XI. Magyar Munkajogi Konferencia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XI. Magyar Munkajogi Konferencia"

Átírás

1 Jogi szaklap HR és munkaügyi szakembereknek október 5. évfolyam 10. szám Ára: 2490 Ft A MUNKAÜGY ÉRTESÍTŐJE XI. Magyar Munkajogi Konferencia A versenytilalmi megállapodás Személyiségi jogok sérelme, sérelemdíj a munkaviszonyban A munkavállalói képviselők és jogállásuk

2 Mozogjon magabiztosan a munka világában! Munkajogi klubok 2015 HR&Munkajog szaklap Gyakorlatias szakkönyvek Naprakész online szolgáltatások Csomagban akár 33% kedvezménnyel! Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia utca Telefon: 06 (40) Fax: +36 (1)

3 & Jogi szaklap HR és munkaügyi szakembereknek Kiadja a Wolters Kluwer Kft. Felelős vezető: Tóth Gábor, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezetője A kiadásért felelős: Gócza Éva A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Szabó Marianna Főszerkesztő: dr. Petrovics Zoltán Felelős szerkesztő: Ronga Éva Műszaki kiemelt főmunkatárs: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Nyomdai előkészítés: Wolters Kluwer Kft. DTP-csoport Nyomdai munkálatok: Yeloprint Nyomda Kft Felelős vezető: Dávid Péter ügyvezető ISSN Termékkód: YOV A lap Általános Szerződési Feltételei a honlapon, a szaklaphoz tartozó letölthető dokumentumok között olvashatók. A lapot megrendelheti ben, honlapunkon, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen. Tel: (40) , +36 (1) Fax: +36 (1) Postacím: 1518 Budapest, Pf. 101 Kiadó és bemutatóterem: Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia u A bemutatóterem nyitva tartása: H Sz: 9:00-16:30, Cs: 9:00 18:00, P: 9:00 16:00 (ebédidő: 12:00 12:30) Hirdetési információk: Telefon: (40) Tartalom AKTUALITÁSOK Jogszabályváltozások Munkaügy Közszféra KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Szakértő válaszol Munkaidő, pihenőidő Munkabér Közszféra Munkaviszony létesítése Munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások Adó és társadalombiztosítás MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK Személyiségi jogok sérelme, sérelemdíj a munkaviszonyban A gyakornoki jogviszony Az iskolaszövetkezet hungarikum mint hatékony foglalkoztatáspolitikai eszköz A versenytilalmi megállapodás mint a felek szabad szerződéses akaratán alapuló, a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség időbeli meghosszabbításának eszköze Ügyvezetés a leányvállalatnál A vezető állású munkavállaló a munka törvénykönyvében A vezető kártérítési felelőssége A munkavállalói képviselők és jogállásuk Kettős látás RENDEZVÉNYAJÁNLÓ KEDVES OLVASÓ! Lapszámunk, melyet kezében tart, egy megkezdett tradíciót kíván folytatni: ezúttal a Magyar Munkajogi Konferencia mely immáron a XI. a sorban egyes előadói is tollat ragadtak. A tavalyi hagyományteremtő különszámunkhoz hasonlóan nem teljes mértékben követjük a megszokott rovatstruktúrát, ugyanis a konferencián terítékre kerülő izgalmas témákhoz igazodva a magyar munkajog néhány legújabb dilemmáját kívánjuk felvillantani, és további vitákra ösztönözni a munkajoggal foglalkozókat. Értékes időtöltést kívánok az olvasáshoz! Dr. Petrovics Zoltán főszerkesztő A HR&Munkajog lap már digitálisan is elérhető! A Digitalstandon megvásárolt lapjait PC-n, táblagépen és ipad-en egyszerűen és gyorsan, már a megjelenés pillanatától bárhol elérheti és saját polcán olvashatja, itthon vagy akár külföldön is. A digitális lap tartalmilag megegyezik a nyomtatottal, az áttekinthetőséget kere sési funkció segíti. A HR&Munkajog lap digitális változatára az alábbi linken fizethet elő: https://digitalstand.hu/lexhrmunkajog A jogi szakcikkek és a Kérdések és válaszok rovatban közzétett egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott szakértői válaszok mindig a válaszadó egyéni jogi megítélését tükrözik, a rendelkezésre álló információk alapján. Nem helyettesítik a teljes tényállás ismeretében nyújtandó jogi tanácsadást, ezért a Kiadó az értelmezésbeli különbségekért felelősséget nem vállal. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmi féle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

4 MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK Személyiségi jogok sérelme, sérelemdíj a munkaviszonyban A magánjogi törvénykezés alapintézményeiben újult meg. A munkajogviszonyok új szabályai, illetve a szabályozás iránya pedig sokkal közelebb került a polgári jogi szemlélethez, így a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) több esetben konkrét utalást találunk a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírásaira. A megújított jogintézmények körében helyezkedik el a személyiségi jogok védelmét biztosító szabálytömeg. A munkaviszony alanyainak személyiségi jogait biztosító szabályok vizsgálata sem maradhat el ebből az új aspektusból. 10 Annak érdekében, hogy a sérelemdíj mint új magánjogi jogintézmény lényegéhez hozzáférhessünk, elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a magyar magánjogi szabályozásban modern értelemben mikor jelenhetett meg először a személyiségi jog, illetve a személyiség generális védelme, mikortól tekinthetünk a személyiségre olyan értékként, amelyet már a pozitív jog is védelemben részesít. Dr. Balázs P. Elemér nagyon találóan fogalmaz akkor, amikor azt mondja, hogy a személyiség eleven folyam, mert soha sem áll meg és a saját medrében halad, a külső világnak más lényegi tárgyai közt. Ennek a folyamnak az érintetlenségét védeni hivatása a jognak, egyfelől abban, hogy mozgása ne legyen akadályozva, tisztasága ne legyen elhomályosítva, másfelől hogy önmagával azonossága és más folyamatoktól valamint a külvilágtól való különbözősége el legyen ismerve. 1 A modern magyar magánjog egyik talpköve az évi Magánjogi Törvényjavaslat, amelynek 108. (1) bekezdése rögzítette, hogy akit a személyiségi jogában jogellenesen megsértenek, a sértés megszüntetését követelheti, és ha ismétlődéstől lehet tartani, keresettel kérheti, hogy a bíróság a sértőt a sértéstől tiltsa el. Már a magánjogi törvényjavaslat keretei között is egyértelmű, hogy ezen túlmenően a személyiségi jog védelmét biztosítja a kártérítés jogintézménye, amely bírói gyakorlat a II. világháború befejezését követően is fennmaradt, egészen a Legfelsőbb Bíróság III. számú Polgári Elvi Döntésének (PED) megjelenéséig. A III. számú PED azt rögzítette, hogy a nem vagyoni kárt nem lehet megtéríteni, mivel a személyiségi jogok nem tehetők áruvá, tehát pénzre nem válthatók, így a nem vagyoni kártérítés intézménye nem lehet integrált része a szocialista jogrendszernek. A nem vagyoni kártérí- 1 Szladits Károly (szerk.): Magyar Magánjog, I. kötet, Grill Károly Kiadóvállalata, Budapest. 1941, 625. old. tés helyett a III. számú PED az általános kártérítés jogintézményét vezeti be, amely akkor volt alkalmazható, ha a vagyoni kár mértéke nem volt pontosan meghatározható. Ezt a legfelsőbb bírósági álláspontot jeleníti meg aztán a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. tör vény (a továbbiakban: korábbi Ptk.) egykori 358. (2) bekezdése, amely rögzíti, hogy ha a vagyoni kár mértéke akár csak részben pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A korábbi Ptk évi reformja és rekodikifációja a nem vagyoni kártérítés jogintézményét visszaemeli a magyar magánjog rendszerébe. A miniszteri indokolás szerint a törvényjavaslat abból indult ki, hogy a károkozó cselekmény a károsult érdekeit úgy is sértheti, hogy vagyoni káron kívül nem vagyoni hátrányt is von maga után, amely kihatásában súlyosabb is lehet az előbbinél. Méltánytalan lenne mutat rá a miniszteri indokolás az ilyen súlyos hátrányt szenvedőt kárpótlástól, elégtételtől elzárni, csupán azért, mert kára vagyoni mértékkel nem mérhető. Ezen elvi koncepció mentén került elfogadásra a korábbi Ptk a, amely kifejezetten a személyiségi jogok védelmét biztosító jogintézmény lett. Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy a törvény igen szűk mederben tartotta a személyiség jogvédelmét, amikor nem vagyoni kárt a károsultnak a társadalmi életben való részvételéhez egy egyébként életét tartósan vagy súlyosan történő megnehezítéséhez kötötte. A jogi személyek személyiségi jogát is elismerve a gazdasági forgalomban való részvétel hátrányos befolyásolását definiálta olyanként, amely nem vagyoni kártérítési kötelezettséget eredményezett. Ezzel kapcsolatosan adta ki a Legfelsőbb Bíróság évben a 16. számú irányelvet, amely ahogyan erre a 21. számú irányelv indokolásának II. pontja rámutat elsősorban a testi sérülést és egészségromlást eredményező károkozás esetén támasztott nem vagyoni kártérítési igé-

5 A gyakornoki jogviszony MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK A hallgatói jogviszonyukat 2012/2013-as tanévben megkezdő hallgatók számára hamarosan esedékessé válik szakmai gyakorlatuk teljesítése, ezért időszerű áttekinteni azokat az aktuális kérdéseket és szabályokat, amelyek magával a szakmai gyakorlattal és a tágabb értelemben vett hallgatói munkavégzéssel összefüggnek. Fontos kérdésként merül fel, hogy milyen szerződéssel, milyen jogviszonyban és milyen feltételek mellett; valamint hogy hol, mely szervezeteknél végezhető hallgatói munkavégzés. Ebben a tanulmányban a jogszabályi környezet ismertetésén túl, ezekre a kérdésekre igyekszem válaszokat megadni. A felsőoktatásban hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók számára a munkavégzés alapvetően két okból és célból merülhet fel. Az egyik ok, hogy olyan képzésre járnak, ahol a munka révén megszerezhető szakmai gyakorlati képességek és készségek az elméleti kérdések mellett kötelezően elsajátítandók, és ez a kérdéses szak képzési és kimeneti követelményében 1 (a továbbiakban: KKK) is meghatározásra került. A másik nyilvánvaló ok a hallgatók munkavégzésére a pénzkereset, a szabadidő értelmes eltöltésének igénye, illetve a szakmától adott esetben független munkatapasztalat megszerzése lehet. Az első csoportba tartozó munkavégzés értelemszerűen kötelező, míg a másik eset csupán lehetőség, bár nyilván óriási előnnyel indul fiatal pályakezdőként valaki a munkaerőpiacon, ha akár nem szakmaspecifikus munkatapasztalattal rendelkezik. A téma jogszabályi környezetének vizsgálata azzal az egyértelmű állítással indul, hogy mivel hallgatói jogviszonyról és azzal párhuzamos munkavégzésről beszélünk, mind a felsőoktatási jog, mind a munkajog szabályrendszerét vizsgálnunk kell. A HALLGATÓI MUNKAVÉGZÉS KERETEI A felsőoktatást szabályzó hatályos joganyag, a nemzeti felsőoktatásról szóló a évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nft.) 44. -a rendelkezik a hallgatói munkavégzés alapvető szabályairól. Az Nft. 44. (1) és (2) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a) Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapí- 1 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről. tott gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. b) Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. Az Nft. rendelkezései szerint tehát a hallgatói munkaszerződés lehet a formája annak a munkavégzésnek, amelyet a hallgató a hallgatói jogviszonya mellett végez, akár kötelező szakmai gyakorlatról, akár a képzéshez közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzésről van szó a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. Az Nft. 44. (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A szakmai gyakorlat fogalmát egyébirányt az Nft pontja az alábbiakban foglalja össze: szakmai gyakorlat a felsőoktatási szakképzésben, alap-, mesterés osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység. A fogalomból jól látszik, hogy a felsőoktatás összes képzési szintjén lehet a képzéshez szakmai gyakorlatot kapcsolni, amely az elméleti tudás gyakorlati megvalósításának lehetőségeihez ad alkalmat a hallgatók számára. Az Nft. felhatalmazása alapján született a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatáshoz kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) pedig tovább részletezi a meghatározást a következők szerint. A szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban; a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására [Kormányrendelet pont]. 13

6 Az iskolaszövetkezet hungarikum mint hatékony foglalkoztatáspolitikai eszköz Az iskolaszövetkezetek rendeltetése olyan közösség létrehozása, amelyben a tagok személyesen közreműködnek, illetve vagyoni hozzájárulást teljesítenek. Az iskolaszövetkezet a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási, valamint más tevékenységet folytat. Az iskolaszövetkezet célja olyan új típusú gazdálkodási forma megteremtése, amelyben a tagok szakmai ismeretei és piaci kapcsolatai fokozottabb mértékben hasznosulhatnak. Így az iskolaszövetkezet fő profilját a gazdasági, társadalmi tevékenységet segítő szolgáltatások nyújtása képezi. Ebből következően az iskolaszövetkezetek további célja az is, hogy tagjainak jövedelemszerzési lehetőséget is biztosítsanak. 16 A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS LÉNYEGES ELEMEI Az iskolaszövetkezet vállalkozási tevékenységének, illetve ezen belül az iskolaszövetkezet tagja munkavégzésének sajátosságát az adja, hogy a tag egyben tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. Ennek értelmében az iskolaszövetkezet és a tag együttműködése megvalósulhat a diákok és az oktatási intézmények együttműködésével működő iskolaszövetkezetek esetén a diákok munkalehetőségeinek megteremtésében, valamint az oktatási feltételek javításában. E sajátosságból az alábbiak következnek: az iskolaszövetkezetek egyik rendeltetése a diákok munkalehetőségeinek megteremtése ennek hangsúlyozása azért lényeges, mert ez egyben alátámasztja az iskolaszövetkezet mint vállalkozás létét; a munkalehetőségnek a megteremtése magától értetődően valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban valósulhat meg, ez lehet munkajogviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében az iskolaszövetkezet mint munkáltató és a tagja közötti munkaviszony csak határozott időre létesíthető. Mivel az iskolaszövetkezet tagjának van egy alapjogviszonya, nevezetesen a tanulói, illetve a hallgatói jogviszony, az Mt. erre való tekintettel alakította ki azokat a jellemző vonásokat, amelyek alapján az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjának az Mt.-ben szabályozott munkavégzése különbözik a tradicionális munkaviszonytól. A munkaszerződésnek nevezett megállapodás valójában egy keretszerződés a felek között, amelynek alapján állapodnak meg az egyes munkák megkezdése előtt az Mt (3) bekezdésében foglaltakban. Mindez azt jelenti, hogy a hallgatói jogviszony teljesítése érdekében a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag munkavégzési kötelessége nem kötődik automatikusan a munkaszerződés megkötéséhez. Ennek megfelelően például a munkavégzési kötelesség kezdete nem a munkaszerződés megkötését követő nap és a munkajogviszony kezdete sem a munkába lépés napja. A munkaszerződés ebben a konstrukcióban általános kere tet jelent, amelyhez az adott teljesítés megkezdését megelőzően kapcsolódik egy újabb megállapodás. Ez utóbbit a felek egymás kölcsönös érdekeire való tekintettel mindenekelőtt a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag hallgatói jogviszonyából származó kötelessége teljesítésének figyelembevételével kötik meg. Az iskolaszövetkezeti munkaviszony mindkét jogalany oldalán speciális: a munkavállaló kizárólag nappali tagozatos tanuló vagy hallgató, a munkáltató pedig csak iskolaszövetkezet lehet. A jogviszony sajátossága továbbá, hogy minden esetben határozott időre létesül, amely akár öt évnél hosszabb is lehet, és nem korlátozott a határozott idejű jogviszony azonos felek közötti meghoszszabbítása, vagy újbóli kikötése [Mt (3) bekezdés b) pont]. További speciális vonás, hogy a munkaerőkölcsönzéshez hasonlóan a munkavállaló nem az iskolaszövetkezet részére fog munkát végezni, hanem mindig egy harmadik fél, a szolgáltatás fogadója javára. Az Mt (1) bekezdése szerinti alapvető sajátosságtól nem lehet eltérni [Mt (1) bekezdés]. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az iskolaszövetkezet tagját nem az Mt. XVII. fejezete szerinti, hanem más jogviszonyban foglalkoztassa (például hagyományos munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban). Az iskolaszövetkezeti munkaviszony esetében is egy háromoldalú munkaviszonyról van szó, amely azonban több tekintetben eltér a munkaerő-kölcsönzéstől. Egyrészt, az iskolaszövetkezeti munkaviszony mindig határozott időre létesül, és a munkavállaló csak nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató lehet. Ez jelentősen leszűkíti az ellátható feladatok körét. Másrészt, az iskolaszövetkezet nem köteles társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni e személy foglalkoztatása után [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fede-

7 remt arra, hogy a fiatalok felkészüljenek a munkaerőpiac elvárásaira, minden országban jelentkező valós igényt elégít ki (nem állandó jellegű munkaerőigény magas fokú szervettséggel történő folyamatos kielégítése), s a piac minden szereplője számára gazdasági előnyt biztosít, mely által bevezetjük a magukért tenni akaró fiatalokat a munka világába. Az iskolaszövetkezetek tagjai szervezett munkalehetőséget kapnak, amin keresztül kinyílik számukra a munkaadók ajtaja. Ahelyett, hogy munkanélküliség várna rájuk, már diákéveik alatt adófizető, legálisan dolgozó munkavállalóként vesznek részt a termelésben. Ez a modell lehet a minta az Európai Unió számára. Egy újabb olyan szokatlan megoldás, ami a magyar kreativitás, értékteremtés és tenni akarás bizonytéka. Az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ), Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) Lezsák Sándor úr, a magyar Országgyűlés alelnökének mentorálasával elkezdtek egy folyamatot, amelynek célja az iskolaszövetkezetek rendszerének és jogi szabályozóinak egységben történő összefoglalása, a Nemzeti Értéktárba történő helyezése, illetve hungarikummá történő minősítése. Az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei DiákÉSZ, ISZOSZ felismerve felelősségüket a szövetkezeti átalaku- lással összhangban, megoldást kínálnak a jogalkotó részére a végzett, ám elhelyezkedni nem tudó diákok számára kidolgozott speciális szövetkezeti tagi jogviszonyra épülő gyakornok program kidolgozásával annak érdekében, hogy tanulmányaik végzése után a fiatal szakemberek az inas éveiket huszonöt éves koruk eléréséig a jogilag szabályozott és a piac által kiválóan használt iskolaszövetkezetek keretében munkával tölthessék gyakornoki jogviszony keretében. Az iskolai tanulmányaikkal végzett, de huszonötödik életévüket még el nem érő fiatalok első szakmai munkatapasztalatának, az első szakmai periódusnak a megszerzését tenné lehetővé ez a gyakornoki munkavégzés az iskolaszövetkezet keretében, melynek jogi és közteherviselési modelljét (havi tíz százalék nyugdíjjárulék + napi 222 forint egészségbiztosítási járulék) a foglalkoztatási szövetkezetek tagi munkavégzési jogintézményének alapulvételével dolgozták ki. Amennyiben ez az iskolaszövetkezetek keretében működtethető, a gyakornoki munkavégzést szabályozó modell bekerül az új szövetkezeti törvénybe, abban az esetben az iskolaszövetkezeti szektor további több új álláshelyet tud biztosítani a piacról az iskolai tanulmányaikat már elvégző, de huszonötödik életévüket még be nem töltött fiatalok számára. Dr. Fiák István A versenytilalmi megállapodás mint a felek szabad szerződéses akaratán alapuló, a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség időbeli meghosszabbításának eszköze A munkáltató és a munkavállaló először a munkaszerződés megkötésével, a munkaviszony létesítésével kerülnek egymással szerződéses kapcsolatba, szereznek jogosultságokat és vállalnak kötelezettségeket egymással szemben. Kettejük között létrejön egy, a jogok és kötelezettségek sokaságából álló kötelék. A munkaviszony megszűnésével ez a kötelék megszakad, azonban a szerzett jogosultságok és vállalt kötelezettségek egy része túlélheti a munkaviszony megszűnését. 20 A versenytilalmi megállapodással a felek szabad szerződéses akaratukkal egy speciális polgári jogi jogviszonyt hoznak létre, amely a köztük fennálló munkaviszony mellett azzal szoros összefüggésben, de mégis önállóan él. Sőt mi több, ez a jogviszony lényegéből adódóan túléli a munkaviszonyt. Célja éppen a munkaviszonyból származó, a munkavállalót terhelő lényeges kötelezettség fenntartása, a felek között a munkaviszony megszűntével megszakadt kötelék egy elemének megőrzése, a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelmének időbeli meghosszabbítása. A munkavállaló munkaviszonyból fakadó alapvető kötelezettsége, hogy a munkaviszony fennállása alatt kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja nem tanúsíthat

8 lalónak a munkaviszony megszűnését követően vállalt kötelezettsége, az elhelyezkedési tilalomnak a jövőbeli szakmai és anyagi egzisztenciájára vonatkozó következményei figyelembevételével az arányosság alapján kell a feleknek megállapodniuk (BH ). A felek jogosultak továbbá a versenytilalmi megállapodásban foglaltak megsértése esetére kötbér kikötésére is, azonban akaratuk ekkor sem élvez teljes szabadságot, hiszen a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény alapján a bíróság a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére mérsékelheti. A Győri Munkaügyi Bíróság M.1648/2006/11. számú ítéletével a perbeli versenytilalmi megállapodásban kikötött hárommillió forint összegű kötbért ötszázezer forintra mérsékelte, azzal indokolva, hogy az nem áll arányban a megállapodásban vállalt elhelyezkedési korlátozásért járó ötszázezer forint összegű ellenértékkel, és rendkívül eltúlzott a munkavállaló hatvanezer forint havi bruttó átlagkeresetére tekintettel. A versenytilalmi megállapodás tehát a felek szabad akaratán nyugvó, a munkaszerződéstől független, önálló megállapodás, amelyre az Mt.-ben foglalt szabályokon túl a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A munkaviszonnyal való szoros összefüggése miatt és arra tekintettel, hogy azt a munkaviszonyban álló felek kötik akik között sajátos aszimmetrikus viszony áll fenn, igényli a felek általi kötelezettségvállalások egyensúlyát biztosító törvényi és a bírósági gyakorlatban kimunkált korlátokat, garanciákat. Dr. Fodor T. Gábor Ügyvezetés a leányvállalatnál A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy egy adott munkáltató vezető tisztségviselője, aki az ezzel összefüggő feladatait vezető állású munkavállalóként munkaviszonyban látja el, a munkáltató tulajdonában álló más gazdasági társaságnál (a továbbiakban: leányvállalat) is kulcsfontosságú pozíciót tölt be. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő egyúttal a leányvállalatnál is vagy vezető tisztségviselőként (például igazgatósági tagként vagy ügyvezetőként), vagy a felügyelőbizottság tagjaként tevékenykedik. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatosan felmerülő egyes problémák felvetésére vállalkozom. 22 VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓ JOGVISZONY-LÉTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A LEÁNYVÁLLALATNÁL Előkérdésként vetődik fel, hogy a vezető állású munkavállaló milyen szabályok szerint létesíthet más munkáltatóval jelen esetben a leányvállalattal munkavégzésre irányuló jogviszonyt. E kérdés megválaszolásához a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseinek vizsgálatára egyaránt szükség van. Munkaviszony vagy megbízási jogviszony? A Ptk. 3:115. (1) bekezdése előírja, hogy a vezető tisztségviselő nem lehet olyan gazdasági társaságban is vezető tisztségviselő, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben ő maga is ugyanezt a pozíciót tölti be. E szabály látszólag ugyan kizárná a vezető tisztségviselő leányvállalatnál történő vezető tisztségviselői megbízatását azokban az esetben, amelyekben a leányvállalat főtevékenysége azonos az anyavállalatéval. Ettől eltérően azonban a Ptk. 3:4. (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban bizonyos kivételekkel ugyan, de eltérjenek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Ebből következően a létesítő okirat kifeje zetten úgy is rendelkezhet, hogy az anyavállalat vezető tisztségviselője egyúttal a leányvállalatnál is ilyen pozí ciót töltsön be, még akkor is, ha a leányvállalat főtevékenysége azonos az anyavállalatéval. Amennyiben azonban ez a főtevékenységre vonatkozó azonosság nem áll fenn, úgy a Ptk. 3:115. (1) bekezdésének szabálya értelemszerűen nem korlátozza a vezető tisztségviselői jogviszony létesítését. Az Mt (1) bekezdése értelmében a vezető állású munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. E szabály szigorát azonban enyhíti az Mt (1) bekezdése, mely szerint a vezető munka-

9 amelyek szükségképpen csak az érintett jogviszony megszűnéséhez vezetnek el. Kérdésként vetődik fel az is, hogy a leányvállalatnál tanúsított magatartás lehet-e alapja az anyavállalatnál fennálló jogviszony megszüntetésének, illetve ugyanez a kérdés megfordítva is feltehető. Annak ellenére, hogy ennek viszonylag csekély jelentősége van a vezető állású munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának munkáltató általi felmondása, valamint a vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag Ptk. szerinti visszahívása esetén, ugyanis ezeket nem kell megindokolni [Mt. Ptk. 3:25. (2) bekezdés, 3:26. (5) bekezdés], a munkaviszony azonnali hatályú felmondása tekintetében azonban jelentős szerepe van az alapul szolgáló oknak, hiszen az Mt. 78. (1) bekezdése értelmében azt a munkáltatónak is meg kell indokolnia. A Ptk. 3:122. (2) bekezdése kimondja, hogy a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. Az Mt. 8. (1) és (2) bekezdése értelmében a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné; s a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ezen túlmenően az Mt. 52. (1) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a munkavállaló köteles munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. E rendelkezések által meghatározott kötelezettségek fokozottan érvényesülnek a vezető állású munkavállalók tekintetében. E szabályok egybevetéséből kitűnik, hogy az anyavállalatnál fennálló munkaviszonyban megkövetelt bizalomra kihatással lehet a vezető olyan magatartása is, melyet a leányvállalattal összefüggő feladatai körében fejt ki. E körben előállhat tehát olyan tényállás, amely megvalósítja az Mt. 78. (1) bekezdés b) pontjában írottakat, azaz a vezető állású munkavállaló akár leányvállalatnál, akár az anyacégnél tanúsított magatartása lehetetlenné teheti a munkaviszony fenntartását a másik gazdasági társaság munkáltatónál. Dr. Petrovics Zoltán A vezető állású munkavállaló a munka t örvénykönyvében A vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az atipikus szerződések között tárgyalja, jelezve, hogy e foglalkoztatottak számára nagyfokú eltérést enged az általános szabályokhoz képest. A vezető állású munkavállalók ilyen típusú megkülönböztetése a hatályos törvény sajátossága, a Munka Törvénykönyvéről1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: évi Mt.) még az általános szabályok között tartalmazott rendelkezéseket a vezetőkre a maitól lényegesen eltérő tartalommal. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. (2) bekezdésének eredeti szövege egyenesen tilalmazta a vezető tisztségviselő munkaviszonyban történő alkalmazását. Kenderes 2007-ben megállapítja, hogy meg kellett volna (a jövőt illetően meg lehet, illetve meg kell) engedni, hogy a vezető tisztségviselő a jogszabály adta keretek között szabadon döntsön a tekintetben, hogy munkaviszonyban is kíván-e állni társaságával, odafigyelve arra a szabályozásban, hogy ahol ez szükséges a Gt. szerinti vezető tisztségviselői jogviszony (pl. igazgatósági tag) és az Mt. szerinti munkaviszony (pl. vezérigazgató) a korrelatív kapcsolat ellenére is megfelelően megkülönböztethető és elkülöníthető legyen egymástól. 1 Jelen tanulmánynak nem célja a vezető állású munkavállaló szabályozás-történetének bemutatása, ezért a továbbiakban a hatályos joganyag bemutatására törekszünk. A vezetői munkaviszony atipikusságát adja többek között az is, hogy nem minden vezetőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében, hiszen a feladatkör ellátható megbízási jogviszonyban is, sőt egyes szerzők szerint al- 1 Kenderes György: A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai, PhD-értekezés, Miskolc, 2007, 116. old. 25

10 A vezető kártérítési felelőssége A tanulmány 1 célja, hogy a vezető kártérítési felelősségének kérdésén keresztül bemutassa, hogyan illeszkedik az előreláthatósági korlát szabálya a munkajogi kárfelelősség rendszerébe. Az írás áttekintést ad arról is, hogy a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előreláthatósági korlátjának szabálya miben különbözik a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:143 -a szerinti előreláthatósági korlátjától. A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 1 A jogirodalmi álláspontok szerint a munkajogi kárfelelősség dogmatikailag nem önálló; tényállási elemei ugyanis azonosak a polgári jogi felelősséggel, s csak a munkaviszony fennállása az, amely egyes jellegzetességei okán a polgári jogi felelősséget munkajogi kárfelelősséggé alakítja át. 2 Ami a munkavállaló kártérítési felelősségét illeti, az Mt (1) bekezdése szerint ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okoz kárt, köteles az okozott kárt megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az Mt. hatálybalépésével a felelősség alóli mentesülést illetően a tőle elvárhatóság követelményét az adott helyzetben való elvárhatóság (felróhatóság) követelménye váltotta fel. E változás kapcsán érdemes utalni arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 166. (1) bekezdése vétkességi alapú felelősségről rendelkezik, amellyel kapcsolatban a munkajogi kommentárirodalom mindig is hangsúlyozta, hogy a kialakult gyakorlat szerint egyaránt megfigyelhető volt a vétkességnek mind a felróhatósági, tehát polgári jogi, mind a szubjektív, büntetőjogi tartalommal való megtöltése. Ami a megtérítendő károkat illeti, az Mt (3) bekezdése értelmében szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni, enyhe 1 A kutatás a TÁMOP A/2-11/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 2 Bankó Zoltán Berke Gyula Kajtár Edit Kiss György Kovács Erika: Kommentár a munka törvénykönyvéhez, CompLex, Budapest, 2012, 426. old., Kun Attila: A munkáltató kártérítési felelőssége, in: Munkajog (szerk: Gyulavári Tamás), második, átdolgozott kiadás, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 339. old., Eörsi Gyula: A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961, old. gondatlanság esetében a törvény viszont ex lege korlátozza a munkavállaló kártérítési felelősségét a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegére, melyet kollektív szerződés nyolchavi távolléti díj összegéig emelhet. Az Mt. javaslatának miniszteri indokolása szerint, de a szakasz rendszertani értelmezéséből is következően, mind a két esetben érvényesül az előreláthatósági korlát szabálya [Mt (4) bekezdés]. Mindezeken túl, a megtérítendő kár összegét a bíró méltányosság útján is jogosult mérsékelni. Ezzel szemben a polgári jogban a jogalkotó csak a szándékos szerződésszegéshez kapcsolja azt a jogkövetkezményt, hogy a szerződésszegő a teljes kárt lesz köteles megtéríteni [Ptk. 6:143 (3) bekezdés], ilyenkor azonban a munkajoggal ellentétben az előreláthatósági korlát szabálya nem alkalmazandó. A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK A vezető, a vezető állású munkavállaló 3 speciális szabályok hatálya alá esik a kárfelelősség szempontjából is. Az Mt (5) bekezdés értelmében a vezető állású munkavállaló gondatlan károkozás esetén is a teljes kárt köteles megtéríteni. Indokolt továbbá itt kitérni röviden egy, a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos és szakmai körökben is sokat vitatott jogalkalmazási kérdésre. A Ptk. 3:112. (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A vita pedig arról indult, hogy ez utóbbi esetben a vezető tisztségviselő kárfelelősségét az Mt. vagy a Ptk. szerződésszegési felelősségi szabályai 3 A vezető állású munkavállaló, a vezető fogalmát az Mt (1) bekezdésében a következőképpen határozza meg: Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és részben vagy egészben helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető). 29

11 csán Kun álláspontjával értek egyet Vékás Lajos elméleti következtetései nyomán. 13 ÖSSZEGZÉS Az, hogy milyen felelősségi jogi szabályanyagba illeszkedik bele az előreláthatósági korlát szabálya a munkajogban, rávilágít arra, hogy a szerződésszegési joghoz képest mennyiben várható egy korlátozottabb vagy részben eltérő működése az előreláthatósági korlát szabályának a munkajogi kártérítési különösben. A fentiekből is kö- 13 Vékás Lajos: Előreláthatósági klauzula szerződésszegésből eredő kártérítési igényeknél, old. vetkezik, hogy a munkajogi szerződéses jogviszony sajátos természetére tekintettel nem lehet a szerződésszegési jog előreláthatósági korlátjához kapcsolódó jogelméleti megállapításokat, illetve a majdan kialakuló joggyakorlat eredményeit automatikusan, egy az egyben a munkajogba átemelni, avagy fordítva, a munkajogi elméletből és gyakorlatból ekképp következtetéseket levonni a szerződésszegési jogra. A munkajogi jogalkalmazásra vár tehát majd a feladat, hogy a munkaviszony tartós jellegére, illetve tárgyára (az önállótlan, azaz függő munka) tekintettel kialakítsa a munkavállalói és egyébként a munkáltatói kárfelelősség körében az előreláthatósági korlát gyakorlatát, s a megtérítendő károk körét a konkrét jogvitákban a munkaszerződés tartalmához képest formálja ki. Dr. Csöndes Mónika A munkavállalói képviselők és jogállásuk 32 A MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELŐ FOGALMA A magyar munkajog a munkavállalói képviselő fogalmát a következőképpen fogalmazza meg: az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelőbizottságának munkavállalói képviselője [a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 294. (1) bekezdés e) pont]. Az üzemi tanács tagjairól az Mt ai, az üzemi megbízottról a a rendelkezik. A gazdasági társaság felügyelőbizottságának munkavállalói képviselőjéről a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3: ai tartalmaznak szabályokat azzal, hogy a Ptk. ezen munkavállalókat munkavállalói küldötteknek nevezi. Az Mt (1) bekezdés e) pontja nem tesz még utalást sem két munkavállalói körről, a munkavédelmi képviselőről, illetve az európai üzemi tanács tagjáról. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 87. 6/A. pontja a munkavédelmi képviselő fogalmát akként határozza meg, hogy az olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban: Eütv.) ai tartalmazzák az európai üzemi tanács tagjainak munkajogi szabályait. A MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS NEMZETKÖZI HÁTTERE A munkavállalói képviselőkről több, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által elfogadott egyezmény és hozzájuk kapcsolódó ajánlás született, amelyeket az alábbiak szerint ismertetünk. a) Magyarország a évi LXXV. törvénnyel hirdette ki a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú Egyezményt. Az Egyezmény 2. cikkének értelmében az Egyezmény mindazokra a munkavállalókra alkalmazandó, akik a gazdasági tevékenységnek azokban az ágazataiban dolgoznak, amelyekre az Egyezmény kiterjed. Az Egyezmény 4. cikke szerint Minden tagállam köteles az országos körülmények és gyakorlat tükrében, valamint a munkaadói és a munkavállalói legreprezentatívabb érdekképviseleti szervezetekkel lefolytatott konzultáció után kialakítani, megvalósítani, és időközönként felülvizsgálni a munkavállalók biztonságára, egészségére és a munkakörnyezetre vonatkozó nem zeti politikáját. Ennek a politikának az a célja, hogy megelőzze azokat a baleseteket és egészségi ártalmakat, amelyek a munkából erednek, a munkához kapcsolódnak, vagy a munka során következnek be, azáltal, hogy minimumra csökkenti a munkakörnyezetből eredő kockázatok okait, abban a mértékben, amelyben ez a gyakorlatban ésszerűen megvalósítható.

12 2. A gyakorlatban felmerült az a lehetőség, hogy a védelmi szabályok korlátozása következtében a szakszervezet mozgástere kiterjed arra, hogy tárgyalást folytasson a munkáltatóval, mely szervezeti egységet tekinthetik önállónak, ezáltal a védett tisztségviselők körét bővíteni lehet, ami adott esetben kollektív szerződéses szabályozást igényel A fentieken túlmenően is lényegesen szűkíti az Mt. az üzemi tanács tisztségviselőinek munkajogi védelmét, megszünteti az üzemi tanács tagokat megillető védelmet, így a jövőben már csak az elnököt részesíti ebben a biztosítékban. Az új szabályozás azért nehezen értelmezhető, mert aki látott már működő üzemi tanácsot, az jól tudja, hogy az életben nemcsak az üzemi tanács elnöke konfrontálódik a munkáltatóval, hanem nagyon gyakran az üzemi tanács tagok is. Ráadásul az Mt. nem határozza meg, kik jogosultak az üzemi tanács képviseletére, így a törvény szövegéből nem következik, hogy arra csak az üzemi tanács elnöke jogosult. Ez is indokolja az üzemi tanács tagok védelmének fenntartását Jelen munkában (lásd A munkavállalói képviselőre vonatkozó szabályozás nemzetközi háttere alcím alatt kifejtetteket) alapos elemzés alá vetettük a munkavállalói képviselőkre vonatkozó szabályozás nemzetközi hátterét, véleményünk szerint a jelenleg hatályos magyar szabályozás nincs teljes összhangban a Magyarország által is elfogadott nemzetközi normákkal. Egyrészről indokolatlanul nem foglalja magában a munkavállalói képviselő fogalmába a munkavédelmi képviselőt és az európai üzemi tanács tagot, másrészről nem azonos mércével méri a védelem szempontjából az összes munkavállalói képviselőt. Dr. Rácz Zoltán 5 Kártyás Gábor: A védelem nevében munkajogi védettség érdekképviseleti vezetőknek, május Rácz Zoltán: Az új Mt. és a munkajogi átmeneti törvény kollektív munkajogot érintő rendelkezéseiről. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXXI. Miskolc University Press, Miskolc, 2013, 454. old. Kettős látás AZ MT. ÉS AZ ÚJ PTK. MUNKAJOGOT IS ÉRINTŐ SZABÁLYAI 8. RÉSZ Írásunk folytatásában visszatérünk a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) módosított rendelkezéseihez. Először a felek munkáltató és munkavállalója megállapodására vonatkozó szabályt tekintjük át, példákat is hozva az Mt.-ből arra, mely kérdésekben biztosít az alkuhoz a jogalkotó terepet. Cikkünk második fele bemutatja: milyen munkáltatói jogsértés esetén kerülhet az általános szabályokhoz képest kedvezőbb helyzetbe a munkáltató jogellenes munkaviszony-megszüntetésének megállapításáért perelő munkavállaló. 36 MIT TAKAR A FELEK MEGÁLLAPODÁSA AZ MT. SZÖVEGÉBEN? Az Mt.-ben több helyütt is olvashatjuk: bizonyos törvényi szabályok a felek eltérő megállapodása hiányában érvényesülnek, ugyanakkor az Mt. nem határozta meg: pontosan minek tekintendő a jogalkalmazás során a munkáltató és munkavállalója alkuja. A jogalkotó e hiányt pótolva a munkaszerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket egészítette ki, megállapítva: a felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Mt. 43. (3) bekezdés]. A március 15-én életbe lépett szabályhoz kapcsolódó különös rendelkezés: a felek megállapodását munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni [Mt. 43. (4) bekezdés]. Ennek szellemében eltérve az Mt ának általános normájától, miszerint a munkaszerződést írásba kell foglalni a felek megállapodásánál csak akkor érvényességi feltétel az írásbeliség, ha a megállapodásra felhatalmazó munkaviszonyra vonatkozó szabály mindezt megköveteli. Az Mt (3) bekezdésében foglaltak szerint például a szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A törvény nem

13 RENDEZVÉNYAJÁNLÓ RENDEZVÉNYAJÁNLÓ Budapesti helyszínen, szakértő előadókkal várjuk képzéseinken! Bővebb információ, jelentkezés: oldalon Október H K Sz Cs P Sz V Október XI. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád OKTÓBER 14. KEDD 09:00 11:00 Regisztráció 11:00 Megnyitó: Milovecz Ágnes (képzési és konferencia portfólió menedzser, Wolters Kluwer Kft.), dr. Pál Lajos (ügyvéd, Pál és Kozma Ügyvédi Iroda) 11:10 12:15 Az új Ptk. hatása a munkaviszony szabályozására Prof. dr. Kiss György (egyetemi tanár, Pécsi Tudomány egyetem) 12:30 13:30 Ebéd 13:30 14:30 Munkaidő és hatékonyság dr. Pál Lajos (ügyvéd, Pál és Kozma Ügyvédi Iroda) 14:30 15:00 Kávészünet 15:00 17:00 Szeminárium I. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és következményei Moderátor: dr. Tánczos Rita (bíró, Kúria) A kárenyhítés Előadók: dr. Sívó-Darás Orsolya (bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) A jogellenes felmondás és következményei dr. Halász Krisztián (bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) A munkavállaló jogellenes eljárása és jogkövetkezményei dr. Kulisity Mária (bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) II. Egyes polgári jogi szabályok alkalmazása a munkaviszonyban Moderátor: Prof. dr. Kiss György (egyetemi tanár, Pécsi Tudomány egyetem) A munkaszerződés mint általános szerződési feltétel Előadók: dr. Nemessányi Zoltán (ügyvéd, Nemessányi Ügyvédi Iroda) A személyiségi jogok sérelme és a sérelemdíj a munkaviszonyban dr. Nádas György (egyetemi docens, ügyvéd, Debreceni Tudományegyetem) A jognyilatkozatok alakisága és közlése dr. Lőrincz György (ügyvéd, Lőrincz Ügyvédi Iroda) III. Foglalkoztatási viszonyok a munkaviszonyon túl Moderátor: dr. Bankó Zoltán (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem) A gyakornoki jogviszony Előadók: dr. Ásványi Zsófia (adjunktus, Pécsi Tudományegyetem) A szociális szövetkezet dr. Lórodi László (ügyvéd) Az iskolaszövetkezet dr. Fiák István (ügyvéd) 18:30 Vacsora 20:00 Munkajogi ki mit tud? 41

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83.

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Munkaerı-kölcsönzés jogi háttere Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. Munkaerı-kölcsönzés fogalma 3. Munkaerı-kölcsönzés szereplıi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail)

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Székhely: H-8230 Balatonfüred

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA amelyet létrejött egyrészről a Károli Gáspár Református Egyetem (1091 Budapest, Kálvin tér 9.; Adószáma: 18060676-2-43; OM azonosító: FI 44189;

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Ercsi Dunakavics

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS gyakorlati képzési feladatok ellátására A jelen együttműködési megállapodást a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. bekezdése alapján a... szervezet / intézmény

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

TERVEZET MUNKASZERZŐDÉS

TERVEZET MUNKASZERZŐDÉS MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Magyar Olimpiai Bizottság (székhelye: 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51., bejegyző végzés száma: Fővárosi Törvényszék Pk.60057/1997., nyilvántartási szám: 14.,

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja 4/ Napirendi pont A Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatójának megbízása. ELŐTERJESZTÉS a Sárvár TÁVHŐ Kft. ügyvezető igazgatójának

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése 10. sz. melléklete A SZAKMAI GYAKORLATOK

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám, nyilvántartási szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Telephely:

Részletesebben

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,

Részletesebben

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít M0754 FELADATOK 0754 érügyi szakfeladatok Adatokat gyűjt, rögzít (munkaidő, teljesítmény, 4 szabadság stb.) 5 Munkaidő nyilvántartás adatait rögzíti 6 Egyéni bérelszámoló lapot készít, vezet érszámfejtést

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Munka törvénykönyve II.

Munka törvénykönyve II. Munka törvénykönyve II. 2012. évi 8. szám 2012. június 25. Tartalom i védelem A törvény szabadságra vonatkozó részei csak 2013. január 1-én lépnek hatályba. A rendes szabadság az új törvény szerint is

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...4 1. A törvény célja...4 2. A törvény hatálya...4

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A 2012 évben A Munka Méltósága projekt keretében az alapvető jogok biztosa már

Részletesebben

Operatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu

Operatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Operatív HR feladatok 1 Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Munkaszerződés a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre a munkaszerződés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Második Részben

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló

Részletesebben

MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló. mint munkáltató,

MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló. <Munkaadó neve> <Munkaadó címe> mint munkáltató, MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló amely létrejött egyrészrıl az másrészrıl: mint munkáltató, anyja neve: született: sz.ig. száma: lakcíme: mint között

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972 uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

Generali Juris jogvédelmi és felelősségbiztosítás

Generali Juris jogvédelmi és felelősségbiztosítás Belső használatra az élet valamennyi területét lefedő biztosítási csomagtermék! Magán életszféra 1. Jogvédelmi biztosítás 2. Magánemberi felelősségbiztosítás Munkavállalói életszféra 3. Munkavállalói felelősségbiztosítás

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Iktatási szám:../2014. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁ SÁR ÓL amelyet egyrészről másrészről iskola: székhely: képviselő: OM-azonosító:

Részletesebben