HÍRLEVÉL HÉT. A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: , fax: HÍRLEVÉL HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Folytatódik a SEERISK Projekt közös katasztrófakockázat-értékelés és felkészülés a Duna makro-régióban A projektvezető BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Bécsi Egyetem mint projektpartner szervezésében újabb munkaműhelyen folytatódott a nyáron megkezdődött, az Európai Unió által támogatott SEERISK projekt. A budapesti nemzetközi konferencia után tíz európai állam képviselői találkoztak Bécsben, hogy áttekintsék az egyes tagok által kidolgozott kockázatértékelési módszereket és beszámoljanak a részeredményekről. Az első napon Prof. Dr. Thomas Glade és Dr. Maria Papathoma-Köhle vezetésével Bulgária, Szlovákia, Románia, Szerbia, Bosznia és Magyarország előadásai alapján dolgozták fel a nemzeti sajátosságokat és hasonlították össze a tapasztalatokat meteorológiai, vízügyi, katasztrófavédelmi és informatikai szempontból. A projektben részt vesz Siófok város önkormányzata, amely egyben a hazai pilot területet is biztosítja. Heizler Zoltán részletesen ismertette a Balaton fővárosának természeti és épített környezeti jellemzőit, az infrastrukturális és szezonális működési sajátosságokat, valamint az ezzel összefüggő kockázatokat. Bemutatta a település katasztrófavédelmi szempontú besorolásának jelentőségét, illetve ennek szerepét a megelőzésben és a felkészülésben. Az EU SEERISK bécsi munkaműhelyén a BM OKF-et polgári védelmi, kockázatértékelési és informatikai szakértők képviselték, közreműködőként jelen volt a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézete és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület. A Duna Makro-régió katasztrófakockázat-értékelésével foglalkozó munkaműhely második munkanapján a résztvevő szakértők aktív részvétele mellett áttekintették a SEERISK projekt eddigi eredményeit, megvitatták a további feladatokat és meghatározták az egyes partnerek számára fontos, az eredmények hasznosításával kapcsolatos szempontokat. A magyar résztvevők bemutatták azokat a projektlépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen alakítani a térinformatikai rendszerek katasztrófavédelmi feladatokhoz történő felhasználásának megfelelő gyakorlatát; ismertették az adatvédelmi irányelveket, a SEERISK projekt kommunikációjának feladatait, valamint a projekt működésének sarokpontjait. A kétnapos munkaműhely munkájának eredményeként elkészült a kockázatbecslési folyamat módszertana és általános modelljének első változata, a partnerek által készített esettanulmányok, feldolgozták a projekt végső eredményességéhez szükséges első kérdőívek

2 eredményeit, bemutatták azokat, megtörtént a projekt egyes munkamódszereinek pontos meghatározása, valamint elkészült a projekt honlapja. A járásokhoz kell igazítani az ár- és belvízi védekezést A területi adottságok és veszélyeztetettség alapján, a helyi sajátosságok figyelembevételével kell felkészülni az ár- és belvízi védekezésre, amelynek meghatározó lépése a megelőzés jelentette ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának főigazgatója február 19-én Székesfehérváron. Dr. Bakondi György tű. altábornagy a Fejér Megyei Védelmi Bizottság és a helyi védelmi bizottságok rendkívüli, együttes ülésén vett részt, ahol a Fejér megyei járások hivatalvezetőivel is találkozott. Magyarországon a járások kialakításával teljessé vált a megújult védelmi igazgatás. A járási hivatalvezetők töltik be a helyi védelmi bizottság elnöki tisztségét, ami fokozott felelősséggel jár. Ezért is fontos, hogy szükség esetén a rendelkezésre álló információk birtokában, megfelelő felkészültséggel határozott döntéseket hozzanak a veszély elhárítása, a károk mérséklése érdekében. A hatékony védekezés alapja ebben az esetben is a megelőzés. Az ár- és belvízi helyzetet értékelve Bakondi György elmondta, hogy a Sajó, a Hernád, a Bódva és a Dráva vízgyűjtő területein jelentős a hóban tárolt vízmennyiség. Árvízi veszélyeztetettséggel elsősorban akkor kell számolni, ha jelentős a nappali felmelegedés, és hirtelen olvad a hó. Mindez mediterrán, csapadékos légkörrel társulva tovább növelheti az árvízi veszélyeztetettséget. Mint mondta, a megelőzés meghatározó része műszaki feladat. A folyóvizek szabályozása, a medrek karbantartása, a víztározók építése növeli a sikeres védekezés esélyét. A Tisza kapcsán az országos katasztrófavédelmi főigazgató rámutatott, hogy az új víztározók másfélmilliárd köbméter víz befogadására alkalmasak. A tábornok kiemelte: nem lehet általánosságban felkészülni az ár- és belvízi védekezésre. Az adott járás, település katasztrófavédelmi besorolása, kockázatelemzése alapján a védekezésbe bevonható erő- és eszközállomány felmérésével, a szükséges feladatok ütemezésével, a megvalósítás módjának kidolgozásával kell a megelőzés időszakát tölteni, ha ez megtörténik, akkor valós helyzetben a helyi védelmi bizottságok azonnal meg tudják tenni a szükséges lépéseket. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató hozzátette, a belvízzel elöntött területek, belterületi ingatlanok védelme érdekében már tavaly tavasszal felmérte a katasztrófavédelem a települési vízelvezető rendszerek állapotát, és ahol indokolt volt, kötelezték az önkormányzatot az árkok tisztítására, karbantartására. A megyei és a járási helyi védelmi bizottságok együttes ülésén tájékoztató hangzott el a Fejér megyét érintő ár- és belvízi helyzetről, a megelőzés érdekében hozott eddigi intézkedésekről, valamint a felkészülési időszak további feladatairól. A rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatón Dr. Dorkota Lajos, Fejér megyei kormánymegbízott, a védelmi bizottság elnöke elmondta, hogy a Duna megyei szakaszának erős az árvízvédelmi kialakítása, ezért Fejér megyében elsősorban belvízi veszélyeztetettséggel kell számolni, amely leginkább Sárbogárd környékét, a sárvízi térséget érinti. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának főigazgatója hozzátette, hogy a Magyar Honvédség részt vesz a katasztrófák elleni felkészülési, védekezési és elhárítási feladatokban. Az egységek készen állnak a rájuk háruló feladatok végrehajtására, szükség esetén a helyi sajátosságok figyelembevételével a védekezésben érintett területekre átcsoportosítva is bevethetők.

3 Tűzriadó és kimenekítés Az éves képzési tervnek megfelelően február 18-án tűzriadó gyakorlat zajlott a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi épületében. A gyakorlat szervezői nem csupán a jogszabályi kötelezettségnek akartak megfelelni a tűzriadó lebonyolításával, az új forgóvillás beléptető rendszer veszélyhelyzetben történő tesztelése is fontos szempont volt. A gyakorlat arra a feltételezésre épült, hogy a főigazgatóság egyik munkatársa azt észlelte, hogy a IV. emelet egyik helyiségéből, nevezetesen az irattárból füst áramlik ki. A tüzet a rendelkezésre álló kézi tűzoltó eszközökkel a jelenlévők nem tudták megfékezni, értesíteni kellett az objektum biztonsági szolgálatát, egyúttal riasztották a tűzoltókat is. A tűzriadó megszólalása után hat perccel az utolsó ember is elhagyta a főépületet, ám a létszámellenőrzés során kiderült, egy valaki az épületben rekedt. Az eltűntre a kiérkező tűzoltófecskendő személyzete a 7. emeleten talált rá. A tűz ekkor már nem tette lehetővé, hogy a kollégát a lépcsőn menekítsék ki, ezért a főbejárat mellé telepített magasból mentő szer segítségével a 7. emeleti vészkiürítési ablakon keresztül hozták ki, szerencsére sértetlenül. A gyakorlatot az épület előtt végig figyelemmel kísérő országos főigazgató a lebonyolítást megfelelőnek minősítette. Ár- és belvízi helyzetre készülve A megyei igazgatóságok igazgatóhelyetteseinek és főfelügyelőinek értekezlete zajlott február 19-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A szakmai nap célja a három szakterület mindennapi munkáját érintő változások és újdonságok alapos áttekintése volt, de a valószínűsíthető ár- és belvízi helyzetre tekintettel a vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos tudnivalókról a tervezettnél hangsúlyosabban esett szó. A soron következő teendőkről, elvárásokról az értekezlet munkájába bekapcsolódó főigazgató is szót ejtett. Az aktualitások fontosságára már az értekezletet megnyitó főigazgató-helyettes, Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok is felhívta a figyelmet, hiszen mint mondta, jelenleg az ár- és belvízi helyzetre való felkészülés a legfontosabb feladat. Ennek egyik alapfeltétele az, hogy a megyék pontosan mérjék fel, területükön melyek a legkritikusabb helyek, és természetesen a vízügytől is folyamatosan érkeznek a helyzet értékeléséhez szükséges adatok. Legalább ennyire fontos foglalkozni a szén-monoxid-mérgezések problémájával folytatta a tábornok, hiszen szinte nem múlik el nap ilyen eset nélkül. És mindezek mellett előző nap megvolt az első avartűz is, ami jelzi, közeleg a szabadtéri tüzek időszaka is. Az indító szavak után először az iparbiztonsági szakterület tevékenységének értékelése és a soron következő feladatok számbavétele történt meg. Kozma Sándor tű. alezredes, a veszélyes szállítmányok főosztály vezetője a jelenlegi formájában egy éve működő iparbiztonság hatósági jogköreit, illetve az ezekből fakadó feladatokat mutatta be, beszélt arról, melyek a bírság kiszabásának szabályai, majd elmondta, a veszélyes üzemekre 36 millió, míg a veszélyesáru-szállításban résztvevőkre a tavalyi évben összesen több mint 132 millió forintnyi bírságot rótt ki a hatóság. A beszámolóból kiderült az is, hogy 2012-ben 33 üzemzavar és két súlyos baleset volt, ezeknél a gyors beavatkozáson túl vizsgálat megindítására is szükség volt. Tevékeny évet tudhatnak maguk mögött a hatósági területen

4 dolgozók is, amit mutat az ügyiratok száma is, ez meghaladja a 27 ezret. A szakterület munkatársai 108 supervisori ellenőrzésben és nyolc országos akcióban vettek részt, ezek jó részét éppen a katasztrófavédelem kezdeményezte tájékoztatott az alezredes, majd a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos számokkal ismertette meg a jelenlévőket. Ezek szerint tavaly több mint 2800 veszélyes árut szállító közúti járművet vizsgáltak át a szakemberek, emellett 612, az ágazathoz kapcsolódó telephelyet. A vasúton közlekedő járművek közül több mint 5700 olyat vettek kontroll alá az iparbiztonság munkatársai, amelyre a veszélyes áru szállításának szabályai vonatkoztak, és 167 telephelyen is vizsgálódtak. A vízi veszélyesáruszállításban résztvevő járművek közül tavaly 312-t ellenőriztek, valamint 19 telephely is a fókuszba került. Kozma Sándor természetesen kitért a szakterület legaktuálisabb tevékenységére, a kritikus infrastruktúrák védelmére, szavaiból kiderült, már a törvény március elsejei hatálybalépése előtt 34 és fél ezer létfontosságú elemet tart számon a katasztrófavédelem, az ezekkel kapcsolatos munka egyike lesz a idei évet meghatározóknak. A tűzoltósági szakterületen történtekről, valamint a következő időszak legfontosabb feladatairól először Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő tájékoztatta az egybegyűlteket. Az országos főfelügyelő ezúttal is a hatósági munka szerepére hívta fel a figyelmet, hiszen mint mondta, a rendszeres ellenőrzéseknek láthatóan komoly visszatartó erejük van. A tábornok is emlékeztetett a szén-monoxid-mérgezés problematikájára, amelynek leghatásosabban a kiváltó okok megszüntetésével folyamatos légcsere, karbantartott kémények és tüzelő berendezések lehet elejét venni. Érces Ferenc tű. ezredes, a tűzvédelmi főosztály vezetője ezután a tavalyi év statisztikai adatainak elemzésén keresztül részletesen értékelte a katasztrófavédelem tűzvédelmi tevékenységét, kitérve a hiányosságokra, a javításra szoruló momentumokra is. Az ezredes is hangsúlyozta, jól látszik, mennyivel kevesebb problémával találkoznak a hatósági szakemberek azokon a területeken például a zenés-táncos szórakozóhelyeken, amelyek az utóbbi hónapokban a figyelem középpontjában voltak, mint azokon, amelyek valamelyest háttérbe szorultak. Éppen ezért határozottan azt javasolta az értekezlet résztvevőinek, hogy az idei évben még a korábbiaknál is nagyobb aktivitást mutassanak az ellenőrzések terén. A hatékonyságnak természetesen nem csak a számokban kell megmutatkozniuk, a vizsgálódás módja legalább ennyire fontos, az integrált hatósági munkán belül hangsúlyosan jelen kell lennie a tűzvédelminek. A polgári védelem elmúlt évének értékelését már Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő adta meg. E fórumon is emlékeztetett arra, hogy a polgári védelem csak az állampolgárok bevonásával lehet sikeres és hatékony, éppen ezért nagy szerepe van a lakosságfelkészítésnek. Emellett hatalmas lehetőséget ad a katasztrófavédelem kezébe a közösségi szolgálat bevezetése, hiszen azok a diákok, akik ebbe a programba bekapcsolódnak, felkészültségüknek köszönhetően éveken át meghatározó szereplői lesznek a katasztrófavédelem rendszerének, jelentősen megkönnyítik majd a szervezetben dolgozók munkáját. Ezt követően az országos főfelügyelő az ár- és belvízi helyzetre történő felkészülésről beszélt, mint mondta, tavasszal kiderülhet, mennyire volt sikeres a mentőszervezetek, illetve a védelmi igazgatásban dolgozók felkészítése. Tóth Ferenc felhívta a jelenlévők figyelmét a vizek kártételei elleni védekezésben érintett szervezetekkel való együttműködés fontosságára, a kritikus helyek lehető legpontosabb meghatározására és a határ menti országok érintett szerveivel való egyeztetésekre. Emellett már most fel kell mérni, hogy szükség esetén kiket és milyen szabályok betartása mellett lehet a védekezési munkálatokra mozgósítani szögezte le a főfelügyelő. A műveletelemzés céljairól, az elemzések fajtáiról, elkészítésük módszertanáról, a beválásvizsgálatokról és a prognózisok elkészítésének tudnivalóiról már Dr. Mógor Judit tű. alezredes, a hatósági-koordinációs ás műveletelemzési főosztály vezetője tájékoztatta az igazgatóhelyetteseket és főfelügyelőket. Az alezredes arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a

5 tevékenység a döntéselőkészítés immár meghatározó előfeltétele, éppen ezért egységesnek és áttekinthetőnek kell lennie, abban ki kell térni az erősségeken túl a gyengeségekre is, hiszen a vezetői döntések meghozatalához ezek ismerete elengedhetetlen. Ezen a ponton kapcsolódott be az értekezlet munkájába a Fejér Megyei Védelmi Bizottság üléséről visszaérkező főigazgató, aki a katasztrófavédelem előtt álló kihívásról, az ár- és belvízi védekezés feladatairól beszélt a résztvevőknek. Dr. Bakondi György tű. altábornagy mindenekelőtt leszögezte, elérkezett a cselekvés, a megmérettetés ideje, hiszen az elmúlt hetekben kialakult hóhelyzetek csupán a főpróbáját jelentették mindannak, ami az előrejelzések szerint a következő hetekben vár az országra. A főigazgató kijelentette, hogy az új katasztrófavédelmi rendszer a téli időjárás kritikus pillanataiban jól működött, és jól vizsgáztak a most alkalmazott új módszerek is. A nehéz helyzetek kezelését segítette a megyei műveletirányítás, a megyék közötti szoros együttműködés, valamint az eszközök átcsoportosítása. A legnehezebb órákban sem hagyott senkit a bajban a szervezet, az addig elkészített adatbázisoknak köszönhetően nem maradt ellátatlanul egy beteg sem, és a kritikus infrastruktúrák működésében sem volt számottevő fennakadás. Mindez azt mutatja, hogy a katasztrófavédelem állományát, struktúráját és képzettségét illetően felkészült, a működést meghatározó szabályozók megfelelőek, a szervezet képes megfelelni alaprendeltetésének, azaz ellátni az emberi életek és a vagyoni elemek védelmében rá háruló feladatokat jelentette ki a főigazgató. Ezt követően röviden elemezte az ország jelenlegi ár- és belvízi helyzetét, kitért a prognózisokra is. A tábornok a jelenlévőket tájékoztatta arról, hogy több folyó, így a Sajó, a Bódva és a Hernád vízgyűjtőin az átlagot meghaladó a hóban tárolt vízkészlet, és bár a Tiszán nem ez a helyzet, az Ukrajnában működő gátak miatt ott is szükség lehet a védekezési munkákra. Komoly árvízi helyzet először Borsodban és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében alakulhat ki, amit enyhíthetnek az elmúlt évek árvízvédelmi beruházásai. Ezzel együtt is fokozottan kell készülni az esetleg kialakuló helyzetek kezelésére a katasztrófavédelemben és a védelmi igazgatásban dolgozóknak egyaránt, beleértve azokat a kollégákat is, akik szükség esetén más megyéből érkezve segítik a munkát. Ahhoz, hogy a szervezetre háruló munka sikeres legyen, határozott, szakértelmét megfelelően használó, aktív parancsnokokra van szükség jelentette ki a főigazgató, hozzátéve, az ország biztonsága érdekében mindenkitől példamutató helytállást vár. Munkába állnak az új képzési rendszerből kikerült tűzoltók A tűzoltó, katasztrófa- és polgári védelmi szakképzések rendszere az elmúlt években folyamatos változásokon ment keresztül, az átalakítás legmélyebben a tűzoltó képzések rendszerét érintette. Az egységes rendvédelmi képzés, majd a ráépülő szakképzési modulok rendszerében elsőként kiképzett mintegy kétszáz újonc tűzoltó február közepén fejezte be vizsgaidőszakát, a megmérettetést sikerrel teljesítő hallgatók február tizenkilencedikével beosztott tűzoltókká váltak. A Tűzoltó II. szakképzés végzett hallgatói kibocsátó ünnepség keretében búcsúztak február 19-én a Katasztrófavédelmi Oktatási Központtól. A rendezvényen elöljáróként részt vett Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató, meghívottként jelen voltak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Gazdasági Ellátó Központ vezetői, a végzett hallgatók leendő beosztási helye szerint érintett katasztrófavédelmi igazgatók, a képzésben résztvevő rendészeti szakközépiskolák igazgatói és az MH Altiszti Akadémia igazgatója. Az ünnepség a meghívott vendégek bevonulásával, majd az elöljáró fogadásával és a megjelentek köszöntésével kezdődött. A Katasztrófavédelem Központi Zenekara eljátszotta a

6 Himnuszt, majd a főigazgató köszöntője következett. Dr. Bakondi György tű. altábornagy ünnepnek nevezte a napot, amelyen eddig még soha nem látott számban végeztek hallgatók, hogy aztán a katasztrófavédelem szervezetén belül az ország valamelyik pontján lássanak el szolgálatot. Kiemelte, hogy a hivatásos szolgálati életpálya, amelyre a végzett hallgatók ráléptek, elkötelezettséget jelent. Ugyanis a lakosság védelme érdekében a katasztrófavédelem erői a baj órájában megjelennek és a veszélyhelyzeteket a kor kihívásainak megfelelően elhárítják. A főigazgató megköszönte az oktatási központ tiszti, tanári állományának a képzés során nyújtott munkát, majd a végzett tűzoltóknak hivatásos szolgálati életpályájukhoz jó erőt, egészséget és szerencsét kívánt. A főigazgató köszöntője után Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója mondott ünnepi beszédet. Felidézte, hogy a kiemelt hallgatói létszámmal együtt járó feladatok már korábban jelentkeztek a KOK életében, hiszen a központ szakemberei jelentős munkát végeztek az új képzési rendszer kialakításában is. Az ezredes ezután a távozó hallgatókat jelképesen átadta a megyei igazgatóknak annak tudatában, hogy tanár kollégái tudásuk legjavát adva készítették fel őket erre a nehéz hivatásra. Papp Antal végezetül arra kérte az igazgatókat, hogy folytassák a megkezdett munkát, segítsék a frissen végzett tűzoltókat gyakorlati tapasztalathoz jutni, és abban is, hogy mielőbb megtalálják helyüket a parancsnokságokon, őrsökön. Az ezt követő hallgatói válaszbeszédet mondó végzős hallgató azt hangsúlyozta, hogy a képzés ideje alatt igazi bajtársakká váltak, földrajzi távolságokat is áthidaló barátságok szövődtek, és képzeletbeli tarisznyájukban hazatérve ott lesz a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásanyag, valamint a bizonyítási vágy, hogy hasznára legyenek parancsnokságuk állományának, hiszen céljuk hogy leendő vezetőik számítsanak munkájukra. Az iskolától elbúcsúzva kijelentette, hogy szolgálati helyükre bevonulva immár az eskünek megfelelően hivatásukat a magyar nemzet javára gyakorolják. Az ünnepség ezt követően elismerések átadásával folytatódott. Bakondi György az első egységes modulrendszerű tűzoltó szakképzés eredményes végrehajtásában való részvételért ajándéktárgyat adományozott a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola igazgatójának, Dr. Orbán Péter nyugalmazott rendőr altábornagynak, Bagi István rendőr ezredesnek, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola igazgatójának, valamint Dr. Bardócz Csaba rendőr ezredesnek, a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola igazgatójának. A Tűzoltó II. szakképzés oktatásszervezési feladatainak végrehajtása terén nyújtott kimagasló teljesítménye elismeréseként soron kívül előléptette tűzoltó őrnaggyá Juhász Angéla tűzoltó századost, Dr. Szelid Zoltán tűzoltó alezredesnek, Polyák József tűzoltó alezredesnek és Barkóczi József Miklós tűzoltó századosnak pedig ajándéktárgyat adományozott. Az ünnepség a Szózat elhangzásával zárult. A rendezvényt sajtótájékoztató követte, amelyen Bittmann Tibor tű. ezredes, az OKF humánszolgálatának vezetője, Dr. Papp Antal tű. ezredes, a KOK igazgatója, illetve Diriczi Miklós tű. ezredes, a KOK oktatási igazgatóhelyettese bemutatta és értékelte a tűzoltóképzés tapasztalatait, az új tűzoltóképzési rendszer előzményeit és hátterét, valamint a képzés tartalmi elemeit és a képzés sikeres lebonyolításához szükséges gazdasági, műszaki hátteret mutatták be.

7 Kiemelkedő teljesítményeket díjaztak A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon február 20-án megtartott igazgatói értekezlet előtt Dr. Bakondi György tű. altábornagy négy hivatásos tűzoltónak adott át elismerést, amelyet hárman szolgálatteljesítésükkel, egy kolléga pedig kiemelkedő sportteljesítményével érdemelt ki. Ez év január 23-án Jászberény belterületén két szabadnapos tűzoltó észlelte, hogy egy lakóház melléképületében tűz keletkezett, a teljes tetőszerkezet égett. A felderítés után áramtalanítottak, a még nem égő helyiségeket átvizsgálták, az ott talált PB gázpalackot biztonságos távolságba vitték, majd meggyőződtek arról is, hogy a ház idős lakója el tudta hagyni az épületet. Ekkor érkezett oda a harmadik tűzoltó, aki otthonából látta a füstöt, és azonnal kollégái segítségére indult. A felderítésnek, az áramtalanításnak és a gyors helyzetfelismerésnek köszönhetően sikerült megakadályozniuk azt, hogy nagyobb kár következzen be, és jelentősen megkönnyítették a helyszínre érkező, szolgálatban lévő tűzoltók munkáját. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója kiemelkedő helytállása, bátor magatartása elismeréseként főigazgatói ajándéktárgyat adományozott a Jászberényi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság állományából: Bojtos János tű. főtörzsőrmesternek, Hudra Zoltán tű. főtörzsőrmesternek és Mézes István tű. törzszászlósnak. A 2012-ben Bukarestben megrendezett kick-box Európa Bajnokságon elért kimagasló eredménye, kiemelkedő sportteljesítménye elismeréseként főigazgatói ajándéktárgyat adományozott Benedek Zsolt tű. őrmesternek, a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság beosztott tűzoltójának. Zajlik az új gépjárműfecskendők átvétele Február 19-én nyolc gépjárműfecskendő átvétele kezdődött meg. Elsőként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Főosztálya tekintette át a ben megrendelt BM HEROS AQUADUX-X 2000 típusú fecskendőket. Az átadás második ütemére márciusban kerül sor, ekkor az érintett igazgatóságok veszik át a járműveket a málhafelszerelésekkel együtt. Az ünnepélyes átadás március 19-én lesz. Az AQUADUX-X gépjárműfecskendők fejlesztése a felhasználói igények és a korábbi évek tapasztalatainak figyelembevételével történt, így nemcsak megjelenésében, hanem műszaki tartalmában is jelentősen különbözik a korábban gyártott fecskendőktől. A már bevált CORAL technológiával épülő felépítmény magassága nem változott, azonban a jármű súlypontja lényegesen lejjebb került azzal, hogy a polipropilén víztartályt a megszokottnál alacsonyabban helyezték el, javítva a menettulajdonságokat és a biztonságos közlekedést. Az egyedi tervezésű hátfalak üvegszálas polimerből készültek, magukba foglalva a nagyméretű integrált világítótesteket és a felhajtható hátfali létrát. Az általános vélemények szerint is tetszetős külső mellett néhány olyan tulajdonsággal is rendelkezik a jármű, amely a felhasználók kényelmes munkavégzését biztosítja. A meghosszabbított legénységi fülke a

8 légzőkészülékek elhelyezését úgy biztosítja, hogy azok nem foglalnak helyet az eredeti legénységi térből. Az ugyancsak a BM HEROS Zrt. által fejlesztett kihúzható-lenyíló légzőkészülék-tartó pedig megkönnyíti a gépjárművezetőnek a légzőkészülék felvételét. A beavatkozó állomány kérésének megfelelően a fecskendő vezérlését kézi móddal is ellátta a HEROS. A tűzoltástechnikai rendszer központját egy Rosenbauer gyártmányú, habbekeverővel szerelt normál- és magasnyomású szivattyú képezi. A tetőn VOLKAN WG2400 típusú hab-vízágyú kapott helyett. Az átadás második üteme március között várható, ekkor az országos tűzoltósági főfelügyelőség által kijelölt megyei igazgatóságok veszik át a járműveket a málhafelszerelésekkel együtt. A HEROS telephelyén ezzel egyidejűleg a járművet gyártó és a felépítményt elkészítő HEROS módszertani foglalkozáson oktatja a jármű kezelőit. Tevékeny évre készül a Tűzvizsgálói Tanácsadó Testület Február 20-án tartotta idei első ülését a Tűzvizsgálói Tanácsadó Testület. A grémium a találkozón áttekintette a tavalyi munka legfontosabb eredményeit, és a tagok határoztak a testület idei munkatervéről. A tanácsadó testület tagjait Bérczi László tű. dandártábornok, a BM OKF országos tűzoltósági főfelügyelője köszöntötte, majd tájékozatta a megjelenteket a tűzvédelem és a tűzvizsgálat terén bekövetkezett változásokról. A legfontosabb feladatok egyikének a tüzek megelőzését célzó intézkedéseket nevezte. Ezt követően Fentor László tű. alezredes, a testület elnöke terjesztette elő az elmúlt évben végzett tevékenységről szóló beszámolót. Az alezredes kifejtette, nagy munkát végeztek a testület tagjai a tűzvizsgálatot érintő jogszabályok szakmai véleményezése terén, de a tűzvizsgálattal kapcsolatos tanácsaikkal is nagyban hozzájárultak a szakterület fejlődéséhez. A tűzeseti helyszíni szemlék végrehajtására a testület tagjai továbbra is kiemelten tekintenek, így e tevékenységgel kapcsolatban javaslatokat is megfogalmaztak. A Tűzvizsgálói Tanácsadó Testület a továbbiakban megvitatta az idei év tevékenységét meghatározó munkatervet. Eszerint figyelemmel kísérik és véleményezik a szakterület működését, a szabályozók hatásait. Kiemelt figyelemmel tekintenek a képzésekre, illetve arra, miként hajtják végre a tűzvizsgálati feladatokat, emellett módszertani ajánlást dolgoznak ki a tűzeseti helyszíni szemle lebonyolítására. A testület élénk érdeklődéssel kísérte figyelemmel a Tűzvizsgáló Helyszínelők Országos Versenyének összefoglalóját, mint kiderült, a tagok fontosnak tartják hasonló tűzkísérletek megszervezését, lebonyolítását, és az oktatásban való felhasználását. A testület a 2012-ről szóló beszámolót, valamint a 2013-as évre vonatkozó munkaprogramot elfogadta.

9 Uniós zászló alatt menthet a HUNOR Mentőszervezet Sikeresen regisztrált uniós polgári védelmi modulként a mentőcsapat, ami komoly nemzetközi sikerként könyvelhető el, ráadásul megkönnyíti a csapat igénybevételét, emellett segítségnyújtás esetén, így például a HUNOR légi szállításánál jelentkező költségek 50 százaléka uniós forrásból lehívhatóvá válik. Az európai uniós regisztráció célja, hogy egy helyen legyenek nyilvántartva az EU-tagállamok azon nemzeti katasztrófavédelmi erőforrásai, amelyek nemzetközi katasztrófasegítség-nyújtásba bevonhatók, így azokat azonnal mozgósítani lehet az EUn belüli vagy az EU-n kívüli segítségnyújtás esetén az emberi életek és anyagi javak mentésére. Az Európai Unióban az egyes tagállami katasztrófavédelmi erőforrásokat moduláris rendszer szerint regisztrálják. Ezek az egységes alapelvek szerint kialakított modulok képezik az alapját a nemzetközi katasztrófasegítség-nyújtás során alkalmazható európai polgári védelmi modulrendszernek. Az unió által nyilvántartásba vett modulokat valamennyi EUtagállamban azonos követelményrendszer szerint alakították ki. Minden nemzeti erőforrásnak, illetve mentőcsapatnak mint uniós modulnak meg kell felelnie a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló tanácsi határozatnak. Az európai polgári védelmi modulokkal szemben támasztott általános követelményeknek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos mentőcsapata, a HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet megfelelt, így azt regisztrálták az uniós katasztrófasegítség-nyújtás koordinálásáért felelős brüsszeli EU Monitoring és Információs Központ (MIC) rendszerébe. Az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus által életre hívott uniós polgári védelmi modulrendszer célja, hogy az uniós zászló alatt bevetett erők önfenntartó módon, több napon keresztül tudjanak egyszerre több kárterületen tevékenykedni, azaz életet menteni, a bajba jutott uniós lakosságnak segítséget nyújtani, és képesek legyenek egy unión kívüli lehetséges nemzetközi szerepvállalásra is. Ehhez bizonyítaniuk kellett gyors reagáló-képességüket, azt, hogy tíz műveleti napon keresztül képesek az önellátásra, együtt tudnak működni más modullal, megfelelően kiképzettek, felszereltek és felkészültek, tudnak romok összedőlt épületek, balesetet szenvedett közlekedési eszközök alatt rekedt áldozatokat keresni és menteni, a bajbajutottaknak képesek a szükséges egészségügyi ellátást megadni, mindezt az INSARAG irányelveknek megfelelően teszik földrengés kutatás-mentés esetén. Az uniós regisztráció előfeltétele az INSARAG minősítés, ezt a HUNOR Mentőszervezet tavaly októberben megszerezte, a HUNOR-t az EU MIC rendszerében közepes és nehéz városi kutató és mentő kategóriában is regisztrálták. Az EU MIC adatbázist vezet a felajánlott európai polgári védelmi modulokról, azok erő- és eszközállományáról. A nyilvántartás alapja az EU MIC-ben működő Közös Veszélyhelyzeti Kommunikációs Rendszer (CECIS). Ez az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus zárt, állandó összeköttetést biztosító informatikai rendszere, Magyarország nemzeti kapcsolati pontja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon található. A rendszeren keresztül az unió tagországai és a Polgári Védelmi Mechanizmushoz társult országok katasztrófa esetén jelezhetik a többi ország felé, hogy milyen segítségre tartanak igényt, valamint azonnal el is fogadhatják a többi ország által a rendszeren keresztül felajánlott segítséget.

10 A regisztrációnak köszönhetően a mentőszervezetek képességeiről, a velük kapcsolatos, segítségnyújtás esetén szükséges legfontosabb információkról előre tudnak tájékozódni a tagországok. A regisztrációnak köszönhetően igény esetén most már közvetlenül a CECIS rendszeren keresztül is kérhetik, hogy a HUNOR mentőszervezet segítsen a katasztrófa következményeinek felszámolásában, a romok alatt rekedt áldozatok felkutatásában és kimentésében. Mindemellett a rendszer azt is lehetővé teszi, hogy Magyarország pillanatok alatt, néhány kattintással felajánlja a HUNOR mentőszervezet segítségét bármelyik bajbajutott tagországnak. Hivatalos felkérés esetén arra is lehetőség van, hogy az EU MIC koordinációja mellett akár EU-n kívüli országban történjék uniós szintű segítségnyújtás. Magyarország uniós zászló alatt a március 11-én Japánban bekövetkezett nagy erejű földrengés, az azt követő szökőár, majd a fukusimai atomerőműben a földrengés hatására kialakult súlyos nukleáris baleset után nyújtott segítséget segélyszállítmány és uniós szakértő kiküldésével. Szakmai plénumon a tűzvédelem kérdései A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, Dr. Bakondi György tű. altábornagy fővédnöksége mellett zajlott február 21-én a SYMA Csarnokban a VI. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia, amelyet idén Változások a tűzvédelem területén címmel rendeztek meg. A konferenciát, amelyen több mint ezren vettek részt, a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete és a Rockwool Hungary Kft szervezte, a szakmai védnökséget több más szervezet mellett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látta el, az egységes állami katasztrófavédelmi rendszer létrejötte óta immár harmadik alkalommal. A konferencia nyitóelőadását Bérczi László tű. dandártábornok, a BM OKF országos tűzoltósági főfelügyelője tartotta. A tábornok beszélt a katasztrófavédelem eredményeiről, szólt a fontosabb feladatokról, köztük a kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatósági felügyeletéről. Részletekbe menően ismertette a tűzvédelem területén az elmúlt évben bekövetkezett jogszabályváltozásokat, tájékoztatta a hallgatóságot az Országos Tűzmegelőzési Bizottság, illetve a területi bizottságok megalakulásáról, célkitűzéséről, az eddig végzett munkáról, a tűzmegelőzés fontosságáról. Az előadók sorában a főfelügyelőt követő Érces Ferenc tű. ezredes, a tűzvédelmi főosztály vezetője arról tájékoztatta a konferencia közönségét, hogy mi tette szükségszerűvé új Országos Tűzvédelmi Szabályzat kidolgozását, és beszélt annak felépítéséről, a jogszabály alkotási folyamatról, a hátralévő feladatok ütemezéséről. Barta-Vámos László tű. százados előadásában a piacfelügyelet szerepéről, a jogi szabályozás hátteréről és a különböző hatáskörökről szólt. Részletesen kitért az építési termékekre vonatkozó megfelelőség igazolásának rendszerére, illetve a július 1-én bekövetkező változásokra, valamint betekintést engedett a piacfelügyeleti ellenőrzésekbe és szankciókba. A konferencián a Belügyminisztérium Építési Főosztályának helyettes vezetője az építésügy területét érintő jogszabályváltozásokról, míg Heizler György ny. tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Szemle főszerkesztője és Mezei Sándor, a kecskeméti katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársa Átszellőztetett homlokzatok tűzvédelmi kérdései külföldi tűzeseti és haza vizsgálati tapasztalatok alapján címmel tartott előadást.

11 Árvízi veszélyhelyzet nincs jelenleg, de a felkészülést kell komolyan venni A téli időszak tapasztalatairól, az ár- és belvízi helyzetekre való felkészülésről, valamint a járási hivatalvezetők előtt álló feladatokról adott tájékoztatást a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója február 21-én, amikor a Pest Megyei Védelmi Bizottság rendkívüli ülésén vett részt, ahol személyesen is megismerkedhetett Pest megye tizennyolc járási hivatalának vezetőjével. Január elsejével átalakult az ország közigazgatási rendszere, ezzel a védelmi igazgatás is új alapokra helyeződött. A továbbiakban a járási hivatalvezetők töltik be a helyi védelmi bizottságok elnöki pozícióját, katasztrófavédelmi elnökhelyettesként a katasztrófavédelem hivatásos állományú tagjai segítik őket. Dr. Bakondi György tű. altábornagy az ülésen elöljáróban leszögezte, hogy az árvízvédelem alapvetően műszaki feladat, amelyre időben és tervszerűen kell felkészülni. Majd hozzátette, a katasztrófavédelem vezetése a 2010-es borsodi árvíz tapasztalataiból levonta a következtetéseket és nem kis részben ezek alapján mostanra egy jól működő rendszer alakult ki. A megújult polgári védelmi rendszernek köszönhetően jelen pillanatban közel 102 ezer ember mozgósítható, és megfelelő eszközpark áll a háttérben. A főigazgató ezután arra hívta fel a bizottság ülésén jelenlévők figyelmét, mennyire fontos, hogy a járási hivatalok vezetői tájékozódjanak a területi adottságokról, lássák, melyek azok a helyek, amelyek veszélyeztetettségük miatt kiemelt figyelmet érdemelnek, településenként tájékozódniuk kell a kockázatokról, ezeknek az elöntési és kitelepítési tervekben szerepelniük kell. A védelmi bizottságok vezetőinek ismerniük kell a kitelepítés folyamatát, annak pontos menetét és ütemezését. A tábornok emlékeztetett arra, hogy kiemelten kell kezelni a lakosság pontos tájékoztatását, a többi között a pánikhelyzet elkerülése érdekében. Minden egyes döntés meghozatalakor kulcsfontosságú a gyakorlatiasság, a józan gondolkodás jelentette ki. Az aktuális ár- és belvízi prognózis kapcsán rámutatott, a Sajó, a Hernád és a Bódva vízgyűjtő területein jelentős a hóban tárolt vízmennyiség, ezért a gyors felmelegedés, a mediterrán ciklon és a jelentős esőzés együttese ezeken a helyeken árvízhez vezethet. Hozzátette azonban azt is, hogy ugyan néhány térségben vannak belvízi jelenségek, de ezek messze alulmúlják a 2011-es helyzetet, részben annak köszönhetően, hogy a tavalyi aszály miatt szárazabb a talaj, így a vízelvezetők a jelenlegi állapot szerint képesek elvezetni a felgyülemlett csapadékot. Az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón Bakondi György kiemelte, jelenleg nincs árvízi veszélyhelyzet. Mint mondta, a katasztrófavédelem tavaly megkezdte a vízelvezető rendszerek folyamatos ellenőrzését, a helyszíni szemlékkel és a hiányosságok megszüntetését célzó kötelezésekkel sikerült elérni, hogy ezek állapota az előző évekhez képest sokat javult. A főigazgató ezután a borsodi árvíz után elkészült vízvédelmi beruházásokról adott tájékoztatást, amelyek célja az volt, hogy megfelelő állapotú tározók védjék a kockázati helyszíneken élőket. Mindezeknek köszönhetően a katasztrófavédelem felkészültsége sokkal jobbnak mondható most, mint 2010-ben volt. Igaz ez Pest megyére is, amelynek védelmi igazgatási rendszere is megfelelően felkészült. Dr. Tarnai Richárd, a Pest Megyei Védelmi Bizottság elnöke a tájékoztatón elmondta, hogy a Duna 112, az Ipoly 36, míg a Zagyva 4,5 kilométeres szakaszon érinti Pest megye területét. Ezt követően arról beszélt, a hatékonyságot javítja, hogy a helyi védelmi bizottság irányítását járási hivatal vezetője vette át, a cél egy gyors reagálású rendszer létrehozása, az emberi életek és a vagyoni elemek fokozottabb védelme volt.

12 Folyamatos fejlesztések az informatikai területen Informatikai továbbképzést tartott a BM OKF Informatikai Főosztálya február én Balatonföldváron, a Hotel Jogar Továbbképző Központban, amelyen az igazgatóságok két-két fővel képviseltették magukat. Az értekezleten résztvevők sok más mellett az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) jelenlegi helyzetéről, illetve az azzal kapcsolatos igazgatósági feladatokról kaptak tájékoztatást. Az értekezleten Tanka László tű. ezredes, főosztályvezető, a továbbképzés házigazdája a hatékony információáramlás szerepét hangsúlyozta, majd az igazgatóságok informatikai osztályának feladataira és felelősségére hívta fel a figyelmet. Az ezredes kiemelte a folyamatos tanulás és önképzés fontosságát, mint mondta, ez az informatika rohamos tempóban történő fejlődése miatt megkerülhetetlen. Ezt követően Tanka László tájékoztatást adott az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) jelenlegi helyzetéről, illetve az azzal kapcsolatos igazgatósági feladatokról. A bevezető után szakmai előadásokat hallgattak meg az értekezlet résztvevői, ezeket az informatikai főosztály informatikai rendszerfelügyeleti osztályának munkatársai tartották. Az előadásokat a Radiológiai Távmérő Hálózatról (RTH) szóló előadás színesítette, amelyet vendégelőadóként Máté Krisztina tű. százados tartott. Az első nap zárásaként Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes is az informatikának az egységes katasztrófavédelmi rendszerben betöltött szerepét hangsúlyozta hozzászólásában, majd megköszönte a jelenlévő szakemberek munkáját, amellyel hozzájárultak a katasztrófavédelmi szakmai szervezetek tevékenységének hatékonyabbá tételéhez, fejlesztéséhez. A képzés második napján Tanka László további általános tudnivalókat osztott meg a hallgatósággal, illetve elmondta, a szakterület akkor végzi jól a munkáját, ha a szakmai szervezetek nem is tudják, hogy mit csinál. Az informatikai rendszerek és fejlesztések annyira beépülnek a napi munkába, hogy létüket csak akkor veszik észre, amikor véletlenül valami nem működik jelentette ki az ezredes. Toboroz a HUNOR mentőszervezet Közel ötven hivatásos tűzoltó jelent meg a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által a HUNOR Mentőszervezet létszámbővítésének céljából szervezett megyei toborzáson, amelyet február 22-én tartottak a főigazgatóság Ferihegyi úti raktárbázisán. Az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg a szervezet működéséről és felépítéséről, majd a HUNOR tagjai látványos bemutatóval demonstrálták, hogy milyen feladatokat kell teljesíteniük éles helyzetben. Jackovics Péter tű. alezredes, a HUNOR parancsnoka megnyitójában köszöntötte a toborzásra megjelent tűzoltókat, tájékoztatva őket arról, hogy az előző napon az Európai Unió regisztrálta a HUNOR mentőszervezetet, ami újabb állomása egy tavaly kezdődött sikertörténetnek. Ezután elmondta, a csapat jelenleg kilencvennyolc fővel áll készen bármilyen katasztrófa sújtotta terület áldozatainak hazai vagy nemzetközi színtéren történő mentésére. Fontos azonban, hogy a mentőegység képes legyen duplikálni erőit, ezért a

13 fővárosival egyidőben Szombathelyen is toboroznak. Az alezredes tájékoztatott arról, hogy a világon összesen huszonegy ilyen mentőszervezet működik, a HUNOR Mentőszervezetet az elsők között tartják számon nehéz kategóriában. A katasztrófavédelem főigazgatója ezt ismerte el, amikor díszparancsban köszönte meg az eddigi munkájukat, azt, hogy készen állnak a haza védelmére és a nemzetközi segítségnyújtásra egyaránt, és ezt októberben egyéves, rekord gyorsasággal lebonyolított képzés után, harminchat órás minősítő gyakorlaton bizonyították is. Zalotai Norbert tű. százados, a HUNOR 3. alegységének helyettes vezetője a szervezet rendeltetéséről, riasztásának módjáról, annak végrehajtásáról adott tájékoztatást. Ismertette a szakfeladatokat, a csapat felépítését, kitérve arra is, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a jelentkezőknek. Szavaiból kiderült, a csapat Budapesten három, vidéken nyolc, külföldön pedig negyvennyolc órán belül képes megkezdeni a mentést. Ehhez nagyon precíz logisztikára van szükség, hiszen akár tizenhat tonnányi felszerelést is meg kell mozgatni, és légi úton eljuttatni egy külföldi káresethez. A jelentkezőknek tehát komoly fizikai és pszichikai felmérőket, valamint egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat kell teljesíteniük, ha a szervezet tagjai akarnak lenni. Előfeltétel az is, hogy legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezzen az illető műszaki mentés terén, hiszen előfordulhat, hogy egy harmincöt tonnás, összedőlt romos épületből kell embereket menteni. A bemutatóval egybekötött toborzás következő részében a HUNOR gyakorlatairól szóló kisfilmet nézhették meg a jelenlévők, majd Dr. Nyikos Attila tű. ezredes arról beszélt nekik, hogy miként futnak be az Európai Uniótól és az ENSZ-től érkező riasztások közvetlenül a főigazgatósághoz. A nemzetközi főosztály vezetője elmondta továbbá, vannak olyan helyzetek is, amikor nem mentésben kell részt venni, hanem humanitárius segítséget kell nyújtani egy rászoruló országnak. Éppen ezért a csapatba aspiráló tűzoltók megtekinthették a rendelkezésre álló raktárkészletet, eszköztárat: a ruházatot, a technikai eszközöket, a szivattyúkat, a tábori felszerelést, a konzerveket és a tisztálkodási szereket. Mint kiderült, a rendelkezésre álló új eszközök értéke körülbelül negyedmilliárd forint, megtalálható az anyagmozgatásra kiválóan alkalmas bobcat, quad, de roham- és mentőcsónakok is vannak. Ezután megismerhették a műholdas járművet, illetve azt a felfújható sátrat, amit négy ember is könnyen fel tud állítani. Ez fűthető-hűthető, összkomfortos, stabil padlóráccsal rendelkezik. A program zárásaként egy látványos gyakorlatot nézhettek végig a HUNOR-ba készülő tűzoltók. A földrengést követő körülményeket egy romos épületben szimulálták, amelyet a mentőegység tagjai körüljárva és megvizsgálva megállapították, hogy egy ember bent rekedt. Elhelyezkedését szenzoros érzékelő és keresőkutya segítségével határozták meg. Miután a falra festették a későbbiekben érkező mentőegységeket eligazító nemzetközi jeleket, betonvágó láncfűrésszel átvágták az épület falát, hogy kimenthessék a sérült, romok alatt rekedt embert.

14 Úszással indult a bajnokság Hétfőn kezdetét vette a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2013-as Országos Pontszerző Bajnoksága. Elsőként február 18-án az úszóversenyt tartották meg Budapesten a Készenléti Rendőrség Hős utcai uszodájában. A viadal a főigazgatóság, az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság közös rendezésében zajlott. A verseny különlegességét az adta, hogy úszás legutoljára 2008-ban szerepelt az országos versenyprogramban. Az idei évben az első országos pontszerző bajnokságon 16 megyei csapat 83 versenyzője 16 versenyszámban mérte össze tudását a színvonalasan és zökkenőmentesen zajló verseny során. A viadalt Markos Zoltán tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese nyitotta meg. Az összetett csapatversenyt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság csapata nyerte Csongrád és Borsod-Abaúj- Zemplén megye csapata előtt. A díjakat a rendezvény védnökei és a szervezőbizottság elnöke adták át: Dr. Demény Ádám tű. ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület elnöke, Varga Ferenc tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, a szervezőbizottság nevében pedig Molnár Zsuzsanna tű. ezredes. A tűzoltósági területen történt A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Február 18-án és 19-én az országos tűzoltósági főfelügyelő részt vett és előadást tartott a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetőinek évi továbbképzésén. Február 18-án a gyakorlati foglalkozást értékelte, február 19-én pedig előadást tartott A parancsnoki/vezetői munkával szembeni elvárások a korrupció visszaszorítása és az etikai elvárások betartása területén címmel. Értekezletet tartott az Országos Légi Kutató-Mentő Rendszer munkacsoportja, amelyen a tűzoltósági főosztály, az Összhaderőnemi Főparancsnokság, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. munkatársai vettek részt. Az ülésen a munkacsoport áttekintette a tavaly végrehajtott feladatokat, valamint meghatározták az idei év főbb feladatait. A Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata konferenciáján a tűzvédelmi főosztály kijelölt munkatársa előadást tartott a belsőépítészeti tevékenység során alkalmazandó tűzvédelmi előírásokról. Az országos tűzoltósági főfelügyelő február 22-én részt vett a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves tiszti értekezletén. A tűzoltósági főosztály vezetője részt vett a 125 éve megalakult Fejér Megyei Tűzoltó Szövetség jubileumi ünnepségén.

15 A következő hét eseményei A héten az országos tűzoltósági főfelügyelő részt vesz a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetőinek évi továbbképzésén, ahol a gyakorlati foglalkozást fogja értékelni és előadást is tart. A héten indul a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban egy kéthetes tűzvizsgálói képzés, amelyen az országos tűzvizsgáló is előadást tart. A hét során ülésezik a Műszaki Tanácsadó Testület, amelyen a tűzoltósági főosztály vezetője is részt vesz. A Tűzvédelmi Tanácsadó Testület szintén tart ülést a hét folyamán, ezen az országos tűzoltósági főfelügyelő ad tájékoztatót a BM OKF évi, tűzvédelmet érintő munkájáról és a évi munkaprogramjáról. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 228 tűzesethez vonultak és 389 műszaki mentésnél avatkoztak be, 14 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor. A polgári védelem területén történt A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél A világ országait sújtó természeti katasztrófák 90 százaléka például a dél-afrikai éhínség, a pusztító földrengés Tádzsikisztánban, a különféle járványok Ugandában észrevétlen marad, mert nem kap nyilvánosságot. Erre hívja fel a figyelmet a Vöröskereszt Nemzetközi Föderációjának (IFRC) és az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) csendes katasztrófák elnevezésű kampánya, amelynek kisfilmjét egy mozihálózat leadja az általa vetített filmek előtt és látható közösségi médiafelületeken is. A figyelemfelhívó kampány tizenegy európai országban zajlik, az azt útjára indító hazai rendezvényen az országos polgári védelmi főfelügyelő rámutatott arra, hogy a legnagyobb és legfontosabb segítséget egy katasztrófa bekövetkezése esetén a lakosság adja, így elengedhetetlen a figyelemfelhívás és a katasztrófavédelem fontosságának tolmácsolása az emberek felé. A főigazgatóságot a rendezvényen képviselő főfelügyelő a megelőzés fontosságát, valamint az ifjúság megelőző képzésének, felvilágosításának jelentőségét hangsúlyozta. A következő hét eseményei A vezetői továbbképzés keretein belül február 26-án tart előadást az országos polgári védelmi főfelügyelő a szakirányítás megtervezésének, megszervezésének gyakorlati kérdéseiről, a parancsnoki, felsővezetői fellépéssel szembeni elvárásokról.

16 Az Országos Bírósági Hivatalba látogat február 27-én az országos polgári védelmi főfelügyelő, a bírósági szervezet katasztrófavédelmi felkészültsége, valamint a két szerv közötti együttműködés fejlesztése érdekében. Az együttműködés célja a veszélyhelyzetekre való felkészülés feladatainak és a rendkívüli helyzetekben bevezetendő intézkedéseknek a kidolgozása. A HM Védelmi Hivatal továbbképzésén, február 28-án a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetője tart előadást a vizek kártételei elleni védekezés feladatairól katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet időszakában. Az iparbiztonsági területen történt Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület Az elmúlt héten 13 igazgatóság 17 telephelyen tartott helyszíni szemlét biztonsági dokumentáció valóságtartalmának vizsgálata céljából. Egy igazgatóság két telephelyen, 15 kirendeltség pedig 17 telephelyen tartott helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából. Iparbiztonsági supervisori felügyeleti hatósági ellenőrzést két igazgatóság tartott egy-egy telephelyen. A nukleárisbaleset-elhárítási szakterület kijelölt állománya előadást tartott az informatikai főosztály szervezésében megtartott balatonföldvári informatikai továbbképzésen, valamint a veszélyes üzemek szakterület vezetője előadást tartott a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetőinek évi továbbképzésén. Veszélyesáru-szállítás szakterület Az elmúlt héten közúton összesen 18 igazgatóság 39 helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során összesen 453 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 58 ellenőrzött gépjármű közül hét volt szabálytalan, ezek kapcsán hatósági eljárás indult. Tíz igazgatóság 18 telephelyi ellenőrzést tartott. A közúton ellenőrzött járművekkel kapcsolatban 2 esetben történt helyszíni intézkedés, 2 közúti szállítás és 3 telephelyi ellenőrzés kapcsán pedig hatósági eljárás indult. Vasúton 14 igazgatóság 17 helyszínen vizsgálódott, összesen 253 vasúti járművet ellenőriztek. Ezek közül 199 tartozott a RID hatálya alá, három jármű volt szabálytalan, esetükben hatósági eljárás indult. Telephelyi ellenőrzést négy igazgatóság összesen öt helyszínen tartott. Vízi úton két igazgatóság összesen hat helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során 22 vízi járművet vizsgáltak meg, közülük 7 tartozott az ADN hatálya alá. A főosztály munkatársa a hivatásos katasztrófavédelmi szervek évi vezetői továbbképzésén konzultáció keretében értékelte a veszélyes üzemben bekövetkező súlyos ipari balesetek felszámolásával kapcsolatos gyakorlati foglalkozást.

17 Kritikusinfrastruktúra-védelmi szakterület Február 22-én és 23-án tartotta ülését az a munkacsoport, amely az Európai Unió által a ciklusban létrehozandó Belbiztonsági Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiát dolgozza ki. A találkozón részt vett a szakterület vezetője is. A következő hét eseményei Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület A héten az országos iparbiztonsági főfelügyelő, a veszélyes üzemek főosztályvezetője, a nukleárisbaleset-elhárítási osztály vezetője és annak kijelölt munkatársa részt vesz az Országos Meteorológiai Szolgálatnál megrendezendő meteorológiai rendszer bemutatón. A veszélyes üzemek szakterület vezetője előadást tart a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetőinek évi továbbképzésén. A veszélyes üzemek szakterület vezetője és a nukleárisbaleset-elhárítási osztály vezetője részt vesz az MVM Paksi Atomerőműben a két szervezet közötti együttműködési megállapodás megújításával kapcsolatos egyeztetésen. Február 27. és 28. között a nukleárisbaleset-elhárítási osztály kijelölt munkatársa részt vesz Brüsszelben a CBRN tanácsadói csoport ülésén. Veszélyesáru-szállítás szakterület A hét során a főosztály vezetője előadóként vesz részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezdeményezésére a veszélyes hulladékok szállításának ellenőrzésével kapcsolatban megtartandó továbbképzésen. A héten a főosztály kijelölt munkatársa részt vesz az Iparbiztonsági Tudományos Tanács soron következő ülésen. A főügyelet területén történt A hét jelentős eseményei A főosztályvezető a katasztrófavédelem ügyeleti rendszeréről tartott előadást a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetőinek évi továbbképzésén. Szakmai látogatás keretében a szakterület képviselői bemutatták a katasztrófavédelem ügyeleti rendszerét és a Központi Főügyeletet a MÁV főmenetirányítóinak. A következő hét eseményei A hét folyamán a Marathon Terra rendszeren kommunikációs gyakorlatot hajt végre a Központi Főügyelet, amelyben részt vesznek a társszervek, a közszolgáltatók, a védelmi igazgatás szereplői és a média.

18 A szakterület képviselői szakmai látogatást tesznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyeletén, amelynek keretében megismerkednek annak működésével és egyeztetik az együttműködés formáit és tartalmát. A héten az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar felsővezetői tanfolyam szakmai látogatásán az ügyeleti és műveletirányítási rendszer bemutatása témakörben a főosztályvezető előadást tart, valamint a résztvevők látogatást is tesznek a Központi Főügyeleten. A főosztályvezető előadást tart a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetői számára zajló évi továbbképzésen a katasztrófavédelem ügyeleti rendszeréről. A hét során a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület tart ülést, ahol a főosztályvezető a TTT titkáraként vesz részt. Hatósági-koordinációs és műveletelemzési szakterület A hét jelentős eseményei Az igazgatóhelyettesek és a főfelügyelők szakmai napján előadás tartottak a művelet-elemzés módszertani kérdéseiről, valamint az összekapcsolt adatbázisokkal összefüggő feladatokról. A katasztrófavédelmi szervek vezetői állományának felkészítésén a főosztályvezető előadást tartott az elemző és értékelő munkáról, az annak során nyert eredmények felhasználási lehetőségeiről, valamint a katasztrófavédelmi együttműködésekről. További információkért és hírekért kattintson az alábbi címekre További hírek Megyei hírek