XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. fejezet évi költségvetése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. fejezet. 2005. évi költségvetése"

Átírás

1 A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet évi költségvetése Budapest, október hó

2 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet évi költségvetése a évben elkezdett programok továbbvitelének tükrében készült. A tárca folytatja Felső- és Közép-Tisza vidékén élők biztonságát szolgáló komplex, egyszerre árvízvédelmi, terület-, és vidékfejlesztési, valamint infrastrukturális programot, a Vásárhelyi-Tervet. Az árvízi tározók közül elkészülnek a Cigánd-Tiszakarádi tározó vízügyi létesítményei és kialakul a tájgazdálkodási mintaterület, illetve megkezdődnek a Tiszaroffi tározó kiviteli munkálatai. A tiszta, szép, egészséges településekért program keretében folytatódik az ivóvízminőség-javító program, a szennyvízelvezetési és -tisztítási program, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv megvalósítása és a települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése. Folytatódik az M6-os autópálya építésével kapcsolatosan a Kormány 1063/2004. (VI. 28.) határozatával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörében a Metallochemia környezeti kármentesítése. A természetvédelem területén a különböző nemzetközi pályázatok keretében több nemzeti parki oktató és bemutatóközpont létesítése valósul meg. E fejlesztések lehetővé teszik a belső és külső turizmus fogadását és ezzel jelentős EU-s forráshoz jut az ország. A fejlesztések döntő többsége olyan térségekben valósul meg, ahol más jelentős fejlesztésre nem lehet számítani. Az EU LIFE programon belül olyan élőhely-rekonstrukciókra adódik lehetőség, melyek a Natura 2000 területek állapotának megőrzését szolgálják. A környezettudatos szemlélet és magatartás terjesztése érdekében a tárca kiemelt figyelmet fordít a gazdasággal, a tudománnyal és a civil társadalommal való együttműködésre. A fejezet feladatellátásában minőségi változást jelent, hogy az EU-csatlakozás óta a tárca teljes jogú tagként vesz részt az EU döntéshozatalában és jogalkotásában, ami még intenzívebb koordinációt és munkaszervezést kíván meg. Kiemelkedő nemzetközi feladatok: - Két- és többoldalú stratégiai partnerség kiépítésének folytatása vagy megkezdése azokkal az országokkal, amelyek középtávon kimaradtak az EU bővítéséből, de közvetlen kétoldalú, vagy szubregionális érdekből fontosak.

3 2 - Felkészülés az új együttműködési kezdeményezések fogadására, különös figyelemmel a világ azon térségeire, amelyekkel korábban voltak, de megszűntek, illetve átértékelődtek a tárca és háttérintézményeinek kapcsolatai. - A nemzetközi egyezmények és nemzetközi (kormányközi és NGO egyaránt) szervezetek programjainak, projektjeinek és akcióinak támogatása. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az Országgyűlés 2003 decemberében fogadta el a második, évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot és a részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet. Cél a második NKP végrehajtásához és értékeléséhez szükséges regionális környezetállapot-értékelések és ágazati környezeti teljesítményértékelések elkészítése, az NKP és az Európa Terv közötti összhang biztosítása, az EU 6. Akcióprogramja évi felülvizsgálatával összefüggésben a tervezési és végrehajtási rendszer hatékonyságának fejlesztése; az EU új Városi Környezet Stratégiájának hazai adaptációja. Az Európai Környezeti Ügynökség stratégiája és éves munkaterve szerinti közreműködés biztosítása. Mindezek végrehajtására új eszközrendszer került kidolgozásra: - A keretjelleggel megfogalmazott tematikus akcióprogramokhoz konkrét, ellenőrizhető feladatterv kidolgozása és végrehajtása. (Kormányhatározat rögzíti a hat évre érvényes feladatokat, amely bemutatja a tematikus akcióprogramok céljait, a konkrét feladatokat, ezek határidejét, az állami felelősöket, finanszírozókat, az együttműködő érintetteket, valamint a végrehajtás nyomon követését lehetővé tevő mutatókat). - Az ágazatok közötti szükséges együttműködést az NKP-II. Tárcaközi Bizottság felállítása segíti, amelynek munkájában a regionális fejlesztési tanácsok, civil szervezetek képviselői is közreműködnek. Az NKP-II új végrehajtási mechanizmusának működtetése és továbbfejlesztése elősegíti az EU támogatások hatékony felhasználását, a programozhatóságot, a különböző szektorok, a kormányzati szervek, a régiók és az önkormányzatok együttműködését, az eredmények monitorozását, a versenyképesség növelését is szolgáló fejlesztéspolitika környezeti megalapozását. A Fenntartható Fejlődés Stratégia kialakításával és végrehajtásával összefüggő környezetpolitikai feladatok Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája (FFS) és a Lisszaboni Stratégia évi felülvizsgálatával összefüggésben biztosítani kell az EU FFS és a készülő hazai FFS összhangját, társadalmi nyilvánosságát, a három pillér fejlesztése kapcsán a kormányzati munkamegosztás keretében jelentkező szakmai és társadalmi

4 3 egyeztető feladatok teljesítését, hatékony kapcsolat megteremtését az FFS és az Európa terv között. Környezeti kutatás-fejlesztés és innováció A tárca döntéseinek megalapozásához, az EU-tagságból eredő K+F feladatok a KvVM-MTA Kutatási Együttműködési Megállapodás projektjeinek végrehajtása (Magyarország környezeti állapotának komplex értékelése, a fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása, a globális éghajlat-változást kiváltó folyamatok elemzése), a hazai hévíz- és geotermikus-energia hasznosítás fenntartható fejlődésének megalapozása, csomagolási hulladékok hasznosítását, csökkentését elősegítő kutatások, a Natura 2000 területek élővilágának kutatása, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer továbbfejlesztése a fajvédelmi programok tudományos megalapozásával. Nemzetközi műszaki-tudományos együttműködések fejlesztése keretében a hazai környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi részvétel elősegítése az EU 6. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában. Európai Kutatási Területek Hálózatához (ERA-NET) való hazai csatlakozás előpályázatai a biodiverzítás, globális változások, a geomorfológia, felszíni és felszín alatti vizek, talajvédelem kutatása témakörökben, illetve Kétoldalú Tudományos és Technológiai Együttműködések (TéT) szervezése és támogatása. Környezeti nevelés, szemléletformálás és képzés Törvény által előírt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakképzési feladatok keretében a szakmai és vizsgakövetelményeinek és a vizsgaközponti feladatok meghatározása, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakképzési tankönyvek felülvizsgálata, új tankönyvek megíratása, tankönyvvé nyilvánítási eljárás, Országos Képzési Jegyzék korszerűsítése, szakértők, pedagógusok képzése, szaktanácsadói rendszer kiépítése, a környezeti nevelés, oktatás, képzés fejlesztése az OM-KvVM Együttműködési Megállapodás alapján. (pl: GLOBE Magyarország, Nemzetközi Környezeti Nevelési Program) A Bioindikáció az iskolai oktatásban (BISEL) országos környezetvédelmi akcióprogram megvalósítása a KvVM-MSzT-FVM- KSzi-GPA Együttműködési Megállapodás alapján.

5 4 ÁGAZATI ÉS TÁRCASZINTŰ FELADATOK KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság-védelem Folytatódik az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségek ellátása. Ennek kapcsán a Stockholmi POP Egyezmény keretében előkészítésre kerül és elfogadás esetén harmonizálható a levegő minőségi keretirányelv 4. leányirányelve a környezeti levegő arzén, kadmium, higany, nikkel és PAH tatalmáról, illetve módosítható a halon felhasználással kapcsolatos szabályozás. Elkészülnek a POP légköri kibocsátásának csökkentéséről elfogadott EU rendelet magyarországi adaptációjához kapcsolódó jogalkotási feladatok, az egyes festék, lakk és járműfényezési termékek használatából eredő illékony szerves vegyület kibocsátás csökkentésére vonatkozó új irányelvek, továbbá az egyes légszennyező anyagok nemzeti összkibocsátásának új, EU által meghatározott határértékei alapján a 7/2003.(V.16.) KvVM-GKM együttes miniszteri rendeletet módosítása. A levegőtisztaság-védelmi szakterület szakmai feladatainak ellátása kapcsán fejlesztésre kerül a levegőminőségi mérőhálózat, azaz az elavult műszerek cseréjére kerül sor. A korszerűsítés keretében az országos légszennyezettségi mérőhálózat adatátviteli, adatértékelő és adatfeldolgozó rendszere is fejlesztésre kerül. Zaj- és rezgésvédelem A zaj- és rezgésvédelem területén a következő években folytatódnak a vasúti zaj csökkentésére vonatkozó EU szabályozásra való előkészületek. A évben új jogszabálycsomag kerül kiadásra a jelenleg hatályos környezeti zaj-szabályozás helyett (a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet és végrehajtási rendeletei). A rendeletcsomag a környezeti zaj szabályozás kereteit megadó kormányrendeletből, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítására vonatkozó miniszteri rendeletből, a bírságolás szabályairól szóló miniszteri rendeletből, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításának és a zajkibocsátás ellenőrzésének módját szabályozó miniszteri rendeletből fog állni. Integrált szennyezés- megelőzés és csökkentés, Környezet-ellenőrzés, Környezetegészségügy szakterületek A környezetvédelmi engedélyezési eljárások egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele érdekében, valamint a közelmúltban megjelent új EU szabályozási követelmé-

6 5 nyek átvétele érdekében folytatni szükséges a szakterületi jogszabályok korszerűsítését. A környezet terhelésének csökkentését szolgáló önkéntes eszközök népszerűsítésére kiadványok készítése, média kampányok szervezése szükséges. A környezeti adatgyűjtő rendszerek továbbfejlesztése, üzemeltetésük támogatása, az ezzel kapcsolatos oktatások szervezése mind az EU adatszolgáltatási, mind a környezeti adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges. A környezetvédelmi hatósági mérőhálózat műszaki színvonalának szinten tartása a környezethasználók hatósági ellenőrzésének megalapozása, a környezet állapotának folyamatos megfigyelése érdekében a tárca kiemelt feladata. A környezet-egészségügy területén biztosítani kell a évi Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia ajánlásaiból és az EU környezetegészségügyi stratégiájából eredő tárca-feladatok teljesítését. Hulladékgazdálkodás Elkészülnek a jelenleg előkészítés alatt lévő új hulladékgazdálkodási EU szabályozók harmonizációi (új hulladék export-import rendelet, mosószer rendelet, vegyi anyag rendelet (REACH), csomagolás, bányászati hulladék, elem-akku) és részt veszünk az előkészítés során szükséges szakterületi, illetve nemzeti pozíció kialakításában. Tovább kell folytatni a hulladékok kezelésére, mintavételezésére és vizsgálatára vonatkozó CEN szabványok honosítását. A tárca részt vesz az EU hulladékgazdálkodási és fenntartható termelést és fogyasztást célzó stratégiai dokumentumainak kialakításában és a hazai végrehajtás feltételeinek megteremtésében (integrált termékpolitika (IPP), környezettechnológiai akcióprogram (ETAP), a hulladék-megelőzés és hasznosítás, illetve a természeti erőforrások fenntartható használata tematikus stratégiák). A tárca közreműködik a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezmény, illetve az ehhez kapcsolódó EU és OECD szabályozók megfelelő végrehajtásában, illetve ellátja az Egyezmény fórumain a hazai érdekek képviseletét. A 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott és kihirdetett Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) meghatározott végrehajtási programok kidolgozása mellett el kell végezni az OHT és a területi hulladékgazdálkodási tervek kétévenként esedékes felülvizsgálatát és végrehajtásra vonatkozó helyzetbeszámolót, amelyet az Országgyűlésnek be kell nyújtani. A feladat része a 2004-ben

7 6 elkészült helyi tervek elemzése, az azokban foglaltak figyelembevétele a felülvizsgálat során. Véglegesítést követően közzétételre kerül az országos rekultivációs program, amely alapján az országban ma a környezet folyamatos veszélyeztetésével működő, közel 1300 települési hulladék lerakó megfelelő lezárását és rekultiválását 2010-ig meg kell valósítani. További csaknem 1300, már felhagyott, de nem rekultivált lerakó rendbetételét is el kell végezni. Folytatódik a települési hulladék kezelés korszerűsítését célzó komplex programok kialakítása és megvalósítása, a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékhasznosítás feltételeinek javítása a Kohéziós és a Strukturális Alapok, illetve a regionális fejlesztési támogatási keretek adta lehetőségek maximális kihasználásával. Víz- és talajvédelem A Víz Keretirányelv (VKI) integrálása a magyar jogrendbe, a már hatályos jogszabályok végrehajtást könnyítő és a hatékonyságát növelő korrekciójának elvégzése, az új vízvédelmi jogszabályok fokozatos bevezetése (2003-as feladat folytatása). - A víztestek kijelölése és jellemzése, a referencia területek meghatározása (2004. decemberéig). A vizeket érő hatások és hatótényezők felmérése (pontszerű és diffúz szennyezőforrások) a központi adatbázisban rendelkezésre álló adatok alapján, az adatok validálása a környezetvédelmi felügyelőségek közreműködésével. - a felszíni és felszín alatti vizek állapotára és terhelésére vonatkozó szakterületi adatgyűjtő rendszerek összehangolt fejlesztése, az adatgyűjtő rendszerek összekapcsolhatósági lehetőségének megteremtése, a nemzetközi (EU, stb.) adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének és a nyilvánosság tájékoztatásának biztosítása érdekében. A vízvédelmi jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget ki kell terjeszteni minden olyan komponensre (veszélyes anyagok, nitrát, biológiai mutatók, stb.), amelyek a különböző adatszolgáltatásokhoz szükségesek (pl. EPER, PRTR, nitrát jelentés, veszélyes anyag jelentés, stb.) - A szakszerű egyedi (ingatlanonkénti) szennyvíztisztítás és elhelyezés, valamint a természetes szennyvíztisztítási módok hazai alkalmazásának elősegítése. - A vizekbe bocsátott egyes veszélyes anyagokra szennyezés csökkentési programokat kell elkészíteni és a megvalósítást elő kell segíteni.

8 7 TERMÉSZETVÉDELEM Védetté nyilvánítás A tárca kiemelt feladatai között szerepelteti a folyamatban lévő védetté nyilvánítási eljárások felgyorsítását és lehetőség szerinti befejezését, új védetté nyilvánítási eljárások előkészítését. Magyarországon még ma is jelentős - mintegy hektárra becsülhető- azoknak a természeti területeknek a kiterjedése, amelyek természeti értékeinek gazdagsága indokolja védetté nyilvánításukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a védett természeti terület hálózat kialakításának befejezésével az ország területének 11 %-a lesz védett természeti terület. A feladat végrehajtása érdekében szükséges a területek kapcsán érintett tulajdonosok, vagyonkezelők, használók alárendelése a természetvédelem célkitűzéseinek. Az újabb védetté nyilvánítások feltétele az arra érdemes területek előzetes feltárása, természeti értékeik számbavétele, valamint ezek alapján elkészülő, a védetté nyilvánítás jogi feltételeként meghatározott természetvédelmi kezelési terv. Kezelési tervek készítése Természetvédelmi kezelési terveket minden országos jelentőségű védett természeti területre el kell készíteni, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 36. (3) bekezdése alapján, illetve a 30/2001 (XII. 28.) KöM r. szerint. Az NKP II és közötti tervezési időszak kiemelt feladata a természetvédelmi kezelési tervek készítése. Az előzőekben összefoglaltakból adódóan 2005-ben mintegy országos jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervének jogszabályi megjelentetése indokolt, illetve legalább 10 kezelési tervet megalapozó dokumentációt szükséges felülvizsgálni, és átdolgozni. Az új védetté nyilvánítási eljárásokkal kapcsolatosan további 13 országos jelentőségű védett természeti területre kell elkészíteni a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentációt, illetve jogszabályban megjelentetni a kezelési tervet. Élővilág-védelem évben is folytatódik a fajmegőrzési tervek készítése, illetve az elkészült tervek megvalósítása, melynek során 2004-ben újabb kiemelten fontos vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok aktív megőrzésére (15 növény- és 15 állatfaj) gyakorlati védelmét célzó országos projekteket kell kialakítani. Ilyen programok készítésére elsősorban azoknál a fajoknál van szükség, amelyek különösen ve-

9 8 szélyeztetettek hazánkban és nemzetközi viszonylatban, és amelyek megmentése, állományaik szinten tartása vagy növelése speciális fajvédelmi intézkedéseket igényel. Fajvédelmi programok készítése azért is fontos, hogy pontosan tisztázzák, mi az érintett fajok, populációk jelenlegi jogi, ill. biológiai státusza teljes elterjedési területükön és/vagy a Kárpát-medencében, milyen veszélyek fenyegetik, mit lehet tenni azok elhárítása érdekében. A veszélyeztetett hazai növény- és állatfajok közül az alábbi tényezők mérlegelése alapján választották ki a célfajokat: az EU természetvédelmi irányelvein szereplő, 13/2001. KöM rendelet alapján fokozottan védett fajok. Barlangtani és földtani feladatok Az ex lege védett élettelen természeti értékek természetvédelmi nyilvántartásba vételi programja keretében 2005-ben el kell végezni a Közhiteles Barlangnyilvántartás felállításának még hátralévő feladatait (adatpótlások, nem karsztos eredetű barlangok nyilvántartásba vétele), folytatni kell a források és víznyelők alapállapot-felvételét; valamint mindezen adatoknak a számítógépes feldolgozását és egységes térinformatikai adatbázisba szervezését. A 2004-ben megkezdődött folyamat folytatásaként gondoskodni kell a barlangoknak a nemzetiparkigazgatóságok vagyonkezelésébe adásáról; amihez kapcsolódóan ki kell dolgozni azok átfogó vagyonkezelési koncepcióját, folytatni kell az egyes barlangok kezelési terveinek kidolgozását és meg kell indítani azok ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetését is. További feladat a már nyilvántartásba vett ex lege védett források és víznyelők egyedi határozatokkal történő kijelölése és védettségük tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése; amihez az érintett ingatlanok egy részénél szükségessé válik azok megosztása is. Az egyéb földtani-felszínalaktani értékek vonatkozásában a év kiemelt feladata mintegy 30 denevérvédelmi szempontból jelentős illetve kiemelkedő jelentőségű mesterséges üreg és mintegy 100 nemzetközi jelentőségű földtani alapszelvény védetté nyilvánítási eljárásának lefolytatása és a védetté nyilvánító miniszteri rendeletek kihirdetése; amihez ez utóbbi értékcsoport vonatkozásában el kell készíteni azok kezelési terveit és a szükséges ingatlan-megosztásokat is. A 2004-ben záruló szakmai előkészítést követően további kiemelt feladat a nyílt karsztterületek jegyzékének törvényi előíráson alapuló közzététele. Erdészeti feladatok A tárcára és regionális szerveire az eddigieknél jóval nagyobb feladat hárul a különböző tervek és programok készítése terén. Így például a körzeti erdőtervek

10 9 és vadgazdálkodási tervek véleményezési és egyeztetési hatáskörének ellátása továbbra is kiemelt feladatot jelent. Az alapvetően megnövekedett kiterjedésű, saját vagyonkezelésben lévő erdőterület (közel 27 ezer hektár) erdőgazdálkodási üzemterv szerinti kezelése, fenntartása, a tájidegen fafajok lecserélése, a rontott erdők átalakítása évben is kiemelt feladat. Az erdőrezervátumok hálózatának további bővítése, a már meglévők gondos védelme és bennük ökológiai kutatások irányítása a jövőben is kiemelt feladat. A még ki nem hirdetett erdőrezervátumokról szóló jogszabályok megjelentetése ez évre tervezett feladat. Folytatódik a évben indult IUCN-FAO projekt, melynek célja a biológiai sokféleség szempontjainak megerősítésére a magánerdőkben. A nemzeti park igazgatóságok vadászati jogosultsága alatt álló területek (kb. 104 ezer hektár) vadállomány-fenntartási és vadállomány szabályozási feladatai a jövőben is feladatként jelentkeznek. A jelenlegi létszám teljesítőképességét messze meghaladó feladatot jelent a külföldi bérvadászok vadászati tevékenységének ellenőrzése és a védett állatfajok elejtésének hazai visszaszorítása. Az erdei életközösségeket és más védett és növény- és állatfajokat veszélyeztető túlnövekedett vadlétszám visszaszorítását mindenképpen szükséges felgyorsítani. A évben elfogadott ötéves az FVM által kidolgoztatott - vadlétszám csökkentési program alapján folytatódik az együttműködés ebben a kérdésben. Kemikáliák használatával kapcsolatos feladatok A tárca az ökotoxikológiai minősítésen és a környezetvédelmi osztályba soroláson keresztül szakhatóságként rész vesz a termésnövelő anyagok és növényvédő szerek engedélyezésében. A munka folyamatos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba benyújtott kérelmek alapján történik. Az egész hazai szúnyogirtási rendszer átgondolása szükséges a fokozottabb környezetvédelmi érdekképviselet miatt. E téren szintén szükséges a kutatások körének kiterjesztése.

11 10 Invazív fajokkal kapcsolatos feladatok Törvényi kötelezettségből adódóan is kiemelt feladat a természetes életközösségekre veszélyt jelentő, hazánkban nem őshonos növény és állatfajok visszaszorítása. Ennek kapcsán kutatási, felmérési, stratégiakészítési, majd jogalkotási feladatokat kell megoldani. Mielőbb indokolt megkezdeni a legveszélyeztetettebb élőhelyeken a nem őshonos fafajok visszaszorítását. Tájvédelmi feladatok A természet védelméről szóló évi LIII. tv. 6. -ában foglaltak alapján folytatódik a települések egyedi tájértékeinek kataszterezése, illetve azok országos nyilvántartásba történő átvezetése egy egységes számítógépes, térinformatikai adatbázisba. A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. (II.14.) számú Korm. rendeletben foglaltak alapján, illetve a megélénkült területfejlesztési folyamatok hatására folyamatosan bővül a minisztérium és területi szervei tájvédelmi feladatainak mennyisége és sokfélesége. Ennek érdekében szükséges a szakmai fórumok, értekezletek, illetve konferenciák szervezése a közigazgatási szervezeten belül és a közigazgatáson kívüli szakmai és civil szervezetekkel, illetve egységes szakmai koncepciók, segédanyagok kidolgozása. Az Európai Táj Egyezmény ratifikálását követően előkészíteni szükséges az abban foglalt feladatok teljesítését, illetve kiadvány formájában népszerűsíteni tartalmát, célkitűzéseit. Ökoturizmussal kapcsolatos feladatok Az ökoturizmus helyszínei többségében a védett természeti területek, főként a nemzeti parkjaink. E területek turizmusra alkalmas részeinek bemutatása érdekében biztosítani kell a turisták színvonalas fogadásának, ellátásának, és turisztikai programjainak feltételeit. Az európai színvonalú fogadási, programkínálati feltételek biztosításával lehetőség kínálkozik a térség fejlesztésére, a turisták irányított vezetésével elkerülhetők a természetvédelmi szempontból érzékeny területrészek háborítatlansága. Az ökoturizmus ellátása, fejlesztése terén az alábbi fő feladatok jelentkeznek: - a természetvédelem turisztikai koncepciójának megvalósítása

12 11 - ökoturizmus fejlesztését, szabályozását megalapozó kutatások, - társtárcákkal közös ökoturisztikai programok rendszerek kidolgozása, - nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai kínálatát bemutató "Utazás 2005." kiállításon részvétel, - együttműködés erősítése a régiókkal, kistérségekkel, önkormányzatokkal, - belföldi szakmai rendezvények megtartása, - kiadványok, prospektusok, CD-k, filmek készíttetése, - nemzeti park igazgatósági ökoturisztikai célú beruházások (pl. tanösvények, bemutatóhelyek) megvalósítása. Nagyobb programok EU Natura 2000 A két legfontosabb természetvédelmi EU-irányelv (79/409/EGK és 92/43/EGK) végrehajtása egy sor feladat hosszú távú megoldását igényli. Megtörtént a közösségi szempontból kiemelt jelentőségű élőhely-típusok és fajok hazai elterjedésének, illetve hazai állományának felmérése, a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek megőrzése céljából létrehozandó Natura 2000 területek javaslatának kidolgozása, a javasolt területek kiválasztása. A rendelet megjelenése után évtől megkezdődhet a Natura 2000 hálózatba sorolandó területek kezelési terveinek kidolgozása, a korlátozások pontos meghatározása és a kompenzációs rendszer felállítása. Ezen kívül fel kell készülni az EU tagországok számára előírt monitorozásra, s az időszakos jelentési kötelezettségek teljesítésére is. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Az Európa Tanács által kezdeményezett, 1995-ben aláírt Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégia (PEBLDS) alapján 2005-re minden résztvevő országnak (54) ki kell jelölnie saját ökológiai hálózatát, mely a Páneurópai Ökológiai Hálózat (PEEN) részét fogja képezni. Figyelembe véve a kialakításra vonatkozó, 1999-ben Genfben elfogadott Irányelveket is, elkészült a Nemzeti Ökológiai Hálózat 1: léptékű digitális adatbázisa, amelynek folyamatos felülvizsgálata, aktualizálása szükséges. Az ökológiai hálózatra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet hatályba lépésével új feladatok elvégzésére is szükség lesz, így: - a hálózat területeinek (pl. ökológiai vagy zöld folyosók, természetközeli területek) felülvizsgálata, állapotfelmérése, monitorozása; - az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése hazai és nemzetközi szinten; - a területek őrzése, hatósági, szakhatósági feladatok ellátása a védett természeti területeken kívül.

13 12 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Természetvédelmi célú monitorozó rendszerek Fontos feladat regionális problémák köré szerveződő természetvédelmi célú monitorozó programok további fenntartása a Kis-Balatonon, és a Dráván. Szükséges a Tisza veszélyeztetettségéből adódóan a ciánszennyezést követően elindított monitorozó vizsgálatok folytatása is. Az egyéb természetvédelmi programok (Natura 2000 hálózat, Nemzeti Ökológiai Hálózat, Érzékeny Természeti Területek, Erdőrezervátum Program és a VKI) eredményességét vizsgáló, monitorozó rendszerek programjának kidolgozása is megindul, a NBmR módszertanával való egyeztetése folyamatos. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAkP), kiemelten Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) programja A évben 11 mintaterületen indult el a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program zonális Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) célprogramja. A évben a program tovább folytatódott, s már több mint 40 ezer hektár területen a folyik az újszerű természet-közeli gazdálkodás ben a késői programindítás miatt nem bővült jelentősen a részvétel ben az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések keretei között jelentős ÉTT területbővítéssel számolunk, ami a feladatok növekedését is jelenti (szaktanácsadás, ellenőrzés). Egyéb nemzetközi természetvédelmi feladatok Magyarország csatlakozott a Washingtoni Egyezményen túlmenően valamennyi, a régiónkat érintő természetvédelmi egyezményhez, amely a biológiai változatosság fenntartását (CBD Biológiai Diverzitás Egyezmény), vizes élőhelyek védelmét (Ramsari Egyezmény), az európai vadon élő állat- és növényfajok védelmét (Berni Egyezmény) és a vándorló állatfajok védelmét (Bonni Egyezmény) hivatottak előmozdítani. Az ország tagja a nagy jelentőséggel bíró nemzetközi szervezeteknek (IUCN, Wetlands International) és programoknak is (Világörökség, Eurosite, Europarc). E nemzetközi kötelezettségvállalások egy része egyben EU-tagságunk feltételeként is szerepel. A felsorolt nemzetközi szervezetek az egyes fajok vagy élőhely-típusok általános védelmén és bizonyos folyamatos feladatokon túlmenően (felmérések, monitorozás, élőhelyek vagy kijelölt védett területek ökológiai jellegének folyamatos nyomon követése stb.) a részes felek, illetve tagországok számára konkrét cselekvési programokat és egyéb körülírt, meghatározott időre szóló feladatokat írnak elő (élőhely-rekonstrukciók, kommunikációs programok, felmérések, kezelési tervek készítése stb.).

14 13 VÍZÜGY, VÍZGAZDÁLKODÁS Balaton A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló 2000.évi CXII. törvény 9. -a előírja, hogy az üdülőkörzet területén keletkező tisztított szennyvíznek a Balaton vízgyűjtő területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni. Ebből adódik, hogy a vízparti települések tisztított szennyvizeit leggazdaságosabban - a megfelelő befogadók miatt- regionális szennyvízelvezető rendszerek és regionális szennyvíztisztító telepek kiépítésével lehet a vízgyűjtő területről kivezetni. A kiépülő regionális rendszerek továbbá lehetővé teszik, hogy a parti településeken kívül azoknak az üdülőkörzetben lévő települések a rácsatlakozását a regionális szennyvízhálózatokra, amelyeknél új építési engedély december 31. után csak abban az esetben adható ki, ha kiépül a szennyvízcsatorna hálózat. A Balaton térségében a évben tervezett beruházási feladatok a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósítási Program keretei közé tartoznak. A Balatoni és egyéb vízminőségvédelmi célok megvalósítási programja két kormányhatározat végrehajtását szolgálja (1033/2004. (IV. 19.), 2371/1999. (XII.27.) Korm. határozat). Ezzel a tavon és annak vízgyűjtőjén a lefolyó vizek minőségét javító beavatkozások történnek, illetve a nádgazdálkodást a partvédőművek rekonstrukcióját és a Sió-csatorna vízlevezető képessége biztosított. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a legkevesebb beavatkozással, az élővilág legkisebb zavarásával, költségkímélő módon folyamatosan biztosítsa a vízminőségvédelmi és természetvédelmi célok megvalósítását. A II. ütem 7,5 milliárd Ft és a tervek szerint 2010-ben fejeződik be; hosszú távra garantálva az ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt fontos kiváló vízminőséget, így a Keszthelyi medence biológiailag hozzáférhető foszfor terhelése 2010-ben nem haladja meg a 21 t/év értéket. Ez az érték szükséges ahhoz, hogy a Balaton vízminősége a jelenleginél stabilabban biztosítsa természeti értékeinek nemzetközi elismertségét. Vásárhelyi Terv A Vásárhelyi Terv az árvízi biztonság megteremtésén túlmenően kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, egy új típusú tájgazdálkodás megho-

15 14 nosítására az árvízi tározók területén, valamint a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztésére. A Kormány az 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozattal elrendelte a fejlesztési program I. ütemének megvalósítását, amely szerint a Vásárhelyi Terv, mint a Tisza-völgy fejlesztési programja, az árvízvédelmi biztonság növelését szolgáló beavatkozásokon túlmenően kibővül a térség terület és vidékfejlesztési feladataival. A kibővített program teljes költségigénye 130,2 milliárd Ft, amely 50-50%- ban oszlik meg az árvízi biztonság és terület- és vidékfejlesztés feladatai között. Az Országgyűlés júniusban megalkotta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvényt. A KvVM hatáskörébe tartozó feladatok eddigi végrehajtása a következőkben foglalható össze: - A évben indulnak a Cigánd-Tiszakarádi és a Tiszaroffi árvízi tározóknak a kivitelezési munkái. - A nagyvízi meder vízszállító képességének javítása érdekében Tivadar térségében partbiztosítás során a Tiszanagyfalu-rakamazi Nagy-morotva revitalizációjával kezdődik a munka. - A Közép- és Alsó-Tisza mentén Vezseny térségében nyári gátakhoz kapcsolódó műtárgyépítés, Tószeg térségében árvízvédelmi töltésépítés, a Körös-torokban partbiztosítás építése, Szeged térségében zsilipbontási munkák és töltéserősítési munkák valósulnak meg idén. Víz Keretirányelv december 22-én lépett hatályba a 2000/60/EK irányelv A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (továbbiakban VKI), ami átfogó és alapvetően új kereteket ad a vizek védelmének, a vízzel való gazdálkodásnak. A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A VKI hazai végrehajtásáról szóló 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat rendelkezik a főbb feladatokról, meghatározza azok kezdési-befejezési határidejét és a felelős minisztériumokat, továbbá jóváhagyta a hazai végrehajtást szolgáló Magyar Stratégiai Dokumentumot.

16 15 A jelenleg futó nemzetközi támogatási projektek közül a legfontosabbak: - A Zagyva-Tarna vízgyűjtő-gazdálkodási minta-terve (ISPA, 510 ezer euró). - Vízhasználatok gazdasági elemzése, valamint a nyilvánosság bevonásának szakmai és technikai támogatása (108 millió euró összértékű projekt A ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLAT ELŐIRÁNYZATAI 1. cím Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása A címhez tartozik a minisztériumon kívül a szeptember 1-től létesült KvVM Fejlesztési Igazgatósága. A közalkalmazottakat foglalkoztató részben önálló költségvetési szerv gazdálkodási feladatait a minisztérium látja el. 2. cím Igazgatási és háttérintézmények A címhez tartozik az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, a KvVM Oktatási Központ és a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény évben megszűntetésre került a Környezetgazdálkodási Intézet, feladatait a jogutód Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, a VITUKI Rt. és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vette át. 3. cím Országos Meteorológiai Szolgálat Az intézmény feladat- és hatáskörét a 33/1994. (XII.4.) KTM rendelettel módosított, az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az elnök feladat- és hatásköréről szóló 12/1992. (IV.23.) KTM rendelet szabályozza. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezeti felépítése és feladata évben nem változik. 9. cím Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek A címhez 12 környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség, 10 nemzeti park igazgatóság és 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság tartozik.

17 16 A részben önálló vízügyi felügyeletek január 1-től a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségekkel kerülnek összevonásra. Ezzel a racionalizálással kialakul egy új, ügyfélbarát, hatékony hatósági szervezetrendszer. Így a feladatok ellátásának sérülése nélkül a területi szerveink száma 46-ról 34-re csökken. 10. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai Az előirányzat a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésével, működésével kapcsolatban megindított fejlesztések determinációit finanszírozza. Befejeződik OKTVF központi irodaházának rekonstrukciója, Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség mérőközpont bővítése, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség székház bővítése és Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség irodaház építése. Folytatódik a Hortobágyi NPI természetvédelmi, információs és oktatóközpont kialakítása. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése Az árvízi tározók közül megvalósulnak a Cigánd-Tiszakarádi tározó vízügyi létesítményei és kialakul a tájgazdálkodási mintaterület. Megkezdődnek a Tiszaroffi tározó kiviteli munkálatai. A folyamatban lévő beavatkozások folytatásaként a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása érdekében hullámtéri folyosó kialakítása, nyárigátak rendezése, partbiztosítások, bejáró utak, depóniák elbontása történik a Szolnok déli országhatár közötti szakaszon. A Tisza felső szakaszán a Tivadari szűkület rendezésére és védvonal-erősítésre kerül sor. Az érvényes szerződések alapján folytatódnak a tervezési munkálatok a további évekre előirányzott fejlesztések előkészítése érdekében. Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai Elsőrendű árvízvédelmi művek Folytatni kell a Felső- és a Közép-Tisza, Bodrogköz és Duna-völgyi árvízvédelmi rendszerének biztonságát szolgáló, megkezdett töltéserősítési fejlesztéseket, a lokálisan gyenge, az árvízvédelmi biztonság szempontjából veszélyes töltésszakaszok megerősítését. Kiemelt feladat a töltésekben lévő műtárgyak üzemképességének biztosítása. Különösen fontos a belterületeket közvetlenül védő, állami tulajdonú töltések védképességének biztosítása.

18 17 Folyó és tószabályozási feladatok Az árvizek akadálytalan levezetését szolgáló, a középvízi meder vízszállító képességét növelő beavatkozások megalapozása, folytatása különös tekintettel a Duna és a Tisza hazai szakaszára. A hajózható folyókon a hajóút kitűzését, mint állami alapfeladatot biztosítani kell. A vízépítési nagyműtárgyak Biztonságos üzemeltetésük a hazai vízgazdálkodási rendszer működésének alapfeltétele. Kiemelt feladat a Kvassay zsilip, a tiszai vízlépcsők folyamatos üzemeltetése, mely csak a szükséges rekonstrukciók révén biztosítható. Síkvidéki vízrendezés Folytatni kell a korábbi években megkezdett főművi rekonstrukciót, különös tekintettel a belterületek belvízelöntési veszélyeztetettségének csökkentésére. A szivattyútelepek üzemképességét a rekonstrukciós program folytatásával biztosítani kell. Dombvidéki vízrendezés Kizárólag állagmegóvási feladatokra koncentráltan a belterületekhez kapcsolódó, illetve belterületi vízfolyás szakaszok lefolyási viszonyainak és műtárgyak állapotának szinten tartása történik. Vízpótló és elosztó rendszerek A Szigetközi mentett oldali vízpótlás létesítményeinek fejlesztése, illetve rekonstrukciója a Szigetköz életben tartása érdekében folyamatos ráfordítást igényel. EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz politika területén" című, december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv, illetve annak harmonizációját jelentő jogszabályok végrehajtásának egyes feladataira amelyek a következők: A vízrajzi tevékenység jogszabályokban rögzített kizárólagosan az állam által ellátandó feladatainak ellátása, a VKI előírásainak történő megfeleltetése, amelynek keretében jelen tétel a vízrajzi mérő megfigyelő-hálózat állomásainak legszükségesebb állagmegóvására, javítására és helyreállítására fordítódik. Az 1996-ban megkezdett vízbázis-védelmi célprogram végrehajtásáról számos hazai jogszabály és a Víz Keretirányelv is rendelkezik.

19 18 A sérülékeny ivóvízbázisok állapotértékelését és monitoring hálózatának kiépítését tartalmazó beruházási program, melynek végrehajtásáról, 2002-től, a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A VKI 7. cikk 3. pontja előírja az ivóvíz kivételhez kapcsolódó víztestek védelmét. Az emberi fogyasztásra szolgáló vízminőségéről szóló 1998/83 EK irányelv előírásait decemberére Magyarországnak teljesítenie kell. Ennek egyik előfeltétele a kitermelhető vízkészlet ivóvízbázis biztonsága. Az EU Víz Keretirányelve nagy hangsúlyt helyez a természetvédelmi szempontokra, a vízi ökoszisztémák, a víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megtartására és javítására. Az irányelvben kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelölése, a tipológia, az ökológiai vízminősítés és a monitorozás. A Víz Keretirányelv hazai adaptációjához számtalan, a természetvédelemhez kapcsolódó feladat vár végrehajtásra: pl. teljes körű jogharmonizáció; konkrét javaslatok elkészítése, felszíni vizek tipológiája és kijelölése, feltáró monitoring megteremtése, felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák lehatárolásának véglegesítése, védett területek kijelölésének megkezdése. Ivóvíz-minőség javító program Az Európai Közösség ivóvíz-minőségi előírásait az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv tartalmazza, melynek magyarországi bevezetését az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25) Korm. számú hatályos kormányrendelet foglalja össze. A rendelet és mellékletei a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően a 2006-ig, 2009-ig és 2015-ig teljesítendő vízminőségi célállapot alapulvételével településenként mutatják be a kötelezettséget jelentő fejlesztési teendőket. Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a közösségi előírásokkal harmonizáló hazai ivóvíz-minőségi követelményeket, 2005-ben ezeket a fejlesztéseket is el kell indítani. Az ivóvízminőség-javító program 2006-ig teljesítendő feladatai 194 települést érintenek. Szükséges, hogy az EU-forrásokhoz kapcsolódó hazai előirányzatokon kívül is legyen lehetőség az EU-programokból kimaradó mintegy önkormányzat beruházásainak támogatására, melyet jelen előirányzat tesz lehetővé. A Program teljesítése az Európai Unió Kohéziós Alap, valamint a Strukturális Alapok KIOP keretében 2004-ben elkezdődött. Főbb beruházások: Közép- Nógrád Mátrai RV vízátvezetése, Dunakanyar jobb parti RV bővítése.

20 19 Szennyvízelvezetési és tisztítási program A 25/2002. (II.27) Korm. rendelet és az azt módosító 163/2004. (V.21.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program évig terjedő időszakban 651 EU köteles körbe tartozó szennyvízelvezetési agglomerációt (1.735 települést) és további 800 vízbázisvédelmi és környezetvédelmi szempontból fontos kistelepülést érint. A Program végére a csatornázottság 87 %-ra nő, az elvezetett szennyvizek a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációkban legalább biológiai, szükség esetén harmadik fokozatú tisztítást kapnak. Az előirányzat 45 település szennyvízelvezetési és tisztítási önkormányzati beruházását segíti megvalósítani a vállalt határidőre. Ágazati és célelőirányzatok Vízkárelhárítási művek fenntartása A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény által meghatározott és a 22/1996. (XI.29.) KHVM rendelettel közzétett kizárólagos állami tulajdonú művek fenntartásának állami kötelezettségére tekintettel a 2060/1996.(III.13.) Korm. hat 5. pontja alapján az előirányzat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi töltések, műtárgyak, csatornák, szivattyútelepek, tározók, a kapcsolódó védelmi infrastruktúra, vízfolyások) fenntartási kiadásaihoz járul hozzá. Az előirányzat nagyrészt 4158,1 km kizárólagos állami tulajdonú védvonal, 697 db árvízvédelmi töltést keresztező zsilip, 8.494,2 km kizárólagos állami tulajdonú síkvidéki csatorna karbantartását, ,5 ha árvízvédelmi töltés gyepfelületének ápolását szolgálja. Távlati ivóvízbázisok fenntartása Az előirányzathoz tartozó feladatokat a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 2. (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. E kötelezettség alapján, illetve a 2249/1995.(VIII.31.) Korm. h. 4. pontja alapján a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos feladatok körében gondoskodni kell a biztonságba helyezés során létrehozott művek fenntartásáról is. A 39 db távlati vízbázis gondozása évenként a szakági működés, a vízminőségi mérések vizsgálatával kapcsolatos, valamint a vízrajzi üzemeltetési és karbantartási kiadásokat foglalja magába. A távlati vízbázisok fenntartási feladatainak célja a víztermelő helyek távlati telepítésére előirányzott területeken kialakított megfigyelő rendszer működtetése,

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet költségvetése - a kormányprogram célkitűzéseinek megvalósítása érdekében - biztosítja a 2003-ban megkezdett szakmai programok folytatásához szükséges

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

2009. évi intézményi költségvetési alapokmány

2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 1. A költségvetési szerv általános adatai: - megnevezése: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - székhelye: 9700 Szombathely, Vörösmarty

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Központi beruházások projekt adatai

Központi beruházások projekt adatai Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Költségvetési és beruházási főosztály FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA 2008.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Költségvetési és beruházási főosztály FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA 2008. 8. ÉV Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Költségvetési és beruházási főosztály 8. ÉV Dióssy László szakállamtitkár 8. ÉV. A fejezet azonosító adatai Fejezet száma Fejezet megnevezése XVI Környezetvédelmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat

Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Építésüggyel összefüggő tervezés-szakértés 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP INTÉZMÉNYI HÁTTÉR Nemzeti Fejlesztési Terv NFT Közösségi Támogatási Keret KTK Kohéziós Alap Strukturális Alapok Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP KIOP felépítése Környezetvédelem

Részletesebben