KUNSZENTMÁRTONI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUNSZENTMÁRTONI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA"

Átírás

1 KUNSZENTMÁRTONI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( ) I. HELYZETÉRTÉKELÉS július Készítette: a Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt.

2 MEGRENDELŐ Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos VEZETŐ TERVEZŐ Tárnok Barbara Közlekedés és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles geográfus, környezetvédelmi szakértő SZAKÉRTŐ Krajnyák Nóra Okleveles tájépítész mérnök Tárnok Barbara Okleveles geográfus, környezetvédelmi szakértő Tornyos Tímea Okleveles környezetmérnök A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Botlik Illés Vidékfejlesztési menedzser KÉSZÍTETTE 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. I.1 I.2 II. Bevezetés Előzmények A környezetvédelmi program jogszabályi háttere, célja Helyzetelemzés II.1. II.1.1 II.1.2 II.1.3 A Kunszentmártoni Kistérség bemutatása Térkapcsolatok, településszerkezet Gazdaságitársadalmi környezet bemutatása Természetföldrajzi jellemzés II.2 II.2.1 II.2.2. II.2.3. II A környezeti elemek állapotának bemutatása Levegő Víz Talaj Területhasznosítás II.3 II.3.1. II.3.2. II.3.3. II.3.4. II.3.5. II.3.6. A települési és az épített környezet állapota Kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás Ivóvízellátás Helyi közlekedésszervezés Energiagazdálkodás Zöldfelületgazdálkodás Épített környezet II.4. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései 61 II.5. Természet és Tájvédelem 64 II.6. II.6.1. II.6.2. II.6.3 II II Önállóan kezelt hatótényezők Hulladékgazdálkodás Zajés rezgésterhelés Környezetbiztonság Vízminőségkárelhárítás Aszály elleni védelem II.7. Környezeti tudat és szemlélet 87 III. Összefoglaló értékelés 88 IV. Swot analízis 89 V. Irodalomjegyzék 91 3

4 I. BEVEZETÉS I.1 Előzmények A Tiszazugi Települések Szövetsége megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt. 2001ben elkészítetette a Tiszazug Környezetvédelmi Programját, melynek akkor még része volt Mesterszállás és Mezőhék település is. A Tiszazugi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának, és a Tiszazugi Települések Szövetségének január 1.től nem tagja Mesterszállás és Mezőhék. A Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás május 17.én alakult meg a Tiszazugi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának jogutódjaként. A társulást 11 önkormányzat alkotja: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas. Jelen dokumentum a kunszentmártoni kistérség 11 településének környezetvédelmi programja időszakra vonatkozóan. A Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás HÖFTEKI pályázaton nyert támogatást a környezetvédelmi program kidolgozására. I.2 A környezetvédelmi program jogszabályi háttere, célja A kistérség 2001.ben készített környezetvédelmi programja óta eltelt időszak egyik legfontosabb eseménye volt hazánk Európai Uniós csatlakozása, mely a környezetvédelem terén is jelentős változásokat jelentett. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából kiemelendő a települési önkormányzatok kötelezettsége a jogszabályok végrehajtására, és felhatalmazása a helyi jogalkotásra. A helyi önkormányzatok környezeti politikai szerepe és jogalkotói funkciója a szubszidiaritás elvének alkalmazása miatt is egyre jelentősebbé válik. Az önkormányzatoknak közszolgáltatási tevékenységük során figyelemmel kell lenniük a közösségi jog előírásaira, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladataikban pl. az ivóvízellátásra, a szennyvízelvezetésre, a hulladékkezelésre vagy a légszennyezésre vonatkozó közösségi jogszabályokra. Az EUtaggá válás Magyarország számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: Az EU környezetpolitikájának hazai megismertetése Intézményfejlesztés Beruházási programok A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése A lakosság környezeti tudatosságának növelése A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása A NATURA 2000 hálózat fejlesztése Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe Az EU 6. Környezeti Akcióprogramjának (KAP) hazai megvalósítása Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel (2002ben csatlakozott Magyarország az ügynökséghez) Az EU környezeti politikája: 4

5 Az EK Környezeti Politikáját a Tagállamok Állam és Kormányfői által az 1972 es Párizsi Csúcskonferencián kiadott Nyilatkozata indította el, amely hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés nem öncélú, annak az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie, következésképpen, az Európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, olymódon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába állítható legyen. Az Államés Kormányfők felhívására a Bizottság kidolgozta a Közösség első Környezeti Akcióprogramjának tervezetét, amelyet a Tanács és a Tagállamok kormányainak képviselői 1973.ban fogadtak el. Az Akcióprogram fogalmazta meg a Közösség Környezeti Politikájának céljait és alapelveit, s határozta meg a Közösségi szintű tevékenység területeit. Az itt megfogalmazott célok és alapelvek ma is érvényesek, a Közösség Környezeti Politikájának fejlődése során azonban elmélyültek és kibővültek, s közülük a legfontosabbak a Római Szerződés módosítása során a Közösség alapokmányának is részeivé váltak. A Környezeti Akcióprogramok a Közösség Környezeti Politikájának keretét adják, a Közösség környezeti tevékenységének a Római Szerződés 1987es módosításáig (Egységes Európai Okmány) kizárólagos bázisául szolgáltak. Jelenleg a 6. környezetvédelmi akcióprogram az irányadó, melyet a közötti időszakra dolgoztak ki. Az Akcióprogramban megfogalmazott alapelvek a Tagállamok Környezetvédelmi Miniszterei által kidolgozott általános alapelvekre épülnek, így tükrözik a nemzeti környezeti politikai preferenciákat, s a közös politika alapelveiben való megegyezést. Alapelvek : 1. Magas szintű környezetvédelem elve 2. Elővigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyező anyagok termelésének elkerülése. 3. Megelőzés elve: a lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni. 4. A szennyező fizet elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését. 5. Integrálás alapelve: Az 1997es Amszterdami szerződés kimondja, hogy a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja. 6. Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észvételével kerül sor. 7. Partnerség elve: párbeszédre és együttműködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. 8. A fenntartható fejlődés elve: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A közötti időszak környezetvédelmi politikáját és megvalósítandó céljait a hatodik cselekvési program határozza meg. Kiemelt területei: éghajlatváltozás: az éghajlati változásokat energiaforrások arányának növelése) természeti és biológiai sokféleség megőrzése kiváltó okok csökkentése (új 5

6 környezet, és egészségvédelem: az egészséget fenyegető hatások elleni küzdelem, a veszélyekről való tájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése) fenntartható erőforráshasználat és hulladékgazdálkodás: természeti erőforrások felelősségteljes kezelése Magyarország környezeti politikája: Magyarországon az 1990es évektől kezdve jelentős gazdasági változások mentek végbe. Az utóbbi évtizedben a környezeti szennyezés nagymértékben csökkent. Hazánkban az ipari szennyezés területén számottevő visszaesés tapasztalható, mely sok esetben a külföldi működő tőkebefektetések során az országba kerülő környezetbarát technológiák behozatalának köszönhető. Az 1990es évektől kezdődően új alapra helyeződött a környezeti jog szabályozása és létrejött az évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, melynek 46. a rendelkezik arról, hogy a települési és a megyei önkormányzatoknak a kormány által kidolgozott és a Parlament által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (továbbiakban NKP) és a település rendezési tervével összhangban álló környezetvédelmi programot kell készíteniük, melyet a képviselő testület hagy jóvá. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy a környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. A program futamidejét a Ktv. nem szabályozza, felülvizsgálatára azonban szükség szerint, de legalább kétévente sort kell keríteni. A nemzeti környezetévedelmi programot 6 éves időszakokra dolgozzák ki, az első közötti időszakra szóló NKPIt, az Országgyűlés 83/1997. (I.26.) határozatával fogadta el, a jelenleg érvényes NKPII. pedig közötti időszakra szól. A következő, közötti időszakra vonatkozó NKPIII. készítése még folyamatban van, ezért jelen dokumentum az NKPII. irányelvei alapján készült el. A Nemzeti Környezetvédelmi programmal való megfeleltetés követelménye miatt célszerű az önkormányzati, kistérségi, megyei programokat, is legalább hatévente megújítani. A Ktv rögzíti a környezetvédelmi programok lényeges tartalmi elemeit. A kistérség környezetvédelmi programjának kidolgozása során ezen kívül figyelembe vettünk minden olyan magasab szintű tervet, illetve helyi szabályozást, programot. A kunszentmártoni kistérség egyes települései önállóan is elkészítették települési környezetvédelmi programjukat, melyeket a következő táblázatban foglaltunk össze: Település megnevezése Települési környezetvédelmi program készítője Települési környezetvédelmi program készítésének éve Cibakháza 2003 Cserkeszőlő Hazai Zrt 2003 Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör 2004 Elit Group Kft Mille János környezetvédelmi ügyintéző 2005 Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör 2004 Kunszentmárton Csépa Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka 6

7 Tiszakürt DHV Magyarország Kft Tiszasas A települések nagy része rendelkezik a környezet védelméről szóló, átfogó helyi rendelettel, melyet a következő táblázatban összesítettünk: A környezet védelméről szóló helyi rendeletek Település megnevezése Helyi rendelet száma Cibakháza Csépa Cserkeszőlő Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas 19/2005 (I.27.) 43/2004.(VI.01) 18/2004 (IV.30) 17/2005.(I.28.) 32/2004.(III. 30.) 9/2006.(VII 26) Ezen kívül több településen van önnálló levegőtisztaság védelmi, hulladékgazdálkodási stb. témájú helyi rendelet is. A környezetvédelmi program tartalmilag két fő részre osztható. A környezetvédelmi program első fele (I. rész, Helyzetértékelés) a helyzetértékelés, melynek célja elsősorban a térség általános jellemzésén kívül 2001 óta eltelt időszak értékelése, a környezet állapotában bekövetkezett pozitív vagy negatív folyamatok feltárása, a jellemző tendenciák megállapítása. Az alapadatokat a kistérség Önkormányzatai szolgáltatták, e mellett az illetékes környezetvédelmi hatóság, nemzeti park, valamint vízügyi igazgatóságok adatszolgáltatásait is igénybe vettük. A helyzetértékelést probléma kataszter zárja, mely egyben a kiinduló pontja az elérni kívánt célok és célállapotokhoz szükséges intézkedések, és az ehhez szükséges eszközök meghatározásához, mely tartalmi szempontból a második részét képezi a környezetvédelmi programnak (II. rész, Program). A II. rész a célok meghatározásáról, és a célok eléréséhez szükséges eszközökről, feladatokról, intézkedésekről szól elsősorban. A feladatok meghatározásánál figyelembe vettük az önkormányzatok, illetve a kistérség hatáskörét. A feltárt problémák azoban gyakran túlmutatanak ezen a hatáskörön, ezek megoldásában a környezettudatosság növelésén keresztül, és tájékoztatással lehet segíteni. A környezeti tervkészítés szükségességét nem csupán a törvényi előírásnak való megfelelés indokolja. Az önkormányzatok számos feladatának teljesítése kapcsolódik környezetvédelmi kérdésekhez, s a különböző gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi, sokszor egymással ellentétes érdekek összehangolását szolgálja a megalapozott környezeti program végrehajtása. 7

8 II. HELYZETELEMZÉS II.1. A Kunszentmártoni Kistérség bemutatása A tervezési területet a kunszentmárton kistérség 11 településének közigazgatási területe alkotja. A kunszentmártoni statisztikai kistérség az ÉszakAlföldi régión belül található, JászNagykunSzolnok megye déli részén fekszik, a Tisza és a Körös által határolt háromszögben. A kistérség központja Kunszentmárton, a megyeszékhelytől Szolnoktól, valamint a szomszédos BácsKiskun megye székhelyétől, Kecskeméttől azonos távolságban, 6070 kmre fekszik. A kistérséget keletnyugat irányban átszeli a 44. sz. főközlekedési út, amely Kecskemétet köti össze Békéscsabával, illetve az országhatárral. A másik jelentős közlekedési tengely a Kunszentmártont Szolnokkal összekötő 442. sz. közút, amely a megyeközponttal teremti meg az összeköttetést. A Kunszentmártoni Kistérség országon belüli földrajzi elhelyezkedése Kunszentmártoni Kistérség Kistérségi alapadatok: Terület (km2) 576 Lakónépesség (fő, január. 01. KSH adat) Települések száma: 11 Jogállás szerint o Város: 2 (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) o Nagyközség: 2 (Cibakháza, Öcsöd) o Község: 7 (Tiszasas, Tiszakürt, Szelevény, Nagyrév, Tiszainoka, Cserkeszőlő, Csépa) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérség, azon belül is leghátrányosabb helyzetű (311/2007. (I. 17.) Kormányrendelet 2. melléklete értelmében) Társadalmigazdasági szempontból elmaradott térség Vidékfejlesztési térség 8

9 II.1.1 Térkapcsolatok, települészerkezet A települések alapvetően két típusra oszthatók térszerkezetileg. Az egyikhez a 44. és 442. számú közlekedési utak mellett lévő, kedvezőbb elérhetőségű és jobb demográfiai helyzetben lévő települések tartoznak. A másik csoportot a bekötőutak, alsóbbrendű utak mellett fekvő, rossz elérhetőségű, kritikusan elöregedett községek jelentik. A Kunszentmártoni Kistérség térkapcsolatai Tisza HármasKörös 7 Jelmagyarázat: Város mellékút Község 442. sz. főút Belterület 44.sz gyorsforgalmi út Vízfelület vasút 1. Cibakháza 2. Csépa 3. Cserkeszőlő 4. Kunszentmárton 5. Nagyrév 6. Öcsöd 7. Szelevény 8. Tiszaföldvár 9. Tiszainoka 10. Tiszakürt 11. Tiszasas Forrás: VÁTI, saját szerkesztés 9

10 A mai települések közül több az elmúlt évszázadban alakult községgé előtte csak külterületi lakott hely volt. A tanyásodás olyannyira számottevő volt a vidéken, hogy a lakosság közel fele szórványtelepüléseken élt. A I. sz. közepén szakadt el anyatelepülésétől Szelevény, és indult önálló fejlődésnek az addigi csépai, illetve kunszentmártoni határrész is. A II. világháborút követően elnyerte önállóságát Cserkeszőlő, a Tiszakürt szőlővel betelepített határrészéből jött létre, amelyhez nagyban hozzájárult a község területén felfedezett gyógyvíz. A térségben még a 90es évek végére is meghatározó életforma maradt a tanyai életvitel, de elkezdődött és, azóta is tart a külterületi lakónépesség számának folyamatos csökkenése. A kistérség az Alföld egyik jellegzetes átmeneti szerkezetű része. A Tiszántúl középső részét jellemző óriásfalvas településrend itt érintkezik a Tisza mellett elterülő közép és kisfalvas övezettel. A kisfalvas zóna községei a folyókat kisérő hordalékkúpok egyegy magasabb fokára települtek, általában halmazosodott útifaluszerkezetűek. A nagyobb települések szerkezete többnyire szabálytalan derékszögű. A települések szerkezetük tekintetében alapvetően két nagy csoportra oszthatók. A történelmi települések szerkezetére a kertes, vagy kétbeltelkes települési rendszer a jellemező. A belsőség jellegzetesen megosztott, a templom körül az egykori árvízmentes térszínen alakult ki a falu, a lakóházak halmaza, jellemzően kis telkekkel és kanyargós zegzugos utcahálózattal. Ettől távolabbra helyezkedtek el külön tagot alkotva az istállós kertek. A települések árvízmentesítési munkálatok utáni növekedése a településmaghoz mérnökileg tervezett, sakktábla alaprajzú új községrészek kialakulását eredményezte. Ide sorolható Cibakháza, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév de Csépa, Tiszaföldvár szerkezetéből is erre a fejlődési útra következtethetünk. A másik csoportot az újabb keletkezésű, vagy tanyaközpontokból mesterségesen kialakított települések alkotják, így pl. Cserkeszőlő, Öcsöd, de ide sorolható Szelevény is. Ezek szerkezetére a mérnökileg tervezett, szabályos derékszögű alaprajz jellemző, sakktábla szerű utcahálózat. Kunszentmárton építészetileg tipikusan alföldi, fõként kertes családi házak találhatók. A város és utcái a Körös folyó vonalát követik. A Körös folyó szabályozása és a határ ármentesítése után nagyarányú tanyásodás indult el. Kunszentmártonhoz tartozik a várostól 10 kmre fekvõ a város közigazgatásához csatolt falu, Kungyalu. II.1.2 Gazdaságitársadalmi helyzet bemutatása Demográfiai helyzet A demográfiai mutatók az országoshoz hasonló helyzetet mutatnak, kevés a születésszám, magas a halálozás, a községekben pedig tovább rontja a helyzetet a nagyobb arányú elvándorlás is. A lakónépesség eloszlása egyenetlen, hiszen a lakosság több mint fele a kistérség két városában (Kunszentmártonban és Tiszaföldváron) él. A legkisebb település Tiszainoka, ahol a lakosság száma az 500 főt sem éri el. A legnagyobb népsűrűség 2007ben Tiszaföldváron, a legkisebb pedig Tiszainoka, Nagyrév, Szelevény településeken volt. A kistérség népessége az 1900as évek óta folyamatosan csökken. Ezt a kedvezőtlen tendenciát az 1945 utáni erőltetett ipartelepítések korszaka sem tudta megállítani, mivel a képzett munkaerőt igénylő ágazatok nem találtak helyben elegendő munkaerőt. Az 1990es évek közepétől jellemző negatív természetes szaporodás, és az elvándorlás a lakosság tartós csökkenéséhez vezetett. A férfiak és a nők arányát tekintve a nők vannak többen, számuk az össznépességen belül 51,5%. A 60 éveseknél idősebbek száma ugyancsak az összlakosságon belül 23 %, ami jelentős öregedési tendenciára utal. 10

11 fő/km2 A népsűrűség 2007ben a kistérség településein Tiszasas Tiszakürt Tiszainoka Tiszaföldvár Szelevény Öcsöd Nagyrév Forrás: KSH Kunszentmárton Cserkeszőlő Csépa Cibakháza A vándorlási különbözet kistérségi szintén negatív. A helyzetet súlyosbítja, hogy a bevándorlók nagy része kritikus szociális helyzetben lévő, alacsony iskolai végzettségű, középkorú vagy idősebb lakos. Az elvándorlás főként a fiatal diplomások körére jellemző, akiknek nagy része a fővárosban és a környező nagyvárosokban keres és talál munkát, s egyben letelepedést. Demográfiai tendenciák a kistérségben Település megnevezése Lakónépesség A lakónélakónépesség pesség év elején csökkenése (fő) 2001hez képest (%) Természetes szaporodás ÉlveSzületés száma 2007ben (fő) Halálozás száma 2007ben (fő) Természetes szaporodás (2007) Cibakháza Cserkeszőlő Csépa Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár A természetes szaporodás között 5 14 a kistérségben Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas JNSz megye 200 Ország összesen , ,0 242 Forrás: KSH fő év

12 A 60x évesek és aránya az állandó népességen belül között a kistérségben 28 27,02 % 27 26,05 26,13 26, ,54 26, , év Vállalkozói aktivitás, munkaerőpiac Teljesen hiányoznak a csúcstechnológiát és a magasabb technológiai szintet alkalmazó iparágak. A vállalkozások száma megyei összehasonlításban itt a legalacsonyabb és, a jövedelmezőség tekintetében is az utolsó helyen áll. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágazatok szerinti elemzésekor kiderül, hogy csökkent a mezőgazdaság, a vadgazdálkodás és a halászat a nemzetgazdasági ágakban, valamint a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ágakban működő vállalkozások száma. Az idegenforgalom jelentősége azonban nőtt, valamint az építőipari és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban működő vállalkozások száma is növekedőben van. A munkanélküliség minden településen komoly probléma, melyet a 2008 őszén kezdődött világgazdasági válság tovább súlyosbított, és várhatóan növekedni fog a munkanélküliség a térségben. A évi statisztikai adatok alapján három településen működött fős közötti vállalkozás (Tiszaföldváron 4db, Kunszenmártonon 2 db, Cserkeszőlőn 1 db.). A legtöbb működő vállakozás 19 fő közötti. 12

13 Település megnevezése Cibakháza Csépa Cserkeszőlő Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas Regisztrált munkanélküliek összesen (fő) Regisztrált munkanélküliek 365 napon túl (fő) Munkaképes korú népesség (fő) Területi mutató (%)1 13,71 15,19 6,81 10,29 15,48 11,22 7,78 8,53 10,55 8,62 10,89 Relatív mutató (%)2 2,55 2,82 1,27 1,91 2,88 2,09 1,45 1,59 1,96 1,60 2,02 Forrás: KSH 2006 Ipar Cibakházán egy alumínium elem gyártó (Elemgyártó Kft.) üzem található, és a fémszerkezetgyártással foglalkozó ProfilAcél Kft. működik. Cserkeszőlő egyetlen nagyobb üzeme a fóliagyártással foglalkozó, 80 főt foglalkoztató Miniplaszt Kft., valamint az építőipari gép gyártásával foglalkozó Bremat Hungary Kft érdemel említést. Csépán nincs jelentősebb ipari vállalkozás. Kunszentmártonban 1999 óta működik az önkormányzati tulajdonban lévő ipari park. A több mint 30 hektáros területen a Nief Plastic Hungária Kft (műanyag termékek gyártása). tulajdonában van a legnagyobb üzem, de meg kell említeni a BaustarÉpítőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.t is. A volt Pannónia gyár területén jelenleg egy szőrme kikészítéssel foglalkozó vállalkozás működik, illetve egy olasz cég csillár gyártására létesített üzemet. A cipőgyár bezárt telephelyét fémmegmunkálással foglalkozó UniTrade Kft vásárolta meg. vásárolta meg. Meg lehet még említenia a nyílászáró gyártással foglalkozó Kasza és Társa Faipari Kft.t, és a fém eszközöket gyártó (tálcák, kilincsek stb.) Vario Bt.t. Öcsödön varroda (Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet) és egy vasszerkezeteket készítő üzem (Gál és Társa Kft) a legjelentősebb foglalkoztató. Tiszaföldváron cipőüzem (Blenzoshoes Hungary Kft.) és dobozokat előállító (Tiszapack Papírfeldolgozó Kft) üzem működik. Ezen kívül fémés acélszerkezet gyártással fogalakozik a Tiszafém Kft. Tiszakürtön egy festékeket gyártó üzem (White Devil Kft.) létesült. Tiszainoka és Nagyrév természeti környezetének védelmét és az agrártermelés hagyományait szem előtt tartva elzárkózik a nagyobb méretű ipari létesítmények, üzemek letelepítésétől. Mindkét kistelepülés az idegenforgalomtól várja a helyi gazdaság fellendülését. Tiszasason és Szelevényen nincs ipari üzem. Mezőgazdaság 1 Területi mutató a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %ában 2 Relatív mutató a területi mutatónak az országos átlaghoz viszonyított aránya 13

14 A térség legnagyobb ágazata a mezőgazdaság. Az utóbbi évtizedben a művelési ágak szerkezetében nem történt változás, a szántó továbbra is megtartotta dominanciáját. A gyepterületi arány igen alacsony, csupán Öcsöd határában találhatók jelentősebb legelőterületek. Az erdősültség is alacsony, ennek magyarázata, hogy az ártéri erdők kivételével nincsenek összefüggő, jelentős gazdasági potenciált képező erdők. A szántóföldi növénytermesztésben a hagyományos növénykultúrák jellemzőek: a búza, kukorica, napraforgó és az utóbbi években a repce. A térség szántóinak aranykorona értékei nem igazán kedvezőek, s ezen belül is jelentős szórást mutatnak. Legrosszabb a helyzet Tiszasas (14,22 AK) és Tiszakürt (14,3 K) esetében. Az átlagosnál magasabb termékenységű területek találhatók Tiszaföldváron (27,3 AK). A szántóföldi kertészet térhódítása tovább folytatódik, a folyókkal körülvett, holtágakkal szabdalt térség területe kedvező feltételeket biztosít a fűszerpaprika, paprika, uborka, kínai kel, karfiol, paradicsom számára. Jelentős szőlőterületek Tiszakürt, Cserkeszőlő, Csépa, Cibakháza és Tiszasas területén találhatók. A térség agrárgazdasági kultúrájában sosem volt kiemelkedő jelentősége az állattartásnak. A szarvasmarha állomány egyegy kisebb tehenészetre koncentrálódik. Sikerágazatnak a baromfi tekinthető. A sertéstartás elsősorban családi szükségleteket elégít ki. Cibakházán működik a Kaluterm Kft, mely takarmány gyártással és állattenyésztéssel foglalkozik, ezen kívül a gabonatermesztéssel foglalkozó CISZÖV49 Kft. emelhető ki. Cserkeszőlőn a település legjelentősebb mezőgazdasági vállalata a Mezőgazdasági Termelők és Vállalkozók Szövetkezete, a szövetkezet fő haszonnövényei a gabona, a kukorica és a napraforgó. Az állattenyésztési ágazat 180 darabos fajtatiszta magyar tarka állományból áll. Csépán a legjelentősebb mezőgazdasági vállalat a Tisza Terra Mezőgazdasági Szövetkezet. Kunszentmárton jelentősebb szántó földi növénytermesztéssel foglalkozó vállakozásai: Zöld mező Tsz. Búzakalász Zrt. Volumen Trans Kft. Landholder Gazdaszövetkezet Az állattenyésztés területén a szarvasmarha tartás (Kiss Pál Gazdasága), a libatenyésztés, juh és halgazdaságok (Sellő Kft.) emelhetőek ki. A sertéstartás szinte teljesen megszűnt üzemi méretekben. Öcsödön is folyamatosan nő a fóliasátrak által elfoglalt terület, legjelentősebb képviselője az Agrotermal Kft. A legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozások továbbá a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Öcsödi Mezőgazda Kft és a Kunagro Kft. Szelevényen a legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozása az Alföldi Dohánytermelő Szövetkezet. Nagyrévre is a mezőgazdasági vállalkozások túlsúlya jellemző, amelyek főleg szántóföldi zöldségtermeléssel foglalkoznak, közülük kiemelhető a Cibakert Kft. Tiszaföldvár legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozásai: Farkas és Társa Kft. (növénytermesztés) Mezőgazda 111 Bt. (növénytermesztés) Kármin Bt. (növénytermesztés) Tiszaföld Kft. (növénytermesztés) Dobos és Társa Kft. (baromfitenyésztés) Tiszainokán 1 db mezőgazdasági vállalkozás van, amely mezőgazdálkodási szolgáltatást végez. 14

15 Tiszakürt a borászatban rejlő fejlesztési lehetőségeket jónak értékeli. A legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozás a növénytermesztéssel foglalkozó Nagysziget Kft. Tiszasason egyrészt a hidegfóliázás, másrészt az erdősítési programok emelhetőek ki. Tiszasas Község területén 34 őstermelő tevékenykedik, nagyobb mezőgazdasági vállalkozás nincs. Idegenforgalom/turizmus A turizmus alapjait a Tisza, a HármasKörös és a termálvíz jelentik. A gyógy, a vadász és a horgászturizmus mellett megjelentek a falusi és a lovas turizmus csírái. Fő cél a környezetet megóvó, a hagyományokra építő, tartósan kiszámítható jövedelmet biztosító minőségi turizmus. Cibakháza a HoltTisza 17 km hosszú szakaszának a vízi és rekreációs turizmus szolgálatába állítását tekinti kitörési pontjának. A helyi turisztikai központ megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült, már csak a befektetők hiányoznak. A TiszaHoltág 500 mre NyDnyi irányban található az érintett hulladéklerakótól. Cserkeszőlő a kistérség turisztikai központja, vonzereje a gyógyfürdő. A fürdő folyamatos fejlesztés alatt áll. Csépán nagy jelentőséggel bír a horgászturizmus. Az évente megrendezett rendezvények több mint tízezer embert vonzanak. A település tervei között szerepel egy szabadidőpark építése is. Egy külföldi befektető nagyszabású, 15 milliárd forint költségvetésű beruházást tervez Nagyrév és 11 Tisza melletti település összefogásával. A tervek között vadvízi evezésre alkalmas sportpálya, strandok, úszó faházak, vízisíelésre alkalmas 300 hektáros tó szerepelnek. Kunszentmárton város turizmusfejlesztési koncepciója a Körös ártér természeti értékeire (természetvédelmi, horgász turizmus, Körös strand és szabadidő központ) és a rendezvényturizmusra épül. A következő időszak kiemelt feladata a Körös parti szabadidő központ, és szálláshelyek építése. Emellett jelentős, kiaknázásra váró turisztikai potenciál rejlik a lovas és vadász turizmusban. Nagyrév egész évben üzemelő, úgynevezett tanyafürtös üdülési szolgáltatást szeretne családok számára biztosítani, ahol jól felszerelt tanyák bérlése mellett lehetőség nyílik horgászatra, apróvadas vadászatra, s télen lovas szánozásra. Tiszaföldvár üdülőkörzet létrehozását tervezi gyógyszállóval, új termál medencékkel és kempinggel, a meglévő termál strand a helyi igényeket elégíti ki leginkább. Nagyrév egész évben üzemelő, úgynevezett tanyafürtös üdülési szolgáltatást szeretne családok számára biztosítani, ahol jól felszerelt tanyák bérlése mellett lehetőség nyílik horgászatra, apróvadas vadászatra, s télen lovas szánozásra. Tiszainokán egy erdélyi család kosárfonással és fonott bútorok készítésével foglalkozik. A család a nemezelés hagyományainak újraélesztését is tervezi. A többi település hosszú távon szintén fontosnak tartja a turizmusfejlesztést, elsősorban a vízhez kapcsolódó, illetve a természeti környezetre alapozó ökoturizmus meghonosítása a cél. II.1.3. Természetföldrajzi jellemzés 15

16 A Tiszazugi kistérség JászNagykunSzolnok megye déli részén, a Tisza és a HármasKörös összefolyásának tágabb környezetében helyezkedik el. Táji szempontból a KözépTiszavidék területén helyezkedik el a térség középső és északi része, a déli a KörösMaros köze, míg a keleti perem pedig az AlsóTiszavidék része. Területének jelentős részén négy kistáj osztozik, ezek pedig a Szolnok Túrisík, a Tiszazug, a DélTiszavölgy, valamint a Körösszög. Szolnok Túri sík A kistáj a térség ÉNyi részére nyúlik be, a hozzá tartozó települések: Tiszaföldvár. Domborzat: A kistáj 80 és 105 m közötti tszfi magasságú, lösszerű üledékekkel fedett hordalékkúpsíkság. A relatív relief átlagos értéke kicsi ( 2m/km2 ), a területet érintő részen ezt meghaladó értékű. Felszíne alacsony ármentes síkság, illetve a Di peremén ártéri szintű síkság. A kistáj képében csak a mindenfelé megjelenő, kusza hálózatot alkotó elhagyott folyómedrek, morotvák, valamint a kunhalmok jelentenek némi változatosságot. Földtani adottságok: Az Északiközéphegységből lefutó patakok hordalékkúpja (főként az Eger és a Tarna) a pleisztocénban befedte a kistájat, s összességében m vastag, többnyire finomszemű üledék akkumulálódott. A felszínen a pleisztocén végétől 810 m vastag, egészen finomszemű folyóvízi üledék rakódott le, amely löszösödött. A felszín legnagyobb részét ez a löszös anyag, lösziszap borítja, hozzá igen jelentős téglaagyagkészletek kapcsolódnak (Tiszaföldvár). Nagyobb területeket borít főként a mélyebb, rossz lefolyású felszíneken a holocén réti és lápi agyag. Éghajlat: A kistáj mérsékelten melegszáraz, de közel fekszik a melegszáraz éghajlatú területhez, a Di részek már igen szárazak. Az évi napfénytartam 1970 és 2010 óra közötti; a DNyi részek élvezik a több napsütést. A nyári évnegyedben , a téliben kb. 190 óra napsütés valószínű. Az évi középhőmérséklet 10,210,4 C, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,317,4 C napon keresztül, ápr. 911 és okt között a napi középhőmérséklet magasabb 10 Cnál. A fagymentes időszak a Tisza mentén ápr. 78án, a középső területeken ápr. 10én kezdődik, az első őszi fagyok okt. 20 körül várhatók. A fagymentes időszak a Tisza mentén kb.196 napos, míg a középső területeken kb. 193 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,434,7 C, a legalacsonyabb minimumhőmérsékleteké pedig 17,0 és 17,5 C között várható. Az évi csapadék az 500 mmt sem éri el. A vegetációs időszak csapadéka mm körül van. Az ország legszárazabb vidéke ez a terület. A téli időszakban 3234 hótakarós nap várható, az átlagos maximális hóvastagság 1516 cm. Az ariditási index 1,401,43. Az ÉÉKi ill. a Di a leggyakoribb szélirány; az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van. Tiszazug A kistérség középső részén a Tisza és Hármas Körös közötti zug ban helyezkedik el. Az itt található települések: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas. Domborzat: A kistáj 83 és 95 m közötti tszfi magasságú, ármentes részekkel tagolt, ártéri szintű, a Duna pleisztocén hordalékkúpsíkjára épült tökéletes síkság. Orográfiailag 3 részt lehet elkülöníteni területén. 83 m körüli magasságúak a terület harmadát fedő, kettős osztású, a szabályozások előtt rendszeresen elöntött, meder és morotvaroncsokkal fedett árterek. A 8790 m körüli magasságú magasárterek egyhangúságát elhagyott morotvák és a kiemelkedések peremére települt kunhalmok enyhítik m körüli magasságban az ÉNyDKi csapású formákba rendeződött, 24 mes relatív reliefű futóhomokos felszínek helyezkednek el. A kistáj peremi részeinek vízfolyássűrűsége jelentősen meghaladja a középső területek értékeit. 16

17 Földtani adottságok: A Tiszazugot a felsőpannonban tó borította, s valószínű, hogy a terület csak a pleisztocén elejére töltődött fel. A pleisztocén folyamán a Duna hordalékkúpja nyúlt rá a kistájra, amelynek eredményeként m vastag, főként homokos rétegekből álló üledéksor települt. A Kiskunságtól a Tisza az óholocénben vágta el. A legidősebb felszínen levő képződmény a terület 810%át elfoglaló, a dunai hordalékkúp anyagából kialakuló pleisztocén futóhomok (Tiszakürt, ill. Cibakháza és környéke). A legnagyobb területet a homokos löszök, infúziós löszök foglalják el; alapanyagukat főként Ken az Ős Tisza rakhatta le. A felszín harmadát, főként a kistáj Nyi és Di részét holocén öntésképződmények fedik (Cserkeszölő vakoló homok). Éghajlat: A mérsékelten melegszáraz és a melegszáraz éghajlati övezetek határán elterülő kistáj. Az évi napfénytartam 2050 óra, a nyári és téli összeg pedig 830 ill. 200 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 10,210,4 C, míg a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,3 C. A napi középhőmérséklet 195 napon keresztül meghaladja a 10 Cot, ápr. 9 és okt. 21 között. A fagymentes időszak ápr. 35től okt. 25ig tart ( nap). A legmelegebb nyári max. hőmérsékletek átlaga 34,3 C, a leghidegebb téli minimumoké 16,5 és 17,0 C közötti. A csapadék évi és vegetációs időszaki átlaga mm, ill mm. Egy nap alatt Kunszentmártonban hullott le a legtöbb csapadék, 78 mm. A téli időszakban 3032 napig borítja hó a földeket, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm körül van. A terület ariditási indexe 1,281,33. Leggyakoribb szélirány az Éi és az ÉNyi, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt marad. DélTiszavölgy A terület Ki peremén húzódó kistáj a Tisza menti települések ártéri részét foglalja magába, valamint Nagyrév község területét. Domborzat: A kistáj 77 és 91 m közötti tszfi magasságú, kis relatív reliefű ártéri szintű síkság. Relatív reliefe 02 m/km közötti; tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. Az előbbiek olykor 2 mt is elérő, kicsipkéződött szélű tereplépcsővel csatlakoznak az ártérhez. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek, folyómedrekkel, morotvákkal gazdagon behálózott. A kistáj 83 m alatti részei a folyószabályozások előtt általában időszakosan vízzel borítottak voltak. Eolikus akkumulációs formák (homokdűne, homoklepel) jellemzőek a kistájra. Földtani adottságok: A helyenként 3 km vastagságú pliocén rétegsorra többszáz m vastag folyóvízi üledékekből álló pleisztocén és erre holocén üledék települt. A felszínt néhány, infúziós löszből álló kiemelkedést kivéve mindenütt holocén képződmények fedik; a holocén rétegek Éon 1015, Den 1520 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át. Éghajlat: Melegszáraz éghajlatú területtípus. A napsütéses órák évi száma 2050 óra. A nyári évnegyedben 800 óra napsütés várható, míg a téli időszakban 195 óra. Az évi középhőmérséklet 10,510,6 C, a vegetációs időszaki átlag pedig 17,6 C. Ápr. 89 után a napi középhőmérséklet 10 C fölött van; ez az időszak nap múlva, okt. 23án ér véget. Az utolsó tavaszi fagy ápr. 58 között várható. Az első őszi fagyra okt között, de az Éi részeken már okt. 22 körül számítani lehet. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 34,534,7 C, ill. 16,0 és 16,5 C közötti. Az évi csapadékösszeg mm. Ebből a mennyiségből mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok száma 2830, az átlagos maximális hóvastagság 1820 cm. Az ariditási index 1,35 körül van. Sorra az ÉiÉNyi, majd a DiDKi szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. Körösszög 17

18 A kistáj a Tiszazugi kistérség DKi területét foglalja el, az itt található települések: Kunszentmárton és Öcsöd. Domborzat: A kistáj 80 és 96 m közötti tszfi magasságú, a HármasKörös völgyétől a marosi hordalékkúp felé enyhén emelkedő alacsony, ármentes síkság. Vertikálisan igen gyengén tagolt (átlagos relatív relief érték 1,5 m/km). A felszínt morotvák, elhagyott folyómedrek kusza hálózata tagolja, gyakoriak a 34 m magas kunhalmok. A belvízveszélyes, rossz lefolyású alacsony síksági részek helyenként folyóhátakkal elgátoltak. Földtani adottságok: Szerkezetimorfológiai szempontból a kistáj egy fiatal (holocén) süllyedékterületre és egy idősebb, folyószabdalta pleisztocén végi (würm) peremvidékre tagolható. Az elsőn a Körös völgyrendszere és fiatatalkori öntések találhatók, a délebbi peremen a Veker és a Maros régi mederrendszere, ill. ezek feltöltése a jellemző. A felszínközeli iszaposagyagos üledékeket gyakran vékony infúziós löszköpeny fedi. Éghajlat: A mérsékelten meleg és a meleg éghajlati öv határán elterülő száraz kistáj. A napfénytartam évi összege meghaladja a 2000 órát; ebből a nyári évnegyedben 820 óra körüli, a téli évnegyedben mintegy 200 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,2 C, a nyári félévé 17,217,4 C. Ápr. 9 és okt. 21 között, azaz évente napon át a napi középhőmérséklet magasabb, mint 10 C. Ken évi 198 nap körül, Nyon viszont több mint 200 napon át nem kell fagypont alatti hőmérséklettől tartani. Ez az időszak Ken ápr. 10 és okt. 27 közé, Nyon ápr. 5 és okt. 27 közé esik. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga: 34,334,5 C ill. 17,0 C körüli mm évi csapadékmennyiség várható. A tenyészidőszakban mm esőre számíthatunk Évente 3031 napon át tartó hóborítottságra számíthatunk, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 18 cm. Az ariditási index 1,331,40. A szélirány eloszlása elég egyenletes, kismértékben az Éi irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3,0 m/s között van. 18

19 II.2. A környezeti elemek állapotának bemutatása II.2.1. Levegő A levegő minősége A többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. Rendelet3 7. (5) bekezdésben meghatározottak alapján a Kunszentmártoni kistérség települései a légszennyezettség tekintetében a 4/2002. (. 7.) sz. KvVM rendeletet 1. sz. melléklet 10. pontja és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján az alábbi légszennyezettségi zóna kategóriába tartozik, ahol a kéndioxid F ( alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg), a nitrogéndioxid F ( alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg), a szénmonoxid F ( alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg), a szilárd (PM10) E (felső és alsó vizsgálati küszöb között van ), a benzol F ( alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg) zónacsoportba tartozást, azaz határérték alatti légszennyezettséget jelent. Mivel a kistérségben a légszennyezettség a határértékeknél kisebb a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 7. (7)(9) bekezdéseiben meghatározott intézkedési tervet és programot nem kell készíteni, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot. A környezeti levegőt meghatározó immissziós adatokat korábban az ÁNTSZ Országos Immissziómérő Hálózata mérte január 1től a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium működteti. A vizsgált településeken Immissziómérő állomás nem található. A kistérség településeihez közel Szolnokon van telepített mérőhálózat a környezeti levegő szennyezettségének ellenőrzésére. A mért légszennyező anyagok: SO2, NOx, NO2, CO, O3, PM10. A Kunszentmártoni kistérség környezeti levegő minőségének jellemzésére a szolnoki állomás mérési eredményei, adatai földrajzi helyzet, meteorológia jellemzőik alapján mintául szolgálhatnak a kistérség levegőminőségének értékeléséhez. Szolnok város levegője mérsékelten szennyezett. A Kunszentmártoni kistérség településein feltehetően ennél kedvezőbb a környezeti levegő állapota. A kistérségben Kunszentmárton és Tiszaföldvár (itt szerepet játszik Martfű közelsége is) helyzete a legkedvezőtlenebb imisszió szempontjából. A térség többi településén kedvezőbb a környezet levegőminősége. A pontforrásokból származó szennyezések ugyanis a légmozgásoknak és a diffúziónak köszönhetően felhígulnak, tehát koncentrációjuk a távolság függvényében csökken. (A pontforrás közelében esetleg maximum görbe szerint változik.) Légszennyező források, kibocsátások, tendenciák A következő táblázatból kitűnik, hogy Kunszentmárton és Tiszaföldvár telephelyei bocsátják ki a kistérség évi összes emissziójának nagyrészét. A Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartása szerint határérték feletti kibocsátás sehol sem fordult elő. 3 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 19

20 A települések ipari légszennyező forrásai Település Telephely SO2 CO NOx Szilárd CO2 Egyéb Cibakháza Kg/év C.F. Mária Kft. Cipőüzem Cibakházi Mezőgazd. Szövetkezet Szárító és Tehenészeti Telep Elemgyártó Kft. Maroni Kft. Konzervüzem 269,6 61,1 Kunszentmárton Cserkeszőlő Csépa 59,9 53,1 3,4 30,7 5, Nincs nyilvántartott légszennyező telephely Miniplaszt Műanyagfeldolgozó Kft. Ferenczi András Gergely Műszaki Vizsgáló Állomás 8930,5 0,0032 0,0011 Abo Mill Zrt. Malomüzem Abo Trade Zrt. Csarnoktároló Albatross Pastunion Rt. Fémszerkezetgyártó és műanyagfeldolgozó üzem Altek Kft. téglagyár Awassi Rt. sajtüzem Kunszm. Gázátadó Állomás Gázmotor Üzemeltető Kft. Jász Sütőház Kft. Köröshús Kft. Nief Plastic Hungária Kft. Pannónia Szőrme Kft. 0, ,9 191,2 167,3 157, ,4 386,2 10, ,5 363,5 7,5 7 49,5 84,8 0, ,4 7,3 15, ,6 3,5 102, , , , , ,3 124,308 13,136 20

21 Tisza Joule Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 0,855 Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Nincs nyilvántartott légszennyező telephely Nincs nyilvántartott légszennyező telephely Nincs nyilvántartott légszennyező telephely Telephely Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas 13 Altek Kft. téglagyár Blenzo Kft. Ilona Malom Kft. Szuzuki Szalon és Szervíz V és T Szolg. És Keresk. Kft. SO2 CO NOx 663, Szilárd Kg/év 762,7 CO2 Egyéb ,529 0, ,4 11, ,588 2,6 Nincs nyilvántartott légszennyező telephely Nincs nyilvántartott légszennyező telephely SasiTáp Kft. 0,08 0,235 0,310 2 Forrás: KözépTiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása A települések légszennyező anyag kibocsátásai Az alábbi táblázat a kistérség légszennyező anyag kibocsátásait tartalmazza az előző programalkotási időszak óta az elmúlt évekig tartó idő intervallumban, azaz évekre. SO2 CO NOx Szilárd CO2 Egyéb t/év ,2 69,8 18,7 14,5 n.a. 4, ,8 20,4 6 19, ,7 33,1 4, , ,2 19, , ,9 79,7 15,6 11, , , ,4 7, , ,0 27,3 6,7 5, ,7 Forrás: KÖTIKTVF adatszolgáltatása Az alábbi ábra mutatja a kistérség területén az ipari kéndioxid (SO2), szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NOx), és szilárd szennyező anyagok kibocsátásának változását a években, illetve külön ábra a széndioxid (CO2) kibocsátást. 21

22 SO2CONOxSzilárd SO2 CO NOx Szilárd t/év Forrás: Környezetállapot értékelés, KÖTIKTVF CO t/év 6000 CO Forrás: Környezetállapot értékelés, KÖTIKTVF A martfűi és a tiszaföldvári telephelyek által okozott átlagos kéndioxid szennyezettség 22

23 Forrás: Környezetállapot értékelés, KÖTIKTVF A martfűi és a tiszaföldvári telephelyek által okozott átlagos szálló por szennyezettség Forrás: Környezetállapot értékelés, KÖTIKTVF Közlekedés 23

24 A közlekedés továbbra is meghatározó légszennyező forrás, amely főleg a településen áthaladó főközlekedési utak, csomópontok mentén járul hozzá a levegő szennyezéséhez. A közlekedés általában mérgező gázokat, kormot, különféle szénhidrogéneket, COt és CO2t juttat a levegőbe. A diselüzem kipufogó gáza nitrogén oxidokban dús (NO, NO2, NO), a gázolaj kéntartalma SO2 alakjában jelenik meg a kipufogó gázokban. A kistérség meghatározó főközlekedési útjai a 44. sz. elsőrendű és a 442. sz. másodrendű főút. A 44. sz. főút Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd településeken halad keresztül, míg Tiszakürt település közvetlen közelében halad el. A főút jelentős forgalommal bír. Az említett települések közül Kunszentmártonon a legnagyobb a forgalom. A 442. sz. főút Tiszaföldváron és Cibakházán halad keresztül jelentős mértékű forgalommal. Tiszainokán nem halad át ugyan a főút, azonban a település közelsége miatt az úton lévő forgalom nagysága légszennyezési szempontból kihat a községre. A kistérség többi településétől az említett főutak távolabb haladnak el, itt a légszennyezéshez az összekötő utak forgalmi nagysága járul hozzá. A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése és a zavartalan járműhaladás biztosítása érdekében nagy ütemben folyik a településeket elkerülő útépítési program a megyében. Elkészült a Cibakházát, Tiszaföldvárat elkerülő út is, Cserkeszőlőt elkerülő út még csak tervezett. Szükség lenne az öcsödi elkerülő szakasz megépítése is, amelynek nyomvonalát már elfogadták. A Kistérség településein sok burkolat nélküli utca található még, amelyek jelentősen hozzájárulnak a magas porkoncentráció kialakulásához. Mezőgazdaság A mezőgazdaság főleg porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetéséből származó anyagokkal, valamint a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel szennyezi a levegőt. A kistérség egyes településein, így Cserkeszőlőn, Kunszentmártonon, Tiszakürtön magas a parlagon hagyott földterületek aránya, ennek következtében sok a parlagfű miatt fellépő probléma, ezáltal több földrészleten kellett kényszerkaszáltatást végezni. A levegőminőség vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a levegő pollenterhelését. A térség országos viszonylatban a fertőzöttebb területek közé tartozik. A pollenszennyezettség részletes bemutatása Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései című fejezetben található. Tiszaföldváron és Tiszakürtön a környező mezőgazdasági területekről származó ülepedő por okoz további problémát. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésével kapcsolatban az Önkormányzatokhoz panasz nem érkezett. Belterületi állattartás A belterületi állattartás esetén, főleg nyári időszakban, az állattartáshoz kapcsolódó bűz okozhat problémát. A kistérség településein nincs számottevő belterületi állattartás, így nem okoz különösebb problémát, ezzel kapcsolatban csak elvétve történtek bejelentések az Önkormányzatokhoz, illetve Tiszaföldváron ehhez kapcsolódva hatósági eljárás is történt. Lakossági fűtés A háztartási tüzelés jelentékeny levegőszennyező hatásának fő oka a tökéletlen égetés. A szén használata esetén termelődik a legnagyobb mennyiségű és legtöbb fajta szennyezőanyag. Gáztüzelésnél szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. A kistérség minden települése rendelkezik kiépített gázvezetékkel. A lakosság növekvő vezetékes gázhasználatának eredményeként a lakossági fűtésből eredő légszennyezés jelentős mértékben csökkent. Az előző programkészítési időszak óta átlagosan közel 23%al nőtt a vezetékes gázt használók száma (ld. II.3.5. Energiagazdálkodás). 24

25 A települések levegőminőségét alapvetően a lakossági és egyéb energiaelőállítás/fűtés, valamint a településeken átmenő gépjárműforgalom határozza meg. Problémakataszter Meghatározó közlekedési eredetű légszennyezés, amely a nagyobb települések belterületén (Tiszaföldvár, Kunszentmárton) és a forgalmas főútvonalak mentén (Cserkeszőlő, Öcsöd) igen számottevő A településeken sok a burkolat nélküli utca, amelyek hozzájárulhatnak a porszennyezés növekedéséhez A kistérség egyes településein (Csépa, Öcsöd, Nagyrév, Tiszainoka) a háztartások alacsony hányada van rákötve a vezetékes gázhálózatra. A térség a parlagfű pollenterhelését tekintve országos viszonylatban a fertőzöttebb területek közé tartozik. 25

26 II.2.2. Víz Felszíni vizek A kistérség felszíni vízfolyásai: A térség a Tisza vízgyűjtő területe, két jelentős vízfolyása, a Tisza és mellékfolyója a HármasKörös. Ezen kívül a területet sűrű csatornahálózat szövi be, melyek közül a jeletősebbek a következők: Tiszába (bal part) torkollik: a CibakházaMartfűifőcsatorna a TiszakürtNagyrévifőcsatorna a SágBöszöricsatorna A HármasKörösbe torkollik: a Harangzugicsatorna a Nagykunságifőcsatorna, a Gyaluifőcsatorna a Tóközeicsatorna a Tőkefokicsatorna Horgaközicsatorna a Kiritócsatorna, valamint a Nagyérifőcsatorna A felszíni vízfolyásokra a tavaszi zöldár a jellemző, a legkisebb vízállásokat pedig a késő nyári és őszi/téli hónapokban mérik. A vízfolyásokon árvíziüzemi, üzemi és törzsállomásokat működtetnek az illetékes vízügyi igazgatóságok. A legközelebbi törzsállomások a következők: Törzsállomás Tisza, Martfű Tisza, Tiszaug Nagykunsági főcsatorna, Öcsöd HármasKörös, Kunszentmárton 306,9 fkm 267,6 fkm 74,3 fkm 21,7 fkm LKV LNV 347 cm 390 cm 265 cm 244 cm 1003 cm 946 cm 592 cm 1041 cm Forrás: A Nagykunságifőcsatorna, a HármasKörös és a Tisza éves vízállás idősorát szemlélteti a következő három ábra. A HármasKörös és a Tisza vízjárása szinte megegyezik, azonos időpontokban tetőzik, és apad, mely különösen veszélyes árvízes időszakban, hiszen a HármasKörösön nem tud levonulni az árvíz kettős árhullám, visszaduzzasztás ha a Tiszán is akkor vonul le az ár. Ez a jelenség árvízvédelmi szempontból veszélyezteti a kistérséget. A Nagykunsági főcsatorna vizjárása szabályozott, szabályozható mivel teljes vízgyűjtőterülete Magyaroroszág területén van. A nyári, illetve öntözési időszakban felduzzasztják, hogy kiszolgálja az önözővíz igényt. Az ábrán is jól látszik, hogy a téli időszakhoz képest mennyivel nagyobb a vízszint. A kunszentmártoni kistérség területe nagyrészt a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, és a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, kis részben pedig az AlsóTisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területe. 26

27 Éves felszíni vízállás idősor 2008 Tisza / 267,6 Fkm Tiszaug Éves felszíni vízállás idősor 2008 Nagykunságifőcsatorna 74,3 Fkm Öcsöd felső Forrás: Éves felszíni vízállás idősor 2008 HármasKörös / 21,17 Fkm Kunszentmárton Forrás: Forrás: 27

28 A térség állóvizei Az állóvizek közül a legfontosabbak a meandertavak (11 db HármasKörös, 3 db Tisza holtág), illetve a legnagyobb természetes tava a csépai Fertőtó (46ha), mesterséges tó pedig az Öcsödhöz tartozó Atrács. Holtágak Az ármentesítések eredményeként az átmetszett kanyarulatokból jelentős számú holtág keletkezett. Az élő folyóval nagyrészt megszakadt a kapcsolatuk. A holtágak elsődleges funkciója a víztározás, belvíztározás, másodsorban az öntözővíz biztosítása. Általában a nagyobb holtágaknál és amelyek belterületekhez közel találhatók egyéb hasznosítások is történnek, halászatra, horgászatra és egyéb jóléti célra is igénybe veszik a holtágakat. Az utóbbi időszakban az aszályossági problémák miatt előtérbe került víztározó szerepük. Üzemeltetésük a kezelő feladata, a legtöbb esetben ez a Vízügyi Igazgatóság. A szentély típusú holtágak esetében a természetvédelem kizárólagos jogokat élvez, egyedül a belvízelvezetőtározó funkciót kell meghagyni. Országos védettségű szentély holtágak a következők: ŐzénzugiHoltKörös (Kunszentmárton, Öcsöd, Tiszaföldvár). Területe 18 ha. GyigerzugiHoltKörös (Kungyalu, Öcsöd). Területe 16 ha. BrenazugiHoltKörös (Kunszentmárton, Szelevény). Területe 10 ha. MalomzugiHoltKörös (Kunszentmárton, Szelevény). Területe 8 ha. IriszlóiHoltKörös (Nagytőke, Szelevény).Területe 11 ha. További legalább részbeni megkülönböztetett védelemre érdemes morotvák, holtágak a kistérségben: Cibakháza: CibakiHoltTisza Csépa: MámaiHoltTisza (csongrádi folytatása már helyi védelmet élvez) Holtágak a Kunszentmártoni kistérség területén Holtág megnevezése Földrajzi helyzete, érintett települések GyovaMámaiHoltTisza Tiszabal part Csongrád, Csépa Tiszasas AlpáriHoltTisza Tisza jobb part Tiszaalpár és Tiszasas CibakháziHoltTisza Tiszabal part Cibakháza, Nagyrév TehenesiHoltKörös HármasKörös jobb part Szelevény IriszlóiHoltKörös HármasKörös bal part Szelevény Funkció Állapot Elsődleges:belvíztározás, Másodlagos:öntözővíztározás További hasznosítása: halászat és horgászat Belvíztározás, öntözővíztározás, halászat, horgászat, strandolás Medrének feliszapoltsága előrehaladott, benőttsége közepes. Élővilága változatos és gazdag Elsődleges:belvíztározás, Másodlagos:öntözővíztározás Extenziv halászat, strand Elsődleges:belvíztározás, Másodlagos:öntözővíztározás Horgászat. KörösMaros Nemzeti Park része. Élővilága változatos, a vonuló madarak számára fontos táplálkozó és pihenőhelyül szolgál Medrének feliszapoltsága és benőttsége közepes Gazdag és változatos élővilága van. Feliszapoltsága előrehaladott, benőttsége sulyommal közel 100 %os A holtágat kísérő természetes Fel iszapoltsága közepes, benőttsége 40%os. Természeti és táj képi értékekben gazdag, értékes élővilággal rendelkező holtág. 28

29 MalomzugiHoltKörös HármasKörös bal part Nagytőke, Szelevény Horgászat. KörösMaros Nemzeti Park része. KunszentmártoniHoltKörös HármasKörös jobb part Kunszentmárton Horgászat. CsengediHoltKörös HármasKörös bal part Kunszentmárton és Öcsöd KerekeszugiHoltKörös HármasKörös jobb part Kunszentmárton és Öcsöd HármasKörös jobb part Kunszentmárton és Öcsöd Elsődleges:belvíztározás, Másodlagos:öntözővíztározás Halászat, horgászat Belvíztározás, horgászat KörösMaros Nemzeti Park része Öntözővíztározás, horgászat. KörösMaros nemzeti Park része CsukahátiHoltKörös (Gyigerzugi) ÖzénzugiHoltKörös HármasKörös jobb part Kunszentmárton és Öcsöd ÁlomzugiHoltKörös HármasKörös bal part Öcsöd HarangzugiHoltKörös HármasKörös jobb part Mesterszállás, Öcsöd SiratóiHoltKörös HármasKörös bal part Öcsöd, Békésszentandrás ligeterdő természeti értéket képvisel, élővilága igen gazdag Feliszapoltsága előrehaladott, sulyommal való benőttsége közel 100 %os. Feltöltött állapotban zavartalan vizes élőhely, jól működő ökológiai zöldfolyosó a Tisza és a Köröstorok között Feliszapoltsága, benőttségének mértéke közepes Leürítése megoldatlan. Feliszapoltsága közepes, benőttsége csekély, vizének erősen szennyezett. Élővilága változatos és gazdag.. Élővilága változatos, szentélytípusú holtág Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott. Növény és állatvilága értékes Horgászat, vadászat Medre közepesen feliszapolódott, KörösMaros nemzeti vízinövényzettel erősen benőtt. Park része Növény és állatvilága értékes.vízpótlása és vízcseréje nincs megoldva Belvíztározás, öntözővíz Feliszapoltsága közepes, tározás, halászat, benőttsége kb. 20 %os horgászat belvíztározás, öntözővíz Medre közepes mértékben tározás, víziszárnyasfeliszapolódott, benőttsége is tenyésztés, horgászat és közepes halászat Belvíztározás, öntözővíz Medrének feliszapoltsága tározás, halászat, előrehaladott, növényzettel való horgászat, vízparti üdülés benőttségének mértéke szakaszonként a közepes és erőteljes között változik A kistérség vízgadálkodási területei 29

30 Forrás: JNKSZ megye szerkezeti terve A települési vízrendezéssel összefüggő fenntartói feladatok: (1) A települési vízrendezési feladatok körében a fenntartó a) a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, b) a nyílt csapadékvízelvezető csatornák, árkok, c) a zárt rendszerű csapadékvízcsatornák, d) a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. (2) A fenntartási feladatok során ideértve a melléklet szerinti munkákat is gondoskodni kell különösen a) a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás); b) az elfajult medrek helyreállításáról; c) a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról; d) kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról; e) a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról. A felszíni vízek minősége: 30

31 Az európai unió édesvízzel kapcsolatos szabályozásának a Víz Keretirányelv (VKI) kíván keretet biztosítani, lefektetve egy új vízpolitika alapjait, azzal a céllal, hogy az európai vizek jó állapotot érjenek el 2015re, hatálya alá esik mindenféle víz, azaz felszíni, felszín alatti stb.. Jó állapot szempontjából felszíni vizeknél a víz ökológiai és kémiai állapota, számít. Az ökológiai állapotot a vízi ökoszisztémák szerkezetének és mőködésének minősége határozza meg. A jó kémiai állapothoz szükséges, hogy a szennyező anyagok koncentrációja ne haladjon meg bizonyos meghatározott határértékeket. A KÖTIKTVF adatszolgáltatása alapján felszíni víz mintavételre az alábbi helyeken* került sor között: Tisza: Tiszaug Nagykunsági öntözőcsatorna: TiszaföldvárMezőhék közút Cibakházi HoltTisza: Mezőgép Cibakházi HoltTisza: Dóra majori áttöltés Harangzugi HoltKörös: MezőhékÖcsödi út A mintavételi helyek nem tükrözik feltétlenül az élővizek általános minőségét, mivel a mintavételezés, több esetben is szennyező forrás mellet történt, ezért az adatok a vízminőség adott pontban történő változását jellemzik között (IV. a vízminőség osztályok, melynél az I. osztály a jelöli a legjobb vízminőséget), melyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze: A vízminőség változása a vizsgált paraméterek tekintetében, az adott vízmintavételi helyeken* között Tisza Oxigén háztartás III III III III III III Tápanyag háztartás III III II II II III Szervesés szervetlen mikroszennyezők III IV III IV II III Egyéb paraméterek IV II II II II IV Nagykunsági öntözőcsatorna Oxigén háztartás III III III III III III Tápanyag háztartás II II II II II III Szervesés szervetlen mikroszennyezők I I Egyéb paraméterek II II II II II III Cibakházi HoltTisza: Mezőgép Oxigén háztartás V V IV V V V Tápanyag háztartás V III III IV IV IV Szervesés szervetlen mikroszennyezők Egyéb paraméterek III IV III III III III 31

32 Harangzugi HoltKörös Oxigén háztartás IV IV IV IV V V Tápanyag háztartás V V IV IV V IV Szervesés szervetlen mikroszennyezők Egyéb paraméterek IV III IV IV IV IV Forrás: KÖTIKTVF, adatszolgáltatás 4238/2009 ikt.sz Vizsgált paraméterek: Oxigén háztartás: oldott oxigén, oxigéntelítettség, BOI5, KOIps, KOId Tápanyag háztartás: AmmóniumN, NitritN, NitrátN, OrtofoszfátP, összes P, Klorofilla Szervesés szervetlen mikroszenynezők: fenolok, anionaktív detergensek Egyéb paraméterek: ph, vezetőképesség, oldot vas, mangán oldott A fentiek alapján a legjobb vízminőség a Nagykunságifőcsatornában volt, összeségében nem állapítható meg a vízminőség romlásámak, vagy javulásának egyértelmű tendenciája, az évek közötti különbség a Tisza esetén a legkiugróbbak. A felszíni vizek minőségéről általánosságban az alábbiakat mondhatjuk el: Holtágak vízminősége A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, mely többnyire a holtágak elöregedésére, a sekély vízmélységek és nagymértékű vízinövény borítottságból adódó kedvezőtlen hatásokra vezethető vissza. A kedvezőtlen oxigénháztartás és szervesanyag, illetve tápanyag tartalom okozza a III.IV. osztályba sorolást a Cibaki és Fegyverneki HoltTisza esetében. Előfordul a %os oxigén telítettség, és a μg/l nagyságrendű klorofilla tartalom, mely a nyári időszakra jellemző algatúlprodukció jele. A holtágak állapotára az elöregedés és a feltöltődés különböző fokozatai a jellemzőek. Ellenőrizhetetlenek a szennyvízbebocsátások, jelentős mennyiségű tápanyag (műtrágya) szivárog be a vizükbe, ezzel is nem kívánt mértékben fokozzák a növényi produkciót, mely lényegében fokozza a feliszapolódást. A feltöltődés az elmúlt évek vízpótlási gondjai miatt is felgyorsult. A Tisza folyó vízminősége A megyei környezetvédelmi programban vizsgált négy szelvényben (Tiszafüred, Kisköre, Szolnok fölött, Tiszaug) egyenként vett 26 vízminta alapján végzett minősítés a vízfolyást a tűrhető víz minőségi kategóriába sorolja. Ez a minősítés egyformán érvényes mind a négy szelvényre vonatkozóan, vagyis minden esetben az oxigén és tápanyag háztartás mutatói, illetve a mikrobiológiai paraméterek III. osztályba, a szerves mikroszennyezők IV. osztályba, és végül az egyéb paraméterek alapján II. osztályba sorolhatóak. A HármasKörös vízminősége A HármasKörös közvetlenül, és közvetve is több település tisztított szennyvíz befogadója, vízminőségében javulás nem tapasztalható.. A Békésszentandrási duzzasztó átjárhatóságát a halak számára, régi típusú halcsatorna,,biztosítja. Valójában a halak nem használják az ilyen halcsatornákat, természetes migrációjuk erősen korlátozott. A a bökényi tűsgát nem üzemel Belvízcsatornák vízminősége 32

33 A csatornák vízminősége többnyire a vízbázis vízminőségét tükrözik, az Nagykunsági főcsatorna esetében a Tisza folyó vízminőségét. A Nagykunsági főcsatorna kiválójó vízminőséget képvisel, megfelelő oxigén és tápanyagháztartással, alacsony oldott anyag mennyiséggel. A többi vízfolyásról nem rendelkezünk mérési adatokkal, de feltevésünk szerint a vízfolyások vízminőségi szempontból tűrhető vagy szennyezett kategóriába eshetnek. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. A felszíni vizek szennyező forrásai Mezőgazdasági eredetű szennyezések hatása: A kistérség területén jelentős mértékben valósítanak meg szántó művelést. Ezekre a táblákra tápanyag kihordás is történik. Azokon a területeken ahol a belvíz veszélyeztetettsége magas, nagy valószínűséggel kimosódás is megtörténik. A felszínen összegyülekezett belvíz ezek tápanyagban gazdag vizek csatornába kerülhetnek bevezetésre. A levezetett vizek a belvízcsatornákra nagy terhelést jelentenek. Ezen kívül a meg kell említeni a mezőgazdasági eredetű szennyező pontforrásokat is (pl. állattartó telepek kibocsátása stb.), illetve a halastavak leeresztésével okozott szennyező anyagterheléseket (pl. a görbe éri halastó lecsapoló vizei a Görbeéri csatornán kereszül terhelik CibakháziHoltTiszát) Szennyvízelhelyezés, csatornázottság, szennyvíztisztítók: A víztestek szempontjából jelentős szennyező forrásnak tekinthető halastavak leürítésekor kikerülő vegyszerrel szennyezett használtvíz és a területen lévő szennyvíztisztítókból kikerülő tisztított szennyvíz. Ezen vizek a belvízcsatornában vezetve nem hígulnak fel kellő mértékben. A Tiszai és HármasKörösbe történő bevezetéssel rendelkező szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvizei kellő arányba fel tudnak hígulni, így a felszíni vizek kémiai állapotát nem módosítják jelentősen. A szennyvíztisztítók által kibocsátott, tisztított szennyvizek elhelyezése több esetben időszakos vízfolyásba történik. A kibocsátott tápanyag jelentősen rontja az időszakos vízfolyások vízminőségi paramétereit. A magasabb tápanyag és lebegőanyag tartalom miatt a vízfolyásokban megnövekvő lerakódások rontják a befogadó vízszállító képességet. Befogadó Tisza Nagyéricsatorna HármasKörös Cserke csatorna Ártézi csatorna Tisztított szennyvíz befogadók a kistérségben Átlagos tisztított szennyvíz Szennyvíztisztító telep kibocsátás (m3/nap) Cibakházi Tiszasasi Kunszentmártoni Öcsöd Cserkeszőlői Tiszaföldvári Forrás: KÖTIKTVF, adatszolgáltatás 4238/2009 ikt.sz A kunszentmártoni és öcsödi telep kivételével szennyvíz bírság kiszabására is sor került, mivel az előírt határértékeket nem tartották be. Ipari szennyvizek A kistérségben nem jellemző az ipari felhasználás, tehát az ipari vízkivételek szinte egyáltalán nem, és az ipar által kibocsátott használt vizek visszavezetése csekély mértékben terhelik a víztesteket. 33

34 Települési eredetű egyéb szennyezések Jelentős terhelést okoznak a belterületi csapadék vizek időszakos befogadása. A belterületi csapadék vizek befogadása elsődleges prioritás a mennyiséget illetően. A minőségét illetően azonban ellenőrizetlen komponensekből álló terhelést jelent, melyben lehet akár veszélyes anyag is. A felszíni és felszín alatti vizeket az időszakosságuk miatt, csak kis mértékben terhelik. A Holtágakvízminőségét jelentősen rontják a hobby telkek (CibakháziHolt Tisza esetén) szennyvize, melyek mennyisége és minősége ismeretlen. A rekultiválatlan hulladéklerakók is veszélyt jelentenek a felszíni vizekre, itt is ki lehet emelni a CibakháziHolt Tiszát, ahol a felhagyott szeméttelep mre található a holtágtól. Hévizek bevezetése által okozott terhelés A kistérség területén két helyen hazsnosítják a hévizeket balneológiai célal, Cserkeszőlőn és Tiszaföldváron. A Tiszaföldvári strand használt termálvizének nagy része vezetéken keresztül jut ki a helyi szennyvzítisztító telepre. Befogadó HármasKörös Cserkecsatorna Ártézi csatorna Használt termálvíz szennyező források a kistérségben Kibocsátott használt termálvíz Kibocsátó (m3/nap) Kertészeti fóliatelep használt termálvize (Öcsöd) Cserkeszőlői strandfürdő használt termálvize Tiszaföldvári strandfürdő használt termálvize Forrás: KÖTIKTVF, adatszolgáltatás 4238/2009 ikt.sz A cserkeszőlői és tiszaföldvári strandfürdő évi ellenőrzése kapcsán szennvízbírság kiszabására került sor, mivel nem tartották be az előírt határértékeket, mely a fóliatelep esetén is elmodható. Felszín alatti vizek állapota A kitérség területén kiemelt szerepe van a felszín alatti vízkészleteknek is. Különösen a rétegvizeknek és a hévizeknek, melyek nélkül ma már nehéz lenne elképzelni az életet. Ezekre a vízkészletekre alapul a közcélú vízellátás egésze, a nem öntözési célú mezőgazdasági vízigényt is sok helyen nagyrészt csak felszín alatti vízkészletekből lehet biztosítani. Az első víztároló rétegeket 2050 m mélyen találhatjuk meg, a fő vízadó képződmények pedig 100 m alatti mélységben találhatók. A fő ivóvízbázist alsó és felső pleisztocén korú víztartók jelentik. A kistérség településeinek besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából a érzékenységi 27/2004 (II.25) KvVM rendelet szerint Tiszaföldvár kivételéve, mely kevésbé érzékeny kategóriába tartozik érzékeny. Az érintett települések a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet alapján nem nitrátérzékeny területek. A kistérség területémn nincs távlati ívóvízbázis, vagy sérülékeny üzemelő vízbázis. A felszín alatti vizek minősége: A VKI szerint a felszín alatti vizek esetén a mennyiségi és kémiai állapot számít. A jó kémiai állapothoz szükséges, hogy a szennyező anyagok koncentrációja ne haladjon meg bizonyos meghatározott határértékeket. A mennyiségi állapotot a túlzott kitermelés veszélyezteti, és 34

35 csak akkor jó, ha a hosszúidejű éves átlagos kitermelés összhangban van a hasznosítható felszín alatti vízkészlettel. Talajvíz Visszatérő gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztások miatt bekövetkezõ talajvízszint emelkedések. A kistérségben a talajvizek túlnyomóan öntözési céllal kerülnek felhasználásra. A talajvízkészletek átlagos kihasználtsága 51%os, kissé csökkenő tendenciájú. Talajvízkitermelés 2007ben Forrás: KÖTIKTVF Állapotértékelés 2008 A talajvizek minőségét a rendelkezésünkre álló csekély adatmennyiség, valamint a víztérnek a hidrometeorológiai viszonyok változására való gyors reagálása miatt igen nehéz minősíteni. Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek. Sok esetben 200 mg/l fölötti a nitráttartalom, 5070 mg/l a KOIps. Az összes oldott anyag nem ritkán mg/l. A bakteriológiai vizsgálatok gyakran fekáliás eredetű szennyeződést jeleznek. Külterületen már sokkal kedvezőbb a talajvízminősége, bár itt a mezőgazdasági kemizálás jelenti a legnagyobb szennyező forrást. A talajvízállás éves változása 2006ban a Kunszentmártoni 3829es számú állomás adatai alapján 35

36 Forrás: A kistérség területén a vizügyi igazgatósága több helyen is üzemeltet felszín közeli vízrajzi állomást, ahol rendszeres talajvízállás méréseket folytatnak. A terület talajvízállás változásainak jellemzésére a Kunszentmártoni állomás adatait válaszottuk ki, a többi állomás adatsorai is hasonló értékeket, tendenciát mutatnak. A fenti ábrán a talajvíz éves eloszlása figyelhető meg. A felszíntől mérve legmélyebb talajvízállások a téli időszakra esnek, majd a tavaszi csapadékos időszakkal a talajvízszintek is fokozatosan emelkednek. Hosszabb időtávon, sem figyelhető meg a talajvízszint szignifikáns csökkenése, vagy növekedése, összességében elmondható, hogy talajvíz mennyiségi problémák nincsennek. Rétegizek Vizsgált területünkön az alsó és felső pleisztocén korú víztartók jelentik a fõ ivóvízbázist. A víztermelések következtében a nyugalmi vízszintekben 15 mes regionális süllyedések jelentkeznek a vízadó képződményekben. A koncentrált rétegvíztermelések kvázipermanens tölcsérei elsősorban TiszaföldvárMartfű térségében figyelhetők meg. Az alsó pleisztocén képződmények a területen felfelé irányuló vízmozgással jellemezhetők, a vízkivételek hatására a felszivárgás intenzitása csökkent. A pozitív nyomásgradiensû területeken a piezometrikus szintek alapján 18 mm/év felszivárgási intenzitás határozható meg. A mesterséges vízkivételekkel befolyásolt (szekunder) vízforgalomra jellemzõ, hogy a felfelé szivárgó idõs pleisztocén rétegvizek nem érik el a talajvizet, hanem a felsõ pleisztocén rétegek laterális vízmozgás formájában továbbítják a keresztáramlás hozamát. Ez a rétegösszlet nem csak a feláramló alsó pleisztocén rétegvizeket, hanem a talajvízhez viszonyított negatív nyomásállapota következtében a térség lefelé szivárgó talajvizeit is összegyűjti. A rétegvízkészlet 24%os kihasználtságú, stagnáló a készlet igénybevétele. Rétegvízkitermelés 2007ben 36

37 Forrás: KÖTIKTVF Állapotértékelés 2008 A pleisztocén és pliocén rétegvizek metántartalma elsősorban a bezáró kőzetek (tároló, fedő és fekvő) szervesanyagával van összefüggésben, törésvonalakkal bőségesen szabdalt térségekben azonban (pl: TiszakécskeLakitelekKunszentmárton között) a migrációs jelenségé a főszerep. A felső pleisztocén képződmények összes oldott anyag tartalma mg/l között alakul. A kinyerhető víz kalciummagnézium hidrogénkarbonátos típusú, keménysége 1525 nkf között változik. Felhasználását nehezíti a 0,5 2,0 mg/l közötti vastartalom. Az alsó pleisztocén képződmények, ivóvizes felhasználású célt nehezítő vastartalom 0,5 1,0 mg/l. További nehézséget jelentenek az arzén bór és nátrium koncentrációk is. Hévivizek A 20 Cosnál melegebben felszínre fakadó vizeket a hévizek csoportjába soroljuk. A kistérség területén kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. Az energetikai célú hasznosítás alárendelt jelentőségű. Két településen minősített gyógyvizű termálkút/kutak is találhatók (Cserkeszőlő, Tiszaföldvár). Település Cserkeszőlő Tiszaföldvár Fürdő neve, címe Gyógy és strandfürdő Víz típusa jódos, krómos kloridos gyógyvíz Termál és Strandfürdő alkálikloridos hidrogénkarbonátos termálvíz Vízhőfok Gyógyító hatás mozgásszervi, nőgyógyászati betegségek, baleseti rehabilitáció reumatikus, izületi betegségek JászNagykunSzolnok megye területén a nyílvántartott hévíz kutaknak csak 5560 %a az üzemelő, a többi tartalék, időszakosan üzemelő, vagy használaton kívüli. A hévíz kutak legnagyobb része méter mélységű, az ennél sekélyebb, illetve mélyebb kutak száma jóval kisebb, 1500 méternél mélyebb kút pedig csak kevés akad. A legmélyebb hévízkút a cserkeszőlői strand 2311,5 méter mélységű termálkútja. A termál kutak vize rendszerint nátriumhidrogénkarbonátos, esetenként gyógyhatással járó magas fluorid és metakovasav tartalommal. A hévíztartó felső pannon képződménycsoportot a helyszíntől függően m között szűrőzik a termálkutak. A kitermelhetõ víz hőmérséklete 4065 oc. A vízkövesedés ritkán jelent gondot. Az összlet nyomáscsökkenése nagyon jelentős (helyenként több atmoszférás), a kitermelés általában szivattyús vagy kompresszoros. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók károsanyag terhelését növeli. A hévízhasznosító rendszerekből kikerülő a felszíni vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bejutó használt (más néven csurgalék) 37

38 hévizek attól függően, hogy elvezetésük milyen útonmódon történik, a környezetre különböző hatást gyakorolnak. A környezethez képest magasabb vízhőmérséklet elősegíti a szervesanyag képződést, vízi növényzet elburjánzását, a csatorna gyorsabb feliszapolódását. A felszíni vizekénél magasabb hőmérséklet miatt a hidrobiológiai folyamatok sebessége megnövekszik, az eredeti biológiai egyensúly veszélyes eltolódása következhet be. Romlik az oxigén vízben való oldhatósága. A melegebb vízben tárolt oxigén mennyisége rohamosan elfogyhat és a vízi élőszervezetek tömegesen elpusztulhatnak. Ezeknek a hatásoknak a mértéke nemcsak a hőfoktól, hanem a hévíz minőségétől és természetesen a hígulás mértékétől is függ. A vázolt folyamatokat súlyosbítja a hévizek esetenként nagyobb ammóniumion tartalma, ugyanis ilyenkor a szabad ammóniakoncentráció növekedése következhet be, ami közvetlen okozója lehet a halpusztulásnak. A halastavakba való bevezetés 25 o Cnál nagyobb hőmérséklet, illetve a 3,0 g/lt meghaladó sótartalom esetén nem alkalmazható. A hévizekben lévő fenolszármazékok még nagyfokú felhígulás esetén is a halhúsnak kellemetlen fenolos mellékízt kölcsönöznek. A hévizek nagy sótartalma önmagában is kedvezőtlen irányba befolyásolja a felszíni vizekben lévő, élő szervezetek együttesét. Hévíz kitermelés 2007ben Forrás: KÖTIKTVF Állapotértékelés 2008 A termálvíz készletek átlagos kihasználtsága mintegy 37%os, növekvő mértékű. A víztartó képződményekben jelentkező nyomáscsökkenések miatt takarékosabb hévízgazdálkodásra van szükség. Jelenleg energetikai célú termálvíz kivételt csak vízvisszasajtolással egyidejűleg lehet megvalósítani, a takarékosabb felhasználást segítik a vízvisszaforgatásos rendszerek kialakítása is. Összefoglalóan megállapítható, hogy ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződményeinek természetes hidrogeológiai védettsége jónak minősíthető, az esetleges szennyezőfront lejutása meghaladja a 30 évet. Ennek ellenére azonban fokozottabban kell törekedni az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására. A területen nincsenek komolyabb mennyiségi problémák a réteg és hévízkészletekkel. Igaz ez annak ellenére is, hogy különösen a mélyebb víztartókban a nyomásszintek továbbra is csökkenést mutatnak. Ez azonban a víztermelést egyelőre nem nehezíti. Fokozottan igaz ez a hévíz kutakra, melyeknél a korábbi pozitív kutak jelentős része ma már csak szivattyús üzemmóddal képes a szükséges vízhozam biztosítására. 38

39 A felszín alatti vizek szennyező forrásai: A kistérség területén egy regionális hulladéklerakó üzemel, de a felhagyott hulladék lerakól (szilárd hulladéklerakók, folyékony leürítő helyek, dögkutak) rekultivációja még nagyrészt nem történt meg, ezért jelentős szennyező forrást képvilenek a felszín alatti vizek szempontjából. A kistérségre nem jellemző az ipari felhasználás, tehát az ipari vízkivételek szinte egyáltalán, és az ipar által kibocsátott használt vizek visszavezetése csekély mértékben terhelik a víztesteket. A szántó művelési ágú táblák egy részén vegyszeres gyomirtást és növénykezelést is végeznek, ezért ezeken a területeken diffúz terhelésre is számolni kell. Végül szennyező forrásként kell megemlíteni a köztemetők területét is, hiszen műszaki védelem nélkül kerül jelentős szervesanyag, és egyéb szennyező anyag kerül a talajba, és utána bemosódva a felszín alatti vizekbe. A helyzet morbid, de mindenféleképpen elgondolkodtató. A KÖTIKTVF nyílvántartása alapján, a kistérség területén az alábbi feltárt, és kármentesítésre kötelezett felszín alatti vízszennyezések találhatóak: Feltárt felszín alatti víz (talajvíz) szennyezések a kistéség területén Szennyező megnevezése Szennyezett terület Szennyezőforrás Szennyező anyag OMV Hungária Kft. Tiszaföldvár, belterület CISZÖV 49 Kft. Cibakháza, belterület Jászkun Volán Zrt Országos mentőszolgálat Kunszentmárton Kunszentmárton Felhagyott üzemanyagtöltő állomás Géptelep, üzemanyag tartályok Régi üzemanyagtartály Régi üzemanyagtartály Szénhidrogén, BTE Szénhidrogén (TPH) TPH TPH Probléma kataszter: a felszíni és felszín alatti vizeket érő szennyezések, vízminőség problémák a holtágak vízminőségének romlása, eutrofizáció Feltételezett vízszintsüllyedés a mély rétegvizek és termálvizek esetében az alap vízhozam figyelembe vételével, a többletterheléssel jelentős tápanyag kerül be a vzekbe. Ez a belterületi csapadékvizek, a halastavak lecsapoló vizeinek és a tisztított szennyvizek bevezetéséből adódik II.2.3. Talaj Talajminőség, talajtípusok A kistérség területén számos talajtípus előfordul. A terület nagyobb, lösztakarós, közepes talajvízállású, magasártéri helyzetű hordalékkúpsíkság részén az uralkodó talajok a 39

40 különböző csernozjomféleségek (főleg alföldi mészlepedékes, réti és mélyben sós réti csernozjom), melyek mellett kevesebb réti talaj és több szikes talajféleség is előfordul. A csernozjom talajok elég jó, míg a különböző szikes talajféleségek gyenge termékenységűek. Az előbbi talajokon a szántóföldi hasznosítás uralkodik, kevés réttel és legelővel a szikes laposokon. A talajok mechanikai összetétele többnyire vályog és agyagos vályog szerkezetű. A kistérség egy részén kötött homokos felszínű hordalékkúpsíkság húzódik. Rajta még futóhomok is előfordul, de sok a humuszos homok is. Ezen a területen jelentősebb szőlőtermesztés is megfigyelhető a szántóföldi hasznosítás mellett. A kedvezőbb talajoknak köszönhető erős mezőgazdasági hasznosítás túlzottan visszaszorította a természetes növénytakarót, és ezáltal erősen kultúrsztyepp jelleget közcsönöz a térségnek. Talajtípusok a Kunszentmártoni kistérségben Forrás: KÖTIKTVF A vizsgált területen a talajok összes paraméterüket figyelembe véve nagyon változatosak, azonban a környezetföldtanilag fontos paraméterek talajképző kőzet és fizikai féleség tekintetében egységesebb a kép. Talajképző kőzet tekintetében a löszös üledékek a jellemzőek a magasabb térszíneken, ennek is egy jellemző változata az infúziós lösz. A mély fekvésű területeken a talajok képződésében egyértelműen a vízfolyások által szétterített öntésiszap a mérvadó. Kisebb területen bár, de fontos szerepet játszott a talajok kialakulásában a homok. Fizikai féleség szempontjából már az agyagos vályog tekinthető uralkodónak, de jelentős még a kistájilag Tiszazugnak nevezett területen domináns vályog megléte. Kisebb foltokban itt is megjelenik természetesen a homok, illetve a térség Ki területein az agyag. A kistérség területén többféle talajtípus mutatható ki. A legnagyobb területen a réti csernozjom és változatai helyezkednek el, de megtalálhatók még itt a szolonyec típusú szikes talajok, a réti talajok, mészlepedékes csernozjom, öntéstalajok, valamint homoktalajok. Mint fentebb említettük, a Tiszazug legnagyobb kiterjedésben előforduló talajtípusai a réti csernozjomok. Kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű humuszfelhalmozódást gyenge vízhatás kíséri. Mindaz a különbség, ami a mészlepedékes csernozjomoktól elválasztja a levegőtlenség következménye. Elsősorban abban különböznek a többi csernozjom típustól, hogy bennük a vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, vasszeplők, erek alakjában (részben a Bszintben, részben a talajképző kőzetben). A humuszos szintek színe sötétebb, barnásfekete, fekete. Szerkezetük inkább szemcsés. Az egyes szintek egymás közötti átmenete élesebb és rövidebb. Jellemző a talajtípusra a 40

41 szénsavas mész felhalmozódási formája, melynek leggyakoribb formája a göbecs. A réti csernozjomok túlnyomó része feltalajában gyengén savanyú kémhatású, de felszíntől karbonátos változataik is megjelennek Tiszasas, Csépa, Szelevény és Cserkeszőlő területén. Szervesanyagkészletüket tekintve kedvező talajok. Agyagos vályog és vályog mechanikai összetételüknek megfelelően vízgazdálkodásuk általában kedvező. Az egyes szintek vízáteresztése jó, és víztartó képességük is megfelelő. A nagyobb víztartóképesség és a csernozjomokhoz viszonyítva magasabb talajvízszint miatt e talajok gyakrabban, mélyebben, erősebben és tartósabban átnedvesednek. Azonban kora tavaszi vagy magas vízállásos időszakokban túlnedvesedésre hajlamos. Tápanyagszolgáltató képessége a kedvező nitrogén és káliumellátás miatt jó. Csak az időszakos levegőtlenség befolyásolhatja ezt a képességét. Altípusai közül kettő található meg a térség területén a mélyben sós, valamint a mélyben szolnyeces réti csernozjom. Ezekre az altípusokra a Bszintben vagy a talajképző kőzet határán észlelhető sófelhalmozódás jellemző. Kedvezőtlenebb a vízgazdálkodásuk, és a másodlagos szikesedés veszélye is nagyobb, hisz többnyire nagysótartalmú talajvíz szintje magasabban helyezkedik el, és erősen ingadozik. A kistérségben egyetlen nagyobb területen (Cibakháza, KunszentmártonKungyalu, Nagyrév és Tiszafölvár területén ) található a csernozjomok egy jellegzetes tipusa a mészlepedékes csernozjom talaj. Elnevezésüket a szelvényükben általában 3070 cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be. A szelvény felépítésében a szántott réteg leromlott szerkezetet mutat, apró morzsás, hosszas művelés hatására elporosodott, és alján tömődöttebb réteg jött létre. Az alatta következő Aszint színe a sok humusz következtében sötétbarna, barnásfekete. Szerkezete kitűnően morzsás. A csernozjom Bszintben a szervesanyagtartalom fokozatosan csökken, ennek megfelelően világosodik a szint színe is. A felszíntől karbonátos, vályog mechanikai összetételű talaj vízgazdálkodása igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztése és víztároló képessége. Tápanyaggazdálkodása szintén jó, a kedvező nitrogénellátottság, foszfáteltárolódás és káliumszolgáltató képesség hatására. Altípusát tekintve a területen az alföldi mészlepedékes csernozjom található, melynek valamivel rövidebbek az A és Bszintjei, ugyanakkor humusztartalmuk valamivel nagyobb, mint a típusos mészlepedékes csernozjom talajoké. A réti talajok is jelentősebb területet képviselnek a kistérségben belül. Keletkezésükben az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. Ez lehet az időszakos felületi vízborításnak, vagy a közeli talajvíznek következménye. A túl sok nedvesség és a levegőtlen viszonyok hatására képződött szerves anyagok a talaj humuszos szintjét szürkésfeketére, feketére színezik. A humuszos réteg felbontható egyenletesen humuszos Aszintre és fokozatosan csökkenő szervesanyagtartalmú Bszintre. A Bszintben vasborsók, rozsdafoltok, glej mutatható ki. Kémhatása gyengén illetve erősen savanyú. Többnyire nehéz mechanikai összetételűek. Vízgazdálkodása a tavaszi, túlságosan nedves időszaktól eltekintve kedvezőnek mondható. Kedvezően egyenletes csapadékviszonyok, vagy megfelelően megválasztott és kivitelezett öntözés esetén termékenyek. Az időjárási körülményekre igen érzékenyen reagálnak. Csapadékos időszakban, vagy a kora tavaszi hóolvadást követően belvízveszélyesek, száraz nyarakon aszályérzékenyek. Tápanyaggazdálkodásuk közepes, mert a növények számára felvehető nitrogén mennyisége tavasszal kevés, és a tápanyagok között a foszfátionok megkötését számításba kell venni. Foltokban tűnnek fel a réti szolonyec talajok (Tiszaföldvár, Csépa, Cserkeszőlő, Öcsöd területén), melyek kialakulásában és tulajdonságaikban a vízben oldható sók döntő szerepet játszanak. A felső talajszintekben csak kevés a vízben oldható só, vagy teljesen hiányzik. Mechanikai jellege szerint agyag illetve agyagos vályog. Vízgazdálkodására jellemző, hogy a kevés vízben oldható sót tartalmazó szintek vízáteresztő képessége lehetővé teszi a csapadékvíz beszivárgását, ha jelentősen csökkent ütemben is. Tápanyaggazdálkodása a 41

42 humusztartalomtól függ. Nitrogénszolgáltató képessége egyes esetekben igen jó lehet, elsősorban akkor, ha hosszabb száraz időszak után nedvesedik át a talaj. Foszforellátottságuk közepes, káliumellátottságuk jó. A sztyeppesedő réti szolonyecek esetében a szikesedésre jellemző hidrológiai folyamatok mellett a sztyeppesedés folyamata is jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a talajvíz süllyedése következtében a talajszelvény felső részén a víz hatása már nem érvényesül. A talajvízszint süllyedése bekövetkezhet természetes és mesterséges úton egyaránt. Az előbbi a folyók bevágódása, az utóbbi a lecsapolás, az ármentesítés. Ez magyarázza ezen foltok elhelyezkedését ( Öcsöd mellett túlnyomó részt a Horgaközén, Kunszentmártonnál a Nagyér és a Jaksorér által közrezárt területen, valamint Tiszakürt és Tiszainoka határában ). Vízgazdálkodás tekintetében az összkép kedvezőbb, mint a réti szolonyec talajok esetében. A sztyeppesedett felső szintek a vizet elég gyorsan nyelik, így beázásra képesek. Tápanyag gazdálkodásuk is viszonylag kedvező, mert a jobban levegőzött feltalajban a nitrogén ásványosodása gyorsabb, valamint a foszforforgalma is jobb. A Tisza és a HármasKörös mentén lerakott alluviális üledékeken alakultak ki a réti talajok és az öntéstalajok közötti átmenetet képviselő réti öntéstalajok. A réti talajokra jellemző humuszképződés, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. Nagy részük agyagos vályog, kisebb részük vályog mechanikai összetételű ( a Tiszai ártér tiszasasi szakaszára jellemző ). Gyengén savanyú kémhatású talajtípus. Jó illetve közepes víznyelő és vízvezetőképesség, jó vízraktározóképesség, jó víztartóképesség jellemző vízgazdálkodására. Viszonylag természetes drénviszonyaik miatt a réti talajoknál kevésbé belvízveszélyesek. Tápanyagellátottságuk kedvező, de a kisebb szervesanyagtartalom és a talajok lassú tavaszi felmelegedése következtében a nitrogénfeltárolódás, valamint a nitrogénszolgáltató képességük gyenge. Szántóföldi művelésüket az ismétlődő árvízek, valamint gyakran szabálytalan alakjuk is akadályozza. A Tiszazugban egyetlen területen találhatók futóhomok talajok, elhelyezkedését tekintve Cserkeszőlő, Tiszakürt, Csépa és Tiszasas területén. Ezeken a talajokon nem ismerhetők fel egyértelműen a talajképődés bélyegei. Igen gyenge rajtuk a szervesanyagtermelés, és a képződött kevés humuszanyag is gyorsan ásványosodik. A vizet gyorsan elnyeli. Kiszáradva az egyes homokszemcsék felszabadulnak és mozgékonnyá válnak. Mivel kevéd kolloidot tartalmaz, könnyen kiszárad, és ilyenkor a szél a homokszemeket elgörgeti a helyükről vagy felragadva továbbszállítja. Tápanyagszolgáltató képességük rossz. Felszíntől karbonátos típusa található ezen a területen. A TiszaföldvárHomok részen valamint Cibakháza területén megjelenő humuszos homoktalajokban a humuszos szint már morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak nem mutatkozik. Általában a humusztartalom 1%nál nem kevesebb, a humuszréteg vastagsága pedig 40 cmnél nem nagyobb. A termékenysége a futóhomokénál valamivel jobb. Nagyobb víztartó, ugyanakkor jó a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki, és így kevésbé vannak kitéve a szél pusztító hatásának. Tápanyagszolgáltató képességük, elsősorban nitrogénkészletük a futóhomokénál nagyobb, de még mindig nem elegendő az átlagos termések eléréséhez. Talajszennyező források A rendszerváltást követő években a birtokstruktúra átalakulása kiemelkedő mértékű volt a Tiszazugban is a többi térséghez hasonlóan. A szántóterületek viszonylag nagy része magánkézbe került. A nagyüzemi nagytáblák megszűntek, a meliorációs tevékenység során megépített felszíni üzemi belvízcsatornák és a földútárok hálózat nagy része elbontásra került, a drénhálózat műtárgyainak zöme nem funkcionál, a gépészeti berendezések nagy részét eltulajdonították. A műtrágyák és a növényvédőszerek felhasználása visszaesett, a 42

43 talajok savanyodása és a deflációs érzékenység fokozódik. A mezőgazdaságilag hasznosított területek belvízveszélyessé váltak a volt üzemi belvízcsatornák elbontása miatt, a drénhálózatok nem funkcionálnak, a talajszerkezet leromlása folytatódik, a talajjavítás még nem vált gyakorlattá. A műtrágya felhasználásának csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta a terméshozamokat és a minőségi mutatókat. A nitrátterhelés többek között a sok helyen szakszerűtlenül tárolt, helytelenül adagolt műtrágyák és a hígtrágyák miatt növekedett. A szerves anyagok közül különösen a szakszerűtlenül tárolt és adagolt hígtrágya szennyezi a környezetet. Környezetvédelmi szempontból az állattartásnak is fontos szerepe van, hisz a tevékenység során keletkező melléktermékek (hígtrágya) erősen szennyezhetik környezetüket. A bel és külterületi állattartás igen nagy hatással van legfőképp a talajra, a felszín alatti és felszíni vizekre, valamint a levegőre. Mivel az állattartás jelentősen lecsökkent a kistérségben, szennyező hatása is elenyésző. A szennyezőhatások közül kiemelt problémát jelentenek a települési környezetben a szilárd és folyékony hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából és a közlekedésből, az ipari környezetben az üzemek működése során jelentkező szennyezésekből, továbbá a keletkezett hulladékok nem megfelelő tárolásából, ártalmatlanításából jelentkeztek. A kistérségben a hulladék probléma részben megoldódott. A regionális hulladéklerakó megléte révén a korábbi települési lerakók feleslegessé váltak, melyek rekultiválásra várnak. A közlekedésből eredő szennyezés, mely a levegő közvetítésével kerül a talajba, az adatok hiánya folytán nem ismert. A forgalomszámlálási adatok ismeretében érdemes lenne ilyen szintű vizsgálatokat is folytatni. Az I. században elvégzett folyószabályozások során hatalmas földmennyiség került megmozgatásra. A tevékenység során a gátépítéshez fölhasznált földmennyiség kitermelésének helyén keletkezetek a kubikgödrök. A bányászati tevékenységek (homok, agyag, stb.) folytán fizikai szempontból károsodik legfőképpen a talaj és a földtani közeg. Eredményeként jelentős tájsebek keletkeztek. Az as években a szikes talajok javítását a meszes altalaj terítésével, az ún. digózással végezték. A tevékenység során a kitermelés helyén kisebb nagyobb mélyedések maradtak vissza, az ún. digógödrök. Ezen mélyedések állapota többségében elhanyagolt. A talajvíz szintjének emelkedése révén ezen gödrök egy részét ellepte a víz. A gödröket sok helyen illegális lerakóként használják, és ezzel is szennyezve a környezetet. Kistérség településein a vonatkozó jogszabály alapján talajok nem terheltek nitrátszennyezéssel. A KÖTIKTVF nyílvántartása alapján, a kistérség területén az alábbi feltárt, és kármentesítésre kötelezett talajszennyezések találhatóak: Feltárt talaj szennyezések a kistéség területén Szennyező megnevezése Szennyezett terület Szennyezőforrás Jászkun Volán Zrt Országos mentőszolgálat Kunszentmárton Kunszentmárton Régi üzemanyagtartály Régi üzemanyagtartály Szennyező anyag TPH TPH II Területhasznosítás A kistérség mezőgazdaságilag hasznosított területén az utóbbi évtizedekben nem történt szerkezetet befolyásoló változás a művelési ágak arányában. A szántó továbbra is megtartotta dominanciáját, aránya a mezőgazdaságilag hasznosított területek arányában meghaladja a 70%ot, a jövőben nagy valószínűséggel nem várható sem a szántóterület csökkenése, sem pedig növekedése. A gyepterületi arány alacsony volta jellemzi a kistérség földhasználatát, a legjelentősebb legelőterületek Öcsöd határában találhatóak. 43

44 A kistérség összes erdőterülete ha. Az erdősültség 6,39%os, valamivel a megyei átlag (5,8%) felett, viszont, jelentősen az országos (19%) alatt van. Legmagasabb az erdősültség aránya Tiszasas (15%), Cserkeszőlő (14%) és Nagyrév (14%) területén. A legalacsonyabb erdősültséggel jellemezhető Tiszaföldvár (2,9%) és Cibakháza (2,9%) területe. Az erdőgazdasági területeken csekély nagyságú fiatal és középkorú, zömmel keménylombos erdők találhatóak. Az éves folyónövendék átlagos nagysága a 3 m3/hat nem éri el. A kistérség igen alacsony erdősültségén belül is Tiszaföldvár (2,7%) és Cibakháza (2,9%) erdősültsége kritikusnak mondható, de a többi település erdősültsége is jóval alatta marad az országos átlagnak (19%). Magyarországon az ökológiailag kívánatos elérendő cél a 2426 % lenne. Ezt figyelembe véve a kistérség erdősültsége távol marad a környezetileg optimálistól, így a természetes fafajokkal történő erdőtelepítés mindenképpen indokolt. Az erdészeti adottságok a kistérségben kedvezőtlenek. Az ártéri erdők kivételével az összes erdő a gazdaságtalan kategóriába tartozik, mivel az erdőtelepítések a gyenge, szikes területeken történtek. A térség erdőinek a faállományára a gyenge minőség jellemző. A térség alacsony erdősültsége a szántóterületek átlagosnál jóval nagyobb arányával is magyarázható. Az intenzív művelésű szántóterületek természetvédelmi szempontból igen kedvezőtlenek, hiszen a vegyszeresen kezelt nagyterületű monokultúrák nem kedveznek a természetes biodiverzitásnak. A szántóföldi növénytermesztés részben a hagyományos növénykultúrákat takarja, azaz (őszi) búzát, kukoricát, napraforgót és az utóbbi években növekszik a repce területe is. A szántóföldi kertészet nyolcvanas években kezdődő térhódítása tovább tart, mivel a folyókkal körbevett, holtágakkal szabdalt térség területe nagyon kedvező feltételeket biztosít a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, paprika, uborka, karfiol, paradicsom, kínai kel) számára. Tiszakürt, Cserkeszőlő, Csépa, Cibakháza és Tiszasas területén található a térség szőlőterületének több, mint 90%a, de térségi szinten így is 2% körüli értéket képvisel. A gyümölcskultúra kisebb jelentőségű a szőlőnél és a szántóföldi kertészetnél. Az egykori csépai termelőszövetkezet által telepített gyümölcsös teljesen lepusztult, új telepítések nagysága elhanyagolható. A gyümölcs jelentős része a zártkertekből kerül ki, melyek mind mennyiségben mind minőségben ipari feldolgozásra alkalmatlanok. A mezőgazdasági tevékenységet nagyban befolyásolják a térségben előforduló talajok. Ennek egyik mutatója az Aranykorona érték (AK). A térség szántóinak átlagos talajkorona értékét nézve nem a legkedvezőbb képet kapjuk (17,96 AK). Azonban ezen az értéken belül elég nagy szóródás tapasztalható. Legrosszabb a helyzet Tiszasas (14,22 AK) és Tiszakürt (14,3 AK) esetében. Az átlagosnál magasabb termékenységű területek találhatók Tiszaföldváron (27,3 AK) és Kunszentmártonban (27,07 AK). 44

45 Művelési ágak 100% Halastó Nádas 80% Gyümölcsös Kert Szőlő 60% 40% Erdő Gyep 20% Szántó as a s rt Ti sz ak ü a Ti sz ai no k ld vá r Ti sz ny af ö Ti sz el ev é Sz Ö cs öd Ku ns z en t m ár to n N ag yr év sé pa lő C es ző se rk C C ib ak há za 0% Problémakataszter A talaj racionális, ökológia szempontú hasznosítása révén a környezeti károk csökkentését szükséges szorgalmazni. A talajszennyezési tényezők az irányba mutatnak, hogy a jövőben a területhasznosítás elveit teljesen új alapokra kell helyezni. A jelenlegi hasznosítás nem feltétlenül az igények és a lehetőségek összhangját tükrözi. Ésszerűen mérlegelni kell, hogy az adott terület talajainak mekkora a terhelhetősége, és a mi az a hasznosítási forma, ami a hasznosítás szempontjából a legmegfelelőbb. A talajszennyezések potenciális forrásai az egyes talajokat egyoldalúan kihasználó, azokra kedvezőtlenül ható művelés folytatása. A talajszennyező források részletesebb feltárása (közlekedési, állattartó telepekből adódó, vízszennyezésen keresztül ható, sztb) nem készült el, így elhárítási terv sem készíthető. Magyarország jelenlegi erdősültsége 19%os, a kívánatos azonban a 2426% lenne. A kistérség erdősültsége kritikusan alacsony, így jóval alatta marad a környezetileg optimálisnak. A kistérség területének igen nagy hányada felszántott, és a teljes terület szintén igen nagy része tartozik mezőgazdasági művelés alá. A szántóterületek nagy aránya azért is nagyon kedvezőtlen, mert a vegyszeres monokultúrás termelés nem csak a természetes növényvilágot szorítja teljesen ki, de az állatvilág számára sem biztosít természetes élőhelyet. A monokulturás szántóföldi termelés emellett a talajélet szempontjából is kedvezőtlen. A biodiverzitás szempontjából nagyon fontos mezővédő erdősávok igen kevés helyen láthatók csak a mezőgazdasági táblák mellett. 45

46 II.3 A települési és az épített környezet állapota II.3.1. Kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás Az Önkormányzatoknak közszolgáltatás keretében kell a Települési folyékony Hulladék gyűjtését megszervezni, elhelyezése csak a 213/2001 (I.14) Kormány rendelet alapján történhet. A kitérség települései közül Nagyrév, Öcsöd, Tiszainoka, Tiszakürt kivételével mindenhol van valamilyen szinten kiépített szennyvzícsatornahálózat. A csatornázatlan területeken rosszul szigetelt szennyvíz aknákban gyűjtik a települési folyékony hulladékot, melyet időszakosan szippantanak, és jobb esetben szennyvíztisztítótelepre szállítanak. Probléma, hogy a keletkező folyékony hulladék, és a szennyvíztisztító telepre beszállításra kerülő tényleges mennyiség között igen nagy különbségek vannak, ami azt jelenti, hogy a folyékony hulladék töredéke kerül csak környezetvédelmi szempontból megfelelő módon elhelyezésre. A csatornázatlan terüleken a folyékony hulladékok szakszerűtlen szikkasztása szennyezi a felszín alatti vízeket, és közegészsaégügyi problémákat okozhat. A kitérség területén szennyvíztisztító telep az alábbi településeken van: Szennyvíztisztító telep Cibakházai Cserkeszõlõi Kunszentmártoni Öcsödi Tiszaföldvári Tiszasasi Szennyvíztisztító telepek a kunszentmártoni kistérség területén Kibocsátott Névleges Csatlakozó Kihasz szennyvíz Üzemeltető Kapacitás település náltság mennyiség M3/nap m3/nap Helyi Önkormányzat Aquaplus Kft Tiszazugi Vízmű Kft. NKÖGAMESZ Kft Tiszaföldvár Víz és Csatornamű Kft Csongrádi vízés kommunális szolgáltató Kft % % n.a % n.a. 206 Tisza 334 Csépa, Szelevény Tisza Cserkecsatorna Nagyéricsatorna HármasKörös Artezicsatorna % Befogadó Forrás: KÖVIKTVF Állapotértékelés 2008, és önkormányzati adatszolgáltatás A végső befogadó Kunszentmárton, és Öcsöd kivételével (itt a HármasKörös) a Tisza folyó. A szennyvíztisztítókón alkalmazott technológiák a követktezők: Cserkeszőlő: Eleveniszapos biológiai tisztítás Cibakháza: Eleveniszapos biológiai tisztítás, nitrifikációval, denitrifikációval Öcsöd: Eleveniszapos biológiai tisztítás Kunszentmárton: Eleveniszapos biológiai tisztítás, nitrifikációval, denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással Tiszasas: Eleveniszapos biológiai tisztítás, nitrifikációval, denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással. Tiszaföldvár: OMS technológia, eleveniszapos biológiai tisztítás, nitrifikáció, denitrifikáció, foszforeltávolítás A szennyvíztisztító telepeken a legmagasabb jelenleg alkalamazott tisztítási fok, a foszfor 46

47 eltávolítás (pl.: a detergensek eltávolítása egyelőre nem lehetséges). További általános probléma szennyvíztisztító telepeken (pl. Tiszaföldvári) a nem megfelelően, vagy egyáltalán ki sem épített beleterületi csapadékvízhálózatról érkező hidraulikai terhelés. Jelentős probléma a települési szennyvíztisztítókból keletkező szennyvíziszapok ártalmatlanítása. Ezen hulladék ugyan jól hasznosítható lenne a mezőgazdasági területen történő elhelyezéssel, mégsem sokan tudják ezt választani, hiszen ahhoz bevizsgált saját/bérelt területekkel kell rendelkezni. További hasznosítási lehetőség a komposztálást követõ termõföldön történő kihelyezés, mely csak akkor egyszerűbb megoldás, ha a végtermék állandó összetételű, s így termékké minősíthető. Sajnos jelenleg még az ilyen jellegű hulladékok döntő többsége valamely kezelést követően a hulladéklerakókon köt ki, takaróföldként felhasználva azt, ezzel növelve a biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat a lerakókon. A hulladékgazdálkodási alapelveket figyelembe véve az iszapok minél szélesebb körű hasznosítását kell előtérbe helyezni, különös tekintettel a mezőgazdaságban történő talajjavítási célú hasznosítására. A kistérség területén található szennyvíztelepeken keletkező iszap mennyisége és elhelyezési módja a következő: Cibakháza: mennyisége 18,457 t/év, egyelőre a telepen történik az iszap felhalmozása, rövid távon a szelvényi lerakóra fogják szállítami, de folyamatban van az iszap bevizsgálása, melynek célja, hogy hosszú távon mezőgazdasági területen hasznosítsák Cserkeszőlő: mennyisége 7 t/év, a szelevényi hulladéklerakóra szállítják Kunszentmárton: több éve sikeresen működik az iszap mezőgazdasági területen történő kihelyezése, az eredmények, és vizsgálatok biztatóak. Öcsöd: egyelőre a szelevényi hulladéklerakóra kerül elszállításra, a későbbiekben komposztálás, mezőgazdasági kihelyezés tervezett. Tiszaföldvár: egyelőre a szelevényi hulladéklerakóra kerül elszállításra, a későbbiekben komposztálás tervezett. Mennyiségéről még nincs adat, mivel a telep csak 2008 ősszétől üzemel Tiszasas: mennyisége 10,6 t/év, a szelevényi hulladéklerakóra szállítják Négy település Tiszakürt, Tiszaug, Tiszainoka és Nagyrév közös pályázatot nyújtott be szennyvíztisztító telep megépítésére, és hálózat építésre, de a pályázat nem nyert, ezért új lehetőségeket, keresnek a problémam egoldására. Nagyrév természetközeli szennyvzítisztítási technológiában gondolkodik. A régi folyékony hulladék leürítő helyeket már mind felszámolták, azonban illegális szennyvízleürítésre még napjainkban is van sajnos példa (pl.: Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Nagyrév). A 253/1997 (II.20) Kormány rendelet 47 a alapján a szennyvíz és csapadékvízelvezetésre vonatkozó előírások a következők: (1) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. (2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható. (3) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására. (4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható. (5) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz a vonatkozó hatósági előírások megtartásával nyílt árokban is vezethető. (6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny és csapadékvizet 47

48 bevezetni tilos. (7) A bekötő csatornavezetéket a vonatkozó szakmai ekőírások szerint kell megvalósítani. (8) A telek, terület csapadékvízelvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. (9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. (10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből a telkekről csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. Probléma kataszter Település Nincs kiépített szennyvízcsatornahálózat Cibakháza Csépa Cserkeszőlő Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége nem teljes Illegális folyékony hulladék leürítések Folyékony huladék szikkísztásból eredő környezetszenn yezés A szennvíziszap elhelyezésn em megoldott II.3.2. Ivóvízellátás A vízellátás vízbázisa a kistérség települései esetében a jó geológiai adottságoknak megfelelő mélységű vízadó réteg. A kistérség települései gyakorlatilag 100%osan ellátottak közüzemi vezetékes ivóvízzel. Vízműrendszerek a kistérségben: Tiszainoka vízmű, kapcsolódó település: Tiszainoka Nagyrév Tiszakürt Csépa vízmű, kapcsolódó település: Csépa Tiszasas A többi településen önálló vízmű biztosítja a vízellátást. 48

49 Ivóvízellátást biztosító szolgálatatók a kistérség területén Település Szolgáltató megnevezése Cibakházai Nagyközségi Önkormányzat Műszaki Ellátó Szervezete (MESZ) Aquaplus Kft Csongrád Városi Víz és Kommunális szolgáltató KFT Tiszazugi Vízmű Kft. NKÖGAMESZ Kft Aquaplus Kft Tiszazugi Vízmű Kft Tiszaföldvár Víz és Csatornamű Kft Cserkeszõlõ Csépa Kunszentmárton Öcsödi Szelevény Tiszainoka Tiszaföldvári A kiépített vízművek kapacitása messze meghaladja a mai vízfogyasztást és a várható jövőbeni igényeket, a vízfogyasztás egyébként kistérségi szinten a szolgáltatott víz mennyisége alapján nem mutat növekvő tendenciát. A jövőben az ivóvíz minőség EU normatíváknak való megfeleltetése a cél, mivel jelentős számban fordulnak elő az európai közösségi előírásoknak nem megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott települések. A minőségi problémák alapvetően a felszín alatti vizekben lévő vízszennyezőkre (arzén, ammónium, vas, mangán) vezethetők vissza. Némelyek (pl. As3+, Cd2+, N03, stb.) mérgezőek, míg mások reagálnak a fertőtlenítésre használt szerekkel (pl. NH4+, Mn2+, Fe2+), így kellemetlen ízt, színt és szagot kölcsönöznek a víznek. A keletkező csapadékok a tározókban és a szállítórendszerben lerakódnak, sőt a vascsapadékok korróziót is okoznak. A kistérség településeinek túlnyomó részén problémát okoz az ivóvízellátásban a felszín alatti vizek réteg eredetű szennyezettsége, melyet a régiós ivóvízminőségjavító program lesz hivatott megoldani. Vízszennyezők előfordulása (201/2001 Kr., 6.sz melléklet A/2. szerint) Az 1,0 mg/l koncentrációnál nagyobb bórtartalmú vízzel ellátott települések Település CSERKESZŐLŐ KUNSZENTMÁRTON KUNSZENTMÁRTONKungyalu NAGYRÉV ÖCSÖD SZELEVÉNY SZELEVÉNYHalesz SZELEVÉNYPálóczipuszta TISZAINOKA TISZAKÜRT TISZAKÜRTBogaras TISZASAS Nitrit (>0,5 mg/l) Bór (>1,0 mg/l) Ammónium (>0,5 mg/l) Fluorid (>1,5 mg/l) Arzén (0,030,01 mg/l) Jodid (>0,5 mg/l) Vas (>0,2 mg/l) Mangán (>0,05 mg/l) KOIps index (>5,0 mg/l) 49

50 Vízszennyezők előfordulása (201/2001 Kr., 6.sz melléklet A/4. szerint) A 0,5 mg/l koncentrációnál nagyobb nitrittartalmú vízzel ellátott települések Település TISZAFÖLDVÁR Nitrit (>0,5 mg/l) Arzén (0,030,01 mg/l) Ammónium (>0,5 mg/l) Vas (>0,2 mg/l) Mangán (>0,05 mg/l) Vízszennyezők előfordulása (201/2001 Kr., 6.sz melléklet A/2. szerint) A 0,5 mg/l koncentrációnál nagyobb ammóniumtartalmú vízzel ellátott települések Település CIBAKHÁZA CSÉPA Ammónium (>0,5 mg/l) Vas (>0,2 mg/l) Prolémakataszter: A szolgáltatot ivóvíz minősége nem felel meg az az európai úniós határértékeknek II.3.3. Helyi közlekedésszervezés A régió közlekedésföldrajzi helyzetét elsősorban az a tény határozza meg, hogy a térség JászNagykunSzolnok megyén belül periférikus helyzetben van. A Tiszazugon elsőrendű főútvonal és magisztrális vasúti fővonal nem vezet keresztül. Ez a helyzet környezetvédelmi szempontból talán kedvezőnek tekinthető, de a térség fejlődését tekintve negatív hatású. A másodrendű főútvonalak tekintetében jól ellátottnak minősíthető a térség, bár ezek kapacitása és vonalvezetése sok helyen kedvezőtlen. Pozitív, hogy nem csak a megyeszékhely, hanem a környező megyék is elérhetők ezeken a főutakon, tehát biztosítva vannak a transzverzális kapcsolatok is. A térségben található két vasútvonal egyrészt Szolnokkal és Csongrád megyével, másrészt a tiszazugi hídon keresztül nyugatra BácsKiskun megyével teremt kapcsolatot. A keleti irányú összeköttetés hiányzik. A Tisza folyó közlekedési szempontból egyelőre elhanyagolható jelentőségű. Közúti közlekedés A kistérség közúti ütőerét a következő másodrendű főútvonalak alkotják: 44.számú út 45ös számú út 442es számú út Az elsőrendű főutak közül a 44es úton bonyolódik le a legnagyobb forgalom, annak nemzetközi tranzitjellegéből következően. Az út gyorsforgalmi úttá való fejlesztése s ezzel együtt a hiányzó öcsödi elkerülő szakasz megépítése szükséges. A főutak minősége közepes, de a 44es útra egyre nagyobb terhelést ró az átmenő forgalom. A legnagyobb problémát a települési átkelési szakaszok jelentik, hiszen a növekvő forgalom egyre nagyobb baleseti veszélyt illetve környezeti terhelést (zaj, légszennyezés, rezgés) jelent az ott élő lakosság számára. Ez a probléma elsősorban a 44es útnál Öcsödön, a 45ös út esetében Kunszentmártonban, a 442ös útnál pedig Tiszaföldváron jelentkezik. Ezeken a településeken elkerülő szakaszok építésével kellene orvosolni ezt a problémát. 50

51 A mellékutak állapota egyrészt az úttest minősége, másrészt annak elégtelen szélessége miatt nem kielégítő. A meglévő mellékúthálózat fejlesztése mellett új utak építésére is szükség van, hiszen szomszédos települések gyakran csak kerülővel érhetők el. A kistérségben a kerékpározók biztonsága és a kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében szükség van kerékpárúthálózat kialakítására, illetve fejlesztésére. A kerékpáros turizmus szempontjából fontos szerepe lehet az árvízvédelmi töltéseken kialakítható útvonalaknak is. Közúti tömegközlekedés JászNagykunSzolnok megyében a menetrendszerinti közúti személyszállítást a Jászkun Volán Zrt. és a szomszéd megyei Volán társaságok bonyolítják le. A térség valamennyi települése be van kapcsolva az autóbuszközlekedésbe. A legkedvezőbb helyzetben azok a települések vannak, ahol egyszerre több járat is összefut (Kunszentmárton, Tiszaföldvár), illetve amelyek olyan főútvonalak mentén fekszenek, melyen nagy az átmenő (például KecskemétBékéscsaba ill. KunszentmártonSzolnok irányú) buszközlekedés (Öcsöd, Cserkeszőlő, Cibakháza). Ezeken a településeken a buszjáratok száma gyakran a lakosság számához mérten is magas. Ezzel szemben a főutaktól, illetve csomópontoktól távolabb eső településeken (Csépa, Szelevény, Tiszainoka, Tiszasas) illetve a zsákfaluban (Nagyrév) a járatsűrűség különösen hétvégén gyakran elmarad a lakosság igényeitől, ezek a települések úgynevezett forgalmi árnyékban fekszenek. A kedvezőtlen közlekedés földrajzi helyzet a települések gazdasági és demográfiai helyzetére is kedvezőtlen hatással van. Vízi közlekedés A térséget két folyó a Tisza és a HármasKörös szeli át. A lehetőségekhez képest a vízi közlekedés szerepe nem jelentős, de az elkövetkező időben elsősorban a turizmus révén ebben a tekintetben is fejlődés várható. Kikötő jelenleg csak Tiszakürtön található. Ez a helyi hajózási igényeket szolgálja. Felújítása és újabb kikötők építése környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, hiszen a nem megfelelő kikötőhelyek használata, illetve a járművek üzemanyaggal való feltöltése mind a vizet, mind pedig a parti területeket szennyezheti. Vasúti közlekedés A kistérséget két egyvágányú vasútvonal érinti. Ezek közül a 130as jelzésű (Szolnok)TiszatenyőKunszentmártonHódmezővásárhelyMakó B1 kategóriájú úgynevezett egyéb fővonal, mely a térség települései közül a két várost Kunszentmártont és Tiszaföldvárt érinti. A másik vasútvonal a 146os jelzésű KunszentmártonTiszaugLakitelekKecskemét vonal, mely a B2 mellékvonali kategóriába tartozik. A fentiekből kiderül, hogy Kunszentmárton tekinthető a térség vasúti csomópontjának, hiszen itt futnak össze a 130as és 146os vasútvonalak. Emellett Tiszaföldvárnak nagy még viszonylag a vasúti forgalma. A Kistérség egyes települései (Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tiszainoka, Cibakháza, Nagyrév és Öcsöd) nem érhetőek el vasúton. Szzemélygépkocsi forgalom Az 1999es állapothoz képest, 2006ban már 50%al nőtt a települések személygépkocsival való ellátottsága (forrás: KSH), ami a megyei (41%), és az országos (30 %) átlganál is nagyobb. A gépjárművek számának növekedésében nagy szerepe volt a járműbehozatal vámszabályainak változása. Ebben az időszakban nagymértékben nőtt a három évesnél idősebb személygépkocsik száma. A növekedéshez hozzájárult az eladott gépjárművek számának növekedése is, amelyet az alábbiak közölt országos adatok is jól jellemeznek: 51

52 2001től 2007ig az országban 2,6 millióról 3,1 millióra nőtt a személygépkocsik száma. Ma már minden második családnak van gépkocsija. Míg 2001ben a háztartások 39%ában volt gépkocsi, addig ez az arány 2007ben már 50% volt. A burkolt utak aránya (%) Település Kerékpárút hossza Belterületi Külterületi Települést érintő utak és forgalmuk Cibakháza Cserkeszőlő 48,6 7,7 6,156 km Kunszentmárton 58,2 4,4 2,37 km Csépa 85,9 29,9 0,4 km Nagyrév 27,2 10,4 Öcsöd 19,20 18,2 Szelevény 39,4 12, sz. út, amely kisforgalmú Tiszaföldvár 64,4 9,4 442 sz. főút, a forgalom jelentős, amelyből a városközpontban ágazik ki a 4628 sz. út Mezőtur irányába Tiszainoka 75,6 Nem ismert 0,476 km + 0,7 km vegyes jellegű (gyalogosoknak is ) Tiszakürt 46,9 Nem ismert Tiszasas 29,6 Nem ismert 44 sz útról közelíthető meg, az átmenő forglom nem jelntős 4511 sz. út, forgalma nem jelentős 1,94 km 442. sz. lecsökkent, miután a főutat másik nyomvonalra vezették át 44es másodrendű főútvonal és a 442es főút, az előzőn jelentős forgalom bonyolodik le 44es és a 45ös főút illetve a 442 út, forgalmuk jelentős A település a 4511es, 4513as és a 4514es utak kereszteződésében található, forgalmuk nem jelentős A település a 442es főúthoz bekötőúton kapcsolódik, az átmenő forgalom nem jelentős 44 sz út, az átmenő forgalom jelentős sz. út, forgalma nem jelentős Forrás: készült a települések adatszolgáltatásai alapján Összefoglalva a fentieket, jól látszik, hogy a települések nagy részén csekély a szilárd burkolattal rendelkező utcák száma, amely környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, mert a burkolat nélküli utak nagy porterhelést jelentenek, valamint így a szilárdburkolatú utakon nagy a sárfelhordás, amely ezeken a szakaszokon is ismételten porterheléssel jár. Problémakataszter : A zaj és légszennyezés tekintetében a közlekedés a legnagyobb kibocsátó. Hatását fokozza, hogy a terhelés jelentős mértékben a településeken, az emberek közvetlen közelében történik. A települések jórészén alacsony a szilárdburkolattal ellátott utak aránya. A burkolattal rendelkező utak minősége nagyrészt nem megfelelő. Kevés a forrás az újutak építésére és a meglévő utak felújítására. A járdák állapota a kistérségben több helyen is nem kielégítő. Kevés a közlekedés biztonsági célból épített kerékpárút II.3.4. Energiagazdálkodás 52

53 A magyarországi a primerenergiaszolgáltatásban a földgáz és a kőolaj játszik meghatározó szerepet. A kőolaj és a szilárd tüzelőanyagok részaránya azonban jelentősen csökkent 1990 óta, mivel ezeket a tüzelőanyagokat is földgázzal helyettesítik. A primerenergiaszolgáltatásnak csupán 4,5 %a származik megújuló energiaforrásból (az EU27 6,2 %os átlagával szemben). Magyarországon az energiafelhasználás összetételének változása az Európai Unió átlagánál még kedvezőtlenebb hosszú távú tendenciát mutat. 1990tól 2004ig ugyan közel 10%kal csökkent a hazai összenergia felhasználás, a gázfelhasználás 30%os növekedése révén az import fosszilis energiahordozók részaránya a felhasználásban ma meghaladja a 60 %ot, a nukleáris fűtőanyag behozatallal együtt az importfüggőség pedig 70%nál is nagyobb. A kistérség területén egyáltalán nem jellemző a villamos energiatermelésben a megújuló energiaforrások alkalmazása, a kistérség szinte teljes mértékben energiaimport függő (a kistérség területén nincs erőmű), az áramszolgáltatást a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. (TITÁSZ) biztosítja. A fűtés és melegvízellátásban a gáz illetve a foszilis energiahordozók (fa, szén) játszák az elsődleges szerepet, bár minden településen van a vezetékes gázhálózat, a kiépítettségben és a rákötések arányában azonban jelentős különbségek adódnak. A gázszolgáltatás szempontjából a gázszállító rendszereket nagynyomású szállítóvezeték és a gázátadó állomások jelentik. A kistérség gázellátásában az Endrőd Városföld és a Közép magyar nagynyomású gázvezeték játszik szerepet. Gázátadó állomás a térségben Kunszentmártonban és Öcsödön található. A meglévő gázhálózatra való rákötést tovább kellene szorgalmazni, hogy a téli fűtésből eredő (fa és egyéb,,vegyes tüzelőanyagok alkalmazása) légszennyezés csökkenthető legyen, bár 2001 óta ezen a téren jelentős előrelépés tapasztalható. Meg kell jegyezni azonban, hogy sokan takarékossági okokból tüzelnek fával, szénnel stb., a magas gázárak miatt. A megújuló energiforrásokat elsősorban a fűtés és melegvízellátásban alkalmazzák, intézményi szinten erre találunk pédát Cserkeszőlőn, és Tiszaföldváron (elsősorban hévíz). A gázfüggőség csökkentését, és a megújuló energiaforrások jobb kihasználásának fontosságát támasztja alá a évi téli gázkrízis is. 53

54 A Kunszentmártoni kistérség településeinek gázközmű állapota Település A gázközmû A lakossági rácsatlakozások aránya a kiépítésének éve lakásállomány %ban Cibakháza Cserkeszõlõ Csépa Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas Forrás: A települések adatszolgáltatása alapján 2001/2008 Az energiaellátás terén országos szinten a decentralizáció, az importfüggőség csökkentésének elérése a cél, vagyis az energiát minnél nagyobb arányban a felhasználás helyéhez minnél közelebb kell előállítani. Elsődleges cél az energiafelhasználás csökkentése kell, hogy legyen. Magyarországon a legnagyobb energiafogyasztó a lakosság (46,68 %), melyet az ipar (39 %) követ a sorban. Mivel a kistérség nem rendelkezik jelentős iparral, itt a legnagyobb energiafelhasználó a lakosság. A kistérség területén az önkormányatok a közintézmények, közvilágítás, az épületgépészet (fűtés stb.) korszerűsítésével sokat tehetnek az energifelhasználás csökkentése érdekében. Több településen már korszerű, felújított közvilágítás működik (kivéve Nagyrév, Cserkeszőlő, Öcsöd, Tiszakürt, Tiszainoka), az intézmények energiaracionalizálása azonban elmaradt. Öcsöd önkormányzata rendelkezik egyedül energiaracionlaizálási programmal (2006) a közintézményeire vonatkozóan. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége egyértelmű növekedést mutat. Prolémakataszter: a megújuló energiafelhasználás alacsony színtű, elmarad a lehetőségektől energiaimport függőség a gázhálózatra való rákötés elmarad a lehetségetől a közintézmények energiaracionalizálása csak kevés helyen történt meg II.3.5. Zöldfelületgazdálkodás Az épített környezet melybe az építészeti, zöldfelületi és településszerkezeti elemek egyaránt bele értendők, nagyban befolyásolja a településképet, a város arculatát, hangulatát. 54

55 A hangulati tényezők pedig legalább annyira fontosak a benne lakó ember közérzetét, kényelemérzetét tekintve, mint az infrastrukturális elemek. A településszerkezet fejlesztési irányvonalainak ad keretet a rendezési és szabályozási terv, a helyi építési szabályzat és a különböző szakági területekre vonatkozó fejlesztési koncepciók, tervek. A fejlesztés mindig kétfázisú. Egyrészt meg kell őrizni az épített környezet meglévő értékeit, másrészt pedig olyan települési környezetet kell biztosítani a lakosság számára, melyek megfelelnek a mai kor fokozott igényeinek, elvárásainak, ugyanakkor biztosítják a maximális élhetőséget, és a környezeti ártalmaktól mentes, tiszta, esztétikus és komfortos lakókörnyezetet. A településszerkezetet és településképet ezért nagyban befolyásolja a települések zöldfelületi rendszere, mely a belterületi épített közterületek és zöldfelületek mellett tágabb értelemben a külterületi zöldfelületeket is magában foglalja. A zöldfelületi rendszer elemei tehát több szempontból is meghatározóak egy településen. Az igényesen kialakított, zöldfelületekkel tagolt településkép kedvezően befolyásolja a település megítélését és az ott lakók elégedettségét. A település belterületén található zöldfelületnek mindenkor kondicionáló hatása van. A természetes növénytakaró látványa közérzetjavító hatású, emellett javítja a környezeti elemek minőségét, hiszen a növényzetnek nagy szerepe van a légszennyezés mérséklésében, a kedvező mikroklíma kialakulásában, a belterületi páratartalom megőrzésében és a talaj nedvességtartalmának biztosításában is. Az egymás után jól felfűzött zöldfelületi egységek együttesen biztosítják a települések megfelelő átszellőzését is. A kistérség zöldfelületgazdálkodása alapvetően azért kedvező, mert alapvetően laza szerkezetű beépítéssel bír, így a közterületi és a magántulajdonú zöldfelületek együttesen a települési belterületek igen nagy hányadát alkotják. A települések zöldfelületi rendszerét a magánkertek, a közparkok, az árokpartok, a fasorok, az út menti zöld sávok, az üzemek udvarai, a temetők, a sportpályák és a közintézmények zöldfelületei együttesen alkotják. A települési zöldfelületeknek különböző típusait különböztetjük meg. A korlátlan közhasználatú zöldfelületek olyan közterületek, melyek nyitottak, azaz bármikor bárki által használhatók (árokpartok, út menti zöldsávok, települési parkfelületek). A korlátozott közhasználatú zöldfelületek alatt olyan közterületeket értünk, melyek csak meghatározott időben vagy meghatározott közönség által vehetők használatba. Ide tartoznak pl. a temetők, a sportpályák, iskola, óvodaudvarok, zárt templomkertek, stb. A települések zöldfelületének fontos részét alkotják azok a zöldfelületek is, amelyek a közhasználat elől elzártak, gondolva itt a településen található magánkertekre, udvarokra. A fent említett különböző típusú zöldfelületek együttesen alkotják a települések ökológiai rendszerét, melyek a külterületi zöldfelületekkel együttesen illeszkednek bele a térségi, tágabb Az ökológiai hálózat szempontjából megkülönböztetünk ún. pontszerű, vonalszerű és sávos zöldfelületeket. A pontszerű zöldfelületeket alkotják a közparkok, a sportpályák, az intézményi kertek, parkerdők, stb., azaz a nagyobb kiterjedésű foltszerűen elhelyezkedő területek. Sávos zöldfelületek lehetnek a település telkes lakóterületei. A vonalszerű zöldfelületek közé sorolhatóak az árokpartok, a vízfolyások parti környezete, az út menti zöldsávok. A zöldfelületi funkciók pozitív egészségügyi vonatkozásai (klímamódosító hatás, levegőtisztító hatás, zajártalom csökkentő hatás, stb.) a nagyobb, foltszerűen elhelyezkedő zöldfelületek esetében jelentkeznek igazán, azonban a települési zöldfelületi rendszer mégis csak akkor tekinthető ideálisnak, ha a pontszerű, vonalszerű és sávos zöldfelületek harmonikus, egymással összefüggő rendszert képeznek. A települések esetében a természetes víz jelenléte (folyók, patakok, tavak) nagyban fokozza a település pufferképességét, látványa javítja a településen élők közérzetét és a településképet egyaránt. 55

56 A kistérség zöldfelületeiről általánosságban elmondható, hogy ápolt, gondozott zöldfelületek jellemzik a településeket. A zöldfelületi rendszer legnagyobb hányadát a kedvező egyedi telkes beépítettségből adódóan a magánkertek adják. A meglévő közparkok általában a frekventáltabb helyeken kialakult teresedésekből fejlődtek tovább. A települési lakóutcák és a főútvonalak is többnyire megfelelő zöldsávval rendelkeznek ahhoz, hogy az utcafásítás mindkettő oldalon lehetséges legyen, ezt azonban sokszor a légvezetékek gátolják. A zöldfelületeket tekintve kedvezőnek mondható a települések nagyarányú nyílt csapadékelvezető árokrendszere, mely a fasorokhoz hasonlóan fontos vonalas zöldfelületi összekötő elemet jelent a nagyobb kiterjedésű zöldfelületek között. A települések zöldfelületein igen sok nagylombozatú, egészséges, értékes faegyed található, mely a zöldfelületek esztétikai és környezetminőségi értékét tovább növeli. Cibakháza A településen jelentősebb zöldfelületi egységek a sportpálya és a temető területei, emellett Cibakháza területén további 2 nagyobb parkfelület található. A település zöldfelületi hányadának kedveznek a belterületen található nagy telkek területei. Településökológiai szempontból kedvező, hogy a település belterülete a Tisza folyóhoz illetve annak holtágához közvetlenül kapcsolódik. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója az Önkormányzat. A településen a zöldfelületek rendezettek, a zöldfelületi fejlesztés folyamatos. Az utak nemti fasorok állapota ugyan jónak mondható, de folyamatos pótlásra szorul, azonban fásítási tervvel a település nem rendelkezik. Cibakházán játszótér nem található. A településen a játszótér biztosítása közfeladatnak tekinthető, így egy szabványos, Eukonform játszótér kialakítása mindenképpen rövidtávú feladat. Csépa A településen jelentősebb zöldfelületi egységek a sportpálya és a temető területei, emellett Csépa területén további parkfelületek találhatóak összesen 6,4 ha felületen. A település zöldfelületi hányada kedvező, különösen szerencsésnek mondható, hogy a településközponti telkek mérete nagyobb zöldfelületi hányadot eredményez. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója az Önkormányzat, a fenntartási munkálatokat közmunkások bevonásával látják el.a településen a zöldfelületek ugyan rendezettek, de zöldfelületi fejlesztés évek óta nem történt. Az utak menti fasorok többnyire elöregedettek, fásítási tervre, és tervszerű fásításra lenne szükség. A település közigazgatási területén 2 darab védett faegyed található. A településen játszótér nem található, az meglévőt annak balesetveszélye miatt fel kellett számolni. A településen a játszótér biztosítása közfeladatnak tekinthető, így egy szabványos, Eukonform játszótér kialakítása mindenképpen fontos. Cserkeszőlő A településen 5 jelentősebb zöldfelületi egység található, a Petőfi tér, a játszótér, a sportpálya, a Termálpark és a temető területe. A település zöldfelületi hányada kedvező, különösen szerencsésnek mondható, hogy a településközponti telkek mérete nagyobb zöldfelületi hányadot eredményez. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója a Cerkeszőlői Beruházó, Építő és Karbantartó Kht. A településen az elmúlt években is folyamatosan látszanak a fásítási törekvések, a közigazgatási területen védett faegyedek is találhatóak. A település rendelkezik fásítási tervvel. A település játszótérellátottsága nem elégséges, meglévő játszóterén a játszószerek elvaultak, nem felenek meg az európai úniós szabályozásbak. Kunszentmárton 56

57 A településen több nagyfelületű zöldterület található. A Köröspart területe majdnem 24 ha, míg a Széchenyi Lakótelep területe mintegy 3 haos, az egyéb lakóterületek zöldfelületeinek összanygsága kb 5 haos. Az Erzsébetliget és a Szakképző iskola kertjének területe is több mint 1 ha. További nagyobb zöldfelületi egységeknek tekinthetőek az Autóbuszállomás, a városközpont, az Epreskert és a Kis Liget területei. A településen két temetőterület található, az Alsó, illetve a Felső temető, melyek területe összesen mintegy 10 ha. Kunszentmárton esetében ökológiailag nagyon kedvező, hogy a Kőrös folyó határolja a lakóterületeket. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója a városgondnokság. A településen a zöldfelületek ugyan rendezettek, de zöldfelületi fejlesztés évek óta nem történt. Az utak menti fasorok többnyire elöregedettek, fásítási tervre, fasorfelújításra és tervszerű fásításra lenne szükség. A településen több játszótér található, melyek megfelelnek a hatályos előírásoknak. A nem szabványos játszótereket az Önkormányzat üzemen kívül helyezte, azonban ezek helyett további játszóterek kialakítása lenne szükséges. Nagyrév A településen 3 jelentősebb zöldfelületi egység található, a sportpálya, a Hőskert és a temető területe. A település zöldfelületi hányada kedvező, különösen szerencsésnek mondható, hogy a településközponti telkek mérete nagyobb zöldfelületi hányadot eredményez. Településökológiai szempontból igen kedvező, hogy a település belterülete a Tisza folyó és annak holtága közé ékelődik. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója az Önkormányzat. A településen a zöldfelületek rendezettek, de zöldfelületi fejlesztés évek óta nem történt, és bizonyos parkfelületeken erre szükség lenne. Az utak menti fasorok általános állapota jónak mondható, az utóbbi években viszonylag nagyarányú fásítás történt, azonban fásítási tervre, és a továbbiakban tervszerű fásításra ennek ellenére szükség lenne. A településen 1 játszótér található, mely megfelelnek a hatályos előírásoknak, állapota jónak mondható. Öcsöd A településen jelentősebb zöldfelületi egységek a sportpálya és a temetők (izraelita temető, református temető és köztemető), illetve a Kossuth tér környéki parkfelületek és a Népliget. A településre a szabályos településszerkezet jellemző. A településen a zöldfelületek ugyan rendezettek, de zöldfelületi fejlesztés évek óta nem történt, a közparkok nagyarányú felújításra szorulnak. Az utak menti fasorok szintén többnyire elöregedettek, fásítási tervre, és tervszerű fásításra lenne szükség. A település közigazgatási területén több védett faegyed található. A településen játszótér nem található. A településen a játszótér biztosítása közfeladatnak tekinthető, így egy szabványos, Eukonform játszótér kialakítása mindenképpen fontos feladat. Szelevény A településen a sporttelep, a Hősök tere és a köztemető képezik a nagyobb zöldfelületi egységeket. Emellett a község területén több kisebb zöldfelületi terület is található. Településökológiai szempontból kedvező, hogy a település belterülete a Kőrös folyóhoz közvetlenül kapcsolódik. A településen a zöldfelületek karbantartását egy fő főállású alkalmazott végzi, időszakosan közmunkások bevonásával. A település zöldfelületei rendezettek, azonban a zöldfelületi fejlesztések jobbára a fásításokban merültek ki. A közterületi zöldfelületek egyéb jellegű folyamatos fejlesztésére is szükség lenne. A települési fasorok állapota közepes, a lakóterületek további fásítására lenne szükség. A település fásítási tervvel nem rendelkezik, pedig a fásítási faladatok során a tervszerűség és a megfelelő ütemezés elengedhetetlen. A településen 1 játszótér található, mely megfelelnek a hatályos előírásoknak, állapota jónak mondható. 57

58 Tiszaföldvár A településen több nagyfelületű zöldterület található. A Városi sporttelep és a fürdő illetve kemping mellett nagyobb méretű parkok a Kossuth téri park és a Történelmi emlékpark, illetve a Csurgó területe. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója a Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Foglalkoztatást Elősegítő Közhasznú Társasága. A településen a zöldfelületek rendezettek, a zöldfelületi fejlesztés folyamatos. Az utak nemti fasorok állapota ugyan jónak mondható, de folyamatos pótlásra szorul, azonban fásítási tervvel a település nem rendelkezik. A településen helyi védettséget élvez a 73as hrszú területen található kocsányos tölgy. A településen közterületi játszótér nem található, az intézményi játszóterek megfelelnek a hatályos előírásoknak. A közterületeken további játszóterek kialakítása lenne szükséges. A település parlagfűszempontból közepesen fertőzött. Az Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Foglalkoztatást Elősegítő Közhasznú Társasága a közterületeken rendszeres, szervezett parlagfűirtást végez. Tiszainoka A település területén nagyobb, összefüggő zöldfelületi egység a községi park és a községi temető. A település szempontjából ökológiailag kedvező, hogy belterülete a Tisza folyóhoz közel fekszik. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója az Önkormányzat. A településen a zöldfelületek rendezettek, de zöldfelületi fejlesztés évek óta nem történt, és bizonyos parkfelületeken erre szükség lenne. Az utak menti fák általános állapota közepesnek mondható, az utóbbi években kisebb arányú fásítás is történt, a későbbiekben fásítási tervre, és a továbbiakban tervszerű fásításra lenne szükség. A településen 1 játszótér található, mely megfelelnek a hatályos előírásoknak, állapota jónak mondható. Tiszakürt A település területén nagyobb, összefüggő zöldfelületi egység a Hősök tere, a Szabadtéri színpad területe, a temető és az Arborétum területei. A település szempontjából ökológiailag kedvező, hogy belterülete a Tisza folyóhoz közel fekszik. A település parkfelületei gondozottak, fenntartásukat az Önkormányzat végzi. A parkfelületek folyamatos fejlesztése szükségszerű faladat. A fasorok állapota közepesnek mondható, fásítás az elmúlt években történt, melynek folytatása kívánatos lenne. A településen fásítási terv nem készült. A településen 1 játszótér található, mely megfelelnek a hatályos előírásoknak, állapota jónak mondható. Tiszasas A településen jelentősebb zöldfelületi egység a temető területe, emellett a különböző közintézményeket körülvevő parkfelületek. A település zöldfelületi hányadának kedveznek a belterületen található nagy telkek területei. A település szempontjából ökológiailag kedvező, hogy belterülete a Tisza folyóhoz közel fekszik. A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója az Önkormányzat. Tiszasas zöldfelületei rendezettek, azonban a folymamatos zöldfelületi fejlesztés szükséges. Az utak menti fasorok állapota közepes, de a folyamatos pótlás és fejlesztés ez esetben is elengedhetetlen. A település fásítási tervvel rendelkezik, így a tervszerű fásítás lehetséges. A tiszasasi játszótér nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, így a játszótér felújítása, a játszószerek korszerűsítése és szabványosítása szükséges. A településen a játszótér biztosítása közfeladatnak tekinthető, így egy Eukonform játszótér kialakítása mindenképpen rövidtávú feladat. Problémakataszter: A közterületi zöldfelületek folyamatos felújítása rendszerint források híján elmarad 58

59 A parlagfű mindegyik településen meglévő probléma, a folymatos irtás ellenére is. Fásítási tervvel csak néhány település redelkezik A települések mindegyike további fásításra szorul. Komplex zöldfelületi koncepciótervvel egyik település sem rendelkezik. A játszóterek állapota a kistérségben több helyen is nem kielégítő, egyes településeken közterületi játszótér nem is található. II Épített környezet Az épített környezetet az azt alkotó elemek és az általuk formált tér jellemzi. Az ezzel kapcsolatos fontosabb követelményeket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LVIII. törvény határozza meg. Ennek értelmében épített környezetnek minősül a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. A jogszabály kiterjed az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére és a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra és a vonatkozó részletes jogszabályokkal együtt a műemlékvédelem alatt álló építményekre is. A műemlékvédelemről részletesen a kulturális örökség védelméről szóló évi LIV. Törvény és az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet rendelkezik. Épített környezet védelme A következő táblázat foglalja össze a Kistérség településein lévő épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelmére vonatkozó rendeleteket: Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló rendeletek Település megnevezése Helyi rendelet megnevezése Helyi rendelet száma Kunszentmárton Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről 2/2008 (I.25) Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Az építészeti értékek helyi védelméről Szelevény Község Képviselőtestületének a község látóképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről Az épített és természeti környezet helyi védelméről 27/2005 (I.29.) 19/2004.(IV.28.) 9/2004.(I. 30.) Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas települések nem rendelkeznek épített és természeti környezt értékeinek helyi védelmére vonatkozó rendelettel. A települések lakásállománya előregedett, nagy része, több mint 40 évvel ezelőtt épült, új építések 2001 óta alig történtek (átlag 3 lakóépület, a legtöbb építkezés a városokban történt). Ez alól kivételt képez Cserkeszőlő és Tiszaföldvár. Cserkeszőlőn a 2008.ban nyilvántartott lakásállománya 1261 darab, ami 2001hez képest 120 darab ingatlannal több (ez 10,5 %os emelkedés). Az ingatlanállománybővülés nagyrészt turizmusnak köszönhető, amelynek következtében számos új épület jött létre. Tiszaföldváron több mint, 84 darab ingatlannal lett több 2001 óta. A lakásállományról elmondható, hogy kiemelkedően jó a kistérség többi településéhez viszonyítva. Minden második lakás 1960 után épült, és 1990 óta is viszonylagos építési dinamika tapasztalható. 59

60 A településeket sújtó évi belvíz sok lakóingatlanban és középületben is kár következett be (pl. Cibakháza, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény). Több településen van országos, és majdnem mindenhol (kivéve Cibakháza, Tiszainoka) helyi védelem alatt álló épület. A helyi védelem alatt álló létesítmények és műemlékek többsége felújításra szorul. Országos védettségű épületek: Cibakháza barokk stílusban épült római katolikus templom van Kunszentmárton A Köztársaság téren található késő barokk Római Katolikus templom A Köztársaság tér 3. számú ingatlanán található barokk Római Katolikus plébánia (felújítás alatt) Deák F. utca 20. számú ingatlanon található volt Zsinagóga jelenleg Bartók terem Szentesi úton található Szélmalom (népi emlék, ipartörténeti jellegű) Kossuth L. út található Temetői Kápolna (a védettség a kápolna oldalai melletti parcella sorra és kápolna szentélye mögötti összes sírhelyre kiterjed) Országos védettségre felterjesztett épületek: Kerületiház u. 8. számú ingatlanán található Múzeum 1780as évek elején épült földszintes épület 1958ig börtön volt. Az épületet részben felújították. Öcsöd A településen egy országos műemléki védettséget élvező épület van, egy 1784ben épített református templom. Tiszaföldvár Országos műemlékvédelem alá tartozik két temploma, az 1788ban épült református templom, valamint az 1860ban épített evangélikus templom. Műemléképülete még ezenkívül a Göthkúria ( 1930 ), amely romantikus elemekkel kevert, egyéni stílusban épült kastélyszerű épület. A helyi védelem alatt álló településeket a helyi rendelet tartalmazzák, melyeket jelen dokumentumban, terejedelme miatt nem sorolunk fel. Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy a Kistérség nagy részén egyre nehezebben kezelhető problémát jelent az épített környezet nem megfelelő műszaki állapota, ezen belül szinte semmilyen saját forrás sem marad a műemlékek felújítására, valamint állagmegóvására illetve pályázati lehetőségek is csekély számban elérhetőek. Problémakataszter: elöregedett lakás állomány belvíz által veszélyeztetett épületek helyi épített értékvédelem hiánya a védelem alatt álló épületek leromlott állapota a különböző védelem alatt álló épületek felújítása rendszerint források híján elmarad II.4. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései A környezetegészségügy magában foglalja egyrészt a vegyi anyagok, a sugárzás és bizonyos 60

61 biológiai tényezők közvetlen patológiai hatásait, másrészt tágabb értelemben, a lakáskörülményeket, a városfejlesztést, a földhasználatot és a közlekedést felölelő fizikai, pszichológiai, társadalmi és esztétikai környezet egészségére és jólétére kifejtett hatásait. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind az Európai Unió országaihoz viszonyítva igen rossz. A születéskor várható átlagos élettartam hat évvel alacsonyabb, mint az EU átlag. A vezető halálokok miatti korai halálozás férfiak esetében 2,23szorosa az EU átlagnak; nők esetében a keringési betegségek miatti halálozás 3,54szeres, a rosszindulatú daganatok miatti halálozás másfélszeres, a tüdődaganatok miatti halálozás pedig kiemelkedően magas, 3,5szeres. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 1416%át környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedések okozzák. A települések környezetegészségügyi problémái igen sokrétűek. Meg kell említeni az ivóvíz,szennyvíz, hulladék eredetű közegészségügyi problémákat, valamint a levegőminőséggel kapcsolatos kérdéseket. A légszennyezés környezetegészségügyi vonatkozásai A 90es évek gazdasági szerkezetváltása számos település levegőszennyezettségének csökkenését eredményezte, amelynek pozitív egészségügyi hozadéka a statisztikai elemzésekből világosan látható. A kistérség területén nincsen nagyváros, a városi mikroklíma, mint egészségi kockázat is elhanyagolható. Az ipari tevékenység hatása is csekély a levegő minőségére, a közlekedés eredetű légszennyezés és a lakossági fűtés legjelentősebb kibocsátó tényező. Sajnos hazánkban is folyamatosan nő az allergiás, asztmás betegek száma. Forrás: az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentése 2008 A 2008as év erős parlagfű pollenterhelését mutatja, hogy a legtöbb városban több volt a közepes, vagy annál erősebb pollenterhelésű napok száma, mint az előző két évben. Még 61

62 azokon a helyeken is, ahol évben csökkent a 10 db pollenszem/m3 feletti napok száma a évben detektálthoz képest (Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Szekszárd és Szolnok), ott is növekedett ezek közül a nagyon magas pollenterhelésű (100 pollenszem/m3 feletti) napok száma. A nyilvántartott szénanáthás betegek száma az elmúlt tíz évben megtízszereződött, míg az asztmásoké háromszorosra nőtt jelenleg az allergiások száma 2 millióra becsülhető hazánkban. Nagy környezetegészségügyi kihívás a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű mértéktelen elszaporodása. A következő ábra is mutatja melyek a legallergetizálóbb növények (pl.: pázitfűfélék, üröm, parlagfű). Ezek közül a parlagfüvet vizsgáljuk meg alaposabban, mivel erre a növényre allergiásak a legtöbben. Szolnokon van a legközelebbi pollenmérőállomás a kunszentmártoni kistérséghez, amit az Országos Környezetegészségügyi Intézet üzemel és jegyzi az adatokat. A kistérség területe parlagfű szempontjából közepesen fertőzött terület, a legtöbb településen van szervezett parlagfű irtás, de további erőfeszítések kellenek, és szélesebb körű társadalmi aktivitás a parlagfűmentesítés éves feladatainka elvégzéséhez. Ivóvíz Az ivóvíz által közvetített fertőző megbetegedések száma a 90es évek második felében igen jelentősen lecsökkent. A nitrát tartalom miatti methemoglobinémia esetek száma a 90es évek második felétől évi tíz körüli. Az ivóvíz arzéntartalma és a lakosság körében előforduló egyes daganatos és egyéb megbetegedések közötti összefüggés feltárása további vizsgálatokat igényel. A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram keretében nemrég elvégzett elemzés a vese és hólyagrák vonatkozásában nem erősítette meg a pozitív összefüggés irodalmi adatok alapján fennálló hipotézisét. Hazánkban kevés egészségügyi szempontból aggályos ivóvízszennyező kémiai anyag fordul elő, igaz ezek némelyike meglehetősen elterjedten. Az előforduló ivóvíz szennyezők ritka kivételtől (nitrát) eltekintve mindig természetes eredetűek, azaz az ivóvíz forrásaként szolgáló földtani rétegekből erednek. Ez természetesen nem csökkenti egészségügyi jelentőségüket, és megfelelő indokot jelent az általuk okozott vízminőségi probléma soron kívüli megoldására. Kunszentmártoni kistérségben leginkább előforduló szennyezőanyag az ivóvízben az arzén (bővebben ld. II.3.3 fejezet) A Víz Keretirányelv (VKI) kiemelten foglakozik az ivóvízbázisok védelmével: az emberi egészség védelme, a megfelelő minőségű ivóvíz hosszú távú biztosítása az egyik alapvető cél. A vízbázisok védelme három fázisban valósul meg: az állapotfeltárást, a védőövezet rendszer meghatározását és a monitoring kialakítását tartalmazó diagnosztikai fázis, a vízbázisok biztonságba helyezése, a vízbázis biztonságban tartása A 123/1997 (VII.18) Korm. Rendelet szerint az üzemelő vízművek védőidom, védőzterület lehatárolását. A védőterületeken, védőövezeteken előírt korlátozásokat az érintett ingatlanokra érvényesíteni kell. A vizsgált térségben ismereteink szerint sérülékenynek tekinthető üzemelő ivóvízbázis nincsen, a települések ivóvízbázisai hidrogeológiai szempontból védettnek tekinthetők. Az ÉszakAlföldi Régióban év során kezdődött az ÉszakAlföldi Régió Ivóvízminőségjavító Program I. üteme, amelyben 9 db település (Kisújszállás, Kunmadaras, Pusztataskony, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre, Tomajmonostora, Újszentgyörgy) érintett. Az Ivóvízminőségjavító Program II. ütemében 38 db település szerepel Kunszentmárton kivételével többek között a kistéréség települései is. A legfontosabb vízszennyező anyagok egészségyüi hatásai, tulajdonságai a következők Bór 62

63 Felszíni vizekbe szennyvízzel kerülhet nagyobb mennyiségben, pl. egyes mosószerek bejutása révén. Hazai ivóvizeinkben egyértelműen réteg eredetű. Toxikus hatású, határértéke az ivóvízben 1,0 mg/liter. A bór az ivóvízből gazdaságilag ésszerűen kivitelezhető vízkezeléssel nem távolítható el, ezért a megoldás mindenképpen új vízbázis bekapcsolását jelenti az adott vízellátási körzetben. Fluorid A fluorid a csontok és a fogak fejlődésében fontos ásványi anyag, ezért ivóvízzel vagy más módon történő bevitele alacsony koncentrációban kifejezetten kívánatos. A fluorid pótlással ugyanakkor óvatosan kell eljárni, mivel a kívánatos és a toxikus mennyiség közti különbség igen kicsi. Határérték: 1,5 mg/l. A vízminőség javítására a fluorid technológiai úton történő eltávolítása vagy más eredetű, fluoridban szegény ivóvízzel történő keverése esetleg új vízbázis bekapcsolása a járható út. Arzén A szennyező toxikológiailag megalapozott határértéke az ivóvízben 10 mikrogramm literenként. Az arzén eltávolítása megfelelő technológiával lehetséges, azonban sok esetben gazdaságosabb más megfelelő minőségű forrás bekapcsolása a vízellátásba vízkeveréssel vagy kizárólagos ivóvíz forrásként. Nitrit, nitrát A nitrát leggyakrabban az állattenyésztéssel és műtrágyázással hozható összefüggésbe, amely által jelentős területeken olyan mértékben szennyeztük el a felső talajvíz réteget, hogy az ivóvíz célú felhasználásra már nem alkalmas. A nitrát újszülöttek és a kis csecsemők egészségét veszélyezteti. A bélrendszerben élő egyes baktériumok a sokkal mérgezőbb hatású nitritté alakítják, amely a bélből felszívódva a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentve idézi elő a gyakran életveszélyes sőt halálos kimenetelű un. kékkórt, vagy tudományos nevén methemoglobinémiát. Az ivóvízben a nitrát koncentráció határértéke 50 mg/liter, míg a nitrité 0,5 mg/liter. Az ivóvíz nitrát szennyezésével kapcsolatban alapvető feladat a megelőzés erre uniós jogszabályi kötelezettség is van. A fennálló szennyezés esetén a szennyező forrás kiiktatása ennek megoldhatatlansága esetén új, védett vízforrás biztosítása a járható út. A nitrit szennyezés esetében is a megelőzés a legjobb megoldás. Az esetek többségében ez a meglevő technológia és a vezetékhálózat gondos üzemeltetését jelenti, azonban esetenként szükség lehet a kútvíz ammónium tartalmának eltávolítására a vezetékhálózatban, ellenőrizhetetlen körülmények között bekövetkező nitritképződés megelőzésére. Probléma kataszter: kistérség területe parlagfű, és egyéb allergén növények által fertőzött terület az ivóvíz minősége nem felel meg az egészségügyi normáknak, hatértékeknek II. 5. Természet és tájvédelem 63

64 A kistérség a Hortobágyi Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park és a KörösMaros Nemzeti Park illetékességi területét egyaránt érinti. A Tiszazugi kistérség élővilágának fejlődésében és a mai kép kialakulásában a természetes folyamatok mellett az antropogén hatásoknak is döntő szerep jutott. A természeti folyamatok közül a legjelentősebb a tájfejlődés szempontjából, hogy a terület kialakításában kezdetben a Duna, majd az óholocéntól a Tisza játszotta a döntő szerepet, ez a kettősség a növényföldrajzi beosztásban is megmutatkozik. A kistérség túlnyomórészt az Alföld flóravidék (Eupannonicum), Tiszántúl flórajárásának (Crisicum) része, azonban Nyi felén elterülő magasabb futóhomok területei a DunaTisza köze flórajárással (Praematricum) mutatnak növényföldrajzilag rokonságot. A kistérség védett természeti értékei A kistérség bővelkedik védett természeti értékekben, ez részben a Körös, a Tisza és a számos holtág természetes vizes élőhelyeiből, másrészt pedig a kistérség gazdasági elmaradottságából, az ipari tevékenységek és egyéb környezeti ártalmak kisebb mérvű jelenlétéből adódik. A védett területek több csoportba oszthatók. Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt állnak a nemzetközi egyezmények által védett területek, úgy mint a Natura 2000 besorolású területek, Ramsari területek, stb. Az országos védelemnek két típusa van. Megkülönböztetünk egyedi jogszabállyal védett területeket, illetve ún. ex lege területeket (pl. lápok, kunhalmok, szikes tavak, források, barlangok, víznyelők, földvárak stb.), melyeknek minden egyes megjelenése jogszabály nélkül is védett. A helyi védelem önkormányzati szintű védelmet jelent. Natura 2000 Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveket egyesíti magában a Natura 2000 program, melyet az Európai Unió indított a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására. Ezt a célt olyan védett területek hálózatával kívánja elérni, amelyek az egész kontinens szempontjából legjelentősebb, egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik. A kiválasztás alapját két európai uniós jogszabály határozza meg: az 1979ben kiadott Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK), és az 1992ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK). Hazánk számára az uniós csatlakozás feltétele volt, hogy kijelöljük a Natura 2000 hálózatba javasolt területek listáját. Szakmai javaslatok alapján Magyarországon a területek kijelölését az állami természetvédelem területi szervei, a nemzetiparkigazgatóságok dolgozták ki. A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályozást a 275/2004. (.8.) Kormányrendelet4 tartalmazza. Természetesen ezek a keretek szigorúan megszabják a kezelés lehetőségeit, és ezt a térségben élőkkel is tudatosítani kell. Így például a gazdálkodóval kötött szerződés esetében a tulajdonos vállalja, hogy a területen a gazdálkodást a kezelési tervben foglaltak szerint végzi, például egy kaszáló esetében a kaszálást csakis a kezelési tervben meghatározott időpontokban végzi el. A rendelet értelmében a természetvédelmi törvénnyel összhangban a területre negatív hatással bíró tevékenységek és projektek nem valósíthatók meg, illetve a területhasznosítási módosítás előtt hatástanulmány készítése szükséges még akkor is, ha a projekt területe kívül esik a Natura 2000es területen, de arra lehetséges hatással bír. E területen folyó fejlesztési és természet megőrzési tevékenységhez a rendeletben meghatározott források (EUs és hazai) használhatók fel. Natura 2000es területek települési bontásban: 4 275/2004. (.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 64

65 Település Cibakháza Cserkeszőlő Csépa Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Nemzetiparkigazgatóság Hortobágyi NPI Hortobágyi NPI Hortobágyi NPI Hortobágyi NPI KörösMaros NPI Hortobágyi NPI Hortobágyi NPI KörösMaros NPI Hortobágyi NPI Hortobágyi NPI KörösMaros NPI Hortobágyi NPI KörösMaros NPI Tiszainoka Hortobágyi NPI Tiszakürt Hortobágyi NPI KözépTisza KözépTisza KözépTisza KözépTisza KözépTisza KözépTisza KözépTisza Tiszasas Hortobágyi NPI Kiskunsági NPI Kiemelt jelentőségű temészetmegőrzési terület megnevezése Különleges madárvédelmi terület megnevezése KözépTisza KözépTisza Tisza AlpárBokrosi ártéri öblözete KözépTisza Cserkei Nagyfertő KözépTisza Kunszentmárton Bábockailegelő HármasKörös KözépTisza Kunszentmárton Bábockailegelő HármasKörös Szelevényi Tóköz Csépa Szelevényigyepek HármasKörös KözépTisza HármasKörös KözépTisza Tiszakürt Tiszainokaigyepek KözépTisza Tiszaugi Körtvélyes és Bokros Tiszakürt Tiszainokaigyepek KözépTisza Tiszasasi Láplegelő Tisza AlpárBokrosi öblözete Országos, külön jogszabály által védett természeti területek (OJ) A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelése alatt, a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részeként országos, jogszabállyal védett területek találhatók Cibakháza (138 ha), Csépa (260 ha), Nagyrév (283 ha), Tiszaföldvár (63 ha), Tiszainoka (117 ha) és Tiszakürt (186 ha), Tiszasas (100,7 ha) településeken. A tájvédelmi körzet határai a Tisza árvízvédelmi töltéseivel megegyeznek. A KörösMaros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelése alatt országos, jogszabállyal védett területek találhatók Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, és Tiszaföldvár települések közigazgatási területén. A védett területek a Körös árterén találhatóak. Cibakháza CibakháziHoltTisza A folyószabályozási munkálatok során 1853ban történt ún. jenőiátmetszés óta holtág ez az egykori Tisza meder a község határában. Mind a holtág, mind a Tisza település közeli ártere (a település területéből mintegy 140 ha) a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részét képezi, mint természetközeli holtág, értékes folyóparti és mocsári élőhelyeket alkot a korábban említett társulásokkal. Csépa Tiszaártér A település határához tartozó tiszai ártérszakasz (kb. 260 ha) a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részét képezi, értékes folyóparti és mocsári élőhelyeket alkot a korábban említett társulásokkal. Kunszentmárton HármasKörös hullámtere 65

66 A település közigazgatási területéből 1435 hektárnyi terület a KörösMaros Nemzeti Park részeként országos védettséget élvez, amelyen a korábban említett értékes ártéri társulások mindegyike megtalálható, az ott részletezet védett növény és állatfajokkal. Nagyrév Tiszaártér A település határához tartozó tiszai ártérszakasz (567 ha) a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részét képezi, értékes folyóparti és mocsári élőhelyeket alkot a korábban említett társulásokkal és védett fajokkal. Öcsöd HármasKörös hullámtere A település közigazgatási területének határán mintegy 1175 hektár a KörösMaros Nemzeti Park részeként országos védettséget élvez, amelyen a korábban említett értékes ártéri társulások mindegyike megtalálható, az ott részletezet védett növény és állatfajokkal. Az ártér tájképileg is rendkívüli értéket képvisel. Szelevény HármasKörös hullámtere A település közigazgatási területéből mintegy 423 hektár a KörösMaros Nemzeti Park részeként országos védettséget élvez, amelyen a korábban említett értékes ártéri társulások mindegyike megtalálható, az ott részletezet védett növény és állatfajokkal. Az ártéri társulásokon kívül a magasabban fekvő szikesedő területeken változatos mikrodomborzatú és talajadottságú értékes szikes gyepek is találhatók itt. Tiszaföldvár HármasKörös hullámtere A település közigazgatási területének DKI határán mintegy 50 hektár a KörösMaros Nemzeti Park részeként országos védettséget élvez, amelyen a korábban említett értékes ártéri társulások mindegyike megtalálható, az ott részletezet védett növény és állatfajokkal. Tiszaártér A település határához tartozó tiszai ártérszakasz (81 ha) a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részét képezi, értékes folyóparti és mocsári élőhelyeket alkot a korábban említett társulásokkal és védett fajokkal. Tiszainoka Tiszaártér A település határához tartozó tiszai ártérszakasz (mintegy 117 ha) a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részét képezi, értékes folyóparti és mocsári élőhelyeket alkot a korábban említett társulásokkal és védett fajokkal. Tiszakürt Tiszaártér A település határához tartozó tiszai ártérszakasz (mintegy 200 ha) a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részét képezi, értékes folyóparti és mocsári élőhelyeket alkot a korábban említett társulásokkal és védett fajokkal. A település határában további 10 haos terület szerepel a TK bővítési tervei között. Tiszakürti Arborétum A település 59 hektáros arborétuma 1971 óta védett Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület néven, amelynek külön értéke, hogy a külföldről hozatott egzotikus fák telepítésekor megtartották a térségre őshonosan jellemző, a tölgyszilkőris ligeterdők maradványának tekinthető idős kocsányos tölgyeket, sugallva ezzel az egykori táj jellegét. Tiszasas Tiszaártér 66

67 A település határához tartozó tiszai ártérszakasz a KözépTiszai Tájvédelmi Körzet részét képezi, értékes folyóparti és mocsári élőhelyeket alkot a korábban említett társulásokkal és védett fajokkal. Ex lege védett területek (OJ/el) Az évi LIII. tv. 23. (2) bekezdése alapján a láp, forrás, szikes tó, barlang, víznyelő, földvár, kunhalom a törvény erejénél fogva védetté nyilvánítás eljárás nélkül ex lege védett. A kistérségben az alábbi exlege szikes tavak, mocsarak ismeretesek: Cserkeszőlő Cserkeifertő Csépa Csépaifertő Kunszentmárton Almássymajor menti lapos Tiszaföldvár Érhalmilegelő tavacskái Tiszainoka Hangácsilapos Tiszakürt Csukáslapos Tiszasas Tehenészet melletti lapos A kistérség védett szentélyholtágai a következők: 1. ŐzénzugiHoltKörös (Kunszentmárton, Öcsöd, Tiszaföldvár). Területe 18 ha. 2. GyigerzugiHoltKörös (Kungyalu, Öcsöd). Területe 16 ha. 3. BrenazugiHoltKörös (Kunszentmárton, Szelevény). Területe 10 ha. 4. MalomzugiHoltKörös (Kunszentmárton, Szelevény). Területe 8 ha. 5. IriszlóiHoltKörös (Nagytőke, Szelevény).Területe 11 ha. Kunhalmok A kunhalmok jelentős tájképi, tájtörténeti, geomorfológiai, régészeti és biogeográfiai értéket képviselnek, emiatt a természetvédelemben különös figyelmet kell fordítani a megóvásukra. E munkának ad törvényi hátteret az évi LIII. természetvédelmi törvény, melynek 23. (2) bekezdésében a törvény minden kunhalmot, mint természeti emléket ex lege védetté nyilvánít és országos jelentőségű minősítés alá helyez. A kunhalmok kataszteri felmérése jelenleg is folyik, a munka eredményes befejezéséhez (egy alapos, minden részletre kiterjedő adatbázis létrehozásához), illetve a halmok hatékony védelméhez a kistérség önkormányzatainak és civil szervezeteinek összefogására is szükség van. Teljes adatbázis hiánya révén azonban a kunhalmok száma a kistérségben csak becsülhető. Leghíresebb közülük a Kunszentmárton határában emelkedő Kötényhalom (Köttönhalom), mely Kötény kán nevét őrizte meg. A kunhalmok tájvédelmi szempontból különleges antropogén eredetű értéket képviselnek. Az egykoron vízjárta alföldi táj gyakori velejárója a környezetéből 510 mrel kiemelkedő többnyire kerek alaprajzú magaslat, amely mind keletkezési korát, mind eredeti funkcióját tekintve rendkívül változatos lehet, viszont évszázadok (évezredek) óta szerves alkotórésze az adott tájnak. Telepítésének helyét alapvetően meghatározták a terület hajdani vízrajzi viszonyai. Sok halom épült vízfolyások magaspartján, továbbá a folyók kanyarulatainak külső ívén s a gyakori elöntések elől menedéket kínált az ott lakóknak. Legfontosabb típusaik az ún. tellek (neolit ill. bronzkori lakóhalmok), a kurgánok (réz, korabronz honfoglalás stb. kori sírdombok), az őrhalmok (jelző funkcióval) illetve a határhalmok (határmegjelölés céljából emelték). A régi halmokat gyakran a későbbi korok 67

68 emberei újra és újra használatba vették, hol hasonló, hol más funkcióval, mint az eredeti. A legősibbek akár évesek (késő neolitikum) is lehetnek. Település Cibakháza Cserkeszőlő Csépa Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Kunhalom Egyeshalom Kettőshalom Bábahalom Csörkehalom Kunhalom Szőlőshalom Bábockahalom Bábockahalom IIIII. Gödérhalom Kettőshalom Köttönhalom Köttönhalom II. Lengyelhalom Nádashalom Nagyhalom Péterszögihalom Telekhalom Zsidóhalom Csárdahalom Feketehalom Átalaghalom Büdöshalom Hegyeshalom Kajlahalom Ketteshalom Kolophalom Kóródihalom Kovácshalom Mogyoróshalom Pusztabábockaihalom Takácszugihalom Vágotthalom Öthalom Véghhalom Götihalom Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek (HJ) Cibakháza Cibakházi Nagygyep Padkás szolonyec típusú szikespusztamaradvány, amely mint reliktum, illetve tájképi elem jelent természeti értéket. Cserkeszőlő Aranyosi tölgyfák A községtől Dre kb. 7 kmre található az aranyosi határrész, a kistérség legmagasabban fekvő az ŐsDuna hordalékkúpján elterülő, zömmel homoktalajokkal borított része. Az itt található 11 db kocsányos tölgyből (Quercus robur) álló liget a Tiszazug zárt homoki tölgyeseinek utolsó képviselői. A terület különleges értékénél fogva szerepel az országos védelemre ill. átminősítésre tervezett területek listáján. 68

69 Öcsöd Csukaházi HoltKörös A holtág természetközeli állapotban maradt fenn, amelynek megtartása fontos feladat. Kerekeszugi HoltKörös A holtág természetközeli állapotban maradt fenn, amelynek megtartása fontos feladat. Tiszaföldvár Százéves Kocsányos tölgy A település belterületén a Kossuthtér sarkán áll egy helyi védelem alatt álló terebélyes kocsányos tölgy (Quercus robur). Szigeti legelő A természetvédelmi törvény alapján természeti terület kategóriába sorolható élőhely. Problémakaraszter: A kistérség általános természetvédelmi állapotának kedvez az alacsony ipari behatás, a kisebb népszűrűség és a két nagy folyó, illetve azok nagyarányú lefűződött holtághálózatának megléte. Azonban a természeti állapot fenntartására a külterületek nagyarányú mezőgazdasági hasznosítása miatt fokozottan ügyelni szükséges. Természetvédelmi szempontok miatt igen fontos az intenzíven hasznosított mezőgazdasági területek művelési ág váltására és extenzív módon való hasznosítására, illetve a gyengébb minőségű mezőgazdasági területek beerdősítésére. A nagyarányú szántóterületek esetén nagy ökológiai jelentőséggel bírnak a mezővédő erdősávok, melyek helyet adnak a természetes növénytakarónak, és búvóhelyet biztosítanak a honos állatvilágnak. II.6. Kritikusan alacsony arányú erdősültség, abból is igen kevés a természetközeli erdő Magas a monokulturás szántóterületek aránya, ami a biológiai sokszínűség szempontjából rendkívül kedvezőtlen Kevés a mezővédő erdősávok aránya Alacsony a természetközeli társulások aránya A helyi természetvédelmi rendeletek (helyi védett területek lehatárolásásval) hiányoznak, vagy ha vannak, akkor hiányosak. Önállóan kezelt hatótényezők 69

70 II.6.1. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás alap dokumentuma a különböző tervezési szintű hulladékgazdálkodási tervek. Az első Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) a 110/2002. (II.12) országgyűlési határozattal hirdették ki a tervezési időszakra, a kunszentmártoni kistérség összes települése rendelkezik helyi hulladékgazdálkodási tervvel is. Engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények, szervezetek a kistérségben Szelevényi Regionális Hulladéklerakó A kistérség területén jelenleg egy megfelelő műszaki védelemmel és környezetvédelmi engedéllyel rendelkező települési szilárd hulladéklerakó telep üzemel, szelevény területén, a Szelevényi Regionális Hulladéklerakó Telep. A szelevényi regionális hulladéklerakó óta üzemel (az üzemelési engedélye szeptember 30ig érvényes), a lerakó 17 települést szolgál ki, köztük a kistérség településeit. A lerakó a szelevényi 065/6, 065/8 és a 071es hrsz.on található. A lerakó teljes kapacitása m3, és 1/3 része jelenleg szabad. Az üzemeltetést a Remondis Hulladékgazdálkodási Kft végzi. Remondis Kft. A kistérség településein a Remondis Kft. (5476 Szelevény, Külterület) végzi a kommunális szilárd és szelektíven gyűjtött hulladék begyűjtést, szállítást közszolgáltatás keretében, és üzemeleteti a Szelevényi Regionális Hulladéklerakót. Az engedélye begyűjtésszállításhasznosításés előkezelésre is kiterjed, számos hulladék típusra vonatkozóan. (ld. Restone Kft. A kunszentmártoni Restone Kft. (5440 Kunszentmárton Köztársaság tér 1.), építésibontási hulladékok begyűjtésére, tárolására, előkezelésére, és hasznosítására rendelkezik engedéllyel: begyűjtés tonna/év tárolás tonna/év hasznosítás tonna/év előkezelés tonna/év A építésibontási törmelék feldolgozó üzem a szelevény külterület 065/7 hrszon található, jelenleg nem folytatják az engedélyezett tevékenységet. Szennyvíztisztító telepek (Cibakházai, Cserkeszõlõi, Kunszentmártoni, Öcsödi, Tiszasasi) A kistérség területén emésztőgödrökből származó iszap (EWC: ) begyűjtésére két engedéllyel rendelkező szerv működik: Tóth Mihály, Tiszaföldvár (begyűjtés 5000 tonna/év) Inoka2000 Kereskedelmi, Szolgáltató Közhasznú Társaság, Tiszainoka (begyűjtés 450 tonna/év) Felhagyott, engedély nélküli kommunális hulladéklerakó telepek A térség minden településén található, a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő, műszaki védelem nélküli, felhagyott szilárd kommunális hulladéklerakó. Ezen hulladéklerakók döntő többsége illegális, semmilyen engedéllyel nem rendelkezik. Település megnevezése Cibakháza Felhagyás időpontja Helyrajzi szám /5 70

71 Cserkeszőlő , 0270/5 Kunszentmárton /5 Csépa , 312/6, 312/3 Nagyrév /2 Öcsöd , 0498 Szelevény SzelevényHalesz /15 Tiszaföldvár Tiszainoka , 66 Tiszakürt /5 Tiszasas /10 Országos Hulladékgazdálkodási Terv pontjában megfogalmazott célkitűzései szerint az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladéktárolók és lerakók legkésőbb 2009ig bezárásra, felszámolásra, illetőleg az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek. A kistérség területén található felhagyott hullaklerakókat már évekkel ezelőtt bezárták, rekultivációjukat forráshiány miatt eddig még nem végezték el. Kunszentmárton kivételével, a kistérségben található felhagyott szilárd hulladéklerakókat pályázati forrásból szeretnék rekultiválni (A Szelevényi és az egykori HunyadfalvaKőtelki hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések szilárdhulladéklerakóinak térségi szintű rekultivációs programja, KEOP 2.3.0/1F ). A KEOP2.30/F sz. pályázati kiírásra készített Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány elfogadásra került, az RMT készítése folyamatban van. A felhagyott lerakók egy része már rendelkezik rekultivációs tervvel, vagy monitoring rendszerrel, több esetében azonban semmilyen lépés nem történt eddig. A hiányzó tervezési és kivitelezési munkák is a pályázat részét képezik, mely alapján a következő feladatok megoldása szükséges: TSZH megnevezése Cibakháza Cserkeszőlő Csépa Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény SzelevényHalesz Tiszaföldvár Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas Környezetvédelmi Rekultivációs felülvizsgálat terv készítése készítése Monitoring rendszer, vízjogi engedélyeztetése Vízelvezetés vízjogi engedélyeztetése Rekultiváció elvégzése, utógondozás A rekultiváció kivitelezésének tervezett időpontja között várható, sikeres pályázat esetén. 71

72 Szilárd hulladékok Kommunális szilárd hulladék A kistérség településein a kommunális szilárd hulladék begyűjtést, és szállítást a Remondis Kft. végzi, köszolgáltatás keretében, a begyűjtött hulladékot a Szelevényi Regionális Hulladéklerakóra szállítja, ahol lerakással ártalmatlanítja. A begyűjtés heti rendszerességű, ám több településen előfördul, hogy külterületi lakott részek nincsennek bekapcsolva a rendszeres gyűjtésbe (pl. Csépa, Kunszentmárton). Több településen van szelektív hulladékgyűjtés is, mely műanyag, papír, üveg frakciók szelektálására terjed ki. A szelektíven begyűjtött hulaldékok mennyisége évrőlévre nő, mely 2006 óta egyre több településen elérhető (ld. Lejjebb). A csomagolási hulladéknak valamivel kevesebb, mint fele ipari és nagykereskedelmi eredetű, ami aránylag könnyen gyűjthető és feldolgozható. A többi azonban a lakosságnál jelentkezik, amely megfelelően megszervezett szelektív gyűjtés nélkül gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A begyűjtött kommunális szilárd huladék mennyisége évről évre növekszik, mely egyben azt is jelenti, hogy a keletkező hulladékok mennyisége is nő az országos tendenciával összhangban. Ez hosszú távon fenntarthatlan, ezért a legfontosabb célkitűzés, hogy a hulladék keletkezését is csökkentsük, amellett, hogy minnél nagyobb arányban gyűjtjük szelektíven, és hasznosítjuk újra azokat. Mennyiség (t) ,00 A begyűjtött hulladék mennyiségének alakulása a kistérség területén , , , , , , , , , Forrás: Remondis Kft. adatszolgáltatása kg/fő B e gyűjtött sze le ktív hulladé k me nnyisé ge 2008ban 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Szelevény Tiszakürt Nagyrév Csépa Tiszasas Cibakháza Tiszainoka Cserkeszőlő Öcsöd Tiszaföldvár Kunszentmárton 72

73 Minden településen bezárták a régi kommunális hulladéklerakókat, ennek ellenére az illegális hulladéklerakás még mindig előfordul, a lerakó környezetében, és egyéb külterületi részeken, főleg. Állati eredetű hulladékok Az állati hulladékok elföldelése dögkúton már több éve tilos. A legelterjedtebb megoldás, hogy a régi dögtelepeken konténerben helyezheti el a lakosság (vagy külön megállapodás alapján a termelő) az állati eredetű hulladékot, amit az ATEV Zrt. (Hódmezővásárhelyi telephelye) szállít el, melynek költségei igen magasak. Jelenleg csak az ATEV Zrt. rendelkezik a szükséges engedélyekkel, felszereltséggel az állati eredetű hulladékok szállítására, és ártalmatlanítására, melyet hosszú távon, helyi, térségi szintű szerveződéssel kellene kiváltani. A konténeres gyűjtés, hűtés nélkül nem megfelelő, ezért és a magas költségek miatt a jelenlegi helyzet csak átmenet lehet, a végső megoldás felé. Biológiailag lebomló, komposztálható hulladékok A kistérség településein egyelőre nincs szervezett zöld hulladékgyűjtés, de kilátásba van helyezve egy felhagyott térségi szintű komposztálás a szelevényi hulladéklerakó telepen. A szervezett gyűjtés várhatóan második félévétől beindul. A házi komposztálás kertes házas övezetekben jellemző, de nem elterjedt. Inert hulladékok Építési töremlék elhelyezésére a szelevényi hulladéklerakón van lehetőség, mely térségi szinten nem elégíti ki az igényeket, és az elvárásokat (lerakással ártalmatlanítást végeznek). A tervek szerint a Restone telephelyén inert hulladék újrahasznosítást, gyűjtést terveznek, illetve arra engedéllyel rendelkeznek, a tevékenységet egyelőre nem folytatják. Lakossági eredetű veszélyes hulladékok A szelektív hulladék gyűjtés nem terjed ki egyik településen sem a veszélyes összetevők gyűjtésére, hulladékgyűjtő udvarok nincsennek. Egyes veszélyes hulladékok pl. elemek visszagyűjtésére van lehetőség közintézményekben, visszagyűjtő pontokon (pl. gyógyszertárakban az egészségügyi veszélyes hulladékokat veszik vissza), de összeségében szervezetten sehol sem tejed ki a visszagyűjtés a lakossági veszélyes hulladékok minden összetevőjére. 73

74 Folyékony hulladékok Ld. II.3.2 fejezet. Probléma kataszter: növekvő hulladék mennyiségek a szelektívhulladékgyűjtés nem terjed ki az egész kistérségre, és nem teljes illegális hulladék lerakások előfordulása felhagyott hulladéklerakók rekultiválása még nem történt meg több településen előf egész területe nincs bekapcsolva a szervezett hulladékszállításba az állati eredetű hulladékok gyűjtése, és helyben hasznosítása nem megoldott a zöld hulladékgyűjtés nem megoldott csatornázatlan területeken folyékony hulladék szikkasztása, illegális leürítések kevés a hulladék újrahasznosítás aránya a kistérségben a felhagyott kommunális hulladéklerakók egy része nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel (nincs engedélyes rekultivációs terv, felülvizsgálat, monitoring rendszer vízjogi engedélye stb.) II.6.2. Zajés rezgésterhelés A lakosságot érő zajterhelés csoportosítása, osztályozása több módon lehetséges. Vizsgálható a zajkeletkezés helye, oka, a zajforrás típusa, jellege, a behatás ideje, stb. szerint. A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet: ipari, mezőgazdasági, építési, közlekedési, egyéb eredetű. Ipari, mezőgazdasági, építkezési zajok: Nehézipari létesítmények, mezőgazdasági feldolgozó üzemek esetében a korábban jelentős határérték túllépés lecsökkent. Oka a termelés megszűnése, jelentős korlátozása, illetve korszerű technológia alkalmazása, profilváltás, kitelepülés. Fontos cél, hogy a zajos ipari területek és a védendő területek tartósan elkülönüljenek és eltávolodjanak, közöttük átmeneti zónák alakuljanak ki, illetve maradjanak meg. E cél megvalósítása érdekében jelentős szerepet játszanak az ipari parkok és vállalkozási övezetek. A térségben Tiszaföldváron, és Kunszentmártonon jelöltek ki ipari parkot, ezzel is segítve az ipari szerkezetátalakítást, a vállalkozások számának gyarapodását. Kialakításuknál igény a jó közúti, vasúti megközelíthetőség, a kiépített infrastruktúra, a lakóterületektől megfelelő védőtávolságok biztosítása. A kisipari telephelyek, vállalkozások száma a privatizáció következtében ugrásszerűen megnőtt. Gyorsan reagálnak a változó piaci helyzetre, ezért rövid idő alatt profilt váltanak, vagy megszűnnek, átalakulnak. Emiatt telepítésük zajvédelmi szempontból kedvezőtlen hatásokat is eredményezhet. Családi házas övezetben nő az épület alagsorába, garázsába telepített zajos tevékenységek száma. Ilyen pl.: az autójavítás, a lakatosipari és az asztalos ipari tevékenység. Kunszentmárton A Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartásában zajkibocsátási határértéket meghaladóan működő lakóterületbe ékelődött, vagy lakóterülettel határos két üzem szerepel: Kasza és Társa 74

75 Faipari Kft., illetve a kunszentmártoni tejüzem. Mindkét esetben megoldották a zajcsökkentést. Tiszaföldvár A FöldvárTáp Kereskedelmi Kft.nél 1999ben mértek 5dB mértékű határérték túllépést. A daráló zajcsökkentésre való kötelezettsége után a zajkibocsátás megfelelőségét regisztrálták. 2000ben a Tógazda Halászati Szövetkezet által üzemeltetett PUVIRO Triples V. típusú riasztóberendezés működtetésével kapcsolatos lakossági panaszbejelentés érkezett a Környezetvédelmi Felügyelőséghez, de hatósági jogkör hiányában, az ügyben zajvédelmi szempontból a település önkormányzatának jegyzője járt el. Tiszasas A SASI Táp Kft. Takarmánykeverő üzeme a évben elvégzett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az üzem zajkibocsátása nem okoz környezeti zavarást. Cserkeszőlő A MINIPLAST nevű céggel években folytatott eljárást a Felügyelőség, amelyet lakossági bejelentés indított. A vállalkozás 1996ban új telephelyre költözött, így a panasz megszűnt. Szelevény, Nagyrév, Öcsöd, Tiszakürt, Tiszainoka, Csépa, Cibakháza. A Felügyelőség nyilvántartásában jelentős zajkibocsátó ipari létesítmény, zajkibocsátási határértéket meghaladóan működő, lakóterületbe ékelődött, vagy lakóterülettel határos üzem nem szerepel. Lakossági panaszbejelentés nem volt. A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés tevékenységének helyszínéből adódóan panaszokra okot nem, vagy csak elvétve okoz. Jellemzően lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termékfuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán, legfeljebb időszakosan terhelik közvetlen környezetüket zajjal. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3+6 db) is lehet. A mezőgazdasággal kapcsolatos lakossági bejelentés egyik önkormányzathoz sem érkezett. Az állattartással kapcsolatban leginkább az intenzív, kis helyigényű tartás okozhat lakossági panaszokat. A bejelentéseket indikáló tényező a baromfinevelő telepek, sertés, libatartással összefüggésben az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések, jobbára a mesterséges szellőztetés zaja. Az állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik (védőtávolság, egyedszám meghatározása stb.). A kistérség településein az Önkormányzatokhoz állattartáshoz kapcsolódó panasz, lakossági bejelentés nem érkezett. Közlekedési zajok A környezet zajterhelése alapvetően a közlekedésből származik, amely nem egyenletes lefutású. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik. A közúti és a vasúti forgalom a reggeli (58 h között), és a délutáni (1518 h között) időszakban a legsűrűbb. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az összekötő utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel (főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt) jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. 75

76 1. Közúti közlekedés A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevőből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg a nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. A közlekedési zajterhelési határértékeket a 27/2008 (II.3.) KvVMEüM együttes rendelet1 szabályozza. A 44. sz., jelentős forgalmat bonyolító főútvonal Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Öcsöd településeken halad át. Kunszentmártonon továbbá a 45. sz. másodrendű főút halad keresztül, amely az áthaladó forgalom nagysága miatt jelentős zajproblémát okoz. Közeljövőben kezdődik Kunszentmárton elkerülő út beruházása és épül a 44es főközlekedési út, ami Cserkeszőlőt fogja elkerülni. Tiszaföldvár és Cibakháza településeken a 442. sz. másodrendű út halad keresztül, viszonylag nagy forgalmi terheléssel, átlagosan j/nap forgalommal. A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése és a zavartalan járműhaladás biztosítása érdekében megindult egy települést elkerülő útépítési program az országban, melynek keretében a Tiszaföldvár, Cibakháza elkerülő 4633as út megvalósult. Tiszakürtön a sz. és sz. összekötő utak forgalma éjjel zavarja az út mellett élők nyugalmát. Csépa, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszasas településeken az említett főutak távolsága miatt, csak az összekötő utak forgalmi nagysága járul hozzá a közúti zajszennyezéshez, amelynek nagysága nem jelentős. 2. Vasúti közlekedés Szakirodalmi adatok szerint a közlekedési zajok közül legkevésbé a vasúti zaj zavarja az embereket. Az elmúlt években a vasúti személyszállítás és különösen nagymértékben a teherszállítás volumene visszaesett. A kistérség települései közül Kunszentmárton rendelkezik vasúti átkelőhellyel, Csépa és Tiszasas a KunszentmártonKecskemét vasútvonal mentén fekszik, Szelevény a csekély forgalmú KunszentmártonLakitelek, míg Tiszaföldvár a SzolnokSzentes vasútvonal mentén. Cibakháza, Cserkeszőlő, Nagyrév, Öcsöd, Tiszainoka, és Tiszakürt településeknek nincs vasúti összeköttetésük. Egyéb zajok Az egyéb zajok tartománya meglehetősen széles spektrumot érint. A lakó és középületek rendeltetésszerű használatát biztosító épületgépészeti berendezéseinek szellőző ventilátorok, hűtőaggregátok kellemetlen zajforrások lehetnek. Egyes esetekben a lakó, vagy intézményterület központjában az ABC áruházak hátsó frontjára, ritkábban tetejére elhelyezett szellőventilátorok, hűtőpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést. Szaporodnak az épületek falára, tetejére telepített légkondicionáló berendezések száma is és nemcsak intézményi, üzemirodák falán, tetőzetén, hanem lakóingatlanokon is. Helytelen telepítés, nagy teljesítmény esetén panaszt okozhatnak. Hasonlóan a kisvállalkozásokhoz, gondot okoznak a lakókörnyezetben, a lakás vagy melléképületek részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek. Ezek egy részénél nem a közvetlenül kibocsátott zaj, hanem a hajnalban áruszállást végző járművek, a vásárlók, vendégek jelenléte okozhat panaszt. Lakott területek fő zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik 1 27/2008. (II.3.) KvVMEüM együttes rendelet a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 76

77 (éttermek, sörözők, presszók, szabadtéri rendezvények). A rendeltetésszerű használaton túlmenően a közönségforgalomból adódó zajjal is terheli környezetüket. Zavaró hatásuk szignifikánsabb a szabadtéri rendezvények esetében, ahol hiányoznak hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek. A szolgáltatási ágazatba tartozó létesítmények döntő hányada felett zajvédelmi szempontú hatósági felügyelet az érintett önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint Tiszaföldváron problémát okoz a szórakozóhelyek által fellépő zajhatás. A Kunszentmártoni kistérség érintett településein határértéket meghaladó kibocsátás miatt zajbírság nem került kiszabásra, zajtérkép nem készült. Problémakataszter: A főközlekedési utak jelentős zajterhelése Az érintett települések: Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd, Cibakháza, Tiszaföldvár. Tiszakürtön a mellékutak forgalma éjjel zavarja az út mellett élők nyugalmát Tiszaföldvár: szórakozóhelyek által fellépő zajhatás II.6.3 Környezetbiztonság A környezetbiztonság fogalma integrálja azokat a valószínűsíthető káreseményeket, és az ezek ellen tett intézkedéseket, amelyek egyrészt a váratlan és szélsőséges természeti folyamatok következményeiként veszélyesek a környezetre, másrészt az emberi gondatlanságból bekövetkező veszélyes anyagokkal okozott balesetek és természeti katasztrófák révén okoznak környezeti krízishelyzeteket. A környezetbiztonság területi alakulása az ár és belvízvédelem, a veszélyes üzemek és tevékenységek, a vegyi és nukleáris biztonság, az erdőtűzveszélyeztetettség, erdőtűzesetek és a környezeti kármentesítés tényezőivel jellemezhető. A településeken fellépő esetleges környezeti károk elhárítására szakosodott, szakértelemmel bíró illetékes szervek felkészültek (Polgári Védelmi Parancsnokság) a különféle szennyezések okozta károk enyhítésére, elhárítására. Rendkívüli környezetszennyezés, havária esetén az Önkormányzat azonnal felveszi a kapcsolatot az érintett hatóságokkal (Katasztrófavédelem stb.), és azok irányítása mellett aktívan közreműködik a kárelhárításban. II Vízkárelhárítás A kitréségre általában a kis esésű tiszai középső szakaszra jellemző sajátosságok a meghatározók. A csapadék mértéke mind az évek között, mind éven belül az egyes hónapok között rendkívüli szélsőségeket mutat, ami miatt a területet egyrészt a pusztító aszályok, másrészt a jelentős árvizek, belvizek veszélyeztetik. A vízben bő és vízben szegény időszakok szélsőségei időben egymáshoz nagyon közel eshetnek. Jellemző lehet még a jelentősen eltérő területi átlagok bekövetkezése is. A hőmérsékleti viszonyok az országos értékek közelében vannak. A sokévi minimális hőmérséklet 28,2 C a maximális 39,8 C, az átlagos pedig 10,3 C. A vízfolyások vízjárása igen szélsőséges lehet. A Tisza vízjátéka meghaladja a 13 mt. Az éghajlat változékonysága és változása Európában a következő 50 év során súlyosan befolyásolhatja azoknak a vízkészleteknek a mennyiségét és minőségét, amelyeket emberi fogyasztásra ivóvízként használunk, illetve a víz rendelkezésre állását a mezőgazdaság 77

78 számára, növelheti a szélsőséges események, például árvizek és aszályok gyakoriságát. Jelentős hatások várhatók a Tisza vízrendszereiben, különösen a következők tekintetében: Átlagos vízhozam csökkenés Szélsőséges események számának megnövekedése Jelentős regionális és helyi eltérések A vízminıség és ökológiai állapot változásai valószinősíthetők Vízkárelhárítási tervek a kistérség településein Település Terv megnevezése Készítés időpontja Cibakháza Belvízvédelmi terv Cserkeszőlő Csépa Kunszentmárton Kunszentmárton Város belterületi belvízvédelmi terve Vízkárelhárítási terv Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas Vízkárelhárítási terv Árvízvédelmi terv és Belvízvédelmi terv A települések ár és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása a vonatkozó 18/2003. (II. 9.) KvVMBM együttes rendelet alapján Csépa és Cserkeszőlő kivételével, melyek C kategóriába esnek B kategórai. A erősen veszélyeztetett B közepesen veszélyeztetett C enyhén veszélyeztetett Belvízvédelem Belvízen az ármentesített területek kötött talajain összegyűlő csapadékvizeket (talajvizek, fakadó és szivárgóvizek ) értjük, amelyek a korábbi erek, fokok útját követve húzódnak a befogadók felé és az árvízvédelmi töltéseken történő bevezetésükről csatornákkal és zsilipekkel, helyenként átemelő szivattyútelepek segítségével kell gondoskodni. A kistérség a Tisza jobb oldali, és a HármasKörös balparti belvízrendszerében (Öcsöd, Kunszentmárton) helyezkedik el, a Cibakháza Tiszaugi belvízrendszer, a Körös jobbparti belvízrendszer, a Hármas Körös balparti vízrendszer, a Mesterszállás Bartapusztai belvízrendszer és a Kurca belvízrendszer területén, ezen belül a következő belvízöblözetekben: Település Belvízöblözet neve Belvízveszélyeztetettség Cibakháza Cibakházi Közepes Befogadó Cibakházi HoltTisza 78

79 Csépa Tőkefoki Közepes Gyova Mámai HoltTisza Cserkeszőlő Kungyalu I. ErősKözepes Kunszentmárton Nagyéri Jaksoréri öblözet Közepes HármasKörös Nagyrév Cibakházi Közepes Tisza Öcsöd HorgaiÖcsödiNagyéri Közepes Hármas Körösbe Szelevény Tőkefoki Közepes Tehenesi HoltTisza Tiszaföldvár Cibakházi Közepes Cibakházi HoltTisza Tiszainoka Tiszakürti Közepes Tisza Tiszasas Tőkefoki Közepes Gyova Mámai HoltTisza Tiszakürt Tiszakürti Közepes Szajoli HoltTisza Kékeslapos HoltKörös Forrás: Felmérés és értékelés a JászNagykunSzolnok tervellátottságára, Keviterv Akva Kft. 200 Megyei települések belterületi vízrendezési Rendszeresen belvízjárta területek A Kunszentmártoni kistérség területén Forrás: JNKSZ megye területrendezési terve Cibakháza A csapadékvíz elvezetése nyílt és zárt árokrendszerrel történik. A település a belterületi vízelvezető hálózat kiépítésére címzett támogatást nyertek, a megvalósítás időszaka években történt, így a település teljes beleterületét lefedi a vízelvezető 79

80 rendszer. A csapadékvizek befogadója a HoltTisza. Cserkeszőlő Az öntéssel veszélyeztetett belterület nagysága 85 ha. Cserkeszőlő község területén a talajvíz magasan áll, kiadósabb csapadék után gyorsan megemelkedik a szintje. A rendszer a község szélén nyitott árokban végződik, majd az elvezetett csapadékvíz a Hortobágyi Nemzeti Park területén fekvő Bábatavon keresztül a Tisza folyóba kerül. A település további fejlesztéseket tervez közötti ütemezéssel. Csépa A település közepesen belvízveszélyes belvízöblözetben helyezkedik el, az elöntéssel veszélyeztetett belterület nagysága 209 ha. Meglévő elvezető csatorna hossza m, amelynek állapota rossz, felújítása szükséges. A hálózat műtárgyai és zárt szakaszai 2100 m hosszban átépítésre szorulnak. Kunszentmárton A belterület mentesítését km hosszú meglévő hálózat biztosítja, amely megfelelően működik, a teljes belterület mentesítését szolgálja. A külterületi befogadók állapota közepes, működőképes. Elöntéssel veszélyeztetett terület nincs, szivattyús mentesítés nem szükséges. A város tervezi továbbá a földmedrű csatornák zártá illetve burkoltá tételét. Nagyrév A település közepesen belvízveszélyes öblözetben helyezkedik el. Az elöntéssel veszélyeztetett belterület nagysága 60 ha. A meglévő elvezető hálózat 9800 m, rossz állapotban lévő földmedrű, amely felújítást igényel. A csapadékvizet nyílt rendszerű csatornahálózat vezeti el, mely azonban nem hálózza be a község teljes területét. A rendszer felújításra és bővítésre szorul. Gondot okoz, hogy nincs befogadó. Az összegyűjtött csapadékvizet az ártérre vezetnék, de ennek műszaki kialakítása a gátépítés során elmaradt. Öcsöd A település közepesen belvízveszélyes öblözetbe tartozik, elöntéssel veszélyeztetett terület nincs a belterületen. A meglévő hálózat hossza 48,1 km, amely a teljes belterületre kiterjed, a rendszer működése részben megfelelő, tervezik a felújítását KEOP pályázati forrásból között. Az elvezetett csapadékvíz befogadója a HoltKörös. Szelevény A település belterületi vízrendezése megoldott, kivéve SzelevényHalesz településrészt, amelynek vízelvezetését ki kell építeni. Vízrendezésre szoruló terület nagysága 100 ha, belterületi utcahossz 5000 m. Szükség lenne a rendszer korszerűsítésére, ugyanis nagyobb mennyiségű csapadék elvezetésére nem alkalmas. A vízelvezető rendszer fedett, és nyílt árkos is. Az elvezetett csapadékvíz mintegy 60%a Demeteréri csatornán keresztül a HoltKörösbe, 40%a a Tóközi csatornán keresztül az élő Körösbe kerül. Tiszainoka A csapadékvíz elvezetése nyílt árokrendszerrel történik, mely a község teljes belterületét lefedi. A rendszer állapota megfelelő, hossza 5,5 km, fejlesztését nem tervezik. Az elvezetett csapadékvíz egy csatornán keresztül a Tisza folyóba kerül. Tiszaföldvár Belterületi utcahossz m. A belterületi csapadékvíz mentesítést m meglévő árokrendszer szolgálja, amelynek nagy része elvezetés nélküli szikkasztóárok. A település közepesen belvízveszélyes öblözetben van, az elöntéssel veszélyeztetett terület 200 ha, melyből 100 ha terület nem vízteleníthető gravitációsan, hanem szivattyúzni kell. A település részét képező Homok vízrendezése jelenle megoldatlan. A befogadó a CibakiHoltTisza. Tiszakürt 80

81 A település közepesen belvízveszélyes öblözetben fekszik, elöntéssel veszélyeztetett belterület nagysága 30 ha, magas talajvízű terület 8 ha. A meglévő föld árokhálózat hossza 8 km, állapota rossz és felújítást igényel, a telejes hálózat hossza 25,2 km. A csapadékvizet nyílt rendszerű csatornahálózat vezeti el, mely a község teljes területét behálózza. Az összegyűjtött csapadékvizet csatornákon keresztül a Földeslaposi csatornába, majd a Tiszába vezetik. Tiszasas A település közepesen belvízveszélyes öblözetben helyezkedik el, a belterületen 60 ha elöntéssel veszélyeztetett és 8 ha szivattyúzással mentesíthető. A meglévő hálózat hossza csekély (600 m), állapota rossz, felújítást igényel. Az összegyűjtött csapadékvíz a Mámaicsatornán keresztül a HoltTiszába kerül. A belvízelvezetés hagyományos célja a belvizek minél gyorsabb levezetése csatornákon keresztül közepes, vagy annál nagyobb folyókba, esetenként belvíztározók közbeiktatásával. A módszer megfelelt a múlt század közepén érvényesülő társadalmi igénynek: a veszélyeztetett települések belvízmentesítése és a szántóföldi művelés feltételeinek biztosítása minél nagyobb területen. A jelenleg is szántóföldi művelés alatt álló területeken a belvízmentesítés igénye változatlanul fennáll, ugyanakkor ennek gazdaságossága helyenként kérdéses. A belvízelvezető rendszerenek vannak kedvezőtlen hatásai is az érintett terület, illetve a rendszerbe bekapcsolt vízfolyások ökológiai állapotára is: A gyors vízlevezetéssel eltűntek a mélyedésekben összegyülekező vizek és velük együtt az ehhez társuló vizes élőhelyek, nőtt az aszályérzékenység. Az eleve lecsapolási céllal épülő csatornák helyenként túlzott mértékben süllyesztik le a talajvizet, súlyosbítva az aszálykárokat. Az Alföld sajátossága, hogy a belvíz és az aszály gyakorta ugyanazt a területet sújtja, sőt időnként ugyanabban az évben. Ez megkönnyíti az összehangolt védekezést, melyet a kettős hasznosítású csatornák biztosítanak. A belvizek visszatartása a területen egyaránt kedvező megoldást jelentene a belvízvédelem hatékonyabbá tételében és az aszálykárok csökkentésében, sőt az árvízvédelemmel, a vízpótlással és az öntözéssel összehangolva a területhasználatok integrált tervezési folyamatának egyik meghatározó elemévé válhatna. Az öt évnél gyakrabban elöntött területeken a termőhelyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó földhasználattal kell a problémát megoldani. A környezeti, természetvédelmi célokhoz igazodó síkvidéki vízrendezés keretében a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő földhasználat és területhasználat ösztönzött és támogatott megváltoztatásával, a lehetséges, célszerű és gazdaságilag megalapozott vízvisszatartással, a vizes élőhelyek létrehozásával és/ vagy helyreállításával kell összhangba hozni az elvezetendő felszíni vizek mennyiségét és az elvezetés intenzitását. Árvízvédelem Árvízi veszélyeztetettség szempontjából a KözépTisza vidék és itt a kitérség területe az ország egyik legkedvezőtlenebb földrajzi és vízrajzi fekvésű helye. Az árvizek gyakoriságának növekedése mellett, azok tartóssága és magassága is nőtt. Az egyébként is heves vízjárású Tisza folyó egyre nagyobb víztömeget szállít. A Tisza vízgyőjtőjén áradások bármely évszakban kialakulhatnak az esőzések, hóolvadások vagy a kettő kombinációjának eredményeként. Az eső nélküli hóolvadás ritkán fordul elő a tiszai vízgyőjtőben és az így keletkezett árvizek az összes árvíz nem több, mint 1012%át teszik ki. A hőmérséklet emelkedést szinte mindig esőzések követik vagy vezetik be. Így nagy árhullámok leggyakrabban a tél végén és tavasz elején képzőnek. 81

82 A Körös a vízgyűjtőterület mérete alapján a Tisza második legnagyobb mellékfolyója. A tavaszi árhullámok minden évben jelentkeznek. A tavaszi, nyár eleji bővizű időszakot követve nyáron igen kicsi a folyó vízkészlete, ezért a Tiszából vízátvezetés történik. A májustól októberig tartó meleg időszakban keletkezik az összes árvíz 65%a, a novembertől áprilisig tartó hideg időszakban csak 35%. Azonban a hideg időszak maximális vízhozamai és korlátozott árvízhozamai általában meghaladják a meleg periódus ugyan ilyen vízhozamait. A nagy tiszai árvizek Magyarországon 100 napig vagy még ennél hosszabb ideig is tarthatnak. Ez a térség erőteljesen alföldi jellegéből, illetve a több csúcsú hullámokból következik, amelyek a Tisza középső szakaszán egymást utolérve hosszan tartó árvizi helyzetet idézhetnek elő. A KözépTisza régió jellegzetessége szintén, hogy a tiszai árvizek egybeesnek a mellékfolyókon zajló árvizekkel, ami különösen veszélyes a HármasKörös folyó esetében, a kistérség területén. A áprilisi nagy tiszai árvizet számos áradás elızte meg februárban és márciusban a hóolvadásnak és a csapadéknak köszönhetően. A Tiszán Szolboknál minden idők második legnagyobb vízállását mérték, de az igazi veszélyt most a HármasKörös jelenetette, ahol számos rézsűcsúszá fordult elő, és csak nagy erőfeszítések árán volt elkerülhető a nagyobb katasztrófa. Szelevény, Tiszasas és Csépa község részleges kiteltpítéséreis sor került. A kiépített töltések mentén elsősorban a fakadóvizek, átázások és szivárgások fordulnak elő. Külön problémát jelentenek az elavult, vízoldali téglafalazatok, melyek potenciális veszélyforrásként kezelendők. További veszélyforrást jelentenek a keresztező létesítmények, az ősmeder kereszteződésekkel együtt. A kistérség területén négy árvízvédelmi öblözet található. A Tisza bal partjánál a Cibakházi öblözet (2.85),a Tisza bal partja és a HármasKörös jobb partja által határolt a Köröszugi ( 2.86 ), mellette pedig a FegyvernekMesterszállási öblözet (2.82), a HármasKörös bal partja és a Tisza bal partja határolja a KörösTiszaMarosközi öblözetet. A kistérség területén Cserkeszőlő a legkevésbé árvízveszélyes terült, földrajzi helyzetének és egyéb tényezők következtében. Árvízvédelmi művek a kistérség területén 82

83 Forrás: JászNagykunSzolnok megye területrenedezési terve 2004 Az elmúlt évek szélsőséges időjárási, és az ezzel együtt járó árvízi, illetve aszály jelenségek egyértelműen felhívták a figyelmet arra, hogy a korábbi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn. Az eddigi küzdelem az árvizekkel szemlélettel szemben az együtt élni az árvízzel szemléletre kell váltani. Teret kell biztosítani a víznek, és lehetőleg minél nagyobb mértékben visszatartani, illetve a vízhiányos helyekre vezetni. Ezt az új szemléletet tükrözi és valósítja meg a gyakorlatban a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése (VTT) kormányprogram, melynek célja nem csupán az árvizek elleni védekezés, hanem többek között a vízhiányos időszakok hosszának minimalizálása megfelelő vízvisszatartási és vízkormányzási módszerekkel. A VTT a hazai árvízvédelmi fejlesztésekbe illeszkedve, két területre koncentrálva javítja a Tisza mentén az árvízvédelmi biztonságot, nevezetesen a nagyvízi meder (a hullámtér) vízszállító képességének javításával, illetve árapasztó tározók alkalmazásával. A kiválasztott öt árapasztó tározó hatása 1000 éves visszatérési idejű árvízi esemény bekövetkezésekor a 83

84 Tisza teljes hazai szakaszán képes kifejteni hatását. A lokális, illetve a vonalmenti összegzett hatása az előirányzott 60 cmes árapasztást képes létrehozni. A VTT első ütemében többek között 6 tározót (Nagykunsági, Tiszaroffi, Nagykörüi, HanyiTiszasülyi, CigándTiszakarádi, SzamosKrasznaközi) megvalósítását tervezték, melyek és a VásárhelyiTerv továbbfeljlesztése a kistérség területét nem érintik közvetlenül. Vízminőségkárelhárítás A vízminőségi kárelhárítás a vízkárelhárítás legfiatalabb ága, amely alig néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. Az iparosodással, a mezőgazdaság vegyszerhasználatával, a rohamos városiasodással egyre több veszély fenyegeti élővizeinket. Az elégtelen tisztítással, vagy éppen a tisztítás nélkül bevezetett szennyvizek (ipari, lakossági, mezőgazdasági egyaránt) folyamatosan terhelik folyókat, csatornákat, de igen gyakori a mennyiségében, károkozásában rendkívüli szennyezés is. A kárelhárítás, a szennyezést okozó feladata és kötelessége lenne, de sok esetben erre a feladatra nincs felkészülve, vagy nem bizonyítható a felelősség, így a vízügyi szervek, szakemberek és berendezések közreműködése nem nélkülözhető. A vízügyi szervezet ilyen esetekre fel van készülve, képes jelentős erőkkel, illetve speciális felszerelésekkel (merülőfalak, olajcsapdák, adszorbeáló anyagok) felvonulni. Az élővizek szennyeződése párosulva kedvezőtlen vízjárási, meteorológiai helyzettel a vízi élővilág károsodásához vezethet. A vízben oldott szennyeződésekre nem lehet felkészülni, a kár elkerülésére vízkormányzási, hígítási lehetőségeket vehetők igénybe. Fontos feladat a megelőzés érdekében a felvilágosítás és a meggyőzés, de mindezek mellett a fokozott ellenőrzésre is kellő hangsúlyt kell fektetni. A leggondosabb felkészülés ellenére is fennáll annak veszélye, hogy baleset következtében a vizeinkbe szennyező anyagok kerülnek, és azokat károsítják, a határon túlról érkező szennyezések pedig sajnos kivédhetetlenek (pl.:cián szennyezések) Az esetek jelentős részében a rendkívüli szennyezések megelőzése és a bekövetkezett károk mérséklése érdekében több résztvevőnek kell hatékonyan együttműködni. Mindezek miatt nagy jelentősége van annak, hogy a kárelhárításra való felkészülésről, valamint a bekövetkezett szennyezésekről egyaránt pontos információk álljanak rendelkezésre a kárelhárításban érintett szakemberek, és a közvélemény számára. Ezt felismerve dolgozták ki a Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszert rövidebb nevén a VIKÁRt. A VIKÁR elsődleges célja, hogy pontos információkat biztosítson a kárelhárításra való felkészülésről, az esetlegesen bekövetkezett rendkívüli szennyezésekről, és a múltbeli lezárt esetekről, az adatbázis 2003től elérhető. A VIKÁR adatbázisa szerint a kistérség területén bekövetkezett múltbéli káresemények ( ) és folyamatban lévő káresemények a kistérség területén az alábbaik: Esemény Felszíni víz Vízügyi igazgatóság Kezdet Lezárás halpusztulás Tisza Tiszadorogma GyovaMámaHolt Tisza közötti szakaszán KÖTIKÖVIZIG egyéb állati tetemek HármasKörös KÖTIKÖVIZIG Üzemi kárelhárítási tervvel a kistérségben az alábbi vállakozások, cégek rendelkeznek: Üzem Tradeplast Gép Sablon És Telephely neve Fémszerkezetgyártó és Telephely címe 5440 Kunszentmárton Tiszakürti u. 84

85 Müanyaggyárto Kft Maroni Külkereskedelmi Szolgáltato És Tanácsado Kft Mol Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. műanyagfeldolgozó üzem 6. Maroni Kft Konzervüzem 5462 Cibakháza Sárszög 2. Üzemanyagtöltő állomás 5440 Kunszentmárton Szentesi út Problémakataszter: II a kistérség területe belvíz által közepesen veszélyeztetett a belvízelvezető rendszer több a kistérség több településén elavult, felújításra szorul sok esetben a költséges belvízelvezetés nem áll egyenes arányban a gazdasági haszonnal, a táj adottságaihoz nem illeszkedő használatot feltételez a vízviszatartás háttere nem kiépített arvízi kockázat Aszály elleni védelem Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Magyarország területének körülbelül 90%a aszállyal veszélyeztetett, különösen az Alföld területe, annak is a középső része, tehát a kunszentmártoni kistérség területe is. Aszályos területek Magyarországon Forrás: Karasztrófavédelem Már korábban megállapították, hogy az összes mezőgazdasági veszteség 36%a származik az aszályból, ezt követi fontossági sorrendben a jégeső, az árvizek és a fagy. 1983tól 1995ig, 1987, 1988 és 1991 kivételével, minden év aszályos volt. Ez a hosszú aszályos időszak csak az 1943tól 1952ig tartó tíz éves aszályhoz hasonlítható, illetve súlyosság tekintetében az közti aszályhoz. Mivel a tizenkét száraz évből nyolc katasztrófálisan aszályos volt, az aszályos éveknek ez a sorozata felkeltette a tudományos és politikai érdeklődést az éghajlat változékonysága, az éghajlatváltozás, és az aszály, mint szélsőséges meteorológiai esemény iránt. Néhány normál, esős év után Magyarország ismét nagyon aszályos éveknek nézett elébe 2000ben és 2003ban. 85

86 A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban: mérsékelt aszály idején 56, közepes aszály esetén 67, súlyos aszály esetén 78, rendkívül súlyos aszály esetén meghaladja a 8at. Az ármentesítés és a szabályozások, valamint a tájhasználat ezzel összefüggő változása óta a nagyvizek tájba jutása erősen korlátozva van, a kisvizek pedig rendkívül alacsonyan folynak el. A nagy szántóföldi táblák által igényelt vízlevezetés orientált belvízgazdálkodással együtt fentiek mára jelentős vízháztartási deficitet okoznak, száraz időszakokban vízhiány van, az amúgy is jelenlévő aszályhajlam nőtt. Ezt a csatornák kettősműködésűvé tételével, vagy öntözéssel kompenzálták, de mára az öntözővíz árát csak a kifejezetten jó adottságú termőföldeken tudja kitermelni a gazdaság. A nagyüzemi gazdálkodásra méretezett öntözőrendszerek nem alkalmasak a mai felaprózott területek ellátására. Az aszály elleni védekezés jelenleg megoldatlan. A Vahavaprojekt (Változáshatásválaszadás) 2003 nyarán indult, melynek célja, hogy meghatározták a magyarországi klíma változásának várható irányát, elemezték ennek az egyes ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását. Megállapították, hogy további melegedésre és szárazodásra kell felkészülni, szélsőséges időjárási jelenségekkel. Problémaktaszter: II.7 a kistérség területe fokozottan aszályérzékeny a globális éghajlatváltozás kövezkeztében (szárazodás, szélsőséges időjárás) az aszályos időzakok növekedésére lehet számítani az öntözés sok esetben nem gazdaságos a meglévő rendszerekkel, és birtokstruktúrák mellett a többletvizek tározása (belvíz, árvíz) és aszályos időszőszakokban történő felhasználása nem jellemző (vízvisszatartás) Környezeti tudat és szemlélet Magyarországon, így a kistérségben is a környezeti tudatosság sajnos még nagyon alacsony szinten áll. A környezeti kultúra és a környezettudatos magatartás, viselkedés 86

87 terjedésének meghatározó akadálya az ismerethiány, a kedvező megítélésű minta és az együttműködő szervezetek, közösségek gyengesége. Jövőnk szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felnövekvő generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal tudatosabb szintre emeljük. Felnőtt korban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, mely 14 éves korra kialakul. Ezért alapvető, meghatározó a családon kívül az iskola és az óvoda szerepe. Sőt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, jó esetben ez némi változást szüleik szemléletében is eredményezhet. A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétől kell kezdeni. Értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvető normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell legyen a környezeti nevelés kérdése. Az általános iskola az alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfőnöki órák keretében van lehetőség a környezet és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, de a természetben pl. erdőben, vízparton megtartott órák az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Felső tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfőnöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelő szintű tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, savas eső programba való bekapcsolódás, önálló kiselőadások tartása stb. színes program lehet az érdeklődő tanulók számára. Kiváló lehetőség, alkalom az érdeklődés felkeltésére természetés környezetvédelem különböző szegmensei iránt az ún. jeles napok megtartása. A környezetvédelmi naptárban szereplő jeles napok a következők: o február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja o február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja o március 22. A Víz Világnapja o március 23. Meteorológia Világnap o április 22. A Föld Napja o május 10. Madarak és Fák Napja o május 22. Európai Nemzeti Parkok Napja o június 5. Környezetvédelmi Világnap o szeptember 16. Az Ózon Világnapja o szeptember 22. Európai Autómentes Világnap o szeptember 3. szombatja Takarítási Világnap o október első hétvégéje Nemzetközi Madármegfigyelő Nap o október 1. Habitat Világnap o október 5. Az Állatok Világnapja o október 21. Földünkért Világnap A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ CserkeszőlőSzelevényTiszainaokaTiszasas egészségnevelési programja arra törekszik, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és folyamatosan fejlessze környezetét. A Kunszentmártoni Városi Általános Iskolában a NAT környezeti nevelési műveltségi területe lehetővé tette, hogy az iskola pedagógiai programjában kiemelt műveltségi terület legyen a környezeti nevelés. A kerettanterv bevezetése lehetővé teszi, hogy tantárgyanként is rögzítsék a műveltségi terület megvalósításának ütemét, konkrét feladatok ellátását, tantervi tartalmak megvalósulási formáit (erdei iskola, témahét, témanap, projekt, modul ). A 87

88 kerettanterv ösztönöz a fejlesztésközpontú tervezésre, a tananyag témái mellett a szükséges készségek, képességek és a hozzáértés követelményeit is rögzíti. A kunszentmártoni Veress János Szakközép, Szakképző Iskola és József Attila Gimnáziumban a tanulók környezeti nevelése során fontos feladat a stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolat kialakítása az élő és élettelen környezettel, a környezet aktív megismerése. A környezeti változás jelzéseinek felfogása, a rendszer kapcsolatainak megértése, a lehetséges megoldások keresése. A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium feladatának tekinti azt, hogy diákjai a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Tiszakürtön 8 osztályos iskola működik, ahova Tiszakürt és Tiszainoka tanulói járnak. Itt a kerettantervekben meghatározott tartalmon alapuló helyi tanterv szerint foglalkoznak környezeti neveléssel. Az iskolában az oktatási kereteken túl az alábbi környezeti nevelési tevékenységekkel foglalkoznak: fém és papírgyűjtés évente, tanulmányi kirándulások az ország különböző részeire, nyári táborok, szabadban tartott tanítási órák, szakkörök, területi és megyei tanulmányi versenyeken részvétel. A kistérségben nem működik erdei iskola. Az ökoiskola címet a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium nyerte el. Környezet és természetvédő szervezetek a térségben: Cibakháza: Alapítvány a Tiszazugi és a Körösvölgyi Holtágak Környezetés természetvédelmére Kunszentmárton: Csengeti Telektulajdonosok Egyesülete Élő Környezetünkért Egyesület Körös Horgászegyesület Öcsöd: Ifjúsági Természet és környezetvédelmi Alapítvány Probléma kataszter: Környezeti információk hiánya A lakosság környezettudatos magatartásának hiánya A környezeti nevelés elterjedésének hiánya az oktatási intézményekben 88

89 III. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A kistérég területén számos, de nem súlyos környezetvédelmi probléma került feltárásra a helyzetértékelés során. Mivel a kunszentmártoni kistérség jellemzően nem iparosodott térség, ezért az ezzel járó környezetszennyezés is minimális. A környezeti elemek állapotát leginkább a mezőgazdasági és lakossági (ide sorolható a közlekedés is) eredetű szennyezés rontja, melynek mértéke egyik elem esetén sem országos átlagot meghaladó, kirívó környezetszennyezésről nincs tudomás. A levegőminőséget a közlekedés rontja leginkább a kistérségben, melynek csökkenése nem várható. A kistérségben nincsennek igazán nagyvárosi környezettel rendelkező települések, szmog kialakulása nem jellemző, a levegő még a városokban is jó minőségű. A parlagfű, és egyéb allergén növények elleni küzdelem továbbra is fontosm, mivel egyre több az allergiás, asztmás megbetegedés. A felszíni vizeket érő szennyezés egy része a vízgyűjtő területek országhatáron átnyúló kiterjedése miatt nem helyben keletkezik, de helyben is van mit tenni bőven a vízminőség javítása érdekében. A települési szennyvíztisztítók befogadó élővizei a tisztított szennyzizek által terheltek, mivel az előírt határértékek betartása nem mindig teljesül. A felszín alatti vizek tekintetében a terület nem kifejezetten érzékeny, vagy sérülékeny, ez természetesen nem azt jelenti, hogy következmények nélül szennyezhetjük. A hévíz készletek hosszú távon egyre nagyobb figyelmet fognak kapni energiatermelés, gyógyászat stb.céljából a kitermelés fokozása azonban a megfelelő technológia nélkül káros következményekkel is járhat. A talajok, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezőforrásai lényegében azonosak, a talajvíz a talajon keresztül,,kommunikál. A hosszú éveken át tartó vegyszerezés, és intenzív mezőgazdasági termlés sok helyen a talajok leromlásához vezetett, ezért a mezőgazdasági struktúra váltás nemcsak gazdasági szempontból időszerű. A teleplési infrastruktúra hálózat, az energiaellátás még nem érte el azt a színvonalat, mely környezetvédelelmi szempontból is kívánatos lenne. A hiányzó, vagy elavult közműhálózatok főleg a kisebb településeket súlytják, de a városokban is előfordulnak alapvető hiányosságok. Az energiafelhasználás mértéke fokozatosan nő, mely a jólét, a fogyasztótársadalom velejárója. Ezt a negatív tendenciát meg kell állítani, és mellette növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználását. A kistérség területe árvíz és belvíz által veszélyeztetett terület, ha nem is minden évben, de viszonylag gyakran fordulnak elő jelentős károkat okozó árvízek, belvizek. A belvízvédelemben követni kell azt a napjainkban jellemző hozzásállást, hogy a területhasználatot célszerűbb hozzáigazítani a tájpotenciálhoz, ezzel a belvízvédekezés költségei, az okozott károk csökkenthetők, és természetvédelmi szempontból is előnyös vonatkozásai lehetnek (vízvisszatartás, vizes élőhely). Nem annyira új, de egyre,,égetőbb probléma a terület aszályérzékenysége, mely az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás következménye is. 89

90 IV. SWOT ANALÍZIS Erőségek Gyengeségek Nem jelentős az ipari eredetű légszennyezés A légszennyező pontforrások, és kibocsátásuk ismert A levegő még a városokban is jó minőségű, szmog kialakulása nem jellemző Növekedett a gázhálózatra való rákötés Felszíni és felszín alatti vizekben gazdag Hasznosítható hévízkészlettel rendelkezik Az ipari eredetű vízszennyezés nem jelentős A felszín alatti vizek szempontjából nem érzékeny, és nincs sérülékeny vízbázis a kistérségben Több szennyvíztisztító telepet is korszerűsítettek, vagy folyamatban van Talajadottságai kedvezőek A defláció, és erózió mértéke nem jelentős A szervezett kommunális hulladékgyűjtés a kistérség majdnem teljes területén elérhető A műszaki védelem nélküli hulladéklerakók bezárásra kerültek Regionális, környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő hulladéklerakó működése Természeti és táji értékekben gazdag A kistérség három megyével (BácsKiskun, Békés és Csongrád) szomszédos A KörösMaros Nemzeti Park érinti a kistérséget A tiszaugi hídon megszűnt a közös közútivasúti üzem új híd építésével KecskemétKunszentmárton vasútvonal TiszatenyőKunszentmártonSzentes vasútvonal A kistérség pollenszennyezettsége, és az ezzel összefüggő megbetegedések száma nő A lakossági légszennyezésre vonatkozó adatok hiánya Közlekedési eredetű lég és zajszennyezés mértéke egyes területeken nagy Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek (főleg lakossági és mezőgazdasági eredetű szennyezések) A szennyvízcsatornázottság még mindig elmarad a kívánatostól Tisztított szennyvízkibocsátási határérték túllépések Illegális folyékony hulladék leürítések Szennyvíziszap elhelyezés nem megoldott Ivóvízminőség problémák Holtágak eutrofizációja előrehaladott, a vízutánpótlás nem megoldott mindenhol Illegális hulladéklerakások, rekultiválatlan felhagyott hulladéklerakók Szelektív hulladékgyűjtés nem teljes Nem megoldott a zöld hulladék gyűjtéskezelés Az állati eredetű hulladékok kezelése, gyűjtése sem környezetvédelmi sem gazdasági szempontból nem megfelelő árés belvízveszély alacsony erdősültség környezetvédelmi szakemberek hiánya a lakosság környezeti informáltságának hiánya Megyén belüli periférikus elhelyezkedés A 44. sz. főút áthalad Öcsöd és Cserkeszőlő belterületén Csongrád és Csépa között pontonhíd üzemel, ami nem kedvező sem a vízi, sem a szárazföldi közlekedés számára 90

91 Lehetõségek Veszélyek Gázbekötések számának további növelése Természetközeli szennyvíztisztítás a 2000 LE alatti településeken Hévíz energetikai hasznosítása Erdősültség növelésének lehetősége adott Tájpotenciálhoz alkalamazkodó tájhasználat, mely lehetőséget jelent egyben, a falusi turizmusra, és extenzív állatartásra, és ökoturizmusra A kistérésg két régió és három megye találkozási pontja Tisza és HármasKörös víziút fejlesztése, víziturizmus Felszíni vizekben való gazdagság, vizes élőhelyek rekonstrulciója, kialakítása Földhő, és napenergia hasznosítás kedvező feltételei, am aegújuló energiaforrások arányának növelése Bioüzemanyagok, energianövények termesztési lehetőségei kedvezőek EUs pályázati lehetőséges, kistérségi koordinációja Táji, és művi értékek helyi védelmének, nyilvántartásnak bővítése, erősítése Vízvisszatrtás, víztárolás kedvező feltételei Térségi szinten szerveződő hulladékhasznosító, feldolgozó üzemek, begyűjtő rendszer kiépítése csökkentheti a jelenleg ezzel járó költségeket, a megtakarítást a szelektív hulladékgyűjtés bővítésére, a környezettudatosság növelésére fordítható A közintézmények energiaracionalizálása csökkentheti az energifelhasználást Növekvő energia igény a használt hévizek élővizekbe történő bevezetése Növekvő közúti forgalom, növekvő zaj és levegő terhelés A mezőgazdaság visszaesésével parlagon hagyott területek növekedése, allergén gyomok terjedése Árés belvízkárok növekedése A felhagyott hulladéklerakók rekultivációjának elhúzodása Pénzhiány miatt a környezetvédelmi beruházások elmaradnak, illetve csak a pályázatokon meghirdetett beruházásokra korlátozódnak A gazdasági fejlődés, ha az elérető legjobb technológia nélkül valósul meg Megyén belüli periférikus helyzet erősödik, a kistérség le, vagy elszakad A tranzitszerep nő a 44. sz. főúton és nem sikerül ennek előnyeit kihasználni A 44. számú főút fejlesztése elmarad A túlszabályozott környezetvédelem, a tájékoztatás, és a tévhitek a lakosság közönyét növelheti Energianövények termesztése, az élelmiszeripari, illetve takarmánynövények háttérbe szorulását eredményezheti, növelheti a monokultúrát, csökkenhet a biodiverzitás, és növelheti a talajdegradációt A szennyvízcsatornázottság, és szennyvíztisztítók kapacitásának növekedésével növekszik a szennyvíziszap mennyisége is 91

92 V. IRODALOMJEGYZÉK 1. Nemzeti Környezetvédelmi Program II. 2. JászNagykun Szolnok megyei Környezetvédelmi Program és Hulladékgazdálkodási Terv ( ): Keviterv Akva Kft. 3. KÖTIKTVF Állapotértékelése 2004/ 2006 / Települési környezetvédelmi programok 5. JászNagykun Szolnok megyei Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Intézkedési Terv , JászNagykunSzolnok Megyei Önkormányzati Hivatal / Térségfejlesztési Iroda 6. Jelentős vízgazdálkodási kérdések (Nagykunsági tervezési alegység): KözépTiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Vízgazdálkodási Osztály 7. A Tisza vígyőjtő helyzetértékelése 2007, ICPDR Tisza Csoport 8. JászNagykunSzolnok Megyei Területrendezési Terv 2004, VÁTI Kht. 9. Országos Hulladékgazdálkodási Terv ÉszakAlföldi Régió Térségi Hulladékgazdálkodási terv 11. Helyi hulladékgazdálkodási Tervek ÉszakAlföldi Operatív Programot (ÉAOP) Felmérés és értékelés a JászNagykunSzolnok Megyei települések belterületi vízrendezési tervellátottságára, Keviterv Akva Kft A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, Magyarország VízgyűjtőGazdálkdási Terve (Az országos terv háttéranyaga), Dr. Pálfai Imre: Tiszavölgyi holtágak 16. JászNagykunSzolnok megye Statisztikai Évkönyvei 17. KvVM Tájékoztatók Felszín alatti vizeink II Termálvízkészleteink, hasznosításuk és védelmük 18. Északalföldi régió Stratégiai Programja, A parlagfű pollenszórásának alakulása a évben az előző évek adataival összehasonlításban, Országos Környezetegészségügyi Intézet, A közúti forgalom figyelemmel kísérése, 2007., Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. 21. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ CserkeszőlőSzelevényTiszainokaTiszasas Pedagógiai Művelődési Programja, Általános Iskola Nevelési Terve 23. Kunszentmárton Városi Általános Iskola, Peadgógiai Program és Helyi Tanterv 24. Veress János Szakközép, Szakképző Iskola és József Attila Gimnázium Pedagógiai Programja, Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium, Pedagógiai Program, Marosi S. Somogyi S. (1991): Magyarország kistájkatasztere. MTA FKI 27. Fekete Gábor Molnár Zsolt Horváth Ferenc (szerk) (1997): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, Dr. Stefanovits Pál (1992): Talajtan, Mezőgazda Kiadó, Budapest 29. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

93 KUNSZENTMÁRTONI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( ) II. PROGRAM július Készítette: a Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt. 93

94 TARTALOMJEGYZÉK I. I.1. Az elérni kívánt környezetvédelmi célok, célállapotok meghatározása 3 I.5. I.6. I.7. A levegőminőség javítását, a zajés rezgés terhelés csökkentését szolgláló célkitűzések A fenntartható vízgazdálkodást szolgáló célkitűzések Energiagazdálkodás racionalizálását szolgáló célkitűzések Természettájvédelemet, kül és belterületi zöldfelületfejlesztést szolgáló célkitűzések A korszerű hulladékgazdálkodást szolgáló célkitűzések Környezetbiztonság növelését szolgáló célkitűzések Környezeti tudat és szemlélet fejlesztését szolgáló célkitűzések II. Környezetvédelmi akcióprogramok 8 II.1. II.2.1 II.2.2. II.2.3. II.2 II.2.1 II.2.2. II.2.3. II.3 II.3.1 II.3.2. II.3.3. II.4. II.4.1 II.4.2. II.4.3. II.5. II.5.1 II.5.2. II.5.3. II.6. II.6.1 II.6.2. II.6.3. II.7. II.7.1 II.7.2. II.7.3. A levegőminőség javítása, a zajés rezgés terhelés csökkentése A célok megvalósításához szükséges intézkedések Hatások/mutatók Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz A fenntartható vízgazdálkodás biztosítása A célok megvalósításához szükséges intézkedések Hatások/mutatók Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz Energiagazdálkodás racionalizálása A célok megvalósításához szükséges intézkedések Hatások/mutatók Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz Természettájvédelem, kül és belterületi zöldfelületfejlesztés A célok megvalósításához szükséges intézkedések Hatások/mutatók Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz A korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése A célok megvalósításához szükséges intézkedések Hatások/mutatók Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz Környezetbiztonság növelése A célok megvalósításához szükséges intézkedések Hatások/mutatók Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz Környezeti tudat és szemlélet fejlesztése A célok megvalósításához szükséges intézkedések Hatásokmutatók Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz III. IV. Összefoglalás Irodalomjegyzék I.2 I.3 I

95 I. Az elérni kívánt környezetvédelmi célok, célállapotok meghatározása I.1. A levegőminőség javítását, a zajés rezgés terhelés csökkentését szolgláló célkitűzések A április 14én elfogadott új levegőminőségről szóló irányelv alapján a tagállamoknak 2020ig a 2010es értékekhez képest átlagosan ötödével kell mérsékelniük a finom por koncentrációját a városi területeken. 2015ig már 20 mikrogramm/köbméter alá kell csökkenteni a por jelenlétét. A meglévő légszennyezettségi határértékeken az új irányelv nem változtat. Ugyanakkor egyes határértékek eléréséhez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak azokon a területeken, ahol nehézséget okoz megfelelni az előírásoknak. Így az irányelv hatályba lépését követően három évig (2011 közepéig), vagy a nitrogéndioxid és a benzol esetében legfeljebb öt évig ( ) el lehet halasztani a korábban már szabályozott, nagyobb szemcsékre vonatkozó határérték teljesítését. A környezeti zaj legfőképpen a közlekedéssel hozható összefüggésbe és ebből adódóan egyik fontos távlati feladat a belterületet elkerülő útszakaszok megépítése. Célok/célállapotok: Levegő szennyezettségének csökkentése, a levegő minőség javítása: Az ipari eredetű emisszió csökkentése (gázok, toxikus anyagok, szálló és ülepedő por, egyéb szennyezők) A talaj eredetű porterhelés csökkentése A környezeti levegő minőségének javítása a nagyobb szennyezettségnek kitett városokban (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése A fűtésből származó légszennyezés további csökkentése a településeket elkerülő utak megépítése a kül és belterületi úthálózat fejlesztése a kerékpárúthálózat kiépítése szennyezőforrások felmérése, adatgyűjtés, rendszeres mérések légszennyező és zajforrások pontos nyilvántartása A pollenszennyezettséggel összefüggő asztmás és allergiás megbetegedések visszaszorítása A légszennyezéssel összefüggő légúti és egyéb betegségek kialakulásának csökkentése A közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelés csökkentése A szórakozóhelyekről és azokhoz kapcsolódó helytelen viselkedésből eredő lárma megszüntetése A lakosság nyugodt pihenésének biztosítása A közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelés csökkentése önkormányzati levőtisztaságvédelmi és zajrendelet megalkotása és betartatása 95

96 I.2. A fenntartható vízgazdálkodást szolgáló célkitűzések A december 22én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv (az EK Víz Keretirányelve, a továbbiakban: Keretirányelv), az EK vízpolitikája érvényesítésének legfontosabb eszköze. A Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot, mely alapja a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése. Célok/célállapotok: az üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a termálvíz vagyon megóvása, fenntartható hasznosítása vízminőség javítása: a szennyezőanyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével, további szennyezésének megakadályozásával, szennyezőforrások megszűntetésével a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása a holtágak élőbbé tétele I. 3. Energiagazdálkodás racionalizálását szolgáló célkitűzések Az ország 40/2008. (IV) OGY határozattal elfogadott as időszakra vonatkozó energiapolitikájának három legfontosabb célkitűzése között szerepel a fenntartható fejlődés biztosítása. A fenntartható fejlődés csak a megújuló energiák minél nagyobb arányú felhasználásával képzelhető el. A megújuló energiaforrások a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre állnak, újrateremtődnek (napszél, geotermikusés vízenergia, biomassza, hidrogén). Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások. A megújuló energiaforrások használatával nemcsak környezetünk állapota javulna, de az energiaimport függőségünk is jelentősen csökkenne. A fenntarthatófejlődés bizotsításához az enegiafelhasználás növekedését meg kell állítani, illetve csökkenteni kell. Célok/célállapotok: országos szinten el kell érni, hogy az energiafelhasználás a os időszak kilenc évében évi 11%kal mérséklődjön 2020ra a megújuló energiahordozók 15% körüli részarányát kell biztosítani országos szinten. Ez egy kicsit magasabb, mint az EU 2008ban meghatározott elvárása, amely szerint 2020ra a megújuló energiahordozók részarányát a jelenlegi 4,9%ról 13%ra kell növelni, ezáltal csökkenten a fosszilis energiahordozók felhasználása csökken az energiaimport függőség 96

97 I.4. Természettájvédelemet, kül és belterületi zöldfelületfejlesztést szolgáló célkitűzések A település mezőgazdasági területeire és zöldfelületeire vonatkozó célkitűzések főleg a környzetileg és természetileg kedvezőbb területhasználatban, a természetközeli területek növelésében, az aktív területeken a többszintes növénytakarók szorgalmazásában és a természeti értékek hathatósabb megőrzésében fogalmazhatók meg. A mezőgazdasági használatot össze kell hangolni a környzeti és természeti adottságokkal, melynek a mezőgazdasági művelési ágak megváltozásában, és a környezetitermészeti viszonyokhoz történő jobb alkalmazkodásban kell megnyilvánulnia. A cél egy olyan területhasználat elérése, mely alkalmazkodik a túlnyomóan mezőgazdasági területhasználati szándékhoz, ugyanakkor figyelembe veszi a környezeti adottságokat, és a művelési ágakat annak megfelelően alakítja át. A még meglévő természetközeli területeken az intézkedések elsődleges célja a megőrzés. Erre a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak is vannak további tervei, de a természetvédelmet helyi szinten is szorgalmazni, népszerűsíteni, szabályozni szükséges. Célok/célállapotok: I.5. A kritikusan alacsony erdősültség arányának növelése a művelésiág váltások elsődleges célja. A jelenlegi 6,4%os kistérségi erdőterületi arányt legalább az országos átlag szintjére kellene emelni (19%), mely még mindig elmarad a környzetileg optimálistól (2426%). Az intenzíven hasznosított szántóterületek a kistérségben igen nagy arányt képviselnek. A fentiekben célzott intézkedések a szántóterületek arányának csökkentése felé mutatnak. A megmaradó várhatóan továbbra is nagymértékű szántóterületi arányt a mezővédő erdősávok további kialakításával lehet természetvédelmi szempontból tompítani. A mezővédő erdősávok telepítésének a célja a honos állat és növényvilág számára élettér nyújtása, a különböző, a gazdálkodásra is kedvezőtlenül ható környezeti károk mérséklése (erózió, szél, stb), illetve jobb mikorklimatikus viszonyok megtemetése. A belterületeken a fás területek, és az aktív zöldfelületek arányának a növelését úgyanúgy meg kell célozni, mint a külterületeken. A természet védelmét helyi szinten is szabályozni szükséges. Ezért a természetvédelmi intézkedések célja, hogy a Kistérség településein a helyi természeti értékek feltárásra kerüljenek, és az értékek megőrzése rendeleti úton is biztosított legyen. A korszerű hulladékgazdálkodást szolgáló célkitűzések Elsődleges cél a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése és a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. A cél az unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja értelmében között a hulladék mennyiségének 20%os, 2050ig 50%os csökkentése, különleges hangsúlyt fektetve a veszélyes hulladékok mennyiségének redukálására. Az Unió hulladékgazdálkodása három elven alapul: 1. A hulladékképződés megelőzése 2. Hasznosítás és újrahasználat 3. A hulladék biztonságos ártalmatlanításának fejlesztése, monitoring 97

98 Magyarországon a hulladékgazdálkodási stratégiát az Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg (OHT ), és az erre épülő területi, illetve helyi hulladékgazdálkodási tervek. Az Önkormányzatok hulladékgazdálkodási célkitűzéseit, és a szükséges intézkedéseket a helyi hulladékgazdálkodási tervek határozzák meg részletesen, ezért a környezetvédelmi programban csak a legfontosabb Önkormányzati hatáskörbe tartozó célokra, és intézkedésekre térünk ki. Célok/célállapotok: a hulladéklerakóra a települési szilárd hulladék részeként kerülő biológiailag lebomló szervesanyagmennyiséget tömegben mérve az 1995ben országos szinten képződött a települési szilárd hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyagmennyiséghez képest a) július 1. napjáig 50%ra, b) július 1. napjáig 35%ra kell csökkenteni. szelektív hulladékgyűjtés teljessé tétele (a csomagolási hulladékokra kiterjedő szelektív gyűjtést 2012re az ország lakosságának 80%a számára hozzáférhetővé kell tenni) az illegális hulaldéklerakások megakadályozása, felszámolása régi, felhagyott hulladék lerakók rekultiválása a végső lerakóhelyre kerülő veszélyes és nemveszélyes hulladék mennyiségének egyaránt mintegy 20%os csökkentése az állati eredetű hulladékok begyűjtését és kezelésének térségi szintű megoldása szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése folyékony hulladék környezetvédelmi szempontból elfogadható begyűjtés és kezelés teljes körűvé tétele az inert hulladékok 40%os hasznosítási arányának biztosítása I.6. Környezetbiztonság növelését szolgáló célkitűzések Belés árvízvédelem Elsődleges cél, hogy az árés belvízbiztonság a lehető legmagasabb szinten valósuljon meg a kistérség területén, a környezetés természetvédelmi elvárásoknak is eleget téve. Az árvízvédelem és az árvízmentesítés fejlesztését az Európai Unió új vízpolitikájának és az ennek érvényesítését biztosító Víz Keretirányelv előírásainak betartásával kell végezni. Célok/célállapotok: a belvízcsatorna hálózat fejlesztése, rekonstrukciója, karbantartása az ökológiai és belvízvédelmi szempontok együttes érvényesítésével az árvízbiztonság növelése a gazdálkodás, és tájhasználat összehangolása a vízrajzi adottságokkal Vízminőségkárelhárítás A legfontosabb cél a megelőzés kell, hogy legyen, olyan technológiák alkalmazása, olyan szabályozásellenőrzés kialakítása, mely minimálisra csökkenti a káreseményeket. 98

99 A Víz Keretirányelv előírja azt, hogy intézkedéseket kell tervezni az árvizek által okozott jelentős szennyezések hatásainak megelőzésére és/vagy csökkentésére, az ilyen eseményeket észlelő, vagy azokra figyelmeztető rendszerek létrehozására és a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének csökkentésére. Ezeknek az intézkedéseknek is bele kell kerülniük a vízgyűjtő gazdálkodási tervekbe. Aszály elleni védelem Az aszálykárok elhárítása érdekében a legfőbb feladat a nagytérségek közötti vízátvezetést biztosító rendszerek létesítése, üzemeltetése, továbbá a tulajdonában lévő műveken a vízvisszatartás, a vízkészletek megőrzésének megteremtése. E tevékenység eredményeként mind a települési vízgazdálkodás, a rekreáció, az ipari és mezőgazdasági termelés, mind az ökológia vízbeszerzési lehetőségei a szárazság idején is megteremthetők. Az aszály káros hatásainak csökkentéséhez sokrétű, körültekintő intézkedésekre, a tájhasználati szemlélet alapvető megváltoztatására lesz szükség. Célok/célállapotok: I.7. a víztározás lehetőségeinek fejlesztése a kistérségben az egyre aszályosabbá váló éghajlathoz alkalmazkodó tájhasználat Környezeti tudat és szemlélet fejlesztését szolgáló célkitűzések Az évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 54. értelmében minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A környezeti tudatosság nagymértékben hiányzik az emberekből. A környezettudatos magatartás terjedésének meghatározó akadálya az ismerethiány. A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat. A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudományökológiai, társadalomtudományi, műszakitechnikai) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie. Célok/célállapotok: környezetvédelmi nevelés és oktatás, képzés fejlesztése, környezettudatosság erősítése, közvetítése az oktatásban, a társadalmi részvétel fokozása a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban, a társadalom környezeti értékrendjének és a tömegtájékoztatásnak a javítása, környezettudatos intézményműködtetés, környezetbarát fogyasztói magatartási formák kialakítása, folyamatos lakossági ismeretterjesztés 99

100 100

101 II. Környezetvédelmi akcióprogramok A legtöbb környezetvédelmi fejlesztés jelentős anyagi terhet jelent az érintetteknek, ezért a források előteremtése legtöbbször pályázati úton valósul meg. A pályázati lehetőségek elérhetővé teszik a települések, kistérség számára, hogy megoldják az évek óta húzódó környezetvédelmi problémáikat. Az akcióprogramok nem tükröznek prioritási sorrendet, mivel a végrehajtáshoz szükséges és nélkülözhetetlen pályázati források határozzák meg sajnos alapvetően, hogy melyik feladatot valósítják meg hamarabb, az általános forráshiány miatt. A pályázati lehetőségek ismerete, és a kiírások követése ezért nagyon fontos feladat. A jelenleg aktuális, környezetvédelmi célt szolgáló pályázati lehetőségeket röviden a következőkben foglaltuk össze: KEOP A környezeti fejlesztéseket biztosító pályázati lehetőségek alapdokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), mely stratégiai szinten fogalmazza meg hazánk társadalmigazdasági felzárkózásához, illetve a vállalt feladatok betartásához szükséges lépéseket, melyekt operatív programokon keresztül valósíthatunk meg. A környezetvédelmi célú pályázati lehetőségeket elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) foglalja magába. A KEOP hét évre szól, megvalósítására 2007 és 2013 között kerül sor. A hét éves periódust egyszerre azonban konkrét pályázatokkal felölelni nagyon nehéz, így az Operatív Programban meghatározott hosszú távú feladatok a két évre szóló ún. Akciótervekben öltenek rövidtávon is megvalósítható formát. Az Akciótervek az egyes pályázati felhívások alapjai. A KEOP célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldása, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata. A megfogalmazott fejlesztési irányvonalak követésével mindenki számára biztosítottá válik a tiszta, egészséges környezet. A KEOP a fő fejlesztési irányvonalakat ún. prioritástengelyekként fogalmazza meg. A prioritástengelyek intézkedésekre, az intézkedések konstrukciókra bonthatók, ezekre épülve kerülnek kiírásra a pályázati felhívások és valósul meg maga a program. A KEOP prioritástengelyei: Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) Természeti értékeink jó kezelése Megújuló energiahordozók növelése Hatékonyabb energia felhasználás Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Projekt előkészítés Technikai segítségnyújtás 101

102 Aktuális KEOP pályázatok (2009. március): KEOP és KEOP Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP Szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP Ivóvízminőség javítása konstrukcióhoz KEOP Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióhoz KEOP Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióhoz KEOP Komplex vízvédelmi beruházások kétfordulós pályázati konstrukcióhoz KEOP A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése KEOP /A Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata KEOP /B Üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése KEOP A települési szilárdhulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok elvégzése KEOP és KEOP Szennyezett területek kármentesítése KEOP /B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP Megújuló energia alapú villamosenergia, kapcsolt hő és villamosenergia, valamint biometántermelés KEOP /A Harmadik feles finanszírozás KEOP /09 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem) KEOP /B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva KEOP /A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése A KEOP forrásallokáció megoszlása kármentesítés 3,2% PEP vízgazdálkodás 5,1% 4,0% TA 1,6% árvízvédelem 12,3% szennyvíz 29,6% energiahatékonyság 3,1% megújuló energia 3,9% fenntartható termelés és fogyasztás 2,8% ivóvízminőség 14,5% vízbázisvédelem 0,5% rekultiváció 7,6% hulladék természetvédelem 8,9% 2,8% 102

103 Forrás: www. kvvm. hu ÉAOP Az Északalföldi operatív program (továbbiakban: ÉAOP) a hat magyar konvergenciarégió egyikeként, elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv1 5., Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió as időszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen képesek kielégíteni. LIFE Life az Európai Unió környezet és természetvédelmi projekteket támogató pénzügyi eszköze óta a Life projektet társfinanszírozott, amellyel közel 1.35 milliárd euroval járult hozzá a környezet védelméhez az Európai Unió területén. Magyarország 2000ben még társult tagként csatlakozott a Life programhoz, és sikeres pályázatokkal vett részt a program III. szakaszában ( , hosszabbítás 2006ig). Hat év alatt 31 hazai pályázat nyert támogatást az Európai Uniótól, melynek nagysága mintegy 20 millió eurot tett ki június 9én megjelent a Life + Rendelet, mellyel életbe lépett a környezetvédelem új pénzügyi eszköze, a Life + Program. A Life+ általános célja, hogy hozzájáruljon a Közösség környezetpolitikájának és környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásához, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. A LIFE+ három elemből áll: Természet és biodiverzitás Környezetvédelmi politika és irányítás Információ és kommunikáció A Bizottság éves pályázati felhívást tesz közzé, és a Rendeletben megállapított célkitűzések és kritériumok alapján választja ki a projekteket. Norvég Alap A Norvég Alap évi programjában Magyarország összesen millió euró támogatásban részesülhet, amelynek pénzügyi forrása az EGT nem európai uniós tagállamai Norvégia Liechtenstein és Izland által létrehozott alapokból származik. A forrás felhasználására 2011ig van lehetőség. Célterületek: 1. A nem kormányzati szervezetek (NGOk) részvételének támogatása a környezet védelmében 2. Környezettudatos nevelés 3. A megújuló, illetve alternatív energiaforrások használatának támogatása (pl.: geotermikus vagy vízi energia) 4. Zajcsökkentés / zajvédelem 5. A szennyezést nem okozó, tiszta technológiák bevezetésének elősegítése A következőkben környezetvédelmi akcióprogramok köré csoportosítva határoztuk meg a kitűzött célok eléréséhez szükséges eszközöket, intézkedéseket, forrásokat stb., mely nem jelent prioritási sorrendet. A források megjelölésénél a terv készítésekor aktuális pályázati kiírásokat tudtuk figyelembe venni. Mivel egyes pályázatok többször is kiírásra kerülnek, ezért úgy gondoljuk, hogy még a évben elérhető forrásokat is érdemes megemlíteni. Az adott akcióprogramhoz kapcsolódó települési, és magasabb szintű tervek/programok esetén azokat válogattuk össze, melyek kapcsolódnak a kistérséghez, a kiemelt célterületeknél pedig azokat a településeket soroltuk fel, ahol az adott intézkedést szükségessé tevő probléma a helyzetértékelés során előfordult, és hangsúlyos volt. Külön célterületet nem jelöltünk meg, ha az egész kistérség területeére értendő az adott intézkedés, feladat. Az egyes feladatok 103

104 határidőit a meglévő magasabb szintű programok, jogszabályok előírásai alapján határoztuk meg, amennyiben van ilyen. II.1. A levegőminőség javítása, a zajés rezgés terhelés csökkentése II.1.1 A célok megvalósításához szükséges intézkedések Az elmúlt időszakban a közlekedési eredetű kibocsátások, és ezen belül is a közúti gépjárműforgalom kibocsátásai a levegőminőségi és zajterhelési problémák egyik legfontosabb okozóivá váltak, amit jól mutat a levegőszennyezettségnek a nagy belső és az átmenő forgalmat lebonyolító településekre koncentrálódó eloszlása. A kistérség meghatározó főközlekedési útjai a 44. sz. elsőrendű és a 442. sz. másodrendű főút, amelyek jelentős forgalommal bírnak. A térségben az önkormányzati belterületi közutak alacsony kiépítettségűek. A burkolatlan utak rontják a településképet és növelik a por és zajszennyezést. A tömegközlekedés egyelőre nem jelent megfelelő színvonalú alternatívát az egyéni közlekedéssel szemben, s a kerékpárúthálózat kiépítettsége is hiányos. A települések kisebbnagyobb mértékben, de fertőzöttek parlagfűvel, és egyéb allergén növénnyel. Sorszám Ütemezés/ Kiemelt célterület Határidő I. Közlekedésből eredő lég és zajszennyezés csökkentése Feladat, intézkedés, eszköz 1. A településeket elkerülő utak megépítése Bel és külterületi úthálózat kiépítése, felújítása Bel és külterületi kerékpárúthálózat fejlesztése Belterületi forgalomcsillapítás, forgalomkorlátozás A lakossági gázbekötések arányának további növelése Zajcsökkentő eszközök létesítése Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Tiszaföldvár, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt Kunszentmárton, Öcsöd, Nagyrév Kunszentmárton Csépa, Öcsöd, Nagyrév, Tiszainoka Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Tiszakürt Megvalósító, költségviselő: A kistérség önkormányzatai Magyar Közút Kht. JászNagykunSzolnok Megyei Területi Igazgatósága JászNagykunSzolnok Megyei Közlekedési Felügyelet Forrás: ÉAOP és 5 számjegyű közutak fejlesztése ÉAOP /A Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Decentralizált keret ÉAOP: Turisztikai célú fejlesztés, Város, és térségfejlesztés II. Gazdasági és egyéb tevékenységből eredő légszennyezés csökkentése Levegőminőség folyamatos ellenőrzése Levegővédelemmel összefüggő tájékoztatás és információs rendszer fejlesztése A térségi települések parlagfű fertőzöttségének a pontos feltérképezése Lakosság tájékoztatása az allergiát okozó gyomok Folyamatos Folyamatos Kunszentmárton, Tiszaföldvár Kunszentmárton, Tiszaföldvár A kistérség települései Folyamatos A kistérség települései 104

105 veszélyességéről 11. Parlagfű és más allergén gyomok irtása Folyamatos A kistérség települései Megvalósító, költségviselő: A kistérség önkormányzatai, KözépTiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség ÁNTSZ Északalföldi Regionális Intézete a parlagfűvel szennyezett terület tulajdonosa Forrás: KEOP /09Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (Ekörnyezetvédelem) Közmunka Programok (FMM Közmunka Tanács) Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság pályázatai III. Egyéb levegő, valamint zajvédelmi intézkedések 12. Levegővédelmi rendelet megalkotása Zajvédelmi rendelet megalkotása Zajvédelmi rendelet felülvizsgálata Környezetvédelmi rendelet zajvédelmi fejezetének felülvizsgálata 2009 Parlagfűről szóló rendelet megalkotása Szelevény, Cibakháza, Csépa, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt Cibakháza, Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Cserkeszőlő Öcsöd, Tiszaföldvár, Tiszasas Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszasas Megvalósító, költségviselő: A kistérség önkormányzatai Forrás: II.1.2. Hatások/mutatók Környezeti, társadalmi és gazdasági hatások: Csökken a lakosságot érintő légszennyezés, valamint zajterhelés Népszerűbbé válik a kerékpáros közlekedés Élhetőbb települések alakulnak ki A kistérség vonzereje nő Mutatók: Közlekedési eredetű lég, zajszennyezés, illetve rezgés csökkenése Közúti forgalom csökkenése a települések belterületén Burkolt utak arányának növekedése Megépült, felújított bel és külterületi utak hossza Megépült elkerülő utak hossza Kerékpárforgalom növekedése Csökken a kistérségben az allergizáló gyomnövények, főként a parlagfű mennyisége II.1.3. Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz 105

106 I. Közlekedésből eredő lég és zajszennyezés csökkentése Európai Uniós Irányelv 1999/30/EK a környezeti levegőben lévő kéndioxidra, nitrogéndioxidra és nitrogénoxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről a környezeti levegő minőségének fenntartása ott, ahol az jó minőségű, és minőségének javítása más esetekben a kéndioxid, nitrogéndioxid és nitrogénoxidok, por és az ólom koncentrációi tekintetében Országos/regionális program II. Nemzeti Környezetvédelmi Program: Éghajlatváltozási akcióprogram Közlekedési eredetű szennyezőanyagkibocsátások mérséklése Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram A zaj elleni védelem, a kémiai és sugárbiztonság javítása Városi környezetminőség akcióprogram Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése Cél: a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése Északalföldi Operatív Program: meg kell oldani a főközlekedési útvonalak mentén jelentkező levegő és zajszennyezés problémáját Északalföldi régió Stratégiai Programja: a települések levegőminőségének javítása, zajterhelésének csökkentése JászNagykunSzolnok megyei Közlekedésfejlesztési Koncepció Középtávú stratégiai program ( ): Gyorsforgalmi hálózatfejlesztés M44 autóút építése TiszaugÖcsöd között Főúthálózatfejlesztés 44. sz. elsőrendű főút Cserkeszőlőt elkerülő szakasz II. ütem 44. sz. elsőrendű főút Öcsödöt elkerülő szakasza II. ütem 45. sz. főút Kunszentmártont elkerülő szakasza Kerékpárúthálózatfejlesztés SzolnokTiszakürt II. ütem Megyei szintű programok JászNagykunSzolnok megyei Környezetvédelmi Program Éghajlatváltozási Akcióprogram: közlekedés eredetű légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklése Települési Környezet Minőség Akcióprogram: Közlekedés eredetű települési környezeti ártalmak mérséklése 106

107 II. Gazdasági és egyéb tevékenységből eredő légszennyezés csökkentése Európai Uniós Irányelv 96/62/EK a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről : határérték alatt tartani a szennyezőanyag szintjét, és törekedni a fenntartható fejlődéssel összhangban a legjobb környezeti levegőminőség megtartására Országos program: II. Nemzeti Környezetvédelmi Program Környezetegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Akcióprogram: a kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése Cél: a települési környezetminőség javítása Megyei szintű programok JászNagykunSzolnok megyei Környezetvédelmi Program: Környezetegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Akcióprogram: Levegőminőség okozta egészségügyi problémák kezelése Vegyi és sugárbiztonság javítása, zaj elleni védelem 107

108 II.2. A fenntartható vízgazdálkodás biztosítása II.2.1 A célok megvalósításához szükséges intézkedések A fenntartható vízgazdálkodást, és az európai uniós elvárásoknak való megfelelést a Víz Keretirányelvre épülő (2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek maghatározásáról a víz politika területén, azaz az ún. Víz Keretirányelv), különbözü szintű vízgazdálkodási tervek alapján tudja biztosítani Magyarország. A Tisza vízgyőjtő helyzetértékelése 2007ben készült el, mely meghatározza a vízminőséggel és mennyiséggel kapcsolatos legfontosabb környezeti és vízgazdálkodási problémákat és megteremti az alapokat az integrált Tisza Vízgyőjtőgazdálkodási terv 2009re történő kidolgozásához. A VKI illetve a Vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet előírja, hogy december 22ig Vízgyűjtőgazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni az EU országok, így Magyarország teljes területére is. A tervet 6 évenként kell felülvizsgálni. Magyarországon a tervezés közbenső lépcsőjét olyan tervezési egységek jelentik, amelyek a belső vízgyűjtőterületekhez igazodnak: így alakult ki a 42 tervezési alegység. Forrás: Magyarország Vízgyűjtőgazdálkodási terve A kunszentmártoni kitérség 218as jelű, Nagykunsági tervezési alegységhez, valamint Öcsöd és Kunszentmáreton vonatkozásában a 216 jelű HármasKörös tervezési alegységhez tartozik. A vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegységek tervét a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével, a vízgazdálkodási tanácsokról szóló külön jogszabály szerinti területi vízgazdálkodási tanács jóváhagyásával a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok dolgozzák ki. A nagykunsági alegység vízgazdálkodási tervét a KÖTIKÖVÍZIG, a hármaskörös alegység tervét pedig a KÖRKÖVIZIG feladata összeállítani. 108

109 A (megfelelő kezelés nélkül szikkasztott, leürített, bevezettett) kommunális szennyvízek a felszíni és felszín alatti vizek egyik legjelentősebb szennyező forrásai a kistérségben. A szennyvíz csatornán történő gyűjtés és szállítás gazdasági és környezetvédelmi szempontból nem mindenhol megfelelő megoldás. Ilyen területek a nagyon alacsony lélekszámú (2000 LE alatti) települések, az olyan településrészek, amelyek a település központjától távol helyezkednek el, továbbá a külterületeken elszórtan fekvő lakóépületek. Ezeknek a közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó egyedi szennyvízkezelést kell kidolgozni. Az egyedi szennyvízkezelés megoldása környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehet egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés és egyedi zárt szennyvíztároló, illetve természetközeli tísztítási módok. A természetközeli szennyvíztisztítás főbb típusai: Talajbiológiai tisztítás szennyvízöntözéssel: meglévő erdő, gyümölcsös, faültetvénymezőgazdasági öntözés. Tavas szennyvíztisztítás: anaerob, fakultatív, aerob, levegőztetett, halastavi. Épített vízinövényes rendszerek: felszíni átfolyású, gyökérzónás vízszintes, vagy függőleges áramlási iránnyal, átszivárgásos. A 2000 LE alatti szennyezőanyagkibocsátással jellemezhető területekre az országos Irányelv nem tartalmaz határidős kötelezettségeket gyűjtőhálózat és szennyvíztisztítótelep kiépítésére, illetve azokkal azonos szintű környezeti védelmet biztosító egyedi szennyvízkezelő művek kiépítésére vonatkozóan sem. A hévizek hasznosítása melyre kedvező adottságokkal és kihasználatlan potenciállal rendelkezik a kistérség szigorú feltételekhez kötött, jogszabályok által ellenőrzött, szabályozott. Ott, ahol a vízkészletek jelentős terhelését a közvetlenül mért nyomáscsökkenések jelzik, és a számítások is ezt mutatják, balneológiai vagy használati melegvízként történő hasznosítás céljából is csak korlátozottan kerülhet sor újabb vízkivételek engedélyezésére. Felmerülhet a kérdés, hogy teljesen zárt tárolók esetében ahol nincs a felszíni, illetve felszín alatti ivóvízkészletekkel hidraulikai kapcsolat megengedhetőe a geotermikus célú víztermelés, visszatáplálás nélkül. Ez különösen akkor merül fel, ha a hévíz olyan összetételű, hogy balneológiai célokra amúgy sem használható. Bár a lehetőség ilyen esetben elvileg fennáll, a gyakorlatban a gyors leürülés, illetve nyomáscsökkenés, valamint a lehűlt hévizek elhelyezési problémája ezt rendkívüli mértékben korlátozza, tehát ilyenkor is a hévízvisszatáplálás kerül szóba. Energetikai célból új hévízkivétel visszatáplálás nélkül gyakorlatilag nem engedélyezhető. Sorszám Ütemezés/ Határidő I. Szennyező anyagok kibocsátásnak csökkentése (települési szennyvizek kezelése) Feladat, intézkedés, eszköz 1. Szennyvízcsatonrahálózat kiépítése 2. Meglévő szennyvízcsatonrahálózatoknál a 100%os kiépítettségének megvalósítása Kiemelt célterület Öcsöd Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Tiszaföldvár, Kunszentmárton, Szelevény, 109

110 Szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (kiegészítő foszfor eltávolítás, kapacitás növelés stb.) 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének megoldása A lakosság ösztönzése a szennyvíz hálózatra való csatlakozásban különféle szabályozó eszközökkel (pl.: talajterhelési díj) Szennyvíziszapok hosszú távú hasznosításának megoldása (mezőgazdasági elhelyezés, komposztálás, energetiaki célú felhasználás stb.) A szennyvízcsatornázatlan területekről a folyékony hulladék rendszeres szippantását rendeletben, helyi szinten kell szabályozni, egyben az aknák szigetelését is ellenőrizni kell. A szennyvíz és csapadékvíz elvezetésére voantkozóan a 253/1997. (II.20) Korm. Rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni Közcsatornára rákötött ingatlanok esetén, ahol előtisztítás szükséges, erre alkalamas műtárgy beépítése és engedélyeztetése szükséges Folyamatos folyamatos Tiszasas Cibakháza, Cserkeszőlő, Öcsöd Tiszainoka, Tiszakürt, Nagyrév Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Tiszaföldvár, Kunszentmárton, Öcsöd Szelevény, Tiszasas 2015 Cibakháza, Cserkeszőlő, Öcsöd, Tiszaföldvár, Tiszasas 2015 Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Tiszaföldvár, Kunszentmárton, Szelevény, Tiszasas, Öcsöd folyamatos folyamatos Megvalósító, költésgviselő: Önkormányzatok, szennyvíztisztító telep üzemeltető szervezetek Forrás: A fejlesztések EU források és hazai társfinanszírozás segítségével, önkormányzati önerő hozzáadásával valósulhatnak meg. A működtetést (beleértve a pótlásokat) a fogyasztók finanszírozzák a szolgáltatási színvonal és a kiépítettség fejlődése következtében emelkedő díj révén. KEOP 1.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás, és folyékony hulladék szennyvíztiszító telepi elhelyezése kiemelt és nagyprojektek KEOP Szennyvízelvezetés és tisztítás ROPok: 2000 LE alatti agglomerációk szennyvízelvezetése (csatornázás vagy egyedi szennyvíztisztítás). KEOP Megújuló alapú villamosenergia, kapcsolt hő és villamosenergia, valamint biomentán termelés támogatása: szennyvíziszapból nyert tüzelőanyag előállítására szolgáló termelő kapacitások létrehozása, a szennyvíziszap energetikai célú felhasználása II. Egyéb pontszerű és diffúz szennyező források megszűntetése Illegális folyékony hulladék leürítések megszűntetése Felszíni és felszín alatti alatti víz szennyező források megszűntetése (pl. felhagyott hulladéklerakók rekultiválása, kármentesítés) Illegális vízkivételek (felszín és felszín alatti) felszámolása, ellenőrzéssel, szigorúbb hatósági intézkedésekkel Holtágak vízminségének javítása, vízutánpótlás biztosítása, illegális bevezetések megszüntetése 2015 Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév 2015 Folyamatos Folyamatosan Megvalósító, költésgviselő: vízhasználat engedélyese, szennyezett terület tulajdonosa (károkozó, vagy kárfelelősség miatt), önkormányzat, szennyvízelhelyezést végző szolgáltató, hulladéklerakó tulajdonosa (önkormányzat v. egyéb), üzemeltető. Illetékes vízügyi igazgatóság Forrás: KEOP , Szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP , KEOP Szennyezett területek kármentesítése KEOP , A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok 110

111 elvégzése KvVM évi, az illegális hulladéklerakók felszámolása feladatainak támogatása (pályázhatnak települési önkormányzatok, nonprofit társadalmi szervezetek) KEOP , Komplex vízvédelmi beruházások III. Ivóvízminőség javítása, ivóvízbázis védelem 11. Ivóvízminőségi problémák megszűntetése, a szennyező összetevők határérték alá csökkentése Megvalósító, költésgviselő: 12. Üzemelő vízbázisok (ivóés gyógyvízelátás) diagnosztikai vizsgálata, biztonságba helyezése 2012 Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas Önkorányzatok 2015 Tiszainoka, Csépa, Cibakháza, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár Megvalósító, költésgviselő: Vízművek, Önkormányzatok, Forrás: Az ivóvízminőség javítása az önkormányzati fejlesztések EU pénzek és hazai társfinanszírozás segítségével, önkormányzati önerő hozzáadásával valósulhatnak meg. A működtetést (beleértve a pótlásokat és rekonstrukciókat) a fogyasztók finanszírozzák a díjon keresztül. KEOP , Ivóvízminőség javítása KEOP 2.2.3/A/B.: Ivóvízbázisvédelmi műveletek (üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsálata, biztonságba helyezése) II.2.2. Hatások/mutatók Környezeti hatások: felszíni vizek minőségének javulása felszín alatti vizek minőségének javulása a szakszerűtlen szikkasztásból származó nitrogén és egyéb szennyezőanyagterhelés csökkenése a tisztított szennyvíz mennyiségének növekedésével növekedik az élővizekbe bevezetésre kerülő tisztított szennyvíz mennyisége, melynek ökológiai szempontból hátrányos következményei is lehetnek Az élővizekbe bocsátott szennyvizekre vonatkozó határértékek betartatása a szennyvíziszapok nagyobb arányú hasznosításával csökken a biológialailag lebomló szerves anyag hulladéklerakókon történő elhelyése, mely egy fontos hulladékgazdálkodási célkitűzés a közegészségügy javulása Az ívóvíz minőségének javulása Az infrastrukturális szolgáltatás bővülésével a település megítélése javul, vonzereje megtartó képessége nő Mutatók: a felszín alatti víz nitrogén, ammónia és egyéb szennyezőanyag koncentrációjának csökkenése a szennyvízcsatornahálózat hosszának növekedése a szennyvíztisztító telepek hatékonyságának, kihasználtságának növekedése a szennyvízcsatornahálózatra történő rákötések számának növekedése az ivóvíz szennyezőanyag tartalmának határérték alá csökkenése 111

112 illegális felszín alatti vízkivétel számának csökkenése II.2.3. Kapcsolódás magasabb szintű tervekhez, programokhoz I. Települési szennyvizek kezelése EGK Irányelv 91/271 EGK Irányelv a települési szennyvíztisztításról: kötelező feladatként írja elő a tagállamok részére bizonyos nagyságrend felett a települések szennyvizeinek gyűjtését és tisztítását. 86/278 EGK Irányelv a szennyvíziszapokról: Gondoskodni kell a szennyvíztisztító telepekről kikerülő kezelt szennyvíziszap minél nagyobb arányú hasznosításáról, illetve ártalommentes elhelyezéséről Országos program Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (Szennyvízprogram), melynek célja a környezet megóvása az elégtelen módon tisztított szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Települési szintű tervek, programok Öcsöd: KEOP pályázatból tervezi kiépíteni a teljes szennyvízcsatorna hálózatát, és a telep korszerűsítését között Tiszaföldvár: Szennyvízcsatornahálózat bővítése II., KEOP pályázati forrásból, tervezés folyamatban II. Egyéb pontszerű és diffúz szennyező források megszűntetése EGK Irányelv 80/68/EGK: A felszín alatti víz egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezés elleni védelme Környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése irányelv (IPPC) (96/61/EK) Nitrát irányelv (91/676/EGK) Országos program: Országos Környezeti Kármentesítési Program (Önkormányzati kármentesítési alprogram): célja a szennyezések számbavétele, az ezzel kapcsolatos információk gyűjtése és közreadása, valamint az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása. III. Ivóvízminőség javítása, ivóvízbázis védelem EGK Irányelv Irányelv az emeberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről (80/778/EGK), ahogyan a (98/83/EK) irányelv módosította: Meg kell tervezni, és el kell végezni a szolgáltatott ivóvíz minőségének javításához szükséges műszaki beavatkozásokat az irányelvben rögzített határértékek teljesítése céljából Országos/regionális program Ivóvízminőségjavító Program: a távlati cél 2013ig felszámolni az egész ország közüzemi vízellátásában az egészséget befolyásoló valamennyi ivóvízminőségi problémát. ÉszakAlföldi Régió Ivóvízminőségjavító Program II. A kunszentmártoni kistérségből részt vevő települések a kövektezők: Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas. A Támogatási Szerződés szerint a KEOP pályázatokat 2009.május31ig kell benyújtani. 112

113 II.3 Energiagazdálkodás racionalizálása II.3.1 A célok megvalósításához szükséges intézkedések Az energiagazdálkodás racionalizálásának, a fenntartható energiagazdálkodás egyik alappillére a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű hasznosítása, ezért a következőkben röviden összefoglaljuk a megújuló energiáforrások fajtáit, és hasznosítási lehetőségeit. Vízenergia A folyók esését kihasználó vízierőművek, a leginkább a felső szakasz jellegű folyókon alkalmazhatóak energiatermelésre. Az éghajlat szempontjából pedig a mérsékelt övezet óceáni éghajlatának egyenletes csapadékviszonyai nyújtanak kedvező feltételeket. A kistérség területe egyik feltételnek sem felel meg, a vízerő potenciálja alacsonynak mondható. Magyarországon a Tiszán működik (Tiszalök: 11,5 MW, Kiskörei: 28 MW) vízerőmű, illetve a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóin üzemel a hazai törpe vízművek (<100 kw) többsége. Bár az ország hasznosítható vízenergiapotenciáljának 76 %a Dunára esik, a Dunán még sincs villamosenergiatermelésre szolgáló létesítmény. Meg kell jegyezni, hogy a vízierőművek ökológiai hatása hosszú távon igen negatív lehet: gátolják a halak, és egyéb vízi élőlények természetes migrációját a duzzasztás következtében, a lelassult folyókon, tavakon elszaporodnak a lebegő vízinövények, megbontva az ökológiai egyensúlyt Szélenergia A gazdasági számítások azt mutatják, hogy a szelet elsősorban azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélsebesség évi átlaga meghaladja a 45 m/s értéket. Hazánk legszelesebb része Mosónmagyaróvár környéke, ahol az átlagos szélsebesség alig haladja meg az 5 m/s értéket. Magyarország tehát nem tartozik a szélenergiahasznosítás szempontjából a kedvező helyzetű országok közé (mint pl.: Hollandia, Dánia), ez azonban nem azt jelenti, hogy kiegészítő energia forrásként vagy más megújuló energia energiával (pl. napenergia) kombinálva, be lehessen hasznosítani. Lokális feladatok ellátására általában 210 kw teljesítményű rendszereket, míg nagyobb szélsebességnél 1025 kw teljesítményű szélturbinákat alkalmaznak, melyek családi gazdaságok energiaellátására és különbféle technológiai berendezések hajtására alkalmasak. A szélerőművekkel kapcsolatban felmerülő problémák, kifogások: zajosak: hallható és nem hallható infraés ultrahangot is kibocsátanak. Megfelelő telepítéssel nem okoznak határértéken felüli terhelést veszélyt jelentenek a vonuló madarak számára: a telepítési helyszín pontos megválasztásával elkerülhető, hogy a szélerőmű fontos madárvonulási útvonalba essen rontják a látképet: szubjektív kérdés. A három lapátos megoldás (mely nem hatásfok szempontjából nem a legmegfelelőbb) nyújtja a legkellemesebb látványt a szemnek, ezért ezt a típust alkalmazzák lassan megtérülő beruházásról van szó, átlagosan 1215 évet, ezután azonban akár 1015 évig is szinte ingyen termeli villamosenergiát A szélerőművek előnyei: környezetbarát megoldás nem termel veszélyes hulladékot 113

114 a meghibásodásból eredő környezeti katasztrófa esélye nagyon kicsi megújuló energiaforrás Nagyon kritikus dolog Magyarországon, hogy mennyire éri meg a szélerőmű telepítése. A kunszentmártoni kistérség nem tartozik a szélenergia hasznosítása szempontjából gazdaságos területek közé, ezért olyan helyen ajánlott a szélenergia hasznosítás, ahova a villamos hálózat nem ér el (külterületeken), így az egyetlen megoldás az, hogy helyben állítsák elő az energiát a költségesebb hálózat kiépítése helyett, vagy kiegészítő energiaforrásként alkalmazható olyan helyeken, ahol a szélenergia nem kizárólagos energia. Az autonóm energiaellátást szélenergiából, napenergiából is biztosítható de leginkább ezek együttesének felhasználásában célszerű gondolkodni (hibrid rendszerek). A kistérség leggyakoribb széliránya ÉNYi. A szélerőgépeknek számos típusa, különböző nagysága (teljesítménye) ismeretes: szélmalom szélmotor szélerőmű stb. A szakértői számítások szerint a magyarországi széljárás számára az optimális szélkerékátmérő 15 mnél kisebb kell, hogy legyen, a szabad magasság pedig 1575 m. A hazai külterületi hasznosítási helyekre javasolható a 230 Wtól 10 kwig terjedő skálán fellelhető bármelyik ismert szélmotoros gépegység. Ezek tanyavillamosításhoz, vízszivattyútápegység ellátásához (ivóvíz, öntözővíz), halastavak, szennyvíztavak dúsításához, távközlő állomás, szárítóberendezés, villanypásztor, belvízátemelő szivattyú, melegházak, fóliasátrak tápegységének ellátására hasznosíthatók. A szélerőművek engedélyeztetése egyelőre hosszadalmas folyamat (még a saját célra létesítendő szélerőműhöz is energiahivatali engedély kell), és az üzemeltetésre vonatkozóan is vannak hátrányos szabályozások (pl. kiegyenlítő villamosenergiapótdíj, mennyiségi kvóta stb.). Átlagos szélsebesség 10 m magasságban. (Meteorológiai széltérkép, amely az között mért automata szélsebesség adatok felhasználásával Forrás: Országos Meteorológiai szolgálat 114 Forrás: Országos Meteorológiai szolgálat

115 Átlagos szélsebesség 25 m magasságban Forrás: Országos Meteorológiai szolgálat Napenergia A napenergiahasznosító berendezéseknél általában a légkörön áthaladó közvetlen sugárzás és a szórt sugárzás összegével, a teljes sugárzással számolnak. Meteorológiai állomásainkon a napsugárzás két tulajdonságát, a sugárzás erősségét (intenzitását) és a napfénytartamot (sugárzás időtartamát) mérik. A besugárzás évi összege hazánkban MJ/m2, a sugárzás időtartama óra között változik. A napsugárzás időtartama Magyarországon (óra/év) Forrás: 115

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ... 4 I.1. A program célja... 4 I.2. Stratégiai keretek környezetvédelem az EU-ban... 4 I.2.1. Az EU környezetvédelmi

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27.-i ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a megye környezetállapotáról

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

RÉSZLETES PÁLYÁZATI TERV

RÉSZLETES PÁLYÁZATI TERV RÉSZLETES PÁLYÁZATI TERV 1. Előzmények, indoklás: A kiadvány a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum gondozásában jelenik meg, amelynek felelős kiadója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi

Részletesebben

VESZPRÉM MJV UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE

VESZPRÉM MJV UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215 TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu VESZPRÉM MJV UNILEVER

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI Megrendelő: Remeteszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3. Tervező: Tsz.: 1413 KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben