Biztonsági jelentés Tiszamenti Vegyiművek Rt. Szolnok

Átírás

1 1 Biztonsági jelentés Tiszamenti Vegyiművek Rt. Szolnok 1. A Tiszamenti Vegyiművek Rt. bemutatása A Tiszamenti Vegyiművek Részvénytársaság jogelődjét, a Tiszamenti Vegyiműveket (TVM) 1951-ben alapították. Alapítása jellegzetesen agráripari környezetben azzal a céllal történt, hogy az Alföld szervetlen vegyiparának központjaként a mezőgazdaság részére foszfortartalmú műtrágyát biztosítson, és emellett a hazai kénsavgyártás központja legyen. Ennek megfelelően 1952 és 1972 között épült ki a kénsavgyártó kapacitás. A kénsavüzemek a kénsav mellett óleumot, klórszulfonsavat, és egyéb kénsavszármazékokat (akkusav, analitikai kénsav, gyógyszerkönyvi kénsav) állítanak elő től kezdődően a TVM foszforműtrágyát is előállít. A műtrágya üzem hidegen granulált 18 % foszforpentoxid tartalmú szuperfoszfátot, valamint nitrogént és káliumot is tartalmazó kevert műtrágyát állít elő. A műtrágyagyártás melléktermékeként keletkező fluor hasznosítására nátriumszilikofluorid, majd szintetikus kriolit üzem épült 1971-ben. E termékek kizárólagos hazai előállítója a TVM ben került üzembe helyezésre a termikus technológiával működő foszforsavüzem, amelyhez foszfátsó üzem is kapcsolódik. A nátriumtripolifoszfát üzem 1980-tól termel technikai és élelmiszeripari foszfátokat. A piritalapú ( A" üzem) kénsavgyártás leállt 1990 áprilisában, az ehhez tartozó K 1, K 2, K 3 -as jelű külső tárolók ( AG" részen) üzemen kívül lettek helyezve (K1, K 3 le lett bontva). A kénalapú üzemekből termelés a "B" üzemben folyik t/év kapacitással, a "2C" üzem 1990 márciusban, a "C" üzem 1991 áprilisában állt le. Az üzemekhez tartozó készterméktárolók és a "C" üzemi hígító cirkulációs tartály üzemben maradt. Darabos kén felhasználás megszűnt, alapanyagként csak folyékony kenet alkalmazunk. Ebből az egyidejűleg tárolható mennyiség: folyékony kén tonna. A termelő üzemek mellé szervesen kapcsolódnak a szolgáltató ágazatok: Energetikai üzletág (gáz, villamos energia, hőszolgáltatás, ivó-, tisztított-, lágyított- és sótalanítottvíz, ipari víz-szolgáltatás, szennyvíztisztítás) és Beruházási és Karbantartási üzletág. A TVM. profiljába tartozott korábban a mosószergyártás és a porfestékgyártás. A TVM-et 1992-ben privatizáció keretében átvette a HENKEL, illetve HOLLAND COLOURS. Mindkét cég részére a TVM ( továbbiakban: Rt.) szolgáltatásokat biztosít (villamos energia, ivó és tisztított ipari víz, hőenergia, földgáz, szennyvízkezelés) ben a privatizáció során az Rt. a BIGE HOLDING Kereskedelmi és Termelő Kft. tulajdonába került.

2 2 Az Rt től ISO 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. 1. A megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatos követelmények arányossága Elkészítettük a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (továbbiakban: Rt.) működési körébe tartozó tevékenységek és azok szabályozottságának felmérését. Kijelentjük, hogy a Rt. minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek megelőzésére, és a kialakult balesetek telephelyen kívüli hatásainak mérséklésére. A súlyos balesetek hatása nem terjed a Rt. kerítésén kívülre. A megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelményeink arányosak a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával Az elemző munkacsoport és az eljárás Az elemző munkacsoport A Rt. biztonsága érdekében az egyes üzemi berendezéseket, azok fenyegetettsége, illetve sebezhetősége alapján kellett besorolni. Kiemelt jelentősége van a kockázatok körének, illetve a vállalható kockázati szintek meghatározásának. A kockázatok meghatározását, az egyes munkahelyeket és tevékenységet az azokat érhető veszélyeket vizsgálva végezzük. A munkahelyek, munkatevékenységek a gyakorlatban azonos jellegük miatt célszerűen csoportosíthatók. A kockázatok meghatározásánál a munkahely, munkatevékenység közelében tartózkodók kockázatait is feltárjuk. Ez különösen olyan helyeken fontos, ahol veszélyes anyaggal tevékenykedünk. Az elemző munkacsoportban a Rt. szakemberei az Rt. biztonságtechnikai vezetője és külső szakértők dolgoztak. Külső szakértőnek a Gyimi, Gyimóthy Számítástechnikai, Mérnöki és Szolgáltató Betéti Társaságot (1073 Budapest, Kertész utca 35.) kértük fel. A műszaki szakértői véleményben értékeltük a helyszínen lévő veszélyes anyagok tulajdonságait és mennyiségét, a tevékenységből származó lehetséges balesetek valószínűségeit. Minden egyes feltételezett baleset lefolyása esetére vizsgáltuk: - a kibocsátás megközelítő mennyiségeit; - a létrejövő következmények súlyosságát és kiterjedtségét mind a népesség, mind a nem humán környezetre létrejövő veszélyt, a zóna nagyságával együtt, a lakosság korösszetétele, mozgásképessége és kezelhetősége alapján; - azt az időtartamot, amely alatt a baleset a kezdeti eseménytől kezdve kifejlődhet; - minden tevékenységet, amely a tovaterjedés valószínűségét csökkenti; - a környezeti kockázatok és a határon túli hatások kiértékelését; - a konzultációs eljárásokat és a lakosság részvételét biztosító eljárásokat. A tárolt, illetve a technológiában alkalmazott veszélyes anyagok kijutásával kapcsolatos biztonsági intézkedések, illetve működési kockázatok vizsgálata csak a nem tervezett eseményekre (pl. baleset) terjed ki.

3 3 Az alkalmazott biztonsági elemzési eljárások A lehetséges balesetek helyeinek feltárásához az Európai Unióban szabványosított elemző módszert, a HAZOP eljárást alkalmaztuk. A módszer a Hatóság és a Szakhatóság módszertani útmutatóiban ajánlott rendszer. Ugyanakkor bevezetjük a veszélyhelyzetek szükséges és elégséges feltételeit vizsgálni képes számítógépes elemző rendszert. A Hibafát és Eseményfát modellező rendszer a Hatóság hivatalos lapjában (Tűzvédelem) bemutatott rendszer. A kockázatok küszöbértékei a törvényekben, a hatóságok által, a tulajdonosok által, illetve a védelmi szervezet által meghatározott szintekhez vannak kötve. Alkalmazásának követelménye, hogy erre alapozva a Rt. kielégítő védelmi intézkedést tehessen. A magyar szabályozás szerint éppen ezért követjük az igen megbízható bár esetenként költséges intézkedést szükségessé tevő legrosszabb eset elvet. Az alkalmazott elemzés alapadatai A balesetek súlyosságának meghatározásához veszélyes anyagok terjedésének értékeléséhez a Vakond és a Terjedés számítógépes szoftverekkel modelleztük a gázfelhő terjedését, meghatározva annak élettani és környezeti határértékekhez köthető veszélyeit. A nem ismert nagyságú anyag kijutásokhoz az anyagok teljes mennyiségének kijutását, illetve a veszélyes anyag összetevőinél azok vegyi összetételének adatait vesszük figyelembe. A Vakond és a Terjedés szoftvereket a Hatóság és a Szakhatóság is alkalmazza, de, más szoftverekkel együtt, ezért ennek használatához szükséges alapadatokat részletesen ismertetjük. A kockázati mátrix A kockázatok bemutatására az egyszerűsített és a számított kockázat értékelés mátrixát használjuk A védelem erőinek modellezése A lehetséges balesetek következményei elemzéséhez használt eseményfák megfogalmazzák a védelmi feladatokat. A védelem erőinek modellezéséhez az üzemi eszközök, szakértők adatbázisait, az Erő Eszköz program a saját adatbázisából és az IKIR adatbázisából - a hasonló profilú - veszélyes üzemekben kialakított védelmi erők adataiból modellezhetők. Az Erő Eszköz program a katasztrófavédelmi hatóság és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok erő eszköz nyilvántartási rendszerének (Káreseti Adatszolgáltatási Program) a felhasználásával lett kialakítva és azzal kompatíbilis. Ez megalapozza a Belső Védelmi Tervet és összevethető a Külső Védelmi Tervet megalapozó adatokkal.

4 4 Az elemzés során felhasznált vállalatii adatok A Modellezéshez felvettük a szükséges és a területre jellemző alapadatokat. A kockázati szint meghatározásának egyik alapadat sorát a Rt. által gyűjtött baleseti, meghibásodási statisztikai adatok adták. Másik megoldásként a Magyarországon bekövetkezett balesetek, tűzesetek statisztikai adatainak felhasználását választottuk. A Hibafát és Eseményfát modellező rendszer számszerűen kifejezhető kockázati értékeket ad meg, így eleget tesz a katasztrófa törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott kockázati érték meghatározási követelményeknek. A módszer a Hatóság hivatalos lapjában (Tűzvédelem) bemutatott rendszer. A felhasznált irodalom A baleseti gyakoriság (frekvencia) meghatározásához felhasználtuk a szakirodalomban publikált adatokat. Az adatokat kiegészítő modellezési eljárásokkal (üzemi adaptáció) közelítettük a Magyarországi és a vegyipari vállalatok tényleges üzemi adataihoz. 2. A súlyos balesetek veszélyének csökkentése A súlyos balesetek veszélye csökkentésének fő célkitűzései, elvei Az Rt. vezetői nyilatkozattal kiadta a minőségpolitikájában megfogalmazott célok megvalósulásának érdekében a Minőségügyi Kézikönyvét. A Minőségügyi Kézikönyv az ISO 9002 szabvány előírásai szerint a szervezeti egységekre kiterjedően rögzíti a minőségüggyel kapcsolatos teendőket, meghatározza az Rt. minőségügyi rendszerét. A Minőségügyi Kézikönyv utasításként, érvényes dokumentumként az érintett szervezeti egységekben rendelkezésre áll. Az abban leírtak ismerete és betartása az Rt.-vel munkaviszonyban álló minden munkatárs számára kötelező. A Minőségügyi Kézikönyv folyamatos karbantartásáért, az abban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséért a minőségbiztosítási vezető a felelős. A Minőségügyi Kézikönyv a vállalattal szerződéses kapcsolatban levő partnereink számára - beszállítóink felé elvárásként, megrendelőink felé vállalásként - információs anyagul szolgálhat. Az Rt. az ezredfordulóra felszámolta a múltból örökölt környezeti károkat, folyamatos fejlesztéssel hulladékmentessé tette technológiáit környezetvédelmi rendszerünk biztosítja, hogy eleget tudjunk tenni valamennyi idevonatkozó törvénynek. Ennek ellenére nem elégszünk meg az elért eredményekkel, folyamatos fejlesztésekkel arra törekszünk, hogy a törvény megengedte kibocsátási határokon belül is minimalizáljuk környezetünk terhelését. Dolgozóink környezeti tudatát oktatásokkal igyekszünk javítani, a közvéleményt reálisan tájékoztatjuk környezeti helyzetünkről, valamint a szennyezőanyagkibocsátások csökkentése érdekében végrehajtott és tervezett intézkedéseinkről.

5 5 Tisztában vagyunk azzal, hogy környezetünk védelme, életünk minden napján saját érdekünk, ezért az Rt. vezetése és minden dolgozója kötelességének érzi: - a környezetet érintő folyamataink kézbentartásának biztosítását, a környezet állapotának megőrzését, a környezetvédelmi teljesítményünk fokozását, - az Rt.-re vonatkozó jogszabályok, határozatok, elvárások követelményeinek kielégítését, - tevékenységeinkhez felhasznált anyag- és energia mennyiség optimalizálását, a természeti erőforrások kímélését, - munkatársaink részére oktatásokat tartunk annak érdekében, hogy a környezetvédelmi követelmények betartása és betartatása révén munkájukban tükröződjék a vállalat környezeti stratégiája. Az Rt. vezetése elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt, ezért tevékenysége során figyelembe veszi az ISO szabvány előírásait, és folyamatosan javítja védelmi teljesítményét. Az üzemi biztonsági vizsgálat köre Elkészítettük a Rt. működési körébe tartozó anyagok felmérését, a hatósághoz - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz - felterjesztettük a veszélyes anyagok Anyagleltárát melyet az jóváhagyott. Az Anyagleltár szerint kijelentjük, hogy a TVM Rt. felső küszöbértékű veszélyes üzem. A tevékenységi körök vizsgálata alapján a Rt. tevékenységéről a működő veszélyes üzem üzemeltetésével kapcsolatos engedély kéréséhez a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján Biztonsági Jelentést kell készíteni. A TVM Rt. három létesítménye (Kénsav-, Foszforsav-, és Kriolit üzem) felső küszöbértékű veszélyes létesítménynek minősül, ezért Biztonsági Jelentés készítésére kötelezett. A Kénsav üzem a rendelet 2. táblázata 10.(I) pontja értelmében az óleum és a klórszulfonsav miatt, a Foszforsav üzem a 2. táblázat 1. és 7.b ) pontja értelmében a sárgafoszfor miatt, a Kriolit üzem a 2. táblázat 2. pontja értelmében a nátrium-szilikofluorid és a kriolit miatt került a fenti kategóriába. A besorolási szempontok különbözősége miatt a Biztonsági jelentésben a jelentésre kötelezett létesítmények technológiai elemzéseit külön-külön, míg a Rt., illetve a védelmi szervezetek elemzését egységesen készítettük el.

6 A veszélyes üzem környezete A Rt. környezetének bemutatása, a kockázatokat és a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területek elemzése Az Rt Szolnok város déli ipar negyedének szélén Szolnok belterületétől DNy-ra, a Tószeg felé vezető út mellett a Tisza folyó jobbpartjától ( fkm ) mintegy 1,5 km-re található. Az Rt-nek a Szolnok - Lakitelek vasúti szárnyvonalhoz iparvágány csatlakozása van. Az Rt kerítésén túl ÉNy-ra az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt művelés alatt álló területei húzódnak. ÉK-i irányban a gyár mellett van az Rt sporttelepe és parkolója, kb. 0,5 km-re található az Rt. lakótelepe, személygépkocsi garázssorok, valamint a Szobeton Kft. telepe. A Rt. DNy-i kerítésétől 0,7 km-re az ATEV telepe található. Az Rt környezetében veszélyes üzem, környezetszennyező ipari létesítmény nincs A Rt. környezetének területrendezési elemei a) a lakott területek jellemzése ÉK-i irányban kb. 2 km-re helyezkedik el Szolnok város legközelebbi sűrűn lakott városrésze, és 3 km-re a Megyei Kórház. Az. Rt-től DNy-i irányban 6 km-re Tószeg község található, ÉNy-i irányban 2 km-re van Piroska Ipartelep vasúti megállóhely. Az Rt. 3 km-es környezetében nincs iskola, templom, szanatórium, park, természetvédelmi terület. b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények A vizsgálható ba) iskolák, bb) kórházak, bc) templomok, bd) bevásárló helyek közül kiemelhető az, hogy 500 m-es körön belül található az Rt. lakótelepe. c) Különleges természeti értékek Természeti értéket képviselő területek (műemlékek, turisztikai nevezetességek) - a környező erdőt kivéve -, a közvetlen közelben nincsenek. d) a súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek A TVM Rt. alaprajzát az 1. melléklet mutatja be.

7 Az üzemen kívüli (más üzemeltetők által folytatott) veszélyes tevékenységek és lehetséges hatásaik A Rt. területén három üzem (Kénsav-, Foszforsav -, és Kriolit üzem) felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül, ezért ezek veszélyességét megvizsgáltuk. Megvizsgáltuk a Rt. telephelyén kívüli más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységeket és lehetséges hatásaikat (dominó hatás). Megállapítottuk, hogy azok baleseteinek hatásai nem jelentenek kockázatot a Rt. területére A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk A veszélyeztetett területre jellemző, az esetleges balesetek kialakulására és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai, geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzőket figyelembe vettük a számításainkban A természeti környezetnek a súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége A természeti környezetnek az esetleges balesetek kialakulása és annak következményei miatt fellépő veszélyeztetettségét, lehetséges hatásait megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a lehetséges balesetek hatásai nem okoznak maradandó károsodásokat a vállalati környezet területén A gazdasági társaság adatai A cég tulajdonosa: BIGE HOLDING Kereskedelmi és Termelő Kft. Címe: 4400 Nyíregyháza, Kórház u. 1/a Telefonszáma : (42) Telefaxszáma : (42) a)az üzemeltető neve: Tiszamenti Vegyiművek Rt. hivatalos és rövid neve: Tiszamenti Vegyiművek Rt (TVM Rt.) KSH száma: b) pontos címe, telefon- és faxszáma, levélcíme: 5007 Szolnok Tószegi út 51. központi telefon / fax: Telefonszáma : (56) , (56) Telefaxszáma : (56) c) vezetőjének neve, beosztása, telefonszáma; Deák Gábor, vezérigazgató (56) (56) (56) d) felelős adatszolgáltatójának neve, beosztása, telefonszáma; Pásztor József műszaki vezérigazgató-helyettes (56) (56) (56) e) GEO kódja ,

8 Az üzemnek a biztonság szempontjából fontos az általános tevékenységre, a termékekre, a súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó információk a) a TVM Rt. rendeltetése A telephelyen az Rt. tevékenységi körébe a szervetlen vegyiparba tartozó termékek előállítását, forgalmazását végezzük. b) a Rt. fő tevékenysége és a gyártott termékek ba). A Kénsav üzem tevékenysége, gyártott termékei A Kénsav üzem tevékenysége a kénsav és származékainak előállítására, klórszulfonsav gyártás. Termékek: ipari technikai kénsav 33, 37, 50 % - os akkumulátor kénsav gyógyszerkönyvi kénsav analitikai kénsav 20 % -os óleum 60 % -os óleum klórszulfonsav A Kénsav üzem a rendelet 2. táblázata 10. pontja értelmében az óleum és a klórszulfonsav mennyisége alapján került a felső küszöbértékű veszélyes üzem kategóriájába. bb). A Foszforsav üzem tevékenysége, gyártott termékei Az üzem elemi sárga foszfor alapanyag felhasználásával gyárt foszforsavat. A sárga foszfor a veszélyes anyagok közé van besorolva. A Foszforsav üzem a rendelet 2. táblázat 1. és 7.b ) pontja értelmében a sárgafoszfor mennyisége alapján került a felső küszöbértékű veszélyes üzem kategóriájába. bc). A Kriolit üzem tevékenysége, gyártott termékei A kriolit üzem a későbbiekben részletezett technológia alapján kriolitot gyárt. A Kriolit üzem a rendelet 2. táblázat 2. pontja értelmében a nátriumszilikofluorid és a kriolit mennyisége alapján került a fenti kategóriába. c) Az üzemi technológia fejlődése és előzmények, a jövőben létesítendő technológiák és azok engedélyezésének pillanatnyi helyzete A fentiekben bemutatott tevékenységeket tevékenységi engedély és az engedélyt kiegészítő egyéb engedélyek: alapján végezzük.

9 9 d) a vállalati dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszak szám Összesen: legnagyobb: legkisebb, SZ-V. Saját dolgozóink HCH KFT HENKEL BIGE HOLDING KFT Egyég vállalatok: Összesen: da). A Kénsav üzem folyamatos munkarendben működik. Az üzem összlétszáma 40 fő az alábbi megosztásban: Műszakonkénti létszám 4 fő műszaki 4-szer 8 fő ( termelés ), 8 fő ( csomagolás) db). A Foszforsav üzem folyamatos munkarendben működik. Az üzem összlétszáma 39 fő az alábbi megosztásban: Műszakonkénti létszám : 4-szer 8 fő ( termelés ). 1-szer 4 fő(csomagolás) dc). A kriolit üzem folyamatos munkarendben működik. Az üzem összlétszáma 32 fő az alábbi megosztásban : délelőtt 14 fő, műszakonként 6 fő. e) a vállalatra vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Anyag megnevezése: Kémiai összetétel CAS szám: Veszélyjel R mondat: Maximális mennyiség, amely az üzem területén egy időben jelen lehet (tonna) Foszfor (fehér, sárga) P , 26/28, Kriolit 20/22, 48/23/25 Na 3 AlF Nátrium-szilikofluorid Na 2 SiF /24/ Füstölgő kénsav ( óleum ) H 2 SO % SO 3 tartalommal , 35, Klórszulfonsav HSO 3 Cl , 35,

10 A TVM Rt. alaprajza (vázlata), helyszínrajza és a technológiákat jellemző lényeges információk Az Rt. teljes területe tartalékterülettel, és lakóteleppel együtt 125,30 ha A TVM Rt. összterülete 93,84 ha Az üzemépületek összterülete 46,17 ha Összes zöldterület 39,05 ha Szilárd burkolatú területek 13,00 ha A TVM Rt. alaprajzát az 1.sz. melléklet mutatja be. a) nagyobb raktárak és a tároló létesítmények, b) az egyes veszélyes létesítmények, c) a veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége A nyersanyagok, félkész és késztermékek telephelyen belüli tárolása, szállítása adatait felmértük. A Rt. termelési struktúrája és termékei által keltett veszélyek felméréséhez az Anyagleltárban meghatároztuk a nyersanyagok, félkész és késztermékek mennyiségeit. Felmértük a Rt. technológiáit, az üzemeltetés módjait, mennyiségeit, természeti környezetének veszélyeztetettségét. aa) Kénsav üzem Veszélyes anyagok mennyisége: maximum átlag óleumok, klórszulfonsav: t t Veszélyes anyagok mozgatása, biztonságos tárolása Veszélyes anyagok mozgatása: csővezetékeken, szabad folyással vagy kényszermozgatással (szivattyú). Veszélyes anyagok tárolása: kármentővel ellátott tartályparkokban. Tárolók: Mennyiség Térfogat Kapacitás Termék 3 db 75 m t %-os klórszulfonsav 1 db 200 m t %-os óleum 1 db 12,5 m 3 20 t %-os óleum 1 db 600 m t %-os óleum A 20 %-os óleum tároló a "BG" jelű tartályparkba van telepítve, az elfolyó sav az üzemi csatornán keresztül a "CG" 5 db 1000 m 3 -es tároló körül kialakított sekély tálca két oldalán lévő csatornába, onnan a központi savas csatornán a semlegesítőbe jut. A tálca befogadó képessége 47 m 3. A kétoldalt kialakított csatornák suberrel, dugóval zárhatók a központi savas csatorna felé. A "BG-CG-2CG" tárolóparkokban mindig kell lenni annyi szabad helynek, melybe - meghibásodás esetén - a legnagyobb befogadóképességű tároló is átfejthető. A tárolók leürítésére, átfejtésére 2 db

11 11 lefejtőszivattyú, és a két tárolóparkot összekötő sav távvezeték szolgál, illetve a "B" üzem felé kialakított visszaszedő savtávvezeték, amelyen keresztül a gyártókörbe lehet a tárolt anyagot visszajuttatni. A 60 %-os óleum-tároló a ( "BO" jelű tartálypark ) sekély betontálcában van elhelyezve, melynek hasznos térfogata 15 m 3. Meghibásodás esetén az óleum a töltőtartályon keresztül a "B" üzemi cirkulációs rendszerbe visszafejthető. A tálcának a központi savas csatorna felé elfolyása van, szükség szerint a tálca kifolyója homok gáttal elzárható. A klórszulfonsav tárolók ( "BHB" ) szintén betontálcában vannak elhelyezve, amelynek térfogata kb. 110 m 3. Ez elegendő egy tárolónyi klórszulfonsav befogadására. A tálcának egyik csatornahálózattal sincs kapcsolódási pontja, teljesen zárt. Az esetleges meghibásodásnál kifolyt klórszulfonsavat a tálca legmélyebb pontján kialakított szivattyúaknából a tálcában elhelyezett cirkulációs tartályba lehet szivattyúzni. A meghibásodott tároló tartalmát a cirkulációs tartályon keresztül másik tárolóba lehet átfejteni. Mindig rendelkezésre kell állnia egy tárolókapacitásnyi szabad helynek a tárolóparkban, amennyiben ez nem megvalósítható megfelelő számú vasúti tartálykocsit kell a töltőhelyre beállítani. A tartályok műszaki állapotáról az ütemezett diagnosztikai mérések adnak felvilágosítást, melyek eredményeitől függően a szükséges karbantartási munkálatok készülnek! ab) Foszforsav üzem Veszélyes anyag mennyisége: maximum átlag Sárgafoszfor 1000 t 110 t Veszélyes anyagok mozgatása, biztonságos tárolása A sárga foszfor tárolás hordóban szilárd állapotban, földbe süllyesztett tárolókban olvadt állapotban fedővíz alatt, föld feletti zárt tárolókban olvadt állapotban fedő víz alatt, kármentőben elhelyezve mozgatás hordóban szilárd állapotban zárt csővezetékben szivattyúzva vagy vízzel nyomatva ac) Kriolit üzem Veszélyes anyag mennyisége: Nátrium-sziliko-fluorid ( Na 2 SiF 6 ) A maximálisan tárolható mennyiség 200 t, az átlagos készlet 100 t. Kriolit ( Na 3 AlF 6 ). Az átlagosan tárolt mennyiség 200 t.

12 12 Egyéb alapanyagok: Hidrogén-sziliko-fluorid ( H 2 SiF 6, gázlé) Gyakorlatban a maximálisan tárolható mennyiség 5 x 135 m 3 = 675 m 3. Az átlagosan tárolt mennyiség 300 m 3. Timföldhidrát ( Al (OH ) 3 ). A tároló maximális kapacitása 200 tonna, az átlagosan tárolt mennyiség 100 tonna. Szóda ( Na 2 CO 3 ). Az átlagosan tárolt mennyiség 50 tonna. A veszélyes anyagok mozgatása, biztonságos tárolása A Nátrium-sziliko-fluorid fehér színű por, amely fluortartalma miatt méreg. A Rt.re vasúti kocsikban 100 tonnás adagokban vagy közúton 20 tonnás tételekben érkezik. Mindkét esetben fóliával bélelt, 1 tonnás big-bag a legkisebb egységrakat. Ezek tárolása fedett, zárt helyen történik. Az anyag mozgatása raklapon, villástargoncával történik. A Kriolit fehér színű por, amely fluortartalmánál fogva méreg. A gyártás végtermékeként 2 db 200 tonnás silóba kerül, majd 25 és 50 kg-os zsákokba vagy 1 tonnás big-bag-be csomagoljuk. A Hidrogén-sziliko-fluorid színtelen, szagtalan, erősen savas kémhatású folyadék. Koncentrációja származási helytől függően g/l között változhat. Az anyag az Rt.-nél a műtrágya gyártás során keletkezik, a vásárolt árú 50 m 3 -es vasúti tartálykocsikban érkezik. Tárolására 5 db 160 m 3 névleges térfogatú tárolók szolgálnak. Az anyag mozgatása - lévén folyadék - zárt csővezetékben szivattyúval vagy kisnyomású levegővel történik. A Timföldhidrát enyhén rózsaszínű, nedves tapintású szilárd anyag. Nedvességtartalma 5-10 %, alumínium-oxid tartalma % között változik. A vállalathoz vasúti kocsikban 50 tonnás adagokban ömlesztett árúként érkezik. Tárolása fedett timföldraktárban történik. Az anyag mozgatása tehergépkocsival és szállítószalaggal történik. Nem mérgező. A Szóda fehér színű por, vizes oldata lúgos kémhatású. Irritáló hatású. A vállalathoz vasúti kocsikban, 40 tonnás adagokban ömlesztve vagy zsákos árúként érkezik. A vasúti tartálykocsikból pneumatikus úton kerül a silóba, melynek tárolókapacitása 60 tonna. d) a belső tárolók, a csővezetékek és a technológia más elemei A késztermékek és közbülső termékek szállítása a Rt. területén levegőbe épített távvezetékeken történik. A vezetékek meghibásodása esetén a szennyeződés talajra, csatornába bejutása a szivattyúk leállításával azonnal megszüntethető. Az üzem

13 13 területén található és savszállításra használt távvezetékek ellenőrzése minden műszakban folyamatosan történik. Időszakosan a távvezetékek állapotáról diagnosztikai vizsgálat készülhet, melynek eredményétől függően a szükséges felújítások elvégezhetők. e) a veszélyes létesítmények közötti távolságok és a biztonságot szolgáló berendezések, építmények f) a tároló létesítményekben egymás közötti távolsága és más jellemző adatok A tároló létesítmények közötti távolságokat és a biztonságot szolgáló berendezéseket, építményeket az 1.sz. melléklet mutatja be. g) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek Elektromos energia: TITÁSZ Rt Debrecen Kossuth Lajos út 41. Tel: (56) A Rt. elektromos ellátási rendszerét a Tűzriadó Terv melléklet tartalmazza (közmű helyszínrajz, technológiai berendezések feltüntetésével). Tartalék hálózatként is figyelembe vehető rendszerek biztosítják a menekülési igények kielégítését. Gázszolgáltató: TIGÁZ Rt. Mátyás király út 2/a. Tel: 48/ Vízművek: A kommunális és az üzemi vízellátást a Tiszamenti Vízművek Rt Szolnok Kossuth Lajos út 5 Tel: (56) biztosítja. A tűzoltáshoz használható víznyerő helyek között kiemelt az ipari víz hálózat. Az ipari víz kitermelése a Tiszára telepített víz kivételi műben történik A vízkivételi mű vízszintes átfolyású ülepítői térfogata 2X650 m 3. Az ipari víz szivattyúk szívómedencéjének térfogata 2x285 m 3. Az ipari hálózat közel állandó nyomását a víztorony 24 méteres szintjén elhelyezkedő 930 m 3 térfogatú tárolómedence biztosítja, a medenceszinttől függően 2,4-3,3 bar induló nyomáson. A kavicsszűrőkből kilépő tisztított ipari víz a tűzoltó víz körhálózatba kerül. A körhálózathoz csatlakozik a víztorony felszálló vezetéke is. A medence térfogata 250 m 3, fenékszintje a terepszinthez képest 37 m, a medence magassága 4 m. A Rt. tűzveszélyességi osztályának megfelelően a létesítmény területén az előírt helyeken tűzcsapok kerültek kihelyezésre. A Rt. tűzoltóvíz ellátási rendszerét a Tűzriadó Terv melléklet tartalmazza (közmű helyszínrajz, technológiai berendezések feltüntetésével). Tartalék oltóvízként a termelés vízmedencéiben lévő vízmennyiség is figyelembe vehető. Ezek együttesen biztosítják a tűzoltó víz igények kielégítését. h) a kivezető, kimenekítésre alkalmas útvonalak Az Rt. a főútról az utcán keresztül nehézgépjárművel is megközelíthető. A belső úthálózat aszfaltozott ill. térkővel burkolt. Az Rt. sík területen helyezkedik el. A kivezető, kimenekítésre alkalmas útvonalakat a Tűzriadó Terv melléklete mutatja be.

