BGF Szakkollégiumi Tanulmánykötet. A BGF szakkollégiumi mûhelyeiben között végzett kutatások zárótanulmányai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BGF Szakkollégiumi Tanulmánykötet. A BGF szakkollégiumi mûhelyeiben 2011-2013 között végzett kutatások zárótanulmányai"

Átírás

1 BGF Szakkollégiumi Tanulmánykötet A BGF szakkollégiumi mûhelyeiben között végzett kutatások zárótanulmányai

2 A kiadvány a TÁMOP-4.2.2/B-10/ Komplex tehetséggondozás a BGF-en címû európai uniós támogatású projekt keretében készült. Kiadó: Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapest, 2013 ISBN

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYÉNEK KUTATÁSA - BGF WELL-BEING KUTATÁS, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Bevezetés Kutatás elméleti háttere jóléti vs. jólléti társadalom A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminôség viszonya (elméleti háttér kiegészítése) A kutatás háttere, célja és módszere A kutatás résztvevôi, a hallgatók közremûködésének értékelése A kutatás eredményei Következtetés, összefoglalás Felhasznált irodalom KÜLKERESKEDELMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYÉNEK KUTATÁSA HÁLÓZATKUTATÁS, GAZDASÁGI, ÜZLETI ÉS KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK MÛKÖDÉSE, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Bevezetés - A kutatási program célkitûzése Magyarország külgazdasági stratégiája, a külkapcsolati háló alakulása modul Üzleti hálózatok és online közösségek modul Social media modul Zárszó A GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG, VALAMINT A PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI ÉS SALGÓTARJÁNI SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYEINEK KÖZÖS KUTATÁSA A FELSÔOKTATÁS GAZDASÁGI HATÁSA SALGÓTARJÁN ÉS ZALAEGERSZEG VÁROSÁBAN, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás célkitûzései Az alkalmazott módszerek A salgótarjáni és zalaegerszegi adatok elemzése Összefoglalás Irodalomjegyzék Melléklet

4

5 1. KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI KAR SZAKKOLLÉGIUMI MÛHELYÉNEK KUTATÁSA - BGF WELL-BEING KU- TATÁS, KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Bevezetés Európa válságban van. A jólét elvesztése, a közös valuta esetleges elbukása, a pénzügyi rendszer összeomlása nem pusztán a kapitalizmus válságát jelzi. Az utca lázadások Európa nagyvárosaiban, az Occupy! mozgalom terjedése a demokrácia és a társadalom kudarcára utal abban, hogy nem voltunk képesek szabályozni és korlátok közé szorítani a piac szabad mûködését. Egyre többen mondják azt is, hogy a nyugati gondolkodás nem térhet vissza a korábbi hétköznapokhoz, a fenntarthatatlan növekedés hajszolásához, az egyenlôtlenség és korlátlan fogyasztás gazdaságához. Új gazdasági gondolkodásra van szükség.ahhoz, hogy részt vegyünk a jó társadalom kialakításáról szóló európai diskurzusban, a gyors rendbetételen és az európai alapvonalra történô visszatérésen túl magunknak is tisztáznunk kell, mit jelentenek számunkra a demokrácia, a közösség és a pluralizmus értékei. A jobb társadalom csak minden állampolgár szabad részvétele segítségével valósítható meg, ezért nem korlátozni, hanem bôvíteni kell a demokratikus szabadságjogokat. Cél, hogy mindenki érezze, részvétele a demokratikus intézmények mûködésében és mûködtetésében fontos és értékes. Csak a politikai közösség egészének bevonásával képzelhetô el sikeres nemzeti politika. Vannak közös érdekeink, ám ezek érvényesítésében különbözô hitbéli és meggyôzôdésû emberekként is egymásra vagyunk utalva. A pluralizmus érték, mert csak a politikai és társadalmi intézmények sokszínûségébôl, a gazdasági formák és tevékenységek számosságából, a sokféle identitások együttmûködésébôl származhat elegendô kreatív energia nemzeti céljaink és közösségi vágyaink teljesítéséhez, egy jobb élet reményének megteremtéséhez. Az új gondolkodás alapállítása, hogy a szabadság, az egyenlôség, a szolidaritás és a fenntarthatóság értékei jobb társadalmat és szebb világot ígérnek, mint a központosítás, a tervirányítás, a szabadságjogok korlátozása. Csak ezekre az értékekre épülhet egy olyan társadalom, mely mentes a mélyszegénységtôl, a kizsák má nyolástól és a félelemtôl. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósuljon, vissza kell szereznünk a demo kráciába vetett bizalmat. Mert csak a demokratikus ellenôrzéssel, szabályozással, felügyelettel újragondolt kapitalizmus lehet képes e feladatnak megfelelni. Mindeközben a demokrácia intézményeit is meg kell újítani, el kell mélyíteni, minél többek számára kell megteremteni a részvétel esélyét és lehetôségét. A rendszerváltás demokráciája megteremtette a demokratikus intézmények rendszerét, ám nem teremtette meg a bevonódás és részvétel igényét és elkötelezettségét. A valóban demokratikus viszonyokat azonban csak autonóm em berek tudják élvezni és kihasználni -- az embereknek vissza kell szerezni az ellenôrzést saját életük fölött. Példamutatással, a közügyekben való elkötelezett részvétellel, civil cselekvéssel meg kell mutatnunk, hogy az autonóm magatartás érték. Az anyagilag és intézményileg szabadabban mozgó tudás- és gazdasági elitnek különös felelôssége van abban, hogy a magyar társadalom irracionalizálóságát és bezárkózását meg tudjuk-e akadályozni. Az autonómia ugyanakkor korlátos engedély: a másokkal való konfliktusmentes együttélés kötelezettségét és korlátait vonja maga után. Azt is igényli, hogy minden polgár rendelkezzen elegendô erôforrással, pénzzel, idôvel, kapcsolatokkal és politikai jogokkal annak érdekében, hogy jobb életet teremtsen magának. Az autonómia ugyanakkor tudatosságot is igényel. Tudatosságot a pénzügyek kezelésében, tudatosságot a demokratikus részvételben. A tudatossághoz pedig az információ szabad áramlására, transz - parenciára, a köz ügyeiben teljes nyitottságra és jártasságra, az állampolgárok és az intézmények mûködtetôi közötti kölcsönös bizalomra, nyitottságra, együttmûködési képességre és szándékra van szükség. Mindennek eszköze a szabad és független média, ideértve, de nem korlátozva azt a közszolgálati médiumokra. Új tarta - lomtámogatási modellre van szükség, illetve olyan forráselosztási rendszerre, mely segíti, hogy a köz szol gálaton túl a kereskedelmi médiában is megjelenjenek közszolgálati tartalmak, a kereskedelmi média is kivegye a részét az informált állampolgár szolgálatából. A piaci viszonyokon túl is támogatni kell az írott sajtót, mely a közpolitikával kapcsolatos mélyebb, elemzô információk hordozója kell maradjon. 2. Kutatás elméleti háttere jóléti vs. jólléti társadalom A jóllét gondolatára épülô jobb társadalom legfontosabb vezérlô elve a társadalmi igazságosság, mely mögött az egyenlôség erkölcsének eszméje áll. Minden egyes ember pótolhatatlan és azonos értékû. A jobb társadalomban minden embernek azonos emberi méltóság, biztonság, esély jár, származásától függetlenül. Mindezt a gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben vett fenntarthatóság teszi huszonegyedik századivá. A ma jobb társadalma olyan rendszert kell alkosson, melyben a gazdasági és környezeti fenntarthatóság, a jóllétre való törekvés foglalja keretbe a társadalmi igazságosság rendszerét. 5

6 A régiós országok többségénél jelentôsebb gazdasági visszaesés, az aggasztó recessziós kilátások önmagában is nagy veszélyt jelentenek a sokféle konfliktussal terhelt magyar társadalom mûködésének gazdasági alapjaira. A gazdaságpolitikát ma súlyos makrogazdasági következmények kísérik: negatív növekedési kilátások, növekvô munkanélküliség, befagyott pénzügyi közvetítôrendszer, megszûnô külföldi fejlesztési és befektetési hajlandóság, felszáradt befektetési piac, volatilis, ám tendenciájában folyamatosan gyengülô nemzeti valuta és növekvô inflációs nyomás. A mikrogazdasági következmények nem kevésbé drámaiak: új munkahelyek nem jönnek létre, lehetetlenné válik az innováció, a fejlesztés, a nagyvállalatok fejlôdése leállt, a kis- és középvállalatok sorra csuknak be. A kiszámíthatatlan környezet, a bizakodásra okot adó jövôkép hiánya miatt csökken a vállalkozási hajlandóság, megszûnik a kockázatvállalás képessége és lehetôsége. Mindennek önmagában is nagy a társadalmi hatása. Ám a nagyvállalati szektor bizonytalansága és kilátástalansága megszûnteti a hosszútávú gondolkodást, a közvetett értékteremtés helyét a közvetlen és rövidtávú túlélés veszi át. Vállalatok nem költenek fejlesztésre, marketingre, reklámra, ez további iparágakat, így a kreativitást, gondolkodást, minôségi szórakoztatást támogató média- kommunikációs, technológiai és hírközlési ipart, a hétköznapi életet szebbé tévô turizmust és vendéglátást, a jövôbe történô befektetést segítô tanulási és egyéni fejlesztési-piacot is tönkreteszi. Magyarország növekvô versenyhátránnyal vesz részt a nemzetközi gazdasági versenyben és együttmûködésben. A társadalmi károk ennél is jelentôsebbek. A növekvô munkanélküliséget növekvô esélyegyenlôtlenség kíséri, tovább romlik az egyre kilátástalanabb mélyszegénységben élôk helyzete, a középosztály lassú megerôsödése helyett egyre többen kerülnek a veszélyzónába és veszítik el egyéni és családi stabilitást kínáló helyzetüket. Csökken a mobilitás, növekszik az elvándorlás különösen a konver - tálható tudással rendelkezô fiatalok körében, egyre kisebb a külföldi munkavállalás után hazatérés vágya és reménye. Egyre több helyen szakad el a családi és társadalmi védôháló, növekszenek és gyakrabban öltenek etnikai színezetet társadalmi konfliktusok, leépül a közép- és felsôfokú oktatási rendszer, nem jönnek létre vagy folyamatosan roncsolódnak kulturális értékek. Az üzleti viszonyokat uraló korrupció, a politikai és gazdasági zsákmányszerzés, a politikai igazodás kultúrája az alapokat veszélyezteti: elvész a személyközi bizalom, csorbul az intézményi tekintély és hitelesség, az együttmûködés szándéka és lehetôsége helyett az elvárt vagy kikényszerített lojalitás uralja a kapcsolatokat. A rendszerváltás a jogállami biztosítékok teljes arzenálját alkalmazó költséges és kevéssé hatékony szuperállamot hozott létre, így annak részleges megváltoztatása indokolt és szükséges (kisebb parlament, központosítottabb önkormányzati rendszer, egyszerûbb közszolgálati média rendszer, bírói önkormányzatiság és egyetemi autonómia korlátozása, egyszerûbb és hatékonyabb ombudsmani rendszer), a demokrácia tudatos korlátozása elfogadhatatlan. A rendszerváltás óta eltelt húsz esztendô egyszerre siker és kudarc. Siker, hisz Magyarország egyenrangú tagja lett a fejlett és demokratikus nyugati államok közösségének. A nyolcvanas évek életminôsége sem szellemi, sem anyagi értelemben nem hasonlítható a kétezer-tízes évekéhez. Megszabadultunk a hatalom teremtette korlátoktól ami nem jelenti azt, hogy ne lennének magunk és mások, választott és adatott közösségeink teremtette korlátok körülöttünk. Köznapi életünk minôsége megváltozott, részesei vagyunk a globális technikai technológiai fejlôdésnek, élvezzük az internet, a mobilitás, a tudatosság szolgáltatásait és termékeit, életünkbe beépülnek a késômodernitás fogyasztói kultúrájának áldásai vagy átkai, hatnak ránk a világot formáló megatrendek. Nem élünk addig és úgy, ahogy szeretnénk, de ma sokkal tovább és jobban élünk, mint remélhettük azt a nyolcvanas években. Mindeközben aránytalanul sokak számára a rendszerváltás utáni idôszak a nyolcvanas évek nyugalma helyett kiszolgáltatottságot, az esélyek csökkenését, elszegényedést, magányt, a biztonság elvesztését, leszakadást jelent. Sokakat készületlenül ért a verseny, a gyarapodás lehetôsége teremtette erkölcstelenség, a rendszerszintûvé váló ügyeskedés és korrupció. A rendszerváltás két generációt a rendszerváltáskor nyugdíj elôtt állókat és a rendszerváltás elôtti pár évben nyugdíjassá válókat a partvonalon kívülre sodort. A nem organikus nyugatiasodás annak minden elônyével (versengés, nyitottság, bizalom, átláthatóság) és hátrányával (silányság, tömegesség, elidegenedés) erôsítette a zsákutcás magyar fejlôdés sajátosságait: növelte a versenyellenességet, a megosztottságot, a frusztrációt, a kivagyiságot, a hamis illúziókba vetett hitet. Panaszkultúránk, elfojtott, megnyomorított magyarságunk, büszkeséghiányunk és aránytévesztett magyarkodásunk, hétköznapi intellektuális renyheségünk, teljesítmény- és szolida ritás - hiányunk, túltengô tekintélytiszteletünk és a tekintéllyel való visszaélésünk nem csökkent, hanem nôtt a rendszerváltás hirtelensége, meg- és kibeszéletlensége okán.ezt erôsítették politikai hibák is. Az alul sza - bályozott és rohamtempójú, nemzetközi tôkét bevonni igyekvô privatizáció, mely teljes iparágak stratégiai döntéshozatalát helyezte Magyarországról máshová, a munkaerôpiac és a versenyképesség felté teleinek meg nem felelô oktatási rendszer fenntartása, a korrupcióval terhelt rablóprivatizáció, a rendszerváltás elôtti bûnök kibeszéletlensége és relativizálása tovább roncsolta az átalakuló magyar társadalom szövetét. Az Európai Uniós csatlakozás elôkészítetlensége, mélyebb következményeinek, a szuverenitás részleges föladása elônyeinek és hátrányainak megértése és megélése számos mai konfliktus és nehézség forrása.a balliberális kormány a világgazdasági konjunktúra idején tovább folytatta a rendszerváltás óta tartó és csupán rövid 6

7 reformidôszakokra megszakadó fenntarthatatlan állami mûködés finanszírozását. E finanszírozás csak folyamatosan növekvô adósságterhek vállalásával volt lehetséges. A rendszerváltás idejének kihívásai elmúltak, az átmenet lezárult, ám a balliberális kormányok nem néztek szembe az új helyzettel. Csupán a mindenkori választói jelenre vagy rosszabb: választói nosztalgiára voltak tekintettel, nem pedig a jövô kihívásaira. Sem a szuperállamot, sem a gazdaság mûködését nem igazították a jelenhez és a jövôhöz. Ugyanazt folytatták, pedig változást ígértek. Nem igazították ki az elsietett és alulszabályozott privatizációból adódó egyen - lôtlenségeket, nem változtattak korábbi hibásnak bizonyult stratégiai döntéseken (iparágak privatizációja, széles jogosítványokkal rendelkezô önkormányzati rendszer). Ahol pedig változtatni igyekeztek (egészségügy, felsôoktatás) ott a megvalósítás kudarca hiteltelenítette el a helyes célokat. Az ország folyamatosan veszített versenyképességébôl, stratégiai döntések meghozatalának elmaradása pedig hosszútávú versenyképességi hátrányt okozott. Az aggodalom csak cselekvô, változtatni akaró gondolkodással ellensúlyozható. Változni és változtatni kell ahhoz, hogy Magyarország újra jobb, élhetôbb társadalom legyen. Ahogyan a mondás tartja, a tölgyfát ahhoz, hogy árnyékot adjon kétszáz évvel ezelôtt kellett volna elültetni. De a második legjobb megoldás, ha ma ültetünk egyet, mert akkor legalább esélyt teremtünk arra, hogy egyszer a fa lombjai megvédenek a tûzô napsugártól.ahhoz, hogy alkotó partnerként vehessünk részt a jobb társadalomról szóló európai beszél - getésben, vissza kell kerülnünk a demokratikus Európa fôáramába, gazdasági és társadalmi értelemben is vissza kell térnünk a rajtvonalhoz. Saját problémáink megoldása megakadályozza, hogy kreatív és innovatív módon foglalkozzunk a közösség távolabbi jövôjével. Sokan mondják, biztosan igaz: kifulladóban vannak a modern ideológiák, a nyolcvanas évek nyugati adó - csökkentô-szabadversenyt ösztönzô konzervativizmusa éppenúgy, mint a harmadikutas baloldal progresszív modernizációja. Ezek csökkenô vonzerejét minkét oldalon gyakran agresszió, bezárkózás, centralizáció, idegen- és szabadsággyûlölet ellensúlyozza. Az ideológiák válsága persze lehetôség, hogy új felvetésekkel keressünk válaszokat a ma és a holnap kérdéseire. Mert kérdések, problémák vannak mindenütt, Magyarországon talán még több is, mint másutt. Az európai gazdasági válság ismét csak lehetôség: a késô-modern megatrendekhez fenntarthatóság, közösségiség, tudatosság jobban illeszkedô politikai megközelítésekre van szükség. A huszadik század az életminôség javulását a hatékonyság, a termelékenység és a fogyasztás növelésével érte el, ám a lendület az ezredfordulóra kifulladni látszik. Az e hármasságból adódó elônyök immár évtizedek óta kisebbek, mint az okozott hátrányok. A következmény nem csupán az, hogy a vágyakat hitelekkel vagyis a jövô közvetlen felélésével elégítettük ki: ez csak pénzügyi válsághoz vezetett. Ennél nagyobbak a jövô közvetett felélésének költségei és veszélyei a környezeti és társadalmi károk. A környezeti károk mára megtalálták az utat a politikai gondolkodás fôáramába, a társadalmi károk kevésbé. A termelés/hatékonyság/fogyasztás triádjának következtében elôálló társadalmi egyenlôtlenség felbecsülhetetlen negatív következményeket von maga után: egyre nô a leszakadó és kilátástalan helyzetbe kerülôk száma; sokan közülük nem csak saját életükben, hanem generációk óta elvesztették a jobb élet esélyét. Ez a társadalom szövetét, szolidaritását, összetartó erejét érintô kulturális hatásokkal jár: egyre többen veszítik el a hitetés adják fel azt az egyszerû, ám csodás ígéretet, hogy a holnap jobb lesz, mint a ma, hogy a gyermekemnek jobb élete lesz, mint amilyen nekem jutott. Ez végletes társadalmi feszültségekhez, populista politikák megjelenéséhez, társadalmi csoportok bûnbakká nyilvánításához, erôszakhoz vezet. Ahhoz, hogy az irányon változtatni lehessen az alapoknál kell kezdeni. A növekedésre épülô és ezen keresztül az életminôség javulását elérô gazdaság és társadalom víziója helyett egy, az életminôség javítását közvetlen célként megjelenítô gondolkodásra van szükség. A növekedés nem cél, hanem lehetséges eszköz, ahogy eszköz a környezet védelme vagy a társadalmi egyenlôtlenség csökkentése is. Mert a cél a minél többek számára elérhetô jóllét, az életminôség folyamatos és fenntartható javulása. Ehhez pontosabban kell ismernünk jóllétünk minôségét, mert gyakran azt érezzük, hogy a több fogyasztás, az anyagi értelemben vett növekedés nem javítja, hanem rombolja az élet minôségét. Nem csupán arról van szó, hogy egy szint fölött a pénz nem boldogít, hanem, hogy a növekedés nem vesz figyelembe olyan tényezôket mint a stressz, a párkapcsolat, a család, a közösségi összetartás, a tisztelet, a belsô motiváció, az egyéni és közösségi büszkeség, melyek akadályozzák, hogy valaki valóban jól érezze magát és minôségi életet éljen. A gazdasági és társadalmi versenynél aligha van jobb berendezkedés, ám a mainál felelôsebb kapitalizmusra van szükség. A jelenleginél világosabban kell látni a célt az életminôség növelése, az egyéni és közösségi jóllét, ehhez szabni az eszközöket és a beavatkozást. Nem kisebb vagy nagyobb, hanem elkötelezettebb államra van szükség, amely keveset csinál termel, oktat, tulajdonol, többet szabályoz, különösen azokon 7

8 a területeken, ahol a verseny következtében csökken az esélyek egyenlôsége és nô egyesek kiszol gálta - tottsága, csorbul az igazságosság és az egyenlôség.még többet ösztönöz részvételre, szemléletváltásra, kommunikációra. Aktív figyelemmel kíséri a jóllét alakulását, és beavatkozik, ha egyének vagy közösségek elveszíteni látszanak a jóllét esélyét. A jólléti kutatások egyik felismerése, hogy az értékteremtô, belsô elkötelezettségbôl végzett munka az egyik legfontosabb jólléti tényezô. Nem részleteiben ismertetve a modern gazdasági folyamatok mozgatórugóit, csupán a politikai kontextus megértéséhez szükséges alapokat tárgyalva, a modern gazdaságok célja a(z anyagi értelemben vett) növekedés, mely három pilléren nyugszik. E három pillér a termelés (a javak és termékesített szolgáltatások elôállítása), a hatékonyság (a javak és szolgáltatások minél alacsonyabb költségen történô elôállítása) és a fogyasztás (a megtermelt javak és szolgáltatások felhasználása). A vélelem az, hogy e hármas optimális mûködése (minél több és többféle áru és szolgáltatás létrehozása, az elôállítás költségeinek folyamatos csökkentése és így a fogyasztás növekedése és egyre magasabb szinten történô stabilizálása) értéket teremt, mely érték az életminôség fokozatos javulásához, vagyis minél többek számára biztosított jobb élethez vezet. Az optimális mûködést a minél szabadabb piac ösztönzi és segíti, likvid, stabil és innovatív pénzügyi rendszer támogatja, a politikailag semleges szabályozó ellenôrzi és terelgeti, a politikai felhatalmazással és legitimációval bíró állam pedig a pillanatnyi és négyévente változó többség értékei alapján irányítja. A fiskális alkoholizmus ebben a kontextusban a rendszer rossz mûködését jelenti, melyet fiskális voluntarizmussal kell és lehet kiigazítani. Az értékteremtés elismert mérôszáma a GDP (grossdomesticproduct) vagy annak módosított formái, az NDP (net domesticproduct) vagy a NNP (net nationalproduct), vagyis az értékmérés - az adott paradigmában helyesen - az alapokban való teljesítmény növelését ösztönzi, így a jobb teljesítmény jobb eredményhez vezet. A sajnálatos helyzet az, hogy az utóbbi - mondjuk - harminc évben e szemlélet és az anyagi javak növelését célként tételezô gazdasági gondolkodás több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott. És itt most nem a globális pénzügyi válságra vagy az elhúzódó recesszióra gondolok. Közpolitikai értelemben a gazdasági/termelési/fogyasztási érték növekedése az elôállított érték mértékét - jelentôsen - meghaladó károkozással jár. Más szavakkal: a gazdasági értékteremtés mértéke alacsonyabb, mint a következményeként elôálló társadalmi költségek összessége. Ez részben a mai közgondolkodás fôáramában már megjelent - ellentételezett vagy rejtett - környezeti károkból, részben - a szociális transz - ferekkel ellentételezett vagy a meg nem született teljesítmény mögött megbúvó rejtett - szociális költségekbôl áll. Sôt, a helyzet rosszabb: a GDP/GNP nem csupán az értékteremtést méri rosszul, és nem vesz tudomást annak társadalmi költségeirôl, hanem azt is értéknövekedésként tételezi, ami valójában költség. Ahogyan Robert Kennedy már 1968 márciusában, a Kansasi Egyetemen tartott elôadásában megfogalmazta: Túl hosszú ideig és túl nagy meggyôzôdéssel áldoztuk föl közösségünk kiválóság iránti vágyát és a közösség értékeit az anyagi javak felhalmozása érdekében. A nemzeti össztermék (GNP) [...] elszámolja a levegô szennyezését, a cigarettareklámokat és a mentôautókat, amelyek az autópálya-balesetet szenvedett sérülteket szállítják. Beszámítja a különleges zárakat, amellyel védjük otthonainkat és a zárakat feltörô betörôk börtönköltségeit egyaránt. [...] Beszámítja a napalmot és a nukleáris robbanófejek költségeit, ahogyan elszámolja a rendôrség vízágyúit, melyekkel az utcán tüntetôket szétoszlatják. [...] Ugyanakkor a nemzeti össztermék nem méri gyermekeink egészségét, az oktatás minôségét, vagy az élményt, amit a gyermekekkel való játék okoz. Nem méri költôink verseit vagy házasságunk szilárdságát, nem méri közpolitikai vitáink minôségét vagy a köz szolgáinak tisztességét. [...] Röviden, mindent mér, csak azt nem, amiért élni érdemes." A GDP nem méri és nem értékeli a környezeti károkat, amelyeket a termelés/növekedés okoz, ahogyan nem méri azokat a társadalmi károkat sem, amelyeket a fogyasztás/növekedés eredményez. A növekedés hatására egyre nagyobb az olló rése az anyagi javak felhalmozásából még részesülô kevesek és az anyagi javakat felhalmozni nem, csupán létfenntartásra fordítani képes többség között. Egyszerûbben fogalmazva: a gazdagabbak gazdagabbak, a szegényebbek szegényebbek lesznek. A helyzet azonban még rosszabb. Egyrészt növekszik azok száma, akik mélyszegénységben élve, néha generációk óta minden reményüket elvesztették arra, hogy munkajövedelemre tegyenek szert, és így a puszta létfenntartáson túl bármilyen anyagi biztonságot halmoz - zanak föl. Ôk a szociális transzferek elsô számú befogadói, ám a rendszer fenntarthatatlan, mert egyre kevesebb jövedelemtermelô tart el egyre több inaktív polgárt. A globális válságok, illetve recesszív (növekedés nélküli) idôszakokban egyre többen válnak inaktívvá, és elveszítve felhalmozott javaikat, csúsznak egyre lejjebb a vagyoni létrán. És ez még csupán a materiális matek: nem méri a meg nem született verseket, találmányokat, az el nem végzett iskolákat, ahogyan nem méri a stresszt, a felbomlott házasságokat, a szülô nélkül felnövô gyermekeket. És a sort folytathatjuk. És mégis, a nemzetgazdaságok legfontosabb mérôszáma ma is a GDP, a gazdasági értékteremtés meg - határozó célja ma is a fogyasztás növelése és a termelés hatékonyságának fokozása. A bajokat sokan látják, különösen az okozott környezeti károkat, ám kevesen gondolkodnak azon, hogy milyen új paradigma lehetne 8

9 alkalmas az egész rendszer megváltoztatására. A globális megatrendek (negatív gazdasági spirálok, a piaci viszonyokat befolyásoló társadalmi környezet jelentôs módosulásai, a felhasznált nyersanyagok kimerülésének veszélyei által kiváltott hosszú távú változások) persze segítenek. Három jövôformáló megatrend - elsôsorban a környezeti károk felismerése, a fogyasztói tudatosság növekedése és a lokalitás értékeinek képviselete - számos területen a gondolkodás és a cselekvés fôsodrába emelte a környezeti (a korlátos erôforrásokkal való takarékos és tudatos gazdálkodás) és a társadalmi (a bevonásra és együttmûködésre épülô demokrácia) fenntarthatóság fogalmát3. Mégis kevesen érzékelték, hogy a fenntarthatóságra épülô gazdaság mindaddig nem érvényesülhet, ameddig a gazdaság mérôeszköze és így ösztönzôje a hagyományos növekedéselv és az ezt megjelenítô GDP/GNP ban Sarkozy francia elnök megbízta a már korábban is a hagyományos fiskális gyakorlat kritikusaként ismert Joseph Stiglitzet, a New York-i Columbia Egyetem professzorát, hogy - kutatótársaival - vizsgálja meg, hogy a GDP alkalmas eszköz-e a modern gazdaság és társadalom viszonyai között a fejlôdés mérésére. Nem meglepô módon Stiglitz és kutatótársai arra a következtetésre jutottak, hogy a GDP-re épülô gazdaság nem kellôen veszi figyelembe az életminôség (quality of life) szempontjait, ahogyan nem veszi tekintetbe a természeti erôforrások kimerülésének veszélyét és helyreállításának költségeit sem. Röviden: új mérôszámra és új gazdasági paradigmára van szükség. A múlt század kilencvenes éveinek elején-közepén, a 2002-ben korábbi, más területen végzett munkásságáért közgazdasági Nobel-díjat kapott pszichológus, Daniel Kahnemann kezdett foglalkozni az ún. szubjektív jóllét pszichológiájával és ennek közgazdasági következményeivel. Kahnemann és kutatótársai azzal foglalkoztak, hogy milyen tényezôk és körülmények formálják az emberek szubjektív pszichológiai jóérzését, köznapi szóval boldogságát, jóllétét. Kahnemann felismerései - az, hogy a jóllét számos szubjektív tényezô", illúzió, téves percepció, emlékekben tetten érhetô aránytévesztés eredményeképp jön létre - számos kutató munkásságát befolyásolta. Milyen tényezôk szükségesek ahhoz, hogy az emberek úgy érezzék, elégedettek az életükkel - kérdezték. Ezekbôl a kutatásokból fejlôdött ki a jóllét közgazdaságtana, mely az anyagi jóléttel szemben a pszichológiai jóllétet helyezte a gazdasági rendszerek mûködésének középpontjába. Az ezredforduló után számos kutatás vizsgálta, hogy milyen tényezôk, magatartásformák és lehetôségek formálják a jóllétet - azt a jelenséget, melynek hatására az emberek arra az egyszerû kérdésre, hogy az elmúlt héten átlagosan milyen mértékben érezte magát boldognak - jelentôs mértékben pozitív választ adnak. Mindezek a tudományos kutatások a közpolitikai diskurzust is alakították. E folyamatokkal párhuzamosan - épp a magyarországi alternatív helsinki fórum idején -, Londonban, néhány közgazdász, környezetvédô és elkötelezett civil mozgalmár azon munkálkodott, hogy a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdései felkerüljenek az akkori G7 értekezlet napirendjére. Az akkori vitákból és beszélgetésekbôl nôtt ki a New EconomicsFoundation (NEF), mely a környezeti és társadalmi értelemben fenntartható társadalom megte - remtésére irányuló közpolitika kidolgozását és terjesztését tette legfôbb céljává. Az elkövetkezendô közel huszonöt évben - részben Kahnemann és társainak kutatásai alapján - olyan közgazdasági rendszert dolgoztak ki, mely nem a növekedést tartja legfôbb céljának. A jóllét közgazdaságtanának hármassága a minél többek számára megteremtendô egyéni és közösségi jóllétet jelöli meg célnak. Eszközként tételezi a termelésre, fogyasztásra épülô anyagi növekedést és egyéb társadalmi folyamatokat és ún. humán rendszereket" (oktatás, egészségügy, idôsellátás stb.), valamint feltételként tekinti a korlátos természeti erôforrásokkal való takarékos és alternatívákat keresô gazdálkodást. E gondolkodás Nyugat-Európában a legutóbbi években vált a közgazdasági gondolkodás fôáramának részévé ben David Cameron brit miniszterelnök megbízta az angol statisztikai hivatalt, hogy a NEF bevonásával alakítsa ki a gazdaság új, a jóllétre épülô mérôszámát és kezdje is el mérni a teljesítményt. Bejelentette, hogy kormánya eredményességét az ebben az új mérôeszközben mért fejlôdéshez tervezi kötni. Érdemes példaszerûen megvizsgálni, hogyan is mûködik a jóllétre épülô gazdaság és az erre épülô közpolitika. Kahnemann és társainak kutatásai azt is vizsgálták, hogy a napi tevékenységek közül mi okozza a legnagyobb jóllétet (boldogságot), és mely tevékenység okozza a legtöbb szenvedést. A kutatások egybehangzóan azt mutatták, hogy az emberek számára a leggyûlöltebb tevékenység a munkába és a munkából történô közlekedés. Ha ez igaz, akkor a modernitás egyik nagy vívmánya, a mobilitás és az ahhoz kapcsolódó értékvilág kerül veszélybe. A lakóhely és a munkahely elválasztása, és az oda minél hatékonyabban a dolgozókat eljuttató közlekedés fejlesztése mint helyes szakpolitika megkérdôjelezôdik. A gyorsabb és takarékosabb jármûvek, a szélesebb és biztonságosabb utak, a jobb és hatékonyabb kommunikációs eszközök mind-mind a rosszlétet fokozzák, mert bár hatékonyabbá teszik a közlekedést, fenntartják, sôt népszerûsítik az erre épülô munka- és magánélet-szervezési rendszereket. A város szélére hatékonysági okokból kiszervezett bevásárlóközpontok, az ott alacsonyabb áron megvásárolható anyagi javak nem a jóllétet növelik, hanem 9

10 lépések a helytelenül megválasztott cél elérése érdekében. Ha az alapfelismerés igaz, akkor nem több útra, hatékonyabb jármûvekre van szükség, hanem olyan városokra, otthonokra és kommunikációs eszközökre, de leginkább olyan humán rendszerekre", melyek csökkentik a munkába járás értelmetlen idejét, közelebb hozva a lakóhelyet a munkahelyhez, sôt, lehetôvé téve a távmunkát, a részmunkaidôt és egyéb ma még nem ismert alkalmazási formákat, sôt, más városfejlesztési koncepcióra, beruházás-támogatási politikára van szükség. E példa csupán azt mutatja, hogy egy apró felismerés hogyan válhat közpolitikát formáló erôvé. A világ pedig ennél jóval bonyolultabb, sokféle felismerés áll már rendelkezésünkre, hogy a célokat és az eszközöket, fontos értékeinket jobban rendezzük el. Az új paradigma közpolitika-formáló erejének érvényesítését nem a megoldásokkal érdemes kezdeni. Elôbb a közgondolkodást érdemes és kell formálni, növelni az adótudatosságot, a társadalmi szolidaritást, támogatni az egyéni felelôsségvállalást a tudatosság és a döntési szabadság növelése érdekében. Minél többeket érdemes bevonni az errôl szóló vitába, megérteni az emberek vágyát és céljait, és ehhez szabni a közpolitikai célokat és a (prudens) fiskális politikát úgy, hogy - egy másik Kennedyt idézve - ne azt kérdezzük, mit tehet az ország értem, hanem azt, hogy mit tehetek én az országért". Erôsíteni az anyagi javak halmozása helyett a szubjektív jóllét értékeit, majd ennek eszközéül rendelni az oktatás, a szociális ellátórendszer, a fejlesztéspolitika lehetôségeit. Újabb példa: a jóllétre épülô közpolitika egyik legfontosabb mérôeszköze az ún. túlfogyasztás index (plenty index). Ez a mérôszám azt mutatja, hogy hol van az a pont, amikor az anyagi javak felhalmozása, vagyis a jólét már nem okoz szubjektív jóllétnövekedést. A globalizáció alternatívájának keresése helyett annak kiegészítésére van szükség. A lokalizmus erôsítésére: olyan mikrorendszerek, közösségi gazdasági együttmûködések létrehozására és támogatására, melyek csökkentik a termelés és a fogyasztás távolságát. Vagyis növelni és támogatni a helyben megtermelt, létrehozott, szolgáltatott értékek helyben történô fogyasztását, hiszen itt a legerôsebbek és legérzékelhetôbbek a közvetett elônyök: a munkahelyek létrejötte, a bizalom erôsödése, a büszkeség növekedése. A jólléthez vezetô egyik legfontosabb út az idôfelhasználás újrastrukturálásán keresztül vezet. A huszadik század fejlôdésének követ - kezményeképp túl kevesen túl sokat töltünk olyan tevékenységgel, mely kevéssé motivál és csupán azért csináljuk, hogy pénzt keressünk vele. Megfontolható akár a munkaidô radikális csökkentése is a nyolc órákra osztott nap nincs kôbe vésve, az angol progresszív think tank, a New Econo micsfoundation azt javasolja, hogy a kötelezô munkahét akár 21 óra is lehet a mai 40 helyett. Ez valóban radikális változás lenne, a csökkenô munkaterhelés sokakat vezethetne visszaa munka világába.atöbb szabadidô több nem közvetlen pénzkeresô munkához vezetne; olyan magunk választotta értékteremtéshez, melyet ma pénzért veszünk gyerek - felvigyázás, taníttatás, fôzés és vendéglátás, ahogy a mobilitás nem feltétlenül a két hely között értelmetlenül, tehát minél rövidebben eltöltött idôt jelenthetné, hanem az idô lassítását is. Miközben ez nagyon messze van a NEF is tizenöt évet adna az átmenetre, a ma válságára nem az opciók számának szûkítése, hanem azok gyarapítása a válasz. Mindezeket a makro folyamatokat mikro szintû változások egészítik ki. Ilyen változás az, ami a ma és holnap városaiban történik ban a világ lakosságának mindösszesen 10%-a élt városokban re ez az arány elérte az 50%-ot és 2050-re az elôrejelzések szerint a világ lakosságának 75%-a él majd városban. Mindez nem csak a lakosság számára vonatkozóan igaz, hanem a városok által képviselt gazdasági erôre is. A föld 10 legnagyobb un. városi régiója állítja elô a világ gazdasági teljesítményének mintegy 20 százalékát, míg e városokban a teljes összlakosság mindösszesen 2.6%-a él. Magyarországon hasonló a helyzet, az ország közel kétharmada lakik városokban, Budapest, ahol az ország lakosságának kevesebb mint ötöde él adja az ország GDP-jének negyven százalékát. És ez csak a kezdet. A városok a jövôben jobban, mint bármikor korábban a jövô, a progresszió és a remény helyei lesznek: itt vannak lehetôségek, itt lehet fejlôdni és elôrelépni, itt lehet radikálisan javítani az élet minôségén, itt lehet jólétet és jóllétet teremteni. A jóllét különösen fontos: a váltózó, alakítható, tervezhetô város lehet leginkább a tere a jólléti fejlôdési modellre való áttérésnek: itt csökkenthetô a haszontalan közlekedéssel töltött idô, itt növelhetô a szabadság és az egyenlôség, erôsíthetô a sokszínûség és a sokféle közösségi kohézió, itt lehet közösségi élmény az evés, a munka, a szórakozás. Itt hozható létre a jóllétet célnak, a humán rendszereket gazdaság, oktatás, egészségügy, mûvészet eszköznek tekintô új ökoszisztéma, mely figyelemmel van a korlátos erôforrások felhasználására. Itt teremthetô meg a fogyasztásra épülô és az növekvô mértékû anyagi jólétet célzó életforma alternatívája vagy a fizetett és a nem-fizetett munka új egyensúlya. Világos vízióval, hatékony irányítással, bevonással és bevonódással a városok újra a közösség, a közügyek, az egymással és egymáshoz való gyors, hatékony és élvezetes közlekedés terei lehetnek. Olyan közösségi- és magánterek, ahol radikálisan javítható az élet minôsége, növelhetô a társadalmi és egyéni jóllét, mert: 10

11 magas színvonalú és hozzáférhetô közszolgáltatások, biztosítják a jó élet és növekvô élettartam lehetô ségét; demokratikus és toleráns, ugyanakkor hatékony rendôrség biztosítja a nyugalmat és a biztonságot; magas színvonalú és mindenki számára nyitott, egyenrangúságra épülô alap- és középfokú oktatási rendszer biztosítja a mûveltség, tudás megszerzésének, a munkaerôpiacon való eredményes boldogulás lehetôségét; magas színvonalú felsôoktatás biztosítja a kreativitás, fejlôdés és fejlesztés, az innováció feltételeit; nyitott, szerethetô és használt közterek biztosítják az egyenrangú kommunikáció, közösségi megosztás és együttmûködés eredményes mûködését; átlátható, bevonó és hatékony irányítás biztosítja a demokratikus mûködést és város-polgári részvételt. A huszonegyedik század elején radikális urbanizációs forradalom zajlik. Nem pusztán abban az értelemben, hogy új és újabb városok, megapoliszok születnek Kínától Oroszországig, hanem abban az értelemben is, hogy a múlt század második felének dezurbanizációs folyamatai megfordultak és a nyugat városaiban jelentôs reurbanizáció zajlik. A múlt század hetvenes éveiben a városi középosztály menekülni akart a városból: otthagyni a veszélyes, piszkos, rossz levegôjû, szlumosodó belterületeket, a korábbi ipari és lakóhelyi modernizáció lepusztult tereit, és minél messzebb húzódva a belvárosoktól új terebélyesedô városi agglomerációkat hoztak létre, elérve, hogy a szakirodalom már ne városokról, hanem városi területekrôl beszéljen. Közben kiderült, hogy a szuburbiákban költséges vagy lehetetlen jó minôségû közszolgáltatásokat létrehozni, hogy a városi lakó- és térsûrûség csökkenésével egyenes arányos a közlekedéssel töltött haszontalan idô mértéke, hogy a kultúra és innováció tereihez is sûrûbb és más szövetû terekre van szükség, hogy a sûrûség és az élhetô közterek egyenrangú feltételei a városi közösségi létmódnak. Magyarországon is hasonló folyamatok indultak el. A rendszerváltás után jelentôs dezurbanizációs folyamatok kezdôdtek, a belsô vándorlás, a városból az agglomerációba költözés, a szuburbanizáció negatív egyenlege az ezredfordulóra érte el a mélypontját. A nemzetközi trendekkel egybeesôen bár kis késéssel a kétezres évek elejétôl csökkentek a dezurbanizációs folyamatok és 2006-tól a belsô vándorlás Budapestet illetôen már pozitív egyenleget mutat, 2007-ben már hatezerrel többen költöztek Budapestre, mint amennyien elhagyták azt, ahogyan többen költöztek Sopronba és Szegedre is.így a huszonegyedik század elején az új középosztály is visszaindult a városba. Vagyis nem csupán a korábban vidéken élôk érkeztek, érkeznek a városba jobb minôségû közszolgáltatást és életszínvonalat, munkalehetôséget keresve, hanem a korábban elmenekülô városi középosztály is visszautat keres a városba. Ám természetesen e középosztály más városba szeretne megérkezni, mint ahonnan ô vagy szülei a hetvenes-nyolcvanas években vagy Magyarországon az ezredfordulót megelôzôen elmenekültek. A visszaköltözô jellemzôen közötti, kisgyermekes középosztály abban bízik, hogy a jövô városai újra a gazdaság motorjai, a kapcsolat, kreativitás és innováció helyei lesznek. Reméli, hogy a város újra a társadalmi elôrehaladás színtere lesz, melynek feltétele az erôs társadalmi kohézió, a társadalmi egyenlôséget is figyelembe vevô lakhatás biztosítása, megfelelô és mindenki számára egyaránt hozzáférhetô, magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások és oktatási rendszer. Ahhoz, hogy ezt valóban biztosítsa, a jövô városa a demokrácia és az egyenrangúság új platformjait kell kínálja, lehetôséget biztosítva a kulturális párbeszédre és a sokféleség kreatív energiáinak felszabadítására. S minden fejlôdést, növekedést, mobilitást nem az épített és természetes környezet kárára, hanem a természeti értékek megôrzésével és korlátos erôforrások figyelembevételével kell megvalósítania. Mindeközben a városok éppenúgy, mint a társadalmak általában számos kihívással szembesülnek. A demográfiai változások hatására a városok lakossága is öregszik, és a nyilvánvaló gazdasági nehézségeken túl ez társadalmi, egészségügyi, közlekedési kérdéseket egyaránt felvet. A növekvô jövedelmi különbségek hatására létrejövô kirekesztés, gettóizáció, dzsentrifikáció, munkanélküliség, leszakadás városi probléma is, ahogyan a társadalmi kirekesztés különféle formái a városi viszonyokra, területi/térbéli struktúrákra is leképezôdnek. A mobilitás fejlôdési motor és átok egyaránt: a városba érkezô, lehetôséget keresôk új, korábban nem látott konfliktusokat is hoznak, új biztonsági kihívásokat teremtenek. A városok terjeszkedése nem csupán ökológiai, hanem közlekedési, közszolgáltatási és fejlôdésbéli problémákat is felvet. A jelen városaiban tehát számos olyan kihívás található, melyet a jövô élhetô és dinamikus városainak megte rem - téséhez lehetôséggé kell formálni. A sikeres, progresszív, jólétet és jóllétet egyaránt teremteni tudó városban: növelni kell a helyi, városi gazdasági együttmûködéseket és a helyi gazdasági ökoszisztémákat; növelni és támogatni kell kulturális, generációs és etnikai sokszínûséget és együttmûködést, fejleszteni ennek intézmény- és szolgáltatásrendszerét; küzdeni kell a területi kirekesztés és energia kiszolgáltatottság ellen; 11

12 erôsíteni kell a társadalmi szolidaritást és a magas színvonalú közszolgáltatásokhoz való egyenlô és egyenrangú hozzáférést; új és sokak által használt, vegyes funkciójú közösségi tereket kell alkotni, elôsegítve az utcák és egyéb közterek revitalizációját; növelni kell a városi lakosság részvételét a városi irányításban, elôsegíteni a helyi demokrácia elmélyedését, elsôsorban a pénzügyi tervezésben való aktívabb részvétel útján; csökkenteni kell az autóhasználatot, elôsegíteni a multimodális közösségi közlekedés igénybevételét; és növelni kell az olyan technológiák használatát, melyek csökkentik az energiafelhasználást, erôsíteni és támogatni a megújuló energia használatát, csökkenteni a széndioxid kibocsájtást. A jövô városa egyenlôbb és egyenrangúbb, demokratikusabb, sokszínûbb lesz, mint a ma városai. Egyenlôbb, mert köz- és magánszolgáltatásokhoz egyenrangúbb hozzáférést biztosít, polgárai számára a technológia, az építészet, a design lehetôségeit kihasználva teremt jobb minôségû magán- és köztereket. A sokszínûség etnikai, generációs értelemben éppenúgy igaz, mint a multimodális városi közlekedés tekintetében. Sokszínûbb lesz a terei tekintetében is: nem csupán kinn és benn, utca és épület esetleg zöldfelületek hanem sokféle, kereskedelmi, oktatási, társadalmi, kulturális terek jellemzik majd. Demokratikusabb lesz, mert a közösségi részvétel számos lehetôségét kínálja, a város közösségi tervezésétôl a városi irányításban való közösségi részvételig. A városok újra a politikai és kulturális közösség fejlôdésének és elôrehaladásának példái lesznek. Mindez nem utópia: a koppenhágai kerékpáros fejlesztési modell, a szöuli vagy New York-i köztérfejlesztési modell, a bilbaoi Guggenheim modell, a changxiani alacsony karbon modell, a Sangdo-i intelligens város modell, a Rio de Janeiro-i közösségi fejlesztési modell mind-mind példát mutat és irányt szab, hogy merre és hogyan érdemes fejleszteni. 3. A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminôség viszonya (elméleti háttér kiegészítése) Második európai életminôség-felmérés: szubjektív jóllét Európában 1 Széles körben elismert tény, hogy olyan életminôségi mutatószámokra van szükség, amelyek túlmutatnak az olyan hagyományos gazdasági mutatókon, mint a bruttó hazai termék (GDP). Az európai társadalom a globalizáció, a népesség elöregedése és a tudásalapú gazdaságra való átállás miatt hogy csak néhány mozgatórugót említsünk gyorsan változik. Ezek a változások pesszimistább életkilátásokhoz és magasabb szintû elégedetlenséghez vezethetnek, még ha a gazdasági mutatók növekedésre és a körülmények általános javulására is utalnak. Egyre nô a szakadék a statisztikák által festett kép és aközött, hogy az emberek milyennek érzékelik életkörülményeiket, ezzel a problémakörrel pedig a politikának foglalkoznia kell. Ezen a ponton segítségünkre lehetnek a szubjektív jóléttel kapcsolatos kutatások eredményei:a közszolgáltatások minôsége általában fontos az életelégedettség szempontjából, és még nagyobb a hatása a nélkülözésben élô emberek szubjektív jólétére. Ez valamennyi országcsoportban fontos elem, ugyanakkor a közintézményekbe vetett bizalomnak a társadalom minôségének második mérôszámának csak az EU-15-ben és az NMS12-ben van jelentôsége. Szakpolitikai iránymutatások E megállapítások arra engednek következtetni, hogy a szubjektív jólét és életminôség javítása szempontjából fontosabb a leghátrányosabb helyzetû emberek anyagi körül - ményeinek javítására összpontosítani, semmint az átlagos életszínvonal növelésére, jóllehet ez utóbbi cél továbbra is fontos a szegényebb CC3-ban. A lakosság egészségi állapotának javítása központi jelentôségû az életminôség javításában. Az egészségjavításra és betegségkezelésre irányuló szakpolitikákon túl figyelmet kell fordítani arra is, hogy megismerjük a beteg vagy fogyatékkal élô emberek életminôségét javító egyéb módszereket is. Különösen olyan stratégiákra van szükség, melyek a betegségben szenvedô emberek emocionális jólétét célozzák meg. Ugyan a középfokú szint feletti iskolázottságnak fontos szerepe van a munkaerô készségeinek fejlesztésében és a munka minôségének javításában, nem lehet azzal számolni, hogy a szubjektív jólétet illetôen közvetlen elônyökkel jár. Kivételt képeznek az alacsony iskolázottságú emberek az NMS12-ben, ahol az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítása meghozza gyümölcsét a szubjektív jólét javulásában. A ki szolgáltatott csoportok, például a partnerüket elvesztett emberek vagy egyedülálló szülôkéletminôsége olyan szakpolitikai beavatkozásokkal javítható, amelyek e csoportok pénzügyi szükséghelyzetekkel szembeni gazdasági kiszol - gáltatottságát hivatottak enyhíteni. 1 Részlet: A második európai életminôség-felmérés a szubjektív jóllétrôl Európában összefoglaló tanulmányából. A teljes összefoglaló itt érhetô el: 12

13 A társadalom minôsége az életelégedettség fontos eleme az EU-15-ben és az NMS12-ben, különösen a nélkülözô emberek számára. A jó minôségû közszolgáltatások mérséklik a nehéz társadalmi-gazdasági körül - mények hatásait. A közszolgáltatások minôségének javítása nem szükségszerûen a nyújtott szolgáltatás mennyiségének és típusának a kérdése, hanem azé, hogy hogyan nyújtják ezeket a szolgáltatásokat. A közintézmények nyitottság, átláthatóság és elszámoltathatóság melletti elkötelezettsége növeli az ezekbe az intézményekbe vetett bizalmat, ami a társadalom minôségének második mérôszáma. A szubjektív jóléti mutatók, mint például a boldogságindex vagy az életelégedettségi index,az emberek által az életminôségükrôl saját értékeik és preferenciájuk alapján adott értékelést ragadják meg. A szubjektív jólét mért szintje külsô ellenôrzést adhat a gazdasági mutatókról és azok helyesbítô tényezôje lehet. A politikai alternatívák költség-haszon elemzésekor a szubjektív jóléttel kapcsolatos kutatások eredményei fontos bemeneti adatot jelentenek. A szubjektív jólét szintjének változásai iránymutatást adnak a fejlôdéshez és fel - használhatók a társadalmi kohézió és integráció javítására irányuló szakpolitikák sikerének mérésére. Kísérletek és kilátások: Daniel Kahneman 2 [ ] Kahneman és Tversky megközelítése üdítôen friss fuvallatokat hozott a közgazdaságtudomány világába. De nemcsak a közgazdaságtanról van szó! Mindenütt használják a döntéselmélet megújításának eredményeit, mert ahogyan Kahneman és Tversky fogalmaznak: Döntéseket hozni éppolyan, mint prózában beszélni az emberek mindennap ezt teszik, tudatosan vagy öntudatlanul. Aligha meglepõ ezért, hogy a döntéshozatal problémakörén számos tudományág osztozik a matematikától és a statisztikától kezdve a közgaz daság - tudományon és a politikatudományon át a szociológiáig és a pszichológiáig. Ezen interdiszciplináris elmélet eredményeinek felhasználása is igen kiterjedt az orvoslástól a háborúskodásig. A hagyományosan értelmezett gazdaságon kívül is életbevágó ugyanis, hogy gyakorlati ténykedéseink során is nyitottan, elôítéletek nélkül közelítsük meg az elôítéletes emberi döntéseket. Ehhez talán senki sem járult hozzá olyan mértékben, amilyenben a szerzôpáros. Ahogyan a Kahneman és Tversky teljesítményét (ez utóbbiét poszthumusz) jutalmazó, a pszichológiatudományban adományozott Grawemeyer-díj odaítélésekor kibocsátott kommüniké fogalmaz: Nehéz lenne nagyobb hatású ideát megnevezni a humán tudományokban, mint Kahnemannét és Tverskyét. A kezdetben meglehetõsenkétkedõen fogadott pszichológiai kísérletek, illetve az azokhoz kapcsolódó elméletek napjainkra a közgazdaságtannak még olyan kritikus területét is meghódították, mint a pénzügytan. A Tversky és Kahneman nevével fémjelzett valós viselkedésre alapozott irányzat jegyében az élvonalbeli pénzügyi kutatók mára többékevésbé eltávolodtak a racionális döntések elméletére épülõ, hosszú idõn keresztül egyed uralkodó hatékony piacok elméletétõl. Jelenleg a kahnemani megközelítést alkalmazó pénzügyi viselkedéstan körében zajlik a kutatások nagyobb része, amelynek tételei szöges ellen - tétben állnak a hatékony piacok elméletével. Életminôség boldogság stratégiai tervezés 3 [..] Az életminôség ma egyike mind a köznyelvben, mind pedig az orvosi, élettani szakirodalmakban igen gyakran használt fogalmaknak. Történetileg az életminôség szót elôször a gazdasági növekedés fenn - tarthatatlanságának kritikájaként néhány kutató használta, azonban a mai napig nincsen általánosan elfogadott definíciója. LennartNordenfelt, az egészség és életminôség összefüggéseit kutató svéd tudós megfogalmazása alapján az életminôség lényegében a boldogsággal azonos, s hétköznapi értelemben az élettel való elégedettség, illetve elégedetlenség mértékeként lehet leginkább definiálni. A fejlettnek tekinthetô országokban a deklarációk szintjén már az 1960-as évektôl megjelent az életminôség javításának szükségessége. Többen Johnson elnök 1964-es elnöki kampányában a Great Society program kapcsán tett kijelentésétôl származtatják a vizsgált fogalmat, amely szerint céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminôségének javulásával. Ez idô tájt az anyagi szükségletek kielégítésére irányuló mennyiségi jólét (welfare) mellett elôtérbe került az immateriális dimenziókban megvalósuló jóllét (well-being) kérdésének tárgyalása is. Az életminôség vizsgálatára szolgáló modellek, amelyek alapvetôen abból a célból születtek, hogy a népesség jóllétét optimalizálják, illetve fokozzák, alapvetôen három nagyobb tudományterülethez kötôdnek: a szociológiához,a pszichológiáhozésaz egészségtudományhoz. A szociológiai megközelítésû életminôség-kutatások elsôsorban kérdôíves felmé ré - seket használva az egyes országok, régiók, térségek, társadalmi csoportok életminôségét vizsgálják a társadalmi tôke és egyéb összehasonlítást, rangsorolást lehetôvé tevô jellemzôk alapján. E vizsgálatok jellemzôje, hogy 2 Részlet: Hámori Balázs: Kísérletek és kilátások, Daniel Kahneman címû tanulmányából. A tanulmány teljes szövege elérhetô: 3 Részlet: Kovács Balázs: Életminôség boldogság stratégiai tervezés címû tanulmányából, mely a Polgári Szemle februári számában jelent meg. A teljes tanulmány elérhetô: 13

14 igen széleskörû mintavételen alapulnak, s viszonylag tömör, a boldogságra és a szubjektív életminôségre: az élettel való elégedettségre vonatkoztatott kérdések alapján mérik a jóllét fogalmát. Az életminôség szociológiai megközelítésébe gyakran az életminôséget meghatározó társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti tényezôket is bevonják. A nemzetközi szakirodalom fejlôdési paradoxonként írja le azt a bevezetôben a piramis alakú teafilter szimbólumával karikírozott jelenséget: miközben a fejlett országokban az élet - körülmények folyamatosan javulnak, addig az emberek mégsem érzik magukat jobban, sôt egyes felmérések szerint egyre boldogtalanabbnak mondják magukat. Az élet minden területén uralkodó verseny erôltetése következtében olyan fogyasztói társadalmak jöttek létre, amelyek az úgynevezett fogyasztói embertípus kialakulásának kedveznek. A modern kor paradoxona ezzel kapcsolatban ott érhetô tetten, hogy az érett személyiség nem tekinthetô ideális fogyasztónak, míg a fogyasztói társadalom logikája szerint az ideális fogyasztó nem érett, autonóm személyiség, aki kapcsolataitól és céljaitól megfosztott, magányosan szorongó, és a tömegkommunikáció által könnyen befolyásolható ember. 4. A kutatás háttere, célja és módszere Az életminôség, illetve az életminôség egyes dimenzióinak kutatása a nemzetközi nagymintás mérésekben már bevett és elfogadott, Magyarországon azonban ezen felmérés elôtt nem valósult meg országos, repre - zentatív jóllét-kutatás. A kutatás egyediségét erôsíti a kutatásban használt nemzetközi módszertan. A nef által kidolgozott dinamikus modell az elsô, amely egységes szerkezetben kezeli a jóllét dimenizóit: középpontjában a megélt, kiteljesedett élet áll, amelynek részei a megfelelô mennyiségû és minôségû kapcsolati háló az egyén körül, az autonómia, kompetencia, céltudatosság és legfôképp a boldogság és megelégedettség érzése. Elsô pillantásra nagyon nehéz meghatározni ezeket a vizsgálati dimenziókat. Mit jelent a boldogság? Mikor érezhetünk megelégedettséget az életben, A nef módszertani újítása a vizsgált téma kapcsán az volt, hogy nem ragaszkodott a fogalmak pontos meghatározásához: meghagyta a válaszadóknak a szabadságot, hogy olyan tartalommal töltsék meg a fogalmakat, amely az ô gondolkodásukhoz legközelebb áll kérdést arra vonatkozóan tettek fel, hogy ebben az értelmezési keretben hova helyezné el a válaszadó egyén saját magát, élethelyzetét. A kutatási folyamatokban a legnehezebb az adott jelenséget legjobban mérô indikátorok meghatározása, megfelelô indexek készítése. A nef a e EurpoeanSocialSurvey (ESS) bázisán alkotta meg alkotta meg saját mérôrendszerét, melynek két fô kutatási dimenziója a személyes és társadalmi jóllét (melyek további alkategóriákat tartalmaznak). A kutatási modellt mutatja a következô ábra: Forrás: National AccountsonWell-being, nef A nef indikátorrendszerén fejlesztettük ki saját kutatási dimenzióinkat és kérdéseinket. A szocio-demográfiai jellemzôkre vonatkozó kérdéskörök mellett fontosnak tartottuk az anyagi életszínvonal mérését (annak érdekében, hogy összefüggéseket állapíthassunk meg jólét és jóllét között). 14

15 A személyes jóllét alkategóriái a következô dimenziók voltak: pozitív érzések, emóciók (mennyit volt az elmúlt héten boldog, élvezte az életét) élettel való megelégedettség (általában elégedett azzal, ahogyan él, mennyire elégedett az élet - színvonalával) vitalitás és egészség, értelmes élet élésének érzete (hogyan érzi: egészséges-e vagy sem; mennyiszer érzete úgy, hogy értékes, értelmes dolgokkal foglalkozik, tartalmas életet él. Mennyire elégedett a munkájával, mennyire érzi stresszesnek, mennyiszer érzi érdekesnek) önbecsülés, optimizmus, nyitottság (bizalom a jövôben, általában jókedvû/rosszkedvû, volt-e és mennyit lehangolt, depressziós, unott. Nyitott és fogékony-e az új dolgokra, tanul új dolgokat) pozitív funkciók /autonómia, kompetenciák, szabadidô eltöltése (úgy éli az életét, ahogyan valójában elképzelte/szeretné, úgy érzi, valóban ô dönt a saját sorsáról, szabadon eldöntheti, hogyan akar élni. Kibontakoztathatja a tehetségét, teljesíti a célokat, amelyeket kitûz maga elé). A nef kutatásai alapján a személyes jóllét mutatói a következôk: A társadalmi jóllétet a társadalmi tôke, bizalom, társadalmi és személyes kapcsolatok, támogató kapcsolati hálók bázisán vizsgálatuk (mennyi idôt töltött barátaival az elmúlt héten, milyen gyakran találkoznak, van-e bizalmas barátja, általában megbízhatónak tartja-e az embereket; mi a véleménye arról, mennyire segítôkészek az emberek a környezetében; mit gondol arról, mennyire törôdnek vele). A társadalmi jóllét mutatószámai: 15

16 A kutatás specialitása volt az is (hangsúlyozva, azon túl, hogy az elsô hazai bázisú, országos jóllét-mérés), hogy a jóllét dimenzióit ültette rá a kereskedelem, vendéglátás és turizmus területeire és újszerû kérdésfeltevésével, szemlélet-és gondolkodásmódjával más hangsúlyú kérdéseket tett fel, mint a megszokott marketingkutatások. Az egyes kérdésekre adott válaszok (indikátor szkórok) esetében megtartottuk az eredeti kérdôív 0-10-es skáláját, így a magyar kutatási eredmények összevethetôek a nef több hullámban felvett nemzetközi adataival is. Minta, mintavétel A kutatásban többlépcsôs rétegzett mintavételt alkalmaztunk. A település-minta meghatározása során régió és településméret szerinti rétegzést alkalmazunk. Ennek több módszere is ismert és elfogadott a szakirodalom szerint. Általában a régiók, és a települések egy csoportja esetében direkt rétegzési eljárást alkalmaznak tehát külön rétegként kezelik a régiókat, illetve ezen belül is pl. a kiemelt nagyvárosokat és a többi települést. Rétegeken belül pedig az egyik legelterjedtebb mintavételi mód az indirekt rétegzés alapján való mintavételi eljárás. Lakosságszám szerinti indirekt rétegzés esetében ez például azt jelenti, hogy az egy rétegbe tartozó településeket nagyság szerint sorba rendezzük és e tornasorból a kezdô sorszám egyszerû véletlen meghatározását követôen minden x-edik település bekerül a településmintánkba. A mintastruktúrát mutatja a következô táblázat: Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél- Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Alföld Total nagy város, < lakos város, lakos kis város, falu, > lakos Total A településeken belül lakás-alapú mintavételi eljárást alkalmaztunk, s a lakás (meghatározott módszer szerinti) kiválasztását követôen ugyancsak szigorúan meghatározott módon választották ki a kérdezôk a lakásban élôk közül azt a személyt (vagy azokat a személyeket), akik bekerülnek az egyéni mintába. A véletlenszerûség biztosítása érdekében véletlen séta útvonallal érték el a kérdezôk a válaszadó személyeket. Az eljárás lényege, hogy a kérdezô a megadott mintában található kiinduló cím (település, utca, házszám) alapján a kérdezô felkeresi a kezdôcímet, ez lesz az elsô kapcsolatfelvételi pontja. Ha lehetséges (van a megadott kvótaszempontoknak megfelelô és az interjúra vállalkozó személy), akkor interjút készít a kezdôcímen. További interjúk készítéséhez a bejárattal szembeáll, és elindul balra. A véletlen séta során a kérdezô mindig csak az utca egyik oldalán haladhat. Az elsô elága zás nál/útke - resztezôdésnél jobbra fordul, és az utca jobb oldalán halad. A következô keresztezôdésnél balra fordul, és az utca bal oldalán halad tovább. A séta során mindig a megadott léptékû kiszámolt lakásokban kell megpróbálni a kérdezést lebonyolítani. A kiválasztási lépték családi házas beépítésû részeken (ahol egy ház többnyire egy háztartást jelent) a kiindu - lóponttól elindulva minden harmadik házban, társasházas, tömbházas, sûrûbb beépítettségû részeken minden hatodik háztartásban, ill. lakásban kell a kérdezett személyt kiválasztani (a számolást esetenként váltogatva a földszinti elsô lakással, majd a felsôemeleti utolsó lakással kezdve). Ha egy házban több háztartás él együtt, akik külön kasszán vannak, ez két ház -nak számít. A kiválasztási lépték megfelelô alkalmazásával azonosított háztartáson belül a válaszadó kiválasztása az utolsó születésnap módszerével történt. Az ún. "legutóbbi születésnap módszer" alkalmazásakor azt a személyt választjuk ki a háztartásból, akinek a felkeresés idôpontjához idôben visszafelé a legközelebb esik a születésnapja. Adatfelvétel Az adatfelvétel sztenderd kérdôíves módszerrel, személyes papír alapú lekérdezéssel valósult meg a válaszadók otthonában decembere és 2013 áprilisa között. 16

17 5. A kutatás résztvevôi, a hallgatók közremûködésének értékelése A kutatásvezetôi feladatokat a New Economics Forum Alapítvány látta el, melynek keretében elkészítette a kérdôíveket, szakmai támogatást nyújtott a lekérdezésekhez, az adatokat értékelte és a zárótanulmányt elkészítette. A kutatás szervezési-koordinációs feladatait Papp Judit a BGF-KVIK Kereskedelmi Intézet fôiskolai adjunktusa végezte, míg a lekérdezéseket a BGF hallgatói készítették. A BGF hallgatói részvételének célja és feladata az volt, hogy elôre összeállított, országos 800 háztartásból álló reprezentatív minta esetében végezzék el a lekérdezést. A feladat rendkívül hasznosnak ígérkezett, hiszen így a fôiskolai hallgatók az elméletben tanultakat a gyakorlatban is ki tudják próbálni, valódi körülmények között valósulhat meg a különbözô tanítási-tanulási módszerek integrációja és szintézise. A hallgatók tájékoztatására 8 alkalommal, különbözô csoportokban egyedileg mintegy 45 percben került sor. Majd megkezdôdött a hallgatók kiválasztása meghatározott szempontok szerint: Felsôbb évfolyamos hallgató Legyen teljesítve a Piackutatás tantárgya Megbízhatóság Magabiztos, határozott fellépés Átlagon felüli kommunikációs készség, kedves és nyitott személyiség Rugalmas, terhelhetô személyiség Érvényes jogosítvány Összesen a projekt lebonyolításába mintegy 30 hallgató bevonására volt szükség. Így, ugyan egyenetlen megoszlásban, de egy hallgatóra átlagosan 25 kérdôív jutott, ami figyelembe véve a kérdôív hosszát, minimum 40 perces munkát jelentett kérdôívenként. Ehhez természetesen még hozzá kell adni a sokszor több száz kilométeres utazás és a településen belüli közlekedés idejét. Így a hallgatók átlagos idôterhelése a projekt során minimum 40 órára tehetô személyenként. A kiválasztott hallgatók lelkesek voltak, hamar felismerték, hogy milyen rendkívüli lehetôséget kaptak és tudásra éhesen várták a feladatot. A projekt fôbb lépései a kiválasztási folyamat után: Hallgatók módszertani felkészítése 8 alkalommal, kiscsoportban, alkalmanként mintegy 1.5 óra idô - tartamban. A megbeszéléseken részletesen elmagyaráztam a mintavételi módszertant, kitérve a lehetséges problémákra. A foglalkozásokon végignéztük egyesével a kérdôív kérdéseit és számba vettük a lehetséges problémákat. Áttekintettük a legfontosabb kommunikációs technikákat, melyeket alkalmazva a hallgatókat nem fogják elutasítani. A kiscsoportok alkalmasak voltak a legfontosabb logisztikai feladatok, utazás, szállás, áttekintésére is. A projekt alkalmával lehetôség volt papír alapon, illetve laptop segítségével is lekérdezni a kérdôíveket. Utóbbit különösen fontosnak tartjuk, hiszen ez még komplexebbé tette a terepmunkát. Néhány esetben a terepmunka során elôfordult, hogy ha a laptop lemerült, akkor papír alapon kellett folytatni, mert az adott háztartásban nem volt áram, így a gépet nem lehetett tölteni! A hallgatók a szerzôdéskötés után megkezdték a terepmunkát és a kérdôíveket sikerült lekérdezni és feldolgozásra átadni a vállalt határidôre. A terepmunka során a bevont hallgatók és a kutatás koordinátora folyamatos, napi munkakapcsolatban volt. Telefonon, ben és a social média lehetôségeit is kihasználva folyamatosan oldották meg a terepen felmerülô kommunikációs és szakmai problémákat. Ezt fontosnak tartom kiemelni, hiszen ezáltal folyamatosan alkalmaztuk és használtuk a legmodernebb infokommunikációs eszközöket; igazi teammunka valósult meg;és mûködhetett valódi mind-sharing, tudásmegosztás. Az intenzív, sokszor napi 5-6 órás és nagyon szoros együttmûködés miatt a terepmunka viszonylag zökkenômentesen megvalósult. A projekt fôbb eredményei hallgatói részrôl: Részvételi lehetôség Magyarország elsô, a világ második Well-being kutatásában. Részvételi lehetôség aktív résztvevôként egy országos, reprezentatív mintán végzett vizsgálatban. Az iskolában megszerzett elméleti tudás integrálása és szintetizálása a gyakorlattal. Betekintési lehetôség egy kutatáson keresztül a Projektmenedzsment tudományterületbe. Lehetôség arra, hogy az elôkészítéstôl a kutatási jelentés készítéséig minden munkafázissal megismerkedjenek. A projekt sikere, a közösen végzett munka öröme és a pozitív eltérô tanulási környezet miatt extra motiváció a további tanulmányokhoz. 17

18 Gyakorlati intenzív kérdezôbiztosi módszertani tréningen való részvétel. Részvétel valódi team-munkában a legmodernebb ITC eszközök alkalmazásával és mind-sharing. Részvételi lehetôség egy szociális témájú országos projektben, melynek során betekintésre volt lehetôség valós családok, valós problémáiba. Terepen, elsô kézbôl szerzett ismeretszerzés lehetôsége. Lehetôség a személyiség, az önbizalom fejlesztésére az iskolában korábban megtanult kommunikációs technikák alkalmazására. Munkatapasztalat szerzése szakmailag támogatott, minôségi munka keretében. A projektben való részvétel tényének feltüntetése a szakmai önéletrajzban és ezzel munkaerô-piaci elôny szerzése. Time-menedzsment képességek, együttmûködési, alkalmazkodási készség fejlesztése. A hallgatók a projektben való közremûködésért és a projekthez kapcsolódó Tanulás és Kutatás módszertani foglalkozásokon való részvételért kreditet kapnak. A projektben szinte teljes létszámban vettek részt a BGF-KVIK Kereskedelem és Marketing szak Angol nyelvû képzés III. évfolyamos, végzôs hallgatói. Ezek a hallgatók júniusában kezdik meg féléves szakmai gyakorlatukat és ezidôtájt segítek nekik gyakorlati helyük megtalálásában itthon és külföldön. A projekt fôbb eredményei tanári oldalról: Az elméleti módszertani tantermi alapozó képzés után gyakorlati projekt keretében tutori, szakmai irányítói, facilitátori tevékenység. Hallgatók jobb megismerése; a munkaerôpiac számára napjainkban oly fontos ún. soft skill -ek fejlesztése valós projekt keretében. Hallgatók tanulási attitüdjének, motivációjának fokozása. Vezetôi, irányítói képességek gyakorlása, fejlesztése. Együttmûködési lehetôség a BGF különbözô szervezeti egységeinek munkatársaival. A kutatás hasznossága az intézmény számára: Elsônek lenni valamiben. Ez a kutatás az elsô ilyen jellegû volt hazánkban. Ezt professzionális kommunikációval nagyon jól lehet hasznosítani a jelenlegi telített és intenzív versennyel jellemzett felsôoktatási piacon. A hasonló hazai és nemzetközi projektben való sikeres részvétel és ezek megfelelô kommunikációja tartós versenyelônyt jelenthet a kar számára. A projekt kommunikációja kapcsán sokszor megemlítik az intézmény nevét, mely extra publicitást jelent, garantáltan pozitív kontextusban és szorosan szakmai, kutatási tevékenységhez kapcsolódóan. Jó kommunikációval az elért eredményekrôl tájékoztatni lehet a munkaerô-piac Karunk számára fontos fôbb szereplôit és különbözô témájú kutatások lebonyolítására stratégiai együttmûködést lehet kialakítani, mely egyrészt folyamatos önálló bevételi forrást biztosítana a Kar és a hallgatók számára, másrészt diákjaink részére folyamatos szakmai gyakorlati tevékenység lenne, mely során az elméleti és gyakorlati tudásuk integráltan fejlôdhetne, és nem utolsó sorban lehetôséget biztosítana, a kereskedelmi, szolgáltató vállalatokkal való intenzív és tartalmas kapcsolatra. Az esetleges partnerek szívesebben és könnyebben alkalmaznák gyakorlatra és késôbb állandó munkaerôként is ezeket a hallgatókat és ez végsô soron megint hosszú távú, fenntartható versenyelônyt jelenthetne az iskola számára. A projektben a következô hallgatók vettek részt: Diósi Máté Gombocz Éva Matatovszky Teodora Pálmai Bence Pásztor Tímea Asztalos Tamás CHM III. Balázs Bernadett KMA III. Ballagó Szilvia KMA III. Devecz Dóra KMA I. Ertl Flóra KMA I. Ilics Mercédesz KMA I. Kancsus Hanna Alexandra KMA I. Katalin Anikó KM BA III. Királyfalvi Dóra KMA I. Komáromi Márk KMA II. 18

19 Kovács Dávid KMA III. Kutas Bianka KMA I. László Balázs KMA I. Lukács Cintia KMA I. Nagy Olívia KMA I. Papp Eszter KMA I. Patányi Adrienn KMA I. Polyecskó Zita KMA I. Presits Lívia KMA III. Radnai Donát KMA III. Rigó Áron KMA III. Solti Dániel THM IV. Szabó Dániel KMA III. Szalontai Gergô KMA I. Széles Ágnes KMA II. Széphelyi Natália KMA I. Tóth Melitta KMA I. Turányik Júlia KMA II. Ujhelyi Szilárd KMA III. Veres Orsolya KMA III. Zajos Klára KMAIII. 6. A kutatás eredményei A mintába került válaszadók 41%-a férfi és 59%-a nô, a válaszadók átlagos életkora év közé esik.a mintába került válaszadói háztartások fele gyermektelen, kétfôs háztartás. Az összes megkérdezett háztartás 21%-ban van egy gyermek, további 17,4%-ban kettô a nagycsaládosok száma elenyészô. A válaszadók 40%-a rendelkezik a legmagasabb (egyetemi/fôiskolai) végzettséggel, a mintába kerültek 70%-a rendelkezik közép-vagy felsôfokú végzettséggel. A háztartások átlagos jövedelme Ft, átlagos havi kiadásuk Ft, az önértékelésük alapján kétharmaduk átlagos jövedelmi szintûnek tartja magát. Személyes és társadalmi jóllét mutatói a kutatás alapján A kutatás elsô kérdésblokkja a személyes és társadalmi jóléttel foglalkozott. A minta alapján arra kérdésre, hogy Mindent figyelembevéve mennyire elégedett az életével? a válaszadók inkább elégedettnek, mint elégedetlennek mondják magukat. A válaszadó 20%-a egy tízfokú skálán 8-asra értékelte elégedettségét, 8%-uk maradéktalanul elégedett, míg mindösszesen 0.25%-uk tartja magát teljesen elégedetlennek. A válaszadók elégedettségi átlaga szintén tízfokozatú skálán 6,7-es. 19

20 A társadalmi jóllétet alapvetôen meghatározó szociális kapcsolatok, társadalmi szövet tekintetében a roko - nokkal, barátokkal való kötetlen találkozás alapvetô fontosságú. Így arra a kérdésre, hogy Milyen gyakran találkozik köteletlen beszélgetés keretében rokonaival, barátaival, kollegáival? a válaszolók többsége jelentôs gyakori találkozásról számol be. A válaszolók 15,6%-a minden nap találkozik rokonokkal és barátokkal, míg 24,5%-uk találkozik kollégákkal. A másik véglet tekintetében 11%-uk találkozik csupán évente egyetlen alkalommal rokonokkal, míg 4,6%-uk találkozik a barátokkal mindössze évi egyetlen alkalommal. Összességében rokonokkal viszonylag gyakran találkozik a válaszadók 31,2%-a, barátokkal még ennél is többen, 48%-uk találkozik naponta vagy többször egy héten. Ennél is jobb képet mutatnak a bizalmas társas kapcsolatok, miután a válaszadók 80,6%-a arról számol be, hogy van olyan bizalmas barátja, akivel legbensôségesebb, személyes ügyeit is megbeszélheti. A kutatás szempontjából az egyik legfontosabb általános jellegû kérdés az volt, hogy Mindent figyelembevéve mennyire érzi boldognak magát?. A mutatott kép itt is alapvetôen biztató, hiszen a megkérdezettek 8,5%-a teljesen boldognak érzi magát, míg 37%-uk érzi magát nagyon boldognak (8-as a 10 fokozatból:20%; 9-es a 10 fokozatból: 17%). 20

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A coaching szemléletű vezetés

A coaching szemléletű vezetés A coaching szemléletű vezetés 2013. 04. 17. "Coaching az innováció szolgálatában" szakmai konferencia HSZOSZ - MTA - ZSKF Budapest, 2013. április 17. ISBN: 978-963-9559-51-6 A Carnegie Technológiai Intézet

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Mi a motiváció? Nem egy személyiségvonás Nem tulajdonság Nem szervezeti cél Nem önfeladás. Az emberi tevékenység ösztönzése Belső tudati állapot

Mi a motiváció? Nem egy személyiségvonás Nem tulajdonság Nem szervezeti cél Nem önfeladás. Az emberi tevékenység ösztönzése Belső tudati állapot Motivált tanárok? Mi a motiváció? Nem egy személyiségvonás Nem tulajdonság Nem szervezeti cél Nem önfeladás Az emberi tevékenység ösztönzése Belső tudati állapot Herzberg kéttényezős modellje A motiválás

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Impact fókusz hogyan változik valójában az érintettek élete a hétköznapokban? Theory of change

Impact fókusz hogyan változik valójában az érintettek élete a hétköznapokban? Theory of change Impact fókusz hogyan változik valójában az érintettek élete a hétköznapokban? Theory of change Civil Support Nonprofit Kft. Társadalmi vállalkozásként civilek, társadalmi vállalkozások hatásnövelésén dolgozunk

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Export húzza a gazdaságot

Export húzza a gazdaságot Export húzza a gazdaságot - vállalati elvárások Gödri István Bosch Rexroth Pneumatika kft 1 A nagy kép amit most látunk Elvárások vállalati szinten Globális kihívások rövid és közép távon 2 3 Export húzza

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2013.11.01. Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.

2013.11.01. Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel. Olyan fejlődési folyamat ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket A másik tényező, amit le kellene küzdenie,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben