes teljesítésérõl az IPOSZ fõkönyvelõ adatai alapján, a Felügyelõ Bizottság véleményezése határozathozatal 4. napirendi pont Az IPOSZ Felügyelõ Bizottságának beszámolója két soros közgyûlés óta végzett munkájáról határozathozatal 5. napirendi pont Az ügyvezetõi státusszal kapcsolatos feladatok, a költségvetés érintõ tétele határozathozatal A fiatalok foglalkoztathatóságának javítása a duális képzés eszközeivel A Visegrádi Négyek kézmûipari szövetségeinek részvételével Fiatalok foglalkoztathatóságnak javítása a duális képzés eszközeivel címmel nemzetközi szakkonferenciát szervezett az IPOSZ márciusban Budapesten. A konferencia célja volt, hogy feltérképezze Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország gyakorlatait, tapasztalatait, javaslatait a duális képzés területén. Milyen lehetõségek vannak a szakmunkáscsere ösztönzésére a négy ország között, hogyan lehet a fiatal szakmunkások figyelmét jobban ráirányítani a gazdasági térségre? Milyen a fiatalok viszonya a duális képzéshez, ez hogyan segíti elhelyezkedési lehetõségeiket? A szakmunkástanulóknak milyen lehetõségeik vannak szakmai partnerség kialakítására a különbözõ szakmákban? A nemzetközi partnerekkel, az illetékes magyar minisztériumokkal, a kamarával és az új Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Hivatallal egyeztetve készült a konferencia tematikája, melynek elméleti és gyakorlati kérdéseit kiválóan ismerõ külföldi és hazai szakemberek tartottak elõadást, konzultációt, kerekasztal beszélgetést. Elõtérbe került a duális képzés szerepe és értelmezése is a Visegrádi Négyek országaiban a kis- és középvállalkozói szövetségek szempontjából. Szövetségünk életébõl 6. napirendi pont Az IPOSZ fõkönyvelõ által készített adatok alapján tételes javaslat a évi költségvetés tervezetre, az éves gazdálkodás elfogadására határozathozatal 7. napirendi pont Javaslat a évi idõarányos cselekvési program és feladatterv elfogadására határozathozatal 8. napirendi pont Javaslat az IPOSZ Alapszabályának módosítására határozathozatal 9. napirendi pont Szervezeti választás A közgyûlés feladatra: lemondások okán egy alelnök, a felügyelõ bizottság elnöke, illetve tagjainak megválasztása 10. napirendi pont Javaslat az IPOSZ Kitüntetési rendjére 11. napirendi pont Különfélék A késõbbiekben összefoglaló kiadvány készül a négy ország legfontosabb tapasztalatairól, a javaslatokról, lehetõségekrõl. Ezt a dokumentumot a szervezetek elküldik saját kormányunknak, felhasználják a kézmûipar érdekében tevékenységük során. A Visegrádi Alapból, az IPOSZ által elnyert és koordinált, a Visegrádi Négyek kézmûipari szövetségeinek együttmûködését célzó projekt keretében kerül sor a konferencia megszervezésére, a kiadvány elkészítésére. * Lapunk következõ számában részletesebben is beszámolunk a konferenciáról. 5

8 Exkluzív interjú Excellenciás úr, Ön miben látja a Visegrádi Együttmûködés lényegét? Milyen módon érzékelhetik ezt országaink állampolgárai és vállalkozásai? A visegrádi együttmûködés történelmileg nagyon sajátos körülmények között jött létre, amikor szétesõben volt a szovjet blokk, és a mi országaink éppen csak elindultak a demokratikus és piaci transzformáció útján. Ebben az áttörõ idõszakban nagyon fontos volt, hogy a földrajzilag, történelmileg, kulturálisan és értékileg hasonló államok képesek legyenek kölcsönösen támogatni egymást a geopolitikailag bizonytalan idõkben, az összetett politikai, szociális és gazdasági változások valóra váltásában. A politikai agendához fokozatosan jöttek a továbbiak is, és ma látjuk, hogy a V4-országok kapcsolatai a területek széles spektrumát foglalják magukban. A több mint húszéves sikeres együttmûködés után megállapíthatjuk, hogy Visegrád márkává vált, mely jó nevet szerzett Európában és a nagyvilágban is. EU-tagságunk kifejezetten megerõsítette a regionális együttmûködés elõnyeit. Schengen elhárította a bárminemû fizikai és adminisztratív akadályokat, és így jelentõs mértékben bõvítette a teret az állampolgárok, társulásaik, de a városok és községek kapcsolatai részére is. A Visegrádi Alap Visegrád márkává vált Interjú Rastislav Kácerrel, Szlovákia magyarországi nagykövetével Szlovákia hazánk negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az éves forgalom volumene csaknem 9 milliárd euró. A magyar és a szlovák gazdaság szerkezete rendkívül hasonló, a kis- és középvállalkozói szektor többnyire ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal szembesül júliusától egy éven keresztül északi szomszédunk tölti be a Visegrádi Együttmûködés (V4) elnöki tisztét, a félidõn túl adott interjút lapunknak Rastislav Kácer, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete. pénzbeli támogatást szolgáltat az ilyen kapcsolatok fejlõdéséhez és a regionális tudat erõsítéséhez. Az EU belsõ piaca a gazdasági kapcsolatok fejlõdésének kerete, és ez különösen igaz a kereskedelmi gazdasági együttmûködésre. Itt kiváló lehetõségeink vannak, melyeket elsõsorban a kis- és közepes vállalkozások részére a földrajzi közelség és gazdaságaink hasonló struktúrája teremt meg. A visegrádi országok közül Szlovákia az egyedüli, amely a V4-csoport mindegyik tagállamával határos. Csehországgal és Lengyelországgal nyelvi rokonság, továbbá Csehországgal 75, Magyarországgal pedig 1000 éves közös múlt köti öszsze. Ebbõl a híd szerepbõl a szlovák elnökség hogyan tud építkezni és miként profitálhat belõle a V4-csoport? Szerepünket a visegrádi együttmûködésünkben nem valamiféle közvetítõ misszióként fogjuk fel. Partnereink mindannyian érdekeltek a fejlõdésben, mivel érzékelik azokat a pozitív eredményeket, melyeket nemcsak az egész régió, de az egyes államok részére is magával hoz. A Szlovák Köztársaság jelenlegi elnökségének ambíciója a V4-ben a kapcsolatok további dinamizálása politikai, biztonsági, gazdasági, kulturális és további területeken, emellett abból indulunk ki, hogy egy sor cél megvalósítása meghaladja az egy évig tartó elnökség idõszakát. A szlovák elnökség egyik prioritása az energetikai biztonság és elsõsorban a gázszállítások biztonságának emelése. Ezért fordítunk maximális figyelmet az észak-dél irányú szállítási útvonalaknak. Az észak-dél tengelyt a közlekedési infrastruktúra szempontjából is jelentõsnek tartjuk. A gazdasági területen elsõ helyre helyezzük az egész régió versenyképességének emelését, a bõvítésre orientált intézkedések implementációját, a digitális technológiák érvényre juttatását, de nem kisebb mértékben az adócsalások elleni harcot is. A V4-országok gazdasága egyenként kicsinek számít, együttesen azonban 65 milliós piacot képviselnek, ami európai összehasonlításban Németország és Franciaország után következik. Ön szerint milyen irányban fejleszthetõ az együttmûködés? 6

9 Országaink már képesek az EU talaján hatékonyan együttmûködni érdekeik érvényre juttatásában, legyen szó gazdasági törvényalkotásról vagy költségvetési politikáról. Ám egyre inkább elõtérbe kerül az egész térségünk versenyképessége erõsítésének követelménye, vagyis azoknak a feltételeknek a megteremtése, hogy képesek legyünk magas hozzáadott értékû termékek gyártására, hogy elsõsorban azokat a távlati ágazatokat fejlesztjük, melyek döntõ mértékben befolyásolják majd a technológiai fejlõdést a legközelebbi évben. Éppen ezért van szükségünk szoros együttmûködésre a kutatásban és fejlesztésben, a kutató munkahelyeink kapacitásainak összefogására a fejlõdés stratégiai területein. Ebbõl a szempontból perspektivikusnak tartom a start-up kooperációt, a kis- és középvállalkozások általi innováció stimulálását. Szlovákia az elmúlt évtizedekben mindig hajlékonyan alakította gazdaságpolitikáját, illetve adórendszerét a versenyképesség érdekében. A munkaadói érdekképviseletek miként járultak hozzá ahhoz, hogy Szlovákiát tátrai tigrisként emlegessék Európában? A szlovákiai társadalmi párbeszéd rendszere milyen mértékben tükrözi a mikroés kisvállalkozások gazdasági súlyát a foglalkoztatásban és a GDP elõállításában? A vállalkozói érdekközösségek fõleg a Munkaadók Országos Uniója és a Munkaadói Társulások és Egyesületek Szövetsége a kormány fontos partnerei és a társadalmi párbeszéd részesei a Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális Tanácsa keretén belül. Ez az a döntõ tér, ahol hozzászólhatnak a kormány által elõkészített gazdasági, adó Exkluzív interjú és szociális törvények javaslataihoz. Evidens, hogy a munkaadók érdekérvényesítési képességének mértéke nem minden esetben egyforma. A kormány és a vállalkozók közötti állandó párbeszéd létezése egyértelmûen pozitív tény a szlovák gazdaság fejlõdésének szempontjából. A mikro- és kisvállalkozások többnyire a Szlovák Iparos Szövetségben (S Z, az IPOSZ partnerszervezete szerk.) tömörülnek, mely a Szlovák Köztársaság Munkaadói Társulások és Egyesületek Szövetségének tagjaként vesz részt a szociális partnerek párbeszédében. Éppen ez a tény teszi lehetõvé, hogy e vállalkozói szegmens szükségleteit és érdekeit se hanyagolják el. A szlovák-magyar gazdasági együttmûködés a nyilvánosság számára leginkább a MOL és a Slovnaft, illetve a határ menti térségben ingázó munkaerõ vonatkozásban, legújabban pedig az energiapolitika kapcsán jelenik meg. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a kkvszektor szintjén is mennyire fontosak vagyunk egymásnak. Csak egy példa: kereskedelem nem létezik árutovábbítás nélkül, márpedig a teljes magyar e-útdíj kb. 5 százalékát a szlovák fuvarozó cégek fizetik be, ugyanannyit, mint a hétszer nagyobb Lengyelország fuvarozói Az Ön által idézett adat nagyon érdekes és nagyon jól szemlélteti a gazdasági kereskedelmi kapcsolataink intenzitását. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai szerint az országaink közötti árucsere forgalom 2013-ban túllépte a 6 milliárd euró értéket, 2014 elsõ négy hónapjában ez az érték több mint 2,6 milliárd euró volt, így Magyarország Szlovákia negyedik legfontosabb kiviteli partnere. Ezekbõl az eredményekbõl jelentõs mértékben részesülnek a kis- és középvállalkozások, melyeknek külföldi gazdasági aktivitásaiban a földrajzi közelség, a nem létezõ vámhatár, valamint országaink strukturális kompatibilitása döntõ motívum. Ha Ön egy magyar gazdasági kisvállalkozás vezetõje lenne, milyen területen keresné az együttmûködést a szlovák cégekkel? Országaink ipari struktúrája nagyon hasonló. Ma az autóipar domináns, szélesebb nézetben pedig a gépipar. Alighanem itt a legnagyobb együttmûködési lehetõség. Meggyõzõdésem, hogy a gazdasági kapcsolatok tere kibõvül az elektrotechnikai iparra, a szoftvermérnökségre, és lehetõségeket látok az idegenforgalom terén is. A turizmusban érdekelt, valamint az idegenforgalmat kiszolgáló kkv-k együttmûködése jelenleg is erõteljes, a szlovák hegyekben a magyar turisták jelenléte jól érzékelhetõ, azonban a rekreáción túlmenõen a kulturális, valamint a gasztroés borturizmus is nagy lehetõségeket kínál országaink polgárai és vállalkozásai számára. Miben tud a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége a partnerkeresõ vállalkozások rendelkezésére állni? A gazdasági diplomácia területén a tevékenységünk súlypontja a szlovák cégeknek történõ segítségnyújtás a partnerkeresésben a magyar piacon, elsõsorban a kiviteli lehetõségeik bõvítésének szempontjából. Továbbá tájékoztatást nyújtunk az adórendszerrõl, a vállalatalapítás jogi feltételeirõl, míg a magyar vállalatoknak a potenciális szlovákiai beszállítókról szoktunk információkat továbbítani. Fekete Zoltán 7

10 Gyászolunk In memoriam Herczeg Gábor aranygyûrûs késes és köszörûs mester Megint elment valaki, akirõl úgy gondoljuk, hogy sajátos gyulai jelenség volt, talán az utolsó az olyan fajta emberek közül, akik helyett nem terem másik. De hogyan is tudnánk megfogalmazni, ki volt a 91 évesen távozott Herczeg Gábor késes és köszörûs mester? Szakmájának említése ugyanis önmagában nem adja vissza a lényeget, pedig abban is kiemelkedõ teljesítményt nyújtott, hiszen csaknem 66 évig mûvelte, sokféle elismeréssel fémjelezve, magas színvonalon. Részben ennek szólt a Gyula város kiváló polgára kitüntetés is, de annak is, hogy a múlt század közepétõl több mint két évtizeden át szervezte a gyulai úszó és mûugró sportot, illetve az ifjabb korosztály nevelõjeként, számos kimagasló eredményt felmutató sportoló került ki keze alól. Hogy mitõl tartozott ezeken túl Herczeg Gábor a különleges és furcsa, némelyek számára talán titokzatos gyulai polgárok sorába, csak az tudja igazán, aki közelebbrõl is ismerte. Aki járt Karácsonyi János utcai házában, az egykori püspöki, ma tréfásan, saját nevére utalva, herczegi rezidenciának nevezett házában, az megcsodálhatta, helytörténeti tárgyú könyvtárát. Külön részt képez benne a megyei és a gyulai gyûjtemény, vagy pl. egy kis vasúttörténeti könyv együttes is. Az õ esetében a könyvtár nem csupán dekoráció volt, errõl imponáló ismeretei gyorsan meggyõzhettek bárkit, aki beszédbe elegyedett vele. Helytörténeti, lokálpatrióta szenvedélyébõl fakadóan hosszú éveken át fényképezte és archiválta a lebontásra ítélt gyulai házakat, amelybõl szintén tekintélyes gyûjteménye állt össze. Felesége, Tarnay Etelka, akitõl most 62 év után választotta el a halál, mindvégig támogatta a helytörténet iránt megnyilvánuló szenvedélyét. Az Eszperantó téri, bolthajtásos mûhely, szinte élete utolsó pillanatáig, a barátok, az ismerõsök népes tábora számára társas találkozóhely, napi rendszerességgel ismétlõdõ beszélgetések színhelye volt. A mesterbõl szinte ömlöttek a régi Gyuláról szóló ismeretek, melyik házban ki lakott, milyen történet fûzõdött hozzájuk, de egy megélezett bicska átvételét sem lehetett megúszni négy-öt adoma meghallgatása nélkül. A kis mûhely, egy emberszabású, polgári világ tükre, most végképpen elhomályosult. * Kósa Ferenc írása elõször a Gyulai Hírlapban jelent meg. A felvételeket Bíró János készítette a mester ipargyakorlásának 60. évfordulójára rendezett ünnepsége a Gyula és Vidéke Ipartestületnél. 8

11 A toronyórák mestere kapta a Tüke-díjat Halmos Gábor, az alapítvány kurátora Gulácsi János méltatásában a Pécsi Ipartestület felterjesztése alapján alapján kiemelte, hogy az 1940-es születésû mester iskoláinak elvégzése után István-akna villamos üzemrészében, villanyszerelõ szakmunkásként kezdett dolgozni, ahol korán megmutatkozott szakmai rátermettsége. Ismereteit ezután is folyamatos képzéssel és önképzéssel fejlesztette, 1964-ben a város legfiatalabb villanyszerelõ mestere lett, 1965-ben pedig a Zipernowsky technikumban erõsáramú, majd mûszertechnikusi képesítést szerzett. Gulácsi János 1972 óta tagja a KIOSZ pécsi alapszervezetének, majd a jogutódjának a Pécsi Ipartestületnek. Az ipartestület elektrotechnikai szakosztály vezetõje és egyben az ipartestület elnökségi tagja, majd júliusától a Pécsi Ipartestület alelnöke. Alapítója volt az Elektrotechnikai Központi Szövetségnek. A Baranya Megyei Kézmûves Kamara létrehozásánál ben is jelen volt, tagja, majd a már Pécs-Baranyai Kereskedelemi és Iparkamara Villanyszerelõ Mestervizsga Bizottságnak elnöke lett. Több mint 50 éve foglalkozik toronyórák javításával, új különleges egyedi szerkezetek tervezésével és azok megvalósításával. Mindig is érdekelte, hogy az elavult szerkezeteket miként lehetne kiváltani. Több éves kísérletezés után született meg a digitális, quarz-vezérlésû óraszerkezet, ami semmiben sem hasonlít az addig használatban lévõ régihez, ugyanis viszonylag kis méretû, egész évre elõre programozható. A pécsi zsinagóga különleges óraszerkezete és míves tûzzománc lapja is az õ keze munkáját dicséri. A világon egyedülálló, mini számítógéppel mûködtetett szerkezetet hozott létre, melyhez a legmodernebb mûholdas eszközöket vették igénybe. Másik különleges alkotás a pécsi belvárosi templomhoz, a dzsámihoz, Bachman Zoltán építõmûvész által tervezett liftezõ harangtorony. A harangjáték idején a rozsdamentes csõbõl készült haranglábak 13 méterre emelkednek ki a földbõl, majd ismét visszasüllyednek. A Elismerés A pécsi polgárok szavazatai alapján Gulácsi János kézmûves kisiparosnak ítélte oda az immár 12. alkalommal átadott Tüke-díjat a Tüke Alapítvány kuratóriuma. Az elismerést Habsburg György fõherceg a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke nyújtotta át a Dóm Kõtárban. harangok naponta háromszor szólalnak meg. Az ország mintegy háromszáz pontján mûködtetnek toronyórákat, harangokat, zenélõ szerkezeteket Gulácsi János különleges, elektronikus motorjai. A ma már nyugdíjba, de nem nyugalomba vonult mesternek a szakmája a hobbija. A családi vállalkozásként mûködõ Gulácsi és Fia Kft.-t már fia vezeti, aki tõle tanulta a mesterséget. Termékei között megtalálhatók a mikroprocesszoros toronyórák, lineáris harangozógépek, harangszékek, mechanikák. Komplex toronygépészeti tevékenységük mellett köztéri órákat, forgó reklámokat, sportórákat, órahálózatokat, eredményjelzõket gyártanak és telepítenek. A díjtalan tanácsadás mellett, az általuk gyártott termékekre teljes körû szervízellátással állnak a megrendelõik rendelkezésre. 9

12 Ipartestületek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a múlt év tavaszán pályázatot írt ki: vissza nem térítendõ támogatásra az építészeti értékek helyi védelmét szolgáló felújításokra. A Békéscsabai Ipartestület Elnöksége úgy határozott, hogy beadja pályázatát a székház homlokzatfelújítására kiegészítve a homlokzati nyílászárók cseréjével. Tekintettel az ipartestületi székház belvárosi elhelyezkedésére a felújításhoz szükséges anyagokra kérték a támogatást, önerõként építõipari szakemberek munkáját ajánlották fel. A projektek közül az ipartestület részesült a legmagasabb ( Ft) támogatási öszszegben. A munkálatok határidõre elkészültek. A pályázatban rögzítettek szerint az ipartestületi ta- Hírek, események Békéscsabáról Gécs Norbert ezüstkoszorús karosszéria lakatos mester, koordinátor. (Kiváló szervezõképességével irányította, összehangolta, szervezte a munkálatokat.) Alföldi Károly, a Békéscsabai Ipartestület Veterán Motoros Klub tagja (kereskedõ) Baráth István, a Békéscsabai Ipartestület Veterán Motoros Klub tagja (bútorasztalos mester) Bartolák István, ezüstkoszorús kõmûves mester Diószegi Gyula, aranykoszorús ács-állványozó mester Fehér György, aranykoszorús cukrász mester, Gábriel Pál, víz-, gáz-, központi fûtésszerelõ mester, Gyõri Árpád, ezüstkoszorús épületbádogos mester Hajkó Györg, aranykoszorús kõmûves mester Hóbor Henrik, kõmûves mester Horcsák András, aranykoszorús kõfaragó mester Hrabovszki Pál, aranykoszorús kõmûves mester Hugyecz Pál, aranykoszorús könyvkötõ mester Kiss Ernõ, ezüstkoszorús szobafestõ-mázolótapétázó mester A felújításban a következõ ipartestületi tagok vettek részt: gok önkéntes felajánlással, társadalmi munkában végezték a szakipari és a segédmunkás feladatokat. Kiváló a kapcsolatuknak köszönhetõen a BÉKSZI Kós Károly tagiskola gyakorlati tanulóképzésnek keretében bevonták a munkákba a jövõ szakmunkásait is. Elsõsorban ácsállványozó és épületasztalostanulók dolgoztak az építkezésen. Így nemcsak tanmûhelyi körülmények között, hanem élõben gyakorolhatták leendõ szakmájukat. Kis Sándor, aranykoszorús villanyszerelõ-mester Korcsog István, ezüstkoszorús szobafestõ-mázoló-tapétázó mester Lestyán Mihály, aranykoszorús kõmûvesmester Lukoviczki András, aranykoszorús cserépkályhás mester Lukoviczky György, aranykoszorús víz-, gáz-, központi fûtésszerelõ mester Rácz Zsolt, a Békéscsabai Ipartestület Veterán Motoros Klub tagja (tûzoltó) Szabó György, kõmûves mester Szabó Gyula, aranykoszorús autószerelõ mester, Szkaliczki György, aranykoszorús szobafestõmázoló-tapétázó mester Zelenyánszki János, aranykoszorús épületbádogos mester Zelenyánszki Tibor, épületbádogos mester Varga Zoltán, ezüstkoszorús épületburkoló mester, Szántó Péter, békéscsabai egyéni vállalkozó, aki nem tagja az ipartestületnek, ám a közösségi munkát szívügyének tekinteve, a lábazathoz ajánlott fel 15 m kültéri díszlécet, térítésmentesen. 10

13 Ipartestületek Békéscsabai Ipartestület február végén tartotta tisztújító közgyûlését. Újabb öt esztendõre Lukoviczky György aranykoszorús víz-, gáz- központi fûtésszerelõ mestert választották meg elnöknek. Alelnökök: Gécs Norbert aranykoszorús karosszérialakatos mester Gyõri Árpád ezüstkoszorús épületbádogos mester Elnökségi tagok: Alföldi Károly kereskedõ Diószegi Gyula aranykoszorús ács-állványozó mester Gábriel Pál víz-, gáz- központi fûtésszerelõ mester Lestyán Mihály aranykoszorús kõmûves mester Rajki István aranykoszorús cukrász mester Zelenyánszki Tibor épületbádogos mester Felügyelõ Bizottság Elnök: Lakos Jánosné aranykoszorús nõi szabómester Fb tagok: Feigl Miklósné aranykoszorús kézmûves könyvkötõ mester Zelenyánszki János aranykoszorú épületbádogos mester. Etika Bizottság: Elnök: Dévai Mihály aranykoszorús szobafestõ-, mázoló-, tapétázó mester Eb tagok: Hugyecz Pál aranykoszorús könyvkötõ mester A Békés megyei lap tudósítása szerint Lukoviczky György hangsúlyozta, második ciklusát kezdi meg ebben a tisztségben. A tagok bizalma azt is jelenti, jó az az irány, amit az ipartestület eddig is folytatott. Célunk a tagság megtartása, bõvítése, a fiatalok minél nagyobb számú bevonása, az iparosok érdekeinek védelme, információkkal ellátása hangsúlyozta. A Kossuth téri székházunkat tovább szeretnénk csinosítani az iparosok és a városban élõk örömére is. A kihalóban lévõ szakmák megõrzését is zászlónkra tûztük, miként a fiatalabb szakembereknek a tudás, a tapasztalat átadását. A képzés irányait illetõen is együttmûködésre törekszünk az iskolákkal, egyéb képzõszervekkel. Bízunk abba, hogy a lakosság minél nagyobb számban igénybe veszi az iparosok munkáját, akik ezt legjobb tudásuk szerint végzik el. Szabó Gyula aranykoszorús autószerelõ mester A taggyûlésen kitüntetéseket is átadtak A Magyar Kézmûvességért-díj ezüst fokozata: Kiss Ernõ ezüstkoszorús szobafestõ-, mázoló, tapétázó mester A kézmûipar szolgálatáért Emléklap: Fehér György aranykoszorús cukrász mester 25 éves kisipari-vállalkozói munkájának elismeréséül, ezüstgyûrû: Varga Pál kovács mester (Kondoros) Aranykoszorús Mesteri cím Lakos Jánosné nõi szabó Gécs Norbert karosszérialakatos Bartolák István kõmûves (Kétsoprony) Ezüstkoszorús Mester cím: Bankó Gábor kõmûves (Kondoros) Szabó György kõmûves Sajóhegyi Ferenc elektromûszerész (Mindenki más békéscsabai) Továbbá oklevél elismerésben részesültek, akik ipartestületi tagságuknak kerek (5-45 éves) évfordulójához érkeztek 11

14 Ipartestületek GYÖNGYÖS Elnökségi ülés meglepetéssel Ahogy közeledtünk 2014-ben az év végéhez, az elnökség több tagjában felmerült a gondolat hogy meglepetést szerezzünk titkárunknak. Matus Miklós 80 esztendõs lett november 11-én. De nem csak a kerek évforduló miatt, hanem azért is, mert több évtizeden keresztül lelkiismeretesen végezte, és jelenleg is ellátja a titkári teendõket társadalmi munkában. Minden napját a szervezet irodájában kezdi, de napközben is bármikor elérhetõ ha valami probléma adódna. Nem csak az ügyintézõ szervezet munkáját irányítja, hanem városunkban tartja a kapcsolatot azon intézményekkel, melyeknek munkája befolyásolja, segítheti a vállalkozók boldogulását. Egyszóval összedugták a fejüket a gyöngyösi iparos vezetõk és úgy döntöttek, hogy felkérik az IPOSZ Országos Elnökségét, hogy munkája elismeréséül Matus Miklóst részesítse IPOSZ-DÍJ kitüntetésben. Igazi, szép ünnepséggé pedig akkor válik ez a meglepetés, ha vagy az IPOSZ elnöke, vagy elfoglaltsága esetén valamelyik elnökségi tag adja azt át. Nos, felkértük Német László elnök urat a kitüntetés személyes átadására a kibõvített elnökségi ülésen, és õ szívesen vállalta. December 19-én tartottuk az ülést. Látni kellett volna Matus úr meglepetését, hiszen természetesen õt nem avattuk be a dologba. Meglepõdött, de rendkívül nagy örömmel köszöntötte vendégünket Tuza József elnök úr nyitotta meg elnökségi ülést, üdvözölte a jelenlévõket, majd rövid tájékoztatást adott szervezetünk, a Gyöngyös és Vidéke Vállalkozók Egyesülete 2014 évi mûködésérõl a következõkben: A legfontosabb, hogy szervezetünk fennáll, és mûködik. A jelenlegi gazdasági körülmények között ez nagy eredmény. Igaz, hogy egyre nagyobb erõfeszítést kell tennünk a fennmaradás érdekében. Tesszük ezt, hogy ápolhassuk az iparosság több évtizedes hagyományait, és segítséget tudjunk nyújtani a kezdõknek. Nem szeretnék részletesen kitérni a gazdasági válság által 12 okozott nehézségekre. Azt azonban el kell mondanom, hogy az élet különbözõ területein dolgozó társaink szinte ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe. Minden lehetõséget megragadunk, hogy kapcsolataink révén munkához segítsük a még mûködõ vállalkozókat. Ebben az évben megtartottuk tisztújító taggyûlésünket, a tagság ismét bizalmat szavazott a korábbi elnökség, felügyelõ és etikai bizottság tagjainak. Jelenleg taglétszámunk 52. Az alábbi szolgáltatásokkal állunk az érdeklõdõk rendelkezésére ügyfélszolgálati tanácsadás vállalkozás mûködésével, indításával kapcsolatos információk adó-, tb tanácsadás könyvelés pályázatok kitöltéséve, hitelfelvétellel kapcsolatos tájékoztatás Gázszerelõ mesterek részére november hónapban megszerveztük a kötelezõ továbbképzést a Dunagáz Zrt. közremûködésével, huszonketten vettek részt. Szoros kapcsolatot tartunk a Heves Megyei Munkaügyi Központtal, az okmányirodával, a jegyzõi irodával. Rendszeresen részt veszünk az IPOSZ rendezvényein, küldöttgyûlésén, melyrõl mindig tájékoztatjuk a tagságot. Ha nehéz körülmények között is, de mûködünk, keressük a továbbélés lehetõségeit. Ezután Matus Miklós titkár úr adott rövid tájékoztatót a gazdasági helyzet alakulásáról. Megállapíthatjuk, hogy ha nem is nagy mértékben, de javult a gazdasági helyzetünk, növekedett pénzkészletünk. Jelenleg minden üzletünk bérbe van adva, tartozásunk nincs. Minden kötelezettségünket határidõben ki tudtuk fizetni. Összességében elmondhatjuk, hogy jól gazdálkodtunk, a lekötött pénzünkhöz nem kellett nyúlni, talpon tudtunk maradni. Az ismertetõket követõen Németh László, az IPOSZ elnöke emelkedett szólásra. Elmondta, hogy örömmel fogadta meghívásunkat. Jó, hogy bepillanthat szervezetünk életébe, mindennapjainkba. Röviden tájékoztatja a jelenlévõket az IPOSZ munkájáról, gazdasági helyzetének alakulásáról, érdek-képviseleti munkájáról. Majd ezután a felkérésünknek megfelelõen átadta a kitüntetést Matus Miklósnak, aki igencsak meglepõdött. Meghatódva köszönte meg az IPOSZ Országos Elnökségének, hogy munkája alapján méltónak találták az IPOSZ DÍJ-ra, és mint mondta, annak külön örül, hogy ezt az országos elnök személyesen adta át. Végül jó hangulatban, vacsorával egybekötött kötetlen beszélgetés vette kezdetét a késõ esti órákig. Az elnökségi ülésen történtekrõl Fülöpné Pejkó Piroska tudósította lapunkat.

15 Tisztújítás a cukrászok ipartestületénél Vendégként köszöntötte még a közgyûlést Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke, Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Németh László, az IPOSZ elnöke, Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke, Váradi János, a PanGastro egyesület elnöke, Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. A tisztújító közgyûlésre 118 tagvállalkozás a tagság közel egyharmada regisztrált. Soha nem vettek még részt ilyen számban a közgyûlésen, ami szervezet érdekérvényesítõ képességének, érdekképviseleti szerepének elismerését mutatja. A megválasztott új vezetõség névsora: Szakmai elnök: Horváth Ferenc Társelnök: Selmeczi László Általános alelnök: Kiss Zoltán Általános alelnök: Gyuris László Ügyvezetõségi tagok: Bergmanné Gutman Gabriella Lajos Attiláné Balogh László Pataki Ádám Felügyelõ Bizottság elnöke: Nándori László Tagjai: Horváth Tibor Körmöndi Géza Ipartestületek A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete februárban 16-án tartott közgyûlést. Az eseményen vendégként részt vett dr. Török András, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelõs helyettes államtitkárságának szakértõje, aki tájékoztatta a résztvevõket a vendéglátó ágazatot ezen belül a cukrász vállalkozásokat is érintõ kormányzati koncepcióról és a jövõben várható intézkedésekrõl. 25 éves a kõfaragók ipartestülete Horváth Ferenc Az új vezetés célként határozta meg a taglétszám további nö- Selmeczi László velését, a szakmai kontroll további erõsítését a szakmunkásés mesterképzés felett a kamarákkal együttmûködve, a minõségi cukrásztermékek népszerûsítését szolgáló kommunikáció hatékonyabbá tételét és csatornáinak szélesítését a fogyasztók felé, valamint a gazdasági érdekérvényesítõ és lobby tevékenység erõsítését A tatabányai székhelyû Kõfaragó és Mûkõkészítõ Vállalkozók Országos Ipartestülete jogelõdje az egy esztendõvel korábban, 1989-ben alakult Kõfaragó és Mûkõkészítõ Kisiparosok Országos Tanácsa. A kõfaragóknak és mûkõkészítõknek Magyarországon elsõk között lett önálló szakmai szervezete, amely azóta is töretlenül mûködik a szakma egyéni és kollektív érdekeinek, a szakma presztízsének képviselete, védelme céljából mondta el Csapucha Tamás, az ipartestület jegyzõje. A csapat döntõ többségét kõfaragók és mûkõkészítõk alkotják, de a szervezetben vannak kõszobrászok, kõfeldolgozók, kõrestaurátorok, illetve a szakmát mûvelõket segítõ anyag-, gép-, eszköz- és kellékforgalmazók is. A tagság idõközben külföldi cégekkel is bõvült. (Részlet Fenyvesi Károly tudósításából) Az ipartestület lapzártánk után tartotta meg 16. nemzetközi konferenciáját, melyrõl következõ számunkban részletesen tudósítunk. 13

16 Ipartestületek DUNAÚJVÁROS A KIOSZ-tól az IPOSZ-ig Huszonöt éves a Vállalkozók Ipartestülete Idén ünnepli alapításának huszonötödik évfordulóját a dunaújvárosi Vállalkozók Ipartestülete. A város lapjában megjelent cikkben Szente Tünde és az ipartestület titkára, Fülöp Ilona idõben jóval messzebbre tekintett vissza. 14 A korábban már jól mûködõ ipartestületek helyét 1948-ban átvette a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége). Helyi csoportja mûködött Dunapentelén is, kirándulásokat, sportnapokat, iparos bálokat szerveztek, még saját futballcsapatuk is volt. Fontos feladatuk volt a kontárellenõrzés, de õk végezték el az iparosok járulékbesorolását, az adó megállapítását. Kötelezõ volt a tagság április elsejéig, ekkor mintegy ezer tagot tudhatott magáénak a szervezet. Azonban a KIOSZ megszûnésével, huszonöt évvel ezelõtt kétszáztíz ipartestület köztük a dunaújvárosi létrehozta az IPOSZ-t. Az IPOSZ-tól független szervezetként mûködünk segít a tisztánlátásban Fülöp Ilona. Igaz, hogy dunaújvárosi a székhelyünk, de a környezõ települések iparosai is hozzánk tartoznak. A szolgáltató iparosok vannak a legtöbben, tagságunk gerincét a családi kisvállalkozások alkotják. A Dunaújvárosi Ipartestület 1990-ben alakult Benkovics Ferenc karosszéria-lakatos mester elnökségével. A vezetõség tagja lett Ániszfeld Erzsébet bõrdíszmûves, Ármos Bálint gumijavító mester, Horváth József kõmûvesmester, Kereki Ferenc testépítõ, Nagy László szobafestõ-mester, valamint Neichl Mihály adonyi teherfuvarozó. Titkárnak Fülöp Ilonát választották. Horváth József elõszállási építõipari vállalkozó 1996-tól látja el az elnöki teendõket. A testület már az alakuláskor rögzítette, hogy utódja a Dunapentelén és környékén korábban mûködõ iparos szervezõdéseknek. Így már nem huszonöt évrõl, hanem sokkal nagyobb idõszakról beszélhetünk. Közös jellemzõjük, mind a mai napig, a szakma becsületének védelme és a kontárok elleni küzdelem. A kontár szót kétféleképpen is használhatjuk, hívja fel a figyelmemet Ilona. Egyrészt, ha valaki hatósági engedélyek nélkül végez valamilyen tevékenységet, másrészt, ha valaki hozzá nem értõ módon mûveli a szakmáját. Az iparos szervezõdések mindkettõ ellen harcoltak. Érdekes az is, hogyan alakult az iparos szervezetek tevékenysége. Kezdetben még anyagelosztással is foglalkoztak, nagyon sok hatósági feladatuk volt, szakmai elõírásokat alkottak, azok betartását ellenõrizték. Meghatározták, hogy egy adott településen például hány szabóra, fodrászra van szükség. Szabad-idõs tevékenységeket végeztek, népszerûek voltak az iparos bálok, az iparos olvasókörök. Sporttevékenységet is folytattak, például Dunapentelén focicsapatot is alakítottak meséli. A korábbi idõszakban állami irányítással mûködtek a KIOSZ alapszervezetek. Egy jogszabály megszüntette õket, s azt mondták, hogy ahol az iparosok igénylik, ott hozzanak létre alulról szervezõdõ szervezeteket. Dunaújváros és környékén is szükségét érezték, így jött létre a Dunaújvárosi Ipartestületet, amely már önkéntes alapon mûködött. Tevékenységében túl sokat nem változott, feladata az egyéni és társas vállalkozások gazdasági, szakmai érdekképviselete. Tagjai részére közgazdasági, jogi, társadalombiztosítási, munkaügyi, adózási, könyvve-

17 Ipartestületek zetési tanácsadáson túl igény szerint a vállalkozás teljes adminisztrációját is végzi, képviseli tagjait az eljáró hatóságok elõtt. Tanfolyamokat, továbbképzéseket, kiállításokat, vásárokat szervez. Az 1991-ben alapított, saját szerkesztésû és kiadású lapján, az Ipartestületi Híradón keresztül tájékoztat a legfontosabb jogszabályokról, határidõkrõl, pályázatokról. A kezdeti hatszáz fõs tagság mára háromszázra apadt, aminek egyik magyarázata az önkéntesség, azonban nem elhanyagolható az a körülmény, hogy az ipartestület megalakulásával közel egy idõben, ben létrejöttek a kereskedelmi és iparkamarák: Az alakulás óta Dunaújvárosban példaértékû az együttmûködés az ipartestület és a kamara között nyugtázza az ipartestület titkára a két szomszédvár viszonyát. Kiadvánnyal készülnek a jubileumra, ennek kézirata elõttünk fekszik az asztalon: A szerkesztés fázisánál tartunk. Egy ünnepi taggyûlésen mutatjuk majd be, de terveink között szerepel egy ipartörténeti kiállítás. A könyvben foglalkozunk Dunapentele kézmûves társadalmával, régi idõk mestereivel, de megszólalnak az alapító tagok is. A gyûjtõmunkában nagy segítségünkre volt Szabó Tamás. Ami pedig a jövõt illeti, megkerülhetetlen a gondolat: az erõsödõ kamarák nem szorítják-e ki az ipartestületeket? A válasz azonban határozottan optimista: A két szervezet megél egymás mellett, hiszen mások a jogosítványaik. Áttekintetve a múltat, beigazolódott, hogy az iparosok mindig is igényt tartottak a szervezõdésre, a közösségi életre. Biztos, hogy a jövõben is így lesz! Fémipari szakmai napok Az Országos Fémipari Ipartestület országjáró szakmai napjainak 20. legutóbbi állomás a Gyõr-Moson-Sopron megyei Lipóton volt még a múlt év végén. A konferencia célja többek között a fémipari vállalkozások gyakorlati helyzetének, fejlesztésének, feladatainak áttekintése; szakmai információk cseréje, pályázati, piacra jutási, uniós és régiós támogatási- és forráslehetõségek feltárása; gazdasági együttmûködések összehangolása. Az uniós támogatás hétéves programra jutó milliárd eurós keretösszeg 60%-a közvetlenül gazdaságfejlesztésre jut. Ezért a konferencián koncentráltak arra, hogy milyen ütemezést állítsanak fel az OFI-program évenkénti végrehajtására, a szakminisztériumokkal a fémiparosság számára is elérhetõ pályázati feltételek, források egyeztetésére. Az Országos Fémipari Ipartestület a következõ években az ágazat számára fontos szakember utánpótlást biztosító szakképzésre és a termelést támogató ipari udvarok kialakítására helyezi a hangsúlyt munkájában mondta Szûcs György, az OFI elnöke az MTI-nek. Úgy értékelik, hogy a fémipar prosperáló ágazata a magyar gazdaságnak, viszont egyre nagyobb itt is a munkaerõhiány, fõleg a gyakorlatorientált, magasan képzett szakemberek hiányoznak. A munkaerõ utánpótlás biztosítása érdekében a szakma fontosnak tartja a szakképzésben való aktív vállalkozói részvételt, a duális szakképzés megvalósulását, és e célok mentén szorgalmazzák a szakmai összefogást. Szûcs György fontosnak nevezte az ágazat fejlõdése érdekében azt is, hogy Magyarország minél több területén jöjjön létre az ipari udvar nevet viselõ termeltetõ szövetkezés az OFI égisze alatt, amely segítene a helyi fémipari kisvállalkozásoknak, iparosoknak munkalehetõségek megszerzésében, értékesítésben. Az OFI elnöke bízik abban, hogy az európai uniós pályázatok között a termeltetési hálózatok kialakítására találnak fejlesztési forrást az ipari udvarok létrehozására, amelyek késõbb piaci alapon mûködhetnek. Az OFI tíz szerkezeti lakatos, géplakatos, szerszámkészítõ, fémforgácsoló, mezõgazdasági gépszerelõ, kovács, öntõ, hegesztõ, galvanizáló, hõkezelõ fémipari szakmában mûködõ 50 kisipari vállalkozást tömörít, és további vállalkozással áll közvetlen kapcsolatban. Az 50 tagvállalat éves árbevétele 8 milliárd forint körül van, és mintegy 800 munkavállalót foglalkoztat. Az Országos Fémipari Ipartestület tagja az európai fémipari szervezeteket tömörítõ Európai Fémipari Uniónak is. 15

18 Ipartestületek HAJDÚNÁNÁS Ünnepélyesen átadták az ipartestület székházát Két év alatt készült el a Hajdúnánási Ipartestület felújított székháza, amit januárban adtak át. A pályázaton nyerték el a beruházás 17 millió forintos költséget, amelyet az ipartestület megelõlegezett. Az ünnepélyes átadón elhangzott: az 1988-ban készült épület jócskán megérett a felújításra, ezért a Hajdúnánási Ipartestület a Mezõgazdasági, Vidékfejlesztési Alapból a Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesület által a Leader-pályázat keretében 2013-ban pályázatot nyújtott be korszerûsítésre. A pályázaton 17 millió forint, önerõ nélküli utófinanszírozású támogatást nyertek el. Az ipartestület ezt az összeget megelõlegezte, s elvégezte a szükséges felújításokat: külsõbelsõ szigetelést, teljes gépészeti, valamint nyílászáró-cserét, hideg-meleg burkolatot cseréltek, de megújult az épület homlokzata és tetõszerkezete is. Szolláth Tibor, a város polgármestere elismerõen szólt az iparosság szerepérõl, mint fogalmazott: Mindig komoly hagyománya volt a településen az iparosságnak, a virágzó Nánás létrejöttéhez a gazda-, az iparos társadalom és a polgárság együttmûködése vezetett. A nánási ipartestület aktív részese, alakítója a helyi társadalom életének. A mesterség tisztelete az iparos becsülete mondta Hódos Antal ipartestületi elnök. Kiemelte az összefogást vagyis azt, hogy ipartestület a költségekre megelõlegezte ezt az öszszeget a tagság által befizetett kölcsönökbõl. Az összehangolt szakszerû munka, valamint a több millió forint értékû társadalmi munka felajánlása példaértékû. Majoros János, a Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke a nánási ipartestületet elismerésben részesítette. Debreceni László és Fekete Imre Aranykoszorús Mester kitüntetést kapott, míg Molnár András és Tóth Imre IPOSZ-díjban részesült, Csiszár Ferenc és Nagy Sándor a Magyar Kézmûvességért Díj ezüst fokozatát érdemelte ki. Az ipartestület és tagsága komoly szerepet vállal Hajdúnánás fejlõdésében: foglalkoztatásban, termelésben, szolgáltatásban és közéletben. Tettekkel bizonyítják, hogy készek és képesek együttmûködni a lakossággal, az önkormányzattal, intézményekkel. A megújult, energiatakarékos, költségkímélõ, korszerû székház a vállalkozások mûködéséhez, az ipartestület szolgáltató tevékenységének bõvítéséhez minõségi feltételeket biztosít. Az ipartestület a mikro- és kisvállalkozások mûködése, ösztönzése, versenyképessége érdekében kulcskérdésnek tartja a kölcsönös információcserét, az érdemi párbeszédet, a tagság érdekeinek képviseletét, a munkához segítést, a hagyományok ápolását, a szakmai fejlõdést, a lehetõségek feltárását, összehangolását. (Az MTI és a megyei lap tudósítása alapján). 16

19 Ipartestületek Még egyszer a megújult MOSZI versenyrõl Múlt év decemberében került megrendezésre a MOSZI Open Europe Cup, ami sok újdonságot kínált mind a verseny, mind a szakmai program tekintetében. Az eseményrõl elõzõ számunkban részben már tudósítottunk, most Végh Zsuzsannával, a MOSZI ügyvezetõ igazgatójával és Berendi László fodrászmesterrel, a MOSZI fodrász ágazatának elnökével készült, a MOSZI honlapján megjelent beszélgetést közöljük. Ezzel is köszöntve a 25 éves szakmai ipartestületet. A verseny tekintetében milyen változtatás történt? Végh Zsuzsanna: Alapvetõen az, hogy visszahívtunk korábban a versenyeinken is közremûködõ zsûritagokat, akik szintén foglalkoznak tanulóképzéssel. Meszlényi Marika, Frics Márta, Lukovics György és Takács Tibor is azonnal igent mondott, szívesen vették megkeresésünket. Így azon zsûritagjaink mellett, akik nemzetközi páston versenyeznek és versenyeztetnek, olyan szakemberek is pontoztak, akik jelenleg is tanulóképzéssel foglalkoznak. Ezzel nem titkolt célunk volt az is, hogy a versenyzõk minél nagyobb számban legyenek, hiszen sok tehetség van hazánkban, akik vagy nem tudnak a versenyekrõl, vagy félnek megméretni magukat. Berendi László: Úgy raktuk össze a zsûrit, hogy azok az emberek, akik a külföldi versenyeken kint vannak, együtt dolgozzanak az újonnan meghívott szakoktatókkal, fodrászmesterekkel. Csapatban az erõ, mindig ezt mondom. A szakemberek egymással tudtak beszélgetni, a versenyszobában pedig nagyon jó hangulat alakult ki. Voltak olyanok, akik 3-4 éve nem találkoztak, ez fontos része volt küldetésünknek is, hogy összehozzuk a szakmát. Ez nem is munka volt nekik, hanem szórakozás. Tanulóimnak is mindig azt mondom, hogy nem az eredmény számít, hanem az, hogy ott legyen, megméresse magát. Sosem az számított, hogy a tanulóink hányadikak lettek, hanem az, hogy oda mertek állni a pástra. Õk büszkék lehetnek arra, hogy elindultak a versenyen. Milyen színvonalú munkákat láthattunk a páston? B. L.: Már évek óta az ország legnagyobb versenye a miénk. A mi versenyünkön az összes olyan versenyzõ elindul, aki az országot képviseli nemzetközi pástokon. Ha a legutóbbi világbajnokságot nézem, akkor azt kell mondjam, hogy a magyarok nagyon szép eredményeket értek el. Az, hogy senki nem beszél róla itthon, az baj. Ezek az emberek tevõlegesen dolgoztak a versenypáston, innentõl kezdve a színvonal az adott volt. V. Zs.: Amit jó volt látni, hogy egyáltalán nem volt óriási nagy szakadék a csak itthon versenyzõ fodrászok és a nemzetközi mezõnyben is indulók között. Felnõttek a feladathoz a versenyzõk. Elõzõ számunk tudósításában néhány név elírást követtünk el. Elnézést kérve az érintettektõl, most a teljes bekezdést ezúton helyesbítjük: A régi nagy nevek, mint Hajas László, Kökény Ferenc, Papasz Vasziliosz, Váradi Kati, Ress Károly, Bozsics Kati vagy Arató Krisztián mellett feltûntek az ifjú titánok Hintenberger Máté, Berendi Henrik, Berendi Kitty, Zátrok Zsanett, Szeverényi Dániel, Leidli Loretta és Budai Barbara is. 17

20 Ipartestületek MOSONMAGYARÓVÁR Farsangi bál és elismerések átadása A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület, mint ahogy évtizedek óta, úgy ez év februárjában megrendezte hagyományos farsangi bálját, melyen a szervezõk a táncos szórakozáson és önfeledten ünneplésen túl az adományok és az elismerések átadására is szakítottak idõt. Winkler Károly, az ipartestület elnöke báli megnyitóbeszédében elmondta, hogy az iparosoknak, családtagjaiknak, baráti társaságaiknak és szakmai kapcsolatainak ezzel bállal példát kívánnak mutatni a következõ nemzedéknek. Beszédében kitért az iparosságot tradicionálisan jellemzõ, a vállalhatóan elvégzett munkán túli egyéb, a helyi és a régiós közösségeket is erõsítõ, a fiatalokat az idõseket és az elesetteket folyamatosan támogató segítségnyújtás fontosságára is. A jelen kor mindennapjainak kihívásaira és megsegítésére hozta létre az ipartestület a Segédlevél Közhasznú Alapítványt, amely az szja 1%-a és egyéb lehetõségek felhasználásával kíván, anyagi segítséget nyújtani az alapító okiratban foglalt társadalmi csoportok és egyének részére. Az alapítvány, megragadva a bál nyilvánosságát, az iparossággal kölcsönös erkölcsi alapokon nyugvó oktatási intézménynek, a dunaszigeti KOSZISZ Timaffy Endre Általános Iskolának nyújtott át Ft adományt. A Kolping mozgalom elveit (a család a társadalom lelki megújulásának alapja, gyermekeinkbõl tanult, mûvelt, munkáját becsülettel végzõ felnõtt váljon, polgári értékrendû életvitel) hirdetõ és valló oktatási intézmény együttmûködési megállapodás keretein belül rögzített módon használhatja fel az adományt! Dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere is megtisztelte jelenlétével az iparosok ez évi farsangi ünnepségét. Az ipartestület elnökével együtt nyitották meg az iparos bált, majd adták át az adományokat és az iparos díjakat. Eleget tett továbbá a meghívásának a megyei közgyûlés alelnöke, dr. Petõ Péter is, aki beszédében kiemelte az ipartestület példamutatóan folyamatosan növekvõ és bõvülõ, a helyi és a regionális közösséget is erõsítõ tevékenységét, valamint kiemelkedõen magas színvonalú rendezvényeit. A bálon adták át a Moson Vármegye Iparosa Díjakat is. A sok, igényesen elkészített színvonalas pályázat komoly szakmai siker és garancia a több, mint egy évtizede létrehozott díj hagyománnyá válásához. A díjat az alapítók Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület, a Duna Takarék Bank Zrt. és a Lapcom Zrt. azzal a szándékkal hozták létre, hogy méltó elismerésben részesíthessék a helyi és a régióhoz tartozó iparosokat és vállalkozásokat. A népes báli ünneplõ közönség ezúttal is a sok-sok év munkájának elismeréseként, komoly szakmai sikereket elért iparost, szakembert és szolgáltató vállalkozásokat köszönthetett. Az Év Iparosa Kitüntetettje a Domino Classic 2004 Bt. Vezetõje: Farkas László (Halászi). Az Év Szakembere A címet Német Sándor kõmûvesmester Jánossomorjáról érdemelte ki. Az Év Szolgáltatója A kategória díjazottja a mosonmagyaróvári M.N.K. Bt. lett. Az év iparosa, a halászi Farkas László, 1982 óta dolgozik a szakmájában, majd ben alapította meg saját vállalkozását, a Domino Classic 2004 Térburkoló Bt-t. A cég fõ profilja térburkolatés díszburkolat-építés. A vállalkozás az elmúlt évek során folyamatosan fejlõdött, fokozva ezzel versenyképességét. Évente több, mint száz megrendelést teljesítenek, megfelelve a legkülönbözõbb igényeknek. Az elmúlt évek referenciái a teljesség igénye nélkül: családi házak Feketeerdõn, Mosonmagyaróváron, Rajkán, Dunaszigeten és Harkán, a Motech Kft. ipari csarnoka, a máriakálnoki templom, a soproni Renault szalon, a mosonmagyaróvári JYSK áruház, a halászi 18