JELENTÉS a helyi önkormányzati fürdők kiemelten a gyógyfürdők helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS a helyi önkormányzati fürdők kiemelten a gyógyfürdők helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra"

Átírás

1 JELENTÉS a helyi önkormányzati fürdők kiemelten a gyógyfürdők helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra augusztus

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2. Szabályszerűségi és Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V / Témaszám: 733 Vizsgálat-azonosító szám: V0158 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Farkas László osztályvezető A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Dr. Mezei Imréné főtanácsadó Tímár József főtanácsadó Benczik Lászlóné számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Benczik Lászlóné számvevő tanácsos Hütter Erzsébet számvevő Keszthelyi Zoltán számvevő Dr. Mezei Imréné főtanácsadó Dr. Szikszai Bertalan számvevő tanácsos Tóthné Salamon Ildikó számvevő tanácsos Hegyes Mária számvevő Kersmájer Ágota számvevő tanácsos Maróti Sándor számvevő tanácsos Preller Zsuzsanna számvevő tanácsos Tímár József főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: A témához kapcsolódóan korábban számvevőszéki jelentés nem készült.

3 Fürdőkultúra régen és ma Míg az elmúlt időkben nagy tisztelettel bántak a vízzel, ma hajlamosak vagyunk arra, hogy jelentéktelennek tekintsük, és csak azt vegyük észre, hogy pénzbe kerül, vagy pénzt hoz. Ahhoz azonban, hogy a víz továbbra is gyógyítson és tápláljon bennünket, neki is egészségesnek kell lennie! Karin Schutt Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 15 1.Turisztikai jellemzők, természeti adottságok 15 2.A fürdőszolgáltatás céljára rendelt önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás helyzete A fürdővagyonhoz jutás körülményei A fürdőszolgáltatás szervezeti kereteinek kialakítása A fürdőszolgáltatás, gyógy-idegenforgalom, gyógy-turizmus fejlesztésének önkormányzati programja 23 3.A fürdőágazati fejlesztéseket szolgáló pályázati rendszer működésének jellemzői A központi támogatás rendszerének kialakítása A pályázatkezelési és ellenőrzési rendszer jellemzői Az ellenőrzött szervezeteknél a pályázatok lebonyolításával, odaítélésével és felhasználásával kapcsolatos megállapítások A támogatott szervezetek és feladatok A fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezetek kiválasztásának jellemzői A támogatások igénybevételének, felhasználásának szabályszerűsége, ellenőrzése A fejlesztések megvalósításának tervszerűsége 37 4.A fürdőszolgáltatás jellemzői A fürdőszolgáltatást ellátó szervezetek jellemzői A gyógyfürdő ellátások és a rehabilitációs tevékenység A gyógyszolgáltatások ártámogatásának kialakítása A fürdőágazat eredményessége A fürdőlétesítmények vízforgató berendezésekkel való ellátásának helyzete 51 1

5 MELLÉKLETEK 1. számú A vizsgált önkormányzatok fürdőszolgáltatási célú vagyonának alakulása és évben 2. számú A vizsgált önkormányzatok fürdőszolgáltatási célú vagyonának összetétele és évben 3. számú A turisztikai célelőirányzatból biztosított támogatási keretek és az odaítélt támogatások alakulása 4. számú A turisztikai célelőirányzatból a gyógyfürdő fejlesztések kerete terhére benyújtott, megítélt és az elutasított támogatások alakulása 5. számú Kimutatás a pályázatkezelőknél vizsgált támogatásokról 6. számú Kimutatás a vizsgált szervezetek részére megítélt támogatásokról 7. számú A társadalombiztosítás által támogatott gyógyfürdőszolgáltatás alakulása szolgáltatásonként 8. számú A társadalombiztosítás által támogatott gyógyfürdőellátások esetszámainak alakulása a vizsgált szervezetekben 9. számú Kimutatás a május 1-ig átalakítandó töltő-, ürítő rendszerű medencékről (2004. november 26-i állapot szerint) 10. számú Kimutatás a vízforgatásos rendszerű üzemelésre átállított medencék korszerűsítési költségeiről (2002. évi áron) FÜGGELÉKEK 1. számú A helyszíni ellenőrzésbe bevont önkormányzatok és fürdőket üzemeltető szervezetek jegyzéke 2. számú Florena Gazdasági Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. hatásvizsgálatának összegzése 3. számú A társadalombiztosítás által támogatott hét leggyakoribb gyógykezelés 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat EGK Európai Gazdasági Közösség EGT Európai Gazdasági Térség ESzCsM Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium EU Európai Unió GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GM Gazdasági Minisztérium Gt. a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény Kbt. 1 a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Kbt. 2 a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kft. korlátolt felelősségű társaság kht. közhasznú társaság KSH Központi Statisztikai Hivatal MÁK Magyar Államkincstár MEH Miniszterelnöki Hivatal MFB Rt. Magyar Fejlesztési Bank Rt. MVF. Kht. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság NFT Nemzeti Fejlesztési Terv (Európai Terv) OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OTH Országos Tisztiorvosi Hivatal Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény PPP Public Private Partnership ROP Regionális Operatív Program rt. részvénytársaság SzMSz Szervezeti és Működési Szabályzat Sztv. a számvitelről szóló évi C. törvény TB társadalombiztosítás TC Turisztikai Célelőirányzat VÁB Vagyonátadó Bizottság WTO Turisztikai Világszervezet 3

7

8 JELENTÉS a helyi önkormányzati fürdők kiemelten a gyógyfürdők helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra BEVEZETÉS A WTO adatai szerint a világ turizmusa növekvő tendenciát mutat. Bár Európa őrzi e területen elfoglalt vezető helyét, de a világ más régióinak felzárkózása következtében szerepe csökken. A turizmus ezért olyan célterületek (desztinációk) irányába fordul, amely a versenyképes adottságok jelenleginél hatékonyabb kihasználását célozza meg. Magyarországot, mint turisztikai célterületet az elmúlt évtizedben a világ 15 legnépszerűbb országa között tartották számon, Európában a 8. leglátogatottabb utazási célpont volt. Mindez összefügg azzal, hogy hazánk gyógy- és termálvizekben rendkívül gazdag, melyekre eddig is jelentős idegenforgalom épült. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is a kedvező geotermikus adottságú országok közé tartozik. Hazánk területén az úgynevezett geotermikus gradiens ami a természetes hőmérséklet emelkedés mélységi irányú mértékét jelzi százméterenként 5 C, amely a világátlag mintegy másfélszerese. A földkéreg ugyanis km, azaz mintegy 10 km-rel vékonyabb, mint a környező területeken. A természetes hőmérséklet emelkedést jelző tényező a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, ez magyarázza az e területeken gyakoribb hévíz előfordulást. A hazai hévízkészletek komoly természeti és gazdasági értéket képviselnek, az azokkal való környezettudatos gazdálkodás fontos nemzeti érdek. Magyarországon a természetes gyógytényezők gazdagsága miatt az egészségturizmus adottságai kiemelkedően jók. Az egészségturizmus fejlesztése azon túl, hogy fontos kitörési pontként kezelt gazdasági tényező, az egészségügyi szakma véleménye szerint hozzájárul a magyar lakosság népegészségügyi problémáinak (szív- és érrendszeri, mozgásszervi betegségek) megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez. Az egyéni életminőség javítása, az egészséges társadalom megteremtése fontos nemzeti és gazdasági érdek. A tapasztalatok Európa-szerte azt igazolják, hogy az egészségturizmusban olyan komplex többcélú fürdő létesítmények és azok többgenerációs szolgáltatásai irányába mozdult el a kereslet, ahol a hagyományos gyógyászati 5

9 BEVEZETÉS kezelésre épülő gyógy- és termálturizmus mellett az egészség megőrzését szolgáló kikapcsolódási, felüdülési élményeket nyújtó fitness, wellness-turizmus került előtérbe. Az ellenőrzésünk indokát az adta, hogy a fürdőfejlesztések alapjául szolgáló vagyonelemek víznyerő kutak, fürdőlétesítmények az önkormányzati rendszer kialakításakor a települési önkormányzatok tulajdonába kerültek, annak hasznosításáról, fejlesztéséről autonóm módon, eltérő koncepcionális megalapozással gondoskodtak. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a Széchenyi Terv keretében kidolgozott egészségturizmus tízéves fejlesztési programja, stratégiai céljai megalapozottak voltak-e; a pályázati rendszer kialakításánál, a támogatási előirányzatok odaítélésénél érvényesült-e a törvényesség; a támogatások felhasználásánál hogyan ítélhető meg annak szabályszerűsége, célszerűsége, eredményessége; a fürdők országos szintű szakmai irányítása és ellenőrzése, működésük jellemzőinek információs rendszere mennyiben rendezett. Az ellenőrzést III. negyedév közötti időszakra vonatkozóan a Magyar Turisztikai Hivatalnál, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, valamint 26 települési önkormányzatnál és 27 fürdőszolgáltatást ellátó szervezetnél végeztük. Az ellenőrzés során a teljesítményellenőrzés módszerét alkalmaztuk, hasznosítottuk a fókuszcsoport megbeszélésének tapasztalatait. Vizsgáltuk a fejlesztések szakmai programjában megfogalmazott célok teljesülésének eredményességét, hatását, a Széchenyi Tervre alapozott egészségturizmus tízéves fejlesztési programjának időarányos teljesülését. 6

