A KÁRPÁT-PANNON TÉRSÉG TURIZMUSFÖLDRAJZA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÁRPÁT-PANNON TÉRSÉG TURIZMUSFÖLDRAJZA"

Átírás

1 A KÁRPÁT-PANNON TÉRSÉG TURIZMUSFÖLDRAJZA Szerkesztette: Dávid Lóránt - Remenyik Bulcsú Regionális Turizmuskutatás Monográfiák Regionális Turizmuskutatás Monográfiák 3.

2 A KÁRPÁT-PANNON TÉRSÉG TURIZMUSFÖLDRAJZA Szerkesztette: Dávid Lóránt - Remenyik Bulcsú Szerzők: Aubert Antal, Bagdi Róbert, Bognár Angéla, Bujdosó Zoltán, Dávid Lóránt, Galgóczy-Németh Andrea, Gyuricza László, Játékos Edit, Karancsi Zoltán, Kovács Gyöngyi, Kovács Tibor, Könyves Erika, Marton Gergely, Molnár Anita, Olosz Szabolcs, Patkós Csaba, Radics Zsolt, Remenyik Bulcsú, Szabó Géza, Szabó Lajos, Szalai Katalin, Szépvölgyi Emese, Oláh Ferenc, Priszinger Krisztina, Tenk András, Tóth Géza Lektor: Michalkó Gábor, MTA doktora Technikai szerkesztő: Remenyik Bulcsú Regionális Turizmuskutatás Monográfiák 3. Sorozat szerkesztő: Dávid Lóránt A kötet az MTA X. Földtudományok Osztálya Turizmusföldrajzi Albizottság szakmai támogatásával jelent meg. Károly Róbert Főiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Gyártja: Károly Róbert Nonprofit Kft Gyöngyös, Mátrai út 36. Gyöngyös 2011 ISBN

3 VII. A -Közép-Dunavidék Türisztikai Régió (Dr. Remenyik Bulcsú - Dr. Bagdi Róbert - Dr. Szabó Lajos) 1. A -Közép-Dunavidék Régió szűkebb környezetének tájföldrajzi lehatárolása A -Közép-Dunavidék Turisztikai Régió magában foglalja et, Pest megyét, továbbá Komárom-Esztergom megyének és Nógrád megyének egy részét. Nógrád megyéből 13 település, Komárom-Esztergom megyéből 8 település tartozik a régióhoz. A - Közép-Dunavidék Régió földrajzi kiterjedtségét tekintve Magyarországon a kisebb turisztikai régiók közé tartozik, azonban az ország társadalmi-gazdasági életében elfoglalt helyét illetően a legjelentősebb. A főváros, nemzetközi vonzereje nemcsak a régióban, de az egész ország turizmusában meghatározó. 2. A terület felszínfejlődése, földtani viszonyai A régió felszíne változatos, síkság és hegység találkozásánál fekszik. A Dunántúliközéphegység (Budai-hegység, Pilis) és az Északi-középhegység hegyvonulatai (Visegrádihegység, Börzsöny, Gödöllői dombság) közrezáiják a Dunamenti-síkságot (Vác-Pesti-Duna- völgy, Pesti-Hordalékkúp-síkság, Csepeli-sík, Solti-sík), amelyet szerkezetileg az Alföld részének tekintünk. A Budai-hegység és a Pilis a Dunántúli-középhegység keleti tagjai közé tartozik, minden oldalról törésvonalak határolják, szerkezeti-morfológiai alkatuk alapján a töréses szerkezeti árkos medencékre es sasbércekre tagolódnak (MAROSI-SOMOGYI 1990). Karsztos formákban gazdag domborzatukat számos barlang teszi változatossá, közülük több nemzetközi hírnévnek örvend (Pál-völgyi-barlang, Mátyás-hegyi-barlang, József-hegyibarlang). A felszín legfontosabb kőzettípusai a mezozoós mészkő és dolomit formációk üledéksorozatai, azonban harmadidőszaki (eocén, szarmata, pannóniai) és negyedidőszaki édesvízi mészkövek is megtalálhatóak. A mészkövek mellett harmadidőszaki (oligocén) agyag és homokkő, (eocén) márga, (miocén) agyag és kavics, a peremeken (pannóniai) homok és agyag összletek is előfordulnak (MAROSI-SOMOGYI 1990). A felsoroltak közül számos kőzet jó minőségű építési nyersanyag (pl. hárshegyi homokkő, kiscelli agyag, édesvízi mészkő), a medencefelszínek laza kőzetekből (agyag, homok) épültek. A Visegrádi-hegység, a Börzsöny és a Gödöllői-dombság az Északi-középhegység része. A hegységek a harmadidőszakban jöttek létre és a Kárpátok vonulataihoz tartoznak. A Visegrádi-hegység kettős vulkáni kúpjából csak kalderaromok látszanak, a Börzsöny a harmadidőszakban 1200 m magas rétegvulkán lehetett (a Vezúv paraméterei illenek rá), amely a vulkáni működés következtében romvulkánná vált. A felszín több mint 80%-át andezit és agglomerátum építi fel. A hasznosítható ásványi nyersanyagok közül egyedül az andezit bányászata jelentős. A Duna-menti síkság szerkezetileg az Alföldünk része, megtalálhatók rajta a Duna-teraszai. A terület magassága 98 és 251 méter között helyezkedik el, a felszín közepes magasságú, tagolt síkság. Déli irányban (a Gyáli-patak felé), ahol a felszínt a futóhomokformák uralják -a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek-, a domborzat elveszti teraszos jellegét. A fél medence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái a Duna feltöltésének eredményei, építőanyagként hasznosítható a jelentős kavicskészlet (Budakalász, Kisoroszi, Szentendre, Vác). 3. Közlekedés A régió közlekedésföldrajzi szempontból központi helyet foglal el, ide futnak össze az autópályáink (Ml, M7, M6, M5, M3) és egy Andráskeresztben kötik össze a térséget Ausztriával, az észak-olasz iparvidékkel, a Balkánnal és Ukrajnával (TÓTH 1998). Problémát jelent, hogy a körül kiépült elkerülő körgyűrű egyes részei még hiányosak (az M0- ás körgyűrű Pilis-hegységben futó szakasza), vagy a megnövekedett forgalom miatt bővítésre és felújításra szorulnak. A Duna-hidak kapacitása jelenleg nem elég a tranzit-forgalom és forgalmának átvezetésére. A fejlesztési elképzelések alapján legalább még 3 hídra lenne szükség, ezek közül a legsürgetőbb feladat a Margit-híd felújítása és egy esetleges Újpest és Óbuda közötti híd építése (PRO RÉGIÓ 2006). A vízi közlekedésben a Duna a VII. számú Helsinki folyosónak minősül, azonban a alatti Duna szakasz kihasználtsága nem megfelelő. A fővárosi Duna-szakasz népszerű a konferencia- és rendezvényhajózás, illetve a városnéző hajózás számára, valamint fontos (vég)állomás a távolsági hajók számára. A légi közlekedésben is fontos szerepet játszik a régió, itt található a legnagyobb nemzetközi repülőterünk a Ferihegyi repülőtér. A repülőtér fejlesztése folyamatos (BUD FUTURE 2007), a felújított l-es terminált a diszkont légitársaságok használják, de folyamatban van a 2-es terminál fejlesztése (2/c terminál építése). A cél, hogy Ferihegy rövid időn belül Közép-Kelet-Európa legsikeresebb légikikötőjévé váljon (elélje a 12 millió majd a 15 millió utas/év forgalmat), és a repülőtérnek a tömegközlekedési eszközökkel való gyorsabb elérése (a városközpont és a repülőtér gyorsvasúti összeköttetése). A kerékpáros közlekedés fejlesztése folyamatos (en, a Duna mentén és a Börzsönyben is épülnek a kerékpárutak), ennek ellenére a kerékpárforgalom nem jelent alternatív közlekedési formát, és nem képes turisztikai, szabadidős szerepet sem betölteni (pl. hiányoznak a megfelelő tárolási létesítmények, a P+R parkolók, a kerékpár bérlésének a lehetőségei). A gazdasági tárca a Biciklizz a munkába elnevezésű kampánnyal próbálja 158

