KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS"

Átírás

1 Csak belső használatra! KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1979 II A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA X. ÉVF. 2. SZÁM

2 Á kátönái ÍGÁZSÁGÜGYÍ SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1979

3 Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság A Bizottság tagjai: Dr. Szalma László r. ezds. (elnök) Almásiné, dr. Törőcsik Anna alez., dr. Bácsi Imre hb. ezds. dr. Korda György hb. ezds., dr. Németh Tibor ezds., dr. Odler János hb. ezds., dr. Pálfi Zoltán alez., (titkár), dr. Takács László ezds. Szerkesztőség: Budapest V., Apáczai Csere János u. 10. Telefon: Felelős kiadó: dr. Pálfi Zoltán alezredes Készült: 450 példányban a ZMKA házinyomdájában. Felelős nyomdavezető: Kardos István

4 Tar t a Io m Dr. Korda György hb. ezds.: Az új Büntető Törvénykönyv katonai rendelkezései alkalmazásának néhány problémája 5 Dr. Habony János hb. alez.: A vagyon elleni bűncselekmények új szabályozása 26 Dr. Nagy Géza r. őrgy.: A hivatali és a hivatalos személyként elkövethető más bűncselekmények rendszerezése az új Btk-ban 37 Dr. Hildenbrand Róbert hb. szds.: A pártfogó felügyelet jogintézményének kialakulása és szerepe az új Btk-ban 50 Dr. Reviczky S. Pál hb. szds.: A büntetőjogi rehabilitáció áttekintése és néhány kérdése a hatályos Büntető Törvénykönyvben 65 Dr. Kaposvári Bertalan hb. őrgy.: A kezdőirattól az ítélethirdetésig 73 Dr. Kiss Lajos r. őrgy., kandidátus: Az ismeretlen tetteses bűncselekmények felderítésének tapasztalatai a katonai büntetőeljárásban (86 X ^ Dr. Kónya István hdgy. és Dr. László György hdgy.: A szabálysértések elhatárolása a bűncselekményektől és elbírálása a büntetőeljárásban ' 98 Molnár Károly ezds.: A katonai hivatás és a család 113 Józef Szewczyk brigádtábornok, a Lengyel Népköztársaság legfőbb ügyészének helyettese, katonai főügyész: A lengyel büntetőjogi kodifikáció általános jellemzése és hatályosulásának értékelése. 133 Nemzetközi kapcsolatok A Varsói Szerződés tagállamai katonai igazságügyi vezetőinek értekezlete Magyarországon 143 Magyar katonai ügyészi küldöttség látogatása a Román Szocialista Köztársaságban 146

5 C O 4 E P as A H H E rioakobhhk IOCTHIJHH flokt. /^ËP^Tj KOP^A: HeKOTOpbie npoôaembl nphme- H6HHH B06HH0H HacTH HoBoro YroAOBHoro Koflenca 5 rioflnoakobhhk IOCTHIJHH flokt. J3HOI1I XABOHT»: HoBoe yperyahpobahhe npectynaehhh npothb HMyujecTsa 26 MaSop MHAHIJHH flokt. TE3A HA/lï): KAACCMPHKAIJHH ÂOAHÎHOCTHWX npecty- IIA6HHH H HHblX npectyilaehhh COBepinaeMblX floaskhocthblmh AHIjaMH B HO- BOM YK 1 37 KANHTAH IOCTHIJHH #OKT. POBEPT XHA^EBPAHT: BOSNMCHOBEHHE HHCTH- j TyTa nokpobhteabhoro Ha 3opa H ero poab B HOBOM YK 50 KANHTAH IOCTHIJHH AOKT. FIAA III. KEBHLJKH: Oósop YROAOBHO-npaBoBoS peaôhahtau,hh H eë HeKOTOpwe Bonpocbi B flefictbyioujem YK 65 Mafiop IOCTHIJHH AOKT. BEPTAAAH KAnOllIBAPH: OT nepboro AHCTA AEAA Ä0 oraamehhh npurobopa : /3 MaSop MHAHIJHH, KaHflHflaT flokt. AAPÍOLLJ KHTIIITI- OJIWT packpbith» npectynaehhh cobepiuehhbix HeH3BecTHbiMH AHHaMH BO BoeHHoM yroaobhom npoijecce 86 AeHTenaHTAOKT, HIIITBAH KOHtiï H AeHTeHaHTAOKT. AACAO /lep^t»: Pa3rpaHHieHHe aflmhhhctpathbhbix npoctynkob OT npectynaehhh H HX pacc- MoTpeHHe B yroaobhom npoijecce 98 FIOAKOBHHK KAPOATJ MOAHAP: BoeHHoe 3BAHHE H ce\ibn 113 3aMecTHTeAb rehepaahoro npokypopa rioabckos HapoflHoK PecnyÔAHKH, raab- HbiS BOCHHBIH npokypop H03E UIEBHHK: Oôiuaa xapaktepncthka H oijemca BCTynAeHHfl B ßeficTBHe noabckoñ yroaobhom Ko^iKpHKauHH 133 j MesKflyHapoflHbie OTHOUICHH«-. _ 143

6 Az új Büntető Törvénykönyv katonai rendelkezései alkalmazásának néhány problémája* irta: Dr. Korda György hb. ezds. Az új Büntető Törvénykönyv megalkotásánál a társadalmunk fejlődése folytán szükségessé vált változtatások mellett egyik alapvető szempont volt a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése, az egyes jogintézmények és bűncselekmények megítélése tekintetében a Legfelsőbb Bíróság által kialakított gyakorlat figyelembe vétele. Természetszerű azonban, hogy az új büntető törvény ennek ellenére sem adhatott minden részletkérdésben egyértelmű eligazítást, mert arra még a legszélsőségesebben kazuisztikus megfogalmazás mellett sem lett volna lehetőség. Éppen ebből eredően a Legfelsőbb Bíróság már a törvény hatályba lépését megelőzően felülbírálta valamennyi korábbi irányelvét, elvi döntését és kollégiumi állásfoglalását, amelyek a büntető anyagi joggal voltak kapcsolatosak, hogy a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges iránymutatásokat idejében meg tudja adni. Ugyanakkor a törvény által bevezetett új vagy a korábbiaktól eltérő tartalmú fogalmak értelmezésével is segítséget kívánt nyújtani a jogalkalmazóknak, így például a 14. számú Irányelv értelmezte a visszaesés, a különös visszaesés és a többszörös visszaesés új fogalmait, s ugyanakkor meghatározta, hogy a különös visszaesés szempontjából mi tekinthető hasonló bűncselekménynek. AII. számú Büntető Elvi Döntés adott eligazítást arra nézve, hogy mi tekintendő jelentős, illetve különösen nagy értéknek, kárnak, avagy vagyoni hátránynak. E példák is mutatják, hogy a Legfelsőbb Bíróság igyekezett ugyan mindent megtenni a maga részéről a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében, de természetszerűen nem láthatott előre minden problémát, amely a gyakorlatban akár csak a törvény hatályba lépése óta eltelt rövid idő alatt is már jelentkezett. Felmerültek ugyanakkor olyan kérdések is, amelyek ismertek voltak ugyan, de megválaszolásukra csak bizonyos idő elteltével, a ténylegesen elbírálásra kerülő egyes bűncselekmények, s az ítélkezés során kialakuló gyakorlat ismeretében nyílik lehetőség. * Á Szerkesztő Bizottság megjegyzése: Időközben a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 8., 9. és 10. sz. állásfoglalásaiban a cikkben felvetett kérdéseket rendezte.

7 Az előadottak természetszerűen vonatkoznak az új büntető törvény katonai rendelkezéseire is. Már a hatályba lépést megelőzően körvonala- I zódtak olyan problémák, amelyekről látni lehetett, hogy bár megoldásuk I nyomban nem lehetséges, de nem tűr hosszabb halasztást sem, mert az ítél- j : kezési gyakorlatban rövid időn belül igen élesen vetődnek fel. A gyakorlati követelmények ismerete nélkül ugyanakkor nehéz lett volna jelentke-. zésüket megelőzni, s ezért megoldásukra csak a hatályba lépést követő, de j nem túlzottan hosszú idő elteltével kerülhet sor. Néhány ilyen kérdést és a megoldásuk lehetséges módozatait szeretném a továbbiakban felvázolni. I. Az új Büntető Törvénykönyv Általános Részének katonai rendelkezései között az egyik legjelentősebb változást a szabadságvesztés sajátos, ka- : tonai végrehajtási módjainak az új szabályozása jelentette, amellyel szorosan összefügg a büntetésüket ott töltő katonák büntetett előéletéhez fű- ; ződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésének az újabb rende-. zése is. Miután az'új törvény ának szövege az évi V. törvény 107. és aihoz képest látszólag nem mutat túlzottan jelentős eltérést, az alkalmazása során felmerült probléma megértéséhez és a megoldás útjának < megtalálásához kicsit régebbre kell visszamennünk. Legalábbis 1952-ig, amikor megszűntek az önálló katonai büntetésvégrehajtási intézetek. Addig ugyanis a katonai bíróságok által katonákra és polgári személyekre kiszabott szabadságvesztés büntetéseket egyaránt azokban hajtották végre ben azonban az addigi katonai börtönök is a Belügyminisztérium felügye-! lete alatt álló büntetésvégrehajtási testülethez kerültek át, s az hajtotta : végre a katonákra kirótt szabadságvesztéseket is., Nyomban problémaként jelentkezett azonban, mi legyen azokkal a \ katonákkal értve ezen abban az időben a Néphadsereg, a Határőrség és j a Karhatalom tagjain kívül a rendőröket, büntetésvégrehajtási őröket,,'tűz- j oltókat és pénzügyőröket, akikre a testületük, mint a hivatásos, a tovább- szolgáló vagy a sorállomány tagjaira a továbbiakban is igényt tart,i tehát i megmaradnak az állományban. Aggályt okozott, hogy a büntetés végre- j hajtásának az ideje alatt elszoknak a fegyelemtől, kiesnek a kiképzésből, : esetleg bűnözőkkel kerülnek össze, ami károsan hat ki erkölcsi magatar- j tásukra. Kezdettől felmerült ezért olyan sajátos büntetés végrehajtási intézmény : létrehozásának szükségessége, ahol most már nem a katonai bíróságok ál- ' tal elítélt valamennyi, hanem csupán a szolgálatban megmaradó személyek számára lehetőséget biztosítanának a büntetésnek a többi elítéltektől elkülönítetten történő végrehajtására, s ugyanakkor a szolgálati rend és fe-

8 gyelem követelményei a büntetés végrehajtása alatt is érvényesülnének ezen elítéltekkel szemben. A célkitűzés tehát kezdettől az volt, hogy a szolgálat további teljesítésére alkalmas személyek a szabadságvesztés végrehajtása alatt, s azt követően is megmaradjanak a fegyveres erők és a fegyveres testületek állományában. E meggondolásnak megfelelően kísérletképpen már 1952 végén felállításra került szovjet mintára egy fegyelmező zászlóalj, amelyben a rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítélt sorkatonák töltötték büntetésüket, melynek ideje alatt közérdekű vagy honvédelmi célú munkákkal foglalkoztatták őket. A jogszabályi alapot ehhez csak jóval később, a katonai személyekre kiszabott rövidebb tartamú börtönbüntetések végrehajtásáról szóló évi 5. számú törvényerejű rendelet adta meg. Ennek 1. -a kimondotta: Annak érdekében, hogy a szabadságvesztés büntetésre ítélt katonai személyekkel szemben a büntetés javító és nevelő céljai a különleges katonai szempontoknak megfelelően érvényesülhessenek, a katonákra kiszabott rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetést a katonai bíróság rendelkezései szerint fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában is végre lehet hajtani". E törvényerejű rendelet lehetőséget adott 4. -ában, hogy a katonai bíróság bármely katonának tekintendő személlyel szemben 3 hónapot meg nem haladó tartamban kiszabott szabadságvesztést katonai fogdában rendeljen végrehajtani, ha az elítélt a tényleges katonai szolgálatban továbbra is megmarad. A büntetést ilyenkor a fogdában a katonai szabályzatok szerint kellett végrehajtani. A 2. pedig ugyanakkor arra biztosított lehetőséget, hogy a katonai bíróság a sorkatonára kiszabott 3 hónapnál hosszabb, de 2 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést fegyelmező zászlóaljban rendelje végrehajtani, ha az elítéltet a választójogának gyakorlásától mai szóhasználattal élve a közügyektől nem tiltotta el és a még hátralevő tényleges szolgálatára figyelemmel a fegyelmező zászlóaljba utalást célszerűnek tartja. A 3. pedig részleteiben szabályozta a büntetés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtását, kimondva, hogy az katonai alakulat, de ugyanakkor azt is, hogy az ott töltött szabadságvesztés tartama nem számít be a tényleges katonai szolgálat idejébe. Végül az 5. törvényi mentesítésben részesítette a büntetés letöltésével azokat az elítélteket, akiknek szabadságvesztése katonai fogdában vagy fegyelmező zászlóaljban került végrehajtásra. Érdemében e rendezést vette át az évi V. törvénybe foglalt Btk és a; a fegyelmező zászlóalj tekintetében csupán azzal a lényegi eltéréssel, hogy feltételként szabta meg e végrehajtási mód alkalmazásához, mely szerint a büntetés célja a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásával is elérhető legyen. Mellőzte viszont annak külön kimondását, hogy a közügyektől eltiltott katonára kirótt szabadságvesztés nem hajtható végre fegyelmező zászlóaljban. A 113. ugyan-

9 akkor a korábbival azonos módon törvényi mentesítésben részesítette azokat, akik a fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában töltötték ki a szabadságvesztés büntetésüket. Bár e rendezés éppen azt a célt kívánta elérni, hogy a szolgálatban meghagyható elítéltek a büntetés végrehajtása alatt is megmaradjanak a testület állományában, hiányosságai már rövidesen kiütköztek. Mindenek előtt az, hogy a hivatásos és a továbbszolgáló állomány tagjainál a katonai fogdában végrehajtható szabadságvesztés három hónapos felső határa kevésnek bizonyult ahhoz, hogy mindazok bűncselekményei a jogpolitikai elveknek megfelelően nyerjenek elbírálást, akik előéletük és a szolgálat teljesítése során addig tanúsított magatartásuk alapján az elkövetett bűncselekmény ellenére méltónak mutatkoztak rendfokozat viselésére és a szolgálatban való meghagyásra. Ezen még az sem segíthetett, hogy a katonai bíróságok különböző elsősorban rendfokozatot érintő katonai mellékbüntetésekkel, mint a rendfokozatban visszavetéssel, illetve a soron következő előléptetésből kizárással, nagyobb súlyt igyekeztek adni az igen rövid tartamú szabadságvesztéseknek. Különösen kritikussá vált a helyzet a motorizáció elterjedésével, amikor egyre nagyobb számban kerültek a katonai bíróságok elé olyan tisztek és tiszthelyettesek, akik szolgálati vagy magángépjárművel gondatlanságból súlyos kimenetelű balesetet idéztek elő. A felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása ugyanis különösen, ha a baleset okozásánál az ittasság is közrehatott sértette a jogpolitikai elveket, indokolatlan megkülönböztetést eredményezett a katonai és nem katonai bíróságok gyakorlata között. Az pedig, hogy három hónapnál rövidebb szabadságvesztés kerüljön kiszabásra, a cselekmény súlya folytán szóba sem jöhetett, a hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés viszont elkerülhetetlenül a szolgálatra egyébként alkalmas személynek a testületből történő elbocsátását eredményezte. A probléma megnyugtató megoldását csak a büntető törvény módosításáról intézkedő évi 28. számú törvényerejű rendelet az I. Büntető Novella hozta meg, amely egy évre emelte fel a hivatásos és továbbszolgáló állományú személyeknél a katonai fogdában végrehajtható szabadságvesztés felső határát. Aki ugyanis az elkövetett bűncselekmény súlya folytán ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést érdemel, általában nem méltó a hivatásos szolgálat további ellátására sem. Ha mégis akadna kivétel, arra is megoldást ad a hivatásos állomány szolgálatáról szóló évi 10. számú törvényerejű rendelet, amely 5. -ának (3) bekezdésében felhatalmazta az illetékes minisztert, hogy azt a hivatásos személyt is megtartsa a szolgálatban, akit a katonai bíróság nem katonai fogdában, hanem polgári büntetésvégrehajtási intézetben letöltendő szabadságvesztésre ítélt, tekintet nélkül a büntetés tartamára. A felső határ emelésével tehát a Novella a hivatásos és a továbbszolgáló állomány tekintetében jelentkező problémát megoldotta, a sorállomány

10 cselekményeinek elbírálása tekintetében mutatkozó nehézségek kiküszöböléséhez azonban egy novelláris módosítás már nem lehetett elégséges, mert ott olyan alapvető változtatásokra volt szükség, amelyekre csak az új törvény megalkotásával nyílhatott lehetőség. A fegyelmező zászlóalj sajátos szervezetéből, a büntetés ott történő végrehajtására vonatkozó előírásokból és a végrehajtással együtt járó törvényi mentesítésből következett ugyanis, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának e sajátos katonai módja a sorállományú személyeknél csak korlátozottan volt alkalmazható. A Legfelsőbb Bíróságnak ezért arra kellett iránymutatást adnia, hogy miután a büntetés végrehajtása során a fegyelmező zászlóaljban az elsődleges cél a fegyelemre nevelés, általában a katonai szolgálati renddel szembehelyezkedő, s nem kiemelkedő súlyú katonai bűncselekményt, avagy a szolgálattal összefüggően elkövetett kisebb súlyú nem katonai bűncselekményt megvalósító sorkatonák tölthetik ott büntetésüket. Lehetőséget látott ezen túlmenően a gondatlanul elkövetett, s ebből eredően nem nagyobb súlyú, bármely bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés ott történő végrehajtására is. Rá kellett viszont mutatnia, hogy a súlyosabb megítélés alá eső, így az erőszakos jellegű bűncselekményt elkövetőknél, valamint a többszörösen büntetett előéletű személyeknél a büntetés céljai a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásával nem érhetők el, ezért a reájuk kiszabott büntetést akkor sem lehet ott végrehajtani rendelni, ha annak tartama a 2 évet nem éri el. A törvényi rendezés folytán ekként nagyobb számban kellett viszonylag rövidebb katonai szolgálat teljesítése után leszerelni és a polgári büntetésvégrehajtási intézetnek átadni olyan sorkatonákat, akik egyébként a szolgálat teljesítésére alkalmasak lettek volna. A másik jelentős probléma azoknál jelentkezett, akik felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állottak vagy a rájuk korábban kirótt szabadságvesztés végrehajtását katonai szolgálatuk tartamára elhalasztották. Kezdetben ugyanis a katonai bíróságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a fegyelmező zászlóaljban vagy a katonai fogdában csak a bíróság által eredetileg is ott végrehajtani rendelt szabadságvesztés tölthető. Az összbüntetésként kirótt szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában való végrehájtására tehát nem kerülhet sor. Ez az álláspont viszont igen rövid időn belül azt eredményezte, hogy nagy számú személyt kellett leszerelni csupán azért, mert kisebb súlyú bűncselekményt követett el katonai szolgálata alatt, s vplt egy előző, rövid tartamú, felfüggesztett vagy elhalasztott büntetése is. A Legfelsőbb Bíróság ezért rámutatott, hogy nem kizárt ilyenkor sem az összbüntetés fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában történő végrehajtása, s annak csak az szolgálhat akadályául, ha az elítélt kedvezőbb helyzetbe kerülne, mintha nem követett volna el újabb bűncselekményt. Az előadottak szerint ugyanis a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában történő végrehajtása a törvény

11 erejénél fogva minden esetben együtt járt a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel. Következésképp, az ott végrehajtani rendelt szabadságvesztést csak olyan másik szabadságvesztéssel lehetett összbüntetésbe foglalni, amelynek hátrányos jogkövetkezményei alól az elítélt legkésőbb a büntetés kitöltéséig ugyancsak mentesült, mert azt pl. gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt vagy fiatalkorúra egy évet meg nem haladó tartamban szabták ki. Szándékos bűncselekmény miatt elítélteknél viszont erre nem kerülhetett sor, mert az azt eredményezte volna, hogy az elkövető éppen az újabb bűncselekmény megvalósítása révén mentesül az összbüntetés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása folytán egy olyan elítélés hátrányos jogkövetkezményei alól is, amelyeket, há kifogástalan magatartást tanúsít, továbbra is viselnie kellene. Persze adódtak további visszásságok is ebből a törvényi rendezésből, mert ha valakit például szándékos bűncselekmény elkövetése miatt rövid tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, s azt ki is töltötte, nem volt akadálya a katonai szolgálat alatt elkövetett bűncselekmény miatt reá kirótt újabb szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történt végrehajtásának, sőt az ilyen személy az együttes mentesítés szabályai folytán a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása ellenére sem mentesülhetett az ahhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ha viszont a büntetés kitöltésére a katonai szolgálatra történt bevonulást megelőzően nem került sor, a reá utóbb kirótt szabadságvesztést sem lehetett fegyelmező zászlóaljban végrehajtani, mert az az összbüntetésbe foglalás esetén az idézett nem kívánt következménnyel, tudniillik mindkét büntetés hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesítéssel járt volna. A fentiekből következett a törvényi rendezésnek az a további hátránya is, hogy a katonai bíróságok mind a hivatásos és továbbszolgáló, mind pedig a sorállomány tekintetében tartózkodtak a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésétől, mert egy kisebb súlyú bűncselekmény miatt kiszabott, viszonylag rövid tartamú szabadságvesztés esetén is el kellett rendelni annak utólagos végrehajtását, s az előadottak kizárhatták az összbüntetés fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában végrehajthatóságát, tehát a szolgálatból való eltávolítást eredményezték. Nem kívánom ugyanakkor részletezni azokat a vitákat, amelyeket a. szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtásáról rendelkező ] nak az a szövegrésze váltott ki, mely szerint az elítélt hátralevő \ szolgálati idejére is figyelemmel kell lenni annak alkalmazásánál. A vitát j végül is csak azzal az iránymutatással lehetett a Legfelsőbb Bíróság részéről lezárni, hogy mindig tekintettel kell lenni e rendelkezés értelmezésénél ; az elkövetett bűncselekmény jellegére és a büntetés tartamára, mert pél- j dául az őrutasítás vagy a készenléti szolgálat szabályainak megszegése miatt rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítélt büntetése akkor is végrehajt- ható a fegyelmező zászlóaljban, ha a büntetés a leszerelés előtt még éppen j

12 foganatba vehető. Tulajdon elleni bűncselekmény elkövetése miatt egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítéltnél pedig esetleg akkor sem célszerű e végrehajtási mód alkalmazása, ha letartóztatásakor még 3 4 hónap is hátra volt a szolgálati idejéből. Mindezeket a problémákat az új törvénynek kellett megoldania. Az évi IV. törvény a ennek megfelelően akként intézkedik, hogy ha az elítélt a szolgálatban mégtartható: fegyelmező zászlóaljban kell végrehajtani a sorállományú katonára kiszabott 2 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést, a 43. -ában szabályozott esetben tehát, ha azt egyébként börtönben kellene végrehajtani, továbbá a 6 hónapnál hoszszabb, de 2 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést a 44. -ban szabályozott esetben, tehát amikor a végrehajtási fokozat egyébként fogház lenne; ugyanakkor katonai fogdában kell végrehajtani a hivatásos és a továbbszolgáló állományú katonára kiszabott egy évet meg nem haladó, valamint a sorállományú katonára kiszabott 6 hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztést a 44. -ban szabályozott esetben tehát, amikor egyébként a büntetés fogházban lenne letöltendő. A (2) bekezdésében ennek megfelelően ki is mondja, hogy a szabadságvesztés fokozata szempontjából a fegyelmező zászlóalj a 43. -ban szabályozott esetben börtönnek, a 44. -ban szabályozott esetben fogháznak, a katonai fogda pedig fogháznak felel meg. E rendelkezések hatályát a 128. az összbüntetésekre is kiterjeszti. Egyidejűleg a 136. a törvényi mentesítés helyett a bíróságot hatalmazza fel arra, hogy előzetes mentesítésben részesítse az elítéltet, ha a szabadságvesztést fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában rendeli végrehajtani. E mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be. Az új törvényi rendezés tehát elhárította mindazokat az akadályokat, amelyek gátolhatták, hogy a katonai bíróságok a szolgálatra alkalmas személyekre kirótt szabadságvesztést fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában rendeljék végrehajtani. A törvényi korlát jelenleg csak az, hogy a hivatásos, illetve továbbszolgáló állományú elítéltre kirótt szabadságvesztés az egy évet, illetve a sorállományúra kirótt a 2 évet ne haladja meg, s az elítélt a büntetés végrehajtása után is megtartható legyen a szolgálatban. Ehhez járul még az a korlátozás is, hogy a hivatásos és a továbbszolgáló személyeknél a szabadságvesztés katonai fogdában való végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha azt egyébként fogházban kellene letölteniük. Szándékos bűntett elkövetése esetén tehát a katonai fogdában való végrehajtás elrendelésére csak a Btk a (2) bekezdésének alkalmazásával eggyel enyhébb fokozat kijelölésével kerülhet sor. Ez azonban aligha okozhat gondot, mert aki méltó a szolgálatban meghagyásra, annak méltónak kell lennie e kedvezmény megadására is. A sorállományúaknál pedig a fegyházfokozattal kapcsolatban ilyen probléma fel sem merülhet, mert a Btk a szerint fegyházban csak 2 évi vagy annál hosszabb szabadd

13 ságvesztés hajtható végre, míg a sajátos katonai végrehajtási módra csak 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés alkalmazása esetén kerülhet sor. A feltételek csökkentése mellett az új szabályozás más tekintetben is közelítette a szabadságvesztés végrehajtásának sajátos katonai módjait a polgári büntetőintézeti végrehajtásnál alkalmazott fokozatokhoz. Ez a közelítés megmutatkozott a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról rendelkező évi 11. számú törvényerejű rendeletben is, amely csak igén kismértékű eltérést biztosít a katonákra vonatkozó rendelkezéseiben a büntetés végrehajtása során a büntetésüket fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában, avagy az annak megfelelő fokozatú polgári büntetésvégrehajtási intézetben töltő elítéltek jogai és kötelezettségei, valamint a velük szemben alkalmazandó bánásmód között. Mindebből azt a következtetést kellett levonni, hogy az új törvényi rendezés mellett a sorkatonára kiszabott és 2 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést amennyiben az elkövető a szolgálat teljesítésére egészségi állapotára tekintettel alkalmas fegyelmező zászlóaljban kell végrehajtani rendelni akkor is, ha az elkövetett bűncselekmény nagyobb tárgyi súlyú, erőszakos jellegű, avagy nem függ össze a katonai szolgálattal. A korábbi iránymutatásokban adott korlátozások tehát tovább nem tarthatók fenn. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtását szabályozó említett jogszabályok ugyanis arra mutatnak, hogy bár megmarad az intézmény sajátos katonai jellege ami feltétlenül kívánatos, mert a szolgálatban megmaradó sorkatonák töltik ott büntetésüket, de a nevelés eszközei most már sokkal inkább hasonlóak az alkalmazott fokozatnak megfelelően a börtönben, illetve fogházban végrehajtásra kerülő szabadságvesztéshez. Az intézmény tehát nem csupán az esetileg megtévedt, katonai vagy gondatlanságból elkövetett, illetve a szolgálattal összefüggő egyéb kisebb súlyú bűncselekményt megvalósító katonák megnevelésére alkalmas. Következik ez abból is, hogy a 128. rendelkezésére tekintettel ott jelenleg a nem katonai bíróság által bármely bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés is végrehajtható, ha az összbüntetés tartama a 2 évet nem haladja meg, miután az már nem jár együtt törvényi mentesítéssel, hiszen a bíróság belátásától függ, hogy mikor alkalmazza az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést. A sajátos katonai végrehajtási módok alkalmazhatósága tekintetében így az eljáró katonai bíróságnak az ott végrehajtható szabadságvesztés felső határát meg nem haladó büntetés vagy összbüntetés kiszabása esetén csupán azt kell vizsgálnia, hogy az elítélt sorkatona alkalmas-e a fegyveres erőknél további szolgálat teljesítésére. Bár az alkalmasság elsődlegesen az egészségi állapottól függ, azonban az erkölcsi követelmények, a bűncselekmény jellegétől, az elkövető életvitelétől függő társadalmi megítélés sem hagyható figyelmen kívül annak elbírálásánál. Éppen ezért továbbra sem lehet a szolgálatban megtarthatónak tekinteni és fegyelmező zászlóaljban

14 végrehajtásra kerülő szabadságvesztésre ítélni oíyan sorkatonát, aki rendkívül súlyos megítélés alá eső bűncselekményt, például állam elleni bűncselekményt (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekményt (Btk. XI. fejezet), emberölést (Btk és 167. ), terrorcselekményt (Btk ) vagy más hasonló súlyú bűntettet követ el. Az ily bűncselekmény megvalósítójával szemben egyébként is többnyire hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés kerül kiszabásra, amikor szóba sem jöhet a fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtás. De nem kerülhet sor arra értelemszerűen akkor sem, ha valamilyen körülmény folytán mégis 2 évet meg nem haladó tartamú, s így börtönben letöltendő szabadságvesztést alkalmaz vele szemben a katonai bíróság. Hasonló erkölcsi megítélés alá kell vonni és a szolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni az olyan bűnöző életmódot folytató sorkatonákat is, akik a katonai szolgálatuk alatt ismét azonos jellegű és súlyos megítélés alá eső bűncselekményt valósítanak meg. Ez ugyanis arra mutat, hogy az előző büntetések nem gyakoroltak reájuk kellő nevelő hatást, s a katonai életviszonyok között is folytatni kívánják bűnöző életmódjukat. Tehát nem önmagában a visszaesés vagy akár a többszörös visszaesés zárja ki náluk a fegyelmező zászlóaljban való végrehajtás alkalmazhatóságát, hanem a bűncselekmény súlyából és jellegéből levonható az a következtetés, hogy az elkövető a katonai életviszonyok között sem kíván addigi életmódján változtatni, hanem továbbra is mereven szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival. Ily következtetést kell levonni például annál a sorkatonánál, aki a polgári életben többször el volt már ítélve tulajdon elleni bűncselekmények miatt, s a katonai szolgálata alatt rablást valósít meg, vagy annál az erőszakos jellegű bűncselekmények miatt korábban többszörösen elítéltnél, aki súlyos testi sértést okozó módon bántalmazza elöljáróját. A fegyelmező zászlóaljban végrehajtásra kerülő szabadságvesztés alkalmazhatóságának ismertetett kiterjesztése ellenére sem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ott többségükben továbbra is első ízben megtévedt, a katonai szolgálati renddel és fegyelemmel esetileg szembehelyezkedő vagy gondatlan bűncselekményt elkövető elítéltek fogják büntetésüket tölteni. Hiszen fiataljaink döntő többségének életvitele becsületes, s ily korlát hiányában olyan bűnöző életmódot folytató elítélt kerülne közéjük, aki magatartásával és szemléletével mind a büntetés végrehajtása során, mind pedig annak kitöltése után az alakulathoz visszatérve, károsan hatna erkölcsi tartásukra, s ázon keresztül a fegyveres erők szolgálati rendjére és fegyelmére. Egyébként is kérdés, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedő, ismételten súlyos bűncselekményeket megvalósító személyek kezébe mennyiben lehet fegyvert adni, nem járhat-e az kiszámíthatatlan következményekkel, amire az utóbbi időben már több példa is adódott. Végül, bár az új rendelkezés a még hátralevő szolgálati idő tartamát

15 a feltételek között éppen a viták elkerülése végett nem említi, aligha lenné értelme a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban végrehajtása elrendelésének lehetőségét úgy alkalmazni* hogy az ésszerűtlenül megnyújtsa a sorkatonai szolgálat tartamát. Bár az alapvető cél, hogy a sorkatonai szolgálatát minden arra alkalmas hadköteles teljes egészében kitöltse, s bűncselekmény elkövetése útján senki se juthasson kedvezőbb helyzetbe, az sem lenne ugyanakkor kívánatos, hogy a büntetések folytán a sorkatonai szolgálat nemkívánatos módon meghosszabbodjon, s az elítélt jelenléte csupán tehertételt jelentsen annak a katonai szervezetnek, amelyhez tartozik, így értelmetlen lenne annak a sorkatonának a szabadságvesztését fegyelmező zászlóaljban végrehajtani, aki korábban már töltött ott hosszabb tartamú szabadságvesztést, s a reá újabban kiszabott büntetés sem rövid tartamú. Az idézett három kivételtől eltekintve azonban a szolgálat teljesítésére egészségileg alkalmas sorkatonák szabadságvesztését annál is inkább fegyelmező zászlóaljban kell végrehajtani, mert elsőrendű honvédelmi érdek,' hogy az arra egészségileg és az erkölcsi követelmények tekintetében is alkalmas hadkötelesek megfelelő katonai kiképzést nyerjenek. Visszás látszatot keltene ugyanakkor, ha a szolgálat teljesítésére alkalmas ilyen személy a bűncselekmény elkövetése révén hamarabb kerülne vissza a polgári életbe, mint az, aki becsületesen eleget tesz állampolgári kötelezettségeinek. Éppen e követelménnyel függ össze az is, hogy a közügyektől eltiltás mellékbüntetéskénti alkalmazása sem lehet akadálya a jövőben a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása elrendelésének. Az évi 5. számú törvényerejű rendelet amint láttuk még tilalmazta a közügyektől eltiltottaknál a sajátos katonai büntetésvégrehajtási mód alkalmazását. Az évi V. törvény a ilyen tilalmat már nem tartalmazott ugyan, de azok a kedvezmények, amelyeket a törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok a büntetésüket fegyelmező zászlóaljban letöltött személyeknél biztosítottak elsődlegesen magának a törvényi mentesítésnek a megadása arra mutattak, hogy az a társadalmi megítélés, amelyet a közügyektől eltiltás tükröz, nem egyeztethető össze a végrehajtás sajátos katonai módjainak alkalmazásával. Ezzel összhangban állt a Legfelsőbb Bíróságnak az az iránymutatása, hogy az erőszakos jellegű és egyéb súlyos megítélés alá eső bűncselekményt elkövetőkre akiknél a közügyektől eltiltás szóba jöhetett kirótt szabadságvesztést nem lehet fegyelmező zászlóaljban végrehajtani rendelni. Az új törvényi rendezés viszont az előadottak szerint nem zárja ki a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtását az ilyen súlyosabb megítélés alá eső bűncselekményt elkövető személyeknél sem, s ugyanakkor a bíróság belátására bízza, hogy előzetesen mentesíti-e a büntetését ott töltő személyt az elítéléséhez fűzött hátrányos jogkövetkez-

16 menyek alol. Áz ismertetettek szerint egyéb tekintetben is nagymértékbeli csökkent a különbség a polgári és a katonai büntetésvégrehajtási intézetek között. Mindebből levonható az a következtetés, hogy a jövőben nincs akadálya a fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt közügyektől eltiltásának, mint ahogy annak sem, hogy a polgári bíróság által közügyektől eltiltott személyekre kirótt szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása során a katonai bíróság az összbüntetést is fegyelmező zászlóaljban rendelje letölteni. A közügyektől eltiltás ugyanis a katonai szolgálati kötelezettséget, mint általános állampolgári kötelezettséget nem érinti, így azok is kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni, akiket bevonulásuk előtt polgári bíróság a közügyektől eltiltott. Természetszerűen a sorállományúaktól lényegesen eltérő megítélés alá esnek a hivatásos és a továbbszolgáló állomány tagjai. Náluk a szolgálatban való meghagyásnál továbbra is ugyanazok a társadalmi elvárások és erkölcsi követelmények érvényesülnek, mint korábban. A reájuk kirótt szabadságvesztés katonai fogdában való végrehajtásának elrendelésére egy évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén is csak akkor kerülhet továbbra is sor, ha az elkövetett bűncselekmény csekély súlyú, s addigi életvitelük és a szolgálat teljesítése terén tanúsított magatartásuk alapján is méltóak a szolgálatban való meghagyásra; szándékos bűntett elkövetése esetén pedig arra is, hogy a Btk a (2) bekezdésében írtak alapján eggyel enyhébb fokozatban rendeljék büntetésüket letölteni. E követelmények pedig egyértelműen kizárják azt is, hogy a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt közügyektől eltiltására sor kerülhessen. Annál is inkább, mert az automatikusan az elítélt rendfokozatának elvesztését, s így a testületből való eltávolítását eredményezné, tehát ellent mondana a sajátos katonai végrehajtási mód alkalmazása alapvető feltételének : a szolgálatban való meghagyásnak. II- A szabadságvesztés sajátos katonai végrehajtási módjainak alkalmazhatóságával függ össze a következő kérdés, hogy tudniillik kiket részesítsen a katonai bíróság előzetes bírósági mentesítésben, azok közül az elítéltek közül, akiknek büntetését fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában rendeli végrehajtani. Az új Btk. ugyanis ahogyan ismertettük nem részesíti a korábbival egyezően törvényi mentesítésben a büntetésüket ott kitöltött személyeket, hanem ának (1) bekezdésében az ügyben eljáró bíróságot hatalmazza fel, a büntetés kiállásával, illetve végrehajthatóságának megszüntetésével beálló mentesítés előzetes megadására éppen annak érdekében, hogy a végrehajtás sajátos katonai módjai szélesebb körben legyenek alkalmazhatók. A mentesítés tekintetében mutatkozó éltérés a törvényben tehát nem

17 a jogpolitikai szemlélet megváltozására utal, hanem éppen azt a célt szolgálja, hogy a sajátos kátonai büntetésvégrehajtási módok szélesebb körű alkalmazása révén ne mentesüljenek olyan személyek is az elítélésükhöz fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, akiknél az nem lenne célszerű, mert ellentétben állna a társadalom védelmének érdekeivel. A sorkatonák vonatkozásában ebből eredően az új törvényi rendezésnél azt a következtetést kell levonni, hogy a fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek között a korábbi törvényi mentesítéshez viszonyítottan nem szélesebb, hanem annál inkább szűkebb körben kerülhet sor az előzetes bírósági mentesítés megadására. Elsősorban azoknál kerülhet sor arra, akik olyan kisebb súlyú katonai bűncselekményt valósítottak meg, amely a polgári életben nem is tekintendő bűncselekménynek. Éppen ezért, mert a sorkatonák szolgálatuk alatt sokkal szigorúbb életkörülmények közé kerülnek, s olyan magatartásért is büntetőjogi felelősségre vonásban részesíthetők, amely a polgári életben nem von ilyen következményeket maga után, indokolt az esetileg megtévedt, a szolgálati renddel és fegyelemmel alkalmilag szembehelyezkedő személyt az e miatt reá kirótt büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesíteni. Hasonlóan érdemesnek kell tartani erre azokat is, akik a szolgálattal összefüggően, esetleg éppen abból adódóan követnek el ugyancsak enyhe megítélés alá eső bűncselekményt. Nem kerülhet viszont sor az előzetes mentesítés megadására a szolgálati renddel és fegyelemmel ismételten jelentősen szembehelyezkedő, illetve nagyobb súlyú katonai bűncselekményt elkövető elítélteknél, így pl. azoknál, akik szökést, öncsonkítást valósítanak meg, zendülésben vesznek részt, avagy tettlegesen bántalmazzák elöljárójukat, illetve a szolgálatot teljesítő más személyeket. Hasonlóan nem kerülhet sor a mentesítés megadására az erőszakos jellegű, nem katonai bűncselekményt, pl. nemi erőszakot vagy rablást megvalósító sorkatonáknál, de általában a tulajdon elleni szándékos bűncselekményt elkövetőknél sem. Ezek ugyanis az elkövetett bűncselekmények jellege folytán e kedvezményre nem méltóak, annak megadása náluk nem szolgálná társadalom védelmét. Más megítélés alá esnek ebből a szempontból a hivatásos és a továbbszolgáló állomány tagjai, akiknél egyrészt csak az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés hajtható végre katonai fogdában, tehát bűntett megvalósítása esetén eleve méltónak kell lenniük a Btk a (2) bekezdésének alkalmazásával enyhébb fokozat kijelölésére, s ami a leglényegesebb, ahol az állományba vétel előfeltétele a büntetlen előélet, a feddhetetlenség. Következik ebből, hogy akit a katonai bíróság az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alóli előzetes mentesítésre nem lát érdemesnek, általában arra sem láthatja alkalmasnak, hogy a büntetést fogháznak megfelelő katonai fogdában rendelje végrehajtani, s meghagyhatónak lássa a fegyveres erők, illetve fegyveres testületek állományában. Úgyszólván ál-

18 talános szabályként lehet ezért kimondani, hogy azt a hivatásos vagy továbbszolgáló állományú katonát, akinek szabadságvesztését a katonai bíróság katonai fogdában rendeli végrehajtani, méltónak kell tartania arra is, hogy előzetes bírósági mentesítésben részesítse. De érvényes ez a szabály azokra a sorkatonákra is, akiknek szabadságvesztését katonai fogdában rendelte végrehajtani. Erre ugyanis csak : kisebb súlyú vétség elkövetése esetén kerülhet sor olyan személyeknél, akik nem visszaesők. A sorkatonáknál ugyanis csak 6 hónapot meg nem haladó tartamú fogház fokozatú szabadságvesztés hajtható végre katonai fogdában: A visszaesőkre kiszabott szabadságvesztést pedig a Btk ának b) pontja szerint börtönben, azaz sorkatonánál börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban kell végrehajtani. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor a Büntető és Katonai Kollégium 490. számú állásfoglalásának VIII. pontjában adott azon iránymutatását, mely szerint a sajátos katonai végrehajtási mód alkalmazása esetén a vagylagosan polgári büntetésvégrehajtási intézetben történő letöltés esetére kijelölt fokozatot eggyel enyhébben kell meghatározni, nem tartotta fenn. Az új törvényi rendezés mellett ugyanis a fegyház fokozat csak 2 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén alkalmazható, így a rövidebb tartamú szabadságvesztés csak két fokozatban: börtönben vagy fogházban hajtható végre. Ugyanakkor e fokozatoknak megfelelő sajátos katonai büntetés végrehajtási módok léteznek, s az azokhoz tartozó intézményekben a végrehajtás módja lényegében megegyezik az azonos fokozatú polgári büntetésvégrehajtási intézetben alkalmazottal. Éppen ezért a jövőben a sorkatonánál is csak akkor kerülhet sor a Btk ának (2) bekezdésében írtak alapján eltérő fokozat kijelölésére, ha az az azonos megítélés alá eső bűncselekményt elkövető polgári személynél is indokolt lenne. Azaz a jövőben e vonatkozásban különbséget tenni nem lehet; Kivétel ez általános szabály alól csak az az eset, amikor a katonai bíróság szándékos bűntettet megvalósító hivatásos vagy továbbszolgáló állományú személyt ítél katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre, miután az mindig fogház fokozatnak felel meg, s így alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a szándékos bűntett elkövetője méltó e kedvezményre'is. Természetszerű ugyanakkor, hogy gondatlan vétség elkövetőjével szemben az előzetes mentesítésre nem kerülhet sor, mert az a Btk a(l) bekezdésének c) pontja értelmében a büntetés kitöltésével, illetve a végrehajthatóságának megszűnésével a törvény erejénél fogva amúgy is mentesül, 1 s így a külön bírói mentesítés felesleges. Az esetben viszont, ha a katonai bíróság a szabadságvesztés végrehajtását a Btk ában írtak alapján próbaidőre felfüggeszti, az elítéltet a Btk ában foglaltak alapján, s nem a sajátos katonai rendelkezésnek megfelelően kell előzetes mentesítésben részesíteni. Erre annál is inkább fel kell hívni a figyelmet, mert a jövőben feltehetően mind a hivatásos és a továbbszolgáló, mind pedig a sorállomány tagjai tekintetében a korábbi-

19 hál sokkai gyakrabban kerül majd sor íélfüggesztett szabadságvesztés kiszabására, Amint arra ugyanis már utaltam, a bírói gyakorlat a korábbiakban azért tartózkodott a felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásától, mert újabb bűncselekmény elkövetése esetén a szabadságvesztés végrehajtásának sajá,tos katonai módjai alkalmazására még akkor sem kerülhetett sor, ha mind az előbb, mind az utóbb kiszabott büntetés rövid tartamú volt, de a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása szándékos bűncselekmény miatt történt, s így a büntetés kitöltésével az elítélt nem mentesült volna a sajátos katonai végrehajtási mód alkalmazása : hiányában az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól. A fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában való végrehajtás elrendelésének hiánya pedig értelemszerűen valamennyi állománynál a szolgálatból való elbocsátást kellett, hogy eredményezze..'! Az új törvényi rendezés mellett viszont ez az akadály már megszűnt, 1 1 mert a Btk a lehetőséget teremt az összbüntetés fegyelmező zászló- j aljban, illetve katonai fogdában való végrehajtására, ha annak tartama a hivatásos és a továbbszolgáló állományúnál az 1 évet, a sorállományúaknál pedig a 2 évet nem haladja meg, s az elítélt alkalmas a szolgálat további teljesítésére, Nem szolgálhat akadályul most már a hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés sem, mert annak megadása a bíróság belátásától '> függ, s nem következik be automatikusan a törvény erejénél fogva. Mindennek értelemszerűen arra kell vezetnie, hogy jövőben a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkező 89. alkalmazása tekinteté^! ben is meg kell szüntetni az eltérést a katonai és nem katonai bíróságok gyakorlata között, s az a jövőbeli csak annyiban mutatkozhat, amennyiben azt a fegyveres erők és a fegyveres testületek érdekei, valamint szolgálati j viszonyai elkerülhetetlenül szükségessé teszik. Éppen ezért kell viszont fel- ; hívni ezzel kapcsolatban a figyelmet arra, hogy miután a hivatásos és a továbbszolgáló állomány tagjaival szemben á korábbinál gyakrabban kerülhet sor a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére, a szabadság-, vesztés katonai fogdában való végrehajtásával kapcsolatban ismertetett azon elv, mely szerint, aki a szolgálatban meghagyható, az érdemes az előzetes bírósági mentesítés megadására, itt is érvényes. Sőt itt még sokkal inkább érvényesülnie kell, miután az elkövető még arra is érdemes,, hogy j a reá kirótt szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesszék. III. i A harmadik probléma, amivel foglalkozni kívánok, már a Különös Részben írt katonai rendelkezésekkel kapcsolatos, mégpedig a XX. fejezet ; II. címében felvetett függelemsértéses bűncselekményekkel; de összefügg J a halmazat fogalmának a Btk; 12. -a (1) bekezdésében meghatározott, s a korábbi törvényi rendelkezéstől eltérő meghatározásával is. Az alaki hal- ;

20 Mázat megállapíthatósága tekintetében a korábbitól eltérő gyakorlat kialakulása ugyanis kérdésként veti fel, hogy mikor kerülhet sor a jövőben halmazat megállapítására a függelemsértéses bűncselekmények körében. A probléma megértéséhez és a megoldás útjának megtalálásához itt is viszsza kell mennünk az időben, s meg kell ismerkednünk a hazánk felszabadulását követően megalkotott első Katonai Büntető Törvénykönyv, az évi LXII. törvénynek a szolgálati rend és fegyelem alapját képező függelmet védő rendelkezéseivel, s az azok alapján kialakított bírósági gyakorlattal. E törvény a második részének V. fejezetében rendelkezett a függelemsértés meghatározásáról, valamint büntetéséről. Ezen belül az 53. az elöljáró vagy feljebbvaló becsületsértését vagy rágalmazását, az 55. a hatóság előtti rágalmazását, az 56. az elöljáróval vagy feljebbvalóval szembeni hamis vádat, az 57. az elöljáró vagy feljebbvaló tettleges bántalmazását, míg az 58. azok megölését rendelte büntetni. Az 59. rendelkezett a szolgálati parancs iránti engedetlenség büntetéséről, míg a 61. annak felelősségre vonásáról, aki a szolgálati parancsot gondatlanságból nem teljesítette. Ugyanakkor a törvény VI. fejezete majdnem hasonló részletességgel rendelkezett annak megbüntetéséről, aki a katonai őrrel helyezkedett szembe vagy sértette személyét, illetve utasítását nem teljesítette. Megjegyzendő, hogy e törvény a zendülést és a bujtogatást nem tekintette függelemsértésnek, hanem az I. fejezetben külön rendelkezett azok büntetéséről, miután abból indult ki, hogy e bűncselekmények közvetlenül a szolgálati rendet veszélyeztetik, amelynek a függelem csupán egyik, bár a leglényegesebb részét képezi. A függelemsértés és a katonai őr elleni cselekmények büntetésére vonatkozó rendelkezések részletezése mely lényegében megegyezett az akkor hatályos büntető törvénynek az életet, a testi épséget és az egészséget, valamint az emberi méltóságot védő rendelkezéseinek tagolásával egyértelműen arra mutatott, hogy azok a szolgálati rend alapját képező függelem mellett a lényegében azt megtestesítő elöljáró, feljebbvaló, illetve katonai őr személyét, valamint emberi méltóságát is védelmezni kívánják. Jogi tárgyuk ekként kettős volt, egyrészt a függelem, tehát á szolgálat rendje, másrészt az emberi élet, testi épség, illetve méltóság, amelyen keresztül a sérelem bekövetkezett. E kettősség tette szükségessé ezért, hogy az általános büntető rendelkezésekhez viszonyítva az elöljáró, a feljebbvaló vagy a katonai őr sérelmére elkövetett azonos cselekvőséget a katonai büntető törvény szigorúbban rendelje büntetni, mert a magatartás egyben a függelmet, azon keresztül a szolgálati rendet, tehát a fegyveres erők és a fegyveres testületek érdekeit is sértette.. A kettős jogi tárgynak megfelelően miután e rendelkezések, az élet és a testi épség, valamint az emberi méltóság védelmét is szolgálták a bírói gyakorlat sértettnek ismerte el az elöljárót, a feljebbvalót, illetve a

21 katonái őrt, akinek a sérelmére a cselekményt megvalósították, s természetszerűen annyi rendbelinek minősítette a cselekményt, ahány sértettje volt, azaz ahány személy sérelmére azt elkövették. Nem került viszont sor a többség megállapítására a szolgálati parancs iránti engedetlenség elbírálásánál, mert bár az ily magatartás is szembehelyezkedést jelentett az elöljárói akarattal, azonban annak csak szolgálati tekintélyét, s nem személyét vagy emberi méltóságát sértette. Az érdeksérelem a szolgálati feladatok megvalósulása terén mutatkozott, s így többség megállapítására csak az esetben kerülhetett sor, ha az elkövető külön-külön kiadott, s egymástól eltérő feladatok végrehajtására irányuló több szolgálati paranccsal helyezkedett szembe. Több elöljáró által kiadott helyesebben a későbbiekben csupán megismételt, azonos feladat végrehajtására vonatkozó parancs ismételt megtagadása így természetszerűen többségként nem volt értékelhető. Az évi V. törvénybe foglalt Büntető Törvénykönyv, a szocialista jogelveknek megfelelően, IX. fejezetében az egységes rendszerbe foglalva tartalmazta a katonai büntető rendelkezéseket is, s annak II. címében rendelkezett a függélemsértés büntetéséről. A korábbi Katonai Büntető Törvénykönyvhöz viszonyítva azonban összevonta és lényegesen egyszerűsítette az égyes bűncselekmények törvényi tényállását, ugyanakkor á függelemsértés körébe vonta a zendülést is, anélkül azonban, hogy a büntetendő cselekvőségek körét érdemében változtatta volna. A leglényegesebb változás abban mutatkozott: még; hogy az elöljáró mellett csupán a szolgálati ténykedést kifejtő feljebbvaló személyét látta kiemelt védelem- i ben részesítendőnek, de velük azonos védelihét biztosított az őrnek, valamint a szolgálati ténykedést kifejtő más szolgálati közegnek is ában ennek megfelelően büntetői rendelte az elöljáró, illetve a szolgálati ténykedést kifejtő feljebbvaló, őr- vagy más szolgálati közeg elleni erőszak alkalmazását, ideértve az azzal való fenyegetést, valamint a tettleges ellenállást is, s e bűncselekmény minősített eseteként határozta meg egyebek között ha a bűntettből testi sérülés származott, az a sértett halálát, j Okozta vagy emberölést is megvalósított. A a pedig' büntetni rendelte az elöljáró, a szolgálati ténykedést kifejtő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg tekintélyének megsértését. A 317. rendelkezett e mellett i lényegében a korábbival azonos módon a parancs iránti engedetlen-, j ség büntetéséről; a 316. pedig a zendülés fogalmát határozta meg oly módon, mely szerint a zendülés akként is megvalósulhat, hogy a szolgálati, j rend vagy fegyelem ellen irányuló nyílt ellenszegülés az elöljáró szolgálati parancsával való szembehelyezkedésében nyilvánul meg, ha azt háröm ] vagy több katona követi el együttesen. Bár. azt a fejezethez fűzött miniszteri indoklás kifejtette, hogy a füg- ; gelem a katonai szolgálati rend és fegyelem alapja, s a rendelkezések ezért elsődlegesen éppen a szolgálati rendet kívánják védelmezni, azok mégis

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban

Részletesebben

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Bírósági Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok BH 2007/1/3. A bűnszervezetben való elkövetést meg kell állapítani, ha az elkövető tisztában volt azzal, hogy

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai

A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés

Részletesebben

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK VII. FOGALOMTÁR Az alább felsorolt fogalmak nem pontos jogi definíciók, elsősorban a statisztikák megértését szolgálják. Céljuk, hogy komolyabb jogi előképzettség nélkül is értelmezhetővé váljanak a börtönstatisztikákban

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai

A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai Előzmények 1. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedések és a szabadságvesztés kiváltását célzó jogintézmények (pl. házi őrizet)

Részletesebben

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 6. és május hó 7. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Az összbüntetésbe foglalás újabb kérdései január 12-től 1

Az összbüntetésbe foglalás újabb kérdései január 12-től 1 Az összbüntetésbe foglalás újabb kérdései 2009. január 12-től 1 1./ Csak végrehajdandó szabadságvesztések foglalhatók összbüntetésbe A Btk. 92. -ának 2009. január 12. előtt (1999. március 1-től) hatályos

Részletesebben

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1

A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1 Prof. Dr. Vókó György: A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1 A rehabilitációt a mai jogállami büntetőjog díszes kalapjának hívnám inkább, hasonlítva létrejöttének idején történt

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T : Szegedi Ítélőtábla Bf.I.11/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 15. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.

Részletesebben

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11. A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1 LEGFŐBB ÜGYÉSZ Ig. 199/1968. Legf.Ü.sz. MÁSO LAT. 1 A legfőbb ügyész 3/1968. számú utasítása a közúti közlekedési szabályok megszegői felelősségre vonásának egyes kérdéseiről. I. A közúti közlekedés rendjének

Részletesebben

2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)

2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) 2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Na, mit írtam májusban? Bizony azt, hogy AB döntés ide vagy oda a jogalkotók bohócot csinálnak a testületből

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet 1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.171/2003/14. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi január hó 13. napján és 2004. február hó 10. napján tartott fellebbezési

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről ... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 2. oldal (6) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tény

Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 2. oldal (6) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tény Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 1. oldal 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998 (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata módosításáról

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 2. oldal (2) Az előzetes fogvatartásban töltött időtartam megáll

Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 2. oldal (2) Az előzetes fogvatartásban töltött időtartam megáll Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 1. oldal 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA XIII. ÉVF. 1. SZÁM A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZÈRVËK BÈLSÔ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1 9 82 Szerkeszti:

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Olimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől

Olimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM SPORT SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Olimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől 1. Az olimpiai járadék összege A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.)

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001 Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 181. szám 37409 II. Törvények 2012. évi CCXXIII. törvény abüntetõtörvénykönyvrõlszóló2012.évic.törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekrõl és egyes

Részletesebben

Horváth Eszter 1. Összbüntetés az új Büntető Törvénykönyvben

Horváth Eszter 1. Összbüntetés az új Büntető Törvénykönyvben Horváth Eszter 1 Összbüntetés az új Büntető Törvénykönyvben Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur - A legmélyebb folyó hömpölyög a legkisebb zajjal. (Curtius Rufus) Az összbüntetés jogintézményét

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.3/2003/8. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 1. napján tartott nyilvános, fellebbezési tárgyalás alapján meghozta

Részletesebben

Tisztelt Ajánlattevők!

Tisztelt Ajánlattevők! A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Bocskai u. 1-3. és Bácska u. 14. szám alatti irodaépületeinek napi 24 órás portaszolgálati, járőrözési, vagyonvédelmi, őrzési és recepciós

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1979 ll A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA X. ÉVF. 1. SZÁM A KÀTÔNÀI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1979 Szerkeszti:

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.335/2003/16. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 27. napján és 2004. évi május hó 25. napján tartott nyilvános

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 1. 2 I. fejezet 6. 7 Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. 8 A büntetőeljárás felajánlása 8. 8 A kiadatás és a menedékjog Lezárva: 2008. január 31. 1. oldal 1978. évi IV. törvény a Büntető

Részletesebben

Az új Ptk. nak való megfelelés

Az új Ptk. nak való megfelelés Az új Ptk. nak való megfelelés 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Március 15.-éig a létesítő okiratot az új Polgári törvénykönyvhöz kell igazítani Létesítő okirat felülvizsgálata Országos Bírósági

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok Kóta Tünde (igazgató, KIMISZ Pártfogó Felügyeleti Igazgatóság) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt KIMISZ nyitókonferencia

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben