Készítette: Deák János 2004 április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Deák János 2004 április"

Átírás

1 Készítette: Deák János 2004 április

2 2 Összefoglalás: Az információs forradalom sikere nagymértékben az informatikai számítástechnikai eljárásoknak, technológiáknak köszönhető. Az IT ipar fejlődésének üteme minden más ágazatot csodálattal vegyes irigységgel tölt el. Az informatikai eszközök és a rajtuk működő szoftverek, technológiák teljesítményének növekedésével párhuzamosan csökken az áruk, csökken az alkalmazásukra fordított költség amellett, hogy az informatikai iparba történő befektetés magasan nyereséges marad. Átalakulóban van a tudásról, a tudás kezeléséről kialakult, hagyományos kép. A tudással való gazdálkodás képessége dönt a jövőben egy szervezet életképességéről, határozza meg jövőjét, sikereit és kudarcait. Az oktatóknak, az oktatási intézmények vezetőinek munkája, szakmája, hivatása az információ megfelelő közvetítése. Az oktatásban dolgozók munkájának eredményessége majdnem kizárólag azon múlik, hogy az információkat hogyan tudják feldolgozni és továbbadni. A magyar közoktatás szereplői számára is elkerülhetetlen az informatikai eljárások és technológiák szakterületüknek megfelelő megismerése, adaptációja, elsajátítása és ami a legfontosabb: folyamatos nyomon követése. A feladatokhoz valahol mindenkinek fel kell venni a fonalat. Indokolt áttekinteni, hogy hol tart ma az e-világ oktatási, tudásgazdálkodási szempontból és milyen módszereket, eljárásokat lehet minél gyorsabban átvenni és alkalmazni a lemaradás elkerülése érdekében.

3 3 Tartalom: 1. Bevezetés Az objektumok világa Az objektumorientált programozási szemlélet Az objektum-modell Az objektum-modell dokumentáció Az üzleti objektumok modellezése Az üzleti modellezés A RUP és az intézményi modellek elearning Általában az elearning-ról Az Internet platform elearning szabványok Az elearning rendszerek funkcionális modellje Szabványosítási törekvések Jelenlegi szabványok Az elearning kereteinek megvalósítása Intelligens rendszerek Mesterséges intelligencia Szakértői rendszerek Tudás menedzsment Integrált irodai alkalmazások...43

4 4 Ábrák jegyzéke: 1. ábra: a PDCA ciklus és C++ tervezés ábra: az informatikai és a közoktatási "egység" ábra: A szoftverfejlesztés folyamata ábra: A multimédia készítés folyamata ábra: A világ internet használóinak eloszlása ábra: a tartalmi egységek UML diagramja ábra: a SCORM struktúrája ábra: a digitális tartalmi egységek szabványos felépítése ábra: ismeretalapú és szakértői rendszerek ábra: a tudás megszerzésének folyamata ábra: a jövő rendszerei ábra: PIM/PSM modellezések ábra: a problémától a megoldásig ábra: szoftver architektúra diagram ábra: MDA fejlesztési szabvány ábra: UML elemek ábra: UML use case elemek és kapcsolatok ábra: UML kapcsolatok ábra: UML modellező nyelv konceptuális modelljének aspektusai ábra: A tervezési és implementációs modell ábra: Példa use case diagramra ábra: Példa együttműködési diagramra ábra: Példa állapot átmeneti diagramra ábra: Példa szekvencia diagramra ábra: Példa aktivitás diagramra ábra: Business Use Case View from Rational Rose ábra: Three - tiered diagram from Rational Rose ábra: Az internetes platform...54

5 5 29. ábra: XML formátumú állomány nézete böngészőben ábra: XML formátumú állomány forrás nézete ábra: XML formátumú állomány struktúrális nézete, tree view ábra: Microsoft Learning Editor ábra: "e107" tartalomkezelő rendszer fő oldala ( CMS ) ábra: a tartalomkezelő rendszer adminisztrációs felülete ábra: a Doctus knowledge based system felülete ábra: a Doctus knowledge based system alkalmazás közben...62 Mellékletek: I. A modellezés és az egységes modellező nyelv keretei és elemei II. Nézetek a közoktatási intézmény RUP módszertan szerinti modellezéséből III. Az internetes platform IV. Az XML állományok felépítése V. Melyiket válasszam? Operációs rendszerek összevetése VI. A Microsoft LRN program és a CMS bemutatása VII. Doctus Knowledge Based System

6 6 1. Bevezetés A Magyar Információs Társadalom Stratégia Magyarországnak az Európai Unióhoz való sikeres, eredményes, hatékony csatlakozásának és egyenrangú tagként való létezésének egyik garanciájaként az emagyarország kiépítését tűzi ki célul. Az emagyarország létrehozását a dokumentum két alappillére helyezi: Első pillér: a folyamatok informatizálása; a folyamatok korszerűsítése az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával. Második pillér: az elektronikus szolgáltatások megvalósítása; a szolgáltatások korszerűsítése az információs és kommunikációs technológia segítségével. 1 A stratégia mindkét pillér vonatkozásában beavatkozási területeket jelöl meg és a beavatkozások fő irányaiként a gazdaságot, közigazgatást, oktatást, kultúrát, egészséget, környezetvédelmet határozza meg. A stratégia többek között magas színvonalú elemzések, tanulmányok 2, kutatások 3, értékelések 4 alapján készült és nagyon lényegre-törően, korszerű szemlélettel fogalmazza meg az országos teendőket. 1 Magyar Információs Társadalom Stratégia. Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 november 32 p. 2 Az egész élethosszon át tartó tanulás és az infokommunikációs technológiák együttes alkalmazásának a nemzetközi-, magyarországi helyzete és a jövőbeni fejlődés lehetőségei. Szerk.: Gegesi Kiss Pál, Dr. Mlinarics József, Dr. Soltész Péter, Udvardi Lakos Endre Bp.: MédiaNet Iroda, november 3 A magyar társadalom és az internet, 2003 a WIP kutatásról. Szerk.: Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán, Galácz Anna, Rét Zsófia Bp.: ITTK-TÁRKI, /2004 Fény az alagút végén. Dr. Kóka János elnök évértékelő sajtótájékoztatójának anyaga. Szerk.: Dr. Kóka János Bp.: Informatikai Vállalkozások Szövetsége, 2004.

7 7 A közoktatási intézményben működő és annak lényegét meghatározó fő folyamat nevelés és oktatás és az intézmény vezetésének színvonalas ellátásából fakadó feladatok elengedhetetlenné teszik annak vizsgálatát, hogy az informatikai számítástechnikai ismereteket, az informatikai technológiákat hogyan lehet alkalmazni a személyiségfejlesztésben és az ezt szolgáló intézmény vezetésében. A stratégia fő irányainak szinte mindegyike megjelenik a közoktatási intézményben, így az intézmény működésének jellemzői a beavatkozások sikerességének hatékony indikátorai lehetnek. Az intézmény vezetésének kultúrája, színvonala az intézményi szervezeti kultúra egyik meghatározó eleme, így a szervezetben dolgozók munkájának is meghatározója, tehát hatással van az intézmény szolgáltatásainak színvonalára.vö: 5 Az iskolai oktatás színvonala és kultúrája, mint a mindenki számára biztosított elsődleges és sajátos tartalomszolgáltatás színvonala és kultúrája alapvető fontosságú eszköz a mai korszerű célok eléréséhez. Az élethosszig tartó tanulás filozófiája, a tanulás megtanításának feladata, az önálló ismeretszerzés képességének elsajátíttatása olyan kihívások az iskolai oktatás előtt, amelyekre korszerű eszközök és korszerű szemlélet nélkül lehetetlen megfelelő válaszokat adni. Vö: A magyar közoktatási intézmények előtt sincs más alternatíva, mint felülvizsgálni mai működésüket, irányítási és személyiségfejlesztési 5 Dr. Barta Tamás Tóth Tihamér: Minőség-Menedzsment. Bp.: Szókratész Külgazdasági Akadémia, Török Balázs: Számítógéphasználat az óvodáskorban. OKI ( ), Fehér Péter: Milyenek az internet-korszak pedagógusai? OKI ( ), Komenczi Bertalan: Informatizált iskolai tanulási környezetek modelljei. OKI ( ), Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői. OKI ( ), Dán Krisztina Varga Zsuzsa: Az iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont. OKI ( ), Turcsányiné Szabó Márta: Képességfejlesztés teleházakban, a mentorálás egy működő modellje. OKI ( ), 2002.

8 8 rendszereiket a korszerű informatikai technológiáknak megfelelő vállalatirányítási és didaktikai rendszerek tükrében Célom, hogy olyan áttekintést nyújtsak a mai technológiákról, hogy a fenti felülvizsgálat elvégezhető legyen és kellő alapot jelentsen minden intézmény számára saját informatikai, infokommunikációs stratégiájának, feladatainak megvalósításához. Munkám során a források kutatása mellett alkalmam volt használat közben kipróbálni az itt szereplő szoftvereket, technológiákat. A számítástechnikai területen egyedülálló lehetőség és követelmény az elméletek azonnali és hatékony gyakorlati alkalmazása, hasznosítása. Az iparág fejlődésének gyorsaságát nagymértékben ennek köszönheti. A közoktatás erre a fejlődési ütemre egyenlőre irigykedve tekinthet. 12 Informatikai rendszerek tervezése, szervezése és üzemeltetése. Gábor Dénes Főiskola előadási anyaga. Szerk.: Informatikai alkalmazások Intézete Bp.: Gábor Dénes Főiskola, European elearning Summit Declaration May 2001.

9 9 2. Az objektumok világa 2.1. Az objektumorientált programozási szemlélet A számítógépes programozás ma már szoftver fejlesztés - módszertanának fejlődésével a logikus sorba rendezett utasításoktól ( lineáris programozás ) a struktúrált programozáson át ( többször felhasználható kódrészek modulokká szervezése összetett adatszerkezetekkel ) egy olyan programozási szintre vezetett, amelyben az előbbi modulokat már tulajdonságokkal, saját műveletekkel, saját eljárásokkal, saját adattípusokkal egységbe zárva látták el absztrakt objektumokat alkotva. Sokan emlékszünk a feltételes utasításokra, vagy a logikai elágazásokra, amelyek mögött a BOOL algebra elemi műveleteinek százezrei produkálják a másodperc törtrésze alatt - a technológiai fejlődésnek köszönhetően.- az ember számára már értelmezhető jelsorozatokat. A számítógépes programozás magas szintű, absztrakt programnyelvei ( BASIC, PASCAL, C, JAVA ) kezdetektől fogva az emberi gondolkodás folyamatait igyekeztek modellezni. A módszertan a számítógépes programnyelvek fejlesztésénél mindig elsőrendű feladatnak tartotta, hogy minél bonyolultabb, rétegzettebb adat- és eljárásszerkezeteket tudjunk leírni az adott programnyelven. Programozni annyi, mint megérteni. Kristen Nygaard Az objektumorientált programozás megjelenése lehetővé tette, hogy a programozók a magas szintű programnyelvek segítségével a valóság tetszőleges entitását, objektumát tudják már modellezni, valamint a köztük működő kapcsolatokat. Ez a programozási szemlélet indította el a szoftveripart azon pályán, melynek eredményeként a világ leggyorsabban fejlődő, legversenyképesebb iparágává vált.

10 10 Az objektumorientált programozás alapvető jellemzője hogy a fejlesztendő szoftver működéséhez szükséges komponenseket ( csomagokat, logikai egységeket ) objektumokként absztraháljuk. Az objektumokat osztályokban implementáljuk, majd az összetevő osztályokat egy vagy több külön osztály segítségével rendeljük össze működőképes egésszé. Így születik meg a szoftver. Az osztályok rendelkeznek: 1. névvel ( azonosítóval ) 2. attribútumokkal ( az osztályra jellemző adattípusokkal ) 3. eljárásokkal ( függvényekkel ), amelyeket adataikkal végeznek 4. üzenetkezelő eljárásokkal ( függvényekkel ), amelyek leírják azokat a tennivalókat, amelyeket a megfelelő üzenet érkezésekor végre kell hajtani. A név kivételével az összes összetevőnél meghatározhatjuk, hogy az összetevő a külvilág számára ( osztályon kívülről ) milyen mértékben legyen látható és módosítható ( hatókörök ). Így beszélünk public = publikus ( minden más osztály számára is látható és módosítható ) private = privát ( csak az osztály többi összetevője számára látható és módosítható ) protected = védett ( az osztály többi összetevője számára látható, de nem módosítható ) tulajdonságról. Az osztályokban az üzenetkezelő eljárások általában védettek, mert az üzeneteken keresztül és azok által valósul meg az együttműködés, így a programozók a folyamatok biztos kézben tartása érdekében ezeket az üzenetkezelő eljárásokat védetté teszik, hogy a szoftver futásakor ne változzanak, azaz tudjuk mire számítsunk. Vö: 14 Az osztályok által leírt objektumok, azaz osztályok kapcsolatára és tulajdonságaira fontos konstrukciós elvek: 14 Stroustrup, Bjarne: A C++ programozási nyelv Bp.: Kiskapu Kft., p.

11 11 1. Öröklődés: olyan osztályok közötti viszony, amely lehetővé teszi, hogy egy osztály sajátjaként kezelje a nála általánosabb osztályban meghatározott attribútumokat és műveleteket. Az általános osztályt szuper vagy szülő osztálynak, a speciális tulajdonsággal rendelkezőt pedig szub-, vagy gyerek osztálynak nevezzük. 2. Egységbezárási mechanizmus: az objektum egy diszkrét adategység és egy szabad műveletcsoport együttese, amelyben a műveletek az objektum állapotát és viselkedését meghatározó adatokhoz való hozzáférést és/vagy az adatértékek változtatását oly módon vezérlik, hogy erről a külső szemlélő nem tud. Következmény: az objektum is lehet adattípus. 3. Polimorfizmus: az objektumoknak az a képessége, amely lehetővé teszi adatainak, illetve műveleteinek egymástól eltérő formában való megjelenését, vagyis egy objektum több különböző formát is képes ölteni attól függően, hogy milyen hatás éri. 4. Újrafelhasználhatóság: a fejlesztők konceptuális és implementációs szinten egyaránt kidolgoznak modell-elemeket és ezeket más alkalmazásokban illetve fejlesztésekben saját maguk ismételten felhasználják vagy a hasonló üzletágban dolgozó cégek számára nyilvánosan rendelkezésre bocsátják. Vö: Az objektum-modell Az objektum-modell az objektumok jól szervezett hierarchikus rendszere, amelyben a hierarchia különböző szintjein lévő, meghatározott tulajdonságokkal és műveletekkel rendelkező elemek egy meghatározott vizsonyrendszerben 1. egymással kommunikálnak, üzeneteket küldenek egymásnak és 15 Raffai Mária: Objektumok az üzleti modellezésben. Bp.: Novadat Kiadó, p.

12 12 2. öröklik mások tulajdonságait. Az objektum modell kialakításakor tehát mindazokat a sajátosságokat meg kell határozni, amelyek az egymáshoz tartozó valós komponensek osztályait jellemzik, vagyis azok - nevét - jellemzőit ( attribútumok és attribútum értékek ) és műveleteit ( metódusok ) - a többi objektumhoz való strukturális kapcsolódás jellegét és módját ( asszociáció ) - egyéb speciális sajátosságokat, mint részek, részhalmazok, öröklődési tulajdonságok, átfedések, származtatások, alá-fölé rendeltség, mellérendeltség, n-ed-fokú kapcsolat. Az objektum modell kialakításának lépései: 1. Objektumok és osztályok meghatározása, a jellemzők pontosítása, osztály jegyzék készítése 2. modell-elem szótár készítése ( modell-elemek azonosítása, rövid értelmezése ) 3. osztályok pontos specifikálása: azonosító, attribútumok, műveletek, korlátozó feltételek, pontosító jellemzők meghatározása 4. az objektum modell szemléltetése - asszociációk és a modellstruktúra meghatározása - objektum-kapcsolati diagram készítése - architektúra ( öröklődési ) diagram készítése 5. objektum-modell kialakítása instanciákkal ( példányok ) és feltételekkel 6. objektum-életciklus modellezés 7. navigációs útvonalak meghatározása 8. a lépések iteratív ismétlése a modell finomítása érdekében A fenti algoritmus ismételhető az egész modell kialakításáig. 15, p.

13 13 Az osztályok pontos leírásához hasznos segédlet az ún. CRC kártya, amely az egyes osztályokhoz elkészített mátrix. 16 Osztály: név Felelősség / feladat Felelős / Szereplő osztály ( együttműködők ) Feladat megnevezés 1 Osztály megnevezés 1,,n. Feladat megnevezés 2 Osztály megnevezés 1,,n 2.3. Az objektum-modell dokumentáció A modellt dokumentálni kell annak érdekében, hogy rendszerünk mások számára érthető, publikálható legyen. A modell dokumentációjában így meg kell határozni az alábbiakat: 1. objektum-osztály jegyzék, az osztály értelmezése, leírása, attribútum és műveleti lista 2. osztályspecifikáció 3. az asszociációkat, azok multiplicitását és a szerepeket szemléltető osztály diagram 4. az attribútumokat és műveleteket felsoroló, instanciákat is feltüntető objektum modell diagram 5. az osztály létrejöttét, az életében bekövetkező változásokat és a megszűnést ábrázoló osztály-életciklus diagram 6. a keresést, elérést szemléltető navigációs útvonal diagram 7. a szereplőket és felelősségeket meghatározó, azokat egymáshoz rendelő jegyzékek és a CRC mátrix 8. az együttműködő osztályok kommunikációját kifejező kontextus diagram 9. adat és fogalmi szótár 15, 110 p. 16 Ambler, Scott W.: Class Responsibility Collaborator Cards. Ambysoft Inc., 1998.

14 Az üzleti objektumok modellezése Látva és tapasztalva a szoftveripar dinamikus fejlődését, szinte természetes következményként jutottak más szervezetek is arra a következtetésre, hogy érdemes lenne szervezetüket, annak egységeit, termelési tevékenységeiket, szolgáltatásaik folyamatait a szoftverek tervezésének módszertanával összevetni. Nem titkolt céllá vált a szoftverfejlesztés szigorú módszereit adaptálni a vállalati, szervezeti, üzleti rendszerekbe a hatékonyabb, minőségileg jobb működés érdekében. Üzleti érdekké vált a szoftveripar fejlesztési módszertani kutatásainak támogatása. Így született meg 1998-ban a RUP ( Rational Unified Process ), amely egy egységes modellezési keretrendszer, azonban már üzleti kiterjesztésekkel. Az üzleti kiterjesztés azt az absztrakciós eljárást jelenti, amelyben az eddig szigorúan szoftverkomponensek modelljeit reprezentáló objektumoknak a valós üzleti folyamatok egységeit, szereplőit feleltetik meg a korábban tárgyalt osztályspecifikációt alkalmazva. Így az üzleti szervezetnek is lesznek objektumai : pl. vevő, munkatárs, termék, ügyintéző, amelyeket ugyanazzal a metódussal le lehet írni, mint a szoftverek komponenseit. Az üzleti objektumok együttműködésének leírására is jól használható a programkomponensek együttműködésére bevezetett modellezési és leírási technika. A modellek és kapcsolataik ábrázolására szintén szabványnyelv született, az UML ( Unified Modelling Language ) A modellező nyelv végső verziója csak 2003-ban született meg. A tervező munkát a Rational Co. fogta össze, amely többek között a modellezésre a Rational Rose 20 szoftvert fejlesztette ki. Ma az IBM leányvállalataként működik. Modellezésre jól használhatók még a Microsoft Visual Studio fejlesztői szoftvercsomag részét képező Visual 17 Objektumorientált nyelvek és módszertanok. Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf előadásának anyaga. Szerk.: Beszédes Árpád és Ferenc Rudolf Bp.: Sysdata Kft., UML 2.0 Infrastructure Specification. OMG, UML 2.0 Superstructure Specification. OMG, Using Rose Rational Rose. Rational Software Corpration 2001

15 15 Modeler, a Microsoft Visio, a Borland cég WithClass alkalmazása. Az Interneten elég sok díjmentesen letölthető UML editort találunk, amelyek ugyan nem veszik fel a versenyt a fenti kereskedelmi szoftverek tudásával, de a modellezés elemeinek elsajátítására alkalmasak. ( pl. Poseidon: ) 2.5. Az üzleti modellezés Az üzleti tervezés, a vállalatirányítás szervezése, az üzleti folyamatok leírására a szoftveripartól a XXI. századba lépve egy olyan dolgot kapott, amely beláthatatlan perspektívákat nyit meg az üzleti élet szerelői előtt. Lehetőség nyílik arra, hogy az üzleti szervezetek az objektumorientált technológiára épülő szoftverekhez hasonló rugalmassággal, kiszámíthatósággal, pontossággal, az elvégzendő feladatok hierarchiájára épülő funkcionális esztétikával működjenek. Az üzleti modell dokumentációja az objektum modell dokumentációjával 15, összevetve így került meghatározásra: Vö: 1. Bevezetés 2. A szervezet és információrendszere 2.1. A szervezet felépítése és elemei Szervezeti egységek/üzleti egységek Szervezeti architektúra Munkakörök, szerepek, feladatok és felelősségek 2.2. Információrendszer Komponensek ( adatok, adathordozók ) Bizonylatok elemzése, input/output analízis Adat- és bizonylatáramlási folyamatok 21 Business Modelling with the UML Rational Suite AnalystStudio. Rational Software Corpration, Human-Usable Textual Notation (HUTN ) Spcification. OMG, 2003.

16 Kommunikáció, kapcsolatok és annak formái 2.3. Felhasználói lehetőségek, igények ( inputok, output igények, tartalom, forma, időbeliség ) 3. Folyamatok feltárása, elemzése 3.1. Folyamatok meghatározása 3.2. Folyamatok részletezése, jellemzése Folyamatok kategorizálása Tevékenységek jegyzéke, kapcsolata, hierarchiája, végrehajtás sorrendje, alternatív útvonal választás Verbális megfogalmazás, leírás, forgatókönyvek A folyamat természetének elemzése ( események, állapotok ) Korlátozó feltételek, körülmények 3.3. Üzleti objektumok meghatározása Entitás-objektumok és sajátosságaik, objektumstruktúra Objektum életciklus modell 3.4. Vezérlési folyamatok Folyamatok specifikálása Működési feltételek, korlátok 4. Elemzési következtetések, megállapítások, folytatási kritériumok A modell dokumentációt megelőzően követelménydokumentum készítése is ajánlott: 1. Bevezetés 1.1. Célkitűzés, általános jellemzők 1.2. A fejlesztési projekttel szembeni elvárások 1.3. A tényfeltárás, elemzés választott módszere 2. A szervezet architektúrája, funkcionalitás és információrendszere 2.1. Szervezeti komponensek, architektúra 2.2. Tevékenységek és szereplők modellnézetei 2.3. Események és tevékenységek modellnézetei 2.4. Releváns információigények specifikációja

17 Interfész specifikáció 3. Folyamatanalízis 3.1. Funkcionális de-kompozíció 3.2. Folyamatok leírása Folyamatok kategorizálása Tevékenységek jegyzéke, kapcsolata, hierarchiája, végrehajtási sorrendje Verbális megfogalmazás, leírás, forgatókönyvek Korlátozó feltételek, körülmények Tervezési javaslatok, előírások 3.3. Az objektum-modell specifikációja Objektumok, osztályok, attribútumok, korlátozó feltételek Öröklődési hierarchia Objektum-életciklus modell 3.4. Áttekintő rendszer struktúra 3.5. Vezérlési folyamatok, tervezési elvárások Folyamatok specifikálása A rendszer viselkedése 4.1. Rendszerállapotok 4.2. Események, akciók 5. Elvárások, elfogadási kritériumok, követelményspecifikáció 5.1. Elvárások a fejlesztett termékkel szemben 5.2. Az elfogadás mértékrendszere, elvárt paraméterei 5.3. Elfogadási tesztkritériumok 5.4. Különleges esetek, szituációk és problémák kezelése 5.5. Terminológia szótár 6. A továbblépés módja, feladatai 7. Következtetések, döntés a folytatásról

18 18 Az egységes modellező nyelv ( UML ) elemeit és a modellezés alapvető kereteit az I. melléklet tartalmazza A RUP és az intézményi modellek A RUP módszertan tanulmányozása és az üzleti modell dokumentáció vizsgálata során nehéz nem észrevenni a hasonlóságot a közoktatási intézményekben az elmúlt években megismert minőség modellekkel. Az üzleti szervezetekhez hasonlóan a közoktatási intézmény is szervezet, így érdemes volt a módszertant kipróbálni különösen most, amikor a közoktatási törvény módosítása miatt a minőségirányítási program megalkotása és a pedagógiai program áttekintése különösen indokolttá teszi a helyes tervezési módszer kiválasztását. Meggyőződéssel állíthatom, hogy a módszer kiállta a próbát. A közoktatási intézmény RUP módszertan szerinti modellezése lehetővé teszi a jövőben azt a rugalmasságot, pontosságot, fegyelmezettséget, amit a minőségi elvárások a közoktatási intézménnyel szemben is támasztanak. A RUP alkalmazása egyben egy hatékony szemléletet is ad azoknak a vezetőknek, akik minőségi működést terveznek. A modellezési technikával szinte az összes minőségirányítási rendszer szemléltethető, leírható és dokumentálható. Néhány modellnézetet a II. mellékletben mutatok be. Érdemes összevetni a mai informatikai rendszerek felépítését az közoktatási intézmények infokommunikációs és informatikai alapú rendszerének tervezett és már körvonalazható felépítésével. Azt tapasztaljuk, hogy a számítógépes programok tervezésével, az informatikai rendszerek elemeivel és azok kapcsolataival számtalan analógia és párhuzam vehető észre.

19 19 1. ábra: a PDCA ciklus és C++ tervezés Program "Felhasználói" felület: Software program Flexibilitás Többszálúság Helyettesíthetőség Megjósolhatóság Nyomonkövethetőség Helyreállíthatóság Modularitás A szálak együttműködése Könnyű megtanulhatóság Felhasználói kompatibilitás Pedagógiai program operációs rendszer gépi utasításkészletek / ROM / hardware pl. Win32 BIOS chipset commands CPU, alaplap, memória, stb. SZMSZ, Kollektív szerződés Jogszabályok Épület, helyi sajátosságok Helyi szabályok Kt., Kjt., Áht. Ö.k. rendeletek Infrastruktúra szoftver fejlesztés Nevelés Oktatás 2. ábra: az informatikai és a közoktatási "egység"

20 Specifikáció tanulmányozása Specifikáció tisztázása Tervezés Kódolás gépre vitel programsorok javítása fordítás, futtatás hibakeresés tesztelés 6-8. újra teljes dokumentálás karbantartás vissza az 1.re 3. ábra: A szoftverfejlesztés folyamata Multimédia készítés folyamata ( T. Vaughan ) Az ötlet Béta tesztelés Analízis Előzetes tesztelés Prototípus fejlesztés "Alfa" tesztelés Következmények Költségek elemzése elemzése Szükséges Projekt célok szakértelem definiálása meghatározása A tartalom Képernyő tervek térképének készítése összeállítása Fókusz csoport Forgatókönyvek A szöveges és folyamatábrák forgatókönyv kifejtése véglegesítése Fókusz csoport Tesztelők Hibák javítása bevonása A projekt anyagának Piac elemzés elemzése Értékelő jelentés A projekt Értékesítési és tartalmának marketing célok körvonalazása kitűzése Értékelő jelentés Narratív Felhasználói szövegek, felület kialakítása programfüzetek megírása Értékelő jelentés Hang és video Grafikák anyagok készítése készítése Értékelő jelentés Felhasználói Csomagolás dokumentáció tervezés készítése A technológia elemzése Helyesbítés, módosítás Prototípus készítése papíron Helyesbítés, módosítás A prototípus tesztelése Helyesbítés, módosítás Technikai problémák megoldása Helyesbítés, módosítás Végső változatok kidolgozása A közvetítő médium elemzése A működő prototípus tesztelése Sajtóközlemény kiadása a termékről Kiszállás a fejlesztésből Kiszállás a fejlesztésből Kiszállás a fejlesztésből Publikálás Termék támogatási rendszer kidolgozása Értékesítési team felállítása Értékelő jelentés Master példány Prémiumok sokszorosítása kifizetése Helyesbítés, módosítás Projektzáró parti 4. ábra: A multimédia készítés folyamata

21 21 3. elearning 3.1. Általában az elearning-ról 2001 májusában látott napvilágot az a deklaráció 23, amelyben az Európai Unió három stratégiai célt és tíz ajánlást tett közzé arra vonatkozóan, hogy miként kívánja az EU tagállamok közösségét az informatikai és kommunikációs technológiák ( ICT ) segítségével és aktív felhasználásával a világ vezető gazdasági hatalmává tenni. A három cél a következő: az oktatás lehetőségeinek kiterjesztése az oktatási innovációk felgyorsítása a köz és a magánszféra kapcsolatainak kutatása A célok megvalósítására ajánlások is születtek: Legyen kapcsolatban mindenki és minden mindenhonnan. Kívánatos az elearning nyílt szabványainak elfogadása és a fejlesztésben való részvétel. A pedagógiában legyen központban az elearning kutatása, e- tartalmak, felhasználóbarát felületek és programok készítése. Teremtsük olyan feltételeket, hogy az elektronikus tartalom fejlesztés piaca megvalósuljon. Fokozzuk a befektetéseket a professzionális fejlesztések oktatásában résztvevők számára. Teremtsünk számukra kiemelt státuszt. Segítsük fejlesztéseik bevezetését a pedagógiába. 23 The European elearning Summit. Brüsszel, 2001.

22 22 Fejlesszünk flexibilis tananyagokat, legyenek ezek az alapjai az egyes kompetenciáknak Legyenek gyakoribbak az elearning fórumok és legyen nagyobb az ilyen témájú kommunikáció. Teremtsünk anyagi ösztönző erőket az elearning fejlesztők számára. Pénzügyi eszközökkel segítsük az elearning szolgáltatásokat. Kutassuk a magán és a közszféra lényeges kapcsolatait. Itt a közszolgáltatásokra helyezzük a legnagyobb hangsúlyt. Az EU így az infokommunikációs technológián ( ICT ) alapuló folyamatos képzést és annak bárki számára való folyamatos elérhetőségét a gazdasági hatalom és az általános fejlődés egyik alapfeltételeként jelöli meg. Az elearning nem egyszerűen számítógéppel segített tanulás. Magában foglalja a korszerű szakismeretekhez való állandó, mindenki számára lehetséges gyors hozzáférést a mai kor csúcstechnológiájának az informatikai- számítástechnikai technológiának a segítségével. Vivien Reading, aki az elearning projekt alapítójának tekinthető, akciótervben is összefoglalta a tennivalókat: az ICT tanítás-tanulási folyamatba való implementációja általános hozzáférés színvonalas tartalmak digitális írástudás új tanulási kultúra, amelynek alapvető formája a távoktatás új kulcskompetenciák elterjesztése a tanulás dimenziójának tudatosítása Az információkhoz való ilyen széleskörű és ilyen gyors hozzáférést egyedül ez a technológia nyújt. A technológia azonnali visszacsatolási lehetőséget, interaktivitást, hatékony, pontos információkon alapuló, gyors kommunikációt tesz lehetővé, amely a gyors szellemi fejlődés, így a

23 23 gazdasági fejlődés alapja. A Lifelong Learning 24 ( élethosszig tartó tanulás ) elvének és filozófiájának leghatékonyabb eszköze az a számítógéphálózatokra ill. világhálózatra ( Internet ) kifejlesztett technológia, amelyet Internet-technológiának nevezhetünk. Az ún. gyors, azaz szélessávú és optikai adatátviteli technológiák alkalmazásának terjedésével az Internettechnológia előtt megnyílt a lehetőség, hogy a számítógépes platformok között elfoglalja az őt megillető helyet. A gyors adatátvitel lehetővé tette, hogy az Interneten olyan sebességgel közlekedjünk, mintha saját, otthoni gépünk könyvtárai, mappái között kezelnénk adatainkat Az Internet platform A World Wide Web az emberiség történelmében az első olyan médium, amely lehetővé teszi saját gondolataink átadását minimális költségekkel elvileg több millió ember számára ábra: A világ internet használóinak eloszlása 24 Comission Staff Working Paper A Memorandum on Lifelong Learning. Brüsszel, Bócz Péter Szász Péter: A világháló lehetőségei. Budapest: Computerbooks Kiadó Kft., p.

Internet programozása. 1. előadás

Internet programozása. 1. előadás Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Földmérési és Távérzékelési Intézet Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység Tematikai egység tartalma e-learning alapok Alapfogalmak Az e-learning módszerei Az e-learning rendszer elemei E-learning rendszerek felépítése, rendszer szabványok

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység A

Gyakorlati vizsgatevékenység A Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5

Részletesebben

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:

Részletesebben

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja 1 / 15 Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja Vajna Miklós 2012. január 24. Tartalomjegyzék 2 / 15 1 Bevezető 2 Motiváció 3

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

Zimbra levelező rendszer

Zimbra levelező rendszer Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...

Részletesebben

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

Előzmények 2011.10.23.

Előzmények 2011.10.23. Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül

Részletesebben

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények 1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Személyügyi nyilvántartás szoftver

Személyügyi nyilvántartás szoftver Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Szoftver újrafelhasználás

Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Flex: csak rugalmasan!

Flex: csak rugalmasan! Flex: csak rugalmasan! Kiss-Tóth Marcell http://kiss-toth.hu marcell@kiss-toth.hu Magyarországi Web Konferencia 2006 2006. március 18. tartalom bevezető Adobe Flex alternatív technológiák bevezető az Internetnek

Részletesebben

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez 1. Információmenedzsment az információmenedzsment értelmezése, feladatok különböző megközelítésekben informatikai szerepek, informatikai szervezet, kapcsolat

Részletesebben

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030

Részletesebben

Fejlesztés, működtetés, felügyelet Hatékony infrastruktúra IBM szoftverekkel

Fejlesztés, működtetés, felügyelet Hatékony infrastruktúra IBM szoftverekkel IBM Software Group Fejlesztés, működtetés, felügyelet Hatékony infrastruktúra IBM szoftverekkel Rehus Péter Szoftver üzletág igazgató 2005. február 2. 2003 IBM Corporation On demand igény szerinti működési

Részletesebben

Interaktív, grafikus környezet. Magasszintû alkalmazási nyelv (KAL) Integrált grafikus interface könyvtár. Intelligens kapcsolat más szoftverekkel

Interaktív, grafikus környezet. Magasszintû alkalmazási nyelv (KAL) Integrált grafikus interface könyvtár. Intelligens kapcsolat más szoftverekkel Készítette: Szabó Gábor, 1996 Az Az IntelliCorp IntelliCorp stratégiája: stratégiája: Kifinomult, Kifinomult, objektum-orientált objektum-orientált környezetet környezetet biztosít biztosít tervezéséhez,

Részletesebben

Átfogó megoldás a számlafolyamatok felgyorsításához ELO DocXtractor. Laczkó Kristóf ELO Digital Office Kft. Bálint András Prognax Kft.

Átfogó megoldás a számlafolyamatok felgyorsításához ELO DocXtractor. Laczkó Kristóf ELO Digital Office Kft. Bálint András Prognax Kft. Átfogó megoldás a számlafolyamatok felgyorsításához ELO DocXtractor Laczkó Kristóf ELO Digital Office Kft. Bálint András Prognax Kft. Áttekintés Struktúrált és egyéb Információk bármely forrásból dokumentumok

Részletesebben

Registrum. Az első magyar ISAD/G alkalmazás. Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára

Registrum. Az első magyar ISAD/G alkalmazás. Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára Registrum Az első magyar ISAD/G alkalmazás Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára Számítógép alkalmazása a BFL-ben 1976 Terv-és térképtári törzsadatlapok felvétele számítógépes

Részletesebben

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft.

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. SDL Trados szervermegoldások Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. Fókuszban A fájlalapú fordítási memória korlátai SDL TM Server 2009 A fájlalapú terminológiai

Részletesebben

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B 55 41 04 0000 00 00 Web-programozó 110-06 111-06 70-06 11-06 119-06 1.. 3. 1.. 1.. 3. 1.. 1.. 3. 4. 5. Gyakorlati vizsgatevékenység B Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 55 41 04 0000 00 00 Web-programozó

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása. Nick Gábor András 2009. szeptember 10.

Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása. Nick Gábor András 2009. szeptember 10. Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása Nick Gábor András 2009. szeptember 10. A Generali-Providencia Magyarországon 1831: A Generali Magyarország első biztosítója 1946: Vállalatok államosítása 1989:

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az

Részletesebben

Közösség, projektek, IDE

Közösség, projektek, IDE Eclipse Közösség, projektek, IDE Eclipse egy nyílt forráskódú (open source) projekteken dolgozó közösség, céljuk egy kiterjeszthető fejlesztői platform és keretrendszer fejlesztése, amely megoldásokkal

Részletesebben

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb. SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

Komponens alapú fejlesztés

Komponens alapú fejlesztés Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig

Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig Dr. Szentiványi Gábor ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. Az ULX-ről röviden Magyarországi központú technológiai vállalat,

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében): Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ azaz, hogyan használjuk fel az internet lehetőségeit cégünk sikerei érdekében. MarkCon előadó: Vendler Balázs, ügyvezető TARTALOM (1) Az internetről általában (2) Webes megjelenések

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés. 1. A.NET 3.5-keretrendszer 1. A korszerű alkalmazások felépítésének kihívásai... 2

Tartalomjegyzék. Bevezetés. 1. A.NET 3.5-keretrendszer 1. A korszerű alkalmazások felépítésének kihívásai... 2 Bevezetés xv Mitől tartozik egy platform a következő generációhoz?... xvi Mennyire jelentős az egyre újabb.net-változatok közötti különbség?... xviii Mit jelentett a Windows Vista megjelenése a Microsoft.NET

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen

TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Networkshop 2010 Debrecen, 2010. április 7.-9. elearning az elmúlt 10 évben

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az alábbiak közül melyek a vállalati stratégia típusok?

Az alábbiak közül melyek a vállalati stratégia típusok? Az alábbiak közül melyek a vállalati stratégia típusok? Piacorientált, dinamikus, jövőorientált, integratív Költségvezető, megkülönböztető, koncentráló HELYES Innovatív, stabilizáló, leépítő Vízió, misszió

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

Programozási alapismeretek 1. előadás

Programozási alapismeretek 1. előadás Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A

Részletesebben