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Széchenyi Terv több tízmilliárdos támogatási programjainak keretében az utóbbi években hazánkban a meglévő fürdők vonzerejének, versenyképességének javítása mellett több mint húsz új, többgenerációs, élményelemekkel kiegészült turisztikai kereslet kielégítését szolgáló létesítmény épült. Az egészségturizmus, a balneológiai létesítmények infrastruktúrája koordinált fejlesztéseket kíván. Magyarországon problémát jelent azonban, hogy jelenleg nincs külön turizmusról szóló törvény, hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, működésének struktúráját, rendszerét megállapító szabályozás. A turizmus fejlődése érdekében még 1997-ben született ugyan országgyűlési határozat a turizmusról szóló törvény és fejlesztési koncepció elkészítésének határidejét szeptember 31-i időpontban jelölte meg, azonban az átfogó szabályozásra azóta sem került sor. Emiatt az NFT készítésének időpontjában a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia még nem állt rendelkezésre. Az egészségturisztikai ágazat infrastrukturális lemaradásának pótlásához, a turisztikai ágazat fejlesztéséhez, valamint versenyképességünk fokozásához a kihívásoknak megfelelni tudó programokra és forrásokra van szükség. Így ebben a tervezési ciklusban hazánk egyik legjelentősebb turisztikai tényezője, a gyógy- és termálfürdőzés feltételeinek fejlesztése közvetlenül nem, csak annak kapcsolódó infrastruktúráján keresztül részesülhet uniós támogatásban. A gyógy- és termálfürdők fejlesztésének lehetőségeit így a vizsgált időszakban csak a hazai források segítették. A gyógyfürdők fejlesztésének felgyorsítása még évben, a GM által a Széchenyi Terv részeként kidolgozott Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Programja keretében indult 1. A Széchenyi Terv egészségturizmus fejlesztési programjának stratégiai célja az volt, hogy Magyarország az egyedülálló gyógy- és termálvízkincsére 2 alapozva az évtized végére vezető helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. Az egészségturizmus fejlesztésére a tízéves program keretében évente mintegy milliárd Ft-ot kívántak fordítani azzal a szándékkal, hogy társfinanszírozás keretében vállalkozók és az önkormányzatok ehhez ennek többszörösével fognak hozzájárulni. 1 Az egészségügyi miniszter és a gazdasági miniszter által készített előterjesztést az egészségturizmus tízéves fejlesztési programjának megteremtéséről szóló 2226/2001. (IX. 1.) Korm. határozat hagyta jóvá. 2 A világranglistán e vonatkozásban csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg hazánkat. 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az egészségturizmus fejlesztési programjai, stratégiai céljai szakmailag azonban nem voltak kellően megalapozottak. Nem történt meg a kitűzött célok elérését szolgáló fejlesztési prioritások kijelölése, nem voltak tisztázottak a turizmus és az egészségmegőrzés összefüggései, összehangolt fejlesztésének koncepcionális kérdései. Előkészítése során nem készült olyan országos, helyszíni vizsgálatokra épülő, teljes körű tájékozódó felmérés, amely a meglévő vízkészletek, gyógytényezők gyógy- és termálfürdők műszaki állapotára, térségi szerepére, fejleszthetőségének jellegére és a pénzügyi források szükséges mértékének meghatározására és összehangolására irányult volna. Nem dolgozták ki az ehhez szükséges adatszolgáltatás rendjét. Nem tartják nyilván, hogy a 147 minősített gyógyvíz, 39 gyógyfürdő, 13 gyógyhely, 47 gyógyszálló, 40 wellness szálloda, 5 gyógybarlang, 4 gyógyiszap 3 milyen tulajdonosi és üzemeltetési viszonyok között, milyen kapacitási jellemzőkkel működik. Ily módon ma Magyarországon nincs olyan adatbázis, amely a fürdők tulajdonosi viszonyairól, üzemeltetési és szolgáltatási körülményeiről, gazdálkodási viszonyaikról, valamint az idegenforgalom alakulásában betöltött szerepéről összegzett képet adna. Nem vizsgálták, hogy a belépő fejlesztések kapcsán milyen szükséges többlet költségvetési forrásigények merülnek fel a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógykezelések számának növekedésével. A hazai gyógy-, termál- és strandfürdők döntő hányada közvetlenül, vagy az általuk alapított gazdasági társaságokban lévő részesedéseiken keresztül, de önkormányzati tulajdonban van. Mindössze az elmúlt 2-3 év fejlesztéseinek eredményeként jöttek létre olyan fürdő, strand és szabadidő komplexumok, amelyek tulajdonosi szempontból már függetlenek az adott közigazgatási terület önkormányzatától. Az önkormányzatok a rendszerváltást követő években, az Ötv. és a vagyonátadásról rendelkező törvény 4 szabályai alapján jutottak hozzá strand- és fürdővagyonukhoz. A vagyonhoz jutás folyamata elhúzódott, miközben a fürdőágazat egységes szakmai irányítása lényegében megszűnt, a turizmus és a gyógytényezők állami irányítása pedig szervezetileg is elkülönült. A feladatés hatáskörök keretjellegű szabályozásából következően jelenleg sem tisztázott, hogy a fürdőszolgáltatás mennyiben közfeladat, ennek eldöntését, a szerepvállalás területeit a jogalkotó az önkormányzati szféra döntésére bízta. Az önkormányzatok folyamatosan keresték a fürdővagyon működtetésének és üzemeltetésének legcélszerűbb szervezeti megoldásait. A szervezeti kereteket érintő döntések kellően kiérlelt koncepció hiányában visszatükrözték az ellátott feladat és a vagyonhasznosítás körüli bizonytalanságokat. 3 Adatok: Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény. 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ellenőrzött önkormányzatok közel háromnegyede (73%-a) különböző megoldásokban ugyan, de a gazdasági társasági keretek közötti működtetést tartotta célszerűnek, 15%-a pedig a szerződéses kapcsolatokra alapozott megoldást választotta. Az önkormányzatok a jogszabályi előírásokat betartották, csak olyan típusú gazdasági társaságban vesznek részt, amelyben felelősségük nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásuk mértékét. A vállalkozói szféra, függetlenül az önkormányzatok által választott üzemeltetés szervezeti módjától, egyre szélesebb körben szerzett tulajdont a fürdőágazati fejlesztésekben. A fürdőlétesítmények fejlesztéseinek eredményeként évek között az e célra rendelt vagyon összértéke két és félszeresére növekedett, a tulajdonosok és szolgáltatók a évi mérlegadatok szerint 52,4 milliárd Ft értékű vagyont tartottak nyilván. Az üzemeltető gazdasági társaságok birtokolták a teljes fürdőszolgáltatási célú vagyon 59,9%-át. Az önkormányzatok nem fordítottak figyelmet arra, hogy az állami források bevonásával létrejövő vagyoni elemek tulajdoni viszonyait, az önkormányzati érdekekre figyelemmel rendezzék. Erre pedig épp a fürdőágazatot érintő nagyívű, egyre inkább a privát szféra bevonására alapozó fejlesztési elképzelések kapcsán szükség van. Megfelelő pénzügyi konstrukciók esetén a nemzeti versenyképességünk egyik tényezőjeként erre kínál megoldást a PPP 5. A fürdőfejlesztési pályázatok előkészítésének időszakában kidolgozott önkormányzati programok mindegyike kitörési pontként jelölte meg a fürdővagyon és termálvízkincs hasznosítását, a termálturisztikai tényezők gazdaságélénkítő hatását. Több önkormányzati program felismerte a wellness és az egészségturizmus térhódítását, a rekreálódási szokások változását, a minőségi szolgáltatások és a többgenerációs turisztikai célterületek irányába való elmozdulás szükségességét. A fürdőfejlesztések komplex turisztikai tényezőkkel, a település társadalmigazdasági viszonyokkal való összehangolása, a településmarketing azokon a településeken kapott kiemelt hangsúlyt, ahol a gyógy- és termálturizmusnak már eddig is érzékelhető eredményei voltak. A programozás középpontjába az adott település komplex turisztikai termékként való megjelenítését állították, ennek megfelelően alakították ki a településmarketing mottóját. Így szerepel a fejlesztési program mottójában például A történelmi barokk fürdőváros: Eger, A természet gyógyító erőinek forrása: Cserkeszőlő, A lakható és vendégváró Hajdúszoboszló, Miskolc- Tapolca a Vizek Völgye. A fejlesztési pályázatok előkészítése során azonban elvárás hiányában nem kapott megfelelő hangsúlyt sem a létrejövő kapacitások, sem pedig a különböző üzletági tevékenységek eredményességi szempontú összehangolása. 5 PPP: Public Private Partnership, a köz- és magánszféra partnerségére alapuló együttműködési társulás 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Széchenyi Terv programja keretében kidolgozott támogatási rendszer 2001-ben indult. Forrását az adott évek költségvetéseinek GM fejezetének Turisztikai Célelőirányzata biztosította. A vizsgált időszakban a TC 89,6 milliárd Ft volt, amelyből a gyógyfürdők és szálláskapacitások fejlesztésére 32,8 milliárd Ft támogatást nyújtottak. A program keretében négy 6 témakörben tettek közzé pályázati felhívásokat, amelyekre 236 pályázótól a rendelkezésre álló keret dupláját elérve 74,6 milliárd Ft támogatási igény érkezett. A gyógyfürdőfejlesztéseket érintően 74 db pályázatot 28,3 milliárd Ft öszszegben támogattak 7. Az utóbbiból tekintettel arra, hogy 39 támogatott program még nem fejeződött be év végéig 19,9 milliárd Ft került felhasználásra. A helyszíni vizsgálattal érintett önkormányzatoknál és üzemeltető szervezeteiknél 34 támogatott projekt áttekintésére került sor, ahol a 14,9 milliárd Ft támogatás 43,5 milliárd Ft összértékű fejlesztés megvalósítását segítette. A támogatás 28 esetben gyógy- és termálfürdő fejlesztésekhez kapcsolódott, illetve négy településen összesen 2010 szállodai férőhely kialakítására adott lehetőséget. A fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeteket 18 esetben a programok 53%-ában közbeszerzési eljárással, nyílt eljárás keretében választották ki. Ha a biztosított támogatás nem érte el a projekt összértékének 50%-át és a mindenkori költségvetési törvényben előírt beszerzési értékhatárt, évek között a vállalkozásba adás a Kbt. szabályainak érvényesítése nélkül is törvényes keretek közt történt. A pályázati rendszer működtetésének személyi és tárgyi feltételeit, az ellenőrzés rendszerét kormányzati szinten kialakították, s az előírásoknak megfelelően működtették. Hatékonyságát azonban kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a turizmus állami irányítása ennek részeként a pályázatkezelés szervezeti rendje az elmúlt hat év alatt négyszer változott. A pályázatkezelés tapasztalatai a fürdőfejlesztési támogatásoknál is az előkészítési szakasz hiányosságaira, az elhúzódó szerződéskötési gyakorlatra, az ütemes felhaszná- 6 - Termálfürdők fejlesztése, illetve kialakítása, valamint a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének támogatása (továbbiakban: SzT-TU-1). - Az egészségturisztikai központokhoz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztésének támogatása (továbbiakban: SzT-TU-2). - Kistérségi jelentőségű termálvizű strandfürdők fejlesztésének támogatása (továbbiakban: SzT-TU-21). - Egészségturisztikai központok, valamint a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének támogatása (továbbiakban: SzT-TU-23). - A évtől a Széchenyi Terv (SzT) megnevezése Széchenyi Terv Program (SzTP) megnevezésre változott. 7 SZT-TU-1 és a évi SZT-TU-21 programokban odaítélt támogatás. 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lás hiányára, a lekötött támogatási maradványok magas arányára irányították rá a figyelmet. A fürdőlétesítményekben négy év alatt megvalósított fejlesztések jellemzően a meglévő kapacitások rekonstrukciójára és az új létesítmények kialakítására, a fürdőmedencék számának növelésére, korszerűsítésére, átalakítására irányultak, amely a fürdők befogadóképességének 30,4%-os növekedését eredményezte. A fürdőszolgáltatás színvonalában, kulturáltságában számottevő előrelépés történt. Az üzemeltető társaságok fő célja a meglévő vendégkör megtartása, továbbá a magasabb igényű vendégkör kiszolgálása volt, melyet évek viszonylatában a vendégforgalom 26%-os növekedése is visszaigazolt, évre ez a tendencia megállt, a rossz nyári időjárás kedvezőtlenül hatott a strandfürdők vendégforgalmának alakulására. A fejlesztések eredményeként új fürdőszolgáltatási elemek jelentek meg a fürdők kínálatában. A gyógyászati részlegek felújításával, bővítésével egyidejűleg látványos, többgenerációs élmény-létesítmények jöttek létre. Az egészségi állapot megőrzésére, a betegségek megelőzésére irányuló fitness, wellness szolgáltatások révén bővült az igénybe vehető szolgáltatások köre. A gyógyvízzel rendelkező fürdők szolgáltatásai között fontos szerepet töltött be a gyógyítás és a rehabilitáció. Az üzemeltetői kör 55%-a balneológiai szolgáltatások mellett egészségügyi reumatológiai és fizikoterápiás járóbeteg szakellátást is nyújtott. A szolgáltatást nyújtó szervezeteket három kategóriába (országos, körzeti, helyi) sorolták be, azonos szolgáltatások ellenében azonos részarányú, de eltérő összegű társadalombiztosítási támogatásban részesültek. Az egyes kategóriákba sorolt szolgáltatók esetében normatívan képzett, azonos szolgáltatási díjalapot (árat) határoztak meg, amelynek 85%-át térítette meg az OEP, függetlenül attól, hogy az ellátást biztosító fürdőszolgáltatónak ténylegesen milyen költségei merültek fel a gyógyfürdő szolgáltatással kapcsolatban. A képzett ár 15%-át július 1-jétől a szolgáltatás igénybevevőjére háríthatták. Ez utóbbi azzal járt, hogy a gyógyfürdő ellátások ingyenessége szolgáltatónként differenciáltan ugyan, de megszűnt. Egyes, különösen a helyi kategóriába sorolt szolgáltatók ugyanis tartva a fizetőképes kereslet visszaesésétől bár azt október 1-jétől már az egészségbiztosítóval kötött szerződésben is vállalták,eltekintettek a 15%-os önrész igénylésétől, míg a fővárosi fürdőkben öszszességében még a 15%-os mértéket meghaladó hozzájárulás megfizetését is érvényesíteni tudták. A gyógyfürdőellátásokat biztosító szolgáltatók és az OEP közötti megállapodások egyik neuralgikus pontja a támogatás alapjául elfogadott ár és a szolgáltatás tényleges önköltsége, valamint értékesítési ára közötti eltérés. Az egyes szolgáltatások tényleges (teljes, illetve szűkített) önköltségének megállapítására nincs a fürdőágazati szakma és az OEP által egyaránt elfogadott kalkulációs és költségszámítási séma. Még a nagyobb fürdőkben sem történt kísérlet arra, 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hogy az egyes szolgáltatások ténylegesen felmerülő költségeit meghatározzák, az ártárgyalásokat tényleges közgazdasági alapokra helyezzék. A társadalombiztosítási finanszírozás körén kívül eső gyógyfürdői szolgáltatások árképzése nem a tényleges ráfordításokat, sokkal inkább az adott szolgáltatás helyi piacképességét tükrözte. Kellően egyértelmű költség- és árkategóriák hiánya nehezítette a szolgáltatók eredményességének összehasonlítását, a jövőbeni fejlesztési irányok kijelölését és megalapozását. A fürdők ezen belül a gyógyfürdők önmagukban ugyanis nem piacképesek. A fürdőágazati szolgáltatás önmagában különösen akkor, ha arányainál fogva a termál- és gyógyszolgáltatás kevéssé képes enyhíteni a szezonalitás kedvezőtlen hatásait nem jövedelmező, magasak az üzemeltetés, fenntartás állandó költségei, a bevételszerző időszak rövid. A termál- és gyógyturizmusban a szezonalitás ugyan kevéssé érzékelhető, a fürdő kapacitások kihasználása egyenletesebb, a tartózkodási idő hosszabb, ugyanakkor szállodai és vendéglátóipari infrastruktúra nélkül a fürdőszolgáltatás csaknem mindenütt veszteséges, illetve legfeljebb nullszaldós. Az infrastruktúra fejlesztése viszont költségigényes, nem nélkülözheti a fürdőkörnyezet konkurens hatásainak elemzését. A tevékenységek hozama, eredménye azonban csak részben jelenik meg a szolgáltató szervezetek mérleg- és eredmény-kimutatásában. A társadalmi hozam az idegenforgalomban, az egészségügyi ellátásban az életminőség és rekreálódási szokások változásában, a település gazdasági-társadalmi viszonyainak változásában válik érzékelhetővé. E közvetett, de annál lényegesebb hozamokról így a foglalkoztatottság növekedése, idegenforgalmi bevételek, infrastruktúra bővülése, az állami egészségügy viszonylagos megtakarításai azonban nincs olyan teljesítménymérésre, összehasonlításra alkalmas mutatórendszer, adatbázis, amely a tényleges hatékonyság megítélését és a megalapozott fejlesztési irányok kijelölését lehetővé tenné. Az eltérő tulajdonosi célkitűzések, az eltérő gazdasági szervezeti formák, az ellátott feladatok sokfélesége, az eltérő, szervezetfüggő gazdálkodási és számviteli szabályok, a kormányzati szintű koordináció hiánya ahhoz vezetett, hogy ma nincs olyan általánosan elfogadott és működő statisztikai információs rendszer, ami a összehasonlítás lehetőségét megteremtené. A fürdők létesítésének, működtetésének, közegészségügyi feltételeinek szabályozása rendezett. A vízminőségi követelményeket előtérbe helyező üzemeltetési előírások keretében még 1996-ban előírták, hogy a fürdők töltő-ürítő rendszerben működő medencéit május 31-ig víz-visszaforgatásos rendszerűvé kell átalakítani. A fürdőlétesítmények kormányrendeletben 8 is előírt vízforgató berendezésekkel való ellátásának helyzete azonban országos szinten kedvezőtlen 8 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működtetéséről. 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK képet mutatott. A vízforgató berendezések létesítését 9 év alatt kellett volna megoldani, melyhez medencénként központi forrásból 5 millió Ft állt rendelkezésre. Ezzel szemben egy medence átlagos átalakítási költségigénye 45 millió Ft volt. Az OTH novemberi felmérése szerint az átállításra váró töltő-ürítő medencék száma 335 db volt. Az üzemeltetők ekkor a bezárással való fenyegetettség ellenére is azt jelezték, hogy az országban összesen 235 db medence vízforgatóval való ellátására nincs lehetőségük. E körülményre is figyelemmel, a Kormány a vízforgatók létesítésének határidejét ismét, ezúttal december 31-ig elhalasztotta. A vízforgató berendezések létesítésének támogatási rendszere átalakult, a korábbi 5 millió Ft tételes támogatás helyett a decentralizált területfejlesztési programok előirányzatai tartalmaznak erre szolgáló fedezetet a feltételeknek megfelelő pályázók számára. A helyszíni vizsgálattal érintett fürdőkben a helyzet kedvezőbb, az üzemeltetők 90%-a gondoskodott a medencék vízforgató berendezéssel való ellátásáról, valamint megkezdték a forgatás alóli mentesítéssel rendelkező medencék előírt hidraulikai (állandó vízáramlást biztosító) átalakítását is. Az ellenőrzéseink során a tulajdonosi szemlélet erősítésére a vagyongazdálkodási és számviteli előírások betartására, a beruházások előkészítésének javítására, a megvalósítás ütemességére, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan betartására hívtuk fel az ellenőrzött önkormányzatok és üzemeltetők figyelmét. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek: 1. kezdeményezze a turizmus hazai jelentőségét, koordinált fejlesztésének lehetőségét megalapozó átfogó szabályozás kidolgozását; 2. vizsgálja felül az egészségturizmus tízéves fejlesztési programját, ennek keretében jelöljék ki a turisztikai desztinációk részét képező fürdőszolgáltatás környezeti tényezőkkel összehangolt szakmai fejlesztési irányait; 3. vizsgálja felül, és az állami források tehermentesítésének szándékával, a köz- és magánszféra együttműködési formáinak keresésével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben alakítsa át az egészségturizmus fejlesztésének finanszírozási rendszerét; 4. kezdeményezze a fürdőágazati létesítmények üzemeltetési és gazdálkodási adatbázisának kialakítását és működtetését; 5. kísérje figyelemmel a töltő-ürítő rendszerű medencék vízforgató berendezéssel való ellátásának és forráskoordinációjának helyzetét és kezdeményezze a szükséges központi források biztosítását; 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az egészségügyi- és a pénzügyminiszternek: tekintse át az Egészségbiztosítási Alap által támogatott gyógyszolgáltatások finanszírozásának rendszerét, gondoskodjék annak közgazdasági alapokra helyezéséről. 14

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. TURISZTIKAI JELLEMZŐK, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Az EU-hoz való csatlakozásunkkal Magyarország a világ legnagyobb bár arányaiban csökkenő jelentőségű turisztikai piacának részévé vált. Az EU polgárainak kétharmada az unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50%-a az EU piacán képződik, a magyar turisták fele is e tagországokba utazik leginkább. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70%-át ugyancsak az unióból érkező vendégek teszik ki. Egységes európai szintű turizmuspolitika hiányában az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. A turizmus nemzetgazdasági súlyából, kormányok fejlesztési stratégiai elképzeléseiből, illetve az egyes tagországok fejlettségi szintjéből és hagyományaiból adódóan a tagállamok különböző elképzelésekkel rendelkeznek az idegenforgalom szabályozásával kapcsolatban. Az unió egyes tagországai azokban a kérdésekben, amelyekre nincs uniós norma saját nemzeti szabályozást alakítottak ki. A turizmust, a vendéglátást érintő fogyasztóvédelmi tartalmú uniós irányelveknek az egyes nemzeti szabályozásokba történő beépítése maradéktalanul még egyetlen uniós tagállamban sem valósult meg, illetőleg eltérő ütemben halad. Infrastrukturális lemaradásunk pótlásához, elmaradott régióink fejlesztéséhez és a turisztikai ágazat fejlesztéséhez, valamint versenyképességük fokozásához forrásokra van szükségük. A közötti évek fejlesztéseire kiterjedő NFT szerint az uniós források e célokra a strukturális- és a kohéziós alapok keretében állnak rendelkezésre. Az NFT készítésének időpontjában azonban a turizmusfejlesztési stratégia még nem állt rendelkezésre, így ez a prioritásokra vonatkozó koncepcionális döntés hiányában az NFT turisztikai intézkedéseinek tervezését megnehezítette. Jelenleg gondot jelent az is, hogy a turizmus és a területfejlesztés intézményrendszere közötti együttműködés jelenleg csak részlegesen biztosított, s különösen az önkormányzatok esetében volt megfigyelhető, hogy az aktuális pályázati feltételekhez igazodva átfogó hosszabb távú fejlesztési terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat, helyzetelemzéseket mellőzve valósítottak meg fejlesztéseket. A koordinált fejlesztésre azonban épp a gyógytényezőkkel való eredményes, környezeti hatásokkal számoló gazdálkodás érdekében elengedhetetlenül szük- 15

19 ség van. Hazánk ugyanis nemzetközi összehasonlításban is jelentős ásvány- 9 és termálvíz 10 készlettel rendelkezik. Jelenleg több mint ezer a 30 C feletti meleg, jelentős részben gyógyvizet 11 adó kutak száma. Gyógyvizeink az ország szinte minden régiójában megtalálhatók, a mintegy 250 fürdőt tápláló kút közel fele 150 településen működik, ezek háromnegyede az Alföldön található. Budapest területén fakadó természetes és fúrt ásványvízkútakból naponta 30 ezer m 3 termálvíz tör a felszínre. Az ÁNTSZ által minősített adatok szerint Magyarországon 114 kút vize elismert ásványvíznek, míg 147 kút minősített gyógyvíznek számít. Az országban jelenleg 39 minősített, három kategóriába 12 sorolt országos, körzeti, helyi jelentőségű gyógyfürdő működik. Ezek közel fele gyógyászati jelentősége szempontjából országos, 40%-a körzeti, 12%-a helyi minősítésű gyógyfürdő. A Széchenyi Terv tízéves programja keretében 160 gyógy- és termálvízre épülő egészségturisztikai központ kialakítását tervezték úgy, hogy ebből 40 nagy, nemzetközi, 70 kisebb, országos, 50 pedig helyi jelentőségű, regionális vonzáskörzetű legyen. A program megvalósításával meg kívánták kétszerezni a látogatók számát és az egy vendégre jutó bevételt, ezáltal megnégyszerezni hazánk gyógyturizmusból származó bevételeit 13. A látogatók számának és a bevételek növelésének lehetőségét abban látták, hogy a fürdők szolgáltatásainak a területi koncentrációja mellett az ellátás szakosodjon a különböző keresleti csoportok igénye szerint, megcélozva a fiatalabb korosztályok és a kisgyermekes családok fitness, welness, élményfürdőzés igényeit; a középkorú és idősebb korosztályok rekreációs és prevenciós, valamint hagyományos gyógyturizmushoz kapcsolódó igényeit. 9 Ásványvíz: minden olyan természetben előforduló víz, amelynek 1 literje 1000 milligrammnál több oldott ásványi anyagot tartalmaz. 10 Termálvíznek nevezzük azokat az ásványvizeket, amelyek természetes állapotban melegebbek 30 C-nál. 11 Gyógyvíz: az az ásványvíz, amelynek orvosi kísérletekkel igazolt gyógyhatása van, és az erről szóló hatósági tanúsítással rendelkezik. 12 Az egyes csoportokba sorolt fürdőket annak figyelembevételével kategorizálták, hogy milyen üzemeltetésben, milyen gyógyfürdőellátást és szolgáltatást kell biztosítani. 13 Azzal számoltak, hogy az idegenfogalmi bevétel 4,5 milliárd USD-ról 8,0 milliárdra, egy turista napra eső költés 45 USD-ról 85 USD-re, eltöltött vendégéjszaka 10,5 millióról 38,0 millióra növekszik. 16

20 A fejlesztés legfontosabb területeit a koncentráció elvére építve a szabályozó rendszer kialakítása mellett az egészségturisztikai központok helyszínén az alap-infrastruktúra és a turisztikai infrastruktúra kiépítésében, az intézményi háttér kialakításában, a humánerőforrás fejlesztésében, az egészségturisztikai marketing erősítésében látták. A nagyívű elképzeléseket azonban helyzetelemzésekkel, hatásvizsgálatokkal nem alapozták meg, elérése érdekében prioritásokat, fejlesztési célterületeket nem jelöltek meg. 2. A FÜRDŐSZOLGÁLTATÁS CÉLJÁRA RENDELT ÖNKORMÁNYZATI VA- GYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETE 2.1. A fürdővagyonhoz jutás körülményei Az önkormányzatok a rendszerváltást követő években jutottak hozzá strand és fürdővagyonukhoz. Az Ötv (1)-(2) bekezdése szerint a törvény erejénél fogva az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába került a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek, a költségvetési üzemek vagyona, az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész, illetve a tanács és szervei, intézményei kezelésében lévő ingatlan vagyon. A fővárosban a Király és a Rudas Gyógyfürdő műemlék jellege miatt az önkormányzati vagyonátadás során állami tulajdonban maradtak, kezelőjük a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság és üzemeltetője a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. A több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő közös közüzemi és kommunális vállalatok vagyona az érintett önkormányzatok megegyezésére alapozva, a megyékben létrehozott Vagyonátadó Bizottságok döntése alapján került az egyes önkormányzatok tulajdonába. A tanácsrendszerben a fürdőlétesítmények jellemzően megyei hatókörű, vagy ettől szűkebb körben ugyan, de több önkormányzatot érintő víziközművek keretein belül működtek. A fürdővagyon elkülönült helyi önkormányzati tulajdonba adása a jogorvoslat lehetőségét is biztosító vagyonátadó bizottsági eljárások lezárása az érintett önkormányzatok közmegegyezése hiányában évekig elhúzódott. Zalakaros Önkormányzata 1992 áprilisáig tartó vagyonátadási eljárás során 65%-os résztulajdont, míg a Zala Megyei Önkormányzat 35%-os tulajdont szerzett a Zalakaros Gránit Gyógyfürdőben. A harkányi gyógyfürdő tulajdonviszonyai csak 1996 végére rendeződtek, ekkor került felerészben a város, felerészben pedig a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonába. Mezőkövesd Önkormányzata január 1-jétől tulajdonosa a 11,5 ha területen fekvő Zsóry Gyógy és Strandfürdőnek, Komlón viszont csak év végére zárult le a sikondai strandfürdő vagyonátadási folyamata. Cserkeszőlő község pedig az év végére lezajló vagyonátadást követően csak 2002-ben, a társtulajdonos kivásárlásával tudta megszüntetni az addig fennálló közös tulajdon intézményét. 17

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-4/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 26-i ülésére Tárgy: Eplény község közép- és hosszú

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 3. NAPIREND Ügyiratszám: 1/407-4/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. szeptember 25-i rendkívüli nyilvános ülésére. Tárgy: Tagi kölcsön biztosítása a Tapolcai Városgazdálkodási Kft.

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről K I V O N A T Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (VI.17.) Kt. számú határozata

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek:

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek: INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített 14207 számú, az önkormányzatok vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése Budapest Főváros IV. kerület Újpest című jelentéshez. Az ellenőrzés

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Siófok Város Jegyzője 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Tárgy: Vagyonrendelet módosítására javaslat Előterjesztő: Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XIX EU Integráció Cím: 01 Alcím: 00 2. Költségvetési szerv a) azonosító adatai - törzskönyvi nyilvántartási

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Bókaháza Község

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Önkormányzatok gazdálkodása

Önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzatok gazdálkodása Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Nagyházi György Önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023.

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 9. (1) bekezdése

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program keretében. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program keretében. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program keretében Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására Kódszám: DAOP-2007-2.1.1. A. A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

11/2007. (II. 22.) MÖK

11/2007. (II. 22.) MÖK 11/2007. (II. 22.) MÖK határozat A Veszprém megyei egészségügyi ellátórendszer struktúra-átalakításának támogatása, az intézményi átalakítások megkezdése céljából a Veszprém megyei önkormányzati fenntartású

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 8/2005.(IV.20.) kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól /Egységes szerkezetben a 22/2012. (IX.13.), a 23/2012.(XI. 23.),

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 11-ei rendes ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 11-ei rendes ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! Polgármestere 2336 Dunavarsány Kossuth L. u. 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület az 1990.évi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására J a v a s l a t Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására Ózd, 2015. április 29. Előterjesztő: Társulási Tanács Elnöke Előkészítő: Pénzügyi Osztály Tisztelt Társulási

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 35/2006. (IX.14.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 35/2006. (IX.14.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 35/2006. (IX.14.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2005./III. 8./ számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER JAVASLAT a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására Készítette: Szenteczky János CSEVAK Zrt. vezérigazgató Előterjesztő: Az előterjesztés

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Abádszalók Város Képviselőtestületének. 6/2010. ( III.18. ) rendelete

Abádszalók Város Képviselőtestületének. 6/2010. ( III.18. ) rendelete Abádszalók Város Képviselőtestületének 6/2010. ( III.18. ) rendelete AbádszalókVáros Önkormányzata költségvetési és zárszámadási rendelete tartalmának, mellékleteinek és szöveges indoklásának meghatározásáról

Részletesebben

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e az önkormányzati vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról egységes szerkezetben az e rendeletet módosító

Részletesebben

a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról

a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 310/2011. (06. 23.) számú határozata a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról 1. Pécs Megyei

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (X.31.) RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hegyesd község Önkormányzata KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (X.31.) RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Hegyesd község Önkormányzata KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (X.31.) RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elfogadásáról

E L Ő T E R J E S Z T É S közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elfogadásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elfogadásáról A 2012. november 29-i testületi ülésen fogadta

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter 21/2014. (IV. 18.) NFM rendelete a helyi közösségi közlekedés támogatásáról

A nemzeti fejlesztési miniszter 21/2014. (IV. 18.) NFM rendelete a helyi közösségi közlekedés támogatásáról 1. számú melléklet A nemzeti fejlesztési miniszter 21/2014. (IV. 18.) NFM rendelete a helyi közösségi közlekedés támogatásáról A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX.

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2008.(X.18.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására

BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására Készítette: Halmos Istvánné ágazatvezető Előterjesztő: Tóth Mihály polgármester Előterjesztést

Részletesebben

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter)

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter) MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedKlaszter) ALAPÍTÓ OKIRAT 2014. március 21. A mellékelt alapítói tagjegyzékben felsorolt szervezetek a mai napon létrehozzák a MedKlaszter

Részletesebben

2012 Elemi költségvetés

2012 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 324809 1091 03 02/01 264967 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2012......

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás tagjainál belső ellenőrzés

Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás tagjainál belső ellenőrzés Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzésének 2015. évi munkaterve 2. számú melléklet I. Intézményellenőrzések 1. Intézmények kockázatelemzés alapján 1.1. Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ 2014.

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Alapító Okirata

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Alapító Okirata Iktatószám: 7712/2008. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Alapító Okirata Az oktatási és kulturális miniszter az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS mely létrejött Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól (továbbiakban: Mötv) szóló 2011. évi CLXXXIX. évi törvény

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

108/2005. (IX. 15.) Kgy. határozat

108/2005. (IX. 15.) Kgy. határozat 108/2005. (IX. 15.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Kórház céltámogatása a megvalósuló egészségügyi gépműszer beszerzése engedélyokiratának jóváhagyása, közbeszerzési eljárásának indítása 1. A Baranya

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/118-1/213/I. Tárgy: Makói Gyógyfürdő Kft. üzleti terve Üi.: Juhászné Kérdő Edina Melléklet: Üzleti terv Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZIVÁRVÁNY NONPROFIT KFT. 2012. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KŐBÁNYAI SZIVÁRVÁNY NONPROFIT KFT. 2012. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KŐBÁNYAI SZIVÁRVÁNY NONPROFIT KFT 2012. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 2. VAGYONI ÉS PÉNZÜGYI HELYZET ELEMZÉSE 2.1. Számviteli beszámoló 2.2. Támogatások felhasználása 2.3.

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT

JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 302/2014. (VI.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Javadalmazási Szabályzatot jelen határozat 1. melléklete szerint. JAVADALMAZÁSI

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2014. január 14-i ülésére

KENGYEL KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2014. január 14-i ülésére A rendszerfüggő víziközműelemek bérleti díjának megállapítására Tiszamenti-regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, mint víziközmű szolgáltatóval 2013. október 31-én aláírt bérleti-üzemeltetési

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Dr. Cseke László kamarai tag könyvvizsgáló, engedély szám: 001430. 7400 Kaposvár, Kazinczy F. u. 36. tel/fax:82-427-456, 06-30-288-54-23, e-mail:kondit@t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 200-4/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.. E rendelet hatálya kiterjed:

I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.. E rendelet hatálya kiterjed: RUDABÁNYA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (III. 31.) sz. rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Módosításokkal egységes szerkezetben) Rudabánya

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben