Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből,
|
|
- Géza Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program Kalakán László Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből, Budapest polgári és katonai egészségügyi viszonyai, valamint a légoltalmi egészségügyi szolgálat kiépülése, működése Doktori disszertáció Konzulens: Ormos Mária Professor Emerita, az MTA rendes tagja
2 Tartalomjegyzék Historiográfiai bevezetés 3-9. old I. A közegészségügy szervezete és az általános egészségügyi viszonyok Budapesten a Horthykorszakban old. II. Kórházügy III. Az egészségbiztosítás rendszere és reformja IV. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület tevékenysége old old old. V. A Magyar Vöröskereszt két világháború közötti tevékenysége old. VI. A budapesti orvostársadalom helyzete a két világháború között old. VII. A főváros lakosságának általános egészségügyi és járványügyi helyzete a két világháború között old. VII.1. A tuberkulózis VII.2. A budapesti öngyilkossági esetek közegészségügyi hatásai VIII. A Fajegészségügy IX. A Magyar Királyi Honvédség egészségügyi rendszere old old old old. X. A légoltalmi egészségügyi szolgálat megszületése old. XI. Az európai háború kitörésétől Magyarország hadba lépéséig (1939 őszétől 1941 tavaszáig) old. XII. Újra háborúban: 1941 tavaszától az 1944-es német megszállásig XIII. A Székesfőváros Légoltalmi Szükségkórháza, a Sziklakórház története XIV tavaszától 1945 tavaszáig XIV.1. A német megszállástól a nyilas hatalomátvételig XIV.2. A nyilas hatalomátvételtől a budapesti harcok befejeződéséig XIV.2.a. A nyilas hatalomátvételtől az ostrom megindulásáig XIV.2.b. A főváros ostromának megindulásától a budapesti harcok befejeződéséig Záró gondolatok Összegzés A felhasznált források és irodalom jegyzéke old old old old old old old old old old. 2
3 Historiográfiai bevezetés A Horthy-korszak történelmével kapcsolatos különféle munkákból könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésünkre. Ezen művek szinte kivétel nélkül politikai, had- és gazdaságtörténeti monográfiák vagy tanulmányok, illetve kisebb mértékben társadalomtörténeti összefoglalók, egyéb írások. Ezekhez képest minimálisra tehető azoknak a száma, amelyek a Horthy-korszak fénykorának, a második világháborút közvetlenül megelőző időszaknak, vagy éppen a háborús évek katonai és polgári egészségügyével, valamint az ebben az időszakban kialakuló légoltalmon belül szintén megszülető légoltalmi egészségügyi szolgálat történetével foglalkoznának. A téma ugyanakkor rendkívül jelentős, hiszen az egészségügy szoros kölcsönhatásban állt a korszak már alaposan feldolgozott, egyéb területeivel: gazdaság, társadalom, szociális kérdések, katonapolitika, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Szállási Árpád tehát teljes joggal állapította meg, hogy a hazai orvostörténet-írás még az első világháború feldolgozásával is adós, a II. világháborúéval pedig különösen. Szerencsére vannak dokumentumok, s talán akadnak lelkes fiatal kollégák, akik elvégzik ezt a nemes és nem könnyű, de kötelező feladatot. Munkámban nagy mennyiségű, a történetírás által eddig részben feltáratlan forrásanyag feldolgozásával célul tűztem ki Budapest negyedszázada egészségügyi viszonyainak, a Horthy-korszak és az ostromlott főváros egészségügyi helyzetének minél komplexebb ismertetését. Disszertációmban témakörök szerint tagolva mutatom be a közegészségügy szervezetét, a kórházügyet, az egészségbiztosítás bethleni reformját, a mentők és a vöröskereszt két világháború közötti tevékenységét, a budapesti orvostársadalom helyzetét, a Magyar Királyi Honvédség egészségügyi rendszerét és a légoltalmi egészségügyi szolgálat megszületését. Kitekintek továbbá a budapesti általános egészségügyi viszonyokra, hangsúllyal a tuberkulózisra, mint népbetegségre, az öngyilkossági mutatókra, s érintem a fajegészségügy kérdését is. Vagyis az egészségügy szervezeti kérdései (kórházak, mentés, vöröskereszt, stb.) és a korszak jellemző egészségügyi problémái döntően külön témakörönként, egy-egy gondolat erejéig azonban néha átfedésben jelennek meg. E témakörök fő területeit és eseményeit a háborús években is nyomon követem, ugyanakkor a korábbi logikától eltérően: míg az közötti időszakot témakörökre bontva, addig az között eltelt hat esztendőben kronológiai sorrendben tárgyalom az eseményeket és a különböző intézkedéseket. Ennek az írás szerkezetét-felépítését befolyásoló, és egyetlen, számomra teljesen indokolható oka van: a háborús években az egész egészségügyi rendszernek, részterületeitől függetlenül kellett egy olyan kihívással szembenéznie, amelyre 3
4 megelőző történelme során nem volt példa. A szerző talán néhol fellelhető szubjektivitása mellett ugyanez indokolja a két rész közel azonos terjedelmét is. Ugyanakkor a polgári és katonai egészségügy ez utóbbiba tagolva esetleg a légoltalmi egészségügyet teljesen külön tartalmi egységekre választása akár a témakör, akár az időrend alapján, az előző okfejtés szerint nemcsak indokolatlan, hanem véleményem szerint hibás is lenne: a légoltalom és az azon belül megszülető légoltalmi egészségügy még ha a háborús egészségügy speciális intézménye is volt ugyanis polgári és katonai elemeket egyaránt tartalmazott, így ugyannyi érv szólhatna akár az egyik, akár a másik besorolás mellett. Ugyanakkor ahhoz, hogy képet alkothassunk az közötti időszak általános egészségügyi színvonaláról, sok esetben röviden vissza kellett nyúlnom a megelőző korszak eseményeihez, hiszen ezek az előzmények kihatottak és valamelyest folytatódtak a Horthykorszakban is. E negyedszázad egészségügye részben megörökölte a boldog békeidők viszonyait és struktúráját, ugyanakkor a trianoni békeszerződés fel is bolygatta azt, s végül ezt kellett a háborús kihívásoknak megfeleltetni és átalakítani. Véleményem szerint már ez az átfogó bemutatás is indokolta e munka megszületését. Talán kritika érhet a felhasznált források mennyiségi és téma szerinti megosztásával, valamint sok esetben szubjektív kiválasztásával kapcsolatban, de mentségemül szolgáljon, hogy a terjedelmi korlátok miatt sokszor kellett önfegyelmet tanúsítanom, s a lehető legszigorúbban, csupán az egészségügyre koncentrálnom. Ugyanezen okból kifolyólag disszertációm szövegkörnyezetét sem bővíthettem a végtelenségig, így bizonyos előzményekre, még szűkebb történelmi háttér bemutatására, országos helyzetképre, vagy éppen nemzetközi kitekintésre is csak a legindokoltabb esetekben vállalkoztam, illetve bizonyos szociális kérdéseket szintén csak ott érinthettem, ahol az amúgy egyébként igen szoros összefüggésben lévő egészségügyi és szociális körülmények elemzése-megértése ezt feltétlenül megkívánta. (Így talán érthető, hogy szociálpolitikával foglalkozó művek miért szerepelnek csupán minimálisan forrásaim között.) Ennek ellenére úgy gondolom, hogy igen széles levéltári bázison alapulva, olyan részletességgel sikerült bizonyos területeket bemutatnom, amelyet korábban mások nem tettek meg, illetve az egészségügy minden területéről kellő mennyiségű és minőségű információt gyűjtöttem össze a téma sokoldalú megvilágítása érdekében. Tollamat némileg szabadjára engedtem a légoltalmi egészségügy keretbe helyezésénél és a Királyi Vár légoltalmának ismertetésénél. Míg az előbbinél indokom az, hogy a légoltalmi egészségügyi szolgálat kialakítása véleményem szerint csak tág szövegkörnyezetben, a téma viszonylag bő történelmi hátterének bemutatásával érthető meg, addig az utóbbinál főként annak szinte teljes feldolgozatlansága motivált, s bár a Királyi 4
5 Várban is működtek a légoltalom egészségügyi részlegei, ennek általam ismertetett része a Palota egyéb légoltalmi vonatkozásai mellett első benyomásra talán csekélynek tűnhet. A Hadtörténelmi Levéltárban fellelhető Honvédelmi minisztériumi dokumentumok felhasználása kapcsán is hangsúlyoznom kell, hogy a HM és egyéb minisztériumok az egészségügyi téma szempontjából leginkább a Népjóléti Minisztériumra és a Belügyminisztériumra gondolok Magyar Országos Levéltárban található iratanyagának feldolgozásánál külön szempont volt, hogy véletlenül se a minisztériumok történetét írjam meg eltekintettem még a minisztériumok kompetenciáinak ismertetésétől is, hanem a főváros e negyedszázadának általános egészségügyi viszonyait. (A Népjóléti Minisztérium iratanyagából például csak 3,07 fm irat maradt fenn, így ezek alapján például az intézmény egészségüggyel kapcsolatos tevékenységét igen nehéz is lett volna rekonstruálni.) Visszautalva az közötti időszak egészségügyének feldolgozatlanságára, meg kell állapítanom, hogy természetesen jelentek meg ezzel kapcsolatosan különállóan, egyegy témára leszűkítve tanulmányok, szakcikkek, visszaemlékezések és bibliográfiai összefoglalók is, tudomásom szerint azonban egyetlen komplex mű sem íródott, amely a hézagosan fellelhető, és viszonylag nagymennyiségű, de tartalmát tekintve sokszor irreleváns levéltári források, valamint a sporadikus könyvtári irodalom alapján megkísérelte volna e témát teljes egészében bemutatni. Vagyis van irodalma a témának, de az töredékes, illetve részben kétséges (például a Lévai-kérdés, amire néhány sorral lejjebb még visszatérek). Talán egyetlen kivételt képez Kapronczay Károly igen átfogó, alapos és színvonalas, Fejezetek 125 év magyar egészségügyének történetéből című könyve, amely azonban címéből adódóan is kevesebbet tudott foglalkozni a Horthy-korszak egészségügyének történetével. A kádári időkben megjelent, és dr. Hahn Géza tollából származó, A magyar egészségügy története leginkább adatainak felhasználásával segítheti a kutatót köztük e sorok íróját is, egyéb megállapításait erős kritikával kell kezelni. Ugyanez vonatkozik Hantos József A Magyar Vöröskereszt száz éve és Brüll Miklós A Magyar Vöröskereszt tevékenysége az első és a második világháború időszakában című könyvére is. E négy művel gyakorlatilag bezárult a Horthy-korszak egészségügyét is érintő monográfiák köre, s ez esetben az is szónak hangsúlya van Hantos könyve például mindösszesen 12 oldalon át tárgyalja a Magyar Vöröskereszt második világháborús szerepvállalását. Ezzel ellentétben viszont számtalan olyan nagyrészt még a Horthy-korszakban született tanulmányt lehet felhasználni, amelyek egy-egy részterület feldolgozásához elengedhetetlenek. Gondolok itt a Központi Statisztikai Hivatal akkori lelkes munkatársainak alapos munkáira, akik nemcsak saját statisztikáikat, megfigyeléseiket és kutatási eredményeiket tették közzé, hanem mások 5
6 köztük számtalan meghatározó egészségügyi szakember tollából származó írásokat is. Szintén e körbe illenek a légoltalmi egészségüggyel, a hadisebészettel és az egy-egy kórház életével foglalkozó kisebb-nagyobb tanulmányok, visszaemlékezések. A légoltalmi egészségügyi szolgálat történetét sem dolgozta még fel kutató, pedig számtalan korabeli szakcikk áll rendelkezésünkre, s levéltári irodalma is van a témának. Ez utóbbi kapcsán már most megemlíthetem azt az egészségügy körében nem igazán közismert, de munkámban részletesen kifejtett tényt, hogy az egészségügy a légoltalmi mentés hatékonyságának növelése céljából különösen a legvérzivatarosabb esztendők alatt szinte szerves része lett a légoltalomnak, holott az egészségügynek korábban semmilyen légoltalmi vonatkozása nem volt, hiszen az általános orvoslás, a kórházak kialakulása és a mentés megszervezése sokkal korábbra nyúlik vissza, mintsem a légi háborúk időszaka. E vonatkozásban ugyanakkor egyáltalán nem mellékes az sem, hogy az adott korban a szakembereket milyen rendkívüli módon foglalkoztatta a kórházak légoltalma, illetve általánosságban az egészségügyi szervek, és az általános egészségügy légoltalomba való bekapcsolása, vagyis a két terület minél hatékonyabb és átfogóbb összekovácsolásának módja. Korántsem volt mindegy továbbá, hogy ebbe a komplex, de csak a magyar háborús felkészültségnek és Magyarország háborús részvételének színvonalával arányos légoltalom kialakításába egyáltalán milyen minőségű egészségügy tagozódik be. Az egészségügy és a háborús események összekapcsolódására további egyértelmű bizonyítékként fog szolgálni a hazai vöröskereszt tevékenységének bemutatása is. De ne menjek az események elé, maradjak csupán a historiográfia bemutatásánál és célkitűzéseim felvázolásánál, illetve a kutatás körülményeinek, hátterének ismertetésénél. Paradoxon, hogy a témával kapcsolatosan hézagosan fellelhető, ugyanakkor terjedelmét tekintve viszonylag nagy mennyiségű dokumentum áll a kutatók rendelkezésére. A legnehezebb és egyben leginkább időigényes feladat a témához releváns iratanyag megtalálása, hiszen például egy kórház gyűjteményében, ha fennmaradt több ezer beteg kórlapja, az a dokumentumok terjedelmét tekintve gazdag anyagnak tekinthető, ugyanakkor az egészségügy általános helyzetének rekonstruálásához használhatatlan és felesleges. Megnehezíti a kutatást, hogy jelentősebb kórházaink egy részének iratanyaga, az irattárak második világháborús megsemmisülése következtében elpusztult. Ezek közé tartozik a Szent Rókus-, és a Szent János kórház is, amelyek a pesti, illetve a budai oldal meghatározó intézményei voltak. A korszak katona-egészségügyének feldolgozásánál legfőbb forrásként a Hadtörténelmi Levéltár (HL) gyűjteménye használható, azon beül is igen jelentős mértékben 6
7 az akkori HM 12., vagyis a katona-egészségüggyel foglalkozó osztálya fennmaradt iratai, továbbá a Magyar Királyi Honvédség kezelésében lévő katonai kórházak egy részének iratanyaga is megmenekült. Ezek alapján összességében kutathatók e negyedszázad katonaegészségügyét alapvetően meghatározó eseményei-döntései, továbbá a háborús időszak történései is, kezdve a beözönlő lengyel menekültek egészségügyi ellátásától az as egészségügyi fronttapasztalatokon át egészen az 1944-es év második felében végbemenő kórház evakuálásokig. Mindez állítható annak ellenére, hogy bizonyos időszakokból csak igen hézagosan maradt fenn iratanyag, s még ennek is nagy részét a különböző katonai kórházakban ápoltak kórlapjai, sérülési és műtéti leírásai, valamint orvosi bizonyítványai alkotják. Megtalálhatóak ugyanakkor a kórházakon belüli ellátó-parancsnokságok, gazdasági hivatalok és a különböző gyógyító osztályok iratai. Folytatva a historiográfiai bevezetést a fellelhető források ismertetésével, a kutatónak tapasztalnia kell, hogy a téma szempontjából viszonylag kevesebb mennyiségű feldolgozható dokumentum található a Magyar Országos Levéltárban (MOL), azonban a Magyar- és a Nemzetközi Vöröskereszttel, valamint a lengyel menekültek egészségügyi ellátásával kapcsolatos irat együttest nem lehet figyelmen kívül hagyni. A budapesti kórházakkal kapcsolatosan Budapest Főváros Levéltárában (BFL) elsősorban gazdasági iratok, illetve leselejtezett ostromkorabeli sebesülési és betegfelvételi jegyzőkönyvek találhatóak, ugyanakkor rendkívül gazdag és jól használható a korabeli polgármesteri hivatal légoltalmi ügyekkel foglalkozó különböző ügyosztályainak iratanyaga. Itt fellelhető az oly sok legendával körülvett, a Várhegy gyomrában lévő Sziklakórházhoz és a Budai Vár barlangrendszerében kialakított kormányzati szerveket kiszolgáló óvóhelyekhez kapcsolódó iratok egy része, valamint a Királyi Vár légoltalmának megszervezésével kapcsolatos dokumentumok. Sok esetben azonban sajnos csak az iratok tárgymutatói vannak meg, de maguk az iratok nem. A dokumentumok még így is segítségül szolgálnak a légoltalmi egészségügyi szolgálat történetének feldolgozásában. Ugyanehhez forrásanyaggal szolgál a Pécelen található Polgári Védelmi Archívum, ahol fellelhetőek például az 1944 áprilisa és augusztusa között, a bombázások kapcsán keletkezett és az Országos Légvédelmi Parancsnokságnak (OLP) megküldött, összesített kárjelentések. Nagy mennyiségű, leginkább az adott korban megjelent, az akkori általános és speciális egészségügyi, valamint légoltalmi egészségügyi kérdésekkel, problémákkal foglalkozó szakirodalom található a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban, illetve az Országos Széchenyi Könyvtárban (OSZK). Ahogy Gracza Tünde, a korabeli magyar nyelvű orvosi szakfolyóiratok 7
8 kutatója írta, az elődök által a <<hazai közegészségügy előmozdítására alkalmas segédeszközöknek>> nevezett szakfolyóiratok ha speciális nézőpontból is alkalmasak Magyarország egészségi állapotát láttatni, és képesek befolyásolni is azt. 1 Különböző, ugyanakkor teljesen érthető okokból bombázások, kiürítés, zsidónak minősülő szerzők-szakemberek ellehetetlenítése, a magyarországi harccselekmények kibontakozása, stb. korabeli szakirodalom, illetve levéltári dokumentum az előző évekhez képest jóval kisebb számban keletkezett, illetve maradt fenn az ös évekből. Ezt, az előző években keletkezett iratmennyiséghez viszonyított forráshiányt csökkentik a Mentőmúzeum irattárában fellelhető, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) ezen időszakra vonatkozó esetnaplói, szállítási naplói, ambulánsnaplói és körzeti esetnaplói. A mentőegyesület iratanyaga továbbá azért is rendkívül jelentős és egyedi, mert ezek alapján nemcsak a forráshiányos ös időszakra, hanem az egész Horthy-korszak egészségügyére vonatkozóan is nagyon fontos információk birtokába juthatunk. Kirajzolódik belőlük az közötti időszak mentésének színvonala, pontos kép alkotható Budapest öngyilkossági, rákhalandósági és TBC statisztikáiról, a német megszállást követően a légoltalommal való együttműködésről, és így a bombázások veszteségeiről és sérültjeinek ellátásáról, a vészkorszak idején bekövetkezett zsidó öngyilkosságokról és a BÖME embermentő tevékenységéről, valamint Budapest ostroma alatt a sebesültek ellátásáról és az ideiglenes kórházak elhelyezkedéséről is. Összegezve, a BÖME iratanyaga túlmutat a mentőegyesület történetén, belőlük a főváros egész korszakára nézve nagyon sok elsikkadt, de jelentős információ birtokába juthatunk, ráadásul eddig alig ismert dokumentumokkal egészíthető ki, és más szempontok alapján vázolható az közötti időszak. A BÖME ös iratanyagát egészítik ki az Igazságügyi Orvostani Intézet fennmaradt boncolási jegyzőkönyvei, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vizsgálati dossziéi, amelyek a nyilasterror időszakára vonatkozó egészségügyi adatokat témám szempontjából valójában inkább csak megerősítették, illetve kontrollul szolgáltak. A vészkorszak kapcsán Lévai Jenő, közvetlenül a második világháború után megjelent könyvei szintén csak adalékként, illetve más források megerősítésére-színesítésére szolgálhatnak, mivel a szerző nem precíz kutatóként, történelmi távlatból vizsgálta az akkori eseményeket, hanem újságíróként, leginkább korabeli szemtanúk sajnos sok esetben eltúlzott vagy pontatlan visszaemlékezéseire hagyatkozva, s fő célja az volt, hogy az akkor éppen túlélt 1 Gracza Tünde: Magyarország közegészségügyi állapota a korabeli magyar nyelvű orvosi szakfolyóiratok tükrében, a Nemzetközi Megelőző Orvostani és Népegészségtani Kongresszuson elhangzott előadás összefoglalója, in: Magyar Epidemiológia, VII. évf. 4. sz. 8
9 nyilas korszakra ne borulhasson a feledés homálya. Művei így teljesen elfogadható okokból kifolyólag igen komoly kritikával kezelendőek, s leginkább azokban az esetekben használhatóak fel, amikor más forrás nem áll a történész rendelkezésére. Csupán korabeli források felhasználásával legnehezebben rekonstruálható lenne az ostromlott főváros egészségügyi helyzete. Annak ellenére ugyanis, hogy a Budapestért folyó harc a második világháború egyik leghosszabb városostroma volt, annak eseményeiről alig maradt fenn német és magyar levéltári dokumentum, a korabeli katonai iratok jelentős része kivételt képez a 10. gyaloghadosztály hadinaplója elégett vagy eltűnt. Ugyanakkor az egészségügy ekkori tevékenységének jelentőségét fokozza, hogy ebben, a korábbi évekhez képest elenyészően rövid időszakban kellett a főváros egészségügyi szerveinek a legnagyobb kihívással szembesülniük: hozzávetőlegesen 1 millió civil, több tízezer német és magyar katona, sebesültek és nem sebesültek, illetve sebesült és beteg civilek egészségügyi ellátását kellett (volna) heteken át biztosítani. Ezt a korabeli forráshiányt enyhítik a freiburgi Bundesarchiv-Militärarchiv-ban (BA-MA) található Budapest ostromával kapcsolatos német katonai iratok és leginkább a számtalan visszaemlékezés, illetve a már korábban említett, a Mentőmúzeum irattárában fellelhető források, valamint több hazai túlélő memoárjai és korabeli feljegyzései is. Az ostromlott főváros egészségügyi viszonyainak bemutatása jelentős részben az ő szubjektív visszaemlékezéseiken alapult. Végül tisztázandó, hogy a különböző egészségügyi témakörök tárgyalása során Budapest alatt elsősorban a korabeli közigazgatási egységet értem, de sok esetben elkerülhetetlenül kitekintek az agglomerációra is. Ennek egyrészt az az oka, hogy az agglomeráció már az 1950-es beolvasztás előtt is szoros kapcsolatban állt a fővárossal, másrészről pedig, hogy az akkori egészségügynek voltak olyan részterületei, amelyek csupán egy-egy elővároshoz (például a budatétényi sziklapincék, vagy csak a tervezés fázisáig jutott kőbányai légoltalmi kórház) voltak köthetőek, de bemutatásukat az egészségügy komplex tárgyalása során mindenképpen fontosnak ítéltem meg. 9
10 I. A közegészségügy szervezete és az általános egészségügyi viszonyok Budapesten a Horthy-korszakban Határozott meggyőződésem, hogy az ország mai helyzetében az ország belügyminiszterének a legszebb hivatása, de egyúttal egyik legfőbb kötelessége is, minden erejével a magyar nép egészségének megóvásáért és szociális helyzetének megjavításáért küzdeni. A jobb magyar élet és jövő szolgálatában nagy feladatok súlyosodnak ránk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezt a szebb jövőt csak úgy biztosíthatjuk, ha sikerül a születések számát a maximálisra fokozni, a halálozásokét pedig a minimumra csökkenteni, ha sikerül, megfelelő egészségügyi és szociálpolitikai intézkedésekkel, minél egészségesebb, ellenállóbb és életerősebb magyart kitermelni. 2 Kozma Miklós belügyminiszter ezekkel a mondatokkal indította útjára a Tudományos és szociális orvosi havi folyóiratot, amely orgánum leginkább a kor általános egészségügyi problémáival és kihívásaival foglalkozott. A belügyminiszter igen nehéz feladatot tűzött ki célul, annak ellenére, hogy a Horthykorszak a trianoni sokkot követően jóval többet költött az egészségügy fejlesztésére, mint ami az ország gazdasági teljesítőképességéből adódhatott volna. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy e negyedszázad alatt tökéletesen működő egészségügyet, vagy éppen a lehető legigazságosabb szociális viszonyokat sikerült volna megteremteni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy akkor, amikor az ország elveszítette területe 2/3-át, egyik napról a másikra összeomlott a kormányzás és a gazdaság, valamint az országot elárasztották a határokon kívül rekedt menekültek százezrei, az egészségügyet és az általános szociális viszonyokat jellemző számadatok nemhogy nem álltak az országot ért megrázkódtatással arányban, hanem éppen ennek ellentettje, pozitív tendenciák kezdtek mutatkozni, különösen az 1920-as, majd az 1930-as évek közepétől. Ez annak volt köszönhető, hogy a békeszerződés utáni Magyarország sok problémája között a népegészségügy állapota központi helyre került. 3 A társadalomra nézve minden megszületett éplelkű és testű egyén értéket, energiaforrást jelent, tehát minden olyan ártalom elhárítását, mely ezt károsítja, jólindokolt nemzetvédő tevékenységnek kell tartanunk. Erre irányul az egészségügyi profilaxis széles alapon való szervezése, az anya- és csecsemővédelem intézményes kiépítése, a betegekről való gondoskodás, szakképesítéssel bíró orvosok működésének istápolása a kontárok üldözése és kórházak építése útján, a testi és szellemi nyomorékok asylizálása és legújabban az 2 Tudományos és szociális orvosi havi folyóirat, I. évf., január, 1. old. 3 Kapronczay Károly: Johan Béla, in: Magyar Epidemiológia, II. évf. 1.sz., 5. old. Továbbiakban: Kapronczay: Johan. 10
11 öngyilkosok társadalmi úton való megmentésére való törekvés írta dr. Melly József, a főváros tisztiorvosa már 1928-ban egyik tanulmányának bevezetőjében, amely teljes összhangban állt a belügyminiszter és általában véve a Horthy-korszak kormányai által később megfogalmazott célokkal. 4 A főváros vonatkozásában az állam igyekvő beavatkozását sürgette, hogy az első világháborút követően Budapest lakosságának is nagy része elszegényedett, s ez a tömeg egészségesen is alig tudta tengetni életét, ha pedig valamilyen betegség támadt rájuk, akkor egyenesen katasztrofálissá romlott szociális és ebből kifolyólag egészségügyi helyzetük. Szociális szempontból a székesfőváros sohasem volt még oly szomorú helyzetben, mint a minőben most van. A rettenetes drágasággal összefüggő nyomor, a nagy lakáshiány, a lazult erkölcsi felfogás, az élethivatásukat betöltő tisztviselők <<B>> listára való helyezése, az élelmiszerek és az iparcikkek hihetetlen áremelkedése, a polgári elem teljes tönkrejutása s a pénz vásárlóerejének nagymérvű csökkenése mind oly tényezők, amelyek nemcsak a fajhygieniára, hanem a közegészségügyre is kártékonyan hatnak. Szomorúan bizonyítják ezt a mindennapi tapasztalat és a székesfővárosi statisztikai hivatal adatai. Az utóbbi szerint a háború kezdete óta a születések száma állandóan csökken, a halálozások száma pedig állandóan nő hívta fel a figyelmet a főváros egészségügyi helyzetének problémájára dr. Végh János tisztifőorvos évi I. félévi jelentésében. 5 Az első világháborút követő helyzet riasztó voltát igazolta a fővárosban 1912 és 1931 között kiadott szegénységi bizonyítványok számának 442,3%-os növekedése! 6 Talán e nagymérvű elszegényedésnek köszönhetően is a szegénybetegek ápolási költségeit 1930-ig az állam teljes mértékben fedezte, majd 1931-től (6000/1931. M. E. és 1300/1932. N. M. M. rendeletek) kezdődően, a gazdasági válság hatásaként, a szegénybetegek ápolási költségeinek megtérítése helyett az állam már egy ennél kisebb összegben megállapított átalányt fizetett a kórházak részére. 7 Az átalány azonban a szegénybetegek ápolási költségeit még kevésbé fedezte, mint a nem szegénybetegek részére 4 dr. Melly József: Az öngyilkosságok Budapesten és az európai nagyvárosokban, Statisztikai Közlemények 56/II., Bp., 1928., 10.old. Továbbiakban: Melly: Az öngyilkosságok. Kertai Pál a későbbiekben jogosan állapította meg, hogy Melly Józsefet az utókor méltatlanul kevésszer említi, holott kiváló statisztikákat állított össze a fővárosban előforduló fertőző betegségekről, az öngyilkosság és a rák epidemiológiájáról, amelyek e disszertáció során is számtalanszor forrásul szolgáltak. 5 Tisztifőorvosi jelentés a főváros I. félévi egészségügyi helyzetéről, in: Források Budapest múltjából III., szerk.: Ságvári Ágnes, Bp., 1972., old. Továbbiakban: Források Budapest múltjából III ben , 1931-ben vagyontalansági igazolást adtak ki. Közli: dr. Melly József: A kórházkultúra fejlődése és a hospitalizáció jelentősége Budapesten II., in: Városi Szemle, XX. évf., 1934., 4. szám, 563. old. Továbbiakban: Melly: Kórházkultúra II között a fővárosi kórházak megpróbálkoztak azzal is, hogy a vidéki és elszakított területek lakosainak 50%-kal, míg más külföldieknek 100%-kal több ápolási költséget kellett fizetniük, mint a fővárosi betegeknek május 1-jétől azonban egységessé váltak az ápolási díjak. 11
12 amúgy is alacsonyan megállapított napi ápolási díj, s ez a jelenség szinte végigkísérte az egész korszakot. 8 Az 1920-as évek elején nemcsak az imént említett problémák okán korántsem volt elfogadható az ország és a főváros közegészségügyi helyzete. Magyarország a múlt század végén betöltött viszonylag kedvezőbb helyzetéből az első világháborút követően az európai közegészségügyi statisztika sereghajtói közé zuhant. Statisztikai adatok szerint hazánk például mind a hastífusz-megbetegedések, mind a gümőkor-halálozás tekintetében ekkor Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Nyugtalanítóan magas volt a csecsemőhalandóság is. 9 Ez a helyzet az 1920-as évek derekára sem változott, az ös évek halálozási átlaga például 19,9 volt. Ezzel a halálozási arányszámmal Magyarország egyike volt a legrosszabbaknak. Messze elmaradtunk az élenjáró Hollandia 10,6 -es halálozási arányától, Dánia 11,2 -es, Norvégia 11,5 -es átlag halálozási szintjétől. Európában Magyarország mögött csak Románia (20,3 ), Bulgária (20,8 ), Portugália (20,4 ), Jugoszlávia (20,2 ) és Spanyolország (20,2 ) volt. 10 A statisztikai adatok híven tükrözik azt a helyzetet, amely Magyarországot szociális és egészségügyi szempontból a többi európai országgal összehasonlítva jellemzett, azonban ezek az adatok történelmi fejlődésünk és Európában betöltött szerepünk tükrében nem meglepőek. Az egészségügyre fordított igen magas összegeknek köszönhetően 1938-ra a halálozási index 14,4 -re (azaz 5,5 -kel) csökkent, s továbbra is mögöttünk kullogott Románia, Jugoszlávia, Portugália és Spanyolország. Jelentős azonban, hogy ebben az időpontban viszont megelőztünk két korábban, ebből a szempontból előttünk járó országot, Görögországot, és ami ennél is figyelemreméltóbb, a jóval fejlettebb Franciaországot. Ugyanakkor hazai viszonylatban az sem volt meglepő, hogy Budapest székesfőváros halálozási arányszáma a maga 15,8 -vel az országos átlagnál jobb volt, viszont jelentős eltérések mutatkoztak a budai, illetve a belső polgári és a külső munkáskerületek adatai között, amely helyzet jól mutatja a szociális és egészségügyi viszonyok és a különböző halálozások közti összefüggés. A kerületek között kettő, néhány esetben háromszoros eltérések is mutatkozhattak! Az 1930-as évek végére végbemenő 8 A nyilvánossági jelleggel felruházott magánkórházak és közkórházak azonban továbbra is igényelhették az államtól a szegénybetegek után járó ápolási díjak megtérítését. Ettől az időszaktól kezdődően a szegénységi bizonyítvány csak a kórházba való felvétel alkalmával előírt azonnali fizetési kötelezettség alól nyújtott felmentést, későbbiekben ezekre a betegekre is kivetették az ápolási díjat, és megpróbálták azt behajtani a fizetésre kötelezett hozzátartozókon, miközben a betegtől is megkíséreltek minél hamarabb megszabadulni. Az állam részéről történt intézkedés komoly anyagi nehézségeket okozott az amúgy sem túl jó pénzügyi helyzetben lévő egészségügyi intézetek számára, amely problémára a későbbiek során még visszatérünk. 9 dr. Bakács Tibor: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése , Bp., 1959., 12. old. Továbbiakban: Bakács: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése. 10 Bakács: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése, old. (A Jugoszlávia elnevezés csak 1929-től volt használatos, előtte a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megnevezés volt érvényben). 12
Doktori disszertáció tézise
Fejezetek Magyarország egészségügyének történetéből, különös tekintettel a fővárosra 1920-1945 között Budapest polgári és katonai egészségügyi viszonyai és a légoltalmi egészségügyi szolgálat kiépülése-működése
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
Részletesebben1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok
1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok Az FB létszámhelyzetét 2010. évben az alábbi adatok reprezentálják: Bírák Titkárok Fogalmazók
RészletesebbenA magyarországi közegészségügy története
A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA
RészletesebbenA virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/
A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének
RészletesebbenKATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM
Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének
RészletesebbenCsongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B
Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B. 1426. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYAINAK LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYE 1827 1895 1,62 ifm (12 nagydoboz, 1 doboz) 1,19 kfm
RészletesebbenElőterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal
RészletesebbenPhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter
PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés
Részletesebben113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről
113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5109-1/2007-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatkörének
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenKAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI Írták: Grabarits István Kapronczay Károly Kapronczay Katalin Magyar László András Kapronczay Károly, 2010 Az e-könyv alapja Kapronczay Károly: AZ ORVOSTÖRTÉNELEM
Részletesebben2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val
1. oldal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okiratát (a továbbiakban:
RészletesebbenA magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet
A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm.
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. augusztus 16., hétfõ 133. szám Tartalomjegyzék 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet 69/2010. (VIII. 16.) ME határozat 70/2010. (VIII. 16.) ME határozat
RészletesebbenAz önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök
Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Dr. KÁKAI László Habil. Egyetemi docens Pécs, 2014. október 16. A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése A Kormány
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:
RészletesebbenReform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére
SOÓS ZSOLT Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére A tanulmányban arra próbáltam választ keresni, hogy a kormányzat által 2004-ben,
RészletesebbenSomogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem
Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenPolgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek
Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenMigráció egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi problémák
Migráció egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi problémák Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos XXII. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2015. október 7-9. Irányadó jogszabályok - Az
RészletesebbenDUNAHARASZTI TERÜLETI GONDOZÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA
Okirat száma: 2-653453/2016 Dunaharaszti Város Önkormányzata DUNAHARASZTI TERÜLETI GONDOZÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA Okirat száma: 2-653453/2016 Alapító Okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
Részletesebbenpolgármester Döntés a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalának kialakításával kapcsolatos, a Kormányhivatal által tett javaslatról
Előterjesztő: polgármester Iktatószám: 91850/2012. Tárgy: Döntés a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalának kialakításával kapcsolatos, a Kormányhivatal által tett javaslatról Melléklet:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
Részletesebben4. Gazdasági Hivatal, Gazdasági- Műszaki Főigazgatóság raktári egység = 2,48 ifm
4. Gazdasági Hivatal, Gazdasági- Műszaki Főigazgatóság 1951-1999 23 raktári egység = 2,48 ifm Az egykori Tudományegyetemen még az 1880-as évek elején határozták el az egyetemi gazdasági hivatal felállítását.
RészletesebbenVI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946
1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13270. számú törvényjavaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Budapest, 2016. december
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
Részletesebben9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági
9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap
RészletesebbenDr. Varga Attila ezds.
Dr. Varga Attila ezds. Az előadás a Chatham House szabályok szerint a védelmi igazgatás központi és települési szintjére (polgármester) nem terjed ki a leadásra kerülő írásos anyagtól némileg eltér Bizottság
RészletesebbenEgyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról
Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról A tervezet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő azon miniszteri
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
Részletesebben391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól
391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenMell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója
Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának
Részletesebbenprojekt címe: projektgazda: készítette: dátum:
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
RészletesebbenA FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek
RészletesebbenALPOLGÁRMESTER. a Szociális és Egészségügyi Ágazathoz tartozó intézmények alapító okiratainak módosítására. Lombos Antal ágazatvezető
BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a Szociális és Egészségügyi Ágazathoz tartozó intézmények alapító okiratainak módosítására Készítette: Lombos Antal ágazatvezető Előterjesztő:
RészletesebbenSomogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem
Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenA munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenPOLGÁRMESTER. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS és ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS. 2008. év
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS és ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 2008. év Készítette: Benkó Péter belső ellenőr Laborczné Simon Ildikó belső ellenőr
RészletesebbenV. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/
V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.
Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására
ELŐTERJESZTÉS a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására Tárgy: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati
RészletesebbenXXI. 7. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszti főorvosának iratai (1895-) 1945-1950 (-1954)
XXI. 7. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszti főorvosának iratai (1895-) 1945-1950 (-1954) a/ Általános iratok 1945-1950 (-1951) 13,27 ifm b/ Óvodaügyi iratok (1942-)1945-1949 2,98 ifm c/ Vegyes nyilvántartások
RészletesebbenVII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek
A a AA ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek 1915-1950 Terjedelme 103 doboz = 11,33 ifm 1 kötet
RészletesebbenVAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG 1 A védelmi igazgatás rendszere Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó fejezetének 48-54. cikkejei: - rendkívüli állapot - szükségállapot
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 206. december 3-án megtartott nyilvános, rendkívüli testületi üléséről. Az ülés helye: Községháza (Bakonykúti, Szabadság
RészletesebbenA DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN
A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenOKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!
OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenA JÁRÁSI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A POLGÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A JÁRÁSI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A POLGÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE ELŐZMÉNYEK Ø Magyarországon 1950-ben megyerendezés történik Ø 19 megyére oszlik. Ø A jó Állam kialakításának egyik eleme, a járások kialakítása
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK május 19-ei képviselő-testületi ülésre
ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-020 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2016.
RészletesebbenME 01 Minőségirányítási Eljárás ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 23-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Gondozási
RészletesebbenVII-B-004/761-4 /2013
VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és
Részletesebben~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről
~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenPORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenEgyüttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról
Iktatószám: Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról amely létrejött egyrészről másrészről iskola: Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenBudapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei
Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi
RészletesebbenSzékely Tanintézet Tevelen
Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 2. oldal (9)1 Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok
Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 1. oldal 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről,
RészletesebbenVASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete
VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő
RészletesebbenXXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990
ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott
RészletesebbenA Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete
1 1. melléklet a BM/9751/2011. számú munkaanyaghoz A Belügyminiszter./2011. (....) BM rendelete a rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendelet módosításáról
RészletesebbenME 01 Minőségirányítási Eljárás ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 22-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Gondozási
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenAz egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1
Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó között,
RészletesebbenMunkavédelem az Egészségügyben I. DE OEC Rehab. MSC
Munkavédelem az Egészségügyben I. DE OEC Rehab. MSC Dr. med. Habil. Szilasi Mária PhD., Dr. med. habil. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna PhD., Dr. Terjék László PhD A munkavédelem fogalma A munkavédelem fogalmát
Részletesebben9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE
9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői
RészletesebbenElőterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület február hónap 18. napján tartandó ülésére
Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület 2016. február hónap 18. napján tartandó ülésére Tárgy: A Hajdúhadházi Mikrotérségi módosításának jóváhagyása Szociális Gondozási
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 08-8/1698-8/2012 TÁRGY: MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTÁR ÁTADÁS-ÁTVÉTELE MELLÉKLET: 5 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. DECEMBER 13-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Részletesebben