A következőkben az egyes szakmák leggyakoribb, ill. legígéretesebb megoldásaira mutatunk be példákat.

Átírás

1 Home monitoring A krónikus betegségben szenvedők, ill. az idős korosztály gondozása világszerte egyre nagyobb problémát jelent, hiszen egyre növekszik a két csoportba tartozó populáció nagyság, az ellátó szakszemélyzet, ill. intézet száma pedig rohamosan csökken. Ez a jelenség ösztönzi a problémát felismerő egészségügyi hatóságokat különösen az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában és Nyugat Európában - arra, hogy minél gyorsabban és minél szélesebb körben biztosítsák a rászorultak számára a távellátás/távgondozás lehetőségét, mely következtében időben észlelhetővé válnak az állapotukban bekövetkező negatív változások, így ellátásuk sokkal gyorsabb, szakszerűbb, költséghatékonyabb lesz. További előnye és eredménye az otthoni betegmonitorozásnak, hogy a beteg aktívan részt vesz a saját kezelésében/gondozásában, javul a szakszemélyezettel való együttműködés, csökken a morbiditás, ill. mortalitás. A távoli betegelérés/betegmonitorozás igénye számos eszköz/folyamat kifejlesztését indukálta, melyek egy része még pilot jelleggel működik, azonban egyre nő azon megoldások száma is, melyek a napi rutin munka részei. A home monitoring rendszer alapelemei Az otthoni betegmonitorozást végző rendszerek jól meghatározott alapelemekből tevődnek össze. A betegnél lévő jeladó szenzorok (vérnyomásmérő, vércukormérő, EKG, spirométer, testsúlymérleg, lépésszámláló, stb.) különböző módon (pl. USB-n, bluetooth-on, wifin, ZigBee, stb.) az adatovábbító egységre küldik az adatokat. Ez az egység mobiltelefon, vagy HUB lehet, mely gsm-en, vagy interneten keresztül a központi adatbázisba/szerverre továbbítja a beérkező adatokat. A központban egy erre a célra kifejlesztett szoftver kezeli, ill. tárolja az információt. Optimális esetben a szoftver bizonyos mértékben automatizált értékelésre is képes, mely segítségével - előre meghatározott algoritmusok alapján -, eldől, hogy a mért értékek milyen teendőt igényelnek. Ha az adatok a normális tartományban, vagy azon kívül, de még

2 elfogadható range-ben vannak, akkor akut teendő nincs a beteggel. Kiugró értékek esetén, a szolgáltatás egyik legfontosabb elemét jelentő call-centerben dolgozó személyzet értesíti a beteget, a hozzátartozót, vagy a beteget kezelő szakorvost, sőt sürgős esetben esetleg direkt módon a mentők riasztására is mód van. Az értesítés sms-ben, ben, vagy telefonon keresztül történhet, attól függően, hogy milyen kapcsolattartást tart előnyösnek a beteg, ill. az adott telemedicina szolgáltató. A különböző mérések során begyűjtött adatok a központi szerveren tárolódnak, s a rendszerhez csatlakozó egészségügyi szolgáltatók számára a beteg előzetes hozzájárulása után hozzáférhetővé válnak. Ez a későbbiekben komoly előnyt jelent a beteg számára, hiszen az elektronikusan, időrendben elátrololt adatok mindig rendelkezésre állnak, visszakereshetők, s nem fordulhat elő az adatvesztés, mint pl. a papíralapú dokumentáció esetleges megsemmisülése esetén. A következőkben az egyes szakmák leggyakoribb, ill. legígéretesebb megoldásaira mutatunk be példákat. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők folyamatos kontrolljának igénye számos megoldást hívott életre. A fejlettebb országokban évek óta jelen vannak olyank 12 csatornás EKG készülékek, ill. vérnyomásmérő készülékek, melyek alkalmasak a jeltovábbítása interneten és en keresztül (1), s ezeknek az eszközöknek a száma napról napra nő. Egyre több helyen alkalmaznak olyan, meghatározott algoritmussal rendelkező kézben tartható EKG készülékeket, melyek automatikus adatelemzésre képesek, s azonnali segítséget jelenthetnek a betegek számára. Az eszközök egy része jeladásra is képes, így az adatok egy központi szerverre beérkezve hozzáférhetővé válnak a szakszemélyzet számára, s a mért értékektől függően meghatározott cselekvéssort indukálnak. Számos olyan tanulmány készült, mely összevetette a klasszikus hypertonia gondozást a home monitoring keretein belül végzett észleléssel. Egyértelműen kiderül, hogy a jeladó vérnyomásmérők otthoni alkalmazása legalább olyan hatékony, mint a klasszikus vérnyomásmérők használata, ugyankkor számos tanulmány lényegesen jobb eredmények eléréséről számolt be az új módszerrel kapcsolatban (2,3).

3 Egyre elterjedtebbek azok a készülékek is, melyek képesek a bypass műtéten átesett betegek komplex otthoni monitorozására (4,5). A pacemakerek működésének folyamatos figyelése, ill. távolról történő beállítása mellett egyre nagyobb teret kapnak a telekardiológiában az implantálható cardioverter-defibrillátorok (ICD), melyek szintén alkalmasak a jeltovábbításra, így azonnali beavatkozást tesznek lehetővé (6). 146 ICD beültetésen átesett beteg távoli monitorozása során a betegek 40 %-ánál észleltek ritmuszavart. A folyamatos észlelés a nagymennyiségű adattovábbítás és esetleges hibaforrás ellenére sem növelte jelentősen az egészségügyi szakszemélyzet megterhelését, ugyanakkor jelentősen csökkentette a személyes orvos-beteg találkozás szükségességét, időt, pénzt, energiát spórolva a beteg és az ellátók számára is (7). A cukorbetegek monitorozása mindig is kiemelt terület volt a betegellátásban, így már korán próbálkoztak a betegek web-alapú oktatásával, ill. az otthoni videovizitekkel. Lehetővé vált a rendszeres vércukormérést követő telefonos adattovábbítás feedback rendszerének kialakítása (8,9, 10,11). Az elmúlt évek fejlesztései közé tartoznak azok a kisméretű vércukormérő készülékek, melyek kétirányú audio-video jeltovábbításra alkalmasak (12), ill. azok a non-invazív vércukormérő műszerek, melyek mérete nem nagyobb, mint egy karóra. Jelen vannak olyan kombinált készülékek is, melyek kombinálják a real-time vércukor monitorozás és kevésbé invazív inzulin pumpa funkcióit (13). Számos vizsgálat igazolja, hogy az otthoni betegmonitorozás - különösen call center funkcióval és beteg edukáció programok alkalmazásával -, lényegesen javítja a cukorbetegek állapotát. Csökkent a vércukorszint, normalizálódott a HbA1c szint, ill. ritkultak a szövődmények (14). A krónikus tüdőbetegek gondozásának egyik legfontosabb területe a légzésfunkció monitorozása, melyre hordozható, telefonos adattovábbításra alkalmas spirométerek jelentették az első megoldást. A legújabb készülékek számos légzésfunkciós paraméter (PEF, FVC, FEV1, FEV6, FEF 25-75%, stb.), rögzítésére alkalmasak, s olyanok is rendelkezésre állnak, melyek az asthmás és COPD-s betegek folyamatos oxigén ellátására, ill. oxigén szint mérésére is képesek (15).

4 Problémásak azok a demens betegek, akik térbeli és időbeli dezorientáltságuk miatt folyamatos felügyeletet igényelnek. Optimális megoldást jelenthet az a karóra méretű műszer, mely kombinálja a műholdas keresőrendszer és mobil telefon nyújtotta lehetőségeket. A beteg gondozója vagy a szolgáltatás központját hívja a beteggel kapcsolatos információért, vagy a honlapon lévő térképen lokalizálhatja a beteget (16). Az otthoni monitorozás egyik fontos célja az időskori önállóság biztosítása, a kórházi bentfekvés, ill. a szociális otthoni elhelyezés elkerülése. Eleinte az un. pánik gombok jelentették a megoldást, melyek megnyomása risztást adott le a központban. Később a készülék már passzív szenzorokat leggyakrabban PIR érzékelőket is tartalmazott, melyek a vészhelyzetet a beteg aktív közreműködése nélkül is jelezték. A harmadik generációs rendszerekben mesterséges intelligencia alkalmazásával a beteg hétköznapi aktivitási mintázatában bekövetkezett változásokból következtetnek a beteg állapotára. A negyedik generációs rendszerekben pedig a korábban csak intézeti körülmények között használt diagnosztikus egységek sorát telepítik a beteg otthonába, lehetővé téve az esetleg többfajta betegségben szenvedő emberek otthoni monitorozását (17). Erre a problémára jelenthet szofisztikált megoldást egy japán cég által kifejlesztett, kamerával felszerelt robot, mely hanggal irányítható. Az általa begyűjtött képanyag mobil telefonon, ill. interneten keresztül jut a központba, s nem csak a beteg egészségi állapotával, hanem biztonságával kapcsolatos információkhoz is juttatja a szakembereket, rokonokat (18). Lehetőség van miniatűr elektronikus eszközök (MEMS - Micro Electro-Mechanical Systems) implantációjára is, melyek különböző vitális paraméterek (pl. vérnyomás, vércukor, stb.) adatait juttatják a beteget ellenőrző központba (19). A súlyos betegségen, műtéten átesett betegek telerahabilitációjára is egyre nagyobb igény mutatkozik. A leggyakrabban alkalmazott módszer a videokonferencia, ugyanakkor olyan műszereket is alkalmaznak, melyek interneten keresztül konkrét adatokat szolgáltatnak a beteg állapotára, pl. térdprotézis beültetés után az ízület mozgásterjedelmét, a járást és az izomerőt monitorozzák, de mód van a finom mozgások monitorozására is (20). A felnőttkori szerzett beszédzavarok otthoni kezelése/rehabilitációja az egyik legújabb területe a telerehabilitációnak, melynek egyik megoldása egy új szoftvercsomagban keresendő (RESPECT -

5 Remote SPEech-language Cognitive-communication Treatment). A csomag real-time videokonferencia segítségével kapcsolja össze a beteg számítógépén elhelyezett speciális alkalmazás által szolgáltatott adatokat a központtal, lehetővé téve az agysérült betegek otthoni kezelését (21).

6 Irodalomjegyzék 1. Ades PA, Pashkow FJ, Fletcher G, Pina IL, Zohman LR, Nestor JR.: A controlled trial of cardiac rehabilitation in the home setting using electrocardiographic and voice transtelephonic monitoring. Am Heart J 2000;139: Madsen LB. Et al. Blood pressure control during telemonitoring of home blood pressure. A randomized controlled trial during 6 months. Blood Press. 2008;17(2):78-86., Kim MT. Et al. Teletransmitted monitoring of blood pressure and bilingual nurse counseling-sustained improvements in blood pressure control during 12 months in hypertensive Korean Americans. J Clin Hypertens 2011 Aug;13(8): , 3. McManus RJ. Et al. Telemonitoring and self-management in the control of hypertension (TASMINH2): a randomised controlled trial. Lancet Jul 17;376(9736): ). 4. Barnason S, Zimmerman L, Nieveen J, Hertzog M.: Impact of a telehealth intervention to augment home health care on functional and recovery outcomes of elderly patients undergoing coronary artery bypass grafting.heart Lung 2006;35: Zimmerman L, Barnason S.: Use of a telehealth device to deliver a symptom management intervention to cardiac surgical patients.j Cardiovasc Nurs 2007;22: Artinian NT.: Telehealth as a tool for enhancing care for patients with cardiovascular disease. J Cardiovasc Nurs 2007;22:25 31.). 7. Dominic A.M. J. Et al. Analysis of 57,148 Transmissions by Remote Monitoring of Implantable Cardioverter Defibrillators. Pacing and clinival electrophysiology ) 8. Boriani G, Diemberger I, Martignani C, Biffi M, Valzania C, Bertini M, Domenichini G, Saporito D, Ziacchi M, Branzi A.: Telecardiology and remote monitoring of implanted electrical devices: the potential for fresh clinical care perspectives. J Gen Intern Med Jan;23 Suppl 1: Ahring KK, Ahring JP, Joyce C, Farid NR:. Telephone modem access improves diabetes control in those with insulin-requiring diabetes. Diabetes Care 1992;15:971 5.

7 10. T Botsis et al. Home telecare devices Shultz EK, Bauman A, Hayward M, Holzman R.: Improved care of patients with diabetes through telecommunications. Ann NY Acad Sci 1992;670: Edmonds M, Bauer M, Osborn S, et al.: Using the Vista 350 telephone to communicate the results of home monitoring of diabetes mellitus to a central database and to provide feedback. Int J Med Inform 1998;51: Piette JD, Weinberger M, McPhee SJ, Mah CA, Kraemer FB, Crapo LM.: Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med 2000;108: Piette J D et al. Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med Jan;108(1):20 7., Shea Steven et al. A randomized trial comparing telemedicine case management with usual care in older, ethnically diverse, medically underserved patients with diabetes mellitus. J Am Med Inform Assoc. 2006;13(1):40 51.). 14. Gomez EJ. et al.: Telemedicine as a tool for intensive management of diabetes: the DIABTel experience. Comput Methods Programs Biomed 2002;69: Renard E.: Implantable glucose sensors for diabetes monitoring. Minim Invasive Ther Allied Technol 2004;13: Evers G.:Telecare in the home. 1st ETHEL Conference on e-health for Everybody and Everywhere. Lille, France, Nov ( pdf). 18. Botsis T, Demiris G, Pedersen S, Hartvigsen G : Home telecare technologies for the elderly. J Telemed Telecare 2008;14: Vanderborght B, Verrelst B: Robot spotting at the World Expo Trade Flows and Cultural News 2005;69: Theodoros D, Russell T: Telerehabilitation: current perspectives. Stud Health Technol Inform. 2008;131: Y - Brennan DM, Georgeadis AC, Baron CR, & Barker LM: The effect of videoconference-based telerehabilitation on story retelling performance by brain-injured subjects and its implications for remote speech-language therapy. Telemedicine Journal and e-health 2004; 10: