MAGYAR EU FEJLESZTÉSI IGAZGATÓTANÁCS PARTNERSÉG A FEJLETT MAGYARORSZÁGÉRT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR EU FEJLESZTÉSI IGAZGATÓTANÁCS PARTNERSÉG A FEJLETT MAGYARORSZÁGÉRT"

Átírás

1 MAGYAR EU FEJLESZTÉSI IGAZGATÓTANÁCS PARTNERSÉG A FEJLETT MAGYARORSZÁGÉRT

2 A Microsoft egyik legfontosabb kötelessége, hogy együttműködjön a különböző országokkal és szervezetekkel a digitális írástudás és az informatikai készségek oktatása, elterjesztése érdekében. A TITAN program célkitűzései - az évi kétszázezernél is több emberhez eljuttatandó informatikai alaptudás, KKV vállalatok vezetőinek informatikai képzése és az IT szakemberek professzionális fejlesztése azt fogják eredményezni, hogy Magyarország versenyképessége növekszik, új piaci és társadalmi esélyek teremtődnek. Steve A. Ballmer vezérigazgató Microsoft Corporation

3 I. A Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács Magyarországon a már 2005 óta sikeresen működő EUGA konzorcium által demonstrált hoszszú távú iparági partnerség nyújtott biztos alapokat a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács megalakításához. A MEFIT egyben a páneurópai E-skills Industry Leadership Board (E-képzettségek Iparági Igazgatótanács) és a European Alliance on Skills for Employability (Európai Szövetség a Foglalkoztatási Célú Képzettségekért) magyar munkacsoportja. A MEFIT a magyar IT-iparág által életre hívott és működtetett nonprofit, hosszú távú partneri szerveződés, amelynek fő célja az IT-kapcsolódású fejlesztési források minél nagyobb hatékonyságú felhasználásának elősegítése egy versenyképes, innovatív és befogadó Magyarország megteremtéséért az Európai Unióban. A szervezet tevékenységét szoros együttműködésben végzi döntéshozó partnereivel a közigazgatásból, a tudományos szférából, az érdekképviseletektől és civil szervezetektől: mindezt EU-ajánlásokra és hasonló, rangos kezdeményezésekre építve. A MEFIT küldetése A MEFIT küldetése, hogy össztársadalmi célok érdekében harmonizálja és képviselje az IT-iparág szükségleteit és igényeit, iránymutatásokat tudjon nyújtani az ország érdekeit leginkább szolgáló IT-fejlesztési célok tekintetében, és kezdeményező szerepet vállaljon fel az azokat megvalósító projektek kimunkálásában. Céljai elérése érdekében a MEFIT: szinergiát képez az erőforrások, az igények, a lehetőségek és a legmagasabb szintű szakértelem között, állandósított párbeszéd keretein belül meghatározza, megfogalmazza és képviseli az iparág által helyesnek tartott IT-fejlesztési irányokat, képviseli a kormányzat felé az IT-fejlesztés, mint legmagasabb szintű nemzetgazdasági prioritás fontosságát, kezdeményezi és szoros figyelmmel kíséri konkrét, nagyívű IT-fejlesztési programok kidolgozását, becsatornázást, elfogadtatását és végrehajtását, proaktívan mozgósítja Tagjai és Tanácsadó Tagjai közös erőforrásait és szakértelmét a közös célok érdekében összegyűjti, értékeli és hasznosítja a társzervezetek és az EU-ban már futó programok tapasztalatait, de törekszik az úttörő, példamutató szerepre is. A MEFIT tagjai Magyarországon aktív multinacionális és magyar tulajdonú informatikai vállalatok. A MEFIT tanácsadó testülete tömöríti azokat a tudományos szaktekintélyeket, érdekképviseletek, civil szervezetek, oktatási központok és kapcsolódó európai hálózatok döntéshozóit, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és multiplikációs képességeik révén nagy mértékben segítik az igazgatótanács munkáját.

4 II. Tudás és képzettség a digitális világban A magasan képzett és alkalmazkodóképes munkaerő lesz Európa versenyképességének és jólétének alapja a XXI. században, és ennek legkritikusabb építőköve az információtechnológiai képzettség. Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke, vállalkozáspolitikai és ipari főbiztos A lisszaboni stratégia céljainak elérésére indított növekedési és foglalkoztatási partnerség keretében az EU a tudást és az innovációt nevezte meg a folyamat révén 2010-ig kiteljesedő európai információs társadalom motorjául. Az EU GDP-növekedésének negyedét és a termelékenység növekedésének 40-50%-át az információés kommunikációtechnológiai szektor (továbbiakban: IKT) adja. Mind a kormányok, mind a tudományos körök egyhangúan amellett érvelnek, hogy az IKT-képzettségek fejlesztését célzó oktatás kivételes fontosságú hajtóereje a foglalkoztatás növekedésének és a munkahelyteremtésnek, és szerepe elengedhetetlen egy versenyképes és befogadó Európa megteremtésének folyamatában. Az elmúlt években azonban számos kutatás és jelentés mutatott rá arra, hogy Európa egyre komolyabb mennyiségi és minőségi gondokkal küzd a magas IKT-képzettségű munkaerő terén. Az EU saját felmérései azt mutatják, hogy az európai munkavállalók alapszintű IKT-képzettsége megfelelő szintű, viszont a problémát a fejlett és professzionális szintű képzettségek terén mutatkozó hiányok okozzák. Mindez egyre fenyegetőbbnek tűnik annak tükrében, hogy a globális versenytársak (különösen India és Kína) feszített ütemben rendezik át a IKT-szakemberek globális piacát. A vállalati vezetőknek a legtehetségesebb és legképzettebb szakemberekre van szükségük ahhoz, hogy helyt tudjanak állni a versenyben. A globális kihívásoknak való megfelelés kényszerén felül, az európai gazdaság derékhadát adó KKV-szektor komoly nehézségekkel küzd, hogy a vállalatok döntéshozói és munkavállalói megszerezzék a megfelelő e-képzettségeket, és új üzleti modellekre építkezve vegyenek részt a versenyben. A formális képzési rendszerek nem a vállalatok igényeinek megfelelő minőségű, mennyiségű és képzettségű szakembert bocsátanak ki. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a jelek szerint a KKV-k mind az időt, mind a költségeket sajnálják munkavállalóik IKT-képzésére. Üdvözöljük a TITAN-t! A projekt célkitűzései egybeesnek a SZÁMALK Zrt.küldetésnyilatkozatában megfogalmazottakkal. 30 éve építjük az információs társadalmat, több mint 100 ezer oklevelet bocsátottunk ki a továbbképzés és szakképzés különböző szintjein. Reméljük, hogy a TITAN projekt kapcsán sok informatikus TITAN képzéséhez tudunk hozzájárulni. Dr. Zárda Sarolta vezérigazgató Számalk Zrt. Ez a kritikus helyzet azzal fenyeget, hogy az európai növekedés egyik legfontosabb visszatartója az IKT-képzettségek hiánya lehet. Az EU ezért az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatási szereplők, és az IKT-iparág minden eddiginél erősebb, koherensebb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazza, hogy az innováció és a versenyképesség előtt tornyosuló akadály megszünjön. A között létrejövő, mintegy 4,5 milliónyi IKT-munkahely magasan képzett európai és nemzeti munkaerőt kíván, hogy a digitális gazdaság szabályai szerint annak minden szereplője érvényesülni tudjon. 4 MEFIT

5 Az IKT-iparág felismervén, hogy cselekednie kell intézményesített, transzeurópai párbeszédet (multi-stakeholder partnership, továbbiakban MSP) kezdeményezett a többi kulcsszereplővel annak érdekében, hogy az iparág elvárásai a kormányzati szereplőktől költségvetési hozzájárulásukhoz illeszkedő, megfelelő figyelmet és szabályozási támogatást kapjanak. A közelmúltban globálisan egyre meghatározóbbá váló MSP-k népszerűsége abban rejlik, hogy az eddig ismert konstrukcióknál hatékonyabb szövetségeket hoznak létre a kormányzat, az üzleti szféra és a civil társadalom főszereplőiből. Az MSP-k közös stratégiai szemlélet által vezérelve tömörítik a szereplők erőforrásait és kompetenciáit annak érdekében, hogy az IKT-fejlesztés legfőbb kihívásait a fenntartható fejlődés alapelvei szerint, közös érdekeink szem előtt tartásával oldjuk meg. A formálódó MSP-k kulcsszerepet töltenek be az európai e-kompetencia célkitűzésekben, mivel figyelemmel kísérik az e-képzettségek keresletét, hidat vernek az állami és nem állami szakképzés és tanúsítások között, fejlettebb képzési és e-képzési platformokat fejlesztenek, és kritikus tömeget hoznak létre az erőforrások, a szakértelem és a tapasztalatok közös ernyő alá hozása révén. A főszereplők közötti dialógus első, intézményesített transzeurópai szervezete, az e-skills Industry Leadership Board (EILB) 2007 júniusában alakult, és az IKT-iparág vezető cégeinek, informatikai oktatással foglalkozó cégeknek és az iparági szövetségeknek csúcsvezetőit tömöríti, szoros összeköttetésben az Európai Bizottsággal. Az EILB olyan integrált képzési, munkaerőpótlási, és certifikációs prioritásokat határoz meg, valamint olyan tagállami programok indításában vállal szerepet, amelyek a tudásalapú gazdaság kritériumrendszereinek megfelelően növelik a XXI. századi munkavállalók alkalmazkodóképességét. A jól működő partnerség eredményeképpen Európa különböző pontjain egyre több, a fenti célkitűzésekhez illeszkedő, EU-forrásokból finanszírozott e-képzettségi program lát napvilágot. Belgiumban, Németországban és az Egyesült Királyságban már folynak hasonló programok, amelyek keretében már több százezer embert képeztek ki különböző szintű IKT-képzettségekre. A múlt év közepe óta megkezdett nemzeti szintű egyeztetések eredményeképpen 2008 tavaszától Lengyelországban (3000 IT Pro és Haladó Felhasználó képzése), Csehországban ( munkavállaló e-skills képzése), Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában indulnak a vonatkozó programok. A Magyar Telekom különös hangsúlyt fektet arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások távközlési és informatikai igényeit ne csak kiszolgálja, hanem részt vegyen a vállalkozások IKT tudatosságának fejlesztésében. Ez a cél lebegett a szemünk előtt akkor is, amikor a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács munkájába bekapcsolódtunk, és nagyon bízunk abban, hogy a Tanács által elindított TITAN programon keresztül cégünk is jelentősen hozzá fog járulni a kis- és közepes vállalkozások informatikai és távközlési fejlődéséhez. Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató Magyar Telekom Nyrt. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány küldetésánek része a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését célzó oktatási, képességfejlesztési tevékenység. Az Alapítvány a magyar KKV szektor informatikai tudásának növelése érdekében már korábban is hajtott végre programokat. A TITAN programban való részvétellel eleget teszünk az alapítói céloknak, és az eddig felhalmozott tudás a program sikerének garanciája lehet. dr. Braun Márton ügyvezető igazgató Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány MEFIT 5

6 Míg a nyugat-európai IKT-piac mindössze 6,1%-os növekedéssel számol, Közép- Kelet-Európában ugyanez a prognózis 13,2%-os fejlődést jósol. Az összeurópai gondokon felül, a növekedést korlátozó tényezők ebben a régióban, különösen hazánkban azonban a következők: TUDÁS ELKÖTELEZETTSÉG FELELŐSSÉG! Az információs társadalom: áldás és átok. Áldás lehet mindenki számára, aki a lehetőségeivel tud, akar és képes élni. Átok azoknak, akik nem ismerik a lehetőségeit, akik nem is motiváltak. Ez vezette az NJSZT-t arra a következtetésre, hogy a birtokában lévő tudás jelentős felelősséget ró a társaságra a civil társadalom digitális írástudóvá tételében. A TITAN program alkalmas az eddigi eredmények jelentős mennyiségi és minőségi javítására. Alföldi István ügyvezető igazgató Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1. A piacon levő minőségi és mennyiségi szakemberhiány (elégtelen számú szakember, nem megfelelő képzettségi szintek, oktatási programok piac- és gyakorlatidegensége. 2. A KKV-szektor alacsony képzési prioritásai (költség- és időrzékenység, mindössze az árbevétel 0,5%-át, összes munkaerő-költségük 3,1%-át fordítják képzésre). 3. Eddig az intézményesített párbeszéd hiányában az e-képzéseket központba állító együttgondolkodás és fókusz (nemzetgazdasági prioritás) hiánya és a rendelkezésre álló EU-források nem kellő hatékonyságú felhasználása. 4. A digitális szakadék felszámolását célzó e-befogadás foglalkoztatási fókuszának nem kellő mértékű kidomborítása, és a vonatkozó projektek összehangolásának elmaradása. Ezen problémák felismerése, továbbá a gyors és hatékony megoldáskeresés igénye kövezte ki az utat a MEFIT létrejötte előtt, amely szervezet felelősen képes tetterőt és szakértelmet koncentrálni az alábbi prioritások képviselete és végrehajtása érdekében: a jelen és a jövő munkavállalóinak e-képzettségi motiválása és ezen képzettségekkel felruházása, az IKT-szakemberek tanulási és képzési hajlandóságának, kompetencianövelésének népszerűsítése, az e-képzettségekre irányuló multi-stakeholder partnerségek kiterjesztése, hatékonyságuk növelése a foglalkoztathatóság és termelékenység serkentése érdekében, támogatás és előrejelzések biztosítása a közeljövő e-képzettségi elvárásairól, rohamléptekkel átalakuló technológiai és gazdasági környezetünkben. A magyar IT-szektor krémje már most is a nemzetközi élvonalban van. A TITAN Program viszont az egész társadalom IT-felzárkóztatásának kiemelkedően fontos eszköze. Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus, az MTA elnökségi tagja 6 MEFIT

7 III. A TITAN Program Az első ízben októberében megtartott Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) előkészítő megbeszélésen az informatikai iparág részéről számos ötlet és elvárás merült fel a szakemberhiány csökkentésére, az EU-forrásokból megvalósuló képzések hatékonyabbá tételére. Megfogalmazódott az igény egy, a célokat minél tökéletesebben szolgáló képzési keretprogram 2008 első hónapjaiban történő lefektetésére és gyakorlatba átültetésére is. A program kapcsán a MEFIT az alábbi alapelveket rögzítette: valós piaci igényekre válaszoljon és gyors eredményeket adjon, legyen lehetőség informatikai szakemberek hatékony és magas színvonalú képzésére, a képzések minősége folyamatosan ellenőrizhető legyen, A revolution Software számára különösen fontos a TITAN-programban való részvétel, hiszen dinamikus fejlődésű magyar KKV-ként napról napra megtapasztaljuk mind a keresett szakemberek szintjén, mind ügyfeleink révén cégvezetői és alkalmazotti oldalról is az ország alacsony szintű IT-fejlettségének visszahúzó erejét. Bízunk benne, hogy Board-tagként kamatoztatni tudjuk széles körű iparági tapasztalatainkat és segíthetünk a versenyképességet célirányosan növelő programok kialakításában. Bódog Norbert ügyvezető igazgató revolution Software Kft. a pályázás, valamint a végrehajtás és monitorozás minimális adminisztrációval valósuljon meg (kormányzat és a résztvevők oldalán egyaránt). A fenti alapelveknek megfelelően elkezdődött a közben intézményesülő és bővülő MEFIT részéről a TITAN Keretprogram (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) lefektetése. Az IKT-képzettségek fejlesztését szolgáló TITAN Keretprogram legfontosabb stratégiai fókuszai: a magyar vállalatok európai és nemzetközi versenyképessége, a digitális gazdaság elvárásainak továbbadása, a KKV-k technológiaváltáshoz való alkalmazkodásának felgyorsítása, a munkáltatók képzési kultúrájának a piaci követelményekhez igazítása, a munkavállalók tudásának munkakörükhöz adekvát mélysége és naprakészsége, egységesített akkreditációs és certifikációs pillérek, Magyarország első számú informatikai cégének vezetőjeként megtiszteltetés a TITAN program sikeres megvalósításánál bábáskodnom. A program által megfogalmazott célok az egész magyar társadalom jövőjének sikerét jelentik, a hazai KKV-k versenyképességének növekedésétől kezdve, a digitális írástudatlanság csökkentésén keresztül, az eredményes munkahelyhez jutásig. Hegedüs Gábor vezérigazgató Hewlett-Packard Magyarország Kft. a KKV-szektor pályázati adminisztrációs, és önrész-terheinek minimalizálása. MEFIT 7

8 Felfelé a tudáspiramison A TITAN Program felismeri, azonosítja és integráltan kezeli a társadalomban fennálló különböző e-képzettségi szinteket. A program filozófiájának újszerű központi eleme az a tétel, hogy a képzés képes kell legyen minden résztvevőt a tudáspiramison legalább egy szinttel feljebb emelni: de mindenkinek a tudásszintjének megfelelő ismereteket kell oktatni. Digitális írástudást kell adni a digitális analfabétának - naprakész, piaci igényeket tükröző elitképzést a profiknak. IT szakember szint Piackonform IT Pro szakember képzés (IVSZ szakmai kontrollal) Üzleti döntéshozói szint A vállalkozások hatékonyságát növelő szemlélet és eszközök gyakorlati fókuszú átadása Munkavállalói-felhasználói szint Informatikai készségek oktatása a foglalkoztathatóság növeléséért a munkaerőpiacon résztvevők, vagy oda belépők számára I. Alprogram: PROTEUS-program versenyképesség és élre törés Az IKT-szektor sokrétű szakember-hiányának mérséklése a piac igényeinek megfelelően, magas szinten és diverzifikáltan kiképzett IT-Pro szakemberek révén, a magyar IKT-intenzív gazdaság versenyképességének gyors és fokozott mértékű feljavítása érdekében. II. Alprogram: DIG-IT-program Digitális gazdaság és a KKV-szektor megerősítése A magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása döntéshozóinak IKT-fókuszú üzleti továbbképzése és e-business ismereteik korszerűsítése révén. III. Alprogram: DIG-IT-ALL-program Munkaerőpiaci fókuszú e-befogadás A digitálisan írástudatlan/informatikai alapkészséggel rendelkező munkavállalók és potenciális munkavállalók) képzése, és jobb munkakörökhöz, illetve munkahelyhez juttatása, startup e-business vállalkozások ösztönzése. A TITAN Keretprogram a páneurópai Employability Alliance célkitűzései mentén és a megvalósulás különböző szakaszaiban álló európai nemzeti programok mezőnyében kíván példaértékű magyar eredményeket felmutatni a közötti időszakban. A TITAN Keretprogramnak és annak alprogramjainak (PROTEUS, DIG-IT, DIG-IT-ALL) programozása belső munkacsoportok és külső szakértők bevonásával dinamikus pályára állt, és a legmagasabb szintű döntéshozói egyeztetés megkezdődött. Az egyeztetés célja, hogy a TITAN Keretprogram a 2008-as évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzéseinek megfelelően kiemelt fontosságú, EU-forrásokból finanszírozott program formájában kerüljön elfogadásra és támogatásra. 8 MEFIT

9 Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére I. Alprogram PROTEUS Program II. Alprogram DIG-IT PROGRAM III. Alprogram DIG-IT-ALL Program Főcél Az IKT-szektor sokrétű szakemberhiányának mérséklése a piac igényeinek megfelelően magas szinten és diverzifikáltan kiképzett IT-Pro szakemberek révén. A magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása döntéshozóinak üzleti IKT-képzése és felhasználói ismereteik korszerűsítése révén. Az informatikai alapkészséggel rendelkezők munkavállalók és potenciális munkavállalók (IKT Basic User) képzése és jobb munkakörökhöz, illetve munkahelyhez juttatása, startup e-business vállalkozások ösztönzése. Időtartam Célszámok fő/ év fő/év fő/év Igényelt támogatás 2-3 Md. forint/év (70% EU-támogatás, 30% KKV-önrész) 6,5-7,5 Md. forint/év (70% EU-támogatás, 30% KKV-önrész) 2 Md. forint/év Célcsoport 1. Informatikai cégeknél dolgozó IT Pro munkavállalók (programozók, fejlesztők, konzulensek, projekt managerek stb.) 2. Nem IKT cégeknél dolgozó IT Pro szakemberek (rendszergazdák, rendszerek felhasználói és kulcsfelhasználói) 3. Jelenleg állás nélküli IT Pro szakemberek Magyar kis-és középvállalatoknál dolgozó IKT Power User döntéshozók, közép-és felsőszintű menedzserek, különösen KKV e-business rendszerek felhasználói és kulcsfelhasználói 1. Alapszintű irodai alkalmazásokat kezelni tudó, magyar KKV-knél dolgozó munkavállalók 2. IKT Basic képzettségekkel rendelkező munkanélküliek és hátrányos helyzetűek 3. Digitálisan írástudatlan munkavállalók PROTEUS Bizonyítvány Certifikáció Lehetőség a már létező legmagasabb szintű IKT iparági bizonyítványok megszerzésére DIG-IT Bizonyítvány DIG-IT- ALL Bizonyítvány Várható eredmények 1. A magyar versenyképesség növelése Európában és a világban, a magyar IT sikersztori megalapozása 2. A gazdaság növekedésére komoly dinamizáló ösztönzőerő 3. A szakemberhiány felszámolása 4. A szakképzési kultúra átformálása a KKV-szektorban 5. Az európai versenyképesség növekedése, különösen Indiával és Kínával szemben 1. A magyar KKV-szektor versenyképességének növekedése 2. A munkavállalók döntéshozó részének naprakészsége és tájékozottsága növekedik 3. A szakképzési kultúra átformálása a KKV-szektorban 1. Csökken az alapszintű felhasználói tömegek e-lemaradása 2. Jobb munkalehetőségek várják a digitálisan képzettebb munkavállalókat 3. Csökken a közép-és felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége 4. A távmunkalehetőségek révén csökken a leszakadó régiók munkanélkülisége 5. Új e-business vállalkozások jelennek meg MEFIT 9

10 Kutatás a magyar munkaerő IT-felkészültségéről A GKIeNET Kft. a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács számára készített kutatásában a magyar munkaerő informatikai felkészültségét vizsgálta. A kutatás során arra keresték a választ, hogy a cégek mennyire elégedettek a főként informatikai szakfeladatokat ellátó alkalmazottak Az e-befogadás éve fordulatot hoz az információs társadalomban. Fordulatot hoz a cégek működésében, hiszen mind magasabban képzett informatikusok körének megteremtésére és a felhasználók jobb kiszolgálására fókuszálnak. Fordulatot hoz a magyar társadalomban is, hiszen a civilek célja, hogy mind többen használják az internetet az élet minőségének növelése céljából. A különböző utak most érnek össze, ezért ez a program üzenete: mindenki érdeke az informatika képzésének javítása és demokratizálása. Dombi Gábor főtitkár Informatikai Érdekegyeztető Fórum tudásával, felkészültségével kapcsolatban. A problémát a kereslet és a kínálat oldaláról egyaránt megvizsgálták. A keresleti oldalon a legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok körében készítettek felmérést országosan reprezentatív mintán, a kínálatot pedig a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégek bevonásával térképezték fel. Általánosságban elmondható, hogy a 10 fő feletti vállalkozások szinte mindegyikénél használnak számítógépet. Ezen vállalkozások összesen mintegy 620 ezer PC-vel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden harmadik itt dolgozó munkavállalóra jut egy számítógép. A munkájuk során számítógépet ténylegesen használó alkalmazottak száma ennél valamivel kevesebbre, 590 ezer főre tehető. A kutatás során a cégeket tevékenységük informatikai erőforrás-igénye és az informatikai eszközök fajlagos (egy főre jutó) száma alapján kategorizálták. Az eredmények szerint a vállalatok alig negyedénél, azaz kevesebb mint 8 ezer cégnél beszélhetünk nagy vagy kiemelkedő informatikai intenzitásról. Ezek a cégek adnak azonban munkát a kutatásban vizsgált cégeknél dolgozó összes informatikus majdnem kétharmadának, összesen 24 ezer informatikai szakembernek. Az Intel számára a TITAN program támogatása egy nagyszerű lehetőség egy modern gazdasági alapokon nyogvó társadalom építésének segítésére. Gacsal József üzletfejlesztési igazgató Intel Hungary 1. PC-t használó munkavállalók és vezetők A munkavállalók számítástechnikai ismeretei A számítógéppel dolgozók számát összevetve az informatikai képesítéssel bírók számával megállapítható, hogy a vizsgált vállalatok körében a számítógépet használó dolgozók 70%-a semmilyen informatikai jellegű képesítéssel nem rendelkezik. Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a képesítettek több mint fele csak ECDL-vizsgával vagy egyéb képesítéssel bír, azaz olyan kiegészítő képzésben szerzett képesítéssel (ECDL, OKJ), amelyet sem a munkaadók, sem a közvetítők nem értékelnek előnyként. 10 MEFIT

11 AZ ALKALMAZOTTAK INFORMATIKAI KÉPESÍTÉSE ÉS AZ INFORMATIKAI INTENZITÁS KAPCSOLATA 1 (Országos darabszámok és százalékos megoszlások a pc-t használók körében) ECDL OKJ Informatikai szakközépiskola Informatikai főiskola, egyetem Gyártói képesítés Egyéb képesítés Nincs informatikai képesítése Nagyon alacsony Alacsony Átlagos Magas Kiemelkedő Összesen Nagyon alacsony 8,0% 17,8% 2,9% 8,0% 0,0% 23,7% 39,5% Alacsony 5,4% 9,0% 1,3% 1,9% 0,0% 14,3% 68,1% Átlagos 4,7% 3,9% 1,5% 2,4% 0,0% 10,6% 76,9% Magas 12,5% 3,3% 1,6% 4,9% 0,4% 4,5% 72,8% Kiemelkedő 1,9% 7,1% 1,7% 10,6% 0,3% 5,5% 72,9% Összesen 6,2% 6,7% 1,6% 4,9% 0,1% 10,4% 70,1% A hétköznapi felhasználók esetében tehát komoly problémát jelent, hogy nincs a piacon olyan könnyen elérhető képzési forma, amivel realizálható versenyelőnyre tehetnének szert az állásokért folytatott harcban. A képzések hiánya azonban nem csupán a felsőoktatásba be nem kerülők, az idősebbek, az átképzésen résztvevőkre érvényes, hanem a szakemberek esetében is érzékelhető, mivel a gyártói képesítéssel rendelkezők aránya is rendkívül alacsony. Ennek az értéke országosan 1, ráadásul a magas intenzitású szegmensekben is csak 3-4 körül alakul. Jelentős visszaesés várható a munkaerő-piaci mozgások tekintetében A megkérdezett vállalatok terveit figyelembe véve a es informatikai munkaerő-mozgáshoz képest a következő két év folyamán jelentős mértékű visszaesés várható. Míg az elmúlt két évben mintegy 53,5 ezer számítógéppel dolgozó alkalmazottat és 3,6 ezer informatikai szakembert vettek fel a vállalatok (ez az érintett munkaerőpiac mintegy 10%-a), addig a re vonatkozó elképzelések alapján ez a szám mindössze 24,1 ezer, illetve 1,3 ezer (az érintett munkaerőpiac 3-4%-a). 1., A vállalatok nyilvánvalóan nem rendelkezhetnek teljes körű információval minden alkalmazottjuk informatikai képzettségéről, így a tényleges képesítések száma valószínűleg magasabb az itt kapott értékeknél. MEFIT 11

12 AZ ALKALMAZOTTAK FELVÉTELE ÉS A FELVÉTELI TERVEK (Százalékos arányok az összes cég körében, n=1000) 55% % 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% Számítógéppel dolgozó vezető Számítógéppel dolgozó beosztott Informatikát üzemeltető személy Fejlesztő Számítógéppel dolgozó vezető Számítógéppel dolgozó beosztott Informatikát üzemeltető személy Fejlesztő nagyon alacsony alacsony átlagos magas kiemelkedő összesen A csökkenés az alacsony intenzitású területeken a leglátványosabb, de még a kiemelkedő kategóriában is közel felére eshet vissza az újonnan felvételre kerülők száma. Kivételt képez a magas intenzitású tartományban a fejlesztői csoport, itt még a gazdasági recesszió ellenére is csak kis mértékben csökkent a tervezett felvételre kerülők száma. A szervezeten belüli kiválasztási folyamatok dominálnak, míg az informatikai ismeretek nem tartoznak a komolyabb elvárások közé A TITAN program megvalósulásától elsősorban az információs gazdaság és társadalom érezhető megerősödését, az oktatási programok napi gyakorlathoz való közelítését reméljük. MEFIT-tagságunkkal közvetlen befolyást kívánunk gyakorolni a hátrányos helyzetű rétegek kiemelt támogatására, munkához juttatására. Vaspál Vilmos elnök FreeSoft Nyrt. A vállalatok 70 80%-a a szervezeten belülről igyekezett megoldani az új pozíciók betöltését. Ez az arány igazolni látszik azt, hogy a megfelelő szakmai ismeretek mellett a vállalati folyamatok ismerete, illetve a lojalitás is alapvető fontosságú. A cégek csupán 10 16%-a fordult a betöltendő pozíciótól függően munkaügyi központhoz illetve fejvadászhoz. A pozíciók betöltése általában nem húzódik tovább 4 hétnél, kivétel a fejlesztők tekintetében, ahol egyértelműen az egyetemi végzettség dominál az elvárások között. Ez alátámasztani látszik a korábbi megállapítást a megfelelően képzett fejlesztők és megfelelő képzések hiányával kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy a keresleti oldalon sem találkozunk az alkalmazottak informatikai képzettségével kapcsolatos különös elvárásokkal. A számítógéppel dolgozó beosztott pozíciók kapcsán a vállalatok négyötöde nem támaszt elvárást a jelöltekkel szemben, 4%-uk ECDL-vizsgát, 10%-uk OKJ-s képesítést, 9%-uk pedig informatikai szakközépiskolai végzettséget ír elő. Részben talán az alacsonyabb elvárások miatt az sem jellemző, hogy az állásinterjúkon megjelenőket el kellett utasítani azok elégtelen informatikai ismeretei miatt. Az elutasítások számának aránya természetesen a támasztott elvárások növekedésével együtt növekszik. 12 MEFIT

13 Informatikai képzések vizsgálata terén jól látszik, hogy a cégek a tevékenységük informatikai intenzitásától függetlenül nem szentelnek elegendő figyelmet az alkalmazottak informatikai jellegű képzésére. Az összes számítógéppel dolgozó beosztott 9%-a, a PC-használó vezetők 6%-a, az informatikát üzemeltető alkalmazottak 9%-a és a fejlesztők 25%-a vett részt informatikai továbbképzésben az eltelt egy esztendőben. A vállalatokra jellemző informatikai intenzitás növekedésével jellemzően emelkedik a továbbképzésben részesítettek aránya, a magas és a kiemelkedő szegmensben szinte minden csoportnál átlag feletti értékeket lehet tapasztalni. A magas intenzitású területen a fejlesztőknél már eléri a 68%-os arányt. Számokra lefordítva ez annyit jelent, hogy a 10 fő feletti vállalatok 2007-ben átlagosan 300 ezer forintot fordítottak az alkalmazottaik továbbképzésére, ami összesen 10,2 milliárd forintot jelent országos szinten. Az informatikai jellegű képzési kiadásoknál azonban fokozatos csökkenés is várható még a es időszakban. A TITAN program végre egy nagy lehetőség az egész informatikai ipar tudásszintjének gyors emelésére és ez általa globális versenyképesség növelésére. A MEFIT Tanácsadó testületében felhasználva az IQJB informatikai oktatóközpont tapasztait azt hiszem jelentős mértékben segíthetjük a gyors megvalósítást. Szedő Miklós ügyvezető igazgató IQSOFT John Bryce Oktatóközpont A 10 FŐ FELETTI CÉGEK TOVÁBBKÉPZÉSI KÖLTÉSEI TEVÉKENYSÉGÜK INFORMATIKAI INTENZITÁSA SZERINT (Átlagos és országosan becsült értékek) Továbbképzési költés Informatikai jellegű továbbképzési költés Átlagosan (ezer Ft) Összesen (M Ft) Átlagosan (ezer Ft) Összesen (M Ft) Nagyon alacsony Alacsony Átlagos Magas Kiemelkedő Összesen Ezt nagyban magyarázza, hogy a cégek korántsem használják ki a rendelkezésre álló képzési lehetőségeket. Nagyobb jelentőséget kap tehát a munkavégzés közben felszedett ismeretanyag, azaz a cégek meglátása szerint a megfelelő minőségű informatikai képzéshez szervesen hozzátartozik a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése is. A vállalkozások körében készített kvalitatív elemzés eredményeként megállapítható, hogy amíg a főiskolai, egyetemi képzések minőségéről nyilatkoztak a legpozitívabban, ugyanakkor még ezen képzési típus hasznosságát is erősen relativizálták. A képzések minősége szempontjából a gyártói képesítések alatt szerepeltek a szakközépiskola, az OKJ-s képesítés és az ECDL-vizsgák. MEFIT 13

14 2. Informatikai szakemberek A 10 fő feletti vállalati körben a cégek 23%-a foglalkoztat informatikust, ez mintegy 7800 vállalatot jelent. Általánosságban elmondható, hogy informatikai szakembereket, azaz a fejlesztőket és az informatikát üzemeltető személyeket nagyobb arányban foglalkoztatják a nagyobb informatikai intenzitású vállalatok (kétharmad, illetve egyharmad arányban). Ugyanezen vállalatok azonban egyre nagyobb mértékben élnek a kiszervezés eszközével Az Enterprise Europe Network kiemelt feladatának tartja a magyar kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek bővítését, ami elképzelhetetlen az informatikai infrastruktúra behatóbb megismerése és a számítástechnikai és kommunikációs kultúra terjedése nélkül. dr. Kota György regionális képviselő Enterprise Europe Network is, ellenben a többi vállalatnak az informatikai infrastruktúra fejletlenségét indokként beállító válaszaival arra a kérdésre, hogy miért nem foglalkoztatnak informatikai üzemeltető személyt. A keresleti oldalt vizsgálva az informatikai állásokat alapvetően két csoportra osztották: szoftverfejlesztőkre és infrastruktúrával foglalkozó szakemberekre. Az állásajánlatok között a fejlesztői pozíciók 60 70%-os súlyt képviselnek, míg az infrastruktúrához kötődő (rendszergazdák, mérnökök) ajánlatok a kínálat 30 40%-át jelentik. Az informatikust kereső vállalatoknál általában elvárásként szerepel mind a szakmai tapasztalat, a felsőfokú végzettség, mind pedig az angolnyelv-tudás. A felsőfokú végzettség esetenként kiváltható minimum 5 évnyi szakmai tapasztalattal, ami szintén a munkahelyi, gyakorlati tapasztalatszerzés előnyeire helyezi a hangsúlyt az elméleti oktatással szemben. Az XAPT évek óta tapasztalja, hogy milyen rendkívül fontos szerepe van a vállalkozások versenyképességében és növekedésében az informatikai szakemberek magasszintű tudásának, a vállatvezetők informatikai tudatosságnak és kultúrájának, valamint a munkavállalók informatikai alapkészségeinek. Ezért az XAPT támogatja a TITAN Keretprogram célkitűzését, amely a magyar társadalomban fennálló IKT képzettségi szintek mindegyikének integrált fejlesztését célozza. dr. Schvarcz Zoltán ügyvezető igazgató XAPT Hungary Kft. A tapasztalt informatikai szakemberek szerencsés helyzetben vannak, mivel a piacon túlkereslet van. A kisebb és nagyobb cégek közötti eltérés abban rejlik, hogy az előbbiek a generalisták iránt is érdeklődnek, míg a nagyvállalatoknál erőteljes specializáció jelenik meg. Az állásközvetítő cégek egybehangzó véleménye szerint az igazán jó, legalább egy speciális szoftverhez értő szenior szakemberből nagyon kevés van, és a vállalatok szakterülettől függetlenül nehezen találnak megfelelő jelöltet. A túlkereslet legerőteljesebben a szoftverfejlesztők esetében érezhető, és kiemelten igaz.net, Java, C#, és C++ programnyelvekre. A rendszergazdák esetében a kínálat és a kereslet általában kiegyenlíti egymást. Léteznek olyan területek is, amelyeken jellemzően túlkínálat van, viszont az álláskeresők többnyire túlértékelik tudásukat. Ez utóbbi felállás azokon a területeken (pl. webfejlesztés) fordul elő, amelyeknél egy tanfolyam keretében is el lehet sajátítani az alapismereteket és nincs szükség alapos és mély tudásra. Egybehangzó véleményként jelentkezett, miszerint az informatikai szakemberek körében egyáltalán nem azonosítható domináns áramlási irány. Mind a nemzetközi nagyvállalatok, mind a kisebb hazai cégek rendelkeznek olyan kedvező tulajdonságokkal, amelyek egy-egy általános áramlási irány mellett vagy ellen hatnak. 14 MEFIT

15 A nagy nemzetközi vállalatok oldalán pozitívumként jelentkezik egy-egy szakszoftver alapos és a multinacionális környezet megismerése, valamint a nyelvtudás fejlesztése. Ezzel szemben a kisebb cégek nagyobb teret engednek az általános fejlődésre, és a szakemberek többsége szerint a fizetés terén is versenyképesebb ajánlatokat tudnak tenni. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a munkáltatók előszeretettel alkalmaznak multinacionális vállalatnál munkatapasztalatot szerzett jelentkezőket, mivel az tesztelés nélkül is sokat elárul a jelölt képességeiről, ismereteiről. A jellemző áramlási irányok hiánya ellenére mindenképp meg kell említeni a multinacionális vállalatok piaci tevékenységének azon hatásait, amelyek nem csak az informatikai szakembereket érinti. Egy nagy cég piacra lépésekor, illetve kivonulásakor a tömeges felvételek és elbocsátások jelentősen meg tudják változtatni a munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyait. Az informatikai szakemberek leggyakrabban akkor váltanak munkahelyet, ha az adott vállalatnál már nem látják biztosítottnak a szakmai fejlődés lehetőségét, újabb technológiákat, programnyelveket szeretnének alaposan megismerni, illetve nincsenek megelégedve jövedelmükkel. 3. A jövő munkavállalója mint az informatikai szektor fejlődésének kulcsa Az informatikai szektor fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a felsőoktatás milyen utánpótlást képes biztosítani a szakma számára. Ezt mutatja, hogy munkakörtől függően a ben új munkavállalót felvett cégek 11 20%-a alkalmazott friss, up-to-date tudással felvértezett pályakezdőt, és 4 7%-a munkaerő-piacra visszatérőt. A frissen szerzett tudással rendelkezők preferálása leginkább a szektor gyors fejlődésével, a technológiák nagy arányú innovációjával áll kapcsolatban. A munkaerő-piacra visszatérők esetében a munkán kívül töltött idő általában elegendő arra, hogy tudásuk elavuljon. A jövő munkavállalói, azaz az informatikai felsőoktatási képzésben részesülő hallgatók tehát különös jelentőséggel bírnak a szakma számára. Az egyre fokozódó szakemberhiány és az elismertség ellenére Magyarországon egyre kevesebb A Microsoft mind európai, mind magyar szinten évek óta hitet tesz amellett, hogy a XXI. század digitális átalakulási folyamatai mindenki számára élhetőbb és érthetőbb világot eredményezzenek. Ezen célok elérésére a legszélesebb körű összefogásokat szorgalmaztuk, és kezdeményeztük a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács létrehozását. A társadalom minden szintjének rendelkeznie kell informatikai készségekkel: a sikerhez konkrét programok kellenek, és mindezek közül legelső a TITAN program. Drajkó László ügyvezető igazgató Microsoft Magyarország Kft. a jelentkezők száma a felsőfokú informatikai képzésekre, bár a csökkenés üteme 2001-től kezdve egyre lassul, és 2007-ben volt az első év, hogy nem történt látványos visszaesés a jelentkezőszámban. Az abszolút csökkenés ellenére azonban, az összes felsőoktatási intézménybe jelentkezők számával összevetve, az informatikusi pályát választók aránya lassabb ütemben csökken, tehát relatív növekedést tapasztalunk. MEFIT 15

16 A képzésekkel való elégedettség Az egyetemisták körében végzett kutatásunk alapján elmondható, hogy míg az elméleti képzés minőségével, mennyiségével és hasznosíthatóságával is elégedettek, addig a gyakorlati képzés mennyiségét és minőségét kevésnek ítélik. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elkötelezett az informatikai oktatás és képzés minél szélesebb körben történő elterjesztése, a színvonal javítása mellett. Azt várjuk a TITAN programtól, hogy segítsen ezen célok megvalósításában, ezáltal hozzájáruljon a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez, a foglalkoztatás növekedéséhez, valamint a magyar informatikai ipar nemzetközi elismertségének erősítéséhez. Reszler Ákos Tiszteletbeli Elnök Informatikai Vállalkozások Szövetsége A felsőfokú informatikai képzésben résztvevők véleménye e tekintetben egybeesik a potenciális munkáltatók véleményével, azaz a különböző típusú informatikai képzésben résztvevők nem kapnak megfelelő minőségű képzést. Problémaként jelentkezett továbbá, hogy nem minden esetben a szoftverek aktuális változatának használatát tanulják. A gyakorlatorientáltsággal szembeni hiányérzetnél is nagyobb kritika a diákok részéről, hogy a képzés során nem igazán volt lehetőségük különböző vállalatok működésének megismerésére. Nincs megfelelő mértékben kiaknázva az egyetemek és a vállalkozások együttműködésének lehetősége. MENNYIRE ELÉGEDETT AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS MENNYISÉGÉVEL ÉS MINŐSÉGÉVEL? (egyenlegértékek -100-tól 100-ig terjedő skálán) Elméleti képzés Minőség Mennyiség Gyakorlati Képzés Minőség Mennyiség egyáltalán nem elégedett teljes mértékben elégedett A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakértők informatikai oktatásról kialakult véleménye alapvetően megegyezik a vállalatok és a diákok véleményével, azaz a képzések során nem fordítanak elég időt a gyakorlatra, a jelenlegi oktatás túlságosan elméletorientált, így a pályakezdők nincsenek felkészülve a valós piaci elvárásokra. A szakértők szerint ez egy viszonylag nehezen kezelhető probléma, hiszen a vállalatok nem szívesen alkalmaznak gyakornokokat, mivel nem tudják kitermelni a hozzájuk kötődő költségeket, ugyanakkor elvárják a jelentkezőktől a munkatapasztalatot. Mindez jól mutatja, hogy a nyomokban már jelen lévő kezdeményezésekre amelyek során nagy cégek együttműködés keretében biztosítják a diákok számára a gyakorlati tapasztalatok megszerzését nagy szükség van, e nélkül az intézmények nem tudnak jelentős arányváltást elérni az elméleti és a gyakorlati képzés terén. 16 MEFIT

17 Az érintettek által említett másik nagyon fontos probléma az elméleti tananyag elavultsága. A szakértők szerint az oktatási rendszer nagyon lassan követi a technológiai fejlődést, az új technológiák sok esetben nem érhetőek el az iskolákban, miközben a piaci igények közt már megjelentek. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok esetben olyan tanárok oktatják az informatikai tárgyakat, akik soha nem dolgoztak a versenyszférában. Pozitívum viszont, hogy egyes felsőoktatási intézményekben léteznek speciális képzések, mellékszakirányok, és az informatikushallgatók körében jellemző az autodidakta képzés, illetve az egyetem melletti munkavállalás, akár szakmai, akár szociális okokból. A munkahely kiválasztásának szempontjai Az informatikushallgatók a fejlődési lehetőséget tartják a legfontosabb szempontnak a munkahely kiválasztásakor, de az értékelésnél nagymértékben veszik figyelembe a jó közösséget, a fizetést és a szakmai kihívást is. A munkahely közelsége a felsoroltakhoz képest nem számít meghatározó tényezőnek. A munkahellyel szemben a rugalmas munkaidő és a rugalmas munkakör jelenti a legfontosabb elvárásokat. A távmunka iránti érdeklődés mérsékeltnek mondható a végzős informatikushallgatók körében annak ellenére, hogy a szakma jellegéből adódóan ez a lehetőség sokkal nagyobb jelentőségű, mint más területeken. A Cisco alapítása óta úttörő szerepet vállalt a piaci igényeken alapuló informatikai szakemberképzés elősegítésében. Hazánkban is több mint 10 éve működő Cisco Hálózati Akadémia képzésein jelenleg is közel négyezren vesznek részt. Mindezek fényében örülünk annak, hogy ugyanezen értékek mellett most olyan széleskörű iparági és közszféra összefogás jöhet létre, amely a gazdaság egészére kiterjesztheti az ezzel járó előnyöket. Rékasi Tibor ügyvezető igazgató Cisco Systems Magyarország Kft. MEFIT 17

18 Cisco Systems Magyarország Kft. Az 1984-ben alapított Cisco Systems a hálózati gazdaság előfutárából a világ egyik meghatározó technológiai nagyvállalatává vált. A Cisco IP alapú hálózati megoldásai biztosítják mind az internet, mind a legtöbb nagyvállalat, felsőoktatási és kormányzati intézmény számára az adatkommunikációs kapcsolatot. Nem túlzás azt állítani, hogy a világhálón közlekedő információk szinte teljes egészét a Cisco rendszerei szállítják. IQSOFT - John Bryce Oktatóközpont A 2000 májusában alakult IQSOFT - John Bryce Oktatóközpont (www.iqjb.hu) célja, hogy a legszélesebb körű és a legmagasabb szintű informatikai tanfolyamokat szolgáltassa partnereinek. Az IQSOFT John Bryce regisztrált és akkreditált és az ISO 9001:2000 szerint minősített felnőttképzési intézmény. Fejlesztéseinknél és kínálatunk kialakításánál felhasználjuk a Jonh Bryce Training csoport nemzetközi tapasztalatait is. Enterprise Europe Network Az Enterprise Europe Network az Európai Bizottság hivatalos vállalkozásfejlesztési hálózata. A hálózatot azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a vállalkozásokat az Európai Unió által nyújtott lehetőségek kiaknázásában. A hálózatot Európa 40 országában 500 szervezet alkotja (kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok). T-Systems A T-Systems a Magyar Telekom vállalati és közigazgatási ügyfeleit kiszolgáló márkája, Magyarország és Délkelet-Európa piacvezető infokommunikációs és integrált IT-megoldásokat nyújtó szolgáltatója. A T-Systems 2008-tól egyesíti az üzleti ügyfeleket kiszolgáló telekommunikációs és informatikai tagvállalatok tudását, szakértelmét. FreeSoft Nyrt. A FreeSoft 1990-ben alapított jogelődje egyedi szoftveralkalmazások fejlesztését végezve az ezredfordulóra kisvállalatból a piac egyik vezető szereplőjévé vált. A magyar székhelyű multinacionális szoftverház ma már több mint 300 alkalmazottat foglalkoztató nyilvános részvénytársaságként működik, éves nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot. Microsoft Magyarország Kft. A Microsoft a személyi számítógépekre írt szoftverek legnagyobb gyártója a világon, mára a világ több mint 90 országában van jelen. Széles termékválasztéka az operációs rendszerektől és alkalmazásoktól kezdve az összetett hálózati szoftverekig, üzleti szoftverekig és internetes technológiákig terjed. A Microsoft Magyarország 1993-ban alakult, dolgozóinak létszáma megközelíti a 250 főt. Hewlett-Packard Magyarország Kft. A HP olyan technológiai vállalat, amely a világ több, mint 170 országában működik. Célunk annak bemutatása, hogy a technológia és a szolgáltatások hogyan segíthetik az embereket és a vállalkozásokat a problémáik megoldásában és lehetőségeik felismerésében. Új gondolkodásmódot és ötleteket alkalmazunk annak érdekében, hogy egyszerűbb, értékesebb és megbízhatóbb élményt nyújtsunk a technológia segítségével, és folyamatosan javítjuk ügyfeleink életét és munkáját. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) nonprofit szervezetként a mai tudásalapú társadalomban is hasznosítható értékek megőrzésére, a kor követelményeinek megfelelő új célok kitűzésére, valamint a jövő információs világának aktív formálására törekszik. A NJSZT elsősorban tudományos szervezet, de nagyon fontos feladatának tarta az ország számítógépes műveltségének elterjesztésében vállalt vezető szerepét is. Informatikai Érdekegyeztető Fórum Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) az informatikai, illetve ahhoz kapcsolódó szakterületeken működő közhasznú szervezet, amely az információs társadalom megvalósítása, a digitális szakadék áthidalása, és a digitális társadalmi befogadás előmozdítása érdekében tevékenykedik. E célok megvalósításaként együttműködést hoz létre a terület civil szervezetei, vállalatai, a kormányzati és politikai szereplők között. revolution Software Kft. A revolution Software 1992 óta az ügyviteli rendszerek specialistája. Termékpalettánk a mikrovállalkozásoktól a nagy-középvállalatokig minden vállalatméret számára képes már rövidtávon biztosítani az átláthatóbb működést, és ezáltal a versenyelőnyt. Célunk, hogy folytassuk annak a szellemi tőkének a felhalmozását, amely hosszú távon biztosítja ügyfeleink elégedettségét a legnagyobb projektekben és a mindennapokban egyaránt. Informatikai Vállalkozások Szövetsége A 17 éves Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Magyarországon működő, részben vagy teljes egészében informatikai profilú IKT vállalkozások érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Küldetése, hogy kitörési pontok azonosításával, kidolgozásával és erőteljes lobbitevékenységgel pozitívan befolyásolja a hazai információs társadalom fejlődését. Számalk Zrt. Közép-Európa egyik legnagyobb magán oktatási intézménye vagyunk és több, mint 30 éves eredményes szakmai múltra tekinthetünk vissza. Fő profilunk az informatika és a közgazdaságtan, az általános iskolai képzéstől a posztgraduális másoddiplomáig terjed. Fontos területünk a felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás folyamata. Intel Hungary Az Intel, amely világszinten vezető szerepet tölt be a szilícium-alapú innovációk terén, olyan technológiákat és termékeket fejleszt, amelyek megkönnyítik az emberek munkáját és életét. XAPT Hungary Kft. Az XAPT Hungary Kft. egy dinamikusan fejlődő információ-technológiai cég, melynek fő tevékenysége a Microsoft Dynamics integrált vállalatirányítási rendszerek értékesítése, bevezetése, oktatása és a vállalati igényeknek megfelelő testre szabása, továbbfejlesztése. 18 MEFIT

19 A MEFIT titkársági feladatait a PNO consultants látja el: telefon: +36 (1) fax: +36 (1)

20 Szövetségben a és az európai szervezetekkel

Képzések kínálatának jellemzői és finanszírozási lehetőségei a Nyugat-Dunántúlon

Képzések kínálatának jellemzői és finanszírozási lehetőségei a Nyugat-Dunántúlon Képzések kínálatának jellemzői és finanszírozási lehetőségei a Nyugat-Dunántúlon Fejes Ágnes, a Számítástechnikai Szolgáltató és Oktató Központ Kft. ügyvezetője A magasan képzett és alkalmazkodóképes munkaerő

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Informatikai képzések kínálatának jellemzői és finanszírozási lehetőségei a Nyugat-Dunántúlon

Informatikai képzések kínálatának jellemzői és finanszírozási lehetőségei a Nyugat-Dunántúlon Informatikai képzések kínálatának jellemzői és finanszírozási lehetőségei a Nyugat-Dunántúlon Fejes Ágnes, a Számítástechnikai Szolgáltató és Oktató Központ Kft. ügyvezetője DIGITÁLIS ÉBRESZTŐ! A magasan

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető!

Lajstromszám: AL-1017. F.ny.t.sz.: 01-0271-04 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET TRÉNING AJÁNLATAINK. Ahol nem csak papír szerezhető! Lajstromszám: AL-1017 MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET F.ny.t.sz.: 01-0271-04 TRÉNING AJÁNLATAINK Ahol nem csak papír szerezhető! MLE bemutatása A Magyar Logisztikai Egyesület tizenkilenc éves fennállása során

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Magyarország tudása a XXI. századi gazdaságban

Magyarország tudása a XXI. századi gazdaságban Magyarország tudása a XXI. századi gazdaságban Meghívó Döntéshozói tanácskozásra Ramada Plaza 1036 Budapest Árpád fejedelem u. 94. 2010. március 30. Tisztelt Döntéshozó Partnerünk! Egy nemrég napvilágot

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben