I.4 Szállodai jogszabályok

Átírás

1 1 Bevezetés a szállodák világába (Introduction to Hotels) I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation) (Legal requirements of Hotel Operation) Dr. Juhász László PhD 2013 Dr. Juhász László PhD

2 2 Vázlat Bevezetés a szállodák világába... (Introduction to Hotels)... I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation) 1. Szállodaipar és története (History of Accommodation) 2. Szálloda piaci elemei (Elements of Hospitality Market) 3. Minőség szerepe a szállodákban (The role of quality in hotels) 4. Szállodai jogszabályok (Legal requirements of Hotel Operation) II. Szállodák koncepciója (Concept of Hotels) 5. Szállodák tevékenységei (Facilities of Hotels) 6. Szállodák csoportosítása (Grouping of Hotels) 7. Szállodák szolgáltatásai (Hotel Services) 8. Szállodák épülete és berendezései (Hotel Building and equipments) III. Szállodák részlegei (Hotel Departments) 9. Szálloda piaci-gazdálkodás részlegei (Sales and Reservation Department) 10. Szálloda vendégfogadási részlege (Front Office Department) 11. Szállodaemelet részlege (Housekeeping Department) 12. Szállodai vendéglátás részlege (Hotel Food and Beverage Department) 13. Szállodai specializáció részlegei (Departments of Hotel Specialization) 14. Szállodák támogató részlegei (Support departments to hotels) 15. Bevezetés a szállodákba összegzés (Introduction to the word of hotels) Dr. Juhász László PhD

3 3 Tartalomjegyzék I.4. Szállodai jogszabályok Jogszabályi környezet Nemzetgazdasági ágak A U Turizmus Tőrvény Kereskedelmi Tőrvény Polgári Tőrvénykönyv Szálloda jogszabályok kiemelése Szállodák működési engedélyei Működési engedélyek Bejelentési kötelezettségek /2009 Kormányrendelet Szálláshely létesítmények Szálláshely üzemeltetési engedély kérelme Szállodák engedélyezési és üzemeltetési követelményei Szállodák engedélyezési követelményei Szállodák üzemeltetési követelmények Munka Tőrvénykönyve Virtuális szálloda témaköre Ellenőrző kérdések Összefoglaló Szójegyzék Referencia lista számú melléklet Dr. Juhász László PhD

4 4 I.4. Szállodai jogszabályok Cél, a turizmus és a szálláshely szolgáltatás makró környezeti elemeiből a jogi környezet, ismertetése, amely hatással van a turizmus szereplőinek minden napjaira a vállalkozásalapítástól a szerződéskötéseken keresztül a munkaviszony létesítésig. Környezeti elemek a szállodaüzemeltetés esszenciális elméletben, 1. Külső makró környezet 2. Globális turisztikai környezet 3. Lokális piaci-környezet 4. Közvélemény környezet. Külső makró környezet tényező hat elemet tartalmaz, mint 1. Jogi környezet 2. Szociális környezet 3. Technikai környezet 4. Politikai környezet 5. Ökológiai környezet 6. Közgazdasági környezet a. Nemzetgazdaság helyzete b. Általános gazdasági szabályozás c. Közteherviselés rendszere Szobakiadás és pótágy használat a szolgáltatás, a szálláshely szolgáltatás létesítményi közül a szállodákban. Szolgáltatás (Service) Interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a személyzet közt, van intimitása és időtartama. Egymásra hat a vendég (interakció) és az első vonalban dolgozó munkatárs, ez megnyilvánul a kommunikációban, testbeszédben. Az így kialakult kapcsolat lehet semleges, de elfogadó lehet szimpatikus vagy lehet unszimpatikus. A első benyomáson alapuló kapcsolatot a személyiségi karakterek befolyásolják. 1 Ügylet lebonyolítás, (tranzakció), maga a szolgáltatás lebonyolítása, a bejelentkezés folyamata vagy reggeli kiszolgálása, de lehet a gyógyászati masszázs elvégzése. Szállodaipar szolgáltatása összetett, mert magas időtartama és intimitása. Például a rendezvényszolgáltatásnak vagy vendéglátásnak alacsony az időtartama és az intimitása is. 1 Szállodai szolgáltatások lebonyolításában a Gondoskodó segítő, a Megfigyelő átlátó, az Alkalmazkodó elégedett munkatársak előnyt jelentenek. A Melankolikus más vagyok, a Kétkedő kétségeim vannak, az Ötletzsák boldog vagyok, típusok együttdolgoznak az előbbi három igen kedvező típussal. Ugyanakkor kétsége, hogy a vendéggel szembe a Maximalista igazam van, a Menő sikeres vagyok és a Főnök erős vagyok típus képes-e hosszútávon átérezni a szolgáltatás lényegét. Dr. Juhász László PhD

5 5 Szolgáltatás szolgálat - szolgaság Servire contra Servant contra Servus A szolgáltatóiparban különösen a szállodaiparban és egészségügyben különösen nehéz kiegyensúlyozni ezt a hármasságot. A szerző úgy gondolja, hogy a Ritz Carlton Hotel találta meg az egyik legjobb megoldást, amit a mottójában is kifejez. 2 Képzettség kell ahhoz, hogy felkészüljünk a vendégek igényeinek felismerésére és proaktív módon eljárni az igények kielégítésére. Szolgáltatás mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás vagy fogyasztás céljából felkínálható, és amely valamilyen szükségletet vagy igényt elégít ki. (Kotler, 1991) Szolgáltatás egy olyan tevékenység eredménye, amely szükségképpen a szállító és a vevő találkozásánál megy végbe, és általában nem kézzel fogható. Az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány pontja megfogalmazásában. Szolgáltatás Interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a személyzet közt van intimitása és időtartama. (Dr. Juhász, 2009) Szolgáltatás az erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő nem termelő tevékenységekre (Tana, 2010) Áttekintetünk néhány meghatározást a szolgáltatásra. Két esetben megjelenik két szereplő a vevő és eladó, vendég és személyzet. Két esetben pedig a marketing orientációs, a szolgáltatás fogalma. Szállodagazdálkodás esszenciális területei A jogszabályi környezet hatással van a szállodagazdálkodás minden esszenciális területére. Piaci-gazdálkodás A gazdálkodási ciklus első lépése a koncepció, a misszió, a jövőkép meghatározása és erre alapuló középtávú és éves marketingtervek elkészítése. Amely alapján a szálloda piacra helyezhető disztribúció, értékesíthető és foglalható lesz. Avendég érkezés előtti tevékenységeke foglalja magába ez a gazdálkodási terület. Jogszabályok Alapvetően PTK szerződésekre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok vannak előtérben. A szállodaalapítás és vállalkozás indítás jogszabályai is ide sorolhatók. 2 The Ritz-Carlton Hotel Company, L.L.C., Motto: "We are ladies and gentlemen serving ladies and gentlemen. Forrás:

6 6 Bevétel-gazdálkodás Vendégérkezése előtti gazdálkodási terület, az időszakos árképzéstől a foglalások befogadásáig terjed a tevékenység. Jogszabályok Alapvetően PTK szerződésekre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok vannak előtérben. Emberi erőforrás-gazdálkodás A megtervezet volumenek ismeretében az élőmunka-gazdálkodás ez a terület a munkaügyi előírások, a létszámszámítás, a személyi költséggazdálkodás és a humánpolitika terülte tartózik ide. Jogszabályok Munka Tőrvénykönyv, munkaügyi felügyeletre vonatkoznak az elsődleges jogszabályok. 1. Kép Szállodagazdálkodás esszenciális területei Szerző szerkesztése 2005 Eredmény-gazdálkodás A megtervezet volumenek és bevételek ismeretében a költséggazdálkodás területe az eredmény kimutatásokig terjed. Jogszabályok Alapvetően PTK szerződésekre és számvitelre vonatkozó szabályok vannak előtérben. Eszköz-gazdálkodás A megtervezet volumenek ismeretében az eszköz-gazdálkodás területe az eszközpótlás, befektetett és forgóeszközök valamint a sajáttőke gazdálkodás. Jogszabályok

7 7 Alapvetően PTK szerződésekre és számvitelre vonatkozó szabályok vannak előtérben, de a katasztrófavédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi tőrvények is idesoroltak. Pénz-gazdálkodás A megtervezett volumenek ismeretében idesoroljuk a pénzügyi tervkészítést, a pénzkezelései és pénzfogalmi gazdálkodásokat. 3 Jogszabályok Számviteli tőrvény, adózási és pénzügyi jogszabályok. 3 Dr. Juhász László PhD 2010 Szállodavezetés alapjai szallodagazdalkodas-esszenciaja-dr.-juhasz-laszlo-phd.pdf

8 8 1. Jogszabályi környezet Jogszabályi környezet végigkíséri a szállodát a vállalkozásalapítástól (GT 1988.), az épületkialakításon keresztül (253/1997) működési engedélyig (210/2009) és az első szintű minőségbiztosításig (239/2009). A szállodák kártérítési kötelezettségét és a szerződéseket (PTK) tőrvény szabályozza. Nagyon sok szerződése van egy szállodának, amelyeket szintén a jogszabályi környezet szabályoz. Jellemző szállodai szerződések vevői szerződések, Szálloda honlapján megjelenő foglalási maszk és az ott közzétett feltételektől, a többnapos konferencián keresztül, az utazásszervezővel vagy az elektronikus szálláshely közvetítőkkel kötött megállapodások mind vevői szerződések. Rögzítik a szolgáltatást, annak ellátását az ellenérték kifizetésének módját és egyéb feltételeket. szállítói szerződések, Szállodának a szolgáltatások ellátásához anyagokra és anyagi szolgáltatásokra van szüksége. Ezek beszerzésére kötik a beszerzési szerződéseket, amely a alapján a szállító leszállítja a termékeket (textília, tisztítószer) vagy elvégzi a szolgáltatásokat (takarítás, liftkarbantartás). munkáltatói szerződések, Szállodának a szolgáltatások ellátásához élőmunkára van szüksége. Az élőmunka biztosítását szerződések kötésével rögzítjük. A szerződés lehet munkaviszonyra utaló, vagy például megbízási. 1.1 Nemzetgazdasági ágak A U A nemzetgazdaság 20 szektorából, négyben szerepelnek turisztikai szolgáltatások, ebből három az I N R összerendezésével lehet a turizmus. 4 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat kőfejtés Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás H (személyszállítás és ehhez kapcsolódó szolgáltatások) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlan ügylet Tudományos tevékenység 4 Turizmus Szatellit Számla Forrás: Dr. Juhász László PhD

9 9 Adminisztratív szolgáltatások N (utaztatás, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) Közigazgatás, védelem társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy Művészet, szórakoztatás R Egyéb szolgáltatás Háztartás gazdasági tevékenysége I szektor, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 55.1 Szállodai szolgáltatás 55.2 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás 55.3 Kempingszolgáltatás 55.9 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 56.1 Éttermi-, mozgó vendéglátás 56.2 Rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás 56.3 Ital-szolgáltatás N szektor, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Ebből a szektorból a 7900 és 8230 kódszámok kerülnek a turizmusba 77 Kölcsönzés, operatív lízing 78 Munkaerő-piaci szolgáltatás 79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Utazásközvetítés Utazásszervezés 79.9 Egyéb foglalás 5 80 Biztonsági, nyomozói tevékenység 81 Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás 82.1 Adminisztratív-, kiegészítő szolgáltatás 82.2 Telefoninformáció 82.3 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Ebbe a szakágazatba tartozik a rendezvények szervezése, reklámozása és / vagy menedzselése, mint üzleti és kereskedelmi bemutatók, értekezletek, kongresszusok, konferenciák és találkozók, függetlenül attól, hogy a rendezvény színhelyéül szolgáló létesítményt a szervezők üzemeltetik, vagy nem Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység R - művészet, szórakoztatás, szabadidő 5 Elektronikus szálláshely közvetítés 6

10 10 Ebből a szektorból minden szolgáltatás bekerülhet a turizmus rendszerébe 9102 Múzeumi tevékenység 9103 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 9104 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése 931 Sporttevékenység 9311 Sportlétesítmény működtetése 932 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 9321 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység 9329 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 96 Egyéb személyi szolgáltatás 9602 Fodrászat, szépségápolás A Turizmus Szatellit Számla kimutatásai szerint a nemzetgazdasági szektorok szolgáltatásai az alábbi költéshányaddal járulnak hozzá a turizmus bevételeihez, I szektor (66%) 1. Szálláshely (39%) 2. Vendéglátás (27%) R szektor (17%) 3. Sport, egyéb rendezvény (13%) 4. Kulturális szolgáltatások (4%) N szektorból (6%) 5. Utaztatás (6%) H szektorból (11%) 6. Személyközlekedés (11%) 1.2 Turizmus Tőrvény Turizmus hosszú több évtizedes többszöri próbálkozás ellenére sem rendelkezik önálló tőrvényi szabályozással. 7 A tőrvény tervezet bevezetője elismeri a turizmus jelentőségét. Az Országgyűlés, elismerve a turizmus és a vendéglátás nemzetgazdasági, társadalmi jelentőségét, a nemzeti turisztikai értékek feltárása, megőrzése, bemutatása, hasznosítása, a turisztikai és a vendéglátó vállalkozások versenyképességének javítása, a fogyasztók érdekeinek védelme, a turizmus és a vendéglátás fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát, valamint tekintettel az Európai Unió törekvéseire, a következő törvényt alkotja. A tőrvény tervezet nyolc fejezetből áll, felelevenítjük a tőrvény alkotó szándékát és összefoglaljuk a fejezeteket. I. Bevezető rendelkezések évi törvény a turizmusról és a vendéglátásról, a legutolsó terveztet, sem került elfogadásra a kétharmados parlamenti többség mellett sem.

11 11 Az értelmező rendelkezések 37 pontban a cukrászati vendéglátástól a zenés, táncos szórakoztató vendéglátásig terjednek. II. A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok 3. A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok a következők. A nemzeti turisztikai desztináció menedzsment szervezet (a továbbiakban: nemzeti TDM szervezet) feladatai, a) részvétel a Stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, b) turisztikai kutatások készítése a hazai turizmus egészét jellemző gazdasági, társadalmi folyamatokra, valamint a fejlesztési lehetőségekre vonatkozóan, c) nemzeti turisztikai marketing feladatok ellátása, ennek keretében külképviseleti hálózat működtetése, d) részvétel nemzetközi turisztikai projektekben, e) turizmus eredményeinek, illetve a szektort befolyásoló gazdasági folyamatok elemzése, értékelése, valamint előrejelzések készítése, f) a turizmusfejlesztés eredményeinek figyelemmel kísérése, g) a helyi, térségi és regionális turisztikai desztináció menedzsment szervezetekkel közösen az országos turisztikai információs rendszer működtetése, valamint a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek részére a felhasználói informatikai szolgáltatások biztosítása. III. A turizmussal kapcsolatos helyi, térségi feladatok és hatáskörök 5. A turizmussal összefüggő e törvényben meghatározott helyi, térségi feladatok ellátására helyi, illetve térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek hozhatók létre. IV. A turizmussal kapcsolatos regionális feladatok és hatáskörök 11. A turizmussal kapcsolatos regionális feladat a régió turisztikai fejlesztésére irányuló tevékenységek összehangolása, a turisztikai kínálat szervezése, alakítása és elsősorban belföldön történő bemutatása, népszerűsítése. V. A nemzeti turizmus és vendéglátás fejlesztési stratégia 35. A turizmusra és a vendéglátásra vonatkozóan a turizmusért, illetve a vendéglátásáért felelős miniszter a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával elkészíti a Stratégiákat, melyeket a Kormány normatív határozatban hagy jóvá. A Stratégiák saját hatáskörében való megvalósítására a turizmusért, illetve a vendéglátásért felelős miniszter, intézkedési, akció tervet készít. Stratégiák a következőket tartalmazzák: a) a turizmus és a vendéglátás társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének bemutatását, b) az elérni kívánt célokat, összhangban más gazdasági, társadalmi, kulturális, illetve környezetvédelmi területek hasonló szintű programjaival, c) a célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények nagyságának és forrásának tervezett megjelölését is,

12 12 d) a célok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét. VI. A turizmus és a vendéglátás fejlesztésének egyes pénzügyi forrásai 36. Stratégiákban foglalt állami finanszírozást igénylő feladatok végrehajtásához szükséges pénzeszközöket az Európai Unió és más nemzetközi jogalanyok támogatása és annak hazai társfinanszírozása, továbbá a központi költségvetés turisztikai célú hozzájárulása biztosítja. VII. A turisztikai szolgáltatási tevékenységek és a vendéglátás gyakorlásának szabályai 39. A turisztikai szolgáltatási tevékenységet és vendéglátást oly módon kell nyújtani, hogy a látogatók és a szolgáltatást igénybe vevők biztonsága, egészségének védelme, a baleset megelőzése biztosítva legyen. VIII. Záró rendelkezések Általános indokolás A turizmusra és vendéglátásra vonatkozó hatályos belföldi joganyag mind horizontálisan, mind vertikálisan széttagolt. Ez azt jelenti, hogy egyrészt többszintű, másrészt több jogágba tartozó. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási és vendéglátás fogalmi meghatározását, valamint az egyes turisztikai szolgáltatási tevékenység típusok speciális előírásait jelenleg a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (Kereskedelmi tőrvény) tartalmazza. A turizmussal kapcsolatos területi feladatokról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 8 a turizmussal kapcsolatos feladatokat felsorolás szerűen említi [13. (1) bekezdés 13. pont]. A helyi adókról szóló évi C. törvény lehetővé teszi a települési (községi, városi, fővárosi kerületi) önkormányzatok részére, hogy idegenforgalmi adót vessenek ki. Az egyes turisztikai tevékenységekre vonatkozó speciális követelményeket különböző szintű jogszabályok szabályozzák, például az utazásszervező és közvetítő tevékenységre a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, az utazási szerződésre a 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet, a szálláshelyek üzemeltetésére a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet, az idegenvezetésre a 33/2009. (XII. 18.) ÖM rendelet, a lovas szolgáltató tevékenységre a 14/2008 (XII.20.) ÖM rendelet, a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, a 23. kimondja, hogy az önkormányzatok feladata és kötelezettsége a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása.

13 13 Jelenleg jogszabályban részletesen nincs meghatározva, hogy a) melyek a turizmussal kapcsolatos állami feladatok, b) hogyan alakul a területi szervezetrendszer, c) milyen legyen a turizmusban képződő források felhasználásának mechanizmusa. A szerző nem kommentálja a tőrvény tervezetet, ugyanakkor látható és a következő több évtizede hatályban lévő kereskedelmi tőrvény értelmezése és kiterjedése eltér ettől a tervezettől, de az eltérés nemcsak a kereskedelem és turizmus eltérése miatt adódódik. 1.3 Kereskedelmi Tőrvény 9 Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan - a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert - magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja. 1. A törvény hatálya 2. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei 3. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje 5. A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei 6. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei Kereskedelmi nyilvántartások 8. A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás 9. Érdek-képviseleti szervezetek közreműködése 10. A kereskedelmi tevékenységek, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységek, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények 11. Záró rendelkezések évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 10 (3) Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ez fontos lenne a turizmusban is. 11 6/D. Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.

14 14 Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy a) az utazásszervezői szakmai minősítő vizsga követelményeit, b) az idegenvezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy a rendeletben szabályozza a vendéglátás szakmai feltételeit. 13. Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja. Kereskedelmi tőrvény értelmezései Amelyeket a szálláshely szolgáltatás és turizmus is ide hivatkozva használ. 23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; 25. utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása; 26. utazásközvetítői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése; 30. vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal Polgári Tőrvénykönyv A évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről a XLIX. fejezetben tárgyalja a szállodai letéti szerződés felelősségét (6:369) és zálogjogát. LI. fejezet a jogbérleti (franchise) szerződés, míg a XLIV. fejezet a bérleti szerződés feltételeit rendezi. A vállalkozási és a megbízási szerződést emeli kii még a szerző ebben a szakaszban. 6:369. Szállodai letéti szerződés 12

15 15 (1) A szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis. (2) Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan. 6:370. A szálloda zálogjoga A szállodát, mint letéteményest megillető, zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni. 13 6:371. [A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége] A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni; ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel. LI. Fejezet a jogbérleti (franchise) szerződés 6:376. [Jogbérleti (franchise) szerződés] (1) Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles. (2) Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el. 6:377. [Szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása] (1) A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. (2) A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni. 6:378. [Ellátási kötelezettség] 13 A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja.

16 16 Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni. 6:379. [A jóhírnév megóvása] A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni. 6:380. [Utasítás és ellenőrzés] 14 (1) A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg. (2) Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jogbérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesítéséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. (3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni. 6:381. [A szerződés megszűnése] (1) A határozatlan időtartamra kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap,a harmadik és az azt követő években három hónap. (2) A szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik. XLIV. Fejezet a bérleti szerződés 1. A bérleti szerződés általános szabályai 6:331. [Bérleti szerződés] (1) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díjfizetésére köteles. 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít 14 Vannak olyan szálloda franchise alapú szállodavállalatok, mint Choice Hotel International Incorporation szállodai szobával és minden hotel franchise szerződéssel csatlakozik a CHI cégcsoporthoz, amelynek 11 brandje van, köztük egy butik. Forrás: 5_iPad.pdf

17 17 hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. 6:238. [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. 6:239. [A tevékenység megszervezése] (1) A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. (2) Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. 6:240. [A megrendelő utasítási joga] (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. (2) Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. 6:272. [Megbízási szerződés] Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. 6:273. [Utasítás] 15 (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell Szálloda jogszabályok kiemelése Szálláshely szolgáltatás és szabadidős létesítmények vezetése és gazdálkodása témakörhöz kapcsolódó jogszabályok kronologikus kiemelésében a szerző 98 jogszabályt idéz fel az 1. számú mellékeltben. 17 Az 1959 évi Polgári Tőrvénykönyvtől a 2013 évi V. tőrvényig, ami megint a Polgári Tőrvénykönyv. Álljon itt néhány példa a kiemelésekből, 15 Vállalkozói és megbízási szerződés jellemző a szállodákban és itt a szerző az utasítási jogot emeli ki évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 17 1 számú melléklet: Szálláshely és szállodai szolgáltatás üzemeltetésének vonatkozó jogszabályai.

18 évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló, PTk paragrafus szálloda kárfelelőssége évi I. törvény A belkereskedelemről szóló tőrvény helyezi el az idegenforgalmat a nemzetgazdaság ágazatai között. A hivatkozott törvény 9. -a határozza meg az idegenforgalmat. 3. 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló /C 135/01 Európai Tanács a turizmussal foglalkozó határozata. Az európai turizmus jövőjéről célul tűzi ki a tagországok együttműködését a turisztikai ágazat szerepének növelése, és fenntartható fejlesztése érdekében /2003(VIII. 29.) GKM - 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló évi CLXIV. törvény a kereskedelemről évi Munka tőrvénykönyve évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről A szállodaüzemeltetők és szállodaigazgatók felelőssége, hogy ismerje a hatályos jogszabályokat vagy legyen egy felelős jogi képviselő vagy alvállalkozó, aki követi a jogszabályok változásait. 18 A hatósági ellenőrzéseknél nem a hiányosságok pénzbüntetést vonnak maguk után és nem fogadja el a revizor a jogszabály nem ismeretére hivatkozást. Nem gondolja a szerző, hogy a szállodaigazgatónak mind a 98 jogszabályt kívülről ismerni kell, de jó tudni a létezésükről. 18 Például a MSZÉSZ tart fenn egy jogszabálykövetést a tagszállodái számára.

19 19 2. Szállodák működési engedélyei Szállodaüzemeltetés jogi feltételei néven ismertetjük, hogy a szállodáknak és a szálláshelyeknek, milyen engedélyekre van szükségük az üzemeltetéshez. Szállodai épületnek rendelkeznie kell, használatba vételi engedéllyel, aminek feltétele, hogy az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számú és nagyságú helyiségeket kell biztosítani. A használatba vételi engedély kitér a Forgalom Technikai Terv leírásra és például a Környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalására. Üzemeltetés jogi feltételei Működési engedély 6. (1) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét, b) a szálláshely-szolgáltató cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó esetén vállalkozói nyilvántartási számát, c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, e) a szálláshely befogadóképességét: ea) a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és eb) az ágyak száma, f) a szálláshely használatának jogcímét, g) a szálláshely elnevezését, h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt, i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszernyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni. (2) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével, b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshelyszolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot, c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot. 12. (1) A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyek nyilvántartása (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) - a Szolgtv (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokon túl - tartalmazza: a) a szálláshely címét, helyrajzi számát, b) a szálláshely elnevezését, évi CLXIV. törvény a kereskedelemről Dr. Juhász László PhD

20 20 c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését, e) a szálláshely befogadóképességét a 6. (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján, f) a szálláshely-üzemeltetési engedély számát és az engedély kiadásának dátumát, g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát, h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszűnés okát. (2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten. 20 A működési engedélyt a jegyző adja ki és a szállodaüzemeltető nevére van kiállítva Működési engedélyek A szerzőnek beadott engedélyezési kérvényt a jegyző továbbítja a bejelentési kötelezettség hatóságnak. Engedélyek Használatbavételi engedély, o önkormányzat műszaki igazgatósága adja ki. Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számú és nagyságú helyiségeket kell biztosítani. Működési engedély, kereskedelmi tevékenységre a jegyző adja ki. Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat (ÁNTSZ) engedélye, kitér o higiénés és egészségvédelmi, o táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, o az ivóvíz minőségi, o a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, o kémiai biztonságra, o dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben. Mezőgazdasági Szakhatóság, o ha a szálláshelyen élelmiszert, állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba az élelmiszer-higiéniai, biztonsági, minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében Tűzvédelmi Szakhatósági engedély o 10 főt maghaladó befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e 20 Érdekes kutatás megkeresni a jegyzői honlapokat a közzétételekről. 21 Amennyiben az üzemeltető személye megváltozik új működési engedélyt kell kérvényezni.