Készítette: Deák János 2004 április

Átírás

1 Készítette: Deák János 2004 április

2 2 Összefoglalás: Az információs forradalom sikere nagymértékben az informatikai számítástechnikai eljárásoknak, technológiáknak köszönhető. Az IT ipar fejlődésének üteme minden más ágazatot csodálattal vegyes irigységgel tölt el. Az informatikai eszközök és a rajtuk működő szoftverek, technológiák teljesítményének növekedésével párhuzamosan csökken az áruk, csökken az alkalmazásukra fordított költség amellett, hogy az informatikai iparba történő befektetés magasan nyereséges marad. Átalakulóban van a tudásról, a tudás kezeléséről kialakult, hagyományos kép. A tudással való gazdálkodás képessége dönt a jövőben egy szervezet életképességéről, határozza meg jövőjét, sikereit és kudarcait. Az oktatóknak, az oktatási intézmények vezetőinek munkája, szakmája, hivatása az információ megfelelő közvetítése. Az oktatásban dolgozók munkájának eredményessége majdnem kizárólag azon múlik, hogy az információkat hogyan tudják feldolgozni és továbbadni. A magyar közoktatás szereplői számára is elkerülhetetlen az informatikai eljárások és technológiák szakterületüknek megfelelő megismerése, adaptációja, elsajátítása és ami a legfontosabb: folyamatos nyomon követése. A feladatokhoz valahol mindenkinek fel kell venni a fonalat. Indokolt áttekinteni, hogy hol tart ma az e-világ oktatási, tudásgazdálkodási szempontból és milyen módszereket, eljárásokat lehet minél gyorsabban átvenni és alkalmazni a lemaradás elkerülése érdekében.

3 3 Tartalom: 1. Bevezetés Az objektumok világa Az objektumorientált programozási szemlélet Az objektum-modell Az objektum-modell dokumentáció Az üzleti objektumok modellezése Az üzleti modellezés A RUP és az intézményi modellek elearning Általában az elearning-ról Az Internet platform elearning szabványok Az elearning rendszerek funkcionális modellje Szabványosítási törekvések Jelenlegi szabványok Az elearning kereteinek megvalósítása Intelligens rendszerek Mesterséges intelligencia Szakértői rendszerek Tudás menedzsment Integrált irodai alkalmazások...43

4 4 Ábrák jegyzéke: 1. ábra: a PDCA ciklus és C++ tervezés ábra: az informatikai és a közoktatási "egység" ábra: A szoftverfejlesztés folyamata ábra: A multimédia készítés folyamata ábra: A világ internet használóinak eloszlása ábra: a tartalmi egységek UML diagramja ábra: a SCORM struktúrája ábra: a digitális tartalmi egységek szabványos felépítése ábra: ismeretalapú és szakértői rendszerek ábra: a tudás megszerzésének folyamata ábra: a jövő rendszerei ábra: PIM/PSM modellezések ábra: a problémától a megoldásig ábra: szoftver architektúra diagram ábra: MDA fejlesztési szabvány ábra: UML elemek ábra: UML use case elemek és kapcsolatok ábra: UML kapcsolatok ábra: UML modellező nyelv konceptuális modelljének aspektusai ábra: A tervezési és implementációs modell ábra: Példa use case diagramra ábra: Példa együttműködési diagramra ábra: Példa állapot átmeneti diagramra ábra: Példa szekvencia diagramra ábra: Példa aktivitás diagramra ábra: Business Use Case View from Rational Rose ábra: Three - tiered diagram from Rational Rose ábra: Az internetes platform...54

5 5 29. ábra: XML formátumú állomány nézete böngészőben ábra: XML formátumú állomány forrás nézete ábra: XML formátumú állomány struktúrális nézete, tree view ábra: Microsoft Learning Editor ábra: "e107" tartalomkezelő rendszer fő oldala ( CMS ) ábra: a tartalomkezelő rendszer adminisztrációs felülete ábra: a Doctus knowledge based system felülete ábra: a Doctus knowledge based system alkalmazás közben...62 Mellékletek: I. A modellezés és az egységes modellező nyelv keretei és elemei II. Nézetek a közoktatási intézmény RUP módszertan szerinti modellezéséből III. Az internetes platform IV. Az XML állományok felépítése V. Melyiket válasszam? Operációs rendszerek összevetése VI. A Microsoft LRN program és a CMS bemutatása VII. Doctus Knowledge Based System

6 6 1. Bevezetés A Magyar Információs Társadalom Stratégia Magyarországnak az Európai Unióhoz való sikeres, eredményes, hatékony csatlakozásának és egyenrangú tagként való létezésének egyik garanciájaként az emagyarország kiépítését tűzi ki célul. Az emagyarország létrehozását a dokumentum két alappillére helyezi: Első pillér: a folyamatok informatizálása; a folyamatok korszerűsítése az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával. Második pillér: az elektronikus szolgáltatások megvalósítása; a szolgáltatások korszerűsítése az információs és kommunikációs technológia segítségével. 1 A stratégia mindkét pillér vonatkozásában beavatkozási területeket jelöl meg és a beavatkozások fő irányaiként a gazdaságot, közigazgatást, oktatást, kultúrát, egészséget, környezetvédelmet határozza meg. A stratégia többek között magas színvonalú elemzések, tanulmányok 2, kutatások 3, értékelések 4 alapján készült és nagyon lényegre-törően, korszerű szemlélettel fogalmazza meg az országos teendőket. 1 Magyar Információs Társadalom Stratégia. Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 november 32 p. 2 Az egész élethosszon át tartó tanulás és az infokommunikációs technológiák együttes alkalmazásának a nemzetközi-, magyarországi helyzete és a jövőbeni fejlődés lehetőségei. Szerk.: Gegesi Kiss Pál, Dr. Mlinarics József, Dr. Soltész Péter, Udvardi Lakos Endre Bp.: MédiaNet Iroda, november 3 A magyar társadalom és az internet, 2003 a WIP kutatásról. Szerk.: Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán, Galácz Anna, Rét Zsófia Bp.: ITTK-TÁRKI, /2004 Fény az alagút végén. Dr. Kóka János elnök évértékelő sajtótájékoztatójának anyaga. Szerk.: Dr. Kóka János Bp.: Informatikai Vállalkozások Szövetsége, 2004.

7 7 A közoktatási intézményben működő és annak lényegét meghatározó fő folyamat nevelés és oktatás és az intézmény vezetésének színvonalas ellátásából fakadó feladatok elengedhetetlenné teszik annak vizsgálatát, hogy az informatikai számítástechnikai ismereteket, az informatikai technológiákat hogyan lehet alkalmazni a személyiségfejlesztésben és az ezt szolgáló intézmény vezetésében. A stratégia fő irányainak szinte mindegyike megjelenik a közoktatási intézményben, így az intézmény működésének jellemzői a beavatkozások sikerességének hatékony indikátorai lehetnek. Az intézmény vezetésének kultúrája, színvonala az intézményi szervezeti kultúra egyik meghatározó eleme, így a szervezetben dolgozók munkájának is meghatározója, tehát hatással van az intézmény szolgáltatásainak színvonalára.vö: 5 Az iskolai oktatás színvonala és kultúrája, mint a mindenki számára biztosított elsődleges és sajátos tartalomszolgáltatás színvonala és kultúrája alapvető fontosságú eszköz a mai korszerű célok eléréséhez. Az élethosszig tartó tanulás filozófiája, a tanulás megtanításának feladata, az önálló ismeretszerzés képességének elsajátíttatása olyan kihívások az iskolai oktatás előtt, amelyekre korszerű eszközök és korszerű szemlélet nélkül lehetetlen megfelelő válaszokat adni. Vö: A magyar közoktatási intézmények előtt sincs más alternatíva, mint felülvizsgálni mai működésüket, irányítási és személyiségfejlesztési 5 Dr. Barta Tamás Tóth Tihamér: Minőség-Menedzsment. Bp.: Szókratész Külgazdasági Akadémia, Török Balázs: Számítógéphasználat az óvodáskorban. OKI ( ), Fehér Péter: Milyenek az internet-korszak pedagógusai? OKI ( ), Komenczi Bertalan: Informatizált iskolai tanulási környezetek modelljei. OKI ( ), Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői. OKI ( ), Dán Krisztina Varga Zsuzsa: Az iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont. OKI ( ), Turcsányiné Szabó Márta: Képességfejlesztés teleházakban, a mentorálás egy működő modellje. OKI ( ), 2002.

8 8 rendszereiket a korszerű informatikai technológiáknak megfelelő vállalatirányítási és didaktikai rendszerek tükrében Célom, hogy olyan áttekintést nyújtsak a mai technológiákról, hogy a fenti felülvizsgálat elvégezhető legyen és kellő alapot jelentsen minden intézmény számára saját informatikai, infokommunikációs stratégiájának, feladatainak megvalósításához. Munkám során a források kutatása mellett alkalmam volt használat közben kipróbálni az itt szereplő szoftvereket, technológiákat. A számítástechnikai területen egyedülálló lehetőség és követelmény az elméletek azonnali és hatékony gyakorlati alkalmazása, hasznosítása. Az iparág fejlődésének gyorsaságát nagymértékben ennek köszönheti. A közoktatás erre a fejlődési ütemre egyenlőre irigykedve tekinthet. 12 Informatikai rendszerek tervezése, szervezése és üzemeltetése. Gábor Dénes Főiskola előadási anyaga. Szerk.: Informatikai alkalmazások Intézete Bp.: Gábor Dénes Főiskola, European elearning Summit Declaration May 2001.

9 9 2. Az objektumok világa 2.1. Az objektumorientált programozási szemlélet A számítógépes programozás ma már szoftver fejlesztés - módszertanának fejlődésével a logikus sorba rendezett utasításoktól ( lineáris programozás ) a struktúrált programozáson át ( többször felhasználható kódrészek modulokká szervezése összetett adatszerkezetekkel ) egy olyan programozási szintre vezetett, amelyben az előbbi modulokat már tulajdonságokkal, saját műveletekkel, saját eljárásokkal, saját adattípusokkal egységbe zárva látták el absztrakt objektumokat alkotva. Sokan emlékszünk a feltételes utasításokra, vagy a logikai elágazásokra, amelyek mögött a BOOL algebra elemi műveleteinek százezrei produkálják a másodperc törtrésze alatt - a technológiai fejlődésnek köszönhetően.- az ember számára már értelmezhető jelsorozatokat. A számítógépes programozás magas szintű, absztrakt programnyelvei ( BASIC, PASCAL, C, JAVA ) kezdetektől fogva az emberi gondolkodás folyamatait igyekeztek modellezni. A módszertan a számítógépes programnyelvek fejlesztésénél mindig elsőrendű feladatnak tartotta, hogy minél bonyolultabb, rétegzettebb adat- és eljárásszerkezeteket tudjunk leírni az adott programnyelven. Programozni annyi, mint megérteni. Kristen Nygaard Az objektumorientált programozás megjelenése lehetővé tette, hogy a programozók a magas szintű programnyelvek segítségével a valóság tetszőleges entitását, objektumát tudják már modellezni, valamint a köztük működő kapcsolatokat. Ez a programozási szemlélet indította el a szoftveripart azon pályán, melynek eredményeként a világ leggyorsabban fejlődő, legversenyképesebb iparágává vált.

10 10 Az objektumorientált programozás alapvető jellemzője hogy a fejlesztendő szoftver működéséhez szükséges komponenseket ( csomagokat, logikai egységeket ) objektumokként absztraháljuk. Az objektumokat osztályokban implementáljuk, majd az összetevő osztályokat egy vagy több külön osztály segítségével rendeljük össze működőképes egésszé. Így születik meg a szoftver. Az osztályok rendelkeznek: 1. névvel ( azonosítóval ) 2. attribútumokkal ( az osztályra jellemző adattípusokkal ) 3. eljárásokkal ( függvényekkel ), amelyeket adataikkal végeznek 4. üzenetkezelő eljárásokkal ( függvényekkel ), amelyek leírják azokat a tennivalókat, amelyeket a megfelelő üzenet érkezésekor végre kell hajtani. A név kivételével az összes összetevőnél meghatározhatjuk, hogy az összetevő a külvilág számára ( osztályon kívülről ) milyen mértékben legyen látható és módosítható ( hatókörök ). Így beszélünk public = publikus ( minden más osztály számára is látható és módosítható ) private = privát ( csak az osztály többi összetevője számára látható és módosítható ) protected = védett ( az osztály többi összetevője számára látható, de nem módosítható ) tulajdonságról. Az osztályokban az üzenetkezelő eljárások általában védettek, mert az üzeneteken keresztül és azok által valósul meg az együttműködés, így a programozók a folyamatok biztos kézben tartása érdekében ezeket az üzenetkezelő eljárásokat védetté teszik, hogy a szoftver futásakor ne változzanak, azaz tudjuk mire számítsunk. Vö: 14 Az osztályok által leírt objektumok, azaz osztályok kapcsolatára és tulajdonságaira fontos konstrukciós elvek: 14 Stroustrup, Bjarne: A C++ programozási nyelv Bp.: Kiskapu Kft., p.

11 11 1. Öröklődés: olyan osztályok közötti viszony, amely lehetővé teszi, hogy egy osztály sajátjaként kezelje a nála általánosabb osztályban meghatározott attribútumokat és műveleteket. Az általános osztályt szuper vagy szülő osztálynak, a speciális tulajdonsággal rendelkezőt pedig szub-, vagy gyerek osztálynak nevezzük. 2. Egységbezárási mechanizmus: az objektum egy diszkrét adategység és egy szabad műveletcsoport együttese, amelyben a műveletek az objektum állapotát és viselkedését meghatározó adatokhoz való hozzáférést és/vagy az adatértékek változtatását oly módon vezérlik, hogy erről a külső szemlélő nem tud. Következmény: az objektum is lehet adattípus. 3. Polimorfizmus: az objektumoknak az a képessége, amely lehetővé teszi adatainak, illetve műveleteinek egymástól eltérő formában való megjelenését, vagyis egy objektum több különböző formát is képes ölteni attól függően, hogy milyen hatás éri. 4. Újrafelhasználhatóság: a fejlesztők konceptuális és implementációs szinten egyaránt kidolgoznak modell-elemeket és ezeket más alkalmazásokban illetve fejlesztésekben saját maguk ismételten felhasználják vagy a hasonló üzletágban dolgozó cégek számára nyilvánosan rendelkezésre bocsátják. Vö: Az objektum-modell Az objektum-modell az objektumok jól szervezett hierarchikus rendszere, amelyben a hierarchia különböző szintjein lévő, meghatározott tulajdonságokkal és műveletekkel rendelkező elemek egy meghatározott vizsonyrendszerben 1. egymással kommunikálnak, üzeneteket küldenek egymásnak és 15 Raffai Mária: Objektumok az üzleti modellezésben. Bp.: Novadat Kiadó, p.

12 12 2. öröklik mások tulajdonságait. Az objektum modell kialakításakor tehát mindazokat a sajátosságokat meg kell határozni, amelyek az egymáshoz tartozó valós komponensek osztályait jellemzik, vagyis azok - nevét - jellemzőit ( attribútumok és attribútum értékek ) és műveleteit ( metódusok ) - a többi objektumhoz való strukturális kapcsolódás jellegét és módját ( asszociáció ) - egyéb speciális sajátosságokat, mint részek, részhalmazok, öröklődési tulajdonságok, átfedések, származtatások, alá-fölé rendeltség, mellérendeltség, n-ed-fokú kapcsolat. Az objektum modell kialakításának lépései: 1. Objektumok és osztályok meghatározása, a jellemzők pontosítása, osztály jegyzék készítése 2. modell-elem szótár készítése ( modell-elemek azonosítása, rövid értelmezése ) 3. osztályok pontos specifikálása: azonosító, attribútumok, műveletek, korlátozó feltételek, pontosító jellemzők meghatározása 4. az objektum modell szemléltetése - asszociációk és a modellstruktúra meghatározása - objektum-kapcsolati diagram készítése - architektúra ( öröklődési ) diagram készítése 5. objektum-modell kialakítása instanciákkal ( példányok ) és feltételekkel 6. objektum-életciklus modellezés 7. navigációs útvonalak meghatározása 8. a lépések iteratív ismétlése a modell finomítása érdekében A fenti algoritmus ismételhető az egész modell kialakításáig. 15, p.

13 13 Az osztályok pontos leírásához hasznos segédlet az ún. CRC kártya, amely az egyes osztályokhoz elkészített mátrix. 16 Osztály: név Felelősség / feladat Felelős / Szereplő osztály ( együttműködők ) Feladat megnevezés 1 Osztály megnevezés 1,,n. Feladat megnevezés 2 Osztály megnevezés 1,,n 2.3. Az objektum-modell dokumentáció A modellt dokumentálni kell annak érdekében, hogy rendszerünk mások számára érthető, publikálható legyen. A modell dokumentációjában így meg kell határozni az alábbiakat: 1. objektum-osztály jegyzék, az osztály értelmezése, leírása, attribútum és műveleti lista 2. osztályspecifikáció 3. az asszociációkat, azok multiplicitását és a szerepeket szemléltető osztály diagram 4. az attribútumokat és műveleteket felsoroló, instanciákat is feltüntető objektum modell diagram 5. az osztály létrejöttét, az életében bekövetkező változásokat és a megszűnést ábrázoló osztály-életciklus diagram 6. a keresést, elérést szemléltető navigációs útvonal diagram 7. a szereplőket és felelősségeket meghatározó, azokat egymáshoz rendelő jegyzékek és a CRC mátrix 8. az együttműködő osztályok kommunikációját kifejező kontextus diagram 9. adat és fogalmi szótár 15, 110 p. 16 Ambler, Scott W.: Class Responsibility Collaborator Cards. Ambysoft Inc., 1998.

14 Az üzleti objektumok modellezése Látva és tapasztalva a szoftveripar dinamikus fejlődését, szinte természetes következményként jutottak más szervezetek is arra a következtetésre, hogy érdemes lenne szervezetüket, annak egységeit, termelési tevékenységeiket, szolgáltatásaik folyamatait a szoftverek tervezésének módszertanával összevetni. Nem titkolt céllá vált a szoftverfejlesztés szigorú módszereit adaptálni a vállalati, szervezeti, üzleti rendszerekbe a hatékonyabb, minőségileg jobb működés érdekében. Üzleti érdekké vált a szoftveripar fejlesztési módszertani kutatásainak támogatása. Így született meg 1998-ban a RUP ( Rational Unified Process ), amely egy egységes modellezési keretrendszer, azonban már üzleti kiterjesztésekkel. Az üzleti kiterjesztés azt az absztrakciós eljárást jelenti, amelyben az eddig szigorúan szoftverkomponensek modelljeit reprezentáló objektumoknak a valós üzleti folyamatok egységeit, szereplőit feleltetik meg a korábban tárgyalt osztályspecifikációt alkalmazva. Így az üzleti szervezetnek is lesznek objektumai : pl. vevő, munkatárs, termék, ügyintéző, amelyeket ugyanazzal a metódussal le lehet írni, mint a szoftverek komponenseit. Az üzleti objektumok együttműködésének leírására is jól használható a programkomponensek együttműködésére bevezetett modellezési és leírási technika. A modellek és kapcsolataik ábrázolására szintén szabványnyelv született, az UML ( Unified Modelling Language ) A modellező nyelv végső verziója csak 2003-ban született meg. A tervező munkát a Rational Co. fogta össze, amely többek között a modellezésre a Rational Rose 20 szoftvert fejlesztette ki. Ma az IBM leányvállalataként működik. Modellezésre jól használhatók még a Microsoft Visual Studio fejlesztői szoftvercsomag részét képező Visual 17 Objektumorientált nyelvek és módszertanok. Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf előadásának anyaga. Szerk.: Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf Bp.: Sysdata Kft., UML 2.0 Infrastructure Specification. OMG, UML 2.0 Superstructure Specification. OMG, Using Rose Rational Rose. Rational Software Corpration 2001

15 15 Modeler, a Microsoft Visio, a Borland cég WithClass alkalmazása. Az Interneten elég sok díjmentesen letölthető UML editort találunk, amelyek ugyan nem veszik fel a versenyt a fenti kereskedelmi szoftverek tudásával, de a modellezés elemeinek elsajátítására alkalmasak. ( pl. Poseidon: ) 2.5. Az üzleti modellezés Az üzleti tervezés, a vállalatirányítás szervezése, az üzleti folyamatok leírására a szoftveripartól a XXI. századba lépve egy olyan dolgot kapott, amely beláthatatlan perspektívákat nyit meg az üzleti élet szerelői előtt. Lehetőség nyílik arra, hogy az üzleti szervezetek az objektumorientált technológiára épülő szoftverekhez hasonló rugalmassággal, kiszámíthatósággal, pontossággal, az elvégzendő feladatok hierarchiájára épülő funkcionális esztétikával működjenek. Az üzleti modell dokumentációja az objektum modell dokumentációjával 15, összevetve így került meghatározásra: Vö: 1. Bevezetés 2. A szervezet és információrendszere 2.1. A szervezet felépítése és elemei Szervezeti egységek/üzleti egységek Szervezeti architektúra Munkakörök, szerepek, feladatok és felelősségek 2.2. Információrendszer Komponensek ( adatok, adathordozók ) Bizonylatok elemzése, input/output analízis Adat- és bizonylatáramlási folyamatok 21 Business Modelling with the UML Rational Suite AnalystStudio. Rational Software Corpration, Human-Usable Textual Notation (HUTN ) Spcification. OMG, 2003.

16 Kommunikáció, kapcsolatok és annak formái 2.3. Felhasználói lehetőségek, igények ( inputok, output igények, tartalom, forma, időbeliség ) 3. Folyamatok feltárása, elemzése 3.1. Folyamatok meghatározása 3.2. Folyamatok részletezése, jellemzése Folyamatok kategorizálása Tevékenységek jegyzéke, kapcsolata, hierarchiája, végrehajtás sorrendje, alternatív útvonal választás Verbális megfogalmazás, leírás, forgatókönyvek A folyamat természetének elemzése ( események, állapotok ) Korlátozó feltételek, körülmények 3.3. Üzleti objektumok meghatározása Entitás-objektumok és sajátosságaik, objektumstruktúra Objektum életciklus modell 3.4. Vezérlési folyamatok Folyamatok specifikálása Működési feltételek, korlátok 4. Elemzési következtetések, megállapítások, folytatási kritériumok A modell dokumentációt megelőzően követelménydokumentum készítése is ajánlott: 1. Bevezetés 1.1. Célkitűzés, általános jellemzők 1.2. A fejlesztési projekttel szembeni elvárások 1.3. A tényfeltárás, elemzés választott módszere 2. A szervezet architektúrája, funkcionalitás és információrendszere 2.1. Szervezeti komponensek, architektúra 2.2. Tevékenységek és szereplők modellnézetei 2.3. Események és tevékenységek modellnézetei 2.4. Releváns információigények specifikációja

17 Interfész specifikáció 3. Folyamatanalízis 3.1. Funkcionális de-kompozíció 3.2. Folyamatok leírása Folyamatok kategorizálása Tevékenységek jegyzéke, kapcsolata, hierarchiája, végrehajtási sorrendje Verbális megfogalmazás, leírás, forgatókönyvek Korlátozó feltételek, körülmények Tervezési javaslatok, előírások 3.3. Az objektum-modell specifikációja Objektumok, osztályok, attribútumok, korlátozó feltételek Öröklődési hierarchia Objektum-életciklus modell 3.4. Áttekintő rendszer struktúra 3.5. Vezérlési folyamatok, tervezési elvárások Folyamatok specifikálása A rendszer viselkedése 4.1. Rendszerállapotok 4.2. Események, akciók 5. Elvárások, elfogadási kritériumok, követelményspecifikáció 5.1. Elvárások a fejlesztett termékkel szemben 5.2. Az elfogadás mértékrendszere, elvárt paraméterei 5.3. Elfogadási tesztkritériumok 5.4. Különleges esetek, szituációk és problémák kezelése 5.5. Terminológia szótár 6. A továbblépés módja, feladatai 7. Következtetések, döntés a folytatásról

18 18 Az egységes modellező nyelv ( UML ) elemeit és a modellezés alapvető kereteit az I. melléklet tartalmazza A RUP és az intézményi modellek A RUP módszertan tanulmányozása és az üzleti modell dokumentáció vizsgálata során nehéz nem észrevenni a hasonlóságot a közoktatási intézményekben az elmúlt években megismert minőség modellekkel. Az üzleti szervezetekhez hasonlóan a közoktatási intézmény is szervezet, így érdemes volt a módszertant kipróbálni különösen most, amikor a közoktatási törvény módosítása miatt a minőségirányítási program megalkotása és a pedagógiai program áttekintése különösen indokolttá teszi a helyes tervezési módszer kiválasztását. Meggyőződéssel állíthatom, hogy a módszer kiállta a próbát. A közoktatási intézmény RUP módszertan szerinti modellezése lehetővé teszi a jövőben azt a rugalmasságot, pontosságot, fegyelmezettséget, amit a minőségi elvárások a közoktatási intézménnyel szemben is támasztanak. A RUP alkalmazása egyben egy hatékony szemléletet is ad azoknak a vezetőknek, akik minőségi működést terveznek. A modellezési technikával szinte az összes minőségirányítási rendszer szemléltethető, leírható és dokumentálható. Néhány modellnézetet a II. mellékletben mutatok be. Érdemes összevetni a mai informatikai rendszerek felépítését az közoktatási intézmények infokommunikációs és informatikai alapú rendszerének tervezett és már körvonalazható felépítésével. Azt tapasztaljuk, hogy a számítógépes programok tervezésével, az informatikai rendszerek elemeivel és azok kapcsolataival számtalan analógia és párhuzam vehető észre.

19 19 1. ábra: a PDCA ciklus és C++ tervezés Program "Felhasználói" felület: Software program Flexibilitás Többszálúság Helyettesíthetőség Megjósolhatóság Nyomonkövethetőség Helyreállíthatóság Modularitás A szálak együttműködése Könnyű megtanulhatóság Felhasználói kompatibilitás Pedagógiai program operációs rendszer gépi utasításkészletek / ROM / hardware pl. Win32 BIOS chipset commands CPU, alaplap, memória, stb. SZMSZ, Kollektív szerződés Jogszabályok Épület, helyi sajátosságok Helyi szabályok Kt., Kjt., Áht. Ö.k. rendeletek Infrastruktúra szoftver fejlesztés Nevelés Oktatás 2. ábra: az informatikai és a közoktatási "egység"

20 Specifikáció tanulmányozása Specifikáció tisztázása Tervezés Kódolás gépre vitel programsorok javítása fordítás, futtatás hibakeresés tesztelés 6-8. újra teljes dokumentálás karbantartás vissza az 1.re 3. ábra: A szoftverfejlesztés folyamata Multimédia készítés folyamata ( T. Vaughan ) Az ötlet Béta tesztelés Analízis Előzetes tesztelés Prototípus fejlesztés "Alfa" tesztelés Következmények Költségek elemzése elemzése Szükséges Projekt célok szakértelem definiálása meghatározása A tartalom Képernyő tervek térképének készítése összeállítása Fókusz csoport Forgatókönyvek A szöveges és folyamatábrák forgatókönyv kifejtése véglegesítése Fókusz csoport Tesztelők Hibák javítása bevonása A projekt anyagának Piac elemzés elemzése Értékelő jelentés A projekt Értékesítési és tartalmának marketing célok körvonalazása kitűzése Értékelő jelentés Narratív Felhasználói szövegek, felület kialakítása programfüzetek megírása Értékelő jelentés Hang és video Grafikák anyagok készítése készítése Értékelő jelentés Felhasználói Csomagolás dokumentáció tervezés készítése A technológia elemzése Helyesbítés, módosítás Prototípus készítése papíron Helyesbítés, módosítás A prototípus tesztelése Helyesbítés, módosítás Technikai problémák megoldása Helyesbítés, módosítás Végső változatok kidolgozása A közvetítő médium elemzése A működő prototípus tesztelése Sajtóközlemény kiadása a termékről Kiszállás a fejlesztésből Kiszállás a fejlesztésből Kiszállás a fejlesztésből Publikálás Termék támogatási rendszer kidolgozása Értékesítési team felállítása Értékelő jelentés Master példány Prémiumok sokszorosítása kifizetése Helyesbítés, módosítás Projektzáró parti 4. ábra: A multimédia készítés folyamata

21 21 3. elearning 3.1. Általában az elearning-ról 2001 májusában látott napvilágot az a deklaráció 23, amelyben az Európai Unió három stratégiai célt és tíz ajánlást tett közzé arra vonatkozóan, hogy miként kívánja az EU tagállamok közösségét az informatikai és kommunikációs technológiák ( ICT ) segítségével és aktív felhasználásával a világ vezető gazdasági hatalmává tenni. A három cél a következő: az oktatás lehetőségeinek kiterjesztése az oktatási innovációk felgyorsítása a köz és a magánszféra kapcsolatainak kutatása A célok megvalósítására ajánlások is születtek: Legyen kapcsolatban mindenki és minden mindenhonnan. Kívánatos az elearning nyílt szabványainak elfogadása és a fejlesztésben való részvétel. A pedagógiában legyen központban az elearning kutatása, e- tartalmak, felhasználóbarát felületek és programok készítése. Teremtsük olyan feltételeket, hogy az elektronikus tartalom fejlesztés piaca megvalósuljon. Fokozzuk a befektetéseket a professzionális fejlesztések oktatásában résztvevők számára. Teremtsünk számukra kiemelt státuszt. Segítsük fejlesztéseik bevezetését a pedagógiába. 23 The European elearning Summit. Brüsszel, 2001.

22 22 Fejlesszünk flexibilis tananyagokat, legyenek ezek az alapjai az egyes kompetenciáknak Legyenek gyakoribbak az elearning fórumok és legyen nagyobb az ilyen témájú kommunikáció. Teremtsünk anyagi ösztönző erőket az elearning fejlesztők számára. Pénzügyi eszközökkel segítsük az elearning szolgáltatásokat. Kutassuk a magán és a közszféra lényeges kapcsolatait. Itt a közszolgáltatásokra helyezzük a legnagyobb hangsúlyt. Az EU így az infokommunikációs technológián ( ICT ) alapuló folyamatos képzést és annak bárki számára való folyamatos elérhetőségét a gazdasági hatalom és az általános fejlődés egyik alapfeltételeként jelöli meg. Az elearning nem egyszerűen számítógéppel segített tanulás. Magában foglalja a korszerű szakismeretekhez való állandó, mindenki számára lehetséges gyors hozzáférést a mai kor csúcstechnológiájának az informatikai- számítástechnikai technológiának a segítségével. Vivien Reading, aki az elearning projekt alapítójának tekinthető, akciótervben is összefoglalta a tennivalókat: az ICT tanítás-tanulási folyamatba való implementációja általános hozzáférés színvonalas tartalmak digitális írástudás új tanulási kultúra, amelynek alapvető formája a távoktatás új kulcskompetenciák elterjesztése a tanulás dimenziójának tudatosítása Az információkhoz való ilyen széleskörű és ilyen gyors hozzáférést egyedül ez a technológia nyújt. A technológia azonnali visszacsatolási lehetőséget, interaktivitást, hatékony, pontos információkon alapuló, gyors kommunikációt tesz lehetővé, amely a gyors szellemi fejlődés, így a

23 23 gazdasági fejlődés alapja. A Lifelong Learning 24 ( élethosszig tartó tanulás ) elvének és filozófiájának leghatékonyabb eszköze az a számítógéphálózatokra ill. világhálózatra ( Internet ) kifejlesztett technológia, amelyet Internet-technológiának nevezhetünk. Az ún. gyors, azaz szélessávú és optikai adatátviteli technológiák alkalmazásának terjedésével az Internettechnológia előtt megnyílt a lehetőség, hogy a számítógépes platformok között elfoglalja az őt megillető helyet. A gyors adatátvitel lehetővé tette, hogy az Interneten olyan sebességgel közlekedjünk, mintha saját, otthoni gépünk könyvtárai, mappái között kezelnénk adatainkat Az Internet platform A World Wide Web az emberiség történelmében az első olyan médium, amely lehetővé teszi saját gondolataink átadását minimális költségekkel elvileg több millió ember számára ábra: A világ internet használóinak eloszlása 24 Comission Staff Working Paper A Memorandum on Lifelong Learning. Brüsszel, Bócz Péter Szász Péter: A világháló lehetőségei. Budapest: Computerbooks Kiadó Kft., p.