14 14 A TVM Rt-nek a Szolnok-Lakitelek vasúti szárnyvonalhoz iparvágány csatlakozása van. i) a vezetési rendszer elemei, körletei Védett vezetési pontot a Rt. nem alakított ki, de az nem is szükséges. A védelmi intézkedések megtételét, a tevékenységek összefogását, a Rt. vezetőiből létrehozott csoport irányítja. Vezetési pont a Rt. irodaházában az igazgatósági titkárságon kerül kialakításra. Felszerelése: telefon, telefax, fénymásoló, vállalati térkép, irodaszerek, munkavállalói, veszélyhelyzeti szervezeti, elsősegélynyújtói névjegyzék. A tevékenység, illetve az egyes üzemek, üzemrészek leállításához szükséges kezelő szervekkel az üzemi berendezések leállítása a veszélyeztetett területeken kívülről biztosított. A vészleállítás szabályait a dolgozókkal ismertettük. j) a Rt. adminisztratív épületei A TVM Rt. épületei telepítését az 1.sz melléklet mutatja be A veszélyes tevékenységet jellemző gyártási folyamatokra vonatkozó legfontosabb információk a). A Kénsav üzem egyszerűsített technológiai leírása 60 %-os óleum gyártás A "B" üzemben előállított kb. 35 %-os, kb. 80 C-ra előmelegített óleumot a fűtött filmdesztilláló kb. 100 C-os hőmérsékletű 100 %-os SO 3 gőzre, és C-os hőmérsékletű %-os óleumra bontja. A desztillálóból távozó SO 3 gőz a cseppfogóba kerül, ahol az elragadott savcseppek leválnak. A cseppfogóból kilépő SO 3 gőz elvezethető cseppfolyósításra, vagy gyógyszerkönyvi kénsav gyártásához, ill. egyidejűleg mindkét helyre is, vagy egy külön vezetéken a klórszulfonsav üzem reaktorába. A 60 %-os óleum gyártásához a cseppfogóból kilépő SO 3 gőz a vízhűtésű kondenzátor csöveibe jut, ahol C-os hőmérsékletű, cseppfolyós, 100 %-os SO 3 -á alakul. A cseppfolyós SO 3 a bekeverő tartály keverőcsövébe jut, ahol összekeveredik az előzetesen betöltött, számított mennyiségű, 35 %-os óleummal. Keveredéskor az óleum elegy felmelegszik, visszahűtését a sav-víz hűtőre adott hűtővízzel szabályozzuk. A kb. 65 %-os koncentráció elérése után a készterméket a keverőszivattyúval a K 12 tárolótartályba nyomatjuk, a keverőtartályt pedig újra feltöltjük számított mennyiségű 35 %-os óleummal. A desztillálóból elfolyó %-os, C hőmérsékletű óleum a hűtő csöveibe folyik, ahol lehűl C-ra, majd gravitációs módon visszafolyik a "B" üzemi óleum cirkulációs tartályba.

15 15 20%-os óleum gyártás Az I-es desztilláló elfolyóból elvett kb. 30 %-os óleum és B üzemi abszorbersav keverésével egy keverőben előállítjuk a kívánt % közötti koncentrációt, és a késztermék (K6) tárolóba nyomatjuk. A közben keletkezett hígítási hőt folyamatosan cirkuláltatott óleum segítségével, egy vízzel hűtött, csöves hűtőben elvonjuk. Klórszulfonsav gyártás A klórszulfonsav gyártás két alapanyaga a teljesen száraz, nedvességmentes, 100 %- os HCl-gáz, és a 100 %-os SO 3 gáz. - SO3-gáz előállítása Részletesen ismertetve a 60 %-os óleum üzemnél a desztilláció leírásában. - HCl - gáz előállítása A sósav tartályparkból a kb. 30%-os sósav oldatot az üzembe nyomatjuk. A sósav oldat a sósavbontó (T1) deszorber torony középső töltete alá jut, sósav gáz deszorpciójához szükséges 96 %-os kénsav a középső töltete fölé. A T1 torony három részes, falazott, raschig gyűrűvel töltött torony, melynek alsó része a deszorber, a középső a HCl- gáz szárítását, a felső a cseppfogó szerepét tölti be. A sósav oldat és a kénsav nagy felületen érintkeznek egymással, miközben a sósav oldatból felszabadul a HCl-gáz, amely a klórszulfonsav reaktorba (T2) jut. - A klórszulfonsav előállítása A három részes, falazott, töltettel ellátott klórszulfonsav reaktorba a 100 %-os SO 3 gáz a 60 %-os óleum üzemi desztillálóból lép ki, és egy fűtött, szigetelt távvezetéken keresztül jut az üzem T2 reaktorának középső töltete fölé. A T1 deszorber toronyból kilépő 100 %-os HCl gáz a cseppfogókon keresztül jut a reaktor középső töltete alá. A locsolt T2 toronyban a két gázból szintézis útján keletkezik a klórszulfonsav. - Légtelenítő rendszer Az üzemhez egy biztonsági tartálylégző egység (X2), valamint 2 db elszívással működő, vizes légzőtartály tartozik. (A tároló tartályok légterébe csak száraz levegő juthat, és a tárolókból mérgező gázok, gőzök nem juthatnak ki a levegőbe.) - Gáztalanító, gázmosó rendszer Gáztalanító rendeltetése a sósavbontó toronyban (T1) keletkező 0,1-0,2 % sósavat tartalmazó híg kénsav, sósavgáz mentesítése szárított levegővel. Gázmosó rendeltetése a gáztalanítóból elvezetett sósavgáz tartalmú levegőből a sósav kimosása vizes mosással.

16 b). A Foszforsav üzem egyszerűsített technológiai leírása A sárga foszfor tartálykocsiban (50 t) vagy fémhordóban (200 kg) érkezik, szilárd állapotban, víz fedőréteggel. A tartálykocsiban érkező foszfor lefejtőhelyen kimelegítésre kerül, a foszfor 44 o C-on megolvadva, 80 o C-ra melegítve víz folyékonyságúvá válik és gravitációs úton lefejtésre kerül egy földbe süllyesztett tároló medencébe. A hordós foszfor speciális berendezésben kibontásra kerül, majd víz alatt megolvasztva kerül ugyanabba a tároló medencébe. A foszfort fedővíz alatt 70 o C-on tároljuk. Innen szivattyú kb. 300 m hosszú fűtött és szigetelt csővezetéken keresztül juttatja a sav-üzemi nyomató tartályokba. A nyomató tartályokból víznyomás segítségével kerül a foszfor égető és abszorbciós torony tetején elhelyezett foszforégőkre, ahol érintkezve a levegővel spontán meggyullad és nagy hőfejlődés mellett elég: P O 2 = 2 P 2 O 5 A keletkezett foszforpentoxid a toronyba bejuttatott foszforsav víz tartalmával reagálva foszforsavat alkot, ez a végtermék, amely 75 ill. 85 % -os H 3 PO 4 tartalmú. P 2 O H 2 O = 2 H 3 PO 4 A véggázokban jelenlévő foszforsav cseppeket tisztító sor leválasztja. A gyártás során keletkezett hőt víz hűtő-cirkulációs kör vezeti el c). A Kriolit üzem egyszerűsített technológiai leírása A kriolit gyártási technológia négy részfolyamatból áll: 1. Nátrium-flourid (NaF) oldat gyártása Nátrium-sziliko-fluorid (Na 2 SiF 6 ) vagy hidrogén-sziliko-fluorid (H 2 SiF 6 ) oldat és nátrium-karbonát (Na 2 CO 3 ) alapanyagokból. Egy reaktorba vizet mérnek, majd állandó keverés mellett feloldják benne a megfelelő mennyiségű nátrium-karbonátot. Ezután bemérik a nátrium-sziliko-fluoridot (vagy a hidrogén-sziliko-fluorid oldatot ) és az elegyet hígítják. Az oldatot szivattyúval keverős reaktorokba nyomatják, ahol felfűtik, és lejátszódik a reakció. Ezután az oldatot hígítják, hogy a kiváló szilícium-dioxid mellől a NaF-ot visszaoldják. Az oldók után a zagy homogenizálóba folyik, ahonnan zagyszivattyúk a szűrőprésekbe táplálják. A présszűrőn szétválik a tiszta NaF-oldat és a szilárd szilícium-dioxid. Ez utóbbi másodlagos hasznosításra, a tiszta NaF-oldat gyűjtőtartályba kerül. Na 2 SiF Na 2 CO 3 + X H 2 O = 6 NaF + 2 CO 2 + SiO 2 x XH 2 O H 2 SiF Na 2 CO 3 + X H 2 O = 6 NaF + 3 CO 2 + SiO 2 x (X + 1)H 2 O 2. Alumínium-fluorid ( AlF 3 ) oldat gyártása

17 17 Hidrogén-sziliko-fluorid (H 2 SiF 6 ) oldat és timföld-hidrát (Al(OH) 3 ) alapanyagok felhasználásával. A gyártás első lépéseként szilárd timföldhirátból és vízből timföldzagyot készítenek egy zagyolótartályban. Ezt követően az AlF 3 gyártó reaktorba bemérik a H 2 SiF 6 oldatot, majd felfűtik, és feleslegben hozzáadagolják a timföldzagyot. Amikor a reakció lejátszódik az elegyet hígítják, és hűtővályúba engedik. Innen kerül az anyag a centrifugába, ahol az AlF 3 oldat és a szilícium-dioxid szétválasztása történik. Ez utóbbi másodlagos hasznosításra kerül, míg az AlF 3 oldatot megfelelő hígítás után tárolótartályokba szivattyúzzák. H 2 SiF Al ( OH ) 3 = 2 AlF 3 + SiO 2 x 4 H 2 O 3. Kriolit ( Na 3 AlF 6 ) gyártása Az előbbiek szerint előállított NaF és AlF 3 alapoldatokból. A folyamat vezetése során az alapadatokból kristályos kriolit előállítása a cél. Ehhez a homogén AlF 3 és NaF oldatot bemérőkön át meghatározott mólarányban a kriolit reaktorba vezetik. A reaktorban állandó keverés közben megfelelő tartózkodási idő alatt, a NaF és az AlF 3 között lejátszódik a kémiai reakció, melynek eredményeként kristályos kriolit képződik. A reaktorból a kriolit-zagy túlfolyással puffertartályba kerül. A puffertartályból a zagyot szivattyú nyomja a Dorr-ülepítőkbe, ahol az besűrűsödik. A Dorr-ülepítőből folyamatos ütemben távozó zagy vákuum-dobszűrőre kerül. A dobokról leválasztott kb. 10 % nedvességtartalmú kriolitot szállítószalagok továbbítják a szárítórendszerbe. 3 NaF + AlF 3 = Na 3 AlF 6 4. A szűrőnedves kriolit szárítása, kalcinálása, osztályozása, szükség szerint őrlése Ezen fizikai műveletek alatt a szűrőnedves kriolitból eltávolítják a vizet, majd a terméket szemcseméret szerint osztályozzák vagy szükség esetén őrlik A biztonság szempontjából lényeges létesítmények bemutatása Veszélyes anyagot felhasználó technológia, üzem (rész) meghatározása A veszélyes üzem a Kénsav üzem 60 %-os óleum tárolója. Az üzemekben meghibásodás esetén az alábbi veszélyes anyagok kerülhetnek a levegőbe, csatornahálózatba: -kéntrioxid ( SO 3 ) gáz: színtelen, a levegő nedvességtartalmával átláthatatlan, sűrű, fehér kénsavködöt képző, maró, mérgező gáz - óleumok ( H 2 SO 4 xso 3, %-os ): tömény kénsavban elnyeletett kéntrioxid, szabadba jutva kéntrioxid szabadul fel belőle, ezért hatása kettős: a kénsav és kéntrioxid tulajdonságait egyesíti, vízzel hevesen reagál

18 18 - klórszulfonsav ( HClSO 3, %-os ): kéntrioxid, és sósav gázból keletkező igen reakcióképes, maró, mérgező folyadék, szabadba jutva kéntrioxid, és sósav gáz szabadul fel, vízzel hevesen reagál. A vállalat technológiája vizsgálatából megállapítható, hogy a munkahelyi baleset szintjét meghaladó veszélyeket csak az óleum tárolótartály és a töltő körzetében, a töltő rendszer tartályainak és a töltés alatt álló tartályok sérüléseinek következtében kiáramló óleumból fejlődő gáz okozhat. Az ömlés vizsgálatára, az anyag veszélyessége, mérgező hatása, valamint nagy mennyisége miatt van szükség A technológia pontos megnevezése A 60 %-os óleum tárolása, kármentővel ellátott tartályparkban történik A súlyos baleseti veszélyt jelentő technológiai berendezés leírása A 60-as óleum tároló a ( "BO" jelű tartálypark ) sekély betontálcában van elhelyezve, melynek hasznos térfogata 15 m 3. Meghibásodás esetén az óleum a töltőtartályon keresztül a "B" üzemi cirkulációs rendszerbe visszafejthető. A tálcának a központi savas csatorna felé elfolyása van, szükség szerint a tálca kifolyója homok gáttal elzárható. Mindig rendelkezésre kell állnia egy tárolókapacitásnyi szabad helynek a tároló parkban, amennyiben ez nem megvalósítható megfelelő számú vasúti tartálykocsit kell a töltőhelyre beállítani. A tartályok műszaki állapotáról az ütemezett diagnosztikai mérések adnak felvilágosítást, melyek eredményeitől függően a szükséges karbantartási munkálatokat végeztetünk. a) folyamatábrák, csövezési és műszerezési ábrák A folyamatábrát a 3.sz. melléklet mutatja. b) technológiai utasítások A vállalat minden lényeges tevékenysége technológiai leírásokban és a működő menedzsment rendszerek munkautasításaiban szabályozott. c) a technológiát jellemző alapvető paraméterek A súlyos baleset lehetőségét jelentő tárolót a 7.sz. melléklet mutatja. d) a műszerezettség A 60 %-os óleum tároló szintmérővel és hőmérsékletmérővel van felszerelve. e) Az energiaellátás és az anyagmozgatás

19 19 Az energiaellátás és az anyagmozgatás rendszerét a technológiai leírás szerint, a 3.sz. melléklet mutatja be Az egyes technológiai lépésekhez tartozó biztonságos üzemeltetés leírása a) Kénsav üzem Az üzemzavarok és technológiai meghibásodások, balesetek lehetőségének bemutatása A technológia nem nagynyomású. Veszélyforrások az áramoltatott közegek szabadba jutásával keletkezhetnek, amelyek a kényszer áramoltatások leállításával, szükség esetén az üzem leállításával (vészleállítási utasítás) rövid idő alatt megszűntethetők. A szabadba jutott anyagok kezelése illetve a tároló meghibásodása esetére vonatkozó teendők a vízkár-elhárítási tervben találhatók. A rendkívüli szennyeződések ártalmatlanításához a "B" üzemi csörgedezők alatti zárható helyiségben 1 t szóda és 1 t mészpor áll rendelkezésre. Ugyanide kerültek elhelyezésre a be nem szerelt csatornaelzáró szerkezetek, melyek segítségével a csatornák szükség szerint kiszakaszolhatók. A helyiség kulcsa a műszakos művezetői irodában található. A homokgátak megépítéséhez szükséges mennyiségű homok ( 10 zsák ) szintén az üzem területén került elraktározásra az olajszennyezések megkötésére szolgáló 1 zsák perlittel együtt. Az elhasználódott készletek feltöltéséről a katasztrófa-elhárítási felelős gondoskodik. A súlyos baleset előfordulásának lehetőségei Üzemi technológiai hibából súlyos baleset bekövetkezése kizárható, mivel így kis mennyiségű veszélyes anyag kerülhet a környezetbe. Súlyos baleset csak a tartálypark katasztrofális sérülése esetén képzelhető el. A rendszeres diagnosztikai ellenőrzésekkel folyamatosan figyelemmel követjük a tartályok állapotát, karbantartásukról gondoskodunk. Nagy erejű földrengés, vagy légtérből való nagyobb objektum becsapódás esetén azonban katasztrófa helyzet alakulhat ki, mely következményei igénylik a Katasztrófavédelmi Igazgatóság bevonását is. /kitelepítés, stb./ A védelmi szervezetet, annak feladatait, eszközrendszerét a Belső Védelmi Terv mutatja be b) Foszforsav üzem A sárga foszfor tárolási üzemzavarok és technológiai meghibásodások, balesetek lehetőségének bemutatása

20 20 Üzemi technológiai hibából súlyos baleset bekövetkezése kizárható, mivel így kis mennyiségű veszélyes anyag kerülhet a környezetbe. Súlyos baleset csak a tartálypark katasztrofális sérülése esetén képzelhető el. Hordó lyukadás: korrózió miatt lehetséges, a kevés kikerülő foszfor jól lokalizálható, így súlyos baleset valószínűtlen. Hordó repedés, leejtés: a hordó anyaga csak horpad, így súlyos baleset valószínűtlen. Földfeletti tároló: a kármentőben elhelyezett tároló, meghibásodás esetén vízzel elárasztható a kikerülő foszfor lokalizált. Csővezeték meghibásodás a kikerülő max. 50 kg foszfor a környezetben csak kis területen folyhat el, a közlekedési utak védettek. Tartálykocsi meghibásodás nagy mennyiségű foszfor kerülhet ki a környezetbe, ami komoly károkat okozhat és szerencsétlen esetben a keletkező tűz és gázok lakóterületet veszélyeztethetnek. A sárga foszfor tárolás üzemi technológiai balesetek következményeinek elhárítása, veszélyes anyagok ártalmatlanítása A foszfor magas hőmérsékleten ég, ezért a szerkezeti anyagok szilárdsága csökken, omlás veszély is fennállhat. Az égő foszfor szétfolyik, így a tűz tovább terjed. Az égés közben keletkező foszforpentoxid sűrű füst ködöt alkot, a tájékozódást teljesen lehetetlenné teszi, a légutakat erősen irritálja, köhögési rohamot okoz, oxigén hiány léphet fel, pánik alakulhat ki. Az emberi testre kerülő foszfor mély égési sérülést okoz, a sérülésen keresztül felszívódó foszfor mérgezést, halált okozhat. Arra kell törekedni, hogy a környezetbe kikerülő foszfort vízzel fedjük, és olvadáspontja alá hűtsük. Ekkor a szilárd foszfor lokalizálható, az égése és a gázképződés megszűnik. A foszfort földgáttal kell körbe venni, és folyamatosan víz alatt kell tartani. Vízzel fedve jól záródó fém konténerekbe, vagy fém edénybe kell felszedni. A foszforral érintkezett szerszámokat le kell gőzölni, majd 1%-os rézszulfát oldattal a rajta maradt foszfor nyomoktól mentesíteni kell. A sárga foszfor tárolás súlyos balesetek előfordulásának lehetőségei Csak a nagy tömegben a környezetbe kikerülő foszfor jelenthet súlyos balesetei kockázatot. A foszfort szállító tartálykocsi speciálisan kialakított, zárt, amelyben a foszfor szilárd állapotban, fedővíz alatt van. Még vasúti balesetnél is viszonylag kicsi a lehetősége annak, hogy a sárga foszfor egyszerre nagy mennyiségben megolvadva kerüljön a környezetbe. Nem kellő gyorsaságú védelmi intézkedés esetén súlyos balesetei helyzet alakulhat ki. A védelmi szervezetet, annak feladatait, eszközrendszerét a Belső Védelmi Terv mutatja be.