EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 Budapest előminősítő pályázata. Víz és metropolisz. Egy nagyváros kultúrája a 21. században

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 Budapest előminősítő pályázata. Víz és metropolisz. Egy nagyváros kultúrája a 21. században"

Átírás

1 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 Budapest előminősítő pályázata Víz és metropolisz Egy nagyváros kultúrája a 21. században

2

3 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 Budapest előminősítő pályázata Víz és metropolisz Egy nagyváros kultúrája a 21. században nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab, vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás! Bartók Béla A kulturális főváros egy olyan műalkotás, amelynek anyaga maga a város. Wolfgang Lorenz, a Graz 2003 intendánsa

4 Projektgazda Dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes Projektfelelõs Datner Katalin Projektvezetõ Inkei Péter Projektkoordinátor Imely Zoltán Szerzõk Inkei Péter Keresztély Krisztina Kőrösi Orsolya Ongjerth Richárd Serfőző Szabolcs Szemző Hanna Tosics Iván Közremûködõk Arnold István Bächer Iván Bojár Iván András Buza Péter Ekler Dezső Erő Zoltán Fogarasi Lajos Gáncs Andrea Kirschner Péter Kovács Györgyi Körmendy Ferenc Dr. Nagy Katalin N. Kósa Judit Perczel Anna Polyák Levente Ráday Mihály Ruboszky Rita Szabó György Szabó János Zoltán Szívós Erika Török András valamint Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala illetékes irodái, ügyosztályai Olvasószerkesztõ Martos Gábor Felelõs szerkesztõ Inkei Péter Fotók Budapesti Történeti Múzeum Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. Budapesti Turisztikai Hivatal Ekés András Erő Zoltán Hegedűs Viktória Koszorú Lajos Locsmándi Gábor Szilágyi Klára Tosics Iván Végh László

5 TARTALOMJEGYZÉK Miért Budapest? Céljaink és várakozásaink... 9 Tehát: Miért Budapest a természetes választás?...10 A jövő egy közép-európai kulturális központ víziója...10 Víz és metropolisz az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 koncepciójának summázata A víz...12 A metropolisz...12 A Budapest 2010 Európa Kulturális Fôvárosa év kulturális programja...15 Az Európa Kulturális Fôvárosa év húzó projektje : városfejlesztési nagyberuházások...17 Észak-Buda: új múzeum, dunai kapcsolattal...18 A város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése: a budai rakpart átépítése és a Várkert bazár felújítása...18 A Közraktárak épülettömbjének hasznosítása...19 Gyalogoshíd a Duna felett...20 A régi pesti zsidónegyed rehabilitációja...20 Együttélés a társadalmi környezettel: a sokszínû metropolisz...23 Befogadás: a kisebbségek kulturális hagyományainak bemutatása...23 Krúdy Budapestje...24 Szolidaritás: a leszakadó társadalmi csoportok, városrészek értékeinek bemutatása, a peremkerületek kulturális egyenjogúsítása...24 Sokszínű régió...25 Együttélés az épített környezettel: élhetô, átlátható és átjárható metropolisz...27 Műemlékek sokszínű városkép...27 A közterek, mint a város dinamizmusának indikátorai...28 A parkok, mint a város szimbolikus birtokbavételének terei...30 Együttélés a természettel: a víz, a Duna és a város kapcsolata...31 Budapest, a fürdőváros...31 Budapest és a Duna...32 A Duna és a régió...34 A város fejlesztésének az Európa Kulturális Fôvárosa projekthez kapcsolódó irányai...35 Az épített örökségnek a városfejlesztési tervekbe való bekapcsolására és a természeti örökség megóvására vonatkozó elképzelések...36 Jelentősebb önkormányzati, illetve vállalkozói fejlesztések, új közösségi terek létrehozása

6 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA Elképzelések a kulturális, közlekedési és turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztésére...37 Budapest település- és régiófejlesztési tervei, a hátrányos helyzetű települések beruházási tevékenységeinek összehangolása, hálózatépítés...38 Folyamatban lévő és tervezett beruházások...38 Együttműködés a magántőkével...39 Összefogásban...41 Szervezetek és civil szerveződések bevonása a koncepció kidolgozásába...42 A helyi és regionális szerepvállalás...42 Testvérvárosi és határ menti kapcsolatok...43 Az események innovatív terjesztése, az európai lakosság bevonása a programokba...43 A Kulturális Főváros év hosszú távú hatásai...44 Egy felkészült nagyváros Budapest és térségének szerepe az európai történelemben és az európai kultúra és mûvészet fejlôdésében...47 Budapest a kiegyezést követő évtizedekben...47 Budapest Európában a második világháborúig...49 A bezárkózás évtizedei Budapest és térségének szerepe a kistérség, a megye, a régió, a nemzet, illetve Európa kortárs kulturális életében...53 Újjászülető művészeti elismertség és a hozzájuk kötődő új intézmények...54 Nemzetközi rangú események...56 Egyedi vonzerők A város regionális, megyei és kistérségi központi szerepe a térség kulturális életében, megyei és regionális kapcsolatai, egyéb társadalmi kapcsolatrendszere Budapest testvér- és partnervárosi kapcsolatai Európában aa) Budapest európai testvérvárosai ab) Budapest Európán kívüli testvérvárosai b) Budapest határ-menti együttműködései c) Más együttműködések d) Az egyes kerületek testvér-, illetve partnervárosai A város kulturális aktivitása és a közmûvelôdés általában vett helyzete a) A város kulturális életének fejlődését szolgáló helyi jogszabályok aa) A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága és annak hatásköre ab) A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális, közművelődési, művészeti intézmények, valamint közgyűjtemények ac) A fenti intézményekben foglalkoztatott személyek száma

7 VÍZ ÉS METROPOLISZ EGY NAGYVÁROS KULTÚRÁJA A 21. SZÁZADBAN 5b) Budapest kulturális fejlesztési stratégiája ba) Budapest és térsége kulturális fejlesztéseinek szerepe a regionális fejlesztési tervekben bb) Folyamatban lévő és tervezett kulturális beruházások bc) A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a kulturális terület finanszírozására fordított összeg százaléka c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele d) A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális témájú pályázatai e) A magántőke bevonása a kulturális fejlesztésekbe és tevékenységekbe f) Kistérségi, megyei és régiós kulturális együttműködések g) Együttműködés a civil szervezetekkel h) Közmeghallgatások, helyi fórumok i) A kulturális és művészeti civil szervezetek tanácskozási joga a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatában j) Kulturális tevékenységet elismerő kitüntetések, címek A természeti és az épített örökség állapota a) A természeti örökség b) Épített örökség c) A kortárs építészet Közép-Magyarország kreatív és kulturális ipari gócpont Budapest és környékének kulturális kínálata Budapest a Kárpát-medence elsô számú turisztikai célpontja a) Önálló, egyedi vonzerők száma, jellege b) Turisztikai látogatószám éves bontásban az elmúlt négy évben c) A turisztikai infrastruktúra állapota d) Budapest turisztikai fejlesztései számokban e) Budapest városmarketingre fordított kiadásai f) Turisztikai jelentőségű vállalkozói fejlesztések alakulása óta Budapest közoktatási rendszere a magyarság szellemi kimûvelésének fô bázisa a) Budapest, a magyarországi felsőoktatás központja b) Az önkormányzatok feladatai alá tartozó közoktatás Budapesten Függelék Három táblázat az 5c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele című fejezethez Négy intézmény adatai az 5d) A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális témájú pályázatai című fejezethez

8

9 Miért Budapest? Céljaink és várakozásaink Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával Budapest mint az Osztrák-Magyar Monarchia második hatalmi központja és mint modern, európai fővárosa mutatkozott be a világ előtt. Ilyen nagyszabású, egész Európa figyelmét felkeltő bemutatkozásra ad lehetőséget az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése is 2010-ben. Ahogy 1896-ban Budapest a kiegyezést követő majd három évtized során elért eredményeit mutatta be, úgy 2010-ben a 20 éves modern Magyar Köztársaság fővárosának értően megóvott klasszikus szellemi és épített örökségét, befogadó és virágzó kortárs kultúráját és a jövőről alkotott nagyszabású vízióját tárhatja a világ elé; a hagyomány és a modernizáció sajátos kulturális ötvözetét, üzenetét fogalmazhatja meg a város, az ország és Európa lakosai számára. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése az adott város szimbolikus önreprezentációjára ad lehetőséget, hasonlóan a nagy nemzeti kiállításokhoz mint amilyen az 1896-os budapesti is volt, vagy a világkiállítások nemzeti pavilonjaihoz. Az Európa Kulturális Fővárosa akcióit egyfajta hatalmas szakkiállításként foghatjuk fel, amelynek témája a város maga, annak sokszínű kultúrája és művészete, helyszíne a város egésze, annak terei és intézményei, közönsége pedig a város lakói és az ideérkező belföldi és külföldi látogatók. Amit Budapest elveszített azzal, hogy az EXPO, illetve az Olimpia nem valósulhatott meg, mindazért most a Kulturális Főváros jóval reálisabb céljával kárpótolhatja magát. Egy ilyen nagyszabású kulturális és művészeti eseménysorozat egyedülálló alkalmat teremt arra, hogy a város fejlődésében érdekelt szereplők együttműködjenek, valódi partnerekké váljanak: a Kulturális Főváros programsorozatának előkészületei és lebonyolítása a város szimbolikus újraegyesítésének a lehetőségét is nyújtja. Az akció felkészíti Budapestet arra, hogy alkalmas legyen későbbi, még nagyobb szabású nemzetközi rendezvények lebonyolítására; illetve a Kulturális Főváros sikeres megszervezése esetén Budapest bebiztosítja helyét mint Európa egyik vezető kulturális metropolisza. Ez az egész magyar kultúra sikere lesz, nemcsak a budapestieké. 9

10 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA Tehát: miért Budapest a természetes választás? Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat első körében, között a korábbi EU tagok 11 fővárosa kapta meg a címet. Miután elfogytak a fővárosok (illetve soha nem is pályáztak, mint pl. London, Róma vagy Bécs) az utóbbi években kisebb ( lakosú) városok kapták meg a címet. Az uniós bővítést követően újabb tíz ország szembesül a dilemmával: vajon akad-e a kitüntető címre alkalmasabb, mint a főváros. Az elsőnek sorra kerülő Litvánia 2009-re magától értetődő természetességgel jelöli Vilniust. Magyarországon az ország történelmi fejlődésében gyökerező okok miatt Budapest képes és alkalmas a legkisebb befektetéssel a legnagyobb kulturális, gazdasági és turisztikai hasznot hozni az országnak az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat révén. Erről tanúskodik a város adottságainak az előpályázati kiírás szempontjaihoz igazodó, a későbbi fejezetekben olvasható részletes ismertetése. Annak fényében, hogy évtizedünkben jobbára egymilliónál kisebb lélekszámú városokhoz kerül a cím, különleges jelentősége lenne annak, ha 2010-ben újra egy nagy népességű metropolisz lenne a Kulturális Főváros. Budapest sikeres pályázatával lehetőség nyílna arra, hogy a metropolisz, a nagyvárosi élet által felvetett kérdések és az erre adható, kulturális és művészeti kontextusba helyezett válaszok újra az európai közfigyelem fókuszába kerülhessenek; hogy téma legyen egy nagyváros kultúrája a 21. században. A jövô egy közép-európai kulturális központ víziója Budapest jövőképe a város gazdag kulturális örökségére és sokszínű jelenkori értékeire épít, a tradíció, valamint a kreativitás és innováció együttes megjelenítésére törekszik. A 2003-ban elfogadott, 15 évre szóló Városfejlesztési Koncepció célul tűzi, hogy Budapest a jövőben földrajzi, geopolitikai helyzetéből adódóan regionális központtá váljon, elsődleges közvetítő szerepet töltsön be Nyugat-, Kelet- és Délkelet-Európa között. Ahhoz, hogy Budapest legyen Európa nyugati és keleti-délkeleti felének találkozási pontja, nemcsak üzleti, gazdasági, hanem kulturális szempontból is, feltétlenül szükséges, hogy vonzó város legyen, megfelelő életminőséget és gazdag kulturális kínálatot adjon, a szabadidő eltöltésének sokféle lehetőségét tudja nyújtani. Budapest regionális kulturális központi szerepének kialakítása és megtartása nagymértékben függ attól, hogy milyen sikerrel fogja a város a jövőben a klasszikus és kortárs kulturális kínálatát bővíteni. Ám legalább ennyire fontos, hogy az elkövetkezendő évek során a város egy, a mainál tágabb kultúra-fogalmat kíván szem előtt tartani, amely felöleli a mindennapi élet kultúráját, a városlakók egymáshoz és a városhoz való viszonyát, az épített és a természeti környezethez fűződő kapcsolatát is. A jövő Budapestjének víziója tehát nem csupán a kulturális örökségét ápoló, a kortárs művészeti törekvéseket felkaroló regionális kulturális központról szól, hanem egy élhető nagyvárosról, ahol a társadalmi szolidaritás és a környezettudatos gondolkodás is meghatározó eleme a mindennapi életnek. 10

11 Víz és metropolisz az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 koncepciójának summázata A szakmai koncepció a városlakók és a víz, a környezet, valamint a nagyváros kapcsolatát állítja középpontba. A művészet és a kultúra egyedi eszköztárára épülő programok sorozatával mutatjuk be a városlakóknak a természeti, az épített és a társadalmi környezethez való viszonyát, az élhető metropolisz fogalmát, a 21. századi európai nagyvárosi lét kihívásaira adott válaszokat. Európa Kulturális Fővárosaként 2010-ben Budapest tehát olyan kulturális és művészeti bemutatkozásra törekszik, amely a gazdag kulturális örökségét ápoló, s ezzel egyidejűleg a kortárs európai művészeti törekvéseket integráló és továbbgondoló metropoliszként, s egyben közép-európai regionális közvetítőközpontként jeleníti meg a fővárost. Ugyanakkor a kultúra fogalmát a hagyományos felfogásnál tágabban értelmezve a programsorozat egy új Budapest-képet kíván megteremteni, azáltal, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít a mindennapi városi élet kultúrájának, a társadalmi szolidaritásnak és a környezettudatos gondolkodásnak, vagyis egy új, az élhető nagyváros fogalom megteremtésének. Ez a tágan értelmezett kultúra-fogalom teszi lehetővé a városlakók és a látogatók széles tömegeinek interaktív bevonását a programsorozat eseményeibe. A városlakó ember és a táj, a víz, a környezet, valamint a nagyváros kapcsolata, mint téma egyszerre lehet művészeti produkciók inspiráló forrása, kulturális események, fesztiválok ihletője és tudományos konferenciák tárgya. A program kulturális és művészeti koncepciója a tradíció és a modernitás, a kreativitás és az innováció együttes megjelenítésére törekszik. Így közelíthető ugyanis meg leginkább Budapest múltja, jelene és jövője: a városnak a hagyományos kultúra-fogalom szerinti értékei (a klasszikus és a kortárs művészet szellemi közege, a századfordulós és a modern építészeti környezet), valamint a múlt tapasztalatait is felhasználva a jövőről alkotott víziója, a progresszív, kreatív és innovatív kulturális és művészeti törekvések. 11

12 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat célközönsége minden európai polgár. A 2010-es budapesti programoknak mind helyi, mind európai vonatkozásban olyan üzeneteket kell közvetíteniük, amelyek képesek egyszerre megszólítani a külföldieket és a belföldieket, a budapestieket és a térség lakóit. A központi gondolat: a városlakó ember és a víz, a táj és a nagyváros kapcsolata, olyan kulturális üzenet, amely mind helyi, mind európai vonatkozásban jól kommunikálható és nagy társadalmi támogatottságra számíthat. Budapest Európa Kulturális Fővárosaként a városi kultúra fogalom átalakulásának üzenetét fogalmazza meg Európa lakossága számára. Olyan kultúra-felfogást, amely nem korlátozódik a művészetekre, hanem kiterjed a mindennapi élet kultúrájára, az életmódra, az embereknek egymáshoz és környezetükhöz való viszonyára is. A víz A programsorozat művészeti és kulturális koncepciójának központi szimbóluma a víz. Aki csak egyszer is járt nálunk, meggyőződhetett arról, hogy Budapest alapvetően a tájba épült város. A városkép fő meghatározója, Budapest legismertebb szimbóluma a Duna. Szorosan fűződik a város nevéhez a gyógyvíz- és fürdőkultúra is. A metropoliszt éltető víz művészi értelmezése, illetve az értelmezés művészi formába öntése a téma interpretációjának végtelen lehetőségét adja a hazai és a meghívott európai művészek, a városlakók és a látogatók számára a Duna, a gyógyvizek és a fürdők városában. A víz tágabb és elvontabb értelemben is kulturális üzenetek hordozója, művészi alkotások ihletője, amit a program során a lehető legjobban ki kivánunk aknázni. A víz a környezetvédelemnek is fő stratégiai kérdése. Legáltalánosabban a víz az élet egyik szinonímája: e jegyben nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szervezte a 2005 és 2015 közötti időszakot a víz az életért évtizedének. A programsorozat évében az ENSZ évtized derekán Budapest egy olyan, a vízzel kapcsolatos valamennyi tudományág szereplőjének részvételével zajló nagy, nemzetközi konferenciát kíván megvalósítani, amely a világ figyelmét a fővárosra és az Európai Kultúra Fővárosa programsorozatra irányítja. A metropolisz Buda és Pest képét kétezer éves római kori romok, a várnegyed középkori lakóházai, a török fürdők, a barokk és klasszicista templomok és paloták formálták. Budapest jellegzetes arculatát azonban metropolisszá válásával öltötte föl. Ekkor és itt jött létre az értékes eklektikus városkép, született a megannyi historizáló köz- és magánépület, rajzolódott ki a világörökség rangjára emelt panoráma. Az épített környezet mellett Budapest szellemi örökségében is kitüntetett szerepe van a nagyvárosi életmód helyi hagyományainak, mint például a fürdők, a kávéházak és a kisvendéglők, a korzók és a városi parkok, a vásárcsarnokok, vagy akár az operett, a kabaré és a cigányzene világa. Ez a 12

13 VÍZ ÉS METROPOLISZ EGY NAGYVÁROS KULTÚRÁJA A 21. SZÁZADBAN polgári-nagypolgári miliő, a mára kissé megkopott elegancia Budapest egyedi hangulatának egyik legmeghatározóbb eleme. Az 1873-as városegyesítést követően egy minden korábbinál pezsgőbb, gazdagabb kulturális élettel rendelkező főváros jött létre, ahol számtalan nemzet képviselői találkoztak. Budapest nagyvárosi olvasztótégellyé vált, ahol nem csupán a Monarchia népei, de más bevándorlók is megtelepedtek, asszimilálódtak, és együtt hozták létre a Kárpát-medence egyik legsokszínűbb kultúráját. Budapest egyszerre volt Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő városa, kávéházaiban és folyóirataiban formálódott az a szellemi teljesítmény, amely Márai, Szerb Antal, Kosztolányi és Molnár Ferenc révén máig hódít; Berlin, London és Hollywood filmes világa is a Budapestről indult alkotók keze nyomát őrzi. A 21. századra még jellemzőbb a nagyvárosi lét és szellemiség, mint elődeinkre. Az Európai Unió 456 milliós lakosságának több mint 60, a föld népességének pedig 45 százaléka él városokban, jelentős részük nagyvárosokban. Az ember és természeti-társadalmi környezete, s ezen belül is különösen az élhetővé teendő nagyváros viszonya a 21. század egyik legfontosabb társadalmi és környezeti kihívása lesz. Európa Kulturális Fővárosaként Budapest a kultúra fogalmának kiterjesztésével az élhető metropolisz fogalmát állítja a középpontba. A koncepcióban rejlő eszmény az átlátható, átjárható, megélhető és szerethető metropolisz, amelynek megteremtéséhez segítségül hívjuk a kultúrát. 13

14

15 A Budapest 2010 Európa Kulturális Fôvárosa év kulturális programja Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a Kulturális Főváros akciósorozatra vonatkozó megnyilatkozásaiban fontos szerepet kap az európai kulturális sokszínűség és együttműködés igénye. Saját kulturális értékeink bemutatása mellett ezért szem előtt kell tartanunk, hogy az év során minél több alkalmat teremtsünk arra, hogy más nemzetek kultúráit is megjelentessük. Budapest 2010-ben nemcsak a magyar kultúra kirakata kíván lenni, hanem az európai kultúrák találkozóhelye. A programsorozat gerincét a hagyományos, nagy múltra visszatekintő budapesti művészeti fesztiválok alkotják, mint például a Tavaszi, az Őszi, a Sziget Fesztivál, a Zsidó Nyári Fesztivál, illetve a tervezési szakaszban lévő Nyári Fesztivál. Az Őszi Fesztivál, mint az innovatív, kreatív művészeti kezdeményezések fóruma a jelenleginél nagyobb szerephez jutna, ami által megerősödhetne Budapest, mint a kortárs művészetek otthona szerepe. A város kultúrájának fontos eleme a ciklikusan sorra kerülő zenei versenyek megrendezése. Budapest úttörő volt a televíziós karmesterversenyek terén ezek anyagi okból szünetelnek. A Kulturális Főváros évében azonban ismét megújíthatjuk a hagyományt. Vagy ennek keretében, vagy más módon, a kortárs zene Budapesthez is köthető géniuszai, Ligeti, Kurtág és Eötvös előtt is tisztelegni tervezünk. Az Európa Kulturális Fővárosa év alatt a nagyobb budapesti múzeumok nagyszabású időszaki kiállításokkal színesíthetik a programot, fókuszba helyezve Európa viszonyát a perifériáihoz, illetve a perifériális országok viszonyát egymáshoz. Ennek értelmében a programsorozat egyik fontos eseménye lehetne egy, a Nemzeti Galériában rendezett kiállítás Európa perifériális helyzetű országainak a századfordulós, illetve szecessziós művészetéről. A jelenleg érvényes fejlesztési koncepció értelmében a Budapesti Történeti Múzeum rekonstrukciója éppen 2010-re fejeződik be, azaz az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra érkező vendégek immár egy megújult, korszerű 15

16 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA múzeumba látogathatnának el. A tematikába illeszkedve a Budapesti Történeti Múzeum bemutathatná Budapest és a környező fővárosok századfordulós építészetét. Amennyiben az észak-budai fejlesztések fogják a kulturális főváros programsorozat húzó projektjét alkotni, akkor a Kiscelli és az Aquincumi Múzeum kiemelt szerepet kaphat a programokban. Az itt említett és további kulturális programok megalkotóinak szép feladata, hogy a közelebbi tematika kialakítása során megtalálják azokat a pontokat, ahol erőltetettség nélkül, természetes módon megjeleníthető a sorozat koncepcionális üzenete: a víz és a metropolisz éltető kölcsönhatása. A Nemzeti Múzeum több nagyszabású kiállítást rendezhet a Történeti Képcsarnok gyűjteményére építve, például a Dunai tájakat, vagy a 19. századi magyarországi fürdőkultúrát bemutatva. További elképzelés a Duna magyarországi szakasza mentén élő etnikai csoportokról reprezentatív fotókiállítás rendezése, több nagy közgyűjtemény (Vízügyi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Közlekedési Múzeum, Sportmúzeum) összefogásával. A Budapest 2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat terve kisebb költségvetésű, ugyanakkor nagyhatású, figyelemfelkeltő köztéri események sorozatát is tartalmazza. Ilyen korábbi nagy sikert aratott köztéri akcióként említhetjük a pontonhíd-projektet, a Szabadság-híd gyepesítését, a Lánchíd futurisztikus kivilágítását, vagy a Duna-parti házak homlokzatára vetített képeket. Az ezekhez hasonló, köztéren megvalósuló projektek, a public art fogalmával rokonítható akciók esetében különösen nagy hangsúlyt kap a város lakóinak bevonása, részvétele, ami által ezek a rendezvények különösen alkalmasak egy adott gondolatra, művészeti üzenetre irányítani széles tömegek figyelmét. Ugyancsak kisebb költségvetésből megvalósítható egy különleges, a programsorozat központi gondolatát kifejező architektúra, egy szimbolikus szerepet betöltő, provizórikus építmény, például egy úszó malom, illetve úszó park a Dunán, egy könnyűszerkezetes gyaloghíd, vagy egy hatalmas üvegbuborék a Margit-híd középső pillérénél a vízen. (Ilyen szimbolikus, sőt metaforikus jelentőségű jellé, az egész 2003-as rendezvénysorozat jelképévé vált a Grácban az óratorony árnyékaként emelt építmény.) A programsorozat keretében a Duna-menti városok bemutatkozási lehetőségére is mód nyílik: a résztvevő városok pl. egy-egy hajót úsztatnak Budapestre, s a hajókon a nyári hónapokban közös, egymás kulturális jelenlétét erősítő és értelmező rendezvényeket szerveznek. A vélhetően könnyen megnyerhető osztrák és német városok mellett a város jövőképéhez (kapocs nyugat és kelet között) híven külön figyelmet fordítunk az aldunai városok és kultúrák megjelenítésére. Nem elzárkózva a folklorisztikus bemutatóktól, a fő hangsúlyt a kortárs kultúrák egymásrahatására helyezzük. Budapest kifejezésre óhajtja juttatni, hogy önmagán kívül az ország egészének a kultúráját kívánja láttatni. Ezért az évnek lesznek olyan időszakai, amikor egy-egy megyei városnak engedi át az első helyet, mintegy félárbocra ereszti a Kulturális Főváros zászlaját, hogy az átmenetileg más városházán loboghasson. 16

17 Az Európa Kulturális Fôvárosa év húzó projektje : városfejlesztési nagyberuházások A nemzetközi gyakorlat szerint az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként egy, vagy több nagyberuházás is megvalósul, ami emeli a város kulturális életének színvonalát és hozzájárul a város életminőségének javításához. Egy ilyen fejlesztés egyfelől a rendelkezésre álló (állami) pénzügyi forrásoktól, másfelől a politikai akarattól és elkötelezettségtől függ. Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan itt is működtethető lesz a PPP fejlesztési modell (például a város a tulajdonában lévő területet biztosítja a városfejlesztési projekthez, de magát a beruházást különböző befektetők finanszírozzák). Az új nagyberuházás alternatíváinak átgondolása előtt fontos megjegyezni, hogy figyelmet kell fordítani a befejezésre váró, félbehagyott városrendezési és kulturális projektekre is. Ilyen problémát jelent például a Millenáris Park sorsának rendezése, funkciójának meghatározása, valamint a jelenleg még romos állapotban álló csarnok hasznosítása, akár a évi programok egyik központjaként, vagy az otthont kereső múzeumok egyikének színhelyeként. A Budapest 2010 Európa Kulturális Fővárosa pályázat előkészítése során több alternatív javaslatot fogalmazunk meg új beruházásokra. A város a pályázat első fordulójában nem kíván választani a lehetséges nagyberuházások között, a fejlesztésről a második fordulóban ahová reményei szerint a pályázat bejut széles nyilvánosság előtt, lakossági és szakmai fórumok bevonásával, a kormánnyal egyeztetve kíván dönteni. 17

18 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA Észak-Buda: új múzeum, dunai kapcsolattal Észak-Budán kiemelkedő római kori történeti és kulturális értékek találhatóak, amelyek feltárása, bemutatása messze elmarad a lehetőségektől. A Hajógyári-sziget északi csücskénél lévő térség egyúttal Budapest egésze szempontjából alapvetően szükséges közlekedési beruházás (a megépítendő Aquincumi-híd) színtere, is ahol a fővárosi tulajdonban lévő Óbudai Gázgyár területe jelentős fejlesztési lehetőséget kínál. A terület részben kulturális célú revitalizálására és fejlesztésére vonatkozó elképzelések között szerepel egyebek mellett a Műszaki Múzeum elhelyezése, illetve egy tudomány park (science park) kialakítása. Más európai nagyvárosok kulturális intézményi palettáján rendszerint megtalálható egy ilyen intézmény, ez azonban Budapesten még hiányzik, ugyanakkor a hasonló profilú Csodák Palotájának népszerűsége a pozitív fogadtatást valószínűsíti. A terület hasznosítása során kiaknázandók az aquincumi régészeti és romterület, valamint a Duna (Római part), illetve a Hajógyári-sziget közelsége által kínált lehetőségek (vízi sportok, szabadidős programok), a folyó és a városnegyed Budapest más területein hiányzó közvetlen kapcsolatának megteremtése (gyalogos- és kerékpáros-híd a budai Duna-part és a Hajógyári-sziget északi csücske között). A fejlesztés a területen működő, nemzetközi hírű Graphisoft céggel együttműködve, illetve más befektetők bevonásával (például további informatikai cégek letelepedésével) valósulhat meg. A rozsdaövezeti városrehabilitációs projekt a meglévő és tervezett kulturális vonatkozások (Aquincumi Múzeum, Műszaki Múzeum) mellett oly módon is kapcsolható a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz, hogy a kialakuló új városrész beépítettsége nem haladja meg a 35 százalékot, így zöld üzleti- és irodaparkként, illetve zöld lakóparkként az élhető város egyik mintaprojektjeként mutatható be. Ezen felül a Gázgyár lehet a 2010-es programsorozat egyik művészeti és köztéri akcióterülete is. Tekintettel arra, hogy a Műszaki Múzeum állami fenntartású intézmény, a beruházás állami szerepvállalást is igényel. Itt kell megemlíteni, hogy a Kormány programjának Nemzeti örökség, nemzeti kultúra fejezete is tartalmazza a terület rendezésére vonatkozó célkitűzést: Az Óbudai Gázgyár területén hozzáfogunk a múzeumi negyed kialakításának előkészítéséhez. A város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése: a budai rakpart átépítése és a Várkert bazár felújítása A pesti és a budai Duna-part mentén végighúzódó gyorsforgalmi utak jelenleg elzárják a várost a folyótól, akadályozzák a városlakókat a folyó jelenlétének élményszerű, közvetlen megtapasztalásától. Kikötők, közvetlen vízkapcsolattal rendelkező terasz, park, illetve sétány kiépítésével a Duna jelenléte közvetlenül átélhető élménnyé válna a város lakói számára, a vízpart új közösségi térré válva fontos integráló szerepet játszhat a város és lakói életében. A budai főgyűjtő-csatorna tervezett kiépítéséhez kapcsolódóan felvetődik a budai rakpart rendezésének terve is. A Fővárosi Közgyűlés által októberében elfogadott, a Központi Szennyvíztisztító Telep és a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna beruházásáról szóló rendelet értelmében a Petőfi 18

19 VÍZ ÉS METROPOLISZ EGY NAGYVÁROS KULTÚRÁJA A 21. SZÁZADBAN hídtól a Nagyszombat utcáig terjedő, több mint hat kilométer hosszú szakaszon a budai alsó rakpartot mintegy 10 méterrel kiszélesítik és új partfalat építenek, s a kiszélesített rakpartsáv alatt épül meg a főgyűjtőcsatorna. A beruházás kapcsán megfogalmazódott az az elképzelés, hogy a kiszélesített, 10 méter széles rakpartsávon zöld sétányt alakítsanak ki. A kialakítandó sétány hasznosításához a felső rakpart felől megközelíthetővé kell tenni a zöld sávot, és ezen keresztül magát a Dunát is. Ez távlatokban a rakparti út lesüllyesztését indokolja, átmeneti megoldásként azonban elképzelhető több gyalogos átjáró kiépítése is az autóút fölött. A Duna és a város közvetlen kapcsolatának megteremtésében a rakparti fejlesztések mellett kiemelt szerepet kap a Várkert-bazár revitalizálása. Az utóbbi hónapok fejleménye, hogy befektető bevonásával rendeződött a világörökség részét képező épületegyüttes sorsa. A tervek szerint a felújítás során az építményhez tartozó lakóépületeket irodaházakká alakítanák, míg az egykori Ifjúsági Park közparkként nyílna meg újra, a déli és az északi bazársorban pedig üzletek, kávézók, éttermek kapnának helyet. Így a Várkert-bazár a 2010-es programsorozat egyik fontos vízparti helyszíneként tud majd működni, a Francia Intézettel és a Corvin téri Budai Vigadóval (Hagyományok Házával) pedig egy új budai, vízivárosi kulturális centrum kialakulásának lehetőségét vetíti előre. A Közraktárak épülettömbjének hasznosítása Különböző fórumokon többször is felmerült a Közraktárak elhanyagolt épületegyüttesének felújítása és részben kulturális célú hasznosítása. A főváros tulajdonában lévő Közraktárak épülettömbje a felújítás után a kulturális hasznosítás különböző módjait teszi lehetővé. Egyes elképzelések szerint az összesen négyzetméteres alapterület közel 20 százalékán önálló programokkal és befogadó funkcióval rendelkező kulturális létesítmények például egy 300 férőhelyes koncertterem és mozgásszínház, egy 150 férőhelyes, illetve két 100 férőhelyes színház, zenekari próbahelyek és kisebb kiállítótermek és galériák helyezhetők el. A terület további 25 százalékán kulturális szolgáltatólétesítmények antikváriumok, jegyirodák stb., további 25 százalékán pedig éttermek, kávézók kapnának helyet. Végül a fennmaradó 30 százalék felhasználása sem lehet ellentétes az épületegyüttes kulturális, szórakoztató, turisztikai és kereskedelmi funkciójával. A komplexum Duna-parti fekvése különösen jó lehetőségeket kínál a közösségi térként való hasznosításra, a pesti belvároshoz való közelsége pedig hosszú távon biztosíthatja, hogy megfelelő számú érdeklődő látogassa meg az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat befejeződése után is. A jelenlegi elképzelések értelmében a felújítást követően teljesen megnyitnák az épületegyüttest a Duna-part irányába, és egy gyalogos sétány kialakításával összekötnék a Nehru-parkkal. A kulturális programsorozat kapcsán itt megrendezendő események éppen a Duna közvetlen közelsége miatt könnyen fókuszálhatnak a programok egyik központi témájára, a víz és a város kapcsolatára. 19

20 EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA Gyalogoshíd a Duna felett A jelentős részben befektetői tőkéből megvalósítható új, gyalogos és biciklis forgalom lebonyolítására szolgáló Duna-híd eminens módon fejezné ki a víz és az élhető metropolisz szimbolikáját. A magántőke bevonása egy kétszintes hídszerkezet kialakításával érhető el, amelynek alsó, zárt szintjén kb négyzetméternyi, kereskedelmileg hasznosítható passzázst lehet kialakítani, felső, nyitott és parkosított szintje pedig a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára áll rendelkezésre. A 2010-es programsorozat során a különleges dunai panorámát nyújtó alsó szint helyiségei projekttérként lehetnek hasznosíthatóak (különböző, az öko- és a víz-tematikához kapcsolódó kiállításokkal, eseményekkel), és csak ezután alakulnának át kereskedelmi célokra. A koncepció fontos eleme, hogy a hidat nemzetközi tervpályázat során kiválasztott, nemzetközi rangú építész tervezze, így a híd a város új szimbólumává válhat. Az új gyalogos Duna-híd nagymértékben hozzájárulna ahhoz is, hogy a belváros visszakapja a pláza-gyűrű kiépülésével elveszített agóra-funkcióját, s a budai várat, a budai Duna-partot és a pesti belvárost összekapcsolva összefüggő városmagot hozna létre. A gyalogos Duna-híd megépítésének alternatív helyszíneként felmerült a Duna Petőfi- és Lágymányosi-híd közötti szakasza is, az új dél-pesti (Millenniumi) és dél-budai (lágymányosi) városnegyed összekapcsolása céljából. De illeszkedhet a Közraktárak rehabilitálásához is a Szabadság- és Petőfihíd között. A régi pesti zsidónegyed rehabilitációja Nem kapcsolódik ugyan közvetlenül a Dunához, de jól körvonalazódó projekt a régi pesti zsidónegyed felújítása. Ennek keretében végre új funkciót kaphat a város kivételes építészeti értékét képviselő, évtizedek óta üresen álló, Otto Wagner által tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, illetve a Gozsdu-udvar. A városnegyed-rehabilitáció összekötve a Városháza mögötti park és kulturális centrum kiépítésével, az Erzsébet téri buszpályaudvar épületének Magyar Design Központként való hasznosításával, illetve az Erzsébet-téri park megújításával és a Gödör fölött létesült új közparkkal egy új kulturális központ és egy zöld városmag megteremtésének lehetőségét kínálja, amely szökőkutak, tájépítészeti és land art elemek együttesével a városkép meghatározó elemévé válhat. A Belső Erzsébetváros Károly körút Dohány utca Klauzál utca Klauzál tér Csányi utca Király utca által határolt területe jelenleg ideiglenes műemléki (terület-)védelem alatt áll. Ez a terület 2002-ben régi pesti zsidónegyed elnevezéssel az Andrássy úttal kibővített világörökségi terület védőzónájaként felkerült az Unesco világörökségi listájára. A régi pesti zsidónegyed a rehabilitáció után hasonlóan más európai nagyvárosok zsidónegyedeihez, mint például a párizsi Marais, a berlini Scheunenviertel, vagy a krakkói Kazimierz a budapesti zsidó közösség kulturális örökségét lesz hivatva reprezentálni. A Dohány utcai neológ nagytemplom, a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga és a Rumbach Sebestyén utcában álló, a neológ irányzat hagyományőrző, a status quo hitközséghez közel álló ágához tartozott zsinagóga hármasa építészeti-, város- és kultúrtörténeti unikum, mely kiemelkedő építészeti értékei mellett jelképezi a magyarországi zsidóság három irányzatát. Ma is itt él a vallásos budapesti zsidó közösség jelentős része, itt található a budapesti és a magyarországi zsidó hitközség központja, Európa legnagyobb működő zsinagógája, a Goldmark-terem, a Zsidó 20

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

"A Kultúra Magyar Városa 2006" cím

A Kultúra Magyar Városa 2006 cím A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma együttműködésben a Belügyminisztériummal, a Külügyminisztériummal, a Magyar Turisztikai Hivatallal, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. május/2

Pályázati figyelő 2010. május/2 Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 Támogatási keret Támogatás összege Oktatási és Kulturális Minisztérium esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztésre

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

CSELOVSZKI ZOLTÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. SZEMÉLYI ADATOK: Magyar állampolgár vagyok. 1959-ben születtem Békéscsabán, 1980 óta élek Budapesten.

CSELOVSZKI ZOLTÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. SZEMÉLYI ADATOK: Magyar állampolgár vagyok. 1959-ben születtem Békéscsabán, 1980 óta élek Budapesten. CSELOVSZKI ZOLTÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK: Magyar állampolgár vagyok. 1959-ben születtem Békéscsabán, 1980 óta élek Budapesten. TANULMÁNYOK: 1981-1988 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37.

Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37. Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37. 2012. Országos tervpályázat: megvétel Tervezők: munkatárs: Szakági tervezők: Dobai János DLA Bálint

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

A cím elnyerésére a városok önkormányzatai nyújthatnak be pályázatot az alábbi pályázati feltételek és csoportok szerint:

A cím elnyerésére a városok önkormányzatai nyújthatnak be pályázatot az alábbi pályázati feltételek és csoportok szerint: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium együttmûködésben a Külügyminisztériummal, az Önkormányzati Minisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt.-vel, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetségével és a Kisvárosi

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

I. A pályázat tárgya, célja

I. A pályázat tárgya, célja Az Oktatási és Kulturális Minisztérium együttműködésben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Külügyminisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt-vel, a Megyei Jogú Városok Szövetségével,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Dunai sétány. a Kossuth Lajos tér és a Dagály fürdő között

Dunai sétány. a Kossuth Lajos tér és a Dagály fürdő között Dunai sétány a Kossuth Lajos tér és a Dagály fürdő között bevezető Budapest legfőbb vonzereje és látképének meghatározó eleme a Duna. A város fejlődése minden korban elválaszthatatlan volt a folyamtól,

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

(u. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése

(u. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Oktatási és Közművelődési Főosztály Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése budapcst,..,.'.,

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 6/1999.(III.03.) Ök. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban

B E S Z Á M O L Ó. A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban B E S Z Á M O L Ó A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban Gödöllőn évek óta hagyomány, hogy a Múzeumok Éjszakájának programsorozatát városi összefogásban valósítjuk meg. Tehát nemcsak

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

Kormányzati és innovációs negyed

Kormányzati és innovációs negyed Kormányzati és innovációs negyed a felvirágzó, új belvárosban www.corvinsetany.hu Corvin Sétány pályázati előnyök Már meglévő koncepció Az előírt irodai nagyságot tudjuk biztosítani Megvalósítás indulásra

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter és társszervezetei 2012-es tervek. Előadó: Landwehr Klára 2012. 02. 23.

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter és társszervezetei 2012-es tervek. Előadó: Landwehr Klára 2012. 02. 23. KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter és társszervezetei 2012-es tervek Előadó: Landwehr Klára 2012. 02. 23. Főbb témák KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter KultUnio Budapest Multikulturális Negyede Tematikus Utcák

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG hirdet a Kulturális és tudományos keretből elnyerhető támogatásra. A felosztható keretösszeg: 3 millió Ft. 1. A 2012. évben megvalósítandó ünnepi rendezvényekre, eseményekre, kiemelten az irodalmi, történelmi,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani oktatási és Kulturális

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Magyar Universitas Program

Magyar Universitas Program Magyar Universitas Program Infrastruktúra-fejlesztési programok a felsőoktatásban 2002-2008 Magyar Bálint oktatási miniszter 2006. február 20. Felsőoktatási Fejlesztési Program A magyar felsőoktatás legnagyobb

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában Magyar Vidékakadémia második sorozata Konferencia a helyi termékekről Mórahalom, 2011. február 24. A Magyar Kézműves Remek cím szerepe

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Warvasovszky Tihamér polgármester

Warvasovszky Tihamér polgármester Királyi Séta Történelmi időutazás az ezeréves Székesfehérváron Kiemelt projekt Warvasovszky Tihamér polgármester A projekt célja: A régió kiemelt, országos és nemzetközi jelentőségű, kulturális örökségre

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben