A BALATON LUKÁCS KÁROLY BUDAPEST MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG I R T A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BALATON LUKÁCS KÁROLY BUDAPEST MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG I R T A"

Átírás

1 A MAGYAR KINCSESTÁRA, # SZEMLE 114. SZ. A BALATON I R T A LUKÁCS KÁROLY BUDAPEST MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG

2 MD0EH ÍZÉBEJi ÚJ gondolatot valósít meg az a kis könyvtár, melyet a Magyar Szemle Társaság bocsát közre j^magyarszende KINCSESTÁRA kitűnően bevált angol könyvkiadói ötletet ültet át magyar talajra s ezzel a magyar könyvkiadásnak új utat mutat ÚJ A.KINCSESTÁR' SZELLEME: a sorozat az ismeretek minden ágából rövid, ismeretterjesztő áttekintéseket nyújt, de nem száraz tankönyvet, vezérfonalat vagy alacsony rendű népszerűsítést. A legműveltebb ember is tanulsággal olvashatja e kitűnő szakemberek tollából eredő és népszerű gondolatkeltő,bevezetéseket' ÚJ A.KINCSESTÁR' TERVE ÉS SZERKEZETE: minden tudomány- és ismeretágra kiterjed, önálló köteteket ad, de a kötetek összessége idővel zárt enciklopédiát fog alkotni. A művelt magyar ember házából éppoly kevéssé fog hiányozhatni, mint a jó lexikon. Gyűjtőtokok fogják megkönnyíteni a kis kötetek csoportosítását és védelmét ÚJ A.KINCSESTÁR' FORMAI, TIPOGRÁFIAI ÉS KERESKEDELMI tekintetből. Gyönyörű amerikai betűk ( Old Kenntonian"); nemes angliai gyártású pehelykönnyű papiros, Jaschik Álmos rajzolta kartonboríték, zsebforma, mely utazáson, villamoson, mindenfelé megkönnyíti az olvasást. És végül az ár: füzetenként 1 P (kartonkötésben; vászonkötésben 1.60 P), melyből a M. Sz. B. Sz. tagjai még 25% kedvezményt kapnak A MAGYAK SZEMLE KINCSESTÁRA A BALATON] IRTA LUKÁCS KÁROLY KIADJA A

3 A BALATON TARTALOM Oldal A Balaton 3 I. A Balaton természeti viszonyai 4 1. A tó és környékének keletkezése 4 2. Vize, jege, éghajlata és gyógytényezői 7 3. Növényzete és állatvilága 21 II. A Balaton a történelem világánál Településtörténet az őskortól a legújabb korig Balatonparti várak A Balatonpart műemlékei A Balatonmellék néprajza 48 III. A mai Balaton gazdasági rajza Az idegenforgalom fejlődése Közlekedés a Balatonon Halászat és halipar 71 Függelék 74 A) A Balaton az irodalomban és művészetben B) A Balatonpart községei és fürdőhelyei 75 Irodalmi tájékoztató 78 Hely- és tárgymutató 80 A Magyar Szemle Társaság tulajdonában lévő Old Kenntonian Style" anyadúco\\al szedte és nyomta a Tipográfiai Müintézet, Budapest, V, Báthory-utca 18 Az ország szívét Csonkamagyarország délnyugati szög' letével átlósan összekötő s az Adria felé vezető vasútvonal mentén, közel 80 km. hosszúságban húzódik a Balaton kettős medencéje, melynek méretei eléggé igazolják a magyar tenger" elnevezés költői túlzását. Nincs még egy ilyen hatalmas vízfelület egész Középeurópában: több mint százezer kat. hold, máskép kerek hatszáz km 2, a kiterjedése. (A Genfi'tó 580, a Bódeni 540, a legnagyobb német tó, a Spirding csak 130 km 2.) A fővárostól alig több, mint száz km.-nyire, amint az aligai magas partról lefelé kezd robogni a vonat, hirtelen tűnik elő, gyémántos csillogással, az óriási víztükör, melyet derült időben a tihanyi félszigettel záruló, hegyvölgyekkel csipkézett láthatár övez, ködös-párás napokon azonban a víz síkja az égbolttal folyik egybe és valóban tengerszerű távlatot mutat. A Balatont természeti ritkaságai, táji szépségei, történeti emlékei és mindinkább előtérbe nyomuló gazdasági tényezői a maradék ország legértékesebb tájává avatják, amely egyre jobban kezdi már nemcsak a magyar társadalom szélesebb rétegeinek, hanem a kormányzatnak figyelmét is magára vonni. A Balaton valódi megismerése a Lóczy Lajos által 1891-ben megindított tudományos tanulmányozással vette kezdetét és nem lehet egészen véletlen, hogy a

4 4 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI balatonparti fürdőhelyek is ebben és az erre következő években kezdtek életre kelni es üdülő vendégeket be' fogadni. Alig négy évtizedes múltra tekint tehát vissza a balatoni fürdőélet, de csak a háború utáni években lendült fel igazán a partvonal parcellázása, fásítása és kiépítése, mikor egyrészt a közlekedési viszonyok javulása a nagy tó minden részének olcsóbb és gyorsabb megközelítését tette lehetővé, másrészt a Balaton lakossága s ennek első sorában a Balatoni Szövetségiben tömörült társadalmi egyesülés tervszerű propagandával járult hozzá a fürdőhelyek vendégforgalmának fejlesz' téséhez. A következő lapokon nem az egyes balatoni fürdők propagandája vagy a Balaton partvidékének Baedecker' szerű leírása lesz a feladatunk, hanem objektív ismeret' közlés, vagyis az, hogy az immár negyven éve folyó Balaton-kutatás leglényegesebb eredményeit, a Balaton felfedezésének" történetét rövid és világos előadásban tárjuk a művelt olvasó elé. I. A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI 1. A TÓ ÉS KÖRNYÉKÉNEK KELETKEZÉSE A Balaton nem tengermaradvány, ahogyan sokáig gondolták. Az utolsó tenger, mely a Balatonvidéket és vele együtt Nagymagyarország jó részét borította, a harmadkori, pontusi vagy pannóniai kíédesült vízü tenger volt. A Bakony, Vértes, Pilis és Mecsek hegységek szigetszerűen emelkedtek ki belőle. Víztükre 300 m.-rel volt talán magasabb a mai tenger színénél, feneke pedig a mostani tengerszínben lehetett m. vastag homok- és agyagréteg rakódott le ebből a pannóniai tengerből évezredek folyamán. Mikor a pontusit követő levantei korszakban ez a A BALATONMEDENCE KÉPZŐDÉSE 5 tenger egészen kiszáradt, kietlen pusztaság képét mutatta a nagy fensík, melyet a tenger maga után hagyott. A harmadkor utolsó szakában aztán nagy földkéreg-mozgások támadtak, melyek ennek a Balatonunk helyét is borító térszínnek formáját alaposan elváltoztatták. Földrengések közben bazaltvulkánok törtek elő a mélyből és kúp-, meg csonkakúpalakú sapkákat emeltek a homoksivatag fölé (Badacsony, Gulács, Csobánc stb.). A pontusi rétegek vastag táblája össze-vissza töredezett, sülyedések, hasadások keletkeztek. A vulkánosságon és a kéregrepedezésen kívül egy harmadik hatás, a hatalmas erejű, tartós széljárás is erősen deformálta a vidék arculatját. Mint manapság, akkor is főleg északi viharok dúltak e tájon, amelyek az ÉD irányú kéreghasadások mentén fokról-fokra lesodorták a felföld sivó homokrétegeit, mert alig volt itt növényzet, amely megköthette volna a fensík laza homoktalaját. A viharok a bazaltkúpok közeiből is kifújták a homokot, úgyhogy a Szentgyörgyhegy, Badacsony, Csobánc stb. tetői is csak bazaltsapkájuk védelme alatt tudtak hegyekül megmaradni. Több, mint 100 m. vastag homokréteget tarolt le itt a szél és rakott le messze délen, a somogyi halomvidékre. így alakúit ki a zalai és somogyi dombvidék, hosszúkás, ÉD irányú dombgerinceivel és a köztük elnyúló völgybarázdákkal. E völgyeknek fejénél források bújtak elő, s itt csináltak útat maguknak a folyóvizek is, mikor a sivatag korszakot a diluvium nedvesebb éghajlata váltotta fel. A mostani Balatonfelvidék déli lábai előtt ebben az időben, a negyedkor elején újabb földsülyedés állott elő, 5 10 km. szélességben, m. mélységben és ez hozta létre a Balaton medencéjét. De nem csupán egy, hanem több behorpadás is történhetett e tájon, kisebbnagyobb időközökben, mert legrégibbnek a Tihany és Kenese közti medencét találta Lóczy, s ez után még

5 6 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI 3 4 ízben sűlyedhetett le a térszín, míg a Balaton egész teknője kialakult. Ezek a medencék gyűjtötték magukba évezredeken át a szélmarta völgyek forrásainak, folyóinak és a Balatonfelvidék csapadéközönének vizét. Mikor aztán az összegyülemlett víz terjedése és hullámmarása elmosta az egyes behorpadások közeit, előállott a Balaton, mai kettős teknő alakjában. A két teknőt elválasztó tihanyi félszigetet csak az utóvulkánosság kitörései, a Badacsony körüli bazaltvulkánoknál fiatalabb erupciók, a bazalttuffa kibuggyanásai őrizték meg a két lesülyedt medence válaszfala gyanánt. Ugyanennek az utóvulkánosságnak beszédes maradványai a szigligeti, fonyódi és boglári hegyek is, melyeknek kőzete színt'olyan lazább szerkezetű bazalttuffa, mint a tihanyi hegyeké. Évezredek telhettek bele, míg az eruptív tevékenység a Balaton vidékén fokról-fokra elpihent. A hatalmas tölcséreken magasra feltörő bazalttömegek után (mint a Badacsony) a bazalttuffa fáradt kitódulásai (pl. Szigliget), azután a tihanyi maradványaiban annyi külföldi által megcsodált gejzirforrások képződményei, végül a szénsavas kútfejek (Balatonfüred) jelzik ennek a lassú elerőtlenedésnek állomásait. A vulkánosság kialvása idején a Balaton füves partjain már a mammuth legelészett, az északi part odúiban barlangi medve, a nádbozótban rinocerosz tanyázott és ezekkel vívta létért való harcát az ősember, akit ilyenformán a Balatonnál közel egyidősnek mond a tudomány. A Balaton fenti módon képződött medencéjébe és azon túl dél felé a felvidékről lezúduló szelek állandóan hordták a homokot s a finom kőporladékot. A Balatontól délre, a somogyi lankákon ez a szélfútta por alkotta a lösz néven ismert sárga földet, s a hulló por, ami a Balaton vízére szállt, adta a fenék finom szürke iszapját. Átlag 3 m. vastagságban mérték a kutatók a mai iszapréteget és Lóczy számításai szerint ilyen vastag réteg A TÓFENÉK ALAKULASA, VÍZMÉLYSÉG 7 & 9 évezred alatt rakódhatott le a tóba hullott finom porból VIZE, JEGE, ÉGHAJLATA ÉS GYÓGYTÉNYEZŐI A Balaton vízterületének nagysága nincs arányban víztömegének csekélységével: három m.-t alig meghaladó középmélységével a legsekélyebb tavak közé tartozik. A Vélencei és Fertő tavak még sekélyebbek ugyan, de az alpesi tavak mind és Németország tavai is egy-két kivétellel sokkal mélyebbek. Csak a tihanyi-szántódi szorosban (az ú. n.,,kút"-ban), ahol a víz hosszanti áramlása erősen kivájta a feneket, vannak alig száz méter hosszúságban 6 11 m.-ig terjedő mélységek. A Balaton vízének egész köbtartalma nincs kétmillió m 3., míg pl. az alig negyedrész akkora felületű (146 km 2.) Como-tó vize 27 millió m 3.-re tehető, a Genfi tóban pedig ötvenszer annyi víz van, mint a Balatonban. A tó medre északon hirtelen mélyül, a víz szélén köves, nádas, iszapos, befelé szelíden lejt vízközépig, azon túl, a déli part felé erősen mélyül a fenék, egész 5 m.-ig, hogy a déli parttól fél-másfél km. távolságra hirtelen emelkedjék fel a marásnak nevezett agyagos, homokos padkára. Egész idáig vastag iszap fedi a tó fenekét, ezen a maráson túl kifelé azonban finom, bársonyos, nem süppedős homok, itt-ott márgás agyag borítja a feneket és teszi a déli partokat fövenyfürdőre (strand) különösen alkalmassá. Ez a homok- és agyagtakaró a déli magas partfalakból a hullámmarás következtében került a Balatonba és az áramlás hordta s terítette szét évezredek alatt ilyen szép egyenletesen. A Tihany- Kenese közti szélesebb medence átlag egy méterrel mé- 1 A Balaton fenékviszonyainak, iszapvastagságának stb. újabb beható vizsgálatát kezdte meg a m. kir. Vízrajzi Intézet, s a tudományos világ nagy érdeklődéssel várja ezeknek a méréseknek eredményeit, melyek tanulságos összehasonlításokra fognak alkalmat adni.

6 8 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI lyebb, mint a keskenyebb nyugati teknő. Amott öt méteres mélységek sem ritkák, a keszthelyi részen két és fél m. körüli mélységek a túlnyomók. Épen sekélységénél fogva, mivel a szelek gyakran felkavarják homokját meg iszapját, a Balaton vízének átlátszósága sokkal kisebb a többi tavakénál. A német tavakban 2 3 m.-ig, az osztrák és svájci tavakban m. mélységig lehet a fehér porcellán korongot meg' látni, a Balaton vízének átlátszósága azonban még szélcsendes, tiszta víz mellett sem haladja túl a cm.-t. Jég alatt természetesen tisztább a víz és ilyen télvizi mérésekkel 1 m.-es átlátszóságot is megállapítottak. A Balaton partvonalának hossza kereken 200 km.; Keszthelytől Keneséig húzódó tengelyében mérve a tó hosszúsága 77 km., ebből a keleti szélesebb medencére 22.5 km. esik. Szélessége Fűzfő és Világos között 14 km., Alsóörs és Siófok között 9 km., a Tihanyszántódi szorosban másfél km., Révfülöp és Boglár között 5 km., Balatongyörök és Berény közt 3 km. A Balaton vízét a Zala folyón kívül 32 balatonfelvidéki patak, 11 somogyi árok és számos parti forrás táplálja, ezenkívül 5190 km 2, területről ömlik belé a csapadék. Ebből legnagyobb tömeget a Balatonfelvidék lejtői szolgáltatnak. Innen folynak alá kanyargós árkokban a Remete, Nosztori és Koloska patak, a füredi Séd, az alsófői Vekény, az örvényesi Pécsely patak, és a Badacsony s Ederics közti regényes vadvirágos völgyekben az Eger, Tapolca, Világos és Lesence patakok. A Zala vize csak nagy áradások idején szolgáltat bőven vizet, mp.-ként 100 m 3.-t, egyébként azonban mp.-kénti vízhozama a 4 m 3.-t alig haladja túl. A Balaton fenekén számbavehető források nincsenek. Van ugyan néhány kicsiny forrás a kerekedi öböl keleti sarkában, ezek azonban nem vizük bősége, hanem szénsavtartalmuk miatt érdemelnek említést. Ugyanannak VÍZÁLLÁS, S1ÓZSILIP, ZALASZABALYOZAS 9 a szénsavas forrásrendszernek felbuggyanása lehet ez, amely mint az utóvulkánosság egyik jelensége Balatonfüred híres savanyuvízét szolgáltatja és amelynek egyik távolabbi kiserkenése a csopaki Szt.-Józsefforrás is. Noha a Balaton vízállása főleg a csapadék és az elpárolgás mennyiségének függvényekép a múlt század közepén kezdődött rendszeres megfigyelések óta is figyelemreméltó változásokat mutat, mégis valószínű, hogy a Balaton vízterülete a történelmi idők korai századaiban sem lehetett sokkal nagyobb a mainál. A Keszthely melletti Fenéken, Révfülöpön, Örvényesnél, Almádinál és Fűzfőn a víz szélén, sőt a vízben is talált sírok és. egyéb kőmaradványok arra mutatnak, hogy a késői római időkben a Balaton Ny-i és É-i partja nem nyúlhatott beljebb a szárazföldbe, mint most, sőt alkalmasint alacsonyabb volt a normális vízállás. A somogyi parton azonban a mostani berkek és halastavak minden csapadékbő esztendőben bizonyára összefüggő vízterületet alkottak a Balatonnal. A déli part vonalán nem nagyon régen képződött homokturzás (kösköny) és a 70 év előtt erre épített délivasúti töltés vetett csak véget ennek a rendszeres elárasztásnak, melynek bizonysága különben az is, hogy a déli part községeinek ősmagjai, templomai és első épületei kivétel nélkül a dombokon és távolabbi hegylejtőkön emelkednek. A Balaton vízállását a siófoki mércén 1863 óta jegyzik rendszeresen. A mérce 0 pontja az Adria színe felett 104 méterre van rögzítve. A 67 évre visszatekintő vízállásgörbékből kitűnik, hogy a Balaton vízállása áprilismájusban éri el maximumát és október-novemberben minimumát. Igen magas vízállások voltak 1775-ben, 1827-ben ben, az 1858., 1863., 1873., 1879., 1880., 1901., és években. Ellenben igen alacsony vízállások voltak évben (mikor a Fertő is egészen kiszáradt), 1875., 1885., 1887., 1890., 1903.

7 10 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI és években. A siófoki mércén megfigyelt 42 cm.-es legalacsonyabb és 193 cm.-es legnagyobb vízállás között 2.35 m.'ig menő ingadozás volt megállapít' ható. Ez a nagy vízsziningadozás, egybevetve a tó három m.-nél alig nagyobb középmélységével, arra a feltevésre is feljogosít, hogy hosszú ideig tartó aszály folytán a Balaton olykor tán fenékig is kiapadhatott geológiai időkben. Fenékfúrások által felhozott tőzegnyomokból a geológusok arra következtetnek, hogy a történelmi idők előtt volt olyan időszak, amikor a tó vize a mainál öt méterrel is alacsonyabban állt, vagyis legnagyobb részé' ben el volt láposodva. A Balaton vízállását a Sió zsilipjével igyekeztek szabályozni, amelyet először 1863-ban épített meg fából a Déli Vasút, mert félő volt, hogy a befagyott tó jegét a viharok okozta jégzajlás a vasúti pályára sodorja. Ezzel a zsilippel a Siót 12 m 3. sec. vízlevezetésre szabályozták, de ez a mennyiség száz nap alatt csak 144 cm.-rel tudta a tó vízét apasztani. A tóparti ép úgy, mint a Siómenti érdekeltség többször gyűlésezett és elkeseredett panaszokat hallatott, az első amiatt, hogy lopják a Balatont", t. i. túlsók vizet eresztenek le a Sión, a másik amiatt, hogy kiöntenek bennünket, mint az ürgét", vagyis hogy elárasztják a Sió egész környékét. Ezért a kormány, mikor a fazsilip elkorhadt, ben a mai helyére új zsilipet építtetett, melyet már mp.-ként 50 m. 3 víz átvezetésére méreteztek, mert a számítások azt mutatták, hogy a Siónak ily vízmennyiséget kell levezetni tudni, hogy vele a Balaton vízállása olykép szabályozható legyen, hogy partromboló áradásoktól ne kelljen tartani. A Sió medrének szabályozása jelenleg folyamatban van és ha ez a munka ahogy tervezik egy-két év múlva elkészül, akkor a Siózsilipen valóban lebocsájtható lesz a balatoni vízállás normalizálásához szükséges 50 m. 3 sec. vízmennyiség, anélkül, hogy a Sió-vidék elárasztásától kellene félni. HULLÁMZÁS, ARAMLAS 11 A rendkívül száraz években beálló túlalacsony vízállás ellen azonban ez sem nyújthat kellő védelmet. Ezt talán valóban csak a Mura vízének a Balatonba vezetésével lehetne elérni, amire nézve komoly műszaki tervek készültek. A Zala medrének szabályozásán is évek óta dolgoznak, ami a Kisbalaton vadregényes dzsungeljének alkonyát is jelenti. Vannak, akik a keszthelyi öböl előtti Nagybalaton eliszaposodását és lassú betemetődését is féltik a Zala szűk mederbe szorításától. Cholnoky megkockáztatta azt a jóslatot, hogy ha a Zala nem terítheti szét tavaszi nagy vízének hordalékát a Kisbalaton lápjain, akkor torkolatánál fog mindig nagyobb deltát alkotni és ezáltal már talán 100 év alatt Keszthely alá tolja iszapos zátonyát. A víz sekélysége miatt a Balaton hullámai sem nőnek nagyra és magasra. Hét m.-nél hosszabb és másfél m.-nél magasabb hullámokat még a legnagyobb viharban sem lehet látni. Ilyenkor a hullámok tajtékzó tarajokat vetnek, amelyek legjobban a marásokon, a parttól pár száz m.-nyire habzanak. Az ilyen rövid, de rövidségükhöz képest aránytalanul magas és egymást gyorsan követő hullámok jobban meglóbálják a hajót a Balatonon, mint a tengeren, ahol 100 m. hosszú és 7 m. magas hullám sem ritkaság. Gyakori jelenség, hogy a tónak távoli részében dühöngő szél hullámai átterjednek a már elpihent Balatonrészbe és itt tarajnélküli, egyközű, sima hullámokban nyilvánulnak, melyeket a hajósnép Ióggó^nak nevez. A Balatonon az É-i és ÉNY-i szelek az uralkodók. Ennek tulajdonítható a déli partok majdnem egyenes, tagozatlan vonala, homokos, kemény fövenypartja és az a feltűnő jelenség, hogy nádas csupán kis mértékben, a hinárflóra pedig csakis kikötők árnyékában tudott gyökeret verni. Az északról jövő hullámzás ásta alá a

8 12 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI magas homokpartokat és terítette rá az omladékot a déli part padkájára, s az építette fel idők folyamán azokat a homokturzásokat (lidókat) is, melyeken a fiatal fürdőtelepek majdnem összefüggő sora keletkezett. A vízállás ingadozásán és a szélokozta hullámzáson kívül a Balatonnak más vízmozgása is van, a ritmikus árapályszerű vízsziningadozás, amelynek Cholnoky derítette fel a törvényszerűségeit. Ezekre az egész vízfelületet érintő ingadozásokra is a légköri viszonyoknak, szélnek, légnyomásváltozásnak van a legnagyobb befolyása. A Balaton hosszában fújó szelek, ha keletre irányulnak, Kenesén, ha nyugatra fújnak, Keszthelyen emelik fel a vizet és a másik tóvégen egyidejű apadást okoznak. Ezek a vízszínmozgások erős parti áramlásokat idéznek elő, melyek a halászást, sőt némely esetben (a tihanyi szorosban) a közlekedést is számottevő módon befolyásolják. A halászok folyásnak nevezik ezt a gyakran a hullámokkal szembefutó áramlást, amely erős viharok után még a hálót is ki tudja fordítani és a hajó kormányzását is megnehezíti. A tihanyi,,kút"-at is ez az áramlás segítette kimosni, amelynek sebessége Cholnoky szerint a legmélyebb hely felett sokszor a Duna budapesti sebességével (mp.-ként 1 m.) egyező. A parti áramlások messze sodorják a hullámoktól kivert homokot, nádtörmeléket és tőzegkorpát. Nyár végén, apadó vízzel hosszúkás zátonyok tűnnek elő, melyek a déli parttól befelé nyúlnak, eleinte szigetek, később, ősz elején félszigetek alakjában. Ezeket a nép pandalló\na\ nevezi. Viszont a partvonallal párhuzamosan is képződnek vízalatti fenékgerincek, melyek m.-nyi közökben húzódnak a sekély vízben, legfeljebb 2 m. mélységig. Ezeket a nép gerende\e\- ne\, homokgerendáknak mondja. A Balaton sajátos szürkészöld színe mindjárt feltűnik a külföldi utasoknak. A mély német és svájci ÉGHAJLAT, SZÉLJÁRÁS 13 tavak ugyanis sokkal sötétebb színűek. Ez a különleges szőke szín is elsősorban a Balaton sekélységével, felkavart fenékiszapjával és lebegő organizmusaival (plankton) függ össze. Entz vizsgálatai megállapították, hogy a Ceratium hirundinella nevü mikroszkopikus plankton-állatka nyár végére annyira elsokasodik a tóban, hogy valósággal sárgászöldre festi a Balaton vízét. A csendes időben szürkészöld víz mind haragosabb, sötétebb zöldbe játszik át, amint a szél feltámad s a vizet felborzolja, majd hullámokat dagaszt rajta. Különösen nyári zivatarok idején mutat gyorsan változó, megkapó hatású színjátékot az ég felhőit is szeszélyesen tükröző Balaton. A Balatonnak nemcsak nyári, hígvízi, hanem téli arculatját is érdemes megismerni, mikor a jég és hó veszi át felette csendes birodalmát. Előbb azonban vegyük kissé szemügyre a Balaton éghajlati viszonyait. Amig a nyugati nagy és mély tavak (genfi, bodeni) legritkábban fagynak be egészen, mert nagy víztömegük nem tud eléggé áthűlni, addig a Balaton az ő sekély vízével és csekély víztömegével majdnem minden évben befagy. Ha be is fagynak a mély svájci tavak, a jégpáncél nem marad tartós rajtuk, mert a mélyebb régiókban uralkodó -f- 4 fokos hőmérséklet amely hőfokon legnagyobb a víz sűrűsége óriási melegtartalékot jelent, mely az áramlás folytán a jégtakarót állandóan eszi, fogyasztja és aránylag rövid idő alatt el is olvasztja. A mélyvízü nagy tavak a környék éghajlatára is gyakorolnak észrevehetően mérséklő hatást, a Balaton vize azonban vajmi kevéssé tudja a partvidék klímáját mérsékelni. Páranyomás, nedvesség és felhőzet tekintetében a Balaton vidéke alig mutat eltérést az egész Dunántúl hasonló viszonyaitól. Csapadék tekintetében a Balatonfenéktől a Balatonfő felé némileg csökkenő irányzat konstatálható. Legszegényebb csapadékban a Sió torkolati vidéke. 1929

9 14 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI nyarán majdnem negyedévig tartott Siófokon az esőtlen aszály. 10 évi átlagban Keszthelyen 101 csa' padékos nap volt egy évben, Balatonfüreden csak 73. A tó vízének hőmérséklete nyáron C. fok közt váltakozik, napi 2 4 fok közti közepes ingadozással. Reggel és este a tó vize nyáron többnyire melegebb, mint a levegő. Széljárás tekintetében a Balatonfelvidék dolomit' pusztáinak nagy szerepük van. Ezekről a köves tetőkről zúgnak le a Balatonra a legerősebb, hosszantartó szelek május elején három napig tartó olyan rettenetes, bóraszerű főszéi dühöngött, hogy házak tetőit sodorta le és jegenyéket meg platánokat döntött a vasúti sínekre. Az északi szeleknek fontos szerepe van élettani szempontból is, mert a szerves élet fejlődéséhez szükséges mész nagy részét a tavat É felől környező hegyekről szállítja a szél a Balatonba. A Balatont onnan tápláló vizeknek is nagy a mésztartalmuk, de ez a mészlerakodás sokkal csekélyebb, mint az, melyet a laza állományú mészkövek és márgák finom, szemcsés hulló pora idéz elő. A Balatonfenék több méteres latyakja, iszapja főleg a szélhozta apró porszemekből képződött. A mesterséges halastavakba messze földről vaggonszámra szállítják a fenéktrágyázáshoz, a haltáplálék fejlődéséhez nélkülözhetetlen meszet, míg a Balaton gazdag szerves élete számára ingyen végzik ezt a termékenyítő munkát a jótékony északi szelek. A november végén, december elején különös hevességgel és több napon át dühöngő északi szelek szokták megelőzni a Balaton befagyását. Ha ilyenkor támad fel a főszél", a halászok nem mernek már messzi tanyákra" kivonulni, mert könnyen kintfagyhatnak". Befagyás előtt a tó vize egész terjedelmében lehűl 0 fok közeléig és maga a fenékiszap is erősen lehűl, -f- 1 fokra is, különösen akkor, ha a víz és levegő hő- A JÉG KÉPZŐDÉSE ÉS PUSZTULASA 1? mérséklete hosszabb ideig ingadozik a fagypont körül, anélkül, hogy valóban fagyott volna. Befagyás után aztán a fenékvíz és iszap hőfoka lassan, de állandóan emelkedni kezd. A Balaton jegének képződéséről és pusztulásáról négy évtizedre visszamenőleg vannak megbízható adataink, melyekből megállapítható, hogy a befagyás évrőlévre más időben kezdődik, különböző ideig tart és a jég vastagsága is mindig változó. Általában december elején szokott az első jég jelentkezni a Balaton alsóparti övében, hová a tó egész tükrén képződő jéghártyát a hullámzás kisodorja. A teljes beállás azonban hetekig is eltarthat, ha a fagy nem elég tartós. Régi tapasztalat, hogy erős és tartós jég akkor szokott képződni, ha az első gyenge jégkérget a szél feltöri és kidobja. Ha aztán a szél napokig vagy hetekig jól átjárta a vizet, akkor az utóbbi egész tömegében áthűl és szélcsend beálltakor rohamosan áll be. Ösi halászregula, hogy akkor van csak kiadós jégi halászat, ha a befagyás karácsony után válik teljessé, mert ilyenkor az egész víztömeg már alaposan át van hűlve s a jégpáncél tartós marad. A jégzajlás, vagyis a képződő jégtábláknak, egész jégmezőknek a széljárás utáni vándorlása sokszor 3-4 hétig is eltart, ha a befagyás korán kezdetét veszi, de újév után néhány nap is elég arra, hogy a jégtelkek összefüggő jégburokká alakuljanak. A bőséges havazás is hátráltatja a jég vastagodását, mert a hóréteg gátolja a kisugárzást és ezzel a jég további lehűlését. Mikor azonban a hótakaró a napsütésben átázik és megfirnesedve a jéghez hozzáfagy, ezáltal a jég erősödéséhez maga is hozzájárul. Különösen gyorsan vastagszik a jég, ha tartós derült és hideg éjjelek következnek egymásra, ilyenkor hízi\ a jég, messzehangzó csattanások, durrogások, jégzengések kíséretében. A Balaton jegének vastagsága nagyon különböző

10 16 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI 1898/9 telén alig láttak jeget a Balatonon, hasonlókép igen kevés jég képződött és halászható vastagságra (12 15 cm.) nem is hízott az 1917., és az Í télben. Ellenben 48 cm. vastag jégtakarót mért Lóczy 1892/3-ban, 51 cm.-eset fényképezett Cholnoky ben és 65 cm.-eset észlelt e sorok írója az 1929-i rendkívül hosszú télben. Volt már olyan telünk is, hogy kétszer, sőt háromszor képződött újra a jég; volt úgy, hogy csak öt napig volt 12 cm.-nél vastagabb jégburka a Balatonnak, de megértük azt is, 1929 telén hogy karácsonytól húsvétig egyfolytában cm. vastag jég borította a Balaton tükrét. A jég alulról való hozzáfagyással hízik", ezért rendszerint sima a jégmező alsó lapja. Annál inkább göröngyös a jég felszíne, mert a befagyás legtöbb esetben széllel történik, mely a képződő jéglapokat egymáshoz dörzsöli. Az összetorlódott daraboknak előbb alsó részét nyalja simára a jég alatti melegebb vízréteg, azután pedig a torlódások felső sarkait gyalulja egyenesre a téli nap olvasztó ereje. Először majdnem mindig a keszthelyi sekélyvizű öböl fagy be, néha két-három héttel előzve meg a Siófokfüredi medence befagyását. Legvékonyabb a jég és legelőbb indul pusztulásnak a tihanyi szorosban, ahol a jég nem tudott soha úgy megerősödni, mint a tó többi részein. Ezt is annak az erős áramlásnak kell tulajdonítani, mely a szorosban hol K-ről Ny-ra, hol fordítva szünet nélkül, még télen is észlelhető. Mikor tél vége felé a hőmérséklet lassan emelkedik, a jég a napsugarak hatása alatt gyertyásodni kezd a beszivárgó víztől. Ha a szél bele tud kapaszkodni a főrepedésedbe, akkor megmozdítja az egész nagy jégmezőt, darabokra töri és kezdi kisodorni a partra. Ha a pusztuló jég már erősen elgyertyásodott, akkor nem igen tud nagy kárt tenni a partban és annak építményeiben. De ha a jégtorlódás még acélos jégtáblákat dobál egy- REPEDÉS, TÚROLAS, RIANÁS 17 másra, akkor felszaggatja, hátrábbtolja a parti füves, homokos dünéket, a jégrögök itt-ott a villák udvarába, a túlmerészen beépített nyaralók szobáiba is benyomulnak; néha a kőből épült mólók és partfalak is erősen szenvednek az ilyen viharfútta jégtorlaszoktól, ami nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy a part minden folyóméterére a táguló jég cca kg. nyomást gyakorol. A Balaton jegének vannak olyan tüneményei, melyeket sokan helytelenül emlegetnek; érdemes ezeket kissé megvilágítani. Ilyenek a repedés, túrolás és rianás. A repedése\ erős pattogás, durrogás kíséretében nagy hidegben, lehűlő hőmérséklet mellett szoktak jelentkezni. Első pillanatban csak hajszálnyi szélesek és néhány száz méter hosszúak, de fokozódó hideggel, a jég összehúzódásával mind szélesebbre nyílnak. A jégmezőnek a szél tartós nyomása alatti hullámos mozgása is okozhat ilyen repedéseket. A repedések, bármily szélesek is, semmi veszéllyel nem járnak, mert szegélyük erős, acélos jégből való, melyre bátran rá lehet lépni. Nemcsak a lehűlés okozta összehúzódás okozhat repedéseket, hanem a jégpáncél belső mechanizmusa is. A felszínen ugyanis a jég hőmérséklete néha húsz fokot is elér, míg a jég alsó lapja csak befagyási hőfokot, vagyis 0 fok körüli temperaturát mutat. A két vízszíntes sík közti jégtömb tehát különbözőkép húzódik össze: ebből feszültségi és nyomási különbségek származnak, melyek ezernyi repedésben keresnek kiútat. A tátongó, de hamarosan jéggel bevonódó főrepedések a melegedő időjárással jégtorlódásoknak, máskép túroláso\na\ szoktak helyt adni. A jég ilyenkor nem terjedhet ki szabadon, mert a rajta keletkezett repedések már be vannak fagyva. Azokban a repedésekben azonban, melyeken csak vékony jégkéreg képződött, ez a jég a tágulással összetöredezik, a jégtáblák összezárulnak és a jégcserepek élükre állanak. Amint a jég terjeszkedése tovább tart, nagy vízszintes nyomó- ABal TöLDi*üraÉSÜGYl m\uíimh T U L A J D O N A

11 18 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI feszültség keletkezik a jégtakaróban, melynek végül mégis enged a jég és hatalmas túrolásokban feltorlódik. Néha menydörgésszerű robajjal több km. hosszúságban gyűrődik fel az előbb boltozatosán feldagadt jégburok. A további felmelegedéssel az összetorlódott jég táblái kétfelől a repedés széleit lenyomják, a víz felbuggyan a táblák között, így a repedés túrolását víztócsa kiséri, s előáll az ú. n. rianás. így egyesül az utóbbi közkeletű fogalomban a két előbb vázolt jégi jelenség, a repedés és túrolás. Tehát nem az erős faggyal megnyíló széles repedéseknek műszava a rianás, ahogy ezt a Balaton vendégei emlegetik, hanem a nagy repedések mentén képződött túrolás alján jégvesztével kiázó jeget és víztócsákat nevezi a balatoni nép rianásnak. A ló megríadásából származtatják ezt a nevet abból az időből, amikor még sűrűn közlekedtek szekerek, sőt hintók is a két part között. A Balaton jegének élete bizony nem olyan eleven és változatos már, mint volt régen. Lóczy még írhatta, hogy a befagyott tavon sokkal több ember jár, gyalog és szekéren, mint nyárszakán hajóval a vízen, de manapság erős túlzással lehetne csak ilyent állítani. A halászok még mindig úgy dolgoznak a jégen, mint valaha, évszázadokkal ezelőtt, de a közlekedés korántsem oly élénk már, és az 1928/29-i tél három és fél hónapig tartó, idáig mért legvastagabb jégburka felett sem forgalom, sem sport eleven képei nem tarkították az arktikus tájakra emlékeztető puszta hó- és jégmezőt. A Balaton vízét a vegyi tudomány hígított ásványvíznek, még pedig szulfátokban aránylag gazdag, gyengén alkalikus víznek minősítette. A Balaton-melléki kutak, források mind keményvízüek, a felső partról lecsorgó és a tóba folyó patakok pedig ilyen forrásokból táplálkoznak. Legnagyobb és legbővebb forrása a vidéknek a Keszthely melletti Hévíztó, amely 9 kat. hold területéről egy m. 3 sec. vizet ad le a Kisbalatonba. A A BALATONV1Z 19 hévízi forrást (33 C.), úgy mint Tihany kiapadt gejzírjeit, a tapolcai meleg forrást, úgyszintén a Balatonfüredkörnyéki szénsavas forrásokat utóvulkánikus jelenségeknek tartják a geológusok. A Balatonvíz keménysége 13 fok. A tó vízében a magnesium (56%) és a mész (24%) játszák a főszerepet és nyilván ezek a bázisképző alkatrészek, valamint a sekély víznek a napfénytől való erős átsugárzása idézik elő a balatoni halak (fogas, garda) pikkelyeinek egész különleges ezüstös fehérségét és szivárványos csillogását. A tó vize oxigénnel telített, sőt kissé túltelített, ami a gyakori szelek okozta erős hullámzással függ össze. Csendes időben a felszíntől a vízfenékig folyó erős planktonasszimiláció is hozzájárul a tó oxigéntartalmának emeléséhez. A biológiai intézet vizsgálatai szerint januárban Tihanynál (jég alatt) 16 milligramm, júliusban (28 foknál) 9 mg. literenkint a Balatonvíz oxigéntartalma. Ez magyarázza meg legjobban azt a feltűnő jelenséget, hogy az 1929-i háromhónapos hó- és jégburok alatt, mikor a víz a napfénytől teljesen el volt zárva, a Balaton halai nem szenvedtek oxigénhiányban, holott ugyanakkor a Velencei- és Fertő-tavak, sőt a Kisbalaton is halállományuk legnagyobb részét elvesztették. Igaz, hogy az utóbb nevezett állóvizeknél főleg a buja fenékflóra volt az oxigénhiány okozója, mert a naptól elzárt sötét vízben a jég alatti gazdag növény- és állatvilág hamar felélte az ilyen erősen eutroph (táplálékot dúsan termő) vizekben amúgy is csekélyebb oxigénkészletet. A legújabb kutatások azt is megállapították, hogy a Balaton jódtartalma aránylag feltűnő magas (9 7 egy literben) ami legjobb magyarázata annak, hogy a Balaton körül golyvás embert alig lehet látni. 1 7 = egy ezredrész milligramm. 2*

12 26 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI A tihanyi biológiai intézet vizsgálatai szerint a Balatonvíz baktériumtartalma, főleg az erős napfényáthatás következtében, aránylag igen csekély. A nyári hónapokban, mikor a baktériumszám minimumban van, a Zürichi-tóban 300, a genfiben 38, a plőniben 30, a Balatonban azonban csak átlag 13 volt a baktériumok száma egy mg. vízben. A múlt század utolsó harmadáig csak a füredi szénsavas vizet és Hévíz iszapját használták, mint balatonvidéki gyógytényezőket. Csak azóta ismerték fel a tó vízének, iszapjának, hullámzásának és éghajlati sajátosságainak üdítő és erősítő hatását. Minthogy a Balatonon nyáridőben uralkodó a verőfény, a szabadban való fürdés elsősorban mint napfürdő erősít, azután a hűs víz, a hullámverés és a tiszta, pormentes levegő fejtik ki üdítő, testedző hatásukat. Leginkább oly betegségekből, melyeket akár testi, akár szellemi túlerőltetés okozott, lábadtak fel a Balaton partján a betegek, gyermekeknél pedig főleg az angol kórra és vérszegénységre hajlamosak megedzése, gyors megerősödése volt a balatoni fürdők hamarosan felismert következménye. Gyermekek részére inkább a déli homokos, lassan mélyülő part fürdői váltak keresettekké, míg az északi, széltől védett, de hamar mély és iszapos, sokhelyt kavicsos partot inkább gyermektelen fürdőzők keresik fel, akik jobb szeretik, ha mindjárt úszásra alkalmas mély vizet találnak. A Veszprém-zalai parton fontosabb a fürdésnél a klimatikus tényező, az enyhe, pormentes levegő, árnyas séták és kirándulások a bortermő hegytetőkre; a somogyi partot pedig a fövenyes fürdők, az idegerősítő hullámverés teszik inkább keresetté. A felsőparti fürdők iszapja ú. n. spongilla-tűkben is gazdag, a bőrt kellemesen irritálja, ezért csúzos bántalmak ellen ajánlják a vele való bedörzsölést. Nem foglalkozunk azonban a Balaton gyógyító tényezőinek Lenkei, Sümegi és Schmidt által nagy szaktudással el- ISZAP, PLANKTON végzett bővebb taglalásával, annál kevésbbé, mert a Balatont inkább az egészségesek gyűjtőmedencéjének" tekintjük, akik itt a hűsítő fürdőzés mellett a mindennapi megszokott munkából és gondokból való kibontakozás, a vízisport és a változott életrend folytán találják meg a keresett felüdülést. 3. NÖVÉNYZETE ÉS ÁLLATVILÁGA A Balaton vízének és partszegélyének növényzete nem sokban különbözik a hasonló égalj alatti sekély édesvizek növényvilágától. Feltűnő különbség van azonban a felső és alsó part flórája között. Míg a Zalaveszprémi part öblöktől csipkézett, szélárnyékos szegélyét szinte egyvégtében sás és nádas borítja és iszapos, sokhelyt köves fenekű vízét is gyékénnyel váltakozó nádlás, ezen belül pedig itt is, ott is kerek \á\a (csuhu) - szigetek szegélyezik, addig az alsó parton Aligától Bélatelepig csak elvétve találunk ritkás, keskeny nádszegélyt a kevéssé tagozott, lapos partvonalon. Bélatelep és Keszthely között megint majdnem összefügg a parti nádas; közben csak Berény előtt van tiszta fövenypart néhány 100 méter hosszan. A felső és nyugati part nádasai mentén, m-ig befelé, majdnem összefüggő hinármező\ lepik be a vizet, kitűnő rejtekhelyet nyújtva halnak és vízibogárságnak, de nem csekély bosszúságára a hajózásnak, motorsportnak és a fürdőző közönségnek. Különösen sok a hinár Révfülöp, Lábdi, Szigliget előtt, de legtöbb mégis a keszthelyi öbölben, hol a nyári hónapokban a hajóforgalomnak is nem csekély akadálya a csavar körül tekeredő, vendégmarasztaló hinár sűrű labirintja. A hinár elterjedésének ugyanis az iszapos, mélyebb fenék és a szélárnyékos part különösen kedvez, míg a somogyi homokos, hullámjárta, sekély parti vízben a hinár sohsem tudott tartósan gyökeret verni. 20

13 26 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI Olyan sok gondot okozott már négy évtized előtt a hinár elburjánzása a tó nyugati sarkában, hogy a panaszok a kormányig jutottak és a tudományos köröket is megmozgatták, sőt a Balaton tudományos tanulmányozásának Lóczy vezérsége alatt történt megindítására (1891) a leghathatósabb impulzust ép a hinárkérdés vizsgálata adta meg. A hinárfajok közül leggyakoribb a bé\aszőlő vagy szárcsafű (Potamogeton), a süllőhinár (Myriophyllum) és a vízből ki sem látszó borzhinár (Ceratophyllum). Az előbbiek virágai a víz színéből jól láthatóan kiemelkednek, leveles száruk a fenéktől kezdve két méter hosszúságnál is nagyobbra nő, de 2% 3 méternél mélyebb vízben már semmiféle hinár nem tenyészik. Ha a hajócsavar vagy a hálóhúzás szétszaggatja, a hinár foszlányaiból új hajtások fakadnak s a vízen lebegve is tovább élnek. Szeptembertől kezdve a hinár kezd lerohadni, a levelekre üllepedett iszap lenyomja a növényt a fenékig, ott azonban tovább vegetál a télen át, mert egyfokos vízben is megél és zöld marad. A hinár a halászatot is erősen akadályozza, nyáridőben ép a halban legbővebb tanyákat kell miatta elkerülni a halászoknak, de azért a Balaton halászata sinylené meg legjobban, ha a hajósok és sportolók sirámainak engedve komolyan hozzáláttak volna a hinár szépen kitervelt irtásának, a legdúsabb hal-legelő kipusztításának. A nádat a Balaton környékén istállók, ólak, jégvermek fedésére használják, de messze földre, sőt külföldre is szállítják mennyezetburkolási célokra. A hinár és nádas közt szórványosan sötétlő káka vagy csuhu sima száraiból úszás céljaira nyalábkötegeket szoktak készíteni, a nádast belül szegélyező gyékényt pedig takarók, kosarak készítésére, meg hálók úszói gyanánt, valamint csónakok, hordók tömítésére alkalmazza a parti lakosság. A fent elősorolt édesvízi növényeken kívül tengeri ISZAP, PLANKTON eredetű hinár is van a Balatonban, a Naias Marina vagy tengeri tündérhindr. Azonkívül a tengeren túli Elodea canadensis vagy dtol(hinár is hirtelen gyorsasággal sokasodott el a tóban. Egy Európából eltűnőben levő ritka növény, a súlyom (Trapa natans) is előfordul itt-ott a Balaton sekély parti vizeiben, így Szántódnál, az ú. n. Bakacs halászvonyóban, Fonyódnál és Gyenesdiásnál. Sem a nád, sem a hinár, ha még úgy terjed is a Balatonban, a tó vízét egyhamar, legalább pár évezredig be nem nőheti, úgy, ahogy ez a Verlandung" néven ismert veszedelem a német tavak egy részét komolyan fenyegeti. A nádas másfél méternél mélyebbre nem nyomúl a tóba, megnő azonban a fenéktől mérve 4 5 m. magasra is. A nádat télen szokták aratni, amikor a jégre bátran rá lehet járni. Ha valamelyik évben a jég gyöngesége miatt le nem aratják, a tavalyi ú. n. avas nád télen és tavasszal aranyosan sárgállik, azután lassan lerohad és a friss nád mind sötétebb zöld bozóttá fejlődik, őszre pedig mikor, halásznyelven szólva: hányja a címerét világossárga bokrétát hajt a virágjaival. A nád kitűnő hasznot hajt a parttulajdonosoknak, ép ezért elszaporodásának nem igen iparkodnak gátat vetni. A fürdőkultúra azonban mindig többet takarít el belőle (Fűzfő, Almádi, Balatonfüred, stb.) és nincs messze az idő, mikor a somogyi part amúgy is szórványos nádasai után a partszabályozás a felső parton is mind szűkebb sávra korlátozza a vadregényes nádast, mely az orvhalászoknak ősidők óta legjobb búvóhelye. A parti községek itató és úsztató helyei minden irtás nélkül is mentesülnek a nádtól, mert ennek alig van biztosabb írtója, mint a marhacsorda szája és patája. Azt a feltűnő jelenséget, hogy az utóbbi tíz évben az alsó parton is jobban elburjánzott a nád (Aliga, Földvár, Lelle, Máriatelep), avval magyarázzák a somogyi halászok, 22

14 26 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI hogy a nyári hónapokban már nem engedik a tehén-, meg bivalycsordát a Balatonba behajtani. Amennyire szegény a Balaton edényes és virágzó növényekben, annál gazdagabb a moszatflórája. Közel ötszáz fajt ismertek fel tudósaink ezekből a vízben és a fenéken bőven termő mikroszkopikus, alacsonyrendű növényekből. Az algák kisebb része a vízben lebeg és a növényi planktont alkotja. Nagyobbik része a vízalatti nád- és fűszárakon él, meg a hinárleveleken, vízszéli köveken, cölöpökön és a lágy fenékiszapban. A vízben lebegő parányi moszatok kitűnő táplálékai az apró halivadéknak. Ebből a növényi planktonból sokkal kevesebb van a Balatonban, mint pl. a velencei-tóban, vagy akár a mélyebb alpesi tavakban. A nádhoz, hínárhoz és ezek elszakadt foszlányaihoz tapadó moszatok legnagyobb része barna kovamoszat (diatomacea); a zöld, fonalas moszatok lepik be a kikötők és fürdőházak cölöpjeit, a hajók fenékdeszkáit vagy alsó lemezeit; a sekély vízparti köveket a bacilláriák nyálkája vonja be. A tópart flórája sem valami változatos. Erdők alig vannak a Balaton partján. Csak Almádi, Alsóörs, Akaii és Szepezd táján nyúlnak le a ritkás tölgyesek a tó közeléig. A déli parton a fonyódi hegy szép tölgy- és akácerdején kívül csak a pár évtizeddel ezelőtt ültetett fokszabadii, siófoki, balatonújhelyi, leilei, fonyódi és balatonfenyvesi feketefenyőligetek díszítik a tó szegélyét és csábítják a fővárosból menekülő kövi embereket villaépítésre. Egy emberöltő óta a boglári várdomb oldalait ültették be fenyőkkel s a szemesi és szárszói löszpartot fásították. Pedig a nyárfa, fűzfa, platán, juhar és vadgesztenye is jól díszlenek az apadás homokján, csak csemetekorban kell őket az északi szélfúvások elől oltalmazni. A Balaton árterületére, a parti jégtorlaszok övére persze hiábavaló volna ilyen fákat ültetni, mert a hullámmarás alámossa a partot és szabaddá teszi a fák gyökereit, ami rövidesen a törzsek kidőlésére vezet. ISZAP, PLANKTON A régi századokból ittmaradt faóriások közül meg kell említeni az a\arattyai nagy fát, ezt a 20 m. magas, 7 m. kerületü ősi szilfát Kenesétől délre, a magas part felett. Az Aszófő és Tihany közti lápon megcsodált 1? m. magas üreges, korhadt szilfába, amire természeti kinccsé nyilvánítása megtörtént, a tihanyi béreslegények tüzet raktak és a fát elpusztították. A Balatonpart közelében, főleg a szigligeti, lábdii, badacsonyi öbölben jellemző ültetvények a hosszú jegenyefasorok, melyeknek csak egész rövid, pamacsszerű koronájuk és hórihorgas törzsük van. Az északi parton elég sivár képet nyújtanak, különösen a nyári hőségben, a kavicsos, pereszteges partterületeken látható ritkás, alacsony erdők, ökörfarkkóróval, bogáccsal, galagonyával és csipkebokrokkal szórványosan benőtt kövecses legelők. A somogyi oldal lazább talajú, szürke és sárgás homokkal borított partján a növényzet bújább, erőteljesebb, mint a balatonfelvidéki, ami a talaj nedvesebb voltával és a nagyobb levegőnedvességgel magyarázható. Viszont az északi part lankáin, a sziklákkal védett napos hegyoldalakon dús szőlőültetvények vannak (a 90-es évek filoxeravésze után teljesen felfrissülve, főleg Szigliget, Badacsony, Kisörs, Révfülöp, Füred, Csopak, Alsóörs, Almádi lejtőin), melyek hasonlíthatatlanul éltékesebbek a somogyi homokturzásokon Szalay Imre leilei birtokos kezdeményezése után a 90-es évek eleje óta ültetett gyér, de filoxeramentes szőlőknél (Balatonmária, Bélatelep, Fonyód, Boglár, Lelle, Szemes). A felső part domboldalain a szőlők közt elsőrendű gyümölcsfélék teremnek. Almából, barackból, körtéből, cseresznyéből, de különösen besztercei szilvából nagy mennyiségeket hoznak át a déli partokra és a közeli városokba, viszont a déli part az ő búzáját, rozsát, de főleg tengerijét küldi át a zalai partra, hol a köves, pereszteges tóparti és dolomitos, mészköves balatonfelvidéki 24

15 26 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI területeken a gabonának kevés alkalmas termőföldje van. A gyümölcstermesztésnek igen nagy jövője van a Balaton mindkét partján. E téren, mint általában a fásítás 1 terén, sok mulasztás történt idáig. Most azonban a dunántúli két gazdasági kamara, a Balatoni Szövetséggel karöltve, nagy gyümölcstermesztési mozgalmat indított meg, s kormányzati akció is folyamatban van a zalai Balatonpart tervszerű fásítására. A Keszthely melletti Héviz tóban a Lovassy által Afrikából betelepített tündérrózsák vagy lótuszok keltenek feltűnést pompázó üde, piros, fehér és sárga virágaikkal, tányérnyi széles leveleikkel. A Victoria regia is elszaporodna, ha felhajló, nagy levélperemeit a szél össze nem törné. Ezeket a ritka dísznövényeket eleinte szigorúan védték a közönség kíméletlensége ellen, de aztán annyira elszaporodtak, hogy a fürdőbérlő tömegesen szedeti ki főleg a piros lótuszt, mert már a tó fürdésre legalkalmasabb részein is ellepte a víz színét. Amily szegény a Balaton vízinövények dolgában, époly gazdagnak mondható az állatvilághoz tartozó fajokban. Id. Entz Géza megállapítása szerint a tó vizéhez kötött állatalakok száma a 700-at meghaladja, míg a genfi tóban mindössze 500, az alaposan átvizsgált német plöni tóban nem egészen 300 fajt és fajváltozatot mutattak ki. Az egyedek száma azonban aránylag sokkal kevesebb, mint más, ú. n. eutroph tavakban. Az apró górcsövi állatok, a vízben lebegő u. n. planktonszervezetek között az uralkodó faj a Ceratium hirundinella nevű véglény, amely nyáron nagy tömegben található a finom planktonszita üledékében. Ezenkívül az evezőslábu és ágascsápu rákocskák (Cyclops, Diaptomus, Chidorus, Leptodora, stb.) számos faja él a planktonban, jóleső eledeléül a fiatal halaknak. A 1 Kálmán: A Balatonvidék fásítása A Balatoni Szövetség kiadása. lap. ISZAP, PLANKTON 27 fenékiszapban nagy számban élnek a jámbor szúnyogféléknek, a Balatonon főleg nyári estéken miriádnyi számban röpdöső muszlicáknak lárvái (Chironomidák), amelyek elsőrendű táplálékai a feneket túró keszeg- és pontyféléknek. Igen sok apró, részben szabad szemmel is látható állatka él a hínáron (sida), a part kövein (mohaállatkák vagy bryozoák) és a fürdőházak cölöpéin s vízbenyúló deszkáin (szivacsfajok, spongillák). A fenék iszapjában, a partmenti növények és kövek közt keresik táplálékukat, különösen a melegebb hónapokban a Balaton békés" halai (a \őszopó keszegfélék, ponty, kárász, compó stb.) és ide járnak nyár kezdetével rabolni" a ragadozó fogasok és kősüllők is. A fenékiszap összetétele tehát rendkívül fontos halélettani szempontból. A Balatonnak kivált északi parti övében, több km. szélességben túlnyomó a növényi és állati iszap, amelyet tudományos (svéd eredetű) névvel gyttjának neveznek. Ez az ú. n. rothadó iszap (Faulschlamm) nagyobb tömegében épúgy keresztülment a fenéklakó férgek bélcsatornáján, mint ahogy Darwin szerint a jó televényföld nagyrészén is keresztülette magát a földi giliszta. A gyttja növényi elhalt törmelékből (detritus), csigák, kagylók és egyéb víziállatkák héjjainak üledékéből és bélsárrögökből képződött, színe sötétszürke, kékes árnyalattal. Benne nagy tömegekben dolgoznak a különféle baktériumok, melyek az üledékképző növényi és állati hulladékok mellett az üledékszétbontó szerepét játsszák, mert a szerves iszapot elemeikre szedik szét és fokozatosan elásványosítják. A gyttjától lényegesen különbözik a Kisbalaton, Nagyberek és a legtöbb halastó fenékiszapja, az a barnaszínü tőzegiszap, (tudományos néven dy), melyben a víz savanyúsága következtében a baktériumok élete majdnem lehetetlen s így az üledékek állati táplálékká csak igen kis mértékben alakulhatnak át. A baktériumok munkája csak oxigén hozzájárulásával,

16 26 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI vagyis az iszap felszínén lehetséges, mivel pedig a gazdag planktonvilágnak bőséges lerakodása van, a planktonhullák tömegei egészen beborítanák az iszapot és a baktériumok munkáját lehetetlenné tennék, ha nem volna egy olyan csoportja az iszaplakó férgeknek, amelynek épen az a szerepe, hogy az iszapot állandóan feltúrja, testén keresztülbocsássa és így mindig újabb, még szét nem bontott iszaptömegeket hozzon fel a fenékre. Ilyen férgek a Tubificidák, a gyttja gyűrűsférgei, melyek felsőtestükkel lefelé, az iszapba fúródva élnek és ennek 3 6 cm.-nyi legfelső rétegét újra meg újra a baktériumok munkájának teszik testükön keresztül hozzáférhetővé. Ezekből a Tubificidákból elég sokat találunk szabad szemmel a legtöbb iszappróbánál, melyet az alsóparti marás vonalán belül a tófenékről bárhonnan felmarkolunk. A rothadó állati iszap bősége, benne a Chironomusok, Tubificidák sokasága, tápanyagban, mészben való gazdagság, sekélység, széles parti padka jellemző ismertetőjele ugyan az ú. n. eutroph tavaknak, de a Balatont mégsem volna helyes ebbe a tó-osztályba beleerőszakolnunk, mert a mi nagy tavunk életviszonyai, a part geológiai alakulásával és a fenékviszonyokkal kapcsolatban annyira változatosak, hogy a svéd és német, meg alpesi állóvizek tanulmányából absztrahált tótípusok (oligotroph, eutroph, distroph) egyike sem vág egybe a Balaton különleges hidrobiológiái karakterével. A Balaton déli, homokos partvidéke pl. majdnem terméketlennek mondható haleleség szempontjából, míg a felsőparti öv valóságos eldorádója a haltáplálékul szolgáló parányi élőlényeknek s maguknak a halaknak is. A keszthelyi hinaras öböl egész más biológiai jelleget mutat, mint a Balatonfő tiszta, majdnem gazmentes, mélyebb víztömege, s épily nagy eltérések lehetnek a tihanyvidéki és a szigligeti vizek halélettani viszonyai között. Planktonfajok dolgában aránylag elég gazdag a Ba- I S Z A P, P L A N K T O N laton, de az egyedek bősége tekintetében nem állhatja a versenyt az igazi eutroph tavakkal és így haltermőképessége is aránylag csekélyebb. Halakból a Balatonban 38 fajt írtak le, de ezekből gazdaságilag jelentősnek, a laikusok körében is ismertnek csak mintegy tizenötöt mondhatunk, amelyek felsorolása, piaci vagy haltenyésztési értékelésük sorrendjében itt következik: fogas, harcsa, ponty (pikkelyes és tükrös), kősüllő, csuka, kárász, compó, menyhal, őn, sügér, garda, keszeg, göndér, durbincs, küsz. A Balaton fogasa megnő 10 kg.-osra és 120 cm. hosszúra is, harcsából elég gyakran fognak, főleg télen és május havában 50 60, sőt 80 kg-os (két és fél m. hosszú) példányokat is, a ponty is megnő kg.-osra a csuka 8 10 kg.-ra, a compó, kárász és keszegfélék azonban ritkán érik el a fél háromnegyed kilós nagyságot. A balatoni fogast ízének különleges finomsága és külsejének minden más víz süllőjétől elütő ezüstös fehérsége miatt külföldön is nagyon megbecsülik, úgyhogy ebből a legnemesebb halfajból számottevő exportja is van a Balatonnak. A felsorolt halak közül kegyetlen ragadozók a fogas, harcsa, kősüllő és csuka, békések, vagyis rovarból, még apróbb állatkákból és ikrából élnek a ponty, compó, kárász és a keszegfélék. A fogas a saját fajtáját is szívesen fogyasztja, de rengeteget pusztít a sovány heringalakú gardából, küszből és durbincsból is. A garda az első őszvégi dér után nagy csapatokba verődik, a mélyebb helyeket keresi, egymáson melegszi\ s Tihany mélyvízű környékén néha százmá- Zsás, heringrajokra emlékeztető tömegekben nyüzsög és kerül egy-egy szerencsés halászbokor hálójába. Hermán Ottó örökszépen írja le a Látott hal" c. fejezetében, hogyan kerülgetik a nagy gardarajokat a tihanyi hegytetőről jelekkel kormányozható halászhajók. A nyugati keskenyebb medencében, hol több a hínár 28

17 26 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI s egyéb vízi giz-gaz, kövérebb a hal és gyorsabban nő a ragadozó fogas is; külsőre szebb azonban, karcsúbb, ezüstösebb az árnyéktalan, mélyebb keleti Balatonban, hol a csillogó, sovány gardák rajai is szívesebben tanyáznak. A Kisbalaton halai, a csuka, compó, keszeg és ponty feltűnő sötétek, a pigment pettyeivel telvék, mert a vizet egészen beárnyékolja a növényzet sűrűje. Rá\ot is mindig nagyobb számban hoz felszínre a halászok hálója, ez a rák azonban nem az Ínyencek keresett folyami rákja, hanem majdnem fehér színű, kisebb és vékonyabb ollójú \ecs\erd\, melynek íze valójában nem sokkal van alatta a zalai fekete szólód-rákénak. (A bécsi konyha Solo"-rákja valószínűleg nem más, mint a németesen olvasott Zala-rák.) A rák a 80-as években majdnem teljesen kipusztúlt a Balatonból, de a rákpestis óta eltelt félszázad alatt újra szépen elszaporodott a tóban. A kisebb rákfélék közül a közönséges bolhará\ (Gammarus) és a vízi ász\ard\ (Asellus) inkább csak az iszapos, kövecses parti vizekben fordul elő. A Balaton csiga- és \agy ló fajai is többszörösen felülmúlják a genfi tó puhatestűjeinek sokaságát. A kagylók közül az éleshátu Anodonta és a tompahátu Unió pictorum, a csigákból a Limnaea, Valvata, Planorbis és Bythinia fajok fordulnak elő nagyobb mennyiségben. A kétéltűek közül gyakori a Balaton parti vizeiben, sőt elég nagy pusztítást visz véghez a keszeg és ponty ikrájában a \ecs\ebé\a, a füves, mocsaras partokon pedig a gyepi bé\a és a vöröshasu un\a; a csúszómászók közül a vízisi\ló és \oc\ds si\ló a déli partok kövei közt, meg az északi partok nádasaiban is közönséges, épúgy a zöld gyi\ot is elég gyakran látni a tó egész napsütötte partvidékén. A mocsári te\nősbé\a is előfordul a parthoz közeleső berkekben és innen jön fel néha a levezető árkokon a tó alsó partjára is. ISZAP, PLANKTON Nemcsak a halász, hanem a vadászember is szép zsákmányra talál a Balatonon, melynek gazdag és különleges madárvilága van. Télen a varja\ (balatoni néven kányák) károgásától és a vadludal{ gágogásától hangos a tó partja és vize, befagyás után pedig csapatosan érkezik a vetési lúd. Az éjjeleket a jégen töltik, nappal a közeli szántásokat keresik fel. Egész guanotelepeket alkotnak a tó jég- és hómezőin, melyeket csak márciusban hagynak el. Helyüket a január derekán délről érkező nagy lúd foglalja el, melynek csapatai nyáron is itt maradnak és a házi lúddal is jól összeférnek. A tarka vadrécé\ne\ is számos fajtája él a tó vízén; ezektől, meg a szárcsá\tól valósággal feketéllik a víz őszi költözés idején. De legközönségesebb a vízi ember előtt mégis a bujdr vagy búbosvöcsök, amelyből alig van éjjeli hálóhúzás, hogy egy-kettő a zsákba ne keveredne. Ősszel érkezik a jeges réce és feketedő csapatokban lepi el a Balatont. Tavasszal elszaporodnak és április első napjaiban hirtelen ismét eltűnnek. Nagy számban látjuk a vízen és víz felett a \acagó sirályt, amely különösen költözködéskor, tavasszal százakra menő csapatokban szálldos a víz felett. A nagy halászmadár alig különbözik tőle; májusban jelenik meg nálunk és nyáron-őszön át jó szolgálatot tesz a halászoknak avval, hogy a nagyobb haljárásokat csapatos megjelenésével messziről jelzi. A gémeknek is több fajával találkozunk a Balaton partján. Nevezetes gémtanya van a tihanyi félsziget nyugati erdős hegyoldalában, hol a közönséges szürke gémen kívül bakcsót és \analas-gémet is láthatunk. Régi ismerőse a halászoknak a szép fehér kanalas gémeknek egy főből álló csapata, mely Szemes és Lelle között a vízszélen szokott halászgatni. A Kisbalaton madárvilága annyira nevezetes, hogy 1922 óta védelem alatt áll, mint az utolsó magyar kócsag-telep. Ez a megközelítőleg 40 km. 2 területű lápvidék az 1890-es évek elejéig a legritkább gémfélék- 30

18 26 A BALATON TERMÉSZETI VISZONYAI nek adott szállást megközelíthetetlen avas nádbozótjaiban. Nyolc fajtáját irta le Lovassy a kisbalatoni gémeknek, melyek között légritkábbak a nemes \ócsag (Egretta alba) és a \is\ócsag (Egretta garzetta). 40 év előtt még közel 100 párban költött itt a nemes kócsag és néhány pár kis kócsag is állandó lakója volt a telepnek. De mivel a kócsagfészkeket mind sűrűbben kirabolták és a tojásokat eladták külföldre, Schenk Jakab kezdésére és hollandus madárkedvelők jóvoltából egy állandó kócsagőrt alkalmaztak a magyar madártani intézet felügyelete alatt. Ennek jelentései szerint a fészkelő nemes kócsagpárok száma 1922-ben 16 pár, 1923-ban 24 pár, ben 26 pár, 1925-ben 15 pár, 1926-ban 10 pár, ben 16 pár, 1928-ban aligha több mint 5 pár. A kis kócsag, sajnos, teljesen eltűnt a Kisbalatonról. A gémek már kora ősszel távoznak (Olaszországba, Tuniszba), mert kevés és mind kevesebb a táplálék a Kisbalatonban ennek a sok madárnak. A Zala medrének szabályozási munkálatai a Kisbalaton medencéjének teljes lecsapolását fogják maguk után vonni. Alig pár évtized múlva az avas nádrengeteg helyére legelők kerülnek s a kócsag hajdani fészkelő telepeinek helyét mezőgazdasági gépek fogják megmunkálni. Az utolsó magyar s az osztrák Fertőt s Albániát leszámítva, az utolsó európai kócsagtelep megszűnése után nemsokára már csak ábrázolásában gyönyörködhetünk ennek a mesébe illő karcsú madárcsodának. A fentiekben adtuk igen rövidre szabott, tehát szükségképen hiányos ismertetését a Balaton növényi és állati életének. A Lóczy-féle nagy mű negyven év előtt kezdte meg a balatoni flóra és fauna kutatását, de még ma is azt mondhatjuk, hogy csak kezdeténél tartunk mindazon problémák tisztázásának, melyeket a Balaton életviszonyainak behatóbb vizsgálata felszínre hoz. Az 1926-ban alapított és 1927 óta Tihanyban méltó otthont nyert Magyar Biológiai Kutató Intézet, mely tehát, mint ISZAP, PLANKTON 32 neve is mutatja, nem csupán a halak életével és nem is csak a Balaton életviszonyaival foglalkozik zajtalan tudományos munkájában 1 hivatott első sorban arra, hogy a természettudományos értelemben vett Élet (Bios) balatoni kérdéseit a tudomány mai fegyverzetével megvilágítsa és a megoldáshoz közelebb segítse. II. A BALATON A TÖRTÉNELEM VILÁGÁNÁL 1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET AZ ŐSKORTÓL A LEGÚJABB KORIG A Balaton vidékén a honfoglalás előtt is már évezredek óta voltak emberi települések. A régi kőkorszakból alig találtak emlékeket, a Balaton körül épúgy, mint egész Magyarországon, de már a csiszolt kőszerszámokat gyártó embereknek számos telepére akadtak a tó egész partvidékén. A keszthelyi és Kiliti melletti putrilakásokban, a berényi, boglári, földvári, zamárdii, világosi és Kenese- környéki magas homokpartok veremlakásaiban talált neolit kőeszközök, többek között hálósúlyok arra mutatnak, hogy a tó mentét már évezredek előtt halászó-vadászó embercsoportok ülték meg. A neolit-kori ősember első tanyái az északi oldalon az erdős hegytetők, a déli oldalon a mai vízszin felett m.-es magaslatok lehettek. A bronzkorban már a dombok lejtőin ütöttek tanyát az őslakók, a vaskor elején pedig a sírok után ítélve közvetlenül az utak feletti területeken temetkeztek. Római sírokkal 1 Az intézet két osztályra oszlik. Az első osztály elsősorban állattani, növénytani, bakteriológiai és hidrobiológiái munkára van berendezve és Entz Géza egyet, tanár vezetése alatt dolgozik; a második osztály fiziológiai és fizikokémiai vizsgálatokat folytat Verzár Frigyes egyet, tanár vezetésével. Kiadványai A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái" címen magyar és német (esetleg más idegen) nyelven jelennek meg. A Balaton 3

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi

Részletesebben

A halak váltv állatok.

A halak váltv állatok. Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség

FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség Lebegés: Süllyedés: Úszás: A bemerülési mélység a folyadék

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax 217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

2-3. melléklet: Természetes fürdőhelyek

2-3. melléklet: Természetes fürdőhelyek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 0 -. melléklet: Természetes fürdőhelyek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 0 -. melléklet: Természetes fürdőhelyek A /00 (IV..) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdőhelyek listája,,

Részletesebben

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton. A BALATONI VÍZGYV ZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK NAK ÉRTÉKELÉSE ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK K BEMUTATÁSA XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához!

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához! Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam Az iskola bélyegzője:

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta)

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta) Tájfutó eszközök Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Tájfutó öltözék A térkép Méretarány :0000 azaz cm = 00 m :4000, :5000 Északi irány Alap szintköz 5 m Méreten felül ábrázolás Tereptárgyak eltolása

Részletesebben

Balaton, a természetes régió Természet, Társadalom, Gazdaság, Alapok, Célok, Intézményi keretek

Balaton, a természetes régió Természet, Társadalom, Gazdaság, Alapok, Célok, Intézményi keretek Balaton, a természetes régió Természet, Társadalom, Gazdaság, Alapok, Célok, Intézményi keretek 2013 a kiadvány a balaton fejlesztési tanács és a balatoni integrációs és fejlesztési ügynökség megbízásából

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 Felhő Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 A felhő szó hallatán mindenki az égen úszó meteorológiai képződményre gondol. Ez a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza. Folyton mozgásban van, alakja

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK foci:layout 1 4/15/11 10:39 AM Page 1 Szili István TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK témazáró feladatlapok 11 éves tanulóknak ajánlott Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 foci:layout 1 4/15/11

Részletesebben

2. Itató és porfürdő

2. Itató és porfürdő Gyakorlati madárvédelem a ház körül 2. Itató és porfürdő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. A legegyszerűbb itató a 40-60 cm átmérőjű műanyag virágalátét: - ez nem törik el könnyen

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei Speciális tetőfedések és ács szerkezetei 57 Hajlatképzés A hajlatképzést többnyire a bádogos szerkezetek kiváltására alkalmazzák. Fő jellemzője, hogy kis méretű palákból jobbos vagy balos fedéssel íves

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják!

2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! Égi szín-játék Vörös az ég alja: Aligha szél nem lesz! Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben