BGF Szakkollégiumi Tanulmánykötet. A BGF szakkollégiumi mûhelyeiben között végzett kutatások zárótanulmányai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BGF Szakkollégiumi Tanulmánykötet. A BGF szakkollégiumi mûhelyeiben 2011-2013 között végzett kutatások zárótanulmányai"

Átírás

1 BGF Szakkollégiumi Tanulmánykötet A BGF szakkollégiumi mûhelyeiben között végzett kutatások zárótanulmányai

2 A kiadvány a TÁMOP-4.2.2/B-10/ Komplex tehetséggondozás a BGF-en címû európai uniós támogatású projekt keretében készült. Kiadó: Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapest, 2013 ISBN

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYÉNEK KUTATÁSA - BGF WELL-BEING KUTATÁS, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Bevezetés Kutatás elméleti háttere jóléti vs. jólléti társadalom A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminôség viszonya (elméleti háttér kiegészítése) A kutatás háttere, célja és módszere A kutatás résztvevôi, a hallgatók közremûködésének értékelése A kutatás eredményei Következtetés, összefoglalás Felhasznált irodalom KÜLKERESKEDELMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYÉNEK KUTATÁSA HÁLÓZATKUTATÁS, GAZDASÁGI, ÜZLETI ÉS KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK MÛKÖDÉSE, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Bevezetés - A kutatási program célkitûzése Magyarország külgazdasági stratégiája, a külkapcsolati háló alakulása modul Üzleti hálózatok és online közösségek modul Social media modul Zárszó A GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG, VALAMINT A PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI ÉS SALGÓTARJÁNI SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYEINEK KÖZÖS KUTATÁSA A FELSÔOKTATÁS GAZDASÁGI HATÁSA SALGÓTARJÁN ÉS ZALAEGERSZEG VÁROSÁBAN, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás célkitûzései Az alkalmazott módszerek A salgótarjáni és zalaegerszegi adatok elemzése Összefoglalás Irodalomjegyzék Melléklet

4

5 1. KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYÉNEK KUTATÁSA - BGF WELL-BEING KU- TATÁS, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Bevezetés Európa válságban van. A jólét elvesztése, a közös valuta esetleges elbukása, a pénzügyi rendszer összeomlása nem pusztán a kapitalizmus válságát jelzi. Az utca lázadások Európa nagyvárosaiban, az Occupy! mozgalom terjedése a demokrácia és a társadalom kudarcára utal abban, hogy nem voltunk képesek szabályozni és korlátok közé szorítani a piac szabad mûködését. Egyre többen mondják azt is, hogy a nyugati gondolkodás nem térhet vissza a korábbi hétköznapokhoz, a fenntarthatatlan növekedés hajszolásához, az egyenlôtlenség és korlátlan fogyasztás gazdaságához. Új gazdasági gondolkodásra van szükség.ahhoz, hogy részt vegyünk a jó társadalom kialakításáról szóló európai diskurzusban, a gyors rendbetételen és az európai alapvonalra történô visszatérésen túl magunknak is tisztáznunk kell, mit jelentenek számunkra a demokrácia, a közösség és a pluralizmus értékei. A jobb társadalom csak minden állampolgár szabad részvétele segítségével valósítható meg, ezért nem korlátozni, hanem bôvíteni kell a demokratikus szabadságjogokat. Cél, hogy mindenki érezze, részvétele a demokratikus intézmények mûködésében és mûködtetésében fontos és értékes. Csak a politikai közösség egészének bevonásával képzelhetô el sikeres nemzeti politika. Vannak közös érdekeink, ám ezek érvényesítésében különbözô hitbéli és meggyôzôdésû emberekként is egymásra vagyunk utalva. A pluralizmus érték, mert csak a politikai és társadalmi intézmények sokszínûségébôl, a gazdasági formák és tevékenységek számosságából, a sokféle identitások együttmûködésébôl származhat elegendô kreatív energia nemzeti céljaink és közösségi vágyaink teljesítéséhez, egy jobb élet reményének megteremtéséhez. Az új gondolkodás alapállítása, hogy a szabadság, az egyenlôség, a szolidaritás és a fenntarthatóság értékei jobb társadalmat és szebb világot ígérnek, mint a központosítás, a tervirányítás, a szabadságjogok korlátozása. Csak ezekre az értékekre épülhet egy olyan társadalom, mely mentes a mélyszegénységtôl, a kizsák má nyolástól és a félelemtôl. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósuljon, vissza kell szereznünk a demo kráciába vetett bizalmat. Mert csak a demokratikus ellenôrzéssel, szabályozással, felügyelettel újragondolt kapitalizmus lehet képes e feladatnak megfelelni. Mindeközben a demokrácia intézményeit is meg kell újítani, el kell mélyíteni, minél többek számára kell megteremteni a részvétel esélyét és lehetôségét. A rendszerváltás demokráciája megteremtette a demokratikus intézmények rendszerét, ám nem teremtette meg a bevonódás és részvétel igényét és elkötelezettségét. A valóban demokratikus viszonyokat azonban csak autonóm em berek tudják élvezni és kihasználni -- az embereknek vissza kell szerezni az ellenôrzést saját életük fölött. Példamutatással, a közügyekben való elkötelezett részvétellel, civil cselekvéssel meg kell mutatnunk, hogy az autonóm magatartás érték. Az anyagilag és intézményileg szabadabban mozgó tudás- és gazdasági elitnek különös felelôssége van abban, hogy a magyar társadalom irracionalizálóságát és bezárkózását meg tudjuk-e akadályozni. Az autonómia ugyanakkor korlátos engedély: a másokkal való konfliktusmentes együttélés kötelezettségét és korlátait vonja maga után. Azt is igényli, hogy minden polgár rendelkezzen elegendô erôforrással, pénzzel, idôvel, kapcsolatokkal és politikai jogokkal annak érdekében, hogy jobb életet teremtsen magának. Az autonómia ugyanakkor tudatosságot is igényel. Tudatosságot a pénzügyek kezelésében, tudatosságot a demokratikus részvételben. A tudatossághoz pedig az információ szabad áramlására, transz - parenciára, a köz ügyeiben teljes nyitottságra és jártasságra, az állampolgárok és az intézmények mûködtetôi közötti kölcsönös bizalomra, nyitottságra, együttmûködési képességre és szándékra van szükség. Mindennek eszköze a szabad és független média, ideértve, de nem korlátozva azt a közszolgálati médiumokra. Új tarta - lomtámogatási modellre van szükség, illetve olyan forráselosztási rendszerre, mely segíti, hogy a köz szol gálaton túl a kereskedelmi médiában is megjelenjenek közszolgálati tartalmak, a kereskedelmi média is kivegye a részét az informált állampolgár szolgálatából. A piaci viszonyokon túl is támogatni kell az írott sajtót, mely a közpolitikával kapcsolatos mélyebb, elemzô információk hordozója kell maradjon. 2. Kutatás elméleti háttere jóléti vs. jólléti társadalom A jóllét gondolatára épülô jobb társadalom legfontosabb vezérlô elve a társadalmi igazságosság, mely mögött az egyenlôség erkölcsének eszméje áll. Minden egyes ember pótolhatatlan és azonos értékû. A jobb társadalomban minden embernek azonos emberi méltóság, biztonság, esély jár, származásától függetlenül. Mindezt a gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben vett fenntarthatóság teszi huszonegyedik századivá. A ma jobb társadalma olyan rendszert kell alkosson, melyben a gazdasági és környezeti fenntarthatóság, a jóllétre való törekvés foglalja keretbe a társadalmi igazságosság rendszerét. 5

6 A régiós országok többségénél jelentôsebb gazdasági visszaesés, az aggasztó recessziós kilátások önmagában is nagy veszélyt jelentenek a sokféle konfliktussal terhelt magyar társadalom mûködésének gazdasági alapjaira. A gazdaságpolitikát ma súlyos makrogazdasági következmények kísérik: negatív növekedési kilátások, növekvô munkanélküliség, befagyott pénzügyi közvetítôrendszer, megszûnô külföldi fejlesztési és befektetési hajlandóság, felszáradt befektetési piac, volatilis, ám tendenciájában folyamatosan gyengülô nemzeti valuta és növekvô inflációs nyomás. A mikrogazdasági következmények nem kevésbé drámaiak: új munkahelyek nem jönnek létre, lehetetlenné válik az innováció, a fejlesztés, a nagyvállalatok fejlôdése leállt, a kis- és középvállalatok sorra csuknak be. A kiszámíthatatlan környezet, a bizakodásra okot adó jövôkép hiánya miatt csökken a vállalkozási hajlandóság, megszûnik a kockázatvállalás képessége és lehetôsége. Mindennek önmagában is nagy a társadalmi hatása. Ám a nagyvállalati szektor bizonytalansága és kilátástalansága megszûnteti a hosszútávú gondolkodást, a közvetett értékteremtés helyét a közvetlen és rövidtávú túlélés veszi át. Vállalatok nem költenek fejlesztésre, marketingre, reklámra, ez további iparágakat, így a kreativitást, gondolkodást, minôségi szórakoztatást támogató média- kommunikációs, technológiai és hírközlési ipart, a hétköznapi életet szebbé tévô turizmust és vendéglátást, a jövôbe történô befektetést segítô tanulási és egyéni fejlesztési-piacot is tönkreteszi. Magyarország növekvô versenyhátránnyal vesz részt a nemzetközi gazdasági versenyben és együttmûködésben. A társadalmi károk ennél is jelentôsebbek. A növekvô munkanélküliséget növekvô esélyegyenlôtlenség kíséri, tovább romlik az egyre kilátástalanabb mélyszegénységben élôk helyzete, a középosztály lassú megerôsödése helyett egyre többen kerülnek a veszélyzónába és veszítik el egyéni és családi stabilitást kínáló helyzetüket. Csökken a mobilitás, növekszik az elvándorlás különösen a konver - tálható tudással rendelkezô fiatalok körében, egyre kisebb a külföldi munkavállalás után hazatérés vágya és reménye. Egyre több helyen szakad el a családi és társadalmi védôháló, növekszenek és gyakrabban öltenek etnikai színezetet társadalmi konfliktusok, leépül a közép- és felsôfokú oktatási rendszer, nem jönnek létre vagy folyamatosan roncsolódnak kulturális értékek. Az üzleti viszonyokat uraló korrupció, a politikai és gazdasági zsákmányszerzés, a politikai igazodás kultúrája az alapokat veszélyezteti: elvész a személyközi bizalom, csorbul az intézményi tekintély és hitelesség, az együttmûködés szándéka és lehetôsége helyett az elvárt vagy kikényszerített lojalitás uralja a kapcsolatokat. A rendszerváltás a jogállami biztosítékok teljes arzenálját alkalmazó költséges és kevéssé hatékony szuperállamot hozott létre, így annak részleges megváltoztatása indokolt és szükséges (kisebb parlament, központosítottabb önkormányzati rendszer, egyszerûbb közszolgálati média rendszer, bírói önkormányzatiság és egyetemi autonómia korlátozása, egyszerûbb és hatékonyabb ombudsmani rendszer), a demokrácia tudatos korlátozása elfogadhatatlan. A rendszerváltás óta eltelt húsz esztendô egyszerre siker és kudarc. Siker, hisz Magyarország egyenrangú tagja lett a fejlett és demokratikus nyugati államok közösségének. A nyolcvanas évek életminôsége sem szellemi, sem anyagi értelemben nem hasonlítható a kétezer-tízes évekéhez. Megszabadultunk a hatalom teremtette korlátoktól ami nem jelenti azt, hogy ne lennének magunk és mások, választott és adatott közösségeink teremtette korlátok körülöttünk. Köznapi életünk minôsége megváltozott, részesei vagyunk a globális technikai technológiai fejlôdésnek, élvezzük az internet, a mobilitás, a tudatosság szolgáltatásait és termékeit, életünkbe beépülnek a késômodernitás fogyasztói kultúrájának áldásai vagy átkai, hatnak ránk a világot formáló megatrendek. Nem élünk addig és úgy, ahogy szeretnénk, de ma sokkal tovább és jobban élünk, mint remélhettük azt a nyolcvanas években. Mindeközben aránytalanul sokak számára a rendszerváltás utáni idôszak a nyolcvanas évek nyugalma helyett kiszolgáltatottságot, az esélyek csökkenését, elszegényedést, magányt, a biztonság elvesztését, leszakadást jelent. Sokakat készületlenül ért a verseny, a gyarapodás lehetôsége teremtette erkölcstelenség, a rendszerszintûvé váló ügyeskedés és korrupció. A rendszerváltás két generációt a rendszerváltáskor nyugdíj elôtt állókat és a rendszerváltás elôtti pár évben nyugdíjassá válókat a partvonalon kívülre sodort. A nem organikus nyugatiasodás annak minden elônyével (versengés, nyitottság, bizalom, átláthatóság) és hátrányával (silányság, tömegesség, elidegenedés) erôsítette a zsákutcás magyar fejlôdés sajátosságait: növelte a versenyellenességet, a megosztottságot, a frusztrációt, a kivagyiságot, a hamis illúziókba vetett hitet. Panaszkultúránk, elfojtott, megnyomorított magyarságunk, büszkeséghiányunk és aránytévesztett magyarkodásunk, hétköznapi intellektuális renyheségünk, teljesítmény- és szolida ritás - hiányunk, túltengô tekintélytiszteletünk és a tekintéllyel való visszaélésünk nem csökkent, hanem nôtt a rendszerváltás hirtelensége, meg- és kibeszéletlensége okán.ezt erôsítették politikai hibák is. Az alul sza - bályozott és rohamtempójú, nemzetközi tôkét bevonni igyekvô privatizáció, mely teljes iparágak stratégiai döntéshozatalát helyezte Magyarországról máshová, a munkaerôpiac és a versenyképesség felté teleinek meg nem felelô oktatási rendszer fenntartása, a korrupcióval terhelt rablóprivatizáció, a rendszerváltás elôtti bûnök kibeszéletlensége és relativizálása tovább roncsolta az átalakuló magyar társadalom szövetét. Az Európai Uniós csatlakozás elôkészítetlensége, mélyebb következményeinek, a szuverenitás részleges föladása elônyeinek és hátrányainak megértése és megélése számos mai konfliktus és nehézség forrása.a balliberális kormány a világgazdasági konjunktúra idején tovább folytatta a rendszerváltás óta tartó és csupán rövid 6

7 reformidôszakokra megszakadó fenntarthatatlan állami mûködés finanszírozását. E finanszírozás csak folyamatosan növekvô adósságterhek vállalásával volt lehetséges. A rendszerváltás idejének kihívásai elmúltak, az átmenet lezárult, ám a balliberális kormányok nem néztek szembe az új helyzettel. Csupán a mindenkori választói jelenre vagy rosszabb: választói nosztalgiára voltak tekintettel, nem pedig a jövô kihívásaira. Sem a szuperállamot, sem a gazdaság mûködését nem igazították a jelenhez és a jövôhöz. Ugyanazt folytatták, pedig változást ígértek. Nem igazították ki az elsietett és alulszabályozott privatizációból adódó egyen - lôtlenségeket, nem változtattak korábbi hibásnak bizonyult stratégiai döntéseken (iparágak privatizációja, széles jogosítványokkal rendelkezô önkormányzati rendszer). Ahol pedig változtatni igyekeztek (egészségügy, felsôoktatás) ott a megvalósítás kudarca hiteltelenítette el a helyes célokat. Az ország folyamatosan veszített versenyképességébôl, stratégiai döntések meghozatalának elmaradása pedig hosszútávú versenyképességi hátrányt okozott. Az aggodalom csak cselekvô, változtatni akaró gondolkodással ellensúlyozható. Változni és változtatni kell ahhoz, hogy Magyarország újra jobb, élhetôbb társadalom legyen. Ahogyan a mondás tartja, a tölgyfát ahhoz, hogy árnyékot adjon kétszáz évvel ezelôtt kellett volna elültetni. De a második legjobb megoldás, ha ma ültetünk egyet, mert akkor legalább esélyt teremtünk arra, hogy egyszer a fa lombjai megvédenek a tûzô napsugártól.ahhoz, hogy alkotó partnerként vehessünk részt a jobb társadalomról szóló európai beszél - getésben, vissza kell kerülnünk a demokratikus Európa fôáramába, gazdasági és társadalmi értelemben is vissza kell térnünk a rajtvonalhoz. Saját problémáink megoldása megakadályozza, hogy kreatív és innovatív módon foglalkozzunk a közösség távolabbi jövôjével. Sokan mondják, biztosan igaz: kifulladóban vannak a modern ideológiák, a nyolcvanas évek nyugati adó - csökkentô-szabadversenyt ösztönzô konzervativizmusa éppenúgy, mint a harmadikutas baloldal progresszív modernizációja. Ezek csökkenô vonzerejét minkét oldalon gyakran agresszió, bezárkózás, centralizáció, idegen- és szabadsággyûlölet ellensúlyozza. Az ideológiák válsága persze lehetôség, hogy új felvetésekkel keressünk válaszokat a ma és a holnap kérdéseire. Mert kérdések, problémák vannak mindenütt, Magyarországon talán még több is, mint másutt. Az európai gazdasági válság ismét csak lehetôség: a késô-modern megatrendekhez fenntarthatóság, közösségiség, tudatosság jobban illeszkedô politikai megközelítésekre van szükség. A huszadik század az életminôség javulását a hatékonyság, a termelékenység és a fogyasztás növelésével érte el, ám a lendület az ezredfordulóra kifulladni látszik. Az e hármasságból adódó elônyök immár évtizedek óta kisebbek, mint az okozott hátrányok. A következmény nem csupán az, hogy a vágyakat hitelekkel vagyis a jövô közvetlen felélésével elégítettük ki: ez csak pénzügyi válsághoz vezetett. Ennél nagyobbak a jövô közvetett felélésének költségei és veszélyei a környezeti és társadalmi károk. A környezeti károk mára megtalálták az utat a politikai gondolkodás fôáramába, a társadalmi károk kevésbé. A termelés/hatékonyság/fogyasztás triádjának következtében elôálló társadalmi egyenlôtlenség felbecsülhetetlen negatív következményeket von maga után: egyre nô a leszakadó és kilátástalan helyzetbe kerülôk száma; sokan közülük nem csak saját életükben, hanem generációk óta elvesztették a jobb élet esélyét. Ez a társadalom szövetét, szolidaritását, összetartó erejét érintô kulturális hatásokkal jár: egyre többen veszítik el a hitetés adják fel azt az egyszerû, ám csodás ígéretet, hogy a holnap jobb lesz, mint a ma, hogy a gyermekemnek jobb élete lesz, mint amilyen nekem jutott. Ez végletes társadalmi feszültségekhez, populista politikák megjelenéséhez, társadalmi csoportok bûnbakká nyilvánításához, erôszakhoz vezet. Ahhoz, hogy az irányon változtatni lehessen az alapoknál kell kezdeni. A növekedésre épülô és ezen keresztül az életminôség javulását elérô gazdaság és társadalom víziója helyett egy, az életminôség javítását közvetlen célként megjelenítô gondolkodásra van szükség. A növekedés nem cél, hanem lehetséges eszköz, ahogy eszköz a környezet védelme vagy a társadalmi egyenlôtlenség csökkentése is. Mert a cél a minél többek számára elérhetô jóllét, az életminôség folyamatos és fenntartható javulása. Ehhez pontosabban kell ismernünk jóllétünk minôségét, mert gyakran azt érezzük, hogy a több fogyasztás, az anyagi értelemben vett növekedés nem javítja, hanem rombolja az élet minôségét. Nem csupán arról van szó, hogy egy szint fölött a pénz nem boldogít, hanem, hogy a növekedés nem vesz figyelembe olyan tényezôket mint a stressz, a párkapcsolat, a család, a közösségi összetartás, a tisztelet, a belsô motiváció, az egyéni és közösségi büszkeség, melyek akadályozzák, hogy valaki valóban jól érezze magát és minôségi életet éljen. A gazdasági és társadalmi versenynél aligha van jobb berendezkedés, ám a mainál felelôsebb kapitalizmusra van szükség. A jelenleginél világosabban kell látni a célt az életminôség növelése, az egyéni és közösségi jóllét, ehhez szabni az eszközöket és a beavatkozást. Nem kisebb vagy nagyobb, hanem elkötelezettebb államra van szükség, amely keveset csinál termel, oktat, tulajdonol, többet szabályoz, különösen azokon 7

8 a területeken, ahol a verseny következtében csökken az esélyek egyenlôsége és nô egyesek kiszol gálta - tottsága, csorbul az igazságosság és az egyenlôség.még többet ösztönöz részvételre, szemléletváltásra, kommunikációra. Aktív figyelemmel kíséri a jóllét alakulását, és beavatkozik, ha egyének vagy közösségek elveszíteni látszanak a jóllét esélyét. A jólléti kutatások egyik felismerése, hogy az értékteremtô, belsô elkötelezettségbôl végzett munka az egyik legfontosabb jólléti tényezô. Nem részleteiben ismertetve a modern gazdasági folyamatok mozgatórugóit, csupán a politikai kontextus megértéséhez szükséges alapokat tárgyalva, a modern gazdaságok célja a(z anyagi értelemben vett) növekedés, mely három pilléren nyugszik. E három pillér a termelés (a javak és termékesített szolgáltatások elôállítása), a hatékonyság (a javak és szolgáltatások minél alacsonyabb költségen történô elôállítása) és a fogyasztás (a megtermelt javak és szolgáltatások felhasználása). A vélelem az, hogy e hármas optimális mûködése (minél több és többféle áru és szolgáltatás létrehozása, az elôállítás költségeinek folyamatos csökkentése és így a fogyasztás növekedése és egyre magasabb szinten történô stabilizálása) értéket teremt, mely érték az életminôség fokozatos javulásához, vagyis minél többek számára biztosított jobb élethez vezet. Az optimális mûködést a minél szabadabb piac ösztönzi és segíti, likvid, stabil és innovatív pénzügyi rendszer támogatja, a politikailag semleges szabályozó ellenôrzi és terelgeti, a politikai felhatalmazással és legitimációval bíró állam pedig a pillanatnyi és négyévente változó többség értékei alapján irányítja. A fiskális alkoholizmus ebben a kontextusban a rendszer rossz mûködését jelenti, melyet fiskális voluntarizmussal kell és lehet kiigazítani. Az értékteremtés elismert mérôszáma a GDP (grossdomesticproduct) vagy annak módosított formái, az NDP (net domesticproduct) vagy a NNP (net nationalproduct), vagyis az értékmérés - az adott paradigmában helyesen - az alapokban való teljesítmény növelését ösztönzi, így a jobb teljesítmény jobb eredményhez vezet. A sajnálatos helyzet az, hogy az utóbbi - mondjuk - harminc évben e szemlélet és az anyagi javak növelését célként tételezô gazdasági gondolkodás több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott. És itt most nem a globális pénzügyi válságra vagy az elhúzódó recesszióra gondolok. Közpolitikai értelemben a gazdasági/termelési/fogyasztási érték növekedése az elôállított érték mértékét - jelentôsen - meghaladó károkozással jár. Más szavakkal: a gazdasági értékteremtés mértéke alacsonyabb, mint a következményeként elôálló társadalmi költségek összessége. Ez részben a mai közgondolkodás fôáramában már megjelent - ellentételezett vagy rejtett - környezeti károkból, részben - a szociális transz - ferekkel ellentételezett vagy a meg nem született teljesítmény mögött megbúvó rejtett - szociális költségekbôl áll. Sôt, a helyzet rosszabb: a GDP/GNP nem csupán az értékteremtést méri rosszul, és nem vesz tudomást annak társadalmi költségeirôl, hanem azt is értéknövekedésként tételezi, ami valójában költség. Ahogyan Robert Kennedy már 1968 márciusában, a Kansasi Egyetemen tartott elôadásában megfogalmazta: Túl hosszú ideig és túl nagy meggyôzôdéssel áldoztuk föl közösségünk kiválóság iránti vágyát és a közösség értékeit az anyagi javak felhalmozása érdekében. A nemzeti össztermék (GNP) [...] elszámolja a levegô szennyezését, a cigarettareklámokat és a mentôautókat, amelyek az autópálya-balesetet szenvedett sérülteket szállítják. Beszámítja a különleges zárakat, amellyel védjük otthonainkat és a zárakat feltörô betörôk börtönköltségeit egyaránt. [...] Beszámítja a napalmot és a nukleáris robbanófejek költségeit, ahogyan elszámolja a rendôrség vízágyúit, melyekkel az utcán tüntetôket szétoszlatják. [...] Ugyanakkor a nemzeti össztermék nem méri gyermekeink egészségét, az oktatás minôségét, vagy az élményt, amit a gyermekekkel való játék okoz. Nem méri költôink verseit vagy házasságunk szilárdságát, nem méri közpolitikai vitáink minôségét vagy a köz szolgáinak tisztességét. [...] Röviden, mindent mér, csak azt nem, amiért élni érdemes." A GDP nem méri és nem értékeli a környezeti károkat, amelyeket a termelés/növekedés okoz, ahogyan nem méri azokat a társadalmi károkat sem, amelyeket a fogyasztás/növekedés eredményez. A növekedés hatására egyre nagyobb az olló rése az anyagi javak felhalmozásából még részesülô kevesek és az anyagi javakat felhalmozni nem, csupán létfenntartásra fordítani képes többség között. Egyszerûbben fogalmazva: a gazdagabbak gazdagabbak, a szegényebbek szegényebbek lesznek. A helyzet azonban még rosszabb. Egyrészt növekszik azok száma, akik mélyszegénységben élve, néha generációk óta minden reményüket elvesztették arra, hogy munkajövedelemre tegyenek szert, és így a puszta létfenntartáson túl bármilyen anyagi biztonságot halmoz - zanak föl. Ôk a szociális transzferek elsô számú befogadói, ám a rendszer fenntarthatatlan, mert egyre kevesebb jövedelemtermelô tart el egyre több inaktív polgárt. A globális válságok, illetve recesszív (növekedés nélküli) idôszakokban egyre többen válnak inaktívvá, és elveszítve felhalmozott javaikat, csúsznak egyre lejjebb a vagyoni létrán. És ez még csupán a materiális matek: nem méri a meg nem született verseket, találmányokat, az el nem végzett iskolákat, ahogyan nem méri a stresszt, a felbomlott házasságokat, a szülô nélkül felnövô gyermekeket. És a sort folytathatjuk. És mégis, a nemzetgazdaságok legfontosabb mérôszáma ma is a GDP, a gazdasági értékteremtés meg - határozó célja ma is a fogyasztás növelése és a termelés hatékonyságának fokozása. A bajokat sokan látják, különösen az okozott környezeti károkat, ám kevesen gondolkodnak azon, hogy milyen új paradigma lehetne 8

9 alkalmas az egész rendszer megváltoztatására. A globális megatrendek (negatív gazdasági spirálok, a piaci viszonyokat befolyásoló társadalmi környezet jelentôs módosulásai, a felhasznált nyersanyagok kimerülésének veszélyei által kiváltott hosszú távú változások) persze segítenek. Három jövôformáló megatrend - elsôsorban a környezeti károk felismerése, a fogyasztói tudatosság növekedése és a lokalitás értékeinek képviselete - számos területen a gondolkodás és a cselekvés fôsodrába emelte a környezeti (a korlátos erôforrásokkal való takarékos és tudatos gazdálkodás) és a társadalmi (a bevonásra és együttmûködésre épülô demokrácia) fenntarthatóság fogalmát3. Mégis kevesen érzékelték, hogy a fenntarthatóságra épülô gazdaság mindaddig nem érvényesülhet, ameddig a gazdaság mérôeszköze és így ösztönzôje a hagyományos növekedéselv és az ezt megjelenítô GDP/GNP ban Sarkozy francia elnök megbízta a már korábban is a hagyományos fiskális gyakorlat kritikusaként ismert Joseph Stiglitzet, a New York-i Columbia Egyetem professzorát, hogy - kutatótársaival - vizsgálja meg, hogy a GDP alkalmas eszköz-e a modern gazdaság és társadalom viszonyai között a fejlôdés mérésére. Nem meglepô módon Stiglitz és kutatótársai arra a következtetésre jutottak, hogy a GDP-re épülô gazdaság nem kellôen veszi figyelembe az életminôség (quality of life) szempontjait, ahogyan nem veszi tekintetbe a természeti erôforrások kimerülésének veszélyét és helyreállításának költségeit sem. Röviden: új mérôszámra és új gazdasági paradigmára van szükség. A múlt század kilencvenes éveinek elején-közepén, a 2002-ben korábbi, más területen végzett munkásságáért közgazdasági Nobel-díjat kapott pszichológus, Daniel Kahnemann kezdett foglalkozni az ún. szubjektív jóllét pszichológiájával és ennek közgazdasági következményeivel. Kahnemann és kutatótársai azzal foglalkoztak, hogy milyen tényezôk és körülmények formálják az emberek szubjektív pszichológiai jóérzését, köznapi szóval boldogságát, jóllétét. Kahnemann felismerései - az, hogy a jóllét számos szubjektív tényezô", illúzió, téves percepció, emlékekben tetten érhetô aránytévesztés eredményeképp jön létre - számos kutató munkásságát befolyásolta. Milyen tényezôk szükségesek ahhoz, hogy az emberek úgy érezzék, elégedettek az életükkel - kérdezték. Ezekbôl a kutatásokból fejlôdött ki a jóllét közgazdaságtana, mely az anyagi jóléttel szemben a pszichológiai jóllétet helyezte a gazdasági rendszerek mûködésének középpontjába. Az ezredforduló után számos kutatás vizsgálta, hogy milyen tényezôk, magatartásformák és lehetôségek formálják a jóllétet - azt a jelenséget, melynek hatására az emberek arra az egyszerû kérdésre, hogy az elmúlt héten átlagosan milyen mértékben érezte magát boldognak - jelentôs mértékben pozitív választ adnak. Mindezek a tudományos kutatások a közpolitikai diskurzust is alakították. E folyamatokkal párhuzamosan - épp a magyarországi alternatív helsinki fórum idején -, Londonban, néhány közgazdász, környezetvédô és elkötelezett civil mozgalmár azon munkálkodott, hogy a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdései felkerüljenek az akkori G7 értekezlet napirendjére. Az akkori vitákból és beszélgetésekbôl nôtt ki a New EconomicsFoundation (NEF), mely a környezeti és társadalmi értelemben fenntartható társadalom megte - remtésére irányuló közpolitika kidolgozását és terjesztését tette legfôbb céljává. Az elkövetkezendô közel huszonöt évben - részben Kahnemann és társainak kutatásai alapján - olyan közgazdasági rendszert dolgoztak ki, mely nem a növekedést tartja legfôbb céljának. A jóllét közgazdaságtanának hármassága a minél többek számára megteremtendô egyéni és közösségi jóllétet jelöli meg célnak. Eszközként tételezi a termelésre, fogyasztásra épülô anyagi növekedést és egyéb társadalmi folyamatokat és ún. humán rendszereket" (oktatás, egészségügy, idôsellátás stb.), valamint feltételként tekinti a korlátos természeti erôforrásokkal való takarékos és alternatívákat keresô gazdálkodást. E gondolkodás Nyugat-Európában a legutóbbi években vált a közgazdasági gondolkodás fôáramának részévé ben David Cameron brit miniszterelnök megbízta az angol statisztikai hivatalt, hogy a NEF bevonásával alakítsa ki a gazdaság új, a jóllétre épülô mérôszámát és kezdje is el mérni a teljesítményt. Bejelentette, hogy kormánya eredményességét az ebben az új mérôeszközben mért fejlôdéshez tervezi kötni. Érdemes példaszerûen megvizsgálni, hogyan is mûködik a jóllétre épülô gazdaság és az erre épülô közpolitika. Kahnemann és társainak kutatásai azt is vizsgálták, hogy a napi tevékenységek közül mi okozza a legnagyobb jóllétet (boldogságot), és mely tevékenység okozza a legtöbb szenvedést. A kutatások egybehangzóan azt mutatták, hogy az emberek számára a leggyûlöltebb tevékenység a munkába és a munkából történô közlekedés. Ha ez igaz, akkor a modernitás egyik nagy vívmánya, a mobilitás és az ahhoz kapcsolódó értékvilág kerül veszélybe. A lakóhely és a munkahely elválasztása, és az oda minél hatékonyabban a dolgozókat eljuttató közlekedés fejlesztése mint helyes szakpolitika megkérdôjelezôdik. A gyorsabb és takarékosabb jármûvek, a szélesebb és biztonságosabb utak, a jobb és hatékonyabb kommunikációs eszközök mind-mind a rosszlétet fokozzák, mert bár hatékonyabbá teszik a közlekedést, fenntartják, sôt népszerûsítik az erre épülô munka- és magánélet-szervezési rendszereket. A város szélére hatékonysági okokból kiszervezett bevásárlóközpontok, az ott alacsonyabb áron megvásárolható anyagi javak nem a jóllétet növelik, hanem 9

10 lépések a helytelenül megválasztott cél elérése érdekében. Ha az alapfelismerés igaz, akkor nem több útra, hatékonyabb jármûvekre van szükség, hanem olyan városokra, otthonokra és kommunikációs eszközökre, de leginkább olyan humán rendszerekre", melyek csökkentik a munkába járás értelmetlen idejét, közelebb hozva a lakóhelyet a munkahelyhez, sôt, lehetôvé téve a távmunkát, a részmunkaidôt és egyéb ma még nem ismert alkalmazási formákat, sôt, más városfejlesztési koncepcióra, beruházás-támogatási politikára van szükség. E példa csupán azt mutatja, hogy egy apró felismerés hogyan válhat közpolitikát formáló erôvé. A világ pedig ennél jóval bonyolultabb, sokféle felismerés áll már rendelkezésünkre, hogy a célokat és az eszközöket, fontos értékeinket jobban rendezzük el. Az új paradigma közpolitika-formáló erejének érvényesítését nem a megoldásokkal érdemes kezdeni. Elôbb a közgondolkodást érdemes és kell formálni, növelni az adótudatosságot, a társadalmi szolidaritást, támogatni az egyéni felelôsségvállalást a tudatosság és a döntési szabadság növelése érdekében. Minél többeket érdemes bevonni az errôl szóló vitába, megérteni az emberek vágyát és céljait, és ehhez szabni a közpolitikai célokat és a (prudens) fiskális politikát úgy, hogy - egy másik Kennedyt idézve - ne azt kérdezzük, mit tehet az ország értem, hanem azt, hogy mit tehetek én az országért". Erôsíteni az anyagi javak halmozása helyett a szubjektív jóllét értékeit, majd ennek eszközéül rendelni az oktatás, a szociális ellátórendszer, a fejlesztéspolitika lehetôségeit. Újabb példa: a jóllétre épülô közpolitika egyik legfontosabb mérôeszköze az ún. túlfogyasztás index (plenty index). Ez a mérôszám azt mutatja, hogy hol van az a pont, amikor az anyagi javak felhalmozása, vagyis a jólét már nem okoz szubjektív jóllétnövekedést. A globalizáció alternatívájának keresése helyett annak kiegészítésére van szükség. A lokalizmus erôsítésére: olyan mikrorendszerek, közösségi gazdasági együttmûködések létrehozására és támogatására, melyek csökkentik a termelés és a fogyasztás távolságát. Vagyis növelni és támogatni a helyben megtermelt, létrehozott, szolgáltatott értékek helyben történô fogyasztását, hiszen itt a legerôsebbek és legérzékelhetôbbek a közvetett elônyök: a munkahelyek létrejötte, a bizalom erôsödése, a büszkeség növekedése. A jólléthez vezetô egyik legfontosabb út az idôfelhasználás újrastrukturálásán keresztül vezet. A huszadik század fejlôdésének követ - kezményeképp túl kevesen túl sokat töltünk olyan tevékenységgel, mely kevéssé motivál és csupán azért csináljuk, hogy pénzt keressünk vele. Megfontolható akár a munkaidô radikális csökkentése is a nyolc órákra osztott nap nincs kôbe vésve, az angol progresszív think tank, a New Econo micsfoundation azt javasolja, hogy a kötelezô munkahét akár 21 óra is lehet a mai 40 helyett. Ez valóban radikális változás lenne, a csökkenô munkaterhelés sokakat vezethetne visszaa munka világába.atöbb szabadidô több nem közvetlen pénzkeresô munkához vezetne; olyan magunk választotta értékteremtéshez, melyet ma pénzért veszünk gyerek - felvigyázás, taníttatás, fôzés és vendéglátás, ahogy a mobilitás nem feltétlenül a két hely között értelmetlenül, tehát minél rövidebben eltöltött idôt jelenthetné, hanem az idô lassítását is. Miközben ez nagyon messze van a NEF is tizenöt évet adna az átmenetre, a ma válságára nem az opciók számának szûkítése, hanem azok gyarapítása a válasz. Mindezeket a makro folyamatokat mikro szintû változások egészítik ki. Ilyen változás az, ami a ma és holnap városaiban történik ban a világ lakosságának mindösszesen 10%-a élt városokban re ez az arány elérte az 50%-ot és 2050-re az elôrejelzések szerint a világ lakosságának 75%-a él majd városban. Mindez nem csak a lakosság számára vonatkozóan igaz, hanem a városok által képviselt gazdasági erôre is. A föld 10 legnagyobb un. városi régiója állítja elô a világ gazdasági teljesítményének mintegy 20 százalékát, míg e városokban a teljes összlakosság mindösszesen 2.6%-a él. Magyarországon hasonló a helyzet, az ország közel kétharmada lakik városokban, Budapest, ahol az ország lakosságának kevesebb mint ötöde él adja az ország GDP-jének negyven százalékát. És ez csak a kezdet. A városok a jövôben jobban, mint bármikor korábban a jövô, a progresszió és a remény helyei lesznek: itt vannak lehetôségek, itt lehet fejlôdni és elôrelépni, itt lehet radikálisan javítani az élet minôségén, itt lehet jólétet és jóllétet teremteni. A jóllét különösen fontos: a váltózó, alakítható, tervezhetô város lehet leginkább a tere a jólléti fejlôdési modellre való áttérésnek: itt csökkenthetô a haszontalan közlekedéssel töltött idô, itt növelhetô a szabadság és az egyenlôség, erôsíthetô a sokszínûség és a sokféle közösségi kohézió, itt lehet közösségi élmény az evés, a munka, a szórakozás. Itt hozható létre a jóllétet célnak, a humán rendszereket gazdaság, oktatás, egészségügy, mûvészet eszköznek tekintô új ökoszisztéma, mely figyelemmel van a korlátos erôforrások felhasználására. Itt teremthetô meg a fogyasztásra épülô és az növekvô mértékû anyagi jólétet célzó életforma alternatívája vagy a fizetett és a nem-fizetett munka új egyensúlya. Világos vízióval, hatékony irányítással, bevonással és bevonódással a városok újra a közösség, a közügyek, az egymással és egymáshoz való gyors, hatékony és élvezetes közlekedés terei lehetnek. Olyan közösségi- és magánterek, ahol radikálisan javítható az élet minôsége, növelhetô a társadalmi és egyéni jóllét, mert: 10

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

2013.11.01. Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.

2013.11.01. Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel. Olyan fejlődési folyamat ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket A másik tényező, amit le kellene küzdenie,

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS Less Myths more Practice A BDO VILÁGSZERTE A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló, profeszszionális tanácsadó hálózata. A

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben