Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből, 1920-1945"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program Kalakán László Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből, Budapest polgári és katonai egészségügyi viszonyai, valamint a légoltalmi egészségügyi szolgálat kiépülése, működése Doktori disszertáció Konzulens: Ormos Mária Professor Emerita, az MTA rendes tagja

2 Tartalomjegyzék Historiográfiai bevezetés 3-9. old I. A közegészségügy szervezete és az általános egészségügyi viszonyok Budapesten a Horthykorszakban old. II. Kórházügy III. Az egészségbiztosítás rendszere és reformja IV. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület tevékenysége old old old. V. A Magyar Vöröskereszt két világháború közötti tevékenysége old. VI. A budapesti orvostársadalom helyzete a két világháború között old. VII. A főváros lakosságának általános egészségügyi és járványügyi helyzete a két világháború között old. VII.1. A tuberkulózis VII.2. A budapesti öngyilkossági esetek közegészségügyi hatásai VIII. A Fajegészségügy IX. A Magyar Királyi Honvédség egészségügyi rendszere old old old old. X. A légoltalmi egészségügyi szolgálat megszületése old. XI. Az európai háború kitörésétől Magyarország hadba lépéséig (1939 őszétől 1941 tavaszáig) old. XII. Újra háborúban: 1941 tavaszától az 1944-es német megszállásig XIII. A Székesfőváros Légoltalmi Szükségkórháza, a Sziklakórház története XIV tavaszától 1945 tavaszáig XIV.1. A német megszállástól a nyilas hatalomátvételig XIV.2. A nyilas hatalomátvételtől a budapesti harcok befejeződéséig XIV.2.a. A nyilas hatalomátvételtől az ostrom megindulásáig XIV.2.b. A főváros ostromának megindulásától a budapesti harcok befejeződéséig Záró gondolatok Összegzés A felhasznált források és irodalom jegyzéke old old old old old old old old old old. 2

3 Historiográfiai bevezetés A Horthy-korszak történelmével kapcsolatos különféle munkákból könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésünkre. Ezen művek szinte kivétel nélkül politikai, had- és gazdaságtörténeti monográfiák vagy tanulmányok, illetve kisebb mértékben társadalomtörténeti összefoglalók, egyéb írások. Ezekhez képest minimálisra tehető azoknak a száma, amelyek a Horthy-korszak fénykorának, a második világháborút közvetlenül megelőző időszaknak, vagy éppen a háborús évek katonai és polgári egészségügyével, valamint az ebben az időszakban kialakuló légoltalmon belül szintén megszülető légoltalmi egészségügyi szolgálat történetével foglalkoznának. A téma ugyanakkor rendkívül jelentős, hiszen az egészségügy szoros kölcsönhatásban állt a korszak már alaposan feldolgozott, egyéb területeivel: gazdaság, társadalom, szociális kérdések, katonapolitika, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Szállási Árpád tehát teljes joggal állapította meg, hogy a hazai orvostörténet-írás még az első világháború feldolgozásával is adós, a II. világháborúéval pedig különösen. Szerencsére vannak dokumentumok, s talán akadnak lelkes fiatal kollégák, akik elvégzik ezt a nemes és nem könnyű, de kötelező feladatot. Munkámban nagy mennyiségű, a történetírás által eddig részben feltáratlan forrásanyag feldolgozásával célul tűztem ki Budapest negyedszázada egészségügyi viszonyainak, a Horthy-korszak és az ostromlott főváros egészségügyi helyzetének minél komplexebb ismertetését. Disszertációmban témakörök szerint tagolva mutatom be a közegészségügy szervezetét, a kórházügyet, az egészségbiztosítás bethleni reformját, a mentők és a vöröskereszt két világháború közötti tevékenységét, a budapesti orvostársadalom helyzetét, a Magyar Királyi Honvédség egészségügyi rendszerét és a légoltalmi egészségügyi szolgálat megszületését. Kitekintek továbbá a budapesti általános egészségügyi viszonyokra, hangsúllyal a tuberkulózisra, mint népbetegségre, az öngyilkossági mutatókra, s érintem a fajegészségügy kérdését is. Vagyis az egészségügy szervezeti kérdései (kórházak, mentés, vöröskereszt, stb.) és a korszak jellemző egészségügyi problémái döntően külön témakörönként, egy-egy gondolat erejéig azonban néha átfedésben jelennek meg. E témakörök fő területeit és eseményeit a háborús években is nyomon követem, ugyanakkor a korábbi logikától eltérően: míg az közötti időszakot témakörökre bontva, addig az között eltelt hat esztendőben kronológiai sorrendben tárgyalom az eseményeket és a különböző intézkedéseket. Ennek az írás szerkezetét-felépítését befolyásoló, és egyetlen, számomra teljesen indokolható oka van: a háborús években az egész egészségügyi rendszernek, részterületeitől függetlenül kellett egy olyan kihívással szembenéznie, amelyre 3

4 megelőző történelme során nem volt példa. A szerző talán néhol fellelhető szubjektivitása mellett ugyanez indokolja a két rész közel azonos terjedelmét is. Ugyanakkor a polgári és katonai egészségügy ez utóbbiba tagolva esetleg a légoltalmi egészségügyet teljesen külön tartalmi egységekre választása akár a témakör, akár az időrend alapján, az előző okfejtés szerint nemcsak indokolatlan, hanem véleményem szerint hibás is lenne: a légoltalom és az azon belül megszülető légoltalmi egészségügy még ha a háborús egészségügy speciális intézménye is volt ugyanis polgári és katonai elemeket egyaránt tartalmazott, így ugyannyi érv szólhatna akár az egyik, akár a másik besorolás mellett. Ugyanakkor ahhoz, hogy képet alkothassunk az közötti időszak általános egészségügyi színvonaláról, sok esetben röviden vissza kellett nyúlnom a megelőző korszak eseményeihez, hiszen ezek az előzmények kihatottak és valamelyest folytatódtak a Horthykorszakban is. E negyedszázad egészségügye részben megörökölte a boldog békeidők viszonyait és struktúráját, ugyanakkor a trianoni békeszerződés fel is bolygatta azt, s végül ezt kellett a háborús kihívásoknak megfeleltetni és átalakítani. Véleményem szerint már ez az átfogó bemutatás is indokolta e munka megszületését. Talán kritika érhet a felhasznált források mennyiségi és téma szerinti megosztásával, valamint sok esetben szubjektív kiválasztásával kapcsolatban, de mentségemül szolgáljon, hogy a terjedelmi korlátok miatt sokszor kellett önfegyelmet tanúsítanom, s a lehető legszigorúbban, csupán az egészségügyre koncentrálnom. Ugyanezen okból kifolyólag disszertációm szövegkörnyezetét sem bővíthettem a végtelenségig, így bizonyos előzményekre, még szűkebb történelmi háttér bemutatására, országos helyzetképre, vagy éppen nemzetközi kitekintésre is csak a legindokoltabb esetekben vállalkoztam, illetve bizonyos szociális kérdéseket szintén csak ott érinthettem, ahol az amúgy egyébként igen szoros összefüggésben lévő egészségügyi és szociális körülmények elemzése-megértése ezt feltétlenül megkívánta. (Így talán érthető, hogy szociálpolitikával foglalkozó művek miért szerepelnek csupán minimálisan forrásaim között.) Ennek ellenére úgy gondolom, hogy igen széles levéltári bázison alapulva, olyan részletességgel sikerült bizonyos területeket bemutatnom, amelyet korábban mások nem tettek meg, illetve az egészségügy minden területéről kellő mennyiségű és minőségű információt gyűjtöttem össze a téma sokoldalú megvilágítása érdekében. Tollamat némileg szabadjára engedtem a légoltalmi egészségügy keretbe helyezésénél és a Királyi Vár légoltalmának ismertetésénél. Míg az előbbinél indokom az, hogy a légoltalmi egészségügyi szolgálat kialakítása véleményem szerint csak tág szövegkörnyezetben, a téma viszonylag bő történelmi hátterének bemutatásával érthető meg, addig az utóbbinál főként annak szinte teljes feldolgozatlansága motivált, s bár a Királyi 4

5 Várban is működtek a légoltalom egészségügyi részlegei, ennek általam ismertetett része a Palota egyéb légoltalmi vonatkozásai mellett első benyomásra talán csekélynek tűnhet. A Hadtörténelmi Levéltárban fellelhető Honvédelmi minisztériumi dokumentumok felhasználása kapcsán is hangsúlyoznom kell, hogy a HM és egyéb minisztériumok az egészségügyi téma szempontjából leginkább a Népjóléti Minisztériumra és a Belügyminisztériumra gondolok Magyar Országos Levéltárban található iratanyagának feldolgozásánál külön szempont volt, hogy véletlenül se a minisztériumok történetét írjam meg eltekintettem még a minisztériumok kompetenciáinak ismertetésétől is, hanem a főváros e negyedszázadának általános egészségügyi viszonyait. (A Népjóléti Minisztérium iratanyagából például csak 3,07 fm irat maradt fenn, így ezek alapján például az intézmény egészségüggyel kapcsolatos tevékenységét igen nehéz is lett volna rekonstruálni.) Visszautalva az közötti időszak egészségügyének feldolgozatlanságára, meg kell állapítanom, hogy természetesen jelentek meg ezzel kapcsolatosan különállóan, egyegy témára leszűkítve tanulmányok, szakcikkek, visszaemlékezések és bibliográfiai összefoglalók is, tudomásom szerint azonban egyetlen komplex mű sem íródott, amely a hézagosan fellelhető, és viszonylag nagymennyiségű, de tartalmát tekintve sokszor irreleváns levéltári források, valamint a sporadikus könyvtári irodalom alapján megkísérelte volna e témát teljes egészében bemutatni. Vagyis van irodalma a témának, de az töredékes, illetve részben kétséges (például a Lévai-kérdés, amire néhány sorral lejjebb még visszatérek). Talán egyetlen kivételt képez Kapronczay Károly igen átfogó, alapos és színvonalas, Fejezetek 125 év magyar egészségügyének történetéből című könyve, amely azonban címéből adódóan is kevesebbet tudott foglalkozni a Horthy-korszak egészségügyének történetével. A kádári időkben megjelent, és dr. Hahn Géza tollából származó, A magyar egészségügy története leginkább adatainak felhasználásával segítheti a kutatót köztük e sorok íróját is, egyéb megállapításait erős kritikával kell kezelni. Ugyanez vonatkozik Hantos József A Magyar Vöröskereszt száz éve és Brüll Miklós A Magyar Vöröskereszt tevékenysége az első és a második világháború időszakában című könyvére is. E négy művel gyakorlatilag bezárult a Horthy-korszak egészségügyét is érintő monográfiák köre, s ez esetben az is szónak hangsúlya van Hantos könyve például mindösszesen 12 oldalon át tárgyalja a Magyar Vöröskereszt második világháborús szerepvállalását. Ezzel ellentétben viszont számtalan olyan nagyrészt még a Horthy-korszakban született tanulmányt lehet felhasználni, amelyek egy-egy részterület feldolgozásához elengedhetetlenek. Gondolok itt a Központi Statisztikai Hivatal akkori lelkes munkatársainak alapos munkáira, akik nemcsak saját statisztikáikat, megfigyeléseiket és kutatási eredményeiket tették közzé, hanem mások 5

6 köztük számtalan meghatározó egészségügyi szakember tollából származó írásokat is. Szintén e körbe illenek a légoltalmi egészségüggyel, a hadisebészettel és az egy-egy kórház életével foglalkozó kisebb-nagyobb tanulmányok, visszaemlékezések. A légoltalmi egészségügyi szolgálat történetét sem dolgozta még fel kutató, pedig számtalan korabeli szakcikk áll rendelkezésünkre, s levéltári irodalma is van a témának. Ez utóbbi kapcsán már most megemlíthetem azt az egészségügy körében nem igazán közismert, de munkámban részletesen kifejtett tényt, hogy az egészségügy a légoltalmi mentés hatékonyságának növelése céljából különösen a legvérzivatarosabb esztendők alatt szinte szerves része lett a légoltalomnak, holott az egészségügynek korábban semmilyen légoltalmi vonatkozása nem volt, hiszen az általános orvoslás, a kórházak kialakulása és a mentés megszervezése sokkal korábbra nyúlik vissza, mintsem a légi háborúk időszaka. E vonatkozásban ugyanakkor egyáltalán nem mellékes az sem, hogy az adott korban a szakembereket milyen rendkívüli módon foglalkoztatta a kórházak légoltalma, illetve általánosságban az egészségügyi szervek, és az általános egészségügy légoltalomba való bekapcsolása, vagyis a két terület minél hatékonyabb és átfogóbb összekovácsolásának módja. Korántsem volt mindegy továbbá, hogy ebbe a komplex, de csak a magyar háborús felkészültségnek és Magyarország háborús részvételének színvonalával arányos légoltalom kialakításába egyáltalán milyen minőségű egészségügy tagozódik be. Az egészségügy és a háborús események összekapcsolódására további egyértelmű bizonyítékként fog szolgálni a hazai vöröskereszt tevékenységének bemutatása is. De ne menjek az események elé, maradjak csupán a historiográfia bemutatásánál és célkitűzéseim felvázolásánál, illetve a kutatás körülményeinek, hátterének ismertetésénél. Paradoxon, hogy a témával kapcsolatosan hézagosan fellelhető, ugyanakkor terjedelmét tekintve viszonylag nagy mennyiségű dokumentum áll a kutatók rendelkezésére. A legnehezebb és egyben leginkább időigényes feladat a témához releváns iratanyag megtalálása, hiszen például egy kórház gyűjteményében, ha fennmaradt több ezer beteg kórlapja, az a dokumentumok terjedelmét tekintve gazdag anyagnak tekinthető, ugyanakkor az egészségügy általános helyzetének rekonstruálásához használhatatlan és felesleges. Megnehezíti a kutatást, hogy jelentősebb kórházaink egy részének iratanyaga, az irattárak második világháborús megsemmisülése következtében elpusztult. Ezek közé tartozik a Szent Rókus-, és a Szent János kórház is, amelyek a pesti, illetve a budai oldal meghatározó intézményei voltak. A korszak katona-egészségügyének feldolgozásánál legfőbb forrásként a Hadtörténelmi Levéltár (HL) gyűjteménye használható, azon beül is igen jelentős mértékben 6

7 az akkori HM 12., vagyis a katona-egészségüggyel foglalkozó osztálya fennmaradt iratai, továbbá a Magyar Királyi Honvédség kezelésében lévő katonai kórházak egy részének iratanyaga is megmenekült. Ezek alapján összességében kutathatók e negyedszázad katonaegészségügyét alapvetően meghatározó eseményei-döntései, továbbá a háborús időszak történései is, kezdve a beözönlő lengyel menekültek egészségügyi ellátásától az as egészségügyi fronttapasztalatokon át egészen az 1944-es év második felében végbemenő kórház evakuálásokig. Mindez állítható annak ellenére, hogy bizonyos időszakokból csak igen hézagosan maradt fenn iratanyag, s még ennek is nagy részét a különböző katonai kórházakban ápoltak kórlapjai, sérülési és műtéti leírásai, valamint orvosi bizonyítványai alkotják. Megtalálhatóak ugyanakkor a kórházakon belüli ellátó-parancsnokságok, gazdasági hivatalok és a különböző gyógyító osztályok iratai. Folytatva a historiográfiai bevezetést a fellelhető források ismertetésével, a kutatónak tapasztalnia kell, hogy a téma szempontjából viszonylag kevesebb mennyiségű feldolgozható dokumentum található a Magyar Országos Levéltárban (MOL), azonban a Magyar- és a Nemzetközi Vöröskereszttel, valamint a lengyel menekültek egészségügyi ellátásával kapcsolatos irat együttest nem lehet figyelmen kívül hagyni. A budapesti kórházakkal kapcsolatosan Budapest Főváros Levéltárában (BFL) elsősorban gazdasági iratok, illetve leselejtezett ostromkorabeli sebesülési és betegfelvételi jegyzőkönyvek találhatóak, ugyanakkor rendkívül gazdag és jól használható a korabeli polgármesteri hivatal légoltalmi ügyekkel foglalkozó különböző ügyosztályainak iratanyaga. Itt fellelhető az oly sok legendával körülvett, a Várhegy gyomrában lévő Sziklakórházhoz és a Budai Vár barlangrendszerében kialakított kormányzati szerveket kiszolgáló óvóhelyekhez kapcsolódó iratok egy része, valamint a Királyi Vár légoltalmának megszervezésével kapcsolatos dokumentumok. Sok esetben azonban sajnos csak az iratok tárgymutatói vannak meg, de maguk az iratok nem. A dokumentumok még így is segítségül szolgálnak a légoltalmi egészségügyi szolgálat történetének feldolgozásában. Ugyanehhez forrásanyaggal szolgál a Pécelen található Polgári Védelmi Archívum, ahol fellelhetőek például az 1944 áprilisa és augusztusa között, a bombázások kapcsán keletkezett és az Országos Légvédelmi Parancsnokságnak (OLP) megküldött, összesített kárjelentések. Nagy mennyiségű, leginkább az adott korban megjelent, az akkori általános és speciális egészségügyi, valamint légoltalmi egészségügyi kérdésekkel, problémákkal foglalkozó szakirodalom található a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban, illetve az Országos Széchenyi Könyvtárban (OSZK). Ahogy Gracza Tünde, a korabeli magyar nyelvű orvosi szakfolyóiratok 7

8 kutatója írta, az elődök által a <<hazai közegészségügy előmozdítására alkalmas segédeszközöknek>> nevezett szakfolyóiratok ha speciális nézőpontból is alkalmasak Magyarország egészségi állapotát láttatni, és képesek befolyásolni is azt. 1 Különböző, ugyanakkor teljesen érthető okokból bombázások, kiürítés, zsidónak minősülő szerzők-szakemberek ellehetetlenítése, a magyarországi harccselekmények kibontakozása, stb. korabeli szakirodalom, illetve levéltári dokumentum az előző évekhez képest jóval kisebb számban keletkezett, illetve maradt fenn az ös évekből. Ezt, az előző években keletkezett iratmennyiséghez viszonyított forráshiányt csökkentik a Mentőmúzeum irattárában fellelhető, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) ezen időszakra vonatkozó esetnaplói, szállítási naplói, ambulánsnaplói és körzeti esetnaplói. A mentőegyesület iratanyaga továbbá azért is rendkívül jelentős és egyedi, mert ezek alapján nemcsak a forráshiányos ös időszakra, hanem az egész Horthy-korszak egészségügyére vonatkozóan is nagyon fontos információk birtokába juthatunk. Kirajzolódik belőlük az közötti időszak mentésének színvonala, pontos kép alkotható Budapest öngyilkossági, rákhalandósági és TBC statisztikáiról, a német megszállást követően a légoltalommal való együttműködésről, és így a bombázások veszteségeiről és sérültjeinek ellátásáról, a vészkorszak idején bekövetkezett zsidó öngyilkosságokról és a BÖME embermentő tevékenységéről, valamint Budapest ostroma alatt a sebesültek ellátásáról és az ideiglenes kórházak elhelyezkedéséről is. Összegezve, a BÖME iratanyaga túlmutat a mentőegyesület történetén, belőlük a főváros egész korszakára nézve nagyon sok elsikkadt, de jelentős információ birtokába juthatunk, ráadásul eddig alig ismert dokumentumokkal egészíthető ki, és más szempontok alapján vázolható az közötti időszak. A BÖME ös iratanyagát egészítik ki az Igazságügyi Orvostani Intézet fennmaradt boncolási jegyzőkönyvei, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vizsgálati dossziéi, amelyek a nyilasterror időszakára vonatkozó egészségügyi adatokat témám szempontjából valójában inkább csak megerősítették, illetve kontrollul szolgáltak. A vészkorszak kapcsán Lévai Jenő, közvetlenül a második világháború után megjelent könyvei szintén csak adalékként, illetve más források megerősítésére-színesítésére szolgálhatnak, mivel a szerző nem precíz kutatóként, történelmi távlatból vizsgálta az akkori eseményeket, hanem újságíróként, leginkább korabeli szemtanúk sajnos sok esetben eltúlzott vagy pontatlan visszaemlékezéseire hagyatkozva, s fő célja az volt, hogy az akkor éppen túlélt 1 Gracza Tünde: Magyarország közegészségügyi állapota a korabeli magyar nyelvű orvosi szakfolyóiratok tükrében, a Nemzetközi Megelőző Orvostani és Népegészségtani Kongresszuson elhangzott előadás összefoglalója, in: Magyar Epidemiológia, VII. évf. 4. sz. 8

9 nyilas korszakra ne borulhasson a feledés homálya. Művei így teljesen elfogadható okokból kifolyólag igen komoly kritikával kezelendőek, s leginkább azokban az esetekben használhatóak fel, amikor más forrás nem áll a történész rendelkezésére. Csupán korabeli források felhasználásával legnehezebben rekonstruálható lenne az ostromlott főváros egészségügyi helyzete. Annak ellenére ugyanis, hogy a Budapestért folyó harc a második világháború egyik leghosszabb városostroma volt, annak eseményeiről alig maradt fenn német és magyar levéltári dokumentum, a korabeli katonai iratok jelentős része kivételt képez a 10. gyaloghadosztály hadinaplója elégett vagy eltűnt. Ugyanakkor az egészségügy ekkori tevékenységének jelentőségét fokozza, hogy ebben, a korábbi évekhez képest elenyészően rövid időszakban kellett a főváros egészségügyi szerveinek a legnagyobb kihívással szembesülniük: hozzávetőlegesen 1 millió civil, több tízezer német és magyar katona, sebesültek és nem sebesültek, illetve sebesült és beteg civilek egészségügyi ellátását kellett (volna) heteken át biztosítani. Ezt a korabeli forráshiányt enyhítik a freiburgi Bundesarchiv-Militärarchiv-ban (BA-MA) található Budapest ostromával kapcsolatos német katonai iratok és leginkább a számtalan visszaemlékezés, illetve a már korábban említett, a Mentőmúzeum irattárában fellelhető források, valamint több hazai túlélő memoárjai és korabeli feljegyzései is. Az ostromlott főváros egészségügyi viszonyainak bemutatása jelentős részben az ő szubjektív visszaemlékezéseiken alapult. Végül tisztázandó, hogy a különböző egészségügyi témakörök tárgyalása során Budapest alatt elsősorban a korabeli közigazgatási egységet értem, de sok esetben elkerülhetetlenül kitekintek az agglomerációra is. Ennek egyrészt az az oka, hogy az agglomeráció már az 1950-es beolvasztás előtt is szoros kapcsolatban állt a fővárossal, másrészről pedig, hogy az akkori egészségügynek voltak olyan részterületei, amelyek csupán egy-egy elővároshoz (például a budatétényi sziklapincék, vagy csak a tervezés fázisáig jutott kőbányai légoltalmi kórház) voltak köthetőek, de bemutatásukat az egészségügy komplex tárgyalása során mindenképpen fontosnak ítéltem meg. 9

10 I. A közegészségügy szervezete és az általános egészségügyi viszonyok Budapesten a Horthy-korszakban Határozott meggyőződésem, hogy az ország mai helyzetében az ország belügyminiszterének a legszebb hivatása, de egyúttal egyik legfőbb kötelessége is, minden erejével a magyar nép egészségének megóvásáért és szociális helyzetének megjavításáért küzdeni. A jobb magyar élet és jövő szolgálatában nagy feladatok súlyosodnak ránk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezt a szebb jövőt csak úgy biztosíthatjuk, ha sikerül a születések számát a maximálisra fokozni, a halálozásokét pedig a minimumra csökkenteni, ha sikerül, megfelelő egészségügyi és szociálpolitikai intézkedésekkel, minél egészségesebb, ellenállóbb és életerősebb magyart kitermelni. 2 Kozma Miklós belügyminiszter ezekkel a mondatokkal indította útjára a Tudományos és szociális orvosi havi folyóiratot, amely orgánum leginkább a kor általános egészségügyi problémáival és kihívásaival foglalkozott. A belügyminiszter igen nehéz feladatot tűzött ki célul, annak ellenére, hogy a Horthykorszak a trianoni sokkot követően jóval többet költött az egészségügy fejlesztésére, mint ami az ország gazdasági teljesítőképességéből adódhatott volna. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy e negyedszázad alatt tökéletesen működő egészségügyet, vagy éppen a lehető legigazságosabb szociális viszonyokat sikerült volna megteremteni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy akkor, amikor az ország elveszítette területe 2/3-át, egyik napról a másikra összeomlott a kormányzás és a gazdaság, valamint az országot elárasztották a határokon kívül rekedt menekültek százezrei, az egészségügyet és az általános szociális viszonyokat jellemző számadatok nemhogy nem álltak az országot ért megrázkódtatással arányban, hanem éppen ennek ellentettje, pozitív tendenciák kezdtek mutatkozni, különösen az 1920-as, majd az 1930-as évek közepétől. Ez annak volt köszönhető, hogy a békeszerződés utáni Magyarország sok problémája között a népegészségügy állapota központi helyre került. 3 A társadalomra nézve minden megszületett éplelkű és testű egyén értéket, energiaforrást jelent, tehát minden olyan ártalom elhárítását, mely ezt károsítja, jólindokolt nemzetvédő tevékenységnek kell tartanunk. Erre irányul az egészségügyi profilaxis széles alapon való szervezése, az anya- és csecsemővédelem intézményes kiépítése, a betegekről való gondoskodás, szakképesítéssel bíró orvosok működésének istápolása a kontárok üldözése és kórházak építése útján, a testi és szellemi nyomorékok asylizálása és legújabban az 2 Tudományos és szociális orvosi havi folyóirat, I. évf., január, 1. old. 3 Kapronczay Károly: Johan Béla, in: Magyar Epidemiológia, II. évf. 1.sz., 5. old. Továbbiakban: Kapronczay: Johan. 10

11 öngyilkosok társadalmi úton való megmentésére való törekvés írta dr. Melly József, a főváros tisztiorvosa már 1928-ban egyik tanulmányának bevezetőjében, amely teljes összhangban állt a belügyminiszter és általában véve a Horthy-korszak kormányai által később megfogalmazott célokkal. 4 A főváros vonatkozásában az állam igyekvő beavatkozását sürgette, hogy az első világháborút követően Budapest lakosságának is nagy része elszegényedett, s ez a tömeg egészségesen is alig tudta tengetni életét, ha pedig valamilyen betegség támadt rájuk, akkor egyenesen katasztrofálissá romlott szociális és ebből kifolyólag egészségügyi helyzetük. Szociális szempontból a székesfőváros sohasem volt még oly szomorú helyzetben, mint a minőben most van. A rettenetes drágasággal összefüggő nyomor, a nagy lakáshiány, a lazult erkölcsi felfogás, az élethivatásukat betöltő tisztviselők <<B>> listára való helyezése, az élelmiszerek és az iparcikkek hihetetlen áremelkedése, a polgári elem teljes tönkrejutása s a pénz vásárlóerejének nagymérvű csökkenése mind oly tényezők, amelyek nemcsak a fajhygieniára, hanem a közegészségügyre is kártékonyan hatnak. Szomorúan bizonyítják ezt a mindennapi tapasztalat és a székesfővárosi statisztikai hivatal adatai. Az utóbbi szerint a háború kezdete óta a születések száma állandóan csökken, a halálozások száma pedig állandóan nő hívta fel a figyelmet a főváros egészségügyi helyzetének problémájára dr. Végh János tisztifőorvos évi I. félévi jelentésében. 5 Az első világháborút követő helyzet riasztó voltát igazolta a fővárosban 1912 és 1931 között kiadott szegénységi bizonyítványok számának 442,3%-os növekedése! 6 Talán e nagymérvű elszegényedésnek köszönhetően is a szegénybetegek ápolási költségeit 1930-ig az állam teljes mértékben fedezte, majd 1931-től (6000/1931. M. E. és 1300/1932. N. M. M. rendeletek) kezdődően, a gazdasági válság hatásaként, a szegénybetegek ápolási költségeinek megtérítése helyett az állam már egy ennél kisebb összegben megállapított átalányt fizetett a kórházak részére. 7 Az átalány azonban a szegénybetegek ápolási költségeit még kevésbé fedezte, mint a nem szegénybetegek részére 4 dr. Melly József: Az öngyilkosságok Budapesten és az európai nagyvárosokban, Statisztikai Közlemények 56/II., Bp., 1928., 10.old. Továbbiakban: Melly: Az öngyilkosságok. Kertai Pál a későbbiekben jogosan állapította meg, hogy Melly Józsefet az utókor méltatlanul kevésszer említi, holott kiváló statisztikákat állított össze a fővárosban előforduló fertőző betegségekről, az öngyilkosság és a rák epidemiológiájáról, amelyek e disszertáció során is számtalanszor forrásul szolgáltak. 5 Tisztifőorvosi jelentés a főváros I. félévi egészségügyi helyzetéről, in: Források Budapest múltjából III., szerk.: Ságvári Ágnes, Bp., 1972., old. Továbbiakban: Források Budapest múltjából III ben , 1931-ben vagyontalansági igazolást adtak ki. Közli: dr. Melly József: A kórházkultúra fejlődése és a hospitalizáció jelentősége Budapesten II., in: Városi Szemle, XX. évf., 1934., 4. szám, 563. old. Továbbiakban: Melly: Kórházkultúra II között a fővárosi kórházak megpróbálkoztak azzal is, hogy a vidéki és elszakított területek lakosainak 50%-kal, míg más külföldieknek 100%-kal több ápolási költséget kellett fizetniük, mint a fővárosi betegeknek május 1-jétől azonban egységessé váltak az ápolási díjak. 11

12 amúgy is alacsonyan megállapított napi ápolási díj, s ez a jelenség szinte végigkísérte az egész korszakot. 8 Az 1920-as évek elején nemcsak az imént említett problémák okán korántsem volt elfogadható az ország és a főváros közegészségügyi helyzete. Magyarország a múlt század végén betöltött viszonylag kedvezőbb helyzetéből az első világháborút követően az európai közegészségügyi statisztika sereghajtói közé zuhant. Statisztikai adatok szerint hazánk például mind a hastífusz-megbetegedések, mind a gümőkor-halálozás tekintetében ekkor Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Nyugtalanítóan magas volt a csecsemőhalandóság is. 9 Ez a helyzet az 1920-as évek derekára sem változott, az ös évek halálozási átlaga például 19,9 volt. Ezzel a halálozási arányszámmal Magyarország egyike volt a legrosszabbaknak. Messze elmaradtunk az élenjáró Hollandia 10,6 -es halálozási arányától, Dánia 11,2 -es, Norvégia 11,5 -es átlag halálozási szintjétől. Európában Magyarország mögött csak Románia (20,3 ), Bulgária (20,8 ), Portugália (20,4 ), Jugoszlávia (20,2 ) és Spanyolország (20,2 ) volt. 10 A statisztikai adatok híven tükrözik azt a helyzetet, amely Magyarországot szociális és egészségügyi szempontból a többi európai országgal összehasonlítva jellemzett, azonban ezek az adatok történelmi fejlődésünk és Európában betöltött szerepünk tükrében nem meglepőek. Az egészségügyre fordított igen magas összegeknek köszönhetően 1938-ra a halálozási index 14,4 -re (azaz 5,5 -kel) csökkent, s továbbra is mögöttünk kullogott Románia, Jugoszlávia, Portugália és Spanyolország. Jelentős azonban, hogy ebben az időpontban viszont megelőztünk két korábban, ebből a szempontból előttünk járó országot, Görögországot, és ami ennél is figyelemreméltóbb, a jóval fejlettebb Franciaországot. Ugyanakkor hazai viszonylatban az sem volt meglepő, hogy Budapest székesfőváros halálozási arányszáma a maga 15,8 -vel az országos átlagnál jobb volt, viszont jelentős eltérések mutatkoztak a budai, illetve a belső polgári és a külső munkáskerületek adatai között, amely helyzet jól mutatja a szociális és egészségügyi viszonyok és a különböző halálozások közti összefüggés. A kerületek között kettő, néhány esetben háromszoros eltérések is mutatkozhattak! Az 1930-as évek végére végbemenő 8 A nyilvánossági jelleggel felruházott magánkórházak és közkórházak azonban továbbra is igényelhették az államtól a szegénybetegek után járó ápolási díjak megtérítését. Ettől az időszaktól kezdődően a szegénységi bizonyítvány csak a kórházba való felvétel alkalmával előírt azonnali fizetési kötelezettség alól nyújtott felmentést, későbbiekben ezekre a betegekre is kivetették az ápolási díjat, és megpróbálták azt behajtani a fizetésre kötelezett hozzátartozókon, miközben a betegtől is megkíséreltek minél hamarabb megszabadulni. Az állam részéről történt intézkedés komoly anyagi nehézségeket okozott az amúgy sem túl jó pénzügyi helyzetben lévő egészségügyi intézetek számára, amely problémára a későbbiek során még visszatérünk. 9 dr. Bakács Tibor: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése , Bp., 1959., 12. old. Továbbiakban: Bakács: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése. 10 Bakács: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése, old. (A Jugoszlávia elnevezés csak 1929-től volt használatos, előtte a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megnevezés volt érvényben). 12

Doktori disszertáció tézise

Doktori disszertáció tézise Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből, különös tekintettel a fővárosra 1920-1945 között Budapest polgári és katonai egészségügyi viszonyai és a légoltalmi egészségügyi szolgálat kiépülése-működése

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására ELŐTERJESZTÉS a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására Tárgy: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1002 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról (egységes szerkezetben a 23/2004.(IX.15.), a 8/2006. (IV.06.), a 8/2008.(IV.21.),

Részletesebben

XXI. 7. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszti főorvosának iratai (1895-) 1945-1950 (-1954)

XXI. 7. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszti főorvosának iratai (1895-) 1945-1950 (-1954) XXI. 7. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszti főorvosának iratai (1895-) 1945-1950 (-1954) a/ Általános iratok 1945-1950 (-1951) 13,27 ifm b/ Óvodaügyi iratok (1942-)1945-1949 2,98 ifm c/ Vegyes nyilvántartások

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény intézményvezetői beosztására

Részletesebben

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról A tervezet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő azon miniszteri

Részletesebben

Aktualitások a védőnői munkában

Aktualitások a védőnői munkában Aktualitások a védőnői munkában Székesfehérvár 2013. november 13. Polyákné Gulyás Erika megyei vezető védőnő Visszatekintés Anya-gyermekvédelem hagyományai XX. sz. I. világháború - magas csecsemőhalálozás

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére 10. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Gyermekvilág Óvoda igazgatói állásának betöltésére

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

2. számú előterjesztés

2. számú előterjesztés Határozati javaslat Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 18-i nyilvános ülésére /2015. ( ) képviselő-testületi határozat Tárgy: a Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi,

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek 08 - Adatszolgáltatás a személyi és a foglalkoztatottak, választott összetételéréről 01 miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes 02 miniszter,miniszterrel azonos illetményre jogosult vezető 03 kormánybiztos,

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 2196//2015. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont alapító

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról Iktatószám: Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról amely létrejött egyrészről másrészről iskola: Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Egészséges és biztonságos munkavégzés

Egészséges és biztonságos munkavégzés A belügyminiszter által irányított rendvédelmi szervek feladatai és tevékenysége az Egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában a munkavédelem és a közegészségügy-járványügy keretein

Részletesebben

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 2194/3/2015. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2015. május 12-I RENDKÍVÜLI NYÍLVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2015. május 12-I RENDKÍVÜLI NYÍLVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2015. május 12-I RENDKÍVÜLI NYÍLVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 40/2015. (V.12.) 41/2015. (V. 12.) 42/2015. (V. 12.) 43/2015. (V. 12.) 44/2015. (V.

Részletesebben

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A rendszerváltozás során a helyi önkormányzati rendszer kiépülésével párhuzamosan megtörtént az új államigazgatási szervezet kialakítása.

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíjról

Részletesebben

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Horváth Kinga, Németh Dávid

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Községi Önkormányzat Kóspallag

Községi Önkormányzat Kóspallag Községi Önkormányzat Kóspallag J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kóspallag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 3-án (szerda) 12.00 órakor kezdődő RENDKÍVÜLI testületi üléséről. Az ülés

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére 6. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2015. évi Munkaterv és jogalkotási program elfogadása A tárgykört

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására Füzesgyarmat Város Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-401, Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

Egyesített Népjóléti Intézmény

Egyesített Népjóléti Intézmény Alapító Okirat 1 2 Egyesített Népjóléti Intézmény Alapító Okirat Költségvetési szerv neve: Egyesített Népjóléti Intézmény Székhelye: Makó, Béke u. 9. Telephelyei: Makó, Deák Ferenc u. 57. Makó, Királyhegyesi

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

V. 1159. Vasad nagyközség iratai 1926-1950

V. 1159. Vasad nagyközség iratai 1926-1950 V. 59. 926950 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52. állvány, 6. polc C/ Polgári kori iratok 926944 a/ Képviselőtestületi iratok 926944 0,09 fm b/ Elöljárósági iratok 937944,0 fm D/ Népi demokratikus

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

1. Ügy megnevezése, tárgya. 2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax száma, ügyfélfogadás rendje, ügyintéző

1. Ügy megnevezése, tárgya. 2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax száma, ügyfélfogadás rendje, ügyintéző 1. Ügy megnevezése, tárgya A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. tv. 56. -60/C. alapján

Részletesebben