DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 SDP keretrendszer a szoftverminták használatát befolyásoló tényezők alapján DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Angster Erzsébet Budapest, 2006 Témavezető: Dr. Vámos Tibor akadémikus Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika doktori iskola Az informatika alapjai és módszertana doktori program Iskola- és programvezető: Dr. Demetrovics János akadémikus

2 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 ii

3 1. A dolgozat felépítése, az SDP definíciója Tartalomjegyzék Magyar nyelvű összefoglaló Angol nyelvű összefoglaló 1. A dolgozat felépítése, az SDP definíciója A dolgozat felépítése SDP definíció A szoftverminták és kialakulásuk Szoftverkrízis Újrahasználás A szoftverminták története Minta (pattern) A szoftverminták ismérvei Mintasablonok Minta szakterületek A minta absztrakciós szintjei A mintacsomag teljessége Implementációs minták Tervezési minták Architekturális minták Elemzési minták GRASP minták Pedagógiai minták Mintakonferenciák, mintakészítés, pásztorkodás A minták használatának fontossága A kutatás folyamata, első eredmények A kutatás folyamata Szoftverfejlesztés kísérleti tantárgy Interjúk Abakusz szoftverfejlesztő verseny Nemzetközi workshop a szoftverfejlesztés tanításáról Az Ördögi kör felfedezése (1. tézis) A mintahasználattal kapcsolatos hipotézisek Felhasznált kutatások Az innováció terjedése Egész termék Szoftverfejlesztési innováció A fejlesztő bevonása és irányításérzékelése A minták terjedését befolyásoló tényezők vizsgálata A mintahasználatot befolyásoló tényezők A mintahasználatot befolyásoló tényezők modellje (2. tézis) Az egyes tényezők bemutatása Mintahasználat i

4 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, A mintahasználat terjedési környezete A mintahasználat érzékelt tulajdonságai A mintahasználat érzékelt hatásai A felmérés A kérdőív Az adatgyűjtés módja A kérdőívek részletes elemzése és értékelése A kitöltő személyes adatai Vélemények a kérdőívről ( kérdés) Szoftverminta használat ( kérdés) A mintahasználatot befolyásoló tényezők ( kérdés) SDP-city iránti igény ( kérdés) A kérdőívek összefoglaló értékelése Vélemény a kérdőívről Szoftverminta használat (H1 H4) A mintahasználat terjedési környezete (B1 B12) A mintahasználat érzékelt tulajdonságai (B13 B18) A mintahasználat érzékelt hatásai (B19 B20) SDP-city iránti igény A mintahasználattal kapcsolatos tézisek Nem használják a mintákat (3. tézis) Az eredmények összevetése más kutatásokkal Alacsonyak a mintahasználatot pozitívan befolyásoló tényezők értékei (4. tézis) Nincs fórum, SDP-tárház és tananyag (5. tézis) Innovációs modell: SDP keretrendszer Az SDP keretrendszer felállítása (6. tézis) A mintahasználatot befolyásoló tényezők az SDP keretrendszerben A mintahasználat terjedési környezetének tulajdonságai az SDP keretrendszerben A mintahasználat érzékelt tulajdonságai az SDP keretrendszerben A mintahasználat érzékelt hatásai az SDP keretrendszerben Tervek, tervezett kutatások Felmérés a mintahasználat hasznosságának bemutatására A feladat szakterületi modell készítése Megoldás 1. verzió Felhasznált minták Fowler elemzési mintáiból Megoldás 2. verzió A beadott munkák elemzése Egy konkrét beadott munka Vélemények Eredmény, konklúzió A mintahasználat hasznossága (7. tézis) Hivatkozásjegyzék Melléklet Az internetes felmérés kérdőíve ii

5 1. A dolgozat felépítése, az SDP definíciója Magyar nyelvű összefoglaló A szoftverminta egy adott szoftverfejlesztési környezetben gyakran előforduló probléma általános és jól dokumentált megoldása, melyet már több ember, több alkalommal kipróbált, és amely a legjobb gyakorlatnak bizonyult. A szoftverfejlesztő társadalom egyetért abban, hogy a szoftverfejlesztés minősége nem kielégítő, valamint abban, hogy a szoftvermintahasználat a hatékony fejlesztés elengedhetetlen feltétele. A szoftverminták használata azonban nem terjed a magyar szoftverfejlesztői közösség nagy része nincs tisztában a minta fogalmával. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a szoftverfejlesztői körökben terjed-e a mintahasználat; ha nem terjed, akkor miért nem; végül mit kellene tenni annak érdekében, hogy terjedjen. Felfedeztem a szoftverfejlesztés ördögi körét, és rámutattam, hogy az ördögi körből való kijutás egyik feltétele, hogy az oktatók és tanulók könnyen hozzájuthassanak szoftvermintákból építkező, mintaszerű SDP 1 -khez [Angster, 2004c]. Feltérképeztem a szoftverfejlesztési innováció, illetve a mintahasználat terjedésével kapcsolatos kutatásokat (Az innováció terjedése, Egész termék, Szoftverfejlesztési innováció, A fejlesztő bevonása és irányításérzékelése, A minták terjedését befolyásoló tényezők vizsgálata), s ezek alapján felállítottam a mintahasználatot befolyásoló tényezők modelljét. A modell tényezői például: mintatárház, SDP-tárház, oktatás, véleményvezető (aki pozitívan befolyásolja a többi fejlesztőt), láthatóság (a potenciális használó látja a másikat, hogy mintákat használ) stb. 1 Az SDP (Software Development Pack, szoftverfejlesztési csomag) egy számítógépen megoldandó feladat, és annak működő, dokumentált megoldása. Az SDP minden kelléket tartalmaz, amely szükséges a szoftver használatához és újrahasználatához. Az SDP kötelezően tartalmazza a következőket: Vízió, Fejlesztői dokumentáció, Felhasználói dokumentáció, Forráskód (kommentezett), Futtatható kód (telepítési csomag, tesztadatok)... [Angster, 2004c] iii

6 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 Széleskörű internetes felmérést készítettem Magyarországon arról, hogy a szoftverfejlesztői körök (fejlesztők, oktatók, tanulók és menedzserek) használnak-e mintákat, és hogy a mintahasználatot más szerzők szerint pozitívan befolyásoló tényezők milyen mértékben vannak jelen. Bebizonyítottam, hogy Magyarországon a szoftverfejlesztői körök nem használnak szoftvermintákat; alacsonyak a mintahasználatot más szerzők szerint pozitívan befolyásoló tényezők értékei; valamint nincs fórum, SDP-tárház és tananyag, amelyek feltehetően szintén pozitívan befolyásolnák a mintahasználatot. Ezen állításokat az Abakusz szoftverfejlesztési verseny elemzésével és egy tantermi kísérlettel is alátámasztottam. Kidolgoztam az SDP keretrendszer újítási modellt, melynek elsődleges célja a mintahasználat terjedésének elősegítése, s ezzel a szoftverfejlesztés minőségének javítása. Az SDP keretrendszer tulajdonságait a felmérés eredményének megfelelően alakítottam ki, vagyis jelen vannak a mintahasználatot pozitívan befolyásoló tényezők: mintatárház, SDP-tárház stb. Az SDP keretrendszer törekszik arra, hogy tárházában minél több minőségi alkotás szerepeljen, ezért az alkotásokat szakemberek segítik és minősítik. Minden alkotó kap egy pásztort, aki az alkotót addig terelgeti, amíg az alkotás megfelelő, pásztorolt színvonalú nem lesz. A minőség szerint szűrt alkotások között sokkal hatékonyabb a keresés. Elindítottam az SDP keretrendszer egy konkrét megvalósítását, az SDP-city weblapot ( A weblap már részben működik, fejlesztésében vezető szerepet játszom. Elindítottam az SDP-city tartalommal való feltöltését: kialakítottam egy kezdeti szoftverminta tárházat, mely már alapja lehet az SDP-k elkészítésének. Elkészítem, illetve elkészíttetem az első SDP-ket; kialakítom a zsűrit, és pásztorokat szervezek be. Az SDP-city alkotásai nyílt forráskódúak és nyílt dokumentációjúak lesznek. A munka folyamatban van. Végül készítettem egy felmérést a mintahasználat hasznosságáról oktatók, fejlesztők és hallgatók egy szűk körében. Ebben kiderült, hogy a szoftverminta használata segít a fejlesztésben, de a minták helyes alkalmazásához nagyfokú kreativitásra van szükség. iv

7 1. A dolgozat felépítése, az SDP definíciója Angol nyelvű összefoglaló A software pattern is a general and documented solution of a frequently occurred problem, in a given software environment, which was tried out by more than one people, more than one times and which proved to be the best practice. The software developer's community agrees that the quality of software development is not satisfactory, and that the use of software patterns is an indispensable condition of efficient development. However, the use of software patterns does not spread the concept of software pattern is not clear for the majority of the Hungarian software development community. The purpose of this research is to establish, whether the use of software patterns spreads or not; if not, why; and what to do for the sake of spreading. I discovered the software development's vicious circle, and pointed out: to overcome the vicious circle, the first condition is that trainers and students can easily access exemplary SDP 2 s, built from software patterns. I mapped the software development innovation and pattern use researches (Diffusion of Innovation, Whole Product, Software Development Innovation, Involvement and Perceived Control of Software Developers, Factors Affecting the Diffusion of Software Patterns), and set up the model of factors affecting the pattern use. The factors are for example: Pattern repository, SDP repository, training, opinion leader (who positively affects other developers), visibility (the potential user sees the other one using patterns) etc. I made a wide-ranging survey in Hungary, whether the software developer's community (developers, trainers, students and managers) use patterns or not; and to what extent are the factors present, which positively affect the pattern use according to others. 2 The SDP (Software Development Pack) is a task to solve on a computer with working and documented solutions. An SDP has all components necessary for using and reusing software. An SDP contains: Vision, Technical documentation, User s guide, Source code, Running code (deployment pack, test data)... [Angster, 2004c] v

8 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 I have proved, that the software developers community in Hungary does not use software patterns; values of factors positively affecting pattern use according to other authors are low; and there are no forum, SDP repository, and teaching material, which presumably also positively affected the pattern use. I supported these statements by analyzing the "Abakusz" Software Development Competition, and an experiment in classroom. I worked out the SDP framework innovation model; its primary goal is to help the diffusion of pattern use, and with this, to improve the quality of software development. I formed the features of the SDP framework according to the survey's result, that is, the factors, positively affecting the pattern use as Pattern repository, SDP repository etc., are present. The SDP framework aims the works being quality works, therefore experts will help and qualify the developers. Every developer gets a "shepherd", who shepherds the developer as long as the work will be on "shepherded" level. It is much more effective to search works, if they are filtered by quality. I made a concrete implementation of the SDP framework, namely the SDP-city ( This web page partly works already, I lead its development. I started filling up the SDP-city with contents: I formed an initial software pattern repository, which could be the base of developing SDPs. I develop or make develop the first SDPs; I establish the jury and get shepherds. The works in the SDP-city will be open source and open documentation. The work is in progress. Finally, I made a survey about the usefulness of pattern use with some trainers, developers, and students. It turned out, that the use of software patterns helps in development, but applying the patterns in a right way needs a lot of creativity. vi

9 1. A dolgozat felépítése, az SDP definíciója 1. A dolgozat felépítése, az SDP definíciója 1.1. A dolgozat felépítése A 2. fejezet egy szakmai áttekintést ad a szoftvermintákról, kiemelve azokat a lényeges pontokat, amelyeket az SDP-city keretrendszer, mint újítási modell felhasznál. A 3. fejezet bemutatja a kutatás folyamatát, indítékait. Ez a fejezet tartalmazza a megelőző felméréseket, eredményeket, és az ezek alapján felállított hipotéziseket. A 4. fejezet összefoglalja a jelen kutatásban felhasznált legfontosabb más kutatásokat. Az 5. fejezet bemutatja a szoftverminták használatáról szóló felmérés alapjául szolgáló kutatási modellt: a felmérésben résztvevő, a mintahasználatot feltételezhetően befolyásoló tényezőket és azok egymásra hatásait. A 6. fejezet a konkrét kérdőívet és az adatgyűjtés módját mutatja be. A kérdőívek részletes és összefoglaló kiértékelése a 7. és a 8. fejezetekben találhatók, majd ezt követik a mintahasználattal kapcsolatos tézisek a 9. fejezetben. A 10. fejezet bemutatja az SDP-keretrendszert mint innovációs modellt, amelyeket a tézisek alapján állítottam fel. Végül a 11. fejezet egy felmérésen keresztül próbálja érzékeltetni a szoftverminta-használatot: a vizsgálatban résztvevők egy konkrét feladat szakterületi modelljét készítették el a megadott szakterületi minták alapján. Sok idézetnek csak a magyar fordítását közlöm. Az egységes nyelvi stílus érdekében a lefordított idézetek is idézőjelek között vannak, ezek alapértelmezésben az én fordításaim SDP definíció Az SDP fogalma az értekezés kulcsfontosságú eleme, definíciója a következő [Angster, 2004c]: Az SDP (Software Development Pack, szoftverfejlesztési csomag) egy számítógépen megoldandó feladat, és annak működő, dokumentált megoldása. Az SDP minden kelléket 1

10 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 tartalmaz, amely szükséges a szoftver használatához és újrahasználatához. Az SDP kötelezően tartalmazza a következőket: Vízió (a feladat rövid leírása) Fejlesztői dokumentáció (követelmények, architektúra dokumentáció, tervezési modell, implementációs modell stb.) Felhasználói dokumentáció Forráskód (kommentezett) Futtatható kód (telepítési csomag, tesztadatok...) További, nem kötelező elemek: A fejlesztés segédállományai (pl. CASE modellek, projektfájlok) A konkrét fejlesztés története (sorrend, mérföldkövek, megelőző dokumentumok, sikerek, tévutak, tanulságok) A csomag megértését segítő oktatóanyagok A csomag lehet egy teljes alkalmazás vagy egy általános célú komponens. Ez utóbbi esetben a komponens bemutatására egy tesztalkalmazást kell készíteni. 2

11 2. A szoftverminták és kialakulásuk 2. A szoftverminták és kialakulásuk A szoftverminták a szoftver újrahasználás egy formája. Ebben a fejezetben bemutatom a szoftverminták kialakulásának szakmai hátterét, majd ismertetem a szoftverminta fogalmát, a minták szakterületeit, absztrakciós szintjeit, végül bemutatok néhány további a mintákkal kapcsolatos alapvető tudnivalót Szoftverkrízis A legtöbb szoftverfejlesztés egy code and fix alapú, kaotikus folyamat. Fowler [2003b] A szoftverfejlesztés nehéz vállalkozás. Egyre nagyobbak a felhasználói igények, a készítendő szoftverek pedig egyre bonyolultabbak. Általános probléma, hogy a szoftverek minősége nem kielégítő. A nagy projektek jelentős százaléka sikertelen, illetve a szoftverek elkészülte után a kívánatosnál több a reklamáció. A pillanatnyi teljesítési elvárások miatt a szoftverfejlesztőknek nincs idejük tervezni, illetve dokumentálni. A problémát nehezíti, hogy a meglévő szoftverfejlesztési módszertanok meglehetősen bonyolultak, nincsenek teljes és konkrét, jól tervezett és dokumentált szoftverpéldák szeptemberében a Scientific American egyik kiemelt (címlapon szereplő) cikke a Software's Chronic Crisis volt [Gibbs, 1994]. Gibbs a következőket írja: 50 év fejlődés ellenére a szoftveripar évekkel, talán évtizedekkel van elmaradva a fejlesztési alapelvekben ahhoz, hogy megfeleljen az információs társadalom elvárásainak. Példaként hozza fel a Denver-i nemzetközi repülőtér tervezett csodarendszerének látványos bukását. Gibbs a legnagyobb problémát a szoftverfejlesztők szaktudásában és a minőségi oktatás hiányában látja. A cikk egy interjút készített Brad J. Cox-szal, aki így nyilatkozik: If we are ever going to lick 3

12 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 this software crisis, we're going to have to stop this hand-to-mouth, every-programmer-buildseverything-from-the-ground-up, preindustrial approach. 3 [Gibbs, 1994, pp. 86] A cikk írója szerint Barry W. Boehm fontosnak tartja, hogy a szoftverfejlesztők hivatalos vizsgát tegyenek, ahogyan a műszaki tudományok egyéb területein ez elvárt. Bár teszi hozzá a hivatalos vizsga csak akkor számít, ha a fejlesztőket helyesen oktatjuk. Pillanatnyilag olyan alapvető dolgokat nem tanítanak még az egyetemeken sem, mint felhasználói dokumentációkészítés vagy szoftverkarbantartás. A Design Patterns [Gamma et al., 1995] bevezetője így kezdődik: Designing objectoriented software is hard, and designing reusable object-oriented software is even harder. 4 A Byte Magazinban jelent meg Bruce F. Webster [1996] cikke: The Real Software Crisis. Webster szerint a szoftverkrízis sarokpontja a minőségi szoftverfejlesztők hiánya. Szerinte a zenészekhez és művészekhez hasonlóan a kiemelkedő szoftverfejlesztők születnek, azokat nem lehet kiművelni a népességnek csak egy igen kis százaléka lesz és lehet igazi szoftverfejlesztő. Webster az És mi van a jobb iskolákkal?..., kérdésre azt válaszolta, hogy az nagyon fontos, mert emeli a fejlesztők színvonalát, azonban az alapvető problémát nem oldja meg. Jelen értekezlet szerzője vitatkozik ezzel az éles kijelentéssel szerinte a szoftverfejlesztés nagy része nem művészet, hanem szakmunka, a jó oktatással pedig jó szakembereket lehet nevelni. A következő idézet Tyson Gill [2000] Planning Smarter című könyvének híres 2. fejezetéből való (Chapter 2 Understanding the Planning Process): Objektív statisztikák, saját minősítések, ügyfelek reakciói és anekdoták mind megerősítik, hogy a meghiúsult szoftverfejlesztési projektek aránya kínosan magas. A 80-90%-os sikertelenségi arányra rendszeresen hivatkoznak, melyet a közvélemény el is fogad. Az érték pontossága természetesen függ attól, hogyan mérjük a sikert és a kudarcot, de bárhogyan is történjék a mérés, a helyzet nem jó. A szoftverfejlesztési eljárások javítása rendkívül fontos. Az Open Source közösség alapcikkében, a The Cathedral and the Bazaar-ban Raymond [1998] ezt mondja:... nagyon ritka az olyan irányított projekt, amely eléri a megbízható 3 Ha túl akarunk jutni a szoftverkrízisen, akkor megálljt kell parancsolnunk ennek a máról holnapra élő, minden programozó mindent az elejéről felépítő, iparosítás előtti megközelítésnek. 4 Megtervezni egy objektumorientált szoftvert nehéz, de megtervezni egy újrahasználható objektumorientált szoftvert még nehezebb. 4

13 2. A szoftverminták és kialakulásuk programműködést határidőre, belefér a költségvetésébe, és minden, az előírásnak megfelelő funkciót tartalmaz, sőt az is ritkaság, hogy ezekből egyetlen feltétel teljesül. (Karsai Róbert fordítása) Pressman [2000] szerint egy információs rendszerekkel foglalkozó cég 1990-ben a teljes költségvetés 60%-át költötte karbantartásra, 2000-ben már a 80%-át. Fowler [2003b] azt állítja, hogy a legtöbb szoftverfejlesztés egy code and fix alapú, kaotikus folyamat. A szoftver-rendszereket tervezés nélkül, rövidtávú döntések alapján rakosgatják össze. Kis rendszerek esetén ez még működik is, de ahogy a rendszer nő, az új funkciók hozzáadása nagyon bonyolulttá válik, a hibákat pedig rendkívül nehéz kiszűrni. Mindezek lehetetlenné teszik a határidők betartását. Longstreet [2003] szerint a projektek egyre nagyobbak, bonyolultabbak és drágábbak, és ez a tendencia a következő évezredben folytatódni fog. A felhasználók étvágya még mindig nagyobb, mint amit az IT (Information Technology) cégek képesek kielégíteni. A legtöbb IT szakember felismeri e tényt, ámde komolyabb erőfeszítéseket nem tesz Újrahasználás Good programmers know what to write. Great ones know what to rewrite (and reuse). 5 [Raymond, 1998] A szoftverkrízist az ipar a szoftver-újrahasználás támogatásával próbálja enyhíteni. Kész komponensek, már jól bevált megoldások beépítésével a végső termék várhatóan sokkal megbízhatóbb, karbantarthatóbb, az elkészítési idő pedig sokkal rövidebb. Ha az átlag szoftverfejlesztő szakembert megkérdezik, mi az objektumorienált technológia legfőbb előnye, a válasz szinte mindig az újrahasználás [Fowler, 1997]. Sajnos azonban az erőfeszítések eddig elsősorban a kód és a technikai megoldások újrahasználására irányultak, amelyek mellőzték a szoftverfejlesztési eljárás és az emberi dolgok aspektusait. A Hiperdictionary [2003] szerint például: Az újrahasználás (reuse) egy alkalma- 5 A jó programozók tudják, mit kell írni. Az igazán nagyok tudják, mit kell átírni (újrahasználni). 5

14 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 záshoz kifejlesztett kód felhasználása egy másik alkalmazásban. Az újrahasználás általában programkönyvtárak használatával történik. A kód-újrahasználás a szoftverfejlesztésben csak mérsékelt sikereket hozott. A szoftverminták készítése és használata egy újabb kísérlet az újrahasználható termékek fejlesztésére és csomagolására. Az újrahasználás egy termék (artefact), vagy érték (asset) sokszori felhasználásán alapuló újbóli felhasználása. A szoftverfejlesztés bármely terméke újrahasználható, beleértve a forráskódot, komponenst, tervet, használati esetet vagy dokumentációt. [Booch, 1994] Az újrahasználás elméletileg rengeteg problémára adhatna megoldást, a gyakorlatban azonban a cégek máig nem sokat profitáltak belőle. Az újrahasználható elemek implementálásában sok buktató rejtőzik, mint például annak a tudásnak a hiánya, mely a lehetőségek kihasználására irányul. [Jacobson et al., 1997] Karlsson [1995] szerint az újrahasználás két fő tevékenységre osztható: (1) az újrahasználatért történő tevékenység (for reuse); ide tartozik az értékfejlesztés és menedzselés; (2) újrahasználattal történő tevékenység (with reuse); ide tartozik a termékfejlesztés. Vannak rutin termékek, amelyek csak az újszülöttnek újak, és vannak innovatív termékek, amelyeket az adott feladat megoldásához egyedi esetként kell elkészíteni, megalkotni. Pillanatnyilag a legtöbb szoftverfejlesztő a rutin terméket is önállóan állítja elő, minduntalan feltalálva a kereket. A szoftver újrahasználás általában csak szervezeteken belül működik, szerződési és jogi problémák miatt. Kié a jog egy fejlesztési projekt erőforrásainak újrahasználásához? [Frakes et al. 1995] Egy szervezetben az újrahasználás nem történik magától, azt meg kell szervezni [Booch, 1994]. A fejlesztők oktatása és motiválása a vezetőség felelőssége. Az újrahasználás nem csak egyszerűen azért fordul elő, mert nem tudunk megoldani egy problémát. A fejlesztők beteszik az anyagot a tárházba, mások pedig kiveszik onnan [Fafchamps, 1994]. Egy újrahasználási program akkor a leghatékonyabb, ha az újrahasználásért külön személyek felelősek [Booch, 1994]. Az újrahasználás pénzbe kerül. Az újrahasználás egy hosszú távon megtérülő befektetés. A mérleg egyik serpenyőjében van az újrahasználás potenciális előnye, a másikban pedig az idő 6

15 2. A szoftverminták és kialakulásuk és energia, amely szükséges az újrahasználható elemek azonosítására, adminisztrálására, és a nagyobb rendszerbe való integrálására. Az újrahasználás idő, az idő pedig be van határolva. Általában nincs arra idő, hogy az elkészített komponensekből újrahasználhatóakat készítsünk, és arra sincs idő, hogy más projektekben kutassunk használható komponensek után. [Coad et al., 1991] A kutatók abban általában megegyeznek, hogy a szoftver újrahasználásba való rövidtávú befektetés hosszú távon megtérül [Booch, 1994] A szoftverminták története 1977-ben Christopher Alexander, a University of California, Berkeley építész professzora A Pattern Language Towns-Buildings-Construction című könyvében [Alexander et al., 1977] építészeti mintákat gyűjtött össze. A megadott minták mindegyike egy-egy építészeti probléma megfogalmazása és megoldása. A mintanyelv (pattern language) arra utal, hogy a minták az építészet szempontjából lényegében teljesek. A könyv részletes, gyakorlati leírásokat tartalmaz városok, szomszédságok, házak, kertek és szobák stb. tervezéséhez, építéséhez. Alexander elméleti könyve a The Timeless Way of Building [Alexander, 1979], mely a mintanyelv használatáról és tervezési útmutatásokról szól. A szoftverfejlesztők rájöttek, hogy a minták a szoftverfejlesztés területén is alkalmazhatók remélve a még mindig tartó szoftverkrízis enyhítését. Minél bonyolultabb egy rendszer, a minták annál nagyobb segítséget nyújthatnak. Az 1980-as évek végefelé a fejlesztők elkezdtek mintákat gyártani. Elsőként Kent Beck és Ward Cunningham, a Smalltalk úttörői mutatják be Human computer interface mintáikat az 1987-es OOPSLA (Object-Oriented Programming, Systems, Languages and Applications) konferencián [Beck et al., 1987]. Az öt darab minta Smalltalk ablakok tervezésével kapcsolatos. A Smalltalk-ban került bevezetésre az egyik jelentős tervezési minta, az MVC (Model View Controller). A keretrendszer fejlődésével és népszerűvé válásával a tervezési minták kezdtek fontossá válni. Az 1991-es és 1992-es OOPSLA konferenciákon Bruce Anderson workshopot szervezett Towards an Architecture Handbook címmel. A négyek (Gang of Four) 6 : Gamma, Helm, Johnson és Vlissides ekkor találkoztak, és határozták el a tervezési minták összegyűjtését ben 6 A könyv négy szerzője Gang Of Four (négyek bandája, rövidítve GOF) néven vált ismertté. 7

16 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 megjelenik Peter Coad cikke a Communications of the ACM-ben Object-oriented Patterns címmel [Coad, 1992]. Ebben Coad már tervezési és analízis mintákról ír. Szintén 1992-ben jelenik meg Jim Coplien könyve, melyben hasznos C++ idiómákat gyűjt össze [Coplien, 1992] ban megalakul a Hillside group: a csoport mintákat gyárt, megbeszéléseket tart, és kitalálja a PLoP (Pattern Language of Program design) konferenciát ben megtartják az első PLoP konferenciát ben megjelenik a híres tervezési mintagyűjtemény, a Design Patterns Elements of Reusable Object-Oriented Software 7 [Gamma et al., 1995]. Még ebben az évben kiadásra kerül az első Pattern Languages of Program Design könyv [Coplien et al., 1995]. Ezután sorban szerveznek PLoP konferenciákat több földrészen is. Megjelennek a Pattern Languages of Program Design további kötetei [Vlissides et al., 1996; Martin et al., 1998; Harrison et al., 2000], és további mintákkal foglalkozó könyvek. A Hillside group a szoftverfejlesztés minőségének javítását tűzte ki célul; honlapjának címsorában ez áll: A group dedicated to improving the quality of software development 8 [Hillside, 2003] Minta (pattern) (The use of patterns) will have a profound and enduring effect on the way we write programs. 9 Ralph Johnson & Ward Cunningham, In [Coplien et al., 1995] A mintának több definíciója is létezik. Fowler szerint a mintához kétségkívül nehéz közös definíciót találni [Fowler, 1997, pp. 5]. A szótárak szerint a minta meglehetősen konkrét; a szoftverközösség azonban megegyezik abban, hogy a minta egy adott probléma általános megoldása. 7 Tervezési minták Újrahasználható objektumorientált szoftver-elemek 8 Egy csoport, mely elkötelezte magát a szoftverfejlesztés minőségének javításában 9 A minták használata mélyreható és tartós hatással lesz a programok írására. 8

17 2. A szoftverminták és kialakulásuk A minta definíciói a szótárak szerint A Magyar értelmező kéziszótár [1985] szerint a minta: fn. 1. Olyasmi, aminek a méretei, formája stb. szerint készítenek hasonlókat Öntőminta Ismétlődő dísz Áruból: egy darab vagy bizonyos mennyiség, amelyből az egésznek a jellege, minősége megállapítható... Tud Statisztikai vizsgálat céljára kiemelt kisebb tétel, amelyből az egészre következtethetünk. 5. Minta-, példakép.... A Webster [1987] értelmezőszótár szerint a pattern (minta): 1. A form or model proposed for imitation: EXEMPLAR Something designed or used as a model for making things. 11 Az Oxford számítástechnikai szótár [Oxford, 1986] szerint a minta: függvényeken definiált speciális relációhoz kapcsolódó ekvivalenciaosztály. Minta- vagy alakfelismerés:... A minták meghatározhatók analitikus módszerekkel, rendszerint azonban ún. sablonok segítségével, melyek az összehasonlítás során a modellminták szerepét töltik be. Ez utóbbi definíció azért érdekes, mert a konkrét szoftvercsomagokban is fel lehet ismerni szoftvermintákat, és ez a mesterséges intelligencia technikáinak alkalmazásával a szoftvermintabányászat alapja lehet. A szótárak szerint a minták tehát általában konkrétak a minta lehet egy dolog, amihez hasonlót kell elképzelni vagy készíteni. Az utánzat összehasonlítható a mintával. A minta definíciói a szoftverközösség szerint Christopher Alexander [1979] szerint minden egyes minta egy kapcsolatot fejez ki egy bizonyos környezet, egy probléma és egy megoldás között. A minta egyidejűleg egy dolog és az azt előállító eljárás leírása.. Alexander továbbá ezt is írja [Alexander, 1977]: Each pattern describes a problem which occurs over and over again in our environment, and then describes the core of the solution to that problem, in such a way that you can use this solution a million times over, without ever doing it the same way twice Utánzási célra javasolt formátum vagy modell. MINTAPÉLDÁNY. 11 Valami, amit dolgok elkészítéséhez modellként terveznek vagy használnak. 12 A minta leír egy, a környezetünkben minduntalan előforduló problémát, aztán leírja a probléma megoldásának lényegét oly módon, hogy ezt a megoldást akár milliószor is használhatjuk anélkül, hogy ugyanaz a megoldás kétszer előfordulna. 9

18 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 James O. Coplien a Bell Laboratories munkatársa a szoftvermintákról szóló white paper kiadványában a minta fogalmát röviden így adja meg: A minta az irodalom egy darabja, amely leír egy tervezési problémát, valamint a problémához megad egy általános megoldást egy adott környezetben [Coplien, 1996, pp. 2]. Coplien a Minták honlapján ezt írja: A szoftverminta közösség célja egy olyan törzsanyag építése, amely általános módon támogatja a szoftver tervezését és fejlesztését. A konkrét technológiákra kisebb hangsúlyt fektet; a lényeg annak a kultúrának a kialakítása, amely támogatja a szép, egészséges tervezést. [Hillside, 2003] Fowler [1997, pp. XV] szerint a minta egy ötlet, amely hasznosnak bizonyult egy gyakorlati környezetben, és valószínűleg más környezetekben is hasznos lesz. Buschmann et al. [1996] POSA (Pattern-Oriented Software Architecture) könyvében ez áll: Egy szoftverminta leír egy adott tervezési környezetben előforduló egyedi, visszatérő problémát; és megoldására ad egy jól kipróbált, általános sémát. Craig Larman [2002] szerint: A minták elvek és idiómák szótára, melyek kombinálhatók az objektumok megtervezéséhez. Egy másik rövid definíciója: A minta a működő dolgokban ismétlődő legjobb gyakorlatok bármilyen területen. A fenti definíciók szerint tehát a szoftverminta egy adott szoftverfejlesztési környezetben gyakran előforduló probléma általános és jól dokumentált megoldása, melyet már több ember, több alkalommal kipróbált, és amely a legjobb gyakorlatnak bizonyult. A minta egy dokumentált környezet-probléma-megoldás trió. A minta leír tehát mindent, ami a probléma és a megoldás megértéséhez, valamint az adott környezetben egy másik, hasonló probléma megoldásához szükséges. A minták legnagyobb előnye abban áll, hogy segíti a fejlesztőket a jobb kommunikációban. [Fowler, 1997, Ralph Johnson előszava]. A minták mindig a gyakorlatból kerülnek elő. [Fowler, 1997, pxvii]. A minta bármilyen típusú lehet. A megoldás lehet egy osztályterv, egy leírás, egy algoritmus vagy bármi más. Knuth könyve, The Art of Computer Programming [Knuth, 1973] például egy algoritmusleíró minta-gyűjtemény. A minták nem korlátozódnak az objektumorientált paradigmára. 10

19 2. A szoftverminták és kialakulásuk A minta egy absztrakt leírás, mely megad egy tervezési problémát, valamint az elemek általános elrendezését, ahogy a problémát megoldják [Gamma et al., 1995]. A szoftverminta tehát nem egy futó alkalmazás vagy modul; nem egy konkrét fejlesztői vagy felhasználói dokumentáció; nem egy konkrét objektum vagy algoritmus. A szoftverminták tehát általánosak és absztraktak, azaz nem konkrétak. A szoftverminták osztályszerűek, nem valós világbeli egyedek A szoftverminták ismérvei Coplien [2003] szerint a jó minta 1. Megold egy problémát: A minta megoldásokat ad, nem csupán absztrakt elveket és stratégiákat. 2. Kipróbált fogalom: A minta nyomonkövethető megoldásokat ad, nem pedig elméleteket vagy spekulációkat. 3. A megoldás nem nyilvánvaló: Sok problémamegoldó technika (mint a szoftvertervezési paradigmák és módszerek) az elveket direkt módon alkalmazva keresi a megoldást. A legjobb minta indirekt módon generálja a megoldást, mely bonyolultabb tervezési problémák esetén elkerülhetetlen. 4. Kapcsolatot ír le: Nem csak egyszerű modulokat ír le, hanem mélyebb rendszerstruktúrákat és mechanizmusokat. 5. Tartalmaz emberi tényezőket és minimalizálja az emberi beavatkozást: Minden szoftver az ember kényelmét és életminőségét szolgálja; a legjobb minták nyíltan célozzák az esztétikát és a hasznavehetőséget. A szoftverminta minőségének értékeléséhez egy mintakonferencia résztvevői a következő kritériumokat fogalmazták meg [The Software Patterns Criteria, 1998]: Alapvető kritériumok (Ezek a kritériumok kötelezőek bármely szoftvermintára nézve. A sorrend nem számít.): 1. Hármas szabály: Egy mintát minimum háromszor kell használni: első használatakor megbizonyosodunk arról, hogy működik; második használatakor kiderül, hogy a megoldás 11

20 Angster Erzsébet: Doktori (PHD) értekezés, 2006 érdekes, harmadik használatakor pedig egyértelművé válik, hogy alkalmazható, és valóban egy jó minta. 2. Minta neve: A minta neve jellemző a dokumentált megoldásra, és egyedi a mintagyűjteményben. 3. Dokumentáció: A szoftverminta egy irodalmi forma, amely egy szoftver probléma dokumentált megoldását és a kapcsolódó tervezési erőfeszítéseket tartalmazza. 4. Tanítás: A szoftverminta tartalmaz mind megoldási, mind tanítási elemeket. A tanítási elemek adják meg a miért? kérdésekre a választ, ésszerű magyarázatokkal. 5. Bírálat: A szoftvermintát minősített szakemberek bírálják és elfogadják. A bírálat alapján a szerző javítja, átírja a mintát. Erősen ajánlott, hogy a mintát minél nagyobb csoport ellenőrizze és kommentálja. Kívánatos kritériumok (Ezek a kritériumok nem szükségesek, de kívánatosak bármely szoftvermintára nézve, a megadott prioritási sorrendben.): 1. Alapos megoldás: A megoldás meggyőzően és részletekbe menően válaszol a mit és hogyan kérdésekre. Kiadós segítséget nyújt a kezdő szoftvereseknek, illetve azoknak a szakembereknek, akiknek nincs gyakorlatuk ebben a megoldásban. A minta formális bemutatása a megoldást mind az absztrakt, mind a konkrét perspektívából definiálja. Más szavakkal, szerepelnie kell úgy az absztrakt leírásnak, mint a specifikus példának. 2. Sablon: A szoftverminta dokumentációját erősen ajánlott meghatározott részekbe szervezni. A szoftverminta sablonnak tartalmaznia kell az összes kulcsfontosságú kérdést/ szempontot. A sablonnak minimálisan tartalmaznia kell a minta nevét, a problémát és a megoldást, ezen kívül erősen ajánlott a következő dolgok megadása: kontextus, kényszerek, valamint az eredmény kontextus (előnyök, következtetések). A minta jellegétől függően más-más felosztást ajánlanak a szerzők. Például Gamma et al. [1995] és Buschmann et al. [1996] mintái 14 részt, a CORBA tervezési minták [Mowbray, 1997] pedig 12 részt tartalmaznak. 3. Gyakorlati visszajelzés: A gyakorlati visszajelzés a szoftverminta hatékonyságának érvényesítése annak terjesztésekor. A gyakorlati visszajelzések olyan szakemberektől jön- 12

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS SDP keretrendszer a szoftverminták használatát befolyásoló tényezők alapján DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Angster Erzsébet Budapest, 2006 Témavezető: Dr. Vámos Tibor akadémikus Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Tervezési minták. Irodalom. Szoftver-technológia II.

Szoftver-technológia II. Tervezési minták. Irodalom. Szoftver-technológia II. Tervezési minták Irodalom Steven R. Schach: Object Oriented & Classical Software Engineering, McGRAW-HILL, 6th edition, 2005, chapter 8. E. Gamma, R. Helm, R. Johnson, J. Vlissides:Design patterns: Elements

Részletesebben

A DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1. Előzmények, a kutatás célja és lépései SDP keretrendszer a szoftverminták használatát befolyásoló tényezők alapján A DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Angster Erzsébet Budapest, 2006 Témavezető: Dr. Vámos

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület

Részletesebben

A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató

A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató How to apply modern e-learning to improve the training of firefighters Jenő Dicse Director of

Részletesebben

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP4: Deliverable 4.5 Development of voluntary qualification system Quality label system 1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4

Részletesebben

01. gyakorlat - Projektalapítás

01. gyakorlat - Projektalapítás 2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

KOGGM614 JÁRMŰIPARI KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS FOLYAMATA

KOGGM614 JÁRMŰIPARI KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS FOLYAMATA KOGGM614 JÁRMŰIPARI KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS FOLYAMATA System Design Wahl István 2019.03.26. BME FACULTY OF TRANSPORTATION ENGINEERING AND VEHICLE ENGINEERING Tartalomjegyzék Rövidítések A rendszer definiálása

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver

Részletesebben

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter.

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter. Cloud computing Cloud computing Dr. Bakonyi Péter. 1/24/2011 1/24/2011 Cloud computing 2 Cloud definició A cloud vagy felhő egy platform vagy infrastruktúra Az alkalmazások és szolgáltatások végrehajtására

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részbol áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

ANGOL MAGYAR PARBESZEDEK ES PDF

ANGOL MAGYAR PARBESZEDEK ES PDF ANGOL MAGYAR PARBESZEDEK ES PDF ==> Download: ANGOL MAGYAR PARBESZEDEK ES PDF ANGOL MAGYAR PARBESZEDEK ES PDF - Are you searching for Angol Magyar Parbeszedek Es Books? Now, you will be happy that at this

Részletesebben

On The Number Of Slim Semimodular Lattices

On The Number Of Slim Semimodular Lattices On The Number Of Slim Semimodular Lattices Gábor Czédli, Tamás Dékány, László Ozsvárt, Nóra Szakács, Balázs Udvari Bolyai Institute, University of Szeged Conference on Universal Algebra and Lattice Theory

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

FOSS4G-CEE Prágra, 2012 május. Márta Gergely Sándor Csaba

FOSS4G-CEE Prágra, 2012 május. Márta Gergely Sándor Csaba FOSS4G-CEE Prágra, 2012 május Márta Gergely Sándor Csaba Reklám helye 2009 óta Intergraph szoftverek felől jöttünk FOSS4G felé megyünk Békés egymás mellett élés több helyen: Geoshop.hu Terkep.torokbalint.hu

Részletesebben

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Sample letter number 5. International Culture Festival PO Box 34467 Harrogate HG 45 67F Sonnenbergstraße 11a CH-6005 Luzern Re: Festival May 19, 2009 Dear Ms Atkinson, We are two students from Switzerland

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

Szoftver újrafelhasználás

Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Cloud computing Dr. Bakonyi Péter.

Cloud computing Dr. Bakonyi Péter. Cloud computing Dr. Bakonyi Péter. 1/24/2011 Cloud computing 1/24/2011 Cloud computing 2 Cloud definició A cloud vagy felhő egy platform vagy infrastruktúra Az alkalmazások és szolgáltatások végrehajtására

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy

Részletesebben

TOGAF elemei a gyakorlatban

TOGAF elemei a gyakorlatban TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési

Részletesebben

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 Összefoglalás A konferencia kiadványhoz készített cikk a fejlesztés alatt álló építőipari kockázatelemző szoftver

Részletesebben

S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1

S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 1. A szoftverfejlesztési modell fogalma. 2. A komponens és komponens modell fogalma. 3. UML kompozíciós diagram fogalma. 4. A szoftverarchitektúrák fogalma, összetevői.

Részletesebben

Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában. Előadó: Tar Zoltán

Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában. Előadó: Tar Zoltán Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában Előadó: Tar Zoltán Témák Bemutatkozás Enterprise Architecture bemutatása Mi az az EA? TOGAF bemutatása OEAF bemutatása Oracle megoldások Oracle termékek

Részletesebben

UML (Unified Modelling Language)

UML (Unified Modelling Language) UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

MVC. Model View Controller

MVC. Model View Controller MVC Model View Controller Szoftver fejlesztés régen Console-based alkalmazások Pure HTML weboldalak Assembly, C Tipikusan kevés fejlesztő (Johm Carmack Wolfenstein, Doom, Quake..) Szűkös erőforrások optimális

Részletesebben

(Teszt)automatizálás. Bevezető

(Teszt)automatizálás. Bevezető (Teszt)automatizálás Bevezető Órák ( az előadások sorrendje változhat) 1. Bevezető bemutatkozás, követelmények, kérdések és válaszok 2. Előadás Unit test in general, 3. Előadás Unit test, Tools and practices,

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel

Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel Timea Farkas Click here if your download doesn"t start

Részletesebben

Web Services. (webszolgáltatások): egy osztott alkalmazásfejlesztési plattform

Web Services. (webszolgáltatások): egy osztott alkalmazásfejlesztési plattform (webszolgáltatások): egy osztott alkalmazásfejlesztési plattform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A Web Service Web Service definíciója Számos definíció létezik. IBM [4] A Web

Részletesebben

Az Open Data jogi háttere. Dr. Telek Eszter

Az Open Data jogi háttere. Dr. Telek Eszter Az Open Data jogi háttere Dr. Telek Eszter Egy kis ismétlés Open Data/Open Access/Open Knowledge gyökerei Open Source Software FLOSS (Free Libre Open Source Software) Szoftver esetében egyszerű alapok:

Részletesebben

STUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:

STUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student: STUDENT LOGBOOK 1 week general practice course for the 6 th year medical students Name of the student: Dates of the practice course: Name of the tutor: Address of the family practice: Tel: Please read

Részletesebben

SZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ

SZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ UNIVERSITY OF SZEGED SZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ Gyimóthy Tibor és Ferenc Rudolf Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszék Szoftverfejlesztés Tanszék Több

Részletesebben

EEA, Eionet and Country visits. Bernt Röndell - SES

EEA, Eionet and Country visits. Bernt Röndell - SES EEA, Eionet and Country visits Bernt Röndell - SES Európai Környezetvédelmi Ügynökség Küldetésünk Annak elősegítése, hogy az EU és a tagállamok a szükséges információk alapján hozhassák meg a környezet

Részletesebben

Név: Neptun kód: Pontszám:

Név: Neptun kód: Pontszám: Név: Neptun kód: Pontszám: 1. Melyek a szoftver minőségi mutatói? Fejlesztési idő, architektúra, programozási paradigma. Fejlesztőcsapat összetétele, projekt mérföldkövek, fejlesztési modell. Karbantarthatóság,

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

A szoftver tesztelés alapjai

A szoftver tesztelés alapjai Szoftverellenőrzési technikák A szoftver tesztelés alapjai Micskei Zoltán, Majzik István http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Hol tartunk a félévi anyagban? Követelményspecifikáció ellenőrzése Ellenőrzések a tervezési

Részletesebben

Longman Exams Dictionary egynyelvű angol szótár nyelvvizsgára készülőknek

Longman Exams Dictionary egynyelvű angol szótár nyelvvizsgára készülőknek Longman Exams Dictionary egynyelvű angol szótár nyelvvizsgára készülőknek Egynyelvű angol nagyszótár haladó nyelvtanulóknak és nyelvvizsgázóknak 212,000 szócikkel A szótárban minden definíció egyszerű

Részletesebben

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23.

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23. Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23. Oracle Confidential Internal/Restricted/Highly Restricted Safe Harbor Statement The following is intended

Részletesebben

SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN

SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN Cser Ádám ZMNE KMDI adam.cser@ge.com SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN Absztrakt Az ember környezetét érzékszervein keresztül

Részletesebben

Emelt szint SZÓBELI VIZSGA VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY VIZSGÁZTATÓI. (A részfeladat tanulmányozására a vizsgázónak fél perc áll a rendelkezésére.

Emelt szint SZÓBELI VIZSGA VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY VIZSGÁZTATÓI. (A részfeladat tanulmányozására a vizsgázónak fél perc áll a rendelkezésére. Emelt szint SZÓBELI VIZSGA VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy vita feladatban vesz részt a

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az

Részletesebben

Előzmények 2011.10.23.

Előzmények 2011.10.23. Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.

Részletesebben

Angolul: Extreme Programming, röviden: XP Agilis módszertan. Más módszertanok bevált technikáinak extrém módú (nagyon jó) használata

Angolul: Extreme Programming, röviden: XP Agilis módszertan. Más módszertanok bevált technikáinak extrém módú (nagyon jó) használata Angolul: Extreme Programming, röviden: XP Agilis módszertan. Más módszertanok bevált technikáinak extrém módú (nagyon jó) használata jelentése: gyors, fürge 1990-es évek vége Változás igénye Módszertan-család

Részletesebben

Csima Judit április 9.

Csima Judit április 9. Osztályozókról még pár dolog Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2018. április 9. Csima Judit Osztályozókról még pár dolog 1 / 19 SVM (support vector machine) ez is egy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai A TANTÁRGY ADATLAPJA 1.1 Felsőoktatási intézmén Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület Informatika

Részletesebben

Összetett szoftverrendszerek fejlesztése Innovatív szoftver prototípusok a Codespring Mentorprogram keretein belül

Összetett szoftverrendszerek fejlesztése Innovatív szoftver prototípusok a Codespring Mentorprogram keretein belül Összetett szoftverrendszerek fejlesztése Innovatív szoftver prototípusok a Codespring Mentorprogram keretein belül Simon Károly simon.karoly@codespring.ro Miért nem? Új, természetből inspirált számítástechnikai

Részletesebben

A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN. Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt.

A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN. Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt. A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN THE POSITION OF PROBLEM-SOLVING THINKING IN THE TEACHING OF DATABASE MANAGEMENT Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt. Összefoglaló

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2012. 09. 06. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Gartner Hype Cycle for Virtualization, 2010, http://premierit.intel.com/docs/doc-5768

Részletesebben

Fejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel. Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó

Fejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel. Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó Fejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó Tartalom I. CLM termékek rövid ismertetése II. Projekt menedzsment módszertanokról III. Demo

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,

Részletesebben

Információ-architektúra

Információ-architektúra Információ-architektúra IEEE 1471: Ipari szabvány szerint a szoftver architektúra kulcs fontosságú fogalmai Rendszer 1 Architektúra 1..n Érintett fél 1..n 1 Architektúra leírás 1..n 1..n Probléma 1..n

Részletesebben

Mi is volt ez? és hogy is volt ez?

Mi is volt ez? és hogy is volt ez? Mi is volt ez? és hogy is volt ez? El zmények: 60-as évek kutatási iránya: matematikai logika a programfejlesztésben 70-es évek, francia és angol kutatók: logikai programozás, Prolog nyelv 1975: Szeredi

Részletesebben

A kompetenciaalapú képzés kontextusa Bologna folyamat és kompetenciaalapú képzés EQF (EKKR, OKKR), learning outcomes és a kompetenciaalapú képzés Pály

A kompetenciaalapú képzés kontextusa Bologna folyamat és kompetenciaalapú képzés EQF (EKKR, OKKR), learning outcomes és a kompetenciaalapú képzés Pály A kompetenciaalapú tanárképzés és a tanári kompetenciák szerepe a pedagógusok szakmai életútjában Falus Iván TEMPUS 2010. december 6. A kompetenciaalapú képzés kontextusa Bologna folyamat és kompetenciaalapú

Részletesebben

ANALYSIS PATTERNS MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS. Általános ismertető és Accountability Patterns

ANALYSIS PATTERNS MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS. Általános ismertető és Accountability Patterns MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS Általános ismertető és Accountability Patterns ELTE, 2010. 11. 25. Herczeg István iherczeg@inf.elte.hu 1 Mi az a 'ANALYSIS PATTERN'? Mi az a minta? MF minta (pattern) definíciója:

Részletesebben

DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1 DOBOS GÁBOR 2

DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1 DOBOS GÁBOR 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1 DOBOS GÁBOR 2 JAK-52 OKTATÓ REPÜLŐGÉP EGY KONSTRUKCIÓS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI FESTO FLUIDSIM SZOFTVER FELHASZNÁLÁSÁVAL

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

Formai követelmények, DOSZ Közgazdász Doktoranduszok és Kutatók V. Nemzetközi Téli Konferenciája

Formai követelmények, DOSZ Közgazdász Doktoranduszok és Kutatók V. Nemzetközi Téli Konferenciája Formai követelmények, DOSZ Közgazdász Doktoranduszok és Kutatók V. Nemzetközi Téli Konferenciája 2019. február 22. Szent István Egyetem, Gödöllő Formai követelmények Absztrakt formai követelményei: Cím

Részletesebben

Professional competence, autonomy and their effects

Professional competence, autonomy and their effects ENIRDELM 2014, Vantaa Professional competence, autonomy and their effects Mária Szabó szabo.maria@ofi.hu www.of.hu The aim and the planned activities at this workshop Aim: To take a European survey on

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II.

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel Irodalom L. Bass, P. Clements, R. Kazman: Software Architecture in Practice, Addison-Wesley, 2003 H. Störrle: UML 2, Panem, 2007 2 Szoftver architektúra (emlékeztet!)

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4

Részletesebben

Rendszer szekvencia diagram

Rendszer szekvencia diagram Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában

Részletesebben

SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN

SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN Almási Béla, almasi@math.klte.hu Sztrik János, jsztrik@math.klte.hu KLTE Matematikai és Informatikai Intézet Abstract This paper gives a short review on software

Részletesebben

Komponens alapú programozás Bevezetés

Komponens alapú programozás Bevezetés Komponens alapú programozás Bevezetés Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Ez a tananyag felhasználja a TEMPUS S_JEP-12495-97 Network Computing Chapter 8 Developing of Network Computing

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

Phenotype. Genotype. It is like any other experiment! What is a bioinformatics experiment? Remember the Goal. Infectious Disease Paradigm

Phenotype. Genotype. It is like any other experiment! What is a bioinformatics experiment? Remember the Goal. Infectious Disease Paradigm It is like any other experiment! What is a bioinformatics experiment? You need to know your data/input sources You need to understand your methods and their assumptions You need a plan to get from point

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem www.sze.hu/~herno

Széchenyi István Egyetem www.sze.hu/~herno Oldal: 1/6 A feladat során megismerkedünk a C# és a LabVIEW összekapcsolásának egy lehetőségével, pontosabban nagyon egyszerű C#- ban írt kódból fordítunk DLL-t, amit meghívunk LabVIEW-ból. Az eljárás

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület

Részletesebben

A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI

A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI Katona Endre, katona@inf.u-szeged.hu JATE, Alkalmazott Informatikai Tanszék Abstract Geographer students learn how to apply GIS, but for programmer

Részletesebben

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség

Részletesebben

Webes alkalmazások fejlesztése

Webes alkalmazások fejlesztése Webes alkalmazások fejlesztése 3. gyakorlat Authentikáció, adatok feltöltése Szabó Tamás (sztrabi@inf.elte.hu) - sztrabi.web.elte.hu Authentikáció Manapság már elvárás, hogy a felhasználó regisztrálni

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Bemutatkozás Dr. Barabás László magán személyként szakmai önéletrajz 2005-2007 evoline, projektvezető 1999-2005 Németország, doktori tanulmányok IT szakmai tevékenység

Részletesebben

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Póserné Oláh Valéria Budapesti Műszaki Főiskola NIK, poserne.valeria@nik.bmf.hu IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Absztrakt Napjainkban már a legtöbb szervezet működése elképzelhetetlen informatikai

Részletesebben

Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. JAVA PROGRAMOZÁSI NYELV OKTATÁSA C# ALAPOKON

Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. JAVA PROGRAMOZÁSI NYELV OKTATÁSA C# ALAPOKON JAVA PROGRAMOZÁSI NYELV OKTATÁSA C# ALAPOKON TEACHING OF JAVA PROGRAMMING LANGUAGE ON BASIC LEVEL Szénási Sándor Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai kar Összefoglaló Az informatika karokon

Részletesebben

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus 1 Az előadás tartalma A GI helye az informatikában Az előadás tartalmának magyarázata A

Részletesebben

UX-EL LESZ A PROJEKTED SIKERES UX trendek és bámulatos megtérülési mutatók

UX-EL LESZ A PROJEKTED SIKERES UX trendek és bámulatos megtérülési mutatók DR. RUNG ANDRÁS ÜGYFELEINK Ergománia tulajdonos-ügyvezető UX-EL LESZ A PROJEKTED SIKERES UX trendek és bámulatos megtérülési mutatók Magyarország első UX ügynöksége 15 év tapasztalat, pénzügyi specializáció

Részletesebben

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az

Részletesebben

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Hallgatói és oktatói igények összevetése NETWORKSHOP KONFERENCIA 2013. március 26-28. Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola csilla@ektf.hu

Részletesebben

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A képzési terv három lapból áll: címoldal; tantárgyak ütemezése; szigorlati tárgyak és nyelvtudás. 1. A címoldal tartalmazza - az intézmény nevét; - a doktori iskola nevét; -

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

- eqµah ³. -ry³eblbmebjkargar³

- eqµah ³. -ry³eblbmebjkargar³ : : krmgsmnyrsmöasemxum eyig TaMgGs;Kña CanisSitmkBIsaklviTüayl½yebolR)aysaxaextþesomrab kmbugsiksa RsavRCavGMBI RbFanbT kargpivdæskáanubletscrn_enaxumkmbg;xøamg smrab;sarnabba b;fñak; bribaøab½rt CMnaj

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb. SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai

Részletesebben

A forrás pontos megnevezésének elmulasztása valamennyi hivatkozásban szerzői jogsértés (plágium).

A forrás pontos megnevezésének elmulasztása valamennyi hivatkozásban szerzői jogsértés (plágium). A szakirodalmi idézések és hivatkozások rendszere és megadásuk szabályai A bibliográfia legfontosabb szabályai Fogalma: Bibliográfiai hivatkozáson azoknak a pontos és kellően részletezett adatoknak az

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI Multidiszciplináris tudományok, 2. kötet. (2012) 1 sz. pp. 115-120. MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI Szamosi Zoltán*, Dr. Siménfalvi Zoltán** *doktorandusz, Miskolci

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6)

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6) PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ (számítógépes gyakorlat 6) építészlabor bevezető kurzus neve gesztor intézet építészeti intézet szak/képzés/tagozat építész/ba/nappali előadás/gyakorlat/labor (heti) 0/2/0 helye

Részletesebben

KOPI. KOPI A fordítási plágiumok keresője MTA SZTAKI DSD. Pataki Máté Kovács László. Department of Distributed Systems

KOPI. KOPI A fordítási plágiumok keresője MTA SZTAKI DSD. Pataki Máté Kovács László. Department of Distributed Systems KOPI MTA SZTAKI Department of Distributed Systems KOPI A fordítási plágiumok keresője Pataki Máté Kovács László MTA SZTAKI MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály 1995. óta létezik 12 teljes állású munkatárs,

Részletesebben

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és Függvénysablonok Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben

Részletesebben