ÜZLETI KÖRNYEZET A GYÓGYTURIZMUSBAN MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÜZLETI KÖRNYEZET A GYÓGYTURIZMUSBAN MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ÜZLETI KÖRNYEZET A GYÓGYTURIZMUSBAN MAGYARORSZÁGON Készítette: Fojta Georgina Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban A hazai egészségturizmus jellemzői és helyzete az utóbbi időben A gyógyturisztikai kínálat Az egészségturizmus keresleti piaca A gyógyturizmus várható fejlődési tendenciái Külföldi tőkebefektetések Beruházások a szállodaiparban A befektetők jellemzői, származási országuk A működőtőke-befektetések jövője a turizmusban Turizmusfejlesztés, támogatások Széchenyi Terv/Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Marketing tevékenység Vállalatirányítási módszerek Célcsoportok, pozicionálás Marketing mix Versenytársak Az egészségturizmus SWOT-elemzése Marketing javaslatok A Magyar Turizmus Rt. feladata az egészségturizmusban Szabályozás Befektetési törvény, törvényi garanciák külföldieknek, vállalatalapítás Adózás, adókedvezmények, befizetési kötelezettségek Kereskedelmi tevékenység Fogyasztóvédelem, termékbiztonság, minőség Környezetvédelem Rogner Hotel & Spa Lotus Therme/Hévíz Esettanulmány Telephelyválasztás Üzleti tevékenység Jövőbeli stratégia Összegzés Mellékletek Táblázatok, ábrák és képek jegyzéke Oldal 3

3 Irodalomjegyzék

4 Bevezető Diplomamunkám elsődleges célja, hogy az olvasó átfogó képet kapjon a magyar egészségturisztikai piacról, a vállalati működésről és a központi szabályozó rendszerről. Fontos, hogy a hazánkban befektető, illetve fejlesztő vállalatok eligazodjanak az egészségturizmus piacán, tudomást szerezzenek lehetőségeikről, és kihasználhassák azokat. A téma megválasztásában nagy szerepe volt annak, hogy Hévízről származom, és így szoros kapcsolatba kerülhettem a gyógyturizmus területével. Az általános üzleti környezetet megismerése érdekében szükséges elemezni a keresleti és kínálati piacot és az ágazati statisztikákat. Igyekeztem minél frissebb adatokat felhasználni, és az átfogó trendeket is érzékeltetni. Sajnos, a kimondottan gyógyszállodákat és gyógyfürdőket érintő statisztika úgy gondolom országos szinten még hiányos, de az idegenforgalmi ágazat összesített eredményei és tendenciái ha nem is pont ugyanolyan mértékben - rendszerint érvényesek az egészségturizmusra is, ezen adatok támpontként szolgálhatnak. A külföldi tőkebefektetések kapcsán kitérek a hazai szálloda-szektor privatizációjára is. Magyarországon a turizmusfejlesztés egyik legközpontibb kérdése a Széchenyi Terv és annak vitatott eredményei; mindenesetre e program lehetőséget adott nagyobb méretű egészségturisztikai beruházásokra, termékfejlesztésre. Sajnos sok hazai vállalatnál még nem alakult ki a marketing szemléletmód, annak ellenére, hogy a hasznosságát és szükségességét számos gyógyszálloda és fürdő sikere bizonyítja. Az egészségturizmus és általánosságban a turizmus - központi szabályozása meglehetősen tisztázatlan, több tárcát is érint, így nem mindig pontosan elhatárolhatóak az illetékességi körök. Hazánk európai uniós csatlakozásával is még komoly változások várhatók, melyekre a felkészülés részben központi irányítási, részben vállalati feladat. A vállalkozásoknak ehhez tisztában kell lenniük többek között a befektetési, a vállalatalapítási, az adózási, a fogyasztóvédelmi, a minőségi, és a környezetvédelmi követelményekkel. Befejezésül sikeres beruházásként a hévízi Rogner Hotelt mutatom be, amely egy osztrák szállodalánc képviselője a magyar gyógyturizmusban. Az esettanulmány alapjául szolgál a szálloda marketing részlegének képviselőjével készített interjú, melyben a dolgozat első részeiben tárgyalt pontokat vetítettem egy konkrét példára. 5

5 6

6 1. ÁLTALÁNOS ÜZLETI KÖRNYEZET A GYÓGYTURIZMUSBAN 1.1. A hazai egészségturizmus jellemzői és helyzete az utóbbi időben Magyarország hagyományos szereplője az egészségturizmus nemzetközi piacának, amelyet rendkívül gazdag és elismert termálvízkincsének és nemzetközileg is kedvező árszínvonalának köszönhet. A világon csak néhány ország rendelkezik hasonlóan jelentős természetes gyógyászati erőforrásokkal, ilyen például Ausztria, Új-Zéland, Izland és Németország. A Széchenyi, illetve a nemrég elkészült tízéves egészségturisztikai fejlesztési terv stratégiai célja, hogy hazánk az egyedülálló termálvízkincsre alapozva a közeljövőben vezető helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. Az idegenforgalom emellett igen fontos gazdasági szerepet játszik; jelentősen hozzájárul a GDP-hez, részben biztosítja a devizatermelést; ezenkívül jelentős munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása is van. Az egészségturizmus pontos meghatározása vitatott a szakmai körökben. Az ide tartozó termékek és szolgáltatások specialitása, hogy egyszerre minősülhetnek klasszikus turisztikai terméknek, és az egészségüggyel is szoros kapcsolatban állnak. Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust, tehát mind gyógy- és mind wellnesz-szolgáltatások igénybevételét (1. ábra). E két ág termékei igen közel állnak egymáshoz, így a gyakorlatban a gyógyturisztikai létesítmények kínálata szükségszerűen tartalmaz wellnesz-elemeket is. Ezért a dolgozatban kitérek ezen ág vizsgálatára is. 1. ábra: Az egészségturizmus rendszere Forrás: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2., Szakmai oldalak/turizmus 7

7 Bulletin, szeptember 9. Az egészségturizmus más turisztikai ághoz képest számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik, melyeket a hazai vállalatok egyre inkább ki is használnak: - a gyógyturizmusban a kúra alapú szolgáltatások miatt a vendégek tartózkodási ideje jellemzően hosszabb, mint más idegenforgalmi termékek esetén (10 napnál is hosszabb az átlagos 3-5 nappal szemben), - az egészségturizmus magas élőmunka-igénye és specializált szolgáltatásai miatt, a fajlagos költés az átlagos felett van (különösen igaz ez a wellnesz turizmusra), - a jelentős forrásszükséglet, az infrastruktúra specializáltsága és az átlagnál képzettebb szakszemélyzet miatt az egészségszolgáltatók esetén mind az állandó, mind a változó költségek magasak, - kisebb a szezonalitás, mivel az egészségturizmus szolgáltatásai általában függetlenebbek az időjárástól, - a gyógyturistákra jellemző a hűség, igen gyakori a visszatérő vendég. A gyógyturizmusra jellemző, hogy a vendégek magukat betegnek és turistának is tartják, és sokan orvosi rendelvényre veszik igénybe az adott szolgáltatásokat. Magyarországon 10 különböző szolgáltatást lehet vényre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott formában igénybe venni az intézménnyel szerződéses viszonyban lévő helyeken. 1 Tehát az egészségturisztikai célú utazások speciális motivációi között van az egészségbiztosítás szerepe. Az állami, munkáltatói és magán egészségbiztosítók ugyanis támogatnak részben vagy teljes egészében bizonyos gyógyászati célú utazásokat. Várható, hogy a támogatott szolgáltatások köre a közeljövőben bővülni fog (15-16-ra), illetve emelkedni fog az egy szolgáltatás után járó térítés összege is; mindez a belföldi kereslet növekedését serkentheti. A magyar lakosság és fő küldő piacunk, az Európai Unió lakosságának döntő többsége az adott tagország állami egészségbiztosítójának tagja. Az Unió jelentős méretű piaca viszont csak a csatlakozás után érhető el; bár emellett az is jellemző, hogy az állami egészségbiztosítók vonakodnak attól, hogy egy másik tagországban, egészségügyi szolgáltatást finanszírozzanak. 8

8 1 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2., o. 9

9 A gyógyturisztikai kínálat A gyógyturisztikai kínálatot elsősorban a szállodák, köztük is a gyógyszállodák és a gyógyfürdők adják, ezenkívül érintettek még a vendéglátóhelyek és az utazási irodák. A Magyarországon működő 1200 utazási irodából körülbelül hatvan iroda profiljába tartozik a gyógyturizmus. A hazai szálláshelykínálat, hasonlóan a kereslethez, Budapest és Balaton centrikus; az egészségturisztikai központok, gyógyszállodák és gyógyfürdők már azonban kevésbé koncentráltak (vö.: 1. melléklet). A kereskedelmi szálláshelyek adatai bár nem képesek pontosan bemutatni a teljes szálláshelykínálatot, érzékeltetni tudják a települések közötti arányokat. A legjelentősebb szálláshely kínálattal rendelkező városokban gyógyfürdő is található, ilyen például Budapest, Gyula, Hajdúszoboszló és Szeged. A 2001-es statisztikai adatok alapján Magyarországon a gyógyszállodák száma mindössze 23 volt- tekintve, hogy 29 településen van minősített gyógyvíz - ami az összes szállodának 3,3%-át jelentette. Mára a gyógyszállodák száma 48-ra gyarapodott, amely az összes szálloda körülbelül 6%-át adja. (A hazai gyógyszállodák listáját a 2. melléklet tartalmazza.) Ma közel 770 szálloda működik hazánkban és ezek összesen szobával és férőhellyel rendelkeznek (1. táblázat). A férőhelyek alapján a szállodai kapacitás egynegyede jut a négy- és ötcsillagos egységekre, egytizede a gyógyszállodákra. A három nagy hazai szállodalánc, a Danubius, a Hunguest és az Accor Pannonia a szállodai szobák közel egynegyedével rendelkezik. 1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, július 31. Országos Budapest Balaton Szállástípus Egység Szoba Férőhely Egység Szoba Férőhely Egység Szoba Férőhely Szálloda Kereskedelmi szálláshely összesen Forrás: Elemzések / Turizmus 2002., november 5. A szálláshelykínálat szoros összefüggésben áll az egyes települések gyógyturisztikai jellegével (például Bük, Hévíz), ugyanakkor a fürdőtelepülések gyakran egyéb vonzerővel is rendelkeznek (például Eger). Az egészségturisztikai szálláshelykínálat többségét két hazai szállodalánc, a Danubius Hotels Group, és a Hunguest Hotels Rt., illetve egy külföldi, az 10

10 Accor Pannonia Hotels Rt. képviseli. A legnagyobb ezek közül a Danubius Hotels, körülbelül háromszor akkora árbevétellel, mint a harmadik helyezett Hunguest Hotels. Ezenkívül megtalálhatók még számos nemzetközi hotelvállalat képviselői, például: Hilton Hotels, Inn- Side Hotels, Mariott Hotels, Radisson SAS, Rogner International, Hyatt Hotels, Kempinski Hotels, Inter-Continental Hotels. A hazai szállodaszektor a tulajdonosi hányadot tekintve nagyrészt külföldi kézben van. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatot 1972-ben alapították, 1991-ben részvénytársasággá alakult Danubius Hotels Rt. néven, és 1992-ben vezették be a tőzsdére. A szállodalánc 53,4%-ban az angol CP Holding tulajdona, és további 33,3% külföldi befektetők kezében van. A Danubius 26 db 3-5 csillagos szállodát üzemeltet belföldön és 15db-ot külföldön. A magyarországi gyógyszállók körülbelül egyötödét foglalja magában, ezek a következők: Danubius Grand Hotel Margitsziget, Budapest, 4* Danubius Hotel Gellért, Budapest, 4* Danubius Thermal and Conference Hotel Hélia, Budapest, 4* Danubius Thermal Hotel Margitsziget, Budapest, 4* Danubius Thermal and Sport Hotel Bük, Bükfürdő, 4* Danubius Thermal Hotel Aqua, Hévíz, 4* Danubius Thermal Hotel Hévíz, Hévíz, 4* Danubius Thermal Hotel Sárvár, Sárvár, 4* Danubius Spa & Conference Hotel Visegrád, 4* A Danubius Beta Hotel lánchoz 2-3 csillagos szállodák tartoznak a fővárosban, a Dunakanyarban, Hévízen, a Balaton mellett és az Alföldön; a lánc 13 egységében a belföldi turisták vannak túlsúlyban. A Danubius Hotels nettó árbevétele 2001-ben 34,3 milliárd Ft volt, adózott eredménye körülbelül 3,7 milliárd Ft, és mintegy 4000 alkalmazottat foglalkoztatott 2 (2. táblázat). Ezzel a társaság 9%-os árbevétel-növekedést ért el, míg az adózás utáni eredménye körülbelül 5%-kal csökkent az előző évihez képest. A bevételekben visszaesés mutatkozik 2002-ben és várhatóan a 2003-ban is. Az Accor-Pannonia Hotels Rt. nagyrészt városi szállodákból áll, kimondottan a gyógyszektorban nem képviselteti magát. A lánchoz tartoznak a Novotel, a Mercure, és az 11

11 Ibis márkanevek. A Pannonia Hotels Rt.-t 1994-ben privatizálták, így a francia Accor Csoport szerezett többségi tulajdont. Ezt követően a hálózatot felújították, fejlesztették a szolgáltatásokat és új szállodákat építettek ben nagymértékű felújításra és fejlesztésre került sor ben a szállodalánc nettó árbevétele 26,4 milliárd Ft volt, adózott eredménye 4,1 milliárd Ft, és mintegy 2000 főt alkalmazott (2. táblázat). A Hunguest Hotels Rt. 28 szállodát üzemeltet országszerte. A vállalatot 1996-ban alapította a volt szakszervezeti vagyon kezelésével megbízott Hunguest Vagyonkezelő Rt. A felújításokhoz szükséges tőkebevonást az Eravis Szállodaipari Rt. mint stratégiai partner - által vezetett konzorcium biztosította, így az 50%-os tulajdonrészt szerzett meg. Az egységes arculat érdekében az Eravis szállodái is felvették a Hunguest Hotels nevét, és a csoport tagjai lettek ben a hotellánc nettó árbevétele 10,4 milliárd Ft volt, és több mint 2600 főt foglalkoztatott (2. táblázat). A vállalat 14 gyógyszállodája szám szerint a piac 30%-át fedi le, bár a bevételek alapján a lánc elmarad ez előbb említett két szereplőtől. E gyógyszállók nagyrészt háromcsillagos besorolásúak, négycsillagos a hajdúszoboszlói Hunguest Hotel Aqua-Sol és a tapolcai Hunguest Hotel Pelion 2. táblázat: A legnagyobb magyar szállodaláncok adatai Danubius Hotels Rt. Accor Pannonia Hunguest Hotels Rt. Hotels Rt Nettó árbevétel (milliárd Ft) 31,4 34,3 26,4 7,9 10,4 Adózott eredmény 3,9 3,7 4,1 Átlagos létszám (fő) Forrás: Szálláshely Szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, 2002., o. A szálláshelykínálat mellett fontos számba venni azokat a helyeket, amelyek természetes gyógytényezőkkel rendelkeznek. Hazánkban a gyógyvizek mellett számos más természetes gyógytényező is található, mint például gyógyiszap, barlangi és éghajlati klimatikus helyek, illetve mofetta. Ezeknek gyógyhatásait az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság szakértői vizsgálják és minősítik. E helyek az alábbiak 3 : 2 Szálláshely-szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, Budapest, Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2. 12

12 - mofetta 4 (1 db) - Mátraderecske, - gyógyiszap (4 db) - Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Tiszasüly, - gyógybarlang (5 db) - Abaliget, Budapest, Jósvafő, Miskolc és Tapolca, - gyógyhelyek (13 db) - Balatonfüred, Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Miskolc, Parád, Sopron, Zalakaros. Országunk adottságai kedvezőek, ugyanis területének 80%-án 30 C feletti termálvizet adó forrás és kút található (2. ábra), és a geotermikus gradiens 5 értéke az európai átlag szinte fele (18 m). Ez magyarázza, hogy itt sokkal kisebb mélységből lehet termálvizet nyerni, mint másutt. A jelenleg nyilvántartott 1289 termálvízkútból körülbelül 270 szolgál fürdésre. Ezekből azonban a minősített gyógyforrások száma kevesebb, mindössze A hazai gyógyvizek alkalmasak mozgásszervi megbetegedések, bőrbetegségek, nőgyógyászati panaszok, keringési betegségek kezelésére, valamint rehabilitációra, illetve ivókúra formájában emésztőszervi bántalmak terápiájára. (A magyarországi termál- és gyógyvizek csoportosítását lásd a 3. mellékletben.) 2. ábra: Gyógy- és termálvizű kutak Magyarországon Forrás: Dr. Budai Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin, 2001/3., / Szakmai oldalak /Turizmus Bulletin, szeptember 9. 4 száraz szén-dioxidos kigőzölgés 5 Egy adott területen a felszín alatti vizek hőmérsékletét határozza meg, azt jelzi, hogy a felszíntől lefelé haladva hány méterenként nő 1 C -kal a talaj hőmérséklete. 6 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2. 13

13 A mai Magyarország területén a rómaiak építették az első fürdőket, amelyeket vízvezetékeken keresztül a budai hegyek lábánál fakadó forrásokból tápláltak. Az ásatások eddig 21-et tártak fel, közülük a legnagyobb, a központi katonai fürdő (Thermae Maiores, a mai Budapesten) volt. A törökök is számos új fürdőt létesítettek, amelyek közül néhány mindmáig szinte változatlan formában működik, például a Rudas, a Rác vagy a Király fürdők. A nagy nemzetközileg is elismert gyógyhelyek a században alakultak ki, és indultak fejlődésnek, így Balatonfüred, Harkány, Balf. A II. Világháborúban országszerte súlyos károk érték a fürdőket. Ideiglenes helyreállításuk után hosszú időn át tisztálkodási funkciókat láttak el, és csak magyar betegeket fogadtak, nemzetközi gyógyturizmus nem volt. Az 1960-as években azonban nagyszabású fejlesztés indult, számtalan új gyógyfürdőt, uszodát és strandot építettek, és tovább fejlesztették a már jól ismert régieket is. Az elmúlt évtizedekben a fürdőkezelésekkel kapcsolatos nézetek megváltoztak. A kizárólag vízzel való gyógyítás megszűnt, helyébe a komplex terápia lépett, amely a természetes gyógymódok (gyógytorna, masszázs, elektroterápia, stb.) teljes eszköztárát alkalmazza, természetesen úgy, hogy a kezelések gerincét a fürdőkezelések adják. 1. kép: A budapesti Gellért Gyógyfürdő Forrás: / Magyar / Gyógyhelyek és fürdők / Gellért Gyógyfürdő, december 1. A gyógyforrások nem mindegyikét hasznosítják, hiszen összesen 50 gyógyfürdő (3. táblázat) (A gyógyfürdők teljes listája a 4. mellékletben található.) található az országban. Jellemző, hogy a legmagasabb fürdővendégszámot elérő létesítmények az utóbbi években kínálatfejlesztő beruházásokat hajtottak végre. A termálkutakat ma még szinte kizárólag strandolásra használják fel, főként wellnesz-szolgáltatások keretében. Magyarországon több mint 50 településen van termálfürdő; Nógrádon kívül minden megye rendelkezik termálvízzel. Sajnos, a minősített gyógyvizű települések nem mindig rendelkeznek 14

14 jelentősebb szálláskapacitással, amit az is alátámaszt, hogy a vendégek csupán néhány jelentősebb helyen, például Gyulán, Hajdúszoboszlón, Budapesten, Hévízen koncentrálódnak. A fürdők befogadóképességének az éves átlagos kihasználtsága elég alacsony, hiszen a többségüknél 60% alatt van, jellemzően 30 és 50% között táblázat: Magyarország legjelentősebb gyógyfürdőinek rangsora a vendégek száma alapján, Fürdővendég (fő) Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest Harkányi Gyógyfürdő Büki Gyógyfürdő Gyulai Várfürdő - Gyógyfürdő Gellért Gyógyfürdő Debreceni Gyógyfürdő Mezőkövesd-Zsórifürdő Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest Rudas Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest Lenti Gyógyfürdő Makói Termál- és Gyógyfürdő Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő Flexum Termál Gyógyfürdő és Uszoda, Mosonmagyaróvár Dagály Gyógyfürdő, Budapest Dandár Gyógyfürdő, Budapest Király Gyógyfürdő, Budapest Liget Gyógyfürdő és Kemping, Gyomaendrőd Pestszenterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő, Budapest Egri Törökfürdő Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Hévíz Tófürdő Gyógyfürdő Zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Miskolctapolcai Termál- Barlangfürdő Rác fürdő Sárvári Gyógy- és Wellneszfürdő Forrás: Book of Lists 2002/2003, Budapest Business Journal, 2003., o. Fürdővendég (fő) A fürdők alapvetően gyógyvíz-alapú szolgáltatásokat kínálnak, és legalább 3-4 medencével rendelkeznek, kivéve a Soproni Állami Szanatórium (Balf), ahol kettő van, illetve a parádfürdői Állami Kórház, amelynek egyáltalán nincsen. Legtöbb medencével a Gyulai Várfürdő (20), a Büki Gyógyfürdő (19), a Széchenyi- és a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő (15), illetve a Gellért (13) (1. kép, előző oldal) rendelkezik. A nagyobb parkosított résszel és a több medencével rendelkező fürdők éves vendégforgalma kiemelkedően magas, illetve ezek éves kihasználtsága is jobb. Ezen egységek szinte kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak. 7 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2. 15

15 A kimondottan gyógyszállodákra és gyógyfürdőkre vonatkozó statisztika országos szinten még hiányos, nincsenek például olyan részletes elemzések, mint az összesített idegenforgalom esetében. A Központi Statisztikai Hivatal is csak 1998 óta gyűjti külön e részterület adatait. Mivel a turizmus ágazat eredményei és tendenciái általánosságban érvényesek az egészségturizmusra is, ezen adatok is a vállalatok segítségére lehetnek. Magyarországon 2002-ben 2800 kereskedelmi szálláshely ( férőhellyel), vendéglátóhely és 1200 utazási iroda működött 8. Így a évi adatokhoz képest a kereskedelmi szálláshelyek száma 7%-kal csökkent, míg a vendéglátóhelyeké 7,6%-kal nőtt. Ezzel szemben az egészségturisztikai létesítmények száma részben az állami ösztönzők és a kereslet minőségi átalakulása következtében jelentős növekedést mutatott ebben az időszakban. Összesen több mint 8000 vállalkozás üzemel a szálláshely szolgáltatásban, kétharmaduk egyéni vállalkozóként, egyharmaduk pedig társas vállalkozásként. A társas vállalkozásoknak mindössze 3-4%-a 50 főnél nagyobb létszámú, és az átlagos foglalkoztatás 9 fő alatt van. A gazdasági társasági formák közül legjellemzőbb a korlátolt felelősségű társaság, illetve a betéti társaság; a gyógy- és wellnesz-hotelek és a fürdők esetében igen gyakori még a részvénytársaság is a beruházás nagyobb forrásigénye miatt. A kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek által foglalkoztatottak létszáma fő volt 2002-ben, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 3,6%-a. Ez az érték 4%-kal maradt el a megelőző évitől ( ), mialatt az összes foglalkoztatottak száma az országban emelkedett. Ebből a szálláshely-szolgáltatók körülbelül főt adnak. Az alkalmazottak nagyobb részét a fizikai dolgozók teszik ki. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete elérte a forintot, a szellemi foglalkozásúaké a ezer forintot. Mindkét csoportnál több mint 15%-os növekedést figyelhetünk meg 2001-hez képest. A bérek a szállodák esetében voltak a legmagasabbak ben minden korábbinál magasabb bevételt tudott realizálni az idegenforgalmi ágazat, hiszen a turizmus bevételei mintegy 18%-kal növekedtek, így megközelítették a 4,4 milliárd eurót, annak ellenére, hogy a megelőző években a Magyarországra látogató turisták száma egyre csökkent. Mindez jelzi, hogy a külföldi látogatók köre oly módon strukturálódik át, hogy a kereslet a valódi turisztikai motivációval és minőségi igényekkel érkezők irányába tolódik el. E trend a hazai vállalatok számára egyfelől kedvező, másfelől hátrányos, mivel a 8 / Fontosabb adatok / Éves adatok / Idegenforgalom, vendéglátás, október 3. 16

16 pénzforrásokkal rendelkező és fejlesztésekre képes szállodák és fürdők egy vendégre jutó bevételei növekednek, ám a gyengébb kisvállalatok nem tudnak megfelelni a magas elvárásoknak után a lendület nagymértékben visszaesett, és a gyógyturisztikai vállalkozások is gyengébb eredményeket mutattak fel. Ennek okai lehettek az általános világgazdasági hanyatlás, főleg az utazási szektorban, a szeptemberi terrortámadás, a délkelet-európai térség válságai, majd a helyzet rendeződése után ezen országok elsősorban Horvátország konkurenciája. Azóta a helyzet tovább romlott, ám a visszaesés mértéke nem volt olyan drasztikus, mint az előző két évben, és a gyógyszállodákat is jóval kevésbé érintette, mint más szálláshelyeket. Sőt a 2003-as év eredményei már sokak szerint az idegenforgalmi ágazat minőségi fellendülését jelzik. A társasági adóbevallások alapján a szálláshelyszolgáltatói ágazat nettó árbevétele között szálláshelyek bevételeinek 3. ábra: Kereskedelmi megoszlása, milliárd forintról 146 milliárd forintra gyarapodott. 9 Egyéb Ennek több mint 90%-át a szállodák adták. A 19% Szállásdíj jövedelmezőség adózott eredmény az árbevételhez Vendéglátás képest viszont 6%-ról 2%-ra mérséklődött ben a 57% 24% kereskedelmi szálláshelyek összbevételének 150 milliárd Ft 57%-a a szállásdíjakból, 24%-a a vendéglátásból származott (3. ábra). Ez az érték 2002-ben meghaladta a 158 milliárd forintot, ami 4%-os éves növekedést jelent, mialatt a szállásdíj-bevételek kicsit csökkentek, 85,7 milliárd forintra tettek ki. 10 Ez jelezheti az egészségturisztikai egyéb szolgáltatások bővülését és színvonalának javulását. A szállásdíj-bevételek 40%-a belföldi vendégektől származott, és az arány növekvő tendenciát mutat. (2001-ben e bevételek háromnegyedét adták külföldi vendégek.) A belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel jelentősen, 10%-kal emelkedett a 2001-hez képest, míg a külföldi forgalom tekintetében 3%-kal csökkent elsősorban az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken. Ám még mindig jóval érdemesebb a külföldi vendégekre alapozni, mivel költési hajlandóságuk sokkal magasabb, mint a magyar vendégeké (például: átlagosan magasabb szállásdíjat fizetnek) (4. táblázat). A szállodák szállásdíj-bevételének 13%-át adták a gyógyszállók, kissé lemaradva az előző évi adattól. Ez az arány mégis figyelemre méltó, hiszen ezen egységek a szállodai vendégek számának csupán 9%-át teszik ki. 9 Szálláshely-szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, Budapest, / Turizmus / Statisztikák, október

17 4. táblázat: Egy vendégéjszakára jutó átlagos szállásdíj-bevétel, Külföldi Belföldi Változás hez képest Kereskedelmi szálláshelyek % Szállodák % Ötcsillagos házak % Négycsillagos házak % Forrás: / Elemzések / Turizmus 2002., november január-szeptemberben a szállodák átlagosan 56%-os, ezen belül szeptemberben 73%-os szobafoglaltsággal működtek. A bruttó szállásdíj-bevétel átlagosan 5%-kal, míg a vendégéjszakák száma 1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés a budapesti szállodákat jellemezte, a vidékiek bruttó szállásdíjbevételei és vendégéjszakái növekedtek. A kereskedelmi szálláshelyeken ebben az időszakban - a tavalyihoz hasonlóan milliárd Ft bevétel képződött. Ennek több mint fele szállásdíjakból, egynegyede vendéglátásból, egyötöde egyéb szolgáltatásokból származott. A szállásdíjakból és a vendéglátásból származó bevételek némileg mérséklődtek, míg az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeknek növekedtek. 11 Úgy tűnik, a hazai egészségturizmusban továbbra is folytatódik a külföldi vendégek számának csökkenése, mialatt a bevételek némileg emelkednek a minőségi szolgáltatásokra való áttérésnek köszönhetően. Az alacsonyabb kategóriájú helyeken viszont a bevételek tekintetében is erős a visszaesés Az egészségturizmus keresleti piaca Az egészségturisztikai keresletet a gyógy- és wellnesz-szolgáltatásokat igénylő vendégek alkotják. Ide tartoznak az egészségtudatos emberek, a gyógyulásra szorulók, illetve a szórakozást és élményfürdőzést keresők. Jellemző, hogy ebben a szektorban a vendégek száma sokkal kisebb ingadozást mutat, mint általában az idegenforgalmi ágazatban, magasabb az egy vendégre jutó költés, és a külföldi vendégszám csökkenések trendje is kevésbé 11 / Elemzések / Turizmus gyorstájékoztató szeptember, november 5. 18

18 érvényesül. A gyógyüdülés iránti keresleti motiváció az életkor előrehaladtával természetesen növekszik, de egyre erősebb a középkorúak érdeklődése is. Az egészségturizmus szolgáltatásait igénybe vevő vendégek döntő többsége 46 és 60 év közötti. A vendégkör fiatalodása az életstílus változásának tudható be, miszerint a fiatal korcsoportok is fogékonyabbak lesznek az egészségmegőrző, betegségmegelőző tevékenységek iránt. Az jövőben várható, hogy az éves fő üdülés hossza lerövidül, és ehelyett inkább többször, rövidebb utakat választanak a turisták. Így a látogatók olyan szállodai és fürdőszolgáltatásokat fognak preferálni, amelyek maximális élményt nyújtanak minimális idő alatt 12, tehát várhatóan növekszik a komplex ajánlatok népszerűsége. A fő küldő országok tekintetében kiemelkedik Németország, majd őt követi Ausztria. Az osztrák gyógyturisták aránya magasabb a Nyugat-Dunántúli régióban, hiszen ott akár regionális keresleti csoportként is értelmezhetjük őket. A magyar gyógyszállodákban 2001-ben vendég vendégéjszakát töltött. A külföldi látogatók az összes vendégéjszaka 66%-át adták (5. táblázat). A gyógyszállókban átlagosan 3,7 napot, az összes kereskedelmi szálláshelyen mért 3,1 napnál 20%-kal többet maradnak a vendégek. 13 Ez részben köszönhető annak, hogy az egészségturisztikai szolgáltatáscsomagok, kúrák rendszerint egy meghatározott hosszabb időtartamra szólnak. A gyógyszállók vendégforgalma az év folyamán kisebb ingadozást mutat, mint a szállodáké összességében. A legtöbb vendég a májustól októberig terjedő időszakban érkezik, a szállodák kihasználtsága december és január hónapban a legalacsonyabb. A kapacitás-kihasználtság a szállodák körében ebben a szektorban a legmagasabb (62%), ami jóval az átlagos (45%) felett van. A gyógyszállók vendégeinek megoszlását tekintve hasonlóan a szállodákéhoz általában - a külföldiek nagyobb arányt képviselnek. Az eltérés a szállásdíjbevételek esetében is jelentős. A határokon túlról érkező gyógyüdülők szállásra több mint kétszer annyit költenek, mint a belföldiek. Ez a külföldi túlsúly azonban csökkenő tendenciájú. Továbbra is a német anyanyelvű országok (Németország, Ausztria, Svájc), illetve a volt keleti blokk országai (Oroszország, Lengyelország, Csehország, stb.) jelentik a legfőbb küldő piacot. A wellneszés fitnesz-üdülések iránt dinamikusan növekvő keresletet mutatnak más nyugat-európai országok lakói is. 12 A Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság évi marketingterve, / Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, november

19 13 Szálláshely-szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, Budapest,

20 5. táblázat: Szállodák vendégforgalma, Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer fő) Összesen Belföldi Külföldi Összesen Belföldi Külföldi Szállodák Ebből gyógyszálló Kereskedelmi szálláshely összesen Forrás: Szálláshely Szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, 2002., o január-szeptemberi időszakban a szállodák 5, a panziók 14%-kal regisztráltak kevesebb külföldivendég-éjszakát, és mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma elmaradt az előző évitől. E tekintetben a gyógyszállodák kivételek, itt kissé emelkedett a vendégéjszakák száma. Az összes vendég 54, illetve az összes vendégéjszaka 46%-a volt belföldi. 14 Ez az eltolódás a külföldi-belföldi arányokban már évek óta megfigyelhető, és egyfelől hátrányos, hiszen a magasabb költési hajlandóságú külföldiektől esünk el, másfelől viszont kezd kialakulni egy belföldi bázis, ami a bevételek egyenletességét és stabilitását biztosíthatja. A külföldi üdülők számának csökkenése csak kevéssé érinti a négy- és ötcsillagos házakat, míg az ennél alacsonyabb kategóriájú szállodákban már jelentős a visszaesés (4. ábra). Fő küldő országunk, Németország tekintetében egyre kevesebb vendég látogat hazánkba, és kevesebb vendégéjszakát tölt itt. Azonban a holland, a lengyel, az olasz, izraeli és ausztrál vendégéjszakák száma jelentősen nő. 4. ábra: Forrás: /Elemzések/Turizmus2002, november / Elemzések / Turizmus gyorstájékoztató szeptember, november 5. 21

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

magyarországi gyógyfürdő megyénkénti nyilvántartása gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68

magyarországi gyógyfürdő megyénkénti nyilvántartása gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007

Részletesebben

Cséti Gábor A felügyelôbizottság elnöke, a MALÉV nyugalmazott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, fôtanácsos.

Cséti Gábor A felügyelôbizottság elnöke, a MALÉV nyugalmazott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, fôtanácsos. A FELÜGYELÔBIZOTTSÁG TAGJAI Cséti Gábor A felügyelôbizottság elnöke, a MALÉV nyugalmazott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, fôtanácsos. Dr. Boér Gábor 1990 óta az Investor Holding Rt. vezérigazgató-helyettese,

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézményneve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

238-9/Gyf/2005 KEF-3034-4/2014 I/56 Békési Gyógyászati Központ és KEF-27812-3/2014 Békés

238-9/Gyf/2005 KEF-3034-4/2014 I/56 Békési Gyógyászati Központ és KEF-27812-3/2014 Békés gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLODA MENEDZSMENT 1. Kökény István A SZÁLLODAIPAR HAZAI TÖRTÉNETE

VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLODA MENEDZSMENT 1. Kökény István A SZÁLLODAIPAR HAZAI TÖRTÉNETE VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLODA MENEDZSMENT 1. Kökény István A SZÁLLODAIPAR HAZAI TÖRTÉNETE ÓKOR A legrégebbi emlékek a rómaiak által létesített postaállomások, ahol szállás és váltólovak álltak rendelkezésre.

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

www.hotel2022.hu Legyen jövőképünk és céljaink (társadalmi, családi, gazdasági) Jövőkép és célok segítik az életet

www.hotel2022.hu Legyen jövőképünk és céljaink (társadalmi, családi, gazdasági) Jövőkép és célok segítik az életet www.hotel2022.hu Hotel 2022 - Dr. Juhász László PhD Hotel Expert Credo Misszió szállodaüzemeltetési ismeretek kiterjesztése Minél többen csinálják szakértelemmel, annál több élmény többeknek 1 Legyen jövőképünk

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz

Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Printz-Markó Erzsébet tanársegéd, NymE-Ak Turizmus Intézet doktorjelölt, SZE-RGDI Amiről szó lesz fürdőtörténet

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. november Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-269-5 Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Tartalom Bevezető... 2 Szálláshely-kapacitás... 2 Foglalkoztatottság...

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó:

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 2014.

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 2014. TARTALOM: KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 1. ÜZLETI JELENTÉS 2014. 2. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. 3. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben