Miskolc, április hó

Átírás

1 LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: Fax: mobil: C Í M L A P Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez KÖRNYEZETI HATÁSELEMZÉS Megrendelő: Monostorpályi község Önkormányzata Monostorpályi Bajcsy-Zs.u.1.sz Tervező: LA-URBE Építész Iroda Kft Miskolc Patak utca Miskolc, április hó

2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:» évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól» évi LIII. törvény a természet védelméről» évi CLXXXV. törvény a hulladékról» 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról» 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételeiről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről» 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről» 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről» 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek magállapításáról» 29/2001.(XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről» 123/1997.(VII. 18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről» 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről» 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín vizek minősége védelmének szabályairól» 27/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról» 27/2006.(II.7) Korm.rend. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről» 4/2011.(I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Miskolc, április hó

3 3 TARTALOM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ELŐZMÉNYEK A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV, ILLETVE PROGRAM ALAKULÁSÁRA A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA, AZ ÁLTALUK ADOTT VÉLEMÉNYEKNEK, SZEMPONTOKNAK A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELE, AZ INDOKOK ÖSSZEFOGLALÁSA A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI, NEHÉZSÉGEK, AZ ELŐREJELZÉSEK ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK A TERV, ILLETVE PROGRAM ÉS A KIDOLGOZÁSUKKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK (A TOVÁBBIAKBAN: VÁLTOZATOK) RÖVID ISMERTETÉSE A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE, KIEMELVE A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS RÉSZEKET A TERV, ILLETVE PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA A TERV, ILLETVE PROGRAM, VALAMINT A VÁLTOZATOK MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A TERV, ILLETVE PROGRAM SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS NEMZETKÖZI, KÖZÖSSÉGI, ORSZÁGOS VAGY HELYI SZINTEN KITŰZÖTT KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL A KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ILLETVE FIGYELEMBEVÉTELE A TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK EGYMÁS KÖZTI, ILLETVE A RELEVÁNS TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK (2.2.) CÉLJAIVAL VALÓ KONZISZTENCIÁJA KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A TERVVEL, ILLETVE PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE Földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETVE KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK, OKOK FELTÁRÁSA Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentő hatások Környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatok A KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése A környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása

4 4 4. A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV, ILLETVE PROGRAM ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN FIGYELEMBE KELL VENNI A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN A TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN SZEREPLŐ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE ÖSSZEFOGLALÓ...

5 5 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 3.1. ELŐZMÉNYEK, TEMATIKA TARTALMA Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala a LA-URBE Építész Iroda Kft-nek adott megbízást a települési rendezési tervének elkészítésére. A környezeti értékelés lefolytatására a vonatkozó 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet a továbbiakban Rendelet előírásai valamint a tervezési munka során lefolytatott egyeztetéseknek megfelelően került sor. A település rendezési terve közvetlenül nem befolyásolja a terület környezeti állapotát. A tervben megfogalmazott program-, illetve a jóváhagyott szabályozás csupán keretet szab az aktuális és a jövőbeni tevékenységek számára. Egyrészt korlátozza a káros hatásokkal járó folyamatokat, másrészt lehetőséget biztosít a környezeti értékekkel összhangban lévő tevékenységek folytatására, továbbá meghatározza azokat az irányokat, amellyel a környezet állapotának javulása érhető el. Ilyen módon a környezeti értékelés feladata elsősorban nem a település környezeti állapotának meghatározása, hanem a programban (tervben), illetve a szabályozási munkarészben foglalt változások hatásának vizsgálata. A vizsgálat tematikája követi Rendelet 4. sz. mellékletében foglalt általános tartalmi követelményeket A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA Tekintettel a környezeti vizsgálat folyamatának a Rendelet 6. -ában meghatározott rendjére, az értékelést a környezetvédelmében érdekelt szervek állásfoglalásainak figyelembe vételével kell lefolytatni. Ennek megfelelően az értékelés a terv készítésének befejező fázisában történt meg A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV, ILLETVE PROGRAM ALAKULÁSÁRA A terv készítése során lefolytatott szakértői egyeztetések-, a tervező és a megbízó között lefolytatott tárgyalások eredményeként az értékelés már nem tárt fel környezeti konfliktust. A vizsgálat során bevont szervek állásfoglalásai a tervbe beépítésre kerültek A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA, AZ ÁLTALUK ADOTT VÉLEMÉNYEKNEK, SZEMPONTOKNAK A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELE, AZ INDOKOK ÖSSZEFOGLALÁSA Monostorpályi község önkormányzata a rendezési terv készítése során előzetes állásfoglalást kért a környezet védelméért felelős szervektől, úgymint» a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől,» a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól,» a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervtől» a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól» a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodájától. A megkeresett szervezetek adatszolgáltatással, javaslatokkal segítették a terv készítését.

6 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI, NEHÉZSÉGEK (MINT PL. TECHNIKAI HIÁNYOSSÁGOK, BIZONYOS ISMERETEK HIÁNYA STB.), AZ ELŐREJELZÉSEK ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK A környezeti értékelés elkészítéséhez az egyes környezeti elemek állapotára vonatkozó mérések és helyszíni elemzések elvégzésére nem volt mód. A település általános környezeti állapotának meghatározásához felhasznált adatok forrásai egyrészt az előző pontban felsorolt szervek, továbbá a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által készített Vízügyi szakvélemény adatai, és a Hajdú-Bihar megyei Területrendezési Terv voltak. 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM RÖVID ISMERTETÉSE 3.1. A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE 1 Fő célok és fejlesztési irányok A településfejlesztési koncepció célul tűzi ki, hogy Monostorpályi» Gazdasági, elsősorban mezőgazdasági jellegét megőrző és fejlesztő,» Idegenforgalmi szerepét erősítő,» Nyugodt lakókörnyezetet biztosító,» Környezettudatos, a megújuló energiaforrásokat is hasznosító,» Környezeti értékeit és települési karakterét megőrző települése legyen. Gazdasági célkitűzések: A termelő infrastruktúra területén:» Munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése, helyi ipari-gazdasági, mezőgazdasági üzemi övezetek kialakítása, vállalkozói zóna» Mezőgazdasági kistérségi és kistérségen túlnyúló szerepkörének fejlesztése» A mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése» Infrastruktúra fejlesztése» Megújuló energiaforrások kihasználása» Gazdaság versenyképességének javítása Idegenforgalom, kulturális szerepkör területén:» Idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása, falusi turizmus meghonosítása a meglévő értékekre alapozva.» Rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban belső területi tartalékok föltárásával és külterületen» Kulturális beruházások» Kulturális programok erősítése» Gyógyturizmus beindítása a termál vízkincsre alapozva,» Erdei iskola létrehozása,» Kerékpárút-fejlesztés. Ellátó infrastruktúra területén:» Új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése 1 A Településfejlesztési Koncepció alapján

7 7» Kötelező önkormányzati feladatok ellátása Intézményi infrastruktúra területén» Egészségügyi, szociális intézményhálózat fejlesztése, ezen belül a polgármesteri hivatal bővítése szükséges, valamint az orvosi rendelő teljes külső megújítása;» Intézmények akadálymentesítése, ezen belül kiemelt fontosságú minden intézményben mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítása;» Használaton kívüli épületek és területek hasznosítása, ezen belül a tanítóföld területének, a régi orvosi rendelő és szolgálati lakás és a Kossuth iskola újrahasznosítása;» A kulturális intézményrendszer fejlesztése, ezen belül szükséges a meglévő Művelődési Ház külső és belső felújítása, teleházzá, Integrált Közösségi Szolgáltató térré alakítása;» Sportinfrastruktúra fejlesztése, ezen belül szükséges az aszfalt borítású és a füves pályák rekonstrukciója.» Egyéb intézményrekonstrukciók (pl. általános iskola korszerűsítése és felújítása) Értékvédelmi célkitűzések: Természetvédelem és az épített környezet védelme területén:» Természet és értékvédelem: a tájkarakter a települési és táji értékek megőrzése, ökológiai folyosók megtartása és bővítése, tájképvédelem,» A tájvédelmi körzet területének bővítése,» Települési értékvédelem. Környezetvédelem területén:» Környezetvédelmi program elkészítése,» Tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése,» Termőföld és talajvédelem,» A mezőgazdasági üzemi telepek környezetterhelő hatásainak csökkentése,» Vízrendezés, vízminőség javítása,» Zaj- és levegőtisztaság. Védelmi megoldások érvényesítése,» A település erdősültségének növelése,» Megújuló energia felhasználása, beépítése az intézmények energiafelhasználásába Településpolitikai célkitűzések:» A település vonzásának megtartása, növelése és a település arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása,» Szociális problémák kezelése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása,» Településrészek rehabilitációja, új fejlesztési területek kijelölése,» A településszerkezet korszerűsítése a megközelítési (külső és belső) viszonyok javítása. A környezeti értékelés szempontjából releváns elemek:» A településközpont hangsúlyosabb megjelenése;» A belterületi közterületek zöldfelületeinek intenzifikálása;» Vállalkozói területek kijelölése és lehatárolása;» A természetvédelmi- és régészeti értékek hangsúlyozott védelme, védőövezetek kijelölésével,» Rekreációs terület lehatárolása.

8 A TERV, ILLETVE PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL Monostorpályi településrendezési tervének készítése során Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervében meghatározott általános célok figyelembe vételre kerültek. Monostorpályi térségi területfelhasználási besorolása Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési terv szerint:» Mezőgazdasági térség» Erdőgazdálkodási térség» Hagyományosan vidéki települési térség Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területe, hálózati és infrastruktúra elemek:» Főút» Vasúti mellékvonal» Országos kerékpárút törzshálózat» Térségi szénhidrogén szállító vezeték» Átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózat A Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési terv térségi övezetei Monostorpályi környezetében az alábbiak:» Ökológiai hálózat övezete (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület)» Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete» Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete» Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete» Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.3. A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA A terv készítése során lényegi elemeiben és azok hatásában eltérő változatok nem kerültek kidolgozásra. 3. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A TERV, ILLETVE PROGRAM SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS NEMZETKÖZI, KÖZÖSSÉGI, ORSZÁGOS VAGY HELYI SZINTEN KITŰZÖTT KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL A település közigazgatási területén található országos és nemzetközi jelentőségű természeti területek védelme a szabályozási tervben biztosított, a programban megfogalmazott intézkedések e területek természetvédelmi funkciójának ellátását erősítik A KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ILLETVE FIGYELEMBEVÉTELE A TERVBEN A rendezési terv főbb elemeiben megjelenő környezetvédelmi szempontok az alábbiakban foglalhatók össze.

9 9» A településközpont hangsúlyosabb megjelenése: Elsősorban az épített környezet értékeinek megőrzését és állapotának javítását-, ezáltal a lakókörnyezet vonzóbbá tételét eredményezi.» A belterületi közterületek zöldfelületeinek intenzifikálása: Kapcsolatot erősít és összhangot teremt a bel- és külterületi természeti értékek között, javítja a település mikroklimatikus viszonyait.» Mezőgazdasági jellegű és gazdasági területek kijelölése és lehatárolása: Egyrészt keretet szab a már meglévő gazdasági tevékenységnek, másrészt lehetőséget teremt a népességmegtartó és munkahelyteremtő beruházások számára. A települési infrastruktúra megfelelő bővítésével a kijelölt területen folytatandó tevékenységek káros hatásától mind a települési-, mind a természeti környezet értékei megóvhatók.» A természetvédelmi- és régészeti értékek hangsúlyozott védelme a rajzi munkarészeken a határvonalak feltűntetésével és a szöveges munkarészekben (szerkezeti terv leírásában és a Helyi építési szabályzatban) előírásokkal és magasabb rendű jogszabályi hivatkozásokkal biztosítva van. Az országos ökológiai hálózat övezete által érintett területeken az övezeti szabályozás és a területfelhasználás csak korlátozott területhasználatot enged. A terv az un. hagyományos, a biodiverzitást és a környezetkímélő gazdálkodás elveit a programban rögzíti.» Rekreációs terület lehatárolása: A terv a roncsolt területek rekultivációját írja elő. A rekultivációt tájrendezéssel egybekötötten kell megvalósítani tanulmányterv alapján A TERV CÉLJAINAK EGYMÁS KÖZTI, ILLETVE A RELEVÁNS TERVEK CÉLJAIVAL VALÓ KONZISZTENCIÁJA KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL A program céljainak egymás közti konzisztenciája A programban megfogalmazott valamennyi cél az alábbi alapelvek figyelembe vételével került megfogalmazásra:» A fejlesztések a meglévő adottságokhoz alkalmazkodva a környezeti tartalékok kíméletes felhasználásával valósulnak meg.» A természeti értékek hangsúlyozottan kerülnek megőrzésre, az ökológiai folyosók és puffer területek közötti kapcsolat javul A program céljainak konzisztenciája releváns tervekkel A program célkitűzései megfelelnek a Megyei Területrendezési Tervben megfogalmazott elveknek A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A TERVVEL, ILLETVE PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE Földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A településrendezési terv vezérlő elve Monostorpályi jónak tekinthető környezeti állapotának megóvása, lehetséges javítása a szükséges fejlesztések figyelembevétele mellett. Ennek értelmében szabályozása csak szigorú korlátok között teszi lehetővé jelentős környezeti kibocsátással zaj- és légszennyezéssel, hulladéktermeléssel járó tevékenységek megjelenését.

10 10 A település gazdasági területei a lakóterületektől elkülönülten jelennek meg. A gazdasági területeken magas zöldfelületi arány kerül előírásra, többszintes növényállománnyal, a közlekedési területek kétoldali fásításával. Cél a jelenlegi biológiai aktivitási érték telken belüli szinten tartása, azaz a területfelhasználási változásból eredő értékcsökkenés megakadályozása A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása Általános földvédelem, a termőtalaj védelme A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilágának védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Az Országos Ásványvagyon Mérleg szerint Monostorpályi közigazgatási területén az alábbi megkutatott nyersanyaglelőhelyeket tartja nyilván az illetékes Bányakapitányság: A település közigazgatási területe fedésben van a kódszámú, Hosszúpályi-Dél elnevezésű, szénhidrogén lelőhellyel, amit a Miskolci Bányakapitányság a 11743/2005. sz. határozattal megállapított Hosszúpályi I.- szénhidrogén védnevű bányatelek fed le. A bányatelek jogosítottja a MOL Nyrt /2011. számú határozattal megállapított Monostorpályi I.- szénhidrogén védnevű bányatelek. A bányatelek jogosítottja a MOL Nyrt. Magasabbrendű jogszabályok szerint földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra felhasználni, külterületi földet belterületbe vonni. Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások megindulása során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezett talaj elszállításáról, esetleges ártalmatlanításáról. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosít hatás érdekében törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt és a maximális burkolhatóság mértékét. A lefolyási problémákkal küzdő területeket a szennyeződésektől meg kell óvni. Tiltani kell az ilyen területeken a hulladék elhelyezését, és szorgalmazni kell a megfelelő tájhasználat kialakítását. A feltárt vagy tevékenység során észlelt szennyezéseket azonnal szükséges megszüntetni. Szükséges annak ellenőrzése, hogy illegális szennyezőanyag lerakás ne történjen. A község közigazgatási területén a gázelosztó vezetékek üzemeltetője a TIGÁZ-DSO Kft. Az előzetes véleményezési eljárásban megkeresésre került a TIGÁZ-DSO Kft., mely azt nyilatkozta, hogy a közeljövőben nem terveznek a gázelosztó hálózaton rekonstrukciós munkálatokat. A település igazgatási területén a belterülettől északra és délre térségi szénhidrogén szállító vezeték található.

11 11 A termőföldön történő beruházás megvalósításakor az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Termőföldön történő beruházások (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) megvalósításánál:» gondoskodni kell a termőréteg letermeléséről, depózásáról és szakszerű felhasználásáról» a beruházások a környező termőföldeken nem ronthatják a talajvédő gazdálkodás feltételeit (a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt nem okozhatnak). A beruházó és kivitelező közösen köteles gondoskodni a talaj felső humuszos termőrétegének védelméről! A tervezett beruházás(ok) megvalósítása előtt a területről talajtani szakvéleményre alapozott humuszmentési tervet kell készíteni, amelyben ki kell térni a terület humuszviszonyaira (humusztartalom, humuszos réteg vastagsága, megmentésre kerülő humusz mennyisége), valamint a humuszmentés technológiájára (letermelés, depózás, felhasználás). A termőréteg megmentésénél be kell tartani az MSZ 21476,, A talaj termőréteg védelmének követelményei földmunkák végzésekor szabvány előírásait. A beruházás (okat) úgy kell megvalósítani, hogy a környező mezőgazdasági területeken biztosítva legyenek a talajvédő gazdálkodás feltételei, a termőtalaj talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. A felszíni és felszín alatti vonalas létesítmények építésekor gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződésének megfelelő visszatöltéséről, vagy más területeken történő szakszerű felhasználásáról. A csapadékvíz elvezetést úgy kell megoldani, hogy a szomszédos termőföldeken nem alakulhatnak ki vízösszefolyások, illetve belvízveszély. A településen keletkező szennyvizek, hígtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek és kommunális hulladékok kezelése, tárolása, szállítása és elhelyezése során a termőföldre jutást meg kell akadályozni; szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezését magasabbrendű jogszabályok szabályozzák. A belterületen tervezett telekalakítások, beruházási helyszínek kijelölése során kerülni kell a jelentős tereprendezéssel együtt járó fejlesztéseket, emellett a már meglévő roncsolt és mély fekvésű területeket. Művelt területek földvédelme A mezőgazdasági művelés alá tartozó területeken (a termőföldön) történő beruházások és bármilyen építmény elhelyezése esetén a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a beruházónak be kell szereznie az engedélyhez. A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következő esetekben:» erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajművelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerű területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdősávok létesítésével kellőképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termőföldet,» a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kálcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történő meszezés,

12 12» szikesedés elleni talajjavítás,» homoktalajok javítása,» tereprendezés a felszín hullámosságának és az egyenetlen terepalakulatok megszüntetésének érdekében,» mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják,» szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezése,» hígtrágya kijuttatása termőföldre. Állattartással kapcsolatos földvédelem A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel magasabbrendű jogszabályokban szabályozott módon be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíz nyerőhelytől számított 100 méteren belül. Híg trágyatároló nem létesíthető rendszeresen belvízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. A szennyezések elkerülése és a környezeti kockázat csökkentése érdekében a rendezési terv elfogadásával egy időben szükségszerű a település teljes közigazgatási területére az állattartás helyi szabályainak korszerűsítése. Az állattartási rendeletben kell megállapítani az egyes építmények közötti legkisebb távolságokat. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is üzemelő tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait magasabbrendű jogszabály tartalmazza. Erdőterületekhez kapcsolódó földvédelem Figyelembe kell venni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. Törvény előírásait. A Hajdú-Bihar megyei Területrendezési terv szerint a Környezetalakítási munkarészben feltűntetésre kerültek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek. Az övezetbe tartozó erdőterülteteken művelési ág változtatás nem lehetséges. Ezeket a területeket a terv is erdő terület-felhasználási kategóriába sorolja.

13 13 piros színnel a kiváló erdők, narancs színnel a tervezett erdők, sárga színnel a meglévő erdőterületek lettek jelölve

14 14 Területhez köthető speciális földvédelem A község igazgatási területén belül védett, vagy védelem alá vonandó geológiai értékről a Magyar Geológiai Szolgálatnak nincs információja.» Régészeti területek Figyelemmel kell lenni a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletre» Természeti területek és védett természeti területek védelme Monostorpályi területén országos védelem alatt álló NATURA 2000 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, tájvédelmi körzet, ex-lege védett terület található. A külterület jelentős része a nemzeti ökológiai hálózat által érintett.» Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges: gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához gyep és nád, valamint más vízinövényzet égetéséhez. Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges: termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához; a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához; A település természeti védettségű területeit a szabályozási és a szerkezeti tervlap egyaránt feltünteti.» Épített környezet védelme A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kiadott állásfoglalás szerint a településen a Gorove Kúria Tubus magtárai, a Református templom és a Bethlen u. 2. sz. alatti népi lakóház műemléki védettségű épületek. A területen található kulturális örökségi elemek számba vételére, állapotuk ismertetésére, és az örökségvédelemmel kapcsolatos intézkedések miatt kulturális örökségvédelmi hatástanulmány készült. Vízminőség-védelem Általános vízminőség-védelem A vízminőség védelme egyszerre jelenti a vizek tisztaságának biztosítását, káros hatásoktól való megóvását, a vízszennyezők elleni szankciók alkalmazását, a vízminőség megőrzéséhez szükséges védőterületek kialakításának szabályozását, továbbá az árvíz- és medervédelmet, szennyvízkezelést. A tervezett beruházások engedélyezése csak a szabályozási előírásokban rögzített, és minden esetben kötelezően bevonandó szakhatóságok (TIKÖVIZIG, ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, a szakértő szervezetek pozitív állásfoglalása alapján történhet. A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztathatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék, ill. ne szennyezhessék.

15 15 A szennyezett vizeket úgy kell kezelni, hogy azok lehetőleg újra felhasználhatók legyenek. Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárják. A vizek szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzem működtetését felfüggesztheti. A község területén vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező öntözéses gazdálkodást nem végeznek. Szennyvízöntözést csak nagyon indokolt esetben, előtisztított szennyvízzel szabad, úgy, hogy valamennyi vonatkozó előírás, rendelet stb. betartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az öntöző telepen pangó szennyvíz ne keletkezzék. Az öntözőtelepről szennyvíz a szomszédos területre, talajvízbe, vagy befogadóba nem juthat. Közegészségügyi korlátozással felhasználható szennyvizet, továbbá hígtrágyát használó öntözőtelep elhelyezésénél védőtávolságot kell megállapítani, védőterületeket kell kialakítani. Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala a településrendezési terv előzményeként Vízügyi Szakvéleményt kért, melyet a területen illetékes Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készített el 2007 júniusában. A terv javaslataiba a Vízügyi szakvélemény által tartalmazott információkat és javaslatokat beépítésre kerültek. Felszíni vizek, vízrendezési létesítmények Ebben a térségben a korábbi vízfolyás szakaszokból kialakított belvízcsatornák üzemelnek. Ezek a csatornák a dombokkal tagolt, É-D-i irányú völgyeletekben összegyülekező belvizek levezetésére kerültek kialakításra. A vegetációs időszak alatt ezek a belvízcsatornák ki is száradhatnak, vízfelületük nem állandó. Időközönként a vízhozamuk felszín alatti vizekből, a talajvíz megcsapolásából adódik. A település a 47-es számú Kálló-Alsónyírvizi belvízrendszer, É-i része a 47.b Alsónyírvíz belvízöblözet, D-i része a 47.a számú Kálló belvízöblözet területére esik. TIVITIG kezelésű létesítmények:» Létai-ér,» Nagy-ér,» Létai-nagy-ér összekötő csatornák. A TIVIZIG kezelésű vízrendezési létesítményeken a közeljövőben fejlesztések nem várhatóak.

16 16 Berettyó vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő létesítmények:» Kis-Pályi-ér és a hozzá csatlakozó Kp-1, Kp-11, Kp-2, Kp-3 jelű csatornák,» Létai-ér-3, Létai-ér-4 és a hozzá csatlakozó Lt-41, Lt-42, Lt-43, Lt-44, Lt-45, Lt-451, Lt-46, Lt-47, Lt-48 jelű csatornák,» Pércsi-ér és a hozzá csatlakozó P1, p11 jelű csatornák,» Fehértói-ér és a hozzá csatlakozó F-11, F-111 jelű csatornák,» Nagy-ér-3 csatorna A belterületi csapadékvizek befogadója a Létai-ér. A településen keresztül folyik a Pályi-ér. A Pályi-érbe vannak a belvíz elvezetésére szolgáló felszíni csatornák bekötve. Létai Káló csatorna szintén a belvíz elvezetésre szolgál. A Pályi ér befogadója a Konyári ér. Általában jellemző tavasszal a belvíz megjelenése, ilyen belvizes terület a csigás föld. A vízrendezési létesítmények mellett a fenntartósávot szabadon kell hagyni, a fenntartási munkák zavartalan lebonyolítása végett. A fenntartósáv szélessége a partéltől számolva kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén 6-6 m, egyéb vízilétesítményeknél 3-3 m. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan csak a szakfeladatok ellátására való figyelemmel hasznosítható. A parti sávban épületet, építményt csak kivételes esetben az illetékes hatóságok hozzájárulásával lehet elhelyezni. Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Vízválasztó vonalak, vízgyűjtő területek: A község a TIKÖVIZIG kezelésű Nagy-ér, Létai-ér, Létai-ér-Nagy-ér összekötő csatorna, mint főművi főgyűjtő, ill. a Berettyó vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Kispályi-ér, Pércsi-ér, Fehértói-ér, valamint a 4/2-es, 4/3-as és a 4/6-os oldalági rendszerek, mint mellékágak vízgyűjtő területeire esik. Monostorpályi közigazgatási területének esése az északi részen észak-déli, a Létai-ér alatti déli területen kelet-nyugati irányú. Ennek megfelelően vízválasztó vonalai:» Keleten a Pályi-ér Kispályi-ér vízválasztó vonala,» Délen a Fehértói ér Pocsaji-ér vízválasztó vonala,» Nyugaton a Létai-ér Nagyér ök. csatorna 5/1 sz.-ú oldalág, Létai-ér 4/3 sz.-ú csatorna és a Létai-ér 4/4 sz.-ú csatorna vízválasztó vonalai,» Északon a Kispályi-ér 4/6 sz.-ú oldalág közötti vonal. A település közigazgatási területe 3 vízfolyás víztest vízgyűjtőjére esik: Víztest kód HU-RW-AAB S HU-RW-AAB S HU-RW-AAB S Víztest neve Létai-ér Nagy-ér felső Pércsi-ér

17 17 Vízfolyás víztestek vízgyűjtői Monostorpályi község közigazgatási területén Felszín alatti vizek Monostorpályi község az alábbi felszín alatti víztestek területén fekszik: Víztestkód Víztest neve Jelleg HU-p Nyírség déli rész, Hajdúság rétegvíz víztest HU-p Hortobágy, nagykunság, Bihar északi rész rétegvíz víztest HU-pt.2.4 Észak-kelet Alföld termálvíz víztest Felszín alatti víztestek lehatárolása a TIKÖVIZIG területén

18 18 Talajvíz A területet több időszakos vízfolyás, nyírvízfolyás keresztezi. A talajvíz a terep alatt átlagban 1-4 méteren helyezkedik el. A talajvíz regionális áramlási iránya DNy-i. A talajvíz horizontális áramlási sebessége a területen néhány m/év. A talajvíz szintjét a domborzati viszonyok erősen befolyásolják. A vízfolyások környezetében a talajvíz szintje általában a felszínhez közel található, a dombos környezetben a talajvíz inkább mélyebben helyezkedik el. A terület talajvíz készletének alakulásában meghatározó jelentőségű a téli félév csapadékának beszivárgási viszonyai. Ha a talajvíz nyugalmi szintje 1 3 m között helyezkedik el kedvezőek a beszivárgási viszonyok, a csapadékból a talajvízbe jut mm. Ha a talajvíz 4 6 m körül található a csapadékból mm jut el talajvízbe. 7m alatt a beszivárgás és párolgás is figyelmen kívül hagyható. Monostorpályiban nincs országos törzshálózathoz tartozó talajvíz megfigyelőkút. A talajvíz összsó tartalma általában 2000 mg/l. Kationok között a kalcium és magnézium az uralkodó, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát, helyenként erősen megemelkedik a szulfát, klorid és a nitrát aránya. A talajvíz minőségét meghatározza a felszíni talajok minősége. Monostorpályi térsége homok, iszapos homok. Az elszivárogtatott szennyvizek, kiöntött szennyezőanyagok, trágyák, műtrágyák, stb. miatt a talajvíz minősége nitrogénszármazékok, sótartalom, szerves szennyezőanyagok miatt ivásra alkalmatlan, szennyezettnek minősül. Rétegvizek: A pleisztocén rétegsor a település területén teljes kifejlődésben megtalálható. A felső és középső rétegcsoportban több vízadó homokréteg található változó kifejlődésben. Vízadó képességük változó, ezért általában helyi üzemi vízbeszerzésre használják a térségben. A negyedidőszaki rétegsor alsó-pleisztocén összlete kavicsos-durvahomokos rétegeket tartalmaz, ezért ez a rétegcsoport a legjobb vízadó szint. A települések vízmű kútjai ezekre a rétegekre települtek. A településen kettő darab vízmű kút van. 1.számú kút: B-20 kataszteri számú évben készült. Talpmélysége 221 méter. Szűrőzése ,5 m között. 2. számú kút: B- 21 kataszteri számú évben készült. Talpmélysége 222 méter. Szűrőzése m között. A vízmű kút vízhozama és minősége kielégítő, 760 l/perc. A vízadó rétegek nem sérülékenyek. Sajnos a rétegvizek szennyezése is megkezdődött, a térségben elterjedt szegedi rendszerű kiskutak miatt. Ezek kisátmérőjű, műanyag csövekből körbekavicsolással készült kutak folyamatosan továbbítják a szennyezést a talajvízből a rétegvizek irányába. Ez azért jelentős probléma, mert a

19 19 pleisztocén ivóvízbázist adó rétegek vastagsága viszonylag kicsi (kb. 130 m), s ha ebből már szennyezett kb. 50 m, akkor a jövő generációjának nem sok vízbeszerzési lehetősége marad. Termálvíz: A községben jelenleg nem található hévízkút, a terület geológiai felépítésének ismeretében azonban a pannon víztartók figyelembe vételével hévízbeszerzésnek akadálya nincs. Hévizet, melegvizet találtak a MOL szakemberei szénhidrogén kutató fúrásban. A kút a MOL tulajdona, jele Bag-1. A hévíz sótartalma miatt kifogásolható. Kitermelésénél figyelemmel kell lenni a sósvíz elhelyezésére, mely a térségben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő módon műszaki védelem nélkül nem oldható meg. Minden ilyen jellegű beavatkozás környezeti hatásvizsgálat-köteles. Belvízzel veszélyeztetett- és mélyfekvésű területek A község belvízveszélyes területei a településszerkezeti terven és a szabályozási tervlapokon feltűntetésre kerültek. A megyeterv alábbi ábrája alapján a belvízveszélyes területek megkülönböztetésre kerültek a veszélyeztetettség foka szerint. Monostorpályiban közepesen, mérsékelten és alig veszélyeztetett területek találhatóak. A belvízzel közepesen veszélyeztetett területek egyben rendszeresen belvízjárta területek. Részlet Hajdú-Bihar megye Területrendezési tervéből Belvíz veszélyeztetettség Rendszeresen belvízjárta terület övezete

20 20 A belvíz-veszélyeztetettségének az általános fő oka, hogy a terep kis esésű vagy esés nélküli, a talaj rossz vízgazdálkodású kötött vagy középkötött, sok agyagot tartalmaz, ezért a csapadék a felszínen megáll. A vizek mélyebb rétegekbe való leszivárgását téli-tavaszi időszakban általában a talajfagy is nehezíti. További probléma a talajvíz, mely sok helyen nyomás alatt van. Növeli a vízterhelést, ha a csapadékvíz nem kerül elvezetésre, hanem helyben szikkad el. A vízkárok azokon a helyeken, ahol nincs szennyvízelvezetés még súlyosabbak lehetnek. A község területén belvízvédelmi művek a korábban tárgyalt társulati kezelésű csatornák, illetve az önkormányzati kezelésű létesítmények. A külterületen lévő csatornák (volt üzemi csatornák) rendezetlenek, elhanyagoltak. A település belvízvédelmi tervvel jelenleg nem rendelkezik, melynek elkészíttetése javasolt. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. Minden új, tervezett beépítésnél a felszíni vizek elvezetéséről illetve szükség szerint a talajvízszint süllyesztésről gondoskodni kell. Belvízbetörés iránya: A Létai-ér feletti területen északi irányból várható belvízbetörés. Az érkező belvizeket a 4/2-es és a 4/3-as csatornarendszerekkel és az erre épülő belterületi vízelvezető hálózattal a Létai-érbe, mint fővízgyűjtőbe lehet vezetni. A Létai-ér alatti déli településrészen nyugati irányból várható belvízbetörés. Az érkező belvizeket a belterületi vízelvezető hálózattal lehet a Létai-érbe vezetni. A Bajcsy-Zsilinszky utca felső harmada homokdombokkal körbe határolt terület. A csapadékos időszakban összegyűlő belvizek az itt lévő ingatlanokat veszélyeztetik. E terület vízmentesítése nem teljesen megoldott. A minél hatékonyabb belvíz- és csapadékelvezetés megoldására a vízelvezető csatornák, árkok folyamatos karbantartása szükséges. Vízbázisvédelem: A 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról a települést érzékeny területként határozza meg.