4 fejleszteni a városokban a kerékpározás elterjedését, a főváros (párizsi mintára) automata kerékpárkölcsönző rendszert kíván bevezetni. 4. Gazdasági, társadalmi szerep A Közép - Dunavidék Turisztikai Régió gazdasági-társadalmi szempontból az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régió a fejlesztési stratégiájában (PRO RÉGIÓ 2006) megfogalmazottak szerint a régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tőke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a régió jelentős belső egyenlőtlenségekkel küzd: a budapesti agglomeráció és a -Közép-Dunavidék Régió külső területei közötti eltérések a gazdaság (és a turizmus területén) is kimutathatóak. A régióban megfigyelhető a struktúraváltás (az ipari és szolgáltatási szektor növekedése), a beruházások is legnagyobb mértékben a szolgáltatások területén nőttek. Az ipari ágazatokon belül a gép-, az élelmiszer- és a gyógyszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is ezek az ágazatok produkálják. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a külföldi érdekeltségű cégek vállalati központjai a fővárosból, a környékbeli helységekbe települnek ki, elsősorban az agglomeráció települései vonzzák a beruházásokat. A Közép-Dunavidék Régió népességszáma megközelíti a 3 millió főt (KSH 2007), a régió népsűrűsége fő/km 2 - közel négyszeresen múlja felül az országos átlagot. A népességszám az országos trendeknek megfelelően csökken, de a régiók közül a legkisebb mértékben. A régióba való vándorlás továbbra is pozitív egyenlegű (2,9%o) maradt (KSH 2007), a régión belüli vándorlásnál jellemző a fővárosból az agglomeráció irányába történő migráció (elsősorban a Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Ráckevei és Szentendrei kistérségek irányába). A régió lakosságának jelentős hányada még mindig a fővárosban vállal munkát, de a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra. A munkanélküliségi ráta országos szinten a régióban a legalacsonyabb (KSH 2008). A turizmusban központi szerepe megkérdőjelezhetetlen, az összes magyarországi vendégéjszaka 25-28%-a mutatható ki és ezen belül 80% a külföldi turisták aránya (KSH 2008). re a szállodatípust! egységek túlsúlya volt jellemző, így a 223 kereskedelmi szálláshely 87%-a szálloda vagy panzió típusba tartozott (KSH 2007). Az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely nagy részével - 35 ezer férőhellyel - a szállodák rendelkeztek, a budapesti szállodák túlnyomó része (több mint háromnegyede) három- és négycsillagos egységként működik. A vizsgált időszakban a fizetővendéglátás férőhelyeinek száma en évekig gyakorlatilag stagnált, azonban 2007-ben nagy mértékben bővült (KSH 2007). A bel földi vendég-forgalom kevésbé összpontosult a fővárosra, mivel a vendégéjszakák csupán 9%-át regisztrálták en (KSH 2007). A jövőbeli fejlesztésében különösen fontos a Podmaniczky Program, amely 7 fejlesztési területet jelöl ki (PRO RÉGIÓ 2007): 4-es metró vonala, Észak- (Gázgyár, Aquincumi híd, Körvasúti krt, Mocsáros dülő...), Belváros (Kiskörúton belüli forgalomcsillapítás, rehabilitáció, zsidónegyed, Városháza, Gödör, Közraktárak, mélygarázsok), Belső átmeneti zóna (Magdolna-negyed, Kőbánya, Örs vezér tér, Orczy kert, barnamezős programok, P+R), Dél- (szennyvíztisztító, l-es és 3-as villamos, 5-ös metró, csepeli gerincút, csepeli közpark és lakóterület), Buda-központ (Moszkva tér, 56-os gyorsvillamos), és térsége (Egységes gazdaságfejlesztés, egyeztető fórumok). 5. A -Közép-Dunavidék Turisztikai Régió Turisztikai Stratégiája A -Közép-Dunavidéki Régió turisztikai stratégiája 2006-ban készült el és az azt követő hét évre szól (2013-ig). A dokumentum elkészítése a korábbi turisztikai koncepciók aktualizálását is jelentette, mivel a régió szakmai közönsége nem volt teljes mértékben megelégedve a megelőző (2000-es) koncepcióban megfogalmazottak megvalósulásának mértékével. A szakma elsődlegesen, a stratégia megfogalmazása előtt az alábbi területeket (megoldandó kérdéseket) tartotta a legfontosabbnak a jövőkép megfogalmazása során: 1. Víziturizmus, 2. Kerékpárutak fejlesztése és ezzel párhuzamosan a partvédelem, 3. Programszervezés és fejlesztés, hálózatok létrehozása, 4. Szervezeti rendszer átalakítása, és 5. Ifjúsági turizmus fejlesztése. A stratégia elkészítése előtt természetesen megvizsgálták az Országos Területfejlesztési Koncepciót (2005), a Közép-magyarországi Régió Stratégiai Tervét ( ), a Középmagyarországi Régió Operatív Programját ( ), a Közép-magyarországi régió Innovációs Stratégiája és Akciótervét (2005), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Hatéves Fejlesztési Tervét (2003) és Turisztikai Stratégiáját (2005) is. Az elkészült stratégia kijelenti, hogy az általa felvázolt jövőképben olyan régió jön létre, amelyben és a régió saját fejlesztési stratégiájukat párhuzamosan megvalósítja a felzárkózás" stratégiáját, továbbá a meglévő rejtett tartalékok feltárására is sor kerül, így nemzetközileg is versenyképes(ebbé) vál(hat)nak. A régió jövőképének részeként az alábbiakat fogalmazták meg: 159

5 A régióba belépve a turistát a desztináció-menedzsment szervezetek által koordinált szolgáltatók a létrejött élménylánc(ok) mentén kézről-kézre" adják. A régió turisztikai szervezete képes a látogató életét gyorsan, problémamentesen megszervezni. Képesek a turisztikai szolgáltatást nyújtók rendszerben gondolkodni. Az élményérték maximalizálásával, építve a régió megteremtődő "kreatív" imázsára, a régió tel, a Dunakanyarral és a Dunával, Ráckevével és a többi turisztikailag fejleszthető területtel (pl. hosszú távon a Tápió-vidékkel), a fejlesztések eredményeként, az élmények régiójává válik. A régió, melyben a maga kulturális értékeivel a legmarkánsabb turisztikai vonzerő, tudatosan épít sokszínű adottságaira, a Főváros turisztikai piaci jelentőségére. A régió egyéb kínálati elemeinek kapcsolódása révén nemzetközi versenyben helytálló komplex és színvonalas turisztikai szolgáltatásokat hoz létre. és a régió kistérségeinek fejlesztése egymásra erősítő hatást gyakorol, és egymással harmóniában van. A stratégia a turizmus fejlesztése érdekében a régión belül azonosította azokat a kisebb térségeket, amelyek akár önálló desztinációkként is megjeleníthetőkké válhatnak az érdeklődők számára:, Dunakanyar települései (figyelembe véve a bal part településeit is), Gödöllő és térsége, Ráckeve és térsége, A Duna-Ipoly Nemzeti Park által lefedett települések és területek, illetve hosszabb távon a Tápió-vidékkel és Cegléddel is számolnak. A stratégia átfogó végső célja az élményteli régió megteremtése, és ehhez kapcsolódnak azok a részcélok, amelyek együttes megvalósítása szükséges a jövőkép eléréshez. A stratégia az alábbi részcélokat fogalmazza meg: 1. a régió versenyképességének erősítése; 2. regionális értékmegőrzés, értékteremtés és értéknövelés, 3. a környezetvédelem és a fenntarthatóság biztosítása, 4. együttműködés létrehozása és erősítése a régión belül és kívül. Az alábbi stratégiai programokat javasolták: Région belüli együttműködések, fogadóhely/desztináció irányítási rendszerek létrehozása, Élménylánc fejlesztés (termékfejlesztés, komplexitás és bővítés), Humánerőforrás fejlesztés. A három pontot részletesebben is kifejtették. Az első pontban kiemelt együttműködések azért fontosak, mert kiderült, hogy egy régióban nemcsak az egyes kínálati elemek külön-külön meghatározható értéke a fontos, hanem mindjobban előtérbe kerül az egységes kínálat, ill. az egységes bemutatás és működtetés. Dyen feltételek csak stabilitás révén jöhetnek létre, és természetesen magasabb vonzási képességgel is rendelkeznek. Olyan turisztikai régiókat kell tehát felépíteni, amelyek a települések, kistérségek turisztikai szolgáltatóinak, a települések kormányzatainak szövetségéből nőnek ki és működésükben képesek egymás tevékenységét támogatni, a turista/látogató minden igényét kielégíteni, a termékek fejlesztését nagymértékben befolyásolni és a müködést-fejlesztést ellenőrzés alatt tartani." Fontos lesz a jövőben a desztinációmenedzsment rendszerek létrehozása, ill. a régió turisztikai desztinációs marketingjének továbbfejlesztése, amely összehangolja a kistérségek turisztikai marketingtevékenységét. A megvalósulásához azonban fel kell számolni a és a régió további részei között gyakran fennálló szembenállást. A második pontba az élménylánc(ok) létrehozása került. Ennek létrehozása során nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy hazánk központi régiójának legfontosabb vonzási képességgel bíró értéke, amely mind közlekedési, mind gazdasági és politikai, mind pedig turisztikai szempontból meghatározó szerepet játszik nemcsak saját régiója, hanem az ország életében is. Más hazai régiókkal szemben, ill. nemzetközi példák alapján kijelenthető, hogy ez a tény a régió előnyének számít. Mindez pedig azt jelenti, hogy a en kívüli vonzerők és szolgáltatások könnyebben és forrásaik hatékonyabb felhasználásával kapcsolódhatnak a már meglévő és bevezetett budapesti vonzerőkhöz és szolgáltatásokhoz, mintha mindezt önállóan szeretnék megtenni. Kijelenthető, hogy a régió a fejlesztések megvalósulásával a körül szatellitként elhelyezkedő vonzerők (és térségek) összességévé válhat. Az élménylánc(ok) térségi kialakítása, fejlesztése (termékfejlesztés és a komplexitás megteremtése) esély a régió en kívüli területeinek arra, hogy kapcsolódjanak a Fővároshoz és kihasználva annak, 1,6 milliós lakosságszámát és a növekvő látogatottságát több saját látogatóra és nagyobb turisztikai bevételekre tegyenek szert. A régió adottságai számos nagy értékű, a ma érvényes trendeknek megfelelő élménylánc előállítására alkalmasak. A régió re koncentrálódó kínálattal rendelkezik, de ezen kínálat csaknem minden egyes eleme (pl. épített örökség, fürdők, kulturális események) megtalálható a régió más településein vagy területein és létezik olyan vonzerő is, amely a Fővárosban nem található meg (pl. nemzeti parki védett területek). Az élmények láncolatát (pl. tematikus utak vagy klaszterek formájában) az azonosságokra és a különbözőségekre építve lehet kialakítani. Ezen stratégiai program megvalósításának várható végeredménye, hogy megszűnik a turizmus fejlődésére jelenleg jellemző a spontaneitás. A látogatók hosszabb ideig tartózkodnak majd a régióban és teljesebb értékű élményhez

6 jutnak. A stratégiai program feladata, hogy meghatározza, hogy a meglévő és fejleszthető, továbbá a létrehozható turisztikai lehetőségek hogyan tehetők komplex kínálattá, mint élménylánc a térségben. Az élménylánc kialakítása tudatos termékfejlesztést igényel, amely számba veszi a lehetőségeket, a fejlesztési szükségleteket és a vonzerők egymáshoz való illesztésének esélyeit. A mindezen elemek közötti különbözőség egyben esélyt ad arra, hogy a régió lakossága is, és itt főképpen a budapestiekre gondolva, a térség látogatójává váljék. A harmadik pontba a humán erőforrások fejlesztése került. A stratégia szerint a humánerőforrás fejlesztése több mint munkaerőképzés vagy intézményes(ített) oktatás." Az alábbi területeket emelték ki, amelyeken az egész fejlesztés sikere múlik: a, önkormányzati/intézményi területekre; b, a turisztikai vonzerő tulajdonosok egy részére, illetve; c, a hálózatok létrehozásában és működtetésében résztvevő szervezetekre. A náluk tapasztalható részben vagy teljesen hiányzó ismeretek megakadályozhatják a turisztikai feladatok ellátását, illetve a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázását. A számukra szükséges képzési és oktatási feladatokat természetesen nem lehet teljesen megoldani a régiós szinten. A stratégia ezért javasolja, hogy szükség van régióspecifikus ismeretek átadását lehetővé tévő, egyedileg szervezett (akár táv-) oktatási programok beindítására és működtetésére. Ezen célok mérésére négy indikátort határoztak meg, ami azt jelenti, hogy négy főbb területet határoztak meg, amelyekkel kapcsolatban előre is meghatározták, hogy pontosan mit is fognak számszerűen vizsgálni. A négy fő vizsgálandó terület: A, -Közép-Dunavidék Turisztikai Régió versenyképességének erősítése, B, Regionális érték megőrzés, érték teremtés és érték növelés, C, Környezetvédelem és fenntarthatóság biztosítása, D, Együttműködés létrehozása és erősítése a régión belül és kívül. Terjedelmi okok miatt csupán az utolsó pont esetében mutatjuk be, hogy milyen konkrét változókat mérnek. Eszerint: a, a kialakult és működő tematikus és funkcionális együttműködési hálózatok száma; b, a turisztikai célterületek/desztinációk irányítására létrejött szövetségek száma, az azokban résztvevő szervezetek száma a teljes kínálathoz képest; c, az összehangolt rendezvény sorozatok, programok, a megszervezésre fordított források és az azokon résztvevők száma; d, a térségeken túlnyúló tematikus utak száma; e, tematikus és funkcionális együttműködési hálózatok költségvetésének és közös cselekedeteinek száma (adott időhorizonton vizsgálva). A stratégia továbbá a régió kínálatát figyelembe véve meghatározta a célcsoportokat és a számukra kínálandó turisztikai termékeket. Öt nagy célcsoportot jelöltek ki: A re érkező turisták (tipikusan városlátogatók, jellemzőjük, hogy tartózkodási idejük rövid), az üzleti okokból érkezők látogatók (konferenciák, üzleti tárgyalások miatt érkeznek re és számukra a régió szolgáltatásai kiegészítő vonzerőkként jelentkeznek, a régióba érkező látogatók, akik kifejezetten a régió nem-en található szolgáltatásai (pl. Szentendre, Visegrádi Vár, Gödöllői Kastély) miatt látogatnak el a régióba, 4. a budapesti lakosok, akik számára a régió, mint könnyen megközelíthető kirándulási helyszín jelentkezik; 5. a régión átutazók (az autópályák és főutak centrikus elhelyezkedése miatt, ha az ország két pontja között közlekednek nagy valószínűséggel át kell haladniuk a régión. A stratégia az alábbi fejlesztési irányokat nevesíti: A, Szervezeti fejlesztés (desztinációs szervezetek létrehozása), B, Élményláncok (a Kreatív régió" imázsa: tematikus útvonalak kiépítése, pl. vízi-, bor- és gasztronómia utak, lovashelyszínek, kastélytúrák, kisvasutak), C, Termál (élmény) gyűrű létrehozása (a főváros körül létrehozható egy termálgyűrű, amelynek egységei, egyedi szolgáltatásokkal, a másiktól eltérő kínálati elemmel rendelkezik.) Ez a tartózkodási idő és az egy főre jutó költés növekedését eredményezheti. A termálgyűrű létrehozása azonban nem új építkezést jelent, hanem főleg a már meglévő létesítmények fejlesztését. D, Kerékpár úthálózat fejlesztése (a Duna mentén összefüggő, a gépkocsi forgalomtól elkülönített kerékpárút, ill. a régión túlnyúló Dunamenti kerékpár élményút" létrehozása), E, Szállodák férőhelyszámának bővítése az élményláncok kiszolgálására (új szálláslehetőségek létrehozása a közepes, és az a feletti kategóriákban, ill. en kívül - a megfelelő színvonalú szálláslehetőség a tartózkodási idő meghosszabbodását eredményezhetné), F, Történelmi-kulturális (mega)rendezvények szervezése (kb fő részvételére számot tartó turisztikai szereppel bíró események, amelyek növelik a helyszín ismertségét), G, Védett területek turizmusba való bevonása (különleges élményt biztosító látogató központok és tanösvények létrehozása), H, Humán infrastruktúra fejlesztése (oktatási programok kialakítása és a tréningeken való részvétel támogatása a turisztikai menedzsment területén dolgozó munkatársak desztinációs menedzsment és marketing témakörére vonatkozó ismeretek témakörében).

7 A felvázolt stratégia ténylegesen tehát egy ponton tér el a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Terve Operatív Programjában (OP) megfogalmazottaktól és ez a tematikus parkok létrehozásával kapcsolatos álláspont. Ennek oka, hogy a nemzetközi viszonylatban is versenyképes tematikus parkok létrehozásának és működtetésének keresleti feltételei jelenleg, és előreláthatólag a közeli jövőben is korlátozottak és hiányoznak Magyarországon A turistafogadás feltételeit több főbb pontba foglalták össze, amelyeket aztán természetesen részletesebben is kifejtettek. Terjedelmi okok miatt ez utóbbi részletes ismertetésétől azonban eltekintünk, csak a főbb pontokkal foglalkozunk. A, Közlekedés; B, Szálláshelyek; C, Vendéglátás; D, Települési arculat, épített örökségek; E, Környezeti állapot és egyéb (köz)szolgáltatások; F, Emberi erőforrások; G, A helyi és területi önkormányzatok, kistérségek számára: kapcsolatmenedzsment, külső forrásbevonási technikák, desztinációs marketing, projekt menedzsment, területfejlesztés, információtechnológia menedzsment; H, Szolgáltató egységek munkatársai és tulajdonosai számára: folyamatos továbbképzések során a szak- és nyelvismeret bővítése, kapcsolatmenedzsment. 6. Turisztikai termékek 6.1. Kulturális- és örökségturizmus A kulturális- és örökségturizmus en és közvetlen környezetében rendelkezik a legjobb adottságokkal. Elég csak áttekinteni a főváros történetét, hogy rámutassunk gazdagságára. Maga a terület ősidők óta lakottnak számít. A rómaiak Aquincum néven hoztak létre katonai helyőrséget, amelyből később város lett. A név azonban az "Ak-ink" kelta jó víz kifejezésből ered. A keresztény magyar királyság létrehozásakor még nem Buda volt az ország tényleges középpontja, bár az Árpád-korban is lakott volt a terület. IV. Béla alapította meg a Várat, amit a későbbi uralkodók tovább fejlesztettek-bővítettek. (Az Anjou-uralkodók Esztergomban, ill. Visegrádon tartották székhelyüket.) A Vár azonban fokozatosan az ország tényleges középpontjává fejlődött, amit nagyban elősegített Hunyadi Mátyás azzal, hogy a reneszánsz kultúrát meghonosította Magyarországon (Itálián kívül, itt jelent először a reneszánsz). Buda fejlődősét a török hódítás megakasztotta, a Török Birodalom egyik vilajetének lett a székhelye, jelentős helyőrséggel. A ország központját 1686-ban foglalták vissza a töröktől, amelynek a harcok következményeképpen néhány száz lakosa maradt. A XVIII. században viszont megindult a lassú gyarapodás útján, igaz ekkor már a túloldalon fekvő Pest kezdett az ország tényleges központjává válni. A XIX. század folyamán aztán a népességszám lendületesen gyarapodott, 1873-ban megtörtént Pest, Buda és Óbuda hivatalos egyesítése is néven. A főváros a dualizmus korában vált igazi világvárossá. Népességszáma az I. világháború előtt már megközelítette az egymilliót. magán viseli az elmúlt korok nyomait, de kétségtelen, hogy a XIX. századból maradt fenn a legtöbb emlék. Az azt megelőző korokból megtalálhatók itt a római kori emlékek, pl. Óbudán, vagy a XIII-XIV. századból a Mátyás-templom és maga a Vár (gótikus stílus), vagy a török korból pl. a Király-fürdő. A XIX. században, főleg annak második felében et tudatosan formálták világvárossá. Nagyon sok példát lehetne ennek bizonyítására felsorolni, csak a legnagyobb nevezetességeket emeljük ki ezek közül. A budapesti építészeti emlékékek keletkezésének három főbb oka volt. Egyrészt átépítése, ill. modernizálása jegyében hozták létre a körutakat és sugárutakat, pl. a mai Andrássy utat ( ). Az új sugárúton épült fel az Operaház között Ybl Miklós tervei alapján. Az utcahálózat átalakításához szervesen kapcsolódott a hidak építése. A Margit-hidat 1877-ben, a mai Szabadsághidat 1896-ban, az Erzsébet-hidat pedig 1903-ban adták át. (A Lánchíd megépítését még Széchenyi István szorgalmazta, végül 1849-ben adták át.) Másodsorban a honfoglalás évfordulójára is szép számban készültek műemlékek, ill. újultak meg városrészek. Pl. a Halászbástya, a Hősök tere, a Közlekedési Múzeum épülete ill. a Földalatti is a millenniumi ünnepségekre készült el. Harmadrészt,, mint az ország fővárosa, több központi-országos intézménynek is helyet ad. A legfontosabb ezek közül az Országház, amelyet 1885 és 1904 között építettek meg eklektikus stílusban. Érdekesség, hogy a Néprajzi Múzeum és a Mezőgazdasági minisztérium épülete, pl. a Parlament épületének pályázatán lettek a második, ill. a harmadik helyezettek, de azokat is megépítették. De ebbe a csoportba sorolható a Nemzeti Múzeum is, amelyet még 1846-ban adtak át., mint az ország legfontosabb településével van összefüggésben, hogy 1859-ben Pesten készült el Európa legnagyobb, és a világ második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcában. Az épületet az 1990-es évek elején felújították, mert méltatlan állapotban volt. Természetesen más okok miatt is készültek maradandó, a mai turisták számára látogatandó építészeti emlékek. Katonai szempontok (a császáriak építettek) miatt készült el a Citadella 1854-ben, hogy a pesti lakosokat szemmel jobban szemmel lehessen tartani, ha kell ágyúkkal megfélemlítetni. (Erre soha ne került sor).

8 Az 1880-as évekre készült el véglegesen a Szent-István Bazilika (igaz a belső díszítés csak még később, 1905-re). Itt őrzik legrégibb nemzeti ereklyénket, Szent István királyunk jobbját, a Szent Jobbot. Impozáns látványt nyújtanak a fürdők épületei is, pl. a Gellért Gyógyfürdő és Szálló között, míg a Széchenyi Fürdő között készült el. Utolsó példaként Vajdahunyad várát említjük meg, amelynek első változatát ugyancsak a millenniumi ünnepségekre készítették el, akkor még többnyire fából, majd mivel a látogatóközönség megkedvelte, ezért tartós kőből is felépítették, és a Városligetben helyezték el (1908-ra készült el). Vajdahunyad egyedisége abban rejlik, hogy rajta keverednek a különböző építészeti korokra jellemző stílusjegyek. Természetesen történelmünk, kulturális értékeink nemcsak hez köthetők. Vannak egyrészt az egyházhoz köthető építmények, Márianosztrán pl. a pálos rend emelt kolostort a XV. században, akiknek a működését II. József szüntette be, majd többféle célra is használták, végül 1858 óta börtönként funkciónál. Ócsán egy Magyarországon ritkaságszámba menő latin kereszt alaprajzú templom található (Bélapátfalva a másik). Az ócsai templomban, mivel a törökök is használták, ezért a muzulmán hithez köthető feliratok is vannak. Zsámbékon pedig egy XIÜ. századi román stílusú templom maradt fenn (igaz, egyes részei mára elpusztultak). Dömösön az Árpád-korban udvarház és királyi palota, ill. egy prépostság állt, ez utóbbi templomot rekonstruálták. Több jelentősebb ütközetre is sor került a térségben, pl. Drégelypalánk mellett állt Drégely vára, amelyet Szondi György kevés katonájával négy napig tudott tartani a török ellen. Az ostrom alatt a vár elpusztult. Nógrád vára pedig a hasonló nevű település határában állt, ban a lőportorony felrobbant, a törökök ekkor hagyták el. Isaszeg mellett két fontosabb ütközet is lezajlott - az első még a XIII. században történt -, az időben második ütközet a híresebb: 1849-ben, a tavaszi hadjáratban, a magyar hadak itt (is) megverték a császáriakat. A nemzet nagy költői közül Petőfi Sándor pl. Aszódon tanult között. A helyi múzeumban több Petőfihez köthető tárgy is kiállításra került. Arany János emlékét pedig Nagykőrös őrzi, mivel neves költőnk a helyi gimnáziumban tanított 1851 és 1860 között. A múzeumban több személyes tárgya is ki van állítva. Még két különlegességre hívjuk fel a figyelmet, az egyik, hogy a három hazai minaret közül egyik, épp e régióban, Érden található. Biatorbágyon pedig sajnálatos dologra emlékezhetünk, mert Matuska Szilveszter 1931-ben itt robbantotta fel a vasúti hidat (Viadukt). A helyreállított, de ma már nem használt vasút, ipari műemlék Hivatás- és üzleti turizmus életében nagyon fontos szerepet játszik a hivatás- és üzleti turizmus is. Egy felmérés szerint az utazások 16%-ka MICE indíttatású volt Magyarországon (1993?). (MICE: meeting "ülések", incentives "incentív utak", congress and conventions "kongresszusok", exhibitionst "kiállítások".) Ennek jelentős döntő része en összpontosul, mivel többnyire a fővárosban áll rendelkezésre olyan méretű rendezvénycsarnok, amely képes lebonyolítani egy nemzetközi szintű kiállítást, kongresszust. Két nemzetközi szervezetnek, az UIA-nak és az ICCA-nak vannak statisztikai adatai arról, hogy hány nemzetközi mércével is mérhető rendezvényt bonyolít le Magyarország, ami lényegében megegyezik ével. Ezeknek a száma a hatvanas és hetvenes években növekedett, majd a kilencvenes években már inkább stabilizálódott (egy viszonylag magasabb szinten) a konferenciák száma. az elmúlt 15 évben, a világ városai között az előkelő hely között foglalt helyett. Közép-európai vetélytársai leginkább Bécs és Prága., mint kongresszusi város, évek óta a világranglista helyén áll. Ebbe a városban minden adott a sikeres konferenciához, különösen 1985 óta, amikor megnyitotta kapuit a Kongresszusi Központ (BKK). A 2000 fős befogadóképességű épület már a működés első tíz évében több mint kétmillión fordultak meg világkongresszusokon, árubemutatókon, munkaértekezleteken, közgyűléseken, fogadásokon, bálokon és kulturális rendezvényeken. egyben a hazai fesztiválpiac központja, amelynek legismertebb rendezvénye a fiatalok számára megrendezett könnyűzenei Sziget Fesztivál. Az óbudai Hajógyári szigeten, minden év augusztus közepén megrendezett Sziget Fesztivál 1993-ban indult útjára. A látogatószám 43 ezerről indult, de egyre növekvő népszerűségének köszönhetően, már 1996-ban elérte a 200 ezret, 2001-ben pedig a 360 ezret. Közép-Európa legnagyobb fesztiválja, a Sziget ezzel gyakorlatilag elérte maximumát, 2009-ben például 390 ezren voltak kíváncsiak a rendezvényre, közülük 45 ezren külföldiek voltak. nek minden évszakban megvan a saját fesztiválja, amelyek kiválóan szolgálják a szezonalitás csökkentését. Ezek közül csak néhányat nevezünk meg. A mindig egy mottó köré szervezett, i Tavaszi Fesztivált 1981 óta rendezik meg. Népszerűsége folyamatosan növekszik, 2005-ben például 67 ezer volt a komolyzenei előadásoknak. A Zsidó Nyári Fesztivált augusztus rendszerint utolsó hetében rendezik meg ban 30 ezer vendég volt az első rendezvényen, amely látogatottsága az egyre fokozódó népszerűség eredményeképp már 2005-re megnégyszereződött, napjainkra pedig már megtízszereződött. rendezvényei a Múzeumok Éjszakáját emeljük ki, amelyet a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombat éjszakán rendeznek meg ben rendezték meg először Magyarországon. Jelenleg már több száz helyszínen, több mint 300 ezer látogató vett részt az eseményen. A -Közép-Dunavidék Régióban található a Hungaroring (Mogyoród mellett), amelyen 1986 óta minden évben megrendezik a Formula-1 futamát. A pályán 2009-ben már a 24. Nagydíjat tartották, ezzel a jelenleg a

9 naptárban lévő helyszínek közül a harmadik leghosszabb folyamatos rendezéssel rendelkezik. Az, hogy az időnként felröppenő hírek ellenére nem került ki a naptárból, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhető, ill. annak hogy autópálya és a főváros mellett fekszik. A Magyar Nagydíj látogatóinak száma a világbajnoki verseny aktuális állásától, az időjárástól, a naptárban elfoglalt helytől, ill. jelenleg a világgazdasági válságtól is függ, de kb. 200 ezer fő körül alakul. (2008-ban a rekord 250 ezer néző volt.) Közép-Dunavidék Régió gyógy- és wellness turizmusa A régióban 24 gyógyfürdő, valamint 4 aquapark található, termálfürdővel 16 település rendelkezik, ezek a következők: Albertirsa, Érd, Nagykáta, Cegléd, Visegrád, Göd, Tóalmás, Nagykőrös, Leányfalu, Veresegyház, Tápiószentmárton, Abony, Ráckeve, Vác, Szentendre és Esztergom (1. táblázat). A gyógyvizek főként csontrendszeri, mozgásszervi, gerincmegbetegedések, reumatikus panaszok, ekcéma, krónikus emésztési zavarok illetve vérkeringési zavarok gyógyítására alkalmasak. A gyógyvizek ivókúrával a gyomor és bélrendszer, továbbá az epeutak betegségeinek kezelésére használhatók. 1. táblázat A Közép-Dunavidék Régió fürdői Fürdő neve: Település: Csillaghegyi Strand Római Strandfürdő Palatínus Strandfürdő Lukács Gyógyfürdő Király Gyógyfürdő Rudas Gyógyfürdő Gellért Gyógyfürdő Csepeli Strandfürdő Pesterzsébeti Fürdő Dandár Gyógyfürdő Széchenyi Gyógyfürdő Paskál Strandfürdő Dagály Gyógyfürdő Újpesti Gyógyfürdő Pünkösdfürdői Strand Aquaworld Ramada Plaza Aquaréna Mogyoródi Vízipark Mogyoród Ceglédi Gyógy-és Strandfürdő Cegléd Abonyi Strandfürdő Abony Albertirsai Gyógyfürdő és Uszoda Albertirsa Városi Gyógy- és Strandfürdő Nagykáta Nagykőrösi Strandfürdő Nagykőrös Tápiószentmártoni Gyógyfürdő Tápiószentmárton Tóalmási Gyógyfürdő Tóalmás Liget Hotel és Termálfürdő Erd Aqualand Termál és Élményfürdő Ráckeve Esztergomi Aquasziget Esztergom Visegrád-lepencei Strandfürdő Visegrád Forrás: különlegessége, hogy a világ egyetlen olyan nagyvárosa, amely gyógyvízforrásokban is gazdag. A 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból feltörő C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter (www.budapestgyogyfurdoi.hu). A város telepítő tényezői között fontos szerepet játszottak a felszíni és a felszín alatti vizek. A Duna hajózási útvonalként, ipari- és ivóvízforrásként századok óta és ma is meghatározó földrajzi tényező a város életében. Amikor a mai város területén az ókorban szállást foglaló kelták településüknek az Ak-ink, vagyis a bő víz" (más értelmezésben a,jó víz") nevet adták, ezen a hegyek lábánál fakadó források vízét értették. A források a Budai-hegység keleti peremét kísérő szerkezeti vonalhoz, a budai hévizes vagy termális vonalhoz kapcsolódnak. A budai Duna-partot kísérő források északon a Pünkösd- és a Római-fürdőt tápláló C- os fonásokkal kezdődnek, délebbre jelentős gyógyhatású, C-os forráscsoport fakad a Lukács, illetve a Császár-fürdő területén, valamint a Gellért-hegy tövében (Rudas- és Gellért- fürdő) (Bakos 2002). A Margit-sziget alatt feltárt

10 termálvizek táplálják a szigeten, illetve Óbudán épült gyógyszállókat, a városligeti Széchenyi-fürdőt már m mélyről származó C-os hévíz látja el gyógyvízzel (MOLNÁR 2006). A hévizek azonban nem csupán gyógyforrásként járultak hozzá arculatához. A kőzetek, elsősorban a triász időszaki kőzetek repedései mentén a felszín felé igyekvő hévizek üregeket alakítottak, tágítottak ki, az üregek falán kővirágokra emlékeztető kiválásokat, ún. borsóköveket, valamint aragonit-, és gipszkristályokat raktak le. így jött létre a látogatók előtt megnyitott 7 km hosszú Pál-völgyi-barlang és a több mint 2 km hosszú Szemlő-hegyi- barlang, de ilyen hévizes eredetű, ám nem látogatható barlangok rejtőznek pl. a József-, a Ferenc- és a Mátyás-hegy alatt is. A József-hegyi-barlang - a budai barlangok között - szokatlanul nagy, m hosszú termeiről, m magas járatairól, valamint aragonit- és gipszkristályainak mesésen gazdag formáiról egyaránt híres. A várost 1937 óta nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánították, a gyógyfürdők a Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemeltetése alá tartoznak. Különleges attrakcióelemek közé tartoznak a műemlék gyógyfürdők, mint az Európa legnagyobb fürdőkomplexumaként isméit Széchenyi Gyógyfürdő, a külföldiek által kedvelt szecessziós stílusú Gellért Gyógyfürdő és a török korból származó Rudas Gyógyfürdő, ahol 2007 decembere óta újra elindultak a cinetrip programok. Jelentős beruházással megújul a Lukács Gyógyfürdő (wellness részleg építése), és a Hungária fürdő is. A i Gyógyfürdői és Hévizei Zrt ban első ízben rendezte meg a Fürdők Éjszakája programot, melynek keretében a turisták és a helyi lakosok egy jegy megváltásával több budapesti fürdőt is igénybe vehettek az éjszakai órákban. Az egészségturizmusban a hagyományos gyógyturizmus mellett egyre inkább előtérbe kerül a wellness (Ramada Pláza megnyitása) és a medical-wellness (plasztikai sebészet, fogászati turizmus, kardiológiai központ, szemészeti klinika stb). A wellness területén ismertebb attrakciók még az Aquaréna Mogyoródon, az esztergomi Aquasziget és a Thermál Hotel. Az ásványvizek szempontjából kiemelkedő település (Óbudai gyémánt, Margitszigeti kristályvíz), Albertirsa (Veritas Gold, Aquarius) és Szigethalom (Aquarius) Aktív turizmus Az aktív turizmus tekintetében igen kedvező adottságokkal rendelkezik a régió, lehetőség van a kerékpáros és vízi turizmusra, a lovaglásra, a természetjárásra, a horgászatra, a vadászatra és egyéb sportolási lehetőségekre is. A régió a gyalogos túrázók kedvelt területe, mivel kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a Budai-hegységben, a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben. A látogatókat 26 kijelölt gyalogtúra útvonal váija, ebből 4 a budai hegyekben, 6 a Gödöllői-dombságban, 8-8 a Pilisben a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben található (KÉZDI-KOVÁRI 2007). A leglátogatottabb része a szerkezeti törésekkel szabdalt Budai-hegység, a változatos formavilágú hegységben a hegyeket gyakran mély szurdokvölgyek választják el egymástól, a hegyoldalak pedig sziklás letörésekkel, meredeken szakadnak a mélybe. A Budai-hegység legkedveltebb része a Normafa (477 m) és a körülötte emelkedő hegyek (a János-hegy (529 m), a Hárs-hegy (458 m), a Széchenyi-hegy (477 m) és a Sváb-hegy (480 m). A Pilisben és Visegrádi-hegységben vadregényes tájakat csodálhatunk meg, Pilisszentkeresztről kiindulva bejárhatjuk a Pilis-tetőt, a Lukács-árkot, a Holdvilág-árkot, a Rám-szakadékot, a Thirring-sziklát és a Vadálló-köveket. A Börzsönyben a Királyrét, a Csóványos és a Nagy-Hideghegy a leglátogatottabb, az utóbbin sípálya is üzemel. Egyes területek kisvasúttal és fogaskerekűvel is látogathatók (Széchenyi-hegy a Hűvösvölgy kisvasúttal, a Nagybörzsöny a Nagyirtás kisvasúttal, Királyréti kisvasút, Kemencei kisvasút, Szobi kisvasút). A tematikus utak közül kiemelkedik a Duna-Ipoly Zöldút, amely és Parassapuszta között halad. Fő tengelyét a -Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a zöldutas szellemiségű" szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A kerékpáros turizmusban résztvevők bejárhatják egy részét, de kiépült útvonal fogadja turistákat Szentendrén, Vácon, Leányfalun, Visegrádon, Nagymaroson is. Kiépült a kerékpárút-táblarendszer a Dunakanyar mindkét oldalán, az Ipoly mentén és a Pilisben. A vízi turizmus főleg a Dunára alapozódik, a motor nélküli sportolás kedvelt területe a Szob és Dömös közti szakasz, a motoros sportolásé a Szob Pilismarót, valamint a Dunakeszi és Újpest között kiépült szakasz. Lovas turizmusban komoly hagyományokkal rendelkezik a régió, 83 településen várják a látogatókat, akik választhatnak lovaglás, fogathajtás, díjlovaglás, díjugratás, valamint terep és túralovaglás között (DÁVID-JANCSIK-RÁTZ 2007). Országos hírű lovas centrumok en az Ügető és a Galopp pálya, Tápiószentmártonban a Kincsem Park és az Apaj pusztai Lovas Centrum. Az évadnyitó versenyt minden évben Tápiószentmártonban rendezik meg, majd ezt követik a tápiógyörei, az újszilvási, tápiószőlősi és az abonyi hajtónapok. A vadászturizmus is népszerű turisztikai termék, a -Közép-Dunavidék Régióban több mint 700 ezer hektár vadászterület található, évente átlagosan 10 ezer nagyvad kerül terítékre, amelyből 4500-at kül- és belföldi bérvadászok ejtenek el (Fábián, 2005). A régióban a Duna teljes szakasza horgászható, számtalan mesterséges és természetes horgásztó várja a horgászokat, a legkedveltebb területük a soroksári és a százhalombattai Duna-szakasz. A kisebb-nagyobb víztározók mentén is élénk a horgászturizmus (galgahévízi, albertirsai, csömöri). További ismertebb attrakciók az aktív turizmusban a dunaharaszti vízisí és jetski- pálya, a dunavarsányi vízisípálya, a gödi és a monori golfpályák, a mogyoródi Adventure- park és squad-pálya és a visegrádi canopy és bobpálya.

11 r Természeti turizmus a -Közép-Dunavidék Régióban A természeti turizmus fejlesztésében és irányításában jelentős szerepe van a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. Az 1997-ben alakult nemzeti parkban a védett terület nagysága ha (KÉZDI- KŐVÁRI 2007). A nemzeti park egyedi sajátosságát adja a felszín változatossága a hegységek (mészkő és andezit) és a Duna-menti síkság találkozása. A Budai Tájvédelmi Körzet Szénások-hegycsoportja 1995-től az Európa Tanács Európa Diplomás területe, amely az itt található természeti értékek nemzetközi fontosságát ismeri el (a pilisi len egyedül a Szénások fokozottan védett lejtőin él). Az értékek megóvásán túl a nemzeti park lehetőséget teremt a helyi közösségek és látogatók számára a szabadidő kulturált eltöltésére ökoturisztikai szolgáltatások biztosításával, valamint nagy hangsúlyt fektet az oktató-ismeretteijesztő munkára is (KÉZDI-KŐVÁRI 2007). Rendkívül összetett növényzetét az ártéri növénytársulásoktól a homokpuszta gyepeken keresztül a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig gazdag változatosság jellemzi. Ritka növényei a magyarföldi husáng, különböző kosborok és tárnicsok. Jellemző fajai a réti iszalag és a csikófark. A pilisi len a világon sehol máshol nem fordul elő. Állatvilágát sok más mellett ritka endemikus csigafajok, a bödöncsiga és a rajzos csiga alkotják. A rovarok közül megtalálható itt a fűrészlábú szöcske, a fóti boglárkalepke, de találkozhatunk számos kétéltűvel és hüllővel, a foltos szalamandrával és a pannon gyíkkal is. Értékes bennszülött halfaja a Petényi-márna. Igen gazdag madárvilágának ragadozói közül kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állománya. Él itt továbbá fekete gólya, fehérhátú fakopáncs, rétisas, bukóréce. A barlangokban népes denevérkolóniák élnek: csonkafülű denevér, nagyfülű denevér, pisze denevér. Több védett cickány- és pelefaj, hiúz és vidra is él e területen. A miocéntói (8-26 millió éve) kezdődően a hegység porózusabb mészköves részeiben összefüggő vízáramlási rendszer alakult ki, amely több mint 150 barlangot hozott létre a Budai-hegységben. A legismertebb budai barlangok a Hármashatár-hegycsoport lábánál elterülő Szépvölgy-Rózsadomb felszíne alatt rejtőznek, ahol az öt legnagyobb barlangrendszer együttes hossza több mint 30 km. A nagy barlangok közül a leglátogatottabb a Pál-völgyi-barlang, amelyet már 1944-ben védelem alá helyeztek. A jelenleg feltárt 13,3 kilométernyi hosszúságával az Aggteleki Baradla-barlang után hazánk második leghosszabb barlangja, és a világörökségi címre jelöltek listáján előkelő helyen áll. A nemzeti park kiemelt értékei mellett a természeti turizmus számára fontos attrakció a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Botanikus Kertje, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kezében lévő Füvészkert, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Budai Arborétuma, és a főváros i Állat- és Növénykertje (2. táblázat). 2. táblázat Az attrakciók látogatottsági adatai Pál-völgyi-barlang Mátyás-hegyibarlang Szemlő-hegyi- barlang Vácrátóti Botanikus Kert Füvészkert Sas-hegyi Látogatóközpont Szénások Bemutatóközpont Esztergomi 1948 Bemutatóközpont Ocsai Tájház Király réti Erdei Iskola Dinnyési fertő Rácalmási Ökocentrum 2050 Forrás: Saját szerkesztés

12 Nemzetközi hírű ökoturisztikai attrakcióvá lehetne fejleszteni (a szlovák és a magyar oldal összefogásával) az Ipoly menti területeket, amelynek legértékesebb része Poiplie Ramsari terület. A folyó szabályozatlan részei mentén lévő mocsaras területek növény- és állatvilága egyedülálló Európában. 7. A -Közép-Dunavidék Turisztikai Régió központjai 7.1. Vác Vác a Duna bal partján fekvő, több mint 30 ezer lakossal rendelkező város, amelyet tel a 2-es számú főút köt össze. A Dunakanyar bejáratánál fekvő település (a város mottója: a Dunakanyar szíve) püspökségét még Szent István alapította. A város életében nagyon fontos szerepet játszik a római katolikus egyház. A XVIII. század közepén Migazzi Kristóf barokk stílusban építette át a belvárost: a püspöki palotát, a székesegyházat. Ugyancsak ő emeltette Magyarország egyetlen Diadalívét 1764-ben, Mária Terézia látogatásának tiszteletére. Az Egyházművészeti Múzeumban még ma is láthatóak az egyház kincsei. Európai szinten is egyedülálló, hogy a Fehérek templomából XVIII. századi koporsók és múmiák kerültek elő, amelyeknek egy része Mementó Morti" - Emlékezz a halálra címmel került kiállításra. 7, 2. Szentendre A 25 ezer fős Szentendre a Duna jobb partján fekszik, a magyarországi szerbek egyházi, kulturális és egyházi központja. A szerbek ugyanis 300 éve telepedtek le itt, és a várost mediterrán hatásúvá tették. Szentendrén található pl. a Szerb Ortodox Egyházi Gyűjtemény, ill. a Belgrád székesegyház, de mellettük még több más temploma is van (pl. Blagovesztenk- templom). Természetesen más felekezetű templomok is vannak a településen. A város az elmúlt 100 évben írók, művészek, festők lakhelye is volt, így kisebb múzeumok, galériák is szép számban találhatók Szentendrén. A város azonban mégis talán az itt található Szabadtéri Néprajzi Múzeumról a leghíresebb. Az 1967-ben alapított szabadtéri múzeum (skanzen) Magyarország századi népi építészetét mutatja be, majdnem kétszáz eredeti lakóházat építettek fel itt Gödöllő Gödöllő től 30 kilométerre található északkeletre, az M3-as autópálya és a 3-as főút is érinti, továbbá a -Miskolc vasútvonal is áthalad rajta. Gödöllőt leggyakrabban Sissivel kapcsoljuk össze, mivel a városban álló Grassalkovich kastéllyal 1867 és 1918 között a királyi pár rendelkezett. Erzsébet magyar királyné többször megfordult itt, ill. vadászatot is rendeztek a tiszteletére. A kastély napjainkban emlékkiállítás működik Sissi tiszteletére, de nemcsak múzeumként funkcionál, hanem különféle rendezvényeket is tartanak benne. A barokk stílusú kastélyt 28 hektáros park veszi körül. A Gödöllői Városi Múzeum pedig a Gödöllői Művésztelepet mutatja be, mivel Gödöllő volt a magyar szecesszió egyik fellegvára. Gödöllőhöz tartozik közigazgatásilag Máriabesnyő, amelynek kegytemploma híres zarándokhely, továbbá temetőjében nyugszik Teleki Pál egykori miniszterelnökföldrajztudós. Gödöllő külterületén található Szántópuszta, ahol honfoglalás kori lova s harci játékokat mutatnak be, ill. Domonyvölgy, ahol a fogathajtó világbajnok Lázár fivérek lovastanyája található Esztergom A mintegy 30 ezer fős Esztergom közigazgatásilag Komárom-Esztergom megyéhez tartozik, turisztikailag viszont a Közép-Dunavidékhez sorolták be, mert hagyományai (kulturális öröksége) az ország középső részéhez kötik. Esztergomot méltán lehet a magyar állam bölcsőjének nevezni, mert itt alakult ki a keresztény magyar állam első központja (.első fővárosunk volt az Árpád-házi királyok korában). A hagyomány szerint itt született Szent István királyunk, sőt itt is keresztelték meg. Esztergom a római katolikus egyház központja is, az esztergomi érsek címe pedig a legmagasabb egyházi tisztség hazánkban. Esztergomban így minden a történelemről szól, hiszen még állnak a Várhegyen az egykori várfalak is, mégis a Bazilika a legfontosabb, legismertebb épület. A Bazilika Magyarország legmagasabb épülete, XX. méter magas. Leghíresebb része a Bakócz-kápolna, de megtekinthető a Főszékesegyházi Kincstár is, továbbá orgonája és Várkápolnája is egyedülálló Ráckeve A Csepel-szigeten déli részén, a fővárostól 50 kilométerre fekszik Ráckeve. A közel 10 ezer fős lakosságú települést HÉV köti össze tel. A Ráckevei Duna-ágon pedig az ban épült Árpád-híd ível át. A terület a honfoglalástól kezdve fejedelmi szálláshely volt. Mégis a jelenkorig kiható hatása annak volt, hogy a városban a török elől menekülő szerbek telepedtek le (XV. század) ben ők emelték Magyarország egyetlen bizánci stílusú faliképekkel díszített ortodox templomát (Boldogasszony-templom).

13 A város másik nevezetessége a barokk stílusú Savoyai-kastély, amely a XVIII. száza elején épült. (Savoyai Jenő császári hadvezér a török kiűzésében vállalt szerepéért kapta meg az egész Csepel-szigetet Visegrád Visegrádot a legtöbben Mátyás királyhoz kötik, e valójában már a római időkben is volt itt egy település. Visegrád a XIV. században töltötte be legfontosabb szerepét, mert az Anjouházi királyok székhelye volt. Az építészeti emlékek egy alsóvárból (leghíresebb része a Salamon-torony), egy vízibástyából, a királyi palota feltárt részeiből, ill. a Fellegvárból állnak. Visegrád adott 1335-ben otthont a királytalálkozónak (cseh, lengyel, magyar). Ez az esemény, még ma is hatással van a nemzetközi kapcsolatokra, hiszen a "négy visegrádi ország, még mai is évenként egyezteti érdekeit." A palota Mátyás király korában a reneszánsz jegyében élte fénykorát. Visegrádhoz jelenleg az átlag turista a Visegrádi Palota Játékok kapcsolja, amelyet minden évben megrendeznek Cegléd A től 74 kilométerre található Cegléd az Alföld kapuja", amely jelenleg közel negyvenezer fős népességgel rendelkezik. Fontos közlekedési útvonalon fekszik, mert a ről Szolnokra vezető 4-es főút, ill. a vasút is érinti. Ez a vasútvonal volt a második kiépített szakasz a váci után utolsó napjaiban ezen a vasútvonalon költözött a kormány Debrecenbe a császáriak elől ból származik az első, bizonyítottan Ceglédre vonatkozó oklevelünk. Története során hosszú ideig a klarissza apácák tulajdonában állt ( között, amit a török hódítás szakított meg másfél évszázadra). A várost méltán lehet Kossuth Lajos városának is hívni, mert szeptember 24-én itt mondta el híres toborzó beszédét. Ennek emlékére, sokak szerint hazánk legszebb Kossuth szobra áll a városban. Kossuthra emlékezik a Kossuth Múzeum, hiszen a kormányzó több eredeti személyes tárgya is kiállításra került. Továbbá fontos megemlíteni, hogy Pozsonyból, a Zöldfa vendéglőből Ceglédre hozták el a híres Kossuth erkélyt, amelyről 1848-ban kihirdette a jobbágyság felszabadítását. Cegléden található Közép-Európa legnagyobb református temploma, amely késő klasszicista stílusban épült 1836 és 1870 között. 60 méter magas kupoláját viszont csak 1896-ban építették meg. A város híres szülötte még Tömörkény István is, akinek emléktáblája áll a vasúti pályaudvar falán. A városban még Dob- és Sportmúzeum is található. Az előbbiben az ütős hangszereket állítottak ki, amelyeket híres dobosok életének a bemutatásával is kiegészítettek. Ceglédet továbbá Dózsa Györggyel kapcsolatban is szokták hozni, mert a hagyomány szerint itt mondta el beszédét/felhívását. Ennek emlékére a Kossuth téren szobra áll. 8. Irodalomjegyzék BAKOS, N. 2002: Turizmus, idegenforgalom a magyar régiókban, Közép-Magyarország. KSH i és Pest megyei Igazgatósága,, pp BUJDOSÓ, Z. 2002: A vizitúrák típusai Magyarországon In: Aktív turizmus Lifelong Learning Füzetek, DIDAKT, Debrecen, pp CSODASZÉP MAGYARORSZÁG. Hazánk legszebb tájai és látnivalói, 2005,, Reader's Digest Kiadó KFT, 480 oldal DÁVID, L.-JANCSIK, A.-RÁTZ, T. 2007: Turisztikai erőforrások. Perfekt,, 405p. FÁBIÁN, GY. (2005): Gondolatok a hazai vadgazdálkodás lehetőségeiről, feladatairól és a szakképzés helyzetéről. In: Heves megyei Vadász. VII. évf. 2. sz pp. KÉZDI, P. - KŐVÁRI, A. 2007: Fedezze fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot., 145 p. MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA FKI,, pp MÉRAI, GY. 2005: Die Marketingkommunikation der touristischen Unternehmen. Nyelvészeti doktorandusz füzetek. Pécs, pp MICHALKÓ, G. 2007: Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus, Pécs-, 296p. VÁGI, J. 2005: Gyógyfürdők. Kossuth Kiadó,, 165p.

14

15

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1

06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 2 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 3 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29.

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Szabad program, játék. Uzsonna

Szabad program, játék. Uzsonna BUDAPEST KÖRNYÉKI KIRÁNDULÁSOK: Négy napos kirándulások: Szállás teljes ellátással: 3800Ft/fő/éj - Szállás: 2000 Ft /fő/ éj - Étkezés: reggeli: 140 Ft tízórai: 140 Ft ebéd: 810 Ft uzsonna: 140 Ft vacsora

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára.

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. 1 Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. Európa kék szalagja a Duna A Duna a németországi Fekete-erdőben

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

09:00-12:00 M0 jobb pálya 8+800 14:00-18:00 M51 jobb pálya 26+150 01:00-05:00 M0 jobb pálya 6+400 12.00-16.00 M31 jobb 0-9 km között

09:00-12:00 M0 jobb pálya 8+800 14:00-18:00 M51 jobb pálya 26+150 01:00-05:00 M0 jobb pálya 6+400 12.00-16.00 M31 jobb 0-9 km között 13000/10397/9/2015.ált. 2015. szeptember hónapra tervezett sebességmérések Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 09:00-12:00 M0 jobb pálya 8+800 14:00-18:00

Részletesebben

2010. október havi sebességellenőrző berendezések vezénylése Érdi Rendőrkapitányság

2010. október havi sebességellenőrző berendezések vezénylése Érdi Rendőrkapitányság 2010. október havi sebességellenőrző berendezések vezénylése Érdi Rendőrkapitányság Nap Óra -tól-ig (pld.07.30 18.00) Helyszín 1 07.00-09.00 Diósd Balatoni út 2 10.00-14.00 Tárnok Zámori út 3 15.00-17.00

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 100 hektárnál nagyobb et kezelők listája) 453 Pusztavacsi Erdészet 2378 Pusztavacs Pf.:10. 5575 Albertirsa 2,87 5,40 5576 Cegléd 96,48 6,83 5577 Ceglédbercel 35,83 5578 Csemő 405,40 1,23 5592 Dabas

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:..

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. CSEPEL HALÁSZTELEK: SZ.SZENTMIKLÓS: SZIGETHALOM: TÖKÖL: SZIGETCSÉP: SZ.SZENTMÁRTON: SZIGETÚJFALU: RÁCKEVE: SZIGETBECSE: MAKÁD: Név: Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. Túrázás

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

1. oldal. 2011. december 1.-31. között tervezett sebességellenőrző tevékenység

1. oldal. 2011. december 1.-31. között tervezett sebességellenőrző tevékenység 2011. december 1.-31. között tervezett sebességellenőrző tevékenység Nap Időpont Helyszín 1. 07.30-09.00 Bp. X. ker. Albertirsai út csütörtök 07.30-09.00 Bp. III. ker. Árpád fejedelem útja 07.30-09.00

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 2014. március hónapra tervezett sebességmérések Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Március 01.(szombat) 07.00-09.00 Szada Pazsaki utca 09.30-12.00 Veresegyház Fő út 13.30-15.30 Galgamácsa

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató. 1. Bejelentkezés, csomagszoba

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató. 1. Bejelentkezés, csomagszoba II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató 1. Bejelentkezés, csomagszoba A Thermal Hotel Visegrád****superior szobáit az érkezés napján 10.00-13.00 óra között lehet átvenni, távozás napján 10.00

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR

Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR 2012 ősz IDŐPONT HELYSZÍN ESEMÉNY FELELŐS 2012.09.19, 13.00 Budaörs Kiemelt Tehetségek Foglalkozásai megyékben U14 Németh Antal 2012.09.21., 13.00 Nagymaros U-7-9-11-ES GYERMEKTORNÁK

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz

Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz Pécs - Székesegyház Pécs - Gázi Kászim pasa dzsámija jelenleg katolikus templomként működik Pécs - Cella Septichora

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben