JELENTÉS. a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről T/10380/ augusztus. Dr. Kovács Árpád elnök

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0928 T/10380/ augusztus Dr. Kovács Árpád elnök

2 1. Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság Vizsgálat-azonosító szám: V0411 Témaszám: 927 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Csapodi Pál főtitkár Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Kékesi László főtitkárhelyettes Az ellenőrzést vezette: Horváthné Menyhárt Erika főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bojtos Rozália tanácsadó Dr. Somorjai Zsoltné számvevő tanácsos Göller Géza főtanácsadó Vicze Klára számvevő tanácsos Nagyné Lakhézi Éva számvevő tanácsos Bálint Józsefné címzetes főmunkatárs 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Horváth Sándor főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezették: Dr. Csépán Mária Magdolna igazgatóhelyettes Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető főtanácsos Pongrácz Éva osztályvezető főtanácsos Hámoriné Maróti Györgyi főcsoportfőnök-helyettes Morvay András osztályvezető főtanácsos Szabóné Farkas Katalin osztályvezető főtanácsos Holé Sándorné dr. igazgatóhelyettes Norczen Győzőné osztályvezető főtanácsos Szarka Péterné igazgatóhelyettes Az összefoglaló jelentést készítették: Balázs Melinda tanácsadó Bamberger Mária tanácsadó Béres László számvevő Dancsóné Kuron Ildikó számvevő tanácsos Dr. Domján Eszter tanácsadó Fekete Győr László számvevő Gyarmati István tanácsadó Jeszenkovits Tamás tanácsadó Kiss Ferenc Károlyné számvevő Deli Gáborné számvevő tanácsos Dormán István Zoltán számvevő Gáspár Eszter számvevő gyakornok Gyeraj Péter számvevő Karsai Lászlóné főtanácsadó Dr. Mészáros Leila számvevő Dombovári Nóra számvevő Farkas László főtanácsadó Görgényi Gábor számvevő tanácsos Dr. Jakab Kornél számvevő tanácsos Dr. Király László tanácsadó Marozsán Katalin számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Molnár Bálint számvevő Peisch Annamária számvevő Dr. Remport Katalin főtanácsadó Szabóné Simai Mária számvevő tanácsos Vas Lajos főtanácsadó Molnár Imre számvevő tanácsos Polyák Ferenc számvevő tanácsos Séra Andrásné főtanácsadó Szilágyi Gyöngyi főtanácsadó Zakar László számvevő Pető Krisztina számvevő tanácsos Dr. Pósch Gábor főtanácsadó Szabó Erzsébet számvevő tanácsos Dr. Szima Mária főtanácsadó Zaroba Szilvia számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Antal Lajosné külső munkatárs Baki István számvevő Balkay Attila tanácsadó Bedécs Erzsébet számvevő Boros Ferenc főtanácsadó Burenzsargal Narantuja számvevő tanácsos Csomsztek Ramóna számvevő gyakornok Dr. Csubákné Osztoics Danica számvevő Deák Tamásné főtanácsadó Dobos András főtanácsadó Domokosné Kurilla Edit tanácsadó Eötvös Magdolna tanácsadó Federics Adrienn számvevő tanácsos Fekete Győr László számvevő Félegyházi-Törökné, Somogyi Éva külső munkatárs Gáspár Eszter számvevő gyakornok Gergely Tilda számvevő Görgényi Gábor számvevő tanácsos Haáz Andorné külső munkatárs Dr. Antal Zoltán külső munkatárs Bakó Anikó külső munkatárs Dr. Baloghné Sebestyén Éva számvevő Dr. Beregi Anna főtanácsadó Bődi Judit külső munkatárs Czmarkó Frigyes számvevő Csongor Mária külső munkatárs Dallos Hajnalka külső munkatárs Deli Gáborné számvevő tanácsos Dombovári Nóra számvevő Dormán István Zoltán számvevő Éva Katalin főtanácsadó Fehérné Jagasich Mariann számvevő tanácsos Feketéné Hajkó Andrea számvevő Fogarasi Miklós külső munkatárs Dr. Gerencsér László külső munkatárs Gerner Attila külső munkatárs Gyarmati István tanácsadó Hadnagyné Papp Ildikó számvevő Bacsa Györgyné külső munkatárs Balázs Melinda tanácsadó Bamberger Mária tanácsadó Béres László számvevő Bravics Judit Barbara számvevő gyakornok Csatlós Pálné külső munkatárs Csóry Györgyné főtanácsadó Dancsóné Kuron Ildikó számvevő tanácsos Dr. Deli Lajosné külső munkatárs Dr. Domján Eszter tanácsadó Dr. Endrédy Györgyina számvevő Farkas László főtanácsadó Fekete Gábor tanácsadó Ferencz Katalin tanácsadó Ganter Ildikó számvevő Gerencsérné Szabó Erika külső munkatárs Gombás István számvevő Gyeraj Péter számvevő Hajdu Károlyné tanácsadó

4 Hajduné Sipos Erika számvevő tanácsos Hegedűs Miklós külső munkatárs Hollósi Györgyi külső munkatárs Hozleiter Erika külső munkatárs Jagicza Istvánné számvevő tanácsos Jeszenkovits Tamás tanácsadó Karsai Lászlóné főtanácsadó Kincses Erzsébet Eszter számvevő Kiss Józsefné külső munkatárs Kocsis Ferencné számvevő Krémó Márkné számvevő tanácsos Dr. Lengyel Attila főtanácsadó Maklári Ferencné főtanácsadó Mátyási József számvevő Molnár Imre főtanácsadó Némethné Nagy Mária számvevő Dr. Pataki Magdolna főtanácsadó Pető Krisztina számvevő tanácsos Radics-Ludvig Györgyi számvevő gyakornok Rumpler Erzsébet külső munkatárs Sápi Henriett számvevő gyakornok Dr. Sipos Dóra számvevő tanácsos Szabóné Simai Mária számvevő tanácsos Szilágyi Zsuzsanna tanácsadó Szöllősiné Hrabóczki Etelka főtanácsadó Tóth Bálint főtanácsadó Haklik Józsefné külső munkatárs Dr. Hódos Ágnes külső munkatárs Horcsin Attila számvevő tanácsos Huszár József számvevő tanácsos Dr. Jakab Kornél számvevő tanácsos Jordanics Tamás számvevő Keskenyné Varga Gyöngyi Éva külső munkatárs Dr. Király László tanácsadó Dr. Knapp József külső munkatárs Komáromi Gyula külső munkatárs Kriston-Vizi János számvevő tanácsos Dr. Lezák György külső munkatárs Marozsán Katalin számvevő Dr. Mészáros Leila számvevő Nagy József külső munkatárs Niklai Heléna számvevő tanácsos Pánczél Zsuzsanna külső munkatárs Polyák Ferenc számvevő tanácsos Dr. Remport Katalin főtanácsadó Salamin Viktor számvevő Sebők Katalin számvevő gyakornok Szabó Erzsébet számvevő tanácsos Szentesiné Tuka Margit külső munkatárs Dr. Szima Mária főtanácsadó Takács Andrea külső munkatárs Tukacs Éva főtanácsadó Hankóné Király Ilona külső munkatárs Holló András számvevő Horváth József főtanácsadó Huszárné Borbás Melinda számvevő Dr. Jártas Ágnes tanácsadó Dr. Kádár Andrásné külső munkatárs Dr. Kevevári Edit számvevő gyakornok Kiss Ferenc Károlyné számvevő Knoppné Szabó Ildikó számvevő tanácsos Koska János külső munkatárs Krüzselyi Attila számvevő tanácsos Lődiné Cser Zsuzsanna számvevő tanácsos Marusa Mária külső munkatárs Molnár Bálint számvevő Németh Mária külső munkatárs Dr. Novák Csilla tanácsadó Peisch Annamária számvevő Dr. Pósch Gábor főtanácsadó Dr. Rugár Oszkár külső munkatárs Samu István számvevő tanácsos Séra Andrásné főtanácsadó Szabó Orsolya külső munkatárs Szilágyi Gyöngyi főtanácsadó Szólya Ildikó számvevő tanácsos Terbe Mónika számvevő tanácsos Vacsora Erika számvevő tanácsos

5 Varsányiné Dudás Eleonóra számvevő Dr. Vass Gábor tanácsadó Vásárhelyi Zoltán tanácsadó Vörös Katalin külső munkatárs Zaroba Szilvia számvevő tanácsos Vas Istvánné külső munkatárs Vári Jánosné külső munkatárs Verő Tünde számvevő Vörös Lászlóné dr. külső munkatárs Vas Lajos főtanácsadó Váriné Kádár Margit külső munkatárs Villányi Antal számvevő tanácsos Zakar László számvevő 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató helyettes Varga Sándor főigazgató helyettes Az ellenőrzést vezették Dr. Ernst László főtanácsadó Németh Gábor igazgató helyettes Borbély Zsuzsanna mb. osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítették: Borbély Zsuzsanna főtanácsos dr. Ernst László főtanácsadó Gelencsér Zoltán számvevő tanácsos Korsósné Vígh Andrea tanácsadó dr.vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó Nagy Attila számvevő tanácsos Varga József főtanácsadó Preller Zsuzsanna főtanácsadó Az ellenőrzést végezték: Alexovics Ágota számvevő tanácsos Batkiné Vas Anna számvevő Bocsi Sándor főtanácsadó Csényi István számvevő tanácsos Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin tanácsadó Gelencsér Zoltán számvevő tanácsos Humli Tamásné számvevő tanácsos Ambrus Lajos főtanácsadó Bencsik Árpád számvevő Borbély Zsuzsanna főtanácsos Csiszárné dr. Kosik Mária főtanácsadó Fórián Erika számvevő tanácsos Gyulai György Imre számvevő Kalmár István számvevő Baloghné Dakó Eszter számvevő tanácsos Bialkó Zsolt számvevő tanácsos Buús Zoltánné Hütter Erzsébet számvevő Dér Lívia számvevő tanácsos Gaál László számvevő tanácsos Hegyes Mária számvevő tanácsos Kéri Péter számvevő tanácsos

6 Kersmájer Ágota főtanácsadó Koczor László számvevő Lakatos József számvevő Lingné Rajz Borbála főtanácsadó Nagy Attila számvevő tanácsos Palágyiné dr. Gömöri Katalin számvevő Péntek László főtanácsadó Renkó Zsuzsanna tanácsadó Szarvas Szilárd számvevő tanácsos Tóth Pál számvevő tanácsos Varga József főtanácsadó Kisapáti Angéla számvevő Korsósné Vígh Andrea tanácsadó Laki Dóra számvevő tanácsos Moder Beatrix számvevő Nagy Ervin Barnabás számvevő tanácsos Pálfiné Pusztai Magdolna számvevő Preller Zsuzsanna főtanácsadó Ritecz Tibor számvevő tanácsos Szihalminé Kovács Zsuzsanna számvevő tanácsos Tóth Péter számvevő Dr. Vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó Kiss Rita Teréz számvevő Kozma Gábor számvevő tanácsos Dr. Láng Ágnes számvevő Mokánszkyné Mengyi Andrea számvevő Nagy László Csaba számvevő tanácsos Papp József számvevő tanácsos Puskás Balázs számvevő Szalontai Miklós számvevő tanácsos Szilágyi Nándorné számvevő Tóth Tamás számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0540 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0628 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0724 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0824

7 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 57 A) A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM TÖRVÉNYESSÉGI ÉS SZÁMSZAKI ELLENŐRZÉSE A zárszámadási dokumentum tartalma, szerkezete A dokumentumra vonatkozó Áht.-előírások teljesítése A zárszámadási dokumentum külső, belső egyezősége, átláthatósága Fejezeti indokolások 67 B) HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 69 B1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE 71 B.1.1. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS A központi költségvetés évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány alakulása A központi költségvetés finanszírozása és a kincstári egységes számla likviditása A központi költségvetés finanszírozási igénye A központi költségvetés tényleges finanszírozása A központi költségvetés közvetlen előirányzatai A központi költségvetés közvetlen bevételei Vállalkozások költségvetési befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Egyéb költségvetési bevételek Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Uniós elszámolások A vám és egyes adónemek visszatérítése A központi költségvetés közvetlen bevételei elszámolásának megbízhatósága A belső kontrollok működése az APEH-nél és a VP-nél 105 1

8 Az APEH és a VP főkönyvi- és analitikus nyilvántartásának egyezősége Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek elszámolásának megbízhatósága A köztartozások behajtására tett intézkedések Az adóhátralékok behajtására tett intézkedések Végrehajtói letéti rendszer Fizetési könnyítés, méltányossági jogok gyakorlása az APEHnél A vámhatóságok által kezelt vám- és adótartozások behajtására tett intézkedések A központi költségvetési szervek tartozásállománya, köztartozásai A központi költségvetés közvetlen kiadásai Az előirányzatok felhasználása A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, adósság- és követeléskezelés költségei A központi költségvetés terhére vállalt kezességek A központi költségvetés általános, cél- és központi egyensúlyi tartalékának felhasználása Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások A központi költségvetés közvetlen kiadásai elszámolásainak megbízhatósága A közvetlen bevételek és kiadások elszámolásában érintett szervezetek informatikai rendszereinek értékelése A fejezetek költségvetésének végrehajtása A évet érintő főbb megállapítások A évi struktúraváltozás Az államháztartás hatékony működését elősegítő évi szervezeti átalakítások és az azokat megalapozó intézkedések A vagyontörvény végrehajtásának évi tapasztalatai A Központosított Illetményszámfejtő Rendszer (KIR) működése A Teljesítményértékelési rendszer (TÉR) működése Összkormányzati projekt alakulása Az előfinanszírozás problémái A zárszámadással kapcsolatos egyéb ellenőrzések Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat közbeszerzési tevékenysége Az MKI létrehozásával kapcsolatos feladatokról szóló 2200/2006. (XI. 22.) Korm. határozat végrehajtása Az egyházi kiegészítő támogatás évi alakulása A fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása 211 2

9 5.2. A fejezetek bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzat-maradványok alakulása, az intézmények finanszírozása A bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése Az előirányzat-maradványok alakulása A költségvetési intézmények finanszírozása Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása, felhasználása A beszámolók megbízhatósága Alkotmányos fejezetek, igazgatási címek, fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóinak megbízhatósága Az ún. alkotmányos, illetve egyintézményes fejezetek, fejezeti jogosítványú költségvetési címek beszámolóinak megbízhatósága Az igazgatási címek, alcímek elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága A fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásainak megbízhatósága A fejezetek felügyelete alá tartozó intézmények és címek beszámolóinak megbízhatósága Az ÁSZ által ellenőrzött intézmények és címek A fejezetek belső ellenőrzési egységei által ellenőrzött intézmények Az Uniós Fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatairól készített beszámoló megbízhatósága Az EU-támogatások és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetések Belső kontroll rendszerek működése Letéti számlák A központi letéti számla A fejezeti letéti számlák A korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításaival kapcsolatban tett intézkedések 258 B.1.2. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Munkaerőpiaci Alap Az MPA költségvetési beszámolója Az MPA pénzügyi helyzete Az MPA bevételei Az MPA kiadásai Az MPA ellenőrzési rendszere Szülőföld Alap Az SZA költségvetési beszámolója Az SZA pénzügyi helyzete 275 3

10 Az SZA bevételei Az SZA kiadásai Az SZA ellenőrzési rendszere Központi Nukleáris Pénzügyi Alap A KNPA költségvetési beszámolója A KNPA pénzügyi helyzete A KNPA bevételei A KNPA kiadásai A KNPA ellenőrzési rendszere Nemzeti Kulturális Alap Az NKA költségvetési beszámolója Az NKA pénzügyi helyzete Az NKA bevételei Az NKA kiadásai Az NKA ellenőrzési rendszere Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap A WMA költségvetési beszámolója A WMA pénzügyi helyzete A WMA bevételei A WMA kiadásai A WMA ellenőrzési rendszere A WMA-ra vonatkozó korábbi javaslatok utóellenőrzése Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A KTIA költségvetési beszámolója A KTIA pénzügyi helyzete A KTIA bevételei A KTIA kiadásai A KTIA ellenőrzési rendszere A KTIA-ra vonatkozó korábbi javaslatok utóellenőrzése 287 B.1.3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI Nyugdíjbiztosítási Alap A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési beszámolóinak minősítése A költségvetési beszámoló tartalma Az Ny. Alap pénzügyi helyzetének értékelése Nyugdíjbiztosítási Alap pénzforgalma és likviditása A Ny. Alap mérlegeinek értékelése Az alapkezelő feladatellátása Az Ny. Alap évi bevételeinek alakulása Az Ny. Alap költségvetési bevételeinek teljesülése 292 4

11 Az APEH éves adatszolgáltatása és az abból előállított adatok megbízhatósága Az Ny. Alap kiadásainak alakulása A működési kiadások alakulása Utóellenőrzés Egészségbiztosítási Alap Az E. Alap évi költségvetési beszámolóinak elkészítése, tartalma Az E. Alap évi pénzügyi helyzete Az Alapkezelő feladatellátása Az E. Alap évi bevételeinek alakulása Az APEH éves adatszolgáltatása és az ebből nyert adatok megbízhatósága Az E. Alap évi kiadásainak alakulása Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai Gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás Az OEP orvosszakmai ellenőrzési tevékenysége Anyatej-ellátás Gyógyszertámogatási kiadások Gyógyászati segédeszközök támogatása Az E. Alap működési kiadásai Utóellenőrzés 322 MELLÉKLETEK 1. számú Az Nyugdíjbiztosítási Alap kiadása, hiánya és közvetlen költségvetési támogatása között számú Az APEH adatszolgáltatása alapján a kintlévőségek* 324 B. 2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJE, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A Kvtv. mellékleteiben meghatározott központi támogatások elszámolásának szabályszerűsége Előirányzatok nyilvántartása Az eredeti előirányzatok jogcímenkénti megfelelősége a Kvtv.- ben és a PM-ÖTM együttes rendeletben Az előirányzat módosítások szabályszerűsége A helyi önkormányzatok jogcímenkénti támogatásai és hozzájárulásai A települési önkormányzatot megillető, a településre kimutatott személyi jövedelemadó A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése 332 5

12 A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése Normatív hozzájárulások A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása Kőszínházak és bábszínházak működtetési hozzájárulása Színházak pályázati támogatása Normatív, kötött felhasználású támogatások Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása A többcélú kistérségi társulások támogatása Felhalmozási célú támogatások Címzett és céltámogatások A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása Vis maior tartalék Budapest 4-es Budapest Kelenföld pályaudvar-bosnyák tér közötti metróvonal építésének támogatása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása A helyi önkormányzatok előző évi elszámolása és ellenőrzése során megállapított eltérések rendezésének szabályszerűsége A helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatások folyosításának megbízhatósága A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítésének évi országos tapasztalatai 379 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 383 6

13 BEVEZETÉS V /2009 BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság évi költségvetését a évi CLXIX. törvény (Kvtv.) hagyta jóvá, amely magában foglalta a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatait (továbbiakban: állami költségvetés). A Kvtv. az állami költségvetés összességében ,2 M Ft kiadási és ,3 M Ft bevételi főösszegének elfogadása mellett az összesített hiány összegét ,9 M Ft-ban állapította meg. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény módosításáról rendelkező évi XX. törvény a kiadási és bevételi főösszeg és ennek megfelelően a hiány összegének változatlanul hagyása mellett módosította a évi költségvetés szerkezeti rendjét, valamint a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások végrehajtását a Kormány hatáskörébe utalta. A központi költségvetés kiadási előirányzatát módosította az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló évi CXXIV. törvény előírása alapján a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: zárszámadási törvény) 11. (3) bekezdése, és ennek következtében a központi költségvetés évi kiadási előirányzatai, ezen belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiadási előirányzatai, valamint a hiány összege 146,1 M Ft-tal növekedtek. A Kormány a költségvetés végrehajtásáról készített törvényjavaslatot és a döntéshozatalhoz szükséges információkat az éves zárszámadási dokumentumban terjeszti az Országgyűlés elé, amit az az Áht. előírása szerint együtt tárgyal a zárszámadás ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentéssel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a évi költségvetési törvény végrehajtása törvényesen, szabályszerűen történt-e; a központi költségvetési szervek (elemi) költségvetései végrehajtásáról szóló beszámolók és elszámolások, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai megbízhatóak-e; a helyi önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat megillető hozzájárulások, támogatások előirányzatainak módosítását szabályszerűen végezték-e, azok folyósítása a jogszabályi előírások szerint történt-e; 7

14 BEVEZETÉS a helyszíni vizsgálatba vont önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások a jogszabályoknak megfelelően igényelték, használták fel és számolták-e el a hozzájárulásokat és a támogatásokat; a támogatások igénylésére vonatkozó pályázati kiírások tartalma és a pályázatokról hozott döntés összhangban van-e a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvénnyel és a kapcsolódó ágazati jogszabályokkal. A Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtását (zárszámadás) törvényi kötelezettségünknek és az országgyűlési határozatoknak megfelelően szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból vizsgáltuk. Az ellenőrzés során nem volt célunk a gazdálkodás változó körülményei miatt meghozott kormányzati intézkedések társadalmi-gazdasági hatásainak, a költségvetés végrehajtása gazdasági folyamatainak célszerűségi, eredményességi szempontból való értékelése. Ez utóbbiakról az ÁSZ különféle tematikus jelentései szólnak. A költségvetések végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát a financial audit módszerével értékeltük. Teljes körűen ellenőriztük az ún. alkotmányos és egyintézményes fejezetek; a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címek; az ME, az IRM, a KvVM, az Uniós Fejlesztések, a Kutatás és Technológia/NKTH és a PM (az APEH kivételével, amelyet a fejezeti ellenőrzés hajtott végre) fejezeteket; továbbá a fejezetek igazgatási címeinek és a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóit; valamint a központi költségvetés központosított bevételeinek és kiadásainak elszámolását. A fejezeti ellenőrök közreműködésével az ÖM, az NFGM és a KSH fejezeteknél teljes körűvé vált a megbízhatósági ellenőrzés. A fejezetek igazgatási címeinek és fejezeti kezelésű előirányzatainak ellenőrzésén felül az OKM fejezet öt intézményénél, az SZMM fejezet három címénél, illetve intézményénél folytattuk le az ellenőrzést. Emellett a fejezetek is végeztek intézményeik nem teljes körére kiterjedően megbízhatósági ellenőrzéseket. Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál ellenőrzésünknek nem volt célja a beszámolók megbízhatóságának értékelése, mivel ebben a körben a évre vonatkozóan jogszabályon alapuló kötelező könyvvizsgálat van, annak megállapításait hasznosítottuk. A évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az önkormányzati alrendszer vonatkozásában 1348,6 Mrd Ft központi költségvetésből nyújtott hozzájárulás és támogatás igénylését, felhasználását és elszámolását ellenőriztük szabályszerűségi szempontból. A normatív hozzájárulás, az átengedett személyi jövedelemadó és a többcélú kistérségi társulásoknak járó normatív, kötött felhasználású támogatás elszámolását 71 önkormányzatnál és 16 többcélú kistérségi társulásnál, a felhalmozási célú támogatásokat 30 önkormányzatnál ellenőriztük. Az ellenőrzés keretében külön értékeltük az Európai Unióval kapcsolatos elszámolásokat. 8

15 BEVEZETÉS A költségvetések szabályszerű végrehajtásában meghatározó szerepe van a belső ellenőrzési rendszernek, azon belül a pénzügyi kontrollrendszereknek, ezért kiemelt figyelmet fordítottunk azok kiépítettségére és működésére. Ellenőrzésünk keretében azon fő kontrollokat értékeltük, amelyek a számviteli nyilvántartások pontosságát és teljességét, a beszámoló készítés követelményeinek érvényesítését, a vagyon és a források védelmét biztosítják. Az ellenőrzéseink során áttekintettük továbbá a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készített jelentésünkben (számvevői jelentésekben) rögzített hiányosságok felszámolására tett intézkedéseket. Zárszámadási ellenőrzésünk alapján 64 javaslatot tettünk, melyekkel erősíteni kívánjuk a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve elősegíteni a feltárt hibák jövőbeni elkerülését esetenként megismételve, nyomatékosítva korábbiakban már megtett egyes javaslatainkat. Az ellenőrzés lefolytatásának jogi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 1. (2), a 2. (1), valamint ezen jogszabályi előírásokra figyelemmel a 2. (3), (5)-(6) és (9) bekezdései, a 17. (1), a 18. (2) bekezdései, továbbá az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 104. (3) és a 120/A. (1) bekezdései együttesen képezték. A jelentés két kötetből áll. Az első kötet az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatait, illetve a zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzésére, az államháztartás alrendszereire, valamint az egyes kiemelt témákra vonatkozó részletes megállapításokat tartalmazza. A második kötet (Függelék) a költségvetési fejezetekre, az EU-támogatásokkal és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetésekre, az elkülönített állami pénzalapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataira vonatkozó részletes megállapításokat és javaslatokat foglalja magában. 9

16 90, 0% 80, 0% 70, 0% 60, 0% 50, 0% 40, 0% 30, 0% 20, 0% 10, 0% 0, 0% I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az államháztartás alrendszereinek évi tervezett bevételi előirányzata ,1 Mrd Ft, kiadási előirányzata ,9 Mrd Ft, hiánya 1221,8 Mrd Ft volt, ami a GDP 4,5%-ának felelt meg. Az államháztartás tényleges hiánya 893,7 Mrd Ft (a GDP 3,4%), ami 328,1 Mrd Ft-tal (26,9%-kal) alacsonyabb az eredetileg előirányzottnál. Az államháztartási hiány tervezettnél kedvezőbb alakulását a központi költségvetés 247,6 Mrd Ft-tal kisebb hiánya, az elkülönített állami pénzalapok 23,3 Mrd Ft-tal nagyobb többlete, a helyi önkormányzatok 126,7 Mrd Ft-tal jobb egyenlege, valamint a társadalombiztosítási alapok 69,5 Mrd Ft-os egyenlegromlása eredményezte Az államháztartás évi hiánya pénzforgalmi szemléletben (Mrd Ft) 1221,8 1110,7 1117,6 893,7 909,3 870,0 (73,1%) (81,9%) (77,8%) Az államháztartás egésze Az állami költségvetés* - ebből a központi költségvetés 111,1-15,6 Az államháztartás helyi szintje** évi eredetileg tervezett évi tény index:eredeti = 100% Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat * központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok és a tb alapok együttesen ** helyi önkormányzatok (a negatív érték mutatja a többletet) A Magyar Köztársaság éves költségvetései végrehajtásának megítélése szempontjából különösen uniós csatlakozásunk folyamata végétől kulcsfontosságú a kitűzött hiánycél betartása. Az elmúlt hét évben az éves költségvetések tényleges hiányai a év kivételével jelentősen eltértek a tervezettől, amit alapvetően a nem teljes körűen prognosztizálható hatások okoznak. Kedvezőnek minősíthető, hogy 2008-ban a hiány összege kisebb a tervezettnél. Az államháztartási törvény január 1-jétől előírja, hogy a Kormány olyan éves költségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a maastrichti elsődleges egyenleg tekintetében többletet biztosít. A költségvetési politika alakításában, a költségvetés fenntarthatóságának elemzésében fontos mutató a folyó gazdálkodás eredményét kifejező ún. elsődleges egyenleg, amely a múltban felhalmozott adósság kamatterhe nélkül veszi figyelembe a kiadásokat. 10

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 700 Az államháztartás egyenlegének alakulása Mrd Ft kamategyenleg elsődleges egyenleg 500 A központi költségvetés egyenlegének alakulása Mrd Ft kamategyenleg elsődleges egyenleg Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok A költségvetés vitelének fenntarthatósága érdekében hosszú távon biztosítani kell az adósságráta csökkentését. Ennek feltétele az elsődleges többlet ban az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutatott. Ugyanakkor az államadósság 2008 során tovább nőtt (a növekmény 2518,4 Mrd Ft, amiből az IMF/EU betételhelyezés december 31-i állománya 1483,6 Mrd Ft). Mindez előrevetíti, hogy 2009-ben az adósságállomány és hozzá kapcsolódóan a kamatkiadások csökkentése érdekében az elsődleges egyenlegnek a tervezettnél jelentősebb többletet kell elérnie, s ezt 2010-re is biztosítani kell. A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Az általános indokolás és mellékleteinek egyezősége megfelelő. A dokumentumban bemutatott adatok összevetése az intézményi beszámolók összesített adataival évről-évre kisebb eltérést mutat. Az általános indokolás esetenként kiegészül új és aktuális, informatív elemekkel (pl. központi és fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása, az önkormányzati kötvényállomány alakulása, a maradványok keletkezésének főbb okai). 11

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Mindezen kedvező változások és az alapvetően jellemző tartalmi összhang mellett, a hatályos szabályozási környezet keretei között továbbra is tapasztalhatók a korábbi hiányosságok, melyek alátámasztják, hogy a jelenlegi prezentációs rendszer nem támogatja megfelelően az információtartalom állandóságát, az átláthatóságot, az évek közötti összevetést és a folyamatokról való képalkotást, ide értve a célok és azok teljesülésének követhetőségét. A zárszámadási dokumentumra vonatkozó Áht.-előírások teljesítésében az elmúlt években lényeges elmozdulás nem érzékelhető. Az Áht. éves zárszámadás alkalmával teljesítendő előírásainak a törvényjavaslat jellemzően megfelel. Néhány előírás azonban főként a mérlegek, kimutatások, többéves kihatással járó döntések vonatkozásában nem pontos, ezek teljesítése rendre hiányos, illetve nem egyértelműen megítélhető. A költségvetési törvény előírásainak teljesítése nehezen áttekinthető, az információk a zárszámadási törvényjavaslat különféle részeiben esetenként évenként változó módon jelennek meg: a zárszámadási törvényjavaslat normaszövegében, törvényi mellékleteiben, általános indokolásában, illetve fejezeti köteteiben. Az éves zárszámadási dokumentumokra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a prezentáció minősége érdemben nem javulhat a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi, szerkezeti meghatározása nélkül. A zárszámadási dokumentumra vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet A) A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése c. pontjában található meg. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS A évi központi költségvetés törvényben rögzített bevételi főösszege 7899,5 Mrd Ft, módosított kiadási főösszege 9017,2 Mrd Ft és módosított hiánya 1117,7 Mrd. A hiány ettől lényegesen kisebb összegben, 870,0 Mrd Ftban teljesült. A központi költségvetés hiányának a tervezetthez képest kedvezőbb alakulása az elmúlt 7 évben csak 2005-ben és 2007-ben volt tapasztalható. A hiány, bár kedvezőbb a tervezettnél, de az elmúlt évekhez hasonlóan 2008-ban is (247,7 Mrd Ft-tal, 22,2%-kal) eltér a törvényben rögzített összegtől. A központi költségvetés hiánya 2002-ben 251,6 Mrd Ft-tal (20,7%-kal), 2003-ban 163,4 Mrd Ft-tal (28,7%-kal), 2004-ben 218,2 Mrd Ft-tal (32,6%-kal) haladta meg a tervezettet, 2005-ben 265,4 Mrd Ft-tal (32,6%-kal) maradt el az előirányzattól, 2006-ban ismét 40,3 Mrd Ft-tal (2,1%-kal) haladta meg a törvényben előirányzott összeget, míg a évben 258,4 Mrd Ft-tal (16,6%-kal) alacsonyabb volt a törvényben előirányzott összegnél. 12

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10 A központi költségvetés hiányai pénzforgalmi szemléletben (a GDP %-ában) ,7 6,3 0,9 1,4 6,6 6,5 2,5 3,1 3,0 3,1 4, , , , a tényleges és a tervezett hiány eltérése eredeti előirányzat Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok A központi költségvetés bevételeinek több mint háromnegyed részét 6240,7 Mrd Ft-ot az APEH és a VP felelősségi körébe tartozó adónemek adták. Az adóbevételi előirányzatok és teljesítésük azt jelzik, hogy a tervezés megalapozottsága ezen a területen javult és a korábbi évektől eltérően felültervezettség a évhez hasonlóan 2008-ban sem volt. (A 31,4 Mrd Ft adóbevételi többlet a tervezési hibahatáron belül van.) A kiemelt adónemek (áfa, szja, jövedéki adó, társasági adó) teljesítése változó képet mutat. A társasági adóbevétel elmaradását a társasági különadó többletbevétele ellensúlyozta. Az áfa bevételek kismértékben maradtak el az előirányzattól. A személyi jövedelemadó bevétel meghaladta a tervezettet. A jövedéki adóbevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak. A kisebb adók bevételei a regisztrációs adó kivételével az előirányzatnak megfelelően alakultak. A évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során az ÁSZ-nak a tervezett adóbevételek mindössze 54%-át állt módjában véleményezni, mivel a helyszíni ellenőrzés lezárásakor a kellő részletezettségű számítási anyagok és indokolások nem álltak rendelkezésre. Kiemelendő, hogy a központi költségvetés meghatározó adóbevételei közül a szja, a társasági adó és az ezekhez kapcsolódó különadók összesen 2665,8 Mrd Ft tervezett bevételéről a dokumentumok nem szolgáltak megfelelő alapul arra, hogy a Számvevőszék ezek teljesülését megítélhette volna. Évről-évre ismétlődő probléma, hogy a társasági adónál és a személyi jövedelemadónál a tárgyévi bevallások összesített adatait a zárszámadás készítésének időpontjában még nem dolgozták fel. Erre való hivatkozással pl. a társasági adónál az adóalapot befolyásoló legfontosabb tényezők alakulásának elemzése az indokolásokból kimarad. A feldolgozott bevallások összegzett adatai azonban augusztus végén, a zárszámadási törvényjavaslat benyújtásakor rendelkezésre állnak, ezért az indokolások az adatok ismeretében kiegészíthetők lennének. A zárszámadási törvényjavaslatban a teljesítési adatok megbízhatóak, az adó-és vámbevételek egészében és bevételi nemenként is megegyeztek a Kincstárba befolyt összegekkel. A beszedő szervek a vizsgálat alá vont bevételek esetében valamennyi lényeges adóztatási, vámigazgatá- 13

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK si, jövedéki tevékenységet az előírások és a saját belső utasításaik szerint látták el. A belső kontrollok megfelelően töltötték be funkciójukat. A kontrollok bővítését a folyamatos informatikai fejlesztések is lehetővé tették. A központi költségvetés hiányát mérsékelte az ún. egyéb bevételek előirányzatát jelentősen (40,1 Mrd Ft-tal) meghaladó többletbevétel. Ennek döntő részét a MAVIR Zrt. 30,5 Mrd Ft összegű egyszeri, törvényi kötelezettségen alapuló befizetése adta. A Társaság szóbeli tájékoztatása alapján azonban az ún. átállási költség finanszírozása jogcímen felhalmozódott összegből (a befizetett 30,5 Mrd Ft-os összegen felül) a vonatkozó kormányrendelettel ellentétben, de a pénzügyminiszterrel egyeztetve mintegy 3,0 Mrd Ft, a MAVIR Zrt. által kezelt átállási költségfinanszírozási díjbevétel a társaságnál maradt. A számvevőszéki ellenőrzés úgy ítéli meg, hogy a díjmaradványt árkedvezményre, támogatásra lehetett volna felhasználni, miután e díjat a hatósági áras rendszerben kényszerűen maradt fogyasztók fizették meg. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek előirányzott 96,4 Mrd Ft bevételével szemben 71,7 Mrd Ft realizálódott. A jelentős (25,6%-os) bevételi elmaradást a kormányzati ingatlanok értékesítéséből származó bevételek, a központi költségvetési szervek által fizetett bérleti díj évi teljes összegű kiesése, valamint a koncessziós díjak közül az infrastruktúrából származó tervezett bevételek egy része teljesítésének a évi befizetés miatti elmaradása okozta. A cím évi bevételkieséseit részben kompenzálták az egyes jogcímek előirányzaton felüli teljesülései. A kormányzati ingatlanok értékesítési lehetőségét a Kormányzati Negyed építésének felfüggesztése megszüntette. A központi költségvetési szervek által teljesítendő bérleti díjfizetési kötelezettség és évekre vonatkozó szüneteltetése a PM és a tárcák közötti megállapodás eredménye. A PM és a tárcák közötti évi megállapodás nem felel meg a vonatkozó törvényi előírásoknak, mivel központi költségvetési szervek állami tulajdonú ingatlan használatáért fizetendő bérleti díj törvényi előírásaira vonatkozóan sem a Kvtv., sem pedig a Vtv. módosítására nem került sor. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket a koncessziós díjbevételeket kivéve a financial audit módszerrel nem lehetett ellenőrizni, mivel az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek főösszegének 96,5%-áról való elszámolást a Vtv. 17. b) pontja, valamint a számvitelről szóló évi C. törvény 169. (1) és (2) bekezdései alapján az MNV Zrt. teljes körű dokumentációval alátámasztani nem tudta 1. Az elődszervezetek nem készítették el a december 31-ei záró állományt, a vagyonmérleget és a vagyonleltárt. A január 1-jei nyitó állományt az elődszervezetek december 31-ei megszűnését követően az MNV Zrt. közel 1,5 éves késéssel I. negyedévét követően vette nyilvántartásba. Az állami vagyon mérlegszerű nyilvántartás 1 Az MNV. Zrt évi tevékenységének ellenőrzéséről külön jelentés készül. 14